Tanári kézikönyvofi.hu/sites/default/files/schoolbook/documents/RE00682... · 2015-09-09 · 6 Kép- és hangrögzítés eszközök Történele m 11/10 Az adat Adat és információ

1

Tanári kézikönyv az Informatika 6. évfolyam tankönyvéhez (rsz: 00682)

2

Tartalom Informatika tanmenet 6. osztály (heti 2 óra 74 óra) ................................................................... 4 I. Számítógép és környezet ................................................................................................... 16

1. óra A mi informatikai rendszerünk .................................................................................. 16 2. óra Az én informatikai rendszerem .................................................................................. 18 3. óra Mivel működik? (Az operációs rendszer feladatai) ................................................... 20

4. óra Milyen eszközöket használunk munka közben? A monitor ....................................... 22 5. óra Kiviteli eszközök: a nyomtató .................................................................................... 24 6. óra Mit lehet még csatlakoztatni? ..................................................................................... 26

7. óra Dolgozzunk és rendszerezzünk! ................................................................................. 27 8. óra Összefoglalás .............................................................................................................. 30

II. Algoritmizálás, programozás ............................................................................................ 32 9. óra Az információ ............................................................................................................. 32

10. óra Az információ rögzítése ........................................................................................... 34 11. óra Az adat ..................................................................................................................... 36 12. óra Adatok rendezése ..................................................................................................... 38 13. óra Kódok, kódolás ........................................................................................................ 40

14. óra Lépésről lépésre ....................................................................................................... 42 15. óra Mit tud a Teki? ......................................................................................................... 45

16. óra Körözzünk ................................................................................................................ 47 17. óra Eljárást írunk! ........................................................................................................... 50

18. óra Kicsi, nagy, még nagyobb ........................................................................................ 53 19. óra Egy, kettő, három, négy ........................................................................................... 55 20. óra Rendezzük sorba az elemeket .................................................................................. 58

21. óra Mozaik ...................................................................................................................... 60 22. óra Rekurzív eljárás ........................................................................................................ 63

23. óra Összefoglalás ............................................................................................................ 66 24. óra Miért írunk programot? ............................................................................................ 67 25. óra Adatok a programokban ........................................................................................... 69 26. óra A változó .................................................................................................................. 72

27. óra Ha…, akkor .............................................................................................................. 76 28. óra Hányszor hajtsam végre? ......................................................................................... 79 29. óra Csökkenő ciklusváltozó ........................................................................................... 82

30-31. óra Mi mindent tudunk már? ..................................................................................... 85

32. óra Számonkérés ............................................................................................................ 87 III. Alkalmazói ismeretek ........................................................................................................ 88

33. óra Rajzoljunk! ............................................................................................................... 88

34. óra Rajz és szöveg .......................................................................................................... 90 35. óraSzínes rajz és szöveg. ................................................................................................ 92 36. óra Szöveget gépelünk ................................................................................................... 93 37. óra Szöveget formázunk I............................................................................................... 95 38. óra Szöveget formázunk II. ............................................................................................ 97

39. óra Szöveg és rajz ........................................................................................................... 99 40. óra Szöveg és kép ......................................................................................................... 100 41. óra szövegszerkesztés gyakorlása ................................................................................ 102

42. óra Összefoglalás .......................................................................................................... 103 43. óra Multimédiás anyag szerkesztése ............................................................................ 104

3

44. óra Hangfelvétel multimédiás anyaghoz ...................................................................... 106

45. óra Adatok és adatforrások ........................................................................................... 107 46. óra E-tanulás ................................................................................................................. 108 47. óra Részösszefoglalás ................................................................................................... 109

48. óra Számonkérés .......................................................................................................... 110 IV. Infokommunkáció ............................................................................................................ 111

49. óra Internet ................................................................................................................... 111 50. óra Hatékony információszerzés .................................................................................. 113 51. óra Elektronikus levelezés ............................................................................................ 114

52. óra Elektronikus levelezés, címjegyzék használata ...................................................... 116 53. óra Csoportos kommunikáció ....................................................................................... 118 54. óra Összefoglalás .......................................................................................................... 120

V. Információs társadalom ..................................................................................................... 122 55. óra Szabadon felhasználható források .......................................................................... 122 56. óra Személyes adatok ................................................................................................... 123 57. óra Informatika múltjára vonatkozó történetek ............................................................ 125

58. óra Információgyűjtés hálózatokról ............................................................................. 126 59. óra Számítógépes játékok ............................................................................................. 129

VI. Könyvtárismeretek ........................................................................................................... 131 61. óra A betűrendes leíró katalógus .................................................................................. 131

62. óra Új információs eszközök a könyvtárban ................................................................ 133 63. óra Az információkeresés technikái ............................................................................. 135 64. óra A médiák megkülönböztetése ................................................................................ 137

65. óra Összefoglalás .......................................................................................................... 139

4

Informatika tanmenet 6. osztály (heti 2 óra 74 óra)

I. INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA 9 ÓRA

Óra

sz.

Cím Feladat Fogalmak,

összefüggések,

tanári kérdések

Tanuló

tevékenységek

feladatok

Kiemelt

fejlesztési

területek,

kompetenciá

k

Kapcsoló

dások

1./1 A mi informatikai

rendszerünk

Év eleji szervezési

feladatok

Baleset és –

tűzmegelőzési

szabályok

megbeszélése

A gépterem

számítógépes

informatikai

rendszerének

megismerése

Baleset megelőzés

A gépterem és annak rendje

Ismerkedés a tankönyvvel.

A gépteremben betartandó

szabályok összegyűjtése.

I i Technika

2/2 Az én informatikai

rendszerem

Az iskolai és az

otthoni

számítógépes

informatikai

rendszer

összehasonlítása

Az otthoni számítógép használat

szabályai, az iskolai és az otthoni

számítógépes környezet

összehasonlítása,

Mit tegyünk a már nem használt,

meghibásodott eszközökkel?

Az otthoni számítógép

paraméterei, perifériái, azok

szabályos használta

I i lk Technika

Ember és

természet

3./3 Mivel működik?

(Az operációs

rendszer feladatai)

A számítógéppel

való interaktív

kapcsolattartás

A használt

operációs rendszer

alapvető

feladatainak

megismerése

A számítógép programok

segítségével működik

Ismétlés: A grafikus felhasználói

felület használatának átismétlése,

programok futtatása

Számítógép indítása

A felhasználói felület

jeleinek értelmezése,

elnevezések gyakorlása

I lk i

5

4./4 Milyen eszközöket

használunk munka

közben?

A monitor

A monitor fajtái,

működése,

beállításai.

Kiviteli eszközök

monitor

képátmérő, felbontás, megjelenített

színek száma

Monitor beállításai a

Vezérlőpulton

I lk i Technika

5./5 Kiviteli eszközök:

a nyomtató

A nyomtató fajtái,

működésük.

Nyomtató, mint kiviteli eszköz

mátrix, tintasugaras, lézernyomtató

Működésük alapvető elve

DPI

Nyomtatási kép

szövegszerkesztőben és

rajzolóprogramban.

Nyomtatási beállítások

Képek, szövegek

nyomtatása

I lk i Technika

6. Mit lehet még

csatlakoztatni?

Egyéb perifériák

bemutatása

A számítógéphez csatlakoztatható

egyéb perifériák jellemzői

Webkamera, digitális

kamera, digitális

fényképezőgép,

mobiltelefon stb.

I T ag vm úa Technika

7./6 Dolgozzunk és

rendszerezzünk!

A számítógép

könyvtárstruktúráj

ának, könyvtár és

állományműveletei

nek megismerése

Könyvtár és állomány létrehozása,

törlése, másolása, mozgatása,

átnevezése

Keresések, keresési feltételek

Mappaszerkezet

létrehozása. Műveletek

mappákkal és fájlokkal

Gyakorlás, tájékozódás a

meghajtókon

I T ag vm úa Technika

8./7 Összefoglalás A számítógép

feladatai, és a

hozzájuk tartozó

eszközök

A számítógép feladatai és az azokhoz

tartozó eszközök.

.

II. INFOTECHNOLÓGIA 26 ÓRA

9/8 Az adat Az információ

fajtái,

Megjelenési formái

átadás, módja.

Közvetlen- és közvetett információ

Hang, szöveg képi információ

beszéd,

tv, rádió, telefon,

számítógép,…

I k i if úa gy ö Magyar

nyelv és

irodalom

10/9 Az információ Az információ

rögzítés fejlődése,

tárolás

Az írás kialakulása, fejlődése (pl.:

képírás, ékírás, betűírás),

könyvnyomtatás,

információ tárolása írás

(könyv),

fényképezés, hangfelvételi

I E k i if gy ö Magyar

nyelv és

irodalom

6

Kép- és hangrögzítés eszközök Történele

m

11/10 Az adat Adat és információ

Az információ

egysége

Az adat

A bit

Adatok csoportosítása I if gy ö Matematik

a

12/11 Adatok rendezése Diagramok

értelmezése.

Táblázat, diagram. Táblázatokról adatok

leolvasása, értelmezése,

elemzése. Táblázatok

készítése.

K I lk i dg kg

ag if ú agy

Természet

ismeret

13/12 Kódok, kódolás Információ

átalakítása

(kódolása) jelekké,

dekódolás

(visszaalakítás)

számunkra

értelmezhető

információvá.

(siketek

jelrendszere,

braille-írás)

Jelek, kódok, piktogramok, mimika,

testbeszéd (pantomim)

Titkosírás készítése,

piktogramok rajzolása,

megfejtése, arckifejezések

értelmezése.

K I ÉN k egy

TE

Rajz,

technika,

Drámajáté

k

14/13 Lépésről, lépésre

Algoritmusok I

Egyszerű (elágazás

nélküli) és feltételt

is tartalmazó

algoritmusok a

mindennapokban.

Gondolattérképek

használata.

Algoritmus leírás szövegesen,

rajzosan (gondolattérkép),

folyamatábrával.

Utasítás.

Feltétel.

Egyszerű folyamatábra

értelmezése;

Mindennapi cselekvéssorok

lépésekre bontása,

algoritmus szöveggel,

folyamatábra készítése

csoportokban, önállóan.

lk ig

Logikai

készségfejlesz

tés.

Matematik

a

15/14 Algoritmusok II.

Ismétlés,

ismétlés…

Ismétlődő lépések az

algoritmusban

A legfontosabb

Ciklusos algoritmusok. Szabály

alkalmazása.

Ismétlő algoritmus,

Sokszögek rajzolása.

lk ig ag

Logikai

készségfejles

ztés.

Matematik

a

7

Ismétlés: Mit tud

a Teknőc?

utasítások átismétlése.

Rajzolás logo-ban

egyszerű alakzatok

készítése.

Szabályos sokszög

készítése az általános

képlet alkalmazásával.

Teljes teknőc tétel.

16/15 Ismétlés: Kör,

körelemek

Kör, félkör,

negyedkör rajzolása.

Imagin logo-ban a

körrajzolás

paraméterrel.

Véletlenszerű

alakzatok készítése

körökből.

Képernyőkimélő

készítése.

ciklus, egymásba ágyazott ciklus

fogalma

Ismerje fel a

szabályszerűséget.

Ismétlés parancs

alkalmazása.

Tudjon ciklusokat

egymásba ágyazni.

logikai

készségfejels

ztés,

problémameg

odás

matematik

a

17/16 Eljárásírás

Építkezés

Tanítjuk a teknőcöt.

Építkezés. Felülről

lefele.

Eljárásírás

Építkezés módjai

Teljes Teknőctétel

Ismerje a struktúrált programozás

fajtáit.

Tudjon eljárást készíteni

18/17

Kicsi, nagy, még

nagyobb…

Paraméteres

eljárások

Egyparaméteres

eljárások írása

Eljárás, paraméter, memória,

Növekvő vagy csökkenő formák

térhatása.

Egyparaméteres elemek

rajzolása. (négyzet, kör,

egyéb egyszerű forma.)

T p ag ö

kreativitás

Matematik

a

Rajz

19/18 Egy, kettő, három,

négy,…

Többparaméteres

eljárások

Paraméterek használata a

darabszámok változtatására

Paraméterek hatásának

megfigyelése, szerepe.

Sokszögrajzoló eljárások

paraméteresen.

T p ag ö ig

kreativitás

Matematik

a

8

20/19 Rendezzünk

sorokba,

oszlopokba!

Terülő díszek

készítése.

Többparaméteres eljárások. Több paraméter (:db :sor)

használatával terülődísz

rajzolása. Paraméterek

módosításának

megfigyelése, hatása,

szerepe az eljárásokban.

T ag ö ig

kreativitás,

problémameg

oldás

Matematik

a

Rajz

21/20 Mozaik Négyzetmozaik

Háromszögmozaik

Hatszögmozaik

Rombuszmozaik

Tudjon síkkitöltő ábrát

készíteni eljárások

alkalmazásával.

Ismerje a struktúrált

programozást.

T ag ö ig

22/21 Rekurzív

eljárások

Rekurziót tartalmazó

eljárás.

Rekurzió fogalma.

egyszerű rekurzív ábrák.

Rekurzív sokszögek,

spirálok rajzolása.

T szk ig p

logikaikészsé

gfejlesztése

Matematik

a

23 Összefoglalás

24/22 Ismétlés Miért

írunk programot?

Egyszerű algoritmus

és program írása.

Programozás, Pascal felépítése.

Írás a képernyőre.

Folyamatábra értelmezése.

Program írása az adott

algoritmushoz.

T lk ö p úa Matematik

a

25/23 Az adatok a

programokban

Az adat. Folyamatábra értelmezése.

programíráshoz

folyamatábra készítése.

26/24

A változó, változó

típusai. Változók

belolvasása

billentyűzetről

Változók

deklarálása.

(szöveges, szám

típusu)

T lk ö p úa

kreativitás

Matematik

a

27/25 Ha…, akkor… Programírás Feltétel.

(algoritmus)

If Then használata

Elemi lépések, feltétel

Megoldás menete.

Folyamatábra készítése.

Végrehajtás számítógépen.

T lk ö p úa

kreativitás

logikai

Matematik

a

9

Feltétel Else ága készség

28/26 Hányszor hajtsam

végre?

Ciklus írása.

algoritmus

For ciklus

alkalmazása

A ciklus fogalma. Ciklus változó.

Számláló típusú ciklusok.

Algoritmus írása a minden-

napi életből (verstanulás)

Egyszerű program írása

Problémameg

oldás, logikai

készség

Matematik

a

29/27

Csökkenő

ciklusváltozó

For ciklus

alkalmazása

Problémameg

oldás, logikai

készség

Matematik

a

30/28 Mi mindent

tudunk?

Gyakorlás

Önálló programírás

feltétel, ciklus

Feltétel, ciklus Ciklus és feltétel a

programokban.

Problémameg

oldás, logikai

készség

Matematik

a

31/ Mi mindent

tudunk már?

Gyakorlás

32 Számonkérés.

III. INFORMATIKAALKALMAZÓI ISMERETEK 16 ÓRA

33/29 Rajzoljunk! Rajzok készítése

rajzolóprogram

segítségével

Szerkesztési és transzformációs

műveletek a rajzolóprogramban:

átméretezés, tükrözés, forgatás,

nyújtás, döntés

Rajz készítése szerkesztési

és transzformációs

műveletekkel.

Rajz mentése

ÉN lk kr vm

úa d ag

Rajz

34/30 Rajz és szöveg Konkrét rajz

elkészítése megadott

szempont szerint.

Rajzeszköztár, vágólap, szerkesztő

műveletek

Szövegírás rajzolóprogrammal

Plakát készítése

Rajz mentése

D szk lk p ag

kreativítás

fejl.

Környezet

-ismeret

Rajz

Technika

10

35/31 Színes rajz és

szöveg

Rajzelemek

szerkesztése

Rajzelemek tükrözése, forgatása,

nyújtása és döntése

Szövegírás rajzolóprogrammal

Rajzkészítés tükrözéssel,

forgatással, nyújtással és

döntéssel

lk kr vm úa d Rajz

Technika

Környezet

-ismeret

36/32

Szöveget gépelünk A szövegszerkesztés

ismétlése, szövegírás

gyakorlása

Szövegegységek

karakterformázás

mozgás a szövegben,

Szöveg beírása, javítása,

módosítása.

I ag szö magyar

nyelvtan

37/33

Szöveget

formázunk I.

Szöveg

bekezdésszintű

formázása

Bekezdések zárása Nyersszöveg formázása I ag szö magyar

nyelvtan

38/34

Szöveget

formázunk II.

Szöveg

bekezdésszintű

formázása

Behúzások,

térköz,

sorköz

Nyersszöveg formázása

adott minta szerint

E szk lk ag úa Irodalom

39/35

Szöveg és rajz A szövegszerkesztő

rajzeszköztárának

megismerése

Rajz készítése szöveghez

A szöveg és rajz viszonya

Rajzkészítés

Rajzformázás

lk kr vm úa d Vizuális

kommunik

áció

40/36 Szöveg és kép Kép beszúrása a

szövegbe

Beszúrás fájlból,

Beszúrás Clipartból,

kép formázása

nyomtatási kép,

Oldalbeállítások: margók, tájolás

Szöveg írása és ebbe a

témához illő kép beszúrása

lk kr vm úa d Vizuális

kommunik

áció

41. Szövegszerkesztés

gyakorlása

42 Összefoglalás

43/37 Multimédiás anyag

szerkesztése

Multimédia

fogalmának

kialakítása,

multimédiás anyag

Multimédia, állókép, mozgókép Multimédiás anyag

készítése pl Lapoda Mese

programmal.

Állóképek, szöveg.

Logikai

készség.

Kreativitás.

Vizuális

kommunik

áció

11

készítése

44/38

Hangfelvétel

multimédiás

anyaghoz

Multimédiás

anyaghoz

hangfelvétel

készítése

Hangfelvétel,

lejátszás,

A Lapoda Mese-hez

hangfelvétel készítése.

Logikai

készség.

Problémame-

goldó készség

Vizuális

kommunik

áció

45/39 Adatok,

adatforrások

Információk gyűjtése

különböző

forrásokból.

Információk

rögzítése=adat

Adatok

csoportosítása,

kezelése

Információ, adat, szöveges adat,

számadat, adatkezelés

Adatok gyűjtése,

rendszerezése,

„feldolgozása” játékosan!

Kreativitás.

Problémame-

goldás.

Alkotva

tanulás

képessége

Vizuális

kommunik

áció

46/40 E-tanulás Szaktárgyi órákhoz

tananyagok

megkeresésének

megtanítása

Sulinet Digitális Tudásbázis

tallózófa

ikonok

Tallózófa használatának

gyakorlása

Az oldal keresőjének

gyakorlása

Kreativitás.

Vizuális

kommunik

áció

47/ Részösszefoglalás

48 Értékelés

IV. Infokommunikáció 6 óra

49/41 Internetes

weboldalak

felkeresése

Adott kérdésre

válasz keresése.

Internet, honlap, webhely,

ugrópontok (linkek)

Böngészés az interneten.

Egyszerű keresési feladatok.

I, lk, p, kg, if,

ö;

Minden

tantárgy

12

50/42 Hatékony,

céltudatos

információszerzés

az internetről.

Kép, hang (zene)

keresése

Keresőprogramok speciális

beállításai

Böngészés az interneten.

Összetett keresési feladatok.

I, lk, p, kg, if,

ö;

Magyar,

ének,

vizuális

kultúra,

osztályfőn

öki

51/43 Elektronikus levél

fogadása, küldése

Levelek rendezése. Mappák (Érkezett, Elküldött); Mappák megismerése,

használata.

I, k, szk, if,

gy, ö;

Minden

tantárgy

52/44 Elektronikus levél

fogadása, küldése

Levelek rendezése.

Címjegyzék

használata.

Mappák (Piszkozat, Kuka stb.);

Címjegyzék

Új mappa létrehozása.

Levelek rendezése.

Címjegyzék használata.

I, k, szk, if,

gy, ö;

Minden

tantárgy

53/45 Információ

küldése, fogadása

csoportos

kommunikációs

eszközök

segítségével.

Csoportos

kommunikációs

eszközök

megismerése

MSN, Windows Live Messenger,

Skype;

Információ küldése,

fogadása, a csoportos

kommunikációs eszközök

használata.

I, k, szk, egy,

gy, ö;

Minden

tantárgy

54 Összefoglalás

V. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM 6 ÓRA

55/46 Szabadon

felhasználható

források

megismertetése.

Tapasztalatok

szerzése az

információforráso

k mindennapi

szerepéről

Szabadon felhasználható

információforrások

Információk gyűjtése

szabadon hozzáférhető

forrásokból.

I, if, szk, gy; Minden

tantárgy

56/47 Személyi

információk,

személyes adatok

fogalmának

A személyiségi

jogok és az

informatika

kapcsolatának

A személyi információk jogi oldala.

Adatvédelem.

Jogi és etikai szabályok

megismerése.

ÉN, I, if, szk,

gy;

Osztályfő

nöki

13

tisztázása. tisztázása.

57/48 Az informatika

múltjára

vonatkozó

történetek.

Néhány

kulcsfontosságú

találmány

megismerése.

Magyar tudósok szerepe az

informatika fejlődésében.

Kiselőadások az informatika

fejődésének történetéből.

I, E, H, gy, if,

k, ö, szö;

Matematik

a,

technika,

társadalo

m-ismeret

58/49 Információgyűjtés

hálózatokról

Hozzáférés mások

adataihoz,

dokumentumaihoz.

Az informatikai eszközök

alkalmazásának fontosabb etikai

kérdései.

Lehetőségek és korlátok.

Mások adataihoz,

dokumentumaihoz való

hozzáférés a helyi hálózaton

és az interneten keresztül.

I, p, d, é, k, ö; Minden

tantárgy

59/50 A számítógépes

játékok és az

internethasználat

veszélyei

Játékok és

internetes játékok

gyűjtése.

Veszélyek a túlzott számítógép-

használatban. Játékszenvedély.

A probléma megfigyelése,

saját tapasztalatok

megosztása. A tanulságos

esetek megbeszélése.

TE, É, I, K; é; Osztályfő

nöki

60/51 Összefoglalás

VI. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA 5 ÓRA

61/52 Hagyományos

eszközökön

alapuló könyvtári

szolgáltatások

megismerése.

A betűrendes leíró

katalógus

használata.

A könyvek tartalmi csoportosítása:

szépirodalom, ismeretközlő

irodalom, sajtótermékek. A

betűrendes leíró katalógus

szerkezete és használata.

Keresés különböző

szempontok alapján

csoportmunkában.

T, szk, lk, i,

gy, ö;

Minden

tantárgy

14

62/53 Új információs

eszközökön

alapuló könyvtári

szolgáltatások

megismerése. (M)

Új ismerettárak

megismerése

Nem nyomtatott

információhordozók, azok előnyei és

hátrányai.

Video, CD, DVD az iskolai

könyvtárban;

Oktató CD-k, DVD-k

használata.

I, T, i, lk, gy,

ö;

Magyar,

technika

63/54 Az

információkeresés

technikái.

Forráskeresés a

szabadpolcon ill.

az adathordozók

között

Keresési technikák hagyományos és

elektronikusan tárolt információ

esetén

Anyaggyűjtés, feldolgozás,

forrásjelölés,

információközlés

I, T, i, p, if,

szö, ö;

Minden

tantárgy

64/55

A médiumok

megkülönböztetése

és irányított

feldolgozása. (M)

A médiumok

csoportosítása

különböző

szempontok

alapján.

Csoportosítás különböző szempontok

alapján (közlésmód, információs

érték).

A médiumok csoportosítása,

a megfelelő médium

kiválasztása.

I, T, i, lk, gy,

ö;

Minden

tantárgy

65/56

Összefoglalás

ÖSSZEFOGLALÁS (2 óra)

66-67 Összefoglalás

68 Számonkérés

A Tanterv jelöléseit alkalmazva:

Kiemelt fejlesztési feladatok:

ÉN Én és önismeret

H Hon-és népismeret

E Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

K Környezeti nevelés

I Információs és kommunikációs kultúra

TE Testi és lelki egészség

T Tanulás

F Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Kulcskompetenciák:

k kommunikációs

n narratív

d döntési

szk szabálykövető

lk lényegkiemelő

é életvezetési

egy együttműködési

p problémamegoldó

kr kritikai

i komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek

Gondolkodási képességek fejlesztése:

ig induktív gondolkodás

dg deduktív gondolkodás

kg korrelatív gondolkodás

ag analógiás gondolkodás

vm vizuális memória

Megismerési képességek fejlesztése

if információszerzés és– feldolgozás

úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása

szö szövegalkotás képessége

gy a mindennapi életben való eligazodás

ö az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek

16

I. Számítógép és környezet

1. óra A mi informatikai rendszerünk

Képességek: Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége, szövegalkotás

képessége, a mindennapi életben való eligazodás képessége.

Nevelési cél:

A szabályok elfogadtatása és szabálykövető magatartás kialakítása

Vitakészség fejlesztése. Vitakultúra kialakítása

Fejlesztési feladatok:

Baleset és –tűzmegelőzési szabályok megbeszélése

A gépterem számítógépes informatikai rendszerének megismerése

Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése

Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek

Kritikai érzék fejlesztése

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla

Munkaforma: frontális, páros munka, csoportmunka

Tananyag feldolgozása:

Ez a lecke az iskolai terem rendjét, a számítógép iskolai használatának szabályait taglalja.

A zökkenőmentes közös munka érdekében mindenkinek ismernie kell ezeket a szabályokat és

be is kell tartani ezeket. A tavaly már tanult szabályok összegyűjtése történhet frontális

osztálymunkában, de csoport vagy páros munkában is. A csoportok vitatkozzanak az egyes

szabályok fontosságáról, betartásuk nehézségeiről.

Frissítő kérdések:

1. Informatika szó jelentése: az a tudomány, ami az új ismeretek megszerzésének módját

tanítja meg.

2. Rendszer: amikor a dolgok összefüggnek egymással, kapcsolatban vannak egymással.

3. Az eszközök külön-külön lehetnek működőképesek, de csak együtt, rendszerben érdemes

őket használni.

Beszéljük meg, hogy miért jelent veszélyt az emberre az elektromos áram.

Nézzük meg a Tűzriadó tervet (ami a teremben is ki kell, hogy legyen függesztve.) Beszéljük

meg mi a teendő esetleges baleset vagy tűz esetén.

A következő feladatokat csoportmunkában ajánlott megoldani.

1. feladat: A Szabályok megkönnyítik az életünket. Segítik az emberek egymás mellett élését.

A társadalom elképzelhetetlen szabályok nélkül.

2. feladat: A számítógép vezetékeit, hátlapját ne babráld!

Ha bármi rendellenességet észlelsz, azonnal szólj tanárodnak!

A gépeket feleslegesen ki– és bekapcsolgatni tilos!

Munkáidat csak a megadott helyre mentheted el!

17

Tilos bármilyen beállítást megváltoztatni!

A teremben enni, inni tilos!

Az asztalt és az eszközöket rendben hagyd magad után!

A szabályokat le is lehet rajzoltatni, vagy a szabályokhoz párba kelljen rakni az előre

elkészített képekkel.

3. feladat: A tanulók vitathatják, hogy miért nem szabad a számítógép mellett enni, inni. Miért

nem változtathatják meg az iskolában például az asztal beállításait stb. Próbáljuk meggyőzni

őket ezen szabályok fontosságáról!

4. feladat: Alapvető szabály, hogy a számítógép vezetékeit, hátlapját ne babráld! (Mert

balesetet okozhatsz!)

5. feladat: Változatos lehet a gyerekek választása. Bármelyik lerajzolt szabály lehet jogos.

6. feladat: A tanulók párban megvitatják, hogy kinek melyik szabály betartása okoz

nehézséget. Ötletes megoldások is születhetnek, vagy csak egyszerűen arra jutnak, hogy akart

és önuralom szükséges a szabály betartásához.

A számítógép terem rendje című rajz összefoglalja az eddig összegyűjtött, megvitatott

szabályokat.

A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak:

1. feladat: Áramütéses baleset esetén a teendőket kell helyes sorrendbe tenni. (szk

szabálykövető)

2. feladat: Az áram okozta tűz esetén kell a helyes oltási módot kiválasztani. (d döntési)

3. feladat: A számítógép kezelésének szabályait kell megalkotni a szavak helyes sorrendbe

rakásával. (k kommunikációs szö szövegalkotás képessége)

Az Összefoglalás rész a lecke vázlatát adja. Ezek elsajátítása mindenkinek ajánlott!

Ismétlő kérdések:

1. A számítógép vezetékeit, hátlapját ne babráld!

Ha bármi rendellenességet észlelsz, azonnal szólj tanárodnak!

2. A gépeket feleslegesen ki– és bekapcsolgatni tilos!

Munkáidat csak a megadott helyre mentheted el!

Tilos bármilyen beállítást megváltoztatni!

A teremben enni, inni tilos!

Az asztalt és az eszközöket rendben hagyd magad után!

3. Itt fel lehet sorolni a helyi szabályokat.

Előfordul, hogy a tanulók egyes szabályok eltörlését kérik.

Szabályok a

http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=425a1c5e-e2cf-428a-9e20-

a89d702d4c8a&v=1&b=3&t=szoveg&newnav=true&cid=d02b48ba-5f13-4f3b-97c3-

f2b8484aff15 oldalon találhatók

A következő oldalon lehet gyakorolni a baleset-megelőzési szabályokat!

http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=213b3107-2af9-4393-a259-

8bede23a4228&v=1&b=4&t=animacio&newnav=true&cid=2a8cb0f2-51fb-4924-8dd9-

2b3fb2ee83ac

http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=425a1c5e-e2cf-428a-9e20-a89d702d4c8a&v=1&b=3&t=szoveg&newnav=true&cid=d02b48ba-5f13-4f3b-97c3-f2b8484aff15



http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=213b3107-2af9-4393-a259-8bede23a4228&v=1&b=4&t=animacio&newnav=true&cid=2a8cb0f2-51fb-4924-8dd9-2b3fb2ee83ac



18

2. óra Az én informatikai rendszerem

Képességek: Kommunikációs, szövegalkotási, információszerzés és– feldolgozás és a

lényegkiemelő képesség fejlesztése.

Nevelési cél:

Kommunikációs eszközök helyes használatára nevelés


Testi és lelki egészségre nevelés

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Környezettudatos magatartás kialakítása


Az otthoni számítógépezési szokások kialakítása, esetleges megváltoztatása

A testi és lelki egészség megóvása

Hulladékká vált számítógépek és elektronikus eszközök helyes kezelésére



Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla

Munkaforma: frontális, csoportmunka


Ez a lecke az otthoni számítógépezési szokások kialakítását, esetleges megváltoztatását

célozza. Felhívja a figyelmet az egészség megóvására és a feleslegessé, hulladékká vált

számítógépek helyes kezelésére. Cél a környezettudatos magatartás kialakítása.

Beszéljük meg, hogy miben hasonlít, és miben különbözik az iskolai és az otthoni

számítógépes környezet. Hívjuk fel a figyelmet a túlzott számítógép használat

egészségkárosító következményeire.


1. Az előző órán tanultak szabályok felsorolását várjuk.

2. Az előző órán tanultak szabályok felsorolását várjuk.

3. Az emberek egészsége érdekében, a gépek érdekében, és a zavartalan együttműködés

érdekében.

1. feladat: Az otthoni számítógép használat során valószínűleg a játék és az interneten való

böngészés a legjellemzőbb, míg az iskolában az 5. osztályos tananyag révén szöveget írtak,

rajzoltak, képeskönyvet szerkesztettek a gyerekek.

