1

Út Wudangra

Gondolatok a

1oo napról

2o12

G Á Z

2

Tartalom A kezdés ...................................................................................... 3

A kihívás ...................................................................................... 6

Az Aranyvirág fakadása ............................................................. 13

Az elvárások .............................................................................. 19

A test és a tudat ........................................................................ 23

Kultúra és kultúrák .................................................................... 26

Gui ............................................................................................. 28

Ábrák ......................................................................................... 31

Variációk 1oo napra .................................................................. 33

A színek ..................................................................................... 36

Az üst ......................................................................................... 39

Egyéni és kulturális különbségek .............................................. 42

Az Irodalom ............................................................................... 46

A csapat ..................................................................................... 46

3

A kezdés

Wudang taoista kolostora felé utazok, Tóth Gergő

gyakorlótársammal, fiatal kung-fu oktatóval és Havasi Andrással,

mesteremmel és barátommal. De nem így kezdődött.

Úgy kezdődött, hogy a SanBao TaiJiQuan és Qigong iskola a Víz

Sárkány évében, 2o12-ben 1oo napos gyakorlást hirdetett. A

hazánkban terjedő kínai testkultúra egyik műhelye válaszolt az

egyik jóga-iskolában meghirdetett 3o napos gyakorlására.

Rivalizálás, a szó jó és hasznos értelmében. Bár tisztelem és

szeretem az indiai jóga-hagyományt, ami hazánkban jobban

ismert és elfogadottabb a kínai energetikai szemléletnél, úgy

döntöttem, hogy feliratkozom a hírlevélre. Beléptem a csoportba

és megbeszéltem a gyakorlatokat a csoport vezetőjével, aki Dan

Doherty és Havasi András mesterektől tanult.

4

Viking Tai Ji és Qigong oktató. Még sosem csinált ilyet. Nem is

tudok hasonló kísérletekről hazánkban, pedig marketingötletnek

jópofa, ha nem is gyorsan megtérülő a befektetés. Egy jóga- tánc-,

TaiJi- vagy fitneszórára az ember újra és újra elmegy, ’fizet mint a

katona’, hogy segítséget, inspirációt kapjon. Gyakran hajlandók

vagyunk utazni, pénzt kiadni, hogy olyan testmozgást végezzünk,

amit - valljuk be – akár otthon is elvégezhetnénk. Egy edzésre is

gyakran sokat utazunk, csak hogy ott legyünk és csináljuk.

A gyorsan terjedő egészség-kultúra hazánkban is már

sokmilliárdos üzlet. A tortán sokan osztoznak –

táplálékkiegészítőket forgalmazó vagy wellness-hálózatokat

működtető multinacionális cégek, kis pincék testépítő-klubjai,

ilyen-olyan végzettségű és tudású edzők, oktatók, masszőrök,

terapeuták. Kiterjedt és senki által nem átlátott ez a hálózat. És aki

meg akar élni, annak láthatóvá kell válnia barátokon, ismerősökön

keresztül, akár multi-level-marketing (MLM) vagy franchise

technikákat alkalmazva, esetleg a gyorsan terjedő facebook-

csoportok felhasználásával, a ’social media’ 21. századi világában.

Ezzel szemben a 1oo napért nem kellett semmit fizetni, sehova

elmenni: Viking segített, nekünk elég volt csinálni.

5

Az oktató nem csak saját tanítványai számára tette elérhetővé a

gyakorlást. Kedves gesztus, amit megpróbálok – a magam módján,

kicsit antropológust játszva – meghálálni. E könyvecske a száz

napos gyakorlás apropóján íródott, egy csoportos kínai utazás

alatt. A képek nagyrészt az út során készültek, ahol nem én

készítettem őket, ott ezt külön feltüntetem.

Búza Rita felvétele a szerzőről 38 éves korában HuoShanos

szalmakalapjában, gránitlapok előtt. Az út során látogatott Buddhista

kolostorok inkább mészkő ill. homokkő alapú hegyeken voltak, a taoista

kolostorok főként grániton.

6

A kihívás

Mindenkinek kihívás, hogy 1oo napon át szabadon választott

tevékenységet folytat egy cél érdekében. Az olvasó már próbálta?

Észak-Tibet, Labrang. Meditációs fülkék a domboldalban. A kis

házikóknak nincs ajtaja, az ablakokat is berakják kővel, amíg a tibeti

buddhista szerzetesek 3 éves elvonulásukat töltik. A kolostor közelében

álló házikókban a rendtársak etetik és itatják a sötétben a saját

tudatukkal ismerkedőket. Egyéb, Keleten bevett elvonulási időszakok: 2

hét, 3o nap, 1oo nap, egy év, kilenc év.

7

Egyáltalán nem könnyű, mert több mint 3 hónap alatt meg lehet

betegedni, le lehet sérülni. Hirtelen érezheti úgy az ember, hogy

túl sok dolga van és ’csak a mait’ kihagyja, sőt, elbizonytalanodhat

abban is, hogy egyáltalán képes-e megtanulni spárgázni, vagy

hogy józan tudatában vállalta-e be azt, hogy naponta mély

lovaglóállásban áll öt percet vagy fél órát. Hogy minden hajnalban

felkel, az ún. ’Aranyvirág’ meditációt gyakorolni, ahogy én is

tettem, vagy egyéb gyakorlatokat végez céljaival összhangban.

