szövegertes8 KK uj - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetofi.hu/sites/default/files/080535_szovegertest_fejleszto_gyakorlatok_8_kk.pdf · vegértést fejlesztő gyakorlatok, a

Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv

8. évfolyam

Széplaki Erzsébetérdemes tankönyvíró

Celldömölk

SZÉPLAKI ERZSÉBETa Tankönyvesek Országos Szövetségétől

2008-ban elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

SzerkesztetteMISKOLcI SZILvIA

AP–080535ISBN 978-963-465-984-6

© Széplaki Erzsébet, 20102., bővített kiadás, 2012

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,

sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014

E-mail: [email protected]: www.apaczai.hu

Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítésSzéll Ildikó

Terjedelem: 12,36 A/5 ív

Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 8. évfolyam

3

KEdvES Kolléganő/Kolléga!Remélem, nem veszed tolakodásnak, hogy levelem megírásakor és a kézikönyv egészében a tegező formát

választottam. Ennek oka, hogy én is pedagógus vagyok: tanító és magyar szakos tanár. Talán az is meg-történhetett az elmúlt évek során, hogy személyesen is találkoztunk valamelyik pedagógiai rendezvényen, tanfolyamon, bemutatóórán.

Szerzője vagyok az Apáczai Kiadó felső tagozatosoknak szóló Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek, a Szö-vegértést fejlesztő gyakorlatok, a Fogalmazási feladatgyűjtemény című tankönyvnek és a hozzájuk kapcsolódó tanári kézikönyveknek, interaktív tananyagoknak.

Az elmúlt tanévek során az Apáczai Kiadó több tanfolyamán vezettem gyakorlati foglalkozásokat. Lát-ván és tapasztalván a sok-sok bizonytalanságot, kételyt, úgy gondoltam, egy módszertani kézikönyvsorozat megírásával és közreadásával segítséget nyújthatok a kollégáknak.

A kompetenciaalapú oktatás létjogosultságát senki sem vitatja. Továbbra is egyik kulcskérdése a magyar oktatásnak a gyerekek szövegértő és szövegalkotó képességének fejlesztése. Ezért most ezzel az új tanári kézikönyvvel szeretném segíteni az órára való felkészülésedet. célom továbbá az is, hogy lerövidítsem a fel-készülésed idejét. A tanítási folyamat egy-egy óráját ugyanis egyre körültekintőbben kell megszerveznünk, hogy azoknak tanítványaink valóban aktív szereplői legyenek.

Fontosnak tartom annak tisztázását, hogy az olvasási, szövegértési és szövegalkotási képesség nem zárul le 4. évfolyamon. Ezeket a képességeket is tovább kell fejlesztenünk a felsőbb évfolyamokon is. Meggyőződé-sem, hogy ez nem csak a magyar szakos pedagógusok feladata. Minden szaktanárnak szívügyének kell(ene) lennie az olvasás, szövegértés és szövegalkotás képességének fejlesztése. Hiszen minden tanítási órán min-den tanulónak értelmeznie és alkotnia kell szöveget. Például meg kell érteniük a tanáraik kérdéseit, és akár szóban, akár írásban válaszolnak, máris szöveget alkotnak. Így van ez még testnevelésórán is, igaz, ott nincs írásbeli szövegalkotás. Az ismeretek rögzítésének fontos eszköze a tankönyv. A másodlagos bevésésre általá-ban tanórán kívül, napköziben, tanulószobán, otthon kerül sor. Ezeken a helyszíneken a tanulók többnyire egyedül maradnak a szöveggel. Mennyivel könnyebb úgy felkészülni a számonkérésre (feleletre, felmérésre stb.), ha olyan szöveg áll a tanuló rendelkezésére, amelyben már tanórán közösen vagy csoportmunkában, esetleg önállóan aláhúzta a tételmondatokat, kiemelte a lényeget, bekarikázta az adatokat stb. Itt lép be a folyamatba a tanulás tanításának kérdése, amely szintén valamennyi pedagógus feladata. Sok kollégánk jo-gos felvetése: a gyerekek egy része szinte semmit sem tanul otthon, készületlenül jön a következő órára. Így nincs mire ráépülni az új ismeretnek. Ilyen esetben még inkább szükség van a tanórai szöveg-feldolgozási technikák alkalmazására, főleg a vázlatírásra, jegyzetkészítésre, hogy eredményes és mély legyen az elsőd-leges bevésés.

Biztosan te is tapasztalod, hogy a mai gyerekek másfajta környezetben nőnek fel, mint mi, másféle ha-tások érik őket. Nehezen tudjuk felvenni a versenyt a média, az internet egyre fokozódó térhódításával. Technikailag és fizikailag is kivitelezhetetlen, hogy egy tanítási órán hat másodpercenként új hatások érjék a tanítványainkat, de törekednünk kell arra, hogy minél hatékonyabb, változatosabb módszereket és munka-formákat alkalmazzunk, sőt egyre inkább építsünk az interaktív tananyag adta lehetőségekre.

Ha megértjük a kompetenciaalapú oktatás lényegét, és jól tudjuk megvalósítani a célkitűzéseit, sokat se-gíthetünk tanítványainknak abban, hogy sikeres és boldog felnőttekké váljanak.

Ehhez a munkához kívánok neked jó egészséget, sok sikert!

Debrecen, 2011Kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek: Széplaki Erzsébet csöpi


4

a KoMPETEnCIaalaPÚ oKTaTÁSA kompetencia

A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával találkozunk. valamennyi közös vonása a cselekvőképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat – ismereteinket, készségeinket és attitűdbeli jellemzőinket – sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk.

A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel, de önálló akaratukból váljanak cselekvő emberekké.

Nagyon fontos azonban, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cselekvés végrehajtásában. A legköny-nyebben ezt úgy érhetjük el, ha a gyerek meglévő szükségleteit – játék, mozgás, változatosság, eredményes-ség – bekapcsoljuk a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozni az eredményességhez kapcsolódó sikervisz-szajelzés, egyáltalán a visszajelzés fontosságát. Minden ember – gyermek és felnőtt egyaránt – igényli, hogy környezete értékelje a munkáját. Így lehet fokozni valamennyiünk szellemi aktivitását is.

Talán még ennél is fontosabb, hogy a tanulók fejében megszüntessük a tantárgyi fiókokat. Helyette egy olyan, egyre telítődöttebb ládával kell rendelkezniük, amelyből életük bármelyik pillanatában előkaphatják a szükséges ismeretet, és aktivizálhatják a megfelelő kompetenciájukat. Ehelyett gyakran tapasztaljuk, hogy matematikai műveletet csak matematikaórán tudnak hibátlanul elvégezni még a jó képességű gyerekek is. Helyesen pedig csak nyelvtanórán tudnak írni.

Természetesen magyartanárként nekünk is feladatunk a természettudományos, matematikai, digitális, a szociális, illetve valamennyi kompetencia fejlesztése.

Kedves Kollégám, szeretném felhívni a figyelmedet vass vilmos A kompetenciaalapú fejlesztés elmélete és gyakorlata című nagy sikerű könyvére (Apáczai Kiadó, celldömölk, 2008). A jeles szerző a kötet első részében azokat a tanulmányait adja közre, amelyekben a kompetenciaalapú oktatás elméletével foglalko-zik. Az írások második csoportja néhány kompetenciaterület (anyanyelvi kommunikáció, matematikai és természettudományos kompetencia) fejlesztésének pedagógiai gyakorlatát mutatja be. Olyan módszereket, tevékenységeket, amelyek működnek, jól használhatók a tanórákon és azokon kívül is. A kötetet nagy ha-szonnal forgathatják gyakorló pedagógusok, tankönyvszerzők, tanterv- és programfejlesztők és oktatásku-tatók egyaránt.

A kulcskompetencia

A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, magatartásformák) több-funkciós egysége, amely ahhoz szükséges, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen beil-leszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a kötelező oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak a megléte elengedhetetlen feltétele az élethosszig tartó tanulásnak.

A tudásalapú társadalomban a következő kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek:1. Anyanyelvi kommunikáció2. Idegen nyelvi kommunikáció3. Matematikai kompetencia4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén5. Digitális kompetencia6. A hatékony, önálló tanulás7. Szociális és állampolgári kompetencia8. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség


5

Fontosnak tartom kiemelni, hogy az anyanyelvi kommunikáció adja minden kompetencia elsajátításá-nak, fejlesztésének alapját.

vass vilmos előbb említett tanulmánykötetében külön fejezetet szentel a kommunikáció, az együttmű-ködési és a problémamegoldó kompetencia fogalmának és értelmezésének. Ezek az általános kompetenciák nem tantárgyi területekhez köthetők, hanem áthatják az egész tanulási folyamatot. vass vilmos az említett kompetenciaterületeket egy táblázatba rendezte.

Kommunikáció Együttműködés Problémamegoldás

SzóbeliségÍrásbeliségKépi információk feldolgozásaInformációkezelésIKT (infokommunikációs technika)ForráskezelésA kommunikáció értékelése

NyitottságEmpátiaSzociális interakcióTársas érzékenységFelelősségérzetSzervezőképességDöntéshozatalÉrvelésvita

HibakeresésDöntéshozatalRendszerelemzés és -tervezés

Az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), va-lamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kap-csolódik az egyén kognitív (megismerő) képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtani szabályok és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a kü-lönféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét kü-lönféle helyzetekben.

Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írás-ban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri, és a helyzeteknek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni in-formációkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek meg-felelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.

A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

A következő táblázatban részletesebben olvasható, milyen ismeretek, készségek és attitűdök alkotják az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciát.


6

Ismeretek Készségek Attitűdök

Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és a stílusok, a nyelvi funkciók biztos ismerete.A különféle szóbeli kommu-nikációk (beszélgetés, vita, interjú stb.) jellemzői. A kommunikációban hasz-nált nem verbális eszközök (testbeszéd, mimika, beszéd-hang minőségével kapcsolatos jellemzők stb.). Az irodalmi szövegfajták, pl.: mese, mítosz, legenda, lírai költemény, novella, regény, dráma stb., valamint nem szépirodalmi szövegfajták és fő jellemzőik.Az írott nyelv fő jellemzőinek ismerete: hivatalos, hétközna-pi, tudományos, publicisztikai stb.A nyelv és a kommunikációs formák időhöz, térhez, tár-sadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttsé-gének és változatosságának felismerése.

Különböző üzenetek közlése szóban és írásban, illetve azok megértése vagy megértetése változatos helyzetekben.A különböző kommunikációs helyzetekben elhangzó szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése. világos és tömör beszéd. Az üzenetátadás sike-rességét meghatározó készsé-gek.Beszélgetések kezdeményezése, folytatása és befejezése.Különféle szövegek olvasása és megértése, a különböző céloknak (információszerzés, tanulás, szórakozás) és szöveg-típusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazása.Különféle típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. A szövegalkotás folyamatának nyomon követése (a témavá-lasztástól a címadáson át az átolvasásig), írásbeli infor-mációk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése, szűrése és feldolgozása a tanulás során.Saját érvek megfogalmazása szóban és írásban.Mások írásban és szóban meg-fogalmazott nézőpontjainak teljes mértékű figyelembevé-tele.Komplex szövegek, pl.: kis-előadások, interjúk, viták stb. alkotásához, előadásához vagy megértéséhez szükséges segéd-eszközök (vázlatok, jegyzetek, térképek stb.) alkalmazása.

Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismerése annak, hogy az anyanyelv a személyes, kulturális gazdago-dás egyik forrása.Mások véleményének és ér-veinek nyitott megközelítése, konstruktív, kritikai párbe-szédre való hajlandóság.

Nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás.A helyes szó-, illetve nyelv-használattal törekvés az eszté-tikus kifejezésmódra.Az irodalom szeretete.A különböző kultúrák közötti kommunikáció pozitív attitűd-jének kialakítása.

Az anyanyelvi kommunikáció kulcsszerepéből adódik az, hogy fejlesztése valamennyi pedagógus feladata és felelőssége. Egyetlen műveltségi területet, tantárgyat tanító pedagógus sem vonhatja ki magát az anya-nyelvi képességek, kiemelten az olvasási és szövegértő, valamint a szövegalkotó képesség fejlesztése alól, hiszen ezáltal veszélyezteti a saját szaktantárgyának hatékony tanítását és tanulását is.


7

A tanuláselméleti háttér megváltozása

A kompetenciaalapú oktatás szorosan összefügg a tanulási folyamatról alkotott nézőpont megváltozásá-val. Ennek rövid áttekintése a Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évfolyamos kötetének 8. oldalán olvasható.

A napjainkban egyre nagyobb teret hódító konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás alaptétele, hogy min-den emberi tudás konstruált, azaz az egyén által felépített és megalkotott. A tanulás aktív folyamat: a rend- és értelemkeresés folyamata az élet minden területén.

A konstruktivista pedagógia hívei azt a nézetet képviselik, miszerint a tanulók akkor képesek valamit elsajátítani, ha a már meglévő tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a tanárok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vessenek fel, bátorít-sák a tanulói aktivitást, becsüljék meg a tanulók nézeteit, gondolatait; tartsák a tanulás-tanítás folyamat fon-tos részének a diákok folyamatos értékelését; törekedjenek a tanári és tanulói szerepek megváltoztatására.

A következő táblázat a hagyományos és új tanári, illetve tanulói modellt veti össze, így más megvilágítás-ban láthatjuk az összefüggéseket.

Tanulói szerep

Hagyományos modell Az új, szociális-konstruktivista modell

A tudás befogadása A tanulási folyamat aktív szereplője

A tananyag megtanulása A kognitív (megismerő) készségek felértékelődése

Tudása általa konstruált

Értékeli a saját és társa teljesítményét

PASSZÍV AKTÍV

Nincs felelősség Felelősség

A TUDÁS MEGSZERZŐJE, ALKOTÓJA

Tanári szerep

Hagyományos modell Az új, szociális-konstruktivista modell

A tudás átadása A tanuló konstrukciós folyamatainak előidézése, állandó figyelése

A munka megszervezése A tanulási folyamat megszervezése

A diák motiválása A diák motiválása

Ellenőrzés visszajelzések adása

Teljesítménymérés, értékelés Folyamatos értékelés

AKTÍV AKTÍV

Felelősség Felelősség

A TANULÁSI FOLYAMAT SZERVEZŐJE


8

TanUlÁSSZERvEZéSNapjainkban a pedagógus elsősorban nem a tudás átadója, hanem a tanulási folyamat megszervezője kell,

hogy legyen. Természetesen a tanítónak és a tanárnak továbbra is rendelkeznie kell a tudás átadásának ké-pességével, de hatékonyabb, a mai gyermekek eredményesebb fejlesztését szolgáló munkaformákat kell al-kalmaznia. A tanulási folyamat során végzett szervezési tevékenység alkalmat biztosít a pedagógus számára, hogy ötvözze a hagyományos és „modern” tanulásszervezési módokat tanítványai képességének, az osztály fejlettségi szintjének ismeretében. Ezeket a szervezési módokat a tanuló szempontjából munkaformaként értelmezzük.

A Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évfolyamos kötetében a 21–27. oldalakon részletesen fog-lalkoztam a különböző munkaformákkal: a frontális osztálymunkával, az önálló munkával, a páros mun-kával és a tanulópárral, valamint a csoportmunkával, a részben és a teljesen egyénre szabott munkával, a projektmódszerrel, az epochával és végül, de nem utolsósorban a kooperatív technikákkal. Ez utóbbiról ebben a kézikönyvben is szeretnék szólni néhány gyakorlati példa felsorakoztatásával.

Kooperatív technikák

Minden kedves kollégám szíves figyelmébe ajánlom dr. Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyvét, amely 2001-ben jelent meg Magyarországon. Ugyancsak sok gyakorlati segítséget kaphatnak az Apáczai Kiadó Tanítás-Tanulás című folyóiratában Fülöp Mária érdemes tankönyvíró – a nagy sikerű alsó tagozatos Nyelvtan és helyesírás tankönyvek, valamint a Fogalmazás munkafüzetek társszerzőjének – tollából megjelent publikációk elolvasásakor.

A Kagan-módszer alkalmazásának céljai: ■ a tantárgyi cél, amely az adott tananyagból indul ki, és a tanulók tudásbeli képességeit fejleszti,■ a szociális cél, miszerint a tanulók felelősségteljes szerepet kapnak a tanulási folyamatban, azaz az

ismeretanyagot együttműködésen alapuló tanulásszervezési módszerekkel sajátítják el.A pedagógus nem elvárja a tanítványaitól, hanem megtanítja nekik a különböző együttműködési formá-

kat, és ezek által fejleszti a szociális kompetenciájukat.Kagan a következőképpen fogalmazza meg az együttműködésen alapuló tanulásszervezés négy alapelvét:1. Párhuzamos interakciók: a tanulás során a tanulók között egyidejű interakciók zajlanak, azaz egy idő-

ben a különböző csoportokban több gyerek is beszél. Így a hagyományos módszerekhez képest egy tanulóra több megszólalási idő esik.

2. Építő egymásrautaltság: a csoport tagjainak és az egyes csoportoknak a fejlődése szorosan és pozitívan függ össze egymással. Az egyik diák képességeinek fejlődéséhez szükséges a másik diák képességeinek fejlődése is. Ugyanezt mondhatjuk el a csoportok közötti egymásrautaltságról. Például, ha az egymás tanítása kooperatív technikát alkalmazzuk, ez teljesen nyilvánvaló. (A technika leírása a későbbiekben olvasható.)

3. Egyéni felelősség: a csoport feladatának megoldásához minden tanulónak hozzá kell járulnia a saját részfeladata elvégzésével, tehát felelősséggel tartozik a csoportnak. A csoport tagjai tudják, ki milyen mértékben járult hozzá a csoport sikeréhez.

4. Egyenlő részvétel: a diákok a feladatok megoldásában egyenlően, a képességeik szerint vesznek részt. Ez a szerepek elosztásával és a munkamegosztással érhető el.

A kooperatív tanulás előnyei:■ az együttműködésen alapuló osztályban eredményesebb a tanulás,■ a tanulók magasabb teljesítményre képesek,■ pozitívabb a gyerekek tanuláshoz való viszonya,■ kevesebb az ismeretszerzést zavaró viselkedés,■ elfogadóbbak és támogatóbbak a társaik iránt,■ csökkennek a pedagógusok tanulásirányítási problémái,


9

■ kevesebbet kell fegyelmezniük,■ jobban alkalmazkodik a diákok szükségleteihez, állandó közlési és véleménynyilvánítási vágyához.

A következőkben néhány – dr. Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyvéből tanult, és nálam jól bevált, néha kissé átalakított – technikát mutatok be:

Képkirakó: kiváló módszer csoportalakításhoz. A teremben a 24 tanuló hat 4 fős csoportban foglalt he-lyet. Hat II. Rákóczi Ferencet ábrázoló képet (szobrokról, festményekről készültek) vágtam szét négy da-rabra. Minden tanuló kapott egyet, és az volt a feladata, hogy találja meg azt a három társát, akivel összeil-lesztheti a képet. Így véletlenszerűen alakulnak ki a csoportok. Abban az esetben viszont, ha a képrészletek hátuljára felírom egy-egy tanuló nevét, már én tervezem meg a csoportok összetételét.

Diákkvartett: jól alkalmazható ismétléskor, összefoglaláskor, az új ismerethez kapcsolódó előzetes isme-retek felelevenítésekor, de a szövegértő képesség fejlesztésekor is. Arra ösztönzi a tanulókat, hogy készülje-nek a tanítási órákra, azaz otthon rögzítsék, bevéssék az iskolában elsajátított, feldolgozott ismeretanyagot. Ezt a technikát általában akkor alkalmaztam, amikor ahhoz, hogy a tananyagban továbbhaladjunk, vagy a tanulók képességeit fejleszthessem, szükség volt egy adott ismeretre. Előnye: nagyon rövid idő alatt meggyő-ződhetünk arról, hogy minden tanuló birtokában van a szükséges ismeretnek. A lépései:

1. A csoporton belül a diákoknak 1-től 4-ig számot adok.2. A kérdésemet utasításként fogalmazom meg! Például: Győződjetek meg arról, hogy mindenki el tudja

mondani, mi a napfogyatkozás! (Sz.f.gy. 14–15. oldal, Napfogyatkozás 1999) Megszabom a gondolkodási időt, ez jelen esetben 10 másodperc.

3. A gyerekek összedugják a fejüket, megállapodnak a válaszban, amit ezek után mindenki megtud.4. Felszólítok egy számot 1 és 4 között.5. A számok tulajdonosai megmondják a választ. (A Hold eltakarja a Napot a Föld elől.)Az ellenőrzés idejét lerövidíthetjük, ha csak egy tanulótól kérjük a választ, az azonos számmal rendelkező

tanulóktól pedig az egyetértésüket, illetve egyet nem értésüket kérjük. Ha az a célunk, hogy a gyerekekben rögzüljön az ismeret, akkor minden azonos számmal rendelkező gyermek válaszát meghallgatjuk, még ak-kor is, ha azonosat mondanak.

Ellenőrzés párban: ez egy olyan egyszerű módszer, amellyel biztosíthatjuk, hogy a tanulók a feladat meg-oldására összpontosítsanak, és kölcsönösen segítsék egymást. A lépései:

1. A négyfős csoportokat két-két párra osztom, és két azonos feladatot kapnak. A párok közül az egyik megoldja az 1. feladatot, közben a másik figyeli a munkáját, ha szükséges, segít neki. Ő az „edző”. Például: 1. feladat: Magyarázd meg, mi a visszalökési elv! (Sz.f.gy. 24–25. oldal, Hogyan működik a rakéta?)

2. Az „edző” ellenőrzi és jóváhagyja a társa megoldását, sőt megdicséri a hibátlan munkáért. (1. feladat: Amikor egy test valamit kilök magából, akkor az egy ellenkező irányú lökést kap, és ha nincs rögzítve, moz-gásba lendül.) Ha nem értenek egyet, megkérdezik a csoport másik párját. Ha nem tudnak megegyezni, mind a négyen feltartják a kezüket. Így jelzik nekem, hogy segítséget várnak tőlem.

3. A párok szerepet cserélnek. Aki eddig „edző” volt, most feladatmegoldó lesz, a másik pedig az „edző”. Például: 2. feladat: Írj egy példát a visszalökési elv érvényesülésére! (Sz.f.gy. 24–25. oldal, Hogyan működik a rakéta?)

4. Az „edző” ellenőrzi és jóváhagyja a társa megoldását, sőt megdicséri érte. (2. feladat: Ha valaki elsüti a puskáját, a fegyver visszarúg. vagy. Ha a felfújt léggömb szelepét kinyitjuk, a kiáramló levegő az ellenkező irányba löki a léggömböt.) Ha nem értenek egyet, megkérdezik a csoport másik párját. Ha nem tudnak meg-egyezni, mind a négyen feltartják a kezüket. Így jelzik nekem, hogy segítséget várnak tőlem.

5. A csoport újra együtt dolgozik. Abban az esetben, ha eddig nem kértek egymástól segítséget, összeha-sonlítják a válaszaikat. Ha eltérőek a megoldások, először közösen próbálnak megegyezni, ha nem sikerül, kézfeltartásukkal jelzik, hogy segítséget kérnek tőlem.

Villámkártya: az ismeretek, a fogalmak bevésését segíti. A lépései:1. forduló (minden segítség megadható)1. A tanulók kártyákat készítenek, például három darabot. Az egyik oldalára felírnak egy fogalmat vagy

arra a fogalomra vonatkozó kérdést (cikk vagy Mi a cikk?), a hátoldalára a fogalom meghatározását (Publi-cisztikai műfaj; rövid terjedelmű tájékoztató írásmű; nincs témabeli kötöttsége).


10

2. Ha a kártyák elkészültek, a párok közül az egyik átadja a kártyáit a társának. Így a társa lesz a kérdező.3. A kérdező felmutat egy kártyát és felolvassa a kérdést, a fogalom nevét. A válaszoló viszont látja a vá-

laszt vagy a meghatározást. 4. A kérdező megfordítja a kártyát, amelyen a válaszoló a kérdést vagy a fogalom nevét látja. A kérdező

kéri a választ.5. A válaszoló megpróbál válaszolni. A válaszadáskor a rövid távú memóriájára hagyatkozik. Helyes vá-

lasz esetén visszakapja a kártyáját, és a társa megdicséri. Helytelen válasz esetén segít a társa. Közben rögzül benne a helyes válasz, illetve a fogalom meghatározása. Ha segítségre volt szükség, a válaszoló nem kaphatja vissza a kártyáját.

6. Minden kártya esetében megismétlik a 3–5. lépést.7. Szerepcsere.2. forduló (kevés segítség)A lépések ugyanazok, de a válaszolónak most a hosszú távú memóriáját kell aktivizálni. Most is kaphat

segítséget, de a kártyáját nem kapja vissza.3. forduló (nincs segítség)A kérdező például úgy teszi fel a kérdést, hogy nem mutatja meg a kártyát a társának. Az előző fordulók-

hoz hasonlóan a helyes válaszért dicséret jár, helytelen válaszkor a kérdezőnél marad a kártya.Kerekasztal: a csoportépítés egyik hatékony módszere. Feladatmegoldás közben összeadódik a tanulók

tudása, ezáltal a közös siker élményét is átélhetik. A lépései:1. Meghatározom a megoldandó feladatot. Olyan kérdést teszek fel, amelyre sok válasz adható. Például:

soroljátok fel azokat az országokat, amelyek hazánkkal együtt csatlakoztak az Európai Unióhoz! (Sz.f.gy. 32–33. oldal, Akikkel együtt csatlakoztunk) Ezzel a feladattal a tankönyv 33. oldalán lévő 2. feladat önálló meg-oldását is elő tudjuk készíteni: Sorold fel a csatlakozó országokat betűrendbe sorolva fővárosaikkal együtt!

2. A diákok sorban válaszolnak a csoporton belül, de úgy, hogy egy lapra listát állítanak össze. Mind-egyikük leír egy választ, majd továbbadja a társának. A lap körbemegy az asztalon. Ha valaki megakad, segítséget kaphat a társától, vagy egy vízszintes vonallal jelzi, hogy nem tud többet mondani. (Málta, ciprus, Lengyelország, Szlovénia, csehország, Szlovákia, Észtország Lettország, Litvánia)

Feladatküldés: nagyon jól használható ismétléskor, összefoglaláskor. Természetesen a szövegértő képes-ség fejlesztésekor is alkalmazhatjuk. Rövid idő alatt elvégezhető. Minden tanuló aktívan részt vesz a munká-ban, hiszen mindenki kérdező és válaszoló is egy személyben. A lépései:

1. A csoporton belül minden diák kigondol egy kérdést, amely egyértelműen megválaszolható, a tan-könyvi szövegből ellenőrizhető, és felírja egy kártyára. Például: Mit jelent a MotoGP elnevezés? (Sz.f.gy. 10–11. oldal, Motorsport)

2. A kérdést az alkotója felteszi a csoporttársainak.3. A közös gondolkodás eredményeként ráírják a kártya hátuljára a helyes választ: Gyorsaságimotoros-

világbajnokság.4. Minden csoporttag esetében ugyanez az eljárás. Négyfős csoportban négy kérdés-válasz kártya keletkezik.5. A csoportok kicserélik egymás között a kártyákat. 6. A csoportok választ adnak a kérdésekre, és összehasonlítják a feleletoldalon leírtakkal.Igaz vagy hamis: a diákok megpróbálják csoporttársaikat vagy a csoportok a többi csoportot becsapni.

A lépései:1. A tanulók megpróbálnak egy hihető füllentést vagy egy hihetetlennek tűnő tényt kitalálni. Például

az 1. állítás: egy 10 fős farkasfalka egy év alatt több mint ezer szarvast és őzet képes megenni. A 2. állítás: Az idegen farkasokat minden esetben elűzi a falkavezér.

2. A többi csoporttag gondolkozik egy kicsit, megbeszélik a választ, majd fejrázással, illetve bólintással jelzik az álláspontjukat. Az állítást elmondó tanuló aszerint kap pontot, hogy hány csoporttársát sikerül becsapnia.

Ha csoportok között zajlik a játék, akkor minden csoport közösen találja ki a feldolgozott szöveg alapján az igaz, illetve hamis tényt tartalmazó mondatát. A többi csoportnak azonban azonos álláspontot kell kiala-kítaniuk. A csoportok aszerint kapják a pontjaikat, hogy hány csoportot sikerült becsapniuk.


11

Egymás tanítása: a szövegek feldolgozásának nagyon hatékony, időtakarékos módszere. A maszájok című magyarázó-értelmező szövegen (Sz.f.gy. 26–27. oldal) mutatom be a technika lényegét.

1. Minden csoport a szövegnek (leckének) csak egy bekezdését (részét) olvassa el.A szöveg 7 részből áll, tehát optimális esetben 7 csoportot kell létrehoznunk. Amennyiben magasabb

vagy alacsonyabb az osztálylétszám, kontrollcsoportokat is létrehozhatunk. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a bekezdést két csoport is értelmezheti.

2. Közös megbeszélés útján megoldják a bekezdésükhöz (szövegrészükhöz) kapcsolódó feladato(ka)t.Közösen végigolvassuk a szöveghez kapcsolódó feladatok utasításait. A csoportok jelentkeznek, ha úgy

gondolják, hogy a feladat az ő bekezdésükhöz tartozik. Minden csoport bekarikázza azokat a feladatszámo-kat, amelyekkel dolgozni fog. A maszájok című szöveghez tartozó feladatok besorolása a következő:

1. feladat A feldolgozás végén, a tudás összesítését követően 2. feladat 1. bekezdés3. feladat 1. bekezdés4. feladat 4. bekezdés5. feladat 2. bekezdés6. feladat 3. bekezdés7. feladat 5. bekezdés8. feladat 6. bekezdés9. feladat A feldolgozás végén, a tudás összesítését követőenÖsszefoglaláshoz: Interaktív tananyag témafeladatok 1., 2., 3. Interaktív játék 3. A csoportszóvivők beszámolnak a többi csoportnak az általuk feldolgozott szövegrészből szerzett is-

meretekről.4. A többi csoport tagjai kérdéseket tesznek fel a szakértő csoportnak.5. Összesítik a tudásukat, tehát valamennyi csoport megismeri a szöveg (lecke) egészét, annak ismeret-

anyagát, információs bázisát.


12

Ez a képességfejlesztési terület külön figyelmet érdemel. Ennek nem a nemzetközi felméréseken elért „helyezés” az oka, még csak nem is az, hogy a Nemzeti alaptanterv is kiemelten kezeli, hanem a mindenna-pi tapasztalat, illetve a 21. század kihívásainak való megfelelni akarás. Senki sem vitathatja, hogy az olvasni tudásra, a szövegértésre mindenkinek minden korban szüksége van. Az is meretek megszerzésének egyik, bár már nem egyetlen útja az olvasás.

Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy az olvasási, szövegértési képesség fejlesztése nem zárul le a 4. év-folyamon. Ezt a képességet is tovább kell erősítenünk a felsőbb évfolyamokon. Meggyőződésem, hogy ez nem csak a magyar szakos pedagógusok fela data. Minden szaktanárnak szívügyének kell(ene) lennie az ol-vasás, a szövegértés képességének fejlesztése. Az ismeretek rögzítésének ugyanis fontos eszköze a tankönyv. A másodlagos bevésésre általában tanórán kívül, napköziben, tanulószobán, otthon kerül sor. Ezeken a helyszíneken a tanulók többnyire egyedül maradnak a szöveggel. Mennyi vel könnyebb úgy felkészülni a számonkérésre (feleletre, felmérésre stb.), ha olyan szöveg áll a ta nuló rendelkezésére, amelyben már tan-órán kö zösen vagy csoportmunkában, esetleg önállóan aláhúzta a tételmondatokat, kiemelte a lénye get, bekarikázta az adatokat stb. Itt lép be a folyamatba a tanulás tanításának kérdése, amely szintén valameny-nyi pedagógus feladata.

Sok kolléga jogos felvetése: a gyerekek többsége szinte semmit sem tanul otthon, készületlenül jön a következő órára. Így nincs mire ráépülni az új is meretnek. Ilyen esetben még inkább szükség van a tan-órai szövegfeldolgozási technikák alkalmazására, főleg a vázlatírásra, jegyzetkészítésre, hogy eredményes és mély legyen az elsődleges bevésés.

Az általános iskola kezdő szakaszában (1–4. évfolyam) az anyanyelv és irodalom tanulása alap vetően két célt szolgál: az anyanyelvi kultúra és az irodalmi műveltség megalapozását. Az anyanyelvi nevelés el-sődleges feladata a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszközszintű elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, új nyelvhasználati módok (olvasás, írás) tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása.

