Szótan 1.ea

8/4/2019 Szótan 1.ea.

http://slidepdf.com/reader/full/szotan-1ea 1/16

1

Szótan

- 2007.szept.21. -

Kötelező Irodalom:

Keszler Borbála – Lengyel Klára: Magyar Grammatika vagy Kis magyar

grammatika (NT)

Magyar Nyelv Könyve (Szófajtan)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A grammatika meghatározása

(1) tágabb értelmezés: a nyelv elemeinek és használati szabályainak a rendszere

(2) szűkebb értelmezés: = szerkesztéstan. Azt vizsgálja, hogy a nyelv egyes elemeit

milyen szabályok alapján szerkesztik be nagyobb egységekbe.

Nyelvi szintek

langue parole

1. fonéma 1. beszédhang (allofon)

2. morféma: a legisebb önálló jelentéssel 2. zéró morféma = allomorf

bíró egység pl.) toldalék és tőmorfémaváltoza-

pl.) lexéma, szóalak, szóelőfordulás, szótári alak tok

3. lexéma: a szó elvont/absztrakt változata 3. allolexa

pl.) szótári szó, szóalak, szóelőfor-

dulás

4. szintagmák (mondatok szintje) 4. megfelelő szintjei vannak

- rendszermondat

- nyilatkozat = szövegmondat

5. szöveg 5. számtalan változata van

8/4/2019 Szótan 1.ea.


2

Vizsgálati módszerek alapján megkülönböztetünk:

(1) leíró (szinkrón)

(2) diakrón (történeti) grammatikát

A leíró grammatika a nyelvi jelenségeket egy bizonyos időszakban vizsgálja, ún. kimerevített

állapotban (kb. 3 év). Az összes nyelvi változást célszerű az ún. dinamikus szinkrónia

módszerével vizsgálni. A 20.századot nézve alig van lényeges grammatikai változás, de a

szókincs tekintetében más a helyzet.

A morféma

A <morféma> fogalomnak többféle meghatározása van:

• alapegysége a szónak

• a legkisebb önálló jelentéssel rendelkező nyelvi jel

• a morfémák grammatikai szabályok szerint kapcsolódnak egymáshoz

Ún. morfológiai meghatározottság is érvényesül ha egy toldalékmorfénának több változata

van, azok közül kiválasztom azokat, amik a szótő hangrendjéhez igazodnak: -on, -en, -on

Például:

asztalon

Előbb említett szabályokat a strukturális grammatikában = nem automatikus fonológiai

szabályoknak nevezzük.

Példa: az <é> birtokjel egy fonémából álló morféma (nincs több alakja)

asztalé

Morféma, mert jelentéssel bír (birtokosság kifejezése). Ezen kívül megkülönböztetünk

fogalmi jelentést és grammatikai jelentést.

A zéró morféma kérdése

Tulajdonképpen a morféma hiánya bizonyos funkciót tölt be.

8/4/2019 Szótan 1.ea.


3

Például:

jár + Ø + Ø + Ø E/3.sz.alak, hiányzik a

módjel idő jel személyjel személyrag

testes/markáns morféma = elsődleges morféma (ami látszik)

Fontos tudnivaló: soha nincs egyszerre módjel + idő jel! Ezt ún. szintetikus alakoknak

nevezzük. Ettől megkülönböztetünk analitikus szerkesztési módot, ahol mindhárom alak

(módjel, idő jel, személyjel) jelen van.

Példák szintetikus alakokra:

Ø idő jel Ø módjel

járnának jártak

módjel személyrag idő jel személyrag

testes morféma testes morféma

Példák analitikus alakokra:

személyrag * a kijelentő módnak nincs jele!

jártam volna járni fogok

idő jel módjel (itt: funkciós segédige = igei segédige) idő jel személyrag

testes morféma f őnévi igenév

8/4/2019 Szótan 1.ea.


