IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

1

INNOVÁCIÓS

HÍRLEVÉL

KU

TATÁ

S é

s FE

JLES

ZTÉS

II. évfolyam 4. szám 2018. ÁPRILIS

Felelős kiadó: Vámosi Gábor, ügyvezető

Felelős szerkesztő: Mikó Gergely, Anton Pál

Kapcsolat: info@innoregio.eu

INNOVA Észak-Alföld Nonprofit Kft. +36 52 512 900/74702

www.innoregio.eu

in

no

vá

ci

ó

és

m

en

ed

zs

me

nt

ha

za

i

és

n

em

ze

tk

öz

i

hí

re

k

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

2

T

A

R

T

A

L

O

M

Átadták Richter biológiai laboratóriumát Debrecenben 3 3

Magyarország, Ausztria és Szlovénia együttműködik az

önvezető járművek fejlesztésében

4 4

Nagy lehetőség rejlik az aludobozokban 5 5

Innovációs platform indításával támogatja a fintech-

biztonságot az MNB

7 7

Átadták a Magyar Innovációs Nagydíjakat 8 8

Hogyan építsünk Magyarországon sikeres innovációs

környezetet?

10 10

Firevall második projekttalálkozó 11 11

12

13

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

3

ÁTADTÁK A RICHTER MOLEKULÁRIS

BIOLÓGIAI LABORATÓRIUMÁT

DEBRECENBEN

Átadták a Richter Gedeon Nyrt. új molekuláris biológiai laboratóriumát csütörtökön Debrecenben, az 1,7 milliárdos beruházás húsz új munkahelyet teremt.

Bogsch Erik (képünkön), a Richter igazgatóságának elnöke elmondta: az új labor a piaci versenyképesség növelése érdekében megvalósított Innovatív gyógyszeripari kutatás-fejlesztés című, mintegy 4,89 milliárd forint összköltségű projekt részeként készült el. A mostani fejlesztéssel 290-re nőtt a Richter debreceni gyárában foglalkoztatottak száma – tette hozzá az igazgatóság elnöke megjegyezve, hogy a biotechnológiai üzemük további

fejlesztésével újabb 120 munkahelyet teremtenek a

városban.

Bogsch elmondta azt is, hogy cégük évente több mint 40 milliárd forintot költ kutatás-fejlesztésre, amiben maghatározó a

biológiai készítmények

aránya. Az új molekuláris biológiai laboratórium átadása jelentős lépés abba az irányba, hogy nemzetközi szinten is

versenyképessé tegyék a hazai biotechnológiai gyártást – mutatott rá a beruházás jelentőségére Bogsch Erik.

Orbán Gábor vezérigazgató hozzátette: olyan k+f technológiák kifejlesztését tervezik a debreceni laboratóriumban, amelyek jelentősen hozzájárulnak a biotechnológiai úton előállított fehérjegyógyszerek hatásmechanizmusának, illetve a fellépő mellékhatások kialakulásának megértéséhez. A debreceni laboratóriumban kifejlesztendő bioszimiláris fehérjekészítményekkel a daganatos- és autoimmun-betegségekben szenvedő betegeket lehet gyógyítani – jelezte.

A debreceni laboravatást megelőzően megújította több mint egy évtizedes tudományos, kutatás-fejlesztési és oktatási együttműködését a Debreceni Egyetem és a Richter Gedeon Nyrt.

Forrás: www.innoportal.hu

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

4

MAGYARORSZÁG, AUSZTRIA ÉS SZLOVÉNIA

EGYÜTTMŰKÖDIK AZ ÖNVEZETŐ JÁRMŰVEK

FEJLESZTÉSÉBEN

Az önvezető járművek fejlesztéséről és teszteléséről aláírt szándéknyilatkozat további lendületet ad az együttműködésben részt vevő országok gazdaságainak – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azon a sajtótájékoztatón, ahol osztrák és szlovén kollégájával aláírta a megállapodást.

Varga kiemelte: az együttműködés versenyelőnyt jelent a három ország számára, amelyek mindegyikének iparában jelentős súlyt képvisel a járműgyártás. A közös projektekkel a partnerek az intelligens mobilitási eszközök, az önvezető járművek fejlesztését, illetve ezek működéséhez szükséges kommunikációs és infrastruktúra kiépítését célozzák meg – jegyezte meg a tárcavezető. Az előrelépéshez szavai szerint szükség van arra a szakmai munkára is, amely a határokon átnyúló egységes szabályozást megteremti.

