Talajtani Vándorgyűlés...Talajtani Vándorgyűlés, Debrecen, 2016 szeptember 1-3. 4 Vándorgyűlés helyszíne: Debreceni Egyetem, Mezgazdaság - Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Talajtani Vándorgyűlés

Program

Az előadások és a poszterek összefoglalója

Debrecen

2016. szeptember 1-3.

Talajtani Vándorgyűlés, Debrecen, 2016 szeptember 1-3.

3

Magyar Talajtani Társaság

Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar

Agrokémiai és Talajtani Intézet

Természettudományi és Technológiai Kar

Földtudományi Intézet

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi

Igazgatóság,

Erdészeti Tudományos Intézet, Püspökladányi Kísérleti Állomás

Talajtani Vándorgyűlés

„Okszerű talajhasználat – Talajvédelem”

Debrecen

2016. szeptember 1-3.

http://ttk.unideb.hu/


4

Vándorgyűlés helyszíne:

Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és

Környezetgazdálkodási Kar

4032 Debrecen, Böszörményi út 138

Az összefoglalót készítette:

Dr. Sándor Zsolt, Szász Gizella

Szervezőbizottság tagjai:

Elnök: Dr. Kátai János

Titkár: Dr. Sándor Zsolt

Tagok: Szabóné Kele Gabriella, Dr. Fuchs Márta, Dr. Bakacsi

Zsófia, Dr. Dobos Endre, Dr. Novák Tibor, Dr. Vágó Imre,

Balláné dr. Kovács Andrea, Dr. Tállai Magdolna, Dr. Csubák

Mária, Kincses Sándorné dr., Erdeiné dr. Kremper Rita, Dr. Béni

Áron

Vándorgyűlés tudományos bizottságának tagjai:

Elnök: Dr. Michéli Erika

Tagok: Dr. Várallyay György, Dr. Nagy János, Dr. Tamás János,

Dr. Makó András, Dr. Pásztor László, Dr. Biró Borbála, Dr.

Tolner László, Dr. Koós Sándor, Dr. Bidló András, Dr. Lehoczky

Éva, Dr. Centeri Csaba, Dr. Berényi Üveges Judit.

Támogatók:

Prokat Mérnöki Iroda Kft

HL-LAB Talajvizsgáló Laboratórium

ECM ECO Monitoring Kft.

https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=6&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwivuMjUq5bOAhVDtRQKHYooBCUQFggpMAU&url=http%3A%2F%2Fwww.agraragazat.hu%2Fceg%2Fprokat-mernoki-iroda-kft&usg=AFQjCNGgADWxgKum4PRl-ZkVUUMD5Gwq8g&sig2=vV2HK5I4mMpMbm5KWhi5iw&bvm=bv.128153897,d.bGg


5

Tartalomjegyzék

A Vándorgyűlés programja .................................................................................................................. 6

Szekció Előadások ................................................................................................................................. 8

Talajgenetikai szekció ......................................................................................................................... 8

Talajbiológiai szekció .......................................................................................................................... 9

Talajtérképezés szekció .................................................................................................................... 10

Talajbiológiai és Talajszennyezettség szekció ........................ 11

Talajfizikai és Talajásványtani szekció – II. előadó ( ....................................................................... 12

Talajtermékenységi és Tápanyaggazdálkodási szekció .................................... 13

Talajvédelmi szekció ........................................................................................................................ 14

Talajkémiai szekció ........................................................................................................................... 15

Talajvédelmi Szakértői Továbbképzés ............................................................................................. 16

Poszterek .............................................................................................................................................. 17

Előadások összefoglalói ....................................................................................................................... 23

Talajgenetikai Szekció ...................................................................................................................... 24

Talajbiológiai Szekció ....................................................................................................................... 28

Talajtérképezési szekció .................................................................................................................... 32

Talajbiológiai és Talajszennyezettség szekció .................................................................................. 35

Talajfizikai és Talajásványtani szekció ............................................................................................. 38

Talajtermékenységi és Tápanyaggazdálkodási szekció ..................................................................... 41

Talajvédelmi szekció ......................................................................................................................... 45

Talajkémiai Szekció .......................................................................................................................... 48

Poszterek összefoglalói ........................................................................................................................ 52

Talajtérképészeti Szekció .................................................................................................................. 57

Talajbiológiai szekció ........................................................................................................................ 60

Talajszennyezetségi szekció .............................................................................................................. 66

Talajfizikai és Ásványtani szekció .................................................................................................... 68

Talajtermékenység, Tápanyag-Gazdálkodási szekció ....................................................................... 73

Talajtechnológiai és Talajvédelmi szekció ....................................................................................... 80

Talakémiai szekció ............................................................................................................................ 83


6

A Vándorgyűlés programja

Szeptember 01 (csütörtök)

08:00 – 10:00 Regisztráció, poszterek felhelyezése

(Debreceni Egyetem Böszörményi úti Kampusz Aula)

10:00 – 12:00 Megnyitó, Plenáris ülés (II. előadó)

Köszöntő

Komlósi István, dékán, egyetemi tanár

A DE MÉK tevékenysége, talajtani kutatás az intézetben, a

térség jellemző talajai

Kátai János, egyetemi tanár

A MTT vezetőségének beszámolója

Michéli Erika, MTT leköszönő elnöke, egyetemi tanár

A MTT feladatai az elkövetkező időszakban

Tóth Tibor, MTT megválasztott elnöke, címzetes egyetemi

tanár

Az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásának tevékenysége

Csiha Imre, állomásigazgató, címzetes egyetemi docens

Talajaink védelme a jövő nemzedékének

Szabó Marcell, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó

biztoshelyettes, egyetemi docens

12:00 – 13:30 Ebéd, (Agrár Étterem)

13:30 – 15:30 Szekció Előadások

Talajgenetikai szekció – II. előadó

Talajbiológiai szekció – IV. előadó

15:30 – 16:00 Kávészünet – Aula


Talajtérképezési szekció – II. előadó

Talajszennyezettségi szekció – IV. előadó

Szeptember 02 (péntek)


7


Talajfizikai és ásványtani szekció – II. előadó

Talajtermékenység, Tápanyag-gazdálkodási szekció –

IV előadó

09:00 – 12:00 Talajvédelmi szakértői továbbképzés – I. előadó

10:00 – 12:00 Poszter szekció – I. előadó előtt

Talajgenetikai szekció

Talajbiológiai szekció

Talajtérképezési szekció

Talajszennyezettségi szekció

12:00 – 13:30 Ebéd, (Agrár Étterem)


Talajvédelmi és Talajtechnológiai szekció– II. előadó

Talajkémiai szekció – IV. előadó

15:30 – 16:00 Kávészünet – Aula

16:00 – 18:00 Poszter szekció – Olvasóterem előtt

Talajvédelmi és Talajtechnológiai szekció

Talajtermékenység, Tápanyag-gazdálkodási szekció

Talajfizikai és ásványtani szekció

Talajkémiai szekció

16:30 – 18:30 Talajvédelmi szakértői továbbképzés – I. előadó

18:30 – 19:00 Közgyűlés II. előadó

19:00 – Szakember találkozó Aula

Szeptember 02 (péntek)

08:00 – 13:00 Terepi program

Erdészeti Tudományos Intézet, Püspökladányi Kísérleti

Állomás – Farkassziget

4 talajszelvény bemutatása

13:00 – 14:30 Ebéd, (helyszínen)


8

Szekció Előadások

Talajgenetikai szekció – II. előadó (szeptember 01, csütörtök)

Elnök: Pásztor László

Társelnök: Michéli Erika

13:30 - 13:50 Michéli Erika, Fuchs Márta, Láng Vince, Szegi Tamás és

Dobos Endre: Diagnosztikai szemléletben megújított

talajosztályozási rendszerünkhöz kapcsolódó osztályozó

kulcs kialakításának módszere és alkalmazása

13:50 - 14:10 Bidló András: A magyarországi erdészeti talajosztályozás

sajátságai különös tekintettel a megújuló

talajosztályozásra

14:10 - 14:30 Balla Dániel, Rásó János, Botos Ágnes, Mester Tamás, Novák

Tibor József: Az ERTI Püspökladányi állomás talajainak

taxonómiai helyzete WRB szerint

14:30 - 14:45 Kassai Piroska, Kocsis Mihály, Sisák István: A geológiai

viszonyok és egyes talajtulajdonságok összefüggései a

Balaton vízgyűjtőjén

14:45 - 15:00 Csorba Ádám, Láng Vince, Szegi Tamás András, Dobos

Endre, Michéli Erika: Talajosztályozási diagnosztikai

egységek meghatározása VIS-NIR spektroszkópiai

módszerekkel

15:00 - 15:15 Mester Tamás, Sándor Gábor, Botos Ágnes, Balla Dániel,

Szabó György, Novák Tibor József: Az antropogén hatások

mértékének és jelentőségének értékelése WRB irányelvek

alapján tiszántúli kertek talajaiban

15:15 - 15:30 Szabari Szabolcs, Szegi Tamás, Fuchs Márta, Láng Vince,

Michéli Erika: A szikes talajok helye a megújítás alatt álló,

diagnosztikai alapú hazai talajosztályozásban


9

Talajbiológiai szekció – IV. előadó (szeptember 01, csütörtök)

Elnök: Kátai János

Társelnök: Sándor Zsolt

13:30 - 13:45 Biró Borbála: Termésnövelők és bioeffektor termékek. Az

elvárt és a tényleges talaj-növénytani hatások

13:45 - 14:00 Sándor Zsolt, Tállai Magdolna, Kátai János: Különböző

talajművelések hatása a talaj biológiai aktivitására

14:00 - 14:15 Krett Gergely, Kériné Borsodi Andrea, Szabó Attila, Anda

Dóra, Felföldi Tamás, Szili-Kovács Tibor: Metagenomikai

megközelítés alkalmazása a talajok bakteriális

közösségeinek feltárására

14:15 - 14:30 Dombos Miklós, Flórián Norbert, Groó Zita, Dudás Péter,

Oláh-Hambek Beáta: EDAPHOLOG monitorozó rendszer:

talajlakó mikor-ízeltlábúak valós idejű, automatikus

detektálása

14:30 - 15:45 Takács Tünde, Cseresnyés Imre, Kovács Ramóna, Parádi

István, Szili-Kovács Tibor, Rajkai Kálmán, Füzy Anna: Hazai

szójafajták, Bradyrhizobium japonicum és arbuszkuláris

mikorrhiza gomba oltóanyagok kompatibilitás-vizsgálatai

14:45 - 15:00 Kökény Mónika, Tóth Zoltán, Csitári Gábor: Mikrobiális és

humuszvizsgálatok egy trágyázási tartamkísérletben

15:00 - 15:15 Szili-Kovács Tibor, Mucsi Márton Krett Gergely, Takács

Tünde, Kériné Borsodi Andrea: A mikrorespirációs módszer

(MicroResp-TM) alkalmazása

15:15 – 15:30 Tállai Magdolna; Zsuposné Oláh Ágnes; Sándor Zsolt; Kátai

János: Különböző talajtípusokon alkalmazott

ásványőrlemények hatása a talajtulajdonságokra


10

Talajtérképezés szekció – II. előadó (szeptember 01, csütörtök)

Elnök: Dobos Endre

Társelnök: Szabó József

16:00 - 16:20 Pásztor László, Laborczi Annamária, Szatmári Gábor, Takács

Katalin, Illés Gábor, Dobos Endre, Bakacsi Zsófia, Szabó

József: A hazai talaj téradat infrastruktúra megújítása;

igények, módszerek, eredmények, lehetőségek

16:20 - 16:40 Tamás János, Riczu Péter, Gálya Bernadett, Blaskó Lajos:

Szikes talaj mikrodomborzatának és lefolyási

viszonyainak modellezése LiDAR adatok alapján

16:40 - 17:00 Szabó József, Pásztor László, Koós Sándor, László Péter,

Bakacsi Zsófia, Laborczi Annamária, Takács Katalin,

Szatmári Gábor, Pirkó Béla, Nagy A., Bialkó Tibor, Dobos

Endre, Szabóné Kele Gabriella., Havasné Tátrai É., Tihanyi

K., Mandula R., Lukácsy György: Termőhely felvételezés és

térképezés Tokaj Hegyalján

17:00 - 17:20 Kocsis Mihály, Tóth Gergely, Berényi Üveges Judit, Makó

András: Országos talaj-specifikus aszályérzékenység

térképek

17:20 - 17:40 Szatmári Gábor, Laborczi Annamária, Takács Katalin, Pásztor

László: A térbeli bizonytalanság kommunikációja a

digitális talajtérképezésben

17:40 - 18:00 Bertalan László, Szabó Gergely, Szabó Szilárd: Sajó menti

mezőgazdasági területeket sújtó laterális erózió

térképezése UAV és LIDAR technológiák segítségével


11

Talajbiológiai és Talajszennyezettség szekció – IV. előadó (szeptember 01,

csütörtök)

Elnök: Biró Borbála

Társelnök: Makádi Marianna

16:00 - 16:20 Jakab Anita, Takács Ferenc: A talajéletet fokozó

mikrobiológiai készítmények hatásának vizsgálata alma,

cseresznye és meggy oltványokon

16:20 - 16:40 Oláh Nikolett , Demendi Tünde, Vajda Péter, Balázsy Sándor:

A mezőgazdaságban alkalmazott xenobiotikumok hatása a

Phylazonit mikrobiológiai készítmény család baktérium

törzseire

16:40 - 17:00 Kovács Rita, Imre Csilla, Puspán Ildikó, Rizó Boglárka, Imri

Ádám, Pék Nikoletta, Kárpáti Éva, Kutasi József: Alacsony

termékenységű talajokhoz adaptálódott baktériumok

szelektálása és törzsgyűjtemény létrehozása

17:00 - 17:20 Makádi Marianna, Demeter Ibolya, Orosz Viktória, Aranyos

Tibor, Fehér Bernadett, Mészáros József, Tomócsik Attila:

Talajmikrobiológiai paraméterek változása

szennyvíziszap komposzt hosszú távú alkalmazása során

17:20 – 17:40 Mátyás Izolda, Berényi Üveges Judit, Szegi Tamás, Csenki

Sándor, Kovács Károly: Fővárosi iskolakertek talajának

nehézfémtartalom vizsgálata és értékelése a biztonságos

növénytermesztés lehetőségének szempontjából

17:40 - 18:00 Kozma Zsolt, Makó András, Nyilas Bálint: Vörösiszap-

szennyezés talajra gyakorolt hatásainak

szivárgáshidraulikai szimulációja


12

Talajfizikai és Talajásványtani szekció – II. előadó (szeptember 02, péntek)

Elnök: Rajkai Kálmán

Társelnök: Bidló András

8:00 - 8:20 Várallyay György: Szélsőséges vízháztartási helyzetek talajtani

okai és következményei

8:20 - 8:40 Balázs Réka, Németh Tibor, Kovács Kis Viktória, Cora Ildikó, Szalai

Zoltán, Ringer Mariann, Sipos Péter: A réz megkötődése különböző

vízhatású talajokon

8:40 - 9:00 Németh Tibor, Balázs Réka, Sipos Péter, Kátay Zoltán, Meskó

Zoltán, Kovács Kis Viktória: Hazai erdőtalajok agyagásványainak

átalakulása és tulajdonságaik változása

9:00 - 9:20 Makó András, Tóth Gergely, Tóth Brigitta, Rajkai Kálmán, Hermann

Tamás, Hauk Gabriella, Barna Gyöngyi: A lézerdiffrakciós és a

nemzetközi szabvány szerinti pipettás módszerrel mért

mechanikai összetétel adatok harmonizációja a LUCAS

talajadatbázison kifejlesztett pedotranszfer függvények

segítségével

9:20 - 9:40 Horváth Zoltán, Sári Katalin, Újháziné Kerék Barbara, Barczikayné

Szeiler Rita: Közérdekű ásványi nyersanyag előfordulások

koncepciójának alkalmazási lehetőségei a talajjavító ásványi

nyersanyagokra – hazai és EU-s (MINATURA2020) projektek

9:40 - 10:00 Aranyos Tibor József, Makádi Marianna, Tomócsik Attila, Orosz

Viktória, Blaskó Lajos: Szennyvíziszap komposzt kezelés

talajfizikai hatásai


13

Talajtermékenységi és Tápanyaggazdálkodási szekció – IV. előadó

(szeptember 02, péntek)

Elnök: Lehoczky Éva

Társelnök: Blaskó Lajos

8:00 - 8:15 Balláné Kovács Andrea-Kincses Sándorné-Erdeiné Kremper Rita: A

homoktalajon termesztett bokorbab biomassza produkciójának

és a talaj oldható tápelem-tartalom változásának vizsgálata

különböző eredetű szerves anyagok használatakor

8:15 - 8:30 Blaskó Lajos, Czimbalmos Róbert, Gálya Bernadett, Herdon Miklós,

Tamás János: Fatelepítés (agroforest) lehetőségei réti szolonyec

típusú szikes talajokon és azok környezetében

8:30 - 8:45 Tóth Tibor, Szabó András, Gribovszki Zoltán, Bidló András, Rásó

János, Balog Kitti: Alföldi nyár, akác és tölgy ültetvények hatása

a talajra és talajvízszintre

8:45 - 9:00 Simon László, Uri Zsuzsanna, Vincze György, Irinyiné Oláh Katalin,

Vígh Szabolcs: Tartamhatások az energetikai célra termesztett

fűzzel (Salix sp.) beállított szabadföldi kísérletben

9:00 - 9:15 Bakti Beatrix, Simon Barbara, Gyuricza Csaba: Növénytáplálási

kísérletek talajtani vizsgálata kedvezőtlen termőhelyen létesített

fás szárú energetikai ültetvényben

9:15 - 9:30 Mazsu Nikolett, Kamuti Mariann, Sándor Renáta, Csathó Péter,

Lehoczky Éva: Gyomflóra és biomassza produkció

vizsgálatok trágyázási tartamkísérletben

9:30 - 9:45 Dálnoki Anna Boglárka, Huszár Szilvia, Sebők András, Fekete

György, Czinkota Imre: Talaj és növény beltartalmi

paramétereinek változása trágyakezelések hatására

9:45 - 10:00 Magyar Zoltán, Lovas Botond, Sisák István: Hosszú távú

tápanyagtartalom változások a Szévíz vízgyűjtő talajaiban és

hatásuk a diffúz foszforterhelésre


14

Talajvédelmi szekció – II. előadó (szeptember 02, péntek)

Elnök: Berényi Üveges Judit

Társelnök: Farsang Andrea

13:30 - 13:50 Horváth Jenő: A legfőbb hungarikumunk, a termőföld

minőségének védelme kezdetektől napjainkig hazánkban

13:50 - 14:10 Madarász Balázs, Juhos Katalin, Benke Szabolcs, Jakab Gergely,

Szalai Zoltán, Tóth Adrienn, Csepinszky Béla, Kertész Ádám:

Gyepes sávok és/vagy talajkímélő művelés? Hatékony

nedvességmegőrzés és talajvédelem dombsági területeken

14.10 - 14:30 Farsang Andrea, Barta Károly, Szatmári József, Bartus Máté:

Szélerózió okozta humusz- és tápanyag áthalmozás in-situ

szélcsatorna kísérleteken alapuló értékelése Dél-alföldi

csernozjom talajokon

14:30 - 14:50 Négyesi Gábor, Pásztor László, Laborczi Annamária, László

Elemér, Kovács Tamás, Bihari Zita: A szélerózió veszélyének

integrált térbeli becslése Magyarországon

14:50 - 15:10 Tomócsik Attila, Aranyos Tibor József, Makádi Marianna, Orosz

Viktória, Mészáros József, Füleky György: Talajban és

növényekben mért réz és cink mennyiségének változása

szennyvíziszap komposzt kezelés hatására

15:10 - 15:30 Rásó János, Bakti Beatrix, Kiss Tamás, Nagy Angelika, Honfy

Veronika, Csiha Imre, Keserű Zsolt: Nemesnyárasok

talajvédelmi célú sarjaztatásos felújíthatóságának vizsgálata

gyenge termőhelyi adottságú homoki területeken


15

Talajkémiai szekció IV. előadó (szeptember 02, péntek)

Elnök: Tolner László

Társelnök: Czinkota Imre

13:30 - 13:50 Tolner László, Gál Edina, Vekerdy Zoltán, Székely Zsuzsa,

Waltner István, Tolner Imre: Egy besenyőtelki tábla

talajnedvességének monitorozása Sentinel műhold és

helyszíni vizsgálatok segítségével

13:50 - 14:10 Czinkota Imre, Fekete György, Gulyás Miklós, Tolner

László, Sebők András, Köles Péter: Biomassza hamu

alkalmazhatóságának vizsgálata talajsavanyúság

javítására

14:10 - 14:30 Sebők András, Czinkota Imre, Fekete György, Dálnoki Anna

Boglárka, Grósz János: Humuszoldat adszorbciós és

deszorbciós kinetikájának meghatározása homokos

talajon oszlopkísérlet segítségével

14:30 - 14:45 Tolner Imre Tibor, Szalay Kornél, Jolánkai Márton, Birkás

Márta, Pósa Barnabás, Neményi Miklós, Fenyvesi László,

Tolner László: Környezeti hatás következtében

megváltozott talaj néhány fizikai és kémia jellemzőjének

összefüggése

14:45 - 15:00 Demeter Ibolya, Makádi Marianna, Aranyos Tibor, Tomócsik

Attila, Posta Katalin, Csákiné Michéli Erika: A művelési

mód hatása a talaj fizikai és kémiai paramétereire

nyírségi homoktalajokon

15:00 - 15:15 Vágó Imre, Remenyik Tünde: Komposzt mineralizáció

dinamikája talajérleléses kísérletben

15:15 - 15:30 Sári Katalin, Dr. Horváth Zoltán, Vígh Csaba, Dr. Bodor

Emese Réka, Dr. Lantos Zoltán, Barczikayné Szeiler Rita:

Magyarország talajjavító ásványi nyersanyagainak

potenciálfelmérése


16

Talajvédelmi Szakértői Továbbképzés – I. előadó (szeptember 2, péntek)

9:00 - 9:30 Berényi-Üveges Judit: A talajvédelmi szakértői tevékenységet

érintő fontosabb változások

9:30 - 9:45 László Péter: A TOPS projekt talajerózió elleni védelemmel

kapcsolatos eredményei

9:45 - 12:00 Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor: Térinformatikai

eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség

hozzáadott értékei I.

16:30 – 18:30 Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor: Térinformatikai

eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség

hozzáadott értékei II.


17

Poszterek


Keresztessy Ferenc, Szegi Tamás, Csorba Ádám, Bocsi Gergely Gyula Láng Vince,

Michéli Erika, Fuchs Márta: Talajosztályozási rendszerek információtartalmának

összehasonlítása mátrai talajok példáján

Leviczkyné Dobi Mária: A világ túloldala: a Himalája „Alkalmanként el kell mennünk

messzire, hogy kedves legyen a visszatérés”

Michéli Erika, Fuchs Márta: A hazai genetikai talajszintek leírásának tradicionális, és

a FAO irányelvei alapján módosított megfelelőinek bemutatása

Molnár Sándor, Tóth Tibor, Balog Kitti, Bakacsi Zsófia, Bolla Bence: A szikes

tavak átalakulásának mechanizmusa a bócsai Szappanos-tó példáján

Nagy Judit, Fuchs Márta, Michéli Erika: A szerves talajokban tárolt szén

mennyiségére, és a lebomlottság fokára vonatkozó információ megjelenése hazai

megújított és a nemzetközi talajosztályozási rendszerekben

Polgár Tiborné, Szabari Szabolcs, Michéli Erika, Szegi Tamás: A szikes talajok

osztályozásában alkalmazott vezetőképesség méréssel kapcsolatos vizsgálati módszerek

összehasonlítása

Sándor Renáta, Pokovai Klára, Szabó Anita, Csathó Péter: Hidrológiai

tulajdonságok pedon léptékű variabilitása a víztaszítás függvényében füves területen

Szegi Tamás, Csenki Sándor, Fuchs Márta, Csorba Ádám, Láng Vince, Michéli

Erika, Mátyás Izolda: Iskolakertek talajainak osztályozási problémái

Tuba Géza, Kovács Györgyi, Zsembeli József: Hidromorf talajok a karcagi katéna

mentén

Talajtérképészeti Szekció

Bozsik Éva, Csiha Imre, Kovács Csaba, Riczu Péter,Tamás János: Erdészeti

termőhely értékelés növedék alapján terepi és térinformatikai módszerek

felhasználásával

Gálya Bernadett, Riczu Péter, Blaskó Lajos, Tamás János: Belvíz és aszály

kialakulását befolyásoló talajtani tényezők vizsgálata környezetinformatikai

eszközökkel


18

Koós Sándor, Bakacsi Zsófia, Horváth Ferenc, Illés Gábor, Molnár András, László

Péter, Pásztor László, Szabó József, Fodor Nándor: AGRATéR a klímaváltozással

szemben

Laborczi Annamária, Pásztor László: Genetikai talajtípus térkép térbeli

felbontásának növelése digitális talajtérképezési módszerekkel a Duna-Tisza köze

területén

Takács Katalin, Pásztor László, Laborczi Annamária, Szatmári Gábor, Bakacsi

Zsófia, Tóth Tibor, Szabó József: A hátrányos természeti adottságokkal rendelkező

területek lehatárolásának támogatása digitális talajtérképezéssel


Csikászné Krizsics Anna, Bene László: Szőlőoltványok mikorrhizálásának hatása a

talaj tápelem készletének hasznosítására

Dencső Márton, Gelybó Györgyi, Kása Ilona, Horel Ágota, Farkas Csilla, Tóth

Eszter: Különböző művelési módok hatása a talaj szénforgalmára

Flórián Norbert, Groó Zita, Dányi László, Kröel-Dulay György, Ónodi Gábor,

Dombos Miklós: Ismételt szárazság hatása egy homokpusztagyep talajlakó ízeltlábú

mezofaunájára

Gazdag O., Szili-Kovács T., Takács T., Krett G., Villányi I., Ködöböcz L.: Karcagi

eltérő művelési módok összehasonlítása a talajbiológiai aktivitás és bakteriális

diverzitás alapján

Horváth Judit: Agrotechnikai tényezők hatása a dehidrogenáz enzim aktivitására egy

trágyázási tartamkísérletben

Imri Ádám, Kovács Rita, Imre Csilla, Puspán Ildikó, Kutasi József: Talajoltó

baktériumtörzsek által termelt enzimek hatása holt növényi rostanyagok lebomlására

Kátai János, Zsuposné Oláh Ágnes, Sándor Zsolt, Tállai Magdolna, Vágó Imre:

Különböző ökológiai feltételek és a talajhasznosítás hatása a talaj C és N körforgalmával

kapcsolatos mikrobiológiai folyamatokra

Kocsis Tamás, Kotroczó Zsolt, Végvári György, Biró Borbála: A bioszén

talajaktivitásra gyakorolt hatásának vizsgálata homoktalajon

Kónya Anikó, Heil Bálint, Kovács Gábor: A helyreállítási célú helyettesítő talajközeg

ökológiai szempontú monitorozása és termékenységének vizsgálata


19

Kotroczó Zsolt, Kocsis Tamás, Veres Zsuzsa, Tóth János Attila, Biró Borbála,

Fekete István: Hosszú távú szerves anyag manipuláció hatása a talaj biológiai

aktivitására

Mucsi Márton, Krett Gergely, Szabó Attila, Kériné Borsodi Andrea, Szili-Kovács

Tibor: Kiskunsági szikes talajok mikrobaközösségeinek strukturális és katabolikus

diverzitás vizsgálata

Ravi Kumar Gangwar, Makádi Marianna, Michéli Erika, Szegi Tamás: Szikes

talajok mikrobiális biomassza termelésének összehasonlítása

Talajszennyezettségi szekció

Fehér Bernadett, Orosz Viktória, Tomócsik Attila, Aranyos Tibor, Makádi

Marianna: Szennyvíziszap komposzt vizes kivonatának hatása a Rhizobium

baktériumokra

Holes Annamária, Seres Nikolett, Kaszab Andrea, Aleksza László, Makádi

Marianna, Szegi Tamás: Különböző mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok és nem

mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok hatása a talaj kémiai tulajdonságaira

