Találkozás a „vadakkal”

A felfedezések első hulláma 16. század: spanyol és portugál hajók és

útvonalak. A világot „felosztották”, de nem tudták megtartani. Katonai erejük nagyon visszaesik, a 17. sz-tól rendszeres fenyegetést jelentenek az angol, francia és holland hajók.

Sikerek: Afrika megkerülése, Amerika elérése, a Föld körülhajózása

Kudarcok: „Terra australis”, „Északnyugati Átjáró”

A felfedezések második hulláma 18. század: az angolok és franciák vették

át a főszerepet. A hajózás körülményei, technikája nagyon

sokat fejlődött Új motivációk: tudományos kíváncsiság,

több erőforrás a kutató jellegű hajózásra A század második felében sok hajó indul

Amerika irányából Óceánia felé A kontinensek belsejébe is lassan

bemerészkednek

Példák a technikai fejlődésre A hajók mérete

Kolumbusz hajói: gyors, ám szűkös és kényelmetlen karavellák – zsúfoltság, klausztrofóbia, monotonitás, készlethiány, betegségek

18. század: a sorhajók és a nagy kereskedelmi hajók öt-hatszor akkorák.

Egészségügyi körülmények korábban hosszabb utakon a legénység többsége

skorbutban halt meg Cook az 1770-es években már egy matrózt sem

vesztett emiatt!

Példák a technikai fejlődésre Jobb térképek, jobb navigáció

4 percnyi tévedés 1 fok eltérést, vagyis 50-100 km tévedést okoz

a hibák halmozódnak – rengeteg veszteség eltévedt és elsüllyedt hajók miatt

1707: katasztrófaa Scilly-szigeteknél(DNY-Anglia)

4 hadihajó és 1500 tengerész veszett oda

Harrison kronométerei A 18. sz-i Anglia első számú problémája: a tengeri

helymeghatározás, azon belül is a földrajzi hosszúság megállapítása, az ún. „hosszúsági probléma”

1714-ben a Parlament £20,000 díjat tűzött annak, aki a problémát megfelelő pontossággal megoldja

Útinaplóból, a Hold méretéből, pontos időméréssel John Harrison (1693–1776), angol órásmester

egész életén keresztül ezt próbálta megoldani H1 (1736), H2 (1741), H3 (1755) – tengeri ingaórák, olyan

eredeti fejlesztésekkel, mint visszaforgásgátló, bimetál, csapágyazás

A befutó: H4 (1759), tengeri rugós óra – 5 sec késés az Atlanti-óceánon keresztül – alig két kilométer!

H1

H1 (részlet)

H2

H3

H4

Útibeszámolók és krónikák Az első írott források: utazó nemesemberek,

majd orvosok, lelkészek levelei, naplói 16. század

széttöredezett, naiv rácsodálkozások illetve hivatalos, dicsőítő beszámolók

18. század egyre több a tudós társaságok által küldött

megbízott és természetbúvár békésebb, megismerő korszak, nyers katonai erő

helyett kereskedelmi kapcsolatok kialakítása

A találkozás abszurditása Senkinek sem volt fogalma a helyzet valódi

jelentőségéről és tragikumáról Kolumbusz a spanyol uralkodók nevében, hivatalos

ceremónia keretében birtokba veszi az Újvilágot… …a szigetlakók általános csodálkozása közepette

„Az ember aligha képzelhet el emberek között ekkora tragikus egyenlőtlenséggel teli eseményt. Még szerencsésnek mondható az a körülmény, hogy különbözött a nyelvük. Így a bennszülöttek legalább szimbolikus vagy mágikus cselekménynek tarthatták a betolakodók ünnepélyességét. Hiszen a birtokbavételt, amiről itt valójában szó volt, ezek az emberek, akinek semmiféle elképzelésük sem volt a tulajdonról, teljességgel képtelenek lettek volna felfogni.” (Madariaga)