A tanító az olvasás jelrendszerének elsajátíttatásával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt a tanulók számára az írott szövegek tartalmának önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésé-vel felkészíti őket a lényeg megértésére, a mélyebb tartalmi rétegek felfogására. Az olvasmányok tartalmi és formai vizsgálata fejleszti a ta nulók ítélőképességét, erkölcsi és esztétikai értékek iránti fogékonyságát. Lehetőséget teremt elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatok megszer zésére, irodalmi kifeje-zésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra érzelmi átélésére, az ol vasás megszerettetésére. Az önálló tanulás képességének fejlesztése során az alsó tagozat feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva a megismerő képességek intenzív fejlesz-tése, tanulási szokások és technikák tanulása, a könyvtárhasználat helyes módjának, az információszerzés lehetőségeinek megismerése, helyes szokásainak elsajátíttatása.

Az általános iskola alapozó (5–6. évfolyam) és fejlesztő (7–8. évfolyam) szakaszában az anyanyelvi és irodalmi nevelés célja az értelmes beszéd, az értő olvasás és a helyesírás készségének a kialakí tása, fejlesz-tése, azaz a biztos kommunikációs készség elsajátíttatása. Feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás, szövegértés és szövegalkotás gondozása és továbbfej-lesztése.

végezetül ismét hangsúlyozni szeretném, hogy az olvasás és szövegértés képességének fejlesztése nem csak a tanítók és a magyartanárok privilégiuma. valamennyi pedagógusnak össze kell fognia ahhoz, hogy ezen a területen előre tudjunk lépni. Sok iskolá ban külön nevelési értekezlet témája (volt) az anya nyelvi nevelés fontossága és szükségszerűsége.

aZ olvaSÁS éS a SZÖvEgéRTő KéPESSég FEJlESZTéSE


13

A szövegértés fejlesztése az 1–8. évfolyamokon

Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Szövegek olvasásával az értő olvasás fejlesz-tése.

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontossá-gának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése.

A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése.

A mélyebb tartalmi réte-gekbe hatoló elemzés útján az értő olvasás továbbfej-lesztése.

Az első évfolyam végén a kerettanterv nem ha-tározza meg a tovább-fejlesztés alapjait. Az első és második évfo-lyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.

Feldolgozott szöveg megértésének bizonyí-tása: tartalommondás a tanító irányító kérdései alapján.

Egyszerű szerkezetű me-sék, elbeszélések eseménye-inek elmondása néhány összefüggő mondattal.A feldolgozott szövegekhez kérdések, válaszok megfo-galmazása.Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése.Féloldalnyi szöveg önálló néma olvasása, szövegér-tés bizonyítása egyszerű feladatok megoldásával.

Előzetes felkészülés után feldolgozott szöveg folya-matos, a tartalmat kifejező felolvasása.Másfél oldal (40-45 sor) terjedelmű, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása és megér-tése.

Fejlesztési feladatok – A továbbhaladás feltételei5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

A szövegértés fejlesztése az eredményes tanulás és önképzés feltétele.A szövegértés alapja: az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás.A szövegértéssel szorosan összefügg: – a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása;– az élőszóbeli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése;– az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása;– az alapvető helyesírási szabályok készségszintű használata. Az élőbeszéd tempó-jával egyező, folyama-tos hangos és néma olvasás.A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerke-zetének, tartalmának bemutatása.

Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felol-vasása.Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-oko-zati összefüggések bemu-tatásával: a műfaj és a téma megállapítása.Rövid, tárgyszerű be-számoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj.

A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felol-vasás, szövegmondás.Különféle műfajú és ren-deltetésű (ismeretterjesztő, szépirodalmi, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása.

A szövegértő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása.A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról össze-foglaló készítése a témának, a kommunikációs alka-lomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában.


14

Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Az olvasás-szöveg-értés képességének fejlesztéseAz értő olvasás fejlesz-tése, szövegolvasás.Rövid szövegek olvasá-sa, szövegértést fejlesztő feladatok megoldása: szereplő, helyszín, ese-mények megfigyelése. Szavak, szövegrészletek értelmezése szövegösz-szefüggésben. Az olvasmány tartal-mára irányuló kérdések megválaszolása.Az olvasmány címének, hangulatának megfi-gyelése.

Olvasás-szövegértés Szövegfeldolgozás:prózai szövegek, versek, mondókák, találós kér-dések a népköltészet és a műköltészet, a klasz-szikus és a mai magyar, valamint a szomszédosnépek gyermekirodal-mából; egyszerű, rövid ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek.A cím és tartalom viszonya.Az olvasmány témájá-nak, szereplőinek, főbb eseményeinek megneve-zése. A szereplők cselekedetei-nek megítélése, tulajdon-ságaik megfigyelése.Egyszerű oksági össze-függések felismerése.Mese és valóság megkü-lönböztetése. Tapaszta-latszerzés szavak, kifeje-zések többletjelentéséről a szövegben.Gondolategységek lé-nyegének összefoglalása, vázlatpont megfogalma-zása közösen.A cím és a tartalom kap-csolatának felismerése.

Olvasás-szövegértés Szövegfeldolgozás:prózai művek és versek, népköltészeti alkotások a hazai és a külföldi szép-irodalomból. Történelmi tárgyú olvasmányok. Néphagyományokat feldolgozó,nemzeti ünnepeket, jelké-peket, a természetet és a társadalmi életet bemuta-tó írások.Hétköznapi szövegek. A szövegek megismerése önálló, csendes olvasással. Beszélgetés a szövegről.A szövegekhez kapcsolódó szövegelemző feladatokkal a szövegértés, -értelmezés gyakorlása.Az események sorrendjé-nek, a mesélő személyének megállapítása.Az olvasmányok szerkezeti jellemzőinek vizsgálata.Lényegkiemelés, vázlatké-szítés – tanítói segítséggel. A szereplők tulajdonságai-nak értékelése.

Olvasás-szövegértés Szövegfeldolgozás:prózai és verses alkotások, népi játékok, népszokások ismertetése a magyar és a hazai nemzetiségek, nép-csoportok népköltészeté-ből.Elbeszélések és regényrész-letek, versek a klasszikus és az élő irodalom gyerme-kekhez szóló alkotásaiból. Történetek a magyar nép múltjából, kiemelkedő események, személyiségek megismeréséhez. Nagyobb terjedelmű iro-dalmi szöveg (pl. ifjúsági regény) feldolgozása.Hétköznapi szövegek.A szövegek megismerése önálló, csendes olvasással. Az olvasmányok témájának megfigyelése.Szövegelemző műveletek bővítése: kulcsszavak ki-emelése, szövegtömörítés és -bővítés. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése. En-nek felhasználása tartalom elmondásához. A művek szerkezeti jellem-zőinek megfigyelése, a tér-idő változásainak fel-ismerése.

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyamAz írott nyelvcselekményismertetés, beszámoló, tömörí-tés, szövegkiegészítés szóban. Különböző műfajú szö-vegek néma olvasása. A szövegben kifejtett információk visszake-resése.

A szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérveiAz olvasottak reprodu-kálásának módjai. Elbe-szélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben.Folyamatos hangos és néma olvasási képesség,illetve szövegértés

Az egyszerű mondatA szöveg.Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás; szöve-gek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjele-nítéssel. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépiro-dalmi,


15

Ismerkedés a szöveg-értési technikák alapjaival: adatkeresés, lényegkiemelés, tömö-rítés.Vázlat készítése külön-böző műfajú szövegek-hez.

bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző műfajú és témájú művek értelmes felolvasásával, memo-riterek kifejező előadá-sával.Feladatok a szövegelem-zés bővítésére: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatke-resés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggések fölismerése.

ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének és jelentésének feltárása.Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönbözte-tése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok kere-sése és felfedezése irodalmi szövegekben. A szövegelemző eljárások bővítése szakmai, tudomá-nyos, gyakorlati és szépiro-dalmi művek feldolgozá-sában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülö-nítése, érvek és ellenérvek feltárása.Jegyzetkészítés tanári irányítással.

A tömegkommunikációAlapismeretek a tömeg-kommunikációról.Publicisztikai szövegek önálló olvasása és megérté-se. A szövegelemzés alap-vető eljárásainak önálló alkalmazása (pl.: a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok felfede-zése, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás, jegyzetkészítés stb.).A gyakoribb tömegkommu-nikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek felismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes je-lentéseinek tudatos keresé-se, önálló megfogalmazása.


16

A kommunikáció fejlesztése az 1–8. évfolyamokon

Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

A társadalomban való eligazodáshoz a felnőtt-gyerek kap-csolatok és a családi élet körében irányított tapasztalatszerzés és megbeszélés.

Társadalmi tapaszta-latok szerzésével és azok feldolgozásával a környezetben való eligazodás támogatá-sa baráti körben, az iskola közösségeiben, a felnőtt-gyerek kap-csolatokban és a felelős környezeti magatartás területén.

Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetősé-geinek megismertetése, megvalósításának támo-gatása.

Az önkifejezés aktivizálása újabb szövegformák meg-ismerésével, társas kapcso-lataik megszilárdításának érdekében.

Az első évfolyam végén a kerettanterv nem ha-tározza meg a tovább-fejlesztés alapjait. Az első és második évfo-lyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.

Egyszerű szóbeli közlé-sek megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása.A mindennapi kommu-nikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszó-lítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés.

Részvétel közös drámajá-tékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorla-taiban.

Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommuniká-cióban. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használa-ta mindennapi beszédhely-zetekben. A mondanivaló értelmes megfogalmazása szóban.


A kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás feltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazko-dást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nonverbális kifejezőesz-közök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a külön-féle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessé-ge, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak a felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának ismerete.A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályai-nak ismerete, helyes alkalmazásuk.A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nemnyelvi kifejezőeszközök

A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tar-talom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszéd-mód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben.

Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. A mindennapi élet prob-lémáiról, olvasmányokról a saját vélemény meg-

A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felis-merése és kommunikáci-ós helyzetnek megfelelő használatuk.


17

(testbeszéd) használata a kommunikációs hely-zetnek megfelelően.A kommunikáció té-nyezői, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejező-eszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás.

A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata élőbeszéd-ben.Kisközösségi kommu-nikáció, vita.

fogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszéd-partnerekkel.

Tájékozottság és ítéletalko-tás az alapvető tömegkom-munikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése.

Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek


Az olvasás-szöveg-értés képességének fejlesztéseA mindennapi érintke-zés nyelvi fordulataiszituációs játékkal: köszönés, bemutatko-zás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás.

A beszédkészség, szó-beli szövegalkotás és megértés fejlesztésePáros és csoportos be-szélgetés. A kérdezés és válaszadás gyakorlása. Beszélgetés a barát-ságról, iskolai, családi témákról, a természetről. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak megszólításának és az udvarias nyelvhasználat fordulatainak megisme-rése és gyakorlása.Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszédben.

A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megér-tés fejlesztéseFelolvasáskor, szöveg-mondáskor nonverbális eszközök értelemszerű használata a kifejezés segítésében.Páros és csoportos beszél-getések a gyerekek élet-helyzeteiből vett témákról. Vélemény kulturált meg-fogalmazása. Odafigyelés a beszélgetőtársra. Az üze-net lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése.Kiegészítő anyagA segítségkérés és -adás jellemzőinek megfigyelése, használata. Üzenetek tar-talmának pontos közvetí-tése.

A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés fejlesztéseA mondat- és szövegfo-netikai eszközök alkal-mazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben: párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló. Nonverbális eszközök hasz-nálata szituációs játékok-ban, beszélgetésben.

Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek


Eligazodás a minden-napi élethelyzetekbenAlapismeretek a kom-munikáció tényezőiről.A nem nyelvi kifejező-eszközök (testbeszéd) fő formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel.Mindennapi beszéd-helyzeteink: kapcsolat-

Páros és kisközösségi kommunikációA nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tuda-tos alkalmazása. A kife-jezőeszközök értelme-zése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban.véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejté-se, reagálás mások vé-leményére kisközösségi

Magán- és közéleti kom-munikációA szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és közéleti kommunikáció-ban.A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfa-jai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászó-

A tömegkommunikációAlapismeretek a tömeg-kommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szöveg-műfaja: hír, hirdetés; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása.


18

felvétel, véleménynyil-vánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata.A mindennapi érint-kezés kommunikációs helyzeteinek, szerep-lőinek, tényezőinek, szóhasználatának meg-figyelése, néhány szem-pont szerinti értékelése elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselke-dés formáinak gyakor-lására. A szavak, mondatfone-tikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszkö-zök (testbeszéd) ösz-szehangolása a beszéd-helyzetnek megfelelően. A hangzás és a test-beszéd jeleinek megfi-gyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben.

(iskolai, családi, baráti) helyzetekben.A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelme-zése a páros és kisközös-ségi helyzetekben.

Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesz-tésére: együttműködés a társakkal, beszélgetés-ben, vitában, feladat-megoldásban. Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzet-nek megfelelő kifejezés-móddal. Kérdések és vá-laszok megfogalmazása különböző helyzetekben.

lás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás.Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját állás-pont kialakítása és korri-gálása, az ellenvélemény mérlegelése. Különféle beszédmű-fajok kommunikációs technikái nak megfigyelése, alkalmazása elsősorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjá-ból. Az írásbeli és szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete és tudatos alkal-mazása.Egy-egy drámai vagy dra-matizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékel-tetése a nem nyelvi és ver-bális kifejezés eszközeivel.

Tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban; a tömegkom-munikáció szerepének és hatásának fölismerése. Együttműködés a beszéd-partnerekkel, a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása a mindennapi helyzetekben, képesség az önellenőrzésre a kommunikációs magatar-tásban.A nyelvváltozatok szókész-letének tudatos használata a különféle kommunikációs helyzetekben – a nyelvi illemnek megfelelően. Együttműködés a társakkal, pl.: szituációs vagy szerep-játékban.


19

a KoMMUnIKÁCIÓAz előző évfolyamok kézikönyvében részletesen írtam a kommunikáció mibenlétéről, a kommunikációs

folyamatról. Foglalkoztam a pedagógiai kommunikációval (Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évfolyamos kötetének 35. oldala), ami a kompetenciaalapú oktatás és a hatékony tanulásszervezés térhódí-tásával egyre inkább hangsúlyos szerephez jut az iskolában.

Ismét utalni szeretnék H. varga Gyula megállapítására, miszerint a tanulók szóbeli megnyilatkozásainak ideje messze elmarad a tanári beszéd időtartamától. Egy 6 órás napon a tanár átlagosan 120 percet, azaz két órát beszél, még egy diák beszédidőtartamának átlaga alig több mint 2 perc. Tehát felső tagozaton a tanítási órákat továbbra is a pedagógus beszéde uralja. Ezt támasztotta alá Szokolszky István felmérése, ahol szintén szembeötlő a tanári beszéd túlsúlya. Ha meg is szólal valamelyik diák, többnyire egy-két mondatot mond. Az ennél hosszabb közlés szinte csak a tanár privilégiuma. A mai gyerekek többsége azonban képtelen pasz-szív befogadóként, szinte némaságra ítélve végigülni egy-egy tanítási órát.

Dr. Spencer Kagan a kooperatív tanulás előnyét többek között abban látja, amit első alapelveként a pár-huzamos (egyidejű) interakcióként fogalmazott meg: „Az összehasonlítás kedvéért most tegyük fel, hogy a kooperatív órákon is csak 10 perc jut a diákoknak. Ha a »soros« interakciókat alkalmazó óravezetés helyett a »párhuzamos« óravezetést alkalmazzuk (például a tanulókat párban dolgoztatjuk), akkor egyszerre az osz-tály fele beszélhet. Így az egy főre jutó idő 20 mp-ről 5 percre nő [Kagan 30 fős osztálylétszámmal számol], ami az előbbinek a 15-szöröse. A fennmaradó 5 perc is aktívabb részvétellel telik, mint az előző esetben, hiszen a tanulók sokkal érintettebbek, hogyha valaki közvetlenül szól hozzájuk, mintha a terem egy távoli pontján valaki éppen a tanárral beszélget.”

A páros és csoportos kooperatív munkaformák alkalmazása során tehát a tanári beszéd minimálisra csökken, és a diákoknak több lehetőségük van a megszólalásra, hiszen már nemcsak a pedagógussal folytat-hatnak párbeszédet, hanem a társukkal vagy társaikkal is. A pedagógiai kommunikáció alapvető célja tehát a fejlesztő, személyiséggazdagító és az azt kibontakoztató szándék.

Napjaink „ideális” pedagógustípusa a reflektív tanár, aki nem minden tudás egyetlen forrása, hanem a tanulás-tanítási folyamatban a tanulók partnere, tanácsadója, a tanulási folyamat koordinátora.

A pedagógiai kommunikáció sajátossága, hogy pedagógiai céloknak alárendelt és pedagógiailag szabá-lyozott, intézményesült kommunikáció. A pedagógiai kommunikáció elsődleges tárgya a nevelők és tanu-lók, valamint a tanulók egymás közti interakciójának kommunikatív mozzanatai.

Sallai Éva hét, a pedagógiai munkát elősegítő és meghatározó képességet jelöl meg, amelyekről a Szöveg-értés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évfolyamos kötetében olvashatnak az érdeklődő kollégák.

A tanóra roppant bonyolult kommunikációs mező, ami a pedagógus részéről nagyfokú figyelemmegosz-tást igényel. Egyrészt figyel az éppen aktuális beszédpartnerére, valamint az osztály egészére is. Kérdést tesz fel, utasít, ellenőriz, értékel, korrigál, esetleg még fegyelmez is. Tehát a pedagógus a tanítási órán többféle beszédaktust hajt végre.

A tanári beszédproduktum egyik gyakori válfaja a megszólítás, ami valójában a beszédjog átadása a tanu-ló számára. Abban az esetben, ha a megszólítás megelőzi a kérdést vagy az utasítást, pl.: Zsófi! Hol játszódik a történet?, az a tapasztalat, hogy a többiek hátradőlnek, és Zsófira bízzák a feladat megoldását, azaz nem éreznek késztetést arra, hogy ők is gondolkodjanak. Tehát a megszólítást mindenképpen meg kell előznie az utasításnak, a kérdésnek, hiszen mindkettő az egész osztálynak (frontális osztálymunka esetén) vagy egy csoportnak (csoportmunka esetén) szól: Hol játszódik a történet? Zsófi!

Bár a korábbi évfolyamok kézikönyvében is szó esett a tanári kérdésről és utasításról, de úgy gondoltam, mivel mindkettő nemcsak a pedagógiai kommunikáció fontos eleme, hanem az oktatás hatékonyságának és eredményességének is a záloga, ezért ebben a kézikönyvben is írnom kell róla.


20

A tanári kérdés és utasítás

A tanári kérdés elsősorban nem nyelvészeti, hanem didaktikai kategória. Általában az kérdez, aki nem tud valamit. Egészen más a helyzet a tanári kérdés esetében, hiszen a pedagógus személyében az kérdez, aki többet tud a kérdezettnél. A tanári kérdés a pedagógus informálását segíti, annak kontrollálása, hogy tanít-ványai elsajátították-e a korábban tárgyalt tananyagot vagy azokat az ismereteket, amelyeket illik tudniuk. Ugyanakkor a tanári kérdés változatos oktatási célok megvalósításának szolgálatába is állítható.

csak jól feltett kérdések esetén van arra reményünk, hogy a tanulók jó választ adjanak. A jó kérdezés jellemzőit a következőkben lehet összefoglalni:

1. A kérdés feleljen meg a tanulók értelmi képességeinek! A túl könnyű kérdést „sértőnek” érzik, a túl nehéz kérdés elkedvetleníti a tanulókat. Mindkét esetben a többség órai passzivitásához vezethet.

2. Legyen a kérdés tömör, világos, pontos és egyértelmű! Ha túl általánosan fogalmazunk, a gyerekek nehezen jönnek rá, milyen választ várunk tőlük.

Miért nem ajánlott a számítógépes grafikus pálya? helyetteMiért nem ajánlott a művészi ambíciókkal rendelkező személyeknek a számítógépes grafikus pálya?A választ a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 8. évfolyam című tankönyv 22. oldalán találják meg a tanulók

A grafikus című szöveg utolsó előtti bekezdésében. „Annak, aki igazán művészi ambíciókat táplál, nem fel-tétlenül javaslom ezt, mivel elég sok szabálynak kell alárendelni a fantáziánkat. A grafikák legnagyobb része megrendelésre készül, így elsősorban nem feltétlenül a saját elvárásainknak, hanem a megrendelő igénye-inek kell megfelelni.” várható tanulói válasz: Sok szabálynak kell alárendelni a fantáziát. Nem lehet mindig megfelelni a saját elvárásoknak. A megrendelő igényeit kell kiszolgálni.

Gyakran hallottam bemutatóórákon is kettős, sőt hármas kérdésfeltevést, s bizony a kollégának végül szét kellett szednie a kérdéseit, hogy választ kapjon rájuk. Az ilyen típusú kérdésekkel nemhogy időt takaríta-nánk meg, hanem a megmagyarázásával, értelmezésével több időt veszünk el a tanítási órából, mint kellene. (Sz.f.gy. 10–11. oldal, Motorsport)

Melyik évben, hány évesen, milyen kategóriában lett gyorsasági motoros világbajnok Talmácsi Gábor? helyette Melyik évben lett gyorsasági motoros világbajnok Talmácsi Gábor?Hány éves volt akkor?Melyik kategóriában lett világelső?

3. A kérdés fejlessze a tanulók gondolkodási képességeit! Azaz olyan kérdéseket tegyünk fel, amelyek gondolkodásra késztetik a tanulókat, tehát nem elegendő az ismeretanyag mechanikus szajkózása. (Sz.f.gy. 24–25. oldal, Hogyan működik a rakéta?)

Miért nem repülhetnek légcsavaros gépek a világűrben?4. Adjunk időt a tanulóknak a gondolkodásra! A kérdés feltevése után ne legyünk türelmetlenek, ha nem

kapunk azonnali választ. A tanítási óra nem a villámkérdések kavalkádja. A kérdés elhangzása utáni csend nagyon aktív tanulói tevékenységre, a gondolkodásra enged következtetni. Nem érdemes az első jelentkezőt azonnal felszólítani, mert a lassabban gondolkodókat magáról a gondolkodásról is leszoktatjuk. A kérdés nehézségi foka határozza meg a gondolkodásra szánt időt. Ezt jó, ha előre közöljük: 30 másodpercet, egy percet, két percet stb. kaptok a gondolkodásra.

5. Több tanulótól is hallgassuk meg a választ! Sajnos az is gyakori tapasztalat, hogy a tanár által feltett kérdések zömére a jó képességű tanulók adják meg a választ. A többiek passzív szemlélői a pedagógus és a jó tanulók kérdés-felelet „játékának”. S nemhogy nem jelentkeznek, hanem meg sem próbálnak, még maguk-ban sem válaszolni, azaz az ismereteiket aktivizálni.

6. A tanulók válaszait is kezeljük differenciáltan! Elképzelhető, hogy helytelen vagy részben helyes választ kapunk a felszólított tanulótól. Ilyenkor minden vérbeli pedagógus megpróbálja rávezetni a tanulót a helyes válaszra. Természetesen ez nem minden esetben jár sikerrel, ilyenkor nem követünk el szentségtörést, ha egy másik tanulót szólítunk fel.

A következő táblázat a gondolkodás szintjeihez kapcsolódó helyes kérdésfeltevéseket tartalmazza.


21

A GONDOLKODÁS SZINTJEI(kognitív taxonómia)

PÉLDA A FELADAT-MEGHATÁROZÁSOKRA

AlapműveletekISMERET

A tanuló képes tényeket, fogalmakat, módszereket, szabályokat felismerni vagy felidézni.

MEGÉRTÉSA tanuló megérti, amit közöltek vele, fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül, hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba.

Mi az alapötlete…?Milyennek képzeled…?Mit gondolsz…?Hogyan foglalnád össze…?Miért…?

ALKALMAZÁSA tanuló képes az elméleti ismereteket, szabályo-kat, elveket, módszereket konkrét és sajátos esetek-ben használni.

Hogyan példázza…?Hogyan áll kapcsolatban…?

Magasabb rendű műveletek

ELEMZÉS(analízis)

A tanuló képes az adott tartalmat összetevő elemei-re, részeire bontani.

Mik a részei vagy tulajdonságai…?Hogyan csoportosítanád…?Miben hasonlít, miben különbözik…?Mik az okai, indítékai…?Mivel tudnád bizonyítani…?

EGYBEFOGLALÁS(szintézis)

A tanuló képes az elemekkel, részekkel dolgozni, ezeket összerakni egy egésszé, képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni.

Mire következtetsz…?Milyen gondolatokat fűznél…?Hogyan terveznél, készítenél egy új…?Mi történne, ha …-t …-vel kombinálnánk…?Mi lenne, ha…?Milyen megoldást javasolsz?

ÉRTÉKELÉSA tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni arról, hogy az anyagok és módszerek meny-nyiben tesznek eleget a kritériumoknak.

Egyetértesz-e…?Mit gondolsz…?Mi a legfontosabb…?Hogyan rangsorolnád…?Hogyan döntenél…?Milyen feltételeket szabnál…?

A tanári utasítás a különféle tanórai feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek elvégeztetésére irányul. vo-natkozhat a taneszközök használatára: „Nyissátok ki a könyveteket, vegyetek elő ceruzát és radírt is!” Tartal-mazhat tanári kérdést is: „Írd le, mi a különbség a „kivonásos színkeverés” és a „hozzáadásos keverés” között!”

A következő táblázat a gondolkodás szintjeihez kapcsolódó feladat-meghatározásokat tartalmazza.

A GONDOLKODÁS SZINTJEI(kognitív taxonómia)

PÉLDA A FELADAT-MEGHATÁROZÁSOKRA

AlapműveletekISMERET

A tanuló képes tényeket, fogalmakat, módszereket, szabályokat felismerni vagy felidézni.

Nevezd meg…!Sorold fel…!Határozd meg…!válaszd ki…!Jelöld meg…!


22

MEGÉRTÉSA tanuló megérti, amit közöltek vele, fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül, hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba.

Képzeld el…!Mondd el a saját szavaiddal!Mondj példát…!Különböztesd meg…!Magyarázd el…!Egészítsd ki…!Rajzold le…!

ALKALMAZÁSA tanuló képes az elméleti ismereteket, szabályokat, elveket, módszereket konkrét és sajátos esetekben használni.

Használd fel…!változtasd meg…!Számítsd ki…!Módosítsd…!Találd meg…!Mutasd be…!

Magasabb rendű műveletekELEMZÉS(analízis)

A tanuló képes az adott tartalmat összetevő elemeire, részeire bontani.

Oszd fel…!vázold fel…!Számítsd ki…!Módosítsd…!Találd meg…!Mutasd be…!

EGYBEFOGLALÁS(szintézis)

A tanuló képes az elemekkel, részekkel dolgozni, ezeket összerakni egy egésszé, képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni.

csoportosítsd…!Kapcsold össze…!Tervezd meg…!Alkosd meg…!Javasolj megoldást…!

ÉRTÉKELÉSA tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni arról, hogy anyagok és módszerek mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak.

Döntsd el…!Ítéld meg…!Értékeld…!Becsüld fel…!Bizonyítsd be…!Rangsorold…!


23

aZ olvaSÁSI KéPESSég FEJlESZTéSE a FEJlESZTő SZaKaSZBan

Az olvasás

Mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy a szövegértő képesség fejlesztéséhez elengedhetetlen feltétel az olvasástechnika eszközszintű használata. Remélhetőleg 8. évfolyamon már nincsenek az osztályban olvasás-technikai problémával küzdő tanulók, de sajnos sok iskolában a gyakorlat nem ezt igazolja.

Sajnos egyre súlyosabb a helyzet a tanulók szókincse terén. Sok esetben a rendkívül kevés szóismeret, szóértés gátolja még a nyolcadikosoknál is a szövegértést.

A szövegértés – hasonlóan a többi képességhez – sem fejleszthető háttértudás, ismeret nélkül. Egy szó, mint száz, a gyerekeknek tanulniuk kell, ismeretet kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy fejlődjön a szövegértésük.

Az olvasási képesség hierarchikus modellje

Lénárt Ferenc a következő szinteket különbözteti meg:

1. szintOlvasástechnikaA betűk felismerése, összeolvasása, dekódolás.

2. szintÉrtő olvasásA szövegben kifejtett gondolatok, információk szó szerinti megértése. A feltett kérdésekre a szövegben

való visszakereséssel megadható a válasz. Erre a szintre a 4. évfolyam végére kell(ene) eljuttatni a tanulókat.

3. szintÉrtelmező olvasásA szöveggel kapcsolatos kérdésre közvetlenül nem adható meg a válasz. A szó szerinti megértésen túl a

sorok mögé kell látni, azaz ki kell következtetni a választ. Ok-okozati viszonyokat kell megérteni. Továbbá szükség van a rejtett gondolatok, a mögöttes, illetve alkalmi jelentések feltárására. Az olvasónak az olva-sottak alapján különböző „fordításokat” kell végeznie, pl.: átfogalmazás, rajz készítése, cselekvés végzése stb. Ki kell deríteni nemcsak a hiányzó szavakat, kifejezéseket, hanem az írói szándékot is. Ezt a szintet a 8. évfolyam végére kell elérniük a diákoknak.

4. szintBíráló (kritikai) olvasásEzen a szinten az olvasó már képes az olvasottakat összevetni saját tapasztalataival, más forrásokkal.

El tudja különíteni a tényt a véleménytől. Képes felfedezni az ellentmondásokat és a hibákat. Értékeli a szö-veget, más szöveghez, erkölcsi normához viszonyítja. Feltárja a szerző viszonyát a témához. A középiskolai fejlesztés feladata elérni ezt a szintet.

5. szintAlkotó (kreatív) olvasásA legfelső szinten az olvasó képes belső képeket alkotni, az olvasottakat megjeleníteni, ellentmondásokat

megszüntetni. Bele tudja élni magát egy-egy szereplő helyzetébe. Tudja folytatni vagy megváltoztatni a történetet.


24

Az olvasás technikája

A tanulók egyre kevesebbet olvasnak, ez még fokozottabban vonatkozik a hangos olvasásra. Ez a fejlesztő szakasz utolsó évfolyamán tanuló diákok egy részére is igaz. Az egy-két perces gyorsolvasási gyakorlatok rendszeres végeztetése enyhíthet ezen a problémán.

Gyorsolvasási gyakorlatok

A következő feladattípusokat az olvasás tempójának és pontosságának fokozása érdekében gyakoroltassuk a tanulókkal. Ezek a gyakorlattípusok akkor hatékonyak igazán, ha rendszeresen, tréningszerűen alkalmaz-zuk, lehetőség szerint minden tanítási órán, amikor az adott tantárgy szaknyelvéből választhatunk szavakat, szószerkezeteket, esetleg mondatokat.

A gyakorlatok példáit a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 8. évfolyam című tankönyvemhez készült in-teraktív tananyag-feldolgozás Gyakoroljunk! részéből vettem. Interaktív tábla vagy projektor hiányában fó-liára írva írásvetítőn is kivetíthetjük a tanulóknak ezeket a feladatokat.

■ Látószögnövelő gyakorlatokA síkban vízszintesen, piramis alakban elhelyezett szavakat a tanulók egyszeri rápillantással, a tekintet rög-zítése nélkül olvassák el. Nehezíthető úgy, hogy a gyerekek számára a szópiramisnak csak egy-egy elemét villantjuk fel az írásvetítőn. Ehhez alkalmazhatunk egy lapot, amelyre középen „ablakot” vágunk. Az ablak-ban mindig csak egy szót villantunk fel az írásvetítő segítségével. Az a tanuló, aki el tudja olvasni a felvillan-tott szót, jelentkezik. A jelentkezők közül választjuk ki azt, aki hangosan megmondja, mi volt az olvasott szó.

MotorsportOlvassátok el az egymás után felvillanó kifejezéseket! Jelentkezzen az, aki a felvillanás alatt el tudta olvasni a kifejezést!

belső égésű motoroklegfeljebb négyhengeres motorosztálya egyre népszerűbb sportág a motorkerékpársport legmagasabb kizárólag prototípusok versenyezhetnek

Autóbusz-menetrendOlvassátok el az egymás után felvillanó szavakat! Jelentkezzen az, aki a felvillanás alatt el tudta olvasni a szót!

10. 1.az utolsó tanítási napon munkanap 5. 3. az első tanítási napon szabadnap 8. 6. gyorsjárata hét utolsó munkanapján 4. tanszünetben 7. 9. 2. naponta céljárat munkaszüneti nap

(A számok a szavak felvillanásának sorrendjét jelölik.)


25

Haj, haj, frizuraOlvassátok el közepes hangerővel, közepes tempóban a következő, egyre hosszabbodó mondatokat!

Tanult. Erika fodrásznak tanult.Erika női fodrásznak tanult.Erika egy középiskolában női fodrásznak tanult.Erika egy győri középiskolában női fodrásznak tanult.