Pokovai Klára, Szabó Anita, Kádár Imre, Rékási Márk, Sándor Renáta, Csathó

Péter: Nehézfém terhelés hatása a fiatalkori növények, ill. a főtermések toxikus elem

tartalmára szabadföldi tartamkísérletben

Szabó Anita, Pokovai Klára, Kádár Imre, Rékási Márk, Sándor Renáta, Lehoczky

Éva, Csathó Péter: Nehézfém terhelés fitotoxikus hatása a főtermések mennyiségére

meszes csernozjom talajon beállított szabadföldi tartamkísérletben

Talajfizikai és Ásványtani szekció

Barna Gyöngyi, Bakacsi Zsófia, Szabó József, Rajkai Kálmán, Koós Sándor, Hauk

Gabriella, Makó András: A hazai szabvány szerinti és a lézerdiffraktométerrel végzett

mechanikai összetétel vizsgálatok eredményeinek összehasonlítása

Barna Gyöngyi, Csatári Tünde, Balázs Réka, Földényi Rita, László Péter,

Dunai Attila, Makó András: Kationos felületaktív anyaggal kezelt talajok porozitás-

viszonyai és folyadékvezető képessége

Barna Gyöngyi, Rajkai Kálmán, Tóth Brigitta, Koós Sándor, László Péter,

Hernádi Hilda, Makó András: A talajszerkezet változásának hatása a pórusok méret

szerinti eloszlására különböző textúrájú talajokon


20

Horváth Adrienn, Bidló András, Németh Eszter: 2 méter, 2000 év - Egy Sopron Fő

terén nyitott talajszelvény talaj-és ásványtani vizsgálata

Kozma Zsolt, Makó András, Nyilas Bálint: Vörösiszap-szennyezés talajra gyakorolt

hatásainak szivárgáshidraulikai szimulációja

Makádi Marianna, Rinkács Annamária, Tomócsik Attila, Holes Annamária,

Demeter Ibolya, Szegi Tamás: Biogázüzemi fermentlé N-tartalmának stabilizálása

ásványi anyaggal

Makó András, Hernádi Hilda: A talajok pórusméret-eloszlásának vizsgálata vízzel és

szerves folyadékkal telített talajmintákon

Makó András, Herczeg Eszter, F. Kardos Andrea, Tóth Judit, Hauk Gabriella,

Rajkai Kálmán, Hernádi Hilda, Barna Gyöngyi: A lézerdiffrakciós szemcseméret-

elemzés talajfizikai alkalmazását megalapozó módszertani összehasonlító vizsgálatok

tapasztalatai

Nagy Edina, Földényi Rita, Sisák István: Kationos tenziddel kezelt, nehéz

agyagtartalmú talajminták eltérő kezelési módjának alkalmazása, a térfogattömeg és

higroszkóposság paraméterek értékelésében

Szabó Boglárka, Kertész Pálma, Centeri Csaba, Jakab Gergely, Szalai Zoltán:

Beszivárgás-vizsgálat egy terepi esőztetés példáján, a Koppány-völgyében,

Gerézdpusztán

Talajtermékenység, Tápanyag-Gazdálkodási szekció

Rubóczki Tímea, Kincses Sándorné dr., Takácsné Hájos Mária, Csubák Mária:

Dudarit talajkondicionáló készítmény hatásának vizsgálata talaj-növény rendszerben

Cserni Imre, Pető Judit, Hüvely Attila: Homoktalajok tápanyag-tartalma a

tápanyagellátás függvényében

Dóka Lajos Fülöp: Bi- és trikultúrás búzaállomány talajának vízháztartási vizsgálata

tartamkísérletben

Erdeiné Kremper Rita, Juhász Evelin, Tállai Magdolna, Balláné Kovács Andrea,

Loch Jakab: Az NPK és Zn műtrágyák felvehetőségének változása az idő múlásával

Füleky György, Harta István: A gödöllői műtrágyázási kísérlet 45 éve

Henzsel István, Hadházy Ágnes: A humusztartalom és a rozstermés nitrogéntartalma

közötti kapcsolat vizsgálata a Westsik-féle vetésforgó tartamkísérletben

Hüvely Attila, Pető Judit, Cserni Imre: Szulfát és klorid tartalmú káliumműtrágyák

hatása TV paprika fejlődésére és terméshozamára


21

Juhos Katalin, Szabó Szilárd, Ladányi Márta: A terméshozamok és a

talajtulajdonság kombinációk kapcsolatának vizsgálata többváltozós statisztikai

módszerekkel

Kincses Sándorné – Balláné Kovács Andrea: Biotrágyázás hatása a tápelemek

feltáródására érlelési kísérletben

Lehoczky Éva, Kamuti Mariann, Sándor Renáta, Mazsu Nikolett: A talajnedvesség

vertikális eloszlásának vizsgálata a gyomosodással összefüggésben

Pepó Péter: A műtrágyázás hatása a csernozjom talaj NPK tartalmára tartamkísérletben

Sass Vivien, Bidló András: Talajváltozók vizsgálata a pilisi Hosszú-hegyen – az

alapállapot felvétele és az első év eredményei

Uri Zsuzsanna, Simon László, Vincze György, Vígh Szabolcs, Irinyiné Oláh

Katalin: Őszi búza elemfelvételének vizsgálata a korszerű növénytáplálás

függvényében

Varga Péter, Májer János, Németh Csaba: Különböző talajművelésmódok

összehasonlító vizsgálata erózióra hajlamos badacsonyi szőlőültetvényben

Talajtechnológiai és Talajvédelmi szekció

Horváth Adrienn, Szita Renáta, Dr. Bidló András, Gribovszki Zoltán: Talaj és

üledék tulajdonságok változása a városi környezet hatására

Kozma-Bognár Veronika, Csorba Szilveszter, Berényi-Üveges Judit, Király Éva,

Somogyi Zoltán: A talaj szerepe az üvegházhatású-gáz leltár szénkészlet változásának

számításában

Centeri Csaba, Szabó Boglárka, Oláh Izabella, Dobó Zsófia, Biró Zsolt:

Talajszenzorok mérésének összehasonlító elemzése különböző besugárzás-viszonyok

mellett

Dobó Zsófia, Centeri Csaba, Szabó Boglárka, Bíró Zsolt: Erózió okozta

talajpusztulás vizsgálata terepi és laboratóriumi mérések alapján a gerézdpusztai

mintaterületen

Kása Ilona, Bakacsi Zsófia, Horel Ágota, Koós Sándor, Tóth Eszter, Gelybó

Györgyi, Dencső Márton, Farkas Csilla: A felszíni lefolyás ensemble modellezése

egy Balaton környéki vízgyűjtőn


22

Talajkémiai szekció

Buzetzky Dóra, Kovács Eszter Mária, Nagy Noémi, Kónya József: Eutrofizációs

folyamatok megelőzése módosított bentonitokkal

Pető Judit, Hüvely Attila, Cserni Imre: Egyes öntözővizek összetételének, valamint

a fő komponensek összefüggéseinek vizsgálata a Duna-Tisza közén

Ramadan Benjreid: Komposztanyagok kadmium, réz, és cink megkötő képessége

Rékási Márk, Draskovits Eszter, Uzinger Nikolett: Bioszén és szennyvíziszap

komposzt hatása a tápelemek mobilitására és a humuszminőségre homoktalajokon

Ringer Marianna, Kiss Klaudia, Horváth-Szabó Kata, Zacháry Dóra, Jakab

Gergely, Szalai Zoltán: A növényzet térbeli mintázatának hatása a talaj redox- és

kémhatásviszonyainak dinamikájára

Sándor Gábor, Szabó György, Bidló András, Horváth Adrienn: Városi talajok

általános tulajdonságainak összehasonlítása

Vass Eulália, Leviczkyné Dobi Mária, Holló Sándor: A talaj nitrit-nitrát tartalmának

anomáliái extrém száraz körülmények között


23

Előadások összefoglalói


24

Talajgenetikai Szekció

Diagnosztikai szemléletben megújított talajosztályozási rendszerünkhöz kapcsolódó

osztályozó kulcs kialakításának módszere és alkalmazása

Michéli Erika1, Fuchs Márta1, Láng Vince1, Szegi Tamás1, Dobos Endre2

1 Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Talajtani és Agrokémiai

Tanszék, Gödöllő

2 Miskolci Egyetem, Földrajz-Geoinformatikai Intézet, Miskolc

A talajosztályozási rendszerekkel szemben támasztott igények és elvárások lényegesen

megváltoztak az utóbbi évtizedekben. A felvételezési és vizsgálati módszerekben történt

fejlődés jelentős mennyiségű új adatot, információt eredményezett talajaink tulajdonságairól és

kiterjedéséről. Az adatok tárolásában és feldolgozásában rendelkezésre álló modern eszközök

és módszerek pedig új összefüggések feltárását és értelmezését teszik lehetővé. Mindezzel

párhuzamosan a digitális technológiák robbanásszerű elterjedése egyre inkább számszerűen

meghatározható, és globálisan összevethető adatigényt támasztott a talajtanban, megszabva

ezzel a talajosztályozási rendszerek fejlődésének irányát is. A modern osztályozási rendszerek

elvárásait szem előtt tartva történtek hazai osztályozásunk diagnosztikai szemléletű megújítási

munkálatai, melynek jelentős eleme az osztályozó kulcs létrehozása. A kulcs a prioritások

felállítása mellett szolgálja az egységes osztályozási döntési folyamatot, és hazánk meglevő

talajadatinak a megújított osztályozási egységekbe történő konvertálását. Az előadás bemutatja

a kulcs létrehozásának koncepcióját, és példákon keresztül annak terepi és számítógépes

alkalmazását.

A magyarországi erdészeti talajosztályozás sajátságai különös tekintettel a megújuló

talajosztályozásra

Bidló András

Nyugat-magyarországi Egyetem, Környezet- és Földtudományi Intézet

A hazai mezőgazdasági talajosztályozással egy időben alakult ki a hazai erdészeti termőhely-

osztályozás. Ez magába foglalja a klímának, a hidrológiai viszonyoknak, a talaj genetikai

típusának és fizikai féleségének, valamint a termőréteg vastagságának a meghatározását.

Bár a mezőgazdasági és az erdészeti talaj osztályozás azonos elvekre – a Stefanovits Pál és

munkatársai nevéhez fűződő – genetikai és talajföldrajzi alapokra épül, a Járó Zoltán és

munkatársai által kidolgozott erdészeti talajosztályozás elsődleges célja a fafaj választás

megalapozása és az egyes fafajok adott termőhelyen való növekedésének előrebecslése volt. A

rendszerben ennek megfelelően több olyan talajtípus is megtalálható, amelyek a mezőgazdasági

rendszerben nem. Ezek közül ki kell emelni a csonka erdőtalaj, a cseri talaj, a rozsdabarna

erdőtalaj, a réti erdőtalaj, az öntés erdőtalaj, a lejtőhordalék erdőtalaj, valamint a mesterséges

talajképződmények típust. Mivel hazánk teljes erdőterületére megállapításra kerültek a

termőhelyi sajátságok, a megújuló talajosztályozás kidolgozása során, szükséges lesz annak

megállapítása, hogy ezen talajtípusok miként konvertálhatóak át az új osztályozás egyes

egységeibe.


25

Az ERTI Püspökladányi állomás talajainak taxonómiai helyzete WRB szerint

Balla Dániel, Rásó János, Botos Ágnes, Mester Tamás, Novák Tibor József

DE TTK, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék

Az ERTI Püspökladányi állomásának telepítése 1950-es 60-as években kezdődött. Ennek

keretében közel félszáz talajszelvény tártak fel és írták le a magyar talajosztályozási

rendszerben. Azonban ezeknek a szelvényeknek a modern diagnosztikai alapú WRB (World

Reference Base for Soil Resources) rendszer szerinti besorolásuk nem ismert.

Tanulmányunkban három eltérő módszerrel végzett osztályozás eredményeit szeretnék

összevetni az ISRIC által publikált WRB szerinti adatokkal. Mivel a publikált szelvényleírások,

archív talajadatok a WRB-től eltérő módszertan, és szempontok alapján kerültek felvételezésre,

osztályozásukhoz az adatok előzetes harmonizációja szükséges. Ennek elvégzése után az archív

talajadatokat automatizált módon egy erre a célra fejlesztett bővítmény segítségével WRB

szerinti referencia csoportokba soroltuk. Az újrafelvételezésből származó talajadatokat a

Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék webes talajinformációs és

talajosztályozó rendszerébe integrálva a WRB 2014-es kiadása alapján újraosztályoztuk. 2016-

ban egyes szelvényeket terepi és laboratóriumi adatok alapján, a WRB 2015-ös kiadása alapján

is besoroltunk.

A geológiai viszonyok és egyes talajtulajdonságok összefüggései a Balaton vízgyűjtőjén

Kassai Piroska, Kocsis Mihály, Sisák István

Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely

A részletes talajadatok iránti igény folyamatosan nő. A Balaton vízgyűjtőjén fontos lenne, hogy

a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben eddig elhanyagolt diffúz terhelés csökkentését célzó

intézkedéseket pontos talajtérképekkel támogassuk. Célunk, hogy a korábbiaknál részletesebb

talajtérképet állításunk elő a Balaton vízgyűjtő területére, aminek egyik lényeges lépése a

rendelkezésre álló talaj adatok valamint a talajképző tényezők (geológia, domborzat, klíma)

kapcsolatának feltárása. Jelen munka során két talajtani adatbázis pontadatait (Agrokémiai

Információs és Irányítási rendszer 16 647 pont, Géczy térképek digitális adatbázisa 4012 pont)

dolgoztuk fel. Vizsgáltuk, hogy az 1:100 000-es méretarányú Magyar Állami Földtani Intézet

által kiadott felszíni földtani térkép foltjai között mekkora különbségek adódnak az egyes

talajtani paraméterek tekintetében. Folytonos változóként figyelembe vettük a 10x10 méteres

domborzatmodellből származtatott mutatószámokat, valamint felhasználtuk a klímazónákra

vonatkozó kvantitatív információkat is. A módszer alkalmas a döntően mezgazdasági

használatú dombvidéki tájakra, de a talajtani adatok nem eléggé részletesek a hegyvidékeken.


26

Talajosztályozási diagnosztikai egységek meghatározása VIS-NIR spektroszkópiai

módszerekkel

Csorba Ádám, Láng Vince, Szegi Tamás András, Dobos Endre, Michéli Erika

Szent István Egyetem, Gödöllő

Munkánknak célja egy olyan eljárásnak a kidolgozása, mely alkalmas az EM spektrum látható

és közeli infravörös tartományában végzett reflektancia mérések alapján diagnosztikai

egységek meghatározására, szelvény menti spektrális tulajdonságaik alapján talajok közötti

hasonlóság számszerű kifejezésére, osztályozására. A vizsgált 13 talajszelvényből a mintákat

fix mélység-tartományokból, valamint genetikai szintekből vettük. Előbbieket használtuk fel a

spektrális mérésekhez. Főkomponens analízist végeztünk a spektrális információ főkomponens

faktorértékekbe való sűrítése érdekében. Euklidészi távolságszámítást végeztünk el a

talajszelvények hasonlóságának számszerűsítéséhez. K-közép klaszterezéssel osztályoztuk a

talajokat. Referenciaként a genetikai szintekből vett minták szerves szén, kalcium-karbonát

tartalmát, pH-ját, és fizikai paramétereit határoztuk meg, melyeket spline függvény illesztésével

becsültünk a spektrális mérések alapjául szolgáló minták fix mintavételi mélység-

tartományaiban. A faktorértékek szelvény menti eloszlása alapján a Mollic, Calcic és Argic

szint meghatározható. A módszer alkalmas a talajok közötti hasonlóság számszerűsítésére, az

eredmények összevethetők a WRB szerinti osztályozással.

Az antropogén hatások mértékének és jelentőségének értékelése WRB irányelvek

alapján tiszántúli kertek talajaiban

Mester Tamás, Sándor Gábor, Botos Ágnes, Balla Dániel, Szabó György, Novák Tibor József


Az antropogén hatások jelentősen befolyásolják a talajfejlődést, megváltoztatva a természetes

talajjellemzőket. A szuburbiák és rurális térségek kerti talajai sajátos átmenetet képeznek

városi, technogén eredetű és a természetes talajok között, amelyek talajtani sajátosságait az

urbanizáció és a kertművelés együttesen határozza meg. A kerti talajok fizikai és kémiai

tulajdonságai nemcsak a műtermékek hatására módosulnak, hanem a növénytermesztéshez

kapcsolódó talajjavító intézkedések következtében is. Tanulmányunkban tiszántúli kertek

talajaiban vizsgáljuk az emberi beavatkozás mértékét és talajfejlődésre gyakorolt hatását WRB–

irányelvek alapján. Munkánk során debreceni, bárándi, biharnagybajomi és vámospércsi kerti

talajok WRB rendszerbe történő besorolását végeztük el. Célunk, hogy a kerti talajok jellemzőit

diagnosztikai talajtulajdonságainak alapján el tudjuk határolni a városi és természetes

talajoktól.


27

A szikes talajok helye a megújítás alatt álló, diagnosztikai alapú hazai

talajosztályozásban

Szabari Szabolcs - Szegi Tamás - Fuchs Márta - Láng Vince - Michéli Erika

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Magyarországon a szikes talajaink felismerése és hazai besorolása nem okoz gondot.

Elfogadottá vált azonban egy új, szigorúbb definíciókra és számszerű adatokra épülő

diagnosztikus szemlélet, melynek alapelve szerint a talajfolyamatok helyett, jól definiálható és

mérhető morfológiai, fizikai és kémiai tulajdonságok alapján történik a talajok besorolása.

Szikeseink nemzetközi megfeleltetése során problémát jelent, hogy a használt vizsgálati

módszerek és paraméterek határértékei eltérőek. Szükség van arra, hogy nemzetközi

tekintélyünkre alapozva javaslatot tegyünk a hazai határértékek módosítására vagy azok

nemzetközi alkalmazására. A megfeleltetés azonban nem jelent egyet az azonossággal.

Előadásunkban konkrét talajszelvények példáján szeretnénk bemutatni azt, hogy a genetikus és

talajföldrajzi osztályozási rendszerünk információtartalma a megújítás által nem vész el, sőt a

definíciók és határértékek kialakítása elsődlegesen a hazai viszonyok figyelembevételével

történik, de meghatározó a nemzetközi rendszerekkel és határértékkel való megfeleltetés is.


28

Talajbiológiai Szekció

Termésnövelők és bioeffektor termékek. Az elvárt és a tényleges talaj-növénytani

hatások.

Biró Borbála

Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék,

Budapest

A termésnövelő kategóriába tartozó kereskedelmi termékeket számos a köznyelvben is

különbözőképpen keringő névvel illetik. A leginkább elfogadott elnevezés a baktériumtrágya,

ami egyrészt nem trágya, másrészt pedig nem csak baktérium (hanem sok esetben pl. gomba is)

lehet. Egy másféle gombás terméket pedig kizárólag talaj- és növényvitalizálónak neveznek,

pedig azoknak is lehet nem csak vitalizáló, hanem pl. biokontroll hatása is. A kifejezésekben

tehát igen nagyfokú ellentmondások és ismerethiányok fedezhetők fel. A jelenleg terjedő

biofektor kifejezés próbálja ezeket áthidalni és kifejezni mind az élőlényt, mind pedig annak

fizikai-kémiai igényeit, azaz az abiotikus háttér környezeti tényezőket. Az elsődleges cél a

műtrágyák és a peszticidek csökkentése, kiváltása lenne élő és élettelen természetes módon. Az

előadás egyfajta korreferátumként próbálja ezeket bemutatni, a hatásaikat is sorra venni,

betekintve a lehetséges és/vagy a szükséges alkalmazási törvényszerűségekbe, lehetőségekbe

is.

Különböző talajművelések hatása a talaj biológiai aktivitására

Sándor Zsolt, Tállai Magdolna, Kátai János,

DE MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézet

A talaj felső 25-30 cm-es termőrétegének teljes felületen történő forgatásos (szántásos)

művelése jelentős energia-, munka- és költségráfordítással jár, valamint a szántás hatására a

talaj nedvességtartalmát könnyebben elveszti. Ezért az utóbbi években egyre elterjedtebb a

sávos művelési mód.

Jelen dolgozatomban a Debreceni Egyetem Látókép kísérleti telepén beállított különböző

talajművelési rendszerekben (szántás, sávos művelés RTK rendszerrel, lazítás) talajbiológiai

hatását mutatom be.

Az eredményem alapján megállapítható, hogy a hagyományos szántásos (forgatásos)

műveléshez képest a lazításos művelés (sávos művelés és Lazítás) kedvező hatást gyakorol a

talaj biológiai aktivitására.


29

Metagenomikai megközelítés alkalmazása a talajok bakteriális közösségeinek

feltárására

Krett G.1, Borsodi A.K.2, Szabó A.2, Anda D.2, Felföldi T.2, Szili-Kovács T.1

1MTA ATK TAKI, Budapest

2ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék Budapest

A talajok rendkívül sokrétű biológiai aktivitásuk révén jelentősen hozzájárulnak számtalan

olyan ökoszisztéma szolgáltatáshoz, amelyek elengedhetetlenek az adott természetes vagy

mesterséges ökológiai rendszer fenntartható működése során. Ezek közé sorolhatók az elemek

és tápanyagok átalakítási folyamatai valamint az elhalt szerves anyagok dekompozíciója,

melynek katalizálásában kulcsszerepet játszanak a talaj mikrobiális közösségének tagjai. Ezen

közösségek feltérképezése ezért rendkívül fontos a talaj ökológiai funkcióinak megértéséhez.

Erre a piroszekvenálás - egy a közösségek szerkezetéről igen pontos információt szolgáltató

metagenomikai megközelítésen alapuló módszer - kiválóan alkalmas, mivel nagy felbontása

révén lehetővé teszi akár mintánként több tízezer taxonómiai referencia gén azonosítását a kellő

statisztikai reprezentativitáshoz. Az eljárás révén az is kideríthető, mely nemzetségek vesznek

részt a talajban zajló anyagforgalomban és bizonyos hatásokra arányuk hogyan változik. A

módszer hatékonyságát és alkalmazásának lehetőségét a talaj mikrobióta feltárására szikes

talajok bakteriális közösségének vizsgálatán keresztül mutatjuk be.

EDAPHOLOG monitorozó rendszer: talajlakó mikor-ízeltlábúak valós idejű,

automatikus detektálása

Dombos Miklós, Flórián Norbert, Groó Zita, Dudás Péter, Oláh-Hambek Beáta

MTA ATK TAKI, Budapest

A talaj mezofauna, mint a lebontó állatközösség része fontos szerepet tölt be a talaj funkcióiban

és ökoszisztéma szolgáltatásaiban. Azonban a terepi adatokra épülő vizsgálatok csak

szórványosak a munkaigényes laboratóriumi elemzési módszerek miatt. Kifejlesztettünk egy

szondarendszer prototípusát (EDAPHOLOG), mely a mezofauna egyedszámot és biomasszát

folyamatosan képes detektálni terepen. Megvizsgáltuk az eszköz pontosságát és

megbízhatóságát, illetve terepi alkalmazhatóságát különböző talajokon és azt kaptuk, hogy az

egyedek 87,5-95,6%-át detektálja az eszköz. 25 élőhelyen történt egyidejű vizsgálat alapján

megállapíthatjuk, hogy a szonda főként a talajfelszíni fajokat fogja, azonban gyűjteni képes a

valódi talajlakó állatok fajait is. EDAPHOLOG szondákkal vizsgáltuk a mezofauna dinamikáját

egy terepi klímamanipulációs kísérletben, mely lehetővé tette, hogy az időbeli dinamikát eddig

elérhetetlen finom felbontásban is megjelenítsük. A vizsgálat megmutatta, hogy –szemben a

klasszikus módszerekkel- kimutatható volt a mezofauna válasza a mikroklimatikus

változásokra. Az eszköz ajánlható minden olyan terepi vizsgálatra, ahol a talaj biológiai

aktivitása releváns lehet.


30

Hazai szójafajták, Bradyrhizobium japonicum és arbuszkuláris mikorrhiza gomba

oltóanyagok kompatibilitás-vizsgálatai

1Takács Tünde, 1Cseresnyés Imre, 1Kovács Ramóna, 2Parádi István, 1Szili-Kovács Tibor, 1Rajkai Kálmán, 1Füzy Anna

1MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest

2Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK, Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai

Tanszék

Tenyészedény-kísérletekben vizsgáltuk kereskedelmi forgalomban kapható arbuszkuláris

mikorrhiza gomba (AM) és Bradyrhizobium japonicum oltóanyagok fertőzőképességét és az

oltás hatékonyságát hazai nemesítésű szójafajtákon. A mikrobiális oltóanyagokat külön-külön

és kombinálva alkalmaztuk. Klímakamrás vizsgálatainkat mikroba mentes pumicit közegben

és bennszülött mikróbákat tartalmazó csernozjom talajban eltérő vízellátottság mellett

végeztük. A tenyészidőszak alatt in situ mértük a növények fotoszintetikus hatékonyságát

(Fv/Fm), és a gyökérrendszer aktivitását jellemző elektromos kapacitást (EC). Meghatároztuk a

növényi biomasszát, a levélfelület nagyságát, a gyökérszimbionták infektivitását és

funkcionálását, valamint a hajtás nitrogén- és foszfortartalmát.

A szimbionták fertőzőképességében és funkcionalitásában jelentős különbségeket találtunk. Az

AM gomba kezelések és a kombinált oltások szignifikánsan növelték a gazdanövények

biomassza produkcióját. Az AM gomba kezelések kedvező hatását az alacsony

gyökérkolonizációs értékek nem támasztották alá. Az Fv/Fm paraméter és az EC alkalmas volt

a szójafajták közötti különbségek jellemzésére és a stressz detektálására.

Mikrobiális és humuszvizsgálatok egy trágyázási tartamkísérletben

Kökény Mónika, Tóth Zoltán, Csitári Gábor

Pannon Egyetem Georgikon Kar, 8360 Keszthely, Deák Ferenc utca 16.

Kutatásaink során azt vizsgáltuk, hogy a műtrágyázás és a kiegészítésként alkalmazott

szervestrágyázási változatok miként befolyásolják a mikrobiális biomassza mennyiségét, a

fluoreszcein-diacetát bontó (FDA) enzimaktivitást, illetve a humusz mennyiségét és minőségét

az 1983-ban beállított keszthelyi IOSDV trágyázási tartamkísérlet talajaiban. A kísérlet

lehetőséget ad arra, hogy az agroökoszisztémában egy hosszútávon felügyelt rendszerben

fellépő hatások eredményeit vizsgálhassuk. A mintavételezés 2015 tavaszán és őszén történt.

A kísérletben a műtrágyakezelésekben emelkedő nitrogén adagok kerülnek kijuttatásra. A

csak műtrágyázott parcellák mellett különböző szerves anyag kiegészítéseket is alkalmaznak:

műtrágya+istállótrágya, műtrágya+zöldtrágya+szárleszántás.

Eredményeink szerint az eltérő szerves anyag kiegészítések esetén mért mikrobiális biomassza

C mennyisége és az FDA aktivitás is szignifikáns változásokat mutatott. Hasonlóképpen a

humusz mennyiség és minőség esetén is statisztikailag igazolható eltérések mutatkoztak a

kiegészítés nélküli, kezeletlen kontrollhoz képest. A különböző műtrágya N adagok viszont

nem befolyásolták szignifikánsan egyik vizsgált paramétert sem.


31

A mikrorespirációs módszer (MicroResp-TM) alkalmazása

1Szili-Kovács T., 1Mucsi M., 1Krett G., 1Takács T., 2Borsodi A.K.