19

2. feladat: Biztosan lesz néhány gyerek, aki most már szövegírásra, rajzolásra is használja

otthon a gépet vagy céltudatosabban használja az internetet.

3. feladat: Ez tanulónként eltérő lehet. Bármilyen kis sikert is érdemes kihangsúlyozni,

dicsérni.

4. feladat: Érdemes összehasonlítani, hogy milyen eltérőek lehetnek az egyes családokban a

szabályok, vagy van ahol nincsenek is szabályok!

5. feladat.

6. feladat: Hátunk a szék támlájának támaszkodjon. Alkaruk a felkarral 90 fokos szöget zárjon

be. Hátunk és lábunk 90 fokos szöget zárjon be. Talpunk a padlón legyen. Stb

7. feladat: Szinte valamennyi, hiszen nem lebomló anyagokból készültek.

8. feladat: Hulladékudvarok Budapesten

http://www.elektrohulladek.hu/hulladekudvarok.html

http://index.hu/gazdasag/magyar/eszemet0731/

HuMusz (Hulladék Munkaszövetség)

http://www.tajsebeszet.hu/hirek/2009

http://www.fabinet.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=139

9. feladat:

Az elektronikus hulladékokkal kapcsolatban nagyon sok érdekes információt cikket találsz a

következő oldalakon:

http://www.elektrohulladek.hu

http://hvg.hu/Tudomany/20080222_elektronikus_szemet_e-hulladek_greenpeace.aspx

Elektronikus hulladékokhoz kapcsolódó jogszabályok:

http://www.elektrohulladek.hu/jogszabalyok.html

Elektronikus hulladékok újrahasznosításáról

http://www.elektrohulladek.hu/ujrahasznositas.html

Monitor képcsövének újrahasznosítása

http://www.elektrohulladek.hu/kepcso.html


1. feladat: A tanulónak le kell rajzolnia az otthoni számítógépes környezetet (Ha ilyen nincs,

akkor az iskolait) és le kell írnia a tanultak ismeretében, hogy mi helyes, illetve min kellene

változtatni. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása, lk lényegkiemelő)

2. feladat: Be kell osztani, hogy szerinte a különböző tevékenységekkel mennyi időt kellene

szánni naponta. Itt rá lehet mutatni a túlzott számítógép használat hátrányaira, és e helyett más

szabadidős tevékenységet ajánlani. (szk szabálykövető, é életvezetési

3. feladat: Az e- szemét helyes kezelését lehet ezzel a feladattal tudatosítani. (K Környezeti

nevelés)

4. feladat: Ki kell választani az elektronikus hulladékokat a felsorolásból. (K Környezeti

nevelés)


1. Pl Naponta mennyi időt engednek számítógépezni. Ha többen is használják ugyanazt a

gépet, hogyan osztják be, mikor ki kerül sorra, Szabad-e a gépnél enni, inni. Az iskolából

hazaérve lehet-e gépezni, vagy csak ha már kész másnapra a lecke?

2. Kényelmes szék, helyes testtartás, megfelelő távolságra tett, jól beállított monitor.

Huzamosabb számítógépezés közben gyakran szemtornáztatás (felváltva közelre és távolra

nézés), pár perces torna.

3. Elektronikus hulladék. Az elromlott vagy elavult elektronikus eszközökből keletkezik.

4. Az e-hulladék veszélyes hulladék, kezelésére külön szabályok vonatkoznak.

http://www.elektrohulladek.hu/hulladekudvarok.html

http://index.hu/gazdasag/magyar/eszemet0731/

http://www.tajsebeszet.hu/hirek/2009

http://www.fabinet.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=139

http://www.elektrohulladek.hu/

http://hvg.hu/Tudomany/20080222_elektronikus_szemet_e-hulladek_greenpeace.aspx

http://www.elektrohulladek.hu/jogszabalyok.html

http://www.elektrohulladek.hu/ujrahasznositas.html

http://www.elektrohulladek.hu/kepcso.html

20

3. óra Mivel működik? (Az operációs rendszer feladatai)

Képességek: Lényegkiemelő, együttműködési és a kommunikációs képességek fejlesztése.


Nevelési cél:

Tervszerű munkavégzésre nevelés


A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás

A használt operációs rendszer alapvető feladatainak megismerése

Analógiás gondolkodás fejlesztése

Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása

Vizuális memória fejlesztése


Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, szemléltetőtáblák, interaktív tábla



5. osztályban már tanultunk az operációs rendszerről. Tisztáztuk, hogy a számítógép

működéséhez operációs rendszerre van szükség. Most részletesebben is vegyük sorra az

operációs rendszer feladatait. Természetesen a felsorolás még nem teljes és nem részletes.

Nézzük meg és próbáljuk ki az operációs rendszer néhány alapvető beállítását (asztal háttere,

az ablakok színe, az ablak betűinek típusa és a képernyő pihentető). Ezek a beállítások

alapjaiban nem változtatják meg az operációs rendszer működését, ezért a tanulók is

kipróbálhatják a módosításokat. Fontos szabály, hogy ha többen is használják ugyanazt a

gépet, akkor óra végén illik az operációs rendszert a szokásos módon visszaállítani.

(Gondoljunk az egér jobbkezesről balkezes használatra állításánál! Milyen nagy riadalmat

okoz egy „fordítva” működő egér!) Érdemes kipróbálni a saját kurzor rajzolását. A tanulók

nagyon büszkék, hogy a „gépen” (az operációs rendszerben) az ő kurzoruk jelenik meg.

A tanulók által elvégezhető karbantartási feladatok az egérre és a billentyűzetre

korlátozódnak. Ezek megbeszélése közben jobban megértik ezen eszközök működését, és

használatuknak szabályai i elfogadhatóbbá válnak, hiszen látják, hogy a helytelen használat

milyen hibát okozhat.


1. A jogszabályok: büntető jog, polgári jog, családjog, stb.

KRESZ szabályok gyűjteménye

Iskolai Házirend

2. Pl Az úttesten csak gyalogátkelőhelyen szabad átkelni.

21

Csak akkor szabad átmenni a „zebrán” ha a lámpa zöldet mutat.

STOP táblánál meg kell állni a járműveknek.

Házirendből Pl A tanítási órára ki kell kapcsolni a mobiltelefont.

3. Netiket pl. e-mail esetében:

Ne küldjön, és ne továbbítson levélszemetet.

Ha több címzettnek küldött levélre válaszol, csak azoknak küldje el válaszát, akikre az

valóban vonatkozik.

Az on-line találkozások személytelen jellege miatt az ember hajlamos erőteljesebben fellépni,

mint a való életben tenné. Mielőtt elküldi hozzászólását, gondolja át, vajon szemtől szembe is

kimondaná-e. Ha nem, érdemes átfogalmazni azt.

1. feladat:

A számítógépen a szabályok betartását az operációs rendszer felügyeli.

2. feladat

A Windowsban a Sajátgép\Vezérlőpult\Megjelenítés útvonalon lehet elérni az Asztal, az

ablakok és a képernyő pihentető beállításait.

Léteznek kurzorszerkesztő programok, melyekkel saját kurzort rajzolhatsz, és ezzel még

egyedibbé teheted az operációs rendszered megjelenését!

3. feladat

Rajzolni lehet az internetről ingyenesen letölthető Windows alatt futó kurzorszerkesztő

programmal.

http://www.download.com/RealWorld-Cursor-Editor/3000-2317_4-

10550991.html?cdlPid=10755874

A cur kiterjesztésű program bármelyik mappába elmenthető, és az egérmutató beállításainál

betölthető.


1. feladat: A windows szó jelentését kell angolról magyarra fordítani. (I Információs és

kommunikációs kultúra)

2. feladat: Meg kell magyarázni, miért éppen a windows lett az operációs rendszer neve.

(n narratív, szö szövegalkotás képessége)

3. feladat: Az operációs rendszer feladatait felsoroló mondatokat kell kiegészíteni. (szö

szövegalkotás képessége, úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása)

4. feladat: A windows operációs rendszer bejelentkező képének részeit kell megnevezni. (úa

az ismeretek új helyzetben való alkalmazása)

5. és 6. feladat: Rejtvényben lehet gyakorolni az operációs rendszer elnevezéseit. (p

problémamegoldó, lk lényegkiemelő, k kommunikációs)


1. Az operációs rendszer fő feladatai: Hardvereszközök kezelése, programok futtatása, hibák

kijavítása, kapcsolattartás a felhasználóval.

2. Hardvereszközök kezelése: billentyűzet, egér működtetése

Programok futtatása: el lehet indítani a felhasználói programokat.

Hibák kijavítása: Ha hiba van a működés során akkor a Feladatkezelő rendszer jelez.

Kapcsolattartás a felhasználóval, Hibaüzenetet kapunk, vagy pl. leállításkor is kiírja az

operációs rendszer, ha még dolgozik, vagy frissít az internetről.

3. Görgős egér tisztítása és billentyűzet tisztítása.

4. Az asztal hátterét (a tapétát), az ablakok színét és a képernyő pihentetőt könnyen meg lehet

változtatni.

22

4. óra Milyen eszközöket használunk munka közben? A monitor

Képességek: A mindennapi életben való eligazodás és a lényegkiemelő képesség fejlesztése.

Nevelési cél:


Együttműködésre nevelés


Monitor feladatának megértése

Monitorok jellemzése tulajdonságaik alapján, monitorok fajtái



Deduktív gondolkodás fejlesztése

Korrelatív gondolkodás fejlesztése

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, monitorok, interaktív tábla



A lecke célja, hogy a tanulók jobban megismerjék és megértsék a monitor működését.

Összegyűjtjük a monitor legfontosabb tulajdonságait. Ezek a méret, felbontás és a

megjeleníthető színek száma. Ajánlott a teremben található monitorok méretét megmérni.

Ehhez lehet kapni inch-ben mérő vonalzót vagy mérőszalagot. Ezt a mérőszámot aztán

átválthatjuk cm–be. Tudatosítsuk, hogy a monitor (téglalap) átlóját kell megmérni! A

felbontás megértését segíti, ha milliméterpapírral szemléltetjük azt. Hívjuk fel arra a

figyelmet, hogy ez csak szemléltetés, a valóságban egy-egy képpont kisebb, mint a papíron

látható egy-egy négyzet!

A megjeleníthető színek száma mára már szinte történelem, hiszen a korszerű monitorok

nagyon sok színt tudnak megjeleníteni. Példa lehet a csak két színt kezelő monitorokra a

pénztárgépekhez csatlakoztatott, csak karakteres üzemmódban dolgozó kisméretű monitor.

A monitorok működési elvénél nem szabad belemenni a részletekbe, mert az még nem ennek

a korosztálynak való. Elnevezés szintjén ismerjék a különböző monitorfajtákat, és ismerjék fel

azokat.

Fontos tudatosítani, hogy a monitor működéséhez vezérlőkártya is szükséges.


1.A számítógép feladatai:

Adatok bevitele, feldolgozása, eredmények megjelenítése, továbbítása, fogadása, tárolása.

2. Kiviteli eszközök: monitor, nyomtató, hangfal.

3. A kiviteli eszközök feladata: az eredmények megjelenítése.

23

1. feladat: CRT vagy LCD monitor rajza.

2. feladat: 3-4 kisebb és egy ezektől eltérő nagyobb gomb. A nagy gombbal lehet a monitor ki

és bekapcsolni.

A többi gombbal a típusoktól függően menüt lehet megjeleníteni, a kép elhelyezkedését

beállítani jobb-bal illetve le-fel irányban, illetve a fényerősséget szabályozni.

3. feladat: A kikapcsolt monitorral nem lehet ésszerűen tovább dolgozni, hiszen nem látjuk,

hogy mit írunk, hová kattintunk, és nem látjuk az operációs rendszer üzeneteit sem.

4. feladat: A monitorok ritkán 14, inkább 15, 17 esetleg 19 colosak, vagyis az átlójuk

sorrendben. 14*2,54cm=35,56 cm, 15*2,54cm=38,10cm, 17*2,54=43,18cm,

19*2,54cm=48,26cm.

5. feladat: Az áruházakban és nagyobb boltokban lévő pénztári programok karakteres

üzemmódban dolgoznak, hiszen ott nincs szükség grafikai megjelenítésre.

6. feladat: A gyerekeknél található zöld színesek számát kell meghatározni.


1. feladat: Be kell rajzolni, hogy hogyan kell értelmezni a monitor méretét. (F Felkészülés a

felnőtt lét szerepeire, gy a mindennapi életben való eligazodás)

2. feladat: Fel kell ismerni a CRT monitort. (F Felkészülés a felnőtt lét szerepeire)

3. feladat: A monitorok tulajdonságairól kell igaz/hamis állításokat eldönteni. (I Információs

és kommunikációs kultúra)

4. feladat: Kakukktojást kell keresni (lk lényegkiemelő, kr kritikai)

5. feladat: Három válaszlehetőség közül ki kell választani a helyeset. (kr kritikai)

6. feladat: Képrejtvényt kell megfejteni. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása)


1. A tanteremben vagy CRT, LCD monitorok találhatók, vagy vegyesen mindkét fajta.

2. A képátmérő a monitor átlósan mért mérete. A monitorok ritkán 14, inkább 15, 17 esetleg

19 colosak, vagyis az átlójuk sorrendben. 14*2,54cm=35,56 cm, 15*2,54cm=38,10cm,

17*2,54=43,18cm, 19*2,54cm=48,26cm.

3. A beállításoknál megnézhető a monitor felbontása, ami azt jelenti, hogy hány képpont

megjelenítésére alkalmas a monitor. Gyakori felbontás a 800*600, az 1024*768 vagy a

1280*1024.

4. A beállításoknál megnézhető és a megjeleníthető színek száma. A színek száma gyakran a

24 bit kifejezéssel van megadva, ami 224

=16 777 216 árnyalatot jelent.

5. Alapszínek: sárga, piros, kék. Ezekből az összes további szín kikeverhető.

6. Monitorok fajtája a működési elvük szerint: CRT és LCD.

7. A monitor működéséhez vezérlőkártya is szükséges.

24

5. óra Kiviteli eszközök: a nyomtató

Képességek: Lényegkiemelő képesség, rendszerező képesség fejlesztése. Információszerzés

és– feldolgozás képességének, fejlesztése.

Nevelési cél:

kommunikációs eszközök helyes használata,

mindennapi életben való eligazodás

önellenőrzés,

önértékelés,


A nyomtatók szerepének megismerése

A nyomtatók jellemzői, nyomtatófajták


Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, internet, interaktív tábla

Munkaforma: frontális, páros munka


A másik legfontosabb kiviteli eszközzel, a nyomtatóval ismerkedünk meg részletesen. A

nyomtató nem alaptartozéka a számítógépnek, de nagyon elterjedt eszköz. A takarékosságot

és a praktikusságot hangsúlyozhatjuk azzal, hogy hálózat esetében nem szokás minden géphez

nyomtató kötni, egy nyomtató szolgál ki egy teljes hálózatot. A nyomtatási sor példájában

rejlő nevelési lehetőségeket ne hagyjuk ki! (Aki előbb jött, azt előbb „szolgálják” ki!)

A nyomtatók fajtáinál a működési elvekre fektessük a hangsúlyt! Érzékeltessük, hogy a

fejlődés iránya az egyre jobb minőségű nyomat és a minél gazdaságosabb üzemeltetés. Ha

tehetjük, mutassunk be különböző nyomtatókkal készült nyomatokat. (Lehetőleg ugyanarról a

szövegről vagy képről!)

A nyomtató jellemzői közül a felbontás a mintanyomatokkal szemléltethető. A sebességet

csak működés közben tudják érzékelni a gyerekek. Ha van rá lehetőségünk, nyomtassuk ki

ugyanazt a képet tintasugaras és lézernyomtatóval is. A közben eltelt időt stopperórával

mérheti egy-egy tanuló, és ebből kiszámítható a lap/perc –ben megadott sebesség is. A

nyomtatás beállítási lehetőségeit érdemes megnézni, ezekre szükség lesz majd a

szövegszerkesztés témakörben is.

A különböző nyomtatófajtákról leírást és képeket érdemes az internetről kerestetni

tanulópárokkal.


1. A nyomtatóval adatot lehet kivinni a számítógépből, munkánk eredményét papíron lehet

megjeleníteni.

25

2. A nyomtató az eredményeket papíron jeleníti meg.

3. Nyomtathatott a gyerek már szöveget, rajzot.

4. Nyomtatót láthatott a boltok, gyógyszertárak stb. pénztárgépénél, postán, bankban, vasúti

jegypénztárnál stb.

1. feladat:

Valószínűleg egy nyomtató van a hálózathoz vagy a tanári géphez kötve.

2. feladat:

Ha festékszalaggal működik, több példányban nyomtat és zajos, akkor mátrixnyomtató.

Ha festékpatron kell bele, akkor tintasugaras.

Ha festékkazettával működik és meleg a papír, ami kijön a nyomtatóból, akkor lézernyomtató.

3. feladat:

A kézikönyvben érdemes megnézni a műszaki paramétereket: nyomtatási sebesség, felbontás.

Hasznos információ a tintapatron vagy kazetta cseréjének leírása.


1. feladat: Különböző perifériák közül ki kell választani a nyomtatók képét. (úa az ismeretek

új helyzetben való alkalmazása, vm vizuális memória)

2. feladat: le kell rajzolni egy képpontokból álló M betűt. ) ag analógiás gondolkodás, lk

lényegkiemelő)

3. feladat: Három válaszlehetőség közül ki kell választani a helyeset. (kr kritikai)

4. feladat: Rejtvényben lehet gyakorolni az operációs rendszer elnevezéseit. (p


5. feladat: A rejtvényben megfejtésül kapott fogalmat kell megmagyarázni. (I Információs és

kommunikációs kultúra, k kommunikációs)




1. Akkor használjuk a nyomtató, ha a számítógéppel elkészített munkánkat papíron is meg

akarjuk jeleníteni.

2. Mátrix, tintasugaras és lézernyomtató.

3. Mátrix (tűs) nyomtató: A kép apró pontokból tevődik össze, mely úgy keletkezik, hogy a

tűk rácsapódnak a festékszalagra, amelyről így a festék átnyomódik a papírra. Ezekből az

átnyomódott pontokból sorról-sorra rajzolódik ki a kép. A nyomtató előnye, hogy egyszerre

több példányt is lehet vele nyomtatni és olcsó az üzemeltetése.

Tintasugaras nyomtató: Itt is apró pontokból áll össze a kép. A folyékony festékcseppeket a

patronból egy szerkezet soronként “ráfújja” a papír megfelelő helyére.

Lézernyomtató: A nyomtatást nem soronként végzi. A nyomtató a memóriájában a teljes lap

képét előállítja, majd utána készít róla lenyomatot. A száraz festékport hő segítségével rögzíti

a papíron. A festékpor a festékkazettában található.

4. Nyomtatók jellemzői:

Felbontás: megmutatja, hogy hány festékpont kerül 1 inchre. Ez lehet 600, 1200 DPI is (Dot

Per Inch= képpont incsenként).

Sebesség: A percenként nyomtatott oldalak száma.

A nyomtató memóriája: Ez a memória tárolja az adatokat, míg a nyomtató ki nem nyomtatja

azt. Ez a nyomat minőségét nem, csak a számítógép nyomtatás alatti gyorsaságát befolyásolja.

5. A nyomtató felbontásának mértékegysége. Megmutatja, hogy hány festékpont kerül 1

inchre. Ez lehet 600, 1200 DPI is (Dot Per Inch= képpont incsenként).

26

6. óra Mit lehet még csatlakoztatni?

Képességek: Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége. Tanulás

képességének fejlesztése.

Nevelési cél:


Önellenőrzés kialakulása


A számítógép egyéb perifériáinak megismerése

A perifériák szerepe a mindennapi életben

Analógiás gondolkodás

Információs és kommunikációs kultúra

Vizuális memória

Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.

Szemléltető eszközök: applikációk vagy interaktív tábla

Munkaforma: páros munka, csoportmunka


Cél a számítógép eddig megismert perifériáin kívül (billentyűzet, egér, monitor, nyomtató,

háttértárak) egyéb perifériák megismerése. Ezek lehetnek webkamera, digitális kamera,

digitális fényképezőgép, mobiltelefon stb.

Ezeket az eszközöket lehetőség szerint mutassuk be és használják is a tanulók. Ha erre nincs

mód, akkor gyűjtsünk képeket az eszközökről (akár előzetes gyűjtőmunkával, vagy órán az

internetről). Ezt a tanulók párban vagy csoportmunkában tehetik meg.

Csoportosítsuk az eszközöket a megtanult felosztás szerint: bemeneti, kimeneti eszközök,

háttértárak.

Ez az óra az újabb eszközök logikai rendszerbe helyezésével a már tanult perifériákkal

kapcsolatos ismeretek elmélyítését is szolgálja.

27

7. óra Dolgozzunk és rendszerezzünk!

Képességek: Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége. Tanulás

képességének fejlesztése.

Nevelési cél:


Önellenőrzés kialakulása


Mappaszerkezet gyakorlása

Műveletek mappákkal és fájlokkal



Vizuális memória


Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, mappaszerkezet háttértáron

Munkaforma: frontális, páros munka, egyéni munka


Cél a számítógép könyvtárstruktúrájának, könyvtár és állományműveleteinek megismerése

Könyvtár és állomány létrehozása, törlése, másolása, mozgatása, átnevezése

Keresések, keresési feltételek

A Mappák 6. leckéhez nevű mappa tartalmaz gyakorló mappaszerkezetet. Ezt a mappát

wincseszterre vagy pendrájrvra másolva oda lehet adni a tanulóknak (célszerű

tanulópároknak), hogy derítsék fel és rajzolják le a mappaszerkezetet. Lehet olyan feladatot is

adni, hogy rajzoljanak egy állóképet vagy egy pár soros szöveget és mentsék el a

mappaszerkezet megfelelő mappájába.

A kiterjesztés minta 6. lecke nevű mappa különböző kiterjesztésű apró fájlokat tartalmaz.

Ezeknél lehet vizsgálni az egyes fájlformátumok helyfoglalását.


1. Wincseszter, flopi, cédé, dévédé, pendrájv

2. A háttértáron létrehozott tároló helyek. A mappákba mentjük a fájlokat.

3. A mappák a háttértárakon találhatók.

4. Fájlokat tárolunk.

5. Elmentett munkáink a fájlok.

6. Fájl, mappát vagy programot jelképező kis kép.

7. Egyszerűek, jól megjegyezhetőek.

1 feladat:

A mappaikonok képe egységes az operációs rendszerben. A Windowsban pl sárga

könyvecske.

28

2. feladat:

A fájlok ikonja változatos képet mutat. Az ikon utal a fájl jellegére is. Különböző programok

által létrehozott fájlok ugyanolyan ikont kapnak.

3. feladat:

Képrészlet kijelölése

Szerkesztés\Másolás menüpont választása

Szerkesztés\Beillesztés menüpont választása

A képrészletet a kívánt helyre mozgatjuk

4. feladat:Szöveg kijelölése egérrel vagy billentyűzetről (SHIFT gomb lenyomva tartása

mellett)


A kurzort a beillesztés helyére visszük


5. feladat: Gyakorlására készült a „Mappák a 6. leckéhez” mappa

Fájl kijelölése


Átlépünk a beillesztés helyére (A megfelelő mappába)


6. feladat: Gyakorlására készült a „Mappák a 6. leckéhez” mappa

Mappa kijelölése




7. feladat:

Az MP3 egy veszteséges tömörítésen alapuló zenei fájlformátum, jelenleg az egyik

legelterjedtebb.

1995 első felében MP3 fájlok kezdték elárasztani a netet olyan programoknak köszönhetően,

mint a Winamp és a Napster.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mp3

8. feladat:

Gyűjts össze különböző kiterjesztéseket!

Mp3, mp4, doc, txt, bmp, jpg, tiff, avi, pdf stb

9. feladat:

Csoportosítsátok a kiterjesztéseket aszerint, hogy melyik jelent szöveges fájlt, zenét vagy

képet!

Szöveges fájlok: txt, doc, pdf

Zenei fájl: mp3, mp4, mid

Képfájl: bmp, jpg, gif, tiff,

Mozgókép: avi

10. feladat:

Szövegszekesztő: Pl Word: doc kiterjesztés

Rajzolóprogram: bmp kiterjesztés

Comenius Logo program: lgp kiterjesztés

11. feladat:

Nézzétek meg a használt rajzolóprogramban, hogy hányféle kiterjesztéssel lehet menteni a

munkátokat!

A Paintban a kiterjesztés lehet: bmp, dib, png, tiff, gif, jpeg.

A színek szerint lehet fekete-fehér, 16 szín, 256 szín és 24 bites színnel menteni bmp vagy dib

formátumba.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Vesztes%C3%A9ges_t%C3%B6m%C3%B6r%C3%ADt%C3%A9s

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jlform%C3%A1tum

http://hu.wikipedia.org/wiki/1995

http://hu.wikipedia.org/wiki/Winamp

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Napster&action=edit&redlink=1

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mp3

29

12. feladat:

A fájlok formátuma befolyásolja a fájl méretét. Ugyanazt a rajzot elmentve pl.

A különböző formátumok különböző fájlméretet eredményeznek.

(„Kiterjesztés minta 6. lecke”mappában találhatók a fájlok.)

Fekete-fehér bmp 37690 bit

16 szín bmp 147358 bit

256 szín bmp 293922 bit

24 bit bmp 875314 bit

gif formátum 81925 bit

jpg formátum 49956 bit

png formátum 567349 bit

tif formátum 788528 bit

Az interneten a jpg képformátumot használják a leggyakrabban, mert az a leg

helytakarékosabb.

13. feladat:

Ha két színnel (fekete-fehér mentettük el a képet, akkor azt már nem lehet visszaszínezni.


1. feladat: Mondatokat kell kiegészíteni a mappaszerkezethez és a fájlokhoz kapcsolódóan. (I

Információs és kommunikációs kultúra, k kommunikációs, lk lényegkiemelő, ag analógiás

gondolkodás, szö szövegalkotás képessége)

2. feladat: Mappaszerkezetet kell elemezni fagráf alapján. (ag analógiás gondolkodás, kg

korrelatív gondolkodás)

3. feladat: Kakukktojást kell keresni a mappaműveletekhez kapcsolódóan. (úa az ismeretek új

helyzetben való alkalmazása)

4. feladat: Kipótolós feladat. Mappaműveletek gyakorlását szolgálja. (úa az ismeretek új

helyzetben való alkalmazása, (lk lényegkiemelő)


1. A mappákat és a fájlokat ikonokkal jelképezzük.

2. A fájlnév névből (azonosítóból) és kiterjesztésből áll, melyeket pont választ el egymástól.

3. A kiterjesztés megmutatja, hogy milyen fajta a fájl, szöveg, kép, hangfájl stb. és azt is hogy

melyik programmal készült.

4. A legtakarékosabb fájlformátum a jpg.

5. A mappamásolás lépései:

Mappa kijelölése




6. Létrehozás, átnevezés, áthelyezés, másolás, törlés.

30

8. óra Összefoglalás

Képességek: Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége. Rendszerező és

lényegkiemelő képesség. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek.

Nevelési cél:

A rendszer több mint az egyes dolgok összessége


A számítógéppel kapcsolatos ismeretek összefoglalása, rendszerezése

Az ismeretek új helyzetben való alkalmazása

Vizuális memória fejlesztése

Induktív gondolkodás


Szemléltető eszközök: tankönyv, számítógépes konfiguráció, applikáció, interaktív tábla

Munkaforma: frontális, egyéni munka


Cél: A számítógép feladatai, és a hozzájuk tartozó eszközök rendszerezése

Frissítő kérdések.

1. A számítógépet, szöveg írására, rajzolásra, zenehallgatásra, intenetezésre, filmnézésre

használják a gyerekek.

2. Az iskolában nem lenne informatika óra. Nem tudna a gyerekek oktatóprogrammal tanulni.

Nem tudna interneten utánanézni dolgoknak. Délután nem tudna játszani. Nem tudna

levelezni, csevegni a barátaival.

3. Az élet szinte minden területén. Vasúti jegy vásárlásakor, helyjegy foglalásakor, számlák,

blokkok nyomtatásakor. Postán, bankban. Stb.

1. feladat:

Olyan képeket kell gyűjteni, ami számítógépes munkahelyeket mutat be.

2. feladat

A gyűjtött képeket fel lehet ragasztani egy kartonra és így a teremben kirakható tablót lehet

készíteni.

3. feladat:

Az 5. és 6. osztályban tanult perifériák egy-egy könnyen értelmezhető műszaki adatait

érdemes megbeszélni.

Pl Egér golyós, vagy optikai, vezetékes vagy vezeték nélküli.

Háttértárak tárolási kapacitása legalább összehasonlítás szintjén, hogy melyikre fér több adat.

Monitor tanult műszaki jellemzői: képátmérő, felbontás, megjelenített színek száma.

Nyomtató tanult műszaki adatai: felbontás, sebesség, a nyomtató memóriája.

4. feladat:

Bemeneti eszközök: billentyűzet, egér, mikrofon, webkamera, digitális fényképezőgép,

digitális kamera.

Kimeneti eszköz: Monitor, nyomtató, hangfal.

Háttértárak: flopi, cédé, dévédé, wincseszter, pendrájv.

5. feladat:

31

A csoport tagjai képekkel bemutatják és ismertetik az eszköz fő jellemzőit.

6. feladat:

Figyelembe kell venni a tananyag felépítését. A mappaszerkezet tartalmazzon olyan mappát,

amibe képe, amibe szöveget és amibe programot fognak majd menteni.

7. feladat:

A tanár által megadott hely lehet a wincseszter egy kijelölt mappája, vagy pendrájv, esetleg

flopi.

8. feladat:

Vagy az adathordozót cserélik ki a tanulók, vagy wincsesztere esetén ők maguk cserélnek

helyet, hogy felderítsék a társuk által létrehozott mappaszerkezetet.

Készíts mappaszerkezetet, majd cserélj a társaddal és derítsd ki, rajzold le az általa létrehozott

mappaszerkezetet!

A leckéhez nem tartoznak a munkafüzetben feladatok.


1. A számítógép feladatai:

Adatok bevitele, feldolgozása, tárolása, megjelenítése, továbbítása, fogadása.

A számítógép környékén található eszközök (perifériák): billentyűzet, egér, mikrofon,

szkenner, webkamera, nyomtató, hangfal, monitor stb.

Csoportosításuk:

Adatok bevitele a bemeneti eszközökkel történik. Ezek a billentyűzet, egér, mikrofon,

webkamera, szkenner.

Adatok megjelenítése a kimeneti eszközökkel történik: hangfal (hangszóró), monitor,

nyomtató.

Az adatok feldolgozását a következő egységek végzik: Központi egység és a memória

Adatok továbbítását és fogadását a hálózati kártya vagy a modem végzi.

Adatok tárolására szolgál a wincseszter, a flopi, a cédé, a dévédé és a pendrájv.

2. A monitor a legfontosabb kiviteli eszköz. Fajtái: CRT ( Hagyományos, nagy méretű) LCD

(Folyadékkristályos, lapos képernyős)

Monitorok jellemzői: a mérete (képátmérő), a felbontás és a megjelenített színek száma.

3. Nyomtatók fajtái: Mátrix, tintasugaras, lézer.

Mátrix (tűs) nyomtató: A kép apró pontokból tevődik össze, mely úgy keletkezik, hogy a tűk

rácsapódnak a festékszalagra, amelyről így a festék átnyomódik a papírra. Ezekből az

átnyomódott pontokból sorról-sorra rajzolódik ki a kép. A nyomtató előnye, hogy egyszerre

több példányt is lehet vele nyomtatni és olcsó az üzemeltetése.