■ Ritmikus szemmozgást fejlesztő gyakorlatokOlvasás közben a szem úgynevezett szökellő mozgást végez a nyomtatott sorokon. A szem a megállás pilla-natában rögzíti, „fényképezi le” a jeleket (szavakat, szószerkezeteket). Igazából a rögzítési szünetben olva-sunk. A cél az, hogy a tanulók minél több betűt lássanak át, így kevesebb szemugrással érnek a sor végére. Ez azért is fontos, mert a mondatok indításakor már látniuk kell a mondatvégi írásjelet. Más hanglejtéssel olvasandó a következő mondat, ha kijelentésként, kérdésként vagy felkiáltásként található a szövegben: Hol-nap délután megyünk kirándulni a hegyekbe. (!) (?)

A grafikusOlvasd el a következő szavakat a kirajzolódó vonalak útmutatása szerint!

színes ízléses megrendelt szoftveres

élményszerű számítógépes grafika egyéni digitális táblás különleges festményszerű szimulált

■ Jelfelismerési gyakorlatokA gyakoroltatás célja a pontos olvasásra késztetés. A tanulók a szóhalmazokban a kiemelt szó ismétlődését keresik. Úgy is nehezíthetjük a gyakorlatot, hogy nem adjuk meg előre, milyen szót, szórészt keressenek.

A maszájokKattints rá azokra a szavakra, amelyekben a kiemelt szórészt megtalálod! Olvassátok fel a megjelölt szavakat!

avat szavatol tavakat szavazat havat beavatta kavarta varrat hatvan szavatartó sósavat kacatot avatott lovat hivatott

■ Hibakereső gyakorlatokUgyancsak pontos olvasásra szoktatja a tanulókat, amikor a jelsoroszlopokban kell megkeresniük a hibát-lanul leírt szót. Főleg a felületesen olvasók számára kiváló gyakorlat. A hibák megnevezésével nagyszerűen alkalmazható a helyesírási képesség fejlesztésére is.

MotorsportJelöld meg, hányadik kifejezés hibátlan az aláhúzott kifejezés alatti oszlopban! Nevezd meg, mi a hiba a többiben!

gyorsaságimotoros-világbajnoksággyorasságimotoros-világbajnokság gyorasaságimotros-világbajnoksággyorsaságimotoros-világbajnoksággyorsaságimotoros-világbanjoksággyorsaságimotroso-világbajnoskág


26

■ Nyomdatechnikailag hibás szavak, mondatok olvasásaEz a gyakorlat az olvasástechnikán kívül kiválóan fejleszti a megfigyelőképességet, a kombinatorikai készsé-get, sőt a szókincset is. A gyerekek könnyebben el tudják olvasni azokat a szavakat, amelyeknek a felső része látható. Ha az alsó részük van takarásban, bizony sokszor próbálkozniuk kell.

A maszájokPróbáljátok meg elolvasni a következő, nyomdatechnikailag hibás szavakat!

kisfaluba látogató idegenek

állóhelyből kivitelezett ugrások

egzotikumokra szomjazó turisták

atlétikus termetű marhapásztorok

■ Kiejtési és olvasási gyakorlatokEbben a csoportban az idegen szavak, nevek kiejtését, illetve a nyelvtörőket gyakorolhatják. Az idegen sza-vak esetében, ha a helyes ejtésmódra kattint a tanuló, hallja is a kiejtést. A nyelvtörőknél külön hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy a tempó növelése nem járulhat a hangerő emeléséhez.

MotorsportKeresd meg a tulajdonnevek megfelelő ejtésmódját! Kattints a helyesre!

MotoGP [motodzsípi] [motogépé]Fédération [fédération] [federacion] International [enternacional] [internacional] Motocyclisme [motosziklizm] [motokiklizme]Giacomo [giakomó] [dzsakómó]

A kenyérlángosOlvassátok fel először lassú, közepes, majd gyors tempóban a következő nyelvtörőt!

Jól járnak a molnárok, mikor jó nyár jár rájuk.

A hangos olvasás gyakorlásának módszerei

Bár ez a tanári segédkönyv elsősorban a szövegértéssel foglalkozik, a gyakorlati tapasztalat és a kollégák kérése ösztönzött arra, hogy foglalkozzam a hangos olvasás felső tagozatbeli fejlesztésének módozataival is.

A szöveg(rész) felolvasásának metodikai algoritmusa a következő:1. A szöveg néma (csendes) elolvasása. 2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, mássalhang-

zó-torlódások, idegen tulajdonnevek, közszók stb.) aláhúzása. 3. Egyéni, hangos olvasás. 4. Értékelés, javítás, javíttatás.

Az alábbiakban néhány olyan hangosolvasás-gyakorlási módot mutatok be, amelyet még 8. évfolyamon is alkalmazhatunk.


27

→ Egyéni olvasás

Hangos egyéni olvasás A tanár felszólítására a tanuló addig olvas, amíg a tanár meg nem állítja. A tanuló legfőbb feladata a minél

hibátlanabb olvasás. Előnye: A tanuló kizárólag saját erejére támaszkodik; maga választja meg a tempót, a ritmust, a hangerőt,

a hanghordozást stb. Figyelmét teljesen az olvasásra koncentrálhatja. Hátránya: Olvasás közben a tanuló olvasása alig befolyásolható. Huzamosabb idejű alkalmazása esetén

csökkenhet az osztály figyelme.

Összefüggő olvasás A teljes szöveget egy tanuló olvassa fel. Előnye: Az olvasó tanulónak komoly sikerlehetőség, nagy teljesítmény. Az osztály elmélyült követő olva-

sást végezhet, nem tereli el a figyelmüket a szólítgatás. A pedagógus az olvasó tanuló olvasási képességéről megbízható, teljes képet kap.

Hátránya: Az olvasó tanulónak fárasztó, főleg akkor, ha osztályozzuk teljesítményét. Kevés tanulót tu-dunk így hangosan olvastatni. A gyengébbekkel nagyon sok időt kell eltölteni. Az osztály figyelme csökken, a gyakorlás egyhangúvá válhat. (Kivéve akkor, ha tartalmas, vonzó feladatot adunk közben.)

Illusztráló olvasásBeszámoló közben a tanuló egyes szövegrészeket felolvas a tankönyvből: idézi a szereplőket, leíró részt

olvas fel.Előnye: Főleg távlati jelentősége van, az értelmes, önálló tanulásra készíti fel a tanulókat. A tartalomel-

mondást színesebbé teszi. Lényegkiemelésre késztet.Hátránya: Hosszú ideig tart megtanítani rá a tanulókat.

Szokatlan betűtípusok olvasásaA tankönyvön kívüli szövegek – újságok, lexikonok, képregények stb. – legtöbbször eltérő tipográfiai

megoldással készülnek. Olvastatásukkal a gyerekek különböző betűformákkal is ismerkedhetnek.

→ Válogató olvasási változatok

Értelmező válogatás A hívójel lehet egy ismeretlen kép, képsorozat, rajz, dallam, számjegy, mozdulat stb. Az instrukció több-

nyire ez: „A szöveg melyik része jut eszetekbe erről a dologról?” Ez a változat tehát már értelmező olvasást, jó megfigyelést, szelektáló képességet feltételez.

Lényegkereső (vázlatoló) válogatásAz olvasandó szöveget konkrétan nem jelöli meg a pedagógus, a tanulókra bízza az olvasmány, bekezdés

legfontosabb gondolatának megkeresését. Ez a mód segíti az önálló szövegelemzést.

Grammatikai (stiláris) válogatásNem tartalmi, hanem nyelvtani kategóriák szerint történik a válogatás. Például azokat a mondatokat ol-

vassák fel, melyekben mellérendelő összetett mondatok vannak. A tanulók nem kapnak felkészülési időt. Ezzel arra késztetjük őket, hogy olvasás előtt gyorsan tekintsék át a mondatokat. A stiláris válogatás azonban csak kellő felkészülési idő után lehet eredményes.


28

Esztétikai válogatásAz előző változatoktól eltérően itt a tanár nem határozza meg az olvasandó szöveget, hanem a tanulókra

bízza a válogatást: Melyik rész tetszett a legjobban, melyik rész a legszebb? Ezzel a gyakorlattal állásfoglalás-ra, esztétikai ítéletalkotásra szoktatjuk a tanulókat, kivált akkor, ha indokoltatjuk is a válaszokat. Föltétlenül időt kell adni a tanulóknak arra, hogy a szöveget előzetesen áttekinthessék.

Válogató stafétaMinden tanuló egy mondatot olvas, majd kérdést tesz fel, amelyre a szöveg valamelyik mondatával lehet

válaszolni. Ezután felszólít olvasásra egy tanulót. A folyamatosság érdekében időt kell előtte adni, hogy min-denki válasszon néhány kérdést, amit feltesz majd, ha rá kerül a sor. Nagyon érdekes változat, ha az olvasó tanuló nem szólít fel senkit, hanem az veszi át a stafétát, aki legelőször megtalálta a megfelelő szövegrészt. A tanulók kérdéskultúráját is jelentősen fejleszti ez a gyakorlat.


29

a SZÖvEgéRTéS FEJlESZTéSénEK ElMélETE éS gyaKoRlaTaAz olvasás-szövegértés fogalmát a PISA-vizsgálat a következő módon fogalmazza meg: „…az írott szö-

vegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, részt vegyen a mindennapi életben.”

Az olvasási képesség hierarchikus modellje

1. szintOlvasástechnika

A betűk felismerése, összeolvasása, dekódolás.

2. szintÉrtő olvasás

A szövegben kifejtett gondolatok, információk szó szerinti megértése.

3. szintÉrtelmező olvasás

A nyelvi utalások, implikációk (ha …, akkor formájúak) megértése.A hiányzó szavak kiderítése.Átfogalmazás, rajz készítése, cselekvés végzése az olvasottak alapján. (Fordítások.)A rejtett gondolatok, a mögöttes, illetve alkalmi jelentés feltárása.Következtetések levonása.Ok-okozati viszonyok megértése.A szerkesztés által közvetített jelentés megértése.Az írói szándék kiderítése.

4. szintBíráló (kritikai) olvasás

Az olvasottak összevetése saját tapasztalatokkal, más forrásokkal, hiányok, ellentmondások, hibák fel-fedezése.

Tény és vélemény elkülönítése.A szerző és a téma viszonyának feltárása.A szöveg értékelése (viszonyítás erkölcsi normához, más szöveghez stb.)

5. szintAlkotó (kreatív) olvasás

Jóslás. (Mi várható a szövegtől?)Kérdések előzetes megfogalmazása.A hiányok, ellentmondások megszüntetése. A hibák javítása.A belső képek megalkotása.Az olvasottak megjelenítése, dramatizálása.A történet folytatása, megváltoztatása. (Lénárt Ferenc nyomán)


30

A szövegfeldolgozás módszertani lépései

A következőkben azokat az olvasási és gondolkodási műveleteket veszem sorra, amelyek a legalkal-masabbak a három alapvető szövegtípus: a magyarázó-értelmező, a dokumentum- és az elbeszélő szöve gek információtartalmának megragadására, és egyben lehetővé teszik az olvasói szokások kialakulását is.

Mindenekelőtt azonban foglalkoznunk kell didaktikus szövegekkel, az utasításokkal, hiszen ez a szö-vegtípus az, amelyikkel a tanulók minden tanítási órán találkoznak.

A didaktikus szövegek

A didaktikus szövegek célja az olvasónak címzett valamilyen utasítás közlése. Minden tankönyvben ta-lálkoznak a tanulók utasításokkal, a munkafüzetek pedig kifejezetten feladat-megfogalmazásokra épül nek. Alsó tagozatban igen nagy gondot fordítanak a tanítók az utasítások értelmezésére, hiszen ha a tanuló nem érti, mit kell tennie, nem tudja megoldani a feladatot. Felső tagozatban is minden új feladattípust értelmez-tetnünk, elemeztetnünk kell.

Az elemzés menete: 1. Mi a tárgya? 2. Mi a megoldandó probléma? 3. Mi a válaszadás módja?

Konkrét példán (Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5. évfolyam 9. oldal) Pl.: Sorold fel, mivel ajándékozta meg a négy tündér a csöppséget! Az első __________________, a második __________________, A harmadik __________________, a negyedik __________________. Az utasítás tárgya: a tündérek ajándékai. A megoldandó probléma: az ajándékok megkeresése a szövegben, a hiányos mondat kiegészí tése. A válaszadás módja: írás.

A tanulókkal meg kell értetni, milyen fontos a válaszadás módja is. Sokszor a diákok figyelmen kívül hagyják, hogyan szerepel az utasításban. Bekarikázás helyett például aláhúzzák a megoldást. Ilyenkor jó megoldás esetén sem kaphatnak pontot, dicséretet, hiszen nem azt tették, amit a feladat előírt.

A közölt feladatban az okozhat problémát, hogy a tanulók nem a megfelelően toldalékolt szóval válaszol-nak a kérdésre, ha csak mechanikusan másolják ki a szövegből a választ. A harmadik és negyedik tündér ugyanis így fogalmazza meg a kívánságát: „Én olyan sudár alakot adok neked, mint amilyen a fiatal pálma törzse.” „Tőlem földbe rejtett aranykincseimet kapod”. Gyakorlatban tapasztaltam az ilyenfajta kiegészítést: Az első szépséggel, a második kék szemmel, a harmadik sudár alakot (helyesen sudár alakkal), a negyedik aranykincseimet (helyesen aranykincsekkel).

Érdemes tehát az utasítás értelmezésekor külön kiemelni a kérdőszót, mivel?, és felhívni a tanulók figyel-mét, hogy olvassák el magukban a kiegészített mondatot, és ellenőrizzék, megfelelően toldalékoltak-e min-den szót: Az első szépséggel, a második szép szemmel, a harmadik sudár alakkal, a negyedik aranykincsekkel.

A megoldás ellenőrzésekor fontos a helyesírási problémára is felhívni a tanulók figyelmét, hiszen már alsó tagozatban sokat gyakorolták a -val, -vel toldalékos szavak helyesírását, 5. osztályban pedig tananyag a mássalhangzótörvények tanításakor az írásban jelölt teljes hasonulás.

A válaszok helyesírási és nyelvhelyességi, esetleg stilisztikai értékelésének valamennyi tanítási órán he-lyet kell(ene) kapnia. Így talán sikerülne kiküszöbölnünk azt a gyakorlati problémát, hogy a gyerekek több-sége csak a magyarórákon figyel oda a helyesírásra, a nyelvhelyességre és a stílusra.


31

A magyarázó-értelmező szövegek

A magyarázó szövegek elsősorban tudományos, illetve ismeretterjesztő jellegűek, és céljuk az infor-mációközlés: egy jelenség elmagyarázása, egy esemény bemutatása objektív szempontok alapján. Ide tar-toznak a definíciók, tudományos okfejtések, érvelések. Az ezzel a szövegtípussal való foglalkozás azért is nélkülözhetetlen és fontos, mert a tankönyvi szövegek többsége ehhez a szövegtípushoz tar tozik.

A továbbiakban ezeknek a szövegeknek a feldolgozásához, értelmezéséhez olvashatnak a kollégák szövegfeldolgozási algoritmust.

1. A szöveg előzetes áttekintéseA cím, az ábrák, a képek, képaláírások megfigyelése. Feltételezések megfogalmazása a szöveg várható

tartalmáról, az új információról.

2. Ismerkedés a szöveggelA szövegekkel a tanulók lehetőleg néma (csendes) olvasással ismerkedjenek meg!

3. A szöveg témájának a megnevezéseA tanulók egy mondatban fogalmazzák meg, hogy miről szól a szöveg!

4. Ismeretlen kifejezések magyarázata a) Szövegösszefüggésbőlb) Tanulói magyarázatc) Tanári magyarázat (szemléltetés)d) Szótár, lexikon felhasználásávalAz ismeretlen kifejezések magyarázata megelőzheti a szöveggel való megismerkedést. Ilyenkor érdemes

a helyesejtési, gyorsolvasási tréninget úgy összeállítanunk, hogy a szóanyaguk tartalmazza a tanulók szá-mára várhatóan ismeretlen szavakat, kifejezéseket. Természetesen a szótárhasználatot is irányítanunk és szerveznünk kell. Meg kell tanítanunk a gyors kezelésüket, a szócikkek olvasására és értelmezésére is gon-dot kell fordítani, pl.: rövidítések, jelek feloldása.

5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozásaEkkor történik a szöveg új információinak megállapítása.a) AdatkeresésA tanulók bekarikázzák a szövegben az adatokat. A feladatokban javítják a téves adatokat, illetve kiegé-

szítik a hiányzó adatokkal.b) LényegkiemelésA tanulók megállapítják, hogy melyik bekezdésben olvastak a feladatban közölt tényről, eseményről stb.

„Nyitott” mondatokat egészítenek ki. Megkeresik a bekezdések tételmondatát, aláhúzzák őket, és saját sza-vaikkal is megpróbálják megfogalmazni.

c) Felosztások, rendszerezésekTáblázatok kiegészítésével, alkotásával segítjük a tanulókat gondolataik rendezésében, amelyek a logikai

műveletvégzésük alapját képezik. A felosztások, rendszerezések elsősorban a termé szettudományos tantár-gyak tanulását könnyítik meg számukra.

d) Ábrák értelmezéseNémely szöveg tartalmaz grafikont, diagramot. Ezek értelmezésére, a szöveggel való kapcsolatára is kell

időt szánnunk.


32

6. A szöveg újraolvasásaEz történhet néma (csendes) és hangos olvasással is. Ez utóbbit azért javaslom, mert ekkor gyako-

roltathatjuk a tanulókkal a hangos olvasást, illetve felolvasást is.Felolvasáskor időt kell adni a tanulóknak arra is, hogy a nehezen olvasható szavakat (hosszabb terjedel-

műeket, mássalhangzó-torlódást tartalmazókat, idegen tulajdonneveket, közneveket) újra átte kintsék. Az egyéni hangos olvasást feltétlen kövesse értékelés, illetve az esetleges olvasástechnikai hibák javítása.

7. VázlatírásA vázlatot mindig a kiemelt tételmondatok alapján fogalmaztassuk meg a tanulókkal! A vázlat ugyanis

nem más, mint a bekezdések témáinak megnevezése.

8. JegyzetelésA jegyzet a szöveg tartalmának tömör megfogalmazása. Jegyzetkészítéskor felhasználjuk a szövegfel-

dolgozás során kiemelt tételmondatokat, adatokat, kulcsszavakat. Fel kell ismertetnünk a tanulókkal az ok-okozati összefüggéseket. A jegyzet leírását is gyakoroltatnunk kell velük. Érdemes először csak egy-egy bekezdés jegyzetét elkészíteni tanári irányítással. Ilyenkor kell felhívnunk a diákok figyelmét a rövidítések, jelek használatának fontosságára, hiszen a jegyzetnek tömörnek és jól áttekinthetőnek kell lennie. Fontos, hogy adott esetben – ez a szöveg jellegétől függ – tudják táblázatba rendezni a szövegből szerzett ismere-teiket. A későbbiekben egy-egy bekezdésről készült, hiányos jegyzetet egészíthetnek ki a gyerekek, esetleg hibás jegyzetet korrigálhatnak. A 8. évfolyam végére kell odáig eljutniuk, hogy önállóan tudjanak jegyzetet készíteni egy szöveghez.

A dokumentumszövegek

A dokumentum típusú szövegek formailag nem folyamatosak. Olyan írásos információhordozók tar-toznak ide, mint a grafikonok, térképek, menetrendek, használati utasítások, különböző nyomtat ványok, szórólapok, kérdőívek stb., amelyekkel a tanulók a mindennapi életükben találkoznak. Itt nem a műfajnak vagy a témának van meghatározó szerepe, hanem a szöveg formájának, elrendezé sének. A dokumentum típusú szövegek elsősorban grafikusan megjelenített tényeket közölnek. Előfordulhatnak önállóan, pl.: me-netrend, használati utasítás stb., illetve a másik két szövegtípus kiegé szítéseként, pl.: tér képek, ábrák, gra-fikonok stb.

A dokumentumszöveg jellegéből adódik, hogy általános érvényű algoritmust nem lehet adni az értel-mezésükhöz, hiszen másképp kell feldolgozni egy használati utasítást, mint egy menetrendet. A Szö vegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközökben minden évfolyamon konkrét feladatsorok nyújta nak segítséget a kollégáknak a dokumentumszövegek feldolgozásához. Amit viszont feltétlenül ki kell emelnem, az a szö-vegáttekintés és a tipográfiai megoldások elemzése.

Az elbeszélő szövegek

Az elbeszélő típusú szövegek azok a folyamatos, összefüggő írásos szövegek, amelyek célja egy történet, egy esemény leírása. E szövegtípus jellemzői a következők: emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmek ha-tásos megformálása, a személyes hangvétel, az olvasóra gyakorolt érzelmi hatás stb. Ide tartoznak a mesék, a novellák, az esszék stb., amelyek a szerző szubjektivitását is tükrözik, illetve az objektív jellegű szövegek, mint pl. az útleírások vagy a tudósítások.

1. Ismerkedés a szöveggelEz történhet bemutató olvasással, követő olvasással vagy néma (csendes) olvasással. Az érzelmekre ható

elbeszélő szövegekkel (mesék, novellák stb.) való ismerkedés esetében mindenképpen a tanári bemutatást javaslom. Nemcsak tantárgy-pedagógiai, hanem nevelési szempontból is.


33

Bizonyos esetekben lehetővé tehetjük, hogy a tanulók kövessék a könyvükben a bemutató olvasást. Na-gyon kivételes esetben érdemes egy elbeszélő szöveget előre elolvastatnunk a tanulókkal. Ezt a mód szert általában nagyon terjedelmes szövegek feldolgozásakor érdemes alkalmazni.

2. A tartalom felidézéseA szöveggel való megismerkedést minden esetben kövesse legalább olyan szinten a tartalmi felidé zés,

hogy fogalmaztassuk meg, miről szólt a szöveg!

3. A cím és a szöveg kapcsolataA cím funkciójából érdemes kiindulni. A jó cím utal a tartalomra, érdeklődést keltő és rövid.

4. CímadásA tanulói címvariációk meghallgatása arra is jó, hogy képet kapjunk, mennyire értették meg az olvasott

szöveget. Ezt a feladatot a szövegfeldolgozás befejezéseként is adhatjuk nekik.

5. SzómagyarázatAz irodalomkönyvekben található elbeszélő szövegek többségét a mai tankönyvszerzőknek lábjegy-

zetekkel kell ellátniuk, hiszen tanítványaink többségének az elsődleges problémát az okozza, hogy az adott műben a szavak nagy része ismeretlen számukra. Gondoljunk csak a János vitéz, a Toldi vagy Fazekas Mihály Lúdas Matyijának szövegére. Sajnos nem jobb a helyzet Jókai Mór vagy Móricz Zsigmond prózai szövegei esetében sem. Ha lehetőség van rá, amit csak tudunk, szemléltessünk. A mai gyerekek számára ugyanis az „Ösztövér kútágas hórihorgas gémmel” kifejezés teljesen értelmez hetetlen.

6. A helyszínek, időpontok, szereplők, események megnevezése Ezek kiemelésében már elég nagy gyakorlattal rendelkeznek a tanulók felső tagozatban.

7. Az események időrendi sorrendbe állításaEz sem szokott általában különösebb gondot okozni a tanulók számára. Nagyon sokat gyakorolták már

alsó tagozatban is.

8. Tartalmi egységekre bontásKezdetben, főleg 5. évfolyamon év elején érdemes az alsó tagozatban megtanult hármas tagolást figye-

lembe venni: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A későbbiekben a tárgyalás további felosztását vezethetjük be: bonyodalom, események kibontakozása, tetőpont.

9. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldásaTermészetesen egyetlen szöveg feldolgozásakor nem alkalmazhatjuk valamennyi feladattípust. Min dig

az adott szöveg, a tanulók szövegértési szintje határozza meg, hogy melyeket használjuk, gyakorol tatjuk.a) Kérdésekre adott válaszok közül a helyes kiválasztásab) válaszadás kérdésekrec) Kérdések megfogalmazásad) Tételmondat kikeresésee) Szövegtömörítés, -bővítés és -átalakításf) A szöveggel kapcsolatos állítások igazságtartalmának megítéléseg) A szöveggel kapcsolatos hiányos állítások kiegészítése, ill. a megfelelő kiegészítés kiválasztása


34

10. VázlatkészítésA vázlat készítéséhez feltétlen használjuk fel a kiemelt tételmondatokat, a szövegfeldolgozás közben meg-

fogalmazott kérdéseket.

11. A szöveg tartalmával kapcsolatos véleménynyilvánítás

12. A szöveg tartalmával kapcsolatos önálló szövegalkotás

a hangoS olvaSÁS gyaKoRlÁSÁnaK lEhETőSégEIBár ez a tanári segédkönyv elsősorban a szövegértéssel foglalkozik, a gyakorlati tapasztalat és a kollégák

kérése sarkallt arra, hogy foglalkozzam a hangos olvasás felső tagozatbeli fejlesztésének módozataival is.Gyakran elhangzik az 5. évfolyamon tanító kollégáktól az a „vád”, hogy a gyerekek nem tudnak olvasni.

Ez az általánosítás már önmagában véve sem állja meg a helyét, hiszen sok tanuló olvas 4. évfolyam végén szöveghűen, megfelelő tempóban, hangerővel, hangsúllyal, értelemtükröző módon. Ehhez azonban az kell, hogy ismerős legyen számára a szöveg. A legtöbb felsős órán azonban a kollégák „blattoltatják” a gyere-keket, azaz teljesen ismeretlen (tankönyvi) szöveget kell felolvasniuk. Ezzel szemben az alsó tagozatban egészen más a gyakorlat. A felolvasást mindig megelőzi a szöveg feldol gozása, az olvasás gya korlása. Ezt feltétlen figyelembe kell vennünk vala mennyi évfolyamon, de főleg az 5.-en. A szöveg felolvasása előtt időt kell biztosítani a felolvasandó szöveg – minimum – áttekintésére. Tehát a tanulónak fel kell ké szülnie a szöveg felolvasására.

A szöveg(rész) felolvasásának metodikai algoritmusa a következő:1. A szöveg néma (csendes) elolvasása.2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, más-

salhangzó-torlódások, idegen tulajdonnevek, közszók stb.) aláhúzása.3. Egyéni, hangos olvasás.4. Értékelés, javítás, javíttatás.A 4. pontban leírtakra külön is felhívom a kollégák figyelmét. A tanulói hangos olvasást lehetőleg mindig

kísérje tanári vagy tanulói értékelés. Érdemes előre megfigyelési szempontot adni a többi tanulónak. Pl.: a szöveghűség, a tempó, a hangerő megválasztása, a mondatok hanglejtése stb. Két-három irányított meg-figyelési szempontnál többet azonban lehetőleg ne adjunk, mert a gyerekek nem tudnak igazán figyelni rá. A tanári értékelés minta is a majdani tanulói értékeléshez. Szoktassuk arra a tanítványainkat, hogy először dicsérettel kezdjék az értékelést. A bírálat is jó szándékú legyen, lehetőleg a javítás mikéntjét is tartalmazza, pl.: Olvass hangosabban! Jobban artikulálj, mert így nehezen érthető a felolvasásod! Stb.

Gyakran visszatérő tantárgy-pedagógiai felvetés az, hogy hibázás esetén azonnal javítsuk a hibát, vagy várjuk meg, amíg a tanuló végigolvassa a számára kijelölt szöveget vagy szövegrészt. Én az utóbbi eljárást javaslom. Sok gyermek, főleg a gátlásos, visszahúzódó gyerekek teljesen elveszíthetik az ön bi zalmukat, ha mindig megállítjuk őket. Ekkor egyre többet hibáznak, hiszen számukra az is nagy ki hívás, hogy „szere-pelniük” kell a többiek előtt. Ezért érdemes az ilyen gyerekekkel és a sok olvasási technikai hibával küzdő tanulókkal eleinte rövid szövegrészleteket felolvastatni. Esetleg házi feladat ként kaphatják, hogy a követke-ző órára készüljenek fel a szöveg felolvasására.

Szeretném felhívni a kollégák figyelmét a Tanítás-Tanulás című szakmódszertani, az Apáczai Kiadó gon-dozásában megjelenő folyóirat egyik cikksorozatára, amely a III. évfolyam 2–6. számában különböző olva-sásgyakorlási módokkal ismerteti meg a tanítókat. Szénégetőné Kunráth Ágnes, a ragályi Balassi Bálint Ál-talános Iskola tanítónője száznál is több gyakorlási lehetőséget tett közzé az említett cikkso rozatban. Ezek nagy része alsó tagozatban hasznosítható, de akad közöttük jó néhány olyan is, amelyiket felső tagozatban, főleg 5. és 6. évfolyamon (alapozó szakasz) is alkalmazhatunk.

A gyakorlási módot azonban ne öncélúan, hanem mindig az óra feladataiból kiindulva válasszuk meg! Egy-egy órán ne alkalmazzunk túl sokféle gyakorlatot! A nagyon érdekes változatokat (játékok, verse nyek) a tanulók jutalmazására is használhatjuk.


35

I. Egyéni olvasás

Hangos egyéni olvasás A nevelő felszólítására a tanuló addig olvas, míg a nevelő meg nem állítja. A tanuló legfőbb feladata a

minél hibátlanabb olvasás. Előnye: A tanuló kizárólag saját erejére támaszkodik; maga választja meg a tempót, ritmust, hange rőt,

hanghordozást stb. Figyelmét teljesen az olvasásra koncentrálhatja.Hátránya: Olvasás közben a tanuló olvasása alig befolyásolható. Huzamos alkalmazása esetén csök-

kenhet az osztály aktivitása, figyelme.

Hibajelölő olvasásA tanuló az előzőhöz képest hasonlóan olvas, ám hibázás esetén az osztály jelzi azt kopogással, tapssal stb.Előnye: Az olvasó tanuló érdekeltebbé válik a hibátlan olvasásban. Az osztály nagyobb figyelemmel kö-

veti az olvasását.Hátránya: A tanuló figyelme az előzőnél is jobban a technikára s nem a tartalomra irányul. Az olva sás

közbeni jelzések megzavarhatják, kizökkenthetik a lendületből. (A gyengék olvasása nagyon tör deltté válik.)

Összefüggő olvasásA teljes szöveget egy tanuló olvassa fel, hangosan.Előnye: Az olvasó tanulónak komoly sikerlehetőség, nagy teljesítmény. Az osztály elmélyült, követő ol-

vasást végezhet, s szólítgatás nem tereli el a figyelmüket. Az olvasó tanulóról megbízható, teljes képet ad.Hátránya: Az olvasó tanulónak fárasztó, főleg akkor, ha osztályozzuk teljesítményét. Kevés tanulót tu-

dunk így hangosan olvastatni. A gyengébbekkel nagyon sok időt kell eltölteni. Az osztály figyelme csökken, a gyakorlás egyhangúvá válhat. (Kivéve akkor, ha tartalmas, vonzó feladatot adunk közben.)

Tökéletesítő (javító) olvasásA tanuló addig (annyiszor) olvassa a kijelölt szövegrészt, amíg hibátlanul nem tudja elolvasni. Álta lában

rövid szövegrészeket érdemes csak választani. versenyszerűen is lehet végezni.Előnye: A tanulók meggyőződhetnek a gyakorlás jelentőségéről. Az olvasó tanuló végül sikerélményhez

jut. Az osztály figyelme élénkebbé válik.Hátránya: Sokszori ismétlésre emlékezetébe vési a szöveget a gyermek. A sikertelenség kudarcélményhez

vezet. Egy idő után improduktívvá, egyhangúvá válik.

LáncolvasásMegadott terjedelmű – 1-2 mondatos – szövegrészeket egymás után olvasnak a gyerekek. Előnye: Mozgalmas, pergő gyakorlás. A tanárnak nem kell állandóan irányítani a tanulókat. Hátránya: A tanulók kiszámíthatják a rájuk eső szövegrészt, arra készülnek, s nem figyelnek. A ké sőbb

következő figyelme lazább. Akik már olvastak, még kevésbé figyelnek. (Járulékos feladatokkal mind ezeken segíteni lehet.)

Illusztráló olvasásBeszámoló közben a tanuló egyes szövegrészeket felolvas a tankönyvből, pl. idézi a szereplőket.Előnye: Főleg távlati jelentősége van, az értelmes, önálló tanulásra készíti fel a tanulókat. A tartalom el-

mondását színesebbé teszi. Lényegkiemelésre késztet.Hátránya: Hosszú ideig tart megtanítani rá a tanulókat.

Szokatlan betűtípusok olvasásaA tankönyvön kívüli szövegek legtöbbször eltérő tipográfiai megoldással készülnek. Újságok, lexikonok

stb. olvasásakor megismerkedhetnek a gyerekek az eltérő betűformákkal is.