Magyarország fontos szerepet kíván betölteni a modern elektromos és önvezető járművek fejlesztésében, az ország adottságai, az

egyetemi tudásbázisok

megvannak ehhez – mondta. A digitális gazdaságra átállásra számos fejlesztéssel, például az 5G

technológia mihamarabbi bevezetésével készül a kormány – tette hozzá.

A miniszter megjegyezte: a dokumentum aláírásában kulcsszerepet töltött be a zalaegerszegi tesztpálya megépítése, amely a világ egyik első, ezen belül Közép-Kelet-Európa első ilyen komplexuma.

Norbert Hofer osztrák közlekedésért, innovációért és technológiáért felelős miniszter a sajtótájékoztatón elmondta: a fejlesztési tevékenységek eredményeképpen a közeljövőben a közlekedés és az áruk szállításának a módja teljesen megváltozik. Az osztrák miniszter úgy fogalmazott, a megállapodás egy lényeges lépés az Európai Unió “pozitív jövője felé”.

Peter Gaspersic szlovén infrastruktúra-fejlesztési miniszter azt mondta, tárcájuknál tudatosan készülnek azokra a változásokra, amelyeket az elektromos járművek és az önvezető autók elterjedése okoz majd. A miniszter megjegyezte, hogy a vállalatvezetőket és a kutatóintézeteket is bevonták a stratégiájuk kialakításába. Az eddigi eredményeik közül kiemelte, hogy autópályáikat például ötven kilométerenként ellátták elektromos töltőkkel.

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

5

Violeta Bulc (képünkön), az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa bízott benne, hogy az új technológiákkal sikerül a jövőben a közlekedési balesetek számát csökkenteni. Emlékeztetett: évente 25 ezer ember hal meg, 120 ezren pedig súlyosan megsérülnek az Európai Unióban közlekedési balesetben, amelyek több mint 90 százalékát az emberi figyelmetlenség okozza.

Forrás: www.innoportal.hu

NAGY LEHETŐSÉG REJLIK AZ

ALUDOBOZOKBAN

Akár egy harmincezer fős kisváros éves áramfogyasztásának költsége is megtakarítható lenne a jelenleg a lerakókra kerülő alumínium italdobozok teljes körű újrahasznosításával. Sajnos azonban a Magyarországon forgalomba kerülő egymilliárd darab alumínium italdoboz mintegy 58 százaléka, vagyis közel 8900 tonna alumínium a kommunális hulladékban vagy hulladékégetőben végzi – derül ki a Returcom Nonprofit Kft. legújabb tanulmányából. Az értékes, végtelenszer újrahasznosítható alumínium ezzel örökre eltűnik a nyersanyagok körforgásából.

Még mindig nem használjuk ki az alumínium körforgásában rejlő előnyöket Mi, magyarok nagyon pazarlóan bánunk a tőzsdén is jegyzett, értékes alumíniummal. Magyarországon minden évben 15 200 tonna alumíniumot használnak italféleségek,

jellemzően üdítők és sörök töltéséhez, vagyis mintegy egymilliárd darab

alumínium italdobozt

használunk el. Sajnálatos módon ennek a

mennyiségnek azonban csak a 41 százaléka (közel 6315 tonna, 410 millió darab) kerül

szelektíven begyűjtésre és újrahasznosításra, miközben ötven százaléka (7585 tonna, 500 millió darab) a hulladéklerakók mélyén végzi, további kilenc százalékát (1300 tonna, 80 millió darab) pedig a hulladékégetőben égetjük el, annak ellenére, hogy ez a végtelenszer újrahasznosítható anyag viszonylag olcsón kinyerhető még az az égetés után visszamaradt hamuból is.

Pedig végtelenszer újrahasznosítható. lenne. A hulladékká vált alumínium italdobozok újrahasznosítása ugyanakkor egyszerre gazdasági és környezetvédelmi érdek, hiszen 95 százalékos energia-megtakarítás érhető el az elsődleges nyersanyagból – bauxitból

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

6

elektrolízissel – gyártott fémhez képest. Mi több, a folyamat végtelenszer és minőségromlás nélkül ismételhető és hatvan nap alatt például újra aludoboz készíthető a hulladékká vált dobozokból. Emiatt a valaha előállított alumínium 75 százaléka még ma is körforgásban van és megtalálható a napjainkban is használatban lévő alumínium csomagolások anyagában.

Akár Gödöllő éves áramfelhasználását is megspórolhatnánk. A Returcom tanulmánya rámutat arra, hogy ha a hulladéklerakóba és hulladékégetőbe kerülő mintegy 580 millió darab (8900 tonna) alumíniumdobozt sikerülne a szemétből kinyerni és 95 százalékos energia-megtakarítással újrahasznosítani, azzal annyi villamosenergiát takarítanánk meg, amennyit egy harmincezer lakosú város, például Gödöllő lakosai egy év alatt felhasználnak. A kommunális hulladékba kerülő alumíniumból persze akár más alumínium termék is készülhetne. Ebből a mennyiségből például 650 ezer bicikli lenne gyártható.