Tintasugaras nyomtató: Itt is apró pontokból áll össze a kép. A folyékony festékcseppeket a

patronból egy szerkezet soronként “ráfújja” a papír megfelelő helyére.

Lézernyomtató: A nyomtatást nem soronként végzi. A nyomtató a memóriájában a teljes lap

képét előállítja, majd utána készít róla lenyomatot. A száraz festékport hő segítségével rögzíti

a papíron. A festékpor a festékkazettában található.

4. A mappák tároló helyek a háttértárakon. A fájlok az elmentett munkáink. A fájlokat a

mappákba mentük el.

32

II. Algoritmizálás, programozás

9. óra Az adat

Képességek: Kommunikációs képesség, információ összegyűjtésének, és feldolgozásának

rögzítésének képessége, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,


kezdeményezőkészség,



Az információ különféle formái jellemző felhasználási lehetőségeinek bemutatása.

Problémák informatikai jellegű megfogalmazása.

Analógiás gondolkodás.


Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet



I. Információszerzés módja

Előzetes feladat:

Milyen módon szerezhetünk információt a környezetünkről, illetve

a mindennapi életünk eseményeiről?

Motivációs beszélgetés a Tk. képei alapján (1. feladat)

Tegyenek különbséget a szerzett információ módja szerint! Fogalmazzák meg, hogy a

saját érzékszerveink által szerzett információ, és a mások által átadott információ között

különbséget teszünk. Határozzuk meg, hogy

A saját tapasztalataink alapján szerzett információ a közvetlen, a másoktól kapott

információ pedig a közvetett információ.

A tankönyv meghatározásának elolvasása

II. Közvetlen és közvetett információszerzés

Fl. 1./a feladat önálló megoldása.

33

Megoldás: Közvetett: rádió, számítógép

Közvetlen: tea, közlekedési lámpa, gitár

1./b feladat közös megbeszélése

Hogyan kapunk információt a rádión, számítógépen keresztül?

Hogyan szerzünk információt a teáról, közlekedési lámpáról, gitár hangjáról?

Mely érzékszerveink vesznek részt ezen esetekben a közvetlen információ-

szerzésben?

III. Információátadás folyamata

Beszéljenek a gyerekek az információ vételének, átadásának különböző lehetőségeiről.

(Ebben segítenek az 1. feladat képei: közvetlen beszélgetés, telefon) Soroljanak fel olyan

eszközöket is, amelyek itt nem léthatók (pl.: rádió tv,…)!

A tankönyv szövegének elolvasása után elemezzék közösen a Tk. ábráját!

Elemzés:

Az információátadáshoz szükség van egy információt adó, és egy információt vevő

személyre. Az ábrán láthatunk visszafelé mutató (szaggatott) nyilakat is. Gyakran ugyanis

az információra reagálunk is valamilyen módon (beszéddel, mimikával, …). Ilyenkor

beszélünk visszacsatolásról. Ez azonban nem mindig lehetséges (rádióból, tv-ből szerzett

információ).

Különböző esetekben különböző lehet az átviteli csatorna.

Mondjanak a gyerekek néhány általuk ismert lehetőséget. (levegő, kábel, rádióhullám)

Fl. 2. feladat – önálló feladatmegoldás.

Megoldás: tárcsázó csengő telefon telefonáló

Visszacsatolás történik, nyilak tehát visszafelé is mutatnak.

Válaszoljanak a professzor kérdésére is! –Frontális munka

Megoldás: az átviteli csatorna a vezeték és a levegő.

IV. Információ rögzítése

A telefonon történt beszélgetés rögzíthető-e?

Mondják el a tanulók, hogy:

Miért lehet szükség az információ tárolására?

Mióta rögzít az ember információt?

Milyen információkat rögzíthetünk? (Segítenek a tk képei-3. feladat)

Milyen eszközeink vannak a különböző típusú információk rögzítésére?

Fl. 3. feladat megoldása önállóan.

Olvassák el a Tk. szövegét az információhordozó eszközökről!

34

10. óra Az információ

Képességek: Információs és kommunikációs képesség, információszerzéssel, átadással,

rögzítéssel kapcsolatos képességek.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

információszerzés, információrögzítés lehetőségei,



Az információszerzés lehetőségei.





Munkaforma: csoport, frontális, egyéni


I. Motiváció:

Játék –Amerikából jöttünk . . .

II. Beszélgetés:

Milyen módon jutottatok az előbbi játékban információhoz? (Válasz-mutogatással)

Melyik korban és miért használta az ember a mutogatást, mimikát információ átadására?

(Válasz - Az őskorban az ősemberek használták, amíg a beszéd ki nem alakult.)

III. Szókártyák rendezése:

A táblára a következő szókártyákat (vagy képeket) helyezzük fel össze-vissza:

Mutogatás, barlangrajz, beszéd, füstjelek, papirusztekercs, kőtábla, könyv,

fényképezőgép, lemezjátszó,(vagy gramafon) rádió, tévé, számítógép, …

- Rendezzék a gyerekek időrendi sorrendbe a szókártyákat!

- Mondják el, hogy véleményük szerint (vagy olvasmányaik alapján) milyen információt

tudtak az emberek átadni egymásnak például a füstjelekkel.

- Vajon miért volt szüksége az embereknek az írás kialakulására? (Az ember a

fejlődésével egyre több ismeretet, tudást halmozott fel. Mindent már nem tudott fejben

tartani. Szükség volt tehát a tapasztalataik, szerzett ismereteik, felfedezéseik lejegyzésére.

Az írás kialakulásával – ami egy hosszabb folyamat eredménye – az információk hosszú

távú megőrzése is lehetségessé vált. Ez az információ rögzítésének egyik lehetőségét is

jelenti.

Szedjék le a tábláról azokat a szókártyákat, amelyek nem rögzített információt adnak át!

(mutogatás, beszéd, füstjelek, rádió, tévé)

- Sorolják fel, hogy a fennmaradó szókártyákon olvasható eszközök milyen információt

rögzítenek? (barlangrajz, fényképezőgép – képi információ; papirusz, könyv, lehet kép és

35

szöveges információhordozó; kőtábla szöveges információ; lemezjátszó hangrögzítés, a

számítógép szöveg, hang és képi információ kezelésére, rögzítésére alkalmas.)

Mikor alakulhatott ki a számolás és miért volt erre szüksége az embenek?

IV.Csoportmunka:

Alakítsanak ki a tanulók (érdeklődésük szerint) 3 csoportot!

I. Csoport keressen az interneten az írás kialakulásának előzményeiről!

II. csoport keressen a számolás kialakulásáról, a számolás történetéről!

III. csoport keressen az információ rögzítéséről ismereteket.

Kapjanak erre kb10 percet, majd számoljanak be néhány percben az olvasottakról.

Megadhatunk segítségül néhány címet, de ügyesebb gyerekcsoportra, rábízhatjuk a szabad

keresést.

Néhány cím:

- az írás története: előzmények- http://vic.mkm.sulinet.hu/tori/szakkor/irast/ireloz.htm

- az írás fogalma: http://www.famakonyv.hu/tori1.html

- bemutatók az írás történetéről: http://www.grafologia.hu/Anyagok/irastort1.ppt

http://www.jgypk.u-szeged.hu/tanszek/kozmuv/molnar/segedanyagok/Az_iras.ppt

- a számolás kialakulása:

http://www.google.hu/search?q=a+sz%C3%A1mol%C3%A1s+t%C3%B6rt%C3%A9nete&ie

=utf-8&oe=utf-8&aq=t&rls=com.ubuntu:hu-HU:unofficial&client=firefox-a

- számolás, számírás története: http://www.ttk.pte.hu/ami/phare/tortenet/TARTSZAM.html

- az információ tárolásának története: (... a kőbevéséstől a nanotechnológiáig …):

http://www.freeweb.hu/hmika/Erdekes/Html/InfoTaro.htm

Házi feladat:

Előzetes feladat a következő órához:

Adatgyűjtés: Tanulóink gyűjtsenek osztályukról minél több adatot, ezeket füzetükbe írják is

le!

Pl. Petőfi Sándor, Arany János, születési ideje, helye, hány évet éltek, jelentős műveik.

36

11. óra Adatok rendezése

Képességek: Információs és kommunikációs képesség, Információszerzéssel, rögzítéssel

kapcsolatos képességek.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,

adatkezelés, adatvédelem,



Az adatok felhasználási lehetőségeinek bemutatása.





Munkaforma: frontális, egyéni


I. Motiváció:

Mondjátok el osztályotokra vonatkozó legfontosabb adatokat! (évfolyam, betűjel,

osztályfőnök neve, osztálylétszám, esetleg tagozat)

II. Információ vagy adat

Ismétlés: Mi az információ?

Mit nevezünk adatnak?

Mi a különbség az információ és az adat között?

Fl.. 1. feladat – önálló feladatmegoldás

Megoldás:

1.A/ alaphalmaz – adat (konkrét tartalom), részhalmaz – információ (új ismeret).

1./B adat: 2, 3, 5, 7, 8,

információ: 1, 4, 6,

III. Adatok rögzítése

Kérdezzük meg az osztályban, hányan vannak, akik használnak leckefüzetet! Miért

használják?

Miért használunk órarendet (amíg meg nem tanuljuk)?

Állapítsák meg a tanulók, hogy adatok feljegyzésére szükség van!

37

Hova rögzíthetünk adatokat, illetve hogyan juthatunk mások által lejegyzett adatokhoz?

(Tk. képei)

Tk. 1. feladat

Mire használjátok a füzeteiteket? (vázlat, kiegészítő információk, adatok lejegyzése)

Közületek kik (hányan) jegyeztek már fel valamilyen eseményt naptárba?

Miért volt erre szükségetek? (Születésnap? Névnap? Verseny időpontja?)

Hogyan rögzíthetünk adatot a számológépbe? (Van saját memóriája M+, M-)

IV. Adatok típusai

Tk. 2. feladat

Mely adataidat nem árulod el bárkinek? Miért nem?

Milyen típusúak lehetnek az adatok?

Olvassák el a Tk. szövegét!

Fl. 2. feladat – önálló megoldás

Megoldás:

Szöveg (3. 7.), szám (2. 5. 8.– dátum)

Keressetek adatokat különböző tankönyvekben! (Mi az adat?!) – csoport munka. (pl.:

földrajz könyvben, biológia könyvben…)

Tk 3. feladat segítenek a képek

V. Adatrögzítés a számítógépen

Tk. 4. feladat

Megoldás: háttértárakon (Sorolják is fel a tanulók a háttértárakat!)

Robot Robi – Hogyan rögzíti a számítógép az adatokat?

Játékos feladat – Válaszolj a kérdésekre! Az igen az 1, a nem jelenti a 0-t.

Egy lehetséges megoldás: 01110


Tk. 5. feladat

VI. A bit

Mértékegység meghatározása:

Az adat és információ legkisebb egysége a bit. Ez az adatmennyiség mérésére bevezetett

mértékegység. Angol eredetű, BInary digiT kettes számrendszerbeli számot jelent. A

bináris jelek 0 (hamis) és 1 (igaz) értéket vehetnek fel.

Házi feladat:

Fl. 3. feladat kód megfejtése

Adatgyűjtés: Gyűjtsenek adatokat több csoportban (szöveges, és számtípusút is)

lexikonból! Pl.: Petőfi Sándor, Arany János, születési ideje, helye, hány évet éltek,

jelentős műveik.

38

12. óra Adatok rendezése

Képességek: Információ gyűjtésének, és kezelésének készsége. Érezzék az információszerzés

és feldolgozás gyakorlati hasznát, előnyeit.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,

mások adatainak tiszteletben tartása,

adatok védelme.



Egyszerű problémák önálló megoldása.

Adatok keresése, az életkoruknak megfelelő folyóiratokból, könyvekből, a gyűjtött

adatok rendezése, csoportosítása.

Olvasás táblázatból, diagramról. Adatok értelmezése.

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, szókártyák, földrajzi Atlasz, füzet

Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka,


Ismétlés: Frissítő kérdések alapján,

Házi feladat ellenőrzése

Előzetes feladat: Milyen adatokat gyűjtöttetek a házi feladatban Petőfiről és Aranyról?

(Kerüljenek a táblára a gyerekek által gyűjtött adatok!)

1.Motiváció : I. csoport: Csoportosítsátok az adatokat típusuk szerint.

II. csoport: Kerüljenek az azonos adatok egy halmazba!

Melyik esetben könnyebb eligazodni az adatokban?

II. Adatok táblázatba rendezése

Tk. szövegének elolvasása

Számok Szöveg

Szül. idő

Szül. hely

Életkor Műveik

Név

39

Hogyan tehetnénk még áttekinthetőbbé adatainkat? Rendezzük táblázatba!

Mi kerül az oszlopok címe ként a táblázatba? (halmazok címkéje)

Milyen sorrendben célszerű az oszlopok címét megadni? (név, szül. idő, szül. hely,

életkor, műveik)

III. Adatok olvasása táblázatokból

Tk. 1., 2., 3. feladatának megoldása, közös válasz a kérdésekre.

Fl.. 1., 2. feladat önálló megoldása.

Megoldás: Fl. 1

Somogy, Veszprém, Zala

Siófok, Fonyód, Veszprém, Ajka, Keszthely, …

Külső-Somogy, Bakony, Keszthelyi –hg, …

600 m, 312 m, 448 m

Megoldás: Fl. 2.

sorrend Esemény idő

1. Róma alapítása Kr. e. 753 2. Spartacus vezette felkelés Kr. e. 73-71 3. Caesar elleni merénylet Kr. e. 44. március 15 4. Nyugatrómai Birodalom bukása Kr. u 476, 5. honfoglalás Kr. u 895-896

IV. Adatok olvasása diagramról

Tk. szövegének felolvasása.

Tk. 4. feladat kérdéseire közös válasz

Tk. 5., 6. feladat megoldása. Készítsenek a tanulók önállóan diagramot a táblázatokhoz!

Házi Feladat:

Fl. 3., 4. feladatainak megoldása.

40

13. óra Kódok, kódolás

Képességek: Kommunikációs készség, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,

mások titkainak tiszteletben tartása,


Információk, adatok megjelenési formái.

Adatok felhasználási lehetőségei.

titkosírás, kódolás

jelek, piktogramok értelmezése.

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, rajzlap

Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka


Házi feladat ellenőrzése;

Ismétlés: Frissítő kérdések: Mi az információ?

Juthatunk- e információhoz a táblázatokból?

Motíváció: Tk. 1. feladat képeinek értelmezése, jelentése.

Találjanak ki és rajzoljanak csoportokban egymásnak jeleket piktogramokat rajzlapra, amit a

többiek megpróbálnak értelmezni, megfejteni!

Ismétlés: Válaszoljanak Tk. 2. feladat kérdéseire!

Fl. 1. feladat megoldása

I. Jelek, kódok

Tk. 3. feladat alapján közös beszélgetés a tanulók kódokkal kapcsolatos ismereteiről.

Olvassák fel a Tk. szövegét!

Beszélgetés a Tk. 4. feladata alapján a kódok mindennapi életben való használatáról, és

jelentőségéről

41

Válasz a Tk. 5. feladat kérdéseire.

A Fl. 2. feladat megoldása önállóan.

II. Mi a kódolás

Kódolás fogalma:

Azt a folyamatot, amelyben az egyik jelrendszert (kódot) átalakítjuk egy másik jelrendszerré

(kóddá) kódolásnak nevezzük.

A tankönyv szövegét olvassák fel.

A Tk. 7. feladat megoldása önállóan.

III. A dekódolás

A Tk. 8. feladat megoldása önállóan.

A Tk. szövegét olvassák fel!

A dekódolás fogalma:

A dekódolás a kódolási eljárás fordítottja, vagyis valamely kód üzenetté való visszaalakítása.

A kódolás és dekódolás tehát a különböző jelrendszerek oda-vissza alakítása.

Tk. 9., 10. feladat közös megoldása.

Házi feladat:

Kód (titkosírás) megfejtése Fl. 3. feladat (a megfejtéshez a „kulcsot” jobbra el kell fordítani!

A fehér négyzetek betűit összeolvasva a megfejtés: EZ EGY TITKOS KÓD)

42

14. óra Lépésről lépésre

Képességek: Térbeli tájékozódó képesség, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.

Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Logikai képesség

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,

pontos munkára nevelés

telekommunikációs eszközök helyes használata.


az algoritmikus gondolkodás fejlesztése,

mindennapi élet algoritmusainak felismerése,

algoritmus adatainak értelmezése, lejegyzése.

térszemlélet fejlesztése,

a robotszerű feladat megfigyeltetése.




1. Előkészítés

Kezdjük az órát a tankönyv 1. ábrájának értelmezésével.

Beszélgessünk arról, hogy miért fontos, a tervkészítés, miben segít egy jól átgondolt,

elkészített terv.

Ennek alapján értelmezzük az algoritmus fogalmát.

Az algoritmus a feladat megoldásának lépéseit írja le! A tennivalóinkat azért tervezzük meg, hogy hatékonyan, eredményesen dolgozzunk. Akkor jó az algoritmus, ha a feladat megoldásában helyes eredményre vezet. Az algoritmust lejegyezhetjük szóban, szövegesen, rajzosan, vagy folyamatábra segítségével.

43

Hatékony tervkészítésre mutat példát a munkafüzet 1. feladata.

2. Újra, meg újra

Keressenek a mindennapi életből ismétlődéseket. az iskolai tevékenységben, a mesékben,

Beszéljék meg! A mesékben miért van nagy szerepe az ismétlésnek?

Hányszor ismételnek meg tevékenységeket?

3. Ismétlés a Logóban

A Teknőc is ismeri az ismétlést!

Fogalmazzák meg, hogy mit jelent az ismétlés a programozásban. Az ismétlést a programozásban ciklusnak nevezzük. Az ismétlődő rész neve ciklusmag. A ciklusváltozó határozza meg, hogy hányszor fut le a ciklus. Amikor előre tudjuk, hogy hányszor kell az ismétlést elvégezni, számláló ciklusról beszélünk.

4. Feltétel vizsgálat

Értelmezzék ezt a rajzot!

Beszéljék meg! Mi befolyásolja a választásunkat?

Keressenek nagyon sok példát arra, amikor választaniuk kellett! Emeljék ki, hogy akkor

döntenek jól, ha megvizsgálják, átgondolják, minden lehetőséget számba véve hoznak

döntést.

Tevékenységeink során akkor találkozunk elágazással, amikor nem egyértelmű mit kell tennünk, el kell döntenünk, hogy hogyan haladunk tovább, vagy amikor el kell döntenünk mit kell tennünk. Van, amikor az eredmény nem algoritmizálható, hiszen a megoldás sokféleképpen zajlik le, befolyásolhatja a kedvünk, a szokásaink, satöbbi.

5. Folyamatábra értelmezése

Feltétel vizsgálat értelmezéséhez ad segítséget a munkafüzet 3. feladata.

Négyzet

ismételd 4-szer

[előre 50 jobbra 90]

Vége

ciklusváltozó Ciklusmag

44

Vezessük be a folyamatábra jeleit!

A munkafüzet 5. feladata alapján, találjanak ki sok-sok történetet a folyamatábrához.

nem igen

Start

Tevékenység

1Feltétel

Tevékenység

2

Vége

45

15. óra Mit tud a Teki?

Képességek: Térbeli tájékozódó képesség, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.

Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Logikai képesség

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés.



egyszerű alakzatok készítése,


a robotszerű feladat megfigyeltetése,

ismerjen meg egy programozási nyelv alaputasításait.

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, ImagineLogo program



Ezen az órán ismételjék át, amit eddig a Logo programozási nyelvről tanultak. Ott ahol csak

most vezetik be a Logot ott új anyag feldolgozásaként vegyék, természetesen a gyakorlásra

több időt engedve.

1. Irányjátékok

Az irányok helyes meghatározásához a munkafüzet 1. feladatát javaslom.

Írd a képek alá, hogyan fordult el a Teki a kiinduló helyzethez (első kép) képest!

J 90 b 90 j 45 b 180 j 135 b 45

2. Robotjáték

Játszhatnak a teremben különböző robotjátékokat, az 5. osztályos informatika tankönyvéhez

készült tanári útmutató ehhez sok segítséget ad. Válasszanak a nehezebb feladatok közül.

Nagyon szeretik a gyerekek memóriajátékot.

3. Logo utasítások

Ismételjék át a Teki legfontosabb utasításait, ehhez használják a tankönyv 1. példáját.

Helyezzék el a parancsokat gombokra, a tankönyv útmutatása alapján, majd az itt levő

utasításokkal alkossanak a gyerekek, például labirintust, amit aztán játékra is fel tudnak

használni.

A legjobb labirintusképet mentsék is el.

A gombokra elhelyezett utasítások alapján a gyorsabban haladók elkészíthetik a munkafüzet

2, és 3. feladatánál bemutatott képeket is.

46

4. Ciklus

Elemezzék a tankönyv 2. feladatánál látható képet, amely már ismerős az 5. osztályos

tankönyvből.

Apókának kell segíteni, hogy leszedhesse a fáról az almát. Apóka ismeri a teknőcnyelv

utasításait, az almát a szedd paranccsal tudja leszedni.

Mondjuk rövidebben!

A ciklus általános formája:

A ciklus fogalmának elmélyítésére ad lehetőséget a munkafüzet 4. és 5. feladata.

5. Sokszögek rajzolása

Rajzoljanak sokszöget a tankönyv 3. és 4, feladata alapján. Majd fogalmazzák meg a szabályt.

Rajzoljanak minél többféle sokszöget. A tollszín, tollvastagság parancs használatával szebbé

tehetik rajzaikat.

szedd szedd szedd szedd szedd

ismétlés hányszor[mit]

ismétlés 5[szedd]

47

16. óra Körözzünk

Képességek: Tervezőkészség, kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez

szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,

fegyelmezett munkára nevelés.



a gyermeki alkotó fantázia fejlesztése,


ismétlő tevékenység megfigyeltetése a mindennapokban,

döntési kompetencia,

lényegkiemelő kompetencia.

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, ImagineLogo program



1. Irányjátékok, Logo utasítások

Azoknak a gyerekeknek, akik még mindig hibáznak az irányok helyes meghatározásában a

munkafüzet 1. feladatát ajánlom gyakorlásra.

dél:_________vagy_______

kelet________vagy_______

nyugat_______vagy_______

délkelet______vagy_______

délnyugat_____vagy______

2. Ciklus

Ismételjék át a sokszög rajzolásra vonatkozó legfontosabb szabályt. A szabály alkalmazásával

rajzoljanak, négyzetet, háromszöget, hatszöget, tízszöget, húszszöget.

A sokszög oldalszámának növelésével olyan alakzatot kapunk, amely egyre jobban hasonlít a

körhöz. Játsszák végig a valóságban is a nyomvonalat! Képzeljék magukat a Teknőc helyébe.

3. Kör rajzolása

Kör rajzolás utasítása

Ismétlés 360[előre 1 jobbra 1]

48

Induljunk ki ebből a rajzból, biztosan lesz aki emlékszik rá, hogy ezt elkészítettük 5.

osztályban. Szedjük részeire a rajzot!

Áll egy körből

Hullámvonalból

Mindegyik elemet már önállóan el tudják készíteni. A feladat az elemek egymáshoz illesztése.

Hagyjuk, hogy kísérletezzenek, és saját maguk jöjjenek rá. A félkörhöz 1 egészet választanak,

akkor a kör méretét 2 egységre kell venni, hiszen a kör két félkörből áll.

A festésnél hagyjuk, hogy saját ötlet alapján fessék be az alakzatot.

Kör rajzolási feladatok találhatók a munkafüzet 3. feladatában.

Válasszanak a gyerekek az ott levő rajzok között. Közben figyeljék meg, hogy a gyerekek

kezdetben mennyire rosszul mérik fel a feladatok nehézségi fokát.

4. Kör másképpen

Az ImagineLogóban a Teki ismeri a kör utasítást, utána meg kell adni a kör méretét.

kör 100

Ennek felhasználásával készítsék el az olimpiai ötkarikát!

A tankönyv 2. feladatánál bemutatott „Pekingi Olimpia Játékok” projektet.

49

Az olimpia szimbólumát töltsék le az Internetről, majd a Teki alakjának megváltoztatásával

tudják a szöveg mellé helyezni.

Szöveg íráshoz válasszák a Szöveg ikont.

Elkészíthetik ennek mintájára a 2012-ben levő olimpia nyitóképét.

Nézzenek utána hol lesz a következő azaz a 2012-es olimpia!

Az Olimpiáról olvashatnak a tankönyv Érdekességek részben.

Hasznos információt szerezhetnek még:

http://www.kataca.hu/sport/olimpia/

vagy a

http://olimpia.lap.hu/

oldalon.

Ha az olimpiáról szerzett tudásukat szeretnék kipróbálni, akkor a

http://www.kvizpart.hu/index.kviz?temalist=31

oldalon tudnak játszani.

http://www.kataca.hu/sport/olimpia/

http://olimpia.lap.hu/

http://www.kvizpart.hu/index.kviz?temalist=31

50

17. óra Eljárást írunk!

Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.

Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető

képesség.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés.




építkezés,

rész és egész kapcsolata,

strukturált programozás elemei.

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program



A Logo nyelv strukturáltsága, akkor élvezhető igazán, amikor eljárásokat írunk. Az eljárásírás

már egy fejlettebb gondolkodást igényel. Ennek a lényege, hogy a Teknőst tanítjuk, és ezt

nem felejti el. Felnőtt szemmel nézve, tulajdonképpen már programot írunk.

1. Eljárásírás menete

Hol tanítjuk a Teknőst?

Szerkeszt „négyzet

utasítás hatására kapunk egy panelt, ahol elkészíthetjük az eljárást.

Először tanítsuk meg a

Tekit négyzetre. Majd a

fessük be! Ehhez

használjuk a

tetszőleges parancsot!

Eljárás név

Utasítások

Vége

Beszéljék meg, hogy

milyen szabály

vonatkozik a névre!

Miért fontos a helyes

névválasztás.

51

Az írólapra írjuk be az eljárást nevét.

négyzet

Ennek hatására a Teki rajzol egy tetszőleges színnel befestett négyzetet.

2. Önálló munka

A Logo rajzolási technikáját nagyon sok geometriai fogalom oktatására lehet felhasználni.

Olyan nehéz és absztrakt matematikai fogalmak, mint például a szimmetria, tengelyes

tükrözés, hasonlóság, forgatás, rendkívül látványos formában, egyszerűen és érthetően

taníthatók.

A színes négyzetek forgatásával nagyon látványos rajzok készíthetők a tankönyv 1. példája

alapján.

Gyorsabban, haladó gyerekeknek adhatjuk a munkafüzet 6. feladatát. Ahol először

háromszögre kell megtanítani a Tekit, majd, ezzel az eljárással a képen látható rajzokat kell

elkészíteni.

3. Építkezés

Minden programozási nyelv esetén a programozók arra törekednek, hogy a programot kicsi

részekre szedjék. Minden egyes rész egyetlen feladat - egy eljárás. Ezt a technikát

építkezésnek nevezzük.

Az építkezés elvének értelmezésére szolgál a tankönyv 2. példája, amely alapján a kötelező

haladási irány táblát készíthetjük el.

Használjuk, és értelmezzük a tankönyv folyamatábráját, és ennek alapján tervezzék meg a

feladatot!

52

feladat megoldása:

használjuk fel a tábla1 eljárást,

készítsük el a nyíl eljárást,

haladás eljárás a tábla1 és a nyíl eljárás felhasználásával.

Papert hangsúlyozza, hogy a hiba nem baj, nem kudarc, hanem felfedezésszerű élmény.

Logo környezetben nem éri bírálat, ha a munka során a Teki nem jót rajzol. A hibakeresés,

a problémamegoldásnak a szerves része. A hibajavítás filozófiájára meg kell tanítani a

gyerekeket! A hibák hasznunkra vannak, hiszen arra késztetik őket, hogy tanulmányozzák,

megértsék, és megtanulják, hogy a hibát hogyan kell kijavítani. Érdemes megfigyelni egy

kezdőcsoportban tevékenykedő gyerekek a hibajavítást úgy oldják meg, hogy elölről kezdik a

munkát.

Az eljáráskészítésnél hívjuk fel a figyelmet arra, hogy programozástechnikai

szempontból fontos, hogy minden eljárás lezárása előtt a Teknőcöt a kiinduló helyzetbe

vezessük vissza, azaz teljes eljárást írjunk.

Különböző közlekedési táblák elkészítése lehet házi feladat, ehhez mintát a tankönyv 1.

feladata ad.

Az Érdekességek részben olvashatnak a gyerekek a közlekedési táblákról. A http://kresz.hu

oldalon bővebb információt szerezhetnek a táblák alakjáról, formájáról.

http://kresz.hu/

53

18. óra Kicsi, nagy, még nagyobb



képesség.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,

kezdeményezőkészség.





a strukturált programozás eleme,

a teljes teknőc tétel.




1. Paraméter szerepe

A 6. osztályban a paraméter értelmezése, alkalmazása kapja a hangsúlyt.

A paraméter szerepét a tankönyv 1. példája alapján vezessük be!

Tanítsuk meg a Tekit négyzetre, vagy használjuk fel az előző órán elkészült négyzet eljárást.

Problémaként vessük fel, hogyha különböző nagyságú négyzetekre - kicsi, nagy még nagyobb

négyzetre - van szükségünk, mi a teendőnk.

A megoldás a paraméter használata.

A paramétereknek az a szerepe, hogy az alakzat méretét, jellemzőit szabályozhatjuk vele. A

paraméteres eljárás definiálásakor létrehozunk a memóriában pl. egy “hossz” feliratú fiókot.

Fontos szabály: a paraméter előtt mindig kettőspontot kell tenned! A paraméter lehet egy név,

de lehet egy betű is.

Fontos ennek tisztázása, és értelmezése.

2. Paraméter alkalmazása

Paraméterrel helyettesíthetjük a nagyságot

54

Paraméterrel helyettesíthetjük az alakzat színét is, a tankönyv 2. példája alapján.

Paraméterrel helyettesíthetjük a vonal vastagságát is, a tankönyv 3. példája alapján.

Folytassák! Mit tudnának még paraméterrel helyettesíteni.

3. Önálló alkalmazás

Gyakorlásra ad lehetőséget a munkafüzet 3-6 feladata. Ezt a feladatot gyorsabban haladó,

önálló munkára képes gyerekeknek adhatjuk.

Készítsenek virág eljárást, amelyben a változó száma adja meg a virág szirmainak számát,

ehhez készítsék el a félkör eljárást!

A hangsúlyt a kísérletezésre helyezzük, próbálják ki nagyon sok paraméterrel

virág 3 virág 5

Fontos hangsúlyoznunk:

A paraméterek sorrendje definiáláskor és híváskor meg kell, hogy egyezzen!

Paraméter előtt mindig kettőspontot kell tenni!

A kettőspont után nem lehet szóköz!

Az eljárásokban a várj utasítás lassítja a teknőc mozgását, ezáltal jobban követhetővé válik, és

nagyon látványos módon készíti a rajzot a Teknőc.

eljárás virág :db

ism :db[félkör j 360/ :db]

vége

55

19. óra Egy, kettő, három, négy

Képességek: Kreativitás, kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges

képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő,

szabálykövető képesség.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,

alkotás.



gyermeki alkotó fantázia fejlesztése,


rész-egész fogalma,

elemekből való építkezés,

térszemlélet fejlesztése.