Nyolc halhatatlant ábrázoló váza, Qing. A kínai test- és tudattechnikák

sokféle célt szolgáltak az idők során. Hagyományosan az egészség és

hosszú élet volt a legfőbb világi célok, a harcművészeti iskolákban ehhez

kapcsolódott az ellenállóképesség fejlesztése (pl. az aranyharang vagy

páncélinges Qigong), a spirituális célok közt pedig a halhatatlanság vagy

a buddhaság elérése. Az első elsősorban a taoista irányzatok célja, az

utóbbi a buddhizmus terjedésével vált általánossá.

8

9

A célok és az eredmények

Az utcai bunyókon, orvtámadásokon és a harcművészeteket

nyugaton népszerűsítők retorikáján edződött Rory Miller írt egy

nagyon szép és okos könyvet az erőszakról. Ebben így idézi fel

egyik beszélgetését mesterével:

„A spirituális fejlődés, amivel sok modern harcművészet hivalkodik, igen nehezen

leírható fogalom. Egyszer megkérdeztem Jujutsu-mesteremet, hogy van-e

spirituális tanítás a Sosuishitsu-ryu stílusban. Dave azt mondta: "Ah. Hát persze.

Halott ember nem megy templomba. Ne akarj túl sokat belemagyarázni ebbe,

Rory. Ez nem életmód. Hanem készségek gyűjteménye, amire egy szamurájnak

szüksége lehet, ha haza akar menni a családjához."

Labrang, kolostorudvarban verekedő tibeti buddhista szerzetescsemeték.

Egy sikertelen ugrórugás, a legkisebb, menekülő fiú most megúszta

10

Elgondolkodtató, hogy a multikulti mai világában mit is csinál

valaki, aki jógázni, TaiJizni, vagy éppen meditálni kezd.

A hippimozgalom laza lázadói által kedvelt zen igen különleges és

főleg szerzetesek által művelt válfaja a buddhizmusnak.

A háziasszonyok hátfájására sokak szerint a bizonyos indiai kasztok

által spirituális célokból gyakorolt testmozgás, a jóga a legjobb.

Tai Ji Quan-ozni legtöbben egészségmegőrzési célokból kezdenek,

de hagyományosan a ’hatalmas ököl’ általában az átadási vonalak

(ált. családok) titkolt gyakorlataiból áll, amit csak néhány képzett

és kiválasztott harcművész tanulhatott.

Ennyi példa talán elég is, hogy rámutasson: nyugati kultúránkban

a keleti testtechnikák rendre az eredetitől eltérő módon és

célokhoz kapcsolódóan terjedtek el.

Ez a kultúrakutató számára természetes, a gyakorló szemszögéből

azonban számos kérdést vet fel. Akár veszélyes is lehet a nem

ellenőrzött meditációs gyakorlat, vagy a táplálkozási szokások

radikális átalakítása.

Az egészséget keresők közt sok a térdsérülés (mind a jóga, mind a

TaiJiQuan helytelen gyakorlása rejt ilyen veszélyeket), de hogy

mennyi, azt senki sem tudja. Ez egészen általános probléma,

hiszen a fitness-wellness világ csillogása mögött az árnyékos

11

oldalról alig tudunk valamit. A sokat kocogók gyakrabban fáznak

meg, de ennek ellenére évről évre több sportcipőt adnak el.

Ha a biztos tudományos alapokig akarunk visszaásni, röhejesen

keveset tudunk. Annyi állítható, hogy aki heti néhányszor fél órát

sem hajlandó sétálni, az rosszat tesz egészségével, éppúgy, mint

aki semmi zöldséget és gyümölcsöt nem eszik, vagy sok cukrot

zabál. A pozitív oldalon sincs sok: a fokhagyma jót tesz, valószínű a

brokkoli és a mángold is, és … kábé ennyi.

Skorpiók nyárson. Igazi delikátesz. A WHO szerint az emberiségnek több

ízeltlábút kéne fogyasztania

12

Akkorák az egyéni és kulturális különbségek, annyi tényező hat az

egészségre és a várható élettartamra, hogy elengedhetetlen saját

felelősséget vállalni mindenkinek, aki elkezd magával és

egészségével foglalkozni. Ha mást nem, felelősnek kell magát

éreznie abban, hogy milyen szakértőre hárítja a felelősséget:

elhiszi-e, amit a háziorvos, a jógaoktató, vagy a kung-fu edző

mond, esetleg a havi magazin egészségrovatára, vagy a szomszéd

szavára esküszik.

Minket figyelő béka egy buddhista kolostor tavában. Nagyon jól érezte

magát. Nem ennivaló

13

Az Aranyvirág fakadása

A fenti nehézségek miatt mit is várhattam 1oo napnyi

gyakorlástól? Annyit mindenképp valószínűsítettem, hogy

találkozom néhány belső démonnal. Nem csináltam ilyet,

tudatosan még sosem, és annyit tudok már magamról, hogy az

elhatározásokat néha egészen különös dolgok húzzák keresztül.