Több megoldás is lehetséges az alumínium csomagolás visszagyűjtésének fejlesztésére. „Magyarország szelektív hulladékgyűjtési rendszerében, talán az alumínium begyűjtési rendszere a legfejlettebb. A rendszer szinte minden magyar lakos számára hozzáférhető valamilyen formában, például a házhoz menő visszagyűjtés, és hulladékudvarok formájában, amelyet kiegészít az ország mintegy 200 kiskereskedelmi

áruházában elérhető aludoboz visszaváltó automaták hálózata” – mondta Duma László, a Returcom ügyvezető igazgatója. „Hiába azonban az elérhető infrastruktúra, igazán jelentős alumínium mennyiséget akkor tudnánk újrahasznosítani, ha a lakosság folyamatos edukációjával elérnénk, hogy a fém a kommunális hulladékból a szelektív gyűjtési csatornák egyikébe kerüljön” – tette hozzá Duma.

Hogyan lesz 41-ből 2030-ra 60?. Az Európai Unió hulladékgazdálkodási célterve szerint 2025 végére a tagállamoknak az összes csomagolási hulladék 65 százalékát kell szelektíven gyűjteniük és újrahasznosítaniuk. Az alumíniumcsomagolást tekintve a célérték ötven százalék, 2030-ra pedig hatvan százalék lesz, vagyis hazánknak alig több mint egy évtized alatt kell jelentősen növelnie az alumínium csomagolások legjelentősebb hányadát jelentő aludobozok újrahasznosításának mennyiségét. Ez azonban csak a jelenlegi visszagyűjtési rendszerek kihasználtságának növelésével érhető el.

Forrás: www.innoportal.hu

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

7

INNOVÁCIÓS PLATFORM INDÍTÁSÁVAL

TÁMOGATJA A FINTECH-BIZTONSÁGOT AZ

MNB

Pénzügyi Innovációs Platformot indított a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az új fintech kezdeményezések biztonságos elterjedésének támogatására. A platformot Windisch László, a jegybank felügyeleti alelnöke és Szombati Anikó ügyvezető igazgató kedden szakmai konzultáción mutatta be fintech cégek, pénzügyi intézmények és érdekképviseletek vezetőinek – közölte a jegybank.

A közleményben felidézik, hogy a jegybank 2017 folyamán átfogó kutatást végzett a fintech innovációs piaci folyamatok felmérésére. Ezek igazolták, hogy a pénzügyi közvetítőrendszerben keresleti és kínálati oldalon is jelentős igény van az innovatív pénzügyi szolgáltatások biztonságos alkalmazására.

Ennek előmozdítására az MNB a nemzetközi gyakorlattal összhangban álló javaslatokat dolgozott ki. A fenntartható felzárkózást segítő innovatív ötletek megvalósulását a jegybank honlapján keddtől elérhető új Pénzügyi Innovációs Platform (Innovation Hub) hatékonyan támogathatja, később pedig egy Pénzügyi Innovációs Tesztkörnyezet (Regulatory Sandbox)

is felállítható lesz – közölték.

A Pénzügyi Innovációs Platform folyamatosan frissülő információkkal támogatja a fintech megoldások terjedését. Itt jelennek meg a különböző pénzügyi

szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozói, felügyeleti elvárások.

Emellett információmegosztó

felületként szolgál a teljes fintech ökoszisztéma (fintech

cégek, bankok, biztosítók, jogi irodák, kockázati tőkealapok) számára.

A honlap szabályozói támogató platformként is működik: az MNB iránymutatásokkal segíti a fintech innovátorokat az újításaikkal kapcsolatos pénzügyi-jogi kérdések tisztázásában.

Időközben az MNB megkezdte a kapcsolatfelvételt a fintech témakörben tapasztalatokkal rendelkező külföldi társhatóságokkal, így a felület nemzetközi kooperációs platform feladatokat is elláthat a jövőben.

A jegybank közleménye szerint a fintech megoldásokkal javítható a pénzügyi szektor költséghatékonysága, versenyképessége. Az innováció révén elért hatékonyságnövekedés

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

8

pozitívan hathat a pénzügyi stabilitásra, az intézmények működésére, és a pénzügyi termékek, szolgáltatások felhasználói számára is előnyökkel járhat.