36

II. Társas olvasásPáros olvasásAzonos vagy különböző készségszintű tanulók olvashatnak együtt. Érdekes variáció, ha a tanuló egy más

után más és más tanulóval olvas együtt.Előnye: A tanulók bátrabban olvasnak, mint egyedül. Tudnak figyelni egymásra, alkalmazkodnak is egy-

máshoz. A hanghordozás, tempó alig különbözik az egyéni olvasástól.Hátránya: Egyik tanuló elnyomhatja a másikat. visszhangossá válhat az olvasás. Inkább egymásra fi-

gyelnek, mint a tartalomra. Egyikük hibája nagyon zavarhatja a másikat.

Karban olvasás (egész osztály)Előnye: Kezdő gyakorlatként fegyelmezi, aktivizálja a tanulókat. Lassúbb tempóját a gyengébbek is követ-

ni tudják. Az olvasmányok lényegét, hangsúlyos részeit hatásosan emeli ki. Egyenletes, folyama tos ritmusú.Hátránya: Modoros, torzított hanghordozás (dallam). Lassú, nehézkes tempó. Hibajavításra nincs lehe-

tőség. Új szövegnél kevésbé alkalmas. Hosszabb ideig unalmas. Hiányzik az egyéni érdekeltség, motiváció.

Csoportonkénti olvasásElőnye: Hasonló a karban olvasáséhoz, azzal a különbséggel, hogy a tanulók olvasása így kevésbé mo-

doros, a tanár könnyebben ellenőrizheti az egyéneket, az osztály egy része pedig figyeli, követi az olvasó csoportot.

Hátránya: Nehezen tudnak egyenletes tempót tartani a tanulók, legtöbbször „előolvasók” vezetik a cso-portot. Sok energiát, figyelmet köt le az együtt olvasás.

VisszhangolvasásAz egyik fél (tanuló vagy csoport) olvasását azonnal megismétli (visszhangozza) a másik fél. Egyén-

egyén, egyén-csoport (osztály), csoport-csoport stb. variációi lehetnek. A hangerő is lehet változó tényező (a visszhang halkabb, hangosabb).

Előnye: Játékos, figyelést igénylő gyakorlat. Gyengéknél tempófokozásra, hanghordozás tökéletesítésére stb. alkalmas.

Hátránya: A „visszhang” olvasás helyett emlékezetből mondja a szöveget. Komoly tartalmú szöveget ko-mikussá tehet, ezért ilyen esetben ne használjuk. Rövid ideig célszerű alkalmazni.

CsillagolvasásEgy tanuló egy mondat elolvasására szólít valakit a társai közül. Az osztálytárs egy mondatának elolva-

sása után ismét ő olvas, aztán újra szólít valakit stb. Tehát minden 2. alkalommal a „csillag” olvas.Előnye: A gyengén olvasókat úgy lehet foglalkoztatni, hogy a többieknek is érdekes, változatos legyen.

Dramatizáló olvasásEz a gyakorlat nem szorul bővebb magyarázatra. Sok változata lehet. A szereplőket egyének, csoportok,

párok képviselhetik, a helyükön vagy „színpadon” olvashatnak stb.

Duzzasztó és apasztó olvasásAz olvasást egy tanuló kezdi. Minden mondatnál meghatározott rend (pl. ülésrend) szerint új tanuló kap-

csolódik be az olvasásba, amíg végül az egész csoport, osztály karban olvas. Az apasztó ennek a fordítottja.A tanulók párosával is beléphetnek, ill. kiléphetnek az olvasásból. Érdekes, élvezetes gyakorlat. Az apasztó speciális értéke, hogy a bátortalanabb tanuló először karban olvas, és fokozatosan jut el az

egyéni olvasáshoz.

„Ragályos” olvasásA duzzasztó olvasás speciális formája: az újabb tanulók nem ülésrend szerint kapcsolódnak be, ha nem a

padsorok között járó tanító, esetleg tanuló érintésére. Újabb érintésre abbahagyják az olvasást. Ez is nagyon élvezetes gyakorlat, fokozza az olvasási figyelmet.


37

III. Követő olvasás

Az alapvariáció nem önálló gyakorlat, hiszen minden hangos olvasás alkalmával a nem olvasó gyere kek kö-vető olvasást végeznek. Hogy a tanulók valóban olvassanak, a váratlan felszólítás lehető ségét kell alkalmazni.

Ellenőrző olvasásverseny vagy játék közben néhány „pontozóbírót” jelölünk ki, akik követik és értékelik társaik olva sását.

A kiemelt felelősség fokozza a követő olvasás hatásosságát.

IV. Néma olvasás

A csendes olvasás minden esetben alkalmazásra kerül, amikor senki nem olvas hangosan, a tanulóknak viszont olvasási feladatuk van. Jelentőségét nem szükséges méltatni.

Változó olvasásA tanuló(k) egy mondatot hangosan, egyet némán olvas(nak).

„Búvópatak” A fenti mód változata azzal a különbséggel, hogy nem a megadott szövegrészek után változtatják az

olvasási módot, hanem a tanár jelzéseire. csoportos változatában játékos, izgalmas; vajon ugyanott tart-e mindenki?

Előnye: Egyenletes tempótartásra szoktatja a tanulókat.

„Tilos” (kihagyásos) olvasásA hangosan olvasott szöveg bizonyos szavait, egységeit nem szabad hangosan olvasni, csak némán. Sok

változata lehet, pl. a vessző utáni szót hagyjuk el (ezzel az írásjel betartására szoktatunk), bizonyos szó-fajokat – tulajdonnevek, melléknevek – hagyunk el stb.

KorrektúraEhhez a gyakorlathoz sokszorosított rövid szövegre van szükség. A szöveget sok hibával írjuk (gépel jük)

le, s a tanulóknak néma olvasással meg kell keresni ezeket a hibákat. Komoly figyelemfejlesztő gyakorlat, fokozza a néma olvasás pontosságát, precizitását, s nem utolsósorban a tanulók helyesírását is fejleszt het jük ezzel a gyakorlattal.

V. Tempó- és ritmusgyakorlatok

Ütemezett olvasásA csoportos, társas gyakorlatok általában ütemezettek is. Tempófokozásra, -lassításra nagyon jó gya-

korlat.

Lassított olvasásA hadarva, felületesen olvasó tanulókat a tempó mesterséges csökkentésével késztetjük helyes olva sásra.

Gyorsított olvasásAz előző olvasásgyakorlási mód ellentéte. Előnye: Az olvasási ritmust egyenletesebbé teszi.

Olvasás időreMegadott időegység alatt kell meghatározott terjedelmű szöveget hibátlanul elolvasni. Tempófoko zásra

éppúgy használható, mint tempócsökkentésre.


38

VI. Dinamikai gyakorlatok

Halk olvasásA tanulók a szokásos hangerőnél halkabban olvasnak, lehetőleg a legkisebb hangerővel. Főleg új szövegek

olvasásakor lehet hasznos. A halk olvasás kevésbé torz, kifejezőbb hanglejtésű lehet, mint a hangos olvasás.

Erős olvasásA tanulók a szokásosnál hangosabban olvasnak. A halk olvasásról való leszoktatás érdekében ajánla tos

úgy végeztetni, hogy először az osztály, csoport olvasson erősen néhány mondatot, s folytatásként a halkan olvasó tanuló. A hanghordozás az erős olvasásnál elszíntelenedik, modorossá válik, ezért csak indokolt esetben célszerű alkalmazni.

RádiózásA folyamatosan olvasó tanuló vagy csoport a tanító megadott jelzésére (kopogás, taps) egy fokozattal hal-

kabban olvas. Újabb jelre tovább halkítja az olvasást. Ha a tanító más jelzést ad, erősíteni kell stb. Nagyon változatosan végezhető. A hangerő-szabályozáson kívül figyelemfelkeltő is lehet, fegyelmezi a tanulókat.

„Aláolvasás” és „föléolvasás”A páros olvasás egyik formája. Az egyik tanuló rendes hangerővel olvas, a másiknak viszont úgy kell

olvasnia, hogy mindig hallja (aláolvasáskor) avagy ne hallja (föléolvasáskor) társa hangját. Egyén-csoport változatában is alkalmazható.

VII. Válogató olvasási változatok

Az értelmes olvasásra szoktatás érdekében alkalmazzuk.

Felismerő (lokalizáló) válogatásA tanár vagy egy kiválasztott tanuló által felolvasott szövegrészlet helyét keresik meg a tanulók. Tekintve,

hogy felismerő tevékenységet kíván a gyerekektől, inkább rögzítésre, a tájékozódás fejlesztésé re, az olvasási figyelem fokozására használható.

MondatszomszédokA felismerő válogatás speciális esete. A tanár által felolvasott mondaton kívül az azt megelőző és az azt

követő mondatot is fel kell olvasnia a gyereknek.

Értelmező válogatásA puszta felismerésen kívül a tanulóknak értelmi munkát is kell végezniük. A hívójel lehet egy isme retlen

kép, képsorozat, rajz, dallam, számjegy, mozdulat stb. Az instrukció többnyire ilyesmi: „A szöveg melyik része jut eszetekbe erről a dologról?” Ez a változat tehát már értelemszerű olvasást, jó szö vegmegértést, jó megfigyelést stb. feltételez.

Lényegkereső (vázlatoló) válogatásAz olvasandó szöveget konkrétan nem jelöli meg a tanító, a tanulókra bízza az olvasmány, bekezdés leg-

fontosabb gondolatának megkeresését. Ez a mód átmenet az önálló szövegelemzés, szövegfeldolgozás felé.

Grammatikai (stiláris) válogatásNem tartalmi, hanem nyelvtani kategóriák szerint történik a válogatás. Pl. azokat a mondatokat olvassák

fel, amelyekben többes számú főnevek vannak. Fejlettebb fokon a tanulók nem kapnak felkészülési időt, ezzel arra kényszerítjük őket, hogy elolvasás előtt gyorsan tekintsék át a mondatokat. A stiláris válogatás még 5. évfolyamon is csak kellő felkészülési idő után lehet eredményes.


39

Esztétikai válogatásAz előző változatoktól eltérően itt a tanító nem határozza meg az olvasandó szöveget, hanem a tanu lókra

bízza a válogatást. (Melyik rész tetszett a legjobban, melyik rész a legszebb?) Ezzel a gyakorlattal állásfogla-lásra, esztétikai ítéletalkotásra szoktatjuk a tanulókat, kivált akkor, ha indokoltatjuk is a vála szokat. Föltét-lenül időt kell adni a tanulóknak arra, hogy a szöveget előzetesen áttekinthessék.

„Technikai” válogatásA tanulóknak azokat a mondatokat, szövegrészeket kell megkeresniük, amelyek a legnehezebben olvas-

hatók, a legtöbb olvasási problémát tartalmazzák. Az instrukció után helyes, ha először karban elol vas tat-juk a szöveget. A gyakorlat a tudatos készségfejlesztést segíti, önismeretre nevel.

MaradékolvasásMinden tanuló egy mondatot olvas – tetszés szerinti helyről – a szövegből. A sorra kerülő tanulóknak

csak olyan mondatokat szabad olvasni, amelyek addig még nem szerepeltek. A gyakorlat befejező mozza-natai a legizgalmasabbak. Ügyelni kell arra, hogy a tanulók ne tegyenek jeleket a könyvükbe.

Válogató stafétaMinden tanuló egy mondatot olvas, majd kérdést tesz fel, amelyre a szöveg valamelyik mondatával lehet

válaszolni. Ezután felszólít olvasásra egy tanulót. A folyamatosság érdekében időt kell előtte adni, hogy mindenki válasszon néhány kérdést, amit feltesz majd, ha rá kerül a sor. Nagyon érdekes változat, ha az olvasó tanuló nem szólít fel senkit, hanem az veszi át a stafétát, aki legelőször megtalálta a megfelelő szö-vegrészt. A tanulók kérdéskultúráját is jelentősen fejleszti ez a gyakorlat.

VIII. Játékos gyakorlatok, versenyek

Kiszorító olvasásAz osztályt két csoportra osztjuk. Abban versenyeznek, hogy melyikük éri el először az olvasmány végét.

Az első csoport tagjai – láncolvasással – addig olvasnak, amíg hibát nem vétenek. A másik csoport követ-kezik utána, s folytatja az olvasást, míg nem hibázik.

Fogyasztó játékKét csoportban felváltva olvasnak a tanulók egy-egy mondatot, éspedig úgy, hogy aki olvasott, a másik

csapatból szólít valakit olvasásra. Aki hibázik, kiesik a további versenyből. Az a csapat nyer, amelyiknek ma radt hibátlanul olvasó tagja.

Egyéni versenyolvasásAz osztály csoportjai egy-egy versenyzőt állítanak ki, s megadott szöveg minél hibátlanabb olvasásában

versenyeznek. Az értékelést az osztály vagy az osztály tanulói közül választott zsűri végezheti.

Kihívásos versenyEgy tanuló a nevelői asztalnál elolvas egy szövegrészletet, majd megkérdi az osztályt: „Tud-e valaki ná-

lam jobban olvasni?” Ha van jelentkező, a másik tanulót is meghallgatja az osztály, s dönt, hogy helyet cserélhetnek-e. A verseny mindaddig folyhat, amíg van, aki elfogadja a kihívást.

AkadályversenyOlvasás közben a versenyző tanulóknak valamilyen „akadállyal” kell megküzdeniük, pl. ha mellék-

névhez érnek, mondani kell még egy melléknevet vagy az utolsó szó befejező hangjával kezdődő szót. A gyakorlat elsősorban a figyelem megosztásának fokozására jó. Arra, hogy a tanulók olvasás közben

tudjanak másra is figyelni.


40

Időzített olvasásMegadott idő, pl. 1 perc alatt minél hosszabb szöveget kell hibátlanul elolvasni a versenyző tanulóknak.

A hibákat azonnal javítani kell, az ismétlés azonban nem számít be a versenybe. Értékeléskor elegendő a szótagszámot figyelembe venni. Tempófokozásra, az olvasási biztonság növelésére használható.

KánonolvasásKét tanuló egyszerre olvas, de a másik egy szóval, mondattal később kezd hozzá. Aki előbb bele zava-

rodik, az veszít. A gyakorlat tempótartásra, fegyelmi koncentrációra nevelhet. A tanulók kezdetben ne-hezen tudják végezni a gyakorlatot.

ÜldözőversenyEgy gyorsan és pontosan olvasó tanuló kezdi az olvasást. A másik versenyző egy-két mondattal később

kezdi el, s igyekszik utolérni társát. Ha bármelyikük hibázik, az egész szót újra kell olvasni. A második ta-nuló feladata utolérni a társát. Ilyenkor az osztály egyik fele az egyik, másik fele a másik tanulót figyeli, jelzi a hibákat. Tempófokozásra, biztonságos olvasásra késztető gyakorlat.

„Kicsi a rakás, nagyot kíván”A válogató olvasás egyik játékos változata. A tanító tetszés szerinti résznél kezdi olvasni az olvasmányt.

Amint a tanulók közül valaki megtalálja a részt, bekapcsolódik az olvasásba. A gyakorlat addig tart, amíg be nem kapcsolódik mindenki az olvasásba.

Ki olvasott?Egy tanuló háttal áll az osztálynak. A tanulók egymás után mögélopakodnak, s egy mondatot olvasnak

halkan. Akinél a hunyó eltalálja a személyt, azzal helyet cserél.

IX. Gyakorlatok magnóval

Hangos üzenetA tanulók pl. a szülői értekezletre küldik el olvasásukat. A szülők tájékoztatásán kívül azért is hasznos,

mert a tanulók igyekeznek a tőlük telhető legjobban olvasni, tehát motiváló hatása erős.

Karban olvasás magnóraA tanulók sohasem hallják, hogy milyen a karban olvasásuk, ezért célszerű egy-egy alkalommal mag-

nóra venni olvasásukat, s értékeltetni teljesítményüket.

Dramatizálás magnóvalA szépirodalmi szövegek dramatizálása mindig eseményszámba megy az osztályban. Különösen a kö-

tetlen – könyv nélküli – dramatizálást érdemes magnóra rögzíteni.

Kiegészítő olvasás magnóvalA hibátlanul felvett teljes szövegből tervszerűen vagy ötletszerűen hosszabb-rövidebb szakaszokat letör-

lünk, vagy levesszük a hangot. Először lejátsszuk a megcsonkított szöveget, közben a tanulók a szöveget fi-gyelik. Ez a követő olvasás rendkívül intenzív az esetek többségében. Ezután kiegészíttetjük egy-egy tanuló hangos olvasásával a szöveget.

Visszhangolvasás magnóvalA tanuló saját olvasását (amelyet előzetesen felvettünk) visszhangozza, azzal a feladattal, hogy hibáit

igyekezzék kijavítani.


41

Osztályok közötti vetélkedőKét párhuzamos osztály versenyezhet meghatározott terjedelmű szövegek minél hibátlanabb olvasá-

sában. Először a kihívó fél olvassa magnóra a szöveget, s ezt kéri a másik osztálytól is. Miután a kihívott fél teljesíti a kérést, most ő választ egy másik szövegrészletet, elolvassa, s ugyanezt kéri a másik osztály tól. Az olvasás történhet úgy, hogy csak a legjobb tanulók olvasnak, akiket az osztály kiválaszt, de úgy is, hogy va-lamennyi tanuló egy-egy mondatot olvas. A verseny lebonyolításában bármelyik olvasási mód választható, ebben az osztályok egyezkedhetnek. A hibák száma szerint értékelhetünk.

SZÖvEgéRTéST FEJlESZTő gyaKoRlaToK CíMű TanKÖnyvCSalÁd

Az anyanyelvi kompetenciák közül talán az egyik legfontosabb a szövegértő képesség fejlesztése. A ta-nulás tanítása ugyanis elképzelhetetlen szövegértő olvasás nélkül. Az önálló tanulás megtanítása vi szont alapfeltétele az élethosszig tartó tanulás „kényszerének”. A szövegértés feltétele egyrészt a gyors és pontos dekódolás, másrészt egy meglehetősen összetett gondolkodási folyamat zavartalan működése. Ezen okok miatt jelentette meg az Apáczai Kiadó a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tanesz közeit előbb az alsó tagozatosok (1–4. évfolyam), majd a felső tagozatosok (5–8. évfolyam) számára.

A felső tagozatos tankönyvek összeállításakor építettem az alsó tagozatos Szövegértést fejlesztő gyakor-latok című taneszközökre. Az évek során összegyűjtött gyakorlati tapasztalataimat felhasználva olyan tan-könyv készítésére törekedtem, amely megfelel a Nemzeti alaptanterv és az Apáczai kerettanterv elvárásai-nak, az életkori sajátosságoknak, a tanulók érdeklődési körének, így alkalmas a gyerekek szö vegértő képességének fejlesztésére.

A tanulók – optimális esetben – a 4. osztály végére elérik az olvasási képesség 2. szintjét, azaz az ol-vasástechnika elsajátítása után (1. szint) képesek az olvasott szövegben kifejtett gondolatok, információk szó szerinti megértésére. Szándékosan használtam az optimális kifejezést, hiszen sajnos erre a szintre nem jut el minden negyedikes, ezért tartom fontosnak, hogy főleg ötödik évfolyamon ezekkel a tanulókkal gya-koroljuk az olvasás technikáját és az értő olvasást is.

A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközben lévő szövegek kiválasztásakor a következő szem-pontokat vettem figyelembe:

1. A szövegek ne legyenek hosszúak! Lehetőleg fél-, illetve egyoldalas szövegeket választottam. Ta-pasztalataim szerint a túl hosszú szövegek a gyerekek egy részét elriasztják az olvasástól. A kollégák is tisztában vannak azzal: hosszú szövegek esetében fizikai képtelenség a tanulók egy részét megvárni, hogy végezzenek az olvasással. Ők aztán eleve hátránnyal indulnak azokkal szemben, akik végigolvas-ták a szö veget, pl.: nincsenek tisztában a szöveg témájával, esetleg befejezésével.

2. A szöveg keltse fel a tanulók érdeklődését! Az olvasásra való késztetéskor felnőtt olvasó számára is fon-tos a szöveg témája, amely igen erős motiváló hatást válthat ki. Nincs ez másként a gyerekek esetében sem.

3. végül, de nem utolsósorban a szövegek között található elbeszélő és magyarázó-ismeretközlő éppúgy, mint dokumentumszöveg, amelyek százalékos megoszlása a következő: 30% elbeszélő, 40% magyará-zó-ismeretközlő, 30% dokumentumszöveg.

A magyarázó-ismeretközlő szövegek feldolgozására megkérhetjük más szakos kollégáinkat is. Pl.: tör-ténelemórán feldolgozható A Kheopsz-piramis, technikaórán a Szalvétatechnika című szöveg stb. Ezáltal segíthetnénk a Nemzeti alaptanterv és az Apáczai kerettanterv azon törekvését, hogy „az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy tanulását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompetencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület – tantárgy, modul – feladata.” (Kiemelés tőlem.) A tankönyvben lévő feladatsorok mintául szolgálhatnak kollégáink számára, hogyan lehet és kell egy-egy szakszövegen fejleszteni a tanulók szövegértő képes ségét. Hogyan idézzék föl és gyakoroltassák a szövegfeldolgozás algoritmusát saját tanóráikon is? A szövegáttekintés, a szöveg témá-


42

jának megnevezése, az ismeretlen kifejezések magyarázata, a szöveg bekezdések szerinti feldolgozása (adat-keresés, lényegkiemelés, felosztások, rendszerezések stb.), a szöveg újraolva sása, vázlatírás szükséges ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek egy-egy tantárgy ismeret anyagának otthoni és/vagy önálló elsajátítására. vannak olyan feladattípusok, pl.: felosztások, rend szere zések meg értése (táblázatok készítése, táblázatok alkotása, grafikonok, diagramok stb. értelmezése), amelyek re magyarórákon nincs mód és lehetőség. Ezek megtanítására és alkalmazására elsősorban a természet tudo mányos ismereteket oktató kollégáinkat kér-hetjük meg.

A szövegek mindig a bal oldalon olvashatók, a hozzájuk tartozó feladatsorok a jobb oldalon találhatók. Így a tanulóknak nem kell lapozniuk feladatmegoldás közben, nyugodtan búvárkodhatnak a szövegben. Erre kell ösztönöznünk őket, hiszen a feladatok megoldásakor vissza kell térniük a szöveghez, ott kell keres-niük a megoldásokat, nem pedig az emlékezetükre hagyatkozva.

A feladatok nemcsak a szövegértő olvasás 2. szintjére, az értő olvasásra vonatkoznak (tények kivá lasztása, magyarázatalkotás, információk alkalmazása), hanem az értelmező (3.) szint vizsgálatára is lehetőséget biztosítanak. A fejlesztő feladatok kapcsán a tanulók lehetőséget kapnak az önálló véle ményalkotásra, a képzelet működésén alapuló kérdések megfogalmazására. Az értelmező olvasás kap csán a tanulóknak a so-rok mögé kell látniuk, hiszen ha a válasz közvetlenül nincs benne a szövegben, ki kell következtetniük azt.

Az egyes feladatok mellett pontszámok is találhatók, s minden feladatsor végén olvasható az elérhető összes pontszám is. Óva intek minden kollégát attól, hogy ezek miatt a feladatsorokat felméréseknek te-kintsék. A taneszköz címe is utal arra, hogy benne gyakorlatsorok, gyakorlást szolgáló feladatok találhatók. A pontszámok, amelyek itemek alapján állnak össze, csupán tájékoztatásul szolgálnak tanu lók, tanárok, szülők számára. Arról tájékoztatnak, hogy milyen szinten (kiváló, jó, közepes, elfo gadható, nem megfelelő) áll a gyermek a szövegértésben. A százalékos határok ebben nyújtanak fogódzót.

Az elért szint ismeretében lehet differenciált osztálymunkában tovább folytatni a képességfejlesztést.A szövegek feldolgozására nem kell teljes tanítási órát szánni. Erre egyrészt nincs is órakeretünk, más-

részt nem is venne igénybe 45 percet. Ezért azt javaslom a kollégáknak, hogy bontsák fel mo zaikokra a szövegekkel való foglalkozást. Egyik órán elegendő, ha a szövegáttekintést, illetve a várható téma meg-nevezését, esetleg kérdésfeltevést várunk a tanulóktól. Egy másik tanítási óra 4-5 percét a szöveggel való ismerkedésre, illetve 1-2 feladat megoldására szánhatjuk. Ezáltal nemcsak a nyelv tanórákat színesíthetjük, hanem a sokféle képességfejlesztést is megvalósíthatjuk egy-egy tanítási órán. Addig térhetünk vissza az adott szöveghez, amíg minden hozzá kapcsolódó feladatot meg nem olda tunk a gyerekekkel.

Nagyon fontos szerepe van a feladatok ellenőrzésének. Ennek megkönnyítésére állítottam össze a Szö-vegértést fejlesztő gyakorlatok megoldásai című fejezetet, amely a megoldásokon kívül módszer tani ajánlást is tartalmaz.


43

A tankönyvi feladatok megoldása

A ga ra bon ciás diák

1. Pe tő fi Zol tán ra. A he lyes vá lasz 2 pont.2. Deb re cen 1848. 12. 15. Szendrey Jú lia Pe tő fi Sán dor Hor váth Ár pád Petrovics Ist ván Pest 1870. 11. 05.

Min den jó adat 1-1 pont, össze sen 8 pont.

3. Pl.: Bá tor, mert ab ban az idő ben bá tor ság volt vál lal ni Pe tő fi Sán dor öz ve gyét és kis fiát. Csa lád sze re-tő és gyer mek sze re tő volt, hi szen me leg ott hont te rem tett ne velt fia szá má ra is. Őszin te sé gét bi zo nyít ja, hogy a csa lá di lég kört is őszin te ség ural ta. Be csü le tes sé gé nek leg főbb bi zo nyí té ka, hogy Zol tán örök sé gé-nek gon do zá sá ra gyá mot ne vez te tett ki.

Min den tu laj don ság meg ne ve zé se 1 pont, össze sen 5 pont, de ad ha tó pluszpont is.

Meg jegy zés: Elő ze te sen hív juk fel a ta nu lók fi gyel mét arra, hogy a jel lem zés ne csu pán Hor váth Ár pád tu laj don sá gai nak fel so ro lá sa le gyen! Tö re ked je nek ar ra is, hogy ál lí tá sai kat ér vek kel tá masszák alá!

A kiemelt tu laj don sá gok kö zül az alá hú zot t ra csak kö vet kez tet ni le het.

4. 18, 20, 22 éves. Min den jó év szám 1-1 pont,

össze sen 3 pont.

5. Deb re cen: szü le té se, se géd szí nész ke dés Nagy kő rös: gim ná ziu mi ta nul má nyok foly ta tá sa Pest: pia ris ta gim ná ziu mi ta nul má nyok, ha lá la Szar vas: ma gán vizs ga a gim ná zium ta nu ló ja ként Sze ged: érett sé gi re ké szü lés Min den jó ese mény 1-1 pont,

össze sen 7 pont.6. Pl.: I. Pe tő fi Zol tán szü le té se Iv. Az ön pusz tí tó élet mód II. A ne ve lő apa v. Pe tő fi Zol tán ko rai ha lá la III. Kez dőd nek a gon dok

Min den jó váz lat pont 1-1 pont, össze sen 5 pont.

7. A ki fej tés egyik le het sé ges vál to za ta: Nem örö köl te édes ap ja köl tői te het sé gét. Egye dül a se géd szí né szi pá lyán kö vet te nyom do kait. Ön pusz tí tó élet mód ja ve ze tett a ko rai ha lá lá hoz. Az apai örök ség gel sem sá-fár ko dott jól.

Meg fe le lő ki fej tés 5 pont.Meg jegy zés: Eb ben az eset ben ne a té nyek, megál la pí tá sok szá ma alap ján pon toz zunk! Pon to zás kor a

köz mon dás ér tel me zé sét, a ki fej tés lo gi kus vol tát ér té kel jük! Az ilyen tí pu sú felada to kat a kol lé ga ja vít sa, ér té kel je!

Ér té ke lés: 35–32 = ki vá ló, 31–28 = jó, 27–23 = kö ze pes, 22–18 = el fo gad ha tó, 17–0 = nem meg fe le lő


44

Mátrix (filmkritika)

1. Bekarikázandó: C szimulált valóságA helyes bekarikázás 1 pont.

2. Energiaforrásnak. A helyes válasz 1 pont.

3. Igen. A Mátrixot ugyan a gépek hozták létre, de a gépeket viszont az emberek, tehát közvetett módon az emberek alkották a Mátrixot is.

A helyes válasz 1 pont, az indoklás 2 pont,összesen 3 pont.

4. IGAZ HAMIS IGAZ IGAZ

Minden jó bekarikázás 1-1 pont,összesen 4 pont.

5. Neo egy társaság egyik tagján látja meg a tetovált fehér nyulat, amit követnie kell. A társaság arra a szórakozóhelyre megy, ahol Trinity is ott van. valójában a nyúl vezette el a lányhoz.

A jó megfogalmazás 3 pont. Megjegyzés: a megfogalmazásnak tartalmaznia kell a következőket: egy társaság egyik tagja, tetovált

fehér nyúl, szórakozóhely.

6. A film alapkérdése a 2. bekezdés végén található. vajon ő-e a kiválasztott, aki elpusztíthatja a Mátrixot és mindazt, amit képvisel?

A helyes aláhúzás 1 pont.7. Nehezen követhető az esemény.

A helyes magyarázat 2 pont.

8. caroll Lewis regényében különös, nem valóságos szereplők bukkannak fel, akik lehetetlen ötleteikkel álomszerű keretet adnak a történetnek. Így kapcsolható a Mátrixhoz.

A kapcsolat leírása 2 pont.Megjegyzés: Az aláhúzott kifejezéseknek szerepelniük kell a válaszban.

9. Bekeretezendő: 1. bekezdés: A Mátrix fantasztikus akciófilm a javából. 3. bekezdés: A Mátrix készítői soha nem látott effektekkel ejtik ámulatba a nézőket. Ezek közül kiemelkedő a „bullet time”

Minden helyes bekeretezés 1-1 pont,összesen 3 pont.

Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elfogadható, 10–0 = nem megfelelő


45

Ba lá zso lás

1. Be ka ri ká zan dó év szám: 284–316.A jó év szá mért 1 pont.

2. Ba lázs, Sebasta vá ros püs pö ke, a püs pök, Szent Ba lázs, a to rok be teg ség gyó gyí tó ja, szent gyó gyí tó, a szent, a szent püs pök

Min den jó azo no sí tó fő név, jel zős szer ke zet 1-1 pont, össze sen 8 pont.3. A megál la pí tá sok füg gő le ge sen: H, I, H, I, H, I, I

Min den jó megál la pí tás 1-1 pont, össze sen 7 pont.

4. Szent Ba lázst a ma da rak és az ál la tok táp lál ták az er dő ben. Há lá ból a püs pök meg gyó gyí tot ta őket, ha be te gek vol tak. En nek hí re ment, ezért a be teg em be rek is hoz zá for dul tak.

A ki fej té sért ma xi mum 5 pont ad ha tó.

Meg jegy zés: A kö zölt ki fej tés csak min ta. A ta nu ló megol dá sá ban ér té kel ni kell a meg fo gal ma zás mi ként-jét, az össze füg gé sek világos leírá sát. Fi gye lem be kell ven ni a he lye sí rást is.

5. Egy szer egy gye rek nek hal szál ka akadt meg a tor kán. Édes any ja el vit te a püs pök höz, aki a ke zét a fiú fe jé re tet te, és megál dot ta őt. A szálka azon nal kiug rott a gyer mek tor ká ból, és rög tön meg gyó gyult. A kis-fiú édes any ja kö szö ne tül gyer tyát adott a szent nek.

A rö vid fo gal ma zá sért ma xi mum 5 pont ad ha tó.

Meg jegy zés: A kö zölt szö veg csak min ta. Az et től el té rő meg fo gal ma zás is le het jó. A ta nu ló szö veg al ko tá-sa kor azo kat a szem pon to kat kell fi gye lem be ven nünk, ame lyeket a fo gal ma zá sok ér té ke lé se kor szok tunk. Az ér té ke lés be a he lye sí rás is be le szá mít.

6. Sebasta püs pök ség tá vo li er dő bar lang ja rej tőz kö dés, gyó gyí tás Diocletianus pa lo tá ja meg kín zá sa, ha lá la

Min den jó hely szín és ese mény 1-1 pont, össze sen 6 pont.

7. Ba bits Mi hály gyer mek ko rá ban ré sze sült a ba lázs ál dás ban Szent Ba lázs nap ján. Saj nos nem véd te meg a to rok be teg ség től, mert gé ge rák ban halt meg.

A rö vid szö ve gért ma xi mum 5 pont ad ha tó.

Meg jegy zés: A kö zölt szö veg csak min ta. Az et től el té rő meg fo gal ma zás is le het jó. A kiemelt sza vak nak fel tét len sze re pel ni kell ben ne. Fi gye lem be kell ven ni a he lye sí rást is.