1MTA ATK TAKI, Budapest., 2ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék

A talaj mikrobiális közösség funkcionális diverzitása a talaj ökoszisztéma szolgáltatások

jelentős részéhez hozzájárul, sok esetben meghatározó jelentőségű. Többféle kísérleti és

elméleti megközelítés közül a katabolikus aktivitás-mintázat mikrorespirációs -

MicroResp(TM) – módszerrel történő megközelítését mutatjuk be. A módszer a régebbről

ismert szubsztrát-indukált respiráció sok-szubsztrátos, mikroplét alapú kiterjesztése, amivel a

talaj mikroba-együttes in-situ közösségi-szintű fiziológiai mintázata meghatározható. Mivel az

egyes mikroorganiznusok szubsztrát-hasznosítása eltérő, a mikroba-együttes aktuális

összetételétől, abundanciájától függően változni fog a szubsztrát hasznosítási mintázat egy

talajminta esetében. Az alkalmazott szubsztrátok köre tetszőleges, rendszerint egyszerű cukrok,

aminosavak, aminok, karbonsavak. A módszer gyors, érzékeny, megbízható, talajmonitoring

programokban történő alkalmazásra is javasolható. Alkalmazását bemutatjuk egy karsztos

erdővölgy eltérő pontjain, szoloncsák-szolonyec legelő rhizoszférájában és eltérő művelési

módok mellett egy csernozjom szántótalajban.

Különböző talajtípusokon alkalmazott ásványőrlemények hatása a talajtulajdonságokra

Tállai Magdolna; Zsuposné Oláh Ágnes; Sándor Zsolt; Kátai János

Debreceni Egyetem,

Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar,

Agrokémiai és Talajtani Intézet,

Ásványi eredetű talajjavító anyagok hatását tanulmányoztuk különböző talajtípuson.

Szabadföldi kísérletben az alginit és a perlit őrleményei kerültek alkalmazásra (5 t ha-1)

kovárványos barna erdő-, mészlepedékes csernozjom és sztyeppesedő réti szolonyec talajokon,

Festuca pratensis L.; Festuca arundinacea L. tesztnövényekkel. Tenyészedényes kísérletben a

bentonit és zeolit alkalmazása (5 és 10 t ha-1) humuszos homoktalajon történt Lolium perenne

L. növénnyel. A szabadföldi kísérletben mészlepedékes csernozjom talajon kisebb hatása volt

az ásványi kezeléseknek, mint a kedvezőtlenebb tulajdonságú talajokon. A talajok víz-, és

tápanyag-gazdálkodási paramétereit a perlit kezelések nagyobb mértékben befolyásolták

pozitívan. A vizsgált talajmikrobiológiai tulajdonságokra a kezelések pozitív hatásai változóan

alakultak. Tenyészedényes kísérletben a bentonit, és a zeolit növelte a savanyú homoktalaj

víztartó-képességét, kémhatását, a tápanyagok közül a felvehető kálium mennyisége nőtt

szignifikánsan. A mikrobiológia paraméterekre a zeolit kezeléseknek serkentőbb hatását

mértük. A kőzetőrlemények alkalmazása beilleszthető a fenntartható talajhasználat

rendszerébe.


32

Talajtérképezési szekció A hazai talaj téradat infrastruktúra megújítása; igények, módszerek, eredmények,

lehetőségek

Pásztor László, Laborczi Annamária, Szatmári Gábor, Takács Katalin, Illés Gábor, Dobos

Endre, Bakacsi Zsófia, Szabó József


A talajok különböző jellemzőire, illetve a környezeti folyamatokban betöltött szerepére

vonatkozó térképi alapú információk iránti igények mind hazai, mind nemzetközi szinten

számottevőek és folyamatosan bővülnek. A talajtérképezés célja a talajtakaróra vonatkozó

tematikus ismeretek térbeli viszonyainak feltárása és megjelenítése. A talaj tulajdonságaira,

funkcióira, folyamataira, szolgáltatásaira vonatkozó ismeretet megjelenítő térképek

szerkesztésének legnagyobb és megkerülhetetlen kihívása a lokális ismeretek regionalizálása.

A talajtérképezés fejlődése ezen módszerek tárházának tudatos bővítése. Archív és aktuális

talajtani, valamint kiegészítő környezeti adatok, illetve geoinformatikai és alkalmazott

matematikai eljárások feladat specifikus integrációjával, digitális talajtérképezési módszerek

alkalmazásával megújítjuk a térbeli talajinformációs szolgáltatásaink tematikus alapjait, illetve

az új felhasználói igények kielégítésére cél-specifikus, digitális talajtérképet állítunk elő.

Univerzálisan használható módszerek híján minden egyes termék előállítása az eredmény

térkép pontossága/megbízhatósága és a digitális talajtérképezési erőforrások közti

optimalizálással történik.

Szikes talaj mikrodomborzatának és lefolyási viszonyainak modellezése LiDAR adatok

alapján

Tamás János, Riczu Péter, Gálya Bernadett, Blaskó Lajos

Debreceni Egyetem, Víz-és Környezetgazdálkodási Intézet

A hazai szikes területeken hosszú idő óta számos kutatás központi témája a talajban lévő

sófelhalmozódás vizsgálata, amelynek mozgatórugója a negatív párolgási vízmérleg. A

vizsgálatunk helyszíne Ágota-puszta volt –a Hortobágyi Nemzeti Park és a Hortobágy Natura

2000 terület része-, amelynek a felszínét a Tisza és ennek mellékfolyója alakította.

A vertikális sómozgást számos talajtani kutató vizsgálta (BLASKÓ 2004, MILE 2001, TÓTH et.

al. 2001). Azonban a horizontális sómozgás vizsgálatára és a vertikális sómozgással valamint a

lefolyási viszonyokkal való összefüggéseinek kutatására nagy felbontású, pontos

domborzatmodell hiányában nem volt lehetőség.

A mintaterületünk egy része a ChangeHabitats2 nemzetközi projekt négy magyarországi

területének egyike. A projekt célja volt, hogy előmozdítsa a légi hiperspekrális és LiDAR

technológia alkalmazását a környezet- és természetvédelem területén. A távérzékelt 3D-s

LiDAR felvételezéssel kapott nagy sűrűségű pontfelhőből lehetővé válik a felszín részletesebb

detektálása.

Kutatásunk során a felszín modellezése érdekében összehasonlító vizsgálatokat végeztünk a

mintaterületen, amely során a szikesedéssel összefüggő mikrodomborzati, valamint a lefolyási

és összegyülekezési folyamatainak kiértékelését végeztük el. A légi LiDAR felvételt Global

Mapper LiDAR Modul és ENVI LiDAR 3.2 térinformatikai szoftveres környezetben

elemeztük, és elkészítettük a vizsgált terület háromdimenziós domborzatmodelljét és lefolyási

viszonyainak modellezését.


33

Termőhely felvételezés és térképezés Tokaj Hegyalján

Szabó J.,Pásztor L., Koós S., László P., Bakacsi Zs., Laborczi A., Takács K., Szatmári G.,

Pirkó B., Nagy A., Bialkó T., Dobos E., Szabóné Kele G., Havasné Tátrai É., Tihanyi K.,

Mandula R., Lukácsy

MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet

Budapest

A Tokaji Borvidéken a művelt szőlőterület kiterjedése mintegy 5500 ha. A régió egyik

meghatározó borászata és a Hegyközség kezdeményezésére, 2014-2016 években az MTA ATK

Talajtani és Agrokémiai Intézet vezetésével sor került a Borvidék talajviszonyainak átfogó

térképezésére. A mintegy 1000 megfigyelési pontból származó adatok feldolgozása digitális

térképezési eszközökkel történt, a térképi eredmények hozzájárulnak a dűlők termőhelyi

jellemzéséhez, termesztési és technológiai szaktanácsadáshoz.

Az előadás ennek a felvételezésnek a folyamatát és eredményeit mutatja be.

Országos talaj-specifikus aszályérzékenység térképek

Kocsis Mihály, Tóth Gergely, Berényi Üveges Judit, Makó András

Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék

Keszthely

A vizsgálataink során arra kerestük a választ, hogy a stressz-hatások egyikeként fellépő aszály

miként nyilvánul meg a talajok termékenységében. Az országos léptékű kukorica, őszi búza és

napraforgó hozamtérképek szerkesztéséhez az AIIR adatbázis információ tartalmát használtuk

fel. A 2014-ben térinformatikai alapokra helyezett AIIR ver3.0 adatbázis az 1984–1990 évekről

komplexen tartalmaz talajtani- és idősoros növénytermesztési információkat. A Pálfai-féle

aszályindex segítségével parcellánként jellemeztük az egyes évek vízellátottságát. Az egyes

évjáratok terméseredményeinek összevetésével számszerűsítettük az egyes talajváltozatok

aszályérzékenységét, majd a három fő mezőgazdasági kultúrára országos aszályérzékenység

térképeket szerkesztettünk.

A térinformatikai- és geostatisztikai módszerekkel előállított, az ország egész területét lefedő,

tematikus raszter térképeink értékes információkat nyújthatnak a nagyméretarányú

földminősítési célú termőhelyi térképekhez, és segíthetik a talaj-specifikus, klímaváltozáshoz

alkalmazkodó növénytermesztést.


34

A térbeli bizonytalanság kommunikációja a digitális talajtérképezésben

Szatmári Gábor, Laborczi Annamária, Takács Katalin, Pásztor László


A talajtanban alkalmazott módszerek és adatok, illetve a belőlük származtatott talajtani

információk valamilyen szintű bizonytalansággal terheltek, melyek számításba vétele a

megfelelő szakmai döntés alapja. A digitális talajtérképezés során előállított térképek

biztonságos használatának feltétele az adott tematika térbeli bizonytalanságának a megfelelő

formában való közlése. Ez utóbbinak számos formája létezik. Jelen munkánkban egy országos

léptékű szervesanyag-tartalom térkép bizonytalansági modellezését, értékelését és

vizualizációját céloztuk meg. A térkép bizonytalanságának modellezése geostatisztikai

koncepciókon és módszereken alapult. Az adott tematika térbeli bizonytalanságának

megjelenítésére számos módszert (például: valószínűség térképek, interkvartilis távolság,

információs entrópia stb.) használtunk, melyeket a felmerülő igények, korlátok, illetve

megkötések tekintetében elemeztünk és értékeltünk. Eredményeink szerint a térbeli

bizonytalanság modellezése, kezelése és hathatós közlése elengedhetetlen része minden döntést

előkészítő eljárásnak; ugyanakkor ennek közlésére nincs standard módszer, hiszen ez utóbbit

maguk a felhasználók és a végső célok határozzák meg.

Sajó menti mezőgazdasági területeket sújtó laterális erózió térképezése UAV és LIDAR

technológiák segítségével

Bertalan László, Szabó Gergely, Szabó Szilárd


A Sajó hazánk egyik legkisebb mértékben szabályozott alluviális folyója, amelynek

magyarországi szakasza mentén az átfogó mederrendezési munkálatok hiánya, ill. hibás

kialakítása következtében jelentős mértékű recens kanyarulatfejlődés megy végbe. A Sajó

menti ártereken jelentős a mezőgazdasági művelés alatt álló területek aránya, ahol az erózió-

akkumuláció leginkább kifejti káros hatását. A rövidtávú kanyarulatfejlődés mértékét a

szabályozás nélküli szakaszok legintenzívebben fejlődő kanyarulatain vizsgáltuk, négy

mintaterületen. DJI Phantom 2 drónra szerelt GoPro Hero 3+ kamerával készített felvételekből

fotogrammetriai módszerekkel generált ortofotók, lézeres mérőállomás, valamint RTK GPS-

mérések segítségével mértük fel a kanyarulatfejlődés dinamikáját. A drón alkalmazásával az

alapvető geodéziai mérésekhez képest jelentősen rövidebb idő alatt akár néhány cm-es térbeli

felbontású ortofotók és digitális felszínmodellek készíthetők, így ez a viszonylag olcsó

adatgyűjtési technológia kiválóan alkalmas a parterózió rendszeres detektálására. A

sajószentpéteri mintaterületen kialakult ártéri fok geomorfológiai elemzését LIDAR adatok

felhasználásával végeztük.


35

Talajbiológiai és Talajszennyezettség szekció

A talajéletet fokozó mikrobiológiai készítmények hatásának vizsgálata alma, cseresznye

és meggy oltványokon

Jakab Anita, Takács Ferenc

NAIK GYKI Újfehértói Kutató Állomása

Hazánkban a gyümölcstermő területek arányának növekedésével és új intenzív ültetvények

telepítésével, egyre fontosabbá válik a talajélet, mint az ültetvények teljesítményét meghatározó

jelentős tényező vizsgálata. A NAIK GYKI Újfehértói Kutató Állomásának üvegházában

beállított kísérletben célkitűzésünk volt több, mikrobiológiai készítmény hatásainak vizsgálata.

A kísérletben a készítmények alma (Malus domestica Borkh. Golden Reinders/M9), cseresznye

(Prunus avium L. Regina/GiselA5 és GiselA6) és meggy (Prunus cerasus L. Petri/GiselA6)

oltványok vegetatív fejlődésére kifejtett hatásait tanulmányoztuk, mely gyümölcsfajok

meghatározó jelentőséggel bírnak Magyarországon, különösen az északkelet-magyarországi

gyümölcstermesztő körzetben. A földlabdás oltványokon, öntözött körülmények között az

alábbi kezeléskombinációkat alkalmaztuk: Bactofil, Symbivit, Bactofil+Symbivit, Terrum és a

„Gyökéritató” talajélet fokozó készítmény. A kísérletben fajtánként és kezelésenként 5

ismétlést alkalmaztunk. Az oltványokon hajtásnövekedést és törzsátmérőt mértünk, emellett

levélminta-analízist, valamint a talajmintákból bővített talajvizsgálatot végeztünk.

A mezőgazdaságban alkalmazott xenobiotikumok hatása a Phylazonit mikrobiológiai

készítmény család baktérium törzseire

Oláh Nikolett 1, Demendi Tünde1, Vajda Péter1, Balázsy Sándor2

1 Agrova Kft. 4400 Nyíregyháza 2 Balázsy Bt. 4400 Nyíregyháza

A mezőgazdasági termelés klasszikus eleme a műtrágyák és növényvédő szerek alkalmazása.

A modern mezőgazdasági gyakorlatban egyre nagyobb jelentőséggel bír a talajéletet, ezáltal a

terméshozamot növelő mikrobiológiai készítmények alkalmazása is.

Munkánk során tanulmányoztuk műtrágyák (10), gombaölő (1), rovar- és gyomirtó (4) szerek

hatásait a Phylazonit Talajoltó és Talajregeneráló Pseudomonas putida, Pseudomonas

fluorescens, Bacillus megaterium, Bacillus circulans, Bacillus subtilis, Azotobacter

chroococcum törzseknél. Az agardiffúziós lyukteszt módszerrel végzett vizsgálatok

eredményei alapján megállapítottuk, hogy a megvizsgált 10 műtrágya közül a Pétisol a P. putida

és B. circulans, a Radistart FL a B. megaterium és a B. circulans szaporodását gátolta, a többi

készítmény hatástalan volt. A Premis 25 FS gombaölő egyetlen baktérium törzs szaporodását

sem gátolta. A gyomirtó szerek közül a Dual Gold 960 EC mindegyik baktérium komponenst,

a Racer 25 EC a B. megaterium és a B. circulans szaporodását csökkentette. A rovarölő szerek

közül a Cyren minden baktérium törzs, a Confidor 3, a Warrant 200 SL 1 baktérium összetevőt

gátolt szaporodásában.


36

Alacsony termékenységű talajokhoz adaptálódott baktériumok

szelektálása és törzsgyűjtemény létrehozása

Kovács Rita1, Imre Csilla1, Puspán Ildikó1, Rizó Boglárka1, Imri Ádám1, Pék Nikoletta2,

Kárpáti Éva2, Kutasi József1

1BioFil Mikrobiológiai, Géntechnológiai és Biokémiai Kft. 1139 Budapest, Váci út 87.

2Saniplant Kft., 1035 Budapest, Raktár utca 19.

A projekt célja kedvezőtlen talaj pH és só viszonyok miatt alacsony termékenységű talajokból

stressztűrő baktériumok izolálása és a növényi növekedésre, a talajerő pótlásra és a növényi

egészségre hatékony vizsgálatokat elvégezve törzsgyűjtemény létrehozása.

Magyarország különböző területeiről 10 talaj-féleség került kiválasztásra. A gyűjtött talajokból

több mint 1300, adott talaj körülmények között szaporodni képes baktériumtörzset izoláltunk,

melyek a bennszülött mikrobióta tagjai, így speciális „stressz” körülmények között is növelik a

mikrobiológiai aktivitást.

Ezen adaptálódott mikroorganizmusok közül szelektáltunk mintegy 600 db, a növények

számára tápanyag utánpótlást biztosító (foszfátoldó, nitrogénkötő), növényi hormontermelésre

képes (auxin, citokinin, gibberellin), növénypatogén mikróbák visszaszorítására alkalmas

(sziderofór) illetve a talaj aggregátum képzésben részt vevő (biopolimer képző) törzset. Ezek

közül több száz izolátumot 16S rRNS gén szekvencia alapján azonosítottunk.

Az általunk elnevezett Talajbaktérium Válogató Rendszer szerint összeállított

törzsgyűjteményben a hazai klimatikus viszonyok között szélsőséges talaj kémhatáson vagy

magas sókoncentráción szaporodóképes törzsek szerepelnek.

Talajmikrobiológiai paraméterek változása szennyvíziszap komposzt hosszú távú

alkalmazása során

Makádi Marianna1, Demeter Ibolya1, Orosz Viktória1, Aranyos Tibor1, Fehér Bernadett1,

Mészáros József2, Tomócsik Attila1

1 Debreceni Egyetem ATK Nyíregyházi Kutatóintézet

2 Nyírségvíz ZRt.

A nagy szervesanyag-tartalmú szennyvíziszap komposztok mezőgazdasági felhasználását a

szervestrágya csökkenő mennyisége miatt hiányzó szervesanyag-utánpótlás, valamint a

komposztok komplex tápanyag-tartalma indokolja. Használatuk azonban veszélyeket is rejt

magában, melyek közül a toxikus elemek akkumulációja a legismertebb. A talaj-növény

rendszerre gyakorolt hatásukat általában rövid távú (1-3 éves) kísérletekben vizsgálják, melyek

eredményei nem azonosak a hosszú távú alkalmazás eredményeivel. Munkánk célja a

rendszeres szennyvíziszap kijuttatás tartamhatásának vizsgálata, melyet talajenzimek aktivitás-

változásával jellemzünk.

A kísérleteket egy 2003-ban beállított kisparcellás kísérletben végezzük, ahol 3 évente 0, 9, 18

és 27 t/ha szennyvíziszapot dolgozunk be a talaj szántott rétegébe. A komposzt 40%

szennyvíziszapot, 25% szalmát, 30% riolittufát és 5% bentonitot tartalmaz. Jelen munkánkban

bemutatjuk az invertáz és kataláz enzimaktivitások változását az őszi talajmintákban, és

vizsgáljuk a talajkémiai tulajdonságokkal való összefüggésüket is. Az eredmények jól mutatják

a rendszeres talajkezelés kumulálódó hatását.


37

Fővárosi iskolakertek talajának nehézfémtartalom vizsgálata és értékelése a

biztonságos növénytermesztés lehetőségének szempontjából

Mátyás Izolda, Berényi Üveges Judit, Szegi Tamás, Csenki Sándor, Kovács Károly

Iskolakertekért Alapítvány, NÉBIH

Az iskolakert mozgalom újraéledésével számos városi iskolakert is kialakításra került, melyek

a városi környezet negatív hatásainak ki vannak téve. Az iskolakertet használó gyerekeket

tekintve, az iskolakerteket a talajszennyezettség szempontjából fokozottan érzékeny

területeknek minősíthetjük, ahol a talaj egészségének ellenőrzése különös fontossággal bír.

Az iskolakertek élelmiszerbiztonságának kérdését az Iskolakertekért Alapítvány és a NÉBIH

közös ügyként kezelik. A két szervezet együttműködése révén 2016 február-márciusi

időszakában megvalósulhatott 8 fővárosi és 1 vidéki - környezeti kockázatoknak fokozottan

kitett - iskolakert talajvizsgálata. Ezen vizsgálatok eredményeit mutatja be az előadás, melyek

igazolták, hogy a városi környezet nem okoz általános nehézfémszennyezési problémát az

iskolakertek talajában, a terület múltjából adódóan azonban lokális problémák jelentkezhetnek.

Az előadás része egy esettanulmány ismertetése is, amely magaságyás-talajcsere-mulcs-

védőnövények alkalmazásával kíván egy modell értékű megoldási lehetőséget nyújtani

szennyezett talajú iskolák talajproblémáinak áthidalására.

Vörösiszap-szennyezés talajra gyakorolt hatásainak szivárgáshidraulikai szimulációja

Kozma Zsolt, Makó András, Nyilas Bálint

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest

Munkánk célja az ajkai vörösiszap katasztrófa egyes talajtani és környezeti következményeinek

szimulációs vizsgálata volt. Fizikai és numerikus modell oszlopkísérletek segítségével kívántuk

meghatározni egy vörösiszappal szennyezett talajszelvény szivárgáshidraulikai viszonyait,

amely a potenciális szennyezőanyagok (pl. nehézfémek) terjedésmodellezésének alapját

jelentheti. A kiinduló pontot egy korábban már publikált laboratóriumi esőztetett talajoszlop

kísérlet jelentette, amelyben a szerzők a vörösiszap elöntés talajtulajdonságokra gyakorolt

hatásait elemezték. Munkánk két fő részből állt: (1) a hangsúlyt kifejezetten a

szivárgáshidraulikai vonatkozásokra fektetve, némi módosítássokkal megismételtük az eredeti

oszlopkísérletet. (2) a mérési eredményekre alapozva több verzióban elkészítettük a

talajszelvény numerikus szivárgáshidraulikai és egyszerűsített transzport modelljét (Hydrus-1D

programmal). A kísérletsorozat legfontosabb eredménye a vízforgalmi szempontból (a

csurgalékvíz idősorára) kalibrált modell, amely a jövőben transzportmodellé fejleszthető

tovább.


38

Talajfizikai és Talajásványtani szekció

Szélsőséges vízháztartási helyzetek talajtani okai és következményei

Várallyay György

MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest

A hidro(geo)lógiailag gyakorlatilag zárt Kárpát-medence (s annak legmélyebb fekvésű részét

képező Magyarország) legnagyobb potenciális természetes víz-tározója a talaj. Az

előrejelzések szerint az időjárási és vízháztartási szélsőségek valószínűsége, gyakorisága,

tartama, mértéke és kedvezőtlen/káros gazdasági, környezeti, ökológiai és társadalmi

következményei egyaránt növekedni fognak. Mégpedig gyakran ugyanazon a területen,

ugyanabban az esztendőben. Ezért megkülönböztetett jelentősége van e potenciális kapacitás

minél teljesebb és hatékonyabb kihasználásának. A víz talajba szivárgásának és a talajban

történő hasznos (növények számára felvehető formában történő) tározásának elősegítése

egyidejűleg csökkenti a szélsőséges vízháztartási esetek (árvíz, belvíz, túlnedvesedés, illetve

szárazság, aszály) kockázatát, mérsékli ezek káros következményeit. Mindent el kell követni

tehát ezek érdekében. A talaj vízháztartás szabályozása egyaránt nélkülözhetetlen eleme az

ésszerű és fenntartható talajhasználatnak, növénytermesztésnek, mezőgazdasági

vízgazdálkodásnak és a hatékony talaj- , víz- és környezetvédelemnek.

A réz megkötődése különböző vízhatású talajokon

Balázs Réka1, Németh Tibor1,2, Kovács Kis Viktória3, Cora Ildikó3, Szalai Zoltán4, Ringer

Mariann5, Sipos Péter1

1MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet,

2ELTE Ásványtani Tanszék,

3MTA EK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet

4MTA CSFK Földrajztudományi Intézet

5ELTE Környezet és Tájföldrajzi Tanszék

Vízhatású talajok tulajdonságai (textúra, pH, redox viszonyok, szervesanyag tartalom) térbeli

és időbeli változékonysággal jellemezhetők. Mindezek az ásványos, azon belül a vas- és

agyagásványos összetételükre, természetes nyomelem eloszlásukra is hatással vannak.

Kutatásunk a természetesen előforduló, szezonálisan változó, egymásba alakuló vas-

(oxi)hidroxidok és a mellettük található agyagásványok nehézfém-megkötésben játszott

szerepére irányul.

Jelen munkában laboratóriumi körülmények között szorpciós kísérletben (Cu) hasonlítottunk

össze réti talaj vasas felhalmozódási szintjéből (jelentős goethit tartalom) és redukált

talajkörnyezetből származó (vivianit és zöld rozsda ) mintákat. A kísérlet eredménye újszerű, a

legnagyobb rézmegkötési kapacitással a redukált talajkörnyezetből származó, vivianit

vasásványt tartalmazó minta jellemezhető szemben a vasfelhalmozódási szint talajával.

Az eredményeket a részletes agyagásványtani és további talajvizsgálatokkal összevetve

ismertetjük.


39

Hazai erdőtalajok agyagásványainak átalakulása és tulajdonságaik változása

Németh Tibor, Balázs Réka, Sipos Péter, Kátay Zoltán, Meskó Zoltán, Kovács Kis Viktória

ELTE Ásványtani Tanszék

MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet

Az agyagásványok annak ellenére, hogy felszíni körülmények között stabilak és ennek

megfelelően, mint a primer ásványok átalakulási termékei jelennek meg, egyben érzékenyen is

reagálnak a fiziko-kémiai változásokra, melyek hatására maguk is átalakulnak. Átalakulásuk

pedig tulajdonságaik megváltozását vonja magával.

Cserháti és soproni-hegységi barna erdőtalajok példáján bemutatjuk, hogy a talajalkotó

agyagásványok átalakulása megváltoztatja azok nehézfém-megkötő képességét. A klorit

vermikulitosodása például növeli a réz megkötődését, a vermikulit illitesedése csökkenti.

Szmektites talaj esetében az agyagásvány rétegtöltésének van nagy szerepe az adszorpcióban.

A növekvő rétegtöltéssel növekszik a talaj kobalt és kadmium felvétele.

A változások legegyszerűbb, természetes előidézője lehet a ciklikus nedvesedés–száradás. Az

egymást követő nedves és száraz ciklusok során (60-120 ciklus után) jelentősen csökken a

szmektitek mérete. Emellett ez a folyamat szmektites talajban csökkenti a felvehető kálium és

ólom mennyiségét.

A lézerdiffrakciós és a nemzetközi szabvány szerinti pipettás módszerrel mért

mechanikai összetétel adatok harmonizációja a LUCAS talajadatbázison kifejlesztett

pedotranszfer függvények segítségével

Makó András, Tóth Gergely, Tóth Brigitta, Rajkai Kálmán, Hermann Tamás, Hauk Gabriella,

Barna Gyöngyi


A lézerdiffrakciós mechanikai összetétel (MÖ) vizsgálatok eredményeinek a klasszikus pipettás

MÖ adatokkal történő megfeleltethetősége céljából számos helyi, esetleg országos

reprezentativitású konverziós függvényt dolgoztak ki a kutatók. Célunk volt olyan

pedotranszfer függvények (PTF) kifejlesztése, melyek kontinentális (európai) léptékben

javasolhatók a különböző módszerekkel mért adatok harmonizációjára. A LUCAS (Land

Use/Land Cover Area Frame Survey) európai talajadatbázis 400 reprezentatív talajmintáján

kidolgozott becslőeljárás a lézerdiffrakciós módszerrel meghatározott (a módosított agyag/por

és por/homok frakcióhatárokat figyelembevevő) agyag-, por- és homokfrakciók térfogat-

százalékos értékeiből és a talajok alapvizsgálati eredményeiből számítja az ISO 11277:2009(E)

nemzetközi módszernek megfeleltethető, tömegszázalékban megadott szemcsefrakciókat.