Ezen az órán is a paraméterek módosító szerepét vizsgáljuk, de már több paraméter

használatával.

1. Paraméter alkalmazása

A tankönyv 1. példája alapján készítsünk egy olyan eljárást, amely bármely sokszög

rajzolására alkalmas.

Próbálják ki többféle paraméterrel! Az összefüggésekre ők maguk jöjjenek rá!

alakzat 120 10

alakzat 60 4

alakzat 10 10

Ügyeljenek a paraméterek sorrendje!

Vessük fel a következő problémát! Milyen paramétereket kell megadni ahhoz, ha kört

szeretnénk rajzolni?

alakzat 1 360

tanuld alakzat :hossz :soksz

ismétlés :soksz[előre :hossz j 360 / :soksz

vége

56

Ezzel az eljárással hogyan lehetne körelemeket (félkört, negyedkört) rajzolni?

Hagyjuk őket kísérletezni, nekik kell „rájönni, vagy felfedezni”, hogy nem lehet.

Ezután tehetjük fel a kérdést, hogy vajon miért nem alkalmas ez az eljárás félkör rajzolására.

Csak szabályos alakzatot lehet vele készíteni a szabály felhasználásával számolja ki a

fordulatot. A 360 elosztja a sokszög számával.

Ahhoz, hogy mi mondhassuk meg, hogy mennyit forduljon, és ne a Teki számolja ki, egy

újabb paramétert kell bevezetni.

Ezzel az eljárással bármely sokszöget, akár nem szabályos alakzatot is tudunk rajzoltatni.

Próbálják ki, sok-sok paraméterrel.

alakzat 1 180 1

Így már nem okoz gondot a félkör rajzolása sem.

Újabb felvetést tehetünk, hogyan tudnánk csillagot rajzolni?

Ismételten a kísérletezésre helyezzük a hangsúlyt. Soha ne mondjuk meg a megoldást!

alakzat 100 5 144

A következő feladatnál találják ki, hogy mit csinál ez az eljárás.

Próbálják ki különféle paraméterekkel!

Hogyan tudnának lépcsőt készíteni ezzel az eljárással?

A lépcső rajzolásának paramétere: valami 50 90

A tankönyv 6. feladata is azt mutatja be, hogy a különböző paraméterek alkalmazásával

egészen más alakzatokat tudnak készíteni.

Gyakorlásra ad lehetőséget a munkafüzet 4. feladata, ahol a háromszög megtanítása után

kísérletezhetnek a paraméterekkel. (Megoldás ábra.imp fájlban található.)

tanuld alakzat :hossz :soksz :szög

ismétlés :soksz[előre :hossz j :szög]

vége

Eljárás valami :hossz :ford

ism 5[e :hossz j :ford e :hossz b :ford]

vége

57

Érdeklődő gyerekeknek, Logo versenyre felkészítéshez adhatjuk, hogy az elkészült ábra

eljárást csak annyiban változtassák meg, hogy a Teki nem balra, hanem jobbra forduljon, így

a háromszögeket befele rajzolja a sokszög oldalaira.

Házi feladatnak a munkafüzet 6. feladatát adhatjuk, ahol a sokszög oldalaira, háromszög

helyett ötszöget rajzoljanak!

58

20. óra Rendezzük sorba az elemeket

Képességek: Kreativitás, problémamegoldás. Problémalátás, alkotva tanulás képessége.

Önálló tanulás képessége, kreativitás.

Nevelési cél:

önértékelés,

tervszerűség,

alkotás öröme,

Fejlesztési feladatok

rész –egész fogalma,

elemekből építkezés,

strukturált programozás alkalmazása,



Munkaforma: frontális, egyéni, differenciált munka


1. Előkészítés, tervezés

Már az 5. osztályban készítettek sormintát egyszerű alakzatokból, most lehet egy kicsit

bonyolultabb alakzatokból építkezni.

Vizsgálják meg ezt a rajzot!

Készítsék el a feladat megoldásának algoritmusát!

Tervezzék meg a feladat elkészítésének algoritmusát. Ezt minden feladat megoldásához fel

tudják majd használni,

1. elem elkészítése,

2. elemből egy sor felépítése,

3. visszalépés a kiinduló pontra.

Vizsgálják meg az alapelemet! Bontsák részekre!

Áll egy nagy fehér, és egy kis piros négyzetből.

Végezzék el önállóan! Az eljárás neve legyen fnégyzet, amely egy fehér 50 egységnyi

négyzet és egy pnégyzet, amely piros 20 egységnyi négyzet legyen.

Csak ott segítsünk, ahol a gyerekek igénylik. ott is csak rávezető segítséget adjunk! Ha más

méretet választanak, ügyeljenek az arányosságra!

59

Készítsenek tervet arra is, hogy hogyan helyezzék el a fehér négyzetbe a piros négyzetet!

Ehhez ad segítséget a tankönyv 1. feladata.

2. Sorminta elkészítése.

Oldják meg önállóan, hogy a Teki visszakerüljön a kiindulási helyére!

tf b 90 e :db * 50 j 90 tl

Értelmezzék az e :db * 50 utasítást!

3. Önálló munka

Gyakorlásra nagyon sok feladat közül választhatnak a gyerekek, bízzuk rájuk, hogy ők

melyiket szeretnék elkészíteni.

Viszonylag egyszerűbb a tankönyv 3. feladata, ami az előző feladatnál csak abban

különbözik, hogy a részelemek ellentétes színűek.

Teljesen önálló munkát, önálló gondolkodást igényel a munkafüzet 2. és 3. feladata.

A gyerekek maguk is kitalálhatnak alapelemet, amiből sormintát készíthetnek.

Terveztessünk ilyet, először papírra, majd készítsék el Logóban, ezt adhatjuk házi feladatnak

is.

eljárás alapnégyzet

fnégyzet tf e 15 j 90 e 15 b 90 tl

pnégyzet

tf j 90 h 15 b 90 h 15

j 90 e 50 b 90 tl

vége

eljárás sornégyzet :db

ism :db[alapnégyzet]

vége

60

21. óra Mozaik



képesség.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés.






strukturált programozás.




1. Előkészítés, tervezés

Nyissák meg az előző órán elmentett sornégyzet eljárást, hiszen ebből fognak tovább

építkezni.

Olvassák el a tankönyvben, hogy mit is jelent a mozaik. Beszéljék meg, hogy hol hallották

már, hol találkoztak már mozaikkal. Olvashatnak az Érdekességek részben is erről.

2. Mozaik készítésének algoritmusa

61

Elemezzék a tankönyvben a mozaikkészítés rajzos algoritmusát!

3. Mozaikkészítés

Készítsék el a mozaikot a tankönyv 1. példája alapján, a megbeszélt rajzos algoritmus alapján.

A már elkészült eljárást használják fel.

pnégyzet

fnégyzet

alapnégyzet, fnégyzet és a pnégyzet eljárásokból áll.

sornégyzet, alapnégyzet egymáshoz illesztéséből áll.

A mozaiknégyzet elkészítéséhez egy újabb paramétert kell bevezetni, mely lehet a darab

Hívása: mozaiknégyzet 6 4

4. Alkalmazás

Változtassanak a mozaiknégyzet eljáráson úgy, hogy a sorok nem azonos elemekből

épüljenek fel. Az első sorhoz felhasználhatjuk a már elkészült sornégyzet eljárást.

A második sorhoz készítsünk egy hasonló eljárást, azzal a különbséggel, hogy a színek

ellentétesek legyenek.

Készítsek el:

- piros 50 egységnyi négyzetet, az eljárás neve lehet nagypiros,

- fehér 20 egységi négyzetet, az eljárás neve lehet kisfehér,

- alapelemelem, mely a két eljárás összeillesztéséből áll,

- sor elkészítése, az eljárás neve lehet sorminta, amely az alapelemek egymáshoz

illesztéséből áll,

- mozaik elkészítése a két sorminta váltogatásával (sornégyzet, sorminta).

5. Mozaik körelemekből

Mozaikot készíthetnek körelemekből is a hullám és a hullámsor eljárás felhasználásával.

eljárás mozaiknégyzet :darab :sor

ism :sor[sornégyzet :darab e 50]

h :darab*50

vége

eljárás mozaiknégyzet2 :darab :sor

ism :sor[sornégyzet :darab e 50 sorminta :darab e 50]

h :sor * 100

vége

62

A tanult módon készítsék el, annak segítsünk csak, aki igényli.

Önállóan, gyorsabban dolgozó gyerekek tankönyv 1. feladatát készítsék el.

Házi feladatnak adható készítsenek önállóan mozaikot, a pontos munka elkészítésében segít a

munkafüzet 4. feladata.

A mozaikkészítésről olvashatnak az alábbi linkről:

http://www.rubikstudio.hu/pages/mozaik.htm

http://www.rubikstudio.hu/pages/mozaik.htm

63

22. óra Rekurzív eljárás



képesség.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,


logikus gondolkodás fejlesztése,

problémamegoldó gondolkodás fejlesztése,

gondolkodási képesség fejlesztése, megfigyelő képesség fejlesztése,

összehasonlító képesség fejlesztése,

ellenőrző képesség fejlesztése,

összefüggések meglátása.




1. Rekurzió értelmezése

Kezdhetjük az órát tankönyvben található meserészlet elolvasásával.

Kérdezzük meg a gyerekektől, hogy ők mit kívánnának, ha lenne három kívánságuk.

Majd vizsgálják meg ezt a folyamatábrát

Emeljék ki, hogy hogyan értük el, hogy a kívánságaink száma végtelen lett.

Ezt az önmagát hívó eljárást a programozásban rekurziónak nevezzük.

64

Mondjanak a hétköznapi életből példát rekurzióra.

2. Rekurzió alkalmazása a Logóban

Készítsenek olyan eljárást, amelyben a Teknőc soha nem áll meg.

A minta alapján készíthetnek önmagát hívó négyzetet, háromszöget, hatszöget stb.

A várj 100 utasítással lassítjuk a Teki mozgását, a Mindent megállít gombbal leállíthatjuk a

program futását.

Képernyővédőnek is felhasználhatják a négyzetekből készült játék3 programot.

3. Feltétel vizsgálat

Még látványosabb képet kapunk, ha nem négyzetekből, hanem körből építkezünk.

A következőt kiegészítő anyagnak szánjuk! Gyorsabban haladó csoportnál bevezethetjük.

Biztosan felmerül a gyerekekben, hogy hogyan lehetne a Teknőcöt arra bírni, hogy akkor

álljon meg, ha telerajzolta a képernyőt. Ehhez valamilyen feltételt kell bevezetnünk.

Először elemezzék ezt a folyamatábrát!

Fogalmazzák meg ezt Logo-nyelven!

Ha :hossz > 200 [Stop]

Eljárás megy

előre 5

várj 3

megy

vége

Eljárás játék3

négyzet

e tetsz j tetsz

várj 100

játék3

vége

65

4. alkalmazás

Kapcsoljuk össze a paraméter alkalmazásával.

Készítsenek olyan négyzetet, ahol minden oldal méretét megnöveli a Teknőc. Ha eléri a 200

egységet, megáll és befejezi a rajzot.

Próbálják ki több paraméter hívásával!

Legyen a kezdőérték négyzet 5

Vajon miért nem áll meg 200-nál a Teknőc, miért rajzolja tele a képernyőt?

Biztosan lesz olyan gyerek, aki rájön, hogy a kezdőértékkel van a baj, hiszen a négyzet 5,

négyzet 15, 25, satöbbi esetén soha nem lesz egyenlő a 200 egységgel, ha 10 egységgel

növelem meg.

Javasoljanak ők! Hogyan lehetne megoldani, hogy minden esetben megálljon a Teknős.

Ha :hossz > 200 [Stop]

Logo versenyre készülő gyerekeknek adhatjuk a munkafüzet 5. feladatát.

Melyik utasításon változtattunk, hogy ezt a rajzot kaptuk?

Fedeztessük fel, hogy ebből a rajzból is láthatók a négyzet elemei.

Biztosan lesz olyan tanuló, aki rájön, hogyha a fordulat 90 helyett 91, 92-vel próbálkozunk

ilyen rajzot kapunk.

Házi feladatnak adható kísérletezésre háromszög, hatszög, különböző sokszögek spirálozása.

tanuld négyzet :hossz

ism 4[e :hossz j 90]

várj 100

négyzet :hossz + 10

Ha :hossz = 200 [Stop]

vége

tanuld négyzet :hossz

ism 4[e :hossz j 90]

várj 100

négyzet :hossz + 10

Ha :hossz = 200 [Stop]

vége

66



Kreativitás, problémamegoldás, problémalátás. Alkotva tanulás képessége, önálló tanulás.

képessége. Kreativitás

Nevelési cél:

önértékelés,

tervszerűség.

Fejlesztési feladatok

problémamegoldás,

problémalátás,

kritikai képesség.


Munkaforma: egyéni


1. Előkészítés

A tankönyvben összefoglaltuk azokat a Logo utasításokat, programozás-technikai

megoldásokat, amikről ebben az évben volt szó.

2. Önálló munka

Ezt az órát használjuk gyakorlásra, kísérletezésre, alkotásra. Egyéni ütemben dolgozzanak, ott

segítsünk a továbbhaladásban, ahol a tanuló kéri.

Adjunk ötletet a munka elkezdéséhez, de engedjük a továbbiakban a saját ötlet, alkotás

kibontakozását.

Felhasználhatjuk ehhez a munkafüzetben azokat a feladatokat, amelyekre a tanórán nem

került sor. A hangsúlyt 6. osztályban a paraméteres eljárások, és az építkezés alkalmazására

kell helyezni! Kiegészítő anyagnak szántuk a feltétel vizsgálatot, versenyre készülő gyereknél

érdemes megmutatni.

A következő órán a számonkéréshez használjuk a feladatlapot.

67

24. óra Miért írunk programot?

Képességek: Logikai képesség fejlesztése, lényegkiemelés képessége, az önálló

ismeretszerzéshez szükséges képességek.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,

Meglévő ismeretek alkalmazása új helyzetekben


Problémalátás.

A mindennapi élet algoritmusainak felismerése, megfogalmazása, egyszerű

lejegyzése.

Az algoritmus adatainak értelmezése, leírása (szöveggel, rajzzal…).

Egyszerű algoritmusok megfogalmazása a számítógép számára, egyszerű

fejlesztőrendszer használata.

Az algoritmus végrehajtása a számítógépen, az eredmény értelmezése.




I. Ismétlés: Az algoritmus fogalma;

Válaszoljanak a frissítő kérdésekre (az 5. osztályban tanultak alapján)!

Motiváció: Tk. 1. feladat: A képek helyes sorrendjének megállapítása.

A képeken a virágültetés folyamatának lépései láthatók. Soroljanak fel a tanulók is a

mindennapjaikból egyszerű lépésekre bontható cselekvéssorokat! (Pl: napirendjük, reggeli

készülődés, telefonálás, vásárlás az iskolai büfében…)

Olvassák fel a Tk szövegét.

Tk 2.feledat

II. Miért írunk programot?

Egy probléma megoldására érdemes programot írni, ha azt így hatékonyabban –

egyszerűbben, gyorsabban – tudjuk megoldani!

III. Folyamatábra

Fl 1. feladat: önálló megoldás

Tk. 3. feladat: folyamatábra értelmezése közösen

Tk. 4. feladat: a pascal program tagolása – közös megbeszélés

68

Fogalom:

A program a számítógépnek szóló utasítások sorozata, amely algoritmussal adja meg, hogy

a számítógép milyen módon végezzen el egy adott feladatot.

Fl 2. feladat: önálló megoldás

Olvassák el közösen a munkafüzet kiegészítését a Pascal program működéséről!

IV. Programozás:

Tk. 5. 6. feladat: egyszerű programírás. Write és WriteLn utasítások összehasonlítása;

Közös megbeszélés után a példaprogramokat írják be a tanulók a számítógépbe is! Figyeljék

meg a kiírás utasításainak hatását!

Tk. 7. feladat: önálló megoldása.

Megoldás:

program tura;

uses crt;

begin

clrscr;

writeln ('kerék');

writeln ('pár');

writeln ('túra');

writeln (' '); üressor

write ('kerék');

writeln ('pár');

write ('kerék');

write ('pár');

write ('túra');

readln;

end.

Olvassák el közösen a programírás lépéseit! Vonjanak párhuzamot az előző feladat

megoldásának lépéseivel!

Házi feladat:

A Tk. 8. feladata segít a tananyag elsajátításában.

Fl. 3. feladat

Ha a lehetőség adott tanulók számára, írják meg a programot is önállóan. Amennyiben ez nem

lehetséges, szorgalmi feladatnak is adhatjuk, illetve kezdhetjük a következő órát is a feladat

önálló megoldásával.

Megoldás:

program isknev;

uses crt;

begin

clrscr;

write (’Deák Ferenc Általános Iskola’);

readln;

end.

program nevkor;

uses crt;

begin

clrscr;

writeln (’Horváth Marcell’);

write (’12 éves’);

readln;

end.

69

25. óra Adatok a programokban

Képességek: Logikai képesség fejlesztése, lényegkiemelés képessége, problémalátás és

megoldás képessége, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,

meglévő ismeretek alkalmazása

feladatok megoldásának tervezése


Összefüggések keresése

Algoritmus leírása folyamatábrával

Egyszerű algoritmusok leírása a számítógép számára, megoldás

fejlesztőrendszerrel.

Az eredmények értékelése.




Házi feladatok ellenőrzése

I. Ismétlés: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre!

Motiváció: Tk 1. feladat: Beszéljék meg a tanulók, szerintük érdemes-e programot írni egy

telek kerületének kiszámítására! Mire használható egy ilyen program? (Pl.: Mennyi kerítésre

lesz szükség a bekerítéséhez, vagy ha örökzöldekkel szeretnénk körbeültetni, akkor hány

csemetét kell vásárolni,…)

II. Programírás:

A folyamatábra segítségével gondolják végig a feladat megoldásának lépéseit! Készítsék el a

programot, ha tudják önállóan, de segíthet az 1. példaprogram.

Tk. 2. feladat önálló megoldása

II. Adatok

Ismétlés: Tk 3. feladat!


Tk. 4. feladat: FOM

III. Mit tartalmaz a program?

70

A program mindig tartalmazza a:

- bemenő adatokat, ami a megoldáshoz (feldolgozáshoz) szükséges,

- utasítások és műveletek sorozatát,

- majd a kapott eredmény kiíratását (kimenő adat).

Tk. 5. 6. feladatának önálló megoldása.

Megoldás:

program kerter;

uses crt;

begin

clrscr;

writeln ('Az "a" oldal: 15 cm');

writeln ('A "b" oldal: 32 cm');

writeln ('A téglalap kerülete: ',(15+32)*2, '

cm');

Writeln ('A téglalap területe: ',15*32,' cm2');

readln;

end.

program nagyi;

uses crt;

begin

clrscr;

writeln ('Születési évem: 1998');

writeln ('A nagyi születési éve: 1945');

writeln ('Amikor születtem a nagyi: ',1998-

1950,' éves volt.');

readln;

end.

Olvassák fel Tk. szövegét! Tk. 7. feladat megoldása.

program magas;

uses crt;

begin

clrscr;

writeln ('A legalacsonyabb: 136 cm');

writeln ('A legmagasabb: 152 cm');

writeln ('Az átlagmagasságuk: ',(136+152)/2 :3:2, ' cm');

readln;

end.

IV. A programozás lépései:

Ismétlés: Mik a programírás lépései?

Önálló programírás a tanult lépéssor betartásával. Fl 1.

feladat: Önálló kiegészítése a folyamatábrának, önálló

programírás, kimeneti adatok értékének kitöltése.

Megoldás: folyamatábra kiegészítése:

program vasarlas;

uses crt;

begin

clrscr;

writeln ('Tej 210 Ft');

writeln ('margarin 280 Ft');

writeln ('1000 Ft-tal fizetk');

writeln (' ');

writeln ('fizetendő: ', 210+280,' Ft' );

writeln ('visszajáró: ', 1000-(210+280),' Ft' );

readln;

start

Margarin ára

stop

Tej ára

Fiz=210Ft+280Ft

Visszajáró=1000-210+280

fizetendő

Címlet:1000Ft

Visszajáró

71

end.

Fl. 2. feladat:

adatgyűjtés;

folyamatábra készítés;

programírás; ÖM

Házi feladat:

Fl . 2. feladat B/ a program átalakítását a saját osztályukra feladhatjuk házi feladatnak vagy

szorgalmi feladatnak. Ha nincs lehetősége mindenkinek megoldani, adatgyűjtést is

végezhetnek a tanulók előzetes feladatként, majd következő órán megoldhatják a

programozási részét.

Megoldás:

program kirand;

uses crt;

begin

clrscr;

gotoxy (20,3);

write ('Kirándulás útiköltsége');

gotoxy (15,5);

writeln ('jegyár: 1500 Ft');

gotoxy (15,6);

writeln ('Létszám: 23 + 2 kísérő');

gotoxy (8,8);

writeln ('Útiköltség: ',(1500*25)*2);

readln;

end.

FOM

72

26. óra A változó

Képességek: Logikai képesség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az

önálló ismeretszerzés képessége.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,


Fegyelmezett munkavégzés.


Alulról felfelé építkezés.

Sorrendiség.

Kritikai képesség.

Döntési kompetencia.

Rész egész kapcsolata.

Problémalátás.




Házi feladatok ellenőrzése

I. Ismétlés: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre!

Motiváció: Fl. 1. feladat: Változók típusai – ÖM

Tk. 1.feladat: Kerüljön fel a táblára az iskola pontos címe!

Csoportosítsák a tanulók önállóan a füzetükbe a különböző típusú adatokat!

PL.: 8200 Veszprém, Aradi vértanúk útja 2. (ha van kerület is, …)

II. Változók

Fogalom:

A változók különleges tárolók, amelyek arra szolgálnak, hogy különböző értékeket tároljunk

bennük. Az, hogy egy változóba milyen adat kerülhet, a változó típusa határozza meg.

Minden változónak van neve és típusa.


Tk. 2., 3., 4., 5. feladata FOM

Szám: 8200

2

Szöveg:Veszprém,

Aradi vértanúk útja

73

A Tk. 6. feladatát önállóan próbálják a tanulók megoldani!

Megoldás: program idojaras;

uses crt;

var ido: string;

begin;

clrscr;

write ('Milyen id‹ van ma? ');

readln (ido);

write ('Ma ',ido, ' id‹ van.');

readkey;

end.

A Tk. 7.feladata több különböző típusú adattal dolgozik példaprogram segítségével

elemezzük a megoldást és oldjuk meg a feladatot!

A Tk. 8. és 9. feladata differenciálásra is szolgálhat.

Megoldás: 8. feladat

program osztfo; uses crt;

var oszt, nev: string;

begin;

clrscr;

write ('Melyik osztályba jársz? ');

readln (oszt);

write ('Ki az osztályfőnököd? ');

readln (nev);

write ('A ',oszt, ' osztályfőnöke ', nev);

readn;

end.

9. feladat program zsebpenz;

uses crt;

var zsp, kolt: integer;

begin;

clrscr;

write ('Mennyi zsebpénzed van? ');

readln (zsp);

write ('Mennyit költöttél? ');

readln (kolt);

write ('A maradék pénzed: ',zsp-kolt, ' Ft ');

readln;

end.

Szintén differenciálásra használhatjuk a Fl. 2., 3., 4., 5. és 6. feladatait. Csak azonos típusú

változókat kell használni a 2., 3. feladatban, ahol az adatbekérés és kiíratást gyakoroltathatjuk.

Megoldás: 2. feladat 3.feladat

program testver;

uses crt;

var nev, tver: string;

begin

clrscr;

write ('Mi a neved? ');

readln (nev);

write ('Hogy hívják a testvéred? ');

readln (tver);

writeln (nev,' testvére ',tver,'.' );

readln;

end.

program testver;

uses crt;

var nev, tant: string;

begin

clrscr;

write ('Mi a neved? ');

readln (nev);

write ('Mi a kedvenc tantárgyad? ');

readln (tant);

writeln (nev,' kedvec tantárgya a

',tant,'.' );

readln;

end.

A 4. és 5. feladatban egyszerű számításokat is kell végezni, majd az eredményeket monitoron

megjeleníteni.

74

TérDíj*ÉtkN-Túlf

Start

Napi térítési díj

Étkezési napok

Befizetendő

Túlfizetés

stop

Megoldás: 4. feladat 5. feladat

program fagyi;

uses crt;

var gombi: integer;

begin

clrscr;

textcolor(15);

writeln('Hány gombóc fagyit kérsz? ');

readln(gombi);

clrscr;

textcolor (14);

gotoxy (20,10);

writeln('1 gombóc ára: 150 Ft');

gotoxy (20,13);

textcolor(10);

writeln ('Fizetendő: ',150*gombi,' Ft');

readln;

end.

program kerter;

uses crt;

var a, b, ter, ker: integer;

begin

clrscr;

gotoxy (5,3);

textcolor (3);

write ('Add meg az "a" oldalt: ');

readln (a);

gotoxy (5,4);

textcolor (9);

write ('Add meg a "b" oldalt: ');

readln (b);

ker:= (a+b)*2;

ter:= a*b;

gotoxy (15,12);

textcolor (13);

writeln ('A téglalap kerülete: ',ker, ' cm');

gotoxy (15,13);

textcolor (9);

writeln ('A téglalap területe: ',ter,' cm2');

readln;

end.

A 6. feladat összetettebb az előzőeknél. Ebben a számolási feladat is bonyolultabb, valamint

folyamatábrát is készíttethetünk megoldási tervként.


program etkezes;

uses crt;

var terdij, nap, tulfiz: integer;

begin

clrscr;

write ('Mennyi a napi térítési díj? ');

readln(terdij);

write ('Mennyi az étkezési napok száma? ');

readln (nap);

write ('Mennyi a túlfizetés? ');

readln(tulfiz);

writeln(' ');

writeln ('Havi étkezési díj: ',terdij*nap-tulfiz);

readln;

end.

75

Tk. 10. feladat ábrájának közös elemzésével a változókról tanultakat ismételhetik át a tanulók.

Házi feladat:

Előzetes feladat:

I. csoport: Írják le, hogy többnapos kirándulásra milyen ruhákat pakolnak el!

II.csoport: Írják le, hogyan készülnek fel egy órára. (Írásbeli és szóbeli tanulnivaló is van!)!

76

27. óra Ha…, akkor

Képességek: Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az önálló tanulás

képessége, analitikus gondolkodás.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,



Alulról felfelé építkezés.

Felülről lefelé építkezés.


Problémalátás.




Válaszoljanak a frissítő kérdésekre!

I. Előzetes feladat: a csoportok számoljanak be munkájukról! Az I. csoport beszéljen arról,

hogy miért ezt a sorrendet választotta! Lehetséges-e más megoldás is?

A II. csoport is mondja el, hogy miért kell bepakolni vastagabb, vékonyabb ruhát,

esőkabátot…?

II. Motiváció: Fl. 1. feladat ÖM

Kérdezzük meg, hogy ha az állatkert látogatását egy rövid erdei kirándulással is össze akarjuk

kötni, akkor is ezt az útvonalat választanák-e? Jelöljenek ehhez megfelelő útvonalat a

térképen!

Tk. 1. feladat közös értelmezése.

III. Elágazás, feltétel

Olvassák el a Tk.. szövegét!

Fogalom:

Ha a program végrehajtását feltételhez kötjük, azt elágazásnak nevezzük.


Értelmezzék az olvasottak szerint az egyszerűsített folyamatábrát!

77

A feltételt az if (ha) után adjuk meg a matematikából ismert relációs jelekkel <, >, =, <=, >=,

<> (nem egyenlő). A then (akkor) után az utasítás következik. Pontosvesszőt csak az utasítás

után teszünk.

Tk. 2. feladat példa program megbeszélése közösen, majd oldják meg a feladatot önállóan!

Tk. szövegét olvassák el!

Az if ... then parancs kibővülhet egy else résszel.

Az általános formában megadott folyamatábra áttekintése, értelmezése.

Tk 3. (2. példaprogram) és 4. feladatát (3. példa) közösen értelmezzék! Írják meg a tanulók

önállóan mindkét programot!

IV Gyakorlás önállóan

A Tk. 5. és 6. feladatát önállóan oldják meg!

Megoldás:

5. feladat

program tanul;

uses crt;

var hf: string;

begin;

clrscr;

write ('Van házi feladatod? ');

readln (hf);

if hf='igen' then

write ('Megyek tanulni!')

else

write ('Elmehetsz játszani.');

readln;

end.

6. feladat

program fiatal;

uses crt;

var kor: integer;

begin;

clrscr;

write ('Hány éves vagy? ');

readln (kor);

if kor<18 then

write ('Még gyerek vagy!')

else

write ('Ez már felnőtt kor');

readln;

end.

A 7. feladatot a folyamatábra közös értelmezése után önállóan oldják meg!

Megoldás:

program evvege;

uses crt;

var ho: string;

begin

clrscr;

writeln ('Milyen hónap van? ');

readln (ho);

if ho='december' then

writeln ('Itt az év vége!. ')

else

writeln (' Az év végére még várni kell!');

readln;

end.

78

<> => <

+ <= = >

Házi feladat:

Fl. 2. 3. feladat

Megoldás:

2. feladat: honap=,június’ 3. feladat:

Differenciálás képpen az érdeklődőbbeknek vagy szorgalmi feladatnak a Tk. 8. és a Fl. 4.

feladata feladható.

Megoldás: Tk. 8.feladat Fl. 4. feladat

program pozneg;

uses crt;

var s1: integer;

begin

clrscr;

writeln ('Kérek egy 0-tól eltérő számot!');

readln (s1);

if 0<s1 then

writeln ('Ez a szám pozitív. ')

else

writeln (' Ez negatív szám.');

readln;

end.

program szamjegyek;

uses crt;

var sz: integer;

begin

clrscr;

write ('Kérek egy számot: ');

readln(sz);

writeln (' ');

If sz < 10 then

begin

textcolor (14);

write ('Ez a szám egyjegyű.');

end

else

begin

textcolor (2);

write ('Ez többjegyű szám.');

end;

readln;

end.

79

28. óra Hányszor hajtsam végre?

Képességek: Logikai képesség, problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az

önálló tanulás képessége, analitikus gondolkodás.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,



Problémalátás.

Problémamegoldás.


Kritikai képesség





I. Motiváció: Fl. 1. feladat ÖM

II. Előkészítés: Tk. 1. feladat közös megbeszélés, elemzés

Tk. szövegét olvassák fel!

III. A ciklus

Fogalom:

A feltételek gyakran ismétlődést eredményeznek. Az ilyen ismétlődéseket ciklusoknak

nevezzük.

Tk. 2. feladat FOM (Pl.: napok, hetek, hónapok, labdapattogtatás, órarend, járás,…)

Olvassák el a Tk szövegét!

Azt, hogy egy ciklus hányszor hajtódjon végre egy változóval adhatjuk meg. A ciklusváltozó

a kezdőérték felvétele után a végértékig halad. A ciklusváltozót általában i betűvel jelöljük.

Oldják meg a Tk. 3. feladatát az 1.példa közös áttekintése után!

A növekményes ciklus for utasítással az i változó értékétől számlál a to után megadott

számig vagy változóig. Az i-től a megadottig minden számot felvesz és végrehajtja a do

kulcsszó után megadott utasítást vagy utasításokat.

Tk. 4. feladat Olvassák el a Tk. szövegét!

Közösen elemezzék a példaprogram alapján a megoldást, majd írják meg önállóan a

programot!

80

Az Tk. 5. feladat utasítása szerint önállóan alakítsák át a megoldást!