8. Pl.: 1. Ba bits Mi hály Ba lá zso lás cí mű ver sé nek rész le te 2. A ba lá zso lás 3. Ül dö zött ből gyó gyí tó 4. Szent Ba lázs már tír ha lá la 5. Ba bits Mi hály ha lá la

Min den jó váz lat pont 1-1 pont, össze sen 5 pont.



46

Motorsport

1. 59.A helyes válasz 1 pont.

2. A FIM alkotta a MotoGP szabályait.A helyes válasz 1 pont.

3. Nagyon erősek és gyorsak, ezért a közutakon nem használhatók.Az ok és okozat megfogalmazása 1-1 pont,

összesen 2 pont.

4. Kategória Lökettérfogat A motor hengerszáma125 cm3 80–125 cm3 egyhengeres250 cm3 175–250 cm3 legfeljebb kéthengeresMotoGP 350–500 cm3 legfeljebb négyhengeresMotoGP 350–800 cm3 tetszőleges hengerszám

Minden helyes adat 1-1 pont,összesen 8 pont.

5. 1981 1995 26 28

Minden helyes válasz 1-1 pont,összesen 4 pont.

6.

Minden jó jelölés a grafikonon 1-1 pont,összesen 6 pont.

7. A helytelen következtetések betűjele: A, DMinden helyes következtetés 1-1 pont,

összesen 2 pont.

8. 116-tal többet.A helyes válasz 1 pont.


y

x

100

200

300

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008


47

Számla

1. Napfény-Ker Áruházak Rt. 6999 Tisztavár, Seprű u. 5–7. 90223387-2-09

Minden jó adat soronként 1-1 pont,összesen 3 pont.

2. 2009. 03. 08. 17:20 12 03027968 Két példányban. Az első. Készpénzben. 1595 Ft-ot. A nettó értéket és az áfát. 319 Ft, azaz 320 Ft-ot. A vevőnek és a pénztárosnak. A jövedéki termék származásának igazolására.

Minden helyes válasz 1-1 pont,összesen 11 pont.

Megjegyzés: A 4 Ft-ot felfelé kell kerekíteni 5 Ft-ra, a 9 Ft-ot felfelé kell kerekíteni 10 Ft-ra.

3. lefűzhető tasakot A/4-es méretben légfrissítőt mosogatószert utántöltős folyékony szappant kéztörlőt egészségügyi papírt

Minden helyes megnevezés 2-2 pont,összesen 12 pont.

Ajánlás: A helyes toldalékhasználatot is kérjük számon.

4. Ugyanakkor fizettek, mint amikor vásároltak. A helyes indoklás 2 pont.

Megjegyzés: Napjainkban átutalással is lehet fizetni. Az ilyen esetben más a fizetési határidő.

5. 3405 Ft-ot. A helyes válasz 1 pont.

Megjegyzés: Mivel a fizetéskor kerekíteni kellett, ezért nem 3406 Ft a visszajáró pénz.

6. A bruttó értékbe az áfa is beletartozik. A helyes válasz 2 pont.



48

Nap fo gyat ko zás 1999

1. Új ság: Tinivarázs, ro vat: Szen zá ció, meg je le nés: 1999. szep tem ber, ol dal: 12., cikk író: Mó dos And rás, is ko la: Paragvári Úti Ál ta lá nos Is ko la.

Min den jó megál la pí tás 1-1 pont, össze sen 6 pont.2. Hiány zó ada tok: 1842, 1999, 157, 1, 3.

Min den jó kiegé szí tés 1-1 pont, össze sen 5 pont.

3. A Hold a Föld fel szí né re vet het fél ár nyé kot. Ez a rész le ges nap fo gyat ko zás. Tel jes ár nyék ese tén tel jes a nap fo gyat ko zás.

Min den jó ma gya rá zat 1-1 pont, össze sen 2 pont.

4. Be ka ri ká zan dó je len sé gek: Hold kö rül szik rá zó pon tocs kák, el sö té te dik a vi lág, ró zsa szín pe re mek a Hold szé lé nél, ezüs tös fény ben pom pá zó ko ro na, hal vány zöld de ren gés.

Min den jó be ka ri ká zás 1-1 pont, össze sen 5 pont.

5. Min ta a rö vid be szá mo ló hoz: A II. év ez red utol só tel jes nap fo gyat ko zá sa 1999. au gusz tus 11-én volt lát ha tó Eu ró pa több or szá gá ban, így Ma gyaror szá gon is. Ek kor a Hold, amely tu laj don kép pen a Na pot el ta-kar ta, azaz ár nyé kot ve tett a Föld re, kb. egy óra alatt ment el a Nap előtt. A tel jes ta ka rás előtt a Hold kö rül ap ró szik rá zó pon tok je len tek meg. En nek oka a Hold egye net len fel szí ne. Ezt kö ve tően egyik perc ről a má-sik ra el sö té te dett a vi lág. Saj nos a lát vány rö vid ideig tar tott, de sen ki sem fe ledheti el, amíg él.

A be szá mo lóért ma xi mum 10 pont ad ha tó.

Meg jegy zés: A kö zölt szö veg csak min ta. Az et től el té rő meg fo gal ma zás is le het jó. A feladat hoz tar to zó ér té ke lé si szem pon tok se gí tik a pont adást.


Au tó busz-me net rend

1. A he lye sen kiegé szí tett táb lá zat a kö vet ke ző:

Minden jó kiegészítés 1-1 pont, összesen 12 pont.

Munkaszüneti napok kivételével naponta

Munkanapokon

Szabadnapokon

Munkaszüneti napokon

Szabad- és munkaszüneti napokon

Szabadnapok kivételével naponta

A hetek utolsó munkanapján

A hetek utolsó munkanapja kivételével

X

M

O

+

D

T

Z

L

Jel Megnevezés H K Sz Cs P Sz V


49

2. a) 15.25, 20.15 b) 6.00, 6.30, 6.55, 12.30 c) 7.30, 22.00 Min den jó idő pont 1-1 pont,

össze sen 8 pont.

3. M6.55: mun ka na pi cél já rat, Z13.30: sza bad- és mun ka szü ne ti na po kon gyors já rat, d17.05: csak ked den köz le ke dik, kiv.: 2003. XII. 30-án, 2004. I. 6-án, I. 13-án, M4.45: csak mun ka na po kon.

Min den jó jel zés meg ne ve zés 1-1 pont, össze sen 4 pont.

4. a) M15.15 b) 15.15, D15.30, 15.30, X15.45, i15.45 (csak is ko la idő ben) c) 30 percMin den jó idő pont 1-1 pont,

össze sen 1 + 5 + 1 pont.5. 16.00, 16.30, 17.00, 17.30

Min den jó idő pont 1-1 pont, össze sen 4 pont.


Árul ko dó lá bak

1. Fel me rül az ol va só ban, va jon mi ről árul kod nak a lá bak, mi re le het kö vet kez tet ni ró luk.A jó meg fo gal ma zás 2 pont,

össze sen 2 pont.

2. a) Alá hú zan dók: a szer ve zet rea gál, meg vál to zik a test tar tás, Her mész TriszmegisztoszMin den jó alá hú zás 1-1 pont,

össze sen 3 pont. b) A fül, a kéz, az arc, a szem, a láb.

Min den jó fel so ro lás 1-1 pont, össze sen 5 pont.

3. Be ka ri ká zan dók: ál lás köz ben, láb uj jak egy más hoz va ló vi szo nyá ban, já rás köz ben, ha nyatt fek veMin den jó be ka ri ká zás 1-1 pont,

össze sen 4 pont.

4. Egye nes já rás: 3.; Ka csá zó já rás: 2., 5.; Já rás köz ben be fe lé for du ló láb fej: 1., 4., 6. Min den jó hely re írt szám 1-1 pont,

össze sen 6 pont.

5. nagylábujj: az „én” jel ké pe; 2. ujj: társ, szü lő; 3–5. ujj: az összes töb bi em ber, gye rek isMin den jó ér tel me zés 1-1 pont,

össze sen 3 pont.

6. – A 2. láb ujj hosszabb a nagylábujjnál. – A nagylábujj talp fe lő li ré sze ki pú po so dik. – Egye nes, ta lajt nem érin tő, fel fe lé ál ló 2–3. ujj. – A 2. láb ujj fe lé haj ló nagylábujj. – A 4. ujj nál alá haj ló 5. ujj. – Fel fe lé ál ló, ta lajt nem érin tő 4–5. ujj.

Min den jó megál la pí tás 1-1 pont, össze sen 6 pont.Ér té ke lés: 29–26 = ki vá ló, 25–23 = jó, 22–19 = kö ze pes, 18–15 = el fo gad ha tó, 14–0 = nem meg fe le lő


50

Haj, haj, fri zu ra

1. – Haj, haj, fri zu ra – Pá lya vá lasz tás előtt – A haj azo nos ala kú szó. Je lent he ti a fe jen lé vő ha jat, ill. in du-lat szó is le het. – In ter jú – Né meth Ibo lya (ri por ter) és Tóth Eri ka (in ter jú alany)

Min den jó vá lasz 1-1 pont, össze sen 5 pont.

Meg jegy zés: Az utol só kér dés re a zá ró jel ben fog lal ta kat nem kell a ta nu ló nak leír nia, de el lenőr zés kor ki le het tér ni rá.

2. Alá hú zan dók: édes any ja pél dá ja, át le het vál toz tat ni a nő ket, a csa lá di ha gyo mányMin den jó alá hú zás 1-1 pont,

össze sen 3 pont.

3. Fel so ro lan dók: Eri ka anyu ká ja össze sö pör tet te a le hul lott ha jat, összeszedette a csa va ró kat, rend be ra-kat ta a fé sű ket, ki te re get tet te a tö rül kö ző ket.

Min den jó fel so ro lás 1-1 pont, össze sen 4 pont.Meg jegy zés: A vá lasz adás el lenőr zé se kor ar ra is fi gyel nünk kell, hogy a cselekedtető Eri ka anyu ká ja.

Nem fo gad ha tó el az össze sö pör te a le hul lott ha jat nyel vi meg fo gal ma zás, mert az Eri ká ra vo nat ko zik. A felada tok el vég zé sé vel ugyanis az anyu ka bíz ta meg a lá nyát.

4. A he lyes sor rend (fel ső sor): 3., 4.; (al só sor): 1., 2. Min den jó szá mo zá sért 1-1 pont,

össze sen 4 pont.

5. In dok lás: Egy fod rász sem bol do gul hat ké miai tu dás nél kül. Pél dául haj fes tés kor ko moly hi bá kat kö-vet het el ké miai is me ret nél kül.

Jó in dok lá sért 1-1 pont, össze sen 2 pont.

6. Sok fé le em ber rel ta lál koz hat. Jól le het be szél get ni a ven dé gek kel. Min den ki nek más-más a ha ja. A haj-tí pu sok kü lön bö ző gon dos ko dást igé nyel nek. Kü lön bö ző haj for mák ké szít he tők.

Min den jó elem (mon dat) 1-1 pont, össze sen 5 pont.

7. vár ha tó kér dé sek: Mi lyen a mai ti zen éve sek haj di vat ja? Hány éves kor tól sza bad fes te ni a ha jat? Ho-gyan ké pez he ti ma gát to vább egy fod rász? Hon nan szer zi be az esz kö zeit? Mi alap ján ha tá roz za meg az ára kat?

Min den jól meg fo gal ma zott kér dés 1-1 pont, össze sen 5 pont.

Meg jegy zés: A kér dé sek meg fo gal ma zá sá nak el lenőr zé sét ér de mes a kol lé gá nak el vé gez nie. A tar ta lom mel lett a he lye sí rást, nyelv he lyes sé get is fi gye lem be kell ven ni.



51

A grafikus

1. A grafika a képzőművészetnek az az ága, amelyik a rézkarc, réz-, fa-, linóleummetszet készítését, illet-ve a számítógépes grafikát foglalja magába.

A helyes meghatározás 1 pont.

Megjegyzés: A szövegben olvasható meghatározást csak egy elemmel kell kiegészíteni: számítógépes gra-fika.

2. Aláhúzandók: nem leszek fülig festékes,nem kell várni arra, hogy megszáradjon a festék,nem kell magam mellé pakolni azt a rengeteg eszközt, ami a rajzoláshoz vagy festéshez szükséges lenne.

Minden helyes aláhúzás 1-1 pont, összesen 3 pont.

3. A számítógéphez egy digitális rajztábla csatlakozik, ami papírlapként működik. Erre egy speciális ce-ruzával lehet rajzolni. A számítógépes programok pedig szimulálják a többi eszközt is: festék, tus stb.

A működési elv helyes leírása 4 pont.Megjegyzés: Az aláhúzott kifejezéseknek szerepelniük kell a válaszban.

4. Bekarikázandó: grafikus, fiatal művészMinden helyes bekarikázás 1-1 pont,

összesen 2 pont.

5. Aláhúzandók:Érettségi.Szoftverek ismerete.Megrendelők igényeinek figyelembevétele.Kreativitás.

Minden helyes aláhúzás 1-1 pont, összesen 4 pont.

6. Nem tudta érvényesíteni a kreativitását.A helyes válasz 1 pont.

7. Sok szabálynak kell alárendelni a fantáziát. Nem lehet mindig megfelelni a saját elvárásoknak. A meg-rendelő igényeit kell kiszolgálni.

Minden helyes ok 1-1 pont,összesen 3 pont.

8. Mi a különbség a hagyományos és a számítógépes grafika között?A helyes kérdés 1 pont.

9. várható cím: Számítógépes grafikákSzámítógépes művészet

A helyes cím 1 pont.Ajánlás: A feladat egyéni ellenőrzést igényel.



52

Ho gyan mű kö dik a ra ké ta?

1. Ami kor egy test va la mit ki lök ma gá ból, ak kor az egy el len ke ző irá nyú lö kést kap, s ha nincs rög zít ve, moz gás ba len dül.

Min den alá hú zás sal je lölt ki fe je zé sért 1-1 pont, össze sen 5 pont.2. Ezek le het nek a pél dák: A fegy ver el sü té se kor a pus ka vissza rúg. Ha egy fel fújt lég gömb nek ki nyit juk

a sze le pét, a töl tő gáz nagy se bes ség gel az el len ke ző irány ba fog ja lök ni.A jó pél da 1 pont.

3. A ra ké ta ál ta lá ban forró gá zo kat lö vell hát ra fe lé, ezért a ra ké ta elő re mo zog.Az össze füg gés felis me ré se 2 pont.

4. A szö veg ben be ka ri ká zan dók (2. be kez dés): hid ro gén, ke ro zin, hid ra zin.Min den jó be ka ri ká zás 1-1 pont,

össze sen 3 pont.

5. üzem anyag elége té se → forró gáz → nagy nyo más ki fej té se a bel ső fe lü let re nyo más nyo más (bel ső) > (kül ső) = to ló erő

Min den jó he lyen lé vő jel 1-1 pont, össze sen 5 pont.

6. a) Az űr ku ta tás út tö rői. b) A vissza lö ké si elv a lég üres tér ben, te hát a vi lág űr ben is mű kö dik. c) A 20. szá zad ele jén.


7. A lég üres tér ben nincs le ve gő, amely a lég csa va ros gé pet mű köd tet né. A jó in dok lá s 1 pont.

8. Mi nél na gyobb a ra ké ta hát ra fe lé ki lö vellt égés ter mé ke ként ke let ke ző forró gá zok tö me ge és se bes sé ge, an nál na gyobb a to ló erő.

Az össze füg gé sek meg fo gal ma zá sa 2 pont.

9. Szi lárd haj tó anya gú ra ké ta Fo lyé kony haj tó anya gú ra ké ta üzem anyag + O2 = hajtókeverék haj tó anyag és O2 két tar tály ban a sű rű fo lya dék egy tar tály ban az égés tér be szi vattyú val ke rül meg szi lár du lás után szik rá val in dít ha tó elége tés so rán hajtógáz ke let ke zik a ra ké ta nem ál lít ha tó le a ra ké ta bár mi kor leál lít ha tó

Min den kü lönb ség 1-1 pont, össze sen 8 pont.

→

→


53

10. Ön ál ló jegy zet ké szí tésMin ta: 1. A vissza lö ké si elv Pl.: pus ka, lég gömb Ki lö kés → el len ke ző irá nyú lö kés = ra ké taelv 2. A ra ké ta mű kö dé si el ve forró gá zok hát ralövellése → a ra ké ta elő re mo zog haj tó anya gok: H, ke ro zin, hid ra zin 3. A to ló erő: Lásd 5. feladat 4. A vissza lö ké si elv a vi lág űr ben Her mann Oberth, Robert Goddard (20. sz. e.) a vissza lö ké si elv érv. a v.űrben 5. A szilárd és foly. haj tó anya gú ra ké ták: Lásd 9. feladat

A jegy ze tért össze sen 10 pont ad ha tó.Meg jegy zés: A jegy zet el lenőr zé sét ér de mes a kol lé gá nak el vé gez nie. Az ér té ke lé si szem pont sor a 3. ol da-

lon ta lál ha tó.


A maszájok

1. IGAZ IGAZ HAMIS HAMIS

Minden helyes megállapítás 1-1 pont,összesen 4 pont.

2. Izmos, sportos testfelépítés.Minden helyes jelző 1-1 pont,

összesen 2 pont.

3. Aláhúzandó: egzotikumokra szomjazó turistákkal foglalkoznak.A helyes aláhúzás 1 pont.

4. Isten minden tehenet a maszájoknak teremtett.A helyes válasz 1 pont.

5. Bekarikázandó betűjelek: B, D Minden helyes bekarikázás 1-1 pont,

összesen 2 pont.

6. A tehenek kapcsán, hiszen a tehenek a legyek barátai és a maszájok barátai is. A helyes bizonyítás 1 pont.

Megjegyzés: A tankönyvben tévesen 2 pont szerepel.

7. Nagyon megfogyatkozott az oroszlánok száma. A helyes válasz 1 pont.

8. A férfivá avatás, az esküvő, a falu vezetőjének halála.Minden helyes esemény 1-1 pont,

összesen 3 pont.


54

9. vázlat: 1. A maszájok foglalkozása 2. A táncuk 3. A legyek 4. A tehenek 5. A férfivá avatás 6. Táplálkozás 7. A gyaloglás jótékony hatása

Minden helyes vázlatpont 1-1 pont, összesen 7 pont.

Megjegyzés: A feladatsor összes pontszáma marad a 22 pont. Lásd 6. feladat –1 pontja miatt.


A szí nek

1. pig ment: fes ték anyag, a fes té kek szint adó, szilárd, old ha tat lan al kat ré sze spekt rum: szín kép sti mu lá ló: in ger lő, ösz tön ző

Min den jó szó ma gya rá zat 1-1 pont, össze sen 3 pont.

2. Ki vo ná sos szín ke ve rés kor a fes ték anya gon vagy a szű rő kom bi ná ción át ha la dó fény ből a kü lön bö ző szí nek egyide jű leg vagy egy más utá ni ki vo ná sá ból jön lét re a kí vánt ár nya lat. Hoz záadá sos szín ke ve rés kor a kí vánt ár nya lat a szí nek ve gyí té sé nek vagy ele gyí té sé nek ered mé nye.

Min den alá hú zott kulcs szó 1-1 pont, össze sen 4 pont.

3. a) A spekt rum „szu per szí ne” ag resszív mi nő sé gű. b) A tisz te let je le ként. c) Iz ga lom ba hoz, in ger lő, ösz-tön ző ha tá sú. d) Kap cso lat ba hoz ha tó a vér rel, a hús sal.

Min den he lyes vá lasz 1-1 pont, össze sen 4 pont.

4. Pótolandó sza vak: me le get, lel ke se dést, ta vasz, a vas, A-vitamin, a c-vi ta min, be teg sé gek, sárgaságban, fe hér (ki fe hé re dik), ka ran tént

Min den jó kiegé szí tés 1-1 pont, össze sen 10 pont.

5. 1. K A zöld fény igen nyug ta tó a szem nek. 2. O A zöld szín szem re gya ko rolt nyug ta tó ha tá sa. 3. O Ben nük szám ta lan klo ro fill faj ta ta lál ha tó.

A következmény, illetve az ok megállapítása 1-1 pont, leírásuk 1-1 pont, összesen 6 pont.



55

Os car-díj-eső

1. adap tál: al kal mas sá tesz, átala kít, át for mál, át dol goz ani má ciós film: a rajz film, a báb film és az árny film kö zös ne ve do ku men tum film: meg tör tént ese mé nye ket vagy em be ri al ko tó te vé keny sé get be mu ta tó film smink: szí nész ar cá nak ki ké szí té se vi zuá lis ef ek tus: lá tás sal kap cso la tos ha tás

Min den he lyes szó ma gya rá zat 1-1 pont, össze sen 5 pont.

Meg jegy zés: A szó ma gya rá zat ér té ke lé se kor fi gye lem be kell ven ni, hogy a ta nu ló csak a szö veg be il lő je-len tést ír ja le.

2. A leg jobb film, ren de ző, adap tált for ga tó könyv, ere de ti film ze ne, be tét dal, vá gás, mű vé sze ti ren de zés/lát vány, jel mez, smink, vi zuá lis eff ek tus, hang ka te gó riá ban.

Min den jó ka te gó ria 1-1 pont, össze sen 11 pont.

Meg jegy zés: A leg jobb jel zőt elég egy szer leír ni a ta nu ló nak.

3. Peter Jackson a leg jobb ren de zé sért és adap tált for ga tó köny vért, Richard Taylor a leg jobb jel me zért és smin kért ve he tett át az Os car-dí jat.

Min den jó név és ka te gó ria meg ne ve zése 1-1 pont, össze sen 6 pont.

4. Kiegé szí ten dő sza vak, ki fe je zé sek: 201 perc, an gol, ame ri kai és új-zé landiMin den jó kiegé szí tés 1-1 pont,

össze sen 4 pont.

5. Tolkien trilógiájára vonatkozik, amelyen végigvonul a modern világ varázslatos, mesés megfelelője.

A két jó válaszelem 0,5-0,5 pont, össze sen 1 pont.

6. Megszületett. Szüleivel visszatért Nagy-Britanniába. Megjelent A gyűrű szövetsége. Megjelent A két torony. Megjelent A király visszatér. Meghalt.

Minden helyes esemény 1-1 pont,összesen 6 pont.



56

Akik kel együtt csat la koz tunk

1. Kiegé szí ten dő ada tok: 15, má jus 1, 9 Min den jó kiegé szí tés 1-1 pont,

össze sen 4 pont.Meg jegy zés: A má jus 1. két adat nak szá mít.

2. cip rus – Ni co sia, csehor szág – Prá ga, Észtor szág – Tallin, Len gyelor szág – var só, Lettor szág – Ri ga, Lit vá nia – vilniusz, Ma gyaror szág – Bu da pest, Mál ta – valetta, Szlo vá kia – Po zsony, Szlo vé nia – Ljub lja na

Min den jó or szág- és fő vá ros név 1-1 pont, össze sen 10 pont.

Meg jegy zés: A rossz be tű rend be so ro lá sért 2 pont le vo nan dó.

3. Fa ma gus ta: Otel ló-vár, ahol Shakes peare Otel ló cí mű drá má ja ját szó dik. Za ko pa ne: Len gyelor szág leg na gyobb és leg ma ga sab ban fek vő üdü lő köz pont ja, iga zi té li sport pa ra di csom.

Min den jó (alá hú zott) meg ne ve zés 1-1 pont, össze sen 4 pont.

4. Az or szá gok lo bo gói (so ron ként): cip rus, Szlo vá kia, Lettor szág – Szlo vé nia, Észtor szág, Mál ta – csehor szág, Len gyelor szág, Lit vá nia

Min den jó meg ne ve zés 1-1 pont, össze sen 9 pont.


Kenyérlángos

1. újjáéledA helyes válasz 1 pont.

2. Az élesztőtől.Ne ragadjon le a tészta.Amikor a duplájára nő a tészta.Amíg el nem válik a táltól.Nehogy leragadjon.

Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 5 pont.

Megjegyzés: Az életkort a szövegben lévő évszámok alapján tudja kiszámolni a tanuló.

3. A helyes sorrend: 3., 1., 4., 2., 12., 6., 7., 10., 8., 11., 5., 9.Minden helyes sorrend 1-1 pont,

összesen 12 pont.Ajánlás: Az értékelést ugyanúgy végezzük, mint a betűrendbe soroláskor. Ha a tanuló az elsőt elrontja,

csak 0 pontot kaphat. Addig jár a pont, ameddig jó az események sorrendje.


57

4. Főzz meg két közepes burgonyát, törd össze, és 50 dkg lisztben hűtsd ki! Oldj fel fél csomag élesztőt, add a liszthez egy kiskanál sóval, és dagaszd be a tésztát! Kb. másfél órát keleszd! Nyújtsd ki a tésztát kellő méretűre, majd 5–10 perces pihentetés után tedd meleg sütőbe! 5–10 percig süsd elő! A sütőből kivéve kend be fokhagymás tejföllel, és gazdagítsd feltétekkel, majd tedd vissza a sütőbe, és süsd készre!

A recept leírása 12 pont.Megjegyzés: A receptet a 3. feladat alapján kell leírni a tanulónak, de E/2. személyt és felszólító módot

kell használnia.


Gén ku ta tók a múlt nyo má ban

1. kro mo szó ma: gén hor do zó gén: örö kí tő anyag izo lál: el szi ge tel, el kü lö nít

Min den jó ma gyar ki fe je zés 1-1 pont, össze sen 3 pont.

Meg jegy zés: A sza vak hoz a ta nu ló nak nem szó ma gya rá za tot kell ké szí te nie, ha nem ma gyar szó val kell ki fe jez nie az idegen szót. Eb ben az el ső két szó ese té ben a szö veg 1. be kez dé sé nek 3. és 4. mon da ta segít.

2. A gén in for má ció tá ro ló egy ség, amely fe le lős az élő lény kül ső meg je le né séért és min den olyan in for-má cióért, amely re a szer ve zet nek az élet hez szük sé ge van.

Min den kulcs szóért 1-1 pont, össze sen 3 pont.

Meg jegy zés: A meg ha tá ro zást a szö veg alap ján kell a ta nu ló nak megal kot nia. A kulcs sza va kat alá hú zás-sal je löl tem.

3. Min ta a mód szer is mer te té sé hez: A ku ta tók úgy sok szo ro sí ta nak DNS-tö re dé ke ket, hogy ele gen dő mennyi sé gű vizs gá la ti anya got nyer je nek. Az így ka pott ge ne ti kai ujj le nyo mat se gít sé gé vel össze tud ják ha son lí ta ni a ki halt élő lé nyek gén ál lo má nyát a ma élő ké vel. Ez zel a mód szer rel egy faj fej lő dé se is vé gig kö-vet he tő.

A mód szer is mer te té se össze sen 5 pont.Meg jegy zés: A mód szer is mer te té sét le he tő leg a kol lé ga ér té kel je. Pont szám megál la pí tá sa kor a szö veg al-

ko tás meg szo kott szem pont jait kell fi gye lem be ven ni.

4. A kvagga fe je a zeb rá hoz, hát só tes te a ló hoz ha son lí tott. Dél-Af ri ká ban élt. Ad dig va dász ták a hú sáért, míg ki nem pusz tí tot ták, utol só pél dá nyát 1843-ban te rí tet ték le. Ki tö mött ál la pot ban a main zi mú zeum-ban őr zik.

Min den jó mon dat 1-1 pont, össze sen 4 pont.Meg jegy zés: A kvaggáról írt szö veg ter mé sze te sen csak min ta, de a ben ne ol vas ha tó in for má ciók nak

(ki né ze te, élő he lye, ki pusz tu lá sa, hol lát ha tó a ki tö mött pél dá nya) fel tét len sze re pel niük kell a ta nu ló ál tal al ko tott is mer te tő ben.


58

5. vár ha tó jegy zet 3. Dél-Af ri ka, 19. sz.: a kvagga ki pusz tu lá sa fe je → zeb ra, tes te → ló ki tö mött Main zi Term.tud. M. 4. Szö vet da rab ból örö kí tő anyag, ö.has. há ziló, zeb ra eredm.: a zeb rá val ro kon 5. dél-afr.-i ku ta tók: zeb rák ke resz te zé se (hát só lá buk gyen ge csí ko zá sú) 6. Jö vő gén tech ni ka: ki halt ál l.-ok új raélesz té se

A jegy zet rész le tért össze sen 10 pont ad ha tó.Meg jegy zés: A jegy zet ter mé sze te sen csak min ta, de ezek nek az ada tok nak sze re pel niük kell.Le he tő leg a kol lé ga ér té kel je.


Farkasok

1. Bekarikázandó betűjel: B A helyes bekarikázás 1 pont.

2. Az 5.-hez.A helyes válasz 1 pont.

3. szarvas: 225, őz: 720Minden helyes számadat 1 pont,

összesen 2 pont.4. A legjobb gének öröklődjenek.

A helyes indoklás 2 pont.Megjegyzés: A válaszhoz szükséges vonal lemaradt. A következő kiadásban pótoljuk. Az indoklás azért

két pont, mert háttérismeret szükséges hozzá.

5. Alfa-hím: c, E, F Alfa-nőstény: A, B, DMinden helyes választás 1-1 pont,

összesen 6 pont.6. Kialakul közöttük a hierarchikus viszony.

A helyes válasz 1 pont.

7. Bizonyos információkat nem tud közölni a környezetében lévő élőlényekkel. A helyes válasz 1 pont.

8. Tudják szabályozni a prédapopulációt. (Nem szaporodnak el túlságosan a szarvasok és az őzek.)A helyes válasz 1 pont.

9. várható jegyzet: 1. A leglényegesebb adatok: tömeg, méret, életkor, ivarérettség, párzási időszak, vemhesség, közösségek2. A farkasállomány alakulása Mo.-on: csökkenés, eltűntek, megjelentek3. vadászat, farkaséhség4. Párzás, utódnevelés5. Fejlett testbeszéd, farok, mimika → viselkedés6. Farkasok az irodalomban

A jó jegyzet 5 pont.



59

Kérem a következőt!

1. Bekarikázandó betűjel: c A helyes bekarikázás 1 pont.

2. Kakukktojás: fiatalkorA kakukktojás kiválasztása 1 pont.

Indoklás: A másik három szó ugyanannak az életszakasznak az elnevezése.A helyes indoklás 1 pont.

3. A hím jellegű hormonok túlsúlyba kerülése.A helyes válasz 1 pont.

4. A beszámozás sorrendje: 3., 1., 5., 2., 4.Minden helyes sorrend 1-1 pont,

összesen 5 pont.Ajánlás: Az értékelést ugyanúgy végezzük, mint a betűrendbe soroláskor. Ha a tanuló az elsőt elrontja,

csak 0 pontot kaphat. Addig jár a pont, ameddig jó a fázisok sorrendje.

5. Áthúzandók: diós tészta, kolozsvári szalonna, csokoládétorta, füstölt csülök, rántott sajtMinden helyes áthúzás 1-1 pont,

összesen 5 pont.

6. Sportolás, rendszeres testedzés → megakadályozhatja a pattanások kialakulását. Az arcbőr napoztatása → szárítja a bőrt. Piszkos kéz → kórokozók kerülhetnek az arcbőrre.

Minden helyes következmény 1-1 pont,összesen 3 pont.

7. Bekarikázandó: a házi kezelésnek megvannak a maga veszélyei. A helyes bekarikázás 1 pont.

Megjegyzés: A következő mondat bekarikázását is elfogadhatjuk, amely részletezi a házi kezelés veszé-lyeit.

8. Jó, ha bőrradírt használsz, mert nem lesznek mitesszereid, és eltávolíthatod a bőrödről az elhalt hám-sejteket.

Minden helyes ok megnevezése 1-1 pont,összesen 2 pont.


Állati féltékenység

1. A címben szereplő állati jelzőt kétféleképpen lehet értelmezni. Egyrészt vonatkozik a szövegben sze-replő élőlényekre, a másik jelentése a szlengből származik: különleges, illetve nagymértékű.

A helyes kifejtés 3 pont.

2. Az ál lat vi lág agg le gé nyei: szün te len nős té nyek után jár nak, a csa lád apák: ki tar ta nak pár juk mel lett, a há rem pa sák: több fe le sé gük is van.

Min den jó jel lem vo nás 1-1 pont, össze sen 3 pont.


60

3. A hím ele ve sok ener giát fek tet a ter ri tó rium, az erő for rá sok, a nős tény vé del mé be, eset leg az iva dék-gon do zás ba, így biz tos nak kell len nie, hogy a sa ját utó dait gon doz za.

Min den jó in do kért 1-1 pont, össze sen 4 pont.