Utólag visszatekintve már annak hálás lehetek, hogy

végigcsináltam – ezt a gyakorlók alig fele mondhatta el magáról a

1oo nap végén. Nagyon jó barátaim – bár a gyakorlótársakra

szívesebben gondolok úgy, mint testvérekre, nővéreimre és

bátyáimra – szóval a kísérletben szereplők jó részénél merült fel

olyan egzisztenciális, egészségügyi, vagy motivációs probléma, ami

miatt nem voltak képesek végrehajtani a gyakorlatokat.

Persze ennél sokkal többet is várhattam volna. Az aranyvirág

meditáció a szövegek szerint csodákra képes. Ahogy Lü Tung-Pin

írja a gyakorlatról:

„ha a világosságot körforgásba hozzuk, akkor az égnek és a földnek, a

világosságnak és a sötétségnek minden ereje kikristályosodik. Ez az, amit

csírakeltő gondolkodásnak mondunk, vagy az erő megtisztításának

nevezünk.” … „Száz napnak a koncentrált munkája után válik csak először

igazivá a világosság csupán…” (21)

14

A sztupa jobb felső sarkánál magyar Papp ücsörög (jól látható) ajtajában

tibeti pap ácsorog (alig kivehető)

15

A belső fény vagy világosság megtapasztalása azonban a szöveg

szerint szorosan függ a rendszeres gyakorlástól:

„Gyermekeim, gondoljátok meg ezt! Ha egyik napon nem gyakoroljátok a

befelé fordulást, akkor ez a világosság kifelé áramlik, ki tudja hová. De ha

naponta csak egy negyedórát szenteltek is a befelé fordulásnak, akkor

ezáltal határtalan időt és ugyancsak határtalan sok születést

egyenlíthettek ki. Minden módszer a nyugalomba torkollik.” (25-6)

De hogyan értse mindezt egy nyugati gyakorló? Mit jelent az, hogy

a szemből kifelé áramlik a világosság? Ugyan a korai görögök még

írtak hasonlókat (a tudománytörténetben extromissziós

elméleteknek hívták őket), olyasmikkel magyarázták a fény

kiáramlását, hogy hát a macska szeme világít a sötétben, de Platón

óta (aki a látást a külső és a belső fény találkozásaként írta le)

nyugaton nem nagyon voltak divatosak az ilyen elméletek.

Ugyancsak nehezen érthető az, hogy hogyan lehet születéseket

’megspórolni’ napi 15 perc befelé fordulással. Lü azonban saját

kultúrájában magától értetődő dologról beszélhet, hiszen azt írja

„Valamennyi jógi úgy hagyta hátra, hogy a szemlélődő befelé fordulás

nélkül semmit sem lehet elérni.”

Példakánt Kung Ce, Szákya (Buddha) és Lao Ce szövegeit is idézi,

de hozzáteszi:

16

„A szemlélődő befelé fordulásról mindenki beszélhet, senki sem tudja azonban

gyakorolni és megvalósítani, ha nem tudja, hogy ez a kifejezés mit jelent.”

Miközben kultúrájában általános hozzáállásról beszél, a szöveg azt

sejteti, hogy keleten sem mindenki tudja, hogy valóban mit is

jelent a befelé fordulás. A belső gyakorlatok minden kultúrában

értelmezési nehézségekkel terheltek.

Lü a kódot a következőképp oldja fel:

„A buddhizmusnak és a taoizmusnak az alapítója egyképpen azt tanította, hogy

az embernek az orra hegyét kell néznie… Az „orrhegy” szót nagyon ügyesen

választották meg. Az orr kell, hogy zsinórmértékül szolgáljon a szemekhez. Ha

nem az orrhoz igazodunk, akkor vagy túlságosan kinyitjuk a szemünket és a

távolba nézünk, úgyhogy az orrot nem is látjuk közben, vagy pedig annyira

lecsukódik a szemünk hogy megint csak nem látjuk az orrot.” (28-29)

A zsinórmérték jelöli ki a túlságosan kifelé irányuló tekintet és a

befelé sikló szemlélet között az arany középutat.

„Csakis akkor, ha a szemhéjunkat a megfelelő mértékben bocsátjuk alá, látjuk jól

az orrhegyet. Ezért vesszük az orrhegyet zsinórmértékül” (29)

A kifelé irányuló tekintet túlságosan szétszórttá tesz, a befelé

irányuló könnyen álomba ringatja a gyakorlót.

Ezt a szöveghelyet csak a gyakorlás harmadánál olvastam. Utána

minden megváltozott. Főleg, amikor rájöttem, hogy a két szem

kicsit eltérően reagál a lecsukáskor (szemüveges vagyok), sőt, a

17

lecsukás mértékétől függetlenül arra is ügyelnem kell, hogy a két

szemből jövő információt egyforma mértékben ’lássam’ – a két

szem látványa ugyanis rivalizál az agyban (ún. binokuláris

rivalizáció).