IV. Programírás

A Tk. 5., 6. feladatainak önálló megoldása. Az előző példák alapján mindenki számára

megoldhatók. Segítséget a 3. példaprogram is nyújt.

Tk. 7., és 8. feladata közepes nehézségű. Kis gondolkodás (próbálgatás) után szintén minden

tanuló megoldhatja.


program szamsor3;

uses crt;

var i: integer;

Begin

Clrscr;

For i:=7 to 32 do

Write (i,' ' );

Readln;

End.

program sorozat;

uses crt;

var i, kezd, vege: byte;

begin

clrscr;

write ('Hol kezdődjön a számsor? ');

readln(kezd);

write('Meddig írjam? ');

readln (vege);

for i:=kezd to vege do

write (i,' ');

readln;

end.

V. Gyakorlás

Fl. 2. 3. feladata gyakorlásként minden tanuló számára megoldható.

Megoldás: 2. feladat 2. feladat átalakítva

program gyertya;

uses crt;

var i: byte;

begin

clrscr;

writeln ('Gyerty ák a tortán');

writeln (' ');

for i:=1 to 5 do

writeln (i,' gyertya');

readln;

end

program szulinap;

uses crt;

var gy, i: byte;

begin

clrscr;

write ('Neked hány gyertya volt a tortádon? ');

readln (gy);

writeln (' ');

for i:=1 to gy do

writeln (i:2,' gyertya');

readln;

end..

Fl. 3. feladat

program sorozat;

uses crt;

var i, kezd, elem: byte;

begin

clrscr;

write ('Hol kezdődjön a sorozat? ');

readln (kezd);

81

write ('Hány eleme legyen? ');

readln (elem);

write

ln (' ');

for i:=0 to elem-1 do

write (kezd+i :3 );

readln;

end.

Érdeklődőknek:

A Tk. 9. és a Fl. 4. feladata differenciált munkára használható. Ezeket csak az érdeklődőbb

tanulóknak adjuk fel önálló megoldásra.


program darab;

uses crt;

var i, kezd: integer;

Begin

Clrscr;

Write ('Melyik számmal kezdődjön a számsor? ');

Readln(kezd);

For i:=kezd To kezd+9 Do

Write (i,' ');

Readln;

End.

Fl. 4. feladat

program zsebpenz;

uses crt;

var i: byte;

ev, zsp: integer;

begin

clrscr;

Write ('Hány Ft zsebpénzt kapsz havonta? ');

readln (zsp);

Write ('Melyik év van most? ');

Readln (ev);

for i:=1 to 5 do

begin

ev:=ev+1;

zsp:=zsp+500;

gotoxy (15,10+i);

write (ev,'-ban, egy havi zsebpénzed ', zsp,' Ft lesz.');

end;

gotoxy (15,17);

textcolor (12);

write (ev,'-ban, egy havi zsebpénzed ', zsp,' Ft lesz.');

readln;

end.

82

29. óra Csökkenő ciklusváltozó



Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,



Problémalátás.

Problémamegoldás.


Kritikai képesség


Munkaforma: frontális, egyéni és csoport munka



I.Számoláljunk kettesével...

Tk. Szövegét olvassák fel! Tk. 1. feladat megoldása a példaprogram megbeszélése után!

II. Csökkenő sorozatok:

Motiváció:

Írja le a füzetébe mindenki a visszafelé elhangzó szavakat jól! (pl.: akóm – móka, aloksi –

iskola, secciv – vicces, akitamrofni – informatika,…)

I. csoport: Írja le az ABC-t visszafelé!

II. csoport: Találjon ki és játsszon el néhány cselekvést visszafelé! (Pl.: Ajtón bejövetel, -

hátrafelé kimegy valaki, bukfenceljen hátra és menjen háttal a helyére, …)

III. Csökkenő ciklusváltozó


A ciklus változó csökkentéséhez a kezdőérték (i) megadása után downto és a végérték

megadásának kell következnie. A do után pedig az előzőkhöz hasonlóan szintén az utasítások

következnek.

A Tk. 2. feladatát közös áttekintés után önállóan oldják meg a tanulók!

IV. A változók típusa

A Tk. számtípusú változókra vonatkozó részét olvassák el!

83

Tk. 3. feladatát önállóan oldják meg!


program vissza;

uses crt;

var i, kezd, vege: integer;

begin

clrscr;

write ('hol kezdődjön a számsor? ');

readln (kezd);

write ('Meddig folytassam? ');

readln (vege);

for i:=kezd downto vege do

write (i,' ');

readln;

end.

Ismerjék meg a Char (karakter) típusú változókat a Tk. szövegének elolvasásával.

Ezután a Tk. 4. feladatát és a példaprogramot közös beszéljék meg, majd készítsék el a

hozzátartozó programot!

V. Programírás

A Tk. 5. és a Fl. 5. feladatát önállóan próbálják megoldani.

Megoldás: 5. feladat Fl. 5. feladat

program vissza;

uses crt;

var i, kezd, vege: char;

begin

clrscr;

write ('Mett‹l? ');

readln (kezd);

write ('Meddig? ');

readln (vege);

for i:=kezd downto vege do

write (i,' ');

readln;

end.

program cba;

uses crt;

var i, betu: char;

begin

clrscr;

gotoxy (38,5);

writeln ('Abc');

gotoxy (10,7);

write ('Mi legyen a kezdő betű? ');

readln (betu);

gotoxy (15,10);

for i:=betu downto 'a' do

begin

textcolor(11);

write ( i,' ');

end;

gotoxy (15,12);

for i:=betu to 'z' do

begin

textcolor(14);

write ( i,' ');

end;

readln;

end.

Csökkenő számsorozat: Tk. szövegét olvassák el!

84

Oldják meg a Fl. 6. feladatát!


program sorcsokk;

uses crt;

var i, kezd, elem, csokk: integer;

begin

clrscr;

write ('Mi legyen az első eleme a csökkenő sorozatnak? ');

readln (kezd);

write ('Hány elemet írjak ki? ');

readln (elem);

write ('Mennyivel csökkenjen a sorozat? ');

readln (csokk);

for i:=1 to elem do

begin

write (kezd,' ');

kezd:=kezd-csokk;

end;

readln;

end.

A Tk. 6. és 7. feladatát önállóan oldják meg!


program sorozat;

uses crt;

var i: byte;

begin

clrscr;

writeln ('növekvő csökkenő számsor: ');

for i:=1 to 30 do

write (i,' ');

writeln('');

for i:=30 downto 1 do

write (i,' ');

readln;

end.

program sorozat;

uses crt;

var i: char;

begin

clrscr;

writeln (' ABC oda-vissza ');

for i:='A' to 'Z' do

write (i,' ');

writeln('');

for i:='z' downto 'a' do

write (i,' ');

readln;

end.

85

30-31. óra Mi mindent tudunk már?



Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,



Problémalátás.

Problémamegoldás.


Kritikai képesség




I. Mit tudunk a változókról?

Tk. 1. feladat ábrája alapján mondják el, amit a változókról tanultak! FOM

A Tk. 2. feladata egyszerű, mindenki számára önállóan megoldható. A megoldás algoritmusát

a füzetbe írják le. (Az ügyesebbek folyamatábrát is készíthetnek.)

Megoldás:

program szamol;

uses crt;

var ar, zsemle, fiz: integer;

Begin

Clrscr;

write ('Hány zsemlét vásárol? ');

readln(zsemle);

write ('Hány Ft darabja? ');

readln(ar);

write ('Fizetendő: ', zsemle*ar, ' Ft');

readln;

end.

III. Ciklusok

A Tk. 3. feladat ábrája szerint közösen ismételjék át, amit a ciklusokról tudni kell!

IV. Programírás:

86

Olvassák el a Tk. szövegét! Beszéljék meg közösen a Tk. 4. feladatát, majd önállóan írják

meg a programot!

Megoldás:

program lotto;

uses crt;

var i: byte;

begin

clrscr;

writeln ('A lottószámok: ');

randomize;

for i:=1 to 5 do

write (random(89)+1:3);

readln;

end.

A Tk. 5. feladatát önálló oldják meg!

Megoldás:

program sorozat;

uses crt;

var i, kezd, elem: byte;

begin

clrscr;

write ('Hol kezdődjön a sorozat? ');

readln (kezd);

write ('Hány eleme legyen? ');

readln (elem);

for i:=kezd to kezd+elem-1 do

write (i :3 );

write('');

readln;

end.

87

32. óra Számonkérés


önálló tanulás képessége

Nevelési cél:

Önálló feladatmegoldás

Önértékelés,

Feladatok megoldásának tervezése


Problémalátás.

Problémamegoldás.

Kritikai képesség

Szemléltető eszközök: Munkalap

Munkaforma: egyéni


Számonkéréshez a 3. munkalapot ajánlom.

88

III. Alkalmazói ismeretek

33. óra Rajzoljunk!

Oktatási cél: Rajzok létrehozása, mentése, szerkesztési és transzformációs műveletek

alkalmazása: átméretezés, forgatás, döntés.

Nevelési cél: Pontos, esztétikus, igényes munkára nevelés

Képzési cél: Képesek legyenek a tanulók egyszerű rajzolóprogram szerkesztési műveleteit

alkalmazni.

Szemléltetőeszközök: Rajzolóprogram, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.

Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka

Frissítő kérdések válaszai:

A tanult programok a következők lehetnek: Drawing for Children, Paint.

A következő rajzeszközökre emlékezhetnek vissza a tanulók: ceruza, vonal, görbe, szórófej,

radír, kitöltés színnel, különböző alakzatok, nyomdaelemek. Megkérdezhetjük a tanulókat,

hogy ezek közül az eszközök közül melyik található meg mindkét programban?

A szerkesztési műveletek közül a másolás, kivágás, beillesztés kicsinyítés, nagyítás eszébe

kell jusson a tanulóknak. A forgatás illetve döntés kevésbé gyakorolt műveletek voltak az 5.

évfolyamon, ezekre majd az új anyagban térünk ki részletesen.

A vágólap a memória egy elkülönített része. Másolással vagy kivágással adatokat

helyezhetünk rá.

Tananyag feldolgozás:

A rajzlap méretének beállítása új tananyag a tanulók számára. Magyarázzuk el mindhárom

mértékegységet, próbáljuk is ki mindhármat, majd az 1. feladatnak megfelelően méretezzék a

rajzlapot a tanulók.

A 2. feladat a téglalap és ellipszis eszköz használatának ismétlésére szolgál, illetve a négyzet

és téglalap Schift billentyű segítségével való megrajzolását gyakoroltatja. Új tananyagként a

forgatást és döntést próbálhatják ki a tanulók. Hagyjuk a tanulókat kreatívan alkotni,

készítsenek különböző alapelemeket, nem feltétlenül kell a tankönyvben láthatót

megrajzolniuk. Mentsék el a rajzot, mert egy későbbi órán még szükségünk lesz rá.

A görbe eszköz használatának leírása bonyolultnak tűnik, de ha van rá lehetőségünk egy

kivetítő segítségével megmutatni a tanulóknak rögtön egyszerűvé válik a dolog. Hagyjuk a

tanulókat, hogy próbálkozzanak egyedül, segítsünk azoknak, akiknek szükségük van rá. Akár

tanulópárokat is kialakíthatunk, az óra ezen részében segítsenek egymásnak. Ha már

mindenkinek sikerült a próbálkozás készítsék el a 3. feladatban látható álarcot, melyet

mindenki díszíthet ízlése szerint.

A sokszögrajzoló eszközzel először a tanulók rajzoljanak tetszőleges oldalszámú sokszöget,

hogy ezt az eszközt is kipróbálják, majd azután rajzoltassuk meg a 4. feladatnak megfelelő

háromszögeket használva a Schift billentyűt.

A lecke végén található összefoglaló rajzot nézzük át közösen. Ha van interaktív tábla az ábrát

a tanulók is kirakhatják.

89

Munkafüzet:

Ha marad idő a munkafüzet feladatai közül is válogathatunk, vagy adhatunk közülük házi

feladatot. Mind a négy feladat esetében először próbálkozzanak a tanulók számítógép nélkül

megválaszolni a kérdéseket, csak az ellenőrzéshez használjuk a gépet.

Üdítő kérdések:

Hüvelyk, cm, képpont.

1 hüvelyk = 1 inch = 2,54 cm

Schift

Forgatás, döntés.

90

34. óra Rajz és szöveg

Oktatási cél: Szövegírás rajzolóprogramban, szerkesztési és transzformációs műveletek

alkalmazása: tükrözés, forgatás.

Nevelési cél: Pontos, esztétikus, igényes munkára nevelés.

Képzési cél: Képesek legyenek a tanulók egyszerű rajzolóprogramban szöveget írni, azt

formázni, szerkesztési műveleteket alkalmazni.




A csempék megrajzolásánál a forgatás és döntés szerkesztési műveleteket alkalmaztunk.

Megrajzoljuk a vonalat a két végpont között, majd még kétszer kattintunk a két kontrolpont

helyén.

A függőleges vagy a vízszintes tengelyre szimmetrikus ábrákra kell gondolni, mint például:

körte, alma, virág, szív, fenyőfa, tojás, stb.

Félbehajtott papírlap kivágásával szintén szimmetrikus alakzatokat lehet készíteni, mint

például: fenyőfa, szív, szalvétaminta, hópehely, stb.

Karakterformázások: betűtípus, betűméret, betűstílusok: félkövér, dőlt, aláhúzott.


A lecke első része a szerkesztési műveletek közül a tükrözéssel foglalkozik. Lehet a vízszintes

tengelyre is és a függőleges tengelyre is tükrözni. Magyarázzuk el a tanulóknak, hogy a

vízszintes tükrözést úgy kapjuk meg, ha a függőleges tengely helyére egy képzeletbeli tükröt

helyezünk, a függőleges tükrözést pedig úgy, ha a vízszintes tengely helyére helyezzük a

képzeletbeli tükröt. Segítenek a megértéshez a tankönyv feladatainak ábrái.

1. feladat: A szív, az alma és a pillangó megrajzolásához a görbe eszközt kell használni. Ne

engedjük, hogy ceruza, vagy ecset eszközzel rajzoljanak a tanulók. Tudatosítsuk bennük,

hogy mindig a feladatnak megfelelő eszközt válasszák a rajzoláshoz.

A 2. feladatban alkalmazzuk az eddig tanult szerkesztési műveleteket, vagyis az egyforma

elemeket másolással hozzák létre a tanulók: kétféle ház és kétféle fa szerepel a rajzban.

Kérdezzünk rá, hogy hány különböző elemet találnak a rajzon? Rajzoljanak mindegyikből

egyet-egyet, majd készítsék el a rajzot. A tükrözött részek közé a görbe eszközzel rajzoljanak

egy elválasztó görbe vonalat. Mentsék el a rajzot, mert a következő órán szükségünk lesz rá.

Példák függőleges tükrözésre: naplemente vízben tükröződve, hal, stb.

A lecke második felében a szöveg eszköz használatát, valamint a szöveg eszköztár használatát

magyarázzuk el a tanulóknak. Az elsővel egy szövegdobozt lehet húzni a rajzlapra amibe a

billentyűzet segítségével írhatunk, a másikkal beállíthatjuk a betű típusát, méretét és stílusát,

mely a Nézet- Szöveg eszköztár menüponttal hozható elő. A palettán a betű színét

választhatjuk ki, illetve a szövegdoboz hátterének színét.

Ha a szövegdoboz mellé kattintunk, a szövegben már csak a radír segítségével javíthatunk.

Fontos tehát, hogy addig javítsunk, ellenőrizzük le a szöveg helyességét ameddig aktív a

szövegdobozunk.

91

Először próbálják ki a tanulók ezeket az eszközöket, csak azután kezdjék el a 3. feladatot

elkészíteni. Fontos, hogy tudatosuljon bennük, hogy egy szövegdobozba csak egyféle

formátumot lehet alkalmazni, vagyis, ha más betűtípust, vagy más betűméretet, vagy más

betűtípust, vagy más betűszínt szeretnénk alkalmazni akkor azt külön szövegdobozzal

hozhatjuk létre. A feladatban 4 szövegdobozt kell alkalmazni.

A lecke végén található összefoglaló rajzot nézzük át közösen. Ha van interaktív tábla az ábrát

a tanulók is kirakhatják.

Munkafüzet:

Ha marad idő a munkafüzet feladatai közül is válogathatunk, vagy adhatunk közülük házi

feladatot. Az 1. feladat esetében először próbálkozzanak a tanulók számítógép nélkül, csak az

ellenőrzéshez használjuk a gépet.

A 2. és 3. feladatot választható házi feladatnak javaslom, és a következő órán ellenőrizzük le,

azokat, akik számítógéppel is elkészítik, dicséret illeti.


A Nézet menüvel.

Betűtípus, betűméret, betűstílus.

A szövegdobozban a szövegszerkesztőben tanultak alapján, de ha már kikattintottunk a

szövegdobozból csak a radírral javíthatunk.

92

35. óra Színes rajz és szöveg

Oktatási cél: Színek alkalmazása a rajzolóprogramban, színek szerkesztése, plakátkészítés.

Nevelési cél: Környezetvédelemre, kreatív munkára nevelés

Képzési cél: A tanulók képesek legyenek a tanult rajzolóprogram segítségével önállóan

alkotni.




A paletta segítségével választhatunk színt a rajzolóeszközöknek.

A következő rajzeszközöknek változtathatjuk meg a színét: kitöltés színnel, ceruza, ecset,

szöveg, vonal, görbe, ellipszis, téglalap, sokszög, kerekített sarkú téglalap.

Nem csak a palettán látható színeket használhatjuk, szerkeszthetünk újakat.


A lecke első részében magyarázzuk el és próbáljuk ki a paletta előtér és háttérszínének

változtatását a különböző rajzoló eszközökkel. Mutassuk meg a színek szerkesztését és a szín

felvétele eszközt.

Készítsenek a tanulók egy rajzot, amelyben minden lehetőséget kipróbálnak. Mentsék is el az

állományt. Nagyon érdekes, absztrakt rajzok szoktak születni.

A színkeverés alapszíneit már ismerik a tanulók, a Comenius Logo programban már

találkoztak vele.

Az 1. feladathoz a tanulóknak szükségünk lesz a már elmentett csempékre. Nyissák meg és az

alapszínek árnyalataival színezzék ki, majd mentsék el más néven az állományt.

A 2. feladatnál hasonló a helyzet, szintén a már elmentett rajzot kell kiszínezni, az alsó részt

sötétebb színárnyalattal.

A lecke második felében önálló munka következik, plakátkészítés, mely alkalmas az eddig

tanultak összefoglalására. Hívjuk fel a figyelmet a szempontokra, melyek akár értékelési

szempontok is lehetnek, amennyiben ezzel szeretnénk számon kérni.

A lecke végén található színkeveréssel kapcsolatos tudnivalót adjuk fel házi feladatnak, majd

a következő órán kérdezzünk rá.

Munkafüzet:

A munkafüzet feladatai közül az első hármat számítógép nélkül kellene megoldani, csak az

ellenőrzéshez és a 4. feladathoz használják a számítógépet.


A „Szín felvétele” eszközzel, ha rákattintunk a rajzlap adott pontjára, akkor a paletta előtér

színe olyan színűre változik, mint a pont színe, amin kattintottunk.

Színek – Színek szerkesztése – Egyéni színek definiálása – Hozzáadás az egyéni színekhez

menükre kattintva.

Piros, zöld, kék.

93

36. óra Szöveget gépelünk

Képességek: Szövegalkotás képessége, kommunikációs képesség, információ rögzítésének

képessége Legyenek képesek a tanulók rövid szöveg beírására, javítására, módosítására.

Nevelési cél:

Önellenőrzés,

Önértékelés,

Kommunikációs eszközök helyes használata

Kitartó, pontos, hibátlan munkára nevelés


Billentyűzet gyakorlása

Szöveg beírásának gyakorlása



Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, billentyűzet leütési gyakorló programok

applikáció



Cél: A szövegszerkesztés ismétlése, szövegírás gyakorlása

Szövegegységek ismétlése, karakterformázás ismétlése, mozgás a szövegben.

5. osztályban már tanultuk a szövegszerkesztés alapvető ismereteit. Ezeket kell itt

feleleveníteni, gyakorolni.

a billentyűzet kezeléséhez újfent használható a billat.exe demo program, vagy a gepelo2.exe

program.

Szöveg begépelésénél követeljük meg a Minden látszik jelek használatát. Ragaszkodjunk

ahhoz, hogy új sort a Shift+enter billentyűkombinációval kezdjünk és az Enter billentyű

maradjon a bekezdés lezárására. (Ez a bekezdésformázás tanulásánál nagyon fontos lesz.)


1. A szövegszerkesztés előnyei: Gyors, (ha megtanulunk előtte gépírni), olvasható, esztétikus,

elmenthető, elektronikusan továbbítható, több példányban is kinyomtatható.

2. Nyers szöveg beírása, mentés, hibajavítás, formázás, mentés újra, ha szükséges nyomtatás.

3. Karakter, szó, sor, mondat, bekezdés, oldal, dokumentum.

4. Azért formázunk, hogy kiemeljük a mondanivalónkat.

5. Karakterformázások: Betűméret, betűtípus, betűstílus stb.

1. feladat:

A szövegszerkesztés során használt billentyűk: Space, Enter, Shift, CapsLock.

94

Space: Szóköz kihagyása a szavak között. Shift: Nagy betű írása, és mondatvégi írásjelek

írása (felkiáltójel, kérdőjel.) SHIFT+Enter az új sorba lépés billentyűkombinációja.

Enter: Lenyomásával új bekezdést kezdhetünk.

CapsLock: Nagybetűs írásmódra válthatunk át vele.

2. feladat: A szöveg témája lehet adott vagy szabadon választott is. Esetleg a tankönvből is

jelölhetünk ki begépelendő szöveget.

3. feladat:

A helyesírás ellenőrzőt körültekintően kell használni, mert az idegen szavakat hibásnak veszi.

4. feladat: Célszerű kialakítani a wincseszteren minden évfolyamnak és azon belül minden

csoportnak és még azon is belül minden tanulónak egy mappát, ahová a munkáit menti a

tanév során. Ha van rá lehetőség, ezeket év végén kinyomtatva, mint „portfóliót”

megkaphatják

5-6. feladat: A kevesebb néha több! Beszéljük le a túlzott formázásról a gyerekeket! Ha

mindent kiemelünk, akkor már semmi nem lesz kiemelve!

A munkafüzet feladatai:

1. feladat: A szövegegységek között kakukktojást kell keresni. (kr kritikai)

2. feladat: Szövegegységek definícióját kell felismerni. (k kommunikációs, d döntési, lk

lényegkiemelő)

3. feladat: Igaz/hamis állítások (kr kritikai)

4. feladat: Képes meséket kell elolvasni. (i komplex információk kezelésével kapcsolatos

képességek)

5. feladat: Kijelölés és karakterformázás gyakorlása (ag analógiás gondolkodás)

6. feladat: Karakterformázás a formázószalagról (úa az ismeretek új helyzetben való

alkalmazása)

7. feladat: Karakterformázás felismerése a formázószalag beállításai alapján. (úa az ismeretek

új helyzetben való alkalmazása)


1. Utólagos módosításhoz a szöveget ki kell jelölni.

2. A kurzort a javítás helyére visszük, a karakter mögé állunk és a Visszatörlés billentyűvel

kitöröljük a hibás részt, vagy a kijelöljük a hibás részt és rajta állva átírjuk helyesre.

3. A szövegben az egérrel oda kattintunk, ahová a kurzort akarjuk tenni. A sor elejére a

Home, a sor végére az End billentyű lenyomásával juthatunk. A szövegben egy oldalnyit

felfelé a PageUp, lefelé a PageDown billentyűvel ugorhatunk.

4. Ha duplán klikkelünk a szó belsejébe, akkor az adott szó jelöljük ki.

5. Ha duplán klikkelünk a bal margóra, akkor az adott sort jelöljük ki.

95

37. óra Szöveget formázunk I.

Képességek: Kommunikációs képesség, információ rögzítésének képessége Szövegalkotás

képessége. Legyenek képesek a tanulók rövid szöveg beírására, javítására, módosítására,

formázására.

Nevelési cél:

Önellenőrzés

Önértékelés




Szöveg karakter és bekezdésszintű formázása



A tanulók képesek legyenek szövegrészeket kijelölni és a leggyakrabban használt

karakter és bekezdésformázásokat elvégezni.

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, szövegszerkesztő program, mintafájlok



Cél: Szöveg bekezdésszintű formázása

Meg kell tanulni a zárásokat és a behúzásokat.

Tisztázzuk a bekezdés fogalmát a magyar órákon tanultak alapján (Az új gondolati egységet

új bekezdésbe írjuk.). Vonjunk analógiát, hogy ezt informatika órán is így kell tennünk.

Tudatosítsuk, hogy a szövegszerkesztő programban az Enter billentyűvel kell lezárni a

bekezdést.

Mutassunk példát a négyféle zárásra, majd mutassuk meg az első sor behúzásának szokását.

(Lehet utalni a magyar órán írt fogalmazásokra, ott is úgy tanulták a gyerekek, hogy a

bekezdés első sorát beljebb kell kezdeni. Ajánlott először újságokban, szórólapokon keresni a

különböző zárásokra példákat. Ezt lehet csoportmunkában is, hogy melyik csoport talál adott

idő alatt különféleképpen zárt bekezdéseket.

Ezután lehet a bekezdéscsere_NYERS.doc-ot megoldatni a tanulókkal. Itt vigyázniuk kell,

hogy ne „veszítsék el” a bekezdés végét jelentő Enter jelet. (Megoldása a

Bekezdéscsere_KÉSZ.doc)

Bekezdés zárása és behúzása_NYERS.doc-on lehet gyakorolni a zárás és a behúzás

műveleteket. (Megoldása a Bekezdés zárása és behúzása_KÉSZ.doc)


1. A szövegben legkönnyebben a kurzorral lehet mozogni. Oda kattintunk a bal egérgombbal,

ahová szükséges.

2. Olyan szöveg, amely még nincs formázva.

3. A karaktereket lehet formázni a következőképpen:

Típus. A betű rajzolata, betűméret és betűstílus (félkövér, dőlt, aláhúzott stb.)

96

4. Formázás előtt a karaktereket ki kell jelölni, vagy előre is be lehet állítani a formázási

beállításokat.

5. A szöveg bekezdésekből áll. Ezeket az Enter billentyű leütésével választjuk el egymástól.

6. A bekezdés Entertől Enterig tart.

1. feladat:

A számítógépen bemutatott szövegben az Enter jeleket kell megszámolni, ez mutatja meg a

bekezdések számát.

2. feladat:

Szórólapokat, hirdetési újságokat érdemes kiosztani, amibe a tanulók nyugadtan bele is

írhatják, hogy melyik milyen zárás. Előtte fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy lehet, hogy a

szöveg nem tart a lap bal szélétől a jobb széléig, de így is érvényes rá a zárás (Hasábok

előkészítése)

3. feladat:

Az újságok a folyó szöveg írásakor leggyakrabban a sorkizárt formázást használják. A

címeket általában középre zárják. Reklámújságokban találkozunk a balra zárt és a jobbrazárt

bekezdéssel. A versek leggyakrabban balra vannak zárva.

4. feladat:

Ekkor a bekezdéseket ki kell jelölni a tanult módon.

5. feladat:

A fogalmazásfüzetbe az új bekezdést egy ujjnyival beljebb kell kezdeni.

6. feladat:

A képen fogalmazásfüzet látható. A fogalmazás 3 bekezdésből áll. Ezt onnan lehet látni, hogy

a szöveg beljebb van kezdve a sor elején.

7. feladat:

A bekezdés első sorát 2cm-re húztuk be.

8. feladat:

A bekezdést 1,5 cm-re húztuk be.

9. feladat:

„A bekezdés zárása és behúzása NYERS” szöveget kell formázni a benne leírtak szerint. A

papír mérete A/5-ös, a betűméret 18-as, de ezt nem kel átállítani, mert akkor nem látszanak jól

a szemléltetni kívánt formázások.


1. feladat: Egy rejtvényben lehet gyakorolni a szövegszerkesztés témakör elnevezéseit. (p


2. feladat: Bekezdések rajzolata alapján fel kell ismerni, hogy melyik zárást használtuk. (vm

vizuális memória)

3. feladat: A formázószalagról kell felismerni a zárásokat. (vm vizuális memória)

4. feladat: A zárások alkalmazásáról van szó. ) kg korrelatív gondolkodás)


1. Az Enter billentyű lenyomásával lehet új bekezdést kezdeni.

2. Bekezdészárások: Balra zárt, jobbra zárt, középre zárt, sorkizárt.

3. Az újságok a folyó szöveg írásakor leggyakrabban a sorkizárt formázást használják. A

címeket általában középre zárják. Reklámújságokban találkozunk a balra zárt és a jobbrazárt

bekezdéssel. A versek leggyakrabban balra vannak zárva.

4. A formázáshoz a bekezdést nem szükséges kijelölni, elég csak a kurzort az adott bekezdés

belsejébe vinni.

5. Ha több bekezdést akarunk egyszerre formázni, akkor a tanult módon ki kell jelölni a

bekezdéseket.

6. A bekezdés első sora beljebb kezdődik a margótól.

7. A teljes bekezdés beljebb kezdődik a margótól.

97

38. óra Szöveget formázunk II.

Képességek: Lényegkiemelő képesség, analógiás gondolkodás.

Nevelési cél:

Önellenőrzés

Önértékelés


Szabálykövető



Szöveg bekezdésszintű formázása




Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, szövegszerkesztő program, mintafájlok



Az eddig tanult bekezdésformázások gyakorlása, és újabbak megtanulása: térköz, sorköz,

szegély, mintázat.

A tananyaghoz ajánlott gyakorló fájlok:

A bekezdések formázása önállóan, a szövegben leírt útmutatások szerint:

Bekezdésformázások_NYERS.doc (Megoldása a Bekezdésformázások_KÉSZ.doc)

Differenciálásra szolgáló gyakorló fájl:

Gyakorló feladat _NYERS.doc. (Megoldása a Gyakorló feladat_KÉSZ.doc)


1. Zárások (balra, jobbra, középre, sorkizárt) és behúzások (első sor behúzása, függő behúzás)

2. A szöveg a bal oldali margóhoz igazodik.

3. A szöveg a jobb oldali margóhoz igazodik.

4. A bekezdés szövege a bal és jobb margó között szimmetrikusan igazodik egy képzeletbeli

tükörtengely mentén.

5. A szöveg egyenletesen oszlik el a bal és a jobb margó között. A szavak között előfordulnak

nagyobb távolságok is.

6. A bekezdés teljes szövege beljebb kezdődik a bal margóhoz képest. (esetleg a jobb

margóhoz képest, de ezt ritkán alkalmazzuk.)

7. A bekezdés első sora beljebb kezdődik a bal margótól.

98

1. feladat

Az eszközsoron a bekezdésformázások ikonjai:

balra zárt, középre zárt, jobbra zárt, sorkizárt.

2. feladat:

A vonalzón a felső „bütyök” az első sor behúzására, szolgál, a függő behúzáshoz az alsó

téglalapot kell megfogni és ilyenkor mindkét „bütyök” elmozdul.

3. feladat:

Az első papíron sűrűn követik egymást a sorok, míg a másik papíron ritkábban.

4. feladat:

A beállítást a Formátum menüpont Bekezdésekre vonatkozó almenüjében lehet megtenni.

5. feladat:

A bekezdés utáni térköz és a következő bekezdés előttre beállított térköz összeadódik és így

összesen 54 pont lesz.