4

A f ő nevek esetében a kötelező elemek

Példa:

asztal + Ø + Ø nominativus (alanyeset)

singularis (egyes szám)

Esetek: Számok

nominativus = alanyeset singularis = egyes szám

akkusativus = tárgyeset pluralis = többes szám

dativus = részes eset

genitivus = birtokos eset

A melléknevek kötelező elemei

Példa:

jelöletlen alapfok

jó + Ø + Ø

kötelező zéró morféma számjel (singularis)

Mindig a szokásos előfordulást vesszük figyelembe a kötelező szabályok esetében.

A lexikai szófajiság kérdése

A lexikai szófajiság módszerszerűen előfordul.

A szónak

• több jelentése van, azaz több lexikai alakja van a szótárban

Például: török = ige

= f őnév Adott mondaton belül aktuálisan csak egy

= melléknév jelentkezik ezek közül.

alapfok: jelöletlen

középfok: jelölt

felsőfok jelölt

8/4/2019 Szótan 1.ea.


5

• vagy alkalmi szófajváltozás következik be

Ilyenkor adott szó betöltheti más szavak szerepét a mondatban.

* A képző hiánya nem számít Ø morfémának. A képzők többsége prototipikusan új lexémát

hoz létre. Ha kitesszük a képzőt, azzal új szót hozunk létre!

A szó

szótári szó: a jelektől, ragoktól megfosztott szóalak, képzőt tartalmazhat.

Például: asztal

asztalos különböző képzőket kapott

asztalosság

stb.

* Az igenévképző nem alkot új szótári szót = szintaktikai képző, nem változtatja meg a szó

alapjelentését.

szóalakok: jelekkel, ragokkal ellátott morfémák

szóelőfordulás: (van ahol szövegszónak nevezik) minden külön írt egység, ami szóköztól

szóközig terjed

A <szó>-nak nincs egységes meghatározása. Megkülönböztetünk

- fonológiai

- morfológiai értelemben vett szót

- lexikai és

- szintaktikai

fonológiai szó: a nem automatikus hangtani szabályok hatáskörébe eső legnagyobb nyelvi

egység

Mi nem fonológiai szó akkor?

- szóösszetétel és az

- igekötős ige

8/4/2019 Szótan 1.ea.


6

morfológiai szó: a morfológiai műveletek eredményeképpen létrejövő szó (a szintetikus és

analitikis módon képzett szavak ide tartoznak)

lexikai szó = lexéma: minden olyan alakzat, amelynek jelentése nem vezethető le

alkotóelemeinek jelentéséből

képzett szó = összetett szó vagy szószerkezet: ún. frazeológiai egység

Például: jótáll, ebek harmincadjára jöttek

Ide tartoznak az állandósult kifejezések (idiómák), szólások és közmondások.

Például: elő idézésre kerül Egységes jelentést fejeznek ki, nem az elemek

látogatást tesz egyes jelentéseit kell nézni.

szintaktikai szó: minden olyan alakzat, amelynek belső szerkezetét mondattani szabály

nem változtatja meg.

Például: igekötős igék nem szavak, mert megváltoztatják a mondattani szabályt, hol egybe,

hol külön írjuk a szóval

A lexéma

lexéma: közös alaki, szerkezeti és jelentéstani tulajdonságokkal rendelkező szóelőfor-

ulásokból elvont nyelvi egység (absztrakció).

Egy lexémához egy vagy több szóalak tartozhat.

lexéma ragozható, önálló fogalomszó

Ø rag: névelő, névutó, határozó szó

névmás, ha korlátozottan lehet ragozni ha kettős szófajú, akkor lehet ragozni

ragozott f őnév/melléknév határozó szó

határozói szerepben Ø rag

8/4/2019 Szótan 1.ea.


7

Például:

reggel a –val, -vel toldalék megjelenése

nem önálló szó ezek

határozó szók elhomályosult

szóelemek

örömest nem használt alak

önálló szóként is előfordul

Ha egy szóalakot el tudok különíteni tőre + toldalékra akkor nem határozó szó ésragozható.

Nem különíthető el, mert tömbösödve van

1 morféma egy szóból áll vagy

2 morféma van, de egyik sem használatos ónállóan.