Ernst Mach ábrája a belső perspektíváról. A középső vonalat tekinthetjük

a zsinórmértéknek, bár pontos helyzete függ a gyakorlótól

18

Innentől a hajnali meditálás nem bamba üldögélés volt, hanem

komoly koncentrációt igénylő ’fizikai’ munka. Amint viszont a

zsinórmérték beállt (ezért újra és újra meg kellett küzdeni, ha ez a

babrálás a látórendszerrel idővel egyre gyorsabb lett) elkezdett

kiegyenlítődni a két szem terhelése és a két agyfélteke közt

hirtelen felgyorsult áramlást tapasztaltam. 15 perc után az ember

nyugodtnak, frissnek, kipihentnek érezte magát.

1oo nap gyakorlással körülbelül annyit értem el, hogy a

zsinórmértéket megismertem. Nem kevés örömet okozott, holott

a valódi meditációnak ez csak az előcsarnoka.

Homorú vagy domború a tányér? Richard Gregory egyik kedvenc illúziója

19

Az elvárások

Meglepő lehet a technikákkal ismerkedőknek, hogy ugyanarra a

gyakorlatra több területen és a stúdiumok különböző pontjain

bukkanhat rá. (pl. Da Mo ökölgyakorlatát sok kezdő is gyakorolja,

holott eredetileg a képzés magasabb szintjén igazán hatékony.)

A nyugati világban általában szeretjük a kiszámíthatóságot: a

gomb nyomására mindig kapcsoljon be a készülék, a reggeli

jógagyakorlattól mindig induljon be a bélmozgásom, az esti

meditáció mindig nyugtasson meg, a fa-állás mindig töltsön fel.

Én pont azt élvezem a Qigong világában, hogy nincs kétszer

ugyanaz a gyakorlás. Persze egy tüdőmeridiánt tisztító gyakorlat

mindig fog hatni a tüdő-vastagbél rendszerre, de ha eléggé

szétszedjük elemeire, minden gyakorlat egyszerű mozdulatokból

áll.

Összességében a test olyan nagyon sokféle mozgást nem tud

végezni - vannak ízületek, ami mentén el tudnak mozdulni a

csontok, vannak izmok, amik hajlítanak vagy feszítenek, ellazulnak,

vagy összehúzódnak.

20

Manjusri templom kertje, Csengdu. Német Gábor fényképez, a

mesterséges szikla természetesnek hat a geometriai formák közt

21

Még a bonyolultnak tűnő jógapózok is viszonylag egyszerűen

fejlődési sorokba állíthatók, elemeikre bontva csoportosíthatók. A

Qigong gyakorlatok jó része még ennél is jóval egyszerűbb. Egyik

kedvenc gyakorlatomban alapállásban a kezet oldalt felemeljük és

elöl leengedjük. Ennyi. Kilencszer.

Andrey Lappa csodálatos könyve a Yoga – tradition of unification (2oo5)

jól mutatja, hogy az ászánák bonyolult nevei mögött milyen elegáns

logika tárható fel. Éppúgy, ahogy a modern táncban Rudolf Laban, úgy

Lappa is az egyszerű ábrák és az ízületek mozgási szabadságából indul ki

rendszere felépítésekor (a táblázat a következő oldalon)

22

23

A test és a tudat

A Huang shan bércei felhőben. Horosz Réka felvétele

24

Mit is csinál pontosan az ember, ha a kezeit felemeli és leengedi?

Egyfelől leírható a test mozgása, megörökíthető videón,

bemutatható órán és tanítható. Eközben nyilvánvalóan rengeteg

más is történik. A felemelkedő kézből kifut a vér a testbe, a vállöv

átmozgatásával az ízületek vérellátása javul. Már az anatómiai

ismeretek alapján is sokoldalas leírást adhatunk egy ilyen egyszerű

mozgásról. Mi a fontos ebből a leírásból? Nem könnyű eldönteni.

Mit csinálunk mindabból, ami történik – talán még fogasabb

kérdés.

Ahová a vér megy, oda a qi követi – szokták mondani az oktatók.

Vagyis, ahogy a kéz vérellátása javul, a qi áramlása is javul. Ezt a

hatást a gyakorló hozza létre, de nem mindegy, milyen módon

tudatosítja. Egy tornaórán is mozgatja az ember a kezét, de mivel

nem tudatosítja azokat a finom változásokat, amit egy Qigong

gyakorló, nem tekinthető egyenértékűnek a két gyakorlat. A test

látszólag ugyanazt a mozgást végzi, de a két tudat nagyon más

állapotban van.

Sőt, a dohányos is mozgatja a kezét cigarettázás közben (fel-le,

közelít-távolít), ráadásul a legtöbb bagósnak – így nekem is – a

dohányzás valamennyire ritualizált cselekvés. Amíg nem

tudatosul, hogy a dohányzás nem csak a nikotinszükségletet

elégíti ki, hanem bizonyos megszokott mozgásokkal jár együtt, a

cigaretta letételével furcsa hiánytünetek jelentkeznek. Sokan enni

25

kezdenek (hasonló mozgás), sokan csak kényelmetlenül érzik

magukat, esetleg annyira, hogy nem is akarnak leszokni, mert azt

érzik, hogy a dohányzás elhagyásával valami fontostól esnek el –

mindennapi testmozgásuk egy ritualizált részétől.