Megjegyzik ugyanakkor, hogy megfelelő szabályozói és felügyeleti kontroll hiányában bizonyos technológiai innovációknak kedvezőtlen hatásai is lehetnek, pénzügyi stabilitási, prudenciális és fogyasztóvédelmi kockázatokkal járhatnak. Ezért olyan keretrendszerek kialakítása szükséges, amelyek a potenciális kockázatok minimalizálásával képesek megfelelően támogatni az innovációk terjedését, megtalálva a túlzottan megengedő és tiltó hozzáállás közti egyensúlyt, a pénzügyi stabilitás megőrzésével ösztönözni a fintech innovációkat, a szabályozó, pénzügyi felügyelő hatóság és a piac együttműködésével.

Forrás: www.innoportal.hu

ÁTADTÁK A MAGYAR INNOVÁCIÓS

NAGYDÍJAKAT

Összesen több mint húszmilliárd forint nyereséget eredményező, kiemelkedő társadalmi hasznot hozó, világszínvonalú teljesítményeket ismertek el a Magyar Innovációs Nagydíj átadási ünnepségén

A 2017. évi Magyar Innovációs Nagydíj, valamint további öt innovációs díj került átadásra ma délelőtt az Országházban. A tudósokból, elismert gazdasági szakemberekből álló

bírálóbizottság, élén az Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökével, elsősorban a gazdasági mutatók — az elért többleteredmény, többlet-árbevétel — és a társadalmi hasznosság alapján választotta ki a kiemelkedő, sőt az utóbbi évek talán legjelentősebb innovációs teljesítményeit.

A 2017. évi Magyar Innovációs Nagydíjat a Richter Gedeon Nyrt. kapta a cariprazine (Vraylar/Reagila), egy új originális magyar

gyógyszer kifejlesztéséért.

Ennek a termék innovációnak a legfontosabb jellemzője, hogy ez az első és egyetlen olyan originális, hazai kutató és fejlesztő szakemberek által

feltalált, a későbbiekben partner bevonásával

kifejlesztett, majd döntően hazánkban gyártott gyógyszer, amely a

világ gyógyszerpiacának több, mint hetven százalékán forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik. A cariprazine gyártmány több mint negyven éve az első eredeti magyar originális készítmény, amit a Richter valósított meg a tudományos kutatástól a fejlesztésen és gyártáson át az értékesítésig bezárólag. Ezzel a példátlan magas színvonalú innovációval és az így létrejött termékkel a hazai gazdaság és a hazai gyógyszeripar szempontjából is kiemelt jelentőségű eredményt ért el a Richter. A

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

9

díjat Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Pálinkás József, az NKFIH elnöke, a

bírálóbizottság elnöke adta át Bogsch Erik elnöknek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. évi Ipari Innovációs Díjában a MOL Nyrt. részesült az XXL Diesel – speciális, csökkentett emissziójú üzemanyag kifejlesztéséért a nehéz gépjárművek számára. Az XXL Diesel nagyméretű dízelmotorokban történő felhasználásakor akár kettő-négy százalékos üzemanyag megtakarítás érhető el, amely ugyanekkora mértékben csökkenti a gépjárművek CO²-kibocsátását a hagyományos gázolajhoz viszonyítva. A MOL 2017-ben az XXL Diesel értékesítéséből elért árbevétele több mint 46 milliárd forint, többletbevétele pedig 562 millió forint volt.

A Földművelésügyi Minisztérium 2017. évi Agrár Innovációs Díjában a KITE Zrt. részesült az időjárás független starter trágyázási rendszerért.

A cég 2012-ben kezdte meg egy saját rendszer fejlesztését, amely megoldást nyújt azon gazdálkodók részére, akik új vetőgép-beruházás következtében mikrogranulátum-szóró adapter hiányával állnak szemben. öt év átlagában elmondható, hogy átlagos időjárási körülmények között három-öt százalékkal, száraz tavasz esetén nyolc-tizenkét százalékkal haladja meg a hagyományos mikrogranulált starter műtrágyák hatékonyságát

A Földművelésügyi Minisztérium 2017. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjban a

Gremon Systems Zrt. részesült a Trutina – növény súlymérésen alapuló, növény aktivitást valós időben megmutató, technológiai döntéstámogató rendszerért. A rendszer segítségével nyert információk egyedülálló lehetőséget biztosítanak a növényházi termelésben dolgozók számára, hogy valós időben lássák a növény viselkedését az adott körülmények között. A Trutina rendszer felhasználói vizet, energiát, műtrágyát takaríthatnak meg, javítani tudják a megtermelt termékek minőségét és növelni tudják a hozamot.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2017. évi Innovációs Díjában a Kőröstej Tejfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. részesült a gyártástechnológiájában és csomagolásában innovatív sajtkrém és tejalapú élelmiszerkészítmény kifejlesztéséért és nemzetközi piacra történő sikeres bevezetéséért.