6. feladat:

Bekezdésformázások NYERS.doc tartalmazza a feladatot. A feladat megoldása a

bekezdésformázások KÉSZ.doc fájl.

7. feladat:

A Gyakorló feladat NYERS.doc tartalmazza a feladatot. A feladat megoldása a Gyakorló

feladat KÉSZ.doc fájl.

A leckéhez a munkafüzethez a következő feladatok tartoznak:

5. feladat: Ki kell válogatni a karakter és a bekezdésformázásokat. ( úa az ismeretek új

helyzetben való alkalmazása)

6. feladat: A vonalzó alapján meg kell határozni a behúzásokat. (lk lényegkiemelő

i komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek)

9. feladat: Bekezdésformázás fogalmait kell kirakni az összekeveredett betűkből. (úa az

ismeretek új helyzetben való alkalmazása, p problémamegoldó


1. A sorok ritkábban vagy sűrűbben követik egymást a bekezdésben.

2. A bekezdések között nagyobb lesz a távolság.

3. A szöveg esztétikusabb, kifejezőbb legyen.

4. A bekezdés be lesz keretezve.

5. Ha a bekezdés alatti területet be akarjuk színezni, vagy mintával betölteni.

6. A bekezdéseket ki kell jelölni.

99

39. óra Szöveg és rajz

Oktatási cél: A szövegszerkesztő rajzeszköztárának megismerése.

Nevelési cél: A feladatnak megfelelő eszközök kiválasztása.

Képzési cél: A tanulók képesek legyenek a szöveges dokumentumokat rajzelemekkel

szemléletesebbé tenni.

Szemléltetőeszközök: Szövegszerkesztő, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.



Az előző órán a következő bekezdésformázásokkal ismerkedhettünk meg: zárások,

behúzások, térköz, sorköz, szegély és mintázat.

Az egymást követő bekezdések távolságát nevezzük térköznek.

Szimpla, másfeles és dupla sorközt tudunk beállítani.


Kezdjük azzal a magyarázatot, hogy a szövegszerkesztő programban is van lehetőség

rajzolása. Erre szolgál a Rajzolás eszköztár melyet a Nézet – Eszköztárak – Rajzolás menükre

kattintva hozhatunk elő. Általában az ablak alsó részén fogjuk megtalálni. Tüntessük el, majd

ismét jelenítsük meg a Rajzolás eszköztárát. Egy üres dokumentumban próbáljunk ki az

alakzatok kategóriái közül néhányat. Kicsinyítsük, nagyítsuk és mozgassuk a beillesztett

alakzatokat. Próbáljuk ki a téglalap, az ellipszis, a kitöltő szín, a vonal, az árnyék és a térhatás

eszközöket is.

Jobb billentyűvel az alakzatra kattintva megtaláljuk a Szöveg hozzáadása menüt, így írhatunk

az alakzatba, és kijelölés után meg is formázhatjuk a szöveget. Az állományt el is menthetjük.

Nyissunk egy üres dokumentumot és készítsék el a tanulók az 1. feladatot, amely remek

alkalom az oldal részeinek magyarázatára. A rajz elkészítése után nézzük meg az

Oldalbeállítás menüt és állítsuk be a margókat.

A 2. feladatban kért szempontokat teljesítsék a tanulók, minden alakzat legyen színes, a bele

írt szöveg formázott, alkalmazzanak térhatást is.

A 3. feladat már sokkal izgalmasabb. A KRESZ táblák több egymásra rajzolt alakzatból

állnak melyeket foglaljunk csoportba. Az alakzatok szegélyvonalának vastagságát is

formázzuk meg, vagy ha szükséges ne legyen szegélyvonaluk. Tanítsuk meg a csoportba

foglalás módját.

Ha kevés az idő a 4. feladatot adjuk fel házi feladatnak.

Munkafüzet:

A munkafüzet feladatait számítógép nélkül oldják meg a tanulók, csak az ellenőrzéshez

használják a számítógépet.

Üdítő kérdések: A szövegszerkesztő programban a következő alakzatokat rajzolhatjuk meg: csillagok,

szalagok, egyszerű alakzatok, képfeliratok, sokszögek, stb.

Az alakzaton jobb billentyűvel kattintva a szöveg hozzáadása paranccsal írhatunk az

alakzatokba. A Shift

A Schift billentyű lenyomásával egyszerre kijelöljük az alakzatokat és a kijelölés fölött az

egér jobb billentyűjére kattintva csoportba foglalhatjuk.

100

40. óra Szöveg és kép

Oktatási cél: Képek, ClipArt, WordArt, szimbólum beszúrása a szöveges dokumentumba.

Nevelési cél: Esztétikus dokumentum szerkesztése a feladatnak megfelelő eszközök

kiválasztásával.

Képzési cél: A tanulók képesek legyenek esztétikus dokumentumokat létrehozni: oklevelet,

meghívót, emléklapot, stb.

Szemléltetőeszközök: Szövegszerkesztő, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.



Rajzokkal a szöveges dokumentumokat esztétikusabbá, szemléletesebbre lehet tenni.

Az alakzatokat lehet kicsinyíteni, nagyítani, forgatni.

Az alakzatokat formázhatjuk, megadhatjuk méretüket, a szegélyvonaluk vastagságát, színnel

tölthetjük ki, térhatást állíthatunk be rájuk.


A szöveges dokumentumba többféleképpen illeszthetünk képet. Először magyarázzuk el a

fájlból való beszúrás lehetőségét. Előzőleg elmentett képeket is felhasználhatunk, de akár az

órán is gyűjthetnek a tanulók képeket az Internetről és elmenthetik, majd ezeket szúrják be

fájlból. A második lehetőség a vágólap használata. Ennek segítségével szúrjuk be a Paint

programba megnyitott állomány egy részét. Itt használhatjuk az előző órákon létrehozott

rajzokat.

Ha van rá lehetőség, készítsünk digitális fényképezőgéppel baráti fotókat és minden tanuló

számára tegyük elérhetővé. Készítsenek a tanulók egy dokumentumot, amibe beillesztik a

képet, majd a képet nyissák meg a Paint-be és a vágólap segítségével illesszék be egyenként is

a képen szereplőket, majd mindenkiről írjanak pár sort. Így elmagyarázhatjuk a kép

formázását méret illetve a szöveg körbefutását illetően. Mentsék el a dokumentumot.

A harmadik lehetőség a WordArt felirat alkalmazása lesz. Mutassuk meg a tanulóknak ezt a

lehetőséget és válasszunk ki, hogy oklevelet, emléklapot, vagy meghívót szeretnének

készíteni. Csak az egyikre jut idő az órán. Beszéljük meg, hogy a választott dokumentumnak

milyen adatokat kell tartalmaznia. Ha emléklapról van szó, akkor azt, hogy kinek a részére

készül, milyen alkalomból, ha oklevélről van szó, akkor a helyezést is kell tartalmaznia,

valamint mindkét esetben a dátumot és a zsűrit. Meghívó esetén azt, hogy milyen alkalomból

hívjuk meg, kit hívunk meg, mikor és hová.

Ezt a dokumentumot díszíthetjük ClipArt – ból beszúrt képpel, így elmagyarázhatjuk a

képgyűjteményt is.

Nézzük meg a szimbólumokat is. Érdemes a Windings betűtípusnál található szimbólumokat

megmutatni. Fontos tisztázni, hogy míg az előzőleg beszúrt képeknek a méretét cm-ben

adhattuk meg, a szimbólumokra a karakterformázás szabályai vonatkoznak. Készítsenek

díszítősort mellyel az előbbi dokumentumot (oklevél, emléklap, meghívó) díszítik.

A lecke végén található ábra segít az összefoglalásban.

Munkafüzet:



101


Fájl: elmentett rajz vagy digitális kép, előzőleg elmentett képállomány, WordArt felirat,

ClipArt képgyűjtemény, képrészlet a vágólap használatával, szimbólum.

A képrészlet a vágólap használatával lehet a szövegbe beilleszteni. Kijelöljük a képrészletet,

melyet egy képszerkesztő programban, pl. a Paint-ben megnyitjuk meg. Szerkesztés,

másolással kimásoljuk a vágólapra, majd a dokumentum megfelelő helyére beillesztjük.

Ötféleképpen: a szöveggel egy sorba, a szöveg mögé, a szöveg elé, négyzetes, szoros.

102

41. óra szövegszerkesztés gyakorlása

Képességek: Kommunikációs képesség, információ rögzítésének képessége Szövegalkotás

képessége. Legyenek képesek a tanulók rövid szöveg beírására, javítására, módosítására,

formázására.

Lényegkiemelő képesség, analógiás, korrelációs gondolkodás fejlesztése.

Nevelési cél:

Önellenőrzés

Önértékelés képességének fejlesztése


Szabálykövető



A tanulók képesek legyenek szövegrészeket kijelölni és a leggyakrabban használt

karakter és bekezdésformázásokat elvégezni.

A tanulók tudjanak a szövegbe képet beilleszteni

Szövegalkotás képessége

Szöveg karakter és bekezdésszintű formázása




Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, szövegszerkesztő program, interaktív tábla



A tanult szövegszerkesztési ismereteket kell összefoglalni, rendszerezni és gyakorolni.

Az összefoglaláshoz hasznosak a táblai applikációk, vagy még inkább az interaktív tábla

használata. Ki kell emelni a szövegegységek fontosságát, és hogy ezek között hogyan tesz

különbséget a szövegszerkesztő program.

Csoportosítani kell a karakter és a bekezdésszintjólű formázásokat. Tudatosítani kell, hogy a

karakterszintű formázásnál mindig ki kell jelölni az adott karaktereket, míg

bekezdésformázásnál elég a bekezdés belsejébe vinni a kurzort.

A bekezdésformázások gyakorlása történhet előre megadott nyersszövegen, vagy a tanulók

által beírt szövegen, de a szöveg beírása lényegesen hosszabb időt vesz igénybe, mint maga a

formázás.

A szövegbe a tartalomhoz illő képet is illesszenek be a tanulók. Figyeljünk a kép és a szöveg

esztétikus elhelyezésére.

Adhatunk olyan nyersszöveget, amely már tartalmaz képeket és ezekhez kell szöveget írni,

vagy fordítva, a szöveghez kell a tanulóknak képeket beilleszteni.

A feladatokat mindig értékeljük és jutalmazzuk.

103


Képességek: Lényegkiemelő képesség, rendszerező képesség, korrelációs gondolkodás

fejlesztése.

Nevelési cél:

Önellenőrzés





Szemléltető eszközök: szövegszerkesztő program, interaktív tábla

Munkaforma: egyéni munka


A szövegszerkesztés témakörben megtanult ismeretek számonkérése a célunk. Ez történhet

feladatlap segítségével vagy gyakorlati munka során. Szerencsés mindkét módszert

alkalmazni. Egy rövid elméleti feladatlap kitöltése után a tanulók önállóan dolgozzanak a

gépeknél. Feladat lehet adott témáról egy pár soros szöveg írása, karakter és bekezdésszintű

formázása. Ez alkotó, kreativitást fejlesztő feladat. Ha a csoport összetétele úgy kívánja,

akkor előre elkészített nyersszöveget is lehet adni, amit az előre megadott módon kell

formázni. Ez egy egyszerűbb reprodukciós feladat. Mindenképpen törekedjünk a

sikerélményre. Az értékelésnél legyünk figyelemmel a tanulók fejlődésére, mire voltak

képesek a szövegszerkesztés témakörben a fejezet elején és mit tudnak most.

104

43. óra Multimédiás anyag szerkesztése

Oktatási cél: Multimédiás dokumentumok előállítása

Nevelési cél: Környezetvédelem, védett növények.

Képzési cél: A tanulók ismerjék meg a multimédia szerkesztés lépéseit.

Szemléltetőeszközök: Multimédiaszerkesztő és lejátszó program, kivetítő a magyarázathoz,

tankönyv, munkafüzet.



A multimédia egyszerre több érzékszervünkre is hat: látás, hallás.

A tavalyi tanév során a Comenius Logo képszerkesztőjét, a LogoMotion rajzfilmkészítőjét, a

Pivot programot ismerhettük meg.

A multimédiák lejátszásához monitorra és hangszóróra van szükség.

A rajzfilmkészítő programmal képkockákat készíthetünk, módosíthatunk és lejátszhatjuk.

A multimédiás fájlokat nagy méretük miatt CD-n vagy DVD-n tárolják.


Ismételjük át a multimédiáról tanultakat. Hangsúlyozzuk, hogy a multimédia szerkesztéséhez

szerkesztő programra, a lejátszásához lejátszó programra van szükségünk.

Ha multimédiát szerkesztünk, először össze kell gyűjtenünk hozzá a megfelelő anyagokat:

szövegeket, rajzokat, képeket, videókat és csak azután kezdhetünk neki a szerkesztésnek.

Ezért gyűjtsünk anyagot a tőzikéről. Az Internet segítségével pillanatok alatt találunk képeket,

rajzokat a tőzikéről, melyeket mentsenek le a tanulók egy erre a célra létrehozott mappába. A

szöveges információkat egy Word dokumentumba gyűjtsék.

Ahhoz, hogy az animációt megszerkeszthessük, szükségünk van a mozgás fázisaira.

Legegyszerűbb, ha egy tőzike képét elmentjük, majd megnyitjuk a Paint-be és letöröljük róla

a virágot. Elmentjük más néven, majd letöröljük a szárát és elmentjük más néven, stb. Minél

több állományt hozunk létre, vagyis minél több fázisunk lesz annál szemléletesebb lesz az

animációnk.

Következhet a Windows Movie Maker program megismertetése. Bár a program felülete nem

hasonlít az eddig tanult programok egyikéhez sem, mégis nagyon egyszerű a használata. A

Feladatok menüpontban található és felsorolt műveleteket kell elvégeznünk egymás után a

történet nézetben. Egyelőre nincs videónk, csak képünk így a képeket beimportáljuk a

gyűjtemények közé, majd onnan ráhúzzuk a képernyő alsó részén lévő filmszalagra.

Az effektusok beállítása következhet, majd az áttűnéseké. Tisztázzuk a két beállítás közötti

különbséget. Cím és stáblista hozzáadásával kiegészítjük a filmet, majd lejátszhatjuk. A képek

közé is írhatunk szöveget, a gyűjtött anyagból.

A mentés következik. Fontos, hogy elmagyarázzuk a kétféle mentés közötti különbséget. A

projekt mentése még szerkeszthető állományt eredményez, míg a film mentése csak

lejátszható formátumot. A kiterjesztéseket is figyeljék meg a tanulók. Erre vonatkozik a

munkafüzet egyik feladata.


105

Munkafüzet:




Ha multimédiát szeretnénk szerkeszteni először anyagot kell gyűjtenünk.

A készítés lépései a következők: témaválasztás, anyaggyűjtés, szerkesztés, mentés, lejátszás.

A filmhez videót, képet, rajzot, szöveget, hangot gyűjthetünk.

106

44. óra Hangfelvétel multimédiás anyaghoz

Oktatási cél: Hangfelvétel multimédiás anyagokhoz.

Nevelési cél: A multimédia egyszerre több érzékszervünkre hat.

Képzési cél: A tanulók ismerjék meg a hangfelvétel lépéseit multimédiás anyagokhoz.

Szemléltetőeszközök: Multimédiaszerkesztő és lejátszó program, hangszóró, fülhallgatók,

kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.



Mikrofonnal lehet hangot rögzíteni.

Fülhallgatóval, vagy hangszóróval lehet hangot lejátszani.

Hangrögzítéshez tavaly a Comenius Logo hangsorprogramját, valamint a Lapoda Mese

programot használtuk.

A hangrögzítés vezérlőgombjai: felvétel, leállítás, lejátszás.

Zenelejátszó eszközök: számítógép, MP3 lejátszó, iPod.


Kétféleképpen adhatunk hangot a Windows Movie Maker programban a filmhez. Vagy

hangállományokat illesztünk be (mp3, wav), vagy kísérőszöveget vehetünk fel. Mindkét

esetben idősor nézetben kell szerkesztenünk.

Gyűjtsünk anyagot és találjuk meg a válaszokat a 3. feladatban feltett kérdésekre. Ezt fogjuk

felvenni.

A mikrofonra kattintva rögzíthetjük a mikrofonba mondott szöveget. Bemutatásként kérjük

meg egyik tanulót, hogy a tanári gépen rögzítse a hangot. Ha van minden tanulónak

mikrofonos fülhallgatója, akkor mindenki rögzíthet szöveget, de csak egymás után, hogy ne

zavarják egymást. Ezt elég nehéz megoldani az órán. Inkább csak a bemutatásra

hagyatkozzunk és a hangrögzítést otthon próbálják ki a tanulók.

Hangállományt azonban mindenki beilleszthet. Ehhez előzetes feladatnak kellene kiadnunk,

hogy az órára hozzanak mp3 állományt.

Ha van projektorunk és hangszórónk a tanári gépen, nagy élményt nyújt a tanulóknak egymás

munkájának megtekintése.


Munkafüzet:




Kétféleképpen lehet hangot adni a képhez: fáljból illetve kísérőszöveg rögzítésével.

Idősor nézetbe lehet kísérőszöveget felvenni.

Mp3 fájlokat is lehet mellékelni.

107

45. óra Adatok és információforrások

Oktatási cél: Táblázatban rögzített adatok ismerete az iskolai életből.

Nevelési cél: Információforrások értelmezése.

Képzési cél: A tanulók képesek legyenek adatokat hagyományos formában lejegyezni, és

tudjanak az elektronikus adatrögzítés lehetőségéről is.

Szemléltetőeszközök: Osztálynapló, ellenőrző, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv,

munkafüzet.



Az adatokat rögzíthetjük hagyományos formában (leggyakrabban papírra írjuk), vagy

elektronikusan.

A számítógéppel történő adatrögzítés előnye, hogy elmenthetjük, majd később módosíthatjuk,

műveleteket végeztethetünk velük a számítógépes programok segítségével. Diagramok

hozzárendelésével szemléletesebbé tehetjük megjelenésüket.

A számítógépes adatokat háttértárakon tároljuk: merevlemez, pendrive.


Az 1. feladathoz mutassuk meg a tanulóknak az osztálynapló egyik oldalát. Érdemes

beszkennelni a napló oldalát és csak a fejlécet illetve a tantárgyakat kivetíteni, hogy egyik

tanuló adatait se tegyük közkinccsé. A lényeg, hogy tisztázzuk milyen adatok szerepelnek a

naplóban, és hogy ezek táblázatba vannak rendezve.

2. feladathoz mindenki vegye elő az ellenőrzőjét és válaszoljunk a feltett kérdésekre.

Beszéljük meg az elektronikus napló fogalmát. Lehet, hogy van olyan tanuló, aki már hallott

róla, esetleg nagyobb testvér iskolájában már működtetnek ilyet. Egyre több iskolában

alkalmazzák. Beszéljük meg, hogy mi az előnye az elektronikus naplónak.

Az óra második része menetrend értelmezésével foglalkozik. Általánosságban a táblázat

adatai közötti tájékozódást gyakoroltatja. Nézzük meg, hogy milyen információkat tudhatunk

meg a menetrendből, hasonlítsák össze a vonat és a busz menetrendet a könyvben feltett

kérdések alapján.

Munkafüzet:

A munkafüzet 1. feladata az óra első részéhez kapcsolódik, ezt az első rész megbeszélése után

el is lehet végeztetni. A 2. feladat a lecke második rézéhez kapcsolódik, lehet házi feladat.


Akkor használunk táblázatot, ha adatainkat áttekinthetőbb formába szeretnénk tárolni, hogy

könnyebben eligazodjunk közöttük, gyors információkeresésre ad így lehetőséget.

Az iskolában táblázatban tárolt adatok: ellenőrző, napló, órarend, ügyeleti rend stb.

A busz menetrendet a www.volan.hu a vonat menetrendet a www.elvir.mavinformatika.hu

címen nézhetjük meg.

Megtudhatjuk, hogy mikor indulnak, mikor érkeznek a buszok vagy vonatok, mennyi a

menetidejük, mennyi a várakozási idő, ha át kell szállni, hány km az út, mennyibe kerül a

jegy.

http://www.volan.hu/

http://www.elvir.mavinformatika.hu/

108

46. óra SDT

Oktatási cél: A Sulinet Digitális Tudásbázis használata

Nevelési cél: Önálló ismeretszerzésre nevelés.

Képzési cél: A tanulók legyenek képesek a tanuláshoz használni az SDT oldal nyújtotta

szolgáltatásokat.

Szemléltetőeszközök: sdt.sulinet.hu oldal, tankönyv, munkafüzet.



Az STD a Sulinet Digitális Tudásbázis rövidítése.

Témák: bejelentkezés, gyorskereső, fogalomkereső, közismereti tananyag.

A tavaly a történelemhez, az irodalomhoz és a népzenéhez kapcsolódó témákat kerestünk.


Az elektronikus tanulás kétféle módját tisztázzuk a tanulókkal. Kérdezzük meg kinek van

oktatóprogramja, mutassa be néhány mondatban mire használja, mit lehet vele gyakorolni.

Kérdezzük meg, hogy hogyan használják az Internetet kiselőadásokra való felkészüléshez, és

hogy használják-e az STD-t a mindennapi készülésben. Valószínű, hogy fel kell eleveníteni a

tavaly tanultakat, az STD felületét, témaköreit meg kell nézni közösen.

A lecke konkrét feladatokat tartalmaz, amelyek kapcsolódnak a tanév más tantárgyainak

tananyagához. Ezeken a feladatokon keresztül ismételjük át a különböző ikonokat, amelyek a

tananyag típusára vonatkoznak: animáció, hang, szöveg, kép, mozgókép. Ha van rá lehetőség,

akkor a tanári gépről vetítsük ki és hallgassuk meg a verset. (1. feladat)

A 2. 3. és 4. feladatot minden tanuló önállóan végezheti.

Munkafüzet:

A munkafüzet feladatait számítógép nélkül oldják meg a tanulók.


Kétféleképpen lehet keresni: tallózással illetve kulcsszó beírásával.

Az e-tanulás szó az e-learning fogalom magyar megfelelője.

Feltelepített oktatóprogrammal, vagy hálózatról, Interneten keresztül lehet e-tanulni.

http://www.sdt.sulinet.hu/

109

47. óra összefoglalás

Oktatási cél: Alkalmazói ismeretek témakör összefoglalása, rendszerezése.

Nevelési cél: A tananyag elmélyítéséhez szükség van rendszerezésre.

Képzési cél: Rendszerező, lényegkiemelő képesség fejlesztése.

Szemléltetőeszközök: A tanult alkalmazói programok, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv,

munkafüzet.



Mindegyik alkalmazói programhoz illetve témakörköz tartozik egy-egy összefoglaló táblázat.

Nézzük át mindegyiket és rendszerezzük a tanultakat. Kérdezzük a tanulókat arról, hogy mire

emlékeznek, minden művelethez kérjünk egy-egy példát.


A fejezet során használt programok: Paint, Word, Windows Movie Maker, Internet böngésző

program.

A Windows Movie Maker programot az idén tanultuk, ez volt új számunkra.

A szövegszerkesztő programmal készíthetünk oklevelet.

A szövegszerkesztő programmal lenne könnyebb meghívót készíteni, ha azt több meghívott

számára készítenénk.

Plakátkészítéshez választhatjuk a rajzolóprogramot vagy a szövegszerkesztő programot, de

alkalmazhatjuk munkánk során mindkettőt, ha a rajzot a szövegszerkesztőbe illesztjük be.

Ha a bab növekedését mozgóképpel szeretnénk bemutatni, le kellene fényképezni digitális

fényképezőgéppel minden nap a növekedési folyamatot, majd a Windows Movie Maker

programmal elkészíthetjük a filmet.

Az elkészített filmet médialejátszó program segítségével és projektor segítségével

kivetíthetjük.

A táblázat áttekinthetőbb, gyors információkeresésre ad lehetőséget, szemléletesebb.

A busz menetrendet a www.volan.hu a vonat menetrendet a www.elvir.mavinformatika.hu

címen nézhetjük meg.

A menetrendből megtudhatjuk, hogy mikor indulnak, mikor érkeznek a buszok vagy vonatok,

mennyi a menetidejük, mennyi a várakozási idő, ha át kell szállni, hány km az út, mennyibe

kerül a jegy.

Az SDT segítségével úgy kereshetünk információt a számítástechnika történetével

kapcsolatban, hogy kulcsszóként írjuk be „a számítástechnika története” szavakat.

Ha irodalomórára keresünk hanganyagot, írjuk be a keresett kulcsszót, például a költő nevét

és az elemtípusnál válasszuk ki a hangot. Így hanganyagokat fogunk találni.

http://www.volan.hu/

http://www.elvir.mavinformatika.hu/

110

48. óra Számonkérés

Oktatási cél: Alkalmazói ismeretek témakör összefoglalása, rendszerezése, számonkérése.

Nevelési cél: Rendszeres munkavégzésre nevelés, önértékelés,

Képzési cél: A tanulók legyenek képesek a tanult ismereteket felidézni, alkotó módon

alkalmazni.

Szemléltetőeszközök: A tanult alkalmazói programok, munkafüzet.

Munkaformák: Egyéni, vagy páros munka számítógépnél.


A tananyagfejezet jellegéből adódóan a számonkérés döntően gyakorlati jellegű.

Ahhoz, hogy minden alkalmazói programot a gyakorlatban is átismételjünk mindegyik

alkalmazói programhoz illetve témakörköz válasszunk egy-egy rövid gyakorlati feladatot, és

osszuk szét a tanulók között. Segítségül szolgál a munkafüzet, hiszen itt minden leckéhez

találunk feladatot, amit ugyan eddig számítógép nélkül oldottak meg a tanulók, csak az

ellenőrzéshez használták a számítóképet. Ezeket most gyakorlatban is meg lehet oldani. Így

leellenőrizhetjük a munkafüzet megoldott feladatainak helyességét is. Jó alkalom ez az

értékelésre.

Felhasználható gyakorlati feladatok:

A Rajzoljunk lecke 3. és 4. feladata alkalmas a rajzolóprogram szerkesztő műveleteinek

gyakorlására.

A Rajz és szöveg lecke 2. feladata a görbe illetve szerkesztő műveletek, míg a 3. feladat a

szöveg eszköz gyakorlására, számonkérésére alkalmas. Használhatjuk a színeket is.

A Szöveg és rajz lecke mindegyik feladata alkalmas arra, hogy gyakorlatban is

megvalósítsuk számítógéppel.

A Szöveg és kép 2. feladata ClipArt beszúrását és a szöveg körbefutását, a 3. feladat a

vágólap használatát és a 4. feladat a szimbólumok beszúrását és formázását kéri számon.

A multimédiaszerkesztés számonkérésére kérhetjük, hogy készítsenek egy 4 fázisból álló

filmet, amely egy gyertyát ábrázol, miközben elfogy. A rajok elkészítéséhez használják a

Paint rajzolóprogramot. A filmhez készítsenek címet és stáblistát, alkalmazzanak

effektusokat és áttűnéseket.

A szövegszerkesztés számonkéréséhez készítsünk egy nyers szöveget és egy minta alapján

formáztassuk meg.

A feladatokat osszuk ki a tanulóknak, mindenki mást csináljon, majd az óra végén nézzék

meg egymás munkáit. Ha marad idő értékeljük közösen a gyakorlati feladatokat.

111

IV. Infokommunkáció

49. óra Internet

Tananyag: Internet

Tananyagfejezet: Infokommunikáció

Oktatási cél: Keresési problémák megoldása. A megoldáshoz leginkább megfelelő eszközök

kiválasztása (szoftvereszközök, keresőoldalak közötti választás).

Nevelési cél: A problémák önálló megoldására való ösztönzés.

Képzési cél: Az internetes keresési módszerek megismerése. Kulcsszavas és tematikus

keresés.

Szemléltető eszközök: Számítógépes hálózat, projektorral kivetített ábrák, tankönyv,

munkafüzet.

Munkaformák: Frontális munka, egyéni munka.

Tananyag feldolgozása

Bevezető kérdések:

1. Tematikus és kulcsszavas keresés.

2. Tematikus keresés: akkor használjuk, ha a témakört tudjuk, és azon belül szeretnénk majd

szűkíteni a keresést. Az ilyen típusú honlapok tulajdonképpen kategóriákba csoportosított

linkgyűjtemények, azokról indulva ugorhatunk a témával kapcsolatos oldalakra.

Kulcsszavas keresés: akkor használjuk, ha pontosan tudjuk, mit keresünk, azt kell beírni a

keresőmezőbe (+ vagy idézőjelek használatával).

3. Iskolától illetve a tanulótól függő, például Google, Yahoo, az origo keresője stb.

4. startlap.hu illetve téma.lap.hu típusú oldalak;

5. Amire egy oldalon kattintva egy másik honlapra léphetünk. Ez lehet szöveg vagy kép is.

A tanóra célja az internetről tanultak felelevenítése, különös tekintettel az internetes

keresésre; valamint a kulcsszavas és a tematikus keresés megismerése.

Az óra első részében röviden tekintsük át az internetről tanultakat (honlap, internet-cím,

ugrópont/link, keresés, keresőprogramok). Az ismétlés időtartama a tanulócsoport

felkészültségétől, szokásaitól függően igen eltérő lehet. Segít, ha az előző órán házi

feladatként adjuk a bevezető kérdések áttekintését. Természetesen az ismétlés főleg gyakorlati

jellegű legyen, egy-két ismert honlap betöltésével, linkek használatával.

A keresési módszerek ismétléséhez egy feladatsort kínál a tanóra anyaga. A magyarországi

állatkertek adatai között mazsolázgatva ismételjük át a kulcsszavas keresést, illetve a tavaly

csak érintőlegesen tárgyalt tematikus keresést. Természetesen az ismétléshez más tematikájú

honlapokat is választhatunk, célszerű azonban olyan témát használnunk erre a célra, amellyel

mind a kulcsszavas, mind a tematikus keresést gyakoroltathatjuk. Ügyeljünk arra, hogy

„igényes” információkat kerestessünk (kultúra, földrajzi-történelmi- biológiai ismeretek stb.)!

A keresést a tanári számítógépről projektorral kivetítve végezzük el! Fontos felhívni a

figyelmet az információk megbízhatóságának, hitelességének, frissességének kérdésére is!

Házi feladatként a tanulócsoport felkészültségi szintjétől függően a tankönyv és a

munkafüzet feladatai közül válogathatunk; illetve más, (akár személyre szabott) gyakorlati

feladatokat is adhatunk.


1. A Margit-szigeten, Budakeszin, Szegeden.

112

2. A Ki hol lakik-ról indulva tehetünk virtuális sétát az állatkertben, az egyes “lakóknál”

derül ki, melyiknek a hangját lehet meghallgatni. Például: teve, hóbagoly, holló,

barnamedve, tigris.

3. Többek között a budapesti és a vidéki állatkertek honlapjaira, Ausztria és más európai

állatkertek, illetve más kontinensek híres állatkertjeinek honlapjaira.

4. Állatok, házi kedvencek tanulótól függően. Keresés a megismert módszerek

alkalmazásával: Google-ba beírva pl. arapapagáj, illetve a startlap-családon elindulva.

113

50. óra Keresés az Interneten

Tananyag: Információ keresése az Interneten


Oktatási cél: Kép és hang keresése az Interneten. A megoldáshoz leginkább megfelelő

eszközök kiválasztása (szoftvereszközök, keresőoldalak közötti választás).

Nevelési cél: Egyszerű problémák önálló megoldására való ösztönzés.

Képzési cél: Az internetes keresés megismerése, kép és hang keresése.