40

Közérdekű ásványi nyersanyag előfordulások koncepciójának alkalmazási lehetőségei

talajjavító ásványi nyersanyagokra – hazai és EU-s (MINATURA2020) projektek

Horváth Zoltán, Sári Katalin, Újháziné Kerék Barbara, Barczikayné Szeiler Rita

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Az elmúlt években először a nemfémes szilárd ásványi nyersanyagok iránt növekedett meg az

érdeklődés, majd 2015-ben a talajjavító ásványi nyersanyagokkal kezdett részletesebben

foglalkozni a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság

Horizont 2020 Kutatási és Innovációs Programjának keretén belül indult el a MINATURA2020

projekt. A hároméves projekt legfőbb célja, hogy kidolgozza a „közérdekű ásványi nyersanyag-

előfordulások” (Mineral Deposits of Public Importance, MDoPI) meghatározásának és azt

követő védelmének koncepcióját, illetve módszertanát, így biztosítva ezek legmegfelelőbb

felhasználását a jövőben – azzal a céllal, hogy a harmonizált európai szabályozási, útmutatási

vagy politikai keret részévé váljon. Mivel 2016-ban növekszik a jelentősége a talajjavító

ásványi nyersanyagok mezőgazdasági célú felhasználásának, a kapcsolódó potenciál-

felmérések és szakmai konzultációknak is növekszik a szerepük. Az előadásban a kapcsolódó

projektek céljai, előzetes tapasztalatok kerülnek bemutatásra, illetve a fenti célok érdekében a

szakterületek közötti párbeszédet is fejleszteni kívánjuk.

Szennyvíziszap komposzt kezelés talajfizikai hatásai

Aranyos Tibor József, Makádi Marianna, Tomócsik Attila, Orosz Viktória, Blaskó Lajos

DE ATK Nyíregyházi Kutatóintézet

Az újabb kísérleti eredmények szerint a homoktalajok kolloidtartalmának növelésére

potenciálisan alkalmas anyagok választéka és mennyisége tovább bővülhet a szennyvíztisztítás

során keletkező iszapok komposztálásával. A DE ATK Nyíregyházi Kutatóintézetében 2003-

ban beállított kísérletben a Nyírségvíz ZRt-vel közösen kifejlesztett szennyvíziszap komposzt

készítményünk (Nyírkomposzt) rendszeres alkalmazásának talajfizikai hatását vizsgáltam. A

terület jellegzetes talajtípusa a kovárványos barna erdőtalaj. A kísérletben használt komposzt

alkotói: szennyvíziszap (40%), szalma (25%), riolit (30%) és bentonit (5%). A komposztot 0,

9, 18 és 27 t/ha dózisban dolgoztuk be a talajba. A térfogattömeg értékek alapján a megismételt

kezelések utáni első két évben statisztikailag igazolt a komposzt kezelések tömődöttséget

csökkentő hatása. A kedvező talajszerkezet kellő mennyiségű pórust tartalmazott a

levegőmozgás számára, ezzel megfelelő talajállapotot biztosítva. A komposzt kezelést követő

harmadik évben azonban statisztikailag igazolt térfogattömeg-változás nem volt kimutatható,

melynek oka a homoktalajban uralkodó erőteljes mineralizációs folyamatok hatására csökkenő

szervesanyag-tartalom.


41

Talajtermékenységi és Tápanyaggazdálkodási szekció

A homoktalajon termesztett bokorbab biomassza produkciójának és a talaj oldható

tápelem-tartalom változásának vizsgálata különböző eredetű szerves anyagok

használatakor

Balláné Kovács Andrea-Kincses Sándorné-Erdeiné Kremper Rita

Debreceni Egyetem, MÉK

Tenyészedényes kísérletben a karbamid, eltérő C/N arányú szerves anyagok (búzaszalma,

ételhulladék komposzt) és az EM-1 baktériumtrágya hatásait vizsgáltuk a humuszos

homoktalajon termesztett bokorbab termésére, a talaj oldható tápanyag-tartalmának

változására. A kezelésenként négy ismétlésben beállított kísérletben a következő kezeléseket

alkalmaztuk: 1: kontroll, 2: karbamid, 3: búzaszalma, 4: ételhulladék komposzt, 5: CaCO3, 6:

EM-1 baktériumtrágya, 7: karbamid+EM-1, 8: búzaszalma+EM-1, 9: ételhulladék

komposzt+EM-1, 11: CaCO3+EM-1. Eredményeink rámutattak a karbamid és az ételhulladék

komposzt, valamint a meszezés termést növelő hatására. A baktériumtrágya önmagában

alkalmazva nem módosította a bab termését, azonban mésszel és ételhulladék komposzttal

együtt kombináltan kijuttatva statisztikailag igazolhatóan növelte azt. A kísérletben az

ételhulladék komposzt és a búzaszalma tápanyagszolgáltató képessége is igazolódott. A

komposzt alkalmazásakor a tenyészidő végén is igazolhatóan növekedett a talaj CaCl2 oldható

NO3-N, összes-N mennyisége, az AL oldható Ca, Mg és P2O5 mennyisége. A szalma talajba

juttatásakor a CaCl2 oldható Mn és Zn, valamint az AL oldható K2O, Ca és Mg mennyiségének

növekedését tudtuk igazolni.

Fatelepítés (agroforest) lehetőségei réti szolonyec típusú szikes talajokon és azok

környezetében

Blaskó Lajos 1- Czimbalmos Róbert2 - Gálya Bernadett1- Herdon Miklós3 - Tamás János1

1 Debreceni Egyetem, Víz-és Környezetgazdálkodási Intézet, 2 Debreceni E., Karcagi

Kutatóintézet,

3 Debreceni Egyetem, Gazdaságelemzés-módszertani és Alkalmazott Informatikai Intézet

Hazánkban a szántó hasznosításra nem, vagy csak talajjavítással alkalmassá tehető területek

legnagyobb kiterjedésben a szikes talajokon fordulnak elő. A hasznosításukra irányuló

vizsgálatok között régi hagyományai vannak az erdészeti hasznosítás kutatásának. Az EU

mezőgazdasági kutatásai között prioritást élvez a mezőgazdasági erdők (agroforest) különböző

ökológiai körülmények közötti telepítési lehetőségeinek kutatása.

A tervezett előadásban Karcag területén réti szolonyec talajon, ill. réti és réti csernozjom

talajokon a Püspökladányi Állomással együttműködésben folytatott kísérletek tapasztalatait

foglaljuk össze.A vizsgált terület agro-ökológiai adottságait és a fák termőhely iránti igényét

összevetve megállapítható, hogy sem csapadék mennyisége, sem a termőréteg mélysége nem

elégíti ki a fák igényét.

A fák által igényelt termőréteg mélység megteremtésének gyakorlata a bakhátas erdőtelepítés.

Ennek a módszernek az eredményeit a Karcagi Kutató Intézetben 1985-ben telepített erdősáv

vizsgálata alapján mutatjuk be.

Az eredmények alapján a telepített fák hosszabb távú életben maradására, illetve nagyobb

fatömeg produkció elérésére ott van esély, ahol a kis nátrium tartalmú réteg legalább 60 cm-nél

és a szódát is tartalmazó réteg 80 cm-nél mélyebben van.

Ezek a feltételek mesterségesen, nagy beruházást igénylő bakhátas telepítéssel teljesíthetők.


42

Alföldi nyár, akác és tölgy ültetvények hatása a talajra és talajvízszintre

Tóth Tibor, Szabó András, Gribovszki Zoltán, Bidló András, Rásó János, Balog Kitti

MTA ATK TAKI Budapest

A füves területek és szántók helyén telepített erdők erőteljes hatást gyakorolnak a talajra, a

talajvízszintre. A fák mély gyökérzete és a korábbi vegetációnál jelentősen nagyobb

vízfelvétele elősegíti a sótartalom-növekedést az altalajban, illetve a talajvízszint-süllyedést.

Mivel a hazai folyamatos erdőtelepítés főleg az Alföldet érinti, erdő–kontroll furatpárok

talajtani, hidrológiai és biológiai jellemzőit vizsgáltuk, a sófelhalmozódást és a dendromassza

növekedést befolyásoló hatások feltárása érdekében.

Egyenleteket állítottunk fel külön-külön az erdő-kontroll állomány alatti sótartalom

felhalmozódás, illetve az állományok dendromasszája (függő) és a feltételezett tényezők

(független változók) között mindhárom vizsgált fafajra, a nemesnyárra, akácra és kocsányos

tölgyre (28-24-18 db). A számítások során megfelelő megbízhatósággal nem tudtunk akácra

vonatkozó egyenleteket felállítani. A nyár állományokra vonatkozó egyenletekben rendre több

változó mutatott statisztikailag szignifikáns jelentőséget, mint a tölgy állományokra vonatkozó

egyenletekben, tükrözve a nyár nagyobb vízfelvételét és a termőhelyi tényezőktől való nagyobb

mértékű függését.

Tartamhatások az energetikai célra termesztett fűzzel (Salix sp.) beállított szabadföldi

kísérletben

Simon László, Uri Zsuzsanna, Vincze György, Irinyiné Oláh Katalin, Vígh Szabolcs

Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézet Agrártudományi és

Környezetgazdálkodási Tanszék, Nyíregyháza

Tízkezeléses négyismétléses szabadföldi tartamkísérletet állítottunk be 2011-ben kovárványos

barna erdőtalajon 0,4 hektáron energetikai célra termesztett fűzzel (Salix triandra x viminalis,

cv. Inger), melyben az ammónium-nitrát (AN) és a karbamid (KARB) fejtrágyák, a települési

biokomposzt (TBK), a települési szennyvíziszap komposzt (TSZK), a fűzhamu (FH), valamint

a riolittufa (RT) önmagában vagy kombinációkban történő kijuttatásának hatását vizsgáljuk a

fűz ásványi táplálkozására (táp- és toxikuselem-felvételére), hozamára, és más paraméterekre.

2015-2016-ban megállapítottuk, hogy a 2011 óta kezelésben nem részesült kontrolhoz

viszonyítva a TSZK+FH-val kezelt kultúrákat kivéve valamennyi kezelés többé-kevésbé

megnövelte a vesszők maximális hosszát, illetve a fűzvesszők 50 cm-es magasságban mért

átmérőjét. 2016 januárjában a legnagyobb vesszőhozamot az AN-tal (+56%), KARB-dal

(+55%), TBK-tal (+52%), és a TSZK-tal (+60%) kezelt kultúrákban mértük, míg a TSZK+FH-

tal kezelt parcellák hozama 13-kal lecsökkent a kontrolhoz viszonyítva. A fűzvesszők

elemösszetételét megvizsgálva azt tapasztaltuk, hogy az évenkénti AN fejtrágyázás emelte meg

legjelentősebben a N koncentrációt, míg a P koncentráció a legnagyobb a TSZK-tal kezelt

kultúrában volt. A kezelések a fűzvesszők kénfelvételét nem befolyásolták számottevő

mértékben, míg az esszenciális mikroelemek közül elsősorban a cinkfelvételre voltak hatással.

A kijuttatott anyagokból nem kerültek át számottevő mennyiségben a fűz vesszőibe toxikus

elemek (As, Ba, Cd, Pb).


43

Növénytáplálási kísérletek talajtani vizsgálata kedvezőtlen termőhelyen

létesített fás szárú energetikai ültetvényben

Bakti Beatrix, Simon Barbara, Gyuricza Csaba

NAIK-ERTI 4150 Püspökladány

A megújuló energiaforrások felhasználásának növekedésével hazánkban is egyre nagyobb

szükség lesz a biomasszára, mint energiahordozóra. Fontos, hogy a tűzifa mellett egyre inkább

a kevésbé értékes szántóföldi területeken is termelhessünk energetikai alapanyagot fás szárú

ültetvényekkel, melynek fontos környezetvédelmi aspektusai is vannak, mint például a

talajvédelem, vagy a szén-dioxid megkötése. A Szent István Egyetem Növénytermesztési és

Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában Gödöllőn kedvezőtlen termőhelyi

körülmények között csernozjom barna erdőtalajon 2007-ben állítottunk be kísérletet fás szárú

energianövényekkel. A kísérletben öt fűzfajta (Tora, Tordis, Inger, Sven, Csala), illetve négy

nyárfajta (AF2, Pegaso, Sirio, Monsivo), valamint három növénytáplálási szint (kontroll,

műtrágya, komposzt) hatását vizsgáltuk. Arra kerestünk választ, hogy kétéves vágásfordulóban

melyik tápanyagkezelés, illetve melyik fajta biztosítja a legnagyobb biomasszát és hogy hogyan

változik a talajállapot. A talajállapot minősítését talajfizikai (talajellenállás, talajnedvesség-

tartalom, térfogattömeg), talajkémiai (pH/H2O/, pH/KCl/, szervesanyag tartalom) és

talajbiológiai (földigiliszta egyedszám, biomassza és morfotípus) paraméterek mérésével

végeztük el. A komposzttal kezelt parcellákon bizonyítottuk, hogy a talaj nedvességveszteség

csökkenése érhető el, ami segíti a növényeket az esetleges szárazabb periódusok

átvészelésében, továbbá megőrzi vagy javítja a talaj kedvező fizikai, biológiai állapotát.

Gyomflóra és biomassza produkció vizsgálatok a kukorica korai fenológiai stádiumában

trágyázási tartamkísérletben

Mazsu Nikolett, Kamuti Mariann, Sándor Renáta, Csathó Péter, Lehoczky Éva

Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont,

Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest

Kutatómunkánkat az MTA ATK TAKI nagyhörcsöki kísérleti telepén, mészlepedékes

csernozjom talajon 2003-ban beállított trágyázási tartamkísérletben, öt kezelésben (kontroll,

PK, NK, NP, NPK), 6 ismétlésben végeztük a kukorica korai fejlődési stádiumában (BBCH

18). Vizsgáltuk a gyomflóra faji összetételét, a gyomnövények egyedsűrűségét, dominancia

viszonyait, továbbá mértük a gyomok és a kukorica friss-, és száraz tömegét.

2014-ben, a nem gyomirtott mintaterületeken összesen 20 gyomfaj fordult elő. A fajok

diverzitásában a kezelések függvényében jelentős eltérések mutatkoztak. A kontroll, PK és NK

kezelésekben az Ambrosia artemisiifolia L., az NP és NPK kezelésekben a Chenopodium album

L. volt a domináns faj. A gyom egyedsűrűség 93 db/m2 (NK) és 143 db/m2 (PK) között változott.

A gyomok hajtásának száraz tömege az NK kezelésben volt a legkisebb (53 g/m2), a PK

kezelésben pedig a legnagyobb (128 g/m2). A gyommentes körülmények között fejlődött

kukorica tömege mind az öt kezelésben nagyobb volt a gyomos kukoricához képest, a

különbségek több esetben matematikailag is igazolhatóak voltak.


44

Talaj és növény beltartalmi paramétereinek változása trágyakezelések hatására

Dálnoki Anna Boglárka, Huszár Szilvia, Sebők András, Fekete György, Czinkota Imre

NAIK-ÁTHK Herceghalom

A kijutatott almos-és hígtrágya a talajban részben átalakul növényi tápanyaggá, illetve

potenciálisan káros szennyezőkké. Mindemellett létrejönnek olyan szerves savak és

komplexképzők, melyek a potenciálisan káros elemek mobilizálódását segítik elő. Mindezen

folyamatok eredményeként a szerves trágya alkalmazása jelentősen befolyásolja a növények

számára elérhető és felvehető elemek koncentrációját, melyekbe nem csak az esszenciális

alkotók, hanem a káros mikro-és makro elemek is beletartoznak. Így akkumulálódnak majd

bekerülnek a táplálékláncba, mely magába foglalja a trágya-talaj-növény rendszert is. Ezen

folyamatok vizsgálatára állítottunk be egy kísérletet, melyben meghatározott kontroll,

hígtrágyával és almos trágyával kezelt területek talaj-és növényminták beltartalmi

paramétereinek változását figyeltük az Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari

Kutatóintézet területén. Varianciaanalízis segítségével határoztuk meg a kapott adatokból a

trágyakezelések hatásait és a vizsgált anyagok mozgását a trágya-talaj-növény rendszerben.

Hosszú távú tápanyagtartalom változások a Szévíz vízgyűjtő talajaiban és hatásuk a

diffúz foszforterhelésre

Magyar Zoltán, Lovas Botond, Sisák István

Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely,

A Balaton vízgyűjtőjén fontos lenne, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben megjelenjenek

az eddig elhanyagolt diffúz terhelés csökkentését célzó intézkedések, amelyeket eróziós és

tápanyag lemosódási modellek alapján kell meghozni. A Szévíz Zalaegerszeg közelében ömlik

a Zalába, vízgyűjtője mintegy 160 km2. Az egész vízgyűjtő mezőgazdasági területét lefedő

talajvizsgálati adatgyűjtést végeztünk az 1970-2015 évek közötti periódusra, és megállapítottuk

a talajok felvehető foszfor tartalmának változását ezen időszakban. Digitális adatállományok

felhasználásával (10x10 m domborzatmodell, CORINE adatbázis, MÉM-NAK 1983

talajtérkép, AGROTOPO adatbázis) elvégeztünk egy táblaszintű eróziós becslést a RUSLE

modell segítségével. Egy korábbi laboratóriumi modellkísérlet eredményeire támaszkodva a

különböző eróziós helyzetek esetében becslést adtunk a táblaszintű foszfor lemosódásra.

Hordalék-továbbítási számításokat végeztünk irodalmi adatok alapján, és ezzel becsültük az

oldott és partikulált foszfor terhelést a torkolati szelvényben. Az eredmények kalibráciját egy

közeli, ökológiailag nagyon hasonló vízfolyás terhelési adataival végeztük el.


45

Talajvédelmi szekció

A legfőbb hungarikumunk, a termőföld minőségének védelme kezdetektől napjainkig

hazánkban

Horváth Jenő

Ny. min. vezető szakfőtanácsos

A talajvédelem korai időszaka

Talajvédelem a szocialista nagyüzemek kialakulása idején

Talajvédelem alakulása hegy- és dombvidéken

Talajvédelmi melioráció kiterjesztésének időszaka Magyarország síkvidéki területeire

A földtulajdon-változás kedvezőtlen hatásai a talajvédelmi tevékenységre

Talajvédelem jelenlegi helyzete és a kibontakozás lehetőségei hazánkban

Gyepes sávok és/vagy talajkímélő művelés? Hatékony nedvességmegőrzés és

talajvédelem dombsági területeken.

Madarász Balázs1,2, Juhos Katalin2, Benke Szabolcs1, Jakab Gergely1, Szalai Zoltán1, Tóth

Adrienn1, Csepinszky Béla1, Kertész Ádám1

1MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet,

2Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talaj és Vízgazdálkodás tanszék,

Élénk felszínű dombsági mezőgazdasági területeken a domborzati viszonyok predesztinálják

az olykor nagy mennyiségű lefolyást és eróziót. Ugyanakkor ma már számtalan technológia

ismert, amelyek lehetővé teszik, hogy hatékony gazdálkodás mellett is biztosítsuk a talaj

termékenységét és a talaj-, sőt mi több környezetünk védelmét. Intézetünk 2004 óta parcella és

tábla szinten vizsgálja a talajkímélő művelés és a gyepes sávok hatását. Jelen tanulmányban az

elmúlt 12 év adatait és tapasztalatait összegezzük. Eredményeink azt mutatják, hogy a

beruházás igényes talajkímélő művelés kiemelkedő hatékonysággal képes a lefolyó vizek,

tápanyagok és talaj több mint 90%-át visszatartani és a kultúrnövényeink számára megőrizni.

A kisebb anyagi beruházást igénylő gyepes sávok is hatékony eszközök lehetnek az erózió

elleni küzdelemben (50–70%), azzal a különbséggel, hogy az ilyen területeken megmozdult

anyagok nem in situ, hanem áthalmozva a gyepes sávokban halmozódnak fel.


46

Szélerózió okozta humusz- és tápanyag áthalmozás in-situ szélcsatorna kísérleteken

alapuló értékelése Dél-alföldi csernozjom talajokon

Farsang Andrea, Barta Károly, Szatmári József, Bartus Máté

Szegedi Tudományegyetem

Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

A nagy értékű csernozjom talajainkat veszélyeztető széleróziós folyamatok hatásaival fontos

szembesülnünk, hiszen a feltalaj tápanyag-, és szervesanyag tartalmának széleseményekhez kötődő

térbeli átrendeződése nemcsak az adott pontban ható talajdegradációs probléma, hanem

növénytermesztési, tápanyagpótlás-tervezési és környezeti szempontból is sarkalatos kérdés.

Munkánk során Dél-alföldi mintaterületek (Apátfalva, Szeged) csernozjom talajait in situ

körülmények között terepi szélcsatornával vizsgáltuk azon céllal, hogy kvantifikáljuk a

különböző erősségű szélesemények által okozott talajveszteség mértékét, a feltalaj agronómiai

szerkezetében bekövetkező változásokat, valamint az ezzel együtt járó humusz és tápanyag

áthalmozás nagyságrendjét, majd eredményeink alapján megállapításokat tegyünk a két terület

talajtani sajátosságaiban és a deflációs érzékenységben tapasztalt különbségek

összefüggéseire.A terepi szélcsatorna kísérletek alá vont réti csernozjom területek egyes

talajtani alaptulajdonságaikban (fizikai féleség, aggregátum összetétel, humusz %, CaCO3

tartalom) kismértékben eltérnek egymástól. Az apátfalvi terület talajának magasabb karbonát-

és humusztartalma, valamint szerkezeti összetételében mért magasabb morzsa arány a

küszöbsebességi érték növelésének irányába hatnak. A Szegedtől É-ra eső réti csernozjomokon

6,5-9,0 m/s közötti indítósebesség értékeket mértünk, míg Apátfalván 13,0 m/s volt az

indítósebesség értéke. A humusz- és elemáthalmozódás mértéke tekintetében nagy különbségek

nem adódtak. Az egy-egy erozív szélesemény alkalmával regisztrálható humusz elmozdulás

5,5-6,9 g/m2, a P 0,1-0,8 g/m2, a K elmozdulás pedig 1,6-13.9 g/m2 között változott. Ezen

értékek nagyságrendi egyezést mutatnak Bielders et al. (2002), valamint Sterk et al. (1996)

terepi, on-site technikával kapott mérési eredményeivel.

A szélerózió veszélyének integrált térbeli becslése Magyarországon

Négyesi Gábor1, Pásztor László2, Laborczi Annamária2, László Elemér3, Kovács Tamás4,

Bihari Zita4

1 Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Debrecen,

2 MTA ATK TAKI, Budapest, 3 MTA ATOMKI, Debrecen,

4 Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest,

A magyarországi talajok szélerózió-érzékenységét a szél sebességének mint kiváltó tényezőnek

és a két legfontosabb befolyásoló tényezőnek, a talajok textúrájának és a felszínborításnak az

integrálásával becsültük. A szélcsatornában végzett mérések alapján országos szintű, a kritikus

indítósebesség értékeit tartalmazó térképet szerkesztettünk. Az átlagos szélsebesség értékek

térbeli becslését 0.5’ felbontásban a felszíni meteorológiai elemek térbeli interpolációjához

kifejlesztett MISH módszer segítségével végeztük el. A kritikus indítósebesség előfordulási

valószínűségét az adott rácson előforduló talajtextúra típusok alapján adtuk meg. A térképezés

során a felszínborítást is figyelembe vettük és a végső eredménytérképből kivontuk azokat a

felszínborítási egységeket, amelyek nem relevánsak a szélerózió szempontjából (erdők,

vízfolyások, települések stb.). A térkép alapján elmondhatjuk, hogy az ország területének kb.

5%-a nagyon erősen érzékeny a szélerózióra, ezek a területek az egykori folyóvízi

hordalékkúpok felszínén találhatóak..


47

Talajban és növényekben mért réz és cink mennyiségének változása szennyvíziszap

komposzt kezelés hatására

1Tomócsik Attila, 1Aranyos Tibor József, 1Makádi Marianna, 1Orosz Viktória, 2Mészáros

József, 3Füleky György

1Debreceni Egyetem ATK Nyíregyházi Kutatóintézet 2Nyírségvíz Zrt.

3Szent István Egytem Talajtani és Agrokémiai Tanszék

A DE ATK Nyíregyházi Kutatóintézetben 2003 óta fenntartott kisparcellás kísérletetben

vizsgáljuk a megfelelő beltartalmi paraméterekkel rendelkező kommunális szennyvíziszap

komposzt alkalmasságát a homoktalajokból hiányzó makro- és mikroelemek pótlására A

kísérletet beállítását követően három évente (2006, 2009, 2012 és 2015), ősszel juttattunk ki

komposzt készítményt. Az alkalmazott korlátozásmentesen felhasználható termésnövelő anyag

(Nyírkomposzt) összetétele: szennyvíziszap 40 %, szalma 25 %, riolit 30 %, bentonit 5 %. A

kísérleti területen négy kezelést vizsgálunk, a kontroll mellett 9, 18 és 27 t/ha dózisban juttatjuk

ki és szántjuk be a talajba a szennyvíziszap komposztot. A tesztnövények zöldborsó (Pisum

sativum), tritikálé (Triticosecale x Wittmack) és kukorica (Zea mays), melyek kiterített

vetésforgóban követik egymást. Vizsgáljuk a talaj fizikai, kémiai és mikrobiológiai

tulajdonságainak, a talaj és a tesztnövények nehézfémtartalmának alakulását. Cikkünkben a

szennyvíziszap komposzt kezeléseket követő első években a talajban és a tesztnövényekben

mért összes réz és cink mennyiségének változását mutatjuk be.

Nemesnyárasok talajvédelmi célú sarjaztatásos felújíthatóságának vizsgálata gyenge

termőhelyi adottságú homoki területeken

Rásó János, Bakti Beatrix, Kiss Tamás, Nagy Angelika, Honfy Veronika, Csiha Imre, Keserű

Zsolt

NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, Püspökladány, Farkassziget.

Magyarországon az ültetvényes fatermesztés során szinte egyáltalán nem alkalmazott

termesztés-technológiai módszer a nyárültetvények tuskósarjról történő természetes felújítási

módja. A módszer egyik nagy előnye, hogy a hagyományos módszerrel ellentétben elmarad a

talaj előkészítés, amely megváltoztatja az ültetvény talajállapotát, vagyis megóvjuk a minőségét

a fizikai, kémiai és biológiai romlástól. A talaj feltételesen megújuló természeti erőforrás,

amely egyben a mezőgazdasági termelés és erdőgazdálkodás alapvető termelőeszköze. A

talajművelés csökkentésével lényegesen javult a talaj szerkezete, fizikai állapota. A

talajszerkezet javulása pedig összefüggést mutat a talajok biológiai aktivitásának

fokozódásával.

Vizsgálatunkban arra a kerestük a választ, hogy az Izsák település határában található mintegy

60 ha-os kísérleti területen található négy nyárfajta esetében melyek azok a szélsőséges

talajadottságok, amelyeknél még alkalmazható ez a talajkímélő felújítási módszer. Elvégeztük

a módszernek e kísérleti területre vonatkozó ökológiai és ökonómiai értékelését.


48

Talajkémiai Szekció

Egy besenyőtelki tábla talajnedvességének monitorozása Sentinel műhold és helyszíni

vizsgálatok segítségével.

Tolner László, Gál Edina, Vekerdy Zoltán, Székely Zsuzsa, Waltner István, Tolner Imre

Szent István Egyetem

A precíziós gazdálkodás fontos eleme, hogy információt nyerjünk a talaj termékenységét

befolyásoló talajtulajdonságokról. Információt hosszú távon leggazdaságosabban

távérzékeléssel nyerhetünk. Az értékeléshez elengedhetetlen a helyszíni vizsgálatok és a

távérzékeléssel nyert adatok közötti összefüggések tisztázása.

A vizsgált öt hektáros tábla talaja heterogén. A táblán található szikes folt eltérő

vízgazdálkodású. Ennek hatását vizsgáltuk a talajnedvesség időbeli változásának

megfigyelésével. A terület különböző pontjairól vett felszíni minták nedvességtartalmát

gravimetriásan vizsgáltuk. A mintavételek időpontját annak megfelelően választottuk meg,

hogy mikor kerül a Sentinel műhold az adott területről készített felvétel szempontjából kedvező

pozícióba.

Vizsgálatainkkal összefüggést kerestünk a távérzékeléssel és a helyszíni talajmintavétel alapján

kapott mérési adatok között.