Magányos nomád boruló kolostor előtt. A több ezer borulás erősíti a

törzsizmokat és a tricepszet, komoly kardiovaszkuláris edzésnek

tekinthető – holott a jakpásztor céljai spirituálisak és elsősorban

következő életeire vonatkoznak, amit nem is ebben a fizikai testben él

26

Kultúra és kultúrák

Az emberek, de még a hajók is eltörpülnek az ülő Buddha mellett.

A monda szerint azért épült, hogy a két folyó találkozásánál az

örvények okozta szerencsétlenségek ellen védjen. A taoista jós,

akié az ötlet volt, sajnos elpusztult, de a Buddha elkészült és a

hajószerencsétlenségek száma radikálisan csökkent. Tényleg a

Buddha védi az utazókat? Vagy csak az áramlást változtatta meg a

fél hegynyi kő, amit kifaragásához beszórták a folyóba? Ha a jós is

tudta, hogy az áramlás meg fog változni, miért akarta, hogy

Buddhát faragjanak?

Ülő Buddha, Leshan

27

Egy mérnökhallgatónak magától értetődő, hogy az áramlástani

viszonyok változtak meg, hisz sok hasonló példát látott. Egy

hívőnek, aki Buddha számos csodájáról hallott már, szintén

magától értetődő, hogy ilyet is tud csinálni Buddha.

Különbözőek akkor a kultúrák és hitvilágok? Ha különbségeket

keressük, minden bizonnyal találunk bőven. Ha a hasonlóságok

érdekelnek, akkor jó eséllyel azt is találunk. Én például eléggé

kedvelem az alábbi ábrát, ami a kulturális (külső) és egyéni (belső)

tartalmak (hitek, gondolatok, ún. reprezentációk) körforgását

mutatja

Vagyis a mérnökhallgató a saját szubkultúrájával ismerkedik meg,

azokat a fogalmakat, magyarázati modelleket és elképzeléseket

Meglévő tudati tartalmak a

csoporttagok fejében/fejeiben

Egyes tartalmak ismételt

kommunikációja

A jól terjedő tartalmak a csoport-tagok tudatában 1-1

változatot hoznak létre

Ezek a kulturális (kollektív) reprezentációk

A kultúrában felnövő emberek fejében ezek

egyéni változatai alakulnak ki

28

tartja természetesnek, amivel az évek során találkozik. Számára a

világban erőhatások, láthatatlan, de ható energiák, mérhető

változások és numerikus módszerek vannak. Egy népi vallásban

felnövő pedig azokkal a démonokkal, szentekkel, avatárokkal vagy

bódhiszattvákkal népesíti be világát, amellyel találkozik, amit lát

templomban, amiről hall a történetekben.

Gui

Engem meglepett például, hogy a keleti ábrázolások, szobrok

milyen nagy része torz, agresszív vagy dühös arcot ábrázol.

Szokatlan volt elsőre, de idővel már nem zavart, vagy lepett meg.

Védelmező szobor feje, Shanghai Múzeum

29

Amikor például csoportunk vizipipázás közben egy fényképet

készített, hamar felismertem a hasonlóságot a füstben látni vélt

arc és látott dühös szobrok között.

Shanghai, vizipipa bár. A gui (szellem) fényképétől a pincérnő majdnem

elájult. Canon 45oD, 1,8/5o. Jakosa Éva fotója 2o11.o6.29.

30

Felismertem, vagyis észlelni tudtam, hogy egy arc rajzolódik ki a

fényképen, de a reakcióim egész más volt, mint a helyi pincérnőé,

aki felsikoltott, összegörnyedt, elfutott, majd csak a főnökével

együtt mert visszajönni az étterembe.

A pincérnő miért rémült meg? Mert egy szellemet látott a képen?

Mert ez a szellem őt nézte? Mert egy szellemet nem jó lefotózni,

vagy épp a fotót nem jó megnézni? Nehéz megtudni, hogy a testi

reakció mögött milyen folyamat is zajlik a tudatban.

Én miért nem rémültem meg, hanem tartottam érdekesnek,

izgalmasnak és nem rémisztőnek a képet? Mert meglepett, hogy

az fényképezőgép tud a füstre fókuszálni? Mert nem hiszek a

szellemek létezésében? Vagy abban nem, hogy ártani tudnának

nekem? Vagy azt gondolom, hogy végre egy eset, ami elég

hitelesen néz ki a nyugaton már 1oo éve divat szellem-

fényképezés történetéből, ahol tudom, hogy nem photoshoppal

csinálták? Nehéz megtudni, hogy a reakcióm mögött milyen

folyamat is zajlott a tudatban – még magam számára sem volt

egyértelmű, hogy minek is örültem, amikor a képet láttam.

31

Ábrák

Az egyik legfontosabb taoista ábra az emberi test energetikájáról, a

Nyolc Halhatatlan kolostor falába vésve. A szakavatott számára kincset

érő, több ezer évre visszanyúló szimbólumnyelvet használó ábra a mai

szemlélő számára általában nem egyértelmű – a magyar értelmezéshez

lásd pl. Nagy ’Sáska’ Zoltán szakdolgozatát

32

A mai gyakorlók az értelmezés nehézsége miatt gyakran modern

ábrákat használnak. Ábrákkal sokszor könnyen kapcsolható az

indiai, jóga-hagyomány és a kínai energetikai szemlélet.