Szemléltetőeszközök: Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép, projektor, hangfal

(esetleg fülhallgatók), tankönyv, munkafüzet.

Munkaformák: Frontálisan irányított csoport- illetve egyéni munka.


Bevezető kérdések: 1. Tematikus és kulcsszavas keresés.

2. Pontosítjuk a keresést több szó megadásával; idézőjelek illetve a + jel használatával.

3. Sulinet Digitális Tudásbázis, sdt.sulinet.hu /www nélkül!!/;

4. A képet, illetve a hangot tartalmazó fájlok kiterjesztése: jpg / jpeg, gif, png, bmp, tif, psd;

illetve wav, wma, mp3, ram, mid;

A tanóra tananyaga a képek illetve hangfájlok keresési módszerének megismertetése.

Nagyon gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy képek és hangok kereséséhez is az

„általános” (az előző tanórán tárgyalt) módszereket használják a tanulók, pedig sokkal

egyszerűbb a keresőprogramok kép- és hangkereső szolgáltatásainak igénybe vétele. Ezt

célszerű egy példával is megmutatni: valójában azzal a módszerrel is célt érünk, de sokkal

lassabban, és sokkal nehezebb a találatok közül kiválasztani a nekünk megfelelőt.

A tananyag feldolgozását célszerű a képkereséssel kezdeni. A tankönyvben ismét egy

keresési feladat megoldásán keresztül ismerhetjük meg a képkeresési módszereket (legalábbis

azok egy részét). Természetesen más témát is választhatunk a tanulócsoport

előképzettségének, érdeklődési körének megfelelően, az igényességet és megbízhatóságot is

figyelembe véve. A képfájlok mentése még nem hatodikos tananyag, de egyes

tanulócsoportokban már megmutathatjuk ennek módját is.

A hangfájlok keresése a képkereséshez hasonlóan történik. Erre ritkábban van szükség,

mint a képkeresésre, és a módszere is nagyon hasonló a képkereséshez, így ezzel nem

szükséges annyi időt töltenünk.

Házi feladatként a tankönyvi illetve munkafüzetbeli feladatok közül választhatunk, vagy

adhatunk konkrét kép (hang) keresési feladatot is (akár személyre szabottan is).

Mindenképpen adjuk házi feladatként az elektronikus levelezésről tanultak ismétlését (pl. a

következő lecke bevezető kérdései alapján).


1. A keresőprogramoknál be kell jelölni, hogy a találat kép legyen. Google:a Képek-

lehetőséget kell választani, arra kattintva; origo: kép-et bejelölve stb.

2. A megszokott, ismert keresőprogramba beírva: gólya, és a fent leírt megoldással képet

kell keresni. A találatok közül kell kiválasztani a megfelelőt (minél nagyobb a fájl mérete,

annál jobb minőségű lehet a kép).

3. Keresésnél a Gyorskeresőbe beírjuk, amit keresünk, és kiválasztjuk az Elemtípust.

4. Keresésnél az Elemtípusnál a Hang-ot kell bejelölni.

114

51. óra Levelezés – a levelek rendezése

Tananyag: Elektronikus levelezés


Oktatási cél: Az elektronikus levelezési kultúra kialakítása, fejlesztése.

Nevelési cél: A problémák önálló megoldására való ösztönzés, hatékonyság fokozása.

Képzési cél: Az elektronikus levelezésről tanultak átismétlése, a levelek rendszerezésének

szükségessége, rendszerezési módok.

Szemléltetőeszközök: Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép, projektor, tankönyv,

munkafüzet.

Munkaformák: Frontálisan irányított egyéni munka, gyakorlati feladatok.


Bevezető kérdések:

1. Számítógép, internet-kapcsolat, levelezőprogram, e-mail cím.

2. Tanulótól illetve iskolától, tanártól függő.

3. Tanulótól illetve iskolától, tanártól függő. Megoldás a tavaly tanultak alapján.

4. Címzett: akinek a levelet küldjük (lehet egy vagy több), Válasznál az eredeti levél küldője

(feladója) lesz a címzett; Feladó: aki a levelet küldi; Tárgy: amiről az üzenet szól, amiről

írunk a levélben.

A tanórán felelevenítjük az elektronikus levelezésről tanultakat, és új ismeretként a levelek

rendezésének szempontjairól, módjairól beszélünk. A két téma időben kb. fele-fele arányban

szerepel a tanórán.

Az óra elején röviden tekintsük át a levelezésről tanultakat. Ebben segít az előző órai házi

feladat, illetve a tanórai bevezető kérdések. A rövid elméleti összefoglaló után gyakorlatban is

ismételjünk. A legtöbb tanuló valószínűleg rendszeresen használja az elektronikus levelezést,

így nekik nem okoz majd gondot a levelezőrendszerbe való belépés, illetve a levélírás.

Azoknál a tanulóknál viszont, akik csak ritkán, vagy tanórán kívül egyáltalán nem

használják az elektronikus levelezést, előfordulhatnak nehézségek. A diákok szokásait

valószínűleg már ismerjük, így előre felkészülhet a tanár arra, hogy mely tanulók igényelnek

fokozottabb tanári segítséget. Készüljünk fel arra is, hogy néhány tanuló elfelejtette a

jelszavát. Ha iskolai levelezőrendszert használunk, akkor beszéljük meg a rendszergazdával,

hogy álljon rendelkezésre (a jelszó törlésére, vagy készítsen néhány „tartalék” e-mail címet

erre az esetre).

Az ismétlés során szakítsunk időt a levélolvasás illetve –írás gyakorlásához. Az óra előtt

minden tanulónak küldjünk egy próbalevelet néhány soros tartalommal, melyet elolvashatnak,

majd válaszoljanak rá. Ezeket a tanári gépen azonnal elolvashatjuk. Ezután arra is

megkérhetjük a tanulókat, hogy egymásnak (pl. mindenki a szomszédjának) küldjön levelet.

Az óra második felében a levelek rendezésének szempontjait ismertetjük meg. Először a

mappákkal ismerkedünk meg, majd a mappákon belüli rendezési szempontokkal.

Valószínűleg minden tanulónak lesz levele a Beérkezett üzenetek, Törölt üzenetek mappában.

Mutassuk meg a törölt levelek visszaállítását (ha ad erre lehetőséget a használt

levelezőprogram), illetve a végleges törlést. Az elküldött üzenetek mappájába nem minden

program teszi be automatikusan a leveleke:, ha külön beállítást igényel ez a lehetőség, akkor

mutassuk meg a tanulóknak. Szintén érdemes a Piszkozatok mappáról is beszélni,

amennyiben a használt program rendelkezik ezzel a lehetőséggel.

115

A csoport előképzettségétől függően ismertessük meg a tanulókat az új mappák

létrehozásának módjával. (Ha az ismétlés sok időt vesz el az órából, ezt a témát akár a

következő tanórára is halaszthatjuk.) Beszéljük meg, miért van erre szükség (levelek

tematikus rendszerezése, archiválás).

A mappákon belüli rendezés valószínűleg már sok tanuló számára ismert lesz. Beszéljünk

először a rendezés szükségességéről (Melyik a legutoljára kapott levél? stb.), majd a használt

programnak megfelelően mutassuk meg a rendezési szempontokat. Ismételjük át, hogyan

lehet szöveges, illetve szám jellegű adatokat rendezni (ábécé-rend, nagyság szerinti sorrend,

dátumsorrend). A növekvő illetve csökkenő rendezettség tárgyalásánál feltétlenül emeljük ki a

dátum szerinti rendezést (a legutóbbi dátum a legelső).

Házi feladatként adhatjuk a tanulóknak, hogy küldjenek e-mailt az általunk megadott

címre, amelyben néhány elméleti kérdésre adják meg a választ (pl. Ismétlő kérdések). A

munkafüzet feladataiból is válogathatunk.


1. Nehéz lenne eligazodni a levelek között, ha egyszerre jelennének meg az érkezett, az

elküldött, a piszkozatok (már részben megírt, még nem elküldött), a kukába helyezett, de

véglegesen még nem törölt levelek. A mappákon belül több szempont szerint rendezhetjük

bármikor a leveleket, így könnyű megtalálni például a legutóbb érkezettet (dátum), vagy

egy adott feladótól érkezettet (betűrend).

2. A neve a levelezőprogramtól függ, mindegyikben van mappa az érkezett leveleknek

(Beérkezett üzenetek, Érkezett, Beérkező levelek stb.), az elküldötteknek (Elküldött

elemek, Elküldött, Elküldött levelek stb.), a (részben) megírt, de el nem küldött leveleknek

(Piszkozat), és a törölteknek (Törölt elemek, Kuka stb.).

3. A levelezőprogramtól függ, az Outlook Express-ben a Fájl menüben az Új menüpontban

van a Mappa lehetőség. A freemail-ben a Mappáim-nál található az Új mappa létrehozása.

Mindenhol megadják, hogy mi szerepelhet a mappa nevében, és mi nem fordulhat elő

benne.

4. A levelezőprogramtól függő elnevezésű mappából (ahova törlés után a levelek kerülnek,

lehet Kuka, Törölt elemek stb.) végleg törölni kell.

5. A levelezőprogramtól függ, általában a feladó neve (esetleg a beceneve), a levél dátuma,

tárgya vagy mérete szerint lehet rendezni.

6. El lehet menteni fájlként (akár a formátum megválasztásával), vagy ki lehet nyomtatni

azokat.

116

52. óra Levelezés – a Címjegyzék használata

Tananyag: Elektronikus levelezés, címjegyzék használata


Oktatási cél: Az elektronikus levelezési kultúra kialakítása, fejlesztése.

Nevelési cél: A problémák önálló megoldására való ösztönzés, hatékonyság fokozása.

Képzési cél: A címjegyzék létrehozásának, használatának megismertetése.


munkafüzet.

Munkaformák: Frontálisan irányított egyéni munka, gyakorlati feladatok.


Bevezető kérdések: 1. A felhasználó neve, a @ jel és a postafiók helye (a szolgáltató neve).

2. A cím pontos beírására (betűtévesztés, sorrend stb.), ki ne maradjon az @, ne legyen

benne ékezetes betű, szóköz.

3. A tanulótól és a levelezőprogramtól függ, általában név, becenév, telefonszám, esetleg

lakcím, munkahely.

4. A levelezőprogram címtárában; a számítógépen (szövegfájl a merevlemezen) vagy más

háttértárolón; illetve hagyományos módon felírjuk egy noteszba.

A tanórán az e-mail címek rendezett tárolásáról, a címjegyzék létrehozásáról és kezeléséről

lesz szó.

Kérdezzük meg a tanulókat, hány ismerősüknek van e-mail címe? Valószínűleg a legtöbb

tanuló legalább 10-20 ismerőst, barátot említ. Aztán kérdezzük meg, ebből hány címet tudnak

fejben tartani – valószínűleg sokkal kevesebb lesz a válasz. Hová jegyezzük fel az e-mail

címeket? Egy megoldás lehet a (papír alapú) notesz, telefonregiszter – de sokkal jobb, ha

levelezéskor van „kéznél” ez az adat – erre szolgál a címjegyzék.

Mutassuk meg a tanulóknak, hogyan lehet új ismerőst felvenni a címjegyzékbe. Beszéljük

meg, milyen adatokat fontos minden esetben megadni (név, e-mail-cím), és milyen adatok

opcionálisak (a használt programnak megfelelően). Beszéljük meg, érdemes-e a többi adatot

is itt rögzíteni (pl. telefonszám – általában fölösleges ide beírni). Bővítsük a listát egy-két

ismerős beszúrásával, mindenképpen vetessük fel saját e-mail-címünket is a listába. Ezután

mutassuk meg, hogyan lehet a címjegyzék használatával egyszerűsíteni a levélküldést, azaz

hogyan adhatunk meg címzettet a címjegyzékből. Kérjük meg a tanulókat, hogy küldjenek a

mi e–mail címünkre a címjegyzéket használva egy levelet – ezzel ellenőrizni tudjuk, hogy

helyesen rögzítették-e a címet, illetve jól használták-e a beillesztést. Valószínűleg egy-két

tanulónál előfordul, hogy a nevet vagy a címet hibásan írta be – ez ragyogó alkalom arra,

hogy a beírt adatok módosíthatóságáról is beszéljünk.

Házi feladatként a tankönyvi ismétlő kérdéseket vagy a munkafüzet feladatait is adhatjuk.

Üdítő kérdések: 1. Elmentjük a Címtárba, Névjegyet készítünk.

2. Így sokkal könnyebb megtalálni a címét annak, akinek levelet szeretnénk írni (a rendezés

lehet név, becenév vagy cím szerint).

3. A levelezőprogramtól függ, általában a nevet, címet, becenevet, telefonszámo(ka)t, esetleg

munkahelyet, lakcímet.

117

4. A levelezőprogramtól függ, általában elég a Címtárban rákattintani a címre, és a levélírás

ablaka jelenik meg, a címzettnél már a kiválasztott címmel. Vagy a levél írásánál

elkezdjük beírni a címet, és a program felkínálja az így kezdődő elmentett címeket, amik

közül egy kattintással tudunk választani.

118

53. óra Csoportos kommunikáció

Tananyag: Csoportos kommunikáció


Oktatási cél: Az elektronikus kommunikációs kultúra kialakítása, fejlesztése.

Nevelési cél: A problémák önálló megoldására való ösztönzés. Kulturált kommunikáció.

Képzési cél: A csoportos kommunikációs eszközökről tanultak átismétlése, új lehetőségek

megismerése.

Szemléltetőeszközök: Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép, mikrofon, webkamera,

projektor, tankönyv, munkafüzet.

Munkaformák: Frontálisan irányított csoportos és egyéni munka, gyakorlati feladatok.


Bevezető kérdések: 1. Átsétálok hozzá; felhívom telefonon / mobilon (sms: egyirányú, nincs azonnali

visszajelzés); számítógép segítségével: chat, MSN / Windows Live Messenger, e-mailt

írok – egyirányú, nincs azonnali visszajelzés; telefon: Skype (akár webkamerával).

2. Lásd fent.

3. Első lépés a regisztráció, hivatalos nevén az Új Skype-fiók létrehozása. Itt csak a nevet, a

felhasználói nevet (Skype-név) és a jelszót kell megadni. Ne felejtsük el elolvasni és

elfogadni a felhasználási feltételeket, amit a kis négyzetben elhelyezett pipával jelzünk!

Ezután egy próbahívással ellenőrizhetjük, hogy minden (a program, a számítógép

hangkártyája, a fejhallgató és a mikrofon) tökéletesen működik-e.

4. Az internetes viselkedési szabályok írott és/vagy íratlan gyűjteménye. Vannak általánosan

érvényes és egy adott környezetben (iskola, munkahely, fórum, chat, blog stb.) elfogadott

szabályok, elvárások.

A tanóra célja a csoportos kommunikációs eszközök ismétlése, új lehetőségek kipróbálása.

Az ötödik osztályban már kipróbáltak a tanulók egy-két csoportos kommunikációs

lehetőséget, pl. csevegőprogramokat, fórumokat. Most más programokat is

megismertethetünk a tanulókkal. A tankönyv a Windows Live Messenger illetve a Skype

program rövid ismertetésével foglalkozik.

Elsőnek a Windows Live Messengert érdemes a tanulókkal kipróbálni. A tanóra előtt

telepíttessük fel a rendszergazdával a programot minden, a tanulók által használt

számítógépre. Fordítsunk fokozott figyelmet a diákok bejelentkezésére, a több potenciális

hibalehetőség miatt (e-mail cím elírása, jelszó megadása stb.) Hangsúlyozzuk, hogy ne

engedjük, hogy a program eltárolja a belépési adatokat (e-mail cím, jelszó).

Ezután a tanulók 4-5 fős csoportokban dolgozhatnak. A csoporttagok vegyék fel egymást

partnernek, és létesítsenek kapcsolatot a Windows Live Messengeren keresztül.

Ahol a géptermi feltételek adottak, ott a tanulók kép- és hangkapcsolatot is létesíthetnek

egymással (mikrofon illetve webkamera használata).

A Skype program kipróbálása a Windows Live Messengerhez hasonlóan történhet.

Idén is fordítsunk gondot arra, hogy a csoportos kommunikáció veszélyeire is felhívjuk

tanulóink figyelmét (adatvédelem, kábítószer-kereskedelem, pedofília stb.).

Házi feladatnak a tankönyvi kérdésekből illetve a munkafüzet feladataiból válogathatunk.

119


1. Chat, MSN / Windows Live Messenger (egyirányú, nincs azonnali visszajelzés: e-mail).

2. Jó esetben csak véletlenül, rosszabb esetben direkt beléphet bárki a mi nevünkkel,

jelszavunkkal, és üzeneteket küldhet – nem feltétlenül kellemes következményekkel!

3. Windows Live Messenger mikrofonnal és hangszóróval, Skype (értelemszerűen

mikrofonnal, hangszóróval).

4. A Skype programban lehetőség van arra, hogy egyszerre több partnerrel is beszélgessünk,

nem kell egyenként “körbetelefonálni” mindenkit, és esetleg többször is visszahívni. A

konferenciahívásba a hívást kezdeményező sorban felveheti azokat, akikkel beszélgetni

szeretne (a program verziójától függő létszámban). Ilyenkor még a szokásosnál is jobban

illik odafigyelni, hogy ne vágjunk a másik szavába!

120



Oktatási cél: A keresésről és az internetes kommunikációról tanultak összefoglalása.

Nevelési cél: A szerzett ismeretek rendszerezése.



munkafüzet.



A tankönyvi ábrák alapján foglaljuk össze és rendszerezzük a kép és hang kereséséről

tanultakat! Az elméleti összefoglalás után gyakorló feladatokat oldjunk meg a tanulókkal.

Egyénileg vagy néhány fős csoportokban dolgozzanak, az óra végén szánjunk időt a feladatok

megbeszélésére! A gyakorló feladatokkal próbáljuk az összes súlyponti témát lefedni!

A tananyagrész súlypontjai:

- Információ keresése az interneten;

- Kép és hang keresése az interneten;

- Elektronikus levelezés – a levelek rendezése;

- Elektronikus levelezés – Címjegyzék;

- Csoportos kommunikáció.


1. Tematikus keresés: a startlap családban van arboretum.lap.hu oldal, ezen megtalálhatóak a

magyar arborétumok, botanikus kertek mellett európaiak is.

Kulcsszavas keresés: a megismert, megszokott keresőprogramba kell beírni: arborétum, és

a találatok közül kiválasztani a minket érdeklőt, a számunkra megfelelőt. (Itt is megjelenik

az arboretum.lap.hu)

2. A használt keresőprogramnak megfelelően be kell állítani, hogy képeket adjon meg

találatként (Google: Képek, origo: kép).

3. A keresőprogramban be kell jelölni, hogy képet keresünk.

4. A Gyorskeresőbe beírjuk, amit keresünk (például bagoly, csóka stb.), és a találatok

megjelenése után az Elemtípusnál állíthatjuk be, hogy csak a Kép illetve Hang találatokat

mutassa.

5. A használt levelezőprogramtól függ, mindegyikben van mappa az érkezett leveleknek

(Beérkezett üzenetek, Érkezett, Beérkező levelek stb.), az elküldötteknek (Elküldött

elemek, Elküldött, Elküldött levelek stb.), a (részben) megírt, de el nem küldött leveleknek

(Piszkozat), és a törölteknek (Törölt elemek, Kuka stb.).

6. Mert a törölt levelek először csak a (használt programtól függő elnevezésű) Törölt elemek,

Kuka stb. nevű mappába kerülnek. Azonban nem törlődnek a postafiókból, ami így

megtelhet, és e miatt nem kapjuk meg a nekünk küldött leveleket.

7. El lehet menteni fájlként (akár a formátum megválasztásával), a programtól függően a

Fájl menüben a Mentés másként menüponttal, vagy a Mentés ikonjára kattintva. A

kiválasztott leveleket ki lehet nyomtatni (Fájl menü Nyomtatás, vagy a Nyomtatás ikonja).

8. A levelezőprogram címtárában; a számítógépen (szövegfájl a merevlemezen) vagy más

háttértárolón; illetve hagyományos módon felírjuk egy noteszba.

121

9. chat, MSN / Windows Live Messenger (utóbbi akár webkamerával), elektronikus levél –

egyirányú, nincs azonnali visszajelzés; telefon: Skype (akár webkamerával).

122

V. Információs társadalom

55. óra Szabadon felhasználható források

Oktatási cél: Szabadon hozzáférhető tudásbázisok megismerése

Nevelési cél: A nyomtatott információhordozókat folyamatosan felváltják a szabadon

hozzáférhető tudásbázisok. Ezek segítségével sokkal hamarabb juthatunk hasznos

információkhoz.

Képzési cél: A tanulók képesek legyenek információkat keresni a szabadon hozzáférhető

források között.

Szemléltetőeszközök: Internet, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.



Már hozzászoktunk, hogy ha anyagot kell keresni valamilyen témában egy házi dolgozat

elkészítéséhez az Interneten keresünk.

Egy címet, ahová el szeretnénk menni, megkereshetjük hagyományos térképen, de az Internet

segítségével is.


A tanulók közül lehet, hogy van olyan, aki már ismeri a Wikipédiát, hiszen ha egy keresőbe

kulcsszavasan keresünk, a találatok között biztosan megjelenik. Ezért is fontos, hogy tudják

mit jelent, hogyan fejleszthető. A munkafüzet 1. feladata ezzel kapcsolatos.

A Magyar Elektronikus Könyvtár szintén egy hasznos információforrás. Nézzük meg együtt

az oldalt és a keresések módját. Nézzük meg a kategóriákat és az ahhoz tartozó témákat. Ha

tematikusan keresünk, tudnunk kell, hogy melyik téma melyik kategóriába tartozik. Ezt

gyakoroltatja a munkafüzet 2. feladata.

A googlemaps segítségével keressük meg városunk térképét és nézzük meg, hogy milyen

részletességgel, mekkora nagyításban láthatjuk. Tanulják meg és gyakorolják a tanulók a

navigálás eszközeit, a munkafüzet 4. feladata ezt kéri számon.

Ha marad idő, nézzük meg a többi szabadon felhasználható információforrásokat a tankönyv

alapján.

Munkafüzet:

A munkafüzet mindegyik említett témához tartalmaz feladatot, amelyet párhuzamosan a

tankönyvvel fel lehet dolgozni.


A Wikipédia nem helyettesíti teljes egészében a lexikonokat, hanem inkább egy helyre gyűjti

azok tartalmát úgy, hogy megjelöli, honnan származik az információ.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban szerző, cím, téma szerint egyaránt lehet keresni, és

összetett keresésre is van lehetőség.

A neten gyorsabban kereshetünk meg egy címet a hagyományos térképhez képest, és még ki

is nyomtathatjuk a térkép részletét.

Napilapokat, hetilapokat, magazinokat, ifjúsági folyóiratokat ajánlhatunk olvasásra.

123

56. óra Személyes adatok

Képességek: Személyi és személyes adatok ismerete, azok megkülönböztetése, adatkezelés,

információszerzés és feldolgozás.

Nevelési cél:

Személyi adatok védelmének fontossága

Adatok kezelésének felelőssége

Informatikai biztonság


Információszerzés az internetről

Adataink védelmének fontossága

Kritikai képesség

Mindennapi életben való eligazodás

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkalap, oltási könyv,



I. Motíváció

Adjunk a tanulók kezébe adatokat tartalmazó (személyi és személyes adat is legyen)

szókártyákat, majd olvassák fel! Fogalmazzák meg, hogy ezek mind adatok! Ismételjék át az

adat fogalmát! (Frissítő kérdések:1.) Álljanak a gyerekek csoportokba aszerint, hogy milyen

típusú adat van náluk. (Frissítő kérdések: 2.) Próbáljanak meg más szempont szerint

csoportokat kialakítani! (Személyi és személyes adatok csoport kialakítása a célunk!) Idézzék

fel az 5. osztályban tanultakat a személyi és személyes adatok elkülönítésére!

II. Személyi és személyes adatok

Tk. 1., 2. feladat

Tk. szövegét olvassák fel!

Fogalom

Személyes adat: minden olyan információ, ami az adott személyt jellemzi, azaz egy adott

személlyel kapcsolatba hozható, amely adatból az érintett személy egyértelműen azonosítható.

Tk. 3. feladat (Segítenek a képek!) Nézzenek meg egy oltási könyvet! Milyen adatok

találhatók benne! Nézzenek meg egy tömegközlekedésben használt bérletet is! Ezen milyen

azonosítók találhatók? Hasonlítsák össze az adatokat! Miért találunk különböző adatokat

rajtuk?

A Fl. 1., 2. feladat frontális megbeszélése.

III. Adatkezelés

124

Tk. szövegét olvassák el az adatkezelésről! Tk. 4. feladat

Mely adataink változhatnak? Melyek nem?

IV. Adatvédelem

Személyes adatainkat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés ellen. Személyes adat akkor

kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul. A törvény egyes, kivételes esetekben elrendelhet

kötelező adatkezelést.

Tk. 5. feladat: A tanulók mondják el tapasztalataik és korábbi ismereteik alapján, hogy

melyek azok a hozzánk tartozó adatok, amelyeket elmondhatunk, gyakran meg is tesszük.(Pl.:

név, minden bemutatkozásnál, …), illetve mely adatainkat szükséges titokban tartani, és

nem ajánlatos elmondani senkinek.(Pl.: jelszavak, bankkártya kódok, …)

Olvassák el a Tk. idetartozó szövegét! Közben beszéljék meg a Tk. 6., 7. feladatát!

Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy mindig csak a legszükségesebb adatokat adjunk meg

magunkról az interneten, így kisebb a „támadási” felületünk. Ahogy az utcán sem állnak

szóba ismeretlenekkel, itt, ahol nem is közvetlen a kapcsolat, még bizonytalanabb, hogy kivel

találkoztak össze a hálózaton. Ne felejtsék, a képeknek sem feltétlen lehet hinni!

Házi feladat:

A Fl. 3. feladat

A lecke végén található üdítő kérdések segítenek átgondolni az személyi és személyes

adatokkal kapcsolatos tudnivalókat.

125

57. óra Az informatika múltjára vonatkozó történetek

Tananyag: Az informatika múltjára vonatkozó történetek

Tananyagfejezet: Információs társadalom

Oktatási cél: A számítástechnika történetében legjelentősebb szerepet játszó magyar tudósok

nevének, munkásságának megismerése.

Nevelési cél: A magyar tudósok meghatározó szerepet játszottak az informatika történetében.

Képzési cél: Kalmár László és Simonyi Károly (Charles Simonyi) életének bemutatása.

Szemléltetőeszközök: Internet-kapcsolattal rendelkező számítógép, projektor, magyar

tudósok arcképei (akár digitálisan is), tankönyv, munkafüzet.

Munkaformák: Frontális munka, tanulói kiselőadások.


Bevezető kérdések: 1. Neumann János, Kalmár László, Kozma László, Nemes Tihamér, Kemény János /John

George Kemeny/.

2. A tanulótól, iskolától, tanártól függ, például Bolyai János (matematikus), Eötvös Loránd,

Jedlik Ányos, Gábor Dénes (fizikusok), Teller Ede (atomfizikus), Simonyi Károly fizikus

– az édesapa!; Szent-Györgyi Albert (biológus).

3. A tanulótól, iskolától, tanártól függően: Jegyzettömb, WordPad, MS Word; Writer

(OpenOffice.org), KWrite (Linux); AbiWord (ingyenes, Windows operációs rendszerhez).

Tavaly Neumann János munkásságát ismerték meg a tanulók, idén újabb két, a

számítástechnika történetében jelentős szerepet játszó magyar tudóssal ismertetjük meg a

tanulókat: Kalmár Lászlóval és Simonyi Károllyal.

A téma jellegéből adódóan főleg frontális tanári munkát használunk, de a téma egyes

részeit előzetesen kiselőadás céljára kiadhatjuk érdeklődőbb tanulóknak. Ez utóbbi esetben

mindenképpen segítsük a felkészülésüket megfelelő irodalommal, és sok képpel! A képeket

projektorral kivetíthetjük, készíthetünk PowerPoint bemutatót is.

Anyagot gyűjthetünk az Internetről, akár a Sulinet Digitális Tudásbázisból is. A későbbi

években más tudósok munkásságával is megismerkedünk.

A Kalmár László által tervezett szegedi katicabogár bemutatásakor érdemes a működését

modellező programot is bemutatni, mely elérhető a

http://www.inf.u-szeged.hu/~csendes/katica/honlap/ weblapon (az URL a tankönyvben is

megtalálható). Projektorral kivetítve érthetővé válik a katicabogár működési elve.

Simonyi Károly, avagy Charles Simonyi neve valószínűleg ismertebb a tanulók között, a

közelmúltbeli űrutazás okán. Valószínűleg sok anyagot találunk erről az Interneten, így

inkább e témát ajánljuk tanulói kiselőadásnak.

Házi feladatként a tankönyv kérdéseiből és a munkafüzet feladataiból válogathatunk.


1. Jelentős részben neki köszönhető, hogy a szegedi József Attila Tudományegyetemen

1957-ben megkezdődött a programozó matematikusok képzése.

2. A szegedi katicabogáréban, tervezője és kivitelezője Muszka Dániel volt.

3. A Microsoft-nál több mint húsz évet, azután 2002 óta a saját cégében: Intentional

Software Company.

4. Az Office programcsomag Word szövegszerkesztő és az Excel táblázatkezelő programjai.

http://www.inf.u-szeged.hu/~csendes/katica/honlap/

126

58. óra Információgyűjtés hálózatokról

Képességek: Kommunikációs képesség, információ összegyűjtésének, és feldolgozásának

rögzítésének képessége, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Az önálló

ismeretszerzéshez szükséges képességek

Nevelési cél:

Kommunikációs eszközök helyes használata,

Mindennapi életben való eligazodás


Információ keresése és felhasználása



Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

Döntési




Mások adataihoz, dokumentumaihoz való hozzáférés a helyi hálózaton és az interneten

keresztül.

Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései.

Lehetőségek és korlátok.


1. 100 évvel ezelőtt az emberek információt egymástól és az újságokból, könyvekből

szerezhettek. Napjainkban a nyomtatott információhordozókból (könyvek, folyóiratok, napi

lapok), telefonon, SMS-ben, a rádióból, tévéből, internetről szerezhetnek információt.

2. Leggyakoribb lehet a net, a telefon, a rádió, a tévé és a nyomtatott információhordozók.

3. Lefényképezzük, vagy leírjuk, esetleg lerajzoljuk a számunkra fontos dolgokat.

1. feladat:

Az új fiók létrehozásának egyik lehetséges módja: Start\Sajátgép\Vezérlőpult\Felhasználói

fiókok\Új fiók létrehozása útvonalat végigjárva meg kell adni a fiók nevét, a fiók típusát,

majd be lehet állítani a fiókhoz tartozó jelszót és képet.

2. feladat:

Készíts egy egyszerű rajzot! Mentsd el a felhasználói fiókodhoz tartozó mappába!

A rajzot a tanult rajzolóprogramok bármelyikével el lehet készíteni. Mentés másként

menüpontnál a létrehozott új fiók megjelenik, „XYdokumentumai” néven. Ide kell menteni a

rajzot.

127

3. feladat:

Védd le a mentett munkádat megnyitás ellen!

A fájl ikonjára jobb egérgombbal kattintva módosíthatjuk a fájl tulajdonságait. Az

attributumoknál az írásvédett lehetőséget választva, a későbbiekben a fájlt hiába próbáljuk

módosítani, nem engedi menteni az operációs rendszer.