A találkozás abszurditása Nemcsak az őslakosokat, hanem az európai

embert is teljesen felkészületlenül érte a találkozás újszerűség és fenyegetés a leggyakoribb fogadtatás: tartózkodás vagy

vendégszeretet, leplezetlen kíváncsiság, és csak a legritkább esetben ellenségesség

a jövevények csöndes bizalmatlansággal érkeztek, ami elég hamar dölyfös, erőszakos felsőbbrendűségbe csapott át

A találkozás abszurditása Az erő pozíciójából könnyű lett volna a

kapcsolatokat békésen, akár a hosszú távú európai érdekeknek megfelelően alakítani

Nem ez történt: a mindenek feletti, gátlástalan vágy a meggazdagodásra

dominált, ami lehetetlenné tette a partner lényének, kultúrájának megvizsgálását

az erőfölényt az intellektuális és erkölcsi fölénnyel azonosították

az ő viselkedésük volt a norma – minden, ami attól eltért, alacsonyabb rendűnek bélyegeztek

a bennszülötteket „természeti lényeknek” tekintették, a természet részének, ami joglapot adott a velük szembeni bánásmódra

A találkozás abszurditása A kapzsiság üres ígéretekhez, szószegéshez,

átverésekhez vezetett a bennszülöttek hasonló válaszreakcióit viszont az

előítéleteik igazolásának láttak: látható, hogy csaló, pimasz, szégyentelen népség

az első „negatív” tapasztalatok az erő alkalmazását váltották ki

a helyzet a legtöbb színtéren tragikussá fajult Az első hajósok szinte kizárólag Európa

söpredékéből kerültek ki kisemmizett, tanulatlan, megnyomorított emberek a hatalom különleges érzete durva túlkapások, vak önkény

formájában jelentkezett mindezek igazolásához szükségük volt a felsőbbrendűség

ideológiájára

A találkozások formái A kultúrák érintkezése

az első találkozások Kultúrkapcsolat

rabszolga-kereskedelem, hittérítés A kultúrák összeütközése

megsemmisítés, elűzés, rabszolgaság A kultúrák összefonódása

akkulturáció, összeolvadás

Bennszülöttek látogatóban az indián az első igazi szenzáció a királyok is „elbeszélgetnek” velük

„Savignon” (1610): „A franciákból hiányzik a bátorság és a határozottság, úgy viselkednek, mint az asszonyok, és vitatkoznak, ahelyett, hogy harcolnának”

Pocahontas (1619) Omai Tahitiről (1775)

Bennszülöttek látogatóban miért nem beszélnek

normális nyelveken? távolságtartás,

büszkeség – inkább letargia, nyelvi akadályok és betegség...

„nevelési problémák” Anton Wilhelm Amo

(1703–1759)

Néprajzi múzeumok és kiállítások Néprajzi múzeumok

Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztálya (később Magyar Néprajzi Múzeum), 1872

Museum für Völkerkunde (Berlin), 1873 Ezek az intézmények tették lehetővé az Európán (és É-

Amerikán) kívüli népek kultúrájának (kulturális termékeinek) rendszeres gyűjtését és a megbízhatóbb tapasztalati bázissal rendelkező kultúraelméletek kidolgozását

Ugyanakkor hozzájárultak az ún. „primitív népekkel” kapcsolatos sztereotípiák megerősödéséhez is

A gyarmati népek kultúráját gyakran a természetrajzi múzeumokban állították ki, azt sugallva, hogy ők inkább a természet, mint az emberi civilizáció részei („természeti népek”)

A „népkiállítások” (Völkerschauk) és a gyarmati kiállítások valóság show szerűen mutatták be a gyarmatokon élő népek életét magukat az embereket állítva ki

Exhibition Coloniale (Párizs, 1907)

Exhibition Coloniale (Párizs, 1907)

Exhibition Coloniale (Párizs, 1907)