Biomassza hamu alkalmazhatóságának vizsgálata talajsavanyúság javítására

Czinkota Imre, Fekete György, Gulyás Miklós, Tolner László, Sebők András, Köles Péter


A savanyú talajok javítására régóta alkalmazott módszer a meszezés, mely apró szemcsés

CaCO3 –ot alkalmaz. A karbonátos reakciók eredményeként a talajban kalcium ionok dúsulnak

fel a hidrogén ionok helyett és gáz állapotú szén-dioxid keletkezik, mely ásványi eredetű

mészkő használata esetén az üvegházhatást erősíti. Abban az esetben, ha erre a célra, -az

energiatermelés melléktermékeként mindenképpen keletkező - hamut használjuk, egyrészt

növelhetjük a talaj kálium és foszfor tartalmát, másrészt nem kerül további szén-dioxid a

levegőbe, mivel az égés során keletkező fém (Ca, K, Na, Mg….)-oxidokból a levegő szén

dioxidjának megkötésével képződnek karbonátok.

Kísérleteinkben megvizsgáltuk a hamu lúgosságát különböző vizes kioldások esetében. Az

eredmények alapján kiszámítottuk a savanyúság csökkentő hatást. Vizsgálataink alapján

megállapítottuk, hogy mind a hamu, mind extraktumai alkalmasak a talaj savanyúságának

csökkentésére és a talaj kálium szolgáltatásának növelésére.


49

Humuszoldat adszorbciós és deszorbciós kinetikájának meghatározása homokos talajon

oszlopkísérlet segítségével

Sebők András, Czinkota Imre, Fekete György, Grósz János, Dálnoki Anna Boglárka, Grósz

János

Szent István Egyetem, KTDI, Gödöllő

A globális változásokból származó nagy intenzitású csapadékhullás laza talajokon a

humuszanyagok egy részét is mobilizálhatja. Kísérleteinkben homoktalaj A szintjének

humuszanyag megkötődését vizsgáltuk, kinetikai szemszögből, szimulálva a mind gyakoribbá

váló, rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hatását. A talajvizsgálatokban a maximális

megkötő képességre vonatkozó edénykísérletek az elterjedtek, azonban ezek csak az

adszorbeálható mennyiségről adnak információt, a megkötődés kinetikájáról nem, ezért egy

oszlop rendszerű kísérleti beállításban vizsgáltuk ezeket. A mérésben anoxikus, kétfázisú (talaj

és víz) rendszert hoztunk létre, melyben egymást követték a humuszoldatos és desztillált vizes

átmosások. Folyamatosan regisztrálva a koncentrációban bekövetkező változásokat nem csak

az adszorbeált mennyiségről, de a megkötődés sebességéről is adatokat kaptunk. Mérve az

átfolyás sebességét és az átfolyt oldat mennyiségét, kiszámolható a homokon adszorbeálódott

humuszanyag retenciója. Kimutatható a kétfázisú rendszerben tapasztalható szorpciós

hiszterézis, az oldódás-megkötődés okozta fluktuáció és a humuszanyag mobilizálódása a

homokos területen.

Környezeti hatás következtében megváltozott talaj néhány fizikai és kémia

jellemzőjének összefüggése

Tolner Imre Tibor, Szalay Kornél, Jolánkai Márton, Birkás Márta, Pósa Barnabás, Neményi

Miklós, Fenyvesi László, Tolner László

Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Biológiai Rendszerek

és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék

A talajművelés hatására olyan kémiai és fizikai változások történnek a talajokban, amelyek

megváltoztathatják a talaj optikai tulajdonságait is. A Szent István Egyetem nagygombosi

kísérleti területén beállított hat különböző talajművelési stratégia szerint folytatott gazdálkodás

eredményeként a talaj felső rétegében létrejött változásokat vizsgáltuk. A változásokat

laboratóriumi körülmények között ASD FieldSpec ® 3 Max spektroradiometerrel, szabadföldi

körülmények között a Sentinel műhold felvételei segítségével vizsgáltuk.

Az intenzív talajművelés gyorsítja a talaj szerves anyagának lebomlását, ami csökkenti a

talajban a szerves kolloidok mennyiségét. Ez befolyásolja a talaj színét, vízgazdálkodását és

szerkezetét. A több éven át alkalmazott mulcs kezelés ellenkező irányú folyamatot indít be.


50

A művelési mód hatása a talaj fizikai és kémiai paramétereire nyírségi homoktalajokon.

Demeter Ibolya1, Makádi Marianna1, Aranyos Tibor1, Tomócsik Attila1, Posta Katalin2,

Csákiné Michéli Erika3

1Debreceni Egyetem ATK, Nyíregyházi Kutatóintézet,

2Szent István Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Mikrobiológiai és Környezet-toxikológiai

Csoport

3Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezettudományi

Intézet

A termőhelyi sajátosságokat figyelembe vevő, helyesen megválasztott művelési mód

alkalmazása elengedhetetlen a talajok jó vízgazdálkodási és tápanyag-szolgáltató

tulajdonságainak fenntartásához/kialakításához.

Munkánkban arra kerestük a választ, hogyan befolyásolja a nyírségi homoktalajok fizikai és

kémiai paramétereit az ökológiai, illetve a konvencionális művelés. Meghatároztuk a vizsgált

talajok főbb kémiai paramétereit (összes N tartalom; nitrit-nitrát-N tartalom; összes és szerves

C tartalom; C/N arány; pHKCl; P2O5 tartalom; K2O tartalom), valamint szemcseösszetételét és

Arany-féle kötöttségét a 0-30 cm-es és a 30-60 cm-es rétegben is. A nyírségi homokterületekre

jellemző a domborzati heterogenitás, így a reprezentatív mintavétel érdekében mind a dombról,

mind a dombaljról történt mintavétel. Vizsgáltuk a mért paraméterek közötti összefüggéseket

is.

A kémiai paraméterek tekintetében általánosságban elmondható, hogy a felső 30 cm-es

rétegben mértünk magasabb értékeket. Mind a kémiai, mind a mechanikai tulajdonságok

tekintetében szignifikáns különbség volt a dombi és dombalji, valamint a különböző

gazdálkodású területek eredményei között is.

Komposzt mineralizáció dinamikája talajérleléses kísérletben

Vágó Imre, Remenyik Tünde

Debreceni Egyetem, MÉK, Agrokémiai és Talajtani Intézet

A növénytáplálás gyakorlatában (az ásványi műtrágyák használata mellett) mind nagyobb teret

nyernek a környezetkímélő, fenntartható módszerek. Különösen jelentősek azok az alternatív

növénytáplálási eljárások, amelyekben a mezőgazdasági melléktermékeket és szerves eredetű

hulladékokat használjuk fel a talaj tápanyagkészletének visszapótlására. Ezek közül kiemelt

jelentőségű a komposztok használata, mert ezzel a talaj szervesanyag-készletének csökkenését

is mérsékelni tudjuk. A komposztok a tápelemeket a növények számára közvetlenül nem

hozzáférhető, jelentős részben szerves anyagokban kötött formában tartalmazzák. A növényi

tápelemek a szerves anyagok mineralizációjával válnak felvehetővé. Emiatt nem elegendő a

komposztok teljes tápanyagkészletét ismernünk, azt is tudnunk kell, hogy ezek milyen ütemben

és mennyiségben válnak felvehetővé.

Talajérleléses kísérleteinket Őrbottyánból származó karbonátos homoktalajon végeztük. A

komposztot és a talajt 5 különböző arányban kevertük, majd a tápközeget 1 kg-os

tenyészedényekbe helyeztük. Az edényeket kezelésenként 4 ismétlésben, randomizálva

állítottuk be. Az érlelést szobahőmérsékleten végeztük. A vízveszteség napi pótlásával a

tápközeg nedvességtartalmát folyamatosan VK=60%-os szinten tartottuk. A dinamikai

vizsgálatokhoz 6 időpontban a tápközegből mintát vettünk, majd mértük a pH-ját és a N, P, K,

Ca, Mg és Mn tartalmát. Az elemzések eredményeit statisztikai analízisnek vetettük alá. A

prezentációban a kapott eredményeket ismertetjük.


51

Magyarország talajjavító ásványi nyersanyagainak potenciálfelmérése

Sári Katalin, Dr. Horváth Zoltán, Vígh Csaba, Dr. Bodor Emese Réka, Dr. Lantos Zoltán,

Barczikayné Szeiler Rita

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest

Hazánk talajjavító ásványi nyersanyagok előfordulása szempontjából kiváló adottságokkal

rendelkezik, megtalálható itt e nyersanyagok minden csoportja: a szervesanyag-utánpótlásra

alkalmas tőzeg, lápföld és alginit, a savanyú talajok meszezésére használható lápi mész és

különböző karbonátok, az ionháztartást javító nemesagyagok és vulkanitok, ill. a komplex

módon hasznosítható ásványi nyersanyagok (perlit, gipsz). 2016-ban a Magyar Bányászati és

Földtani Hivatal és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet együttműködésének keretében

indult egy projekt, amely célul tűzte ki Magyarország talajjavító ásványi nyersanyag-

potenciáljának felmérését. Ebben az évben három nyersanyagcsoport (szervesanyag-tartalmú

kőzetek, karbonátok és nemesagyagok) elterjedését vizsgáljuk egy-egy mintaterületen. A

hosszú távú cél egy országos szintű térinformatikai adatbázis létrehozása, amely minőségi és

mennyiségi információkat tartalmaz az egyes előfordulásokra vonatkozóan. Előadásunkban

bemutatjuk a korábbi kutatásokból származó adatokat, amelyek alapul szolgálnak a jelenlegi

munkánkhoz, ill. a projekt során elért eddigi eredmények.


52

Poszterek összefoglalói


53


Talajosztályozási rendszerek információtartalmának összehasonlítása mátrai talajok

példáján

Keresztessy Ferenc, Szegi Tamás, Csorba Ádám, Bocsi Gergely Gyula,

Láng Vince, Michéli Erika, Fuchs Márta

Heves Megyei Kormányhivatal

A talajokkal kapcsolatos információigény az emberiség tudásával változik, új igények

kielégítése válhat szükségessé. Munkánk során a Mártában, illetve a Mátra hegylábi területein

talajszelvényeket tártunk fel. A feltárt talajszelvények helyszíni morfológiai leírása, fizikai és

kémiai vizsgálata után a szelvényeket osztályoztuk a magyar genetikus és talajföldrajzi, a

nemzetközileg elfogadott WRB (WRB 2014), illetve a megújítás alatt álló hazai osztályozási

rendszer szerint. Vizsgáltuk az osztályozási rendszerek terepi felvételezésen, és a rendelkezésre

álló archív leírások információtartalmán alapuló alkalmazhatóságát, illetve összehasonlítottuk

a különböző osztályozási rendszerek információtartalmát, és egymással történő

megfeleltethetőségét.

A világ túloldala: a Himalája „ Alkalmanként el kell mennünk messzire, hogy kedves

legyen a visszatérés ”

Leviczkyné Dobi Mária

Agromechanika Kkt.

Az ember életében ritkán adódik olyan megtisztelő lehetőség, mint amilyen nekem 2014. őszén

volt : a fiam - ismerve és egyben elismerve teljesítménytúrákon mutatott edzettségi szintemet -

társként hívott a nepáli Mount Everest alaptáborba vezető gyalogtúrára. Nepál dél-ázsiai ország

India és Kína ölelésében. Területe másfélszerese Magyarországnak, és 80%-át a Himalája

vonulatai fedik, amiben a 14 db 8000 méter fölötti csúcsok egyike a Föld legmagasabb pontja

a 8848 méteres Mount Everest, nepáliul Sagarmatha, tibeti nyelven Csomolungma. A Himalája

az ázsiai hegységrendszer része, földtani szempontból az egyik legfiatalabb és a

legbonyolultabb szerkezetű. Az újidőben alakult ki két szárazföldi lemez, az eurázsiai és az

indiai kontinensek ütközése nyomán. Több párhuzamos láncból áll, szerkezete üledékes és

kristályos. A munkám egyben a hobbim is, ezért bár gyaloglás közben a tekintetem a

hegyormokra tapadt, alkalmanként lenéztem a lábam elé is…


54

A hazai genetikai talajszintek leírásának tradicionális, és a FAO irányelvei alapján

módosított megfelelőinek bemutatása

Michéli Erika, Fuchs Márta

Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Talajtani és Agrokémiai

Tanszék

A genetikai talajszintek jelenlegi hivatalos (tradicionális) hazai nevezéktana a Szabolcs (1966)

valamint Jassó és munkatársai (1987; 1989) által készített, több kiadásban megjelent munkákon

alapszik. A két útmutató elkészülése óta azonban jelentősen bővültek a talajokról szerzett

ismereteink, és módosultak a nemzetközi helyszíni leírások útmutatói is. Az utóbbi évtizedek

világossá tették a környezeti, társadalmi és gazdasági változások globális jellegét, és a

harmonizált talajinformáció szükségességét. Az Európai Unió felé az INSPIRE (Infrastructure

for Spatial Information in Europe) direktívában is megfogalmazott adatszolgáltatási

kötelezettségeink, a nemzetközi programokban és fórumokon való részvételünk egyaránt

sürgetik, hogy a hazai talajtani nevezéktan alkalmazkodjék a kor elvárásaihoz. A poszter

példákon keresztül, képek segítségével párhuzamosan mutatja be a genetikai talajszintek

leírásának tradicionális, és a FAO irányelvei alapján módosított megfelelőit. A genetikai szintek

definíciói és a szintek egymáshoz való viszonyának tárgyalása mellett, a szineteken belüli

különbségek és jelölések szintén bemutatásra kerülnek.

A szikes tavak átalakulásának mechanizmusa a bócsai Szappanos-tó példáján

Molnár Sándor, Tóth Tibor, Balog Kitti, Bakacsi Zsófia, Bolla Bence

MTA ATK TAKI

A Duna–Tisza közi hátságon a talajvízszint süllyedése a vizes élőhelyek kiszáradásához, sajátos

jellegzetességeik elvesztéséhez és az élőhelyek, köztük a szikes tavak jó részének eltűnéséhez

vezetett. A talajvízszint változása mellett a tavak sótlanodása is megfigyelhető. A bugaci

környéki tavakat vizsgáló Smaroglay (1939) a szikes tavak fejlődését egy lassú szukcessziós

folyamattal írja le. A tavak átalakulását vizsgáló új modellünk szerint, ha sós talajvíz nem tud

a tómederbe bejutni és ott betöményedni a tavak szikes jellege jelentősen csökken vagy meg is

szűnik. A változás gyorsan lezajlik, akár néhány évtized alatt is megtörténhet. Az általunk

vizsgát Szappanos-tó esetében a korábbi felvételezés óta eltelt 33 év alatt csökkent a talajvíz

EC és sótartalma; a talaj pH-ja, sótartalma és nátriumossága. Előretört a nem sókedvelő

növényzet, nőtt a biomassza produkció és a talaj szervesanyag-tartalma. A korábbi tómedret

jelenleg kaszálóként használják. Úgy véljük, hogy a sótlanodási folyamat nem egyirányú, ez

lehetőséget biztosít a szikes tavak korlátozott helyreállításához.


55

A szerves talajokban tárolt szén mennyiségére, és a lebomlottság fokára vonatkozó

információ megjelenése hazai megújított és a nemzetközi talajosztályozási

rendszerekben

Nagy Judit, Fuchs Márta, Michéli Erika

Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Talajtani és Agrokémiai

Tanszék

A lebomolatlan, vagy részlegesen lebomlott szerves anyagban gazdag talajok (szerves talajok)

a klímaváltozás által leginkább érintett felszíni képződmények. A hőmérséklet emelkedése

fokozott oxidációjukat eredményezi, ennek köszönhetően nő a CO2-kibocsátásuk, visszahatva

a klímaváltozás folyamatára. A szerves talajok területi kiterjedésének és szerves anyag

tartalmának ismerete ezért kiemelt fontosságú. Hazai talajosztályozási rendszerünkben a

„láptalaj” főtípusba azok a talajok sorolhatók, melyek állandó vízborítás alatt képződtek, vagy

az év nagyobb részében víz alatt álltak. Ennek köszönhetően a növényzet oxigénmentes

környezetben bomlik, a humifikáció tőzegesedéssel társul. Osztályozási rendszerünk

megújítása során, a típus egyértelmű elkülönítő definíciója és nemzetközi osztályozási

rendszerek egységeivel való megfeleltetése szerepeltek az elsődleges szempontok között.

Jelen munkában vizsgáltuk a megújítás alatt álló hazai, és a nemzetközi osztályozási rendszerek

(WRB, Soil Taxonomy) szerves talajokra vonatkozó egységeiben tárolt információtartalmat; a

vizsgálatok során kiemelt figyelmet fordítva a talajban tárolt szén mennyiségére és a

lebomlottság fokára.

A szikes talajok osztályozásában alkalmazott vezetőképesség méréssel kapcsolatos

vizsgálati módszerek összehasonlítása

Polgár Tiborné, Szabari Szabolcs, Michéli Erika, Szegi Tamás

NÉBIH

A szikes talajok kutatása igen fontos terület a hazai talajtani kutatók körében. A nemzetközi és

a hazai ajánlásokban szereplő vezetőképességre, sótartalomra vonatkozó laboratóriumi

vizsgálati módszerek eltérnek egymástól. Munkánk során nemzetközi és hazai módszer szerint

vizsgáltuk Jász-Nagykun-Szolnok megye szikes talajait. Kutatásunkban megoldást kerestünk a

szikes talajok hazai és nemzetközi vizsgálati módszereinek harmonizációjára illetve a hazai és

nemzetközi talajosztályozás átjárhatóságára, a különböző vizsgálati módszerekkel kapott

eredmények korrelációjára.


56

Hidrológiai tulajdonságok pedon léptékű variabilitása a víztaszítás függvényében füves

területen

Sándor Renáta, Pokovai Klára, Szabó Anita, Csathó Péter

MTA ATK TAKI

A talajban történő vízmozgás leírása szempontjából meghatározó, hogy megfelelően

jellemezzük a felszínre hulló csapadék beszivárgási körülményeit és az infiltráció folyamatát.

Számos talajfizikai tulajdonság módosíthatja a beszivárgás ütemét, ezek közül napjainkban

egyre nagyobb figyelmet kap a víztaszítás, mely egy átmeneti talajtulajdonság.

A talajnedvesíthetőség pedon lépékű vizsgálatát a csólyospálosi homoktalajon végeztük 2016-

ban, állandósult füves társulás alatt. A kísérlet során egy 1 m2-es területet 25 db 20×20 cm-es

cellára osztottunk fel, ahol telítési vízvezető−képesség (KS) és gravimetriás talajnedvesség

mérés mellett megvizsgáltuk a talajnedvesíthetőséget három ismétlésben. Mini disk

infiltrométert alkalmaztuk a kísérleti terület környezetének etanol szorpciós értékének a

megállapításához és a kijelölt mintaterület KS méréséhez.

Eredményeink megerősítették, hogy a víztaszítás, mint átmeneti talajfizikai tulajdonság

befolyásolja a víz (csapadék) talajba szivárgásának ütemét. Víztaszító mérési pontok esetében

az infiltráció késleltetve indul meg, mely természetes körülmények között helyszíni elfolyást

okoz, így lokális beszivárgási zónák alakulhatnak ki.

Iskolakertek talajainak osztályozási problémái

Szegi Tamás, Csenki Sándor, Fuchs Márta, Csorba Ádám, Láng Vince, Michéli Erika, Mátyás

Izolda

SZIE MKK Talajtani és Agrokémiai Tanszék

Az emberiség létszámának növekedésével egyre nagyobb területeket foglalnak el települések,

és urbánus területek. Dolgozatunkban iskolakertek talajtani állapotát, továbbá osztályozásuk

WRB (IUSS Working Group WRB, 2014) szerinti megfeleltetését tűztük ki célul.

Talajszelvényeket tártunk fel kiválasztott iskolakertekben Budapesten és Jászberényben. A

terepi szelvényleírásokon túl, a tájhasználati, területhasználati irodalmi adatokban fellelhető

változásából próbáltunk összefüggéseket keresni a jelenlegi, és a múltban dokumentált

állapotok között, és megvizsgáltuk, hogy az igazolható változások milyen szinten jelennek meg

a WRB osztályozási kategóriáiban. Vizsgáltuk az iskolakertek talajainak a „Technosols”, ill. az

„Anthrosols” Referencia csoportokkal, ill. kapcsolódó diagnosztikus kategóriákkal történő

megfeleltetésének kérdéseit, és a hazai talajosztályozási rendszerbe történő beilleszthetőségét.


57

Hidromorf talajok a karcagi katéna mentén

Tuba Géza, Kovács Györgyi, Zsembeli József

Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Karcagi Kutatóintézet

Karcag környékének talajai három főtípusba (csernozjom, szikes, réti) sorolhatók, ezek

kialakulása szoros korrelációban van a tengerszint feletti magassággal, a hidromorf jelleg

mértékével. A csernozjom talajok a magasabb, a szikes talajok az alacsonyabban fekvő

területek löszhátain, míg a réti talajok a mélyebb fekvésű területeken találhatóak. Munkánk

során három talajszelvényt tártunk fel különböző tengerszintfeletti magasságú területeken. A

talajszelvényekből genetikai szintenként talajmintákat vettünk, valamint meghatároztuk a

talajvíz mélységét és kémiai összetételét. Vizsgálatainkkal igazoltuk, hogy a lejtőn különböző

talajtípusok alakultak ki (katéna), ami nem is elsősorban a tengerszint feletti magasságának,

hanem a talajvíz mélységének, mozgásának, illetve sótartalmának függvénye. A talajsorozatok

vizsgálata nagymértékben gyorsítja a talajtérképezési munkálatokat, jól mutatja a területet

jellemző mozaikos karaktert és segíti az egyes területek okszerű mezőgazdasági

hasznosíthatóságát.

Talajtérképészeti Szekció

Erdészeti termőhely értékelés növedék alapján terepi és térinformatikai módszerek

felhasználásával

Bozsik Éva1, Csiha Imre2, Kovács Csaba2, Riczu Péter1, Tamás János1

1 Debreceni Egyetem

2 Erdészeti Tudományos Intézet

Kutatásunk célja egy olyan módszertan kidolgozása mellyel a lehető legpontosabb

összefüggéseket találjunk a termőhely és a növedék között. Mért adatokat alapul véve találjunk

kapcsolatokat a talajvizsgálati adatok és az állományok magassági adatai között.

Jelen kutatási programunkban három területen – különböző termőhelytípusok - végzünk

vizsgálatokat. Két területen – Karácsond, Nyírmártonfalva – azonos korú, több klónból és

különböző hálózatban ültetett nemes nyár ültetvények állnak. Ezeken a helyeken –

hagyományos - terepi felvétellel, koordináta helyesen vettük fel az állományokat, és ez alapján

készítettük el a magassági modellt. Az elkészült felületi térkép alapján kijelöltük a jó és rossz

növekedésű helyeket, ahol talajfúróval – több ismétlésben – szedtünk talajmintákat. Jelenleg a

minták alapvizsgálata laboratóriumban folyik.

Harmadik terület – Püspökladány, Farkassziget – nagyrészt elegyes kocsányos tölgyes

állományt tartalmazó erdőkomplexum. Az állományok különböző korúak és különböző

termőhelytípusokon állnak. Erre a területre egy együttműködés során megkapott LIDAR (Light

Detection and Ranging, Lézerszenner) felvétel feldolgozásával készítjük el a felület modellt. A

magassági térkép felhasználásával kijelöljük – az állományok korát figyelembe véve – a jó és

a rossz növekedésű helyeket, és a már az előzőekben leírt módon mintákat veszünk. Jelenleg

még folyamatban van a LIDAR felvétel térinformatikai feldolgozása.


58

Belvíz és aszály kialakulását befolyásoló talajtani tényezők vizsgálata

környezetinformatikai eszközökkel

Gálya Bernadett, Riczu Péter, Blaskó Lajos, Tamás János

Debreceni Egyetem, Víz-és Környezetgazdálkodási Intézet

A klímaváltozás súlyosan károsíthatja a természeti környezetet, a természeti erőforrásokat,

mivel ennek következtében a térben és időben egyaránt nagyon változó vízháztartási

szélsőségek a jövőben egyre gyakoribbak lehetnek. Hazánk természeti adottságai

mezőgazdasági termelés szempontjából az átlagosnál kedvezőbbek, hiszen 5,3 millió ha

mezőgazdasági termelésre alkalmas, művelhető földterülettel rendelkezünk. Magyarországon

10 év átlagában rendszeresen 2-3 év belvizes, míg 2-3 év aszályosnak tekinthető. Ezek az

extrém vízgazdálkodási szélsőségek gyakran azonos évben és nagyrészt azonos régióban

következnek be, amelyek a jövőben egyre gyakoribbak lehetnek különösen az alföldi

régiókban. A fenti tényezők kialakulását sok esetben meteorológiai, domborzati és talajtani

viszonyok határozzák meg. A vizsgálatunk során célul tűztük ki, hogy az Alföldön általunk

kiválasztott két mintaterület (a Nyírség és a Szolnok- Túri Sík) példáján keresztül

megvizsgáljuk és területileg lehatároljuk a belvíz és az aszály kialakulását befolyásoló

talajtani tényezőit környezetinformatikai eszközökkel az AGROTOPO adatbázis alapján.

Továbbá ESA Sentinel 1-2 műholdak radar adatai alapján lehatároljuk a vizes területeket

valamint talajfelszín hőmérsékleti értékeket műholdfelvételek alapján. Eredményeink alapján

megállapítható, hogy környezetinformatikai eszközök/adatbázisok segítségével nagy térbeli

kiterjedésben lehet vizsgálni a belvíz és az aszály kialakulásának körülményeit.

AGRATéR a klímaváltozással szemben

Koós Sándor, Bakacsi Zsófia, Horváth Ferenc, Illés Gábor, Molnár András, László Péter,

Pásztor László, Szabó József, Fodor Nándor


Napjaink globális éghajlatváltozása sürgető és komoly kihívásokat támaszt a társadalommal

szemben. Az extrém időjárási körülmények száma fokozatosan nő, ami hazánkban is az egyes

gazdasági ágazatokat teszi sebezhetővé. Ezt a jelenséget megszüntetni nem lehet, de helyi

hatásainak mérséklését nagyban elősegítheti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási

stratégiák fejlesztése és átültetése a gyakorlatba. A klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt

lehetséges hatásainak egy országos lefedettségű adatbázisba való tömörítését valósította meg a

Nemzeti Tériformatikai Adaptációs Rendszer (NATéR) kiterjesztése az agrár-szektorban

(AGRATéR) című projekt. A 2015-ben sikeresen zárt kutatás a klímaváltozásnak a

mezőgazdasági szektorra gyakorolt hatásait elemezte, ezen elemzések kapcsán indikátorokat

fejlesztett, hatástanulmányokat állított össze és tömörített adatbázisba. A munka legfőbb célja

volt, hogy információt szolgáltasson az ország éghajlati állapotáról, az éghajlatváltozás és

egyéb hosszú távú természeti erőforrás-gazdálkodásával kapcsolatos stratégiai kockázatok

hatásairól, valamint az ezekhez való alkalmazkodási lehetőségekről a mezőgazdaságot illetően.


59

Genetikai talajtípus térkép térbeli felbontásának növelése digitális talajtérképezési

módszerekkel a Duna-Tisza köze területén

Laborczi Annamária, Pásztor László

MTA ATK TAKI

Térbeli talajtani információk tekintetében Magyarország viszonylag jól ellátott, de a

rendelkezésre álló talajtérképek térbeli felbontása sok esetben nem felel meg napjaink

elvárásainak. A digitális talajtérképezés módszereivel, illetve a talajképző tényezőkkel

kapcsolatos, egyre gyarapodó térbeli információk figyelembe vételével azonban lehetőség van

a meglévő térképek térbeli részletességének növelésére. Munkánkban a Duna-Tisza köze

területére állítottunk elő új genetikai talajtípus térképet, egy meglévő térkép felbontásának

növelésével. Referencia adatként az AGROTOPO genetikai talajtípus térképen virtuális

random mintavételi pontokat szórtunk le, a térbeli kiterjesztést pedig osztályozó fák

segítségével végeztük. Környezeti segédváltozóként digitális domborzatmodellt, annak

különböző deriváltjait, valamint a Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer fizikai és

kémiai talajtulajdonságokkal jellemzett talajfoltjait használtuk. Az osztályozást különböző

random pont állományokon végeztük, az eredménytérképet a maximális valószínűség elve

alapján készítettük el, minden egyes pixel becsült osztályai közül a leggyakoribb

kiválasztásával.

A hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek lehatárolásának támogatása

digitális talajtérképezéssel

Takács Katalin, Pásztor László, Laborczi Annamária, Szatmári Gábor, Bakacsi Zsófia, Tóth

Tibor, Szabó József

MTA ATK TAKI

Az Európai Uniós (EU) szabályozásnak megfelelően Magyarországon is el kellett végezni a

hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek kijelölését. A lehatároláshoz egy olyan

EU-szinten közös, objektív és tudományos alapokon nyugvó kritériumrendszert dolgoztak ki,

amely a gazdálkodást gátló éghajlati, talajtani és domborzati faktorokat mérhető

paraméterekkel jellemzi. A talajtani kritériumok azonban egyes esetekben olyan

talajtulajdonságokra vonatkoznak, amelyekről eddig még nem készült térkép vagy nincs arra

vonatkozó közvetlen mérés. Meghatározásuk érdekében ezért szükség volt a rendelkezésre

álló talajinformációk újraértelmezésére és a talajadatbázisok integrációjára, illetve a digitális

talajtérképezés módszereinek alkalmazására. Poszterünkön azt szeretnénk bemutatni, hogy a

hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek lehatárolásának talajtani

kritériumtérképeit hogyan állítottuk elő a rendelkezésre álló talajinformációk alapján.


60


Szőlőoltványok mikorrhizálásának hatása a talaj tápelem készletének hasznosítására

Csikászné Krizsics Anna, Bene László

Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet

A talaj tápanyagkészletének mobilizálásában fontos szerepe van a gazdanövény gyökerei és

mikorrhiza gombák közötti kapcsolatnak. Ennek tanulmányozását - különböző talajtípusokon -

mikorrhiza oltással telepített szőlőültetvényekben végeztük. A kezelésekhez Symbivit

oltóanyagot alkalmaztunk. A vizsgálatba két területet vontunk be: Pécsen permi vörös homokkő

alapkőzeten kialakult visszameszeződött Ramann-féle barna erdőtalajon, ill. Szekszárd-

Leányváron löszön kialakult karbonátos csernozjom barna erdőtalajon lévő ültetvényekből

vettünk mintákat. A 2010. és 2012. évi szőlőtelepítéseket megelőzően egyik terület sem kapott

műtrágyát, a talajvizsgálatok szerint tápanyagokkal jól ellátottak. Mindkét helyen ellenőriztük,

hogy a vitalizáló oltás hatására a gyökerek kolonizációja megtörtént. A kezelt tőkék

hajtásnövekedése kismértékben (<10%-al), de elmaradt a kontroll értékeitől a telepítés-, és az

azt követő évben. A telepítéseket követő évben több tápelem (a P és Mn mindkét termőhelyen)

koncentrációja a kezelt tőkék leveleiben alacsonyabb volt a kontroll értékeknél. Az ezt követő

év(ek)ben viszont a tendencia megfordult, főleg a foszfor vonatkozásában.

Különböző művelési módok hatása a talaj szénforgalmára

Dencső Márton, Gelybó Györgyi, Kása Ilona, Horel Ágota, Farkas Csilla, Tóth Eszter


A különböző mezőgazdasági talajművelési módok eltérően hathatnak a talaj szénforgalmára.

Nem megfelelő technikák alkalmazásával nagy mértékben megnövekedhet a talaj CO2

kibocsátása, valamint a talaj szerves széntartalma is csökkenhet. Jelen vizsgálat célja három

talajművelési mód (szántás, sekély kultiválás, direktvetés) hatásának vizsgálata a talaj CO2

kibocsátására. A mintaterület egy Hatvan közelében található talajművelési tartamkísérlet, ahol

2014-ben napraforgót, 2015-ben pedig őszibúzát termesztettek. A talajlevegő mintavételt

statikus kamrás módszerrel végeztük hetente egy alkalommal, a CO2 koncentráció

meghatározása utólagos laboratóriumi vizsgálattal, GC-FID készülék segítségével történt. A

CO2 kibocsátás vizsgálata mellett a környezeti paraméterek monitorozása folyamatos volt

(talajnedvesség és talajhőmérséklet mérése Decagon 5TM típusú szondákkal). Megfigyeléseink

szerint a talaj CO2 kibocsátása emelkedő tendenciát mutat a vegetációs időszakban júniusig,

majd az ősz közeledtével csökkenés látható. A vegetációs időszakban megfigyelhető

emelkedett talajrespiráció egyik lehetséges magyarázataként a gyökérlégzést lehet említeni.

Meg kell jegyezni, hogy adataink nagy mértékű szórással rendelkeznek, így a különbségek az

egyes kezelések között sok esetben statisztikailag nem szignifikánsak.


61

Ismételt szárazság hatása egy homokpusztagyep talajlakó ízeltlábú mezofaunájára

Flórián Norbert, Groó Zita, Dányi László, Kröel-Dulay György, Ónodi Gábor, Dombos

Miklós

MTA ATK TAKI

Az extrém időjárási viszonyokat, mint a hosszabb időtartamú aszályt a klímaváltozás egyik

legfontosabb hatásának tekintjük. E hatások tekintetében homokpusztagyepeket hazánk egyik

legsérülékenyebb ökoszisztémáinak tekintjük. Habár ezeknek a területeknek a talaj

mezofaunája alkalmazkodott az extrém abiotikus körülményekhez, nem tudjuk, hogy reagálnak

egy ismételt extrém aszályra. Hipotézisünk szerint az ismételt kezeléseknek szinergisztikus

hatása van.

Egy terepi kísérletben teljes faktoriális elrendezést alkalmaztunk, az első évben két szintű

extrém aszállyal (extrém aszály/kontroll), a második évben négy szintű

csapadékmanipulációval (erős aszály, gyenge aszály, öntözés, kontroll). Az első éves

kezeléseknek szignifikáns hatása volt a talaj mezofaunájának abundanciájára és diverzitására.

A szárazságkezelések hatására csökkent az eu- és epiedaphikus ugróvillások egyedszáma és

diverzitása, míg az atkáké nőtt. A második évben az erős szárazság szintén befolyásolta az

ízeltlábú közösségeket, de szinergisztikus hatást nem tapasztaltunk. Munkánkban bemutatjuk,

hogy a különböző talajlakó mezofauna csoportok hogyan változtak az ismételt kezelések

hatására.

Karcagi eltérő művelési módok összehasonlítása a talajbiológiai aktivitás és bakteriális

diverzitás alapján

Gazdag O., Szili-Kovács T., Takács T., Krett G., Villányi I., Ködöböcz L.

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai

Intézet

A talajminőség megőrzése érdekében napjainkban előtérbe kerültek alternatív gazdálkodási

módok, mint például az ökológiai gazdálkodás. A kutatás célja az ökológiai és konvencionális

gazdálkodási módokból származó talajminták mikrobiális diverzitásának vizsgálata

kitenyésztéses és molekuláris módszerekkel, összefüggések elemzése a talajok fizikai és kémiai

tulajdonságaival. A vizsgált talaj a karcagi réti csernozjom, fizikai és kémiai tulajdonságainak

meghatározása mellett a főbb aerob mikrobacsoportok csíraszámát, a talajminták fluoreszcein-

diacetát hidrolitikus enzimaktivitását határoztuk meg, továbbá a bakteriális diverzitást a talajból

kivont DNS 16S rRNS gén denaturáló grádiens gélelektroforézises (DGGE) vizsgálata alalpján

értékeltük. Szignifikáns különbség volt a humusztartalom, az összes N, az enzimaktivitás

értékeiben az ökológiai és a konvencionális művelésű területek közt. Az EC, pH(KCl), NO3–N

értékek szignifikánsan nagyobbak voltak a konvencionális művelésű talajokban. Az ökológiai

mezőgazdasági művelés pozitív hatással volt a talajok bakteriális diverzitására és biológiai

aktivitására.


62

Agrotechnikai tényezők hatása a dehidrogenáz enzim aktivitására egy trágyázási

tartamkísérletben

Horváth Judit

Debreceni Egyetem MÉK

A talaj az egyik legfontosabb megújítható természeti erőforrásunk, ezért védelme kiemelkedő

jelentőségű a fenntartható fejlődés szempontjából. Nyomon kell követnünk, hogy a különböző

agrotechnikai tényezők miként befolyásolják a talajban lejátszódó mikrobiológiai

folyamatokat, hogy pontos képet kapjunk a talajban végbemenő változásokról.

A talajban élő mikroorganizmusok fontos szerepet játszanak- a talajok fizikai és kémiai

tulajdonságain kívül- szerves anyagok átalakulásában is.

A dehidrogenáz enzim aktivitásának mérésével hasznos információkat kaphatunk a talaj

biológiai aktivitásáról és a talajban előforduló mikrobiális populációkról. Mivel a dehidrogenáz

enzim szerves része az ép sejteknek, ezért teljes képet kaphatunk a talaj teljes mikroflórájában

lejátszódó oxidatív tevékenységekről.

Dolgozatom célkitűzése, hogy bemutassam, a különböző agrotechnikai tényezők, miként

befolyásolják az általam vizsgált enzim aktivitását és így pontosabb képet kaphassunk a talajban

lejátszódó mikrobiológiai folyamatokról, változásokról és a talajban élő mikróbák aktivitásáról.

Talajoltó baktériumtörzsek által termelt enzimek hatása holt növényi rostanyagok

lebomlására

Imri Ádám, Kovács Rita, Imre Csilla, Puspán Ildikó, Kutasi József

BioFil Mikrobiológiai, Géntechnológiai és Biokémiai Kft.

A növényi szármaradványok a mikrobiális talajoltás hatására bekövetkező felaprózódásának

kutatási munkája során a BioFil Savanyú® talajoltó készítményt, annak négy törzsét egyedileg

és egy L. xylanilyticus ES074 törzs holt növényi rostanyagokra gyakorolt hatását vizsgáltuk.

A négy különböző módon előkészített szalmaszáron, egyrészt a steril növényi részt, másrészt

nem steril körülmények között, talajba keverve is vizsgáltuk az oltott törzsek és az

oltókészítmény enzimaktivitását, a szalmaszár tömegcsökkenését valamint az élő csíraszámát.

Vizsgáltuk a törzsek szalmaszár és kukorica csutka szubsztráton szaporított szubmerz

tenyészeteinek enzimaktivitását is.

A sterilen kezelt szalmaszáron mért élőcsíraszám vizsgálatok szerint az oltott baktériumtörzsek

mindegyike nagy arányban volt kimutatható. A steril szalmaszáron statisztikailag is igazolt

tömegcsökkenést a kontroll kezeléshez képest a P. peoriae S 284 (21,59%) és BioFil Savanyú®

oltóanyag (18,18%) mutatott. A steril talajba kevert steril szalma kezelések esetében a

leghatékonyabbnak a BioFil Savanyú® oltóanyag (38,07%) és a P. peoriae (36,36%) törzs

bizonyult. A törzsek szubmerz tenyészeteinek enzimaktivitásainak vizsgálata szerint a P.

peoriae S284 törzs enzimtermelési kapacitása volt kimagasló.


63

Különböző ökológiai feltételek és a talajhasznosítás hatása a talaj C és N körforgalmával

kapcsolatos mikrobiológiai folyamatokra

Kátai János, Zsuposné Oláh Ágnes, Sándor Zsolt, Tállai Magdolna, Vágó Imre

Debrecen Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar

Agrokémiai és Talajtani Intézet

Japán és Magyarország - földrajzi elhelyezkedés következtében - nagyon eltérő éghajlati és

ökológiai adottságokkal rendelkezik. Japánban óceáni éghajlat van, amíg Magyarországon

kontinentális. Japánban a legfontosabb talajképző kőzet vulkanikus eredetű (ezen alakul ki az

andosol) és tengeri üledék eredetűek (paddy field), amíg hazánkban az Alföldön a legfontosabb

alapkőzet a lösz, amelyen – többek között – a termékeny csernozjom talajok képződnek. A két

országban eltérőek a talajtípusok, alapvetően különböznek a termesztett növénykultúrák, az

alkalmazott termesztéstechnológiai eljárások és természetesen azoknak a talajtulajdonságaira

gyakorolt hatásai is.

Vizsgáltuk Numata (Japán) térségéből füves vegetáció, alma ültetvény és erdő kísérlet

műtrágya nélküli és műtrágyázott kezeléseit, valamint egy rizsföld (paddy field) talaját. A

magyar talajminták a Debrecen-Látókép és Görbeháza trágyázási tartamkísérlet területről

származnak, ahonnan három-három (kontroll, közepes és nagy adagú műtrágya dózis) kezelést

választottunk ki, ahol kukorica volt a tesztnövény. Együttműködésünk célja volt, hogy

összehasonlítsuk a japán és magyar trágyázási kísérletből származó talajok fontosabb fizikai,

kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait. Tanulmányoztuk a műtrágyázás különböző dózisainak

hatását a talaj kémhatására és savanyúságára, a felvehető tápanyagtartalmára, valamint a szén-

és nitrogén körforgalommal kapcsolatos talaj mikrobiológiai jellemzőkre. A japán andosol

talajok lényegesen nagyobb nedvességtartalommal és szerves anyag tartalommal rendelkeznek,

mint a magyar talajok, amelyek nagymértékben befolyásolják a talaj ásványi tápanyagtartalmát

és a talajban lejátszódó mikrobiológiai folyamatokat is.Vizsgálatainkat 2012 őszén végeztük,

három ismétlésben. Poszterünkön a statisztikai módszerekkel értékelt eredményeinket mutatjuk

be.

A bioszén talajaktivitásra gyakorolt hatásának vizsgálata homoktalajon

Kocsis Tamás, Kotroczó Zsolt, Végvári György, Biró Borbála

Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék,

A bioszén az elhalt biomassza reduktív pirolízise során létrejött magas széntartalmú anyag.

Felhasználása mezőgazdasági és környezetvédelmi vonatkozásban egyre perspektivikusabb. A

termékként felhasznált bioszén fizikai és kémiai tulajdonságai, összetétele, felülete,

szemcsemérete és pórusterei meghatározzák a talajra gyakorolt hatásokat. Kérdésként merül

fel, hogy a bioszén mezőgazdasági alkalmazására, hogyan reagál a talaj mikro flóra összetétele?

Van-e a bioszénnek a talajenzim aktivitást kedvezőtlenül érintő hatása, esetleg felhasználási

limitje? Vizsgálatainkat humuszos homoktalajon végeztük különböző bioszén dózisok

hozzáadásával. Paradicsom (Solanum lycopersicon var. ’Mobil’) palánták felhasználásával

szabadtéri és tenyészedény kísérletekben vizsgáltunk talajenzim- és egyes kiemelt mikroba

csoportok (aerob-, anaerob-, spórás baktériumok és gomba) arányának valamint összetételének

az alakulását. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy bizonyos bioszén koncentrációk

szignifikáns hatással vannak a talaj biológiai aktivitására.


64

A helyreállítási célú helyettesítő talajközeg ökológiai szempontú monitorozása és

termékenységének vizsgálata

Kónya Anikó, Heil Bálint, Kovács Gábor

Nyugat-magyarországi Egyetem, Környezet-és Földtudományi Intézet,

Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék

Manapság egyre jobban elterjedt a különböző összetételű mesterséges talajkeverékek

kialakítása. Írásunkban tenyészedény és kisparcellás kísérletben vizsgálunk kétféle típusú

mesterséges talajkeveréket. Célunk agyagbánya, ill. egyéb degradálódott területek

rekultivációja kommunális szennyvíziszap hasznosításával, mely során ún. „helyettesítő

talajközeg” kerül kialakításra. Végső célunk, hogy az inert talajanyagból és szennyvíziszapból

létrehozott „helyettesítő talajközeg” élő, működő talajjá alakulhasson. A kutatás során kiemelt

figyelmet fordítunk a különböző energetikai célú növények termesztésére leginkább alkalmassá

váló „helyettesítő talajközegre”, ill. annak legjobban megfelelő fedőréteg kialakítására. A

talajkeverékek vizsgálata során a természetes talajoknál alkalmazott legfontosabb alap- és

tápanyagvizsgálatokat végezzük el. Továbbá vizsgáljuk a talajképződési folyamatok alakulását

a környezeti tényezők figyelembevételével. Ennek vizsgálatához a helyi meteorológiai adatok

napi szinten begyűjtésre kerülnek, ill. a vízháztartás meghatározásához szívógyertyák

segítségével „talajoldatot”, egy piranométerrel pedig globálsugárzási-adatokat gyűjtünk.

Hosszú távú szerves anyag manipuláció hatása a talaj biológiai aktivitására

Kotroczó Zsolt1, Kocsis Tamás1, Veres Zsuzsa2, Tóth János Attila2, Biró Borbála1, Fekete

István3

1Szent István Egyetem, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

2Debreceni Egyetem, Ökológia Tanszék

3Nyíregyházi Egyetem, Környezettudományi Intézet

A talajenzimek fontos szerepet játszanak a tápanyagok mineralizációjában, a szerves anyagok

lebontásában. Aktivitásuk jó indikátora a szervesanyag-tartalom változásának, mivel

információt nyújt a mikrobiológiai állapotról és a talaj fizikai-kémiai körülményeiről. Egy

mérsékelt övi lombhullató tölgyerdőben vizsgáltuk a talaj biológiai aktivitását

avarmanipulációs kísérletekben. A Síkfőkút DIRT Project (Detritus Input and Removal

Treatments) magában foglal talaj feletti és alatti szerves anyag megvonásos és szerves anyag

duplázásos kezeléseket. A 15 éves folyamatos avarmanipulációs kezelések hatását vizsgáltuk,

hogyan befolyásolja a megváltoztatott szerves anyag tartalom a talaj biológiai aktivitását. Azt

feltételeztük, hogy a megnövelt avar input hatására megnövekszik a talajban az enzimek

aktivitása és ezzel együtt az összes mikroba száma, ugyanakkor az avarmegvonás hatására

csökken a mikrobiális aktivitás és az enzim aktivitás is. Eredményeink alapján, ha az avar

produkció csökken, a talaj dehidrogenáz aktivitása, ami megbízható mutatója a talaj mikrobiális

aktivitásának, szintén csökken. Ellentétben, az avarprodukció növelése nincs olyan drasztikus

hatással a biológiai aktivitásra


65

Kiskunsági szikes talajok mikrobaközösségeinek strukturális és katabolikus diverzitás

vizsgálata

Mucsi Márton1,2, Krett Gergely1,2, Szabó Attila2, Kériné Borsodi Andrea2, Szili-Kovács

Tibor1

1 MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet

2 ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék

A meszes-szódás szikes talajok különleges, extrém élőhelyet nyújtanak mind a növények, mind

a talajban élő mikrobák számára. Kutatásunk során Apajpuszta területén vizsgáltuk négy, a

szikesedés különböző fázisaiban lévő élőhely folt (ürmös szikes puszta, sziki legelő, sziki

mézpázsitos, vakszik) talajainak mikrobaközösségeit, két különböző évszakban (június és

szeptember). A közösségi DNS izolálása után a 16S rRNS gének szekvenciái alapján vizsgáltuk

a baktériumközösség összetételét, először denaturáló gradiens gél-elektroforézissel (DGGE),

majd újgenerációs szekvenálással. A talaj mikrobióta katabolikus ujjlenyomatát MicroResp

módszerrel vizsgáltuk, 15 szerves szénforrás (egyszerű cukrok és szerves savaktesztelésével.

Az eredmények alapján az egyes élőhelyek mikrobaközösségei mind strukturálisan, mind

katabolikus ujjlenyomatuk alapján markánsan eltérnek egymástól. A két évszak között szintén

jelentős különbségeket találtunk.

Szikes talajok mikrobiális biomassza termelésének összehasonlítása

Ravi Kumar Gangwar, Makádi Marianna, Michéli Erika, Szegi Tamás

SZIE MKK Talajtani és Agrokémiai Tanszék

A különböző talajpusztulási folyamatoknak komoly negatív hatásai vannak a talajok sokrétű

funkcióira. A szikes talajok esetében a helytelen gazdálkodási módok káros hatásai gyorsan és

erőteljesen jelentkeznek. A negatív hatások a talajkémiai paraméterek megváltozása mellett a

talaj mikrobaközösségére is hatással vannak. A mikrobiális aktivitás és a mikrobiális biomassza

mennyisége azontúl, hogy fontos szerepet játszik a talajban tárolt szerves szén mennyiségében,

a talajminőség fontos indikátora is. A mikrobiológiai paraméterekben bekövetkező változások

jól korrelálnak egyéb környezeti tényezők változásával (talajművelés, erdőirtás stb). Munkánk

során a különböző földhasználati módoknak a szikes területek talajkémiai, talajfizikai és

talajmikrobiológiai tulajdonságaira gyakorolt hatását vizsgáljuk meg indiai és hazai szikes

talajok példáján.


66

Talajszennyezetségi szekció

Szennyvíziszap komposzt vizes kivonatának hatása a Rhizobium baktériumokra

Fehér Bernadett, Orosz Viktória, Tomócsik Attila, Aranyos Tibor, Makádi Marianna

Debreceni Egyetem, Agrártudományi Központ, Nyíregyházi Kutatóintézet

A növények életében fontos szerepet tölt be a nitrogén, növekedésüket is leggyakrabban ez

limitálja. A növények nitrogén-igényének kielégítése általában műtrágyázással történik. Ezzel

szemben a légköri nitrogén nagy mennyiségben áll rendelkezésünkre, melynek megkötésére

képes szervezetek fontos szerepet játszanak a növények nitrogénellátottságának kielégítésében.

A pillangósvirágúakkal szimbiózist kialakító Rhizobium baktériumok jelentős mennyiségű

nitrogént képesek megkötni, ezzel hozzájárulnak a fenntartható gazdálkodáshoz.

A komposztleveknek sokféle hatása ismert az irodalomban, kísérleteinkben a kommunális

szennyvíziszap komposztból készített vizes kivonat hatását vizsgáltuk a zöldborsó tesztnövény

Rhizobium baktériumaira kisparcellás kísérletben, nyírségi homoktalajon. A vizsgálatok során

vetés előtt és/vagy vetés után juttattuk ki a szennyvíziszap komposzt vizes kivonatát, amelyet

aerob körülmények között, folyamatos levegőátáramoltatás biztosítása mellett állítottunk elő.

Munkánkban a zöldborsó gyökerein képződő gümők fiziológiai paramétereit, valamint a

növények zöldtömegének eredményeit mutatjuk be.

Különböző mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok és nem mezőgazdasági nem

veszélyes hulladékok hatása a talaj kémiai tulajdonságaira

Holes Annamária, Seres Nikolett, Kaszab Andrea, Aleksza László, Makádi Marianna, Szegi

Tamás


A magas szervesanyagtartalmú melléktermékek felhasználása alternatívát jelenthet

tápanyagutánpótlás szempontjából. A tanulmány különböző biogázüzemi szilárd, illetve

folyékony szeparátumokat, termofil nedves technológiával működő biogázüzemi

szennyvíziszap fermentleveket illetve méhészeti melléktermékeket hasonlít össze műtrágyával

homoktalajon végzett laboratóriumi kísérletben. A kísérlet célja, annak a kérdésnek a

megválaszolása, hogy milyen hatással vannak a talajok kémiai tulajdonságaira és a növények

növekedésére a különböző szerves melléktermékek, ha azonos nitrogénhatóanyagdózisra

állítjuk be a kezeléseket. A kísérlet tenyészedényekben állítottuk be angol perje növényre. A

tenyészidőszak végén vizsgáltuk a talajok kémiai tulajdonságainak változását.


67

Nehézfém terhelés hatása a fiatalkori növények, illetve a főtermések toxikus elem

tartalmára szabadföldi tartamkísérletben

Pokovai Klára, Szabó Anita, Kádár Imre, Rékási Márk, Sándor Renáta, Csathó Péter

MTA ATK TAKI

Környezetünk fokozódó nehézfém terhelése, ill. az egészségügyi szempontból biztonságos

élelmiszerek fogyasztása iránti igény a szennyező mikroelemeknek a táplálékláncban való

viselkedését az agrár kutatások fókuszába helyezte. 1991 tavaszán szántóföldi tartamkísérletet

állítottunk be az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet nagyhörcsöki kísérleti telepén,

meszes csernozjom talajon. A 12 mikroelem oldható sóit 0/30, 90; 270; ill. 810 kg/ha elemi fém

adagban 1991 tavaszán juttattuk ki. A nehézfém terhelés fitotoxicitását Macnicol és Beckett

(1985) szerint, a legkisebb toxikus elemkoncentrációnál (LTC: least toxic concentration)

vizsgáltuk, ami már 10 %-os terméskiesést okozott. Irodalmi adatok szerint a növények a

szennyező mikroelemekkel szemben jobban védik a szemet, mint a vegetatív növényi részeket.

A két toxikusabb elem az As és a Se voltak, mind a fiatalkori növényi részek, mind a

szemtermés esetén. A fitotoxikus évek alapján is hasonló eredményre vezetett az

összehasonlítás, a Se, Cr, Cd és As okoztak a legtöbb évben terméscsökkenést. Nehézfém

terheléses kísérletünkben az átlagos LTC értékek a fiatalkori növényekben a szemben talált

koncentrációk mintegy 125-szörösét tették ki.

Nehézfém terhelés fitotoxikus hatása a főtermések mennyiségére meszes csernozjom

talajon beállított szabadföldi tartamkísérletben

Szabó Anita, Pokovai Klára, Kádár Imre, Rékási Márk, Sándor Renáta, Lehoczky Éva,

Csathó Péter

MTA ATK TAKI

Környezetünk fokozódó nehézfém terhelése, ill. az egészségügyi szempontból biztonságos

élelmiszerek fogyasztása iránti igény a szennyező mikroelemeknek a táplálékláncban való

viselkedését az agrár kutatások fókuszába helyezte. 1991 tavaszán szántóföldi tartamkísérletet

állítottunk be az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet nagyhörcsöki kísérleti telepén,

meszes csernozjom talajon. A 12 mikroelem oldható sóit (NaAsO2, BaCl2, CdSO4, K2CrO4,

CuSO4, HgCl2, (NH4)6Mo7O24, NiSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3, SrSO4 and ZnSO4)) 0/30, 90; 270;

ill. 810 kg/ha elemi fém adagban 1991 tavaszán juttattuk ki. A kísérletben a talaj könnyen

oldható (NH4-acetát+EDTA) elemtartalmainak 1-18 évi változásait is nyomon követtük. Az

elemek azon adagját tekintettük fitotoxikusnak, amely legalább 10 %-os terméscsökkenést

okozott a kontrollhoz viszonyítva. Azt tapasztaltuk, hogy az idő előrehaladtával, a kísérlet

kezdetén adott, potenciálisan szennyező elemek fitotoxikus hatása mérséklődött, majd

megszűnt. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezen erősen szennyezett talajok valaha is

alkalmasak lesznek szántóföldi növények- vagy zöldségfélék termesztésre.


68

Talajfizikai és Ásványtani szekció

A hazai szabvány szerinti és a lézerdiffraktométerrel végzett mechanikai összetétel

vizsgálatok eredményeinek összehasonlítása

Barna Gyöngyi, Bakacsi Zsófia, Szabó József, Rajkai Kálmán, Koós Sándor, Hauk Gabriella,

Makó András


Kutatásunk során különböző mechanikai összetétel (MÖ) vizsgálati módszereket

hasonlítottunk össze egy 157 talajmintából álló hazai adatbázison. Az adatbázis tartalmazta az

alapvizsgálati adatokon, fajlagos felületen túl a magyar szabvány szerint szitás-pipettás

módszerrel (SzPM), valamint a lézer diffrakciós módszerrel (LDM) mért MÖ vizsgálatok

eredményeit is. Tapasztalataink szerint a LDM az agyagtartalmat alul-, a portartalmat

felülbecsli. Az agyag- és porfrakció mérethatárának változtatásával a két módszerrel mért MÖ

eredmények közeledtek egymáshoz. Optimálisnak a 7,0 µm-es frakció-határt találtuk. A két

MÖ vizsgálati módszer eredményeinek összehasonlíthatóságát tovább javította az egyszerű

talajjellemzők figyelembevételével kialakított konverziós függvények használata.