Balra látható a 3 az ún.

elixírmező vagy Dan Tien

sematikus ábrája. A nálunk

talán ismertebb csakrák

segítségével ezek elég jól

meghatározhatók. A jobb

ábra a 7 csakrát mutatja egy

orvosi QiGong könyvből.i A

koronacsakra, a harmadik

szem és az agyalap zárja

közre a felső elixírmezőt, a 3-

5. csakra a közötti terület a

középső Dan Tien, az alsó

kettő zárja közre az alsó Dan

Tient.

33

Variációk 1oo napra

Ha kétszer sem lehet ugyanabba a folyóba lépni, hogyan lehetne

1oo napig ugyanazt a gyakorlatot végezni? Ezért aztán elkezdtem

figyelni és kísérletezni. A kis bemelegítő-tisztító gyakorlat, amit az

előbb leírtam (9 alkalommal belégzésnél karok fel oldalt a fejek

felé, kilégzésnél karok le a test előtt) egyre furcsábban kezdett

kinézni.

Az eredeti gyakorlatban a fejtetőről a tiszta qi-t háromszor az ún.

első ösvényen vezetjük le, háromszor a középsőn, háromszor a

hátsón. Vagyis először a fejtetőről az arc két oldalán, a mellkason

és a hasfal elején, majd a gáton át a lábak belső oldalán a talpig,

majd háromszor a fejen és a testen át a gátig és onnan a lábakon

keresztül (ha tudjuk, vigyük a csontvelőbe) a talpig, majd végül

háromszor a fejen és a gerincen le a derékig, majd innen a csípő és

a láb oldalán át a talpig.

Akinek ismerős a gyakorlat ez a Qi kiterjesztése (Guan Qi Fa),

mindhárom ösvény közös pontról indul (Bai Hui), találkozik a

gátnál (Hui Yin) és végződik a talpon a Bugyborékoló forrásnál

(Yong Chuan). Ahogy azonban gyakoroltam egyre több furcsa

’mellékhatást’ vettem észre. Egy gyakorlás például így nézett ki:

34

A szerzetesek bent, a csizmák kint. A szertartás során a helybéliek

táplálékot és pénzt adnak a szerzeteseknek, akik énekelnek, esznek, a

pénzt számolják és ráordítanak arra, aki fényképet akar készíteni róluk.

35

1 – Első ösvény, mint az ’eredeti’ gyakorlatban, megnyitva a hasi oldal csatornáit

2 – Első ösvény, de elölről a szervekbe beengedve (nem csak a Ren Mo-n

leengedve)

3 – Karemelésnél földből lábon fel (örvényszerű érzés), majd le Bai Huiból

szabadon lecsorog (megindul az áramlás felfelé)

4 – Karmelésnél földből, levegőből összegyűjtve karokba be, felemelés közben

mutató-hüvelykujjra koncentrálva, majd első ösvényen, mellkason mindenhol,

szervekbe be (itt már tüdő-vastagbél rendszer aktiválódik)

5 – Belégzés mint 4, de kisujj és gyűrűsujjra koncentrálva, lábból felhúzásnál

vesékbe gyűjtve (eddigre egy finom, háton fel, elül le keringés beindul).

Kilégzésnél kéz le de figyelem részben Bai Huin marad

6 – Belégzés mint 4, de gyűrűsujj és középső ujjra koncentrálva, Kilégzésnél egész

kézből, egész testen át áramoltatás, a külső lábéleken kivezetve (hólyagmeridián

aktiválás Bugyb. Forrás helyett)

7 – Belégzés kézbe és Bugyb. Forrásba, qi egész testen fel Bai Huiig, benntart,

elenged, lassú kilégzés a hátsó ösvényen levezetve

8 – Belégzésnél lábra/talpra koncentrál, felhúz csípőig, onnan kéz könnyedén

átöleli az égi Qit, Belégzés végén kezek V-állásban, párhuzamosig sűrít (benntart),

kilégzést csak akkor kezdi, amikor szem 3-ik DanTien magasságában

9 - Belégzésnél a levegő illatára figyel, Qit hagyja finoman felkúszni az orrmentén

a homlokon a fejtetőre, majd onnan lecsorog. Kilégzésnél figyeli a finom

bizsergést a Baihuin, majd ahogy ez a bizsergés szétterjed az egész testben.

36

Lezárás: figyelmünket lassan kiengedjük az egész testbe, majd finoman

összegyűjtjük az alsó Dan Tien-be.

A 1oo nap végére ez az egyszerű gyakorlat minden meridiánomat

kitisztította, az egész test energetikai tisztítását elvégezte – már

megérte elkezdeni.

A színek

Bár viszonylag régóta Qigongozom, a színek tapasztalásával

mindig is voltak problémáim. Nagyon sok a szubjektív tapasztalat

(’ha akarok látok színt, de még mennyit’) és nagyon nehéznek tűnt

egyfajta zsinórmértéket találni – mi tud referenciapontként

szolgálni.

A spirituális vezetőket hatásuk alapján rangsoroló Watkins-listán

jelenleg a Dalai Láma az első, de ő ritkán vész el ilyen részletekbe.