4. feladat:

Az informatika szó jelentése a http://hu.wikipedia.org/wiki/Informatika oldalról:

Az informatika (legközelebbi angol megfelelője az information technology, IT) önálló

tudományág, amely az információk rögzítésével, kezelésével, rendszerezésével,

továbbításával foglalkozik. Ezt a tevékenységét főként számítógépeken végzi:

elméleti úton azáltal, hogy módszereket, modelleket, formalizmusokat dolgoz ki a

számítógépek készítéséhez és működtetéséhez;

mérnöki tevékenységgel úgy, hogy számítógépeket készít, illetve azokhoz elektronikai

eszközöket alkot (hardver);

rendszertervezéssel és -készítéssel azáltal, hogy a számítógépek működtető eszközeit

hozza létre, illetve azokat működteti (szoftver);

alkalmazza a számítógépet azáltal, hogy különböző feladatok elvégzése alkalmassá

teszi, például: orvosi alkalmazások, kereskedelmi rendszerek, CAD, nyilvántartások

stb.).

Az informatika az információtudomány, a matematika és az elektronika elegye. Az

informatikus az, aki e fenti területek valamelyikében szerzett képesítésével számítógépeket,

vagy számítógépeken alkot, fejleszt, kutat, vagy azok eredményeit használja. Ma még sokan

vannak akik más területen szerzett képesítéssel végzik ezt a tevékenységet (úttörők).

5. feladat:

A Wikipédia keresőjébe beírva a nevet, találatként megkapjuk a név jelentését.

6. feladat:

A Wikipédia keresőjébe idézőjel közé beírva a vezeték és keresztnevet, találatként megkapjuk

a lehetséges névrokonokat.


1. feladat: Fogalmakhoz a jelentésük megkeresése (I Információs és kommunikációs kultúra,

kr kritikai)

2. feladat: Felhasználói fiókok beállításának megváltoztatását kell leírni. (szö szövegalkotás

képessége)

3. feladat: A jó jelszó tulajdonságainak felismerése (dg deduktív gondolkodás)

4. feladat: Wikipédiában végrehajtandó keresési feladat (i komplex információk kezelésével

kapcsolatos képességek, lk lényegkiemelő, p problémamegoldó)

5. feladat: Rejtvény megfejtése (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása

ig induktív gondolkodás (egyestől az általánosításig)


1. Munkáinkat megvédjük a véletlen vagy szándékos módosítás, kitörlés ellen.

2. Írásvédetté lehet tenni a fájlokat, vagy a megnyitást is le lehet védeni jelszóval.

3. Információt gyűjthetünk az internetes enciklopédiából, a Wikipédiából, FTP-bel idegen

gépek wincseszterén barangolhatunk és fájlcserélő programokkal fájlokat cserélhetünk.

4. Egy közösség tagjai az adatokat tartalmazó wincseszterhez kapnak hozzáférési jogokat. Ez

jelentheti csak a fájl megnyitását (olvasás) vagy a feltöltést is. Feltöltés során az otthoni

gépről a távoli gép wincseszterére másoljuk a fájljainkat, és így a közösség minden tagja

számára elérhetővé tesszük ezeket.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Informatika

http://hu.wikipedia.org/wiki/Angol_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hardver

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szoftver

http://hu.wikipedia.org/wiki/CAD

http://hu.wikipedia.org/wiki/Inform%C3%A1ci%C3%B3tudom%C3%A1ny

http://hu.wikipedia.org/wiki/Matematika

http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektronika

http://hu.wikipedia.org/wiki/Informatikus

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Att%C3%B6r%C5%91

128

5. Azért kell nagyon meggondolni, hogy mit osztunk meg fájlcserélő programmal, mert

onnantól nem tudjuk ellenőrizni a fájljaink terjedését a neten, esetleg olyan emberekhez is

eljut, akikhez nem szeretnénk, vagy egyes emberek visszaélnek a munkáinkkal.

6. Az alkotó (szerző) jogát a művéhez.

Érdekességek:

A Wikipédia címe: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap

Fájlcserélő programok: StrongDC, LimeWire

A szerzői jogról:http://www.kontextus.hu/hirvero/artisjus.html

Netikett fordítása 1998-ból

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/kultura/rfc1855h.hun

Jó: http://kopi.sztaki.hu/index.php?mainpage=netiquette&language=hun&h=netikett

A vége a jogtsiztaságról:

http://www.mlbe.hu/netikett.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Netikett

http://home.iae.nl/users/nickl/mikrosz.html#N

Net ismeretek:

http://www.minok.hu/glossary/8

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap

http://www.kontextus.hu/hirvero/artisjus.html

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/kultura/rfc1855h.hun

http://kopi.sztaki.hu/index.php?mainpage=netiquette&language=hun&h=netikett

http://www.mlbe.hu/netikett.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Netikett

http://home.iae.nl/users/nickl/mikrosz.html#N

http://www.minok.hu/glossary/8

129

59. óra Számítógépes játékok

Képességek: Kommunikációs képesség. Információ összegyűjtésének, feldolgozásának és

rögzítésének képessége. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Az önálló

ismeretszerzéshez szükséges képességek.

Nevelési cél:


mindennapi életben való eligazodás.


információ keresése és felhasználása,

az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek,

információs és kommunikációs kultúra,

problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

döntési képesség.




1. Előkészítés

Beszélgessünk a számítógépes játékokról.

Meséljék el, hogy melyik a kedvenc számítógépes játékok. Mennyi időt játszanak ezzel a

játékkal, miért szeretik stb.

Érdekességként megemlíthetjük, hogy a legnépszerűbb számítógépes játék jelenleg a Word

Warcraft.

Az élmények mellett, ami a játék örömét illeti, emeljük ki a kockázatokat is.

2. Számítógépes játékok

A tankönyv feladata alapján, minden egyes esetben beszéljük meg, hogy mit tehetünk, hogyan

védekezhetünk ellene.

Játékszenvedély

internetjátékok

Adtavédelem

3. Internet használat veszélyei

Az Internet bizonyos tartalmainál fogva jelenthet veszélyt számotokra. A tisztességes

weboldalak mellett ugyanis könnyen találkozhatunk az Interneten olyan oldalakkal, amelyek

megtévesztő, hamis információkat tartalmaznak, vagy az egészséges erkölcsi- és szellemi

fejlődésetekre károsak.

130

Ha az Interneten barangolva ilyen oldallal találkozol,

ne háborodj fel, nem ellened, érted tiltottuk le a lap

megjelenését.

Meséljenek erről a gyerekek, találkoztak-e már ilyen oldalakkal. Nagyon fontos, hogy ezen az

órán ne csak azt emeljük ki, hogy milyen veszélyekkel jár az internethasználat, hanem azt is,

hogy mit kell tenniük, illetve hogyan tudják a minimálisra csökkenteni a veszélyforrást.

Látogassák meg a biztonságos internet oldalát, olvassanak érdekes cikkeket.

http://www.biztonsagosinternet.hu

4. Netikett szabály

Értelmezzék, és elemezzék a netikett legfontosabb szabályait!

Az órához felhasználhatják a Nemzeti Tankönyvkiadó honlapjáról letölthető digitálistáblára

készült anyagot.

www.ntk.hu

Netikett

Ne higgy el mindent, amit az interneten olvasol. Beszélj a szüleiddel, vagy tanároddal

arról, amit furcsának tartasz!

Ne add meg a nevedet, lakcímedet és a telefonszámodat interneten soha senkinek!

Figyelj, ha az internetről adatokat töltesz le, gyakran társulnak ilyenkor vírusok, vagy

férgek is, amelyek kárt okoznak.

Légy óvatos csengőhangok letöltésénél, a mobilodra. Ezzel nagyon könnyen káros

szoftvereket tölthetsz a telefonodra, és ez amellett még igen drága is lehet

Ne nyiss meg adatállományokat az e-mailekben, vagy az Internet Messenger-ben, ha

nem tudod, ki küldte őket, ezáltal ugyanis könnyen vírust, férget, vagy más károkozó

programokat tölthetsz a számítógépedre.

Figyelj oda amikor zenét és filmeket töltesz le az internetről, te is büntethető lehetsz,

A chat-csatornákon könnyen lehet ismeretséget kötni. Néha ezek szeretnének

találkozni is veled. Ezt meg kell beszélni a szülőkkel, mert sajnos vannak olyan

emberek, akik rossz szándékkal keresnek kapcsolatot veled épp ilyen módon.

http://www.biztonságosinternet.hu

http://www.biztonsagosinternet.hu/

http://www.ntk.hu/

http://www.biztonsgosinternet.hu/

131

VI. Könyvtári informatika

61. óra A betűrendes leíró katalógus

Tananyag: A betűrendes leíró katalógus

Tananyagfejezet: Könyvtári informatika

Oktatási cél: A könyvtári rendezési elvek megismerése.

Nevelési cél: A tanulók tudjanak önállóan eligazodni a könyvtárban.

Képzési cél: A könyvtári rendezésről tanultak átismétlése, a betűrendes leíró katalógus

megismerése.

Szemléltetőeszközök: Az iskolai könyvtár és annak részei, katalógusszekrény,

katalóguscédula, számítógépes katalógus.

Munkaformák: Frontálisan irányított csoportmunka.


Bevezető kérdések: 1. Tanulótól függő: sehogy (teszem egymás után, ahogy megkapom); előbb a kedvenc írók, a

kedvelt témák; előre a kötelező olvasmányok, aztán más, a tanuláshoz szükséges könyvek,

majd a többiek; méret szerint; szín alapján stb.

2. Magyar abc: 44 betű; angol abc: 24 betű.

3. A szépirodalmi műveket (regények, mesék, verseskötetek) a szerzők nevének ábécé

sorrendje szerint rendezik sorba. Azokat, amelyeknek nincs feltüntetve a szerzője, a cím

első betűje alapján rendezik sorba.

4. ETO: Egyetemes Tizedes Osztályozás, ez alapján helyezik el a szakirodalmi műveket (a

kézikönyvek, lexikonokat, szótárakat, enciklopédiákat) a könyvtár polcain. Ez a

tudományokat tíz főosztályba csoportosítva határozza meg a könyvek elhelyezését. A

könnyebb keresés érdekében minden főosztályt tíz osztályra osztottak, azokat pedig

további tíz alosztályra.

A tanórán egyrészt átismételjük a könyvtári rendezésről tanultakat, másrészt a betűrendes

leíró katalógussal ismertetjük meg a tanulókat. Lehetőség szerint a könyvtári órákat tartsuk az

iskolai könyvtárban (ha ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges, akkor a települési

könyvtárban), így a könyvtáros kolléga segítségét is igénybe vehetjük. Néhány iskolában az a

szokás alakult ki, hogy a könyvtári informatika órákat “tömbösítve”, pl. egy teljes tanítási

napot igénybe véve tartják meg. Ez főleg akkor hasznos, ha a települési könyvtárat kell

igénybe vennünk. Szerencsés, ha a könyvtári órákon is rendelkezésünkre áll projektorral

felszerelt számítógép. Az adott könyvtár mérete, elrendezése szabja meg, hogy tudunk-e

egyszerre az egész tanulócsoporttal foglalkozni (valószínűleg nem), vagy 2-3 csoportra

bontva, a könyvtárosok segítségével tartjuk-e az órát.

Az óra elején röviden tekintsük át, ami a könyvtárban való eligazodáshoz szükséges:

milyen részei vannak az adott könyvtárnak, melyek a könyvtárhasználat helyi alapvető

szabályai stb.

A könyvtári betűrendet példák alapján ismertessük meg a tanulókat. Például feladatul

adhatjuk egy-egy tanulócsoportnak, hogy keresse meg a polcon egy-egy író megadott

könyveit, és nézze meg, milyen sorrendben vannak ott elhelyezve! Ezután könnyen

megtalálhatjuk a különbséget a hétköznapi ábécérend és a könyvtári betűrend között.

Természetesen olyan írót válasszunk, aki neve ismert a tanulók közt, sok műve van meg a

132

könyvtárban és a művek között vannak a betűrend szempontjából eltérőek is (pl. Lázár Ervin,

Fekete István, Jókai Mór, Csukás István, Janikovszky Éva stb.)

Ezzel a feladattal a Cutter-számot is megmutathatjuk a tanulóinknak. Miután a fogalmat

megismertettük velük, mindenképpen mutassunk meg, hogy a katalóguscédulán hol szerepel

ez az azonosító. Célszerű az elektronikus katalógusban is megmutatni a betűrendi jelet.


Üdítő kérdések: 1. Szépirodalmi művek: a szerzők nevének ábécé sorrendje szerint, illetve a cím első betűje

alapján. Szakirodalom: ETO. A könyvtárban a könyvtári betűrendet használják, ami több

ponton is eltér a hétköznap megszokott ábécétől.

2. A rövid és hosszú magánhangzókat nem különböztetjük meg, azok azonos betűnek

számítanak (a = á; o = ó; ü = ű). A két- vagy háromjegyű mássalhangzókat (cs, dzs stb.)

betűnként kell értelmezni, kivétel az sz betű. A könyv címében a kezdő határozott névelőt

nem vesszük figyelembe.

3. Ha egy szerzőnek több könyve is megvan a könyvtárban, akkor azokat a címük alapján is

betűrendbe kell rakni – ugyanúgy, a könyvtári betűrend alapján.

4. Minden műről készül egy vagy több katalóguscédula (attól függ, milyen szempontok

szerint, hány katalógus van a könyvtárban). Ezeket a cédulákat az adott szempont szerint

rendezetten, sorba téve tartják a katalógusszekrényben. A cédulákat is a könyvtári

betűrend szerint teszik sorba.

133

62. óra Új információs eszközök a könyvtárban

Tananyag: Új információs eszközök a könyvtárban


Oktatási cél: Az újabb könyvtári információhordozók megismerése.

Nevelési cél: Az önálló problémamegoldás fejlesztése.

Képzési cél: Az új könyvtári információs eszközök megismerése, használata.

Szemléltetőeszközök: Az iskolai könyvtár és médiatár, a könyvtár felszereltségétől függően

különböző médiák, számítógép, projektor.

Munkaformák: Frontálisan irányított csoportmunka.


Bevezető kérdések: 1. A könyvtár alapvető feladatai: gyűjt (könyveket és más ismerethordozókat), rendszerez,

tárol és átad. A könyvtáros pedig mindig szívesen segít, a gazdag választékból ajánl, az

újdonságokról tájékoztat. Mik a könyvtárak feladatai?

2. Elsősorban könyveket, újságokat, ez bővült előbb diával, diafilmmel, majd hanglemezzel,

hangkazettával, aztán videókazettával, CD-vel, DVD-vel (nem nyomtatott, audiovizuális

információhordozók).

3. A könyvtártól függően lehet hanglemez, hangkazetta, videókazetta, CD (CD-ROM, zenei

CD, hangoskönyv), DVD.

4. Az iskolától függ, lehet bármi a fent leírtak közül.

A tanóra célja, hogy a tanulók megismerjék az újabb könyvtári információhordozó

médiumokat. Természetesen ezt a tanórát is könyvtárban érdemes megtartani. Ha az iskolai

könyvtár felszereltsége ilyen téren viszonylag szegényes, akkor erre az órára

„vendégeskedjünk” egy másik, jobban felszerelt könyvtárban (pl. a települési könyvtárban,

vagy egy másik oktatási intézmény könyvtárában).

A tanóra elején beszélgessünk el a diákokkal a könyvtárak régi és mostani feladatairól,

szerepéről (alapul a tankönyvben írtakat vehetjük). Megkérdezhetjük tanulóinkat, mikor és

mire használták már ők vagy szüleik a könyvtárakat? Biztosan lesz minden tanulócsoportban

olyan diák, aki nemcsak a könyvek kölcsönzését illetve a kézikönyvtár használatát említi,

hanem használt már más információs eszközöket is. Ezen elindulva beszélgessünk a

könyvtárak szerepének változásáról és az új információs eszközökről. Az új médiumokat és

használatukat lehetőség szerint mutassuk is meg a tanulóknak – itt természetesen az adott

könyvtár lehetőségeit figyelembe kell vennünk.

Mutassuk meg a tanulóknak, hogy az adott könyvtárban hol találhatóak az egyes

információs eszközök, illetve hogyan lehet azok között keresni (elektronikus katalógus).

A papír alapú illetve nem nyomtatott információhordozók előnyeit, hátrányait a tanulókkal

együtt közösen beszéljük meg. Keressünk példát arra is, hogy mikor érdemes a különféle

médiumokat használni.


Üdítő kérdések: 1. Kezdetben: a korabeli információhordozók megőrzése (agyagtáblák, papirusztekercsek,

kódexek). Később: irodalmi, ismeretterjesztő, tudományos és művészeti kiadványok

gyűjtése, rendszerezése, kölcsönzése. Mára: nyomtatott és nem nyomtatott

információhordozók, valamint számítógépek és informatikai eszközök is megtalálhatóak.

134

A könyvtárak egyre inkább információs központként működnek, fontos helyszínei a

tanulásnak, az önművelésnek, az általános műveltség bővítésének.

2. Csak az újabbak: videókazetta, CD (CD-ROM, zenei CD, hangoskönyv), DVD és a

számítógépes háttértárolók.

3. Sérülékenyek, kopnak, szakadnak, egy példányt csak egy személy használhat egy időben,

több példány beszerzése pedig esetenként jelentős plusz költséget jelent. Hozzáférni pedig

csak a könyvtár nyitvatartási idejében lehet, akárcsak a róla készült katalóguscédulához.

4. Kevésbé rongálódnak, a tárolás körülményeire nem annyira érzékenyek, kis helyet

foglalnak. Az elektronikus dokumentumok bármikor, távolról is használhatóak, egyszerre

többen is hozzáférnek, a tárolt információ frissíthető, módosítható.

135

63. óra Az információkeresés technikái

Tananyag: Az információkeresés technikái


Oktatási cél: A lexikonok, enciklopédiák használatának megismerése.

Nevelési cél: Az önálló problémamegoldásra nevelés.

Képzési cél: A lexikonok, enciklopédiák használatához szükséges tudnivalók megismertetése.

Szemléltetőeszközök: Az iskolai könyvtár, lexikonok, enciklopédiák, tankönyv, munkafüzet



Bevezető kérdések: 1. A kézikönyvek (szótárak, lexikonok, enciklopédiák) az olvasóteremben találhatóak.

2. Ezeket olyan sokan használják, hogy nem biztos, haza lehet vinni őket, csak helyben

olvashatóak.

3. Lehetnek általános lexikonok, ezekben minden tudományághoz kapcsolódó ismeret

megtalálható. És vannak szaklexikonok, melyek egy-egy szaktudomány körébe tartozó

ismeretekkel foglalkoznak. Ezek címéből kiderül, mi a bennük feldolgozott

tudományterület, például Zenei lexikon, Biológiai lexikon, Művészettörténeti lexikon stb.

4. Ezekben idegen eredetű, de gyakran használt szavak magyar jelentését írják le.

A tanórán azt beszéljük meg a tanulókkal, hogyan lehet a kézikönyvtár elemeiben, a

lexikonokban illetve enciklopédiákban információt keresni.

Az óra elején ismételjük át, hogy milyen könyvek találhatók a kézikönyvtárban, és mire,

hogyan lehet azokat használni. Tavaly, a kiselőadás készítésekor érintettük már ezt a témát.

A lexikonok használatát célszerű egy konkrét példán bemutatni a tanulóknak. Hatékony

lesz a munka, ha a tanulók néhány fős csoportokban dolgoznak, és csoportonként kapnak

kézbe egy-egy lexikont. Először ugyanazt a fogalmat, ugyanabban a lexikonban keresi meg

minden csoport, eközben előkerülnek a szükséges fogalmak: a név- és tárgymutató, a címszó,

a szócikk, az utaló stb. Keressük meg együtt az információt, ügyeljünk arra, hogy minden

diák nyomon kövesse a keresési folyamatot! Természetesen a keresendő fogalom mibenlétét

befolyásolja az, hogy milyen lexikon áll rendelkezésre több példányban a könyvtárban, és

vegyük figyelembe a tanulók életkorát is.

Ezután a csoportoknak különböző keresési feladatokat adhatunk, természetesen újabb,

különböző lexikonokat, enciklopédiákat bocsássunk rendelkezésükre! A keresendő

fogalmaknál, témáknál vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat és a csoportok

érdeklődési körét is! Bonyolultabb a feladat, ha a szükséges lexikonokat, szótárakat is

önállóan kell kiválasztani a tanulóknak.


Gyakorlati feladatként konkrét keresési feladatokat adhatunk, most már tanulónként (és nem

csoportonként) különbözőt.

Üdítő kérdések: 1. Direkt vagy más néven elsődleges tájékoztatási eszközök: azok az információhordozók,

amelyekben rögtön megtaláljuk a választ a kérdésünkre.

2. A szócikk első szava, ami után az arra vonatkozó rövid, lényegre törő ismeretek,

tudnivalók, magyarázatok szerepelnek.

136

3. A címszavak ábécé sorrendben vannak írva, így gyorsan megtalálható, amire keresünk. Ha

többet szeretnénk megtudni az adott témáról, akkor az utalók segítségével a többi címszót

is érdemes megkeresni. A lexikonok végén van egy név- és tárgymutató, ami a

címszavakon kívül a gyakran előforduló szavakat is tartalmazza, ugyancsak ábécé

sorrendben.

4. Ide tartoznak a lexikonon kívül az enciklopédiák és a szótárak.

5. A másodlagos (másképp közvetett, indirekt) tájékoztatási eszközök, amelyekből az derül

ki, milyen dokumentumokban találjuk meg azt, amire kíváncsiak vagyunk. Ilyenek többek

között a bibliográfiák, katalógusok.

137

64. óra A médiák megkülönböztetése

Tananyag: A médiák megkülönböztetése


Oktatási cél: A médiák tulajdonságainak megismerése, csoportosítása.

Nevelési cél: A rendszerező képesség fejlesztése.

Képzési cél: A médiák tulajdonságainak megismerése, csoportosítása több szempont alapján.

Szemléltetőeszközök: Az iskolai könyvtár és médiatár, a könyvtár felszereltségétől függően

különböző médiák, számítógép, projektor.

Munkaformák: Frontálisan irányított egyéni munka.


Bevezető kérdések: 1. Az Idegen szavak szótára szerint: közeg, tájékoztatási eszköz, tömegkommunikációs

eszköz. A mai szóhasználatban az információ tárolásának, terjesztésének,

megjelenítésének az eszköze. Például újság, rádió, televízió.

2. Mágneses háttértárak: hajlékonylemez, merevlemez, valamint a mágnesszalagos háttértár

(streamer /sztrímer/);

Optikai tárak: a CD, DVD család tagjai (csak olvasható, egyszer vagy többször írható

lemezek), illetve a DVD-nél az egy és kétrétegű változatok, és jön a Blu-ray lemez.

3. Hangot: hanglemezen, hangkazettán, CD-n, illetve számítógépes háttértárolókon.

Mozgóképet: videókazettán, DVD-n, Blu-ray lemezen, illetve számítógépes

háttértárolókon.

A tanóra célja a két órával ezelőtt megismert információs eszközök jellemzése,

csoportosítása. Természetesen ezt az órát is abban a könyvtárban érdemes tartani, ahol a két

órával korábbit – akár össze is vonhatjuk ezt a két órát. Ha valamilyen eszközzel az adott

könyvtár nem rendelkezik, akkor arról keressünk képet a tanulóknak (pl. mikrofilm vagy Blu-

ray lemez).

A tanóra elején ismételjük át, milyen újfajta információs eszközökről hallottak a tanulók.

Valószínűleg elhangzik a tanulók szájából is a ’médium’ vagy ’média’ szó, vagy ha nem, akkor

mi vezessük be ezt a kifejezést. Beszéljük meg, mit jelent ez a fogalom, és mi a helyes

használata.

A médiák csoportosítását a tanulókkal közösen beszéljük meg. Kérdezzük meg, mi alapján

sorolnák csoportba a médiákat! Valószínűleg több szempontot is mondanak majd, végezzük el

minden szempont szerint a csoportba sorolást! A csoportosítás eredményét ábrán is

illusztráljuk (digitális táblán könnyen előkészíthetjük a csoportosítás ábráit, melyeket itt már

csak megjeleníteni kell). Amelyik szempont nem került szóba, azt mi említsük meg.

A tárolás elve szerinti csoportosításnál felvetődik, hogy milyen elven működnek az

információs eszközök. Erre most csak érintőlegesen, a tanulók életkorának megfelelően

térjünk ki, mivel a diákok fizikai ismeretei még nem alkalmasak arra, hogy ezt a témát

részletesen tárgyaljuk.


Üdítő kérdések: 1. Média: az Idegen szavak szótára szerint: közeg, tájékoztatási eszköz,

tömegkommunikációs eszköz. A mai szóhasználatban az információ tárolásának,

138

terjesztésének, megjelenítésének az eszköze.

Médium: az Idegen szavak szótárában az emberek és a szellemi világ között közvetítő

személy. A magyar nyelvben már régóta közismert kifejezés olyan emberekre, akik

szellemekkel beszélgetnek, a szellemek szavát közvetítik.

2. Nyomtatott vagy elektronikus média; az érzékelés módja szerint (auditív, vizuális,

audiovizuális), a tárolás elve szerint (mágneses, optikai, vegyi).

3. Nyomtatott médiatípusok: könyv, újság, térkép, kotta; elektronikus médiatípusok: a

hagyományos médiák elektronikus megfelelője (például hangoskönyv), multimédia

(egyszerre több érzékszervünkre hat) és az interaktív média (kétirányú információátadást

valósít meg).

4. Érzékelési mód szerint: auditív (hangzó anyagok) például hangkazetta, hanglemez, CD;

vizuális (a látással kapcsolatos), képek, mozgóképek: dia, diafilm, videó, DVD; illetve

audiovizuális, ezek hangot és képanyagot tartalmaznak, például videó, CD, DVD.

139


Tananyag: Összefoglalás


Oktatási cél: A Könyvtári informatika témakör összefoglalása.

Nevelési cél: A szerzett ismeretek rendszerezése.


Szemléltetőeszközök: Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép, projektor, az iskolai

könyvtár, tankönyv, munkafüzet.



A tankönyvi ábrák alapján foglaljuk össze és rendszerezzük a könyvtári informatikáról

tanultakat! Az elméleti összefoglalás után gyakorló feladatokat oldjunk meg a tanulókkal.

Egyénileg vagy néhány fős csoportokban dolgozzanak, az óra végén szánjunk időt a feladatok

megbeszélésére! A gyakorló feladatokkal próbáljuk az összes súlyponti témát lefedni!

A tananyagrész súlypontjai:

- A könyvtári betűrend sajátosságai és annak használata;

- A könyvtárak régi és új feladatai, szerepei;

- Új információs eszközök a könyvtárban; a különböző információhordozók előnyei és

hátrányai;

- A lexikonok használata, a fontosabb alapfogalmak: címszó, szócikk, utaló;

- A médiák megkülönböztetése, csoportosítása, a csoportosítás szempontjai.

Üdítő kérdések: 1. A szépirodalmi műveket szerzők nevének ábécé sorrendje szerint teszik rendbe, ha nincs

feltüntetve a szerzője, akkor pedig a cím első betűje alapján. Ha ugyanannak a szerzőnek

több műve is megvan a könyvtárban, akkor azokat a címük alapján is betűrendbe kell

tenni. Ne felejtsük, ehhez a könyvtári betűrendet használják!

2. A könyvtári betűrend több ponton is eltér a hétköznap megszokott ábécétől. A fontosabb

különbségek:

- a rövid és hosszú magánhangzókat nem különböztetjük meg, azok azonos betűnek

számítanak;

- a két- vagy háromjegyű mássalhangzókat (cs, dzs stb.) betűnként kell értelmezni;

- a könyv címében a kezdő határozott névelőt nem vesszük figyelembe.

3. Minden szerzőhöz tartozik a vezetéknevének első betűjéből és egy kétjegyű számból álló

jel. Ezt nevezik betűrendi jelnek. Minden betűhöz kilencven csoport tartozik, a számok

10-től 99-ig terjedhetnek.

4. A könyvtár típusától, gyűjtőkörétől függően lehet még: térkép, fénykép, kotta, dia,

diafilm, hanglemez, hangkazetta (magnókazetta), hangoskönyv, CD-ROM, (zenei) CD,

videokazetta, DVD.

5. A nem nyomtatott információhordozók előnye, hogy kis helyet foglalnak, kevésbé

rongálódnak, nem annyira érzékenyek a tárolás körülményeire. Az elektronikus

dokumentumok távolról is használhatóak, egyszerre többen is hozzáférnek, a tárolt

információ frissíthető, módosítható. A számítógépes (avagy elektronikus) katalógusokban

tetszőleges helyről, bármikor lehet keresni. Ez sokkal gyorsabb, egyszerűbb, mint a

katalóguscédulák böngészése.

140

6. Feltétele, hogy a könyvtárban dolgozóknak és a látogatóknak egyaránt jártasnak kell

lenniük az informatikai eszközök használatában. Egyes esetekben szükség van valamilyen

eszközre: lejátszó berendezésre, számítógépre a megfelelő meghajtóval,

internetkapcsolatra.

7. Azok az információhordozók, amelyekben rögtön megtaláljuk a választ a kérdésünkre.

Ilyenek például a lexikonok, enciklopédiák, szótárak.

8. A lexikonok egy- vagy többkötetes kézikönyvek, melyek szavak, kifejezések rövidebb

vagy hosszabb magyarázatát tartalmazzák ábécé sorrendbe rendezve. Lehetnek általános

vagy szaklexikonok. Az enciklopédiák a megjelenésük korának tudományos eredményeit

tartalmazzák a lexikonoknál bővebb terjedelemben. Általában nem ábécé sorrendben,

hanem tematikus elrendezésben találhatók bennük az ismeretek.

9. Szócikk: a lexikon szövegének egy összefüggő egysége.

Címszó: a szócikk első szava, ami után az arra vonatkozó rövid, lényegre törő ismeretek,

tudnivalók, magyarázatok szerepelnek.

10. Olyan információforrások, amelyekből az derül ki, milyen dokumentumokban találjuk

meg azt, amire kíváncsiak vagyunk. Ilyenek többek között a bibliográfiák, katalógusok.

11. Csoportosítási szempontok: nyomtatott vagy elektronikus média; az érzékelés módja

szerint lehet auditív, vizuális, audiovizuális, a tárolás elve szerint pedig mágneses, optikai,

vegyi.

12. Az interaktív média alapvetően különbözik a mai olvasási, rádiózási, televíziózási

szokásainktól. Ez ugyanis már nem csak egyszerű, passzív befogadást jelent. Ez a néző,

hallgató aktív közreműködését, beavatkozását biztosítva kétirányú információátadást

valósít meg. Mindenki a saját maga számára fontos, érdekes információkat válogathatja ki

a kínálatból, így beavatkozva a műsorba. Egyszerű példa: egy koncert vagy sportesemény

közvetítésekor az izgalmas részek, jelenetek a magunk kedve szerint kiválasztott

kameraállásokból nézhetők meg.

13. Az érzékelés módja szerint lehet:

- auditív (hangzó anyagok), például hangkazetta, hanglemez, CD;

- vizuális (a látással kapcsolatos), képek, mozgóképek: dia, diafilm, videó, DVD;

- audiovizuális: hangot és képanyagot tartalmaznak, például videó, CD, DVD.

Documents

Tanári kézikönyvofi.hu/sites/default/files/schoolbook/documents/RE00682... · 2015-09-09 · 6 Kép- és hangrögzítés eszközök Történele m 11/10 Az adat Adat és információ