Vizsgáltuk továbbá az elemi részecske eloszlással összefüggő egyéb talajtulajdonságok

(higroszkóposság, fajlagos felület) és a két módszerrel mért MÖ eredmények kapcsolatát is.

Megállapítottuk, hogy LDM MÖ vizsgálati eredményeknél az agyag/por mérethatár

módosításával számított fajlagos felületek szorosabb összefüggést mutattak a mért BET

fajlagos felülettel (külső felület) és a hy1 (teljes felület) értékekkel.

Kationos felületaktív anyaggal kezelt talajok porozitás-viszonyai és folyadékvezető

képessége

Barna Gyöngyi, Csatári Tünde, Balázs Réka, Földényi Rita,

László Péter, Dunai Attila, Makó András


Kutatásunk során egy kationos felületaktív anyaggal, hexadecilpiridinium-klorid monohidráttal

(CPC-vel) kezeltünk különböző (humsztartalmú, mechanikai összetételű, agyagásvány

összetételű) talajokat, üledékeket és ásványi őrleményeket. A kezelések során arra törekedtünk,

hogy a CPC monomolekuláris rétegben adszorbeálódjon a talajszemcsék felületére, és ezáltal

azokat hidrofóbizálja. A kezeléseket követően vizsgáltuk – a mért víztartó-képesség görbék

segítségével – a megváltozott pórusviszonyokat, illetve az aggregátum stabilitás és

folyadékvezető-képesség változását. A CPC kezelés hatására általában csökkent a talajok

összporozitása, valamint a kripto- és ultramikro pórusok aránya, míg a makró- és mezopórusok

aránya megnőtt. Növekedett továbbá a kezelt talajok aggregátum-stabilitása, csökkent az

eliszapolódásra, cserepesedésre való hajlamuk. A vizsgált, tenziddel kezelt talajok vízvezető

képessége lecsökkent, mely a hidrofób felületek kialakulásával, az összporozitás csökkenésével

magyarázható. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az alkalmazott tenzid-kezelés – az

egyéb talajparaméterektől függő mértékben – megváltoztatta a vizsgált talajok vízgazdálkodási

tulajdonságait.


69

A talajszerkezet változásának hatása a pórusok méret szerinti eloszlására különböző

textúrájú talajokon

Barna Gyöngyi, Rajkai Kálmán, Tóth Brigitta, Koós Sándor,

László Péter, Hernádi Hilda, Makó András


A talajszerkezetnek a pórusok méret szerinti eloszlásra gyakorolt hatását vizsgáltuk a

MARTHA adatbázisból (Magyarországi Részletes Talajfizikai és Hidrológia Adatbázis)

kiválasztott – országos reprezentativitású – 2178 db talajmintán. A szántó és erdős területekről

származó mintáknál a homoktól az agyagig mindegyik fizikai féleség kategória előfordul, a

talajok szerkezetessége változatos. A pórusok méret szerinti eloszlását – a Laplce-egyenlet

alkalmazásával – a mért víztartó-képesség görbék alapján számoltuk, a leggyakoribb

pórusméretre a pF görbe inflexiós pontjához tartozó szívóerőből következtettünk.

Összehasonlítottuk a szerkezet nélküli, a gyengén szerkezetes és a szerkezetes talajok

pórusméret eloszlás görbéit fizikai talajféleségenként. Azt tapasztaltuk, hogy a

szerkezetességgel – a morfológiai szerkezet minőségétől függően – egyenletesebbé válik a

szélsőséges textúrájú talajok pórusméret-eloszlása, így javul a víz- és levegőgazdálkodásuk.

Vizsgálataink eredményeképpen a hazai talajfizikai adatbázis kiegészülhetett a talajok

pórusviszonyait jellemző mutatókkal.

2 méter, 2000 év - Egy Sopron Fő terén nyitott talajszelvény talaj-és ásványtani

vizsgálata

Horváth Adrienn, Dr. Bidló András, Németh Eszter

Nyugat-magyarországi Egyetem – EMK

Sopron város főterén felújítási munkálatok kezdődtek meg, így lehetőségünk volt az egymásra

rakódott talajrétegek tanulmányozására és talajmintavételére. A talajrétegek egy római kori útra

rakódtak, melyen 8 réteget különítettünk el és határoztuk meg a kémiai és fizikai tulajdonságait.

A minták kémhatása gyengén lúgos vagy lúgos (pHH2O 8,0–9,0), a legmagasabb pH-t egy vörös

rétegben mértük. A régészeti elemzés alapján a vörös réteg a római városfalra épült favázas

földsánc maradványa lehetett, mely teljesen kiégett. Kiugró értékeket főleg a vörösre égett

rétegben tapasztaltunk, mely réteg a nehézfémtartalmi vizsgálatok szempontjából is terheltnek

bizonyult. A talajmintákat TGA/DSC 1 termograviméterrel is megvizsgáltuk és a kiértékelés

alapján a legnagyobb mennyiségben a karbonát ásványok dominálnak. Némely mintában

szerves anyag is látható, de nagyon kis mennyiségben, mely mellett vas-oxid-hidroxid is

előfordulhat. A pirit és egyéb szulfidok megjelenése csak feltételezhető a hőáram görbén

megjelenő nagy exoterm csúcsok, illetve a hozzátartozó kisebb DTG csúcsok alapján, mely

vagy a kis mennyiség, vagy a rosszul kristályos ásványság miatt van.


70

Vörösiszap-szennyezés talajra gyakorolt hatásainak szivárgáshidraulikai szimulációja

Kozma Zsolt, Makó András, Nyilas Bálint

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Munkánk célja az ajkai vörösiszap katasztrófa egyes talajtani és környezeti következményeinek

szimulációs vizsgálata volt. Fizikai és numerikus modell oszlopkísérletek segítségével kívántuk

meghatározni egy vörösiszappal szennyezett talajszelvény szivárgáshidraulikai viszonyait,

amely a potenciális szennyezőanyagok (pl. nehézfémek) terjedésmodellezésének alapját

jelentheti. A kiinduló pontot egy korábban már publikált laboratóriumi esőztetett talajoszlop

kísérlet jelentette, amelyben a szerzők a vörösiszap elöntés talajtulajdonságokra gyakorolt

hatásait elemezték. Munkánk két fő részből állt: (1) a hangsúlyt kifejezetten a

szivárgáshidraulikai vonatkozásokra fektetve, némi módosítássokkal megismételtük az eredeti

oszlopkísérletet. (2) a mérési eredményekre alapozva több verzióban elkészítettük a

talajszelvény numerikus szivárgáshidraulikai és egyszerűsített transzport modelljét (Hydrus-1D

programmal). A kísérletsorozat legfontosabb eredménye a vízforgalmi szempontból (a

csurgalékvíz idősorára) kalibrált modell, amely a jövőben transzportmodellé fejleszthető

tovább.

Biogázüzemi fermentlé N-tartalmának stabilizálása ásványi anyaggal

Makádi Marianna1, Rinkács Annamária1, Tomócsik Attila1, Holes Annamária2, Demeter

Ibolya1, Szegi Tamás2

1 Debreceni Egyetem ATK Nyíregyházi Kutatóintézet

2 Szent István Egyetem, Talajtani és Agrokémiai Tanszék

A nedves technológiával működő biogázüzemek mellékterméke a fermentlé, mely komplex

növényi tápanyagként hasznosítható. A fermentlevek nitrogéntartalmának kb. 80%-a NH4-N

formában van jelen, aminek jelentős mennyisége elillanhat a fermentlé enyhén lúgos kémhatása

következtében, így a tározás során jelentős N-veszteséggel lehet számolni. Kutatásunk célja a

nitrogénveszteség csökkentésére alkalmas, nagy adszorpciós kapacitással rendelkező ásványi

anyagok felhasználása, melyek képesek nagy mennyiségű víz mellett az oldott tápanyagok

adszorpciójára is. Munkánk során különböző laboratóriumi kísérleteket állítottunk be a bentonit

fermentlére gyakorolt hatásának, illetve ezen anyagok talajban való viselkedésének vizsgálatára

tenyészedényes kísérletben. A kísérletekben az NH4-N és NO3-N koncentrációjának változását

mértük. A komplexek növényre gyakorolt hatását zsázsa teszttel vizsgáltuk.


71

A talajok pórusméret-eloszlásának vizsgálata vízzel és szerves folyadékkal telített

talajmintákon

Makó András, Hernádi Hilda


Különböző mechanikai összetételű és aggregáltságú talajok víz és szerves folyadék-visszatartó

képességét vizsgáltuk laboratóriumi körülmények közt, porózus kerámialapos extraktorok

alkalmazásával. Szerves folyadékként a DUNASOL 180/220 aromás komponensektől

mentesített, apoláros vegyületekből álló modellanyagot használtuk. A mért kapilláris nyomás –

folyadéktelítettség pontpárokra 3 paraméteres van Genuchten függvényeket illesztettünk, majd

az illesztett függvény derivált, normalizált alakjának segítségével meghatároztuk a vizsgált

talajminták pórusméret-eloszlását. A vízzel és szerves folyadékkal telített talajminták

pórusméret-eloszlásának összehasonlítása lehetővé tette a folyadéktelítés hatására bekövetkező

talajspecifikus duzzadási és/vagy aggregátum-szétiszapolódási hatások tanulmányozását.

A lézerdiffrakciós szemcseméret-elemzés talajfizikai alkalmazását megalapozó

módszertani összehasonlító vizsgálatok tapasztalatai

Makó András, Herczeg Eszter, F. Kardos Andrea, Tóth Judit, Hauk Gabriella,

Rajkai Kálmán, Hernádi Hilda, Barna Gyöngyi


Kísérletsorozatunkban különböző (a megelőző kutatásaink során részletesen és sokoldalúan

megvizsgált) talajminták mechanikai összetételét határoztuk meg lézeres szemcseanalizátorral

(Malvern Mastersizer 2000). A lézerdiffrakciós mérések során változtattuk a diszpergáló

egységeket, a diszpergálószereket, az előkészítés során alkalmazott keverési sebességet és az

ultrahangos kezelés erősségét, illetve a műszerbeállítások során az abszorpciós tényező értékeit.

A különböző módszerekkel és beállításokkal mért szemcseeloszlásokból számoltuk a minták

agyag-, por és homokfrakciójának mennyiségét, melyet összehasonlítottunk a hazai (MSZ 08-

0205:1978) és nemzetközi (ISO 11277:2009(E) szabványok szerint végzett szedimentációs

(pipettás) mérések eredményeképpen kapott szemcsefrakciók mennyiségével. Vizsgálataink

alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a lézerdiffrakciós mérések eredményeit egyaránt

befolyásolta az alkalmazott ultrahang kezelések intenzitása és időtartama, a diszpergálószer és

az abszorpciós tényező értéke, azonban e tényezők hatásának mértéke a talajtulajdonságok

függvényében jelentősen változott.


72

Kationos tenziddel kezelt, nehéz agyagtartalmú talajminták eltérő kezelési módjának

alkalmazása, a térfogattömeg és higroszkóposság paraméterek értékelésében

Nagy Edina, Földényi Rita, Sisák István

Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék

A tenziddel szennyezett, nehéz agyag fizikai féleségű talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak

tanulmányozása kiemelt szerepet képvisel napjainkban. A kutatás célkitűzése az volt, hogy a

talajmintákat a cetil-piridinium-klorid nevű kationos tenziddel (CPC) eltérő módon előkezelve,

milyen kapcsolat állapítható meg a fajlagos felület, mechanikai összetétel paraméter és a

különböző módon előkezelt minták térfogattömeg, továbbá higroszkóposság (hy1) értéke

között. A minták kezeléséhez az adszorpciós, illetve a talajfizikai jellemzőknek megfelelő,

környezeti releváns értéket alkalmaztuk. A CPC hidrofóbizáló hatását és az előkezelések

szerepét nem karbonátos réti talajmintán és közepes réti szolonyec talajmintán értékeltük. Az

előkezeléseknél figyelembe vettük az előduzzasztás, valamint az adszorpciót követően

feleslegben maradt tenzid eltávolításának szerepét. A mérési eredmények alapján a vizsgált

talajfizikai paraméterek között szoros összefüggés állapítható meg az előduzzasztott mintáknál

a legtöbb kezelési típus esetében, míg a közepes réti szolonyec talaj előduzzasztás nélkül kezelt

mintájánál mindez nem figyelhető meg.

Beszivárgás-vizsgálat egy terepi esőztetés példáján, a Koppány-völgyében,

Gerézdpusztán

Szabó Boglárka, Kertész Pálma, Centeri Csaba, Jakab Gergely, Szalai Zoltán

Szent István Egyetem, Természetvédelmi-és Tájökológiai Tanszék

Kutatásunk során a talajművelés lefolyásra és beszivárgásra gyakorolt hatását vizsgáltuk, mely

a terület lejtésviszonyainak jellemzésével, a kijuttatott csapadék, a beszivárgás és a lefolyás

kapcsolatának elemzésével történt. Vizsgálatainkat 2015 nyarán, Gerézdpusztán végeztük, ahol

a mesterséges esőztetéses kísérlet szántón, 7,5 %-os és 17,7 %-os lejtősszögnél 3-3 ismétlésben,

30-, 60- és 90 mm/h, valamint egy 8,6 %-os gyepterületen magasabb intenzitások mellett

történt. Mintaparcelláink esetében a Christiansen-féle egyenletességi tényezőt alkalmaztuk a

vízeloszlás jellemzésére. A kísérleti parcellák terhelésének nyomonkövetése csapadékgyűjtő

edények kihelyezésével, míg a lefolyás- és beszivárgás intenzitások számítása a rögzített

lefolyás-értékekből és az azokhoz rendelt idő figyelembevételével történt. Az egyenletességi

tényező alapján a csapadékterhelés nem volt egyenletes a parcellákon. A gyepen jelentkező

lefolyás kisebb, mint szántó esetében és a lejtő emelkedésével a lefolyás mértéke is

megnövekszik. Emellett az eredményekből az is kitűnik, hogy a csapadék intenzitásának

növekedésével nagyobb lejtőszög esetében nem csak a lefolyás, hanem a beszivárgás mértéke

is emelkedik.


73

Talajtermékenység, Tápanyag-Gazdálkodási szekció

Dudarit talajkondicionáló készítmény hatásának vizsgálata talaj-növény rendszerben

Rubóczki Tímea1, Kincses Sándorné1, Takácsné Hájos Mária1, Csubák Mária1

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi- és Környezetgazdálkodási Kar

1Kertészettudományi Intézet 2Agrokémiai- és Talajtani Intézet

Tenyészedényes kísérleteket végeztünk humuszos homok és mészlepedékes csernozjom

talajokkal Dudarit talajkondicionáló készítmény alkalmazásával, cékla tesztnövénnyel.

A Dudarit az elhalt növényi anyagok humifikációja során keletkezett szerves ásvány, mely

alkalmas a talaj humusz- és tápelem tartalmának növelésére.

Vizsgálataink során, a tenyészidőt követően, mértük a talaj fizikai-, kémiai- és biológiai

tulajdonságait, illetve a tesztnövény levelében és gumójában az antioxidáns és az ásványi

anyagok mennyiségét.

A kísérleti eredmények alapján ajánlást fogalmaztunk meg a Dudarit, mint talajkondicionáló

anyag alkalmazhatóságáról a vizsgált talajtípusokra.

Homoktalajok tápanyag-tartalma a tápanyagellátás függvényében

Cserni Imre, Pető Judit, Hüvely Attila

Pallasz Athéné Egyetem, Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar

Időről időre célravezető, hogy homokon a szervestrágyázás jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Kísérleteinket, a KF KFK kísérleti kertjében, földbe süllyesztett nagyméretű

tenyészedényekben végeztük zeller jelzőnövénnyel. Homoktalajaink humusztartalma és NO3-

N tartalma jól szemlélteti a pozitív összefüggést. A humusz-tartalomban a nullás és a szervetlen

eredetű nitrogénes kezelések között alig van különbség. A szerves-trágyázott plusz nitrogénes

kezelés azonban a homoktalaj humusz tartalmát duplájánál is nagyobb értékre növelte, ami már

az igen jó ellátottságnak felel meg homok termőhelyi kategóriában. Az eredmények jól

mutatják, hogy a talaj humusz-tartalmából jól lehet következtetni a talaj N-szolgáltató

képességére. A NO3-N a szerves kolloidokban gazdagabb kezelésben csaknem 110 %-kal

nagyobb. Ez a jelenség is a Duna-Tisza-közi homoktalajok szerves nitrogén hiányára, a

szervestrágyázás fontosságára figyelmeztet szabadföldi zöldség termesztésben. A

mikroelemeknél, a szerves trágyás kezelések egyértelműn jelzik "a szerves trágya teljes

értékűségét", mivel csaknem minden esetben a szerves-trágyás kezelések, mutatnak legnagyobb

mikroelem tartalmat.


74

Bi- és trikultúrás búzaállomány talajának vízháztartási vizsgálata tartamkísérletben

Dóka Lajos Fülöp

Debreceni Egyetem, MÉK, Növénytudományi Intézet

A vizsgálatokat polifaktoriális tartamkísérletben végeztük. A tesztnövény az egyik legnagyobb

területen termesztett gabonanövényünk, az őszi búza volt. A vizsgálatokat bi- (kukorica-búza)

és trikultúrás (kukorica-borsó-búza) vetésváltási rendszerekben, két évben (2012. és 2013.)

hajtottuk végre. A kísérletben N100+PK tápanyagszinttel dolgoztunk. Vizsgáltuk a csernozjom

talaj 200 cm rétegében a talajnedvesség térfogatszázalékos értékeinek dinamikai változását az

őszi búza tenyészidőszakában a vetéstől egészen a betakarításig, valamint vízellátottsági

hiányértékeket számítottunk a tenyészidőszakra vonatkózan. Vizsgálataink alapján

megállapítottuk, hogy a csernozjom talaj vízkészletét – egyéb tényezők (időjárás,

tápanyagellátás, növényvédelem, talajművelés) mellett – a vetésváltás nagymértékben

befolyásolja.

Az NPK és Zn műtrágyák felvehetőségének változása az idő múlásával

Erdeiné Kremper Rita, Juhász Evelin, Tállai Magdolna,

Balláné Kovács Andrea, Loch Jakab

DEAGTC Agrokémiai és Talajtani Intézet

Laboratóriumi modellkísérletben három különböző talajon vizsgáltuk, hogy adott

nedvességtartalom (70% szabadföldi VK) és hőmérséklet (25Co) mellett, nyolc hét alatt,

hogyan változik NPK és Zn trágyázás hatására a talajok oldható tápelem-tartalma. A

tápelemeket NH4NO3, KH2PO4, KCl és ZnSO4 oldat formájában adtuk a talajokhoz, majd

hetente vizsgáltuk a 0,01M-os CaCl2 által oldható nitrogén, foszfor és K formák, valamint a

DTPA TEA kivonószer által oldható Zn mennyiségét.

A vizsgált talajok textúrája agyagos-vályog és agyag volt. A kétféle agyagos vályog közül az

egyiknek a CaCO3 tartalma, a másiknak a P tartalma volt igen magas.

Az adott körülmények közt a nitrifikáció két hét alatt lezajlott . A kiadott P trágya 97-99,8%-

ban már az első héten lekötődött a talajoknál, további lekötődés az idő múlásával a nagy CaCO3

tartalmú talajon mutatkozott azonban ennek mértéke már nem volt jelentős (<1%). A K és Zn

esetén mindegyik talajnál a kioldott tápanyagtartalom csökkenő tendenciát mutatott, de a

csökkenés nem volt statisztikailag igazolható.

Megállapítottuk, hogy a P adag nagy része egy hét után nem kimutatható a 0.01M-os CaCl2

kivonószerrel. A K adag kimutatathatósága sem csökkent szignifikánsan a vizsgált időszakban.

A Zn oldhatósága sem csökkent jelentősen az első hét után, mivel a talaj könnyen oldható P

tartalma lecsökkent.


75

A gödöllői műtrágyázási kísérlet 45 éve

Dr. Füleky György és Harta István

Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet

A több mint 30 éves gödöllői műtrágyázási kísérletben a közel állandó növekvő adagú

műtrágyázás mellett periódusonként más és más problémára kívántak választ kapni a kutatók..

A növekvő adagú intenzív műtrágyahasználat a 30 év során sohasem érte el célját. Általában

csak a 150 kg-nyi vegyes hatóanyag növelte jelentősen a termés mennyiségét a kontrol

parcellákhoz képest. A műtrágyázás időleges szüneteltetése során visszaesett a termés

mennyisége és jelentősen lecsökkent a talaj foszfor és kálium tartalma. Az intenzív műtrágyázás

hatására lecsökkent a talaj pH-ja, de ugyanakkor megnövekedett a talaj foszfor és kálium

tartalma. Mésztrágyázással a talaj további savanyodása megállítható volt. Szerves trágyázás

elsősorban a talaj foszfor és kálium ellátottságát növelte. A 3 m-es mélységben történt nitrát-N

vizsgálatok kimutatták, hogy jelentős nitrát-N felhalmozódás történt a talajban a növények

szükségleteit meghaladó N műtrágyázás esetén.

A humusztartalom és a rozstermés nitrogéntartalma közötti kapcsolat vizsgálata a

Westsik-féle vetésforgó tartamkísérletben

Henzsel István, Hadházy Ágnes

DE ATK Nyíregyházi Kutatóintézet

A Westsik-féle vetésforgó tartamkísérletben vizsgáltuk, hogy a talaj humusztartalma és a

rozstermés nitrogéntartalma közötti kapcsolatban mutatható-e ki különbség a vetésforgó

kísérletek között. A nagyobb humusztartalmak azokban a vetésforgókban voltak, ahol nagyobb

adagú szalmatrágyázást, vagy istállótrágyázást végeztünk, vagy ahol a vetésforgó ciklus alatt

fő- és másodvetésben is termesztettünk csillagfürtöt, míg a kisebb értékek a trágyázás nélküli

kezelésben, valamint a fővetésű csillagfürt termesztéses vetésforgókban voltak. A rozstermés

nitrogéntartalma szignifikánsan nagyobb volt a műtrágya nélküli istállótrágyás vetésforgóban,

mint a műtrágya nélküli szalmatrágyás vagy a csillagfürt zöldtakarmány-termesztéses

vetésforgókban. A talaj humusztartalma és a rozstermés nitrogéntartalma közötti kapcsolat

szorosabb volt a trágyázás nélküli, a fővetésű zöldtrágyás és a csillagfürt zöldtakarmány-

termesztéses vetésforgókban, mint az istállótrágyás, a szalmatrágyás, vagy a másodvetésű

zöldtrágyás kezelésekben. Egy dombos területen, ahol heterogén a talaj humusztartama, istálló-

vagy szalmatrágya kijuttatásával kevésbé függ a rozstermés nitrogéntartalma a talaj

humusztartalmától, így kiegyenlítettebb minőségű termést kapunk.


76

Szulfát és klorid tartalmú káliumműtrágyák hatása TV paprika fejlődésére és

terméshozamára

Hüvely Attila, Pető Judit, Cserni Imre


Kísérletünkben 60% K2O tartalmú kálium-klorid és kertészeti célra gyártott, 50% K2O tartalmú,

kloridmentes kálium-szulfát műtrágyával végeztük el szabadföldi TV paprika kálium

műtrágyázását. A humuszos homoktalajon végzett vizsgálatban alaptrágyázást és egy

alkalommal fejtrágyázást végeztünk a fentebb felsorolt műtrágya sókkal. A kezelések dózisai

100, 200, 400, 800 és 1 600 kg K2O hatóanyag mennyiségeket tettek ki egy hektárra

vonatkoztatva. A talaj típusa és közepes kálium ellátottsága megfelelő lehetőséget biztosított a

kisebb dózisok hatásának vizsgálatára is. Célunk volt annak felderítése, hogy a növekvő

káliumkezelések mekkora dózisig biztosítanak kedvező hatást, a növekvő káros kloridion

koncentráció pedig mekkora mértékű kedvezőtlen hatást gyakorol a paprika fejlődésére,

termésmennyiségére.

A terméshozamok és a talajtulajdonság kombinációk kapcsolatának vizsgálata

többváltozós statisztikai módszerekkel

Juhos Katalin 1, Szabó Szilárd 2, Ladányi Márta 3

1 Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

2 Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar,

3 Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Biometria és Agrárinformatika Tanszék

A művelési ágak, vetésforgók és termesztéstechnológiák ökológiai adottságokhoz való helyes

megválasztása mélyreható ismeretet igényel a termőhely és a növény kapcsolatáról. Többek

között meg kell tudni válaszolni, hogy a földhasználatnak mik a talajtani optimumai; a talajnak

mely tulajdonságai és milyen mértéktől vannak korlátozó hatással a növénytermesztésre, és

azok egymáshoz viszonyított súlya hogyan alakul? Munkánk célkitűzése a földhasználat és a

talajviszonyok kapcsolatának vizsgálata volt egy 300 hektáros Nagy-sárréti mezőgazdasági

területen többváltozós statisztikai módszerekkel. Ennek érdekében vizsgáltuk a terület

mezőgazdasági szempontból releváns talajtulajdonságait, 10 év meteorológiai és terméshozam

adatait és a jelenlegi gazdálkodási rendszer főbb jellemzőit. Az eredmények alapján a

főkomponens regresszió alkalmas módszernek bizonyult a jellemző talajtulajdonság-

kombinációk kvantitatív megfogalmazására és a terméseredmények magyarázatára. A módszer

segítségével meghatározható a talaj agröokológiai értékeléséhez minimálisan szükséges

indikátorok köre, ill. a növénytermesztésre szignifikáns hatást gyakorló talajtulajdonság-

kombinációk.


77

Biotrágyázás hatása a tápelemek feltáródására érlelési kísérletben

Kincses Sándorné, Balláné Kovács Andrea


Összehasonlító kísérletünkben, melyet 2015 őszén állítottunk be parlagi humuszos

homoktalajon, a biotrágyázás hatását vizsgáltuk a talaj N-, P-, K- és Mg-tápelemeinek

feltáródására. Az érlelési kísérlet ideje alatt (3 szakasz) a kezelések talaja 1 hónapig a

szabadföldi vízkapacitás (VKsz) 50 %-ának megfelelő vízellátottsági szintjén, míg 3 hónapig

kiszáradva voltak, szobahőmérsékleten. A kontroll mellett biotrágyázott, szerves – illetve

műtrágyázott kezelést, valamint kombinált kezeléseket (szerves- + biotrágya; mű- + biotrágya)

is beállítottunk 3 ismétlésben.

Vizsgáltuk a talajminták 0,01M-os CaCl2 oldható NO3--N, NH4

+-N, szerves-N formák, valamint

a PO43--P, K+- és Mg2+-ion mennyiségét.

Eredményeink szerint a biotrágya a kontrollhoz hasonlítva az első két mintavételi időpontban

növelte (az elsőnél szignifikánsan), míg a harmadiknál csökkentette a talaj 0,01M-os CaCl2

oldható összes N-mennyiségét. A kombinált kezelések esetében a biotrágya pozitív hatását

figyelhettük meg mindhárom mintavételnél. A hatás statisztikailag nem igazolható.

A biotrágya alkalmazása befolyásolta a 0,01M-os CaCl2 oldható nitrogénformák mennyiségét,

egymáshoz viszonyított arányát is. Az első mintavételnél a biotrágya pozitív szignifikáns hatást

fejtett ki a kontrollhoz viszonyítva és a kombinált kezeléseknél is a 0,01M-os CaCl2 oldható

szerves-N-formára. A pozitív szignifikáns hatást a másik két időpontban csak a műtrágyával

kombinált kezelésnél tapasztaltuk. A biotrágya alkalmazása befolyásolta a 0,01M-os CaCl2

oldható PO43- -P mennyiségét. A hatás valamennyi időpontban pozitív, de statisztikailag nem

igazolható volt. Hasonló tendenciákat figyelhettünk meg a 0,01M-os CaCl2 oldható K+- és

Mg2+-ion mennyiségénél is.