A. Eckhart Tolle a második, akinek örök boldogság jutott

osztályrészül megvilágosodása óta, de ő sem arról híres, hogy az

ilyen apróságokkal foglalkozna: elég, ha a tudat felismeri saját

természetét, a fájdalomtest és az ego játékait felismerjük, és

rájövünk, hogy elég a most hatalmának átadni magunkat, hiszen a

múlt és a jövő nem valós az örökké jelenben élő számára. Végül a

18. helyen álló Mantak Chia Mester segített.

37

A sakkpavilonról Hua Shan (Illatos hegy). A sziklamászás olyan elriasztó a

miriádnyi túristának, hogy meglepő módon itt találtam csak nyugalmat

és egyedüllétet a kijelölt túristaútvonalon belül az egész hegyen. Südi

Enikő felvétele.

Az agytorna örömeiről – a talamikus és hippotalamikus rendszer

edzésének alapfokáról – Chia a következőket írja:

38

„Ezek a pontok is részei a koponyai pumpának, segítenek befogadni a

Göncölszekér energiáját. (Ha a belső tekintetünket a Kristálypalota

központjára – a Kristályszobára – illetve a korona tetejére irányítjuk,

segítjük a pumpa aktiválódását.) A füleket összekötő vonal és a homlok

közepétől hátrahúzódó vonal találkozási pontja a korona. A korona alatt

7-8 centiméter mélyen van a talamusz, ez alatt kb. 3 centiméterrel a

hipotalamusz. (E mögött kb. 2 centiméterrel található a tobozmirigy.)”

(Chia 2004: 234-236). Az idézetet megszakítja két bekezdés „standard

nyugati tudomány” követi, amiben a hipotalamusz – hipofízis rendszer

kulcsfontosságú hormonjairól esik szó, de folytatva: „A taoisták szerint ez

a pont az Egyetemes Erő fő kapcsolódási pontja. Amikor a lélek felébred,

ezen a helyen tartózkodik. A tobozmirigy a pozitív (férfi) töltés, a

hipotalamusz a negatív (női) töltés – amikor kapcsolatba kerülnek, erős,

kiegyensúlyozott energiát hoznak létre. Ha erre a központra figyelünk és

elképzeljük a Göncölszekér hét csillagját, rákapcsolódhatunk a csillagkép

energiájára, amely vörös fénysugárként lépe be a koronán keresztül a

testbe.” (Chia 2004: 237)

Először arra a különbségre figyeltem, amit a Göncölszekér

benyelése és a Sarkcsillag, mint referenciapont között érzek. A

tapasztalati bizonyosság itt viszonylag egyszerű, mert jó tartásnál

inkább a Száz Egyesülés pontja felé lép be a Göncöl, és kicsit

hátrébb a Sarkcsillag, aminek viszont ibolya fénye van. Vagyis van

két pont (egymástól néhány centire) és két szín. Rövid kísérletezés

után a kettő elkülöníthető és megvan a szín zsinórmértéke is.

39

Az üst

Tóth Gergely felvétele Wudang Kung-fu akadémiájának egy (nem

túl)koros hallgatójáról

40

A 1oo nap a Qigong világában elsősorban az ún. ’üst’

létrehozására szolgál. Az ’üst’ egy speciális energetikai szerv,

amelynek kialakításáért az utóbbi évszázadokban masszázs- és

légzéstechnikák kombinációjával kialakított gyakorlatsort adtak át

a mesterek a tanítványoknak képzésük bizonyos pontján.

Fokozatosan felépített, kb 3o naponként változó és elég szigorú

edzéstervet követve a gyakorló a hasfal körkörös masszírozásával

és tudati koncentrációval létrehoz egy új energetikai központot.

Mindez kínainak tűnik mindenkinek, aki nem ismeri más

energetikai központok helyét, funkcióját és fejlesztési

lehetőségeit.

Az üst speciális viszonyban van a Dan Tienekkel, pl. a középső és

az alsó DanTien közötti energetikai kapcsolatban játszik fontos

szerepet. A napi több órás gyakorlás 1oo nap alatt képes aktiválni

ezt az energetikai struktúrát –legalábbis a tapasztalatok szerint. Az

egyéni különbségek ugyanakkor nagyok: van, akinek „hozott”

üstje van, vagyis semmit sem kell csinálnia, hiszen a struktúra már

felnövése alatt kialakult. Van, aki 1oo nap gyakorlással úgy tudja

kialakítani az üstöt, hogy nem a hagyományos gyakorlatokat végzi,

és van, akinek nem tud valami miatt kialakulni ez a szerve.

Mindent nem lehet elérni – nem lehetünk egyszerre a leggyorsabb

rövidtávfutók és maratonisták, aki ráadásul a legtovább él. Én a

41

1oo nap alatt nem az üst kialakítását segítő gyakorlatokat

végeztem, mégis a végére úgy tűnik stabilizálódott. Mázli.

Más edzésterv, más célok- és néha ugyanazok az eredmények.

Sokalakos váza, Shanghai Múzeum

42

Egyéni és kulturális különbségek

A keleti kultúrát a nyugatitól gyakran tartják radikálisan

különbözőnek. Ezzel ugyan általában vitatkoznék (már hoztam is

ellenpéldát), de amikor a test és tudat kapcsolatáról van szó,

akkor mégis egyet kell értenem.