A szófajok

Adamikné Jászó Anna – Magyar Nyelv Könyve (Deme László tanulmánya)

szófaj = lexémaosztály

A szófaj-felosztás Deme Lászlónál minden más hagyományos grammatikai rendszertől eltér.

1. ige

2. f őnév

3. melléknév4. számnév

5. igenevek

6. névmások

7. viszonyszók

stb.

Adamikné Jászó Anna: A magyar

nyelv könyve (2003) alapján

8/4/2019 Szótan 1.ea.


8

szófajok: olyan lexémaosztályok, amelyekben a szavak jelentésük, alaktani viselkedésük,

mondatbeli szerepük és szövegtani funkciójuk alapján tartoznak

Megjegyzés: a szövegtani funkció a magyar grammatikában nem kidolgozott.

Előbb említettek alapján 3 nagy szófaji csoportot különböztetünk meg.

I. Alapszófajok II. Viszonyszók III. Mondatszók

tulajdonképpeni alapszófajok morfológiai természetű módosítószók

ige névutó indulatszók

f őnév segédige hangutánzó

melléknév segédigenév mondatszók

határozószó névutómelléknév interakciós

a tulajdonképpeni alapszófajt igekötő mondatszók

helyettesítő szók határozóvá tevő

névmások Ø morfológiai természetű

átmeneti szófajok szerkezetben

igenevek névelő

kötőszó

tagadószó

partikula

I. ALAPSZÓFAJOK

Alakjukat, jelentésüket tekintve és a mondattani szerkezet alapján is önállóak,toldalékolhatók.

1.1. Tulajdonképpeni alapszófajok

ige

f őnév

melléknév (a számnév is, mint mennyiséget jelentő melléknév!) határozószó

8/4/2019 Szótan 1.ea.


9

1.2. A tulajdonképpeni alapszófajokat helyettesítő szók

névmások (az összes névmás ide tartozik, indirekt denotatív jelentésük van minaddig,

amíg nem vesznek fel jelentést a szövegből)

Például: ő

Csak a szövegkörnyezetből derül ki a jelentése:

Tegnap láttam Péter. Ő egy . . . . . . . .

1.3. Átmeneti szófajok

igenevek: két szófaj tulajdonságait hordozzák egyszerre

Közös igei tulajdonságokkal rendelkeznek, mert - igéből képzettek és

- bővíthetők (amik tárgyas igéből

képzettek)

II. VISZONYSZÓK

2.1. Morfológiai természetű szerkezetben

névutó: ragfunkciója van

Például: a ház mellett = a háznál

segédige

Például: fog

Katona lett volna. (volna = igei segédszó, az összetett igei állítmány létigéje)

segédigenév

Például: Diáknak lenni jó.

névutómelléknév (kereszteződő szófajú szavak tartoznak ide)

Például: a ház alatti

igekötő

8/4/2019 Szótan 1.ea.


10

határozóvá tevő <mint>

Például: Erzsi mint megfigyelő volt jelen. = megfigyelő ként

2.2. Nem morfológiai természetű szerkezetben

névelő

kötőszó

tagadószó

partikula: szubjektív viszonyulás a beszélő /hallgató részéről (= módosítószók)

Például: de jó lenne egyszer elmeni . . . . .

igen ám , csakhogy . . . . .

ugyan már

Alakilag önállóak, de nem ragozhatók és nincsen önálló fogalmi jelentésük, ezzel szemben

van szubjektív értékelő szerepük.

III. MONDATSZÓK

Egy szó = egy mondatnak felel meg. Tagolatlan mondat, nem toldalékolható, nincs önálló

fogalmi jelentése, csak valamiféle pragmatikai jelentés áll fenn (= szubjektív ítélet).

módosítószók

Csak - valószínűséget

- valószínűtlenséget kifejezők

- bizonyosságot és

- bizonytalanságot

indulatszók hangutánzó mondatszók: szövegbeli funkciójuk és jelentésük van

Például: állathívogató, terelő szavak, stb.

interakciós mondatszók: kapcsolatteremtő /fatikus funkcióval bírnak

Például: köszönések

aha, öhöm (telefonban)

persze, hogyisne

8/4/2019 Szótan 1.ea.