4. H, I, I, H, I, I Min den jó megál la pí tás 1-1 pont,

össze sen 6 pont.5. várható jegy zet

1. Hímek: agglegények v. családapák v. hárempasák2. Párzás hím: territórium

védelme > nőstény: utódgondozás nőstények (utódgondozás)

energia

saját utód féltékenység3. Agresszivitás: – harc a nőstényért

öröklött gátlás – nem öli meg a fajtársát4. A nőstény nem féltékeny saját génjeit továbbörökíti5. Fejlett utódokat szülő állatok: monogámok (hűség!)

A szem pon tok nak (3. ol dal) meg fe le lő jegy ze tért 10 pont ad ha tó.


Irány a hor vát ten ger part!

1. Sibenik, Sinj Min den jó vá ros név 1-1 pont,

össze sen 2 pont.

2. a) 14:00, Má tyás Ki rály u. (MOL ben zin kút), Dor mán don, 14:45, 10:30 (más nap), 20:30 b) 71 400 Ft [Szá mí tás: (20 400 x 2) + (10 200 x 3) = 40 800 + 30 600 = 71 400]


3. a) vo nat: Split, Zadar, Sibenik, Ri je ka; re pü lő: Split, Dub rov nik b) Ri je kának c) Sibenikbe d) 10 óra 8 perccel [a vonat menetideje 14 óra 38 perc, a repülő menetideje 1 óra 30 perc] e) kedd, csü tör tök, szom bat

Min den jó adat 1-1 pont, össze sen 12 pont.Megjegyzés: A d) feladatban a repülőgép menetideje lehet 1 óra 10 perc, tehát elfogadható a 10 óra

28 perc is.

4. Fel so rol ha tó in do kok: gyor sabb, ke ve sebb a me net idő, ké nyel me sebb.Min den jó in dok 1-1 pont,

össze sen 3 pont.


→

→

→

→

→

��


61

Méta

1. Aláhúzandók: labdajáték, népi játék, csapatjáték, szabadtéri játék Minden helyes aláhúzás 1-1 pont,

összesen 4 pont.2. métalabda, métabot, kő (fadarab)

Minden helyes megnevezés 1-1 pont,összesen 3 pont.

3. 2:1 (kettő aránylik az egyhez)A helyes válasz 1 pont.

4. ütő: ütőjével elüti a labdátkapó: megpróbálja elkapni a labdát, adogat, kidobja az ellenfeletkirály: kiszabadítja a várban rekedt játékosokat

Minden jó megnevezés 1-1 pont,összesen 5 pont.

5.

A helyes, méretarányos rajz 5 pont.

Megjegyzés: A méretarányos kör 12 pont, a játékosok elhelyezése és megnevezése 2-2 pont.

6. Hosszúméta: a kapók kiüssék az egyik ütőt, vagy elkapják a labdát.Körbeméta: a csapatok közül valamelyik minden játékosát kiüssék.

A játékok céljának megnevezése 1-1 pont,összesen 2 pont.

7. Egyéni megoldás.A helyes ajánlás 5 pont.

Megjegyzés: A tanuló bármelyik játék ajánlását leírhatja a megadott terjedelemben. Fontos, hogy úgy fogalmazza meg, hogy kedvet teremtsen a játék kipróbálásához. Egyéni ellenőrzést igénylő feladat.


→ kidobók

→ bújók


62

Az interaktív tananyag jellemzői

Az elmúlt években hazai és nemzetközi felmérések sokasága igazolta, hogy a felső tagozatos magyar diákok szövegértésével komoly problémák vannak. Az alsó tagozatban még jól, a koruknak megfelelően olvasó kisdiákok jelentős része a későbbiekben keveset és nehezen olvas, a hosszú szövegeket elutasítja, és az értő, értelmező olvasás is gondot okoz számukra. Sajnos sok tanuló esetében 8. évfolyamon sem jobb a helyzet a szövegértés terén.

Az előzőekből adódóan minden eszközt meg kell ragadnunk ahhoz, hogy a felsős tanulók is szívesen olvassanak, rendszeres olvasóvá váljanak. Azok a diákok azonban, akik nem értik az általuk olvasottakat, sohasem fogják átélni az olvasás örömét. Soha nem válnak rendszeres olvasóvá.

Az Apáczai Kiadó az elsők között látott hozzá az interaktív tananyagok fejlesztéséhez, hiszen minden lehe-tőséget biztosítani kíván a pedagógusoknak ahhoz, hogy siker koronázza a tanulók szövegértő képességének fejlesztése terén kifejtett erőfeszítésüket. Az interaktív tananyag-feldolgozások nagy sikert arattak a tanulók és a kollégák körében. 2008. szeptember 3-án Esztergályos Jenő, az Apáczai Kiadó ügyvezető igazgatója a Parla-mentben átvehette a Magyar Termék Nagydíjat a kiadó interaktív taneszközeiért. A díjazott termékek között ott voltak a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyveimhez készült digitális taneszközök is.

Sajnos nem készülhetett a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv valamennyi szövegéhez in-teraktív tananyag-feldolgozás. Ezért igyekeztem azokat a szövegeket kiválasztani, amelyek a gyerekek köré-ben a legnagyobb sikert aratták. végül a 22 szövegből 10-et dolgoztam fel digitális formában:

1. Motorsport 2. Autóbusz-menetrend 3. Haj, haj, frizura 4. A grafikus 5. A maszájok 6. Kenyérlángos 7. Farkasok 8. Állati féltékenység 9. Irány a horvát tengerpart!10. Méta

Szeretném megnyugtatni az informatikai eszközök használatától még kissé berzenkedő kedves kollégá-imat, hogy a programok mindenki számára könnyen kezelhetők, egyértelműek az akciógombok, továbbá bármikor vissza lehet lépni a főmenübe. A lehetséges továbbhaladási utak is megfelelően jelöltek. Az is lényeges dolog, hogy bármilyen típusú interaktív táblán alkalmazható az anyag.

Az egyes funkciók egérrel és a számítógép billentyűzetével is kiválaszthatók, aktiválhatók. Ez azért fon-tos, mert a program interaktív tábla nélkül is működik. Elég hozzá egy projektor és egy számítógép.

Az egyes témakörök a szoftver tartalomjegyzékében a tankönyvvel megegyező sorrendben jelennek meg. A témára való ráhangolódás és az olvasástechnika fejlesztését, korrigálását segítik a Gyakoroljunk! részben található feladatok, amelyeket érdemes az osztály valamennyi tanulójával elvégeztetni, de alkalmazni lehet csoportmunkában differenciálásra vagy egyéni feldolgozásra is. A szöveget a tankönyvből olvashatják el a tanulók, hiszen ehhez kapcsolódnak a gyakorlófeladatok, illetve az interaktív játékok, amelyek szervesen ki-egészítik a tankönyvi feladatokat, felhasználva a gyermekek által annyira kedvelt multimédiás lehetőségeket.

Fontos megjegyeznem, hogy a grafikák igazodnak a korosztály igényeihez, inkább karikatúra jellegűek, eltérve az 5. és 6. évfolyamos anyag illusztrációitól, de megegyezve a 7. évfolyamos interaktív tananyag-fel-dolgozásáéval. Továbbra is gyönyörű fotók motiválják a tanulókat a feladatok elvégzésére, illetve segítik a feladatok megoldását.

Az interaktív témafeladatok egyik része előkészíti a feladat megoldását, másik része az ellenőrzést segíti, de vannak olyan feladatok is, amelyek a témára való ráhangoláskor alkalmazhatók.

A változatos gyakorló- és játékos feladatoknak kizárólag a témája, a tudnivalói, ismeretei azonosak a tankönyvéivel, a szemléltetés, a feldolgozás már egészen más. Játszhatnak a diákok kvíz- és memóriajáté-


63

kokat, dönthetnek igaz és hamis állítások között, kiegészíthetnek térképet, megfejthetnek keresztrejtvé-nyeket, kereshetnek képek közötti eltéréseket, tanulhatnak maszájul, hogy csak a legkedveltebb feladatokat emeljem ki. Az interaktív játékok közül főleg a társasjátékok alapja az, hogy az olvasottakkal kapcsolatos kérdésekre három válasz közül kell a tanulóknak kiválasztani a megfelelőt. Ilyenkor feltétlenül kérjük, hogy a szövegből keressék ki a választ.

A feladatok megoldásáról a tanulók azonnali visszajelzést kapnak, mégpedig mindig a lehető legegysze-rűbben. Ha hibás tevékenységet végez (pl. kiválasztás, bejelölés, odahúzás), sok esetben azt a gép eleve nem engedi, tehát csak helyes megoldást fogad el. A helytelen reakcióra figyelmeztető felirat (felugró ablak) jelenik meg »Legközelebb biztosan sikerülni fog!« szöveggel és fejét rázó lány animációjával. Ekkor újra kell próbálkoz-nia a gyakorló diáknak. Jó válasz esetén, dicséretként pedig »Ügyes vagy!« felirat és a bólogató számítógépes író lány animációja jelenik meg. A jó válaszok zöld színűre váltanak, a rossz válasz piros színű lesz mindaddig, míg el nem találjuk a helyes megoldást. A hibás szavakat kiválasztó feladatok esetén az egérrel való rámoz-duláskor pirossal kiszíneződik a hibás betű, így is segítve a helyes megoldás megtalálását. A szoftver tehát az ösztönző, dicséreten alapuló ismeretszerzésre épít, hiszen a hiba, a tévesztés a helyes megoldás megtalálása után nyomtalanul eltűnik. Hagyja a gyermeket akár egyéni módon és tempóban is kutakodni, kísérletezni. Mivel az egyes tévesztések, hibás megoldások nem is megengedettek, a jó válaszig bátran lehet kísérletezni.

Javaslatok a tankönyvi szövegek feldolgozására

A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvcsalád 8. évfolyamos szövegeit nemcsak a magyar szakos tanárok, hanem más szakos kollégák is alkalmazhatják a szövegértő képesség fejlesztésére.

A következő táblázat egy újszerű feldolgozási javaslat a tankönyvekben található szövegek felhasználá-sára. * Jelenthet órarészletet is. Hány irodalom- vagy nyelvtan-, esetleg más szakóra tartamába építjük be a szövegfeldolgozást. I T = interaktív-tananyagfeldolgozás

Óra* A szöveg címe Szövegtípus Tantárgyi koncentráció Bekezdések Felada-

tok 1. A garabonciás diák magyarázó-értelmező irodalom 1–5. 1–7.2. Mátrix (filmkritika) dokumentum médiaismeret 3. 7–9.

3. Balázsolás magyarázó-értelmező nyelvtan,irodalom 1–5. 2.,

1. 3–9.4–5. I T Motorsport magyarázó-értelmező matematika 2., 4., 6. 4., 6.6. Számla dokumentum matematika 2., 5., 6.

7–8. Napfogyatkozás 1999 publicisztikai és ma-gyarázó-értelmező

médiaismeret,fizika

1.,3., 4.

9. I T Autóbusz-menetrend dokumentum matematika 4., 5.10. Árulkodó lábak magyarázó-értelmező biológia 2. 1., 3.,

2., 4–6.

11. I T Haj, haj, frizura publicisztikai szöveg: interjú

osztályfőnöki óra – pályaori-entáció

1–7.

12. I T A grafikus publicisztikai szöveg: interjú

osztályfőnöki óra – pályaori-entáció

1–9.

13. Hogyan működik a rakéta? magyarázó-értelmező fizika 1–5. 1–10.


64

14–15. I T A maszájok magyarázó-értelmező

földrajz,biológia,egészségtan

1–5.,6.,7.

1., 3., 2.

16. A színek magyarázó-értelmező fizika, biológia,rajz

1.,2–4.

2., 5.,4.

17. Oscar-díj-eső dokumentum médiaismeret 1–6.

18–19. Akikkel együtt csatla-koztunk magyarázó-értelmező földrajz, törté-

nelem 1–10. 1–4.

20–21. I T Kenyérlángos dokumentum technika, életvitel 1–6. 1–4.

22. Génkutatók a múlt nyomában magyarázó-értelmező biológia 1–6. 1–5.

23.I T Farkasok magyarázó-értelmező

biológia,matematika,földrajz,irodalom

3–4.,2.,1.,6.

4., 8.,3.

24. Kérem a következőt! publicisztikai szöveg: olvasói levél

biológia,egészségtan 1–8.

25. Állati féltékenység magyarázó-értelmező biológia 1–5. 2–5.26–27. I T

Irány a horvát tenger-part! dokumentum földrajz,

matematika1., 4.,2., 3.

28.I T Méta dokumentum testnevelés 1–6. 1–7.

A következőkben nem teljes óravázlatok olvashatók, hanem ötleteket, javaslatokat írok le az egyes szö-vegek feldolgozásához. Természetesen ezektől minden kedves kollégám a legjobb belátása szerint eltérhet. A szövegfeldolgozást ugyanis befolyásolja az, hogy a kolléga milyen tanulásszervezési módot, munkafor-mát választ, és az is, hogy felzárkóztatni akar vagy tehetséget gondozni.

A garabonciás diák

Előkészítési variációk1. A Petőfi Sándor életéről tanultak felidézése.2. Előzetes kutatómunka Petőfi Sándor családjáról3. A népmesék garabonciás diákjainak jellemvonásai.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 4., 6. Tehetséggondozást segítő feladatok: 3., 5., 7.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 4., 6.Páros munkaként javasolt feladatok: 5.csoportmunkaként javasolt feladatok: –

A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni:7. feladat: A vélemény kifejtéséhez szükséges ellenőrizni, hogy minden tanuló érti-e a Nem esik messze az

alma a fájától közmondást. Nevelési helyzet: Az elkallódás veszélyei, híres, sikeres szülő árnyékában.


65

Mátrix (filmkritika)

Előkészítési variációk1. Beszélgetés a tanulók filmnézési szokásairól2. A film stáblistájának olvasása

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: követő olvasás (a sok idegen nyelvű név ejtése miatt javasolt).Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 4., 6., 9. Tehetséggondozást segítő feladatok: 3., 5., 7., 8.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8.Páros munkaként javasolt feladatok: 9.csoportmunkaként javasolt feladatok: –

A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni:5. feladat: …röviden… Hangsúlyozzuk a tanulók számára, hogy csak a megadott terjedelemben írhatják

le a filmrészletet!6. feladat: Húzd alá a szövegben, mi a film alapkérdése! Tisztázzuk az alapkérdés szót!

Nevelési helyzet: A pozitív jövőkép erősítése a fiatalokban.

Balázsolás

Előkészítési variációk1. A Babits Mihály életéről tanultak felidézése.2. Babits Mihály Balázsolás című versének felolvasása.3. Torokbetegségek.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: néma olvasás.Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3., 6., 8. Tehetséggondozást segítő feladatok: 4., 5., 7.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7.Páros munkaként javasolt feladatok: 8.csoportmunkaként javasolt feladatok: –


le a magyarázatot!Nevelési helyzet: Az empátia képességének fejlesztése.

Motorsport

Előkészítési variációk1. Filmrészlet a gyorsaságimotoros-világbajnokság egyik futamáról.2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: néma olvasás.Felzárkóztató feladatok: 1., 4., 5., 6., 8. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 3., 7.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 5., 6., 7., 8.Páros munkaként javasolt feladatok: 2., 3. csoportmunkaként javasolt feladatok: 4.


66

A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni:7. feladat: Melyik következtetés nem helyes?

Nevelési helyzet: A céltartás, az önmegvalósítás fontossága a sikerek elérésében.Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Mondatokat kell kiegészíteni az eseményhez kapcsolódó évszámok-kal. 2. Az állítások közül el kell dönteni, melyik az igaz és melyik a hamis.Interaktív játék: Kvízjáték motorversenyes keretben.

Számla

Előkészítési variációk1. Beszélgetés a családok vásárlási szokásairól.2. vásárlási listák összeállítása.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: áttekintő olvasás.Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3., 5. Tehetséggondozást segítő feladatok: 4., 6.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: –Páros munkaként javasolt feladatok: –csoportmunkaként javasolt feladatok: 1–6.

A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: –Nevelési helyzet: A helyes vásárlói szokások, a vásárláshoz kapcsolódó illembeli kérdések.

Napfogyatkozás 1999

Előkészítési variációk1. A Föld forgásáról és keringéséről szerzett ismeretek felelevenítése.2. A Napfogyatkozás modellezése.3. Híres napfogyatkozások az interneten.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: néma olvasás.Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 4. Tehetséggondozást segítő feladatok: 3., 5.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2.Páros munkaként javasolt feladatok: 3., 4.csoportmunkaként javasolt feladatok: 5.


le a beszámolót!Nevelési helyzet: A környezettudatos magatartás.

Autóbusz-menetrend

Előkészítési variációk1. A különböző közlekedési eszközökhöz kapcsolódó internetes oldalak (útvonaltervező, volán menet-

rend, MÁv menetrend stb.2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból.3. Középiskolai bejáró diákok problémái


67

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: áttekintő olvasás.Felzárkóztató feladatok: 1., 3., 5. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 4.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: 3., 5.Páros munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 4.csoportmunkaként javasolt feladatok: –

A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: Nincs ilyen utasítás. A menetrendhez kapcsolódó feladatok utasításának mindegyikét meg kell értenie

egy nyolcadikosnak. Nevelési helyzet: A tömegközlekedés előnyei és hátrányai, az utazáshoz kapcsolódó illemszabályok.Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A tankönyv 1. feladatának ellenőrzéséhez lehet alkalmazni, illet-ve differenciált osztálymunka során egy tanulópár vagy egy csoport oldhatja meg a többi tankönyvben dolgozó tanulóval párhuzamosan. 2. Térképre kell behúzgálni a körökhöz a megfelelő település nevét. 3. Az autóbuszok jelzéseinek és a menetidők ismeretében kell az autóbuszok érkezési sorrendjét megálla-pítani.

Árulkodó lábak

Előkészítési variációk1. Beszédes testrészek: sasorr, ó-láb, bocitérd stb.2. Parajelenségekkel foglalkozó újságcikkek gyűjtése, olvasása

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: néma olvasás.Felzárkóztató feladatok: 3., 4., 5., 6. Tehetséggondozást segítő feladatok: 1., 2.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: 3., 4., 5., 6.Páros munkaként javasolt feladatok: 1., 2.csoportmunkaként javasolt feladatok: –

A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni:2. feladat: …lead [líd] szövegét…

Nevelési helyzet: A folyóiratokban olvasható információk kritikai olvasása.

Haj, haj, frizura

Előkészítési variációk1. Beszélgetés a továbbtanulásról, a tanulók személyes jövőképéről.2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból.3. Az interjúról tanultak felidézése.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: dramatizáló olvasás két tanuló előzetes felkészülése alapján.Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3., 4. Tehetséggondozást segítő feladatok: 5., 6., 7.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 5., 6.Páros munkaként javasolt feladatok: 4.csoportmunkaként javasolt feladatok: 7.

A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: –


68

Nevelési helyzet: Az önismeret fontossága a pályaválasztásban.Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A rejtvény, amelynek megfejtése a fodrász szó, jól motiválhatja a tanulókat. 2. A két kép közötti nyolc eltérés megtalálásával a tanulók megfigyelőképessége fejlődik. 3. Arc-formákhoz kell a legjobban illő frizurát kiválasztani.Interaktív játék: Memóriajáték. A rokon értelmű szavak megtalálásakor feltűnik a fotó egy-egy részlete. A játékot versenyszerűen is játszhatják a tanulók, hiszen másodpercszámláló jelzi a felhasznált időt. A me-móriafejlesztés mellett a tanulók szókincse is bővíthető.

A grafikus

Előkészítési variációk1. Beszélgetés a továbbtanulásról, a tanulók személyes jövőképéről.2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból.3. Az interjúról tanultak felidézése.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: dramatizáló olvasás két tanuló előzetes felkészülése alapján.Felzárkóztató feladatok: 4., 5., 8., 9. Tehetséggondozást segítő feladatok: 1., 2., 3., 6., 7.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: 4., 5., 6., 8., 9.Páros munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 7.csoportmunkaként javasolt feladatok: –

A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni:7. feladat: Miért nem ajánlott a művészi…?!

Nevelési helyzet: Az önismeret fontossága a pályaválasztásban.Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A szavak jelentésének kiválasztása három lehetőség közül. 2. A rejt-vényhálóban nyolc foglalkozást kell megtalálni: grafikus, geológus, sofőr, kalauz, festő, író, színész, tanár. A rejtvény versenyszerűen is megoldatható. Ilyen esetben a többi versenyzőnek nem szabad látnia a megol-dást, illetve az éppen versenyző játékidejét. Interaktív játék: Memóriajáték. A számítógépes grafikák közül az azonosakat kell megtalálni. Nyolc pár található a képernyőn.

Hogyan működik a rakéta?

Előkészítési variációk1. Beszélgetés az űrkutatás eredményeiről.2. A tankönyvi ábra értelmezése.3. Űrkutatással kapcsolatos videofilm megtekintése az interneten.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: néma olvasás.Felzárkóztató feladatok: 2., 4., 6., 9. Tehetséggondozást segítő feladatok: 1., 3., 5., 7., 8., 10.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: 2., 4., 6. Páros munkaként javasolt feladatok: – csoportmunkaként javasolt feladatok: 1., 3., 5., 7., 8., 9., 10.

A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni:5. feladat: a jelek jelentése9. feladat: …alapvető különbség…

Nevelési helyzet: Az emberi értelem, a kitartás szerepe a világűr meghódításában.


69

A maszájok

Előkészítési variációk1. Afrika térképén Kenya és Tanzánia megkeresése, illetve a tanulók a két országgal kapcsolatos ismere-

teinek felidézése.2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból.3. A 7. évfolyamos interaktív-tananyagfeldolgozás a Serengetit bemutató képsorának megtekintése.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: néma olvasás.Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3., 5., 8., 9. Tehetséggondozást segítő feladatok: 4., 6., 7.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: –Páros munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 5.csoportmunkaként javasolt feladatok: 4., 6., 7.

A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni:3. feladat: …megélhetési forrás…7. feladat: …a férfiá avatás ceremóniáját?

Nevelési helyzet: Más népek kultúrájának elfogadása és tisztelete.Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Néhány jellegzetes afrikai állat nevét ismerhetik meg a tanulók maszáj nyelven. A kiejtést többször is meghallgathatják a hangszóró ikonra kattintva. A második körben már csak az állatok képe jelenik meg, de a hangszóró ikonra kattintva megjelenik az állatok maszáj neve és a kiejtés is, így ellenőrizhetik magukat a diákok. 2. A rejtvény a Hakuna matata maszáj kifejezés, amelynek a jelentése: minden rendben van. 3. Képmontázshoz kell alámondásos szöveget alkotni. A megállítás gomb-bal bármikor megállítható a diavetítés, majd újraindítható. Interaktív játék: Kvízjáték. Minden helyes válasz után megjelenik egy kép részlete. Az utolsó képkocka meg-jelenését követően megelevenedik a fotó, és táncolni kezdenek a maszáj férfiak.

A színek

Előkészítési variációk1. Rajz és vizuális kultúra órán a színekről, az alap és a kiegészítő színekről tanultak felidézése.2. Beszélgetés arról, ki mit tud a színek „jelentéséről”.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: néma olvasás.Felzárkóztató feladatok: 3., 4. Tehetséggondozást segítő feladatok: 1., 2., 5.


A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni:5. feladat: …mi az oka, illetve következménye…

Nevelési helyzet: A szépség, a színek harmóniájának szerepe az emberek életében.

Oscar-díj-eső

Előkészítési variációk1. Idegen nyelvű nevek kiejtésének gyakorlása az Oscar-díjban részesültek listáján.2. Beszélgetés A Gyűrűk Ura könyv-, illetve filmtrilógiáról.


70

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: követő olvasás.Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 4., 6. Tehetséggondozást segítő feladatok: 3., 5.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: –Páros munkaként javasolt feladatok: 1–5.csoportmunkaként javasolt feladatok: –

A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni:5. feladat: …mágikus-mesés allegória…

Nevelési helyzet: Kulturált véleménynyilvánítás.

Akikkel együtt csatlakoztunk

Előkészítési variációk1. Beszélgetés az Európai Unióról.2. Magyarország és az Európai Unió zászlajának a szimbólumai.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: követő olvasás. Az országokról szóló ismertetőket egy-egy tanuló olvassa fel elő-

zetes felkészülés alapján vagy blattolva.Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3. Tehetséggondozást segítő feladatok: 4.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3.Páros munkaként javasolt feladatok: 4.csoportmunkaként javasolt feladatok: –

A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: – Nevelési helyzet: A kisebb és nagyobb közösséghez való tartozás felelőssége.

Kenyérlángos

Előkészítési variációk1. A hagyományosan magyar ételek2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból.3. Beszélgetés arról, miért olyan divatosak napjainkban a főzőműsorok.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: néma olvasás.Felzárkóztató feladatok: 1., 3. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 4.


A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: –Nevelési helyzet: A hagyományos magyar ételek és az egészséges táplálkozás összehasonlítása.Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A szavak, kifejezések értelmezése, a három közül a helytelen kivá-lasztása. 2. A rejtvényben egy kemencével kapcsolatos közmondást kell kirakni a betűoszlopok sorrendbe rakásával. A megfejtés: a kemencét támasztja – otthon lopja a napot. 3. Rövidfilmen a kenyérlángos készí-tésének a könyvben leírtaktól eltérő módját láthatják a tanulók. A feladat éppen az, hogy összegyűjtsék az eltéréseket.Interaktív játék: Kvízjáték. Helyes válasz esetén finomságokkal lehet gazdagítani a kenyérlángost.


71

Génkutatók a múlt nyomábanElőkészítési variációk

1. Beszélgetés kihalt állatfajokról.2. A tanulók génekről szerzett ismereteinek felelevenítése.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: néma olvasás.Felzárkóztató feladatok: 1., 4. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 3., 5.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: 1–5.Páros munkaként javasolt feladatok: –csoportmunkaként javasolt feladatok: –

A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: –Nevelési helyzet: A környezettudatos magatartás erősítése, az állatok védelme.

FarkasokElőkészítési variációk

1. Beszélgetés a védett állatokról.2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: néma olvasás.Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 5., 8. Tehetséggondozást segítő feladatok: 3., 4., 6., 7., 9.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 5., 6., 8.Páros munkaként javasolt feladatok: –csoportmunkaként javasolt feladatok: 3., 4., 7., 9.

A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: –Nevelési helyzet: Mit tehetünk a védett állatokért?Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A farkas rajzához a megfelelő adatok kiválasztása. 2. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. 3. A két kép közötti nyolc eltérés megtalálásával a tanulók megfigyelőképes-sége fejleszthető. Interaktív játék: Memóriajáték. A szinonimák megtalálása után egy kép rajzolódik ki. Ezzel a játékkal nem-csak a tanulók memóriáját fejleszthetjük, hanem a tanulók szókincsét is bővíthetjük.

Kérem a következőt!Előkészítési variációk

1. Beszélgetés a tinédzserkori problémákról.2. A pattanások kialakulásával kapcsolatos biológiai ismeretek felidézése.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: néma olvasás.Felzárkóztató feladatok: 1., 4., 5., 7. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 3., 6., 8.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: 1–5., 7.Páros munkaként javasolt feladatok: 6., 8.csoportmunkaként javasolt feladatok: –

A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: –Nevelési helyzet: Az egészséges életmód, különösen az egészséges táplálkozás hatása a bőr állapotára.


72

Állati féltékenység

Előkészítési variációk1. Beszélgetés az emberi és az állati párkapcsolatok hasonlóságáról.2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: néma olvasás.Felzárkóztató feladatok: 2., 4. Tehetséggondozást segítő feladatok: 1., 5.

MunkaformákEgyéni munkaként javasolt feladatok: 1–3., 5.Páros munkaként javasolt feladatok: 4.csoportmunkaként javasolt feladatok: –

A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni:1. feladat: …talányos…

Nevelési helyzet: A megcsalás erkölcsi vonatkozásai.Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A keresztrejtvény megfejtése: állati 2. A megfelelő tulajdonságok táb-lázatba rendezésével az állatvilág agglegényeit, családapáit és hárempasáit jellemezhetjük. 3. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése.Interaktív játék: Kvízjáték. Ha a tanulók jól válaszolnak a kérdésekre, a végén násztáncot jár a rigópár.

Irány a horvát tengerpart!

Előkészítési variációk1. Beszélgetés az utazási szokásokról.2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból.3. Az utazás illemtana.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: áttekintő olvasás.Felzárkóztató feladatok: 1., 4. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 3.


A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: – Nevelési helyzet: Takarékoskodás utazás megvalósításáért.Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A fejben vagy írásban történő számolással a tanulók matemati-kai kompetenciáját tudjuk fejleszteni. 2. A városnevek szétválogatásának szempontja az, hogy milyen jár-művel lehet eljutni oda. A táblázatok értelmezésének képességét, a pontos feladattartást fejleszthetjük. 3. A térképen a megismert helységneveket kell elhelyezni a tanulóknak, amellyel a tájékozódó képességüket is fejleszthetjük. 4. Képmontázshoz kell alámondásos szöveget alkotni. A megállítás gombbal bármikor megállítható a diavetítés, majd újraindítható. Interaktív játék: –


73

Méta Előkészítési variációk

1. Népi játékok gyűjtése, szülők, nagyszülőktől hallott játékok ismertetése.2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból.

SzövegfeldolgozásIsmerkedés a szöveggel: néma olvasás.Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3., 4., 5. Tehetséggondozást segítő feladatok: 6., 7.


A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni:5. feladat: …méretarányosan…

Nevelési helyzet: A játékszabályok betartása, a becsületes játék.Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A keresztrejtvény megfejtése: métabot. 2. A hosszúméta játékterét kell benépesíteni. 3. A hosszúméta és a körbeméta jellemzőinek halmazba rendezése.Interaktív játék: Kvízjáték. Helyes válasz esetén a körbeméta játékosait kiütheti a kidobó.


74

FogalMaZÁSI FEladaTgyűJTEMényA 8. évfolyamos Fogalmazási feladatgyűjteményt az Oktatási Hivatal AK/1667-14/2011. ügyiratszámon

2016. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy addig semmilyen formai és tartalmi változást nem lehet rajta végezni. Ez alól természetesen kivételek a tördelésből adódó, illetve a helyesírási hibák. Ezúton szeretnélek megkérni, ha bármilyen ilyen jellegű problémát észlelsz a tankönyvben, szíveskedj je-lezni számomra a [email protected] e-mail címre, hogy újranyomáskor korrigálhassam. Azzal is na-gyon megtisztelnél, ha véleményedet, esetleg a tanítványaid véleményét év végén összegeznéd, és bekülde-néd az Apáczai Kiadó Így dolgoztam az Apáczai Kiadó tankönyveivel, munkafüzeteivel című pályázatára. A pályázat részletes kiírását elolvashatod a Kiadó Tanévi naptárában, népszerű nevén az agendában. A leg-fontosabb tudnivalók: a beküldési határidő minden tanév végén június 30., a pályázat terjedelme 1–5 oldal.

A tankönyvvé nyilvánított kerettantervi elvárásoknak megfelelő feladatgyűjtemény átdolgozásakor a NAT 2007 módosításait, az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak kerettantervét, valamint az 5., 6 és 7. osztályos Fogalmazási feladatgyűjteményt, a gyakorlati tapasztalataimat és a kollégák észrevételeit vettem alapul.

A feladatgyűjtemény kiegészíti a Nyelvtan és helyesírás tankönyvemet, ugyanakkor önálló tankönyvként is használható.

Az új Fogalmazási feladatgyűjtemény, a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvek, valamint a Szövegértés interaktív tananyag programcsomagot alkotnak.

Előszó A közvetlen hangú levél arról tájékoztatja a feladatgyűjteményt használó tanulót, hogy milyen műfajokkal ismerkedhet meg a 8. évfolyamon, milyen kommunikációs képességei fejlődhetnek a taneszköz segítségé-vel, illetve hogyan alkalmazhatja az általa szerzett ismereteit a mindennapjaiban.

Jelmagyarázat – Önellenőrzési szempontok A feladatgyűjtemény 4. oldalán található jelmagyarázat a tankönyv használatát segíti. Ugyanitt kapott he-lyet az önellenőrzési szempontsor, amely jó szolgálatot tesz az önkorrekció közben, valamint az önértékelés és véleménynyilvánítás tanításakor. Ezzel jól fejleszthető a tanulók értékelő képessége. Fogódzót kapnak ahhoz, hogyan értékeljék a saját és társaik teljesítményét.

A kommunikáció A 8. évfolyamon is fontosnak tartom, hogy minden anyanyelvi órán végeztessünk a gyerekekkel helyesejtési gyakorlatokat. Ilyen jellegű feladatok találhatók a Nyelvtan és helyesírás tankönyvben, de a – korábbi évek gyakorlatának megfelelően – nagyobb részük a fogalmazási feladatgyűjteménybe került. A légző-, kiejtési és gyorsasági gyakorlatokon kívül ezen az évfolyamon – az anyanyelvi ismeretanyaghoz kapcsolódva – ki-emelten foglalkozunk a hangsúllyal, a hanglejtéssel (az összetett mondatok intonációjával) és a különböző váltásokkal.