Az innováció lényegi eleme egy olyan ultraszűréses eljáráson alapuló krémsajt (friss sajt) alapanyag előállítása volt, mely lehetővé teszi a közvetlen tejből való friss sajt gyártáson alapuló ömlesztett sajt és készítmény folyamatos gyártását. Jelenleg a terméket már 8 országban értékesítik. A új termékcsaládból a 2017-es bevezetés évében 1715 tonna mennyiséget értékesítettek, mely több mint 1,5 milliárd forintos árbevételt jelentett a vállalat számára.

A Magyar Innovációs Szövetség 2017. évi Startup Innovációs Díjában a Shapr3D Zrt. részesült a Shapr3D, 3D tervező alkalmazásért. A Shapr3D (shapr3d.com) által fejlesztett 3D tervező és modellező alkalmazás az egyetlen és első 3D modellező, amelyet kifejezetten a legújabb generációs Apple tabletre, az iPad Pro-ra terveztek és optimalizáltak. A terméket jelenleg a világ közel 180 országában használják. Köztük olyan nagy cégek használják a munkájukhoz, mint a Jaguar Land Rover, a PIXAR, a BOSE vagy épp az Apple. De ezen kívül használják építészek, designerek, mérnökök, az autóipar és egy nagy repülőgéptervező cég is. A 2017-es évben MRR szerint 300 százalék növekedést ért el a cég. A díjat az NKFIH

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

10

elnöke, a bírálóbizottság elnöke és Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnöke, az Innovációs Nagydíj pályázat szervezőbizottságának elnöke adta át.

A bírálóbizottság kiemelt elismerésben részesítette a „Phylazonit Technológia” c.

innovációért az Agrova Kft.-t.

A XXVI. Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívásra összesen 29 pályamű érkezett be, amelyek közül a bírálóbizottság 19 innovációt ismert el sikeres, 2017-ben megvalósult teljesítményként. Ezek révén a megvalósító vállalkozások tavaly összesen több mint húszmilliárd forint többlet nyereséget értek el (melynek jelentős hányada exportból származik) és 350-400 új munkahelyet hoztak létre. A megtakarítások, az árcsökkentő hatás, a környezeti terhelés csökkentése nyomán további több tízmilliárd forint társadalmi haszon keletkezett.

A 26. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, az NKFI Alapból valósult meg.

Forrás: www.innoportal.hu

HOGYAN ÉPÍTSÜNK MAGYARORSZÁGON

SIKERES INNOVÁCIÓS KÖRNYEZETET?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a

Századvég Alapítvánnyal közösen "Hogyan

építsünk Magyarországon sikeres innovációs

környezetet?" címmel rendezett zártkörű

szakmai konferenciát 2018. március 29-én, a

Larus Rendezvényközpontban.

Bevezetőként egy sikeres izraeli startup menedzser

cég képviselője mutatta be azokat a gazdasági

paramétereket és menedzselési módszereket, melyek

alapján országuk a világ innovációs folyamatai élvonalába kerültek. Ezt követően a

résztvevők megvitatták az inkubátorok szerepét, a startup-ok támogatási rendszerét, az

egyetemek vállalkozást segítő magatartását vagy annak hiányát. A kérdések között szerepelt

az alapkutatás és a K+F szükséges egymásra épülése is.

A Palkovics László államtitkár részvételével tartott rendezvényt Szabó István, az EMMI

főosztályvezetője moderálta. Az angol nyelven tartott konferencián a Magyar Innovációs

Szövetséget Dr. Ürge László, alelnök képviselte.

Forrás: www.innovacio.hu

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

11

FIREVALL MÁSODIK PROJEKTTALÁLKOZÓ

2018. március 21-22-én sor került az INNOVA Észak-Alföld Nonprofit Kft. részvételével megvalósuló FireVall projekt második projekttalálkozójára Zágrábban.

A találkozón minden projekt partner ország (Németország, Bulgária, Horvátország, Dánia, Észtország, Magyarország) bemutatta az önkéntes tűzoltóságok toborzási gyakorlatát az országukban.

A projektben részt vevő szervezetek a találkozó során ellátogattak két helyi önkéntes tűzoltóságra Vidovec-be és Kupinečki Kraljevec-be, ahol betekintést nyertek az egységek működésébe. A vidoveci tűzoltóállomáson azt is láthattuk, hogyan folyik a gyerekek felkészítése a rendszeresen megrendezésre kerülő versenyekre.