Milyen érzelmekre asszociál az olvasó a szobrot megfigyelve?

43

A keleti hagyományban a tudat megismerését nem intuíciókra,

hanem gyakorlatokra építik, Mantak Chia például így instruál,

hogy segítsen kialakítani a kedvező testi állapotot a kívánt tudati

állapot elérésére:

„A Kristálypalota tojás alakú; csúcsa kb. 15 fokos szögben a korona hátsó

fele felé mutat. Amikor finoman hátrahúzzuk az állunkat, a kisagyi pont

megemelkedik és segít a Kristálypalotának kinyílni és még jobban

befogadni a külső energiákat. A tojás csúcsa a tobozmirigy; közepe a

talamusz és a hipotalamusz; alsó része pedig az agyalapi mirigy.”

A nyugati anatómiának nem ellentmondó a keleti energetika – de

egész más a megismerés célja és módszere. A tanítások mellé illik

leírni a visszaigazoló jelet is:

„Ha a Kristálypalota nyitott, fényleni fog, mint sokmillió apró kristály.

Fényt bocsát kis és nyel el, felébreszti belső tudásunkat és a mélyen rejlő

képességeinket. Fényt és tudást kap az Univerzumtól és továbbadja azt a

szerveknek és a mirigyeknek, hogy megerősítse őket.” (Chia 2004: 238)

Ha kiragadunk egy példát a nyugati tudományból jól látszik a sok

hasonlóság: itt is van anatómiai leírás, itt is biológiai ismeretek az

agyról kapcsolódnak a tudatról szerzett ismeretekkel. Míg a keleti

harcművész vagy taoista gyakorló célja a tudat nyugalmának

megőrzése még ott is, ahol a legtöbb ember pánikrohammal

reagál, a nyugati tudomány a patológiát, a pánikrohamot tudja

vizsgálni, mint a zsinórmértéktől, a ’normálistól’ eltérőt:

44

„Neuropszichológiai oldalról tekintve a pánikroham alatt megnyilvánuló

szorongás legjellegzetesebb megnyilvánulásai: az ismerős otthoni környezetre

beszűkült figyelmi állapot, új szituációban az explorációs tevékenység hiánya, a

környezetből a saját vegetatív funkciók megfigyelésére visszavont figyelem,

sztereotip várakozás valamilyen katasztrofális kimenetelű eseményre, félelem

attól, hogy a személy elveszti az énjének hátterét adó referenciákat és a

környezete feletti kontrollt, esetenként veszélyesen összepréselőnek,

összenyomódónak érzi a teret, más esetben a nyílt tér referencianélkülisége a fal

mellé húzódása, támasz keresésére kényszeríti. Az ilyen, pánikroham által

kiváltott kognitív egocentrikus szingularitás a tér szubjektív torzulását, és ebből

fakadóan a téri tájékozódás zavarát okozza. ” (Karádi 1998: 122).

A keleti harcművészetek egyik célja a tértudatosság megtartása a

hirtelen támadás esetén is. A nyugati orvos célja a támadás nélkül

45

is beszűkült térérzékelésű beteg gyógyítása. Hol lenne itt

különbség?

Giuseppe Castiglione (1688-1766) Milánóban született, 1715-ben

misszionáriusként Kínába utazott, majd ott az udvarban kapott állást. A

selyemfestményt 1725-ben, 38 éves korában festette.

46

Az Irodalom

Chia, M. 2004. A Tao gyógyító fényének felébresztése. Budapest, Lunarimpex. Johnson, Jerry Alan, Jampa Mackenzie Stewart, and Madeleine H. Howell. 2000.

Chinese Medical Qigong Therapy : A Comprehensive Clinical Guide. Pacific Grove, Calif.: International Institute of Medical Qigong, Print.

Karádi, K. 1998. A téri tájékozódás neuropszichológiája. A térélmény kultúrtörténete és pszichopatológiája. Budapest, Terra.

Lappa, Andrey. 2000. Yoga, Tradition of Unification. Kyiv: A. Lappa, Print. Miller, Rory. 2o1o. Konfliktus és erőszak, A harcművészetek haszna és

hatásossága valódi konfliktusokban. n.a. Tung-pin, Lü. é. n. Az Aranyvirág Fakadásának Titka (Taj Ji Csin Hua Cung Cse).

Ford. Kaczinszky József: Hermit Könyvkiadó.

A csapat

Sok szép pillanat és öröm volt együtt utazni – kösz mindenkinek a

türelmet:

Balla József Balla Józsefné Fazekas Mária Krobot Sándor Dobos

Édua Tóth Gergely Balázs Judit Ildikó Berényi Ferenc Berényi

Üveges Judit+Pali Berényi Üveges Kata+Cefi Szitási Zsuzsi Südi

Enikő Áron Zsolt Német Gábor Jakosa Éva Tóth András Fekete

Zoltán Tóth Zseli Zoltán Búza Rita Gerencsér Kata Kovács Tibor

Papp Orsi Temesvári Adrien Havasi András Nagy Dávid Varga

Balázs Wágner Mária