A testbeszéd A testbeszéd című fejezet szervesen kapcsolódik a nyelvtan tankönyv azonos című fejezetéhez, annak bőví-tett formája. Míg a Nyelvtan és helyesírás tankönyv főleg a testbeszéddel kapcsolatos szövegeket tartalmaz-za – ezek alkalmasak a szövegértő képesség fejlesztésére –, addig a feladatgyűjteménybe a kommunikációs helyzetgyakorlatok kerültek. A nyolcadikos tanulókkal nemcsak a barátság témával, hanem a szerelemmel is szükséges foglalkozni. A fejezetben található feladatok, helyzetgyakorlatok rövid idő alatt megoldhatók, ele-mezhetők. A következő fejezet feladataival együtt akár osztályfőnöki órán is felhasználhatók. A tizenévesek élethelyzeteit ábrázoló fotók alkalmasak a megjelenített gesztusok, mimikák értelmezésére és elemzésére.

Hangsúlyozni szeretném, hogy sem erre, sem a következő fejezetek feldolgozására nem kell teljes órát szánni. Nem tartom helyesnek azt az eljárást, ha a testbeszéddel, az illemmel kampányszerűen foglalko-zunk, aztán hosszú idő telik el, amíg újra napirendre kerülnek. Lehetőleg minden órán szánjunk néhány percet ezen képességek fejlesztésére, a tanulók nevelésére.


75

Hivatalos szövegekA fejezetben a tanulók elsajátítják a kérvény, a jegyzőkönyv, az elismervény, a nyugta, a szerződés megírá-sának, valamint a megrendelőlap, a kérdőív, a postautalvány kitöltésének mikéntjét. Ezek mindegyikével találkoznak majd felnőtt korukban is. Roppant kényelmetlen, ha valakinek a postai ügyintézőt kell meg-kérnie arra, hogy az ajánlott levélhez tartozó lapot kitöltse. Az állampolgári kompetencia fejlesztésének a hivatalos szövegek értelmezése, az ügyintézés mikéntje is része. Ezért ezeket a feladatokat jó szívvel aján-lom osztályfőnöki órákra.

A magán- és közéleti kommunikáció A fejezet témái: az életrajz és az önéletrajz. A tanulók mintát kapnak olyan önéletrajz megírásához, amely megfelel a 21. századi önéletrajz tartalmi és formai követelményeinek. Ezekre a praktikus ismeretekre min-den tanulónak szüksége lesz felnőtt korában. Előadásaim során sokszor példálóztam azzal, hogy ismerőse-im, szomszédaim helyett gyakran én írom meg a kérvényeket, önéletrajzokat, pedig ahogy mondani szokás: tanult emberek.

A tömegkommunikáció gyakori szövegműfajai A nyelvtankönyv hasonló témájú fejezetéhez kapcsolódik. A feladatok megoldásával nemcsak színesíthet-jük a tanítási órákat, hanem a diákok alaposabban megismerkedhetnek a hír, a tudósítás, a cikk, a kom-mentár, a kritika, az interjú és a riport műfaji sajátosságaival, de szó esik benne a reklámok és az apróhir-detések eszközeiről és hatásáról is.

Felhívom a kollégák szíves figyelmét Arany Lajos A hírtől a tárcáig – Sajtóműfaj-elmélet – című könyvé-re (Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001), amely nagyon jó szolgálatot tesz a tanítási órára való felkészüléskor.

Illemmorzsák A fejezet az osztályfőnöki órákon is hasznosítható. Témái: önfegyelem, önuralom, otthon, családi ünne-pek, betegség és halál, televíziózás, rádiózás, az utcán, öltözködés, kiránduláson, strandon, utazás közben. A tanulók szövegek értelmezésével, feladatok megoldásával és szerepjátékokkal sajátíthatják el az udvarias viselkedés illemszabályait.

Javaslatok a tankönyvi feladatok feldolgozásához

Helyes ejtés

Ez a fejezet a nyelvtankönyvemben lévő Hangzó anyanyelvünk című fejezetének kibővített változata. A nyelvtankönyvhöz tartozó interaktív tananyagnak is része.

Ezeket a gyakorlatokat minden magyarórán tréningszerűen végeztessük néhány percben. Ez a folyama-tosság nemcsak a tanulók helyes ejtését fejleszti, hanem az olvasási képességüket is, és biztosítja a szókin-csük bővítését is.

A feladatok szóanyagát, a verseket, versrészleteket a helyesírási képesség fejlesztésére is felhasználhatjuk: lemásoltathatjuk, emlékezetből leírathatjuk, de akár tollba is mondhatjuk a tanítványainknak. Önellenőr-zéskor pedig használhatják a feladatgyűjteményüket.

Egy-egy feladat sokrétű alkalmazására csak egyetlen példát szeretnék kiragadni.

10. oldal 14. feladatGyakoroljátok prózai szövegrészleteken a c, cs, f, s, sz, t, v, z, zs hangok helyes ejtését! Ügyeljetek a ma-

gán- és mássalhangzók időtartamának helyes érzékeltetésére! Közepes hangerővel, közepes tempóban ol-vassátok a szövegeket!


76

f) Tibi még nem látta a tengert. Talán tavasszal ellátogathat Tímeához, a nővéréhez, aki egy tengerparti város egyetemén tanul. Tavaly már tervezte, hogy meglátogatja, de nem volt rá elég a megtakarított pénze. Most a nagyszüleitől is kapott egy kis segítséget, így a tavaszi szünetben elutazhat imádott nővéréhez, és végre láthatja a tengert.

g) A végvárak vitézei veszélyes vidékeken teljesítettek szolgálatot. vizesárokkal körülvett váraikban nem volt könnyű a vitézek sorsa. Ha ellenség vette körül őket, minden erejüket a vár védelmére fordították. Békeidőben is tartottak párviadalokat, versenyeket, hogy ne vesszen kárba az idejük és az erejük. Néha vidám vacsorákon vettek részt.

h) Zolika és Zénó a tűző napon a vízparton a vizes homokból várat építettek. Izzadtak mind a ketten. Zacskóban hordták a vizet a vár árkába a tó vizéből. Közben magukra is spricceltek a vízből. Egy pózoló dizőz mézesmázos szavakkal dicsérte a két homokozó fiúcskát.

i) Zsófi, Zsolti, Zsuzsó, Gazsi, Balázs és Zsani hátizsákjukkal az erdőbe mentek kirándulni. A perzselő napsütés a fákon is áthatolt. Egy közeli dús pázsitú tisztáson pihenőt tartottak. Elővették hátizsákjukból az uzsonnájukat. Mindannyian sonkás zsemlét kezdtek el falatozni. A morzsákat hamarosan hangyák kezd-ték elszállítani. Balázs még morzsolt is nekik. Zsófi mazsolával kínálta meg társait. Elzsibbadt lábuk új erőre kapott az uzsonna után. Folytatták útjukat.

Az e) feladatban lévő rövid szöveget tollbamondásként is alkalmazhatjuk, illetve felhasználhatjuk a nyelv-tani ismeretek gyakorlására. A tanulók végeztethetnek szófajtani és/vagy mondattani elemzést. A h) és az i) feladatrészben található szövegekben csak egyszerű mondatok szerepelnek. A gyengébb képességű tanulókkal a g), a jobb képességű diákokkal például az f) szövegen gyakoroltathatjuk az összetett mondatok elemzését.

Testbeszéd

A 8. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyv azonos című fejezetében a barátság gesztusnyelvével és az udvarlási gesztusokkal ismerkednek meg a tanulók. Az eddigi visszajelzések alapján mindkét taneszköz-ben ez a fejezet az egyik kedvence a diákoknak. Több olyan téma és feladat található a feladatgyűjtemény-ben, amivel érdemes osztályfőnöki órán is foglalkozni.

13. oldal 3. feladatOlvasd el a következő szöveget!

Nézz a szemébe annak, akivel beszélsz! – hangzik a régi mondás. Pontosabban a szembogarába. Megfigyel-heted, a szembogarak a sötétben kitágulnak, az erős fényben összehúzódnak. Pupillánk hasonlóan viselkedik hangulatbeli, érzelmi változás során is. Amikor izgalomba jössz, szembogarad akár a normális méretének négyszerese is lehet; ha dühös vagy elutasító a magatartásod, akkor viszont „kígyószemmé” szűkül.

a) Pontosítsd a régi mondást a szöveg alapján!Nézz a szembogarába (pupillájába) annak, akivel beszélsz!

b) Egészítsd ki az ok-okozati összefüggéseket!Sötétben kitágul a pupilla, világosban összehúzódik a pupilla.Izgalomtól kitágul, dühtől összeszűkül.

A következő feladatok a testbeszéd értelmezését szolgálják, melyek rövid idő alatt megoldhatók, és a diákok nagyon kedvelik, mivel saját magukra ismerhetnek, a fotókon szereplő kortársaikon keresztül sokszor könnyebben nyilatkoznak meg, mintha magukról kellene beszélniük. Így akaratlanul is tudo-másunkra hozzák – gyakran szégyellt – belső félelmeiket, szorongásaikat, beilleszkedési problémáikat. A következő feladatnak természetesen többféle értelmezése lehet. Az egyik lehetséges változat olvasható az alábbiakban.


77

14. oldal 4. feladatFigyeld meg a következő fényképet, amelyen két barát látható! A bal oldali Tomi, mellette Karesz ül.a) Mit árul el a testbeszédük? Pl.: Összevesztek a fiúk. Karesz békülni akar.b) Elemezd külön-külön a gesztusaikat, mimikájukat!Tomi: szomorú. Megbántottan, magába zárkózva ül. Kerüli Karesz pillantását. A zsebre dugott kéz is a

bezárkózást jelzi.Karesz: társára nézve beszél. Nyitott. A zsebre dugott kéz nála a bizonytalanságot, esetleg a félelmet jelzi.c) Ki próbál közeledni a másikhoz? Kareszd) Mit mondhat a barátjának? Ne haragudj! Béküljünk ki! Nem akartalak megbántani.

14. oldal 5. feladatNézd meg a társaságról készült képet! Balról jobbra haladva: Orsi, Zsófi, Éva,

Barbi, Tomi, Krisztián, Norbi, Tibi. Névvel válaszolj a következő kérdésekre!a) Ki igyekszik háttérbe szorítani a többi lányt? Barbi.b) Kik jó barátok a fiúk közül? Tomi és Krisztián.c) Kit figyel gyanakodva Tibi? Orsit.d) Ki tetszik Évának? Norbi.e) Kit figyel félénk vágyakozással Orsi? Norbit.f) Kivel jár együtt Barbi? Tomival.g) Ki a kép központi alakja? Krisztián.h) Ki nézi Barbi lábát? Norbi.

Néhány kolléga a szememre vette, miért foglalkozom a nyolcadikosoknak szóló tankönyveimben a kom-munikáción belül a szerelemmel. véleményük szerint így is korán érnek, a lányok szinte „letámadják” a fiúkat. Hát éppen ezért! Attól, hogy nem veszünk tudomást a dolgokról, azért azok még léteznek. A kö-vetendő példák, minták megismertetésével sikerülhet méltóságot és egymás iránti tiszteletet vinni a mai fiatalok kapcsolatába.

A következő feladatok szövegein a szövegértelmezést is gyakoroltathatjuk a tanítványainkkal, olyan ol-vasnivalón, amelyeknek a témája biztosan érdekli őket.

15. oldal 1. feladatOlvasd el a következő szöveget!Zoológusok és a viselkedés-lélektan kutatói az udvarlás közben tanúsított állati viselkedést tanulmányoz-

va felfedezték, hogy hím és nőstény állatok egész sor bonyolult udvarlási gesztust használnak. Ezek között vannak egészen egyértelműek, de egészen rejtélyesek is. Az állatvilágban az udvarlás minden egyes fajtánál sajátos és előre meghatározott sémát követ. Több madárfajnál megfigyelték, hogy a hím peckesen körüllépdeli a nőstényt, hangprodukcióval kísérve mozgását; felfújja tollazatát, és számos tekervényes mozdulattal igyek-szik felhívni a nőstény figyelmét, aki természetesen az egészre – látszólag – ügyet sem vet.

A legtöbb állatfajhoz hasonlóan az emberi hím is magát kellető gesztusokkal kezd a lányokhoz közeledni. A legerősebb megnyilatkozás az övbe dugott hüvelykujj gesztusa. A fiú a kiszemelt lányt nézi. Próbálja elkap-ni a tekintetét, szembogara kitágul. Gyakran csípőre teszi a kezét, és szétveti a lábát, ezzel is hangsúlyozva testi nagyságát.

a) Húzd alá a szövegben, kik foglalkoznak az állatok udvarlási szokásaival!b) Sorold fel, milyen egyértelmű udvarlási gesztusok láthatók a képen!

A képen a pulykakakas jól láthatóan felfújta a tollazatát, szétterítette a farktollait. Kidüllesztette a begyét, a szárnyait is széttárta. Ezzel testi nagyságát akarta hangsúlyozni a nőstények előtt, akik az erős példányokat részesítik előnyben, hiszen azok képesek jobban megvédeni őket és a kicsinyeiket.

Orsi

Zsófi

ÉvaBarbi

Tomi

Krisztián

Tibi

Norbi


78

c) vonj párhuzamot a hím állatok és a fiúk, férfiak udvarlási gesztusai között, és írd le őket!A fiúk és férfiak is erejükkel és erőteljes testfelépítésükkel igyekeznek felhívni magukra a lányok, nők figyelmét.

A felvett pózaikkal, terpeszállás, csípőre tett kéz, igyekeznek erősebbnek látszani, mint amilyenek valójában.

A 16. oldalon egy terjedelmesebb szöveg egy ritkábban elemzett témáról szól, a lányok udvarlási jeleiről. Ahogy nagymamám mondta: mindig a lány adja az agit. Az agi szót sokáig nem értettem, most sem tud-nám pontosan meghatározni a jelentését, de akkoriban a lányok egy röpke pillantással, egy elejtett zseb-kendővel adták tudtára a legényeknek, hogy szívesen veszik a közeledésüket. Most sincs ez másképpen, csak a mai lányok sokkal egyértelműbb jeleket adnak, néha a közönségesség határát súrolva, esetleg túl is lépve. Pedig mennyivel érdekesebbek, izgalmasabbak a szövegben leírt jelzések, és nem hiszem, hogy csak a felnőtt korosztály számára.

16. oldal 2. feladata) Adj címet a szövegnek!

A lányok udvarlási jelzései

b) Készítsd el a szöveg vázlatát!1. A fiúkéhoz hasonló gesztusok2. Haj, csukló, csípő és a pillantás3. A rúzs4. Lábtartások jelentése

c) Testrész Gesztus A gesztus jelentéseSzem Oldalpillantás Izgató érzés keltésecsukló Felfedés Udvarlási jel csípő Szokatlan ringása Medencetájék hangsúlyozásaAjak Rúzs Érzéki izgalom

18. oldal 7. feladata) Írd le, mit jelent! rózsaszín rózsa: szerelem violaszín harangvirág: baráti kellemsárga rózsa: csalárdság a szerelemben piros rózsa: szerelmi vallomás zöld folyondár: remény a hű barátságban

19. oldal 8. feladatválogasd szét a következő gesztusok közül azokat, amelyek a közeledés elfogadását, illetve elutasítását

jelzik!elfordulás, szemezés, biztató mosoly, oldalpillantás, a pillantás kerülése, a haj hátravetése, keresztbe tett

láb és kar, üres tekintet

Elfogadás Elutasítás szemezés elfordulás biztató mosoly a pillantás kerülése oldalpillantás keresztbe tett láb és kar a haj hátravetése üres tekintet


79

A 19. oldalon található feladatok kiválóan alkalmasak az önálló véleménynyilvánítás gyakorlására, má-sok véleményének tiszteletben tartására, valamint az esetleges vita kulturált lebonyolítására.

A 20. oldalon a tanulók Antoine de Saint-Exupéry világhírű regényének talán legismertebb részletét olvashatják el. Érdekes arról is beszélgetni, főleg ha kisebb korukban olvasták, vagy elolvasták nekik a kis herceg történetét, mi az, amit most 14-15 évesen másképp értelmeznek belőle.

Külön szeretném felhívni a figyelmet Balogh József költő barátom A kis herceg ’95 című versére. A prózai és lírai alkotás összehasonlítása során az érzelmi nevelést magas fokon tudjuk megvalósítani.

Hivatalos szövegek

A hivatalos szövegek a magán- és közéleti kommunikáció sajátos írásbeli műfajai. A mindennapi életben hasznosítható ismeretek, képességek tárháza ez a fejezet. A tanulók olyan alapismereteket sajátíthatnak el, amelyeket a későbbiekben is tudniuk kell alkalmazni.

21. oldal 1. feladata) Írd le a megfelelő sorrendben a kérvény alább felsorolt részeit!

keltezés; az illetékes megszólítása; a hivatal, intézmény pontos címe; az ügyben illetékes vezető (neve, beosz-tása); a kérelem előadása (tények, indokok); záróformula; a kérelem tárgya (egy-két szóval); aláírás

A helyes sorrend a következő:a hivatal, intézmény pontos címeaz ügyben illetékes vezető (neve, beosztása)a kérelem tárgya (egy-két szóval)az illetékes megszólításaa kérelem előadása (tények, indokok)záróformulakeltezésaláírás

A kérvény is lehet hivatalos, illetve közvetlenebb hangvételű. A kétféle kérvény összehasonlítása majdan a megfelelő formai és tartalmi jegyek alkalmazását segíti elő a tanulók számára.

22. oldal 2. feladata) Milyen formai és tartalmi azonosságok és különbségek figyelhetők meg a kérvényekben?Formai azonosságok: megszólítás, a kérelem előadása (tények, indokok), záróformula, keltezés, aláírásFormai különbségek: a hivatal, intézmény pontos címe, az ügyben illetékes vezető (neve, beosztása), a ké-

relem tárgya (egy-két szóval)Tartalmi azonosságok: a kérelem előadása (tények, indokok)Tartalmi különbségek: a kérelem megfogalmazásának hangneme.

b) Milyen különbségek figyelhetők meg a kérvények hangnemében? A) B) hivatalos magánjellegű

távolságtartó közvetlenebb tisztelettel üdvözlettel

A panasztétel formai és tartalmi elemeit érdemes minden tanulóval megismertetni. A hivatalos válasz-levél megírását csak a jobb képességű tanulókkal, illetve tanulópárban vagy heterogén csoportmunkában írattassuk meg. Hasonló a helyzet a 25. oldal 6. feladatával is.


80

25. oldal 6. feladatOlvasd el a következő igénybejelentést!

Tisztelt Közösképviselő Asszony!

2011. augusztus 15-én költöztünk be a Baross u. 42–44. alatti ház első emeletének 6. számú lakásába. Az előző tulajdonos átadta a lakáshoz tartozó pince kulcsait, de sajnos nem tudok be pakolni, mert az én pinceré-szemben különböző tárgyak, bútorok találhatók, amelyekről a volt tulajdonos nem tudott felvilágosítást adni.

Ezúton szeretném bejelenteni a pincehasználat iránti igényemet, és kérem, intézkedjen, hogy a pincerésze-met ürítsék ki.

Nagykanizsa, 2011. augusztus 25. _______________________ Szakácsné Tóth Éva

a) Sorold fel, melyek azok a szerkezeti részek, amelyek hiányoznak az igénybejelentésből!a hivatal, intézmény pontos címe, az ügyben illetékes vezető (neve, beosztása), az igénybejelentés feltünte-

tése, záróformula

b) Írd le a kiegészített igénybejelentés szövegét!Jegyzőkönyv vezetésére akár majdani munkahelyükön is felkérhetik a tanítványainkat. Jó, ha legalább az ál-

talános tartalmi és formai követelményeivel tisztában vannak, amely a feladatgyűjtemény 26. oldalán található.

26. oldal 1. feladatOlvasd el a következő jegyzőkönyv szövegét, amely egy diáktanácsülésen készült!

Jegyzőkönyv

Készült: 2011. szeptember 3-án a boldogvári Liliom Téri Általános Iskola (0022 Bol dog vár, Liliom tér 20.) diáktanácsának ülésén.

Napirend: az iskola 2011/2012. tanévi sportmunkatervének véleményezése

Jelen vannak: Kovácsné Kiss Enikő igazgató Kelemen László DÖK segítőtanár Cabán Attiláné az osztályfőnöki munkaközösség vezetője Kozelt Schám Ildikó a Szülői Munkaközösség elnöke a diáktanács tagjai

Jegyzőkönyvvezető: Erdélyi Sándorné

Kovácsné Kiss Enikő igazgató ismertette Az iskolai sporttevékenységről szóló miniszteri rendeletet.

A 2008 őszén megalakult LILIOM DSE-vel közösen látja el az iskola a rendeletben meghatározott feladatokat és kérte fel a DSE-t javaslattételre, hogy milyen diáksport csoportok induljanak.

Kelemen László DÖK-vezető ismertette a DSE felmérését. A 2011/2012-es tanévben a diákok által javasolt, indítandó csoportok: Labdarúgás fiúknak Kosárlabda fiúknak és lányoknak


81

Kézilabda lányoknak Sportjátékok Szabadidősport Sakk Túra, természetjárás

A korábbi karate- és dzsúdószakosztályok létszáma csökkent, az érdeklődő gyerekek a szakági egyesületekben folytatják tovább sporttevékenységüket.

Kelemen László kérte a diákönkormányzatot, hogy a tanulói javaslatok alapján fogadja el, hogy az említett sportcsoportok szerepeljenek az iskola 2011/2012. évi munkatervében külön megfogalmazott sportmunkater-vi részben.

A Diáktanács az igazgató tájékoztatóját és Kárpáti Erika javaslatát a sportcsoportok indítására egyhangúlag elfogadta.

Debrecen, 2011. május 10.

Erdélyi Sándorné jegyzőkönyvvezető

hitelesítő hitelesítő Kozelt Schám Ildikó Cabán Attiláné

a) Milyen fajtájú az olvasott jegyzőkönyv? Eredményjegyzőkönyv

c) Képzeld azt, hogy te is ott voltál a diáktanács ülésén! Te melyik sportcsoportot javasoltad volna? Fogal-mazd meg a hozzászólásodat! Emlékezz vissza arra, amit 7. osztályban a hozzászólásról tanultál!

Várható megfogalmazás: Sajnálattal tapasztaltam, hogy a javasolt és indítandó csoportok között nem ta-lálkoztam az atlétikával. Beszéltem néhány iskolatársammal, akik szintén szerették volna, ha atletizálhatnak az iskolában. Úgy gondolom, ha nem is minden atlétikai ágban, de amelyeknek nincs vagy minimális az eszközigénye, tehát nem kerül sok pénzbe, még utólag is felvehetnénk az indítandó csoportok közé. Például a futást, távolugrást, magasugrást. Remélem, kedvező választ kapok a felvetésemre. Köszönöm a figyelmet.

Az elismervényben foglaltakat azért tartom fontosnak, mert ha én is alkalmaztam volna fiatal korom-ban, most jó néhány szépirodalmi könyvem még mindig az én tulajdonomban lenne.

Az elismervény és az ellennyugta legnagyobb tartalmi és formai különbsége az, hogy az elismervényt az adós, illetve a kölcsönvevő írja alá, még az ellennyugtát ketten írják alá: a befizető és az átvevő.

A szerződés ismerete nem azért fontos, mintha minden tanítványunk majdan szerződéseket fogalmazna meg, hanem azért, hogy tisztában legyenek azzal egy szerződés aláírójaként, hogy mit is kell tartalmaznia.

30. oldal 1. feladatOlvasd el a következő szerződést, majd válaszolj a kérdésekre!

Albérleti szerződés

mely létrejött dr. Szentpéteri Kornélné 1178 Budapest, Petőfi u. 25. III. 10. alatti lakos mint bérbeadó (továb-biakban bérbeadó) és Czakó Julianna (An: Zoltán Julianna, Eger, 1993. december 9. Szig.: 542010 BC) mint bérlő (továbbiakban bérlő) között az alábbi feltételekkel:


82

1. A bérbeadó a bérlőnek 2011. szeptember 1-jétől bérbe adja a Budapest Petőfi u. 25. III. 10. alatt található saját tulajdonú lakásának félszobáját konyha- és fürdőszoba-használattal.

2. A bérleti díjat, 20.000 Ft-ot, azaz húszezer Ft-ot a bérlő a bérbeadónak minden hónap 5-ig készpénzben köteles kifizetni. A bérleti díj magában foglalja a rezsihányadot is.

3. A bérlő használhatja a félszoba minden berendezését: televízió, rádió stb., de ezeket önhibájából adódó meghibásodás esetén köteles saját terhére megjavíttatni.

4. A bérlő a félszoba kizárólagos használója, de szállóvendégeket nem fogadhat, látogatóinak legkésőbb 22 óráig el kell hagyniuk a lakást.

5. A bérlő korlátlanul használhatja a konyhát, a fürdőszobát és a mellékhelyiségeket, de használat után a helyiségekben rendet kell raknia.

6. A bérbeadó köteles a lakásba való bejutáshoz szükséges kulcsokat a bérlőnek átadni.7. A bérbeadó a bérlő bérleményét annak távollétében nem látogathatja. 8. A bérleti szerződés korlátlan ideig érvényes, de azt bármelyik fél felbonthatja. A felmondási idő az írásos

felmondástól számított egy hónap.

Jelen szerződést mindkét fél elolvasta, kölcsönösen elfogadja, ezt két tanú előtt igazolja.

Budapest, 2011. augusztus 25. Dr. Szentpéteri Kornélné Czakó Julianna lakástulajdonos, bérbeadó bérlő

Tanúk: Lukács Máténé Kispál Ferencné Budapest, Petőfi u. 25. III. 11. Budapest, Petőfi u. 25. III. 10. Szig.: GV-II. 483859 Szig.: GV-I. 238754

a) Kik között köttetett a szerződés? Dr. Szentpéteri Kornélné, lakástulajdonos, bérbeadó és Czakó Julian-na, bérlő között

b) Mi a szerződés tárgya? A Budapest, Petőfi u. 25. III. 10. alatti lakás félszobája konyha- és fürdőszoba- használattal.

c) Mennyi a bérleti díj? 20.000 Ftd) Mi a fizetés módja? Készpénz.e) Mikor lép hatályba a szerződés? 2011. szeptember 1-jén.f) Melyek a bérbeadó egyéb feltételei? A bérlő a félszoba kizárólagos használója, de szállóvendégeket nem fogadhat, látogatói legkésőbb 22 óráig

el kell, hogy hagyják a lakást. A bérlő korlátlanul használhatja a konyhát, fürdőszobát és a mellékhelyisége-ket, de azokat tisztán kell hagynia.

g) Mik a bérlő jogai és kötelességei? A bérlő a bérleti díjat a bérbeadónak minden hónap 5-ig készpénzben köteles kifizetni, amely magában fog-

lalja a rezsihányadot is. A bérlő használhatja a félszoba minden berendezését: televízió, rádió stb., de ezeket önhibájából adódó meghibásodás esetén köteles saját terhére megjavíttatni.

h) Hogyan válik hitelessé a szerződés? A szerződést mindkét fél elolvassa, kölcsönösen elfogadja. Elfogadását két tanú előtt igazolja.

A megrendelőlap kitöltésekor külön fel kell hívni a tanulók figyelmét, hogy ha bármit megrendelnek, azt az egyik szülőjükkel is alá kell íratniuk, hiszen kiskorúak.

A leggyakrabban használatos postautalványok kitöltésére is érdemes időt szentelni, hiszen gyakran ta-pasztalhatjuk, hogy felnőtt korban is sokan a postai alkalmazottakat kérik meg erre a feladatra.


83

A magán- és közéleti kommunikáció

Ebben a fejezetben az életrajzzal és az önéletrajzzal foglalkozunk. Életrajzokkal már irodalomórán is ta-lálkoztak a tanulók. Most Szabó Magda és Nemere István életrajzát olvassák el. Sajnos a 2007. november 19-én elhunyt híres debreceni írónő már nem gyarapíthatja a magyar és a világirodalmat csodálatos műveivel.

37. oldal 1. feladata) válaszd ki az egyik életrajzot, és készítsd el a vázlatát!

Szabó Magda Nemere István1. Származása, tanulmányai 1. Élete2. Pályafutása 2. Írói pályafutása3. Kiemelkedő regényei 3. A sci-fi mestere4. Díjai 4. Külföldi elismertsége

e) Nézz utána a iskolai könyvtáratok címkatalógusában, mely könyveket írt Szabó Magda, illetve Nemere István! Írd le a címüket!

Szabó Magda Nemere IstvánÁlarc A Neutron-akcióAbigél A kozmosz lovagjaiÓkút Az idő vándoraiRégimódi történet Atlantiszról jöttemTündér Lala A fáraó és a Nílus kincse

39. oldal 2. feladata) Találd ki a részletek alapján, kikről lehet szó!

A) Weöres SándorB) Nemes Nagy Ágnesc) Kertész Imre

A hagyományos önéletrajzra két példa található a feladatgyűjteményben. Az egyik egy nyolcadikos tanu-lóé, a másik egy 24 éves (2011-ben), fiatal, egyetemet végzett hölgyé.

41. oldal 4. feladata) Gyűjtsd össze, milyen adatok szerepelnek mindkét életrajzban!Adatok: születési hely és idő, családtagok bemutatása (név és foglalkozás), eddigi tanulmányok, eddig elért

eredmények, kedvenc időtöltés

b) Írj szerkezeti vázlatot a két önéletrajz alapján!A) 1. Családi körülmények 2. Tanulmányi eredmények, sikerek 3. Az önéletrajz írásának oka 4. Kedvenc időtöltés, hobbi

B) 1. Családi körülmények 2. Végzettség, eddigi munkahelyek 3. Családi állapot 4. Kedvenc időtöltés, hobbi 5. Az önéletrajz írásának oka


84

A két minta önéletrajz, illetve a belőlük készített vázlat alapján már könnyen tudnak a tanulók önállóan is klasszikus önéletrajzot írni. A következőkben megismerhetik az új típusú önéletrajz tartalmi és formai sajátosságait.

Szembeötlő az áttekinthetőség. Az egyes szempontok jól elkülönülnek, amelyek szó vagy szószerkezet szintű megállapításokat tartalmaznak. Az ilyen önéletrajz lényeges tartalmi sajátossága, hogy csak a szer-zőjéről szól. A család, szülők és testvérek bemutatását nem tartalmazza. Fontos hangsúlyt kapnak az egyéb ismeretek is.

A tömegkommunikáció gyakori szövegműfajai

Úgy gondolom, mielőtt a szövegműfajokkal foglalkoznánk, el kell időznünk a címek és a leadek értel-mezésénél is. Minden újságolvasó a cím alapján dönti el, hogy elolvassa-e egyáltalán az írást. Ha az olvasás mellett dönt, azért még átfutja a leadet, amely röviden összefoglalja az írás tartalmát, tehát a témára han-golja az olvasót.

A jó cím ismérveit – tömör, lényegre utal, figyelemfelkeltő stb. – már 3. évfolyamos korukban elsajátítot-ták a tanulók. Azóta számtalan könyv, szöveg, lecke címével találkoztak, amelyeket sok esetben a tanítási órán külön is értelmeztek. Ez azért is fontos, mert többek között a cím biztosítja a szöveg globális kohé-zióját. A cím nem értése vagy félreértelmezése akadályozhatja az egész szöveg megértését is. A újságban található címek igyekeznek nagyon hatásosak lenni. Érdemes azzal is eljátszani néhány percben az órán, hogy vajon milyen típusú sajtótermékből valók az egyes címek.

A 45. oldalon egy érdekes, roppant figyelemfelkeltő címet olvashatnak a diákok: Egy igazi kentaur. Ter-mészetesen jó, ha tudják, hogy mi is az a kentaur. A leadből kiderül, hogy Kentaur egy festő, látvány- és díszlettervező és zenész művészneve. A művésszel készült interjú a feladatgyűjtemény 55. oldalán olvasható.

A hír mint publikációs műfaj sem ismeretlen a tanulók előtt. Három hír olvasásával idézhetjük fel az eddig tanultakat.

46. oldal 1. feladata) Karikázd be azokat a kifejezéseket, amelyek a hírre jellemzők!Bekarikázandó: megbízható, első értesülés, aktuális, rövid terjedelmű, tömör, tájékoztatb) Fogalmazd meg, melyek azok az események, amelyek a hírek alapjául szolgáltak!Az aggteleki gyümölcsfesztivál, Macskakiállítás, Ragályi lakodalomc) Karikázd be, mit tartasz az egyes hírekben a legfontosabb hírelemeknek! Hol találhatók ezek a hírele-

mek? Milyen következtetést vonsz le ebből?A szövegben bekarikázandó az esemény, a helyszín és az időpont. Ezek mindig a hír elején találhatók.d) Egészítsd ki a hírek alapján a táblázatot!

1. hír 2. hír 3. hír

Színhely Aggtelek Budapest Ragály Időpont 2010. szeptember 18. 2010. augusztus 11–12. 2009. július 31.

Résztvevők gyümölcskedvelők állatbarát látogatók hagyományőrzés iránt érdeklődők

A minták alapján könnyen tudnak híreket alkotni a tanulók az osztály vagy az iskola életéről. A 4. és 5. feladat megoldásához javasolt a csoportmunka, amikor kooperatív technikával tudnak hírblokkokat, illetve hírcsokrokat összeállítani.

A Daloló tinik című tudósításhoz kapcsolódó feladatokat is megoldathatjuk csoportmunkában, esetleg tanulópárok dolgozhatnak együtt.


85

48. oldal 1. feladata) válaszolj a következő kérdésekre!– Mi volt az esemény, amelyről a tudósítás szól? A Tinivarázs II. Országos Népdaléneklési Verseny– Mikor zajlott? Március 15-én.– Hol rendezték? Énekváron.– Melyik nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódott? Az 1848-as forradalomhoz.– Milyen korcsoportban mérték össze erejüket a versenyzők? 5–6. osztályos és 7–8. osztályos korcsoportokban.– Kik adták át a díjakat? Dévai János, Olsvai Imre, Dalos Árpádb)

Név Kor-csoport

Helye-zés

Felkészítőtanára Iskola Helység

Benedek Barbara 5–6. oszt. I. Kaszásné Márkus Magdolna Kazinczy Ferenc Bugyi

Koczka Andrea 7–8. oszt. I. Kővári Edit Petőfi Sándor Komárom

Pojendán Gergő 5–6. oszt. III. János Hajnalka Román Tannyelvű Méhkerék

Popovics Renáta 7–8. oszt. III. Szász Krisztina 1. Számú Szeged

Torma Emese 7–8. oszt. II. Dr. Ittzésné Harmat Gyöngyi Zrínyi Kaposvár

vanyó Gábor 5–6. oszt. II. vanyó János II. Számú Eger

Mivel a cikkeknél nincsenek témabeli kötöttségek, igyekeztem olyan eseményekről szóló írásokat közzé-tenni, amelyek számot tarthatnak a gyerekek érdeklődésére.

50. oldal 1. feladat– Írd le, miért figyelemfelkeltő a cím!A cím alliterál, vadludak vonulása, és ez a kellemes hangzás jobban felkelti a figyelmet is.– Mi lehet a célja a cikk szerzőjének írásával?Felhívja a figyelmet az egyedülálló látványosságra, illetve a X. Tatai Vadlúd Sokadalomra.– Mi a szerepe a cikk előtti rövid szövegnek (leadnek)?Röviden leírja a cikk tartalmát, a témára hangolja az olvasót, illetve az olvasó eldöntheti, hogy el akarja-e

olvasni a cikket. – Húzd alá a cikkben szereplő lényeges információkat!A cikkben aláhúzandó lényeges információk:A távoli északi költőterületeikről minden ősszel a Kárpát-medencébe érkező vadludak évszázadokkal ez-

előtt itt, a tatai Öreg-tavon alakították ki egyik legrangosabb – 1989 óta nemzetközi egyezménnyel is védett – európai pihenőhelyüket. Tízezrével érkeznek minden év novemberében, hogy a hideg téli hónapokat itt töltsék, aztán februárban-márciusban visszainduljanak skandináviai, szibériai költőhelyeik felé.

Amitől e látványosság Európa-szerte egyedülálló, az annak ténye, hogy az Öreg-tó az egyetlen olyan nem-zetközi jelentőségű madárpihenőhely, amelyet egy város szinte teljesen körülvesz. Nem is akármilyen város! Tata, a „Vizek Városa” Magyarország legjelentősebb vízi várával, a barokk építészet megannyi műemlékével és persze a modern kor épületeivel olyan keretet nyújt a madármegfigyeléshez, amelyet látni kell! A 2010-ben immár tizedik alkalommal megrendezésre kerülő rendezvénysorozat egy nemzetközi konferenciával is bővült.

A X. Tatai Vadlúd Sokadalom is kiváló alkalmat nyújt ahhoz, hogy madarászok, amatőr és hivatásos ter-mészetvédők és természetbarátok vagy csak éppen erre sétálók egy hangulatos napot töltsenek el együtt és a madarakkal a „Vadludak Városában”.


86

– Írj rövid vázlatot a cikk alapján!1. Vadludak a tatai Öreg-tavon2. A madarak megfigyelése3. A X. TVS

51. oldal 1. feladat folytatása– Írd le, miért figyelemfelkeltő a cím!A kérdő mondatként megfogalmazott címek azért figyelemfelkeltőek, mert az olvasó is szeretné megismer-

ni a választ.– Mi lehet a célja a cikk szerzőjének írásával?Népszerűsíteni szeretné a siklóernyőzést.– Húzd alá a cikkben szereplő lényeges információkat!A cikkben aláhúzandó lényeges információk:A siklóernyőzés egy egyre népszerűbb extrém sport, amely több mint 20 éves múltra tekint vissza. Az ember

egy hegyoldalban – ha az időjárás is úgy akarja – kezében az irányító zsinórokkal, a szél segítségével feje fölé húzza az ernyőt, elrugaszkodik és felemelkedik. Az ernyőt és utasát a felszálló meleg levegő segíti sokáig a magasban maradni.

Hogyan lehet siklóernyőzni? Először is be kell szerezni egy ernyőt, utána fel kell menni az ernyővel egy hegyre. A hegyen egy olyan sík helyet kell keresni, ahol ki lehet teríteni az ernyőt, és ahol a hegyoldallal szembe fúj a szél. Ezután az ernyőt a széllel a fejünk fölé kell irányítani, elrugaszkodni, és indulhat a repülés!

A siklóernyőzés kipróbálása előtt kötelező tanfolyamon részt venni. A kezdő pilótákat tapasztalt oktatók segítik az alapvető szabályok elsajátításában. Amit mindenkinek kötelező betartania: start előtt fel kell mérni a körülményeket, sisakviselés, elsőbbségadási szabályok betartása.

A sport egyetlen hátránya, hogy időjárásfüggő. A siklóernyősöknek jól kell ismerniük az időjárási tényező-ket, az esetleges veszélyeket. Sőt, a számunkra aprónak tűnő jelekből is tudniuk kell következtetni arra, milyen idő lesz.

– Írj rövid vázlatot a cikk alapján! 1. Az egyre népszerűbb extrém sport2. A siklóernyőzés fortélyai3. Kötelező tanfolyam 4. Időjárásfüggő sportb) Hasonlítsd össze a két cikket a szempontokra adott válaszaid alapján! Bár a két cikknek különböző a témája, mindkettő érdekességről számol be. Az első egy természeti látvá-

nyosságra hívja fel az olvasók figyelmét, a másik egy szabadban űzhető extrém sportra. A két cikk szerkezeti felépítése is hasonló.

Az újságokban gyakran találkozunk híreket pontosító, magyarázó, értelmező kommentárokkal.

52. oldal 1. feladata) Húzd alá a kommentár tételmondatát!A kommentár tételmondata az első mondat. „Most akkor betiltották vagy sem?”b) Hogyan fejti ki a tételmondatot az újságíró a kommentár többi részében?A kérdésre keresi a választ. Szembeállítja a megegyezést a ténnyel. Véleményt nyilvánít az ügyben.c) Miként értelmezi, magyarázza a kiinduló hírelemet?A kiinduló hírelem, hogy betiltották a reggeli ital nevű terméket, ennek ellenére mégis árusítják. Közvetlen

stílusban, közérthetően értelmezi a hírt. A terméket egészségtelennek minősítették, rossz volt az íze, mégis vásárolták, mert olcsó volt. A kommentátor a végén még leír egy mondatot, amely továbbgondolásra serkenti az olvasót. Beszélhetünk-e egészséges tejről a tartósított tejek korában?


87

A kritika általános értelemben bírálatot jelent. Szűkebb értelemben konkrét, megjelent művek értékelő elemzése. A 8. évfolyamos Szövegértést fejlesztő gyakorlatok tankönyvben a Mátrix című film kritikája ol-vasható, a Fogalmazási feladatgyűjteményben könyvkritika található.

A kritika általános felépítése a minta szöveg alapján a következő:

AjánlásA szerző bemutatása, az eddig megjelent, a kritikus által ismert műveinek értékelése Az adott mű elemzése, értékelése Összegzés

Az interjú olyan újságíróval folytatott, a nyilvánosságnak szánt beszélgetés, amelyben az újságíró, ri-porter kérdéseket tesz fel, és ezekre az interjúalany válaszol. Ezt a beszélgetést a sajtó közli, vagy a rádió, televízió közvetíti.

Az interjú szövege a riporter kérdéseiből és az interjúalany válaszaiból áll. Ezeket a részeket kell az inter-júban elkülöníteni a tanulóknak a feladatgyűjtemény 55. oldalán lévő a) feladatban.

54. oldal 1. feladatb) Gyűjtsd össze, mire vonatkoznak a kérdések!Mivel foglalkozik az interjúalany? Hogyan lesz a kéziratból könyv? Mennyire szól bele a munkájába a

szerző vagy a szerkesztő? Van-e kedvenc, általa tördelt könyve? Milyen számítógépes programmal dolgozik? Miben különbözik a program a hagyományos szövegszerkesztő programoktól? Mit ajánl az interjúalany a tördelőmunka iránt érdeklődő nyolcadikosoknak?

A riport időszerű, közérdekű, érdekes eseményről, jelenségről beszámoló publicisztikai műfaj. A feladat-gyűjteményben olvasható oknyomozó riport hallássérült gyerekekről szól.

57. oldal 1. feladata) Mitől válik figyelemfelkeltővé a cím?A hétköznapi beszédben előforduló Nem hallod? Süket vagy? a figyelmetlen személynek szóló ingerült két

kérdés. A kérdéseket megfogalmazó címek önmagukban is figyelemfelkeltőek.b) Milyen problémát vet fel?A halláskárosult, nagyothalló és siket emberek problémáit.c) Kik a riport szereplői? Betti, Éva, Viki, Roland, Ancsad) Kik vállalják a teljes nevüket, és kik csak a keresztnevüket? Mi az oka?A pedagógusok, akik a nagyothalló gyerekekkel foglalkoznak, vállalták a nevüket, a nagyothalló gyerekek

viszont nem, mert félnek a nyilvánosságtól, a csúfolástól.

Mindenütt reklám vesz körül bennünket, vásárlásra ösztönöznek fiatalt és szép korút egyaránt. A fel-adatgyűjteményben egy reklám történetéről szóló szöveget is olvashatnak a tanulók.

58. oldal 1. feladata) Mi a reklám szó eredeti jelentése, és hogyan érezhető ez a mai reklámokban?A reklám szó eredeti jelentése: nyilvánossá tesz, harsány kiabálás. A mai reklámok is termékeket, szolgál-

tatásokat tesznek nyilvánossá, elég feltűnő, harsány formában.b) Határozd meg, kik voltak a szövegben szereplő bakterek!A bakterek a borkiméréseket reklámozó emberek voltak, akik bort kaptak jutalékként.c) Hogyan kapcsolódik Ágnes asszony alakja Arany János reklámversében a reklámozandó termékhez?Ágnes asszony, Arany János balladájának címszereplője szeretőjével szövetkezve megölte a férjét. Lelki-

ismeret-furdalástól hajtva a patakban mosta a véres inget. Az Arany János által írt reklámvers szerint, ha Ágnes asszony Flóra szappant használt volna, sohasem jöttek volna rá a tettére.


88

59. oldal 2. feladatMi a reklám tárgya? Egy parfüm.Mi a reklám célja? Hogy minél több fiatal vásárolja meg a Barátság nevű parfümöt.Kiket szólít meg elsősorban? Indokold meg a válaszodat! Elsősorban a fiatal lányokat szólítja meg.Kinek vásárolnád meg a reklámozott terméket? A barátnőmnek névnapja, születésnapja alkalmából, eset-

leg karácsonyra.

A 3. feladatot az utasításoknak megfelelően csoportmunkában érdemes megoldatni. A tanulók kreativi-tására épít, illetve a csoport tagjainak szervezőképességére, munkamegosztó képességére.

A hirdetés nem ismeretlen műfaj a tanulók előtt. Önálló hirdetés megfogalmazására is képeseknek kell lenniük.

60. oldal 5. feladatAlkoss hirdetést a következő adatok alapján az osztályotok faliújságára! Időpont: április 15–20. Esemény: hulladékgyűjtés Helyszín: az iskolátok

Várható hirdetés:Kedves Osztálytársaim!

Április 15–20-ig hulladékgyűjtés lesz az iskolánkban. Igyekezzünk minél több papírt, fémet gyűjteni, hogy megőrizzük a tavalyi első helyezésünket!

Kovács KornéliaDiák-önkormányzati képviselő

A humor fontos eleme a tanítási óráknak. A 6. feladatban Romhányi József néhány hirdetését olvashatják a diákok.

A fejezet utolsó feladata a hasznosítható tudás alkalmazására példa.

60. oldal 7. feladatElhagytad az iskolában a kedvenc tolladat. Fogalmazd meg egy apróhirdetésben, hogy szeretnéd vissza-

kapni!Várható hirdetés:Az iskola területén elhagytam valahol a kedvenc négyszínű tollamat. Fehér színű, rajta rózsaszín motí-

vumok. A fekete betét már kifogyott belőle. Kérem a becsületes megtalálót, adja le a portán. Anyukámtól kaptam jeligére.

Illemmorzsák

A következőkben a feladatgyűjtemény tanulók által kedvelt fejezetében lévő feladatok egy részének meg-oldása található. Már több ízben írtam arról, hogy ezek a szövegek, feladatok, helyzetgyakorlatok jól alkal-mazhatók osztályfőnöki órákon is.

61. oldal 1. feladatHúzd át az állítások közül azokat, amelyeket hamisnak, helytelennek tartasz!a) Olvasd fel az illemtudó magatartásra vonatkozó igaz mondatokat!A jó társalgó helyesen, tisztán beszél, szóhoz enged jutni másokat is.Társalgás közben minél több idegen szót használj műveltséged érzékeltetésére!


89

Ha mások szavába vágsz, kérj elnézést!Minden meghívást el kell fogadnod!Vendégségbe illik pontosan érkezned, mértéktartóan fogyasztanod.Az ajándékokat felesleges azonnal kibontanod, csak szemetelsz a papírokkal.A vendégségben a fő helyen mindig a háziasszony ül. Az ételt mindig balról illik kínálni, a használt evőeszközöket, tányérokat viszont jobbról kell elvenni a vendég elől.Ha már nem kérsz többet az ételből, a villát és a kést keresztbe fektesd a tányérodra!A színházban a férfi a nő kabátját segíti le először a ruhatárban.Ha a sorban már ülnek, a nő megy előre, hátat fordítva az ülőknek.Előadás végén, a taps közben nem illik azonnal a ruhatárba sietni.A moziban örülnek a nézők, ha film közben tájékoztatod őket a következő eseményekről.

b) Alakítsd át a helytelen állításokat helyessé!Társalgás közben ne használj idegen szavakat!Soha ne vágj mások szavába!Ha nem tudsz eleget tenni a meghívásnak, mentsd ki magad.Az ajándékokat azonnal bontsd ki, és köszönd meg!Ha már nem kérsz többet az ételből, a villát és a kést egymás mellé téve jobb oldalon fektesd a tányérodra!Ha a sorban már ülnek, a férfi megy előre, arccal az ülők felé fordulva, elnézést kérve a kellemetlenségért.A moziban nem örülnek a nézők, ha film közben tájékoztatod őket a következő eseményekről.

Az önfegyelem és az önuralom képességének birtoklása fontos tényező az emberek társas kapcsolataiban. Az erről szóló szöveg és a hozzá kapcsolódó feladatok megerősítik vagy elgondolkodtatják a diákjainkat.

Érdemes értelmezni Eötvös József gondolatát: „Egészen csak az szabad, ki maga felett egészen uralkodik.

63. oldal 2. feladatSzerinted mi a különbség az önfegyelem és az önuralom szó jelentése között? Hasonlítsd össze a Magyar

értelmező kéziszótár megfogalmazásaival! A Magyar értelmező kéziszótár szerint:önfegyelem: Az a lelki tulajdonság, hogy vki önmagát fegyelmezni tudja.önuralom: Saját indulataink, szenvedélyeink tudatos megfékezése.

63. oldal 3. feladatválaszolj a következő kérdésekre!a) Milyen a pókerarc? Nem árul el semmilyen érzelmet.b) Mi a tubák? Burnót, azaz szárított, porrá őrölt dohány.c) Miért nincs értelme a tüsszentőnek azt mondani: egészségedre? Ez a kívánság a tubákoláshoz kapcso-

lódott.

63. oldal 4. feladatBúvárkodj a könyvtárban, nézz utána az interneten, vagy érdeklődj a felnőttektől!a) Mi az ásítás közben történő szájeltakarás ősi magyarázata? Úgy tartották, hogy a nyitott szájon keresz-

tül az emberekbe juthatnak a gonosz szellemek.b) Miért büfiztetik a csecsemőket? Szopás közben általában a csecsemők levegőt is nyelnek, ami hasfájást

okozhat, ezért sírni fognak.

Az önkritika gyakorlása nem egyszerű, talán még ennél is nehezebb, amikor mástól hallunk a rossz szo-kásainkról. Ezek elfogadása, a változtatni akarás és tudás képessége a szociális kompetencia egyik alapvető eleme.


90

63. oldal 7. feladatFigyeld meg a két képet! Mondd el a véleményedet a beszélgető lányok két csoportjáról!

Az első fotón a lányok teljes egyetértésben beszélgetnek egymással, lerí róluk a harmonikus kapcsolat. A második fotón a két egymással szemben álló lány valóban szemben áll egymással. A harmadik lány próbál közöttük békességet teremteni.

A diákjaink életük egy részét otthon, azaz az otthonukban töltik. Ennek egyik talppontja a napirend (lenne).

65. oldal 1. feladat

Időpont Most ilyen Ilyennek szeretném16–17. óra Tévénézés Játék, sport a barátaimmal17–18. óra Tévénézés Közös beszélgetés a családommal 18–19. óra vacsora számítógépezés közben Közös vacsora a családommal19–20. óra Számítógépezés Közös tévézés a családommal21–22. óra Számítógépezés Könyvolvasás a szobámban22– Számítógépezés Fantáziálás az olvasottak alapján

65. oldal 2. feladatA szüleid nem akarnak elengedni egy filmre, amelyet te nagyon szeretnél megnézni. Azzal érvelnek,

hogy szerintük nem neked való. Írd le, hogyan próbálnád meggyőzni őket arról, hogy engedjenek el! Add elő a társaidnak az érveidet!

Anya, Apa! Nagyon szeretném megnézni ezt a filmet. Annyi jót, érdekeset hallottam már róla. Ha hazajö-vök, mindent elmesélek, és örülnék annak, ha közösen beszélgetnénk róla.

65. oldal 3. feladatSzívesen segítesz családtagjaidnak, de van olyan, amikor nem érsz rá. Hogyan hárítod el a kérésüket?

Fogalmazz udvariasan!a) Édesanyád megkér, hogy vidd ki a szemetet.Anya! Meg kell csinálnom a matematika házi feladatomat, de utána azonnal kiviszem a szemetet.b) Édesapád kéri tőled, hogy segíts neki a polc felszerelésében.Apa! Nagyon szívesen segítek neked, de előbb meg kell tanulnom a történelem leckémet.c) Testvéred nem tudja megoldani a házi feladatát. Mindjárt segítek neked, de először meg kell csinálnom a saját feladatomat.


91

Egy ókori mondás szerint. „Életünk ünnepnapok nélkül: hosszú út vendégfogadók nélkül”. Számtalan ünnep színesíti az életünket, becsüljük meg őket.

68. oldal 1. feladatcsoportosítsd a következő ünnepeket! csak a számokat írd a megfelelő helyre!1. karácsony, 2. húsvét, 3. pünkösd, 4. államalapítás, 5. szilveszter, 6. a köztársaság kikiáltása, 7. advent, 8. keresztelő, 9. esküvő, 10. ballagás, 11. diplomaosztó, 12. névnap, 13. eljegyzés, 14. a munka ünnepe, 15. születésnap, 16. Mikulás-nap, 17. virágvasárnap

Egyházi ünnepek családi ünnepek Társadalmi ünnepek

3., 6., 1., 2., 5., 7., 4., 6.,

Az ajándék minden ajándékozott számára kedves, és keresztelő alkalmával, első ajándékként nem mind-egy, hogy mit adunk:

68. oldal 2. feladatKarikázd be, melyek azok az ajándékok, amelyeket szerinted illik keresztelőre ajándékozni a kisbabának!

Indokold meg a választásodat!zárt borítékban pénz; arany fülbevaló; monogramos törülközőszett; vastag aranylánc hozzáillő karkötővel;

vásárlási utalvány; keresztelőruhácska; életbiztosítás; lakástakarékossági betét, melyet az ajándékozó havon-ta fizet; könyvvásárlási utalvány

Az elmúlt évfolyamok feladatgyűjteményeiben is voltak olyan jellegű feladatok, amelyek arra szolgáltak,

hogy a névnapi, születésnapi összejöveteleken az ünnepeltet méltó módon köszöntsék. A 8. évfolyamon ezek a feladatok szintetizálódnak, és magasabb szinten valósulnak meg.

Napjainkban az üdvözlő szövegeket különböző szinten küldik el a címzettnek: SMS-ben, e-mailen, Facebookon. Ezekkel a szövegekkel is foglalkoznunk kell, hiszen az internetnyelvnek is megvannak a nyel-vi és illembeli vonatkozásai.

Az iskolai ballagás minden végzős tanítványunk számára meghatározó emlék, útravaló. Előre fel kell(ene) készítenünk arra, amit a 69. oldalon lévő 5. feladat sugall:

69. oldal 5. feladatAz iskolai ballagáson elbúcsúztatnak tanáraid és diáktársaid. Otthon, családod körében folytatódik az

ünneplés. Szép gesztus lenne, ha te mondanád az ünnepi asztalnál a pohárköszöntőt, amellyel elsősorban a szüleidnek köszönnéd meg azt a sok törődést, gondoskodást, amit tőlük kaptál. Természetesen a jelenlévők közül másoknak is mondhatsz köszönetet!

Írd meg a rövid pohárköszöntődet!

Az esküvő minden család életében fontos ünnep. Ez alól kibúvást nehezen lehet találni, de meg lehet próbálni.

69. oldal 6. feladatcsaládod meghívást kapott egy esküvőre, amelyre sajnos – egyéb elfoglaltságotok miatt – nem tudtok

elmenni. a) Karikázd be azt a tennivalót, amelyet a legillendőbbnek tartasz!Felhívjuk őket telefonon, gratulálunk nekik.Semmit, úgyis észreveszik, hogy nem vagyunk ott.


92

Küldünk egy SMS-t, amelyben minden jót kívánunk nekik. Azt is közöljük velük, hogy egy nekünk megfe-lelő időpontban majd meglátogatjuk őket.

Felhívjuk őket telefonon, s kimentjük magunkat. Az esküvő napján dísztáviratot küldünk nekik a megadott távirati címre.

Postán feladunk nekik egy kis pénzt, hogy vegyenek maguknak valamit.

b) Szerkessz egy rövid köszöntő szöveget az ifjú párnak!Az ifjú párnak szóló köszöntő teljesen egyéni feladatmegoldás.

A betegség és a halál témakörhöz szándékosan nem készítettem feladatokat. Az olvasott szöveg önmagáért beszél, de beszélgetnünk is szükséges róla. Talán így elkerülhető olyan kegyeletromboló helyzet, amikor va-laki a ravatalozónál nemhogy nem kapcsolja ki a mobiltelefonját, de hosszas beszélgetésbe kezd a hívó féllel.

A szomszédokkal való kapcsolat megromlásához vezethet a túl hangos rádiózás, tévézés. vannak olyan élethelyzetek, amikor kifejezetten unintelligens viselkedés a hangoskodás, nevetgélés.

71. oldal 1. feladatHúzd át, hol és mikor nem illik hangoskodni, nevetgélni!ha beteg van a családban, sportmérkőzésen, klubdélutánon, ha a szomszédban gyászolnak, 22 óra után,

játszótéren, parkban

71. oldal 2. feladatváratlanul vendég érkezik hozzád, miközben éppen a kedvenc sorozatodat nézed a televízióban. Írd le,

mit teszel!Ha csak néhány perc van hátra, megkérem a vendégemet, hogy megnézhessem a film végét. Ha még sok idő

van hátra, lekapcsolom a készüléket.

71. oldal 3. feladatA ballagásod utáni napon házibulit rendezel. Írd le, hogyan kérsz előre is elnézést a szomszédoktól az

esetleges nagyobb zaj, hangoskodás, zene miatt!Kezét csókolom! Holnap délután baráti összejövetel lesz nálunk a ballagásom alkalmából. Előre is elnézést

kérek, ha egy kicsit hangosabbak lennénk a megszokottnál.

Az utca közterület, az utca mindenkié. Ez azt is jelenti, hogy illene mindenkinek egyformán viselkednie, figyelemmel lennie mások mozgására, közlekedésére. Az utcai viselkedésnek is megvannak a maga általá-nos illemszabályai.

72. oldal 1. feladatBeszélgessetek el dr. Berky Imre megállapításáról!Dr. Berky Imre mondása a következő: „a legfontosabb az, hogy ismerőseink vegyenek észre, idegen sohase.”

Magyarán szólva, kerüljük a feltűnést! Ez vonatkozik az öltözködésre épp úgy, mint a viselkedésre.

72. oldal 2. feladatMagyarázd el, mit jelent a „jobbra tarts, balra előzz”

közlekedési szabály! Ábrázold egy járda felülnézeti rajzán!A járdán mindig a jobb oldalon kell haladni. Ha valakit

le akarunk előzni, azt balról tegyük.


93

73. oldal 3. feladatEgészítsd ki a hiányos mondatokat!A férfi mindig a nő bal oldalán haladjon! Ezen az oldalon megy azonos neműek esetén az idősebb, a rang-

ban feljebb álló. Ha két férfi sétál egy nő társaságában, a hölgy középen közlekedjen! A kisgyerek mindig a járda épületek felőli oldalán menjen!

73. oldal 4. feladatKarikázd be a megadott helyzetekhez illő legjobb megoldások betűjelét!A) A barátoddal sétálsz a parkban. Köszön egy számodra ismeretlen néninek.

a) Én is köszönök neki, bár nem ismerem.b) Elfordítom a fejem, hogy ne kelljen köszönnöm.c) Nem köszönök, mert nem ismerem.

B) Az utca túlsó oldalán észreveszed az egyik rég nem látott ismerősödet.a) Elkezdek kiabálni neki, hogy várjon meg.b) Az első lehetséges helyen átmegyek a túloldalra, igyekszem beérni, és mikor melléérek, megszólítom.c) Az első adandó alkalommal átmegyek a túloldalra, mikor utolérem, megveregetem a hátát.

C) Nagyon megéheztél, ezért egy utcai árusnál vettél egy melegszendvicset.a) Lassan, nehogy valaki meglökjön, evés közben folytatom az utamat.b) Az áruda előtt felállított asztal mellett elfogyasztom a szendvicsemet.c) Zavartalanul folytatom az utamat, miközben megeszem a szendvicsemet.

Az öltözködés napjainkban már nem csak a lányok központi problémája. Alapvető dolog, hogy minden-ki azt viselje, ami jól áll neki, ne pedig a mindennapi divatot kövesse. Erre igyekeztem példákat is hozni a szövegben. Jó lenne, ha az 1. feladat megválaszolásakor is ezt tartanák szem előtt a lányok és a fiúk.

75. oldal 2. feladatEgészítsd ki a következő táblázatot!

Nappali ruha Délutáni ruha Alkalmi ruha

Jellemzők Egyszerű minta és fazon, semleges színek

Finomabb, elegánsabb Nagyon elegáns

Alkalmak Iskola, munkahelyVendégségMozicukrászda

SzínházHangversenyTáncos összejövetel

Kiránduláson, strandon is vannak olyan szabályok, amelyeket be kell tartanunk ahhoz, hogy önfeledten tudjunk kikapcsolódni, de ne zavarjunk másokat.

A kirándulásra is fel kell készülni. Gondosan kell összeválogatni a ruházatot és a hátizsák tartalmát is.

77. oldal 1. feladatÍrd le, hogyan öltöznél fel egy erdei kirándulásra, és írd össze, mit vinnél magaddal a hátizsákban!Öltözékem: edzőcipő, pamutzokni, bemelegítő, pamutpóló, pulóverHátizsákom tartalma: egészségügyi csomag (kullancsirtó, fásli, fertőtlenítő, géz, sebtapasz, csipesz), sebkés,

kulacs ivóvízzel, iránytű, térkép, esőkabát, váltó zokni, ennivaló


94

77. oldal 3. feladatHúzd alá a következő helyzetek helyes megoldását a megadott lehetőségek közül!

a) Az erdei tisztásra, ahol ti pihentek, egy kiránduló csoport érkezik. Irtózatos hangerővel bömböltetik a magnójukat.

Összepakolunk, és keresünk egy másik tisztást.Megkérem a csoportvezetőjüket, kapcsolják ki a rádiót.Odamegyek, és egyszerűen lekapcsolom a rádiót.

b) A barátod (barátnőd) simogatni kezd a strandon.Hagyom, mert nagyon jólesik. Megkérem, hagyja arra az időre, amikor kettesben leszünk.Én is elkezdem simogatni. Akinek nem tetszik, ne nézzen ránk!

c) A strand éttermében veszed észre, hogy nem hoztál magaddal törülközőt.Visszamegyek érte, hogy a székre leterítve leülhessek.Kölcsönkérem az anyukámét.Nyugodt lélekkel leülök a székre.

A nyolcadikosok általában kétnapos osztálykiránduláson vesznek részt. Ehhez kapcsolódik a következő feladat.

79. oldal 1. feladatRéka és Szabolcs az osztályukkal két napra a hegyekbe mennek kirándulni. Autóbusszal fognak utazni, és egy erdei, összkomfortos vendégházban alszanak majd. Este tábortűzi műsort rendeznek. Összeállították hátizsákjuk tartalmát.

a) Húzd ki azokat a dolgokat, amelyeket te nem vinnél magaddal!b) Egészítsd ki a listát!

Réka Szabolcs egy váltás fehérnemű egy váltás fehérnemű 2 pár zokni, 2 pár harisnya 2 pár zokni 5 3 póló 2 póló 1 tréningruha 1 farmer 1 miniszoknya toppal esőkabát váltó edzőcipő törülköző sminkkészlet papucs farmernadrág váltó edzőcipő tisztasági csomag tisztasági csomag törülköző pizsama pizsama esőkabát papucs


95

79. oldal 4. feladatHelyjegyes vonaton utazol. A helyeden viszont már ül valaki. válaszd ki a megadott lehetőségek közül a

neked leginkább megfelelőt, és karikázd be! Indokold meg a választásodat!a) Megmutatom a jegyemet, és ellentmondást nem tűrő hangon közlöm vele, azonnal menjen el a helyemről.b) Megmutatom a jegyemet, és megkérem, nézze meg a sajátját, hátha elnézte a helyet.c) Megkeresem a kalauzt, tegyen ő igazságot, nem fogok egy vadidegennel vitatkozni.

Többször találkozhattak már a tanulók a tankönyveimben a következő híres mondással: Ha Rómában jársz, viselkedj úgy, mint a rómaiak.

A nyári szünetben a családok egy része külföldön nyaral. Jó, ha mindenki felkészül legalább minimálisan abból az országból, az ott élők szokásaiból, ahol a pihenés napjait tölti.

TaRTaloM

Kedves Kolléganő/Kolléga! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

a kompetenciaalapú oktatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4a kompetencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4a tanuláselméleti háttér megváltozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Tanulásszervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Kooperatív technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

az olvasás és a szövegértő képesség fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12

a kommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19a tanári kérdés és utasítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20

az olvasási képesség fejlesztése a fejlesztő szakaszban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23az olvasás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23az olvasási képesség hierarchikus modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23az olvasás technikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24a hangos olvasás gyakorlásának módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26

a szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29az olvasási képesség hierarchikus modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29a szövegfeldolgozás módszertani lépései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30

a hangos olvasás gyakorlásának lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .34

Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvcsalád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41a tankönyvi feladatok megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43az interaktív tananyag jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .62Javaslatok a tankönyvi szövegek feldolgozására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .63

Fogalmazási feladatgyűjtemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .74Javaslatok a tankönyvi feladatok feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .75

Documents

szövegertes8 KK uj - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetofi.hu/sites/default/files/080535_szovegertest_fejleszto_gyakorlatok_8_kk.pdf · vegértést fejlesztő gyakorlatok, a