11

GYAKORLATOK

Réginek látszik a csak és már, de az etimológia és az alaki felépítés

bizonytalanságai miatt az ő smagyar kor közepénél korábbi id ő kre

aligha tehetjük.

réginek: alapszófaj

tulajdonképpeni alapszófaj

melléknév

jelző

látszik: alapszófaj


ige - E/3.személy

- alanyi ragozás

- kijelentő mód

- jelen idő

állítmány

a: viszonyszó

nem morfológiai természetű szerkezetben előforduló

határozott névelő

csak: viszonyszó


kötőszó vagy partikula

és: viszonyszó


mellérendelő kötőszó (kapcsolatos)

8/4/2019 Szótan 1.ea.


12

már: alapszófaj


f őnév

alany

viszonyszó


partikula

de: viszonyszó


mellérendelő kötőszó (ellentétes)

az: viszonyszó



mutató névmás

etimológia: alapszófaj


elvont f őnév (köznév)

mondatrész értékű alany

felépítés: alapszófaj



mondatrész értékű alany

bizonytalanságai: alapszófaj



okhatározó

8/4/2019 Szótan 1.ea.


13

miatt: viszonyszó


névutó

ősmagyar: alapszófaj


összetett melléknév

jelző

aligha: viszonyszó


partikula

tehetjük: alapszófaj


ige - T/1.személy

- tárgyas ragozás (határozott tárgyra irányul)

- mediális/közép ige = átmenet a cselekvő és szenvedő között

- kijelentő mód

állítmány

őket: alapszófaj

a tulajdonképpeni alapszófajt helyettesítő szófaj

személyes névmás (a f őnevet helyettesíti)

a személyes névmás többes számú tárgyas alakja

8/4/2019 Szótan 1.ea.


14

Csorda gyanánt így a tábor nagy része tömötten fut.

csorda: alapszófaj

tulajdonképpeni alapszófajf őnév

singularis

köznév

gyű jtőnév

tekintethatározó

gyanánt: viszonyszómorfológiai természetű szerkezetben előforduló

névutó

hasonlító határozószó

így: alapszófaj


mutató névmásmódhatározó

tábor: alapszófaj


elvont f őnév

gyű jtőnév

köznév

singularis

nagy: alapszófaj


melléknév

minőségjelző

8/4/2019 Szótan 1.ea.


15

részei: alapszófaj


f őnév

pluralis

tömötten: alapszófaj


melléknév

módhatározó

fut: alapszófaj


ige - E/3.személy

- alanyi ragozás

- cselekvő

- tárgyatlan

- kijelentő mód

állítmány

Az az ő dolga, hogy vigyázzon a gyerekekre.

az: alapszófaj


mutatónévmás

állítmány szerepű f őnév

a mondatban logikailag kiemelt szerepe van

az: viszonyszó



8/4/2019 Szótan 1.ea.


16

Problémák

A birtokos névmás a személyes névmás birtokos személyraggal ellátott alakja. A

grammatika azonban külön névmásként értékeli.

Azokkal a szófajokkal kapcsolatosan is probléma merül fel, melyek egyszerre 2 kate-

góriába is tartozhatnak.

Például: névutómelléknév = kereszteződő szófajú, mert egyszerre két szófaj (névutó +

melléknév) tulajdonságait hordozza elválaszthatatlanul.

Vannak az úgy átmeneti szófajok is, melyek nem teljes mértékben hordozzák a két szófaj

tulajdonságait.

- Ø igei személyragok

- tartalmazhat névszói személyragokat

- Ø módjel és idő jel

- korlátozott mondatrész szerep

Azaz korlátozottan hordozza az igei tulajdonságokat.

Például: f ő névi igenév

Documents

Szótan 1.ea