A talajnedvesség vertikális eloszlásának vizsgálata a gyomosodással összefüggésben

Lehoczky Éva, Kamuti Mariann, Sándor Renáta, Mazsu Nikolett

MTA ATK TAKI

A talajszelvény nedvességtartalmát alapvetően befolyásolják ― közvetve, vagy közvetlen

módon ― a meteorológiai körülmények, a talajfizikai tulajdonságok és a rajta lévő növényzet

vízfelvevő, illetve árnyékoló hatása. A termesztett növénykultúrák és a gyomtársulások

vízfelvétele eltér mind mennyiségét, mind pedig a talajszelvény menti mélységét tekintve a

vegetációs időszak során.

Ennek vizsgálatát kukorica (Zea mays L.) állományban végeztük kontroll (Ø) és NPK

tápanyagkezelésekben Nagyhörcsökön, mészlepedékes csernozjom talajon 2013 és 2015

között. A talajnedvesség méréseket gyomos és gyommentes állományban hajtottuk végre

három ismétlésben, ahol 3˗5 napos gyakorisággal 0,1 m-es felbontásban 0,8 m mélységig

mértük a talaj nedvességtartalmát TDR-elvű szondával. A meteorológiai paraméterek mellett

minden parcellán rögzítettük a növényi biomassza föld feletti tömegét.

Megállapítottuk, hogy a kezelések befolyásolják a növényborítottság mértékét és a biomassza

tömegét, mely hatása egyértelműen kimutatható a talaj nedvességtartalmának vertikális

változásában.


78

A műtrágyázás hatása a csernozjom talaj NPK tartalmára tartamkísérletben

Dr. Pepó Péter


A hazai növénytermesztésben az elmúlt évtizedekben a tápanyag-visszapótlás meghatározó

elemévé vált a műtrágyázás. A műtrágyázással nemcsak a növény tápanyagigényének bizonyos

részét tudjuk biztosítani, hanem ennek hatására változik a talaj NO3-, AL-P2O5 és AL-K2O

tartalma is. Tartamkísérletben az eltérő tápanyagdózisok hatásait lehet modellezni a csernozjom

talaj 0-300 cm-es szelvényében a kísérlet beállításától számított eltérő időpontokban. A kísérleti

adatok azt bizonyították, hogy a növény igényét meghaladó nitrogén műtrágya adagok

használata NO3-akkumlációs zóna kialakulását eredményezte a csernozjom talajban. A foszfor

és kálium műtrágyázás hatására a csernozjom talaj AL-P2O5 és AL-K2O tartalma a felső 0-40

cm. talajrétegben változott meg.

Talajváltozók vizsgálata a pilisi Hosszú-hegyen – az alapállapot felvétele és az első év

eredményei

Sass Vivien, Bidló András

Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki kar, Környezet- és Földtudományi Intézet

A napjainkra megváltozott környezet és társadalmi igények hatására egyre nagyobb figyelem

fordul a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok felé. 2014-ben indult erdészeti-

erdőökölógiai kísérlet, amely különböző beavatkozások (mikrotarvágás, hagyásfacsoport, lék,

egyenletes bontás, kontroll zárt állomány) termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt

hatását vizsgálja. A kutatás részeként vállaltuk a mintaterületek talajtani viszonyainak nyomon

követését. Az 5 kezelést 6 blokkban (ismétlésben) végezték el, teljes blokk elrendezésben egy

70 éves, 40 ha területű gyertyános - kocsánytalan tölgyesben, Pilisszántó községhatárában. Az

általunk mért talajváltozók (pH, hy, szervesanyag-, C-, N-, K- és P-tartalom) segítségével

összehasonlítottuk a blokkok, illetve a kezelések közötti eltéréséket. Az első 4 (a kezelés

megelőző, ill. azt követő 2-2) mintavételi időszak eredményei alapján a talaj felső 20 cm-es

rétegének változói viszonylag kismértékű eltéréseket mutattak, bár egyes blokkok között

rendszeresen megjelent szignifikáns különbség. Feltételezhető, hogy a blokkok közötti

eltéréseket nagyobb mértékben meg fogják haladni a kezelésekből adódó talajtani változások.


79

Őszi búza elemfelvételének vizsgálata a korszerű növénytáplálás függvényében

Uri Zsuzsanna, Simon László, Vincze György, Vígh Szabolcs, Irinyiné Oláh Katalin

Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézet Agrártudományi és

Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék

Szabadföldi tápanyag-utánpótlási kísérletet állítottunk be 2014-ben a Nyíregyházi Főiskola

Ferenctanyai Tangazdaságában nem karbonátos humuszos homoktalajon őszi búzával (GK

Szala), melyben Nitrosol, Dudarit, Alginit önmagában vagy kombinációkban való

kijuttatásának hatását tanulmányoztuk az őszi búza tápelem-felvételére. Megállapítottuk, hogy

valamennyi kezelés a kontrollnál nagyobb fajlagos nitrogén-, foszfor- és káliumfelvételt

eredményezett a kalászérés kezdete fenofázisban megmintázott zászlóslevelekben. A

kalciumkoncentráció a Nitrosollal és a Nitrosol+Dudarittal kezelt kultúrákban statisztikailag

szignifikáns mértékben haladta meg a kontrollban mért értékeket. A zászlóslevelek

magnézium-, vas- és kéntartalmában nem tapasztaltunk szignifikáns eltéréseket. Valamennyi

kezelés megemelte kisebb-nagyobb mértékben a kontrollhoz viszonyítva a zászlóslevelek

cinkfelvételét, a Nitrosol+Alginit kijuttatás esetén ez a hatás statisztikailag is szignifikáns volt.

A teljes érésben megmintázott őszi búza szemtermésének elemtartalmát vizsgálva,

megállapítottuk, hogy a legnagyobb nitrogén- és foszforkoncentráció a Nitrosol+Dudarittal

kezelt kultúrákban alakult ki. A Nitrosol+Dudarit+Alginit kezelés kivételével valamennyi

kezelés megnövelte a kontrollhoz képest a búzaszemek kén- és cinkfelvételét.

Különböző talajművelésmódok összehasonlító vizsgálata erózióra hajlamos badacsonyi

szőlőültetvényben

Dr. Varga Péter , Dr. Májer János, Németh Csaba

Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet

A környezetkímélő szőlőtermesztési technológiák talajművelési rendszereiben a talajvédelem,

ezen belül az erózió elleni védelem kiemelt szerepet kap. A NAIK Badacsonyi Szőlészeti és

Borászati Kutatóintézetben több, mint egy évtizede, tartamkísérlet jelleggel beállított egy

talajművelésmód összehasonlító kísérletsorozatot állítottunk be. 2015 évi kísérleteinkben a

szerves növényi hulladékokkal történő talajtakarást, a tartós- és időszaki növénytakarást,

valamint a mechanikai talajművelést hasonlítjuk össze lejtős (hegy-völgy irányú) rendszerben.

Kísérleteinkben (2015) célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk a kezelések hatását a

talajnedvességre, a talaj, - és a növény tápanyag-ellátottságára, valamint a szüreti

eredményekre. Összességében megállapítható, hogy talajainkat az erózió káros hatásaitól

védeni kell. Az erózió elleni védekezés alapja lehet a szerves növényi hulladékkal való

talajtakarás. Másik lehetséges megoldás a növénytakarás alkalmazása. A talaj

nedvességtartalma, ásványi nitrogén-ellátottsága, és a termésátlag tekintetében kimagasló

eredményt nyújtott a többi kezeléshez képest a szerves növényi hulladékkal való talajtakarás,

valamint a pillangós keverék kezelése is.


80

Talajtechnológiai és Talajvédelmi szekció

Talaj és üledék tulajdonságok változása a városi környezet hatására

Horváth Adrienn, Szita Renáta, Dr. Bidló András, Gribovszki Zoltán

NYME – EMK Sopron

A patakpartról származó talajminták és üledékeik különböző mértékű elszennyeződésének

bizonyítására mintákat gyűjtöttünk a Rák patak Soproni-hegyvidékén áthaladó háborítatlan

részein, illetve urbanizált szakaszairól. Alaphipotézisünk volt, hogy a természetes és a városi

területek közti különbségeket egyértelműen jelzi a nehézfémek felhalmozódása. 6 pontban 1

keresztszelvény mentén gyűjtöttünk vízmintákat, 1 átlag üledék mintát a sodorvonalból, 1 átlag

üledék mintát a holttérből és 1 feltalajmintát a patakmeder rézsűkörméről 0-20 cm-ről, melyeket

ICP-OES készülékkel vizsgáltunk meg. Az eredmények kiértékeléséhez feldúsulási faktort

(EF) alkalmaztunk. A természetes szakaszon nem találtunk szennyezést (pl.: Coösszes <15

mg/kg, Cofelvehető <5 mg/kg; Niösszes < 25 mg/kg, Nifelvehető <10 mg/kg) viszont a városi környezet

GYORI mérőpontján súlyos ólom feldúsulás mutatkozott (EF = 10-25), mely a másik két városi

ponton is észlelhető volt. A feldúsulási rangsor a következőképpen alakult: Pb > Zn > Cu > Ni

= Co. Közepes cink feldúsulást mértünk a TESCO pont üledékeiben. Az EF értékek alapján a

vízfolyás mentén egyértelműen kimutatható az emberi tevékenység környezetre gyakorolt

hatása.

A talaj szerepe az üvegházhatású-gáz leltár szénkészlet változásának számításában

Kozma-Bognár Veronika, Csorba Szilveszter, Berényi-Üveges Judit, Király Éva, Somogyi

Zoltán

Az Éghajlatváltozási Keretegyezményhez kapcsolódóan Magyarországnak kötelezettsége,

hogy minden évben az Európai Bizottság felé benyújtsa az antropogén eredetű

szennyezőanyagokra vonatkozó nemzeti Üvegházhatású Gázok Leltárát. A nemzetközi

kötelezettségvállalásoknak megfelelően a kibocsátás csökkentési célok elérése érdekében

pontos és teljes körű adatközlést szükséges megvalósítanunk az emissziók és elnyelések

becslése során, a 2006. évi IPCC útmutató alapján.

Jelen publikációban ismertetjük az ÜHG leltár készítéséért felelős nemzeti rendszert és a

földhasználat, földhasználat-változás és erdészeti szektort érintően benyújtott 1985-2014

közötti időszakra vonatkozó becsléseink sarokszámait. Továbbá bemutatjuk a LULUCF szektor

egyik meghatározó széntárolási formájának, a talajnak a leltárjelentésben betöltött szerepét.

Kitérünk a talaj szénkészlet változásának számítására, a Talajvédelmi Információs és

Monitoring rendszer adatainak funkciójára, az alkalmazott módszertani előírásokra és a

leltárkészítés során felhasznált alapadatokra. Rávilágítva ezzel a talajokra vonatkozó emissziók

és elnyelések becslése során alkalmazott ország-specifikus adatok fejlesztésének nehézségeire.


81

Talajszenzorok mérésének összehasonlító elemzése különböző besugárzás-viszonyok

mellett

Centeri Csaba, Szabó Boglárka, Oláh Izabella, Dobó Zsófia, Biró Zsolt


A mezőgazdasági művelésre alkalmas területek kiterjedésének csökkenése, és a talajkészletek

mennyiségi fogyása, valamint a termelés optimalizálása miatt egyre növekvő érdeklődés kíséri

a termeléstámogató-rendszerek kidolgozását. A kutatás során egy olyan talajszenzor méréseit

hasonlítjuk össze, amely alapvető talajtani paraméterek mérésére alkalmas (pl. talajnedvesség,

hőmérséklet). A szenzorok teszteléséhez azokat napsugárzásnak különböző mértékben kitett

helyszíneken helyeztük el, és talajmenti fagyok, valamint közel 30 fokos levegő-hőmérséklet

mellett értékeltük a működésüket. A vizsgálatok kimutatták, hogy a szenzorok különböző

mélységben elhelyezett érzékelői jól követik a hőmérséklet napi ritmusát, és mutatták a

felmelegedés késleltetett kialakulását a mélység növekedésével. A szenzorok kiválóan

alkalmasak arra, hogy szántóföldre történő kihelyezésükkel adatot szolgáltassanak a

gazdálkodók számára egyes gazdálkodási műveletek (pl. vetés, aratás, öntözés, növényvédelmi

beavatkozások) optimális idejének kiválasztásához.

Erózió okozta talajpusztulás vizsgálata terepi és laboratóriumi mérések alapján a

gerézdpusztai mintaterületen

Dobó Zsófia, Centeri Csaba, Szabó Boglárka, Bíró Zsolt


Az erózió kutatása során az eróziódinamikai vizsgálatok új eredményekkel szolgálhatnak a

folyamat pontosabb megértése szempontjából. Gerézdpuszta területén végzett eróziós és

eróziódinamika vizsgálatok során szántón és gyepen vett talajmintákból alap-talajkémiai

paramétereket vizsgáltunk (pH, humusztartalom, CaCO3, higroszkóposság, AL-P2O5, AL-

K2O). A terepi vizsgálatok során bizonyossá vált, hogy Gerézdpusztán a nagy szervesanyag-

tartalmú feltalaj már lepusztult. A statisztikai elemzés során a lineáris regresszió bizonyította,

hogy a löszös alapkőzet felszínhez való közelsége következtében, a néhol extrém magas CaCO3

tartalom erős hatással van a könnyen oldható foszfortartalomra. A független mintás T-próba

alapján a pH, humusztartalom és a könnyen oldható káliumtartalom azok, melyek jelzik egy

lejtő felszínborításának minőségét, azaz elárulja, hogy szántóról vagy gyepről származik-e a

minta. A két mintaterület humusztartalma között jelentős különbség van, így nem meglepő,

hogy ebben az esetben erős szignifikancia tapasztalható a két mintalejtő között. Érdemes

további vizsgálatokat folytatni kevésbé erodált, de hasonló kitettségű, vagy hasonló

természetföldrajzi adottsággal rendelkező, de más művelési ágba tartozó területeken is.


82

A felszíni lefolyás ensemble modellezése egy Balaton környéki vízgyűjtőn

Kása Ilona, Bakacsi Zsófia, Horel Ágota, Koós Sándor, Tóth Eszter, Gelybó Györgyi, Dencső

Márton, Farkas Csilla

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai

Intézet,

Talajaink, vizeink minőségének védelme különösen fontos az (agro-)ökoszisztémák működése

szempontjából. A helyi viszonyokhoz, valamint a változó környezeti feltételekhez nem

megfelelően alkalmazkodó táj- és talajhasználati rendszerek kedvezőtlenül befolyásolhatják a

talaj fizikai-kémiai állapotát, így többek között a vízforgalmat, a talajeróziót, ill. a tápanyag

kimosdódást, ami a felszíni vizek állapotának romlásához vezethet. Ezen káros folyamtok

mérsékléséhez elengedhetetlen a talajokat, valamit a vizeket ért antropogén és természetes

tényezők együttes hatásának vizsgálata mind tábla, mind vízgyűjtő léptékben. Kutatásunk

távlati célja, hogy egy olyan integrált, több léptékű megközelítést dolgozzunk ki, mely alkalmas

a szélsőséges hidrológiai helyzetek előfordulásának, valamint ezek hatásainak monitorozására,

modellezésére és becslésére tábla és vízgyűjtő szinten. Jelen tanulmányban három különböző,

vízgyűjtő léptékű lefolyás modell (PERSiST, HBV, INCA-Sed) alkalmazását mutatjuk be egy,

a Balaton vízrendszeréhez tartozó referencia kisvízgyűjtőn (Tetves-patak) a 2005.01-2015.07

időszakra. A modell szimulációkhoz bemenő adatként napi csapadék és átlag hőmérséklet

idősorokat, míg referencia adatként a vízgyűjtő kifolyásánál mért napi vízhozam adatokat

használtunk fel. A mintaterületen hat hidrológia alapegységet (HRU- hydrologic response unit:

szántó;> 5%, 5-17%, 17%<és erdő;> 5%, 5-17%, 17%<)) határoztunk meg a jellemző

földhasználati rendszerek, talajtípusok és lejtőkategóriák alapján. (Az HRU-k lehatárolásához

digitális domborzatmotelt (DEM és a CORINE adatbázist használtuk. A mért és a modellezett

adatok megfelelő egyezést mutattak mind a három modell esetében. A modell illesztési jóságát

leíró NS index értelemszerűen 0,66, 0,63 illetve 0,58 volt a PERSiST, az HBV és az INCA

modell esetében. Az ensemble modellezés során megállapítottuk, hogy az alkalmazott, napi

léptékű modellek nem képesek az extrém csapadékhelyzetek következtében kialakuló lefolyási

hullám leírására.


83

Talakémiai szekció

Eutrofizációs folyamatok megelőzése módosított bentonitokkal

Buzetzky Dóra, Kovács Eszter Mária, Nagy Noémi, Kónya József

Debreceni Egyetem

Munkánk során környezetszennyező anyagok megkötődését vizsgáljuk módosított

bentonitokon, hiszen a jól meghatározott tulajdonságai és szemcsemérettől független

kationcserélő képessége különösen alkalmassá teszi a bentonitot a határfelületi folyamatok

leírására, szorpciós jelenségek vizsgálatára.

La3+- ionnal módosított bentonitot használnak foszfátion megkötésére vizekből. A lantánnal

módosított bentonit azonban elég drága, emiatt Ce3+-, Y3+ és Fe3+- ionokkal módosított

bentonitokat állítottunk elő és ezeken vizsgáltuk a foszfátion szorpcióját. A Fe3+-t és a Y3+-t az

ára, míg a Ce3+-t pedig előfordulási gyakorisága miatt választottuk. Munkánk során arra a

következtetésre jutottunk, hogy a lantán-, az yttrium- és a cérium-bentonit hasonló mennyiségű

foszfátiont képes megkötni, míg a vas-bentonit csak fele annyi mennyiséget. A kapott

eredmények alátámasztották, hogy a vizsgált módosított bentonitok alkalmasak az élővizekben

kialakuló eutrofizációs folyamatok megelőzésére.

Egyes öntözővizek összetételének, valamint a fő komponensek összefüggéseinek

vizsgálata a Duna-Tisza közén

Pető Judit, Hüvely Attila, Cserni Imre


Az általunk vizsgált területeken található rétegvizek általában közepesen kemény, alkáli-

hidrogénkarbonátos jellegű vizek. A további összetevőket tekintve, az anaerob folyamatok

megemelhetik az itt található vizek vas, mangán és ammónium tartalmát. Az öntözővizek egy

részénél problémaként jelentkezhet a víz megnövekedett arzéntartalma is. Egyes rétegvizek

felszín közeli rétegeiben só felhalmozódás történhet, az oldott anyag tartalom több g/l-re is

nőhet. Vizsgálataink során a laboratóriumunkba 2008-2016 között beérkezett öntözővíz minták

analízisét végeztük el azzal a céllal, hogy a vizsgálati eredményeket figyelembe véve képet

kapjunk azok felhasználhatóságáról, elsősorban különböző kertészeti kultúrák öntözésénél,

másrészt statisztikai vizsgálatokkal képet kívántunk nyerni az egyes komponensek

összefüggéseivel kapcsolatban.


84

Komposztanyagok kadmium, réz, és cink megkötő képessége

Ramadan Benjreid

Szent István University, Gödöllő

Kadmium, réz, cink, nikkel, ólom, higany és króm gyakran kimutathatók az ipari

szennyvizekben. Többféle módszerről számol be a releváns szakirodalom ezen ipari

szennyvizek kezelésére. A közelmúltban az adszorpciós módszer vált ismertté mint egyike az

alternatíváknak.

Ennek a tanulmánynak az a célja hogy megvizsgálja nehézfémek (kadmium, réz és cink)

szennyvízból való kivonásának hatékonyságát komposzt mint adszorbens alkalmazásával.

A 2 milliméteresre őrölt és szitált komposztból álló 13 egyenlő 1 grammos minta készlethez 10

ml nehézfém oldatot adtunk amely koncentrációja 50-50000 μg / g között lett meghatározva.

Három azonos módon replikált kisérlet készült a három vizsgált nehézfémre (kadmium, réz és

cink), külön-külön, a pontos eredmények végett.

Minden egyes minta készlet rázógépbe lett helyezve 24 órára szobahőmérsékleten, az elemek

6000 rpm gyorsaságú centrifugálással lettek elkülönítve. Az egyes komposztminták

fémtartalma, minden egyes vizsgált fémre atomabszorpciós fotometriával lett meghatározva. A

kapott értékek illeszkedtek a Langmuir modellre, így értékelhető görbéket és ábrákat kaptunk.

Bioszén és szennyvíziszap komposzt hatása a tápelemek mobilitására és a

humuszminőségre homoktalajokon

Rékási Márk, Draskovits Eszter, Uzinger Nikolett

MTA ATK TAKI

A bioszén a szerves anyagok oxigénszegény, vagy oxigénmentes közegben történt pirolízisével

előállított stabil anyag, aminek tulajdonságai (kémiai összetétel, a felületi tulajdonságok, a

szemcseméret és a pórusjellemzők) talajjavító szerként való alkalmazására adnak lehetőséget.

Irodalmi adatok alapján a bioszén, durva textúrájú, savanyú talajokon fejtheti ki leginkább

kedvező hatását: azok tápanyaghiányát mérsékli és vízgazdálkodási tulajdonságait javítja. A

bioszén közvetlenül, saját tápelem-tartalma folytán, és közvetetten a talajtulajdonságokra (pH,

kationcsere-kapacitás, stb.) gyakorolt hatása révén is befolyásolja a talaj tápanyag-szolgáltató

képességét. Vizsgálatunkban a bioszén hatását kereskedelmi forgalomban is kapható

komposzttal vetjük össze tenyészedény kísérletben, amelyhez savanyú (Nyírlugos) és

karbonátos (Őrbottyán) homoktalajokat használtunk fel. Vizsgáltuk a talaj néhány alapvető

kémiai tulajdonságának változását: pH, T-érték, humusztartalom és minőség; illetve a

makrotápelemek összes koncentrációját, illetve felvehető frakcióját.


85

A növényzet térbeli mintázatának hatása a talaj redox- és kémhatásviszonyainak

dinamikájára

Ringer Marianna1, Kiss Klaudia2, Horváth-Szabó Kata1,

Zacháry Dóra2, Jakab Gergely2, Szalai Zoltán1,2

1Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi

Intézet, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék

2Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont,

Földrajztudományi Intézet

A növényzeti mintázatnak jelentős szerepe van a talajok redox- és kémhatásviszonyainak

kialakításában. Kérdésként merülhet fel, hogy a különböző növényzeti foltok határai átmenetet

képviselnek-e az egyes magterületek között, vagy azoktól eltérő karakterisztikát mutatnak?

Poszterünkön egy alföldi mocsárrét példáján mutatjuk be a pH és Eh viszonyok dinamikájának

különbségeit a növényzeti mintázat által kirajzolt magterületek és átmeneti zónák között. Négy

foltot vizsgáltunk: sásos, sás uralta határterület, nád uralta határterület, nádas. Az Eh, pH,

valamint a hőmérséklet értékeket kitelepített, adatrögzítővel összekapcsolt elektródokkal

mértük. Az adatrögzítés a teljes vegetációs időszakban folyt. A paraméterek vertikális

eloszlását három különböző mélységben (20, 40, 100 cm) vizsgáltuk. Eredményeink alapján a

határterületek átmeneti karakterisztikát mutatnak a magterületek között. A feltalajban, illetve

talajvízszint ingadozási zónájában az Eh éves lefutása jellegzetes mintázatot mutat. Az egész

évben erősen reduktív viszonyokkal jellemezhető altalaj nem követi a felső szintekben

végbemenő ingadozást.

Városi talajok általános tulajdonságainak összehasonlítása

Sándor Gábor1, Dr. Szabó György2, Dr. Bidló András3, Horváth Adrienn3

1Szent István Egyetem, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék

2Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék

3Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék

Kutatásainkat Szombathely és Debrecen város közigazgatási területén végeztük, ahol összesen

74 közlekedési zóna talajmintáinak elemzését végeztük el, majd a kapott eredményeket

összehasonlítottuk. Szombathely közlekedési zónáinak kémhatása 5,9 és 8,0 közé esett. A

belvárosban – az öntéstalajok miatt – a semleges és gyengén lúgos kémhatás volt a jellemző. A

minták negyede nem tartalmazott CaCO3-ot. A talajok fizikai félesége agyagos vályog, vályog

volt. A szervesanyag-tartalom a 0-10 cm-es rétegben 4,52%, a 10-20 cm-es rétegben 6,20%. A

debreceni talajminták nagy része a gyengén lúgos, lúgos kategóriába tartozik. A CaCO3

tartalom 1,43–16,12% közötti és a mintákat döntő többségében a homok és vályogos homok

textúra csoportba soroltuk. A szervesanyag-tartalom 2% körül változik, így messze elmarad a

szombathelyi talajokétól. A talajtulajdonságok vizsgálata alapján a szombathelyi talajok

részben a kémhatás, részben pedig a magasabb szervesanyag-tartalom és a finomabb

szemcsecsoportok túlsúlya miatt érzékenyebbek lehetnek az elsősorban közlekedésből eredő

nehézfém szennyezésre. A vizsgált paraméterek fontos szerepet játszanak a talajok puffer

kapacitásában, nehézfémmegkötő képességében.


86

A talaj nitrit-nitrát tartalmának anomáliái extrém száraz körülmények között

1Vass Eulália, 2Leviczkyné Dobi Mária, 3Holló Sándor

1 talajvédelmi szakértő, vállalkozó, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő,

2 talaj- és környezetvédelmi szakértő, Agromechanika Kkt.

3 talajvédelmi felügyelő, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Élelmiszerlánc-

biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály,

A növényeknek a fejlődéshez vízre és tápanyagokra van szükségük. Az egyik életfontosságú

tápelem a nitrogén. A növényi fehérjék átlagosan 15%-ban tartalmazzák, alapja a vegetatív

részek, a zöldtömeg fejlődésének. A talajok nitrogéntartalma a termékenység fontos tényezője,

0.02–0.4 % között ingadozik, a művelt rétegben 95%-a szerves kötésben található, ami arányos

a humusztartalommal. A növények főként a szervetlen N-formákat képesek hasznosítani, így

az ammónium / NH4+ / és a nitrát / NO3

- / ionokat, bár a kis molekulájú szerves vegyületek is

tápanyagok lehetnek. A természetben a nitrogén körforgalma közel egyensúlyi helyzetben van,

az intenzív mezőgazdasági termesztés azonban megbontja azt, mivel piaci viszonyok között a

termelvények térben messzire kerülnek a termelés színhelyétől. Pótlás nélkül a talaj kimerülhet.

A nitrogén optimális adagjának meghatározása a makro-tápanyagok közül a legnehezebb, mert

a homogén tápanyagszintet biztosító diffúziós transzport-folyamatok mellett megkötődési,

lemosódási és bomlási jelenségekkel is számolni kell, kb. 60 %-os mértékű az érvényesülés. A

jelentős kimosódás elkerülésére javasolt a nitrogénadag több részletre való megosztása, tehát

az alap- és a fejtrágyaként való kijuttatás.

A tápelemek, így a nitrogén növényi felvétele is meghatározóan a talajoldatból történik. Az

utóbbi években Magyarországon az éghajlati trend a csökkenő és kedvezőtlen eloszlású

csapadék irányába hajlik, és a vegetáció során az aszály több formában - talaj-, légköri- és

fiziológiai - egyaránt fellépett. A 2010. évi extrém nagy csapadék óta az Észak-Tiszántúlon az

őszi, a téli és a tavaszi időszakok is csapadékhiányosak voltak, bár nyaranta hektikus

eloszlásban hullott némi eső, a legutóbbi késő ősz-tél folyamán leesett kb. 100 mm.

Laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják, hogy a vegetációban mutatkozó csapadékhiány

következtében koncetrálttá vált a talajoldat, a nitrogén pedig kevésbé hasznosult.


87

JEGYZETEK

Documents

Talajtani Vándorgyűlés...Talajtani Vándorgyűlés, Debrecen, 2016 szeptember 1-3. 4 Vándorgyűlés helyszíne: Debreceni Egyetem, Mezgazdaság - Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási