TANÁRI KÉZIKÖNYV AZ IRODALOM 8. TANKÖNYVHÖZ · Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz 6 A Párisban járt az Ősz című vers feldolgozása nyo-mán ismerkednek meg

Bánki István – Radóczné Bálint Ildikó

TANÁRI KÉZIKÖNYV

AZ IRODALOM 8. TANKÖNYVHÖZ

irodalom 8 kk kolofonjav.indd 1 2014.06.03. 7:37

Szerzők:Bánki István –Radóczné Bálint Ildikó

© Bánki István, Radóczné Bálint Ildikó, 2010

2. kiadás, 2014

AP–080532ISBN 978-963-465-995-2

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítés:TypoStúdió Kkt. (Névery Tibor)

Terjedelem: 13,91 A/5 ívTömeg: 276 g

irodalom 8 kk kolofonjav.indd 2 2014.06.03. 7:37

Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz

3

Elkészült a megújult irodalom tankönyvcsalád be-fejező kötete. A 8. évfolyamos kompetenciaalapú könyv szerves folytatása az 5., 6. és 7. osztályos iro-dalomkönyveknek, és előkészíti a középiskolai ké-pességfejlesztő tevékenységet.

A tankönyv a korábbi kiadás kronologikus rend-jét követi, ugyanakkor jelentősen kibővült az 1945 előtti irodalmat bemutató rész. Részletesebb és te-ma tikusabb válogatást ad a könyv például Ady End-re, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós munkásságából is.

A tankönyv ugyanakkor tudatosan és átfogóan válogat a 20. század második felének/végének iro-dalmából is: a művek a 14–15 éves korosztály szá-mára jól feldolgozhatóak, megfelelnek a tanulók életkori sajátosságainak. Az átdolgozás során jelen-tősen bővült a tankönyvnek és a munkafüzetnek az elsajátítást, a tananyag-feldolgozást, a differenciá-lást segítő és támogató apparátusa.

A szövegértési-szövegalkotási kulcskompeten-cia fejlesztése mellett ugyanakkor az irodalomol-vasás nyújtotta tág lehetőségeket kihasználva más kulcskompetenciák (pl. digitális kompetencia, ma-tematikai kompetencia, szociális és állampolgári kom petencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, a hatékony önálló tanulás) fej-lesztését is bekapcsoltuk a tanítás-tanulás folyama-tába. A tankönyv nagy hangsúlyt helyez a kiemelt fejlesztési feladatokra is, különös tekintettel a tanu-lás tanítására.

Az irodalomelméleti ismeretek a taneszközben mindig alkalmazás közben, szemléletes magyará-zattal együtt jelennek meg, a pontos meghatározás, a korábbinál több magyarázat segíti a ta nulók és a pedagógusok mindennapi munkáját. A tankönyv az alsóbb évfolyamokon tanultakat koncentrikusan bővíti, táblázatokkal, gondolattérképekkel segíti elő a már tanult ismeretek rendszerezését. A tankönyv és a munkafüzet sok feladata páros, csoportos, ko-operatív tevékenységformára biztatja a gyerekeket.

Reményeink szerint a tankönyvben és a munka-füzetben található vázlatok, a művek elemzéséhez

készített táblázatok segítik a tanulók órai és otthoni felkészülését.

A fejezetek – az 5., 6. és 7. évfolyamos könyvek-hez hasonlóan – bevezető oldallal és a mottó szere-pét betöltő idézettel kezdődnek. A fejezetek végén az összefoglalások magyarázó szövegei és feladatai az ismeretek szintetizálását, a rendszerezést segítik elő. A tankönyv hat fejezetből áll: Édes, ékes anya-nyelvünk; Művészi törekvések a 19. század második és a 20. század első felében; „Az embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet” – válogatás a 20. szá-zad első felének irodalmából; „Modern idők” – drá-ma és film; Irodalom és történelem – szemelvények az 1945 utáni magyar irodalomból; Teremtett vilá-gok – a fantasztikum változatai regényben és filmen. A könyv fogalomtárral és tartalomjegyzékkel zárul. A kiegészítő anyagokat a tankönyvi résznél és a tar-talomjegyzékben csillaggal jelöltük.

A tankönyvhöz készült munkafüzet felépítése kö-veti a tankönyvét. A házi és ajánlott olvasmányok-hoz kapcsolódó feladatok olyan bőségesek, hogy az olvasmánynapló szerepét is betöltik. A munkafüzet kiválóan alkalmas a különböző munkaformákban végzett tevékenységre, az órai közös, csoportos, pá-ros és egyéni munkára, valamint az otthoni önálló tanulásra is. A munkafüzet melléklete az Irodalmi feladatlapok. Elkészült a könyvhöz kapcsolódó in-teraktív tananyag is.

Munkánk során soha nem felejtettük el, hogy a különböző ismeretek elsajátítása csak eszköz ta-nulóink műveltségének, világszemléletének kiala-kításához és formálásához. Tanóráink legfontosabb feladata a könyvnek, az irodalomnak a megszeret-tetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősí-tése.

Mindehhez kívánunk eredményes munkát és sok sikert!

A Kiadó és a Szerzők

Bevezető gondolatok„Csak anyanyelvemen lehetek igazán én.”

(Kosztolányi Dezső)

irodalom 8 kk.indd 3 2010.10.11 12:21:45


4

A 2010-ben tankönyvvé nyilvánított Irodalom 8. könyv és munkafüzet átdolgozásakor a NAT, a ke-rettanterv, a gyakorlati tapasztalatok és a kollégák észrevételei jelentős szerepet játszottak. Az Apáczai Kiadó 2008-ban elfogadott kerettanterve részletesen elemzi a 8. évfolyam irodalomtanításának céljait és feladatait, a készség- és képességfejlesztés területe-it, a továbbhaladás feltételeit. (Ezeket az elemeket a tanmenetjavaslatba beépítve a kézikönyvben is megtalálják a kedves kollégák.)

A könyv szemelvényanyaga alapvetően a 20. szá - zadi magyar irodalomból építkezik. Mint már a Be- vezetőben is említettem, részletesebb és tema ti-ku sabb válogatást ad a könyv Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós munkásságából is. De „belekósto-lunk” a világirodalom képviselőinek a munkáiba is. E sokszínű anyag elrendezésében a kronologikus és néhány fejezetnél a tematikus motívumokra épülő fejezetek összeállítása mellett döntöttünk.

a 8. évfolyamos irodalom taneszközök szerkezete, felépítése, módszertani javaslatok, óratervek

A munkafüzetben a tanulókat először a nyarukról, az akkor olvasott művekről, a televízióban megte-kinthető kedvenc műsorukról, a kulturális intéz-ményekben tett látogatásukról kérdezzük. A rész címe: Nyári barangolások a kultúra világában. Ez-után ismétléssel folytatódik a munkafüzet, amely nemcsak a 7. évfolyam, hanem az elmúlt három év ismereteire épül. Az ismeretek alapos felidézése és a képességek és készségek mérése több okból is szük-séges. Segítségükkel tisztázhatjuk, milyen alapokra

építünk az 8. évfolyamon, feltárhatjuk a fő hiányos-ságokat, a típushibákat. Az Irodalom feladatlapok-ban található Év eleji szövegértés segít a néma, értő olvasás mérésében. A hangos, kifejező olvasás mé-rését pedig a 6. osztályos könyvhöz készült Kézi-könyvben található értékelőlap alapján végezhetjük.

A tankönyv és a munkafüzet felépítését, használa-tát reményeink szerint a tanulók hamar megismerik, a fősáv és az oldalsáv beosztását, gondo latmenetét már bizonyára a korábbi években megismerték!

ismétlés, ismerkedés

édes, ékes anyanyelvünk

művészi törekvések a 19. század második és a 20. század első felében

Illyés Gyula, Tolnai Ottó és Krúdy Gyula írásával indul a nagy „kalandozás”, ezekkel a művekkel sze-retnénk tanulóinkat ráhangolni az olvasásra, az irodalmi művek hangulatára.

A szemelvények kiválóan alkalmasak a néma, szövegértő és a hangos, kifejező olvasás gyakorlá-

sára. Az Irodalom feladatlapokban található Év eleji szövegértés segít a néma, értő olvasás mérésében. Olvasásra és a szövegértés fejlesztésére ajánljuk a kézikönyvben található művet, Móra Ferenc Van-e Petőfi-kultusz? című írása nyomán szerkesztett el-beszélést, A vándorló könyvet.

Irodalmi barangolásunk során fontos feladatunk, hogy egy-egy korszak műveiben mutassuk meg a közöset, a hasonlót, és ezáltal képet adjunk a kor-stílusról, a stílus- és művészeti irányzatokról.

A Lázadás és formabontás alcímet viselő rövid fejezettel két-három órában foglalkozunk. Rövid betekintést nyerhetnek a tanulók a 19. század má-

sodik és a 20. század első felének művészetfelfogá-sába, a századforduló, a megjelenő új művészi tö- rekvések hátterébe. A korszakban megjelenő leg-fontosabb irányzatok rövid jellemzését is adjuk.

Megismerjük a szimbolizmus, az impresszioniz-mus, a szecesszió és az avantgárd fogalmát, az utóbbi legfontosabb irányzatait. Festmények, képzőművé-

irodalom 8 kk.indd 4 2010.10.11 12:21:45


5

szeti alkotások bemutatásával még szemléletesebben megismertethetünk tanulóinkkal egy-egy stílus-irányzatot.

A fejezetben megismerjük a képverset, ezt az új művészi kifejezési formát és Guillaume Apollinaire A megsebzett galamb és a szökőkút című alkotását.

Biztassuk a tanítványainkat, hogy írjanak képver-set adott vagy szabadon választott témában. (Az in-terneten könnyen megtalálhatják a kedves kollégák a következő képverseket, ajánlom ezek megtekin-tését: Nagy László: Árvácska, Juhász Ferenc: Vers Juhász Balzsamnak).

Ady Endre

A fejezet anyagával mintegy negyvennégy órában foglalkozunk, ebből Ady Endre munkásságával kö-zel tíz órában. (Az óraszámok megadásában heti 2 órával számolok.) Az első részösszefoglalásig a következő felosztással tervezünk:

A Nyugat vonzásában – egy folyóirat születéseAdy Endre életútjaÚtmutató – kalauz az Ady-versekhez

Hitvallás és küldetéstudat 1. Góg és Magóg fia vagyok én Sem utódja, sem boldog őse Kiegészítő anyag: Az Értől az Oceánig

Látomásszerű tájversek2. A magyar Ugaron

Élet-halál versek3. Párisban járt az Ősz

Szerelmes versek4. Lédával a bálban Őrizem a szemed

Forradalmi versek5. Dózsa György unokája Kiegészítő anyag: A Tűz csiholója

Magyarság-versek6. A föl-földobott kő

KUCKÓ – OLVASSUNK EGYÜTT! Kis Ady-szö-veggyűjtemény

RészösszefoglalásSzámonkérésI. irodalmi dolgozat írása

Ady Endre életútjának feldolgozása során lehetősé-günk van a hangos olvasási képesség és a szövegér-tési képesség fejlesztésére, valamint a szövegalkotás képességének fejlesztésére a költői életrajzból írt kiselőadások készítésével. Ajánlott tevékenységek

az életrajzot megismerő órán: az életút elolvasása, a tömörítés és a vázlatírás gyakorlása, tények, ada-tok kiemelése.

Az Útmutató-kalauz az Ady-versekhez tanköny-vi rész segítséget nyújt tanulóinknak Ady verse-inek a csoportosításához, a lírai én fogalmának a megértéséhez. Az ezt követő órákon Ady Endre pályaképével, költői hitvallásával, küldetéstuda-tával ismerkedünk meg. Fontos feladatunk lesz a tanulókkal megértetni a motívum, a szimbólum költészeti jelenségét és jelentőségét. Felelősségteljes és szép feladatunk a kezdeti lépések megtétele Ady jelképrendszerének a megismertetéséhez.

A magyar Ugaron című vers értelmezése során ismertetjük meg tanítványainkat a metonímiával, amelynek megértetéséhez a munkafüzet és a kézi-könyv is segítségünkre lehet. A vers elemzése során fordítsunk nagy hangsúlyt a gyerekek történelmi ismereteinek a felelevenítésére, a korabeli Magyar-ország elmaradottságának a bemutatására! A vers értelmezéséhez szempontsort nyújtanak a munka-füzet feladatai is. A vers zárlatában található „kaca-gó szél” szókapcsolat tanári munkám során már sok kérdés megbeszélését tette lehetővé:

a) Mit kacag a szél suhanása közben? Goda Imre a következőképpen fogalmaz ta meg a választ: „A virágkeresők meddő fára-dozását, mert minden igyekezetük bukásra ítélt a magyar Ugaron, e hazában.”

b) Mit gondolsz, együtt kacag-e a széllel a lírai én?

c) Milyen változást hoz a „kacagó szél” szókap-csolat a vers hangulatában?Válasz: A panasz elégikus hangoltságát iróni-ába fordítja.

d) Milyen költői képre ismersz a szókapcsolat-ban?

„az embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet” – válogatás a 20. század első felének irodalmából

irodalom 8 kk.indd 5 2010.10.11 12:21:45


6

A Párisban járt az Ősz című vers feldolgozása nyo-mán ismerkednek meg tanítványaink a szineszté-ziá val, amelynek teljesebb megismeréséhez a munka füzet és a kézikönyv Ötlettár része nyújt se gít-séget. Ajánlott tevékenységek a vers megismerése so rán: a költői szöveg- és képalkotás vizsgálata; a versben megjelenő képek, alakzatok felismerésé-nek, meg nevezésének, szerepének és hangulati ha-tásának gyakorlása; a versbeli hangulatok (idilli, elé gikus rész) megfigyelése; a stilisztikai eszközök versbeli szerepének felismerése.

A Lédával a bálban című vers feldolgozása so-rán az áthajlás szerepét is megismerjük. De persze kiemelt feladatunk a műelemzés képességének fej-lesztése és az önkifejezés képességének kiteljesíté - se is.

Az első irodalmi dolgozat megírását is Ady End-re költészetéhez kapcsolódva ajánlom: fogalmazás írása két-három oldal terjedelemben Ady Endre költészetének egyik motívumáról. Tanítványaim a szerelem motívumát szokták választani. A Lédával a bálban és az Őrizem a szemed versek elemzése so-rán az összehasonlító verselemzésre is kiváló lehe-tőségünk nyílik.

Ady forradalmi versei kapcsolódnak a Petőfi-ha-gyományhoz, ezért feleleveníthetjük a romantikus forradalmi látomásköltészet jellemzőit, az elmúlt évben tanult Petőfi-verseket. Feltárhatjuk a bibli-kus és mitologikus elemeket Ady verseiben éppúgy, mint a költemények tanító célzatú mondanivalóját.

A magyarság-versek jellemző darabja, A föl-föl-dobott kő – sok kedves kolléga kérésére – immár szerepel a tankönyvben. Ady verseinek ebbe a tí-pusába mintegy száz vers tartozik, melyek legfőbb kérdése az, hogy fenn tud-e maradni a nemzetek közötti létharcban a magyar nép. A föl-földobott kő című vers értelmezése során felidézzük Vörösmarty Szózatát, a „rendületlen hazaszeretet” gondolatát.

Móricz Zsigmond

Hét krajcár Légy jó mindhalálig

KUCKÓ – OLVASSUNK EGYÜTT! Árvácska

Ady Endre költészete után Móricz Zsigmond élet-útjával és munkásságával ismerkedünk meg mint-egy nyolc órában.

Az életút elolvasása, feldolgozása insert módszer segítségével is történhet. Feladatunk a tömörítés és a vázlatírás gyakorlása, tények, adatok kiemelése, a jegyzetkészítés mikéntjének fejlesztése tanári irá-nyítással. De ajánlom az életrajzi óra előkészítésé-hez, hogy a gyerekek ismerjék meg és olvassák el a Móriczról vagy Móricztól való idézeteket, és azo-kat párosítsák az életrajz megfelelő eseményeivel, részeivel. Móricz munkásságának megismerése so- rán érdekes kérdés lehet a „két pólus” elmélete, amelyről Szerb Antal a következőképpen fogalmaz: „A kettősség talán már származásával kezdődik: az okos, kiirthatatlan erejű paraszt apa és a finom, nemesi papleány anya fia két különböző örökséget hordoz magában, a magyarságnak mind a két tör-ténelmi rétegét, az urat és a parasztságot, és kettejük harca, melynek ő a legnagyobb ábrázolója, saját tu-datában mehet sokszor végbe.”

Móricz Zsigmond Hét krajcár című művét két tanítási órán tervezzük feldolgozni. A mű elemzése során ajánlott tevékenységformák:

A novellaszerkezet, az elbeszélői nézőpont értel-mezése.

A művek által megjelenített konfliktusok, prob-lémák azonosítása, átélése.

Az elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozá-sa előre megadott szempontok alapján.

A tapasztalatok megbeszélése, vita. A novella elemzését el kell végeznünk a cselek-

mény és a jelentés szintjén is. „Az irodalmi mű… sohasem csak történet. Benne az író az életnek egy problémáját, kérdését veti fel, s ad rá ilyen vagy olyan feleletet. Ennek kifejezésére rendeli alá a történetet.” (Goda Imre)

„Kinek jutna eszébe a végén, hogy anekdotát kez-dett olvasni a szegénységről? Csak embereket lát: az édesanyát, a kisfiát (aki a novella írójával azonos), az öreg koldust és a könnyesen vidám történetet. … a Hét krajcár könnycseppjei alól felkacagó nevetést és a kacagás nyomán kibuggyanó vért. Mosolygó idillt és sötét tragédiát, megrendült lírát és könnyesen mo-solygó humort. Együtt, egyszerre láttatni könnyet és mosolyt, tragédiát és idillt, a legnehezebb művészi feladat.” (Czine Mihály)

A novella elemzéséhez ajánljuk a munkafüzet-ben található szempontsort is:

a) Keletkezési körülményei, az író életútjához kapcsolódó szerepe

irodalom 8 kk.indd 6 2010.10.11 12:21:45


7

Mit gondolsz, milyen hatással volt Móricz írói tevékenységére gyermekkorának szűkös anya-gi helyzete?

b) A mű témájaNevezd meg a novella témáját!

c) A mű címe, annak értelmezése, a cím és a téma összefüggése Mutass rá, milyen viszonyban áll a mű címe a témájával!

d) A mű szerkezetének és cselekményének vázlata, alkotóelemei Készítsd el a mű szerkezeti vázlatát!

e) Szereplők, jellemekJellemezd a szereplőket!

f) Ábrázolásmód, stílus, hangnem, műfaj Bizonyítsd be a műfaji jellemzők számbavéte-lével, hogy novellát olvastál!

g) A saját gondolatok, vélemények megfogalma-zása Fogalmazd meg a véleményedet a szövegről! Mi tetszett, mi nem tetszett benne? Mi a vé-leményed a nyelvezetéről? Melyik rész tetszett a legjobban? Eszedbe jut-e a mű kapcsán vala-milyen saját élményed? Olvastál-e már hason-ló történetet (akár könyvben, akár újságban vagy az interneten)?

h) Értelmezés, az író üzenete Fogalmazd meg egy-két mondatban, aján-lanád-e – és ha igen, miért – a mű olvasását másoknak!

A Légy jó mindhalálig című regény feldolgozására mintegy négy órát terveztünk, de mindenképpen adjunk a regény elolvasása előtt feladatokat a tanu-lóknak, ilyen például a munkafüzet egyik feladata:

A regény elolvasása közben készíts jegyzeteket, olvasónaplót!

a) A fejezetekhez kapcsolj néhány pontos vázla-tot!

b) Készíts listát a fontos eseményekről, helyszí-nekről, szereplőkről!

c) A szereplők jellemzéséhez gyűjts adatokat, pl. jegyezd le a külső és belső tulajdonságaikat, a cselekedeteiket!

d) Készíts listát a számodra rokonszenves és el-lenszenves szereplőkről!

e) Jegyezd le a számodra legérdekesebb nyelvi fordulatokat, tájnyelvi szavakat!

Hívjuk fel tanulóink figyelmét arra, hogy a mű cí me eltér az eddig megismert epikai művekétől. Nem megnevező, mint például a János vitéz, a Toldi, a Lú-das Matyi, hanem mondatértékű. A regény értelme-zéséhez is segítséget ad bibliai utalásával. Misi édes-anyja mondja fiának a címbeli mondatot: „Semmit ne félj azoktól, amiket szenvedned kell: Ímé a Sátán egynéhányat ti közületek a tömlöcbe fog vetni, hogy megpróbáltassatok; és lesz tíz napig való nyomorú-ságtok. Légy hív mind halálig, és néked adom az élet-nek koronáját.” (Jelenések könyve 2. 10)

A mű feldolgozására szánt órák tervezése: 1. óra

Tananyag: A regény műfaja.A regény ideje és tere.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javas-latok: A regény önálló elolvasása előtt megfigyelési szempontok, feladatok adása. Jegyzetek készítése csoportban vagy egyénileg. A regény műfaji sajátosságainak felfedezése, megneve zése.A mű feldolgozása tanári irányítással. Műrészletek felolvasása.

2. óraTananyag: Szereplők, jellemek. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javas-latok:A szereplők viselkedésének a megfigyelése. A főszereplő életútjának nyomon követése. A mellékszereplők főhőshöz fűződő viszonyának megítélése. Véleményalkotás a sze replők jel le mé-ről, cselekedetekről, helyzetekről, maga tar tásról. Gyakorlatok a jellemzési eljárásokra, (pl.: be le-képzeléses módszerrel, Ki vagyok én? for má ban.) A szereplők tulajdonságainak értékelése. Az ér-zelmek kifejezésének megfigyelése. Lehetőség szerint a regényből készült film meg-tekintése.

3–4. óraTananyag: A regény cselekménye és szerkezete. A helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekmény-elemek ismerete, az idő- és eseményszerkezet követése.

irodalom 8 kk.indd 7 2010.10.11 12:21:45


8

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javas-latok: A regény cselekményének és szerkezetének, va-lamint motívumainak, azok szerepének megfi-gyelése változatos munkaformákban.Lényegkiemelés, vázlatkészítés. A regény dramatikus feldolgozása: például egész csoportos improvizáció a pakk felbontásáról.

KUCKÓ – OLVASSUNK EGYÜTT! ÁrvácskaÖsszefoglalásTémazáró dolgozat

Babits Mihály

Curriculum vitaeMessze… messze…Hazám!

KUCKÓ – OLVASSUNK EGYÜTT! Balázsolás

Babits Mihály munkásságával három órán át fog-lalkozunk. Curriculum vitae írását ajánlatos előze-tes olvasásra feladni, melyhez kérdéseket és felada-tokat is adhatunk.

A Messze… messze… című vers feldolgozása során feladatunk az impresszionizmus jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képző-művészeti alkotásban.

A Hazám! című vers feldolgozásához ajánlott te-vékenységformák:

Elemzések a művek retorikai, szövegépítkezési sajátosságainak figyelembevételével.

Az ismétlés szerepének felismerése.Az állóképszerűség, a rímelés és a verselési mód

felismerésének gyakorlása.

KUCKÓ – OLVASSUNK EGYÜTT! BalázsolásA korábbi évfolyamokon megismert ún. hagyo-

mányos elemzés mellett komplex (többféle szem-pont együttes alkalmazása) elemzést is végezhe-tünk. Nem feledve azt, hogy „Igazi élményt a vers bontatlanul, szétszedetlenül nyújt. Tartalma és for-mája együttesen”. (Csorba Piroska)

A verselemzés másik lényeges szempontja lehet a szubjektivitás, amelyről így ír Weöres Sándor:

„A jó vers élőlény, akár az alma,ha ránézek, csillogva visszanéz,

mást mond az éhesnek s a jóllakottnakés más a fán, a tálon és a szájban,végső tartalma, vagy formája nincs is,csak él és éltet. Vajon mit jelent,nem tudja és nem kérdi. Egy s ezerjelentés ott s akkor fakad belőle,mikor nézik, tapintják, ízlelik.”

Juhász Gyula

Magyar táj, magyar ecsettel. A szonett.Kiegészítő anyag: Milyen volt…Tiszai csönd

Készség- és képességfejlesztési célok: Képesség az irodalmi alkotás felépítésének, képeinek, nyelvi megformáltságának felismerésére.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javas-latok:

Gyakorlatok a vers felépítésének, képeinek, nyel-vi megformáltságának vizsgálatára.

A Milyen volt… című vers kiegészítő anyag, de ha lehetőségünk van rá, mindenképpen fedeztes-sük fel az elégia műfaji jellemzőit, a vers impresz-szionista stílusjegyeit, a természeti képek érzéseket, emlékeket felidéző költői technikáját!

1. versszak: A nyári búzamezők a nő hajának szőkeségét

2. versszak: az őszi ég színe Anna szeme kékjét 3. versszak: a tavaszi rét sóhaja a nő hangja sely-

mét idézi fel.

Kosztolányi Dezső

„Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan si-kolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy be-szélek, írok. Itt a szavakról olyan régi emlékképeim vannak, mint magukról a tárgyakról. Itt a fogalmak s azok jelei végzetesen, elválaszthatatlanul összeol-vadnak.” (Kosztolányi Dezső)

A szegény kisgyermek panaszai(Mint aki a sínek közé esett…; Kip-kop, kövez-nek…; Mostan színes tintákról álmodom…)A versciklus.

irodalom 8 kk.indd 8 2010.10.11 12:21:46


9

Tisztelgés prózábanPetőfi Sándorka

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javasla-tok:

Gyakorlatok a különböző idősíkok felismerésére. A versek motívumainak megkeresése és értelmezé-se. A versek szerkezetének vizsgálata. Tisztelgés prózában – Petőfi Sándorka: a novella el-olvasása, feldolgozása insert módszer segítségével. A motívum, a cselekmény idejének, helyének fel-ismerése a mozaikokban. A novella nyelvezetének vizsgálata.

Tóth Árpád

„Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat beírtam? Bolyongott rajtuk bús kezem. A tollra dőlve, mint botra a fáradt vándor, ki havas pusztákon megyen. Mi haszna? A sok téveteg barázdán hová jutottam? És ki jött velem? Szelíd dalom lenézi a garázdán ká-romkodó és nyers dalú jelen.” (Tóth Árpád)

Körúti hajnal Kiegészítő anyag: Rozskenyér

A holdkóros apród története

Goda Imre a Körúti hajnal című vers világát ele-mezve megállapítja, hogy ha a kompozíció felől közelítünk, szinte Petőfi versei mellé állíthatjuk a művet. Logikai rendjében a „Nappal lett, indult a józan robot” csattanójára kihegyezett a mű. Szim-metrikus kiegyenlítettségűek a szerkezeti szintjei:

időszerkezetének három tétele:•1. a „vak hajnal” képei2. a „kigyúlt Végtelen Fény” mámora3. a nappallal induló „józan robot” költőiet-

len perspektívája

az érzékterületekre épülő szerkesztési rend:•1. a fényektől2. a bűvölt utca metaforáján át3. a hanghatásokig ível

képszerkezete:•1. középpontjában a Körút, melyet előbb a

Végtelen Fény, később a hangok kavalkád-ja övez

2. az ember és a munkája uralja a képet3. közrefogja a „vak hajnal” üvegszemű, ál-

mos metaforájától a hangulat a Nap mun-káslány kezére dobott csókjáig

(Goda Imre nyomán)

Mutassunk rá a vers impresszionista stílusjegyeire is: a hajnal sajátos fényviszonyaira, a szín- és hang-hatásokra, a szinesztéziákra, azok szerepére!

Karinthy Frigyes

Így írtok ti A paródia. A karikatúra Kiegészítő anyag: Tanár úr kérem A humoreszk

Készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevé-kenységformák, módszertani javaslatok:

Képesség az irodalmi alkotás műfaji sajátosságai- •nak a felismerésére. A műelemzés képességének fejlesztése prózai •mű vek olvasása során.A humor forrásának megfogalmazása.•Az epikus művek elemzésének elmélyítése.• A művek közös és önálló olvasása, értelmezése, •közös megbeszélése.

Krúdy Gyula

Szegény ember malaca


A novella szerkezetének a vizsgálata a bekezdések szerepének a megfigyelése során. Kifejezések ma gya-rázata.

Összefoglalás: a fejezetben megismert művek, irodalmi ismeretek felidézése különböző munka-formákban.

Az olvasott művek kifejezésmódbeli, műfaji és verselési jellemzőinek a megfigyelése, összegyűjté-se, a korábbi ismeretek felelevenítése.

irodalom 8 kk.indd 9 2010.10.11 12:21:46


10

Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gya-korlatok egyéni, páros és/vagy csoportmunkában.

Témazáró dolgozat

Tamási Áron

Szép Domokos AnnaKiegészítő anyag: Ábel a rengetegben

A Szép Domokos Anna elemzése során készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevékenységfor-mák, módszertani javaslatok:

Az összehasonlító képesség fejlesztése tematikai, szerkezeti szempontok összevetése során.

Képesség az irodalmi alkotás műfaji sajátossága-inak a felismerésére.

Népmesei jegyek keresése a novellában. A mű kifejezésmódbeli, műfaji jellemzőinek a

megfigyelése, összegyűjtése.Az Ábel a rengetegben című regény feldolgozá-

sához részletes feladatsort tartalmaz a munkafüzet, mely szinte az olvasónapló szerepét is betölti.


Lehetőség szerint a regényből készült film vagy abból részletek megtekintése.

A regény szókincsének megfigyelése páros és önálló munkában. A saját és a regény szókincsének összevetése.

A regény részleteinek dramatizálása. Páros je-lenetek alkotása, amelyben előre meghatározott mondatok hangozhatnak el.

József Attila

„Te jól tudod, a költő sose lódít: az igazat mondd, ne csak a valódit, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.” (József Attila)

József Attila életútjával és munkásságával közel tíz órában foglalkozunk. (Az óraszámok megadá-sában heti 2 órával számolok.) A következő felosz-tással tervezünk:

Szeretném, ha vadalmafa lennék!Kiegészítő anyag: Curriculum vitae

1. A lázadó ifjú

Tiszta szívvel Helyzetdal (szereplíra).


Képesség az irodalmi alkotás műfajának, balla-dai vonásainak, ritmusának és rímképletének fel-ismerésére.

Gyakorlatok a vers műfajának, balladai vonásai-nak, ritmusának és rímképletének vizsgálatára.

Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy a versnek a költő sorsában és az irodalmi életben betöltött szerepéről a Curriculum vitae-ből is képet kapunk!

A vers megismeréséhez segítséget nyújt a tan-könyv és a munkafüzet. A költemény első verssza-kában a negatív leltár, a hiány bemutatása kap hang-súlyos szerepet, majd a versben a jelen bemutatása után a jövő képeit elemezhetjük. Az utolsó versszak-ban a tömör, balladaszerű leírás költői eszközeit fi-gyeltethetjük meg.

2. A Mama-versek

Anyám, Mama


Gyakorlatok az irodalmi alkotás motívumainak, szervezőelemeinek, költői kifejezőeszközeinek a vizs-gálatára.

Az anyakép, a gyermekkor kínzó látomása mint meghatározó motívum végigkíséri József Attila életét és költészetét. Idézzük fel az életrajz elemeit, a Curriculum vitae képeit! Mindkét költemény „ké-sei sirató”, a szeretett mama halála után keletkezett. Kerestessünk a gyermekkorra utaló motívumokat a versekben, magyaráztassuk meg az egyéni és kö-zösségi sors összefonódását, az anyám-mosónők- proletárok összefüggést az Anyám című versben! Vizsgáljuk meg a szóképek és a nyelvi alakzatok versbeli szerepét, hatását is!

Hallgassuk meg művészek tolmácsolásában is a verseket! Beszéljük meg, milyen értelmezési, ér-zelmi többletet adnak ezek az előadások!

irodalom 8 kk.indd 10 2010.10.11 12:21:46


11

3. Szerelmes versek

Mikor az uccán átment a kedves Ringató

„Menedéket keresett. Az elképzelt minta lehetett meg benne, annyi csalódás, keserűség, árvaság után még fokozottabban, s erre a kész helyre tett be most, azon-nal engem” – így szólnak József Attila utolsó szerel-mének, Kozmutza Flórának a gondolatai.


Mutassunk rá a Mikor az uccán átment a ked-ves című vers meghitt hangulatára, derűs ábrázo-lásmódjára! Ismertessük fel a féltés, féltékenység gondolatának a pillanatnyi megjelenését is, majd a harmónia újbóli helyreállását!

A Ringató című vers elemzésekor ismertessük fel, hogy a költő tudatosan él a beszédhelyzet és a szavak kétértelműségével. Nem tudjuk pontosan, hogy ki beszél, ki dalol, és azt sem, hogy kihez és kiről szól. Mondják el a gyerekek a véleményüket arról, hogy a költemény gyöngéd hangja mögött szerintük milyen szerelmi érzés rejlik! Fogalmaz-zák meg érveiket is a véleményük mellett!

Végeztessünk gyakorlatokat a ritmus, a hangzás és a játékosság szerepének vizsgálatára az irodalmi alkotásban!

4. Költészet és történelem

Levegőt!

Már a vers címe is bátor hangot sejtet. Valóban, merész hangú vádbeszéddel ismerkedhetnek meg tanulóink, mely a jogtalanság, az önkény légköre ellen szól. Ismertessük fel a gyerekekkel azt is, hogy a versben többször ismétlődik a gyermek motívum: az első, a hetedik és az utolsó strófában is. Mutas-sunk rá ezek formájára és szerepére!

Vizsgáljuk meg és értelmezzük a címet és az in-dító kérdést, mely egy végsőkig elkeseredett ember indulatoktól túlfűtött segélykiáltása.

Jelöljék be a gyerekek a költemény szerkezeti egységeit, húzzák alá a kulcsszavakat, és készítse-nek ezek alapján vázlatot!

Fejtsék ki a véleményüket arról, miért beszélhe-tünk kétféle rendről a költeményben!

5. Lírai számvetés

Születésnapomra


József Attila költészetéből vett válogatásunkat a halála évében írt játékos önvallomásával zárjuk. Ekkor írt verseinek hangja már egyre komorabb, a Születésnapomra, erre az önmagának ajándékba írt versre mégis a játékos ritmusok, a tündéri kedv és a csúfolódó irónia jellemző. Bizonyítsuk be ta-nítványainkkal a versből vett idézetekkel ennek a mondatnak az igazságtartalmát!

Végeztessünk gyakorlatokat a vers szerkezeti egységeinek, kulcsszavainak, zeneiségét biztosító tényezőinek, hangvételének a felismerésére!

Fontos feladatunk a vers írásképének a vizsgála-ta. Fogalmazzák meg a gyerekek, miről árulkodik a verssorok eltérő hosszúsága!

KUCKÓ – OLVASSUNK EGYÜTT! Kis József Atti-la-szöveggyűjtemény

Radnóti Miklós

Radnóti Miklós életútjaNem tudhatomTétova ódaRazglednicákKiegészítő anyag: Hetedik ecloga

Radnóti Miklós Nem tudhatom című verse a ha-zaszeretetről szóló vallomás. Ismertessük fel a köl-temény szerkezeti egységeit a tanulókkal! (Milyen képekkel jelenik meg a gyermekkori, békés haza? Mely nézőpontból látjuk a tájat? Hogyan vezet át az első egység zárósora a következő részbe? Kinek a nézőpontjából készültek a háborús pillanatképek?)

Kerestessük meg a tanulókkal a Szózatra utaló sorokat! Vonjunk párhuzamot Vörösmarty Szózata és Radnóti verse között! Gyűjtsenek tanulóink a ma gyar irodalomból ún. hitvalló verseket, próza-részleteket! Rendezzék el az anyagot, adjanak cí-met az antológiának, és egészítsék ki a gyűjteményt képzőművészeti alkotásokkal is!

Kiegészítő anyag a Hetedik ecloga című vers. Radnóti a magyar irodalom legismertebb ekloga-

irodalom 8 kk.indd 11 2010.10.11 12:21:46


12

szerzője. Megismerkedhetünk a műfaj jellemző vo-násaival, feleleveníthetjük a hexameteres versfor-máról tanultakat.

Tétova óda


A hitvesi líra tárgykörébe tartozó költemény már a címében is jelzi, hogy az óda műfaji jellemzőihez kapcsolódik. Feladatunk az óda műfaji jellemzőinek a vizsgálata.

Végeztessünk feladatokat annak felismerésére, hogy a vers szerkezete, gondolatai, költői képei, ver-selése és rímelése milyen szerepet tölt be a versbeli harmónia és nyugalom megteremtésében! A vers egyetlen versfolyam, nincs strófákra tagolva. Bont-suk részekre mégis aszerint, hogy a lírai én munkája és hivatása vagy a családi boldogság áll-e a közép-pontban!

Razglednicák


A négy darabból álló képeslap a szörnyű menete-lésnek a tragikus állomásait örökítette meg. Felada-tunk a razglednicákon a reális, az expresszionista és az idillikus vonások megkeresése és felismerése. Az utolsó képeslap eltér az előzőektől, a költő már nem ura teljes egészében erejének. Ismertessük fel tanulóinkkal ennek tartalmi és formai eszközeit! Feladatunk az alliterációk és jelzők hangulati sze-repének a bemutatása is.

ÖsszefoglalásTémazáró dolgozatHázi dolgozat: II. irodalmi dolgozat írása. Fogal-

mazás írása két-három oldal terjedelemben önélet-rajz témában.

Megközelítés Kinek?

A 1–2. óra: a némafilm mint önálló kifejezési forma megisme-rése Chaplin filmjén keresztül3–5. óra: a Rómeo és Júlia feldolgozása, a szerelmi alapmotí-vum továbbélésének bemutatása6. óra: projektmunka (indítás) vagy projektbemutatók

Olyan csoportok számára, amelyekben a tanulók egy jó része könnyen olvas/szeret olvasni, és nyitott az újdonságokra, érdekességekre.

B A Rómeo és Júlia feldolgozása, a szerelmi alapmotívum továbbélésének bemutatása más művek – drámák, regények, filmek – feldolgozásával ( 5 + 1 projekt) órában

Olyan csoportoknak, amelyekben több-ségben vannak a nehezen olvasó, kevéssé motivált diákok.

C A Rómeo és Júlia feldolgozása önmagában 3–6 órában (mel-lette differenciált projektmunkával egy másik Shakespeare-darab megismerése)

Olyan csoportoknak, amelyekben van-nak nehezen olvasó, kevéssé motivált diákok a jól (jobban) olvasók mellett.

„modern idők” – dráma és film

A fejezetben a némafilm mint önálló, a színpadihoz közeli kifejezésforma bemutatásán keresztül köze-lítjük meg a drámai, színpadi művek feldolgozá-sát. Utóbbihoz kapcsolódóan bemutatjuk egy több különböző műfajban is visszatérő motívum, „sab-

lon” továbbélését. Ettől a megközelítéstől reméljük, hogy meghozza (vagy ébren tartja) a diákok olva-sási kedvét, és lehetővé teszi számukra, hogy felfe-dezzék, mennyire élő lehet egy 16. századi tragédia világa.

megközelítések, órabeosztás (lehetőségek, pl.)

irodalom 8 kk.indd 12 2010.10.11 12:21:46


13

Bajusz, kalap, fogaskerék

A fejezet (modul) feldolgozásának legfőbb problé-mája, hogy általában nincs idő – alkalom, lehetőség – a film órai vetítésére. Emiatt érdemes a feldolgo-zásban egyes diákok önálló (előzetes) munkájára építeni, illetve felfoghatjuk a feldolgozást magát egyfajta kedvcsinálóként, motiváló bevezetőként. Ehhez kívánunk mintát, ötletet adni a közölt óra-tervekkel.

Óratervek (minták, ötletek)

Előzetes feladatok

Tankönyv 130. o. 2., 4., 131. o. 5–6., 1.Egy-két héttel korábban adjuk ki a feladatokat

érdeklődő, vállalkozó tanulóknak; a későbbiekbe n ők lesznek a csoportos feladatmegoldások során a téma „szakértői” (ismerői). Kérjük meg őket/biz-tosítsunk nekik lehetőséget arra, hogy nézzék meg a filmet (közösen vagy egyénileg).

Munkaformák: a diákok az ilyen típusú feladato-kat szívesen vállalják párokban vagy kisebb csopor-tokban. Megoldás lehet az egyéni feladatokra épí-tett kooperatív munka, pl. közös filmnézés után (az egyes feladatoknál megadott szempontok felosz-tása, ezek megbeszélése és az eredmény rögzítése a grafikus szervezők – ábra, táblázat – segítségével).

1. óraRáhangolódás: 130. o. 1. (pl. ötletbörze*) 10 percJelentésteremtés: 130. o. 3.: a gyári jele-net megtekintése – csoportmunka; az előzetes feladatra felkért tanulók veze-tik a csoportok feladatmegoldását, fel-használva munkáikat (módszerek pl. útlevél – kettéosztott „napló”*).

15 perc

Reflektálás: 131. o. 2–3.: előzetes ta-nulói tevékenységre épített csoport-munka; az előzetes feladatra felkért tanulók a grafikus szervezők segítsé-gével ismertetik előzetes feladataikat, megoldásaikat, irányítják a csoportok feladatmegoldását (módszerek pl. kör-forgó/ablakok*).

15 perc

Zárás: pl. kilépőkártya csoportonként. 5 percSzorgalmi házi feladat: 130. o. 3., más jelenetekkel.

2. óraRáhangolódás: felolvasás a 130. o. 3. megoldásaiból (az előző órai csoport-munka vagy szorgalmi feladat produk-tumai).

10 perc

Jelentésteremtés: 132. o. 1–3.: választott jelenetek megtekintése, kreatív csoport-munka, bemutatók.

25 perc

Reflektálás: 132. o. 4–5.: projektindítás (módszer pl. ötletbörze – kreatív cso-portmunka); a folytatása, kifutása lehet pl. projekt megvalósítása az összefog-laló-záró órára (több tanórán keresz-tül beszámolók, lépések vagy az ottani munka előkészítése).

10 perc

A feldolgozás folytatása (tanórákon kí-vül): pl. közös filmnézés, megbeszélés a csoporttal, osztállyal tanórán kívüli „filmklub” keretében, plakát készítése, ajánló írása és bemutatása az osztály-ban, iskolában (érdeklődő tanulók), iskolai szintű vetítés, egyes diákok vi-taindítójával, projektindítás, projekt-munka.

Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok130./1.

A párhuzam (hasonlat) értelmezése során ér-demes szétválasztani, tudatosítani a hasonlat két elemét összekötő képi mozzanatokat (vonulás, to-longás, egyformaság stb.) és a hasonlatban rejlő további asszociációs lehetőségeket (a nagyvárosi emberi élet minősége, terelt, irányított volta, egy-formasága, szürkesége stb.).

130./2. Az ábrán megjelölt szempontokat adjuk (elő-

zetes) megfigyelési szempontokként a filmhez ta-nulópároknak/hármas csoportoknak. Az órán a párok/hármas csoportok maradjanak együtt, vá-lasszanak maguk mellé társakat a 3. feladat meg-oldásához! Módszer, pl.: az előzetes feladatot nem kapott diákokat megkérjük, készítsenek néhány szempont alapján „útlevelet” (körözést, adatlapot) a szereplőkről – a feladatuk, hogy ehhez kérdezzék ki azokat, akik már látták a teljes filmet. Az „útle-veleket” kitehetik az osztály egyes pontjaira, ahol a többiek még az óra folyamán/végén megnézhetik,

irodalom 8 kk.indd 13 2010.10.11 12:21:46


14

véleményezhetik. (Ötletadó, motiváló lehet, ha a filmből kiemelt jelenetekkel illusztrált munkalapo-kat adunk ki a feladathoz.)

130./3. A feladat lényege a nézőpontváltó írás gyakor-

lása (RAFT). A tanulók az ilyen típusú feladatokat szívesebben végzik párban vagy kisebb csoportban az órán, illetve sokszor házi feladatként is. Fontos, hogy írásukról, a szempontoknak való megfelelés-ről visszajelzést kapjanak. Ez lehet tanári – pl. felol-vasás után szóban vagy a csoportmunka közben –, illetve jöhet a tanulóktól, pl. a munkák kicserélése párok/csoportok között, írásos kommentálás, érté-kelés. (Az óratervi mintában kooperatív órai cso-portmunka, illetve otthoni feladat.)

130./4., 131. o. 5–6., 1.A feladatok célja, hogy a film mint lényegében

epikus alkotás első szintű befogadását megkönnyít-sék, megalapozzák interpretációját. (Pl. helyszín, környezetrajz, a cselekmény nyomon követése és összefüggéseinek feltárása, jellemformálás.)

A feladatok az óratervi mintában a tényleges, órai feldolgozást megelőző feladatokként szerepel-nek. A feladatokat végző diákok később meg kell, hogy osszák tudásukat társaikkal. Emiatt különö-sen fontos a grafikus szervezők használata, illetve a jegyzetek készítése.

131./1–3.A feladatsor a film interpretációját („értelmezés”)

célozza, a címből kiindulva, elsősorban a filmben szatirikusan megjelenő kritika irányából. Ebben az összefüggésben némileg a háttérbe szorul a szerel-mi szál, de természetesen erre is érdemes kitérni.

A kiindulást az 1. feladatban adott ábra mint grafikus szervező jelenti, erre építhető mint annak továbbgondolása a 2–3. feladat. (Órai munkavégzés esetén pl. csoportmunkával, a témákat megosztva tanulócsoportok között, pl. „ablakok” módszerrel.) Az óratervi mintában az 1. feladat előzetes feladat-ként szerepel. A feladatot kidolgozó diák(ok) mint „témagazdák” vagy „szakértők” segíthetik a cso-portok munkavégzését. A feladatsorhoz kapcsolha-tó az oldalsáv Modern idők?/1–3. feladata. (Előzetes vagy a továbbgondolásra indító otthoni feladat, pá-rok-csoportok.) Ez a megközelítés összekapcsolja

a megjelenésében, tempójában „régi” filmalkotást a tanulókat körülvevő valósággal.

ÖTLET A 131. oldalsáv két feladatsorától (Modern idők?/Ellenutópiák évszázada) elindítható egy eLLenuTÓpiA pRojeKT. A projekt összekap - csolható a tankönyv utolsó témakörének 2. fejeze-tével (Teremtett világok/Kétes jövő? – Az ellenutópia; 226–227. oldal), illetve lehetővé teszi a differenci-álást, az olvasni szerető, nagyobb ívű társadalmi kérdésekre nyitott tanulóknak többletfeladat meg-oldását és egyfajta motiváló-irányító szerepbe he-lyezését.

A projekt lépései, kivitelezéseA fejezet tárgyalása közben kérjünk meg érdek-

lődő (l. fentebb) tanulókat, lehetőleg párokban/hár-mas csoportokban a 131. és 226–227. oldal szélső sáv feladatainak megoldására. (Egy-egy páros/hármas csoport kapjon egy-egy feladatsort. Kevés vállal-kozó esetén nem kell minden feladatsort kiosztani. Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy a megoldáshoz el kell olvasni egy regényt, illetve meg kell nézni egy filmet – Huxley: Szép új világ, Bradbury: Fahrenheit 451, film: Mátrix, de sok érdeklődő esetén megad-hatunk további ellenutópiákat is, pl. Orwell: 1984, Burgess: Gépnarancs, filmen Terry Gilliam: Brazil)! Adjunk határidőt a feladatok megoldására, és ad-junk lehetőséget órai keretben vagy tanórán kívül, szervezett formában arra, hogy egymással tapasz-talatot cseréljenek a párok/csoportok. (Mutassák be egymásnak a megoldásaikat, esetleg egy-két egysze-rű kérdésre adjanak választ közösen az ellenutópia műfajával, jellemzőivel a művek hasonlóságaival, különbségeivel kapcsolatban.) Az ellenutópia feje-zet feldolgozásakor ezek a diákok (227. oldal 1–4. feladatok) előzetes információkkal bíró „szakértők-ként”, illetve „kontrollcsoportként” működhetnek közre/kaphatnak önálló feladatot a kooperatív cso-portmunkában.

130. oldal lapszél 1.A feladat megoldása bizonyára nem kevés meg-

lepetéssel szolgál majd a diákoknak – érdekes le-het látni, hogy a már jócskán „régi klasszikusként” elkönyvelt nyugatosok, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila stb. kortársai voltak Chaplinnek, sőt, vannak közöttük, akik láthatták (volna) a filmet.

irodalom 8 kk.indd 14 2010.10.11 12:21:46


15

Ugyanakkor az is meglepő lehet, hogy jóval későbbi generációk szülöttei (pl. Petri György, Cseh Tamás, Sánta Ferenc, Sütő András stb.), már a mi (akár még a tanulóké is) kortársaink voltak.

130. oldal lapszél 2–4.A kutatási feladatokhoz jól használható a nyom-

tatott lexikonok mellett a Wikipédia (magyar nyel-vű) Chaplin-oldala, illetve a művész hivatalos olda-la (http://www.charliechaplin.com, angol).

130. oldal lapszél 5.A feladat célja a kreatív írás gyakorlása. Fontos,

hogy a szöveg formája és regisztere megfeleljen a műfajnak (beszédhelyzet, közönség...). A feladatot adhatjuk páros, csoportos feladatként. Munkafor-ma lehet pl. „háromlépéses interjú”, szerepjáték. A feladathoz jól használhatók az előzőhöz meg-adott források.

„Örökzöld” témák

Olvasat

A dráma feldolgozásának alapját a mű szövegének értő olvasása, illetve drámai szerkezetének, a sze-replők kapcsolatrendszerének, motivációinak átte-kintése jelenti. Ennél a munkafázisnál (is) érdemes figyelembe venni a tanulók felkészültségében, ol-vasási tempójában, motiváltságában jelentkező kü-lönbségeket a csoportokon belül. Erre – a csoport összetételétől függően – több lehetőséget is kínál a tankönyv és a munkafüzet.

Ötletek, lehetőségek az értő, önálló olvasat kiala-kítására:

A) Olyan csoportokban, ahol a többség viszonylag jó, életkorának megfelelő olvasási képességekkel bír, megfelelően feladattudatos, jól kommuni-kál.

A munkafüzet 75–90. o. feladatainak kidol-•gozása otthoni, egyéni (páros, kiscsoportos) munkavégzéssel („olvasónapló”), a dráma előzetes, egyéni (otthoni) olvasása mellett.A feladatok, megoldások áttekintése órán (koo- •peratív páros, csoportos vagy frontális mun-ka).

B) Olyan csoportokban, amelyekben a csoport egy része szívesen olvas, jó, életkorának megfelelő ol-vasási képességekkel bír, egy másik, számottevő része viszont nehezebben, kevésbé szívesen olvas.

A munkafüzet 75–80. o. feladatainak kidol-•gozása otthoni, egyéni (páros, kiscsoportos) munkavégzéssel („olvasónapló”), a dráma elő - zetes, egyéni (otthoni) olvasása mellett – ön-ként vállalkozó/kiválasztott és felkért tanulók.A feladatok, megoldások áttekintése órán (ko-•operatív páros, csoportos vagy frontális mun-ka – „szakértői csoportok” létrehozása azokból a tanulókból, akik előzetesen feladatot vállal-tak.Ezzel párhuzamosan szövegolvasás, kifejle-•ti jóslatok alkotása (tankönyvi feladatok, pl. tankönyv 134. 1–3. fent) – azok a tanulók, akik nem vállaltak előzetesen feladatot. (Ők a feldolgozással párhuzamosan olvassák a drá-mát, illetve annak részleteit az órákon.)Kooperatív csoportmunka – a megoldások •bemutatása, megbeszélése, újabb feladatok (pl. tankönyv 134–135. oldal).

C) Olyan csoportokban, amelyekben a csoport na-gyobb része nehezebben, kevésbé szívesen ol-vas. Ebben az esetben a diákok a feldolgozással párhuzamosan olvassák a drámát, illetve annak részleteit az órákon.

Szövegolvasás, kifejleti jóslatok alkotása (tan-•könyvi feladatok, pl. tankönyv 134. 1–3. fent)Kooperatív csoportmunka – a megoldások •bemutatása, megbeszélése, újabb feladatok (munkaforma pl. vándorló csoportok).

Interpretáció

A befogadás második lépése a dráma (önálló) in-terpretációja („értelmezés”) a megismert szövegre, saját olvasatra építve. Ebben a fázisban nem feltétle-nül kell, hogy cél legyen egy a mű egészére kiterjedő „értelmezés” kialakítása. (Általában véve elegendő a cselekmény, a drámai szerkezet ismeretében, ezek előterében a tankönyvben olvasható részletek in-terpretációja, illetve azokra mint „mozaikkövekre” építve egyes, a művön végigvezethető szempontok interpretációja.) Az interpretáció lényeges (talán legfontosabb) része a jelenetek, szituációk átlátása,

irodalom 8 kk.indd 15 2010.10.11 12:21:46


16

az érzelmek, egyéb motiváló tényezők felfedezése. Ehhez szükséges a kapcsolat megteremtése a saját ismeretekkel, világképpel. (Ebben segítséget nyúj-tanak a tankönyvi 136–143. o. fő- és részben az ol-dalsáv feladatai, illetve a B) és C) típusú csoportok-ban a munkafüzet 81–90. oldal feladatai, grafikus szervezőkként.)

Ötletek, lehetőségek az (önálló) interpretációra.

Reflexió

A közvetlen olvasatra és az önálló interpretációra épülhet harmadik, immár lezáró fázisként az ezekre történő reflektálás. A reflexió többféle irányt vehet, illetve különböző tartalmakat hozhat létre. Egyik formája lehet az önértelmezés, a mű és a tanulók emberi érzelmekről, viselkedésről, élethelyzetekről alkotott képének összevetése (ehhez alapot adnak pl. a munkafüzet 81–85. o., a tankönyv 142–143. o. belső sáv feladatai, illetve a 143. o. szélső sáv fel-adatai). Egy másik formája a motívum megfigye-lése, a mű és a motívum továbbélésének feltér-képezése lehet az irodalomban és az irodalom határterületein. (Ehhez pl. a 134–135., illetve a 138. o. lapszél feladatai szolgáltatnak anyagot, illetve kiin-dulási alapot.) A harmadik irány a darab szüzséjé-nek, részleteinek, illetve főmotívumának újraalko-tása, aktív újrajátszása lehet (pl. tankönyv 141. o. lapszél feladatai).


A) Olyan csoportokban, ahol a többség viszonylag jó, életkorának megfelelő olvasási és kommuni-kációs képességekkel bír.

Előzetes feladatok

Munkafüzet 75–90. o. Kérjük meg megfelelő idővel (2-3 héttel a feldol-

gozás megkezdése előtt) a tanulókat a dráma olva-sására. Alakítsunk párokat/háromfős csoportokat, és osszuk szét közöttük a munkafüzet 75–90. oldal feladatait. (Természetesen nem érdemes minden-áron minden feladatot kiosztani.) Az osztály létszá-mától függően 1-1 pár/csoport több, 1–3 feladatot is kaphat. Ha a párok/csoportok több feladatot is kapnak, érdemes a feladatokat úgy csoportosítani,

hogy a cselekményre (75–80. o.) és a szereplők-re (81–90. o.) vonatkozó feladatok közül egyaránt kapjon minden pár/csoport. Ezután kérjük meg a tanulókat, hogy olvasás közben kiemelten figyel-jenek a feladatukra (feladataikra), beszéljék meg a párjukkal/csoportjukkal, és írásban készítsék el a feladatokat. (Érdemes egy olyan határidőt beiktat-ni kb. 1 héttel a feldolgozás kezdete előtt, amikor be kell mutatniuk, hol tartanak, illetve mondhatjuk azt is, hogy addigra készen kell lenniük, de még utána lesz idő egyeztetni a párjukkal/társaikkal.)

1. óraRáhangolódás: tanári bevezető – érde-kességek a drámáról, előadásokról, fil-mekről/jelenet bemutatása és felisme-rése (rögtönzött szituációs játék), aktív táblás feladatok; FonToS: az óra fel-adatainak, menetének ismertetése.

5 perc

Jelentésteremtés: az információk meg-osztása kooperatív csoportmunkával mf. 75–90. o. (3 megy, 1 marad, variá-ció). – Alkossunk 4 fős csoportokat úgy, hogy minden csoporttag más felada - tot hozzon kidolgozva, előzményként! A cso porttagok ismertessék a megol-dásokat, írásaikat, véleményüket! Min-denki készítsen jegyzeteket (ha van, használja a munkafüzetet)! A csoport-

30 perc

tagok kb. 10 perc múlva szóródjanak szét úgy, hogy hárman üljenek át má-sik asztalokhoz! Nem fontos (nem is megoldható) arra figyelni, hogy olyan diákokkal kerüljenek össze, akik más feladatokat oldottak meg. Ugyanúgy ismertessék, nézzék át a megoldásokat (a csoport igényei szerint, lehetőleg azokat, amelyeknek a megoldása még nem szerepel valakinél, de nézzék meg a többit is). A „szóródást” kb. 10 perc múlva ismételjük meg! Jelezzük, hogy nem baj, ha nem találkozik mindenki minden feladat megoldásával! A cso-portmunka alatt figyeljük, nézzük, ho-gyan haladnak a tanulók a munkafüzet kitöltésével, illetve jelezzük előre, hogy néhány munkafüzetet át fogunk nézni!

irodalom 8 kk.indd 16 2010.10.11 12:21:46


17

Reflektálás: frontális munka – emel-jünk ki és ismertessünk/bocsássunk vitára néhány szellemes vagy éppen vitatható megoldást.

10 perc

Házi feladatként adhatjuk a hiányok pótlását, a munkafüzet feladatainak kiegészítését pl. tanulópárokban.

2. óraRáhangolódás: pl. „szinkronjáték” (egy- két perces film- vagy színházi jelenet – erkély, búcsú, kripta stb. – levetíté-se hang nélkül, megfelelő számú diák rögtönzött alámondásával); szövegfel-ismerés (ki, mikor, kinek mondta – fel-olvasás/aktív tábla); játék a beszedett feladatokkal (melyik feladat megoldá-sa milyen nézőpontot tükröz, milyen a színvonala, melyik osztálytársad írhat-ta) – értékelés.

5 perc

Jelentésteremtés: csoportmunka, 4 fős csoportokban; feladatok: tk. 134. o. alsó 1–4., tk. 135. o. 1–4., tk. 138. o. 1–4., tk. 140–141. o. 1–5., 142–143. o. 1–6.A csoportok a teljes kérdéssorokat dol-gozzák ki (az osztály/csoport létszámá-tól függően több csoport is dolgozhat egy-egy feladatsoron). Fontos, hogy minden csoport írásos, bemutatható

25 perc

produktumot hozzon létre. (Ahol van ilyen, pl. 135. o. 1., 4., használják a gra-fikus szervezőket; ahol nincs, maguk is készíthetnek ilyet, pl. 134. o. 1–4. a cselekmény menetét, lehetséges elága-zásait szemléltető ábra.)A csoportoknak ajánlhatunk, illetve megadhatunk a feladatok megoldásá-hoz illeszkedő módszereket (ezeket, ha még nem ismerik, érdemes rövid leírással – „használati utasítással” – ki-adni; pl. 134. o. 4. ablakok/körforgó), vagy rájuk bízhatjuk a munkaformát és munkamegosztást.A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címs zó alatt.

Reflektálás: a megoldások bemutatása, csoportmunkával (a csoportok mozgá-sa, vándorló csoportok, három megy, egy marad) vagy frontális munkával. Az előbbi esetben kb. 5 perces cserékkel és megfelelő „útvonalon” minden cso-port láthat minden típusú megoldást. A frontális munka esetén kiválasztha-tunk példaértékű megoldásokat, azokat bemutathatjuk és értékelhetjük. (A töb-bit pl. a szünetekben kiállíthatjuk, vagy a következő óra elején bemutathatjuk.)

15 perc

Érdemes önként vállalkozó tanulók-nak szorgalmi házi feladatként vagy kijelölt feladatként kiadni olyan fel-adatokat, amelyek a következő órai munka alapját adhatják/kiegészíthe-tik az órai feldolgozást (pl. tk. 134. o. lapszél 2., 135. o. lapszél 1–3., 138. o. lapszél 1., 140. o. lapszél 1.).

3. óraRáhangolódás: pl. az előző órán leírtak valamelyike (a választott reflexiónak megfelelően, gondolatindítóként), il-letve az előző órai produktumokból vá-lasztott részletek, darabok bemutatása (erre akár több időt is szánhatunk).

5 perc

Jelentésteremtés: csoportos vagy fron-tális munka a reflexió választott irá-nyának megfelelően a tk. 134–143. o. lapszél feladataiból. (Jól használha-tók lehetnek a munkafüzet korábban megoldott, illetve az esetleg erre a cél-ra „meghagyott” feladatai.)A módszerekről bővebben l. a Felada-tok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt.

25 perc

Reflektálás: A választott témá(k)nak és munkamódszernek megfelelően a pro-duktumok bemutatása, megvitatása/véleményezése (l. az előző óránál); sze-mélyes reflexió (írásban), pl. mf. 90. o. „Ha én lennék...”.

15 perc

ÖTLET: a tk. 141. o. lapszél 1–5. fel-adatából projektet indíthatunk, amely- ből komolyabb produktum is kihoz- ható.

irodalom 8 kk.indd 17 2010.10.11 12:21:46


18

B) Olyan csoportokban, amelyekben a csoport egy része szívesen olvas, jó, életkorának megfelelő olvasási képességekkel bír, egy másik, számot-tevő része viszont nehezebben, kevésbé szívesen olvas.

Előzetes feladatok

Munkafüzet 75–80. o. Kérjünk fel önként vállalkozó/választott tanulókat

megfelelő idővel (2-3 héttel a feldolgozás megkezdé-se előtt) a tanulókat a dráma olvasására. A további-akban járjunk el úgy, mint az A) típusú feldolgozás-nál, azzal a különbséggel, hogy csak a cselekményre vonatkozó feladatokat (75–80. o.) osszuk ki a párok/csoportok között. (Ha kevés olyan tanuló van a cso-portban, aki megfelelően motivált, vállalkozó, egy-egy tanuló önállóan is kaphat feladatot.)

1. óraRáhangolódás: l. az A) típusú feldolgo-zás 1. óráját.

5 perc

Jelentésteremtés: szakértői csoportok létrehozása kooperatív csoportmun-kával (azokból a tanulókból, akik elő-zetes feladatot vállaltak – mf. 75–80. o. – hasonlóan az A) típusú feldolgozás 1. órájának azonos részéhez).Ezzel párhuzamosan szövegolvasás, kifejleti jóslatok alkotása és ellenőrzé-se tk. 134. o. 1–3. fent (azok a diákok, akik még nem olvasták a drámát). A módszerekről bővebben l. a Felada- tok, módszerek, megoldási vázlatok cím- szó alatt.Reflektálás: csoportmunka, kooperá-ció; tk. 134. o. 1–4. lentAlkossunk új csoportokat úgy, hogy minden csoportban legyenek olyan ta nulók, akik már olvasták a drámát, és olyanok is, akik még nem. Fon-ToS, hogy a feladatokat úgy adjuk ki, hogy azok, akik már olvasták a mű-vet, ne tudjanak magukban dolgozni/ne maradhasson rájuk a feladat. (Pl. a feladatok, csoportbeli szerepek elosz-tása – kérdező, válaszadó, jegyző stb., olyan munkamódszerek, amelyeknek a

25 perc

20 perc

végén egyéni produktumnak kell lét-rejönnie – kettéosztott napló, jegyző-könyv stb.) A csoportok feladata lehet, hogy készítsenek a cselekmény mene-tét, lehetséges elágazásait szemléltető ábrát.A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt.FonToS: adjuk ki feladatként, hogy akik még nem olvasták, kezdjék meg a dráma olvasását. Érdemes megjelölni helyet, egységet, ameddig a következő órára el kell jutni.

2. óraRáhangolódás: l. az A) típusú feldolgo-zás 2. óráját. Jelentésteremtés: kooperatív csoportmun-ka, „szakértői csoportok”. Alakítsunk 3-4 fős homogén csoportokat úgy, hogy lehe-tőleg olyanok kerüljenek egy csoportba, akik korábban előzetes feladatot vállaltak (vagyis már korábban olvasták a teljes drá-mát, és külön csoportokba szerveződjenek azok, akik csak elkezdték vagy éppen fris-sen olvasták a drámát az órára. Töreked-jünk arra, hogy kb. egyforma számú cso-portot alakítsunk a két típusból. Osszunk ki a csoportok között választott feladato-kat a tk. 135–143. o., illetve mf. 81–90. o.feladatai közül. Nem fontos, hogy minden feladaton két különböző típusú csoport dolgozzon, de szervezhetjük így is a folya-matot, illetve adhatunk több feladatot is egy-egy csoportnak. (Amennyiben meg-jelöltünk egy helyet, ameddig el kellett jutni az olvasásban azoknak, akik az előző óra után kezdték el a drámát, figyeljünk arra, hogy a nem egy szövegre vonatko-zó feladatok közül olyanokat kapjanak, amelyek zömében az olvasott részekre vonatkoznak.) Kb. 15 perc után „keverjükmeg” a csoportokat; pl. 2-2 tanuló üljön át, vagy 3 megy, 1 marad. Nem baj (sőt!), ha a csoportok nem végeztek a feladataik-kal. Az új csoportok tagjai ismertessék és beszéljék meg egymással a megoldásaikat

5 perc

30 perc

irodalom 8 kk.indd 18 2010.10.11 12:21:47


19

– mindenki használja a munkafüzetét, il-letve a könyv feladatainál a füzetben rög-zítse a maga megoldását –, és folytassák a feladatok végzését. Amennyiben a cso-portok megfelelő tempóban haladnak, il-letve nagyjából befejezik a feladataikat, kb. 10 perc után „újrakeverhetjük” a csopor-tokat, a korábbi szisztémának megfelelő-en úgy, hogy olyanok találkozzanak, akik még nem dolgoztak együtt. FONTOS: a csoportmunkának legyenek szöveges/gra-fikus, értékelhető produktumai.A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt.Reflektálás: pl. kilépőkártyák, a csopor-tok/diákok önértékelése, vagy kreatív szövegalkotást igénylő egyéni feladatok (pl. mf. 79. o. 2., 82. o. 2., tk. 141. 4–5., 143. 5–6.)Ha kreatív szövegalkotást igénylő fel-adatokat adunk ki az óra utolsó fázisá-ban, jó megoldás lehet, ha a diákok pl. párokban kezdik meg a munkát, és ott-hon egyénileg fejezik be. Ebben az eset-ben a következő órán a ráhangolódás választott szövegek felolvasása lehet.

Ráhangolódás: l. az A) típusú feldolgo-zás 3. óráját, illetve az előző órához fű-zött megjegyzést.Jelentésteremtés: a kooperatív csoport-munka folytatása a fennmaradó felada-tokkal, kiegészítve a kreatív szövegalko-tási feladatokkal (ha a csoport egészében nehezen halad; l. az előző óránál), vagy kooperatív csoportos/frontális munka a reflexió választott irányának megfelelő-en a tk. 134–143. o. lapszél feladataiból. (Jól használhatók lehetnek a munkafü-zet korábban megoldott, illetve az eset-leg erre a célra „meghagyott” feladatai.)A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt.

10 perc

10 perc

25 perc

Reflektálás: a feladatok megoldásainak bemutatása, vagy a reflexió választott témájának és munkamódszerének meg-felelően a produktumok bemutatása, megvitatása/véleményezése; személyes reflexió (írásban), pl. mf. 90. „Ha én lennék...”!

10 perc

ÖTLET: a tk. 141. o. lapszél 1–5. fel-adatából projektet indíthatunk, amely-ből komolyabb produktum is kihozha-tó.

C) Olyan csoportokban, amelyekben a csoport na-gyobb része nehezebben, kevésbé szívesen ol-vas.

1. óraRáhangolódás: szövegolvasás, filmrész-let, a téma bevezetése.

10 perc

Jelentésteremtés: csoportmunka, szö-vegolvasás, kifejleti jóslatok alkotása és ellenőrzése tk. 134. o. 1–3. fent.

25 perc

Reflektálás: frontális, egyéni vagy páros munka a tk. 136–143. o. belső sávból.

10 perc

Jó megoldás lehet, ha a diákok pl. pá-rokban/kiscsoportokban kezdik meg a munkát, és otthon egyénileg fejezik be. Ebben az esetben a következő órán a rá- hangolódás választott megoldások is-mertetése lehet.FonToS: a tanulókat biztassuk a drá-ma olvasására, esetleg megadhatunk pl. tankönyvi részleteket kötelezően elol-vasásra. ÖTLET: érdeklődő tanulókat meg-kérhetünk a dráma elolvasására („szak-értői csoportok), esetleg jelenetek elő-adására. A differenciálás egy formája lehet további, személyre szóló munka-füzetbeli feladatok kiadása („kutatás”, „projekt”).

2. óraRáhangolódás: l. az A) típusú feldolgo- zás 1. óráját, illetve az előző órához fű-zött kiegészítést.

10 perc

3. óra

irodalom 8 kk.indd 19 2010.10.11 12:21:47


20

Jelentésteremtés: frontális, egyéni vagy páros munka a tk. 136–143. o. belső sávból (az előző órán még el nem vég-zett, illetve be nem fejezett feladatok megoldása).Választott feladatok szövegrészletek ol-vasásához kapcsolva a mf. 81–89. o. fel-adataiból (megadott szöveghely, helyek közös/egyéni olvasása után a feladatok részleteinek elvégzése közösen, frontá-lisan vagy páros/csoportos munkával).A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt.

25 perc

Reflektálás: részletekhez fűződő kreatív írásmű (fiktív napló, levél, belső mono-lóg, átirat stb.) készítése. (Kiindulást je-lenthetnek a tankönyv és a munkafüzet elvégzett feladatai.)

10 perc

Jó megoldás lehet, ha a diákok pl. pá-rokban/kiscsoportokban kezdik meg a munkát, és otthon egyénileg fejezik be.

3. óraRáhangolódás: l. az A) típusú feldolgo-zás 1. óráját.

10 perc

Jelentésteremtés: frontális, egyéni vagy páros munka a tk. 136–143. o. belső sávból (az előző órákon még el nem végzett, illetve be nem fejezett feladatok megoldása), illetve választott feladatok a szélső sáv feladataiból.Választott feladatok szövegrészletek ol-vasásához kapcsolva a mf. 81–89. o. fel-adataiból (megadott szöveghely, helyek közös/egyéni olvasása után a feladatok egyes részleteinek elvégzése közösen, frontálisan vagy páros/csoportos mun-kával).A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt.

25 perc

Reflektálás: ajánló, ismertető, részletek-hez fűződő kreatív írásmű (fiktív napló, levél, belső monológ, átirat stb.) készí-tése.

10 perc

A csoport haladási tempójának függvé-nyében áttérhetünk a reflexió valame-lyik irányára. (L. fentebb.)Jó megoldás lehet, ha a diákok pl. pá-rokban/kiscsoportokban kezdik meg a munkát, és otthon egyénileg fejezik be. A produktumokat felhasználhatjuk az értékeléskor. ÖTLET: A gyengébb olvasási képes-ségű, esetleg kevésbé motivált csopor-tok esetében is motiváló, sikeres lehet a tk. 143. o. szélső sáv 1–3. feladat elvég-zése, illetve a tk. 141. o. szélső sáv 1–4. feladat vagy ahhoz hasonló kidolgozá-sa, akár projektszerűen, a feldolgozás-sal párhuzamosan. Adott esetben akár ezeket is kiemelhetjük elsődleges fel-adatként, és ehhez kapcsolhatjuk a drá-mafeldolgozást. (Ugyanezt megtehetjük a filmfeldolgozások esetében is; pl. a tk. 134–135. o. szélső sáv feladataiból kiindulva.)

Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok134. o. 1–3. (fent)

A verses, drámai szöveg, különösen az egyébként is nehezen, keveset olvasó diákok számára kimon-dottan nehezen befogadható. A feladatsor egyfelől a szövegrészletek (prológus, zárszó) feldolgozását segíti (a prológushoz kapcsolódóan az ábrával). Másfelől a cselekmény kivonatának – lényegében a drámai szüzsé – áttekintése alapot szolgáltat a drá-ma, illetve a részletek olvasásához. Ebből adódóan egyrészt akkor töltheti be a szerepét, ha a diákok nem önállóan, előre olvassák el a drámát, hanem a feldolgozással párhuzamosan, illetve csak rész-letek befogadását tűzzük ki célul. Másrészt viszont a feladat megoldásának akkor is lehet tanulsága, ha a diákok önállóan, előre olvassák a drámát. Ebben az esetben a prológus, az előrevetítés fogalmának tartalommal való megtöltése lehet a célja, illetve át-vezet a „drámai tanulság” (szerzői „intenció”) meg-fogalmazásával az interpretáció szintjére. További felismerési lehetőségeket kínál a prológus, mint a szövegtípus egy jellemző példájának feldolgozá-sa – hogyan ragadható meg a beszédhelyzet, mi a szöveg funkciója, hogyan tölti be ezt; pl. mit mond el és mit nem.

irodalom 8 kk.indd 20 2010.10.11 12:21:47


21

A feladatsor alkalmat ad kooperatív, csoportos munkára. Az 1. feladat elvégzésére (a szöveg feldol-gozása grafikus szervező segítségével) építve a 2. fel-adat kifejleti jóslat alkotása, a 3. a kifejletet tartalma-zó szöveg olvasása, interpretációja. Az 1–2. feladat egyértelműen összetartozik, elvégezhető valamilyen csoporton belüli együttműködésre építő módszerrel (pl. ablakok, körforgó). Ugyanez igaz a 3. feladatra is. A feladatok elvégzése után lehetséges a csopor-tok közötti kooperáció, ugyancsak meghatározott, a csoportok keveredésére építő módszerrel. (Pl. három megy, egy marad – minden csoportból egy tanuló marad a helyén, a többiek átülnek egy olyan csoport helyben maradó tagjához, amelyik a másik feladatot oldotta meg. A helyben maradó tag felada-ta, hogy ismertesse a megoldást a többiekkel; adott esetben ez jelenti pl. a kifejleti jóslatok és a kifejlet összevetését.) A munka folytatása lehet valamilyen összegzés, illetve kooperatív csoportmunka, amely a cselekmény felépítésére vonatkozik, az olvasás megkönnyítését célozza (pl. az oldal alsó, vagy a következő oldalak feladatsorai; l. az óravázlatokat.) A feladat megszervezését az ábra szemlélteti.

134. o. (fent)

134. o. 1–4. (lent)

A cselekmény feldolgozására, az olvasatra és az in- terpretáció kialakítására irányuló feladatsor. A fel-adatsor előzetes otthoni és órai munka kombináci-ójával történő feldolgozását szemlélteti az ábra.

135. o. 1–4.A feladatsor megoldásának a kulcsmozzanata

a szerepkör és az egyénített „karakter” szétválasz-tása. Ez látszólag nagyon is egyszerű, ugyanakkor a gyakorlatban a diákok számára nem egyköny-nyen elvégezhető, szemléletüknek újszerű feladat. Legalább ennyire fontos, hogy a diákok körében gyakori, egyszavas, tulajdonságokat általánosság-ban megnevező, sematikus „jellemzések” helyébe árnyaltabb, a szereplőket több szempontból, több oldalukról megközelítő, dinamikus, „élő” karakte-rüket bemutató jellemképet készítsünk.A feladatsor az önálló, páros, és kiscsoportos mun-kavégzés, az együttműködés számos módszerére kínál lehetőséget. Az 1–2. feladat jól elvégezhető pl. úgy, hogy pároknak kiosztjuk az ábrán megjele-nített szereplőket, és a párokat megkérjük, hogy vé-gezzék el a két feladatot. (Természetesen mindenki a kapott szereplővel, illetve a szöveggel dolgozzon. Segítségül megjelölhetünk szöveghelyeket is.) Ezek után a párok „vándorlásával” vagy párcserék révén tehetjük teljessé a megoldást, illetve bonthatjuk ki a választ arra a kérdésre, kik a leginkább egyénített szereplők. A 3–4. feladatot hasonlóan végezhet-jük el, illetve itt a „vándorlás”, a párcserék helyett beépíthetünk frontális munkát (bemutatók), illet-ve az eredmények másfajta megosztását, bemuta-tását – pl. „útlevél”, amikor megadott szempontok szerint (l. az ábrán) készítenek ismertetést, leírást adott esetben egy-egy szereplőről. Ezeket az „útle-veleket” kiállíthatjuk a terem különböző pontjain, a diákok körbejárva megnézhetik, kommentálhat-ják, jegyzetelhetik őket. (Ezáltal a készítők vissza-jelzést kapnak a kortárs csoporttól, illetve a kom-mentálók is átgondolják a témát.)

144. o. 1–2. (összefoglalás)A projekt formájában történő összefoglalás(ok)

célja, hogy a tanulók elsősorban a tevékenységek önálló, vagy a folyamatosan zajló, órai munkához képest önállóbb végzésével gyakorolják azokat, il-letve éljenek a fejlesztett képességekkel. Emellett nem lebecsülendő, hogy módjuk nyílik benne az olvasott, tanult információk analógiákra, önálló problémafelvetésre épülő felidézésére.

A projektek végrehajtása nem egy órához kötő-dik. (Többször jeleztük, hogy a projekteket több lé-pésben, a tanórák egy-egy részletében, a tanórai és

1–2.

1–2.

3–4.

irodalom 8 kk.indd 21 2010.10.11 12:21:47


22

tanórán kívüli munka kombinációival tartjuk meg-valósíthatónak.) A két feladathoz tartozó két pro-jekt egyaránt indítható és végezhető már a művek tárgyalása közben, de akár a téma, illetve témák le-zárása után is, valóban zárásként.

A munkafüzet feladatai (75–90. o.)

A feladatok elvégzésének célja elsősorban a dráma első, szövegszintű befogadásának megkönnyítése, az olvasat pontosítása, a történet egyes összefüggé-seinek feltárása, megfigyelése.

Segédlet: a Romeo és Júlia szerkezete

Első felvonás1. szín Utcai verekedés; Benvolio és Romeo be-

szélgetése (vasárnap reggel, délelőtt).2. szín Capulet, Páris, Páris „leánykérése”, Ca-

pu let ajánlata (nyerje el az igent Júliá-tól); egy szolga ismeretlenül meghívja Ro meót és Benvoliót Capuleték báljára.

3. szín Capuletné elújságolja Júliának, hogy Páris megjelent kérőként (dajka).

4. szín Romeo, Mercutio, Benvolio társaikkal a bál ra mennek; Mercutio ugratja Romeót

5. szín Capuleték bálja (vasárnap este, éjszaka)

Második felvonás1. szín Romeo beugrik Capuleték kertjébe. Ben-

volio és Mercutio keresik, majd otthagy-ják.

2. szín Az erkélyjelenet (Júlia, Romeo; hétfő hajnal)

3. szín Lőrinc barát cellájában; Romeo kéri, hogy adja össze Júliával (reggel)

4. szín Romeo találkozik az utcán Mercutióval és Benvolióval, akik megint ugratják; meg-jelenik a dajka, megbeszélik a házasság-kötést és a hágcsó (nászéjszaka) átadását (délelőtt)

5. szín Júlia és a dajka, Capuleték kertjében a dajka átadja Romeo üzenetét (délelőtt)

6. szín Lőrinc barát cellájában találkozik Romeo és Júlia (a barát meg fogja esketni őket)

Harmadik felvonás1. szín Kora délután Benvolio és Mercutio egy té-

ren sétál, találkoznak Tybalttal. Mercutio és Tybalt szópárbajt vív. Megjelenik Romeo, Tybalt bele akar kötni, de ő nem áll kötélnek. Tybalt helyette Mercutióval vív, akit ledöf. Tybalt elhagyja a hely-színt. Mercutio belehal a sebébe, amelyért Romeót okolja. Tybalt visszatér, összecsap Romeóval, aki leszúrja, majd Benvolio figyelmeztetésére elmenekül. Megjelenik a herceg, Capuleték és a Montague-család. A herceg meghallgatja Benvolio beszámo-lóját, és száműzi Romeót.

2. szín Júlia a dajkától értesül a történtekről. A dajka elindul Romeóért Lőrinc baráthoz.

3. szín Romeo Lőrinc barát cellájában rejtőzik. Megérkezik a dajka, és átadja Júlia üzene-tét, hogy várja (átadja a gyűrűjét is).

4. szín Este Páris meglátogatja Capuletékat. Ca- pulet Párisnak ígéri Júlia kezét, és kitűzi az esküvő napját csütörtökre.

5. szín Romeo és Júlia búcsúja, a nászéjszaka után (kedd hajnal). Capuletné elújságolja Júli-ának a házasság („öröm”-) hírét. Capulet a vonakodó Júliára támad, szidalmazza és fenyegeti.

Negyedik felvonás1. szín Páris gróf meglátogatja Lőrinc barátot a

cellájában. (Őt kéri fel, hogy eskesse ösz-sze Júliával.) Távoztában összefut az érke- ző Júliával (kedd délelőtt). Júlia a barát segítségét kéri a házasság ellen, aki átad- ja neki a tetszhalottá tevő italt.

2. szín Kedd este Capuleték házában. Capulet már az esküvői ünnepséget szervezi. Ha-zaér Júlia, aki engedelmes lánynak mu-tatja magát. Capulet közli vele, hogy még egy nappal előbbre hozta az esküvőt, szer-dára.

3. szín Késő este Júlia szobájában. Júlia kéri any-ját és a dajkát, hogy hagyják magára, majd kiissza a bájitalt.

4. szín Szerda hajnal. Capuleték házában az es-küvőre készülődnek. Közeledik Páris gróf.

5. szín A dajka a szobájában megtalálja a tetsz-halott Júliát. Capulet, Capuletné, az érke-ző Páris és Lőrinc barát siratják. Közjáték (zenészek, szolga).

irodalom 8 kk.indd 22 2010.10.11 12:21:47


23

Ötödik felvonás1. szín Mantovában Romeot megtalálja Baltazár,

és elmondja neki Júlia halálhírét. Ro meo mérget vásárol. (Szerda délután?)

2. szín Lőrinc baráthoz visszatér a cellájába társa, János, és elmondja, hogy nem tudta eljut- tatni Lőrinc levelét Mantovába, Romeo- hoz. Lőrinc barát úgy dönt, maga megy a kriptába Júliához. (Szerda este?)

3. szín Éjszaka a Júliát sirató Romeo és Páris talál- koznak a Capulet-kriptánál. Összecsapnak, és Romeo megöli Párist. Romeo a kriptá- ba megy, és kiissza a mérget. Érkezik Lő- rinc barát. Júlia felébred, meglátja Romeo holttestét, és a tőrével öngyilkos lesz. Meg-érkeznek az őrök, a herceg, Montague-ék és Capuleték.

75. o. 1. Események, jelenetek(AKTÍV TÁBLA)

1. Páris leánykérése Első felvonás 2. szín2. Capuleték bálja Első felvonás 5. szín3. Romeo és Júlia

házasságaA második felvonás 6. és a harmadik fel-vonás 1. szín között

4. Romeo és Tybalt párviadala

Harmadik felvonás 1. szín

5. Romeo száműzése Harmadik felvonás 1. szín

6. Romeo és Júlia nászéjszakája

A harmadik fel-vonás 5. szín előtt (ezalatt játszódik a 4. szín jelenete)

75. o. 2.A tónussal jelöltek; l. a szerkezeti vázlatot.

A fejezet meglehetősen nagy egységben tárgyalja az 1945 utáni magyar irodalmat. Az áttekintés célja, hogy a diákok képet kapjanak a félmúlt egyes jelen-ségeiről, az irodalom társadalmi szerepéről, hely-zetéről és fejlődési irányairól. Emellett több fontos szempontot tartottunk szem előtt a művek váloga-tásánál és feldolgozásánál. Törekedtünk arra, hogy a választott művek (versek, regények, novellák, fil-mek) reprezentálják a korszak egy-egy jellegzetes műfaját, gondolatát, problémáját, és egyben alkal-masak legyenek valamilyen irodalomértési képesség fejlesztésére, az olvasási, filmnézési szokások alakí-tására. Ezenfelül azt is szerettük volna elérni, hogy a diákok olyan művekkel találkozzanak, amelyek megfelelnek a korosztály érdeklődésének, befoga-dási szintjének, és a bennük felmerülő (társadalmi, emberi, korosztályos, irodalmi stb.) probléma miatt érdekesek vagy érdekessé tehetők számukra.

Ennek megfelelően úgy gondoljuk, itt is nagyon is igaz, hogy nem kell minden kérdést megválaszol-ni, és természetesen nem kell minden művet, sőt, minden témakört sem feldolgozni, amely a tan-

könyvben szerepel. Gyakran jobb megoldás lehet „elidőzni” egy témánál vagy műnél, mely a diákokat jobban érdekli (amelyre „ráharapnak”), akár a többi rovására.

Mind a téma, mind a fejezetek felépítése, s végül (de nem utolsósorban!) a tanulók életkora, szellemi fejlődése megengedi az egyre önállóbb könyvtári, otthoni kutatómunkát, tapasztalatszerzést. Visszaté - rő feladattá válhat pl. a tankönyvi feladatok kap- csán (természetesen a csoport, illetve az egyes diá-kok érdeklődésének, önállóságának függvényében) a könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segéd-könyv, ké zikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektroni kus információhordozóinak felhasználásá-val egyszerűbb témák önálló vagy csoportos feldol-gozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldol-gozás segít séggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozással a forrásra az idézés megfelelő módjával. Ennek része lehet az önálló problémafel- vetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűj- tött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az anyagról szóbeli és/vagy írá-

irodalom és történelem – szemelvények az 1945 utáni magyar irodalomból

irodalom 8 kk.indd 23 2010.10.11 12:21:47


24

sos beszámoló készítése. Mindezt kiegészíti a tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben.

olvasók, írók, politikusok – irodalmi élet Magyarországon a háború után

A korszak határának megvonását elsősorban gya-korlati szempontok indokolják. 1945 után – a szoros összefüggés ellenére a korábbi hagyományokkal – új korszak kezdődött a magyar irodalomban. Ugyan-ez, szinte ugyanazokkal az érvekkel alátámasztva (új politikai, társadalmi szituáció, az olvasói attitűd megváltozása stb.) elmondható a rendszerváltásról is. Míg tehát a Rákosi- és a Kádár-korszak művé-szet- és irodalomszociológiai szempontból szo-rosabb egységnek tekinthető, a rendszerváltással megváltozott a helyzet. Az azóta eltelt (történelmi, irodalomtörténeti léptékben mérve) viszonylag rö-vid időszakot azonban egyelőre nem szokás külön korszakként meghatározni, ugyanakkor érdemes tudatosítani a diákokban, hogy valójában már egy új korszak nyitányát éljük, sőt, ők maguk már egy újabb világba, korszakba születtek bele.

Ebből adódóan végigvezethető szinte az egész fejezeten meghatározó szempontként, fejleszthető készségként jellegzetes konfliktusforrások (pl. kul-turális, világlátás- és életformabeli, az életkorból és a személyiségből adódó különbségek, ezekből faka-dó ellentétek) felfedezése, megfigyelése különféle szövegekben. Ehhez köthető a különféle konfliktus-kezelési eljárások megfigyelése és gyakorlása műal-kotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán.


Előzetes feladat

A 147. o. 1. feladatát egy-két órával korábban adjuk ki érdeklődő tanulóknak, könyvtári kutató-munkára. (Ha a tanulók nem kellőképpen önállóak, a kutatást végezhetjük közösen, szünetben, dél-után, illetve a könyvtáros irányításával órai külön-munkával.)

1. óra

Ráhangolódás: 146. o. 1–2. a képekhez kapcsolódó, problémafelvető feladat; pl. ötletbörze (frontális) vagy rövid cso - portmunka. (Csoportmunka: ötletek gyűjtése és összevetése írásban, a cso-porton belül – módszerek, pl.: ablakok,„érvek kártyán” stb. Ebben az esetben az írásban rögzített gondolatokat, érveket érdemes a tanárnak összeszed- ni, a még az órán, pl. a következő cso-portmunkákkal párhuzamosan vagy a következő órára áttekinteni és pl. T-táb- lázatba rendezve bemutatni. Ez a fel-adat a reflektálás vagy a következő óra elején a ráhangolódás alapja lehet, és alkalmat adhat az óra jelentésterem-tő szakaszában megszerzett ismeretek felidézésére, kontextusban történő el-helyezésére, alkalmazására.) A problé-mafelvetés lényeges eleme az informá-ció, hogy nagy tekintélyű, diktatórikus hatalommal bíró vezetőkről van szó. Ha ebben a szakaszban vetjük fel a prob- lémát, a tanulói ötletek nyilvánvalóan hipotetikusak lesznek. Emiatt fontos az anyagrész tárgyalása után egy gaz - dagabb ismeretanyag birtokában visz-szatérni a témára. (A tartalmi kérdések- ről, illetve a feladat más felhasználásá- ról l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt.)

10 perc

Jelentésteremtés: 147. o. 1–5. koope-ratív csoportmunka, kiegészítve a mf. 91–94. o. feladatsorával. A csoportok a feladatokat párhuzamosan végezzék, a csoportokon belüli kooperatív mun-kavégzéssel, illetve a feladatsorokon belül csoportok közötti, csoportkeve-redéses együttműködéssel. A két fel-adatsor „találkozását” megszervezhet-jük a külön-külön feladatsorokat végző csoportok közötti csoportkeveredéssel (kooperáció) órán, vagy hasonlókép-pen páros/kiscsoportos tanórán kívüli feladatokkal. Mindkét esetben fontos,

25 perc

irodalom 8 kk.indd 24 2010.10.11 12:21:47


25

hető produktumot hozzanak létre a fü-zetükben a tankönyvi feladatsor alap-ján (l. a Feladatok, módszerek, megol dá - si vázlatok címszó alatt), illetve a mun-kafüzetben.A feladatsorok befejezése több órát is igényelhet (ekkor is érdemes közbe-iktatni a reflektálást, illetve ráhango-lódást a bevezető feladat nyomán), il-letve elvégezhető, befejezhető több óra részleteként.A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt.Reflektálás: a 146. o. 1–2. a képekhez kapcsolódó, problémafelvető feladat meg oldásaiból kiinduló frontális vagy cso portmunka (l. a ráhangolódásnál) vagy az óra jelentésteremtő szakaszára építve frontális megbeszélés, bemuta-tó, vita, illetve kreatív szövegalkotási feladatok, páros/csoportos munkával (l. a feladatok leírásánál; a munkaszer-vezésre jó megoldás, ha a párok/cso-portok az órán megkezdik a szövegal-kotást, de egyénileg, otthon fe jezik be).A feldolgozást idő (stb.) hiányában itt is befejezhetjük. A 2. (kutatási felada-tokra épített) óra célja az információk, ismeretek perszonalizálása. Amennyi- ben a 2. óra megszervezése mellett dön- tünk, nem kell, hogy az közvetlenül kö- vesse a feldolgozás bevezető, első órá-ját. Feladatok: 148. o. 1–5.A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. ÖTLET: A 2. óra megtartása helyett szervezhetünk önként jelentkező tanu-lók számára projektet a feladatokból, amelynek produktumait bemutathat-ják az osztálynak vagy szélesebb kör-ben, akár az iskolának. ÖTLET: A projektet/projekteket összekapcsolhatjuk a regionális kultú-ra, irodalmi élet megismerésére szánt órával (tanmenet 47. számozott óra).

15 perc

Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok

146. o. 1–2.A képekhez kapcsolódó feladatok lényege a prob -

lémafelvetés és továbbgondolás. A problémát felvet-hetjük az anyagrész tárgyalásának bevezetéseként (ráhangolódás a bevezető órára, a témára, illetve az órán a reflektálás, a következő órán a ráhangolódás alapja lehet; l. az óravázlatban), illetve az óra záró, reflektáló szakaszában. Utóbbi esetben egyfelől az ismeretek rendszerezését, a tanulás tudatosítását, másfelől az újabb problémafelvetéssel a továbbgon-dolást szolgálja.

A feladat megoldása során tartalmi szempontból fontos rámutatni, hogy a karikatúra nem mindig, sőt, legalább olyan gyakorisággal nem a kritika, ha-nem éppen a propaganda, az elfogadtatás eszköze. Ezzel az eszközzel a diktatórikus rendszerek, főleg a Kádár-rendszer tudatosan éltek is (gondoljunk pl. a Lúdas Matyi karikatúráira vagy a Rádiókabaré műsoraira). Adott esetben a két karikatúra azzal, hogy a fényképeknél emberibbé, személyessé teszi a vezetőket, megjeleníti, kiemeli (esendő) emberi vonásaikat, tulajdonságaikat, közösséget, közelsé-get teremt velük. Ehhez járul(na) a diktatúrában az a látszólag nagyvonalú gesztus, hogy „engedjük”, „bár megtehetnénk, nem tiltjuk”, amely azt az ér-zést, látszatot kelti, hogy a vezető (és a rendszer, a vezető elit) tűri, bírja a kritikát. Mindez egyébként „szelepként” is működik – működött! –, bizonyos indulatok levezetésére.

ÖTLET: A feladat megoldásához kapcsol- ható (folytatása már az órán, illetve későbbi órá-kon) a 159. o. lapszél 1–2. (fent) és a 166. o. lap-szél 1–3. feladata. Előbbi a karikatúrába (pl. Lúdas Matyi) rejtett propagandatartalomra, utóbbi a hu-mor (vicc) mint a feszültséget oldó, levezető szelep működésére lehet példa.

147. o. 1.Az időszalaghoz adott kutatási feladatokat kiad-

hatjuk az órát megelőzően érdeklődő tanulóknak. Segítségül megadhatunk kézikönyveket, kronoló-giákat (pl.: A magyarok krónikája) a könyvtár ál-lományából.

irodalom 8 kk.indd 25 2010.10.11 12:21:47


26

Az események:1945. április 4. A szovjet hadsereg kiűzi

Magyarország területéről a megszálló német csapatokat.

1947. augusztus 31. Országgyűlési választások a kommunista párt és szövet ségesei győzelmével.

1949. augusztus 20. Az új, „szocialista” Alkotmány bevezetése.

1956. október 23. Tüntetés a sztálinista diktatúra ellen, majd forradalom Buda-pesten és Magyarországon.

1989. október 23. A köztársaság kikiáltása Magyarországon.

A szimbolikus dátum fogalmához (általában a fo-galmakhoz) nem érdemes „betanulható” definíciót rendelni. Célravezetőbb lehet a fogalom átbeszélé-se, meghatározó elemek (pl. nagy jelentőségű, ön-magán túlmutató esemény, nem egyszeri történé-sek kifejezője stb.) vázlatos összegyűjtése.

A feladat megoldása, még inkább a megoldás is-mertetésének folyamata alkalmat kínál a fogalmak árnyalására, illetve az események minél alaposabb, esetleg több nézőpontú megismerésére. A feladat megoldásához számos szövegalkotási feladat, te-vékenység kapcsolható (pl. fiktív tudósítás, interjú, visszaemlékezés, napló – „kettéosztott” vagy pár-huzamos formában –, levél, lexikoncikk, jelentés stb.). A szövegalkotáshoz, illetve az események több nézőpontú felidézéséhez jól köthető, kiindulá-sul, mintául szolgálhat a munkafüzet 94–98. oldal feladatsora. Ezeket a tevékenységeket végezhetjük házi feladatként, otthoni és órai munka kombináci-óival a következő órák egyes részleteiben.

ÖTLET: Ha a feladat megoldását továbbvisz-szük, készíthetünk (projektszerűen) a korszakot be-mutató tablót (kép- és szövegsorozat), prezentációt, amely kitehető/bemutatható osztályszinten, illetve akár az egész iskolának. (Adott esetben a papír ala-pú, nagyméretű tabló, sorozat praktikusabb lehet – az osztályban kiállítva mindenkor alkalmas a hát-térismeretek felidézésére, kontextus teremtésére.) ÖTLET: Ennek a munkának a folytatása, ki-

egészítése lehet ugyancsak pl. az osztályterem fa-lán, ha a többi tematikus egység záró projektmun-káit hozzá kacsolva kiállítjuk.

147. o. 2–5.A feladatsor lényegében a tankönyvi szöveg fel-

dolgozására irányul. Emellett célja, hogy a diákok-kal a későbbiekben a tanuláshoz, illetve a tanulás folyamatában az ismeretek felidézésére alkalmas grafikus (táblázat, ábra, jelölések, vázlat, címsza-vak) emlékeztetőt készítsünk.

Mivel a megoldás alapját önálló kutatás, illetve a tankönyvi szöveg egységeinek (lényegében szaka-szos) feldolgozása jelenti, a feladatsor számos lehe-tőséget kínál a kooperatív munkavégzésre. Fűrész – egységek, vak kéz?

148. o. 1–4.A feladatsor célja annak tudatosítása a diákokban,

hogy a mai televíziózás (egyáltalán a kereske delmi televíziózás) új jelenség, lényegében a rendszer-váltás utáni korosztályok élménye, világa Magyar-országon. (Az előző korosztályok még nem ebben nőttek fel.) A rendszerváltás előtt, bár már akkor is vitatémát jelentett a televízió előretörése az írott médiumokkal szemben („klasszikus” esti és hétvégi filmnézés, a különféle sorozatok – pl. Rabszolgasors, Nők a pult mögött, Dallas – nézők tömegeit von-zották, a hírújságok helyét átvette a híradó), sokkal kevésbé volt nyomasztó a tévé túlsúlya. Sokáig csak két, „állami” csatorna működött, hétfői adásszünet-tel, erősen „válogatott” híranyaggal és szórakozta- tó kínálattal. A rendszerváltás tette lehetővé a ke-reskedelmi televíziózás megjelenését és felfutását, a sport-, szórakoztató és szórakoztató-ismeretter-jesztő csatornák színrelépését. A rendszerváltás után árasztotta el az országot az egyéb hordozókon terjesztett információ, szórakoztató hang- és film-anyag (videó, CD, DVD, internet stb.)

A 2. feladat (táblázat) célja az információk ren-dezése történeti szempontból – igen látványos „fej-lődési” folyamat rajzolódik ki belőle! –, a 3. felada té az ismeretek perszonalizálása (a személyes tapasz-talatok bevonása, a környezet tudatos megfigyelé-se), a tankönyvi narráció alátámasztása a személyes tapasztalatok, kutatómunka, családi emlékezet ele-meivel; a 4. feladaté az információk egy más típusú és szempontú rendezése (grafikon). Érdemes arra figyelni, hogy a kétféle grafikus szervező más-más típusú megközelítéshez, információszerzési szoká-sokhoz illeszkedik.

irodalom 8 kk.indd 26 2010.10.11 12:21:48


27

A feladatokat egyéni, páros, kiscsoportos gyűj-tőmunkával végezhetjük, de építhetjük kooperatív munkavégzésre is.

148. o. 5.Ha nem várható a diákoktól önálló kutatómun-

ka, előre fel lehet adni a megnevezett személyiség életútját (pl. Faludy György, Hamvas Béla, Bibó István, Göncz Árpád) –, illetve ha van ilyen, egy a régióból származó költőét, íróét.

A feladatra felkérhetünk párokat, kisebb cso-portokat is. A megoldáshoz mintaként szolgálhat a munkafüzet 100–108. o. feladatsora (Örkény-portré).

148. o. lapszélA versről érdemes szót ejteni, a korszak össze-

függéseiben elhelyezni, illetve esztétikai értékét il-letően a „helyére tenni”.

A vers hátterét a sztálini doktrína a harmadik vi-lágháborúról és a fegyverkezés (a fegyveres erővel való elrettentés) szükségességéről, illetve a kialaku-ló hidegháborús helyzet adja. Ma már mulatságosan hat a cím, „a béke katonája” (paradoxon), mely az ötvenes évek jelszavainak világában jelentéssel bírt (propagandanyelvi evokáció), manapság azonban inkább nevetséges, a kontextus megváltozása miatt (a béke és a katona kognitív jelentésköre kizárja egy-mást). A benne rejlő paradoxon feloldását, egyben a helyén történő értékelését az a háttérinformáció te-szi lehetővé, hogy az ötvenes években, a hideghábo-rús viszonyok között a fegyverkezést, a fegyverkezési versenyt a béke megőrzéséhez feltétlenül szükséges-nek állították be, mert a sztálini dogma értelmében a szocialista tömb demonstrált katonai ereje tarthatta féken az imperialistákat, az erő felmutatása vehette elejét a támadásnak, az újabb világháborúnak. Mu-latságosan hatnak a vers népieskedő (a népdalokra, népies műdalokra utaló) fordulatai, pl. „Kedvesem-től úgy búcsúztam,/piros száját megcsókoltam”, illet-ve az erőltetett, egyszerű rímek.

A személyek (Sztálin, Farkas Mihály) említése köthető a kommunista személyi kultusz és annak magyar változatának gondolatvilágához. A „zúzd a múltat” stb. a kötelező forradalmiságot, a „ret-rográd” múlttal való leszámolás szlogenné csépelt kommunista tézisét idézi. Szlogenek, jelszavak pl. a „békeharc”, „békeharcos” (paradoxonok), „Meg-

védjük a békét”, „Hazánk nem rés, hanem bástya” (l. A tanúban) a béke mint jog megnevezése, hangoz-tatása, a vasoszlop metafora stb. A versben könnye-dén felismerhető a hangsúlyos, felező nyolcas, az egyik legegyszerűbb páros rímmel (aabb, ccdd…).

A vers formája, szövege álságosan egyszerű, az „elképzelt befogadója” a „nép egyszerű fia/lánya”. Jellegzetes előadási vagy hozzá köthető (fiktív) be-szédhelyzet, hogy a nép valahol összegyűl (vásár, népünnepély, falusi sokadalom). A költő a „népi köl-tő” álarcát veszi fel. (Tegyük hozzá: Devecseri Gábor ennél sokkal jobb költő. Az is érdekes problémafel-vetés lehet, ki és miért stb. ír ilyen verset – főleg, ha utána Homéroszt fordít, nem is akárhogyan...)

ÖTLET: A versből kiindulva játékos projek-tet, gyűjtőmunkát indíthatunk – létrehozhatjuk (mi is) a „rossz versek” gyűjteményét. (Ebben a propa-gandaversek mellett komoly teret nyerhetnek pl. a „reklámversek”.)

A munkafüzet feladatai (91–108. o.)

Kortársak, nemzedékek a háború után (91–94. o.)A feladatsor célja, hogy grafikus szervezők, ele-

mek révén áttekintő képet adjon az 1945 utáni korszak (irodalmi szempontból is) jelentősebb ese-ményeiről, illetve egyes szereplők életútjáról, élet-helyzeteiről. (A grafikus szervezők nagy segítséget jelenthetnek a tanulás, memorizálás, emlékeztetők készítésének sorában. Emellett érdemes kiemelni, hogy a keresés–megtalálás kihívása, sikerélménye motivációs erővel bírhat, még az egyébként kevés-bé motivált csoportokban is.) Segít abban, hogy a tanulók megismerjék a tankönyvi fejezet felépí-tését, gyakorolják a taneszköz önálló használatát (a tanulás tanulása), illetve – a felhasználástól füg-gően – előzetesen képet kapjanak a korszakról vagy összegezzék, rendszerezzék a korszakról szerzett ismereteiket. A feladatok egyben továbbvezetnek a problémafelvetés irányába, pl. különböző megol-dások összehasonlítása, megvitatása révén.

A feladatsor felhasználható, kiadható a teljes tankönyvi fejezet feldolgozása előtt – ebben az esetben a cél az előzetes kép kialakítása (viszonylag motiváltabb, nagyobb egységek áttekintésére képes tanulókból álló csoportoknak ezt ajánljuk). Fel-dolgozhatjuk úgy, hogy fejezetenként, a fejezetek

irodalom 8 kk.indd 27 2010.10.11 12:21:48


28

tárgyalása előtt/után végezzük el az oda vonatkozó feladatokat. Ezzel kisebb egységeket hozunk létre, ami célravezetőbb lehet kevésbé motivált, nehezeb-ben olvasó/tanuló stb. csoportok/diákok számára. Így a tanulás folyamatában „felfűzve”, több lépés-ben, folyamatosan kitöltve rögzíthetünk utólag, illetve alkothatunk előzetes képet a fejezetek anya-gáról, valamint az egyes részlépésekben alkalmas-sá válnak a feladatok a reflektálás megalapozására, a „miről tanultunk?” kérdés megválaszolására. Vé-gül elvégezhetjük a teljes fejezet tanulása után is, egyfajta tartalmi összefoglalásként, a tanultak rög-zítésére, emlékeztetők készítésére.

A tanítás folyamatában a feladatsor megoldása alkalmat kínál a kooperatív, csoportos munkavég-zésre és a differenciálásra. Ha pl. a feladatsort több lépésben végezzük el, kioszthatunk „szerepeket”, amelyekben az egyes szereplők munkája mindig az előzőkére épül, pl:„gyűjtők” 1.a„rendezők” 1.b„rendszerezők” 1.c„problémafelvetők” 1.d„szövegírók” 1.e

A feladat elvégzése során az adott munkafázisban éppen nem dolgozó tanulók az alatt az idő alatt ter-mészetesen más feladatot végezhetnek.

ÖTLET: A feladat elvégzését megszervez-hetjük valamelyik másik, több lépésre bontható, gyűjtő, rendező stb. munkát igénylő tankönyvi vagy munkafüzetbeli feladattal „tükörfeladatként”. (Pl. mf. 94. o. 1., 102. o. 1., 2.) Ebben az esetben a tanulók a két feladatban más-más szerepet kap-hatnak, és több szerepet is betölthetnek (szerepeket cserélhetnek) egy-egy feladat megoldásában, hogy a munka folyamatos legyen. (L. az ábrát.)

A) feladat(pl. 91. o. 1.)

B) feladat(pl. 102. o. 1.)

„gyűjtő” „rendező”„rendszerező”

„problémafelvető”„szövegírók”

ÖTLET: A munkát megszervezhetjük úgy is, hogy párok/csoportok a munkafüzetek körbeadá-sával és a szerepek váltogatásával kooperáljanak azonos feladat elvégzése közben.

Megoldási segédlet – emlékeztetőNevek, évszámok a munkafüzet képeinek sorrend-jében.

Sánta Ferenc(1927–2008)

Örkény István(1912–1979)

Kertész Imre(1929–)

Szabó Pál(1893–1970)

Bacsó Péter(1928–2009)

Weöres Sándor(1913–1989)

Illyés Gyula(1902–1983)

Petri György(1943–2000)

Hajnóczy Péter(1942–1981)

Sütő András(1927–2006)

Cseh Tamás(1947–2009)

Déry Tibor(1894–1977)

Nagy László(1925–1978)

Juhász Ferenc(1928–)

Nemes Nagy Ágnes

(1922–1999)

Gion Nándor(1941–2002)

Lázár Ervin(1936–)

Varró Dániel(1977–)

Áprily Lajos(1887–1967)

(irodalmi portré – Örkény)

102. o. 1.A feladat célja a taneszközök, jelen esetben a

tankönyv önálló használatának tanulása, gyakorlá-sa, illetve a tanult ismeretek felidézése játékos for-mában.

A feladatsor megoldása alkalmat kínál a koope-ratív, csoportos munkavégzésre és a differenciálás-ra. Ha pl. a feladatsort több lépésben végezzük el, kioszthatunk „szerepeket”, amelyekben az egyes szereplők munkája mindig az előzőkére épül. (Bő-vebben l. a mf. 91–94. o. feladatainak leírásánál.) ÖTLET: A feladat elvégzését megszervez-

hetjük valamelyik másik, több lépésre bontható, gyűjtő, rendező stb. munkát igénylő tankönyvi vagy munkafüzetbeli feladattal „tükörfeladatként”. (Pl. mf. 91. o. 1., 94. o. 1., 102. o. 2.; Bővebben l. a mf. 91–94. o. feladatainak leírásánál.)

irodalom 8 kk.indd 28 2010.10.11 12:21:48


29

Háború után

A háborús irodalom tárgyalásának egyik kiemelt célja az abszurd és a groteszk fogalmainak megis-merése, a jelenségek felismerése, összefüggésben a háborús szituációkkal és a nemzedéki világél-ménnyel. Sánta Ferenc elbeszélése, Örkény klasz-szikus egypercese, Kertész Imre regénye egyaránt a háborús (szép-) irodalmat képviselik. A szöveg-elemzések, az azokhoz kapcsolódó interpretáció és reflexió után a fejezet tanításának kifutása lehet egy „kitérő”, pl. projektmunkával, a tankönyvi össze-foglalás (tk. 176. oldal) révén a népszerű irodalmi és filmes műfajok irányába. (A feladatsor ugyanak-kor megengedi, hogy ne csak, sőt, ne is elsősorban ez az irány legyen jelen a projektben, illetve össze-foglalásban.) Az összefoglaló projekt elindítható a fejezet tárgyalása mellett, illetve „összeérhet” a fan-tasztikus irodalom tárgyalását a népszerű irodalom és film tárgyalásával, összefüggésében tárgyaló fe-jezettel.

Sánta Ferenc elbeszélésének és Örkény „egyper-cesének” feldolgozása során a fő cél a művekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, ér-zelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségé-nek felfogása, értelmezése és megvitatása a fejezet címében megnevezett élethelyzetben. A témához kapcsolható – a korosztály számára már érdekes, ugyanakkor a maga teljességében nehezen befo-gadható problémájával – Sánta Ferenc regénye, Az ötödik pecsét és a belőle készült film is.

Kertész Imre regénye a nyolcadikos diákok szá-mára igen nehéz, korai olvasmány lenne. A részlet ugyanakkor – éppen kultúrtörténeti beágyazottsá-ga miatt, az erre nyitott csoportokban – jól feldol-gozható, értelmezhető. Feldolgozásának egyik, nem elhanyagolható előnye, hogy ennek révén remél-hetőleg valamilyen olvasmányélmény is kötődik a diákok emlékezetében az első magyar Nobel-díjas író nevéhez.


(Sánta Ferenc: nácik)

154. o. 1–2.A novellában kérdéses, van-e a fegyvereseknek

valamilyen tényleges célja (valóban keresnek-e va-

lakit, valakiket, partizánokat, katonaszökevénye-ket stb. – erre utalhatnak a kérdéseik). Viselkedé-sük sokkal inkább „öncélú”, a megfélemlítés és a megalázás elegye. Ugyanakkor ez a viselkedés illik a diktatúrák, a tekintélyuralmi rendszerek fegy-vereseinek viselkedéséhez. (A fegyverek leírása és a helyzet alapján leginkább csendőrök vagy pl. felfegyverzett nyilasok lehetnek.) Ezáltal „nevelik bele” az emberekbe az engedelmességet és oltják beléjük a félelmet, így igyekeznek őket a hatalom alázatos és feltétlen kiszolgálóivá tenni.

A fegyveresek előbb nem mennek közel és nem szólnak, de a fenyegető jelenlétükkel megzavarják a pásztort és a fiút, ezzel előkészítik a saját színre lépésüket, hatásosabbá teszik fellépésüket, „meg-váratva” a „pácienseket”. Ez nyilván hat rájuk – el-bizonytalanodnak, mert nem tudják, mit akarnak tőlük. Az, ahogyan dolgoznak tovább, látszólag tudomást sem vesznek a fegyveresekről, kifejezi, hogy viszont „tudják a szerepüket” – tudják, hogy a fegyvereseknek ki vannak szolgáltatva, és hogy azok a fölényüket kifejezésre is juttatják, és ezt várják el tőlük.

Amikor a pásztort megszólítják, megint csak tud-ja, milyen viselkedést várnak el tőle (leemeli a ka- lapját, meghajol, ezzel kifejezve alázatát). A fegyvereseknek a színre lépésüket követő első gesztusa is fenyegető – egyikük előveszi a gumibotját –, és fölényüket kifejezve odahívják magukhoz, illetve letegezik a pásztort. Ez benne nyilván a meg-aláztatás – szégyen –, a tehetetlenség és a kiszol-gáltatottság érzését kelti. Ezeket az érzéseket tart-ják fenn a fegyveresek (a lovak és saját lábaik elé, megalázó, kényelmetlen testhelyzetbe kényszerítik, többször megkérdezik tőle ugyanazt, mintha ér-telmi fogyatékos lenne, elküldik és újra magukhoz hívják).

Ugyanígy tesznek a fiúval, aki hasonlóképpen át-élheti mindazt, amit az öregebb. Őt azonban jobban megalázzák – éppen talán fiatal kora miatt, hogy „betörjék” –, amikor olyan dolgokat mondatnak vele, amelyek nem igazak, és olyan dologra kény-szerítik, ami a józan ésszel ellentétes, ugyanakkor különösen bántó lehet, mert a fiú nyilván szereti a kutyáját.

Fontos, hogy mindkét fél mindvégig ki nem mondottan is tudja, mire megy ki a játék; részben ez magyarázza az öreg és a fiú viselkedését (pl. nyil-

irodalom 8 kk.indd 29 2010.10.11 12:21:48


30

ván a szégyen – de jórészt a helyzet miatti szégyen – következtében nem mer a fiú a fegyveres arcába nézni; így megmaradnak személytelenül, „fegyve-resnek”).

A diákoktól vélhetően nem várható ilyen réteg-zett válasz, de egyéb film- és olvasmányélményeiken keresztül rávezethetők az indítékok összetettségé-nek meglátására. A feladat megoldása a 149. o. elő-zetes feladatsorának megoldására épül. Az ábra és a táblázat az információk különféle rendezési mód-jait teszik lehetővé, a megismerési, gondolkodási szokásoknak megfelelően. A 2. feladat megoldását kiegészíthetjük a tanulók által készített ábrával.

154. o. 3.A feladat megoldásának lényeges eleme, hogy

az előző két feladat megoldásában kidolgozott ál-láspontot tükrözze. A feladathoz javasolható a cso-portmunka, rendezhető belőle egy kisebb bemuta-tó, „verseny”.

154. o. 5–6.A táblázathoz kapcsolódó módszer lehet a fron-

tális vagy páros/csoportos ötletbörze. (Utóbbi ha-tékonyabb lehet, több ötletet hozhat a felszínre. A megoldásokat itt is összegezhetjük frontálisan a táblán, illetve körbeadhatjuk, keverhetjük a cso-portokat. Utóbbi megoldás előnye, hogy közvetlen visszajelzést, kritikát, elismerést kapnak a tanulók, csoportok a kortársaktól.)

Az olvasmány- és filmélmények nyomán várható számos tipikus szituáció (fogolytábor, fegyenctelep, partizánháború stb.), illetve néhány történelmi kor, helyszín (pl. az egykori Szovjetunió, Kuba, a szo-cialista országok, Kína). Várhatóan előkerülnek az ezekhez illő szereplők is – KGB-sek, bőrkabátosok, ÁVÓ-sok, kegyetlen ázsiai tisztek stb.154. o. lapszél

A helyzet, a hasonló megalázás pl. a börtönök-ben, fogolytáborokban stb. gyakori alapmotívuma filmeknek és regényeknek a lektűr, illetve a „kom-mersz” (ponyva) szintjén, de az igényesebb szin-teken is. (Pl. Rugby: A domb, Lázadás a Bountyn, Herman Wouk: Zendülés a Caine hadihajón, Híd a Kwai folyón, A profi Belmondóval, A bosszú bör- tönében, Tango és Cash, a Rambo-sorozat stb.) Ezek-ből várhatóan jócskán olvasnak/látnak a diákok is.

Minél kevésbé igényes az alkotás, annál egyszerűbb (kevésbé összetett) érzelmek jelennek meg benne, a megalázottak válasza szinte mindig a düh és gyű-lölet, illetve a bosszú (a brutalitást, megaláztatást elviselők utóbb többnyire „igazságos” bosszút áll-nak a kegyetlen fegyőrökön, katonákon stb.). Kü-lön, ám ide kapcsolható témát jelenthet a rendőri brutalitás megjelenése. Természetesen tudatosítani kell, hogy a „Nácik” cím mindezektől elválasztja a novellát, egy bizonyos történelmi helyzet és szé-lesebben vett társadalmi jelenség kontextusába he-lyezve azt.

(Örkény istván: in memoriam Dr. K. H. G.)

155. o. 1.A beszélgetés nyilvánvalóan németül folyik (erre

utal az idézett első mondat, amely után a beszélő át-vált magyarra). Arra, hogy dr. K. H. G. nem német, közvetve utal, hogy a beszélő kiemeli az őr német nemzetiségét (kétszer is „német őrnek” nevezi), ez-zel összefüggésben az, hogy dr. K. H. G. Hölderlint a „német romantika legnagyobb alakjának” nevezi (kiemelve a nemzetiségét), illetve teljesen egyér-telművé teszi a kultúrtörténeti kontextusa (a meg-jelenített világháborús helyzet és K. Havas Géza monogramja). A latin cím nemzetközivé vált latin kifejezés, magasztos jelentéstartalommal. Ez jelen-tős stílusértékkel bír a novellában ábrázolt alantas helyzet és indulatok, valamint a szóhasználat ösz-szefüggésében, valamint szélesebb idő- és térbeli összefüggésben (az európai civilizáció horizontján) helyezi el a történetet.

A megoldás a diákok számára nem biztos, hogy ennyire kézenfekvő, fontos felismerés lehet. Ilyen esetben, ha vita bontakozik ki, érdemes az érveket T-táblázatba rendezve összegyűjteni, és amelyek cáfolhatóak, kihúzni, a bizonyító erejűeket kiemel-ni. Ha nincs vita, akkor is érdemes érveket „borí-tékolva” (pl. egyéni munkával a füzetbe) leíratni, felolvastatni, hogy az álláspontjuk tisztázására, át-gondolására bírjuk a diákokat.

155. o. 2.A feladat páros munkával végezhető. A grafikus

megjelenítés szolgáltat alapot a következő feladat megoldásához.

irodalom 8 kk.indd 30 2010.10.11 12:21:48


31

155. o. 3.A német őr mindvégig fizikai fölényben van a

neki kiszolgáltatott, fegyvertelen munkaszolgála-tossal szemben. A beszélgetés közben, bár nem ez a célja, mindinkább (szellemi) fölénybe kerül mű-veltsége révén dr. K. H. G.

155. o. 4.A német őr átéli az ellentmondást a helyzet adta

fizikai fölény és a műveltségből eredő szellemi fö-lény között, és ez váltja ki az indulatát, a tehetet-lenség és a megalázottság érzéseivel társulva. Tulaj-donképpen a szorító helyzetből menekül, amikor dr. K. H. G.-t lelövi. A beszélgetés számára válik egyre inkább kínossá. Schiller és Rilke nevét nyil-ván nem ismeri (esetleg csak a nevüket?), indulatá-ban és szorultságában mondja, hogy igen.

156. o. 5–6.A két feladat felépítése kézenfekvővé teszi pl. a

„sarkok” módszer alkalmazását. (A tanulók az ál-taluk választott álláspontok szerint csoportosulnak, és valamilyen meghatározott rend szerint érvelnek álláspontjuk mellett. Az érvelés történhet írásban („levelezés” – érvek küldése, cáfolatok, ellenérvek visszaküldése cetliken; a cetliket érdemes össze-gyűjteni, azokból válogatást csinálni és a végén vagy a következő órán bemutatni) vagy szóban („rövidí-tett disputa”, amelyben megadhatunk szempontokat, a kifejtés idejét stb.). Az 5. feladatban az álláspon-tokat az ábra szemlélteti, ezek közül választhatnak a tanulók. (Az álláspontokat nem érdemes „kom-binálni”, ezzel összemosni. Éppen a fontossági sor-rend eldöntése – adott esetben eldönthetetlensége, a motivációs tényezők együttes megjelenése – jelen-ti a feladat lényegét.) A 6. feladatban az előző min-tájára a diákok dolgozhatnak ki saját álláspontokat. Érdemes figyelni arra, hogy ezek markánsak és egy-mástól jól megkülönböztethetőek legyenek. (Érde-mes segíteni a megfogalmazásban.) FonToS: egyik feladat esetében sem az a cél, hogy eldöntsük, kinek van igaza, hanem az, hogy minél több és árnyal-tabban megfogalmazott érvet, gondolatot hozzunk a felszínre! Ennek megfelelően egyik esetben sem kell eldönteni, kinek van „igaza”, hangsúlyozni kell a vélemények, érvek egyenértékű voltát, egymás mellé helyezhetőségét! (A feladat kapcsán utalha-tunk a befogadó jelentésformáló szerepére a műal-

kotás befogadása során – természetesen a korosz-tály, a csoport szintjének megfelelő formában.)

156. o. 1. (lent)A fikció lényege, hogy a háborús lét-határhelyzet

adta erőfölény nélkül valószínűleg inkább a kultu-rális fölény érvényesülne – annak ellenére, hogy a német ember érezhetné magát kínosan vagy meg-alázva, és valamilyen módon (esetleg primitíven) bosszút is állhatna. Ugyanakkor könnyebben el is fogadhatná a helyzetet, vagy éppen elismerését, csodálatát is kifejezhetné dr. K. H. G. műveltsége iránt. (Nem élné át a szituáció okozta feszültséget.)

(Kertész imre: Sorstalanság)

158. o. 1.A feladat megoldása a 157. o. 1–2. feladat meg-

oldására épül (T-táblázat, jelölés).A megoldás kapcsán érdemes felhívni a tanu-

lók figyelmét arra, hogy szinte minden mozzanat jelképes. A színek (a lila és a bíbor) a keresztény szimbolikában a bűnbánat és a megtisztulás, az új élet jelképei. A forgalom csökkenése, az emberek lép-teinek lassulása, hangjuk elcsöndesedése, tekintetük megenyhülése a misztikus pillanatban az önmaguk-ba szállás gesztusainak tűnhetnek, a világiasság, a világba merülés megszűnésének. Ugyancsak ehhez kapcsolódik arcuk látszólagos egymás felé fordulása – az egyetemes emberi szolidaritás, egy-másra odafigyelés látszólagos gesztusa egy ihletett pillanatban. Ugyancsak szimbolikusnak tekinthető maga az alkony, mint a meditáció órája eredetileg a keresztény himnuszok és kolostorok világában, majd általában az európai irodalomban. Mindez a megvilágosodás misztikus élményét, a megváltás tudatát idézi fel. (Ilyen szintű válasz természetesen nem várható azonnal és közvetlenül a diákoktól, de vélhetően fel fogják fedezni a felsorolt mozzanatok egyes szimbolikus vonatkozásait; ennek kapcsán rávezethetők a jelenet szimbolikájának feltárására.)

Az esti elnyugvás, az alkonyat már a regény ele-jén megjelenik, mint a sorsdöntő („végzetes”) elha-tározást követő megnyugvás órája a téglagyárban, miután az elbeszélő németországi munkára jelent-kezett (kiad. 89. o.1).

1 Az oldalszámokat a regénynek a Magvető Kiadónál az életműsorozatban megjelent hetedik kiadása alapján ad-juk meg.

irodalom 8 kk.indd 31 2010.10.11 12:21:48


32

158. o. 2–4.A két idézett bekezdés formálisan (a DE kötőszó

használata miatt) és tartalmilag is ellentétes egy-mással. Az elsőben még a beszélő bizonytalansága tükröződik, a másodikban a felismerés világossága jelenik meg. Az első bekezdésben a jelen és a felidé-zett múlt a meghatározó, a másodikban a beszélő meglátja (látni véli) személyes jövőjét. A múlthoz kapcsolódik egyfajta furcsa honvágy a tábor iránt, amely fakadhat a beszélő zavarából, abból, hogy nem tud mit kezdeni menekülése után az életével, visszakapott szabadságával. Az első bekezdésben lényegében még a régi, inkább még a táborhoz tartozó, bizonytalan ember, a másodikban már megújult, új, a táborból kikerült és a világba visz-szakerült, életének folytatását, saját küldetését látó ember. Ebben az összefüggésben, illetve a jelképes (a keresztény szimbolikát idéző) motívumok, moz-zanatok összefüggésében a jelenet, a felismerés ér-telmezhető egyfajta elhivatásként, újjászületésként (a szenvedések révén elnyert megváltásként). Így a beszélő lehet az első bekezdésben az elhivatás, megváltás előtti tévelygő ember, míg a másodikban a küldetés felismerése révén újjászületett, „új em-ber”.

A vezérgondolat legtisztább, leginkább egyér-telmű megfogalmazása a második bekezdés utolsó mondata, de természetesen ezt a megfogalmazást készíti elő, vezeti fel közvetlenül az egész második bekezdés (közvetve pedig persze az egész regény). Mondhatni ez a regény végső tanulsága az elbeszé-lő számára.

A végső, megtisztulást, újrakezdést jelentő ta-nulságot még követi egy a beszélő bizonytalanságát kifejező záró mondat (bekezdés). Emiatt a zárlat sokféleképpen értelmezhető. „Optimista” minden-képpen amiatt, hogy a beszélő megtalálja élete ér-telmét, folytatását, a saját küldetését, ezáltal a helyét a világban (ezt támasztja alá a megváltásra utaló szimbolika). A záró mondat azonban már kétféle-képpen értékelhető. A „nem kérdezés” és a „felejtés” lehet a küldetés kudarca (a mondanivaló elsikka-dása) egy azt be nem fogadó, elutasító, lényegében a „régi” világban. Ugyanakkor lehet pozitív irányú változás eredménye is, ha a világ is megváltozik (megváltódik a borzalmak, az emberi szenvedés ál-tal?), és a múltnak, az emberi életnek ez a „tanulsá-ga” feledésbe merül az „új” világban.

Az „ötvenes évek” – görbe tükörben

A fejezet kulcsfogalma a címben megjelölt iroda-lom- és politikatörténeti szakasz kapcsán a szatíra. Természetesen a szatirikus megközelítés meglehe-tősen egyoldalú, nagyon sok lényeges elemét a hát-térben hagyja a korszak történetének, ugyanakkor talán ez az, amelyik a leginkább közel állhat a diá-kokhoz, amely számukra talán leginkább befogad-ható műveket hozott létre.

A szatirikus megközelítés ellen érv lehet, hogy számos ember számára véres valóság volt, ami tör-tént, és ebben ők nyilván semmi vicceset nem talál-nak. Ellene szólhat, hogy egy kissé félrevezető lehet a szatíra által festett kép, mivel a felületes befoga-dó számára egyfajta „kedélyes” világot rajzol meg, amiben vicces dolgok esnek meg az emberekkel, illetve a szatíra túlzásai ugyancsak a felületes befo-gadó szemében hihetetlenné, „mesebelivé” tehetik a benne ábrázolt világot, sőt, ebben a kontextusban, a szatíra világában a megtörtént esetek is hihetet-lennek hatnak. Ezzel szemben felhozható, hogy a felkészült befogadó számára a szatíra legalább olyan hiteles képet fest, mint bármely „komoly” megkö-zelítés. A szatirikus megközelítés éppen a túlzások, a paródia révén képes megvilágítani összefüggése-ket, pontosan bemutatni korabeli figurákat. A sza-tirikus megközelítés nem kelt negatív indulatokat, bosszúvágyat, félelmet, sőt, éppen oldja, segít feldol-gozni ezeket az indulatokat. (A kérdést, a problémát érdemes a diákoknak is felvetni; l. a 169. o. lapszél 3. feladatát.)

A fejezet célja a paródia legfontosabb eszköze-inek felismertetése, a humor társadalmi, irodalmi szerepének bemutatása, illetve a korábban a kor-szakról elhangzó állítások megtöltése tartalommal, a műalkotások megismerésén keresztül. A fejezet végén elhelyezett „Kuckó” feldolgozásának két célja van. Az egyik a sajátos, ötvenes évekbeli élethelyze-tek, tiszteletre méltó magatartási formák (egyfajta belső emigráció) bemutatása a gyermek- és ifjúsági irodalom fellendülésének ténye és Weöres Sándor pályafutása kapcsán. A másik, ezzel egyenrangú célja a versolvasásról tanultak ismétlése, gyakorlása a diákok által (remélhetőleg) jól ismert, igen erőtel-jes ritmusélményt adó verseken keresztül.

irodalom 8 kk.indd 32 2010.10.11 12:21:48


33


(Bacsó péter: A tanú)

159. o. 1–2. (lapszél)A feladatok megoldása köthető (előre- vagy visz-

szautalás) a 146. o. 1–2. (képes) feladat megoldá-sához.

166. o. 1–4.Pelikán viselkedése az első pillanatban külö nös-

nek tűnhet. Szó nélkül engedelmeskedik, kérdezős-ködik, majd megmagyarázhatatlan jókedv vesz erőt rajta. Viselkedése ugyanakkor lélektani lag hiteles: a sokat próbált kisemberé, akinek a fenyegetések árnyékában már-már úgy tűnhet, minden mind-egy. Komikus maga a helyzet, ahogyan ott ül mo-torosszemüvegben, illetve humorossá teszi Pelikán csattanós, vagány „beszólása” a végén.

A feladat megoldásának előzménye a 165. o. je - löléses feladata. A későbbiek szempontjából is ér- demes kiemelni a leginkább jellegzetes, hírhedt „kellékeket” – a nagy, fekete autó, a bőrkabátok, a neonfény és a csigalépcső stb.

166. o. 3–4.A filmbeli jelenetben pl. a regényben Pelikán

szájából elhangzó, talán már kevéssé humoros kérdés – Már a mamájuk is néma volt maguknak? – Kállay Ferenctől jóval hatásosabb. Ugyanakkor a regényben megírthoz képest a filmben a jelenet egy kicsit halványabb. A feladatok célja, hogy a ta-nulók tapasztalataira építve megmutassuk, milyen kifejezőeszközei vannak a filmnek és a regénynek, illetve gyakoroljuk a kifejezőeszközök használatát.

166. o. 1–3. (lapszél)a regényben megírthoz képest a filmben a jelenet egy kicsit halványabb. A feladatok célja, hogy a ta-nulók tapasztalataira építve megmutassuk, milyen kifejezőeszközei vannak a filmnek és a regénynek, illetve gyakoroljuk a kifejezőeszközök használatát.

166. o. 1–3. (lapszél)A politikai vicc idézésének célja a hangulat „meg-

alapozása” mellett a viccekre jellemző elliptikus kifejezésmód és a kontextus szerepének felismer-

tetése. A poén csak egyfajta háttérismeret birtoká- ban érthető. Tudni kell, hogy a rettegett ÁVO-sok hajnalban mentek az emberekért, és „vadul” csen-gettek. Ehhez képest közli megnyugtatásként a ház-mester, hogy a lehető legnagyobb baj történt, ég a ház. A kontextust a keletkezés időpontja, az „elv-társ” megszólítás, illetve maga a jelenség, a „csen-gőfrász” háttérismerete teremti meg.

A vicc humora jellegzetes „fekete humor”, ameny-nyiben egy képtelen, katasztrofális helyzetben (a ter - ror tombolása) űz tréfát az embereket fenyegető, erőszakos hatalommal, illetve csinál viccet az emberek (többé-kevésbé jogos) félelméből.

A 3. feladat kérdésére adható válasz egyik lehet-séges eleme, hogy az efféle politikai vicceknek nyil-ván a félelem oldása (amin nevetünk, attól kevésbé félünk), „kibeszélése” volt a szerepe. Más oldalról nézve viszont egy kis „darab” szabadságot, „leve-gőt” jelenthetett ezek mesélése. Talán némi ellenál-lás érzetét is keltették. (A szélsőséges kommunista hatalom nem véletlenül büntette a politikai viccek mesélését, sőt hallgatását is.)

A feladatok megoldása köthető (előre- vagy visz-szautalás) a 146. o. 1–2. (képes) feladat megoldá-sához.

166. o. 4. (lapszél)A leginkább szembetűnő hasonlóság a bőrkabá-

tosok hallgatása – ahogyan a Nácik lovasai, a bőr-kabátosok sem szólnak, ezzel is elbizonytalanítva a „civileket”. (A feladat kapcsán felidézhető a 154. o. 5–6. feladatai, a Nácikban megjelenített szituáció áthelyezése más korszakokba.)

169. o. 1.A feladat megoldása az oldal előző, az olvasáshoz

adott feladatainak megoldására épül. A filmben a Rajk-perre utaló jelenetek (pl.):Dániel Zoli állítólag a Duna partján, a gátőr háza •közelében találkozott a békaemberekkel („csősz-kunyhó”).A vallomásokat előre megírják (Tussinger elv-•társ), betanítják, a szereplőket mint színészeket („karaktereket”) öltöztetik és tanítják be.A regényben szerepel egy fejezet, amely a filmből •kimaradt (Miért van itt ilyen sötét?). Ebben Peli-

irodalom 8 kk.indd 33 2010.10.11 12:21:48


34

kán találkozik Dániel Zolival, aki „pártérdekek-re” hivatkozva bűnösnek vallja magát.A per egyik vezetője, Virág elvtárs azonnal pon-•tosan megismeri Pelikán zakóját – valószínűleg utalás arra, hogy Péter Gábor (a Rajk-per egyik szervezője, az ÁVH akkori vezetője) polgári fog-lalkozása szabó volt.A per előtt, amikor Virág elvtárs oda akarja ad-•ni Pelikánnak a vallomását, hogy olvassa át még egyszer, véletlenül az ítéleteket adja oda. (Pelikán szól neki.)Bástya elvtárs a filmben hangszórón figyeli •a szobájából a tárgyalást, de más is ezt teszi, mert amikor az ő nevét kimondja Pelikán, rögtön rá-telefonálnak, hogy miről is van szó.

(Kuckó – hogyan olvassunk verset?)

170. o. 1. (lapszél)A gyermek- és ifjúsági irodalom legegyszerűbb

meghatározása, amit kimondottan ezzel a céllal (szépirodalmi igénnyel) írtak, illetve amit a gyer-mekeknek és ifjaknak olvasnak, ők olvasnak. (Utób- binak az ifjúsági regényekké vált művek, pl. a Ro-binson, a Gulliver vagy Verne regényei miatt van jelentősége.) Ennek kapcsán tudatosíthatjuk a diá-kokban, hogy pl. saját korosztályuk is egy befogadói csoportot alkot olvasásszociológiai szempontból.

170. o. 2. (lapszél)Pl. Weöres Sándor a Bóbita-kötet (l. a könyv-

ben), Mándy Iván Csutak-történetei, Nemes Nagy Ágnes Bors nénije, Gazdag Erzsi verseskötetei, többek között Volt egyszer egy mesebolt, Tamkó Si-rató Károlytól Tengerecki Pál, Szabó Magda Tün-dér Lalája, Amalfi kapitánya, Kormos Istvántól Vackor, Varga Katalin Pamacs-meséi, Janikovszky Éva Pöszke-történetei, Csukás Istvánnak a bábfilm révén klasszikussá vált Süsüje és a rajzfilmszerepet kapott Mirr-Murr, Lázár Ervintől Mikkamakka, Dömdödöm, a Szegény Dzsoni és Árnika, Rónasze-gi Miklós Kartal-regényei, továbbá Szepes Mária Pöttyös Pannija, Fekete Istvántól Csí, Lutra, Bo-gáncs, Hú, Vuk és a Tüskevár (Tutajossal és Bütyök-kel) stb.

170. o. 3. (lapszél)Verne, Dickens és Mark Twain regényeinek je-

lentős része nem ifjúsági irodalomként íródott (ahogyan a korábban már említett Robinson és Gulliver sem), de talán leginkább a világkép meg-változása és az ifjúsághoz közel álló témaválasztás (kaland), valamint a regényszövés technikája, az el-beszélésmód (fordulatos cselekmény, könnyen át-látható, lineáris szerkezet stb.) miatt váltak ifjúsági regényekké.

171. o. 1–4.

A béka-király, A tündér

A tündér időmértékben három ütemből álló trochaikus sorokból áll (az első két versláb a versben végig „szabályosan” daktilus – nem gyermekversben túl-ságosan is szabályos lenne, túlságosan erőteljes lük-tetésű –, a harmadik a sorvégen mindig spondeus), hangsúlyosan az időmértékes verssel való egybe-csengése miatt inkább 3/3/2-es osztásúnak érzékel-hető. (Legalább ennyire jogosult lehet a magyaros verseléssel – Horváth János elmélete szerint – job-ban egybevágó 4/4-es, felező nyolcas osztás.) Az időmértékben az egyetlen „problémás” hely a „Rá-ül, igér neki csókot” sorban az ígér (ejtésben rövid i; nem minden kiadás jelöli). A hangsúlyos felolvasás-nál nehézséget jelenthet, hogy a ritmus megtartása miatt nem minden esetben a szavak első szótagjára kell helyezni a szóhangsúlyt (tulajdonképpen sza-kaszhangsúlyként kerül a szó belsejébe). Ez termé-szetesen igaz mindkétféle ütembeosztásra.

A béka-király időmértékben harmadfeles troche-us, melyben (főleg a második verslábban) spondeus is áll. Hangsúlyosan 4/3-as osztású ütemhangsúlyos vers. (A példákat a jelölésekre l. a tankönyvben.) A csonka sorok (A béka-király):

Dalol Ung király –– ∪ / – ∪ / – // x’ x x x / x’ //

A „természetes” (önmagát kínáló) nyelvi ritmusú felolvasást megkönnyíti az időmértékes és a hang-súlyos ritmusnak a tankönyvben leírt találkozása.

irodalom 8 kk.indd 34 2010.10.11 12:21:48


35

Ha vihar jő a magasból

A vers szimultán ritmusú, teljesen szabályos jóni- kusz, illetve felező nyolcas, melynek ritmusa (mi-vel a versláb- és ütemhatárok egybeesnek) egymást erősíti. Az első sor példáján:

Ha vihar jő a magasból∪ ∪ – – / ∪ ∪ – – x’ x x x // x’ x x x

időmértékes, jónikusz hangsúlyos, 4/4 (felező nyolcas)

A szimultán verselésnek ez a formai bravúrja meg-jelent Csokonainál, a Tartózkodó kérelem című versben (l. a 7. osztályos tankönyvben). A Bóbita-kö-tetben ugyanilyen verselésű pl. Arany ágon ül a sár-mány...

172. o. 1. (lapszél)A sor: „Szárnyat igéz a malacra”; a nehezen

érthető, kevéssé ismert szó az „igéz” (– varázsol, szavaival); ezt nyilván nem ismerik a kisgyerekek, ráadásul a szöveg ritmusa is sugallja, hogy az első, „i-” szótagot a „szárnyat” szóhoz vonjuk, mert az-zal együtt ad ki egy teljes verslábat (daktilust), és így egy értelmes szó („Géza”) keletkezik.

172. o. 2. (lapszél)Az idézetthez hasonlóan tiszta, szép példa a fél-

reértésre (talán) nem található a versekben, de sok-szor előfordulnak bennük ritkább, a kisgyerekek előtt esetleg még ismeretlen jelentésű, ám igen szép hang- és ritmushatású szavak, illetve olyanok, ame-lyek ritkább kontextuális jelentéssel (nem annyira gyakori szövegösszefüggésben) állnak. Erre példa lehet a Nyári este első szakasza:

Árnyak sora ül a réten.

Az „ül” metaforikus jelentése szokatlan lehet, nem könnyen érthető (irodalmi, és nem köz-nyelvi metafora).

Nyáj zsong be a faluvégen.

A „zsong” tekinthető szineszté-ziának, és nem könnyen érthető az átvitel (az állatok közeledését kísérő hang utal magára a köze-ledésre, mozgásra).

Zúg-dong sürü raj a fákon.

A „raj” szó anélkül, hogy mel-lette állna, milyen állatok rajáról van szó, általában nem könnyen érthető a kisgyerekek számára (ellipszis).

Békák dala kel az árkon.

A „kel” a köznyelvben ritkább je-lentésében szerepel, ez sem biztos, hogy első hallásra jól érthe-tő.

vagy pl. ez a sor:Rezgő-fü a feje-alja.

A „feje-alja” kifejezés „vánkos, párna” jelentésben valószínűleg kevéssé ismert.

A feladat megoldása lehetőséget ad arra is, hogy a tanulók ebben a formában áttételesen, burkoltan feltárják saját szövegértési gondjaikat, illetve ezen keresztül lehetőség nyílik szövegértésük fejleszté-sére.

paripám csodaszép pejkó

A vers ritmusa nagyon hasonlít A tündérére. Hang-súlyosan hasonlóan, sőt, még erőteljesebben 3/3/2-es osztású. Az ütemek határa egybeesik a verslábak határával. A három verslábból álló jambikus sorok első két verslába anapesztus, a harmadik spondeus (így időmértékben éppen A tündérével ellentétes, emelkedő a lejtése). Az első és az utolsó sor példáján:

Paripám csodaszép pejkó∪ ∪ – / ∪ ∪ – / – –x’ x x / x’ x x / x’ x

időmértékes, emelke-dő (jambikus)hangsúlyos, 3/3/2-es osztású

Odanéz a nap is százszor∪ ∪ – / ∪ ∪ – / – –x’ x x / x’ x x / x’ x

időmértékes, emelke-dő (jambikus)hangsúlyos, 3/3/2-es osztású

A vers „természetes” (önmagát kínáló) nyelvi rit-musú felolvasását éppúgy megkönnyíti az időmér-tékes és a hangsúlyos ritmusnak a találkozása, mint A tündér esetében.

irodalom 8 kk.indd 35 2010.10.11 12:21:49


36

Pl. a Paripám csodaszép pejkóban a vizen, igérsz szavak rövid i-s írása (az ejtés szabályainak, illetve az ejtési szokásoknak mindkettő megfelel).

173. o. 1–2.

nyári este

A versben a költő időmértékben kétféle: ereszkedő (1.) és emelkedő (2.) jónikuszokat (– – ∪ ∪ / ∪ ∪ – –) kapcsolt össze nagyon szabályos formában. Emellett az olvasásban elsőre gyengén érezhető a szintén szabályos (felező nyolcas) hangsúlyos rit-mus. Az első és az ismétlődő sor példáján:

Árnyak sora ül a réten.– – ∪ ∪ / ∪ ∪ – –x’ x x x / x’ x x x

időmértékes, jónikuszhangsúlyos, felező nyolcas

Bim-bam! Torony üregében– – ∪ ∪ / ∪ ∪ – –x’ x x x / x’ x x x

időmértékes, jónikuszhangsúlyos, felező nyolcas

A felolvasásban sokkal inkább dominál az idő-mértékes ritmus, tulajdonképpen ez válik a vers „természetes” vagy elsődleges nyelvi ritmusává, de odafigyelve jól olvasható hangsúlyosan is.

A hangsúlyos ritmus élesebbé teszi a verslábak határát, már-már metszetet érezhetünk a nyomán, így jobban leválasztja a két verslábat, és felerősíti az időmértékes ritmus hatását.

174. o. 1–3.

Kergető

A Kergető címhez illik a vers mozgalmas, mozgást (futást) felidéző ritmusa, illetve a benne megjelenített motívum (a róka futása). A vers felidézi a mágikus, rontást űző ráolvasásokat a formájával, ritmusával, jellegzetes eszközeivel (ismétlés, felsorolás, hangha-tások, hangutánzó szavak, közbeiktatott felkiáltás), rövidségével, valamint képi világával (holdas ég, rét, csillagok, ezüst csengő). A róka mint a mesék külö-nösen ravasz állata szintén jó alanya a tréfás ráolva-sásoknak, átokűző-kergető formuláknak.

A versnek csaknem teljesen szabályos trochaikus ritmusa van, trocheusok és spondeusok váltakoznak benne a hosszabb és rövidebb sorokon keresztül. (Az első két sorban két trocheus egy spondeus, az utol-sóban szintén két trocheus és egy spondeus „meg-toldva” egy csonka ütemmel.) A rövidebb sorokban időnként csak spondeusok állnak, és csak a hangsúly figyelembevételével számíthatnak a kezdő szótagok hosszúnak; pl.: „Ezüst csengőt”, „Csilingelhess”. Így nézve a verselés nem tűnik teljesen szabályosnak, de valójában ez a „lassítás” nagyon jól illeszkedik az ütemhangsúlyos ritmushoz, és mivel a vers egy mondat, nem feltétlenül hoz létre időmértékes szem-pontból sem ritmustalan „sorokat” (egybefüggőnek hangzik az egész). A időmértékes ritmus az első, a harmadik és az utolsó sor példáján:

Róka-róka réten,– ∪ / – ∪ / – – időmértékes,

trochaikus

Házat, erdőt,– ∪ / – – időmértékes,

trochaikus

Azt hiszik, hogy kis csikó.– ∪ / – – / – ∪ / – időmértékes,

trochaikus

175. o. 1–2. (fent)

Kocsi és vonat

A kétféle ritmus váltogatása erőteljesen elkülöní-ti a sorokat. A kétféle sor elütő ritmustempója – a döntően rövid szótagokból álló hangsúlyos sorok gyorsabb, pergőbb és az időmértékes sorok lassúbb tempója – a nagyobb egységek, a sorok szintjén ér-zékelhető ritmust, lüktetést (pergő–lassú–pergő– lassú...) ad az első szakasznak.

A hosszú (1. és 4.) soroknak erőteljes időmérté-kes (szabályos jambikus; egy spondeus és két ana-pesztus) ritmusa van:

Zim-zim, megy a gép, megy a gép, – – / ∪ ∪ – / ∪ ∪ – időmértékes,

jambikus

irodalom 8 kk.indd 36 2010.10.11 12:21:49


37

A többi sor döntően rövid verslábakból áll (ezt hangsúlyozza-erősíti a „sinen” rövid i-je). Az első és negyedik sor viszonylag lassúbb ritmusa erősíti a rövidülő sorok keltette gyorsuló érzést, illetve a ritmus ismétlésével a szakasznak ad egyfajta na-gyobb egységekben megvalósuló belső ritmust.

175. o. 1–5. (lent)

Építők

A vers nem teljes egészében tekinthető szimultán ritmusúnak, de a hangsúlyos ritmussal keverednek benne az időmértékes ritmus elemei.

A vers hangsúlyos alapformája:

x’ x x x’ x x x’ x x / x’ x / x’ x xx’ x x / x’ x / x’ x x / x’ xx’ x x / x’ x / x’ x x/ x’ xx’ x x x’ x x x’ x x / x’ x / x’ x x

333/2/33/2/3/23/2/2/2333/2/3

Ezt a ritmust egészítik ki az első és negyedik sor anapesztusai és a többi sorok pergő, rövid szótagjai, illetve a bennük fel-feltűnő anapesztusok és jambu-sok. Pl.:Lobog a zászló, repül az ének,∪ ∪ – (a!) / – – / ∪ ∪ – (az!) / – –

A két versszakot egymás mellé szedve két, egymás-nak kezet nyújtó emberke vagy egy függőhíd (pl. Erzsébet híd, Lánchíd) rajzolható ki belőle. A vers-szakokat különbözőképpen igazítva több „kép” is kirajzolható a versből; pl.– mindkettőt balra igazítva két lobogó zászló:

Szív dobban,Szív dobban,Kalapács koppan, tűz lobban.Feszül az új híd, dörög az új gyár,Virul az ország, újra él már!

Hej, rajta,Hej, rajta,Kezet ád új híd két partja!Lobog a zászló, repül az ének,Szivek a légben összeérnek.

Még-szebben,Még-jobbanKalapács koppan, szív dobban.

Mély víznekKét partja,Nagy erős vas-híd döng rajta.

– egyiket balra, másikat jobbra („kifelé”) igazítva egy hídív:

Szív dobban,Szív dobban,Kalapács koppan, tűz lobban.Feszül az új híd, dörög az új gyár,Virul az ország, újra él már!Még-szebben,Még-jobbanKalapács koppan, szív dobban.

Hej, rajta,Hej, rajta,Kezet ád új híd két partja!Lobog a zászló, repül az ének,Szivek a légben összeérnek.Mély víznekKét partja,Nagy erős vas-híd döng rajta.

(A diákok ennél bizonyára több formát is találnak.)

A 4. feladatban a szóban forgó hangok felpattanó zárhangok, hangzásuk utalhat az ütések, jelen eset-ben a kalapácsütések koppanására.

A vers tulajdonképpen nevezhető agitációs vers-nek, de semmiképpen se egy bizonyos politikai cél, eszme vagy párt mellett agitál. A feladat, az építés (a korban még a háború utáni újjáépítés) sokkal általánosabb, közös cél. A vers „aktualitásához”: ekkor építették újjá az ország és Budapest hídjait – a Lánchidat pl. 1949-ben.

(Összefoglalás – projektmunka)

176. oldal 1.A feladatsor elhelyezését az összefoglalásban

a tevékenységi formák szintetizálása, gyakorlása adja. Tartalmi szempontból lényeges szempont, hogy a tanulói tevékenységek révén várható egy - fajta „elmozdulás” a népszerű irodalmi, filmes al-kotások irányába. Ez lehetőséget ad a népszerű irodalom, film típusainak, jellegzetes kifejezőesz-közeinek, sablonjainak megismerésére és rend-szerezésére, illetve az esztétikailag értékesebb és kevésbé értékes alkotások elkülönítésére. Ugyan-akkor már itt, a népszerű irodalom és a szórakozta-tó film változatainak megismerése kapcsán fontos tudatosítani, hogy önmagában nem jelent minősé-gi ítéletet a magasabb irodalmi, illetve művészi és

irodalom 8 kk.indd 37 2010.10.11 12:21:49

38


a szórakoztató minősítés – mindkét „kategóriában” születhetnek igényesebb, sikerültebb, és kevésbé igényes, gyengébben kidolgozott művek. Másrészt természetesen az is igaz, hogy más céllal íródnak, készülnek a szépirodalmi alkotások és a művész- filmek: a művészi igénnyel fellépő alkotók nyilván-valóan többet akarnak kifejezni saját világképük-ből, mint a szórakoztató művek szerzői, rendezői.

A feladatsor kiváló alkalmat ad a kooperációra, illetve a projekt indítására.

Film és könyvajánló – filmek

Két félidő a pokolban, magyar, 1961, rendezte: Fábri Zoltán, fsz.: Garas Dezső, Sinkovits Imre, Velencei István, Márkus László, Suka Sándor, Molnár Tibor

A tizedes meg a többiek, magyar vígjáték, 1965, fekete-fehér; rendezte: Keleti Márton, fsz.: Sinkovits Imre, Darvas Iván, Major Tamás

A halál ötven órája, amerikai, 1965, rendezte: Ken Annakin, fsz.: Charles Bronson, Henry Fonda, Telly Savalas, Robert Shaw, Dana Andrews

Kémek a Sasfészekben, angol, 1969, Alistair Mac-Lean azonos című regénye nyomán rendezte: Brian G. Hutton, fsz.: Richard Burton, Clint Eastwood, Patrick Wymark

Kelly hősei, amerikai, 1970, rendezte: Brian G. Hutton, fsz.: Clint Eastwood, Don Rickles, Donald Sutherland, Telly Savalas

Tű a szénakazalban, amerikai, 1981, Ken Follett regénye alapján rendezte: Richard Marquand, fsz.: Donald Sutherland

Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztoga-tói, amerikai, 1981, rendezte: Steven Spielberg, fsz.: Harrison Ford

Menekülés a győzelembe, amerikai, 1981, ren-dezte: John Huston, fsz.: Max von Sydow, Michael Caine, Sylvester Stallone

Ryan közlegény megmentése, amerikai, 1998, rendezte: Steven Spielberg, fsz.: Tom Hanks, Matt Damon, Jeremy Davies, Adam Goldberg

Regények

Ernest Hemingway: Akiért a harang szól (1940; magyar fordítás: Sőtér István; film: Sam Wood, 1943)

Eric Knight: Légy hű magadhoz (1942; magyar fordítás: Nemes László, 1961)

Irvin Shaw: Oroszlánkölykök (1948; m. f.: Vajda Miklós, 1959) – film: u. a., amerikai, 1959

Joseph Heller: A 22-es csapdája (1961; m. f.: Papp Zoltán, 1969; film: Mike Nichols, 1970)

Jorge Semprun: A nagy utazás (1963; m. f.: Réz Pál, 1964)

Cseres Tibor: Hideg napok (film: u. a., magyar, 1966; fekete-fehér, rendezte: Kovács András)

Walter Lord: Hihetetlen győzelem (dokumen-tumregény, 1967; m. f.: Auer Kálmán, 1980)

Regények és filmek

Cornelius Ryan: A leghosszabb nap (1959; m. f.: Révfy Tivadar, 1985 – film: u. a., amerikai, 1962, rendezte: Ken Annakin, Andrew Marton, Bernhard Wicki)

Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét (1963 – film: Ötö-dik pecsét, magyar, 1976; rendezte: Fábri Zoltán, fsz.: Őze Lajos, Márkus László, Latinovits Zoltán)

E. M. Nathanson: A piszkos tizenkettő (1965; m. f.: Félix Pál, 1982 – film: u. a., amerikai, 1967; rendezte: Robert Aldrich, fsz.: Lee Marvin, Charles Bronson, Telly Savalas, Donald Sutherland, John Cassavettes)

Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok (1965 – film: u. a., csehszlovák, fekete-fehér, 1966, rendezte: Jirí Menzel)

Cornelius Ryan: Messze volt a híd (1974; m. f.: Félix Pál, 1982 – film: A híd túl messze van, ame-rikai, 1977, rendezte: Richard Attenborough, fsz.: Anthony Hopkins, Denholm Elliott, Gene Hackman, Michael Caine, Robert Redford, Sean Connery)

Thomas Keneally: Schindler bárkája (1982; m. f.: Walkóné Békés Ágnes, 1987 – film: Schindler listá-ja, amerikai, 1993, rendező: Steven Spielberg)

irodalom 8 kk.indd 38 2010.10.11 12:21:49

39


Az 1956-os forradalom nemcsak kiemelkedő fon-tosságú politikai esemény, fordulópont a magyar-országi baloldali diktatúra történetében, hanem egyben irodalmi, irodalomtörténeti téma is. Iro-dalomtörténeti téma, amennyiben az írók, költők személyesen és az Írószövetség mint közéleti fórum részt vállaltak az eseményekben. Irodalomtörténeti téma annyiban is, hogy a forradalom bukása meg-határozta több író- és költőnemzedék világképét: azt sugallta, hogy a rendszer a távoli – a kortár-sak életének távlatán túli – jövőben fog majd talán megváltozni. Irodalmi téma pedig annyiban, hogy számos műalkotásban megjelenik, közvetlenül vagy utalásokon keresztül.

A fejezetet az 1956-os eseményekhez kötődő, emblematikus műalkotás feldolgozásával nyitjuk. (Illyés: Egy mondat a zsarnokságról) A vers maga kétségkívül nehezen befogadható a nyolcadikos korosztály számára, és természetesen gyakran tan-anyag a középiskolában is. Itteni, tankönyvi és órai feldolgozását (a történetiség kontextusa mellett) in-dokolttá teszi, hogy az 1956-os megemlékezéseken igen gyakran hangzik el. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a diákoktól a vers esetében nem várhatunk teljes értékű interpretációt, sem reflexiót. Amit a feldolgozással nyújtani tudunk, illetve elérhetünk, hogy a vers struktúrájának, gondolatmenetének, képi világának átlátásával alapot szerezzenek an-nak későbbi, érettebb fejjel történő újraértelmezé-séhez, befogadásához. (Ez viszont, úgy gondoljuk, nem kevés, és nem lebecsülendő fontosságú lépés az irodalom befogadásának folyamatában.)

Az 1956-tól a rendszerváltásig tartó (Kádár-) korszak egyfelől a diktatúra „új kiadása”, másfelől azonban lényegében is új korszaknak tekinthető. Mint a diktatúra újabb kiadása is, egy új léthelyze- tet teremtett tartósságával és viszonylagos nyugal-mával, változatlanságával. (Ezt a léthelyzetet for-málják élménnyé a szépirodalom művészi eszköztá-rával pl. a „Korképek” cím alatt tárgyalt alkotások.) Emellett olyan folyamatok indultak meg a korszak-ban (a társadalmi, fogyasztási szokások átalakulá-sa, a popzene és egyáltalán a „nyugati” gondola-tok, kultúra megjelenése stb.), amelyek napjainkig

hatnak. A fejezetben megkíséreltük ráirányítani a figyelmet néhány olyan, az irodalomban, irodalmi művekben is megjelenő kérdésre, problémára (pl. a popkultúra léte, a társadalmi tolerancia foka), melyek napjainkig, sőt, véleményünk szerint a ti-zenévesek világában is aktuálisak, élők lehetnek, hogy ezeken keresztül vonjuk be a diákokat az ol-vasás, az irodalom világába.


(Hajnóczy péter: Munkaterápia)

186. o. 1–6.A feladatsor előzménye, megoldásának alapja

a 184. o. 1–2. feladatának elvégzése. A feladatsor elvégzésének egy órai megoldását az ábra szemlél-teti. A 3–5. feladat elvégzését érdemes párhuzamos munkavégzéssel kezdeni úgy, hogy a csoportok kö-zött elosztjuk a három feladatot. (Egy-egy feladaton természetesen több csoport is dolgozhat.) A meg-oldásokat a csoportkeverés valamilyen módszeré-vel oszthatjuk meg, ismertethetjük meg a többi cso-porttal. (Fontos: kooperatívnak akkor tekinthetjük a munkavégzést, ha van valamilyen megfogható eredménye – adott esetben pl. vázlat, szöveg a fü-zetben –, és annak létrehozásában minden együtt-működő fél részt vesz. A jelen esetben ezt pl. úgy érhetjük el, hogy ha azok, akikkel megismertetik az eredményt, nem jegyzetelhetnek, hanem a kérdés birtokában maguknak kell létrehozniuk produk-tumot úgy, hogy visszakérdezhetnek, visszajelzést adhatnak társaiknak.)

nem lehet, hogy ez börtön lenne – 1956-tól a rendszerváltásig

FeladatokPáros/kiscsoportos

Csoprtos, kooperativ

Egyéni/csoportos

Hajnóczy Péter: Munkaterápia

„Insert” (tevékenység,szövegkezelés, egyéni)

Feladatok az olvasáshoz

1–2.

3–5.

6.

irodalom 8 kk.indd 39 2010.10.11 12:21:49


40

A feladatok és a szövegfeldolgozás szintjei:

Olvasat 184. o. 1–2., 186. o. 1.Interpretáció 186. o. 2–5.Reflexió 186. o. 6.

A feldolgozás elsődleges célja a regionális hovatar-tozás, kötődések tudatosítása és a saját régió kul-túrájának, hagyományainak megismerése, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek bemutatása.

Ország, tájegység, szülőföld – regionális kul - túra és irodalmi élet

Emellett a képességfejlesztés fókuszában az önálló gyűjtés, az információk feldolgozása és a munkák prezentálása áll. Ehhez illeszkednek a tankönyv feladatai, amelyek értelemszerűen általánosságban

adnak feladatokat. A gondolatmenet első lépése a régió fogalmának megtöltése tartalommal a diákok számára. A feladatok (211. o. 1–4.) elsődleges cél-ja nem a definiálás, definíció adása, sokkal inkább a gyakorlat, a tényleges környezet megismerésére építő tapasztalatszerzés. A továbbiakban a feladat-sor (211. o. 5–7.) a kulturális környezet megisme-résére, gyűjtőmunkára, rendszerezésre épül.

Az önálló tevékenységek (gyűjtés, kutatás, az információk megosztásának különböző formái) tekintetében fontos „előtanulmánynak”, előkészí-tésnek tekinthetők a munkafüzet 94–108. o. fel-adatsorai, illetve a tankönyv projekt rendszerű ösz-szefoglalásai. ÖTLET: A feladatokból számos projektjelle-

gű munka indítható. A feladatsor összekapcsolható az Olvasók, írók, politikusok – irodalmi élet Magyar-országon a háború után c. fejezet bevezető órájával, pl. projektmunka formájában (l. az óravázlatot).

A fejezet a tankönyv végére került, ami valamelyest azt sugallja, hogy csak valamiféle, akár elhagyha-tó „maradék”. Ha a szorosan vett irodalomtörténet szempontjait nézzük (amelyen a gyakorlatban a szépirodalmi, pontosabban egy bizonyos, mond-hatni iskolai-szépirodalmi kánonba tartozó művek időrendi bemutatásának folyamatát értjük), talán így is van. Ha viszont az olvasóvá nevelés szem-pontját tartjuk szem előtt, szinte azt is mondhatjuk, ez a fejezet a tankönyv legfontosabb fejezete.

A feldolgozás célja nem elsősorban a műfajok és a művek minél teljesebb megismerése, hanem a fantasztikum és a fantasztikus irodalom fogalmá-nak, lényegi jellemzőinek tisztázása mellett az önál-ló olvasmányválasztás, tájékozódás segítése. Ennek fényében a konkrét részletek, művek feldolgozása is inkább a bemutató, egyes esetekben az ajánlás formáját követi. Ebből adódik a fejezet, a tárgya-lásmód projektjellege. (Ami viszont azt a problé-mát veti fel, hogy tekintettel a tanév – mégpedig a nyolcévfolyamos iskolák esetében az utolsó tan-év! – végére, nagyon oda kell figyelni a projektek időzítésére, befejezésére. Ebből adódóan érdemes lehet – ha ez a megközelítési mód a csoport és a tanár fogadókészségéből adódóan gyümölcsöző-

nek tűnik – előbb elkezdeni a témát, pl. projektek korábbi indításával.)

A fejezetben kimondott szándékunk, hogy a „könnyebb” – ezáltal az átlagos diákokhoz vélhe-tően közelebb álló – irodalmi és filmes műfajok felől indulva jussunk majd el az olvasóvá nevelés folyamatában (nem feltétlenül a fejezet végén vagy éppen a nyolcadik évfolyamon) az önálló művészi igénnyel megírt, lényegében szépirodalmi, „fan-tasztikus” alkotásokhoz. Ettől a megközelítéstől azt reméljük, hogy sikerül felkelteni a tanulók érdek-lődését a közvetlen valóságuktól látszólag távolabb eső kérdések, problémák, illetve az ilyeneket felve-tő, feldolgozó irodalmi alkotások iránt.

A tárgyalás nem szükségszerű, de éppenséggel hasznos felvezetése lehet a lektűr, a ponyva (iroda-lom) és a kommersz (film) fogalmainak tisztázása. (Ez megtörténhetett már korábban is pl. a háborús témájú alkotások bemutatása – tk. 176. o. 1. pro-jektfeladat – kapcsán.) Ennél lényegesebb elem az ilyen típusú alkotások gyakori hatáskeltő módsze-reinek, tipikus elemeinek, szereplőinek megismeré-se a gyakorlatban, művek feldolgozásán keresztül. Elképzeléseink szerint innen (is) vezet tovább egy út az irodalmi művekben, filmekben megjelenő em-

Teremtett világok – a fantasztikum változatai regényben és filmen

irodalom 8 kk.indd 40 2010.10.11 12:21:49


41

beri kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyu-lások, konfliktusok összetettségének felfogásához, ami azután lehetőséget ad mindezek értelmezésére és megvitatására. Ennek az útnak egy lépcsőfoka az irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése – első megközelítésben a típusszereplők, sablonfigu-rák felismerése és azonosítása, majd az összetettebb, árnyaltabb jellemek lényegesebb vonásainak meg-rajzolása, indítékainak, cselekedeteinek, gesztusainak értelmezése. Ez lehetőséget ad a tanulóknak a saját álláspont kialakítására, melyet alá tudnak támasztani a szövegből, filmalkotásból merített ér-vekkel. Így juthatnak el az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos ke-reséséig, e jelentések önálló megfogalmazásához.

Hasonló módon a szépirodalom, az igényes film felé vezető út egy lépése megítélésünk szerint az is métlődő témák, kérdésfelvetések meglátása az irodalmi művekben és filmekben, illetve néhány alapvető, visszatérő irodalmi és filmtéma, motívum

jelentésének elemzése. A fejezet tanításának kifutá-sa lehet az önálló olvasmányválasztás képességének erősítése, fejlesztése, feladatként pedig az olvas-mány- és filmválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával.

A mondottak némi megszorítással értelmezhetők az ellenutópia fejezetre. Az abban tárgyalt, illetve ott szóba jöhető (ajánlott) művek nem egyértel- műen, minden megítélés szerint tartoznak a lektűr kategóriájába. (Természetesen ez igaz a sci-fi kap-csán ajánlható művek egy részére is, de a fejezetben tárgyalt szövegek a lektűrhöz sorolhatóak.) Ugyan-akkor ezek a művek is felvonultatnak olyan tartal-mi és formai jellemzőket, amelyek összekötik őket a fantasztikus irodalom tárgyalt példáival.

A film- és regényfeldolgozásokhoz, népszerű re-gény- és filmsorozatok nagyobb ívű, tartalmi és szerkezeti áttekintéséhez további segítséget adnak a munkafüzet feladatai.

Megközelítések, órabeosztás (lehetőségek, pl.)

Megközelítés Kinek?

A fantasztikus irodalom fogalmának bevezetése után a három jellegzetes típus bemutatása, meg-ismerése 1-1, illetve szükség és lehetőség esetén több órában.

Kevésbé motivált, illetve önálló munkára kevés-bé motiválható, de viszonylag gyors haladási, befogadási tempójú csoportokban.

A fantasztikus irodalom fogalmának bevezeté-se után egy jellegzetes műfaj, típus kiválasztása és bemutatása, megismerése, néhány, a műfajba tartozó mű feldolgozása az adott óraszámban.

Lassúbb haladási tempóra képes, illetve egy-egy témában szívesen elmerülő csoportokban.

A három téma párhuzamos feldolgozása több órában, projekt formájában/kooperációval úgy, hogy a diákok választanak maguknak témát ér-deklődésüknek megfelelően.

Viszonylag gyorsabb haladásra képes, önálló munkavégzésre motiválható, általában véve na-gyobb önállóságot mutató csoportok.

A tankönyvben „összefoglaló” projektekre építve a fantasztikus irodalom változatainak, jellem-zőinek megismerése, kitekintés műfaji példákra (pl. újabb projektmunkával, a projektek korábbi megkezdésével, a tanulási folyamat más témáival párhuzamos végzésével).

Érdeklődésében, motiváltságában megosztott csoportokban differenciált munkavégzéssel, illetve viszonylag gyorsabb haladásra képes, önálló munkavégzésre motiválható, általában véve nagyobb önállóságot mutató csoportok.

irodalom 8 kk.indd 41 2010.10.11 12:21:49


42

Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok216. o. 1–2.

A feladatokat a feldolgozás elején érdemes ki-adni, részben az olvasott részletekre vonatkozó megfigyelési feladatként, részben pedig a feldol-gozás folyamatában gyűjtő, elemző feladatként. A differenciálás, illetve a motiválás egyik formája lehet, hogy a feladat végzésére felkérünk diákokat („témagazda”), akik szervezik a feladatok végzését, illetve maguk is végzik azokat.

(Verne: nemo kapitány)

219. o. 1–2.Az 1. feladat célja a szöveg mint álszakszöveg

jellemzőinek felfedeztetése. (A megoldás előzmé-nye a 217. o. 1–2., jelöléses feladatok megoldása.) A feladat elvégezhető egyéni vagy páros munkával. Erre épül a 2. feladat szövegalkotása, amelyet szin-tén érdemes párokban vagy csoportokban végezni.

221. 1–3.A feladatsor elvégezhető kooperatív páros/csopor-tos munkával úgy is, hogy az 1. feladat megoldá-sakor a szereplőket elosztjuk a párok/csoportok között. A 2. feladathoz csoportkeveredéssel meg-osztjuk az információkat (páros munka esetén a szereplők számának megfelelően a párok helyett legalább háromfős csoportokat alakítunk), és erre építjük a feladat megoldását. A 3. feladat elvégzésé-hez újrakeverhetjük vagy éppen visszarendezhetjük a párokat/csoportokat, vagy megoldhatják azok a csoportok is, amelyeket a 2. feladat megoldásához alakítottunk.

ÖTLET: A feladatsorokat (főként ha csak egy órát tudunk szánni a téma feldolgozására) érdemes párhuzamos páros/csoportos munkával végezni úgy, hogy a csoportok munkája egymásra épüljön a szerepek, feladatok megosztása és cseréje révén (l. pl. a mf 91–94. o. feladatainak leírását). Ebben az esetben a párok/csoportok egyik fele kezdhet „in-formációgyűjtőként” a 217. o. 1–2. feladataival, a másik fele a 221. o. 1–2. feladataival. Ezek után szöveget cserélnek, írásban átadják az informáci-ókat (mindkét feladat igényli a jelöléseket, illetve a 221. o. 1. ábrát is tartalmaz), és elvégzik a feladat-

sorok következő feladatait (a 219. o. 1–2. és a 221. o. 3. feladatait). A feladatok elvégzése után újra információkat cserélnek, bemutatják egymásnak a megoldásokat, és reflektálásként elvégzik az ere-deti szövegükhöz kapcsolódóan a 219. o. 2. és a 221. o. 5. feladatait. (A megoldás menetét az ábra szemlélteti.)

(nemere istván: elektron-expedíció)

224. o. 1–6. (fent)A feldolgozás folyamán nem az a fontos, hogy

bemutassuk, mennyire sablonokból építkezik ez a regény, mennyire sok benne a visszatérő, megle-hetősen önállótlan motívum, hanem az, hogy felfe-deztessük ezeket, illetve ezekre építve készíttessünk kifejleti jóslatokat. A regény feldolgozása alkalmat ad a természeti idill irodalmi képének megrajzolá-sára (nem szükséges a fogalom tisztázása; középis-kolai tananyag).

224. o. 1–2. (lent)A természeti idill megjelenítése – az utolsó be-

kezdés alapján a természet szépsége, nyugalma, a természetben élő ember harmóniája – teszi von-zóvá Yol számára az elektroni életet.

A feltevés alapja a városiasodás kétségtelen té-nye. Ugyanakkor nagyon is kérdéses a folyamat ki-menetele, nem szabad természetesen készpénznek venni; irodalmi és filmes toposz vagy sablon ren-geteg sci-fiben jelenik meg. A szembeállítás alap-ja leggyakrabban a városban az emberek indulata, intrikái, összeférhetetlensége, a viszonyok kusza-sága; ezzel áll szemben a természet egyszerűsége, a helyzet tisztasága és a magány nyugalma – ennek meglátása a diákok részéről megalapozza a szen-timentalizmus világképének megértését. (Termé-szetesen semmiképpen nem szükséges a fogalom tanítása!)

1–2.

217. o. 1–2. 219. o. 2.

221. o. 1–2. 219. o. 1–2. 219. o. 1–2.

221. o. 3.

irodalom 8 kk.indd 42 2010.10.11 12:21:49


43

(Összefoglalás – projektmunka)

A filmsorozat és a regénysorozat bemutatását, il-letve az ahhoz kapcsolódó projektmunka feladatait (tk. 232. o. 1–4. fent és tk. 232. o. 1–4. lent, illetve tk. 233. o. 5–8. fent) közvetlenül készítik elő, ala-pozzák meg a munkafüzet 109–115. o. feladatso-rai. A munkafüzet feladatai alkalmat adnak a cso-portos, több esetben a kooperatív munkavégzésre, és grafikus szervezők, segédletek, illetve rövid szö-vegalkotások révén emlékeztető, a későbbiekben a projektmunkában is felhasználható produktumok létrehozására. Emellett a munkafüzet feladatsorai-nak mindkét esetben az is a célja, hogy valamelyest egy szintre hozzuk tanulóink ismereteit a soroza-tokról, illetve hogy felkeltsük azok érdeklődését,

akik még nem olvastak a regénysorozatból, illetve azokét, akik esetleg csak beleolvastak.

Megjegyzés: A Harry Potter-sorozat természe-tesen a lektűr kategóriájába tartozik, divatjelen-ség is. Nem a kánonban elfoglalt helye indokolja a tárgyalását/olvastatását, hanem az, hogy példaér-tékűen felmutat jelenségeket, érdekes lehet sokak számára (motiváció), alkalmas számos téma vé-giggondolására, továbbvezetésére akár az irodalom más szintjeire.

A feldolgozás célja itt sem az, hogy bemutassuk, milyen mértékben építkezik meglévő, világirodal-mi motívumokból a regénysorozat, mennyire sok benne a visszatérő írói megoldás, hanem az, hogy felfedeztessük és az egész sorozat kontextusában elhelyezzük ezeket.

irodalom 8 kk.indd 43 2010.10.11 12:21:49

44


iro

da

lom

Ta

nm

EnET

Java

SlaT

– 8

. évf

olya

m

Meg

jegy

zés:

a TA

NM

ENET

JAVA

SLAT

het

i 1,5

, évi

55

óráv

al sz

ámol

, a sz

ámoz

ás n

élkü

li ór

ák k

iegé

szítő

ór

ák, m

egta

rtás

uk o

lyan

isko

lákb

an ja

vaso

lt, a

hol h

eti 2

, évi

74

vagy

több

irod

alom

órát

tart

anak

.

Óra

Té

mak

ör,

tana

nyag

Fo

galm

ak, i

sme-

rete

kK

észs

ég- é

s kép

essé

gfej

lesz

tési

cé

lok

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okM

egje

gyzé

s

1–2.

ÉV

eLe

ji iS

MÉT

LÉS,

iS

MeR

KeD

ÉS, F

eLM

É-R

ÉSIs

mer

kedé

s a ta

nesz

kö-

zökk

el. N

yári

olva

smán

y-él

mén

yek.

Tá

jéko

zódá

s a tu

dás,

a ké

pess

égek

és a

kés

zsé-

gek

szin

tjén.

Vá

loga

tás a

mf.

fela

data

i kö

zül a

tanu

lók

képe

ssé-

gein

ek m

egfe

lelő

en

A 7

. évf

olya

mon

ta-

nult

műv

ek, m

űne-

m

ek é

s műf

ajok

fő

jelle

gzet

essé

gei.

Rend

szer

ezés

, öss

zeha

sonl

ítás,

össz

efüg

gése

k fe

lism

erés

e.

A ta

nesz

közö

k ha

szná

latá

nak

meg

is-m

erés

e. A

köt

elez

ő és

aján

lott

olva

s-m

ányo

k be

mut

atás

a.A

7. é

vfol

yam

on ta

nulta

k re

ndsz

ere-

zése

, ism

étlé

se, a

lkal

maz

ása.

Az e

ddig

tanu

lt iro

dalm

i ism

eret

ek,

mem

orite

rek

felid

ézés

e kü

lönb

öző

mun

kafo

rmák

ban.

A

z ész

lelt

hián

yoss

ágok

pót

lásá

ra

irány

uló

gyak

orla

tok

egyé

ni, p

áros

és

/vag

y cs

opor

tmun

kába

n.

A 7

. évf

olya

m é

v vé

gi fe

l-m

érés

ének

ere

dmén

yeire

és

fela

data

ira é

rdem

es

tám

aszk

odni

és v

issza

-ut

alni

az é

v el

eji i

smét

lés,

felm

érés

sorá

n.

3.D

iagn

oszt

izál

ó m

érés

ek:

külö

nböz

ő m

űfaj

ú sz

ö-ve

gek

hang

os é

s ném

a ol

vasá

sa, é

rtés

e

A h

ango

s olv

asás

ér-

téke

lési

szem

pont

jai-

nak

ismer

ete:

tem

pó,

foly

amat

ossá

g, k

ife-

jező

ség

vagy

egy

han-

gúsá

g, h

ibat

éves

ztés

, írá

sjele

k ér

zéke

lteté

-se

, hal

lhat

óság

.

A h

elye

s és j

ól fo

rmál

t bes

zéd,

a

kiej

tési

képe

sség

fejle

szté

se.

A h

ango

s olv

asás

i kép

essé

g és

a

szöv

egér

tési

képe

sség

fejle

sz-

tése

.

A h

ango

s, ki

feje

ző o

lvas

ás é

s a n

éma,

ér

tő o

lvas

ás g

yako

rlása

és e

llenő

rzé-

se.

A h

elye

s bes

zédl

égzé

s, a

szün

et, a

z ar

tikul

áció

, a h

angl

ejté

s, ha

ngsú

ly,

hang

erő,

bes

zédt

empó

gya

korlá

sa

foly

amat

osan

, min

den

taní

tási

órán

, tr

énin

gsze

rűen

.H

elye

sejté

si gy

akor

lato

k vé

gezt

etés

e:

a m

f. vé

gén

lévő

szöv

egei

kből

vál

o-ga

tás.

Aján

lato

s min

den

gyer

ek-

nek

mér

őlap

ot k

észí

teni

eg

ész é

vre

pl. a

6. é

vfol

ya-

mos

kéz

ikön

yvbe

n ta

lál-

ható

min

ta a

lapj

án.

Aján

lott

szöv

eg a

z ol-

vasá

shoz

: Tol

nai O

ttó:

Gal

ambt

ojás

nyi,

Krú

dy

Gyu

la: F

elhő.

A sz

öveg

érté

shez

fela

dat-

lap

az Ir

odal

om fe

lada

t-la

pban

.

irodalom 8 kk.indd 44 2010.10.11 12:21:49

45


Óra

Té

mak

ör,

tana

nyag

Fo

galm

ak, i

sme-

rete

kK

észs

ég- é

s kép

essé

gfej

lesz

tési

cé

lok

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okM

egje

gyzé

s

ÉDeS

, ÉK

eS A

nYA

-n

YeL

VÜ

nK

Illyé

s Gyu

la: M

agya

r be

széd

, To

lnai

Ottó

: Gal

amb-

tojá

snyi

, Krú

dy G

yula

: Fe

lhő

Tk. 5

–8. o

.

Az e

pika

i műv

ek

form

ai je

llem

zőin

ek

ismer

ete.

Próz

a, té

telm

onda

t.

A sz

öveg

elem

zésb

en v

aló

járt

as-

ság

elm

élyí

tésé

vel a

szöv

egér

tés

szín

vona

lána

k em

elés

e és

a n

yel-

vi él

mén

yek

iránt

i fog

ékon

yság

er

ősíté

se.

Az í

rók,

köl

tők

korá

bban

olv

asot

t,

a ny

elvr

ől sz

óló

műv

eine

k kö

zös f

el-

idéz

ése.

Öná

lló sz

öveg

feld

olgo

zás

kérd

ések

ala

pján

. A ta

nuló

csop

ort

nyel

vi sz

okás

aina

k m

egbe

szél

ése.

A h

ango

s olv

asás

gya

korlá

sa, b

eszé

l-ge

tés a

nye

lvi s

zoká

sokr

ól.

A ta

nkön

yv fe

lépí

tésé

nek,

a

fősá

v és

old

alsá

v sz

ere-

péne

k a

meg

ismer

teté

se

az el

ső ó

ráko

n ki

emel

t fe

lada

tunk

.

4. M

űV

ÉSzi

TÖ

ReK

-V

ÉSeK

A 1

9. S

zázA

D

Má

SoD

iK É

S A

20.

Sz

ázA

D e

LSő

FeL

É-Be

n

Láza

dás é

s for

mab

ontá

sTk

. 10–

11. o

.

A 1

9. sz

ázad

más

odik

és

a 2

0. sz

ázad

első

fe

léne

k m

űvés

zetfe

l-fo

gása

, a sz

ázad

for-

duló

, a m

egje

lenő

új

műv

észi

töre

kvés

ek

hátte

re.

A k

orsz

akba

n m

eg-

jele

nő le

gfon

tosa

bb

irány

zato

k rö

vid

jelle

mzé

se, n

éhán

y al

kotá

s az i

rány

zato

k sz

emlé

lteté

sére

.A

szim

boliz

mus

, az

impr

essz

ioni

zmus

, a

szec

essz

ió é

s az

avan

tgár

d fo

galm

a,

legf

onto

sabb

irán

y-za

tai.

Kap

csol

ódás

i pon

tok

és k

ü lön

b -

sége

k fe

lism

erés

e a

külö

nböz

ő m

űvés

zeti

irány

zato

k al

kotá

sai

közö

tt.A

z ös

szeh

ason

lító

képe

sség

fej

-le

szté

se a

kül

önbö

ző i

rány

zato

k be

mut

atás

ával

.

Érve

k és

elle

nérv

ek m

egfo

galm

azás

a eg

y-eg

y m

űvés

zeti

töre

kvés

jelle

mző

-irő

l. El

lent

étes

vél

emén

yeke

t kép

vi-

selő

csop

orto

k ki

alak

ítása

, a v

élem

é-ny

ek sz

embe

sítés

e.A

z ava

ntgá

rd fo

galm

ának

ért

elm

ezé-

se ta

nári

segí

tség

gel,

a je

llem

zők

áb-

rázo

lása

gon

dola

ttérk

éppe

l. N

éhán

y sa

játo

sság

meg

neve

zése

.

Aján

lott

tevé

keny

sége

k a

tém

akör

pro

jektje

llegű

bő

víté

séhe

z:

– Eg

y av

antg

árd

irá

nyza

t rés

zlet

es

bem

utat

ása

– A

kül

önbö

ző

stílu

sirán

yzat

ok

össz

ehas

onlít

ása.

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

irodalom 8 kk.indd 45 2010.10.11 12:21:49

46


Óra

Té

mak

ör,

tana

nyag

Fo

galm

ak, i

sme-

rete

kK

észs

ég- é

s kép

essé

gfej

lesz

tési

cé

lok

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okM

egje

gyzé

s

5.Lá

zadá

s és f

orm

abon

tás

Tk. 1

2–13

. o.

A k

épve

rs m

int

kife

jezé

si fo

rma,

G

uilla

ume

Apol

linai

re: A

meg

-se

bzet

t gal

amb

és

a sz

ökők

út.

A re

aliz

mus

és a

na-

tura

lizm

us fo

galm

a.

Kap

csol

ódás

i pon

tok

és k

ülön

b -

sége

k fe

lism

erés

e a

külö

nböz

ő m

ű vés

zeti

irány

zato

k al

kotá

sai

közö

tt.A

z öss

zeha

sonl

ító k

épes

ség

fej-

lesz

tése

a k

ülön

böző

irán

yzat

ok

bem

utat

ásáv

al.

Képv

ers í

rása

szab

adon

vál

aszt

ott

tém

ában

.A

z ado

tt m

űhöz

köt

ődő

kife

jezé

smód

feltá

rása

, ért

elm

ezés

e.

A k

ülön

böző

irán

yzat

ok b

emut

atás

a cs

opor

tmun

kába

n (p

reze

ntác

iók

ké-

szíté

se, é

rték

elés

e), ö

ssze

haso

nlítá

suk

tábl

ázat

os fo

rmáb

an. A

tapa

szta

lato

k kö

zös m

egbe

szél

ése.

Kieg

észí

tő a

nyag

: Av

antg

árd

alko

tók

vallo

-m

ásai

az í

rásr

ólTk

. 14.

o.

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

Szám

onké

rés

A k

ülön

böző

irán

yzat

ok b

emut

atás

a eg

yéni

mun

kába

n, ö

ssze

haso

nlítá

suk

tábl

ázat

os fo

rmáb

an.

6.

„Az

eMBe

Rn

eK, M

ÍG

CSA

K V

An

eM

BeR

, M

eGá

LLn

i neM

Le-

HeT

”– V

áLo

GAT

áS

A 2

0. S

zázA

D e

LSő

Fe

LÉn

eK iR

oD

AL-

Má

BÓL

A N

yuga

t von

zásá

ban

–

egy

foly

óira

t szü

leté

seTk

. 16.

o.

A N

yuga

t arc

ulat

a,

jele

ntős

ége,

legf

onto

-sa

bb a

lkot

ói.

A h

ango

s olv

asás

i kép

essé

g és

a

szöv

egér

tési

képe

sség

fejle

szté

se.

Az a

lkot

ói sz

abad

ság,

a n

emze

dék

foga

lmán

ak é

rtel

mez

ése

taná

ri irá

-ny

ításs

al.

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

Ady

End

re él

etút

jaTk

. 17–

19. o

.A

han

gos o

lvas

ási k

épes

ség

és a

sz

öveg

érté

si ké

pess

ég fe

jlesz

tése

.A

szöv

egal

kotá

s kép

essé

géne

k fe

jlesz

tése

a k

öltő

i éle

traj

zból

írt

kise

lőad

ások

kés

zíté

séve

l.

Az é

letú

t elo

lvas

ása,

a tö

mör

ítés é

s a

vázl

atírá

s gya

korlá

sa,

tény

ek, a

dato

k ki

emel

ése.

A je

gyze

tkés

zíté

s mik

éntjé

nek

fej-

lesz

tése

taná

ri irá

nyítá

ssal

.

Térk

épha

szná

lat a

mun

kafü

zet f

el-

adat

a se

gíts

égév

el.

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

irodalom 8 kk.indd 46 2010.10.11 12:21:50

47


Óra

Té

mak

ör,

tana

nyag

Fo

galm

ak, i

sme-

rete

kK

észs

ég- é

s kép

essé

gfej

lesz

tési

cé

lok

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okM

egje

gyzé

s

7.Ú

tmut

ató-

kala

uz a

z Ady

-ve

rsek

hez

Hitv

allá

s és k

ülde

tést

u-da

t A

dy E

ndre

: Góg

és M

agóg

fia

vag

yok

énTk

. 20–

22. o

.

Ady

End

re p

álya

ké-

pe, k

öltő

i hitv

allá

sa,

küld

etés

tuda

ta.

A m

otív

um, a

szim

-bó

lum

.G

óg és

Mag

óg fi

a va

-gy

ok én

Az

olva

sotta

k al

kotó

tová

bbgo

n-do

lása

, a

meg

szer

zett

ismer

etek

ön

álló

alka

lmaz

ásán

ak ké

pess

ége.

A m

otív

um, a

szim

bólu

m k

ölté

szet

i je

lens

égén

ek, A

dy je

lkép

rend

szer

é-ne

k m

egbe

szél

ése.

Ady

End

re: S

em u

tódj

a,

sem

bol

dog ő

seTk

. 23.

o.

Sem

utó

dja,

sem

bol

-do

g őse

Nye

lvi a

lakz

atok

, köl

- tő

i kife

jező

eszk

özök

.

Képe

sség

gon

dola

ti eg

ység

ek b

el-

ső sz

erke

zeté

nek

felis

mer

ésér

e.A

gon

dola

ti eg

ység

ek b

első

szer

keze

-té

nek

vizs

gála

ta.

Kieg

észí

tő a

nyag

:A

z Ért

ől a

z Oce

ánig

Tk. 2

4. o

.

8.Lá

tom

ássz

erű

tájv

erse

kA

dy E

ndre

: A m

agya

r U

garo

nTk

. 25–

26. o

.

A m

agya

r Uga

ron

Ady

ver

sesk

ötet

ei.

A m

eton

ímia

.

Az ö

nálló

ism

eret

szer

zés k

épes

-sé

géne

k fe

jlesz

tése

(pl.:

kön

yvtá

ri ku

tató

mun

ka so

rán)

.

A sz

ókép

ek, n

yelv

i ala

kza t

ok, a

rím

elés

és a

ver

selé

si m

ód fe

lis-

mer

ésén

ek fe

jlesz

tése

.

A tö

rtén

elm

i ism

eret

ek fe

lele

vení

tése

, a

kora

beli

Mag

yaro

rszá

g el

mar

a-do

ttság

ának

bem

utat

ása.

A sz

ókép

ek, a

lakz

a tok

, a rí

m é

s a

vers

elés

felis

mer

ése.

Mem

orite

r.in

tera

ktív

tana

nyag

.

Élet

-hal

ál v

erse

kA

dy E

ndre

: Pár

isban

járt

az

Ősz

Tk. 2

7–28

. o.

Pári

sban

járt

az Ő

szA

szin

eszt

ézia

.A

szók

incs

bőv

ítése

, árn

yalá

sa,

a ki

feje

zőké

pess

ég fe

jlesz

tése

az

olva

sott

szöv

egbe

n ta

lálh

ató

új

kife

jezé

sek

felh

aszn

álás

ával

.A

z önk

ifeje

zés k

épes

ségé

nek

kite

ljesít

ése.

A k

öltő

i szö

veg-

és k

épal

kotá

s viz

s-gá

lata

. A v

ersb

en m

egje

lenő

kép

ek,

alak

zato

k fe

lism

erés

ének

, meg

neve

-zé

séne

k, sz

erep

ének

és h

angu

lati

ha-

tásá

nak

gyak

orlá

sa.

A v

ersb

eli h

angu

lato

k (id

illi,

elég

ikus

ré

sz) m

egfig

yelé

se.

A st

ilisz

tikai

esz

közö

k ve

rsbe

li sz

ere-

péne

k fe

lism

erés

e.

Mem

orite

r.

9.Sz

erel

mes

ver

sek

Ady

End

re: L

édáv

al

a bá

lban

Tk. 2

9–30

. o.

Lédá

val a

bál

ban

Az á

thaj

lás.

A m

űele

mzé

s kép

essé

géne

k fe

j- le

szté

se.

Az á

thaj

lás s

zere

péne

k vi

zsgá

lata

. A

ver

sbel

i elle

ntét

(ifjú

pár

– fe

kete

pá

r) fe

lism

erés

e.

irodalom 8 kk.indd 47 2010.10.11 12:21:50

48


Óra

Té

mak

ör,

tana

nyag

Fo

galm

ak, i

sme-

rete

kK

észs

ég- é

s kép

essé

gfej

lesz

tési

cé

lok

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okM

egje

gyzé

s

Ady

End

re: Ő

rizem

a

szem

edTk

. 31–

32. o

.

Őriz

em a

szem

edA

műe

lem

zés k

épes

ségé

nek

fej-

lesz

tése

.A

z önk

ifeje

zés k

épes

ségé

nek

kite

ljesít

ése.

Líra

i műv

ek k

özös

és ö

nálló

olv

asás

á-na

k gy

akor

lása

, fel

dolg

ozás

a kü

lön-

böző

mun

kafo

rmák

ban

és fe

lada

ttí-

puso

kkal

.A

hel

yes b

eszé

dlég

zés,

a sz

ünet

, az

artik

ulác

ió, a

han

glej

tés,

hang

súly,

ha

nger

ő, b

eszé

dtem

pó g

yako

rlása

fo

lyam

atos

an, m

inde

n ta

nítá

si ór

án,

trén

ings

ze rű

en.

Mem

orite

r.in

tera

ktív

tana

nyag

.

10.

Forr

adal

mi v

erse

kA

dy E

ndre

: Dóz

sa

Gyö

rgy

unok

ája

Tk. 3

2–33

. o.

Mag

yars

ág-v

erse

kA

dy E

ndre

: A fö

l-föl

do-

bott

kőTk

. 34–

35. o

.

Dóz

sa G

yörg

y un

o-ká

ja

A fö

l-föl

dobo

tt kő

A k

önyv

tári

tájé

kozó

dás,

a kü

-lö

nböz

ő in

form

áció

hord

ozók

ha

szná

latá

nak

képe

sség

e.

A k

ifeje

zőké

pess

ég fe

jlesz

tése

a

mem

orite

rek

ritm

ikus

han

goz-

tatá

sáva

l.Ké

pess

ég a

z iro

dalm

i alk

otás

sz

erke

zeti

sajá

toss

ágai

nak

a fe

lis-

mer

ésér

e.

A v

ers a

lapm

otív

umai

nak

felis

mer

ése

és é

rtel

mez

ése.

Kuta

tóm

unka

a k

önyv

tárb

an: a

Dóz

sa

Gyö

rgy

veze

tte p

aras

ztfe

lkel

és.

Az a

lkot

ások

szer

keze

ti sa

játo

ssá-

gain

ak fe

lism

erés

e, a

jelle

mző

k ös

szeg

yűjté

se é

s köz

ös m

egbe

szél

ése.

Elem

zése

k a

műv

ek re

torik

ai, s

zöve

g-

építk

ezés

i saj

átos

sága

inak

figy

elem

-be

véte

léve

l.

Aján

lato

s az e

gyik

ver

set

előz

etes

olv

asás

ra fe

ladn

i.

Kieg

észí

tő a

nyag

:A

Tűz

csih

olój

aTk

. 33–

34. o

.M

emor

iter.

KU

CKÓ

– O

LVA

SSU

NK

EG

YÜTT

!K

is A

dy-s

zöve

ggyű

jte-

mén

yTk

. 36–

38. o

.

11.

Rész

össz

efog

lalá

sA

mun

kafü

zet f

elad

atai

A re

ndsz

erez

ő-, ö

ssze

haso

nlító

és

elem

zőké

pess

ég fe

jlesz

tése

. A

feje

zetb

en m

egism

ert m

űvek

, iro

-da

lmi i

smer

etek

, a

mem

orite

rek

felid

ézés

e kü

lönb

öző

mun

kafo

rmák

ban.

A

z olv

asot

t műv

ek k

ifeje

zésm

ódbe

li és

műf

aji é

s ver

selé

si je

llem

zőin

ek

a m

egfig

yelé

se, ö

ssze

gyűj

tése

, a k

o-rá

bbi i

smer

etek

fele

leve

níté

se.

KU

CKÓ

– O

LVA

SSU

NK

EG

YÜTT

!K

is A

dy-s

zöve

ggyű

jte-

mén

yTk

. 36–

38. o

.Aj

ánlo

tt te

véke

nysé

gek

a té

mak

ör p

rojek

tjelle

gű

bőví

tésé

hez:

A

dy E

ndre

utó

élet

e (k

or-

társ

ak, u

tódo

k, v

issza

em-

léke

zése

k).

irodalom 8 kk.indd 48 2010.10.11 12:21:50

49


Óra

Té

mak

ör,

tana

nyag

Fo

galm

ak, i

sme-

rete

kK

észs

ég- é

s kép

essé

gfej

lesz

tési

cé

lok

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okM

egje

gyzé

s

12.

Szám

onké

rés

I. iro

dalm

i dol

goza

tírá

saVe

rsel

emzé

s.N

yelv

tani

, hel

yesír

ási,

nyel

vhe-

lyes

ségi

ism

eret

ek a

lkal

maz

ása

a

foga

lmaz

ások

ban,

írás

beli

szö-

vege

kben

.

Szób

eli é

s/va

gy ír

ásbe

li el

lenő

rzés

.A

mem

orite

rek

szám

onké

rése

.Fo

galm

azás

írás

a ké

t-hár

om o

ldal

ter-

jede

lem

ben

Ady

End

re k

ölté

szet

ének

eg

yik

mot

ívum

áról

.Ja

vítá

s nye

lvta

nórá

n.

13.

Mór

icz Z

sigm

ond

élet

-út

jaTk

. 39–

40. o

.

Mór

icz Z

sigm

ond

élet

útja

.A

han

gos o

lvas

ási k

épes

ség

és a

sz

öveg

érté

si ké

pess

ég fe

jlesz

tése

.A

szöv

egal

kotá

s kép

essé

géne

k fe

jlesz

tése

a k

öltő

i éle

traj

zból

írt

kise

lőad

ások

kés

zíté

séve

l.

Az é

letú

t elo

lvas

ása,

feld

olgo

zása

in

sert

mód

szer

segí

tség

ével

. A

töm

öríté

s és a

váz

latír

ás g

yako

rlá-

sa, t

énye

k, a

dato

k ki

emel

ése.

A je

gyze

tkés

zíté

s mik

éntjé

nek

fej-

lesz

tése

taná

ri irá

nyítá

ssal

.

Köny

vajá

nló:

Mór

iczt

ól

Mór

iczr

ól

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

14.

Mór

icz Z

sigm

ond:

Hét

kr

ajcá

rTk

. 41–

45. o

.

Mór

icz Z

sigm

ond

pály

akép

e, no

vellá

i. H

ét k

rajcá

rA

nov

ella

szer

keze

t, az

elbe

szél

ői n

éző-

pont

.

Az ö

ssze

haso

nlító

kép

essé

g fe

jlesz

tése

tem

atik

ai, s

zerk

ezet

i sz

empo

ntok

öss

zeve

tése

sorá

n.Ké

pess

ég a

z iro

dalm

i alk

otás

m

űfaj

i saj

átos

sága

inak

a fe

lism

e-ré

sére

.A

műe

lem

zésk

épes

ségé

nek

fej-

lesz

tése

pró

zai m

űvek

olv

asás

a so

rán.

A m

űvek

álta

l meg

jele

níte

tt ko

nflik

-tu

sok,

pro

blém

ák az

onos

ítása

, áté

lése

, em

pátia

. A

z elb

eszé

lő m

űvek

öná

lló o

lvas

ása,

fe

ldol

gozá

sa el

őre m

egad

ott s

zem

-po

ntok

alap

ján.

A ta

pasz

tala

tok

meg

-be

szélé

se, v

ita.

A n

ovel

lasz

erke

zet,

az el

besz

élői n

éző-

pont

érte

lmez

ése.

Műv

ek ö

ssze

haso

nlítá

sa ad

ott t

emat

i-ka

i, sz

erke

zeti

szem

pont

ok al

apjá

n.

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

15.

Mór

icz Z

sigm

ond:

Lég

y jó

min

dhal

álig

A re

gény

műf

aja

A re

gény

idej

e és

tere

Tk. 4

5–46

. o.

Mór

icz Z

sigm

ond

regé

nyíró

i stíl

usa.

Légy

jó m

indh

alál

ig

A re

gény

fo ga

l mán

ak

bőví

tése

.A

regé

ny k

ora é

s ter

e.A

regé

ny h

elysz

ínei.

Az i

dő és

a té

r moz

za-

nata

i.

Hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás a

szó-

tára

k, a

lexi

kono

k, a

z int

erne

t ke

reső

prog

ram

jain

ak fe

lhas

zná-

lásá

val.

A d

igitá

lis k

ompe

tenc

ia fe

jlesz

-té

se.

A re

gény

öná

lló el

olva

sása

előt

t m

egfig

yelé

si sz

empo

ntok

, fel

adat

ok

adás

a. Je

gyze

tek

kész

ítése

csop

ortb

an

vagy

egy

énile

g.A

regé

ny m

űfaj

i saj

átos

sága

inak

fel-

fede

zése

, meg

neve

zése

.A

mű

feld

olgo

zása

taná

ri irá

nyítá

ssal

. M

űrés

zlet

ek fe

lolv

asás

a.

Aján

lato

s a tk

. és a

mf.

fela

data

it m

ár a

z olv

asás

so

rán

előz

etes

fela

datk

ént

fela

dni.

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

irodalom 8 kk.indd 49 2010.10.11 12:21:50

50


Óra

Té

mak

ör,

tana

nyag

Fo

galm

ak, i

sme-

rete

kK

észs

ég- é

s kép

essé

gfej

lesz

tési

cé

lok

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okM

egje

gyzé

s

16.

Szer

eplő

k, je

llem

ek

Tk. 4

6–49

. o.

Szer

eplő

k, je

llem

zé-

sek,

sors

ok.

Érze

lmek

, mag

atar

tá-

sok,

jelle

mek

, kap

- cs

olat

ok,

indí

téko

k be

mu-

tatá

sa a

z olv

asot

t m

űvek

ben.

A sz

öveg

értő

kép

essé

g,

a m

egfe

lelő

hat

ékon

yság

ú m

űve-

letv

égzé

s, va

lam

int

a sz

erze

tt in

form

áció

felh

asz-

nálá

sa k

épes

ségé

nek

fejle

szté

se.

A k

ifeje

zőké

pess

ég fe

jlesz

tése

, a

meg

fele

lő sz

óhas

znál

at e

rősít

ése.

A sz

öveg

értő

és s

zöve

galk

otó

képe

sség

fejle

szté

se.

A sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia fe

jlesz

-té

se m

ások

vél

emén

yéne

k m

eg-

hallg

atás

a, sz

embe

sítés

e so

rán.

A sz

erep

lők

vise

lked

ésén

ek

a m

egfig

yelé

se.

A fő

szer

eplő

élet

útjá

nak

nyom

on

köve

tése

. A

mel

léks

zere

plők

főhő

shöz

fűző

dő

visz

onyá

nak

meg

ítélé

se. V

élem

ény-

al

kotá

s a sz

e rep

lők

jelle

mér

ől,

csel

eked

etek

ről,

hely

zete

kről

, mag

a-ta

rtás

ról.

Gya

korla

tok

a je

llem

zési

eljá

ráso

kra

(pl.:

bel

ekép

zelé

ses m

ódsz

erre

l, Ki

va

gyok

én? f

orm

ában

).A

szer

eplő

k tu

lajd

onsá

gain

ak é

r-té

kelé

se. A

z érz

elm

ek k

ifeje

zésé

nek

meg

figye

lése

. Le

hető

ség

szer

int a

regé

nybő

l kés

zült

film

meg

teki

ntés

e.

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

17.

A re

gény

csel

ekm

énye

és

szer

keze

te.

A h

elyz

et, a

hel

yszí

n,

a sz

erep

lők,

a

csel

ekm

énye

lem

ek

ismer

ete,

az id

ő- é

s ese

- m

énys

zerk

ezet

köv

etés

eTk

. 49–

50. o

.

A re

gény

csel

ekm

é-ny

e és

szer

keze

te.

Az o

lvas

otta

k re

pro-

duká

lásá

nak

mód

jai.

Hel

yzet

ek, k

onfli

k-tu

sok.

A d

ram

atik

us fe

ldol

-go

zás l

ehet

őség

ei.

A sz

ókin

cs, a

kife

jező

képe

sség

fe

jlesz

tése

az o

lvas

ott s

zöve

gben

ta

lálh

ató

kife

jezé

sek

felh

aszn

á-lá

sáva

l.

A re

gény

csel

ekm

ényé

nek

és

szer

keze

téne

k, v

alam

int

mot

ívum

aina

k, a

zok

szer

epén

ek

meg

figye

lése

vál

toza

tos m

unka

-fo

rmák

ban.

Lény

egki

emel

és, v

ázla

tkés

zíté

s.A

regé

ny d

ram

atik

us fe

ldol

gozá

sa:

péld

ául e

gész

csop

orto

s im

pro v

i zá c

ió

a pa

kk fe

lbon

tásá

ról.

Kieg

észí

tő a

nyag

:Ré

szle

t a re

gény

ből

Tk. 5

1–52

. o.

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

irodalom 8 kk.indd 50 2010.10.11 12:21:50

51


Óra

Té

mak

ör,

tana

nyag

Fo

galm

ak, i

sme-

rete

kK

észs

ég- é

s kép

essé

gfej

lesz

tési

cé

lok

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okM

egje

gyzé

s

18.

Öss

zefo

glal

ásA

mun

kafü

zet f

elad

atai

A re

ndsz

erez

ő-, ö

ssze

haso

nlító

és

elem

zőké

pess

ég fe

jlesz

tése

.

A sz

öveg

alko

tási

képe

sség

fejle

szté

se el

besz

élés

és

leírá

s kés

zíté

se so

rán.

A fe

jeze

tben

meg

ismer

t műv

ek, i

ro-

dalm

i ism

eret

ek, a

mem

orite

rek

fel-

idéz

ése k

ülön

böző

mun

kafo

rmák

ban.

A

z olv

asot

t műv

ek k

ifeje

zésm

ódbe

li,

műf

aji é

s ver

selé

si je

llem

zőin

ek a

m

egfig

yelé

se, ö

ssze

gyűj

tése

, a k

oráb

bi

ismer

etek

fele

leve

níté

se.

Szöv

egal

kotá

si gy

akor

lato

k, (p

l.: sz

ö -

vege

k m

onda

tain

ak id

őren

di so

r-re

ndbe

állí

tása

).A

z ész

lelt

hián

yoss

ágok

pót

lásá

ra

irány

uló

gyak

orlá

sok

egyé

ni, p

áros

és

/vag

y cs

opor

tmun

kába

n.

Aján

lott

tevé

keny

sége

k a

tém

akör

pro

jektje

llegű

bő

víté

séhe

z:

– N

yila

s Misi

élet

rajz

a

(elk

épze

lt)–

A k

ollé

gium

há

zire

ndjé

nek

el

kész

ítése

.

Kieg

észí

tő a

nyag

:M

óric

z Zsig

mon

d: Á

r-vá

cska

Tk. 5

3–55

. o.

19.

Tém

azár

ó do

lgoz

atA

fel

adat

lap

az I

roda

lom

fel

adat

lapo

kban

tal

álha

tó.

20.

Babi

ts M

ihál

y: C

urric

u-lu

m v

itae

Tk. 5

6–58

. o.

Babi

ts M

ihál

y: M

essz

e…

mes

sze…

Tk. 5

9–60

. o.

Curr

iculu

m v

itae

Öné

letr

ajz.

Babi

ts M

ihál

y pá

lya-

ké

pe.

Mes

sze…

mes

sze…

Impr

essz

ioni

sta

stí-

lusje

gyek

.

A h

ango

s olv

asás

i kép

essé

g fe

j-le

szté

se a

z éle

traj

z rés

zein

ek

felo

lvas

ása

sorá

n.Ké

pess

ég sz

öveg

ek k

apcs

olat

á-na

k és

kül

önbs

égén

ek fe

lism

e-ré

sére

.A

műe

lem

zés k

épes

ségé

nek

fej-

lesz

tése

.A

z álló

képs

zerű

ség,

a rí

mel

és é

s a

vers

elés

i mód

felis

mer

ésén

ek

fejle

szté

se.

A h

ango

s olv

asás

gya

korlá

sa k

ülön

- fé

le o

lvas

ási f

ajtá

kban

.A

jegy

zete

lés é

s a v

ázla

tkés

zíté

s gya

-ko

rlása

.A

gon

dola

ti eg

ység

ek b

első

szer

keze

-té

nek

vizs

gála

ta.

Gon

dola

ttérk

ép k

észí

tése

.Sz

öveg

alko

tási

gyak

orla

tok.

Az i

mpr

essz

ioni

zmus

jelle

mző

von

á-sa

inak

bem

utat

ása

néhá

ny ir

odal

mi

és k

épző

műv

észe

ti al

kotá

sban

.A

z álló

képs

zerű

ség,

a rí

mel

és é

s a

vers

elés

i mód

felis

mer

ésén

ek g

yako

r-lá

sa.

Aján

lato

s elő

zete

s olv

a-sá

sra

fela

dni a

z öné

let-

rajz

ot.

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

21.

Babi

ts M

ihál

y:

Haz

ám!

Tk. 6

1–63

. o.

Haz

ám!

A m

űele

mzé

s kép

essé

géne

k fe

j-le

szté

se.

Képe

sség

az i

roda

lmi a

lkot

ás

szer

keze

ti sa

játo

sság

aina

k

a fe

lism

erés

ére.

Elem

zése

k a

műv

ek re

torik

ai, s

zöve

g-

építk

ezés

i saj

átos

sága

inak

figy

elem

-be

véte

léve

l.A

z ism

étlé

s sze

repé

nek

felis

mer

ése.

KU

CKÓ

– O

LVA

SSU

NK

EG

YÜTT

!Ba

bits

Mih

ály:

Bal

ázso

lás

Tk. 9

3–94

. o.

irodalom 8 kk.indd 51 2010.10.11 12:21:50

52


Óra

Té

mak

ör,

tana

nyag

Fo

galm

ak, i

sme-

rete

kK

észs

ég- é

s kép

essé

gfej

lesz

tési

cé

lok

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okM

egje

gyzé

s

22.

Juhá

sz G

yula

: Mag

yar

táj,

mag

yar e

cset

tel

Tk. 6

4–65

. o.

Mag

yar t

áj, m

agya

r ec

sette

lA

szon

ett.

Képe

sség

az i

roda

lmi a

lkot

ás

felé

píté

séne

k, k

épei

nek,

nye

lvi

meg

form

álts

ágán

ak fe

lism

eré-

sére

.

Gya

korla

tok

a ve

rs fe

lépí

tésé

nek,

ké

pein

ek, n

yelv

i meg

form

álts

ágán

ak

vizs

gála

tára

.

Kieg

észí

tő a

nyag

:Ju

hász

Gyu

la: M

ilyen

vo

lt…Tk

. 66.

o.

Juhá

sz G

yula

: Tisz

ai cs

önd

Tk. 9

5. o

.in

tera

ktív

tana

nyag

.

23.

Kosz

tolá

nyi D

ezső

élet

-út

jaTk

. 67.

o.

Kosz

tolá

nyi D

ezső

él

etút

ja.

A h

ango

s olv

asás

i kép

essé

g és

a

szöv

egér

tési

képe

sség

fejle

szté

se.

Az é

letú

t elo

lvas

ása,

feld

olgo

zása

. A

töm

öríté

s és a

váz

latír

ás g

yako

rlá-

sa, t

énye

k, a

dato

k ki

emel

ése.

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

24.

Kosz

tolá

nyi D

ezső

: A

szeg

ény

kisg

yerm

ek

pana

szai

(Min

t aki

a sí

-ne

k kö

zé es

ett…

; Kip

-kop

, kö

vezn

ek…

; Mos

tan

szí-

nes t

intá

król

álm

odom

…)

Tk. 6

8–71

. o.

A sz

egén

y ki

sgye

rmek

pa

nasz

aiA

ver

scik

lus.

Képe

sség

az i

roda

lmi a

lkot

ások

ké

pein

ek, i

dősík

jain

ak, m

otív

u-m

aina

k fe

lism

erés

ére.

Gya

korla

tok

a kü

lönb

öző

idős

íkok

fe

lism

erés

ére.

A v

erse

k m

otív

umai

- na

k m

egke

resé

se é

s ért

elm

ezés

e.

A v

erse

k sz

erke

zeté

nek

vizs

gála

ta.

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

25.

Kosz

tolá

nyi D

ezső

: Ti

szte

lgés

pró

zába

n,Pe

tőfi

Sánd

orka

Tk. 7

1–76

. o.

Tisz

telg

és p

rózá

ban,

Pető

fi Sá

ndor

kaA

han

gos o

lvas

ási k

épes

ség

és a

sz

öveg

érté

si ké

pess

ég fe

jlesz

tése

. Ké

pess

ég a

z iro

dalm

i alk

otás

m

otív

umai

nak,

nye

lvi s

aját

ossá

-ga

inak

felis

mer

ésér

e.

A n

ovel

la el

olva

sása

, fel

dolg

ozás

a in

sert

mód

szer

segí

tség

ével

.A

mot

ívum

, a cs

elek

mén

y id

ején

ek,

hely

ének

felis

mer

ése

a m

ozai

kokb

an.

A n

ovel

la n

yelv

ezet

ének

viz

sgál

ata.

26.

Tóth

Árp

ád p

álya

képe

Körú

ti ha

jnal

Tk. 7

7–79

. o.

Körú

ti ha

jnal

Képe

sség

az i

roda

lmi a

lkot

ás

szer

vező

elem

eine

k fe

lism

erés

ére.

Gya

korla

tok

a ve

rs sz

erve

zőel

e-m

eine

k a

meg

figye

lésé

re.

Gyű

jtőm

unka

a sz

ines

ztéz

ia k

öréb

ől.

Kieg

észí

tő a

nyag

:Tó

th Á

rpád

: Roz

sken

yér

Tk. 7

9. o

.A

hol

dkór

os a

pród

tört

é-ne

te T

k. 9

5–96

. o.

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

27.

Kar

inth

y Fr

igye

s éle

tútja

Így

írtok

tiTk

. 80–

82. o

.A

par

ódia

. A k

ari k

a-tú

ra.

Képe

sség

az i

roda

lmi a

lkot

ás

műf

aji s

aját

ossá

gain

ak a

felis

me-

résé

re.

A m

űele

mzé

s kép

essé

géne

k fe

j - le

szté

se p

róza

i műv

ek o

lvas

ása

sorá

n.

A h

umor

forr

ásán

ak m

egfo

galm

azás

a.A

z epi

kus m

űvek

elem

zésé

nek

elm

é-ly

ítése

.A

műv

ek k

özös

és ö

nálló

olv

asás

a,

érte

lmez

ése,

közö

s meg

besz

élés

e.

irodalom 8 kk.indd 52 2010.10.11 12:21:50

53


Óra

Té

mak

ör,

tana

nyag

Fo

galm

ak, i

sme-

rete

kK

észs

ég- é

s kép

essé

gfej

lesz

tési

cé

lok

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okM

egje

gyzé

s

28.

Félé

vi sz

öveg

érté

sA

dol

goza

tban

meg

jele

níte

tt te

vé-

keny

sége

k:In

form

áció

k az

onos

ítása

és k

iker

e-sé

se.

Lexi

kai j

elen

tés i

smer

ete/

kikö

vetk

ez-

teté

se.

Az a

nafo

rákh

oz é

s kat

afor

ákho

z ta

rtoz

ó an

tece

dens

ek m

egke

resé

se

(beh

atár

olás

a).

Nem

szó

szer

inti

jele

ntés

síkok

.

A sz

öveg

érté

shez

fela

dat-

lap

az Ir

odal

om fe

lada

t-la

pban

.

29.

Kar

inth

y Fr

igye

s:Ta

nár ú

r kér

emTk

. 82–

88. o

.

A h

umor

eszk

.Ké

pess

ég a

z iro

dalm

i alk

otás

m

űfaj

i saj

átos

sága

inak

a fe

lism

e-ré

sére

.

A h

umor

forr

ásán

ak m

egfo

galm

azás

a.A

z epi

kus m

űvek

elem

zésé

nek

el-

mél

yíté

se a

tank

önyv

ben

meg

adot

t sz

empo

ntso

r ala

pján

.

Kieg

észí

tő a

nyag

.in

tera

ktív

tana

nyag

.

Krú

dy G

yula

: Sze

gény

em

ber m

alac

aTk

. 89–

92. o

.Sz

egén

y em

ber m

a-la

ca

A m

űele

mzé

s kép

essé

géne

k fe

j-le

szté

se p

róza

i műv

ek o

lvas

ása

sorá

n.

A n

ovel

la sz

erke

zeté

nek

a vi

zsgá

lata

a

beke

zdés

ek sz

erep

ének

a m

egfig

ye-

lése

sorá

n. K

ifeje

zése

k m

agya

ráza

ta.

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

30.

Rész

össz

efog

lalá

sTk

. 97.

o.

A re

ndsz

erez

ő-, ö

ssze

haso

nlító

és

elem

zőké

pess

ég fe

jlesz

tése

. A

feje

zetb

en m

egism

ert m

űvek

, iro

-da

lmi i

smer

etek

felid

ézés

e kü

lönb

ö-ző

mun

kafo

rmák

ban.

A

z olv

asot

t műv

ek k

ifeje

zésm

ódbe

li,

műf

aji é

s ver

selé

si je

llem

zőin

ek a

m

egfig

yelé

se, ö

ssze

gyűj

tése

, a k

oráb

-bi

ism

eret

ek fe

lele

vení

tése

.A

z ész

lelt

hián

yoss

ágok

pót

lásá

ra

irány

uló

gyak

orla

tok

egyé

ni, p

áros

és

/vag

y cs

opor

tmun

kába

n.

irodalom 8 kk.indd 53 2010.10.11 12:21:50

54


Óra

Té

mak

ör,

tana

nyag

Fo

galm

ak, i

sme-

rete

kK

észs

ég- é

s kép

essé

gfej

lesz

tési

cé

lok

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okM

egje

gyzé

s

31.

Tém

azár

ó do

lgoz

atA

fela

datla

p az

Irod

alom

fel

adat

lapo

kban

talá

lhat

ó.

32.

Tam

ási Á

ron:

Szé

p D

o-m

okos

Ann

aTk

. 98–

102.

o.

A n

ovel

la.

Az ö

ssze

haso

nlító

kép

essé

g fe

jlesz

tése

tem

atik

ai, s

zerk

ezet

i sz

empo

ntok

öss

zeve

tése

sorá

n.Ké

pess

ég a

z iro

dalm

i alk

otás

m

űfaj

i saj

átos

sága

inak

a fe

lism

e-ré

sére

.

Nép

mes

ei, n

épba

llada

i jeg

yek

kere

-sé

se a

nov

ellá

ban.

A

mű

kife

jezé

smód

beli,

műf

aji

jelle

mző

inek

a m

egfig

yelé

se,

össz

egyű

jtése

.

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

Tam

ási Á

ron:

Ábe

l a

reng

eteg

ben

Tk. 1

03–1

04. o

.

A re

gény

.Ké

pess

ég a

z iro

dalm

i alk

otás

m

otív

umai

nak,

nye

lvi s

aját

ossá

-ga

inak

a fe

lism

erés

ére.

Lehe

tősé

g sz

erin

t a re

gény

ből k

é -

szül

t film

vag

y ab

ból r

észl

etek

m

egte

kint

ése.

A re

gény

szók

incs

ének

meg

fi gye

lése

pá

ros é

s öná

lló m

unká

ban.

A sa

ját é

s a

regé

ny sz

ókin

csén

ek ö

ssze

veté

se.

A re

gény

rész

lete

inek

dra

mat

izá l

ása.

Pá

ros j

elen

etek

alk

otás

a, a

mel

y ben

el

őre

meg

hatá

rozo

tt m

onda

tok

han-

go

zhat

nak

el.

Kieg

észí

tő a

nyag

.in

tera

ktív

tana

nyag

.

33.

Józs

ef A

ttila

élet

útja

Tk. 1

05–1

06. o

.

Szer

etné

m, h

a va

dalm

a-fa

lenn

ék!

Tk. 1

07. o

.

A sz

öveg

alko

tás k

épes

ségé

nek

fejle

szté

se a

köl

tői é

letr

ajzb

ól ír

t ki

selő

adás

ok k

észí

tésé

vel.

A

han

gos o

lvas

ási k

épes

ség

és

a sz

öveg

érté

si ké

pess

ég fe

jlesz

-té

se.

Az é

letú

t elo

lvas

ása,

feld

olgo

zása

. A

töm

öríté

s és a

váz

latír

ás g

yako

rlá-

sa, t

énye

k, a

dato

k ki

emel

ése.

A je

gyze

tkés

zíté

s mik

éntjé

nek

fej-

lesz

tése

taná

ri irá

nyítá

ssal

.

Kieg

észí

tő a

nyag

: Cu

rric

ulum

vita

e (a

mun

kafü

zetb

en)

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

34.

A lá

zadó

ifjú

Józs

ef A

ttila

: Tisz

ta sz

ív-

vel

Tk. 1

07–1

09. o

.

Hel

yzet

dal (

szer

ep-

líra)

.Ké

pess

ég a

z iro

dalm

i alk

otás

m

űfaj

ának

, bal

lada

i von

ásai

nak,

rit

mus

ának

és r

ímké

plet

ének

fe

lism

erés

ére.

Gya

korla

tok

a ve

rs m

űfaj

ának

, bal

la-

dai v

onás

aina

k, ri

tmus

ának

és r

ím-

képl

etén

ek v

izsg

álat

ára.

Mem

orite

r.in

tera

ktív

tana

nyag

.

irodalom 8 kk.indd 54 2010.10.11 12:21:50

55


Óra

Té

mak

ör,

tana

nyag

Fo

galm

ak, i

smer

e-te

kK

észs

ég- é

s kép

essé

gfej

lesz

tési

cé

lok

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okM

egje

gyzé

s

35.

A M

ama-

vers

ekJó

zsef

Atti

la: A

nyám

, M

ama

Tk. 1

09–1

11. o

.

Képe

sség

az i

roda

lmi a

lkot

ás

mot

ívum

aina

k, sz

erve

zőel

emei

-ne

k, k

öltő

i kife

jező

eszk

özei

nek

a

felis

mer

ésér

e.

Gya

korla

tok

az ir

odal

mi a

lkot

ás

mot

ívum

aina

k, sz

erve

zőel

emei

nek,

kö

ltői k

ifeje

zőes

zköz

eine

k

a vi

zsgá

latá

ra.

Mem

orite

r.

Szer

elm

es v

erse

kM

ikor

az u

ccán

átm

ent a

ke

dves

,Ri

ngat

óTk

. 111

–113

. o.

Képe

sség

a ri

tmus

, a h

angz

ás é

s a

játé

koss

ág sz

erep

ének

fe

lism

erés

ére

az ir

odal

mi a

lko-

tásb

an.

Gya

korla

tok

a rit

mus

, a h

angz

ás é

s a

játé

koss

ág sz

erep

ének

vi

zsgá

latá

ra a

z iro

dalm

i alk

otás

ban.

36.

Költé

szet

és tö

rtén

elem

Leve

gőt!

Líra

i szá

mve

tés

Szül

etés

napo

mra

Tk. 1

13–1

17. o

.

Képe

sség

a v

ers s

zerk

ezet

i egy

sé-

gein

ek, k

ulcs

szav

aina

k, ze

neisé

-gé

t biz

tosít

ó té

nyez

őine

k, h

ang-

véte

léne

k a

felis

mer

ésér

e.

Gya

korla

tok

a ve

rs sz

erke

zeti

egy-

sége

inek

, kul

cssz

avai

nak,

zene

iségé

t bi

ztos

ító té

nyez

őine

k, h

angv

étel

ének

a

felis

mer

ésér

e. A

ver

s írá

skép

ének

a v

izsg

álat

a.

KU

CKÓ

– O

LVA

SSU

NK

EG

YÜTT

!K

is Jó

zsef

Atti

la-s

zöve

g-gy

űjte

mén

yTk

. 118

. o.

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

37.

Radn

óti M

ikló

s éle

tútja

Tk. 1

19. o

.N

em tu

dhat

omTk

. 120

–121

. o.

A h

ango

s olv

asás

i kép

essé

g és

a

szöv

egér

tési

képe

sség

fejle

sz-

tése

. A

szöv

egal

kotá

s kép

essé

géne

k fe

jlesz

tése

a k

öltő

i éle

traj

zból

írt

kise

lőad

ások

kés

zíté

séve

l.A

z öss

zeha

sonl

ító k

épes

ség

fej-

lesz

tése

.

Az é

letú

t elo

lvas

ása,

feld

olgo

zása

. A

töm

öríté

s és a

váz

latír

ás g

yako

rlá-

sa, t

énye

k, a

dato

k ki

emel

ése.

Párh

uzam

von

ása

Vörö

smar

ty S

zóza

-ta

és R

adnó

ti ve

rse

közö

tt.

Mem

orite

r.

Kieg

észí

tő a

nyag

: Het

edik

ec

loga

Tk. 1

22–1

23. o

.

inte

rakt

ív ta

nany

ag.

irodalom 8 kk.indd 55 2010.10.11 12:21:50

56


Óra

Té

mak

ör,

tana

nyag

Fo

galm

ak, i

smer

e-te

kK

észs

ég- é

s kép

essé

gfej

lesz

tési

cé

lok

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okM

egje

gyzé

s

38.

Radn

óti M

ikló

s: Té

tova

ód

aTk

. 123

–125

. o.

Razg

ledni

cák

Tk. 1

25–1

26. o

.

Az ó

da m

űfaj

i jel

-le

mző

i.Ké

pess

ég a

z iro

dalm

i alk

otás

m

űfaj

i saj

átos

sága

inak

a fe

lism

e-ré

sére

.Ké

pess

ég a

ver

s alk

otóe

lem

eine

k eg

ymás

ra te

tt ha

tásá

nak

felis

me-

résé

re.

Az ó

da m

űfaj

i jell

emző

inek

a v

izs-

gá

lata

. Gya

korla

tok

anna

k fe

lis-

mer

ésér

e, ho

gy a

ver

s sze

rkez

ete,

gond

olat

ai, k

öltő

i kép

ei, v

erse

lése

és

rím

elés

e m

ilyen

szer

epet

tölt

be

a ve

rsbe

li ha

rmón

ia é

s nyu

galo

m

meg

tere

mté

sébe

n.A

reál

is, a

z exp

ress

zion

ista

és a

z id

illik

us v

onás

ok m

egke

resé

se é

s fe

lism

erés

e. A

z alli

terá

ciók

és j

elző

k ha

ngul

ati s

zere

péne

k a

bem

utat

ása.

Öss

zefo

glal

ásTk

. 127

–128

. o.

A re

ndsz

erez

ő-, ö

ssze

haso

nlító

és

elem

zőké

pess

ég fe

jlesz

tése

. A

feje

zetb

en m

egism

ert m

űvek

, iro

dalm

i ism

eret

ek fe

lidéz

ése

külö

n-bö

ző m

unka

form

ákba

n.

Az o

lvas

ott m

űvek

kife

jezé

smód

beli,

m

űfaj

i és v

erse

lési

jelle

mző

inek

a

meg

figye

lése

, öss

zegy

űjté

se, a

ko-

rább

i ism

eret

ek fe

lele

vení

tése

.A

z ész

lelt

hián

yoss

ágok

pót

lásá

ra

irány

uló

gyak

orla

tok

egyé

ni, p

áros

és

/vag

y cs

opor

tmun

kába

n.

39.

Tém

azár

ó do

lgoz

at

Ház

i dol

goza

t: II

. iro

dal-

mi d

olgo

zat

írása

Öné

letr

ajz í

rása

.N

yelv

tani

, hel

yesír

ási,

nyel

vhe-

lyes

ségi

ism

eret

ek a

lkal

maz

ása

a fo

galm

azás

okba

n, ír

ásbe

li sz

öveg

ekbe

n.

Foga

lmaz

ás ír

ása

két-

háro

m o

ldal

te

rjede

lem

ben

önél

etra

jz té

máb

an.

A fe

lada

tlap

az Ir

odal

om

felad

atla

pokb

an ta

lálh

ató.

Javí

tás n

yelv

tanó

rán.

irodalom 8 kk.indd 56 2010.10.11 12:21:51

57


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

40.

Mo

DeR

n iD

őK

–

DR

áM

A É

S Fi

LMC

hapl

in: M

oder

n id

őkTk

. 130

–131

.

A n

émafi

lm m

int

önál

ló k

ifeje

zési

for-

ma.

N

émafi

lm, a

rcjá

ték,

ge

sztu

sok,

szat

íra.

Film

beli,

kép

i nar

ra tív

ák k

övet

é-se

, bel

ső ö

ssze

függ

ései

nek,

mot

í-vu

mre

ndsz

erén

ek fe

ltárá

sa.

A m

űvés

zi k

ifeje

zésm

ódok

, stí-

luse

szkö

zök

funk

ciói

nak

meg

fi-gy

elés

e, ér

telm

ezés

e.

Ötle

tbör

ze, e

lőze

tes t

anul

ói te

vé-

keny

ségr

e ép

ített

csop

ortm

unka

(pl.

körf

orgó

/abl

akok

), né

zőpo

ntvá

ltó

elbe

szél

és (R

AFT

), ki

lépő

kárt

ya.

Bőve

bben

l. a

z óra

váz-

la

tok

közö

tt.

ÓR

AVá

zLAT

: 13.

old

alFe

lada

tok,

mód

szer

ek,

meg

oldá

si v

ázla

tok:

13

–15.

old

al

Cha

plin

: Mod

ern

idők

Tk. 1

31–1

32.

A „

film

nyel

v” m

egis-

mer

t ele

mei

nek

alka

l-m

azás

a.

Jele

net,

forg

atók

önyv

, m

ozgá

ster

v.

A m

egfig

yelt

műv

észi

kife

jezé

s-m

ódok

, stíl

uses

zköz

ök a

lkal

ma-

zása

kre

atív

fela

dato

kban

.

Kre

atív

csop

ortm

unka

, bem

utat

ók,

proj

ektin

dítá

s (pr

ojek

tmun

ka).

Bőve

bben

l. a

z óra

váz-

la

tok

közö

tt.Aj

ánlo

tt te

véke

nysé

gek

a té

mak

ör p

roje

ktje

llegű

bő

víté

séhe

z az ó

ravá

z-

lato

k kö

zött.

ÓR

AVá

zLAT

: 13.

old

alFe

lada

tok,

mód

szer

ek,

meg

oldá

si v

ázla

tok:

13

–15.

old

al

41.

Shak

espe

are:

Róm

eo

és Jú

liaTk

. 133

–135

.M

f. 75

–80.

Drá

mai

szer

keze

t, fe

l-vo

nás,

szín

, pro

lógu

s, m

otív

um, s

zere

pkör

, ko

mik

um.

Az e

gyes

kom

pozí

ciós

elem

ek

közö

tti ö

ssze

függ

és, s

truk

turá

lis

kapc

sola

t fel

fede

zése

, vég

igkö

ve-

tése

drá

mák

ban.

Öná

lló o

lvas

ás („

olva

sóna

pló”

jelle

gű

feld

olgo

zás)

, koo

pera

tív cs

opor

t-m

unka

/fron

tális

mun

ka; d

iffer

enci

ált

páro

s-cs

opor

tos m

unka

(pl.

„sar

-ko

k”, „

útle

vél”,

jelle

mté

rkép

, abl

akok

, kö

rfor

gó),

a fe

ldol

gozá

s mód

jána

k fü

ggvé

nyéb

en.

A fe

ldol

gozá

s (m

egkö

ze-

lítés

) ala

pelv

eirő

l, a

diffe

-re

nciá

lás l

ehet

őség

eirő

l l.

az ó

ravá

zlat

okná

l.A

mun

kafü

zet f

elad

atih

oz

jól h

aszn

álha

tó a

z akt

ív

tábl

a.Ó

RAV

ázL

AT: 1

6–21

. ol

dal

Fela

dato

k, m

ódsz

erek

, m

egol

dási

váz

lato

k:

21–2

3. o

ldal

irodalom 8 kk.indd 57 2010.10.11 12:21:51

58


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

Shak

espe

are:

Róm

eo

és Jú

liaTk

. 136

–143

.M

f. 81

–90.

Mon

ológ

, dia

lógu

s, tr

agéd

ia, s

zínp

adi,

rend

ezői

uta

sítás

ok,

átira

t.

A d

rám

ai b

eszé

dhel

yzet

sajá

tos

kife

jező

eszk

özei

nek

inte

rpre

táci

-ój

a és

alk

alm

azás

a.

Kre

atív

írás

(iro

dalm

i lev

él, á

tirat

–

átdo

lgoz

ás, n

ézőp

ontv

áltó

elbe

szél

és,

ketté

oszt

ott n

apló

, „ké

rdez

zük

a sz

erző

t”),

csop

ortm

unka

(pl.

„sar

-ko

k”, „

útle

vél”,

jelle

mté

rkép

), fr

ontá

-lis

meg

besz

élés

(„ak

adém

ikus

vita

”).

A cs

opor

tmun

kák/

fron

-tá

lis m

egbe

szél

ések

ere

d-m

ényé

nek

rögz

ítésé

hez

jól h

aszn

álha

tók

a m

un-

kafü

zetb

en m

egje

lení

tett

grafi

kus s

zerv

ezők

.Ó

RAV

ázL

AT: 1

6–20

. ol

dal

Fela

dato

k, m

ódsz

erek

, m

egol

dási

váz

lato

k:

21–2

3. o

ldal

42.

Shak

espe

are:

Róm

eo

és Jú

lia (F

. Zeffi

relli

, B.

Luhr

man

, film

ek)

Tk. 1

34–1

43. (

széls

ő sá

v)M

f. 90

.

A tr

agik

us sz

erel

mi

mot

ívum

az i

roda

-lo

mba

n és

film

en.

Irod

alm

i műv

ekbe

n, fi

lmek

ben

meg

jele

nő e

mbe

ri ka

pcso

lato

k,

csel

eked

etek

, érz

elm

i visz

onyu

-lá

sok,

kon

flikt

usok

öss

zete

ttsé-

géne

k fe

lfogá

sa, é

rtel

mez

ése

és

meg

vita

tása

.

Cso

port

os v

agy

fron

tális

mun

ka,

refle

xió

(a v

álas

ztot

t irá

nyna

k m

eg-

fele

lően

; A) é

s B) f

eldo

lg.);

az

előz

ő ór

ákon

alk

alm

azot

t mód

-sz

erek

foly

tatá

sa a

bef

ogad

ás, h

ala-

dási

tem

pó sz

intjé

nek

meg

fele

lően

.

A d

iffer

enci

álás

lehe

tő-

sége

iről,

illet

ve a

refle

xió

form

áiró

l és i

rány

airó

l l.

az ó

ravá

zlat

okná

l.

ÓR

AVá

zLAT

: 16–

20.

olda

lFe

lada

tok,

mód

szer

ek,

meg

oldá

si v

ázla

tok:

21

–23.

old

al

Öss

zefo

glal

ás

Egy

Shak

espe

are-

drám

a be

mut

atás

a pa

pír a

lapú

va

gy d

igitá

lis ta

blón

, va

gy e

gy sz

atiri

kus n

é-m

afilm

ötle

t kid

olgo

zása

Tk. 1

44.

A m

egsz

erze

tt is-

mer

etek

, meg

ismer

t fo

galm

ak a

lkal

maz

ása

egy

más

ik m

ű fe

ldol

-go

zása

vag

y ön

álló

pr

oduk

tum

létr

eho-

zása

sorá

n.Is

mer

teté

s, kö

nyv-

aján

lás,

kriti

ka ír

ása,

ki

selő

adás

tart

ása

iroda

lmi m

űvek

ről,

film

alko

táso

król

.

Öná

lló p

robl

émaf

elve

tés,

forr

á-so

k ki

vála

sztá

sa, t

öbbf

éle

forr

ás-

ból g

yűjtö

tt an

yag

válo

gatá

sa,

feld

olgo

zása

öná

llóan

vag

y cs

o-po

rtm

unká

val,

az ö

ssze

gyűj

tött

anya

gról

szób

eli é

s/va

gy ír

ásos

be

szám

oló

kész

ítése

.

Proj

ektm

unka

– e

gyén

i, pá

ros v

agy

csop

orto

s mun

kavé

gzés

.A

pro

jekt

mun

ka sz

em-

pont

jaih

oz l

. a ta

nkön

yvi

ábrá

t.A

pro

jekt

felö

lelh

et h

osz-

szab

b id

ősza

kot,

tanó

rán

kívü

li és

tanó

rai m

unka

ko

mbi

náci

óiva

l.

irodalom 8 kk.indd 58 2010.10.11 12:21:51

59


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

Érté

kelé

sA

tanu

lók

órai

(egy

éni é

s cso

port

ban

nyúj

tott)

telje

sítm

énye

, a ta

nuló

i pr

oduk

tum

ok a

lapj

án (s

zóbe

li be

szá-

mol

ók, h

ázi o

lvas

mán

yoka

t, fil

mek

et

bem

utat

ó rö

vid

olva

só- é

s film

nap-

lók,

foga

lmaz

ások

, kise

lőad

ások

, aj

ánlá

sok,

egy

éni p

ortfó

liók

stb.

, ill

etve

pro

jekt

mun

ka).

Az é

rték

elés

nem

szük

-sé

gsze

rűen

kül

ön ó

ra, l

e-he

t mag

a is

foly

amat

ként

ré

sze

a m

unka

foly

ama-

to

knak

. Érd

emes

figy

e-le

mbe

ven

ni a

tanu

lók

és

a cs

opor

tok

önér

téke

lésé

t, pl

. öné

rték

elő

lapo

k al

kal-

maz

ásáv

al.

43.

iRo

DA

LoM

ÉS

TÖR-

TÉn

eLeM

– S

zeM

eL-

VÉn

YeK

Az

1945

u

Tán

i MA

GYA

R iR

o-

DA

LoM

BÓ

LO

lvas

ók, í

rók,

pol

itiku

-so

k –

iroda

lmi é

let M

a-gy

aror

szág

on a

háb

orú

után

Tk. 1

46–1

47.

Mf.

91–9

4.

A m

agya

r iro

dalo

m

nagy

obb

kors

zaka

ira

vona

tkoz

ó ism

eret

ek

önál

ló ö

ssze

fogl

alás

a.

Ford

ulat

, dik

tatú

ra,

rend

szer

váltá

s.A

kor

szak

tört

énet

é-ne

k rö

vid

átte

kint

ése

(irod

alm

i sze

mpo

nt-

ból);

csom

ópon

tok,

be

lső k

orsz

akol

ás.

Figy

elem

a k

ortá

rsi k

apcs

olat

ok-

ra, a

z iro

dalo

m é

s más

műv

észe

ti ág

ak k

özti

össz

efüg

gése

kre.

Szak

aszo

s szö

vegf

eldo

lgoz

ás, j

elöl

és

(„in

sert

”), g

rafik

ai sz

erve

zők

hasz

-ná

latá

val –

egy

éni,

páro

s vag

y ki

s-cs

opor

tos f

elad

atok

/fron

tális

mun

ka;

az is

mer

etek

meg

oszt

ásár

a ép

ülő

koop

erat

ív cs

opor

tmun

ka.

A té

máh

oz ta

rtoz

ó ta

n-an

yag

korá

ntse

m b

izto

s, ho

gy el

vége

zhet

ő m

inde

n cs

opor

tban

1 ta

nóra

ke-

reté

ben.

Szü

kség

ese

tén

érde

mes

két

(töb

b) ó

rára

te

rvez

ni.

Az i

smer

etek

pe

rszo

naliz

álás

ára

szán

t (s

orsz

ám n

élkü

l meg

-ad

ott)

óra

szer

vezh

ető

proj

ekt k

eret

ében

. (L.

az

órav

ázla

tokn

ál.)

ÓR

AVá

zLAT

: 25–

26.

olda

l

Fela

dato

k, m

ódsz

erek

, m

egol

dási

váz

lato

k:

26–2

9. o

ldal

irodalom 8 kk.indd 59 2010.10.11 12:21:51

60


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

Olv

asók

, író

k, p

oliti

ku-

sok

– iro

dalm

i éle

t Ma-

gyar

orsz

ágon

a h

ábor

ú ut

ánTk

. 148

.

1960

-as,

’70-

es, ’

80-

as é

vek;

irod

alom

és

más

méd

ium

ok (a

gi-

táci

ós é

s pro

paga

nda-

iroda

lom

); a

tan-

köny

vi is

mer

etek

sz

emél

yess

é té

tele

, el

hely

ezés

e a

csal

ádi,

lakó

hely

i stb

. kör

-ny

ezet

álta

l ter

emte

tt ko

ntex

tusb

an.

Szem

élye

s tap

aszt

alat

ok fe

lhas

z-ná

lása

a ta

nulá

sban

; figy

elem

az

iroda

lom

társ

adal

mi b

eágy

azot

t-sá

gára

.

Öná

lló (e

gyén

i, pá

ros,

kisc

sopo

rtos

) ku

tató

mun

ka, i

nfor

mác

iók

átad

ása

(kise

lőad

ás, b

eszá

mol

ó, cs

opor

tos

mun

ka; t

abló

, pre

zent

áció

kés

zíté

se

stb.

).

Az ó

ra sz

erve

zhet

ő „s

za-

bály

os” t

anítá

si ór

akén

t, de

elos

ztha

tók

egye

s ór

ákra

az o

tthon

i mun

ka

(pro

jekt

) lép

ései

.A

tk. 1

48. o

. 5. f

elad

atá-

hoz m

inta

ként

szol

gálh

at

a m

f. 10

0–10

6. o

. fel

-ad

atso

ra. (

A fe

ldol

gozá

s el

őzm

énye

lehe

t ann

ak

„sor

on k

ívül

i”, k

oráb

bi

elvé

gzés

e, es

etle

g ér

dek-

lődő

tanu

lókk

al, s

zakk

ör

stb.

ker

etéb

en.)

ÓR

AVá

zLAT

: 25–

26.

olda

l

Fela

dato

k, m

ódsz

erek

, m

egol

dási

váz

lato

k:

26–2

9. o

ldal

Fegy

vere

sek

és fe

gyve

r-te

lene

kSá

nta

Fere

nc: N

ácik

Fasiz

mus

, dik

tatú

ra,

„nác

i”, el

besz

élő.

A

csel

ekm

ény

leg-

font

osab

b sz

erke

zeti

elem

eine

k el

külö

ní-

tése

, azo

nosít

ása,

sze-

repé

nek,

tart

alm

ának

ér

téke

lése

elbe

szél

ő m

űvek

ben.

A b

efog

adás

szin

tje-

inek

(olv

asat

, int

erp-

retá

ció,

refle

xió)

fel-

építé

se é

s tud

atos

ítása

el

besz

élő

műv

ekbe

n.

Irod

alm

i műv

ekbe

n, fi

lmek

ben

meg

jele

nő e

mbe

ri ka

pcso

lato

k,

csel

eked

etek

, érz

elm

i visz

onyu

-lá

sok,

kon

flikt

usok

öss

zete

ttsé-

géne

k fe

lfogá

sa, é

rtel

mez

ése

és

meg

vita

tása

. Kü

lönf

éle

olva

sók

véle

mén

yéne

k,

attit

űdjé

nek

fölis

mer

ése

az el

em-

zett

műv

ekbe

n.

Szak

aszo

s szö

vego

lvas

ás, s

zöve

gfel

-do

lgoz

ás (j

elöl

és, „

inse

rt”)

; öná

lló

kuta

tóm

unka

, az i

nfor

mác

iók

meg

-os

ztás

a az

olv

asat

hoz é

s az i

nter

pre-

táci

óhoz

kap

csol

ódóa

n; je

llem

rajz

(á

bra,

tábl

ázat

); kr

eatív

szöv

egal

-ko

tási

fela

dato

k („

belső

han

gok”

, iro

dalm

i int

erjú

, néz

őpon

tvál

tó el

be-

szél

és (R

AFT

), át

irat)

egyé

ni, p

áros

, ki

scso

port

os m

unká

val,

külö

nböz

ő m

ódsz

erek

kel (

pl. „

vak

kéz”,

abl

akok

, ke

ttéos

ztot

t nap

ló, l

evel

ezés

stb.

).

A ta

nkön

yv 1

49. o

. lap

szél

fe

lada

tai k

iadh

atók

előz

e-te

s fel

adat

okké

nt é

rdek

lő-

dő ta

nuló

knak

.A

z elb

eszé

lés f

eldo

lgo-

zásá

ra a

tank

önyv

i fel

-ad

atok

ra é

pítv

e ér

dem

es

inká

bb k

ét ó

rát s

zánn

i.

Fela

dato

k, m

ódsz

erek

, m

egol

dási

váz

lato

k:

30–3

1. o

ldal

irodalom 8 kk.indd 60 2010.10.11 12:21:51

61


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

Örk

ény

Istv

án: I

n m

emo-

ria

m d

r. K

. H. G

.Tk

. 155

–156

.

Fegy

vere

sek

és fe

gy-

vert

elen

ek, e

rőse

k és

kisz

olgá

ltato

ttak

kapc

sola

ta a

háb

orús

ha

tárh

elyz

etbe

n.A

hum

ánum

meg

jele

-né

se é

s táv

lata

i.A

bef

ogad

ás sz

intje

-in

ek (o

lvas

at, i

nter

p-re

táci

ó, re

flexi

ó) fe

l-ép

ítése

és t

udat

osítá

sa

elbe

szél

ő m

űvek

ben.

Konfl

iktu

sfor

ráso

k (p

l. ku

lturá

lis,

vilá

glát

ás- é

s éle

tform

abel

i, az

él

etko

rból

és a

szem

élyi

ségb

ől

adód

ó kü

lönb

sége

k, e

zekb

ől

faka

dó el

lent

étek

) fel

fede

zése

, m

egfig

yelé

se.

Állá

sfog

lalá

s, pr

oblé

maf

elve

tés,

sajá

t állá

spon

t meg

foga

lmaz

ása

a m

ű in

terp

retá

ciój

a, a

z arr

a va

ló

refle

ktál

ás so

rán;

öná

lló p

robl

é-m

afel

veté

s.

Szöv

egol

vasá

s, ön

álló

olv

asat

és i

n-te

rpre

táci

ó ki

alak

ítása

gra

fikus

szer

-ve

zők

(tan

köny

vi é

s saj

át k

észí

tésű

áb

rák)

segí

tség

ével

, egy

éni,

páro

s, cs

opor

tos v

agy

fron

tális

mun

káva

l; ér

velé

s, vi

ta k

ülön

böző

mun

kafo

r-m

ákba

n, m

ódsz

erek

kel (

fron

tális

vi

ta, e

gyén

i, ki

scso

port

os m

unka

, pl

. „sa

rkok

”); á

llásf

ogla

lás v

itás k

ér-

dése

kben

, eze

khez

kap

csol

ódóa

n ön

álló

pro

blém

afel

veté

s.

Az „

egyp

erce

s” te

rjede

l-m

e az

t sug

allja

, hog

y a

feld

olgo

zás b

elef

érhe

t eg

y ta

nítá

si ór

ába,

ese

t-le

g há

zi fe

lada

tokk

al.

Ugy

anak

kor n

ehez

ebbe

n ol

vasó

, kev

ésbé

mot

ivál

t cs

opor

tokn

ál tö

bb id

őt is

ig

ényb

e ve

het.

Az á

brák

has

znál

atáh

oz

(tan

köny

vi, s

aját

) ige

n ha

szno

s seg

édes

zköz

lehe

t az

akt

ív tá

bla.

Fela

dato

k, m

ódsz

erek

, m

egol

dási

váz

lato

k:

31–3

2. o

ldal

Örk

ény

Istv

án ír

ói p

ort-

réja

M

f. 10

0–10

8.

Port

ré, é

letú

t, m

ű-ve

k, st

ílusir

ányz

at,

egyp

erce

s, gr

otes

zk;

az e

gype

rces

nov

ella

m

űfaj

ának

, jel

lem

-ző

inek

meg

ismer

ése

péld

ákon

ker

eszt

ül;

az él

etra

jzi t

énye

k és

na

rrat

ívák

meg

isme-

rése

, ért

ékel

ése,

has

z-ná

lata

; néz

őpon

tok

felis

mer

ése,

azon

osí-

tása

.

Az o

lvas

ott m

űvek

elhe

lyez

ése

a ko

rban

, néh

ány

font

os ré

szle

t fö

lidéz

ése

az a

lkot

ók él

etra

jzáb

ól.

Ism

erte

tés,

köny

vajá

nlás

, krit

ika

írása

, kise

lőad

ás ta

rtás

a iro

dalm

i m

űvek

ről,

film

alko

táso

król

kü-

lönf

éle

idéz

ési m

ódok

alk

alm

a-zá

sáva

l, pé

ldáu

l egy

enes

és f

üggő

id

ézet

, tel

jes m

onda

t, ku

lcss

zó

stb.

idéz

ésév

el.

Ism

eret

ek fe

lidéz

ése (

egyé

ni, p

áros

va

gy cs

opor

tos m

unka

), ön

álló

kut

a-tó

mun

ka, a

z inf

orm

áció

k m

egos

ztás

a (r

efer

átum

, kise

lőad

ás, b

eszá

mol

ó,

íráso

s köz

zété

tel s

tb.);

szak

aszo

s sz

öveg

feld

olgo

zás,

jelö

lés-c

édul

ázás

; ér

velés

, kre

atív

írás

fela

dato

k –

néző

-po

ntvá

ltás,

szer

epját

ék, á

tirat

; pro

b-lém

afelv

etés

ábra

felh

aszn

álás

ával

, sz

öveg

ek ö

ssze

veté

se áb

ra, t

áblá

zat

segí

tségé

vel,

képi

info

rmác

iók

gyűj

té-

se és

inte

rpre

táci

ója,

refle

ktál

ás ez

ek-

re; r

eflek

tálá

s véle

mén

yekr

e – eg

yéni

, pá

ros é

s cso

porto

s mun

kafo

rmák

ban,

ko

oper

atív

csop

ortm

unká

val k

ülön

fé-

le m

ódsz

erek

felh

aszn

álás

ával

.

Az ó

ra tö

bb h

elyr

e is

beill

eszt

hető

a ta

nulá

si fo

lyam

atba

n. N

em is

fe

ltétle

nül s

züks

éges

„sz

a-bá

lyos

”, te

ljes t

anór

akén

t sz

erve

zni –

meg

való

sítha

-tó

pro

jekt

szer

űen,

ille

tve

a ta

nulá

s fol

yam

atáb

an lé

- pé

sekb

en, t

öbb

óra

rész

e-ké

nt.

Fela

dato

k, m

ódsz

erek

, m

egol

dási

váz

lato

k: 2

9,

31–3

2. o

ldal

irodalom 8 kk.indd 61 2010.10.11 12:21:51

62


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

Kert

ész I

mre

: Sor

stala

n-sá

g (ré

szle

t)Tk

. 157

–158

.

A h

olok

ausz

t min

t iro

dalm

i tém

a; a

m

egkö

zelít

és le

hető

-sé

gei.

Koro

khoz

köt

ődő

ismét

lődő

té-

mák

, kér

désf

elve

tése

k m

eglá

tása

iro

dalm

i műv

ekbe

n; e

gy-e

gy ir

o-da

lmi m

ű fo

gadt

atás

ának

ism

ere-

te a

sajá

t kor

ában

, jel

entő

sége

az

utók

or sz

eméb

en.

A b

efog

adás

tapa

szta

lata

inak

tu

dato

sítás

a, a

tém

a, a

z író

i lát

ás-

mód

és á

llásp

ont m

egér

tése

.

Rész

lete

k sz

akas

zos f

eldo

lgoz

ása

T tá

bláz

at se

gíts

égév

el, j

elöl

és (i

nser

t);

„aka

dém

ikus

” (fr

ontá

lis) v

agy

cso-

port

mun

kára

épí

tett

vita

, érv

elés

; fik

tív in

terjú

, rip

ort.

A te

ljes r

egén

y be

foga

dá-

sa jó

val é

rette

bb o

lvas

ók-

nak

is go

ndot

jele

nthe

t, ne

vár

juk

el a

tanu

lókt

ól;

az é

rdek

lődő

ket b

izta

ssuk

az

elol

vasá

sára

. A ré

szle

-te

k ol

vasa

tát,

inte

rpre

tá-

ciój

át u

gyan

akko

r még

a

kevé

sbé

mot

ivál

t diá

kok

szám

ára

is m

egkö

nnyí

tik

a ta

nkön

yvi f

elad

atok

. A

tém

a ké

nyes

, ugy

anak

-ko

r neh

ezen

meg

kerü

lhe-

tő a

mag

yar t

ársa

dalo

m-

ban.

Fela

dato

k, m

ódsz

erek

, m

egol

dási

váz

lato

k:

32–3

3. o

ldal

44.

Az „

ötve

nes é

vek”

–

görb

e tü

körb

en.

Szab

ó Pá

l: Fa

lusi

tört

énet

Tk. 1

59–1

64.

Szat

íra, j

elle

mra

jz,

szat

iriku

sság

, par

ó-di

a, el

besz

élés

, epi

kus

szer

keze

ti el

emek

, cs

atta

nó.

A h

umor

szer

epe

a tá

rsad

alm

i éle

tben

és

az e

mbe

ri ka

pcso

la-

tokb

an.

A b

efog

adás

szin

tje-

inek

(olv

asat

, int

erp-

retá

ció,

refle

xió)

fel-

építé

se é

s tud

atos

ítása

el

besz

élő

műv

ekbe

n.

A k

arik

atúr

a, p

aród

ia e

szkö

zei-

nek

meg

ismer

ése

és a

lkal

maz

ása.

Az o

lvas

ott m

űvek

elhe

lyez

ése

a ko

rban

; kor

okho

z köt

ődő

is-m

étlő

dő té

mák

, kér

désf

elve

tése

k m

eglá

tása

irod

alm

i műv

ekbe

n.Ir

odal

mi s

zere

plők

jelle

mén

ek

meg

ítélé

se, é

rvel

és a

sajá

t állá

s-po

nt m

elle

tt a

szöv

eg fe

lhas

zná-

lásá

val.

Szak

aszo

s szö

vego

lvas

ás, s

zöve

gfel

-do

lgoz

ás (j

elöl

és, „

inse

rt”)

; öná

lló

kuta

tóm

unka

, az i

nfor

mác

iók

meg

-os

ztás

a az

olv

asat

hoz é

s az i

nter

pre-

táci

óhoz

kap

csol

ódóa

n; in

form

áció

-gy

űjté

s, ál

lásp

ont k

iala

kítá

sa, é

rvel

és

(vita

), fr

ontá

lis é

s cso

port

os m

unká

-ba

n, k

ülön

féle

mun

kam

ódsz

erek

kel;

krea

tív ír

ás k

ülön

féle

mun

kafo

rmák

-ba

n és

mód

szer

ekke

l – je

llem

rajz

(„

káde

rlap”

); át

irat,

néző

pont

váltó

el

besz

élés

, fikt

ív fo

lyta

tás.

A sz

öveg

terje

delm

e, ill

etve

az i

nter

pret

áció

és

a re

flexi

ó sz

erte

ágaz

ó le

hető

sége

i ind

okol

ják,

ho

gy a

műv

et tö

bb ta

ní-

tási

órán

ker

eszt

ül is

tár-

gyal

juk,

kül

önös

en o

lyan

cs

opor

tokb

an, a

hol t

öbb

a ne

heze

n ol

vasó

, kev

ésbé

m

otiv

ált d

iák.

irodalom 8 kk.indd 62 2010.10.11 12:21:51

63


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

Bacs

ó Pé

ter:

A

tanú

(rés

zlet

ek)

Tk. 1

65–1

68.

A sz

atíra

min

t lát

ás-

mód

; sza

tíra

az ir

oda-

lom

ban

és fi

lmen

.Fi

lm é

s reg

ény

(kap

-cs

olat

a, ö

ssze

haso

n-lít

ása)

.

A k

arik

atúr

a, p

aród

ia e

szkö

zei-

nek

azon

osítá

sa é

s alk

alm

azás

a.A

z egy

es k

ompo

zíci

ós el

emek

kö

zötti

öss

zefü

ggés

, str

uktu

rális

ka

pcso

lat f

elfe

dezé

se, v

égig

köve

-té

se fi

lmbe

n, n

agyo

bb te

rjede

lmű

epik

ai m

űvek

ben.

Irod

alm

i és fi

lmsz

erep

lők

jelle

-m

ének

meg

ítélé

se, é

rvel

és a

sajá

t ál

lásp

ont m

elle

tt a

szöv

eg fe

l-ha

szná

lásá

val.

Koro

khoz

köt

ődő

ismét

lődő

té-

mák

, kér

désf

elve

tése

k m

eglá

tása

iro

dalm

i műv

ekbe

n.

Szöv

egol

vasá

s, je

lölé

s, kr

eatív

írás

os

fela

dato

k (e

gyén

i, pá

ros,

csop

orto

s m

unka

; pro

jekt

, koo

perá

ció,

dif-

fere

nciá

lás!)

– sz

öveg

kieg

észí

tés,

„bel

ső h

ango

k”, f

orga

tókö

nyv

(moz

-gá

ster

v, re

ndez

ői u

tasít

ások

), át

irat-

válto

zat;

vázl

at, g

ondo

lkod

áste

rv

kész

ítése

ábr

a se

gíts

égév

el.

A fi

lm é

s reg

ény

össz

e-ha

sonl

ítása

, ha

a fil

m-

rész

lete

ket k

özös

en (i

s)

meg

aka

rjuk

nézn

i, tö

bb

órát

is ig

ényb

e ve

het.

Az

érde

klőd

őbb

tanu

lókn

ak

aján

lhat

juk,

vag

y ta

nórá

n kí

vüli

vetít

és k

eret

ében

kö

zöse

n is

meg

nézh

etjü

k a

film

et.

A té

mát

feld

olgo

zhat

juk

proj

ekts

zerű

en, i

lletv

e a

tanu

lás f

olya

mat

ában

lé

pése

kben

, töb

b ór

a ré

-sz

ekén

t. A

mun

kát v

égez

-he

tjük

páro

s/ki

scso

port

os

form

ában

, érd

eklő

dő

tanu

lókk

al.

Fela

dato

k, m

ódsz

erek

, m

egol

dási

váz

lato

k:

34–3

5. o

ldal

irodalom 8 kk.indd 63 2010.10.11 12:21:51

64


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

Bacs

ó Pé

ter:

A ta

nú

(rés

zlet

ek)

Falu

dy G

yörg

y: P

okol

béli

víg n

apja

im (r

észl

et)

Tk. 1

69.

Mf.

94–9

8.

Rajk

-per

, sza

tíra,

na

pló,

levé

l, in

terjú

, em

léki

rat,

lexi

kon-

cikk

, ism

eret

terje

sztő

iro

dalo

m, d

okum

en-

tum

film

. Ese

mén

yek

iroda

lmi é

s nem

iro

dalm

i szö

vege

s, ill

etve

film

es m

egje

-le

níté

se, i

roda

lmi é

s ne

m ir

odal

mi s

zöve

g-m

űfaj

ok k

apcs

olat

a,

válto

zata

i.

Koro

khoz

köt

ődő

ismét

lődő

té-

mák

, kér

désf

elve

tése

k m

eglá

tása

iro

dalm

i műv

ekbe

n és

más

mű-

fajú

pró

zai a

lkot

ások

ban.

Figy

elem

a k

ortá

rsi k

apcs

olat

ok-

ra, a

z iro

dalo

m é

s más

műv

észe

ti ág

ak k

özti

össz

efüg

gése

kre.

Szak

aszo

s szö

vegf

eldo

lgoz

ás, i

nfor

-m

áció

k ki

emel

ése-

rend

ezés

e, sz

ö-ve

gek

és sz

öveg

típus

ok ö

ssze

veté

se:

jelö

lés-

cédu

lázá

s, T

tábl

ázat

kés

zíté

se,

állít

ások

elem

zése

, „sz

öveg

anal

ízis”

; ön

álló

kut

atóm

unka

, pro

blém

afel

ve-

tés,

az in

form

áció

k m

egos

ztás

a áb

ra,

tábl

ázat

felh

aszn

álás

ával

, szö

vege

k ös

szev

etés

e ábr

a, tá

bláz

at se

gíts

égé-

vel.

Kre

atív

írás

fela

dato

k –

érve

lés,

állá

s-po

nt k

ifejté

se, é

rvek

felv

onul

tatá

sa

kuta

tóm

unká

val,

a m

eglé

vő is

me-

rete

k fe

lhas

znál

ásáv

al. K

épi i

nfor

-m

áció

k gy

űjté

se és

inte

rpre

táci

ója,

re

flekt

álás

ezek

re; r

eflek

tálá

s vél

emé-

nyek

re –

egyé

ni, p

áros

és cs

opor

tos

mun

kafo

rmák

ban,

koo

pera

tív cs

o-po

rtm

unká

val,

külö

nfél

e mód

szer

ek

felh

aszn

álás

ával

.

A té

mát

feld

olgo

zhat

juk

proj

ekts

zerű

en, i

lletv

e a

tanu

lás f

olya

mat

ában

lé

pése

kben

, töb

b ór

a ré

-sz

ekén

t. A

mun

kát v

égez

-he

tjük

páro

s/ki

scso

port

os

form

ában

, érd

eklő

dő

tanu

lókk

al.

Fela

dato

k, m

ódsz

erek

, m

egol

dási

váz

lato

k:

34–3

5. o

ldal

irodalom 8 kk.indd 64 2010.10.11 12:21:51

65


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

KU

CKÓ

– H

OG

YAN

O

LVA

SSU

NK

VER

SET?

Weö

res S

ándo

r: Bó

bita

(r

észl

etek

)Tk

. 170

–175

.

Ifjús

ági é

s gye

rmek

-iro

dalo

m, s

zim

ultá

n rit

mus

, ere

szke

dő é

s em

elke

dő so

rok,

sor-

met

szet

, cso

nka

soro

k és

ver

slába

k, n

yelv

i-kö

ltői s

zaba

dság

.A

gye

rmek

vers

ek

jelle

gzet

essé

gei,

ha-

tásk

eltő

esz

köze

i; rit

mus

form

ák é

s gya

-ko

rlato

k.

A sz

öveg

han

gzás

ának

és í

rott

képé

nek

össz

efüg

gése

, az i

llusz

t-rá

ció,

a ti

pogr

áfiai

esz

közö

k sz

e-re

péne

k át

látá

sa.

(A k

épve

rsne

k m

int s

aját

os fo

r-m

ának

a m

egism

erés

e és

ért

el-

mez

ése.)

Ritm

usgy

akor

lato

k, je

lölé

s – fr

ontá

-lis

, egy

éni,

páro

s vag

y ki

scso

port

os

mun

ka –

„egy

más

taní

tása

”, in

form

á-ci

ó m

egos

ztás

ára

építe

tt ko

oper

áció

; ön

álló

kut

atóm

unka

, az e

redm

énye

k be

mut

atás

a (ír

ásos

bes

zám

oló,

kis-

előa

dás s

tb.);

érv

elés

kül

önfé

le m

un-

kafo

rmák

ban

és m

ódsz

erek

kel.

Az ó

ra n

agyo

n ha

szno

s leh

et a

késő

bbi t

anul

má-

nyok

hoz,

vers

olva

sásh

oz.

Meg

tart

ása l

egin

kább

ta

nóra

i vag

y sz

akkö

ri ke

-re

tben

kép

zelh

ető

el, o

tt-ho

ni m

unka

ként

neh

ezen

vé

gezh

ető.

(Ter

més

zete

sen

elvég

ezhe

tő ú

gy, h

ogy

egy

meg

hatá

rozo

tt id

ősza

kban

eg

y-eg

y ór

a elej

én, v

égén

rá

hang

olás

-leve

zeté

s gya

-ná

nt v

égzü

nk fe

lada

toka

t, és

nem

egyb

en p

róbá

ljuk

meg

elvé

gezn

i az e

gész

et.

A té

ma r

észb

en n

yelv

i té

ma –

az ér

ettsé

gi k

öve-

telm

énye

k pl

. a v

ersta

nt a

ny

elvi t

anan

yagh

oz so

rol -

ják

–, ez

ért a

nye

lvi ó

rákr

a is

bevi

hetü

nk fe

lada

toka

t be

lőle.

)Fe

lada

tok,

mód

szer

ek,

meg

oldá

si vá

zlat

ok:

35–3

8. o

ldal

irodalom 8 kk.indd 65 2010.10.11 12:21:51

66


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

Öss

zefo

glal

ás

Tk. 1

76–1

77.

A m

egsz

erze

tt is-

mer

etek

, meg

ismer

t fo

galm

ak a

lkal

maz

ása

egy

más

ik m

ű fe

ldol

-go

zása

vag

y ön

álló

pr

oduk

tum

létr

eho-

zása

sorá

n.Is

mer

teté

s, kö

nyv-

aján

lás,

kriti

ka ír

ása,

ki

selő

adás

tart

ása

iroda

lmi m

űvek

ről,

film

alko

táso

król

.

Olv

asm

ányv

álas

ztás

indo

klás

a né

hány

szem

pont

felso

rolá

sáva

l.V

izsg

álód

ás a

nép

szer

ű iro

dalo

m

műf

ajai

ban:

a le

ktűr

hat

áske

ltő

eszk

özei

nek

meg

ismer

ése.

Topo

szok

, sém

ák és

sabl

onok

föl-

ismer

ése

és sz

erep

ének

ért

ékel

ése

a sz

órak

ozta

tó ir

odal

mi é

s film

al-

kotá

sokb

an.

Proj

ektm

unka

– e

gyén

i, pá

ros v

agy

csop

orto

s mun

kavé

gzés

.(I

smer

tető

, tör

téne

tpira

mis,

kre

atív

írá

sos f

elad

atok

kül

önfé

le m

unka

for-

mák

ban

és m

ódsz

erek

kel.)

A p

roje

ktm

unka

szem

-po

ntja

ihoz

l. a

tank

önyv

i áb

ráka

t.A

pro

jekt

felö

lelh

et h

osz-

szab

b id

ősza

kot,

foly

hat

párh

uzam

osan

a fe

ldol

go-

záss

al, t

anór

án k

ívül

i és

tanó

rai m

unka

kom

biná

-ci

óiva

l. Fe

lada

tok,

mód

szer

ek,

meg

oldá

si v

ázla

tok:

38

–39.

old

al

Érté

kelé

sTé

maz

áró

dolg

ozat

A te

ljes f

elad

atla

p m

egol

dása

a té

mak

ör

egés

zéne

k fe

ldol

go-

zásá

t igé

nyli.

Más

m

egol

dás e

seté

n ér

-de

mes

a fe

lada

tokb

ól

válo

gatn

i.

A ta

nuló

k ór

ai (e

gyén

i és c

sopo

rtba

n ny

újto

tt) te

ljesít

mén

ye, a

tanu

lói

prod

uktu

mok

(fel

adat

lap,

szób

eli

besz

ámol

ók, ö

nálló

, pár

os v

agy

cso-

port

os p

rodu

ktum

ok, k

iselő

adás

ok,

aján

láso

k, e

gyén

i por

tfólió

k st

b.,

illet

ve p

roje

ktm

unka

).

A fe

lada

tlap

az Ir

odal

om

felad

atla

pokb

an ta

lálh

ató.

A fe

lada

tlap

meg

írath

ató

páro

s, cs

opor

tos m

unká

val,

nem

is fe

ltétle

nül k

ell ó

rán

meg

tenn

i. Eb

ben

az es

et-

ben

font

os, h

ogy a

z érté

-ke

lés ré

sze l

egye

n a p

árok

/cs

opor

tok

önér

téke

lése.

45.

„neM

LeH

eT, H

oG

Y

ez B

ÖRT

Ön

Len

ne”

–

1956

-TÓ

L A

Ren

D-

SzeR

VáLT

áSi

GIll

yés G

yula

: Egy

mon

dat

a zs

arno

kság

ról

Tk. 1

78–1

82.

Líra

i sze

rkez

et, r

eto-

rika,

alak

zato

k, fe

lépí

-té

s, je

lent

és.

A fo

rrad

alom

az ir

o-da

lom

ban;

az ír

ók,

költő

k sz

erep

válla

lása

.A

bef

ogad

ás sz

intje

-in

ek (o

lvas

at, i

nter

p-re

táci

ó, re

flexi

ó) fe

l-ép

ítése

és tu

dato

sítás

a lír

ai m

űvek

ben.

A m

ű fo

gadt

atás

ának

ism

eret

e a sa

ját k

o-rá

ban,

jele

ntős

ége a

z ut

ókor

szem

ében

.

Néz

őpon

tok,

érz

elm

i meg

hatá

-ro

zotts

ág a

zono

sítás

a, n

ézőp

ont-

váltá

sok

meg

figye

lése

.A

műv

észi

kife

jezé

smód

ok, s

tí-lu

sesz

közö

k fu

nkci

óina

k m

egfi-

gyel

ése,

érte

lmez

ése.

Szöv

egol

vasá

s, je

lölé

s, el

sődl

eges

ol-

vasa

t és i

nter

pret

áció

ábr

a, T

tábl

ázat

se

gíts

égév

el –

fron

tális

, egy

éni,

páro

s va

gy cs

opor

tos m

unka

, diff

eren

ciál

t/ko

oper

atív

mun

kafo

rmák

ban;

vé-

lem

énya

lkot

ás, é

rvel

és k

ülön

böző

m

unka

form

ákba

n, ír

ásba

n és

szó-

ban.

A v

ers t

erje

delm

e és

az

inte

rpre

táci

ó, re

flexi

ó sz

erte

ágaz

ó le

hető

sége

i in

doko

lják,

hog

y a

vers

et

akár

több

órá

ban

dolg

oz-

zuk

fel,

külö

nöse

n ol

yan

csop

orto

kban

, aho

l sok

a

kevé

sbé

érde

klőd

ő, k

e-vé

sbé

jól o

lvas

ó di

ák. A

z ol

vasa

tot é

s az i

nter

pre-

táci

ót se

gítik

a ta

nkön

yv

ábrá

i, tá

bláz

atai

és a

sz

élső

sáv

kieg

észí

tése

i, fe

lada

tai.

irodalom 8 kk.indd 66 2010.10.11 12:21:51

67


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

Kork

épek

Petr

i Gyö

rgy:

Mon

doga

t-ni

való

Tk. 1

83–1

84.

Kork

ép, (

iroda

lmi)

kord

okum

entu

m,

epig

ram

ma,

ráol

vasá

s, kö

zéle

ti iro

dalm

iság,

sz

amiz

dat.

A k

özéle

ti iro

dalm

iság

meg

jele

nési

form

ái; a

„k

orké

pet”

adó

műv

ek

jelle

mző

i.Ko

rkép

ek az

197

0-es

év

ekbő

l.A

bef

ogad

ás sz

intje

-in

ek (o

lvas

at, i

nter

p-re

táci

ó, re

flexi

ó) fe

l-ép

ítése

és tu

dato

sítás

a lír

ai m

űvek

ben.

A m

űvés

zi k

ifeje

zésm

ódok

, stí-

luse

szkö

zök

funk

ciói

nak

meg

fi-gy

elés

e, ér

telm

ezés

e.M

űfaj

i vál

toza

tok

sajá

toss

ágai

nak

meg

figye

lése

, a m

űfaj

i jel

lem

zők,

a

lírai

bes

zédh

elyz

et je

lent

ésfo

r-m

áló

szer

epén

ek tu

dato

sítás

a.

Fikt

ív sz

öveg

kieg

észí

tés (

anaf

orák

, be

lső h

ango

k, b

első

mon

ológ

, ma-

gyar

ázat

ábr

a al

apjá

n); s

aját

állá

s-po

nt m

egfo

galm

azás

a, é

rvel

és, v

ita

külö

nfél

e m

unka

form

ákba

n és

mód

-sz

erek

kel.

A m

ű fe

ldol

gozá

sa a

ver

s rö

vids

ége,

illet

ve fo

rmai

, ta

rtal

mi k

ötőd

ései

mia

tt el

hely

ezhe

tő p

l. az

Illy

és-

vers

vag

y a

Haj

nócz

y-no

-ve

lla fe

ldol

gozá

sa „

mel

lé”,

ha e

zeke

t töb

b ór

ában

tá

rgya

ljuk.

46.

Haj

nócz

y Pé

ter:

Mun

ka-

terá

pia

Tk. 1

84–1

86.

Álla

tmes

e, át

irat,

pa-

ródi

a, sz

atíra

.Ko

rkép

ek a

z 197

0-es

év

ekbő

l.A

bef

ogad

ás sz

intje

-in

ek (o

lvas

at, i

nter

p-re

táci

ó, re

flexi

ó) fe

l-ép

ítése

és t

udat

osítá

sa

elbe

szél

ő m

űvek

ben

Egym

ástó

l lén

yege

sen

külö

nböz

ő es

ztét

ikai

nor

mák

hoz k

apcs

olód

ó m

űvek

öss

zeha

sonl

ítása

.Ep

ikus

műf

aji v

álto

zato

k ös

szeh

a-so

nlítá

sa, j

ellem

ző k

ifeje

zőes

zkö-

zeik

meg

figye

lése.

Koro

khoz

köt

ődő

ismét

lődő

té-

mák

, kér

désfe

lvet

ések

meg

látás

a iro

dalm

i műv

ekbe

n.Ko

nflik

tusfo

rrás

ok (p

l. ku

lturá

lis,

vilá

glát

ás- é

s élet

form

abeli

, az é

let-

korb

ól és

a sz

emély

iségb

ől ad

ódó

külö

nbsé

gek,

ezek

ből f

a -

kadó

ellen

téte

k) fe

lfede

zése

, meg

- fig

yelés

e iro

dalm

i műv

ekbe

n.

Szöv

egol

vasá

s, jel

ölés

; inf

orm

áció

k gy

űjté

se a

szöv

egbő

l és e

lrend

ezés

e áb

ra, t

áblá

zat s

egíts

égév

el (fr

ontá

lis

vagy

egyé

ni, p

áros

, cso

porto

s mun

ka,

koop

erat

ív cs

opor

tmun

ka);

önál

ló

gyűj

tő-,

kuta

tóm

unka

, az i

nfor

mác

iók

meg

oszt

ása (

koop

erat

ív cs

opor

tmun

-ka

, bes

zám

oló)

. Öná

lló ál

lásp

ont m

eg-

foga

lmaz

ása,

kons

truk

tív v

ita, é

rvelé

s kü

lönf

éle m

ódsz

erek

kel (

pl. a

blak

ok,

érve

k ká

rtyá

n).

Krea

tív sz

öveg

alko

tási

fela

dato

k (n

é-ző

pont

váltó

elbe

szélé

s, át

irat)

külö

n-bö

ző m

unka

form

ákba

n és

mód

sze-

rekk

el.

A n

ovel

la fe

ldol

gozá

sát

terv

ezhe

tjük

több

órá

ra,

házi

fela

dato

kkal

kie

gé-

szítv

e. Ér

dekl

ődő

csop

orto

kban

m

otiv

áló

lehe

t más

, ha-

sonl

ó típ

usú

Haj

nócz

y-no

vellá

k fe

ldol

gozá

sa

akár

tanó

rán

kívü

l, pl

. pr

ojek

tmun

káva

l.

Fela

dato

k, m

ódsz

erek

, m

egol

dási

váz

lato

k: 4

0.

olda

l

irodalom 8 kk.indd 67 2010.10.11 12:21:51

68


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

Nye

lvün

k er

dőzú

gása

Sütő

And

rás:

Jön

az er

dő

(rés

zlet

)Tk

. 187

–189

.

Nye

lvm

űvel

és, n

yelv

i hi

ba, n

yelv

i vál

toza

-to

k.A

hat

áron

túli

ma-

gyar

irod

alom

ból

– vá

ltozó

hat

árok

, ki

sebb

ségi

lét,

az

anya

nyel

v őr

zése

.A

bef

ogad

ás sz

intje

-in

ek (o

lvas

at, i

nter

p-re

táci

ó, re

flexi

ó) fe

l-ép

ítése

és t

udat

osítá

sa

elbe

szél

ő m

űvek

ben.

Nye

lvi j

elens

égek

fel fe

de zé

se, t

uda-

tos m

eg kö

zelít

ése.

Az i

roda

lmi m

ű-be

n m

egjel

enő

tar ta

lmak

(kér

dé-

sek,

pro

b lém

afelv

etés

, jelen

sége

k)

pers

zona

lizálá

sa, ú

jraér

telm

ezés

e a

saját

nye

lvi k

örny

ezet

ben,

a kö

rnye

-ze

t, az

anya

nyelv

kon

text

usáb

an.

Az a

dott

műh

öz k

ötő d

ő ki

fejez

és-

mód

néh

ány j

el lem

zőjén

ek ér

tel-

me z

ése a

z egy

éni v

élem

ény n

éhán

y sz

avas

meg

foga

lmaz

ásáv

al.A

szűk

ebb

és tá

gabb

kör

nyez

etbe

n m

egjel

enő

nyelv

válto

zato

k (d

ia-

lektu

sok)

meg

figye

lése,

gyűj

tése

. Pé

ldák

ker

esés

e a n

yelv

helye

sség

ké

rdés

eiben

. Alap

vető

nye

lvhe

lyes-

ségi

hib

ák, h

ibat

ípus

ok m

egne

-ve

zése

, feli

smer

ése i

dege

n és

saját

sz

öveg

ben.

Szöv

egol

vasá

s, je

lölé

s, sz

öveg

feld

ol-

gozá

s (ol

vasa

t) áb

ra se

gíts

égév

el; e

pi-

kus s

zerk

ezet

feltá

rása

, bem

utat

ása

ábra

ala

pján

; inf

orm

áció

k gy

űjté

se

a sz

öveg

ből é

s elre

ndez

ése t

áblá

zat

segí

tség

ével

, jel

enté

sek

feltá

rása

(in-

terp

retá

ció)

ábra

segí

tség

ével

(fro

n-tá

lis v

agy

egyé

ni, p

áros

, cso

port

os

mun

ka, k

oope

ratív

csop

ortm

unka

).Ö

nálló

állá

spon

t meg

foga

lmaz

ása,

ko

nstr

uktív

vita

, érv

elés

kül

önfé

le

mód

szer

ekke

l (pl

. abl

akok

, érv

ek

kárt

yán)

.Pr

ojek

tmun

ka –

öná

lló g

yűjté

s, ku

ta-

tás,

info

rmác

iók

rend

ezés

e, m

egos

z-tá

sa v

álas

ztot

t for

máb

an (b

emut

ató,

el

őadá

s, be

szám

oló,

por

tfólió

stb.

).

Az i

roda

lmi s

zöve

g fe

lvet

ny

elvi

tém

ákat

is.

A la

pszé

l fel

adat

sorá

nak

elvé

gzés

e na

gyon

tanu

lsá-

gos l

ehet

a ta

nuló

k ny

elv-

szem

léle

téne

k fo

rmál

ásá-

ban,

ille

tve

kapc

solh

ató

a

nyel

vi ta

nany

agho

z.

A fe

lada

tsor

vég

ezhe

tő

több

lépé

sben

, pro

jekt

-sz

erűe

n, tö

bb ta

nórá

n ke

resz

tül,

akár

nye

lvi ó

rák

beép

ítésé

vel.

Cse

h Ta

más

: Had

iösv

ény

(rés

zlet

ek)

Tk. 1

90–1

92.

Leírá

s, sz

abál

y, re

nd.

A b

efog

adás

szin

tje-

inek

(olv

asat

, int

erp-

retá

ció,

refle

xió)

fel-

építé

se é

s tud

atos

ítása

el

besz

élő

műv

ekbe

n.

Irod

alm

i, ku

lturá

lis je

lens

égek

m

egfig

yelé

se fo

lyam

atáb

an; ö

n-ér

telm

ezés

, önr

eflex

ió.

Öná

lló g

yűjtő

mun

ka, i

nfor

mác

iók

rend

szer

ezés

e és m

egos

ztás

a táb

láza

t, je

lölé

s, di

agra

m se

gíts

égév

el; s

zöve

g-ol

vasá

s, je

lölé

s.Ö

nálló

állá

spon

t kia

lakí

tása

, kon

st-ru

ktív

vita

, érv

elés

kül

önfé

le m

unka

-fo

rmák

ban,

mód

szer

ekke

l.Sz

öveg

alko

tás m

egad

ott s

zöve

gműf

aj-

ban

(egy

éni,

páro

s, cs

opor

tos f

elad

at,

koop

erác

ió).

Ötle

tbör

ze, a

z inf

orm

áció

k, ad

atok

re

ndez

ése (

tábl

ázat

kés

zíté

se),

krea

tív

szöv

egal

kotá

s (eg

yéni

, pár

os, c

sopo

r-to

s fel

adat

, kül

önfé

le m

ódsz

erek

kel);

pr

ojek

tmun

ka.

A ré

szle

t fel

dolg

ozás

a a b

enne

rejlő

pro

blém

a ré

vén

össz

ekap

csol

ható

a D

éry-

regé

ny ré

szle

téne

k,

illet

ve az

ahh

oz k

apcs

oló-

dó je

lens

égne

k a m

egis-

mer

ésév

el. E

hhez

kiin

du-

lási

alap

ot k

ínál

a la

pszé

l fe

lada

tsor

a.

A fe

lada

tsor

és a

két m

ű go

ndol

atvi

lágá

nak

ösz-

szev

etés

e elv

égez

hető

pro

-je

ktsz

erűe

n, k

oope

ratív

m

unká

val.

irodalom 8 kk.indd 68 2010.10.11 12:21:52

69


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

Men

ni k

éne…

Dér

y Ti

bor:

Képz

elt ri

-po

rt eg

y am

erik

ai p

op-

fesz

tivál

ról (

rész

lete

k)

Tk. 1

92–1

95.

Rock

and

roll,

bea

t, po

p, p

opku

ltúra

, hi

ppi.

A p

opze

ne té

rhód

ítá-

sa a

nyu

gati

vilá

gban

és

Mag

yaro

rszá

gon;

di

vat,

kultu

sz, ö

nki-

feje

zés.

A sz

emély

es, e

gyén

i ízlé

s sze

repé

-ne

k be

mut

atás

a egy

-egy

alko

tás,

jele

nség

meg

ítélé

sébe

n, v

álas

ztot

t pé

ldák

on (k

ritik

ák, c

sopo

rtos

fe

ldol

gozá

s, vi

ta) k

eres

ztül

.Fi

gyele

m a

kort

ársi

kapc

sola

tokr

a,

az ir

odal

om és

más

műv

észe

ti ág

ak k

özti

össz

efüg

gése

kre.

Néh

ány

alap

vető

irod

alm

i tém

a és

mot

ívum

jele

ntés

ének

elem

zése

.A

műv

észi

kife

jezé

smód

ok, s

tílus

-es

zköz

ök fu

nkci

óina

k m

egfig

yelé

-se

, ért

elmez

ése.

Szöv

egol

vasá

s, je

lölé

s; ön

álló

állá

s-po

nt k

iala

kítá

sa, k

onst

rukt

ív v

ita,

érve

lés k

ülön

féle

mun

kafo

rmák

ban,

m

ódsz

erek

kel.

Kre

atív

szöv

egal

kotá

s (eg

yéni

, pár

os,

csop

orto

s fel

adat

, kül

önfé

le m

ódsz

e-re

kkel

); pr

ojek

tmun

ka.

Öná

lló k

utat

ó- é

s gyű

jtőm

unka

, in-

form

áció

k re

ndsz

erez

ése

és m

egos

z-tá

sa k

ülön

féle

mód

szer

ekke

l.

A té

ma

szer

teág

azó

le-

hető

sége

ket k

ínál

a v

izs-

gáló

dásr

a az

irod

alom

ha

tárt

erül

etei

re so

rolt

(nép

szer

ű) m

űfaj

okba

n (p

l. da

lszöv

egek

). A

hoz

zá

kapc

soló

dó je

lens

égek

(k

once

rt, d

ivat

, vise

lke-

désf

orm

ák) v

élhe

tően

m

inde

n ge

nerá

ció

szám

á-ra

akt

uális

pro

blém

ákat

ve

tnek

fel.

A fe

ldol

gozá

sa

szer

encs

éseb

b le

het a

ta

nkön

yvi r

észl

etek

ből,

fela

dato

kból

indí

tott

pro-

jekt

ek fo

rmáj

ában

.

irodalom 8 kk.indd 69 2010.10.11 12:21:52

70


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

KU

CKÓ

– F

ESTE

TT

VIL

ÁG

Ápril

y La

jos,

Nag

y Lá

sz-

ló, J

uhás

z Fer

enc,

Weö

res

Sánd

or, N

emes

Nag

y Á

gnes

ver

sei

Tk. 1

96–2

01.

Líra

i sze

rkez

et, r

eto-

rika,

ala

kzat

ok, f

el-

építé

s, je

lent

és, i

mp-

ress

zió,

pill

anat

kép,

m

etaf

ora.

A te

rmés

zet a

20.

sz

ázad

más

odik

felé

-ne

k m

agya

r köl

tész

e-té

ben

– m

etaf

orik

us

meg

jele

níté

s és k

ifeje

-zé

smód

.A

tanu

lt fo

galm

ak

(szó

képe

k, a

lakz

atok

) fe

lidéz

ése,

rend

szer

e-zé

se, a

lkal

maz

ása.

Líra

i kép

ek in

terp

retá

ciój

a, k

ép-

alko

tás l

írai j

elle

gű m

egsz

ólal

ás-

ban.

Az a

dott

műh

öz k

ötőd

ő ki

feje

-zé

smód

néh

ány

jelle

mző

jéne

k ér

-te

lmez

ése,

érté

kelé

se a

szük

sége

s fo

galm

ak h

aszn

álat

ával

az e

gyén

i vé

lem

ény

néhá

ny sz

avas

meg

fo-

galm

azás

ával

.

Szöv

egol

vasá

s – sz

erke

zeti

ábra

ké-

szíté

se, j

elöl

és, c

édul

ázás

, rés

zlet

ek

kiem

elés

e. Ér

velé

s, sa

ját á

llásp

ont k

ifejté

se k

ü-lö

nböz

ő m

unka

form

ákba

n, m

ódsz

e-re

kkel

.K

reat

ív sz

öveg

alko

tás á

bra

(„sz

öveg

-pi

ram

is”) f

elha

szná

lásá

val.

Az ó

ra n

agyo

n ha

szno

s le

het a

kés

őbbi

tanu

lmá-

nyok

hoz,

vers

olva

sásh

oz.

Meg

tart

ása

legi

nkáb

b ta

nóra

i vag

y sz

akkö

ri ke

retb

en k

épze

lhet

ő el

, ot

thon

i mun

kaké

nt n

e-he

zen

vége

zhet

ő. (T

erm

é-sz

etes

en el

vége

zhet

ő úg

y, ho

gy e

gy m

egha

táro

zott

idős

zakb

an e

gy-e

gy ó

ra

elej

én, v

égén

ráha

ngo-

lás-

leve

zeté

s gya

nánt

vé

gzün

k fe

lada

toka

t, és

ne

m e

gybe

n pr

óbál

juk

meg

elvé

gezn

i az e

gész

et.

A té

ma

rész

ben

nyel

vi

tém

a –

az é

retts

égi k

öve-

telm

énye

k pl

. a re

torik

ai

alak

zato

kat,

szók

épek

et

a ny

elvi

tana

nyag

hoz

soro

lják

–, e

zért

a n

yelv

i ór

ákra

is b

evih

etün

k fe

l-ad

atok

at b

elől

e.)

irodalom 8 kk.indd 70 2010.10.11 12:21:52

71


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

Rend

szer

váltá

s utá

nG

ion

Nán

dor:

Szom

orú

lang

alét

a né

gere

kTk

. 202

–209

.

Irod

alm

i éle

t a re

nd-

szer

váltá

s utá

n, a

ha-

táro

kon

inne

n és

túl.

Az i

roda

lom

, az a

l-ko

tók

meg

válto

zott

hely

zete

, az o

lvas

ás,

az ir

odal

om h

elye

a

méd

iába

n a

rend

szer

-vá

ltás u

tán.

Hős

iess

ég, s

orsv

álla

-lá

s kér

dése

hat

árhe

ly-

zete

kben

.A

bef

ogad

ás sz

intje

-in

ek (o

lvas

at, i

nter

p-re

táci

ó, re

flexi

ó) fe

l-ép

ítése

és t

udat

osítá

sa

elbe

szél

ő m

űvek

ben.

A cs

elekm

ény

legfo

ntos

abb

szer

-ke

zeti

ele m

ei ne

k elk

ülön

ítése

, azo

-no

sítás

a, sz

erep

ének

, tar

talm

ának

ér

téke

lése e

lbes

zélő

műv

ekbe

n.Ir

odal

mi é

s film

szer

eplő

k je

lle-

mén

ek m

egíté

lése,

érve

lés a

saját

ál

lás p

ont m

ellet

t a sz

öveg

fel-

hasz

nálá

sáva

l.Kü

lönf

éle o

lvas

ók v

élem

ényé

nek,

at

titűd

jéne

k fö

lism

erés

e az e

lem-

zett

műv

ekbe

n.Ko

nflik

tusfo

rrás

ok (p

l. ku

lturá

lis,

vilá

glát

ás- é

s élet

form

abeli

, az é

let-

kor b

ól és

a sz

emély

iség b

ől ad

ódó

külö

nbsé

gek,

ez

ekbő

l fak

adó

ellen

téte

k) fe

lfe-

dezé

se, m

egfig

yelés

e kül

önfé

le

szöv

egek

ben.

Külö

nféle

kon

flikt

uske

ze lés

i eljá

-rá

sok

meg

fi gye

l ése é

s gya

korlá

sa

mű a

lkot

ások

és m

in de

n nap

i szö

-ve

gműf

ajok

kapc

sán.

Szak

aszo

s szö

vego

lvas

ás, a

z elb

eszé

-lé

s sze

rkez

etén

ek fe

ltárá

sa, o

lvas

at

kial

akítá

sa –

jelö

lés á

bra

felh

aszn

á-lá

sáva

l.C

sele

kmén

yváz

lat,

ábra

kés

zíté

se;

jelle

m- é

s hel

yzet

rajz

kés

zíté

se sz

e-re

plők

ről á

bra

segí

tség

ével

, ille

tve

ábra

kés

zíté

se a

meg

lévő

min

tájá

ra.

Szöv

egal

kotá

s – h

elyz

et- é

s jel

lem

-ra

jz, é

rvel

és, v

ita, b

első

mon

ológ

.Ö

nálló

gyű

jtő- é

s kut

atóm

unka

, in-

form

áció

k re

ndsz

erez

ése

és m

egos

z-tá

sa, k

ülön

féle

mód

szer

ekke

l; ér

ve-

lés,

sajá

t gon

dola

tmen

et k

iala

kítá

sa,

kons

truk

tív v

ita.

Proj

ektm

unka

– el

besz

élő

szöv

egal

-ko

tás m

egad

ott v

ázra

, ábr

a al

apjá

n.

A h

ősie

sség

foga

lmán

ak

érte

lmez

ése,

meg

tölté

se

tart

alom

mal

jó el

őkés

zí-

tése

lehe

t a 9

. évf

olya

m

iroda

lom

tört

énet

i tan

-an

yagá

nak.

A sz

öveg

terje

delm

e, ill

et-

ve a

z int

erpr

etác

ió és

a

refle

xió

szer

teág

azó

lehe

tősé

gei i

ndok

oljá

k,

hogy

a m

űvet

több

taní

-tá

si ór

án k

eres

ztül

is tá

r-gy

alju

k, k

ülön

ösen

oly

an

csop

orto

kban

, aho

l töb

b a

nehe

zen

olva

só, k

evés

bé

mot

ivál

t diá

k.A

tank

önyv

208

–209

. o.

laps

zél f

elad

atai

kiin

dulá

si al

apot

kín

álna

k eg

y a

té-

mát

szél

eseb

b ho

rizon

ton

látta

tó, p

roje

ktje

llegű

fel-

dolg

ozás

hoz.

A re

ndsz

ervá

ltás u

táni

iro

dalm

i éle

t meg

ismer

é-sé

nek

egy

forr

ása

lehe

t a

félé

vi sz

öveg

érté

s szö

ve-

ge. A

tém

a kö

thet

ő a

regi

-on

ális

iroda

lom

, kul

túra

tá

rgya

lásá

hoz.

irodalom 8 kk.indd 71 2010.10.11 12:21:52

72


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

Lázá

r Erv

in: H

ét sz

ere-

tőm

Tk. 2

09–2

10.

Met

afor

ikus

kife

je-

zésm

ód, h

iány

, csa

t-ta

nó.

A b

efog

adás

szin

tje-

inek

(olv

asat

, int

erp-

retá

ció,

refle

xió)

fel-

építé

se é

s tud

atos

ítása

el

besz

élő

műv

ekbe

n.

A sz

öveg

nem

szó

sze r

inti

jele

n-té

sein

ek k

i bon

tása

elbe

szél

ő sz

ö-ve

gműf

ajok

ban.

A

hiá

ny, a

ki n

em m

on dá

s szö

-ve

galk

otó

szer

e pén

ek fe

lism

erés

e, az

olv

asói

refle

xió

min

t szö

veg-

alko

tó, j

elen

tésfo

rmál

ó té

nyez

ő m

egism

erés

e.Kü

lönf

éle o

lvas

ók v

élem

ényé

nek,

at

titűd

jéne

k fö

lism

erés

e az e

lem

-ze

tt m

űvek

ben.

A b

efog

adás

tapa

szta

lata

inak

tu

dato

sítás

a, a t

é ma,

az ír

ói lá

tás-

mód

és á

llásp

ont m

egér

tése

.

Szöv

egol

vasá

s, je

lölé

s; sz

öveg

alko

-tá

s – é

rvel

és, v

ita, á

llásp

ont k

ifejté

se

– kü

lönb

öző

mun

kafo

rmák

ban

és

mód

szer

ekke

l. K

reat

ív sz

öveg

alko

tás,

elbe

szél

és, m

etaf

orik

us k

ifeje

zés-

mód

.

47.

Ors

zág,

táje

gysé

g, sz

ülő-

föld

– re

gion

ális

kultú

ra

és ir

odal

mi é

let

Tk. 2

10–2

11.

Iden

titás

, kul

túrk

ör,

táje

gysé

g, ré

gió,

regi

-on

ális

kultú

ra, k

ultu

-rá

lis h

agyo

mán

y.A

régi

ó fo

galm

a és

a

kultu

rális

hag

yo-

mán

y.A

sajá

t rég

ió h

atár

a-in

ak m

egvo

nása

, jel

-le

gzet

essé

gei,

kultú

rá-

ja é

s hag

yom

ánya

i.

Tájé

kozó

dás a

z iro

dalo

m k

ro-

noló

giáj

ában

és „

föld

rajz

ában

”, a

hely

i hag

yom

ányo

k, ir

odal

mi

emlé

kek

ismer

ete.

Öná

lló p

robl

émaf

elve

tés,

forr

ások

ki

vála

sztá

sa, t

öbbf

éle f

orrá

sból

gy

űjtö

tt an

yag

válo

gatá

sa, f

el-

dolg

ozás

a ön

álló

an v

agy

cso-

port

mun

káva

l, az

öss

zegy

űjtö

tt an

yagr

ól sz

óbel

i és/

vagy

írás

os

besz

ámol

ó ké

szíté

se.

Ism

erte

tés,

köny

vajá

nlás

, krit

ika

írása

, kise

lőad

ás ta

rtás

a iro

dalm

i m

űvek

ről,

film

alko

táso

król

kü-

lönf

éle i

dézé

si m

ódok

alk

alm

a-zá

sáva

l, pé

ldáu

l egy

enes

és fü

ggő

idéz

et, t

eljes

mon

dat,

kulc

sszó

st

b. id

ézés

ével

.

Kons

truk

tív v

ita, é

rvel

és á

bra

(dia

g-ra

m) f

elha

szná

lásá

val.

Öná

lló g

yűjtő

- és k

utat

ómun

ka,

info

rmác

iók

rend

szer

ezés

e és

meg

-os

ztás

a kü

lönf

éle

mód

szer

ekke

l; ér

velé

s, sa

ját g

ondo

latm

enet

kia

lakí

-tá

sa, k

onst

rukt

ív v

ita.

Port

ré, m

űvek

bem

utat

ása

– pr

ojek

t-m

unka

, koo

pera

tív cs

opor

tmun

ka.

A te

ljes f

eldo

lgoz

ás k

öny-

nyeb

ben

szer

vezh

ető

több

ta

nítá

si ór

a ré

szek

ént,

foly

amat

osan

vég

zett

gyűj

tő- é

s kut

atóm

unká

-va

l, ill

etve

egye

s pon

toko

n m

ás té

mák

tárg

yalá

sáho

z ka

pcso

lva.

A fe

ldol

gozá

s fo

lyta

tása

lehe

t a sa

ját r

é-gi

óhoz

köt

ődő

műv

ek b

e-m

utat

ása,

alk

otói

por

trék

ké

szíté

se p

roje

ktm

unká

val

vagy

óra

i mun

kavé

gzés

sel.

Fela

dato

k, m

ódsz

erek

, m

egol

dási

váz

lato

k: 4

1.

olda

l

irodalom 8 kk.indd 72 2010.10.11 12:21:52

73


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

KU

CKÓ

– A

MA

SZAT

-H

EGY

ÉS S

ZÖSZ

NÉN

E (R

ÉSZL

ETEK

)Tk

. 212

–213

.

Vers

es e

pika

, elb

eszé

-lő

köl

tem

ény,

műf

aji

variá

ció,

a k

omik

us

hatá

skel

tés e

szkö

zei;

gyer

mek

iroda

lom

, O

lvas

mán

yok

a sz

éle-

sebb

ért

elem

ben

vett

kort

árs i

roda

lom

ból.

Min

denn

api é

leth

elyz

etek

hez,

iroda

lmi o

lvas

mán

yokh

oz k

ap-

csol

ódó

véle

mén

yalk

otás

és

véle

mén

ynyi

lván

ítás á

rnya

lt ki

fe-

jezé

smód

jain

ak is

mer

ete

és h

asz-

nála

ta ö

nálló

foga

lmaz

ásba

n.A

műv

észi

kife

jezé

smód

ok, s

tí-lu

sesz

közö

k fu

nkci

óina

k m

egfi-

gyel

ése,

érte

lmez

ése.

Szöv

egol

vasá

s, je

lölé

s; in

form

áció

k gy

űjté

se, k

iem

elés

e a

szöv

egbő

l; a

szöv

eghe

z kap

csol

ódó

köny

vtár

i, in

tern

etes

kut

atóm

unka

.K

reat

ív sz

öveg

alko

tás –

ötle

tbör

ze,

epik

us sz

öveg

alko

tás á

bra

felh

aszn

á-lá

sáva

l, kö

nyva

jánl

ás, k

ritik

a (ó

rai,

csop

orto

s mun

kavé

gzés

/pro

jekt

-m

unka

).

A k

önyv

et aj

ánlh

atju

k ér

dekl

ődő

tanu

lókn

ak.

A fe

ldol

gozá

s, ill

etve

az

ahho

z kap

csol

ódó

krea

tív

szöv

egal

kotá

si fe

lada

tok

elvé

gezh

etőe

k pr

ojek

tsze

-rű

en, t

öbb

lépé

sben

, töb

b ór

a ré

szle

teké

nt é

rdek

-lő

dő ta

nuló

kkal

, ille

tve

tanó

rán

kívü

li, sz

akkö

ri m

unká

val.

Öss

zefo

glal

ásTk

. 214

.A

meg

szer

zett

is-m

eret

ek, m

egism

ert

foga

lmak

alk

alm

azás

a eg

y m

ásik

mű

feld

ol-

gozá

sa v

agy

önál

ló

prod

uktu

m lé

treh

o-zá

sa so

rán.

Ism

erte

tés,

köny

vajá

nlás

, krit

ika

írása

, kise

lőad

ás ta

rtás

a iro

dalm

i m

űvek

ről,

film

alko

táso

król

kü-

lönf

éle

idéz

ési m

ódok

alk

alm

a-zá

sáva

l, pé

ldáu

l egy

enes

és f

üggő

id

ézet

, tel

jes m

onda

t, ku

lcss

zó

stb.

idéz

ésév

el.

Proj

ektm

unka

– is

mer

teté

s, kö

nyv-

aján

lás,

kriti

ka ír

ása,

kise

lőad

ás

tart

ása

a ré

gióh

oz k

ötőd

ő iro

dalm

i m

űvek

ről,

film

alko

táso

król

.Pr

ojek

tmun

ka –

kre

atív

szöv

egal

-ko

tás,

önál

ló p

rodu

ktum

kés

zíté

se

koop

erat

ív m

unká

val,

„tör

téne

tpira

-m

is” (á

bra)

ala

pján

.

A p

roje

ktm

unka

szem

-po

ntja

ihoz

l. a

tank

önyv

i áb

ráka

t.A

pro

jekt

felö

lelh

et h

osz-

szab

b id

ősza

kot,

foly

hat

párh

uzam

osan

a fe

ldol

go-

záss

al, t

anór

án k

ívül

i és

tanó

rai m

unka

kom

biná

-ci

óiva

l.

48.

Érté

kelé

s Té

maz

áró

dolg

ozat

A te

ljes f

elad

atla

p m

egol

dása

a té

mak

ör

egés

zéne

k fe

ldol

go-

zásá

t igé

nyli.

Más

m

eg ol

dás e

seté

n ér

-de

mes

a fe

lada

tokb

ól

válo

gatn

i.

A ta

nuló

k ór

ai (e

gyén

i és c

sopo

rtba

n ny

újto

tt) te

ljesít

mén

ye,

a ta

nuló

i pro

dukt

umok

(fel

adat

lap,

sz

óbel

i bes

zám

olók

, öná

lló, p

áros

va

gy cs

opor

tos p

rodu

ktum

ok, k

is-el

őadá

sok,

aján

láso

k, e

gyén

i por

tfó-

liók

stb.

, ille

tve

proj

ektm

unka

).

A fe

lada

tlap

az Ir

odal

om

felad

atla

pokb

an ta

lálh

ató.

A fe

lada

tlap

meg

írath

ató

páro

s, cs

opor

tos m

unká

-va

l, ne

m is

felté

tlenü

l kel

l ór

án m

egte

nni.

Ebbe

n az

es

etbe

n fo

ntos

, hog

y az

ér

téke

lés r

észe

legy

en a

pá

rok/

csop

orto

k ön

érté

-ke

lése

.

irodalom 8 kk.indd 73 2010.10.11 12:21:52

74


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

49.

TeR

eMTe

TT

ViL

á-

Go

K –

A F

An

TASz

-Ti

Ku

M V

áLT

ozA

TAi

ReG

ÉnY

Ben

ÉS

FiL-

Men

Tudo

mán

y és

kép

zele

t –

a sc

i-fiJu

les V

erne

: Nem

o ka

pi-

tány

(rés

zlet

ek)

Tk. 2

16–2

21.

Szép

iroda

lom

és

néps

zerű

irod

alom

; a

sci-fi

foga

lma,

jelle

g-ze

tes t

ípus

ai, i

ro da

lmi

kife

jező

eszk

özei

; a

fan t

aszt

ikus

irod

a-lo

m fo

galm

a, a

tudo

-m

ányo

s-fa

ntas

ztik

us

iro da

lom

jelle

mző

vo

nása

i, 19

–21.

szá-

zadi

vál

toza

tai.

Viz

sgál

ódás

a n

épsz

erű

iroda

lom

m

űfaj

aiba

n:

a le

ktűr

hat

áske

ltő e

szkö

zein

ek

meg

ismer

ése.

Topo

szok

, sém

ák és

sabl

onok

föl-

ismer

ése

és sz

erep

ének

ért

ékel

ése

a sz

órak

ozta

tó ir

odal

mi é

s film

al-

kotá

sokb

an.

Meg

figye

lési,

kut

atás

i fel

adat

ok

(egy

éni,

páro

s, cs

opor

tos)

; inf

orm

á-ci

ók, a

dato

k gy

űjté

se, r

ende

zése

és

meg

oszt

ása k

ülön

böző

mun

kafo

r-m

ákba

n.Sz

öveg

olva

sás,

jelö

lés,

info

rmác

iók

kiem

elés

e a sz

öveg

ből,

és re

ndez

ése.

Szöv

egal

kotá

s meg

adot

t min

tára

(le-

írás,

illus

ztrá

ciók

), m

űfaj

i jel

lem

zők

meg

tart

ásáv

al (ö

tletb

örze

, érv

elés

, vi

ta, k

reat

ív ír

ás k

ülön

féle

mun

kafo

r-m

ákba

n és

mód

szer

ekke

l).Je

llem

rajz

kés

zíté

se áb

ra és

szöv

eg

felh

aszn

álás

ával

; szö

vega

lkot

ás, é

rve-

lés,

bem

utat

ás.

Alte

rnat

ív, n

em li

neár

is ta

nmen

et, a

java

slato

t l.

az ó

ravá

zlat

ok k

özöt

t.A

z órá

hoz r

ende

lt ta

n-an

yago

t töb

b ór

ában

is

tárg

yalh

atju

k, h

a er

re

mód

van

, a ré

szle

tek,

fe

lada

tok

men

nyisé

ge e

zt

min

denk

éppe

n in

doko

l-ha

tja.

A té

ma

bőví

thet

ő ki

teki

n-té

ssel

a m

űfaj

más

(film

es,

iroda

lmi)

péld

áira

.Fe

lada

tok,

mód

szer

ek,

meg

oldá

si v

ázla

tok:

41

–43.

old

al

Civ

ilizá

ciók

talá

lkoz

ása.

Nem

ere

Istv

án: E

lektro

n-ex

pedí

ció (r

észl

etek

)Tk

. 222

–225

.M

f. 10

9–11

5.

Űru

tazá

s, űr

hajó

zás,

civi

lizác

ió, k

alan

d,

ford

ulat

.A

z űru

tazá

s, ci

vili-

záci

ók ta

lálk

ozás

a,

konfl

iktu

sai m

int a

sc

i-fi je

llegz

etes

té-

máj

a.

Nép

szer

ű ep

ikus

műf

ajok

, film

al-

kotá

sok

elem

zése

a h

atás

kelté

s, a

benn

ünk

meg

jele

nő ti

piku

s hel

y-ze

tek

és je

llem

ek sz

empo

ntjá

ból.

Topo

szok

, sém

ák és

sabl

onok

föl-

ismer

ése

és sz

erep

ük é

rték

elés

e a

szór

akoz

tató

irod

alm

i és fi

lmal

-ko

táso

kban

.

Szöv

egol

vasá

s, je

lölé

s, in

form

áció

k gy

űjté

se, k

iem

elés

e a

szöv

egbő

l és

rend

ezés

e tá

bláz

at se

gíts

égév

el.

Öná

lló g

yűjtő

- és k

utat

ómun

ka,

info

rmác

iók,

tapa

szta

lato

k re

ndsz

e-re

zése

és m

egos

ztás

a tá

bláz

at, á

bra

segí

tség

ével

, kül

önfé

le m

ódsz

erek

kel.

Olv

asot

t szö

veg

érte

lmez

ése,

sajá

t ál

lásp

ont k

iala

kítá

sa, é

rvel

és, k

onst

-ru

ktív

vita

, koo

perá

ció

külö

nböz

ő m

unka

form

ákba

n, m

ódsz

erek

kel.

Kre

atív

szöv

egal

kotá

s – ö

tletb

örze

, ep

ikus

szöv

egal

kotá

s pro

jekt

mun

ká-

val;

leírá

s, je

llem

rajz

, bel

ső h

ango

k,

kife

jleti

jósla

tok.

A fe

ldol

gozá

st el

indí

t-ha

tjuk

a m

unka

füze

t fel

-ad

atai

, ille

tve

a ta

nkön

yvi

proj

ektm

unka

felő

l (l.

az

órav

ázla

tokn

ál).

Fela

dato

k, m

ódsz

erek

, m

egol

dási

váz

lato

k:

43. o

ldal

irodalom 8 kk.indd 74 2010.10.11 12:21:52

75


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

50.

Kéte

s jöv

ő? –

az e

llen-

utóp

iaRa

y Br

adbu

ry: F

ahre

n-he

it 45

1 (r

észl

et)

Tk. 2

26–2

27.

Utó

pia,

elle

nutó

pia.

Az e

llenu

tópi

a vi

lág-

szem

léle

te, m

űfaj

i je

llem

zői.

Koro

khoz

köt

ődő

ismét

lődő

tém

ák,

kérd

ésfe

lvet

ések

m

eglá

tása

irod

alm

i m

űvek

ben.

Irod

alm

i és fi

lmsz

erep

lők

jelle

-m

ének

meg

ítélé

se, é

rvel

és a

sajá

t ál

lásp

ont m

elle

tt a s

zöve

g fe

lhas

z-ná

lásá

val.

Konfl

iktu

sforr

ások

(pl.

kultu

rális

, vi

lágl

átás

- és é

letfo

rmab

eli,

az

élet

korb

ól és

a sz

emély

iségb

ől

adód

ó kü

lönb

sége

k, ez

ekbő

l fak

a-dó

elle

ntét

ek) f

elfe

dezé

se, m

egfi-

gyel

ése k

ülön

féle

szöv

egek

ben.

Irod

alm

i műv

ekbe

n, fi

lmek

ben

meg

jele

nő em

beri

kapc

sola

tok,

cs

elek

edet

ek, é

rzel

mi v

iszon

yu-

láso

k, k

onfli

ktus

ok ö

ssze

tetts

é-gé

nek

felfo

gása

, ért

elm

ezés

e és

meg

vita

tása

.

Szöv

egol

vasá

s, in

form

áció

k gy

űjté

se,

kiem

elés

e a

szöv

egbő

l és r

ende

zése

áb

ra se

gíts

égév

el.

Gon

dolk

odás

i tér

kép,

kife

jleti

jós-

lato

k, je

llem

rajz

(ábr

a), ö

tletb

örze

, fik

tív tö

rtén

etvá

z kés

zíté

se k

ülön

bö-

ző m

unka

form

ákba

n, m

ódsz

erek

kel.

Öná

lló g

yűjtő

- és k

utat

ómun

ka,

info

rmác

iók,

tapa

szta

lato

k re

ndsz

e-re

zése

és m

egos

ztás

a kü

lönf

éle

mód

-sz

erek

kel.

A fe

ldol

gozá

s leh

et e

gy

már

kor

ábba

n el

indí

tott

proj

ekt f

olyt

atás

a (l.

Mo-

dern

idők

– E

llenu

tópi

ák

évsz

áda,

tk. 1

31. o

ldal

; l.

az ó

ravá

zlat

okná

l).A

tém

a sz

erte

ágaz

ó és

ig

en é

rdek

es le

het,

akár

eg

yes d

iáko

k, a

kár c

so-

port

ok sz

ámár

a. Il

yen

eset

ben

érde

mes

több

ór

át sz

ánni

rá, k

iteki

n-té

ssel

, más

műa

lkot

ások

be

voná

sáva

l kie

gész

íteni

. H

álás

tém

a le

het s

zakk

ö-ri,

tanó

rán

kívü

li m

unka

-vé

gzés

hez.

51.

Múl

t és j

övő

– a

fant

asy

Tolk

ien:

A G

yűrű

k U

ra

(rés

zlet

ek)

Tk. 2

28–2

30.

Mf.

109–

115.

A fa

ntas

y „m

űfaj

a”,

jelle

gzet

essé

gei.

Néh

ány

alap

vető

irod

alm

i tém

a és

mot

ívum

jele

ntés

ének

elem

-zé

se.

Az e

gyes

kom

pozí

ciós

elem

ek

közö

tti ö

ssze

függ

és, s

truk

turá

lis

kapc

sola

t fel

fede

zése

, vég

igkö

ve-

tése

film

ekbe

n, n

agyo

bb te

rjede

l-m

ű ep

ikai

műv

ekbe

n.

Szöv

egol

vasá

s, in

form

áció

k gy

űjté

se,

kiem

elés

e a

szöv

egbő

l és r

ende

zése

áb

ra se

gíts

égév

el.

Öná

lló g

yűjtő

- és k

utat

ómun

ka,

info

rmác

iók,

tapa

szta

lato

k re

ndsz

e-re

zése

és m

egos

ztás

a kü

lönf

éle

mód

-sz

erek

kel.

Jelle

mra

jz (s

zöve

g), t

örté

netv

áz k

é-sz

ítése

kül

önbö

ző m

unka

form

ákba

n,

mód

szer

ekke

l.O

lvas

ott s

zöve

g (k

ritik

a) é

rtel

me-

zése

, saj

át á

llásp

ont k

iala

kítá

sa,

érve

lés,

kons

truk

tív v

ita, k

oope

ráci

ó kü

lönb

öző

mun

kafo

rmák

ban,

mód

-sz

erek

kel.

A fe

ldol

gozá

st el

indí

t-ha

tjuk

a m

unka

füze

t fel

-ad

atai

, ille

tve

a ta

nkön

yvi

proj

ektm

unka

felő

l (l.

az

órav

ázla

tokn

ál).

irodalom 8 kk.indd 75 2010.10.11 12:21:52

76


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

52.

Öss

zefo

glal

ás

Tk. 2

31–2

33.

Mf.

109–

115.

A m

egsz

erze

tt is-

mer

etek

, meg

ismer

t fo

galm

ak a

lkal

maz

ása

egy

más

ik m

ű fe

ldol

-go

zása

vag

y ön

álló

pr

oduk

tum

létr

eho-

zása

sorá

n.

Az e

gyes

kom

pozí

ciós

elem

ek

közö

tti ö

ssze

függ

és, s

truk

turá

lis

kapc

sola

t fel

fede

zése

, vég

igkö

ve-

tése

film

ekbe

n, n

agyo

bb te

rjede

l-m

ű ep

ikai

műv

ekbe

n.

Info

rmác

iók,

ism

eret

ek re

ndsz

erez

é-se

dia

gram

segí

tség

ével

. Ö

nálló

gyű

jtő- é

s kut

atóm

unka

, in

form

áció

k, ta

pasz

tala

tok

rend

sze-

rezé

se é

s meg

oszt

ása

külö

nfél

e m

ód-

szer

ekke

l.Ko

oper

atív

csop

ortm

unka

/pro

jekt

-m

unka

, kül

önfé

le ö

nálló

pro

dukt

u-m

ok lé

treh

ozás

a (b

emut

ató,

tabl

ó,

leírá

s, ös

szeh

ason

lító

elem

zés,

kriti

-ka

stb.

).

A p

roje

ktet

célsz

erű

az

okta

tás f

olya

mat

ában

el

hely

ezve

, töb

b lé

pésb

en

meg

szer

vezn

i; eb

ben

az

eset

ben

a ta

nítá

si ór

át a

pr

oduk

tum

ok b

emut

atá-

sára

, ért

ékel

ésér

e fo

rdít-

hatju

k.Fe

lada

tok,

mód

szer

ek,

meg

oldá

si v

ázla

tok:

44.

ol

dal

Érté

kelé

s A

tanu

lók

órai

(egy

éni é

s cso

port

ban

nyúj

tott)

telje

sítm

énye

, a

tanu

lói p

rodu

ktum

ok (f

elad

atla

p,

szób

eli b

eszá

mol

ók, ö

nálló

, pár

os

vagy

csop

orto

s pro

dukt

umok

, kis-

előa

dáso

k, aj

ánlá

sok,

egy

éni p

ortfó

-lió

k st

b., i

lletv

e pr

ojek

tmun

ka).

Az é

rték

elés

öss

zeka

p-cs

olha

tó a

z öss

zefo

glal

ás

kapc

sán

létr

ejöt

t pro

duk-

tum

ok b

emut

atás

ával

, ér

téke

lésé

vel.

53.

Év v

égi ö

ssze

fogl

alás

A ta

név

sorá

n m

eg-

szer

zett

ismer

etek

, m

egism

ert f

ogal

mak

re

ndsz

erez

ése,

alka

l-m

azás

a; ö

nálló

pro

-du

ktum

létr

ehoz

ása

a

tané

v ta

nany

agáh

oz

kapc

soló

dóan

(pl.

port

fólió

).

A k

önyv

tár n

yom

tato

tt do

ku-

men

tum

aina

k (s

egéd

köny

v, ké

zikö

nyv,

ismer

ette

rjesz

tő

köny

v, fo

lyói

rat),

elek

tron

ikus

in

form

áció

hord

ozói

nak

felh

asz-

nálá

sáva

l egy

szer

űbb

tém

a ön

álló

va

gy cs

opor

tos f

eldo

lgoz

ása:

pr

oblé

maf

elve

tés,

forr

ásvá

lasz

tás

és -f

eldo

lgoz

ás se

gíts

égge

l, be

-sz

ámol

ó ké

szíté

se sz

óban

vag

y írá

sban

, hiv

atko

zás a

forr

ásra

az

idéz

és m

egfe

lelő

mód

jáva

l.

Egy

tém

a ön

álló

feld

olgo

zása

egy

éni

vagy

koo

pera

tív cs

opor

tmun

káva

l.A

z óra

fela

datá

t érd

emes

el

őre

kiad

ni, m

agát

a ta

-ní

tási

órát

inká

bb

a pr

oduk

tum

ok b

emu-

tatá

sára

ford

íthat

juk.

Ha

páro

knak

, cso

port

okna

k ad

unk

fela

dato

t, az

ér-

téke

lés s

zem

pont

jábó

l fo

ntos

az o

lyan

leos

ztás

a,

hogy

az e

gyén

i mun

ka

önm

agáb

an is

ért

ékel

he-

tő, á

tteki

nthe

tő le

gyen

.

irodalom 8 kk.indd 76 2010.10.11 12:21:52

77


Óra

Tém

akör

, tan

anya

gFo

galm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s kép

essé

g-fe

jlesz

tési

célo

kA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

54.

Érté

kelé

sÉv

vég

i fel

mér

ésA

tanu

lók

egés

z éve

s óra

i (eg

yéni

és

csop

ortb

an n

yújto

tt) te

ljesít

mén

ye,

a ta

nuló

i pro

dukt

umok

(fel

adat

lap,

sz

óbel

i bes

zám

olók

, öná

lló, p

áros

va

gy cs

opor

tos p

rodu

ktum

ok, k

is-el

őadá

sok,

aján

láso

k, e

gyén

i por

tfó-

liók

stb.

, ille

tve

proj

ektm

unka

).

A fe

lada

tlap

az Ir

odal

om

felad

atla

pokb

an ta

lálh

ató.

55.

Év v

égi s

zöve

gért

ésA

dol

goza

tban

meg

jele

níte

tt te

vé-

keny

sége

k:In

form

áció

k az

onos

ítása

és k

iker

e-sé

seLe

xika

i jel

enté

s ism

eret

e/ki

köve

tkez

-te

tése

Az a

nafo

rákh

oz é

s kat

afor

ákho

z ta

rtoz

ó an

tece

dens

ek m

egke

resé

se

(beh

atár

olás

a)N

em sz

ó sz

erin

ti je

lent

éssík

ok fe

lfe-

dezé

se, i

nter

pret

áció

jaA

mon

dat g

ram

mat

ikai

szer

keze

té-

ből a

dódó

jele

ntés

ek fe

lfede

zése

.

A fe

lada

tlap

az Ir

odal

om

felad

atla

pokb

an ta

lálh

ató.

irodalom 8 kk.indd 77 2010.10.11 12:21:52

78


Útmutató a munkafüzet feladatainak megoldásáhozÉv eleji ismétlés

2. Képzeljétek el, hogy az iskolátok vetélkedőt hirdet nyolcadikosoknak! Az egyik feladat az irodalomhoz kapcsolódik. Válasszatok ki csoportonként az alábbi fogalmak közül egyet-egyet! Írjatok csoportmun-kában három kérdést róluk, majd tegyétek fel őket a másik csoportnak! Kerüljétek az egyszerű rákér-dezést! (pl.: Mi az óda?)műnem: – Mely műnem(ek)be sorolhatók a következő műfajok: regény, elbeszélő költemény, dal, elé-

gia, novella, mese, komédia? – Melyik műnemre jellemzőek a következő ismertetőjegyek: eseménysort, történetet mond

el; a cselekmény sűrítve, párbeszédes formában jelenik meg benne; a költői én önmaga lelki folyamatairól, gondolatairól szól, érzelmileg és hangulatilag telített módon?

– Formailag mi jellemzi az egyes műnemeket?epigramma: – Eredetileg milyen célból készültek az epigrammák?

– Hány részből áll az epigramma, és mi jellemzi az egyes részeket?– Mely epigrammákból idézünk: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”; „Szelle-

mem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!”? metafora: – A szóképek vagy a nyelvi alakzatok közé soroljuk a metaforát?

– Mi a különbség a teljes és a csonka (egyszerű) metafora között?– Min alapulhat a metaforában a két fogalom azonosítása?

óda: – Melyik műnembe sorolható az óda?– Mi jellemzi az óda műfaját?– Melyek A Reményhez című vers ódai vonásai?

3. Jelöld az idővonalon a következő eseményeket! (Csak a betűjelzést írd be!) a) Kölcsey Ferenc befejezi a Himnuszt. (1823-ban)b) Arany János megírja a Toldit. (1846-ban)c) Megjelenik A kőszívű ember fiai című Jókai-regény. (1869-ben)d) Arany János halálának éve. (1882-ben)

1820 1830 1840 1850 1860 1870 1880 1890 a) b) c) d)

Fűzz a feladatban meghatározott eseményekhez egy-egy megállapítást! Ez lehet olyan ismeret, ame-lyet tavaly tanultál vagy egyéb érdekesség is!

a) A vers 1823. január 22-én nyerte el a végső formáját. (Ekkor ünnepeljük A Magyar Kultúra Napját.)b) 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett, erre a felhívásra írta meg Arany János a Toldit. c) A regényt A hon című folyóirat folytatásokban közölte, majd könyv alakban is megjelent a mű még

ebben az évben.d) Budapesten halt meg, hatvanöt éves korában.

4. Idézzétek fel a verslábakról tanultakat! a) Írd a jelölések mellé a versláb nevét!

∪ – jambus – – spondeus – ∪ trocheus – ∪ ∪ daktilus ∪ ∪ pirrichius ∪ ∪ – anapesztus

irodalom 8 kk.indd 78 2010.10.11 12:21:52

79


b) Dolgozzatok csoportmunkában! Jelöljétek a rövid és a hosszú szótagokat a következő versrészletek-ben! Állapítsátok meg, és nevezzétek meg a verslábakat is! Írjátok a vonalra a szerző nevét és a mű címét!

daktilus daktilus spondeus spondeus daktilus spondeus - ∪ ∪| - ∪ ∪| - - | - - | - ∪ ∪| - - „Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; daktilus daktilus daktilus daktilus A két csonka versláb alkot egy spondeust. - ∪ ∪ | - ∪ ∪ | - | | - ∪ ∪ | - ∪ ∪ | - Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.”Kölcsey Ferenc: Husztspondeus daktilus spondeus spondeus daktilus spondeus - - | - ∪ ∪ | - - | - - | - ∪ ∪ | - -„Hajdann egy falubann, a Nyírenn-é, vagy az Erdő-spondeus daktilus spondeus spondeus daktilus A két csonka versláb alkot egy spondeust. - - | - ∪ ∪| - || - - | - - | - ∪ ∪ | -Háton, vagy hol esett, jó szerrel nem jut eszembe…”Fazekas Mihály: Lúdas MatyiMegjegyzés: A határozott névelő hosszú és rövid is lehet. A sorvégi szünet a szótagot megnyújt-hatja.daktilus daktilus spondeus spondeus daktilus spondeus - ∪ ∪|- ∪∪| - - | - - | - ∪ ∪ | - - „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,spondeus daktilus daktilus daktilus A két csonka versláb alkot egy spondeust. - - | - ∪∪ | - || - ∪ ∪ | - ∪ ∪| - S most Pannónia is ontja a szép dalokat.daktilus spondeus daktilus spondeus daktilus spondeus - ∪ ∪ | - - | - ∪ ∪| - - | - ∪ ∪| - - Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,daktilus daktilus daktilus daktilus A két csonka versláb alkot egy spondeust. - ∪ ∪ | - ∪ ∪ | - || - ∪ ∪| - ∪ ∪ | - Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!”Janus Pannonius: Pannónia dicséretespondeus anapesztus anapestus anapestus - - | ∪ ∪ - | ∪ ∪ - | ∪ ∪ - | - „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,spondeus anapestus anapestus anapestus - - |∪ ∪ - | ∪ ∪ - | ∪ ∪ - | Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,jambus anapestus anapestus anapestus ∪ - | ∪ ∪ - | ∪ ∪ -|∪ ∪ - | -De látod amottan a téli világot?spondeus anapestus anapestus anapestus - - | ∪∪ - | ∪ ∪ - |∪ ∪ - |Már hó takará el a bérci tetőt.”Petőfi Sándor: Szeptember végén

irodalom 8 kk.indd 79 2010.10.11 12:21:53

80


5. Írd le, milyen rímfajtára ismersz a versekben! „Eldobtam egy gyufát, s legott a „Senki se látta, xHetyke lobogásba fogott, a csak magam csodáltam, aLábhegyre állt a kis nyulánk, b ott a víz partján xHegyes sipkájú sárga láng…” b még sokáig álltam.” a

Rímfajta: páros rím Rímfajta: félrím

„Gyász idők! – így kiált vádolván az eget, – a „A nap is velünk szalad, aLám csak egy rövid nap mennyit elveszteget: a Mint egy őrült, aki véli, bMa csak harminc arany jött bé a kasszába, b Hogy őt, összevissza tépni, bMégis kilencven pénzt adtam ki hiába.” b Űzi egy ördögcsapat.” a

Rímfajta: páros rím Rímfajta: ölelkező rím

„Ez a kislány selyemágyát a „Száll a felhő napnyugatról keletre, aMagasra vetette, b Gyönge rózsám, jutok-e még eszedbe? aBarna legény a kalapját a Nem jutok én soha többet eszedbe, aRajta felejtette.” b Más legényt zársz immár a kebeledbe.” a

Rímfajta: keresztrím Rímfajta: bokorrím

6. Idézzétek fel a költői kifejezőeszközökről tanultakat a példák segítségével! Adjatok róluk rövid foga-lommagyarázatot! Ismerjétek fel a hasonlatok és metaforák elemeit! Elevenítsétek fel a verseket, és mutassatok rá bennük a költői kifejezőeszközök szerepére!

Szóképek nyelvi alakzatokHasonlat Megszólítás

„Elváltak egymástól, mint ágtól a levél…” (Petőfi Sándor: János vitéz)

„Becstelen teremtés, gyalázatos pára!” (Petőfi Sándor: János vitéz)

„Mint komor bikáé, olyan a járása…” (Arany János: Toldi)

„Óh, áldott természet!” (Csokonai Vitéz Mihály: Az estve)

„Mint oldott kéve, széthull nemzetünk.” (Tompa Mihály: A gólyához)

„Jaj neked Iluska, szegény árva kislány!”(Petőfi Sándor: János vitéz)

Felkiáltás„Pusztában bujdosunk, mint hajdan

Népével Mózes bujdosott…”(Petőfi Sándor: A XIX. század költői)

„Kegyelem, kegyelem, nemes lelkű vitéz!” (Petőfi Sándor: János vitéz)

„Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág…”

(Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet…)

„Itt az idő, most vagy soha!” (Petőfi Sándor: Nemzeti dal)

Megszemélyesítés Kérdés

„A láng piros nyelve az ég felé szaladt…” (Petőfi Sándor: János vitéz)

„Vannak-e szüleid? Van-e feleséged? (Petőfi Sándor: János vitéz)

„Nagy kolonc köszönget a kút méla gémén.” (Arany János: Toldi)

„Merre, meddig mentek? Harcra? Háborúba? Hírvirágot szedni gyöngyös koszorúba?”

(Arany János: Toldi)

irodalom 8 kk.indd 80 2010.10.11 12:21:53

81


„Elért az Ősz és súgott valamit…”(Ady Endre: Párisban járt az Ősz) Felsorolás

„Ott, hol a kis Túr siet beléje…” (Petőfi Sándor: A Tisza)

„Hánytak a nagy üstbe békát, patkányfejet,Akasztófa tövén nőtt füvet, virágot,

Macskafarkat, kigyót, emberkoponyákat.” (Petőfi Sándor: János vitéz)

„Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte…” (Petőfi Sándor: János vitéz)

„Adjon az Isten / szerencsét, szerelmet, forró / kemencét…” (Nagy László: Adjon az Isten)

Metafora ismétlés

„Felség, Valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz…”

(Arany János: A walesi bárdok)

„Amit raktak délig, leomlott estére, Amit raktak estig, leomlott röggelre.”

(Kőmíves Kelemenné)

„Pajkos gyermek a sors…” (Arany János: Toldi) párhuzam

„Kip-kop, zene az élet, muzsika, láng ég a fákon, a bokor zöld oltár.”

(Kosztolányi Dezső: Kip-kop, köveznek)

„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,Még zöldel a nyárfa az ablak előtt…”

(Petőfi Sándor: Szeptember végén)

„Én drágalátos palotám,Jó illatú, piros rózsám…”

(Balassi Bálint: Hogy Juliára talála, így köszöne neki)

„Elhull a virág, eliramlik az élet…” (Petőfi Sándor: Szeptember végén)

„Mikorra a patak vize tükörré lett…” (Petőfi Sándor: János vitéz) ellentét

„Vár állott, most kőhalom…” (Kölcsey Ferenc: Himnusz)

7. Az elmúlt években megismert alkotások szereplői üzenetet küldtek nektek. Melyik mű szereplője írhatta a következő üzeneteket? Írd a nevüket a vonalra! a) A tervem nem sikerült. Az öcsém Budán lakik, én pedig Nagyfaluban gazdálkodom. Most egy életre

megfizetek a gonoszságaimért. Toldi György (Arany János: Toldi)

b) A kevés oroszlán hősiesen harcolt. A pogányok csúfosan elvonultak. Nem könnyű az élete a várkapi-tányoknak! Dobó István (Gárdonyi Géza: Egri csillagok)

c) Mindjárt Budán leszünk. Nehezen találtuk meg az utat. Egy paraszt segített. Laczfi nádor (Arany János: Toldi)

d) Ellopták a pénzes ládámat! El kell adnom a házaimat is. Úgy tervezem, pénzért fogom árusítani a levegőt. Zsugori uram (Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram)

irodalom 8 kk.indd 81 2010.10.11 12:21:53

82


8. Figyeld meg az alábbi képzeletbeli apróhirdetéseket, hirdetőtáblákat! Melyik felirat melyik műhöz ké-szülhetett? Írd a mű címét és a szerző nevét a táblák alá!

Fakó színű, fanyelű esernyőt vennék. nem leszek szűkmarkú!

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

FÉRFi keresztnevek pontos fordítását vállalom magyarról németre!

Mikszáth Kálmán: A néhai bárány

Korlátok javítását vállalom rövid határidőre!

Mikszáth Kálmán: A korlátfa

jó hírű orvost keresek férjem gyógyítására nemesdombra.

Kölcsey Ferenc: Huszt

Ügyes kezű szűcsmester foltos báránybőröket keres.

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Óvatosan közlekedjenek, rémalakot láttak a düledékeken!

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Ady endre

2. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Húzd alá, majd indokold meg a választásodat!a) Érmindszent, Nagyvárad, Zilah, Nagykároly, Debrecen

Nagyváradon nem járt iskolába Ady Endre, a többi helyen, Érmindszenten, Zilahon, Nagykároly-ban, Debrecenben a tanulmányait végezte.

b) Versek, Március 20. Új versek, Vér és arany, A halottak élén, Az utolsó hajókA Március 20. az egyik verse Adynak, a többi pedig a verseskötetei.

c) Budapesti Napló, Debrecen, Nagyváradi Napló, Szabadság, NyugatA Nyugat irodalmi-művészeti folyóirat volt, a többi pedig politikai mondanivalót, napi híreket is megfogalmazó lap.

irodalom 8 kk.indd 82 2010.10.11 12:21:53

83


2. Ki vagyok én? Ki vagy mi írhatta a következő sorokat?a) Erdélyi település vagyok, egyik leghíresebb lakóm Ady Endre volt. A háború rémisztő árnyéka azon-

ban már hatással volt a költő és ifjú felesége mindennapjaira. Nem is maradtak itt sokáig, Budapestre költöztek.Csucsa

b) Édesapám gazdag ember volt, de miután vagyona egy részét elvesztette a tőzsdén, nem szerelmem-hez, hanem egy cégfestő kisiparos fiához mentem feleségül. Szerettem a társasági életet, a környeze-tem szerint okos, művelt asszony voltam. 1903. szeptember 6-án ismerkedtem meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvastam. Kapcsolatunk közel kilenc évig tartott. Végső szakításunkat a hozzám írt verse, az Elbocsátó szép üzenet jelentette. A vers mélyen lesújtott, utána sohasem láttam viszont Adyt.Diósy Ödönné Brüll Adél

c) Egy új korszakot nyitottam a magyar irodalom történetében. Szerzőm erős kritikát kapott miattam. Nem csodálom, hisz verseim merész hangvételűek, ostorozóak, bírálóak. Az irodalomtörténészek szerint új értékrend, új kifejezésmód született 1906-ban, velem kezdődött el a modern magyar köl-tészet időszámítása. Új versek kötet

Hitvallás és küldetéstudat

1. Töltsd ki a Góg és Magóg fia vagyok én kezdetű vers elemzéséhez készült táblázatot! Írd be a megfelelő helyre a következő szavakat, kifejezéseket is: forradalmi dal; dacos; ősmagyar dal–új dal; kétféle ritmusú; ellentétek; félrím, x a x a!

Keletkezése: 1905-ben, Budapesten, első párizsi útja után.

Műfaja: forradalmi dal Hangneme: gyújtó, dacos, kihívó

Szerkezete-gondolatmenete: 1–3. versszak: A honfoglalással kapcsolatos képek és szavak élesen szemben állnak a honfoglalás utánival. A költőre a pogányok elszántsága jellemző, a halált is vállalja.4. versszak: Az új dal mindezek ellenére győzedelmesen felhangzik, amely már a 20. századé.

Költői kifejezőeszközök: pl. Verecke-Dévény, régi-új, a) ellentétek, ősmagyar dal-új dal metaforák: „b) Góg és Magóg fia vagyok én”, „Legyek az új, az énekes Vazul”költői kérdések: c) „Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?”, „Szabad-e Dévénynél betörnöm /

Új időknek új dalaival?”

Verselése: kétféle ritmusú

Rím- és ritmusképlete: eltérő szótagszámú sorok (8-9-10-11), félrím, x a x a

Értelmezése: a nemzeti múlt vállalása és a haladás sürgetése; új költői program meghirdetése

irodalom 8 kk.indd 83 2010.10.11 12:21:53

84


Látomásszerű tájversek

2. A magyar Ugaron című vers központi költői képe, az ugar, az elmaradott, félfeudális Magyarország me-tonímiájává vált. A névátvitel alapja ebben az esetben a térbeli érintkezés. Olvasd el és magyarázd meg a következő metonímiákat: állapítsd meg, hogy térbeli, időbeli, anyagbeli vagy ok-okozati kapcsolaton alapszanak-e!a) „Jöjjön az udvar! apraja, nagyja...

Jöjjön elő Bárc, a falu, mind!” (Arany János: Tetemre hívás) térbeli érintkezés (A falu jelentése itt: a falu népe.) b) „Elővett a zsebéből egy portorikót, s menet közben megropogtatta…” (Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött) anyagbeli érintkezésc) „az ország megvadult s egy rémes végzeten

vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.” (Radnóti Miklós: Töredék) térbeli érintkezés (Az ország jelentése itt: az ország népe.) d) itták a mámort: ok-okozati kapcsolat e) alszik a város (köznyelvi): térbeli érintkezés (A város jelentése itt: a város népe.) f) századunk felfedezései (köznyelvi): időbeli érintkezésg) nincs egy vasa sem (köznyelvi): anyagbeli érintkezésh) asztalt bont (köznyelvi): térbeli érintkezés

Móricz zsigmond: Légy jó mindhalálig

1–3. fejezet2. Dolgozzatok párosával! Összekeveredtek az olvasott fejezetekhez kapcsolódó események és regénybeli

mondatok. Tegyetek rendet köztük! Írjátok a megfelelő helyre a betűjeleket!Első fejezet a) e)

Második fejezet b) d) f) g)

Harmadik fejezet c) h)

a) „Mongyad csak, van festéked? – kérdezte Böszörményi.” b) Nagy úr felajánlotta Nyilasnak, hogy vállalja el helyette a felolvasást Pósalaky úrnál, a vak öregúrnál. c) „Ez is bosszantotta a kis Nyilast: az én szobám!... Mér az ő szobája? Ő építette?”d) Böszörményi bicskáját Misi elrejtette ládája titkos fiókjába. e) „Hát ez a könyv nem az volt, aminek ő gondolta, nem a Csokonai versei voltak benne, hanem valami

fecsegés az életéről.”f) „Két krajcárt kellett fizetni a pedellusnak minden levélért, s előre kikészítette a markába, mikor bement

a nagy pedellusi szobába.”g) Misi pakkot kap otthonról, de a szobatársai felfalják még a benne lévő cipőkenőcsöt is.h) „Te, Nyilas, azt mondta a mamám, hogy ma szombat van, hívjalak meg: gyere el hozzánk.”

irodalom 8 kk.indd 84 2010.10.11 12:21:53

85


4–6. fejezet1. Tedd igazzá a mondatokat! Húzd át bennük a helytelen szavakat!

a) Misi számára sok pénz volt a felolvasással és tanítással szerzett havi öt/tíz forint.b) Misi édesapja ács/asztalos volt, a család nagyon szegényen élt, Misiék öten/hatan voltak testvérek.c) A Doroghy család egyetlen reménye a lusta Sanyi volt, akitől édesapja és három/két nővére azt várta,

hogy visszaszerezze a család dicsőségét.d) Misi ellátogatott régi szállásadójukhoz, Törökékhez/Szakácsékhoz, akiknek eldicsekedett azzal, hogy

már tanítványa is van.

2. Ki mondja, kinek mondja a következő szavakat? Fogalmazd meg, milyen módon (hangszín, hangerő, tempó) szólalnak meg a szereplők, majd „szólaltassátok” is meg a mondatokat, és adjátok elő a jelene-teket! Válasszatok szereplőket, készítsetek mozgástervet!„– No, ipse – mondta fojtottan – széna-e vagy szalma?”Török János mondja Nyilas Misinek „– Fúj, disznóláb…, s Viola még malacot akar venni, hát itt van ez!”Doroghy Bella mondja Doroghy Sanyinak„– Azt mondta, tessék neki megizenni, hogy szívesen?... Vagy sehogyse?...”Nyilas Misi mondja Doroghy Bellának„– Ez az egész?... Hát te olyan szamár vagy, hogy még azt se bírod megtanulni …”Doroghy Bella mondja Doroghy Sanyinak„– Nízze csak, mondok egyet…, tegyük meg. Isten neki, legfeljebb oda lesz egy hatos. Ott van az asztal sarkán egy ezüst hatos, írja le ezeket a számokat, hónap mennyen el a nagytrafikba, osztán tegye meg lutrira. Ha nyerünk, fele a magáé. Hadd legyünk gazdag emberek. Hogy is mondta maga: nagyurak! Nagyurak!”Pósalaky úr mondja Nyilas Misinek

7–9. fejezet2. Dolgozzatok csoportmunkában! Igazak vagy hamisak az állítások? Jelöljétek i vagy H betűvel!

I Misi földrajzórán a feleléskor csak egyetlen szót tudott kimondani: Neanderthal nevét, ahol a híres őskori leleteket találták. Mégis jó jegyet, egyest kapott a feleletére Názó tanár úrtól.

I Szüts Istók, a tornatanár majdnem megütötte Misit az órán, mert nem tudta átugrani a bakot.

I Orczy és Gimesi rájött, mi lehet Misi baja: ellopták tőle a reskontót, pedig kihúzták a számait.

I Misi Orczyval és Gimesivel titkos szövetséget kötött, a lutristák alapszabályzatát is megfogalmaz-ták.

H Doroghy Sanyit kedden és szombaton tanítja Misi latinra és számtanra.

Feladatok a regény egészére vonatkozóan2. Misi ismerősei évekkel később így emlékeztek vissza a debreceni kisdiákra. Írd le, kik lehettek a meg-

szólalók!

a) Egyszer meghívtam a lakásunkba, a Kossuth utcába. Elárulta anyukámnak, hogy egy fiú földhöz vá-gott. Kicsit illetlenül és idegesen viselkedett, láttam, hogy kényelmetlenül érzi magát. Orczy Vilmos

irodalom 8 kk.indd 85 2010.10.11 12:21:53

86


b) Már nem kínzom a legyeket, talán benőtt a fejem lágya. Latinból és számtanból annyit tudok, ameny-nyit megtanított nekem. Most Pesten tanulok, talán tényleg visszaszerezhetem családom tekintélyét. Bizony elkelne néha a régi tanítóm segítsége. → Doroghy Sanyi

c) A látásom semmit nem javult. Sajnálom, hogy nem jön többet, jól olvasott a fiú. Már elfáradtam, hagy-junk holnapra is a beszédből! → Pósalaky úr

d) Azóta sem találom a késemet. Talán ő tette el? Nem hiszem, jószívű és becsületes volt. → Böszörményie) Szóltak? Mit akarnak?... Neanderthalt … azt is tudta. Eszes gyerek volt. Neanderthaltot is tudta. Mi

van vele? → Názó tanár úr (földrajztanár)

Tamási áron: ábel a rengetegben

Feladatok a regény egészére vonatkozóan1. A regény mely szereplőire ismersz a következő sorokban? Fűzz kiegészítést a szereplők jelleméhez,

emeld ki, változtak-e a történet során! Említs közülük rokonszenves és ellenszenves alakokat! (Válasz-tásodat cselekedeteikkel is indokold meg!)a) „A haja mind el akart futni a fejéről, az arca maszatos volt, s olyan a csuhája is végig, mintha három

nagy vizes fát is megpucolt volna véle. Hervatag volt, és erősen kornyadozott.” → Márkusb) „… olyan szeplős volt, mint amilyen sűrű csillagos szép őszi éjjeleken az ég.” → a pénztárosc) „Elég magos, pecsenyés ember volt, térdben buggyos nadrággal s rézlikú cipőkkel; a fején lapos sapkával

s az oldalán bőrtáskával…Olyan szaga volt, mint a pipereszappannak, s mindegyre vonogatta a száját.” → a szeredai bank igazgatója

d) „… egy alakot pillantottam meg … törpe alak … Kunkori bocskorával játékosan porozta a havat, mi-közben egy nagy bottal biztatta magát. A két kezén posztóból való sutu-kesztyű volt; a fejében irdatlan nagy sapka, a bajuszán pedig s a szemöldökén téli virágok.” → Ábel édesapja

e) „Sapka nélkül volt, megborzadt hajjal és vérmes szemekkel. … testileg is … eluralkodó és készre fejlő-dött ember.” → Surgyelán

2. Fejtsd meg a totót! Karikázd be a helyes válasz jelét!1. Mi volt Ábel édesapjának a foglalkozása?

1. erdőpásztor 2. favágó x. ács

2. Hogyan nevezték el a házban talált kutyát?1. Hegyesnek 2. Bolhának x. Szultánnak

3. Mitől halt meg Ábel „elődje”, a borzsovai vénember?1. betegségtől 2. a vénségtől x. a rossz gombától

4. Dávid Pali bácsi bizony sok ingyen fuvart kicsalt Ábeltől. Mivel „fizetett” a fáért?1. pénzzel 2. könyvvel x. élelemmel

5. Mi a vaskörte vagy vastök?1. állat 2. ritka gyümölcs x. bomba

6. Milyen bűnt követett el Fuszulán? 1. embert ölt 2. verekedett x. lopott, hamisított

irodalom 8 kk.indd 86 2010.10.11 12:21:53

87


7. Hogyan került a dögevő sas Ábel szállására?1. a macska fogta meg 2. Ábel hozta magával x. Surgyelán lötte le

8. Hogyan szökött meg Fuszulán az igazgatótól?1. megrúgta a gőzbillentyűt 2. leütötte az igazgatót x. mások szabadították ki

9. Hová temették Márkust?1. a nagy odvas fa alá 2. a két sír mellé x. Csíkcsicsóba

10. Ki vezette jó útra Surgyelánt és Fuszulánt?1. Márkus 2. Ábel édesapja x. az igazgató

11. Ki mondta Ábelnek a következő szavakat? „Gyere már közelebb, te kölyök!”1. az igazgató 2. Surgyelán x. pénztáros

12. Mi ellen készítette Ábel a balzsamírt?1. köhögés ellen 2. szeplő ellen x. láz ellen

13. Melyik évszakban kezdődik a regény cselekménye?1. télen 2. ősszel x. tavasszal

13 + 1. Mit fogadott meg Ábel az édesanyja sírjánál?1. Amerikába megy 2. erdőpásztor marad x. a szegények zászlaját hordozza

józsef Attila

9. József Attila hat versének a címét rejtettük el a betűtáblán. Jegyezd le a címeket, és írj mindegyik vers-ről egy-egy lényeges információt! – Amiért nekem tetszett/nem tetszett…– Amit lényegesnek tartok róla…– Amiért ajánlanám/nem ajánlanám…

B Á L A T Y R I N G A T Ó A P OK Ö T I V A L Á R L N K J H G FA Z Ú K K M M G A Z Y É Y C A IW E R T Z U I O B O Á Ő Ú M E RC S A A T A K A M A M A E M B ER U Z T I S Z T A S Z Í V V E LS S Z Ü L E T É S N A P O M R AE V E K E T E G J L E V E G Ő T!

1. RingatóPl.: A vers szerelmi dal, amelyet a népdalokhoz hasonlóan természeti kép vezet be.A költő a versben tudatosan él a beszédhelyzet és a szavak kétértelműségével.

2. MamaPl.: A költemény kései bocsánatot kérő vers a szeretett édesanya ellen elkövetett vétségek miatt.A versben az apró, törékeny asszony mitikus figurává magasztosul a lírai én képzeletében.

irodalom 8 kk.indd 87 2010.10.11 12:21:53

88


3. Tiszta szívvelPl.: A Szeged című lapban jelent meg a vers.A szegedi egyetem nyelvészprofesszora, Horger Antal e verse miatt tanácsolta el József Attilát a tanári pályától.

4. SzületésnapomraPl.: A vers József Attila halála évében, 1937-ben keletkezett játékos önvallomás.A költemény megírásakor a költő már súlyosan beteg, ezért költeményének hangja is egyre komo-rabb, elkeseredettebb.

5. Levegőt!Pl.: A vers bátor hangú vádbeszéd a jogtalanság ellen. A költeményben többször ismétlődik a gyermek motívum.

6. AnyámPl.: A mű a „proletáranya” mítoszát teremtette meg.A vers az édesanyára emlékező, az ő hiányát hangsúlyozó „kései sirató”.

megoldókulcs a feladatlapokhozÉv eleji szövegértés

A nYuGAT

A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt. 1908. január 1-je és 1941. augusztus 1-je között jelent meg Budapesten. Az első szám címlapjával ellentétben nem 1908. január 1-jén, hanem 1907 karácsonyán jelent meg. A folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg. Kéthetenkénti periodicitás1 jellemezte, gyakran jelentek meg összevont számok is.

Nagyhatású lap volt, annak ellenére, hogy alacsony példányszámban (eleinte pár száz, később pár ezer) jelent meg. Az eredeti kiadásból a teljes sorozat csak néhány helyen található meg, de 2000-től digitalizál-va hozzáférhető mindenki számára.

Célja a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, így szembefordult a félfeudális ország epigo- nizmusba2 süllyedt irodalmával. A 19. század végi új stílusirányzatokat ugyanúgy segítette az érvényesü-lésben, mint a nyugati modern irodalom legfrissebb törekvéseit. Nem volt egységes világnézeti arculata, inkább a „közös ellenség” fogta egybe a lapot. Óriási ellenállásba ütközött konzervatív részről (nemzeti veszedelmet láttak benne), de neves képviselői meg tudták védeni, még az I. világháborút is túlélte.

Az avantgárd3 mozgalmaktól azonban igyekezett távol tartani magát, ezt az irányzatot Kassák Lajos A Tett (1915–16) és a Ma (1916–25) című lapjai képviselték.

A Nyugatról sokan azt gondolják, hogy előzmények nélkül jött létre és emelte újra a magyar irodalmat világirodalmi szintre. Pedig a századforduló igen gazdag kulturális élettel büszkélkedhetett. A népnemzeti iskola törekvései nem voltak egyeduralkodóak, Vajda János és Reviczky Gyula költészete Ady szimboliz-musa felé mutat. Ady 1906-os kötete, az Új versek nagy visszhangot váltott ki, s hamarosan (1908) kiadták Nagyváradon A Holnap című antológiát4 is. Ezek közvetlen előzményei voltak a Nyugatnak.

Az alapításról Fenyő Miksa ezt írja később: „A Nyugat nem légüres térben jött létre, – vagyis aki meg akarja írni történetét, az nem kezdheti azzal, hogy ekkor és ekkor összeült a Royal Kávéházban Osvát

1 periodicitás: időszakosság, szakaszosság2 epigonizmus: olyan irányzat, magatartás, amely valamely korábbi mintát szolgai módon utánoz 3 avantgárd: művészeti mozgalom, eredeti jelentése: előörs4 antológia: versgyűjtemény, szemelvénygyűjtemény

irodalom 8 kk.indd 88 2010.10.11 12:21:53

89


Ernő Fenyő Miksával és a második »fekete-pohárnál« – Osvátnál nyilván a harmadiknál, elhatározták, hogy folyóiratot alapítanak.”

Az új lapnak megnyerték Osvát Ernőt, Ignotust, Schöpflin Aladárt, Fenyő Miksát, Ambrus Zoltánt és később Hatvany Lajost, akik már korábban is ismert szerkesztők, kritikusok, műértők voltak. Az anya-giakat Hatvany biztosította. Az induló program Ady magyarsága, Osvát minőségkultusza és Ignotus al-kotói szabadságfogalma körül mozgott. A szerkesztők táborához csatlakozott Kaffka Margit, Csáth Géza, Cholnoky Viktor, Gellért Oszkár már a kezdetektől, februárban Juhász Gyula, márciusban Kosztolányi Dezső, Balázs Béla, Szép Ernő, Babits Mihály novemberben, Tóth Árpád pedig decemberben. Ők alkotják az első nemzedéket, kiegészítve Móricz Zsigmonddal, az első felfedezettel.

A folyóirat történetében négy nagyobb korszakot lehet megkülönböztetni. Az első az I. világháború kezdetéig tartott, a második a Tanácsköztársaság5 bukásáig, a harmadik a '20-as éveket foglalja magába, a negyediket Babits főszerkesztőségéhez lehet kötni.

(A Wikipédia nyomán)

1. Húzd alá azokat az állításokat, amelyek a Nyugat folyóiratra jellemzőek!A 20. század második felének nagyhatású folyóirata volt. Magas példányszámú, meghatározó lap volt. Az eredeti kiadás nem férhető sok helyen hozzá. 2010-től digitalizálva már elérhető a folyóirat mindenki számára. A Nyugat előzmények nélkül emelte a magyar irodalmat világirodalmi szintre. Az első szám – a címlapján feltüntetett évszám ellenére – nem 1907 karácsonyán jelent meg, hanem 1908. január 1-jén.

Megjegyzés: azért is adunk pontot, ha helyesen nem húzta alá az állítást. Összesen 6 pont.

2. Keresd ki a szövegből és foglald táblázatba, mettől meddig tartottak a Nyugat történetének korszakai!

Korszak időszak

1. korszak 1908. január 1-től (vagy 1907 karácsonyától) az I. világháború kezdetéig (1914-ig).

2. korszak Az I. világháború kezdetétől (1914-től) a Tanácsköztársaság bukásáig (1919-ig).

3. korszak Az 1920-as években. (Vagy a Tanácsköztársaság bukásától kezdve az 1920-as években.)

4. korszak Babits főszerkesztősége idején, 1941. augusztus 1-ig.Minden korszak 2-2 pont, összesen 8 pont.

3. Húzd alá a szövegben azoknak a folyóiratoknak a nevét, amelyek az avantgárd mozgalmakat képvisel-ték!

Mindkét aláhúzás 1-1 pont, összesen 2 pont.4. Válaszolj a következő kérdésekre!

a) Melyik három „pillérre” épült a Nyugat induló programja? Az induló program Ady magyarságára, osvát minőségkultuszára és ignotus alkotói szabadság-fogalmára épült.

A válasz 6 pontot ér.

5 Tanácsköztársaság: olyan államforma, amelyben a hatalmat a tanácsok gyakorolják. Hazánk államformája volt 1919. már - cius 21-étől 1919. augusztus 1-jéig.

irodalom 8 kk.indd 89 2010.10.11 12:21:53

90


b) Miért ütközött ellenállásba a folyóirat a konzervatívok részéről? A konzervatívok nemzeti veszedelmet láttak benne.

A válasz 1 pontot ér.c) Mely alkotások voltak a Nyugat közvetlen előzményei? Jegyezd le a megjelenésük évét is!

Ady endre Új versek című kötete (1906), A Holnap című antológia (1908). A válasz 4 pontot ér.

d) Melyik nemzedékhez tartozott Móricz Zsigmond? Az első nemzedékhez.A válasz 1 pontot ér.

e) Ki biztosította az anyagiakat a lap számára? (teljes név) Hatvany LajosA válasz 1 pontot ér.

Összesen a feladatra 13 pont adható.

5. Adj más címet a szövegnek!Sokféle megoldás elfogadható (pl. Egy folyóirat születése), a jó címadás 2 pont.

Összesen: 31 pont

Év eleji felmérés

1. Magyarázd meg a következő fogalmakat, majd Petőfi Sándor versei közül írj mindegyikre egy-egy példát!rapszódia: Felindult lelkiállapotot tükröző, szaggatott szerkezetű és gondolatmenetű, egyenetlen rit-

musú lírai költemény.Cím: Egy gondolat bánt engemet…

elégia: Fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklő, bánatos hangulatú lírai költemény. Cím: Szeptember végén

óda: Emelkedett érzelmet ünnepélyes formában kifejező lírai alkotás. Egyik változata a himnusz, az istenekhez vagy Istenhez szóló költemény.Cím: Reszket a bokor, mert…

Megjegyzés: minden jó információ 1-1 pontot ér.Minden meghatározás 3-3 pont, minden cím 1-1 pont, összesen 12 pont.

2. Tedd időrendbe számozással az eseményeket!4. Jókai Mór megírja A kőszívű ember fiai című regényét. 1. Janus Pannonius halála.3. Petőfi megírja a Nemzeti dalt.2. Balassi Bálint születése.

Összesen 4 pont adható.

3. Ha helyes sorrendbe teszed a betűket, a tanév során megismert műveknek a címét kapod. Jegyezd le őket, majd írj két-két mondatot a művekről!EEINMZTADL: Nemzeti dal Értelemszerűen a bemutatás.AÉAIÁÁNHBRNY: A néhai bárányHEZMÉNYARE: A Reményhez

Minden meghatározás 2-2 pont, minden cím 1-1 pont, összesen 9 pont.

irodalom 8 kk.indd 90 2010.10.11 12:21:54

91


4. Ismerd fel, milyen szóképek, illetve nyelvi alakzatok találhatók az idézetekben!„Vár állott, most kőhalom…” ellentét„Elhull a virág, eliramlik az élet...” párhuzam„Én drágalátos palotám…” metafora (megszólítás)„Lassan hervadni el, mint a virág,Amelyen titkos féreg foga rág…” hasonlat

Minden meghatározás 1-1 pont, a harmadikra pluszpont adható.Összesen 4 (+1) pont adható.

5. Folytasd három-három sorral a megkezdett idézeteket! Ki a szerző, mi a mű címe?„Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!” szerző: janus pannonius cím: Pannónia dicsérete

„Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,Fejfámra sötét lobogóul akaszd,Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt…” szerző: petőfi Sándor cím: Szeptember végén

„És annyi balszerencse közt,Oly sok viszály után,Megfogyva bár, de törve nem,Él nemzet e hazán.” szerző: Vörösmarty Mihály cím: SzózatMinden hibátlan sor 1-1 pont, 1 hiba esetén 0,5 pont. Szerző, cím 1-1 pont. Összesen 15 pont adható.

6. Melyik szereplő, mű stb. írhatta a következő játékos feladványokat? Nevezd meg a megfejtéshez kap-csolódó írót, költőt is!

a) A 19. század közepén keletkeztem, egy őszi hónapban. Petőfi Sándor hitvesi költészetének egyik szép verse vagyok. A koltói kastély általam örökre bevonult az irodalomtörténetbe. Szeptember végén – petőfi Sándor

b) Híres vagyok nagy fösvénységemről. Ha ellopják a pénzes ládámat, biztosan árusítani fogom még a levegőt is. Zsugori uram – Csokonai Vitéz Mihály

c) Nemzetközileg elismert regény vagyok. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Roosevelt elnök is találkozni kívánt írómmal. Mesébe illő cselekményem két szál összekapcsolódására épül. Szent Péter esernyője – Mikszáth Kálmán

Minden jó válasz 1-1 pontot ér, összesen 6 pont.Összesen: 50 pont

irodalom 8 kk.indd 91 2010.10.11 12:21:54

92


„Az embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet” – 1. (Ady endre, Móricz zsigmond)

1. Írd le röviden, hogyan kapcsolódnak Ady Endre életéhez a következő szavak, kifejezések! (Mindegyik-hez legalább két-két információt jegyezz le!)

Debrecen: Itt tanult egy ideig a jogakadémián, majd a Debrecen című lapnál vállalt állást. Nyugat: A Nyugat első nemzedékének a képviselője volt. A folyóirat enyhítette a költő elszigeteltségét. Az utolsó hajók: Ady utolsó verseskötete, amely halála után, 1923-ban jelent meg. Boncza Berta: 1911-től levelezett a diáklánnyal, aki 1915-ben a költő felesége lett. A hozzá fűződő szerelem óvó, biztonságot adó menedék volt Ady számára a halállal szemben. „Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?” A Góg és Magóg fia vagyok én kezdetű versének híres sora. A nagyvilágot megjárt, Párizsból hazatérő költő ebben a versben összegzi nemzetszemléletét.

Megjegyzés: minden kérdésre legalább két-két jó információt adjanak a tanulók.Minden jó válasz 2-2 pont, összesen 10 pont.

2. Írj a megadott verstípusokhoz egy-egy példát Ady Endre költeményei közül! Mindegyik versről jegyezz le 3-3 jellemzőt! (Gondolhatsz a műfaji jellemzőkre, elméleti ismeretre és tartalmi sajátosságokra is.)

Verstípus A vers címe – jellemzőkHitvallás és küldetéstudat Cím: Góg és Magóg fia vagyok én, Sem utódja, sem boldog őse,

Az Értől az OceánigJellemzők: Értelemszerűen

Látomásszerű tájversek Cím: A magyar UgaronJellemzők: Értelemszerűen

Élet-halál versek Cím: Párisban járt az ŐszJellemzők: Értelemszerűen

Szerelmes versek Cím: Lédával a bálban, Őrizem a szemed Jellemzők: Értelemszerűen.

Forradalmi versek Cím: Dózsa György unokája, A Tűz csiholójaJellemzők: Értelemszerűen

Magyarság-versek Cím: A föl-földobott kőJellemzők: Értelemszerűen

Összesen 24 pont adható.

3. A következő kérdések Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényére vonatkoznak. a) Mikor játszódik, és mennyi időt ölel fel a regény története?

1892-ben játszódik, közel egy hónap történéseiről szól.A válasz 2 pontot ér.

b) Ki mondja, kinek mondja a következő szavakat? „– No, ipse – mondta fojtottan – széna-e vagy szalma?”Török János mondja Nyilas Misinek

„– Ez az egész?... Hát te olyan szamár vagy, hogy még azt se bírod megtanulni …”Doroghy Bella mondja Doroghy Sanyinak

irodalom 8 kk.indd 92 2010.10.11 12:21:54

93


„– Fúj, disznóláb …, s Viola még malacot akar venni, hát itt van ez!”Doroghy Bella mondja Doroghy Sanyinak

„– Azt mondta, tessék neki megizenni, hogy szívesen?... Vagy sehogyse?...”Nyilas Misi mondja Doroghy Bellának

Minden jó válasz 2-2 pont, összesen 8 pont.

c) Döntsd el, igazak (I) vagy hamisak (H) az állítások!A regény kezdetén Misi másodikos, tizenegy esztendős kisdiák volt. IBöszörményi bicskáját Misi csente el, félelmében azonban nem merte megtartani. IOrczyéknál Misi jól érezte magát, a lányok megjelenése sem feszélyezte. HDoroghyék családján keresztül az író a lecsúszott dzsentrik életét mutatja be. IDoroghy Bellát Török János szöktette meg, vonattal utaztak el. I


d) Válaszd ki a regény egyik szerkezeti elemét (pl. expozíció), és írj róla három-négy mondatos ismer-tetőt!Pl. Expozíció: a regény 1–3. fejezete. Nyilas Misi körülményeivel, személyiségével, a kollégiumi élet-

tel, tanulótársaival és tanáraival ismerkedünk meg. Néhány jelentős esemény az expozícióból: Misi pakkot kap otthonról, de szobatársai felbontják, és megeszik azt.Misi ellopja Böszörményi bicskáját, de nem meri megtartani, ezért elrejti.Felolvasást vállal Pósalaky úrnál, a vak öregúrnál, s így keresetre tesz szert.Meglátogatja Orczyt, gazdag barátját, akiknél azonban nem érzi jól magát.Pl. Tetőpont: a regény 11. fejezete, a fegyelmi tárgyalás, melyen négy fő kérdést tárgyaltak. Elő-

ször Pósalaky úrról és a reskontóról, majd Török Jánosról kérdezték. Megvádolták, hogy ő is részt vett az ötödik osztályban tartott tivornyákon, és tanárokat gyalázó nótákat énekelt. Majd azzal vádolták, hogy pénzeket küldözget.

A kisdiák teljes értetlenséggel és rosszhiszeműséggel találkozott.Pl. Megoldás: Misi nagybátyja, Isaák Géza közreműködésével tisztázódnak a félreértések, a ta-

nári törvényszék felmenti a kisdiákot a vádak alól. De Misi elhatározása már megmásíthatat-lan: elmegy Debrecenből, és másutt akarja szolgálni a legnemesebb eszméket.

A válasz 4 pontot ér.A 3. feladat összesen 19 pontot ér.

Összesen: 53 pont

irodalom 8 kk.indd 93 2010.10.11 12:21:54

94


„Az embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet” – 2. (Babits Mihály, juhász Gyu-la, Kosztolányi Dezső, Tóth árpád, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula)

1. Összekeveredtek az alkotókhoz tartozó művek, helyszínek, személyek, motívumok, események, tár-gyak, kifejezések. Tegyél rendet köztük! Írd a számokat a táblázat megfelelő helyére! 1. Magyar táj, magyar ecsettel, 2. Édes Anna, 3. Milyen volt…, 4. Szabadka, 5. Szeged, 6. Körúti hajnal, 7. Curriculum vitae, 8. Sárvári Anna, 9. a klasszikus (görög–római) kultúra nagy tisz-telete, 10. Debrecen, 11. Messze… messze…, 12. Jókai és Mikszáth hagyományát folytatta, 13. az irodal-mi karikatúra mestere, 14. Hazám!, 15. 1883–1937, 16. József Attila atyai jóbarátja

Alkotó Az alkotóhoz tartozó helyszín, személy, esemény, mű, kifejezés

Babits Mihály 7., 9., 11., 14.

Juhász Gyula 1., 3., 5., 8., 15., 16.

Kosztolányi Dezső 2., 4.

Tóth Árpád 6., 10.

Karinthy Frigyes 13.

Krúdy Gyula 12.

Az 1. feladat 16 pontot ér.

2. Mely költeményekre jellemzőek a következő megállapítások? Nevezd meg az alkotót és a mű címét! Írj legalább még egy-egy ismertetőjegyet a versről!a) A vers egyfajta számvetés, amelyben a lírai én koncentrikus körök mentén jut el a világegyetemkép-

hez.Költő: Babits Mihály Cím: Hazám!Ismertetőjegy: Pl.: A vers megírását az 1920-ban megkötött, Magyarországra nézve súlyos követ-kezményekkel járó trianoni békeszerződés inspirálta.

b) Az elégiában a szerelem elmúlásának mély fájdalma vonul végig. A természet képei segítenek elő-hívni a szeretett nő alakját a költő emlékezetébe. Költő: Juhász Gyula Cím: Milyen volt…Ismertetőjegy: Pl.: Anna alakja tünékeny, s a költőben is már csak egyre halványuló emlékképek-ben él tovább múzsája.

c) Versszakjai állóképszerűek, az igék hiánya, a névszók gyakorisága szinte kiiktatja a versből a moz-gást. Költő: Babits Mihály Cím: Messze… messze…Ismertetőjegy: Kilenc versszakában nyolc ország képeslapszerű, tökéletes tömörségű jellemzése rajzolódik ki.

Minden költő és cím 1-1 pont, az ismertetőjegy 2-2 pont, összesen 12 pont.

irodalom 8 kk.indd 94 2010.10.11 12:21:54

95


3. Kösd össze az idézetet a költői kifejezőeszközzel! „Bús donna barna balkonon alliterációmereng a bíbor alkonyon.”„Angolhon. Hidak és ködök. felsorolásSok kormos kémény füstölög.”„Lelkem madár, tág egek lakója…” áthajlás„Cégérek, kancsók, ó kutak, metaforahízott polgárok, szűk utak”.„A szürke fűzfák egyre komorabban megszemélyesítésGuggolnak a bús víz holt ága mellett.”

Minden jó párosítás 1-1 pont, az első és az utolsó esetén pluszpont adható.Összesen 5 (+2) pont adható.

4. Válaszd ki Karinthy Frigyes egyik művét, és mutasd be azt egy hetedikes iskolatársadnak hat-nyolc mondatban!

Értelemszerűen.

A válasz 8 pontot ér.Összesen: 41 pont

„Az embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet” – 3. (Tamási áron, józsef Attila, Radnóti Miklós)

1. Válassz ki egy szereplőt Tamási Áron megismert műveiből, és írj róla négy-hat mondatos szócikket a Ki kicsoda az irodalmi művekben? című kislexikon számára!

Értelemszerűen.A válasz 6 pontot ér.

2. Töltsd ki a József Attila életéhez készült vázlatot további adatokkal, információkkal! (Mindegyik pont-hoz legalább két információt írj!)Születése ideje és helye: 1905. április 11., Budapest.Szülei: Pőcze Borbála, édesapja József Áron, szappanfőző munkás.Iskolái: Makón járt gimnáziumba, majd Budapesten érettségizett. 1924 őszén beiratkozott a szege-di egyetem magyar–francia–filozófia szakára. Tiszta szívvel című verse miatt az egyetem nyelvész- professzora, Horger Antal eltanácsolta a tanári pályáról. Bécsben folytatta tanulmányait. 1926-ban Hatvany Lajos támogatásával került ki Párizsba, a Sorbonne-ra.Gyermekkorának meghatározó emlékei: édesapja 1908-ban elhagyta a családját, ezért édesanyja embertelen önkizsákmányolással tartotta el az övéit. Sokat nélkülöztek.

– Ötévesen Öcsödre került nevelőszülőkhöz, még a nevét is megkérdőjelezték, Pistának szólították. – Tizennégy éves volt, amikor meghalt az édesanyja. Egész életében, még a párkapcsolataiban is

elveszett édesanyját kereste. Irodalmi munkássága (pl. indulás, pártfogó, állomások, művek, kötetek): Tizenegy évesen írta első versét, címe: Kedves Jocó!

– Juhász Gyula segítségével jelent meg első verseskötete a Szépség koldusa címmel. – Tiszta szívvel című verse miatt eltanácsolták a tanári pályáról. – Verseskötetei: Szépség koldusa; Nem én kiáltok; Nincsen apám, se anyám; Döntsd a tőkét, ne

siránkozz; Külvárosi éj; Medvetánc; Nagyon fáj.

irodalom 8 kk.indd 95 2010.10.11 12:21:54

96


– 1936-ban Szép Szó címmel irodalmi folyóiratot szerkesztett.Magánélet (pl. szerelmek): Szerelmi kapcsolatai nem tartottak sokáig, érzelmei is alig találtak vi-szonzásra. 1930-ban megismerkedett Szántó Judittal, akivel hat évig élettársi kapcsolatban élt.


3. A következő megállapítások Radnóti Miklós életére, munkásságára vonatkoznak. Döntsd el, igazak-e (I) vagy hamisak (H)! A hamis adatokat húzd alá, és javítsd föléírással!

1909.Budapesten született, 1919. május 5-én. Születése édesanyja és ikertestvére életébe került. HAz avantgárd költőkkel, köztük Kassák Lajos alkotásaival való megismerkedése nagy hatással volt Radnóti stílusának alakulására. I1940-ben vitték először munkaszolgálatra, majd a következő évek során többször is. I1944. november 9-én a Győrhöz közeli településnél huszonkét társával együtt kivégezték. IA Nem tudhatom című vers indítása egyszerű szavakba öntött, mégis gyengéd vallomás a lírai én érzéseiről. I

időmértékesA Hetedik ecloga magyaros, ütemhangsúlyos verselésű mű. H

Az igaz-hamis állítások 1-1 pontot érnek, a hibajavítás 1-1 pont. A feladat 8 pontot ér.

4. Rendezd témakörök szerint a megismert Radnóti-verseket egy-egy találó cím alatt! Adj önállóan nevet a csoportoknak!a) Hűség a szülőföld iránt vagy Vallomás a hazaszeretetről

Verscím: Nem tudhatomb) A halál és az idill költeményei

Verscím: Hetedik eclogac) A hitvesi költészet versei

Verscím: Tétova ódad) A halál költeményei vagy A háború embertelensége

Verscím: RazglednicákA feladat 8 pontot ér.

5. József Attila vagy Radnóti Miklós versei közül válassz ki egyet, és végezd el a vázlatos elemzését a táblázat szempontjai segítségével!

józsef Attila: Tiszta szívvel

Keletkezés 1925. A Nincsen apám, se anyám kötet címe a vers első sorával azonos.Műfaj dal

Szerkezete – gondolatmenete

1–2. versszak: A lírai hős élethelyzetét összegzi. Egyedül a fiatalságával rendelkezik, amelyet el is adhat. 3–4. versszak: Ha az ördögnek adja el a lelkét, a bűn felé fordul a tiszta lelkű ifjú. Ekkor lesújt rá a törvény. Halál vár az egykori tiszta szívű ifjúra.

Hangnem szemrehányó, kihívó, dacosStílus expresszionistaVerselés ütemhangsúlyos (kétütemű hetes)

A feladat 14 pontot ér.Összesen: 48 pont

irodalom 8 kk.indd 96 2010.10.11 12:21:54

97


Félévi szövegértés

1. Töltsd ki az I. szakasz alapján az interjú alanyáról az adatlapot!Neve: Lőrincz L. László Nemzetisége: magyarIskolai végzettsége: egyetem (mongol szak) Tudományos fokozata: kandidátus

Minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont.

2. A szövegben kiemeltük és megszámoztuk az idegen szavakat. Írd a meghatározások mellé a kockákba a megfelelő idegen szó sorszámát!

3. Választott megjelenés, (öltözködési) stílus.4. Gyakorlatias, célszerű.1. Másképpen, azaz, igazi nevén.2. Tudományos fokozat; olyan kutató, tudós, aki akadémiai fokozatot szerzett.5. Kevésbé igényes, tömegtermelésre és tömeges fogyasztásra szánt (alkotás).


3. Írd be a (szövegben ...-tal jelölt) helyükre az V. szakaszból kihagyott és itt felsorolt kötőszavakat! (Ügyelj a mondatkezdő nagybetűkre!)

egyrészt, amikor, inkább, mert, deV. – Úgy veszem észre, hogy hatvan százalékban a nők köréből. egyrészt ők valószínűleg többet ol-vasnak a férfiaknál. Másrészt a főszereplőm, aki, előrebocsátom: nem én vagyok, nos, ő vagány fiú, de nem brutális. Tiszteli a hölgyeket, nem balhézik, inkább a csavaros eszével küzdi le a nehézségeket. Női ideállá igyekeztem formálni a személyiségét. Amikor hölgyekkel beszélgetek, mindig elmondják, hogy az én könyvemet szívesen adják a gyerekek kezébe, mert bűntény és nyomozás ugyan van benne, de sehol sem fordul elő káromkodás. ez az egyik alapelvem. Bánatom, hogy a fiatal olvasók száma csökken, amelyben az elektronikus média nyilván közrejátszik, de szerintem az olvasástanítás módsze-rével is lehetnek problémák. [...]


4. Ugyancsak az V. szakaszban azt mondja az író: ez az egyik alapelvem. Mire gondol, mire vonatkozik az „ez” kötőszó? Karikázd be a helyes válasz betűjelét!

a) Bűntény, nyomozás mindig legyen a regényben.b) Sehol se forduljon elő káromkodás a regényben.c) A regény a gyerekek kezébe adható legyen.


5. Döntsd el az állításokról, melyik igaz és melyik hamis! Tegyél X-et a megfelelő kockába!Igaz Hamis

a) Az író elmondta magáról, hogy igazából nem szeret nyakkendőt kötni, ezért visel zsinórnyakkendőt. X

b) Az író azért változtatta meg az írói nevét, mert nem szerette volna, ha megtudják róla, hogy kalandregényeket is ír. X

c) Az író szerint több nő olvassa a könyveit, részben azért, mert a nők valószínűleg többet olvasnak a férfiaknál. X

d) Az író úgy igyekszik megformálni regényei férfi főszereplőjét, hogy a nők számára rokonszenves legyen. X


irodalom 8 kk.indd 97 2010.10.11 12:21:54

98


6. Karikázd be a helyes válasz betűjelét!Melyik évszakban szokott az író utazni?

a) Általában tavasszal.b) általában télen.c) Nem kötődik évszakokhoz, bármikor.

Mikor, milyen regényeket írt?a) Korábban ifjúsági és tudományos-fantasztikus regényeket, manapság kalandregényeket írt.b) Mindig is kalandregényeket írt.c) Manapság a legszívesebben ifjúsági regényeket ír.

Mit jelent az „elektronikus média” kifejezés?a) Az elektronikus úton működő tömegkommunikáció összességét (pl. rádió, tévé, DVD-k,

internet).b) A számítógépes játékokat.c) A fiatalok körében népszerű hangoskönyveket.

Milyen jelenséggel hozza kapcsolatba az író az elektronikus médiát az V. szakaszban?a) Azzal, hogy a nők olvasnak többet.b) Azzal, hogy a fiatalok egyre kevesebbet olvasnak.c) Azzal, hogy a fiatalok (gyerekek) egyre nehezebben tanulnak meg olvasni.


7. Jellemezd az író munkamódszerét saját szavai (a IV. szakasz) alapján!Karikázd be a helyes válasz betűjelét!Milyen a munkatempója?

a) Megfontoltan, körülményesen ír új szöveget.b) Átlagos tempóban dolgozik.c) Gyorsan ír.

Mikor, mennyi időt szán naponta az új fejezetek megírására?a) Reggel (nyolc körül), bő két órát.b) Minden délután ezzel kezd.c) A meglévő részek javítgatása után kb. ugyanannyit, mint azokra.

Hányszor vesz elő egy szöveget?a) Mindig csak egyszer, leírja, azután nem szeret rajta változtatni.b) Ritkán megesik, hogy többször is, de általában csak egyszer, amikor megírja.c) Többször (legalább kétszer), sokat bíbelődik a piszkozatokkal.

Milyen szerepet töltött be a VII. szakasz szerint a kéthónapos Srí Lanka-i utazás a munkájában? a) Kipihente magát, hogy újabb lendületet kapjon az íráshoz.b) Megismerte a környezetet, így készült fel a következő regénye megírására.c) Előkészítette vele a következő, kubai utazását.

Minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont.Összesen: 27 pont

irodalom 8 kk.indd 98 2010.10.11 12:21:54

99


Az 1945 utáni magyar irodalomból – 1.

1. Írd a karikatúrák alá a politikusok nevét, akiket ábrázolnak!

Rákosi Mátyás Kádár jánosMinden helyes válasz 1 pont, összesen 2 pont.

1948 (’49)–1956 c) a) b) 1956–1989

d) e) f)

2. A diagram körei a politikusok nevével fémjelzett időszakokat jelképezik.a) Írd melléjük a vonalakra a kezdő és a befejező dátumokat!

Minden évszám 1 pont (1956 egyszer ér pontot!), összesen 3 pont.

b) Helyezd el a fogalmak számát a diagramban!

1. szovjet befolyás, 2. „puha” diktatúra, 3. „csengőfrász”, 4. Államvédelmi Hatóság, 5. „három T”, 6. kommunista diktatúra


3. Írd a vonalra a képen látható író nevét és a művének a címét, amelyre a kulcsszavak utalnak!

az auschwitzi munkatábor, holokauszt, Nobel-díjAz író: Kertész imre; a mű: Sorstalanság


irodalom 8 kk.indd 99 2010.10.11 12:21:54

100


3. A képeken három írót láthatsz, akiknek egy-egy művéről tanultál.

Örkény istván Szabó pál Bacsó péter

1. Örkény istván____________________

a szerző neve2. in memoriam dr. K. H. G. 3. egyperces (novella)_____________________________________________

a mű címe műfaja

4. dr. K. H. G. 5. munkatábor 6. a világháború_______________________________________________________________

főszereplő helyszín idő

7. német irodalom (Hölderlin...) 8. fölény 9. monogram 10. csattanó___________________________________________________________________________

7–10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben)VAGY:

1. Szabó pál____________________

a szerző neve

2. Falusi történet 3. elbeszélés_____________________________________________

a mű címe műfaja

4. Cseppentő Gergely 5. egy magyar falu 6. az ötvenes évek_______________________________________________________________


7. beszolgáltatás 8. feljelentés 9. leleplezés 10. „káderlap”___________________________________________________________________________

7–10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben)VAGY:

1. Bacsó péter____________________

a szerző neve

2. A tanú 3. regény/film_____________________________________________

a mű címe műfaja

4. pelikán józsef 5. település a Dunánál 6. az ötvenes évek_______________________________________________________________


7. magyar narancs 8. szatíra 9. koncepciós per 10. paródia___________________________________________________________________________

7–10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben)Minden helyes válasz 1 pont, összesen 10 pont.

irodalom 8 kk.indd 100 2010.10.11 12:21:55

101


4. Írj rövid, 5-6 mondatos ajánlót/„lebeszélőt” a „piramisban” ábrázolt műről a piramisban szereplő ada-tok, kulcsszavak felhasználásával! Fogalmazásodban figyelj a következőkre:Ne a mű cselekményét próbáld elmesélni, legfeljebb utalj rá! Derüljön ki egyértelműen írásodból, mi-ért ajánlod vagy nem ajánlod a művet! Olyan ismerősödnek írj, aki nem olvasta, nem ismeri a művet! (Ügyelj rá, hogy így is értse, miről beszélsz!)

A feladat 5 pontot ér.

A megoldást a felsorolt szempontok, illetve a nyelvi minőség figyelembevételével értékeljük 5 fokú skálán az osztályozási gyakorlatnak megfelelően. (0 pontot a hiányzó vagy a témában értékelhetetlen megoldás-ra adjunk.)

Összesen: 28 pont

Az 1945 utáni magyar irodalomból – 2.

1. A képen látható költő, író egyik általad olvasott verséből idéztünk. Ki a költő, és mi a vers címe?

„Hol zsarnokság van,ott zsarnokság vannemcsak a puskacsőben,nemcsak a börtönökben,...”

Az író (költő) neve:illyés GyulaA vers címe:egy mondat a zsarnokságról


2. Milyen történelmi eseményekhez kapcsolható a vers első megjelenése?Az 1956-os forradalomhoz.


3. Mit jelent az, hogy a vers az esemény előtt és az esemény után is hosszabb időre „a fiókba került”?nem került nyomtatásra, sőt, a nyilvánosság elé sem.


4. Írd a versben kihagyott helyekre a hiányzó szavakat!Petri György: MondogatnivalóCipőmre nézek: fűző benne!Nem lehet, hogy ez börtön lenne.


5. Írd le röviden a fogalmak mellé, hogyan kapcsolhatók a vershez!epigramma: A vers rövidsége, tömör, csattanós formája miatt tekinthető epigrammának.ráolvasás: A ráolvasás műfajára utal a vers címe.A megfogalmazásnak természetesen ne ezt a szintjét várjuk el a diákoktól; a tartalmában megfelelő választ értékeljük!


irodalom 8 kk.indd 101 2010.10.11 12:21:55

102


6. Fogalmazd meg röviden, miért lehet a verset „korképnek” nevezni! (Emlékeztetőül/gondolatindítóként megadunk néhány fogalmat: történelmi helyzet, tartós helyzet, létállapot. Ezeket nem kell használnod, de használhatod is a magyarázatban.)A versben a költő egy tartósnak megélt, a társadalom egészére értelmezhető létállapotot jelenít meg.A megfogalmazásnak természetesen ne ezt a szintjét várjuk el a diákoktól; a tartalmában megfelelő választ értékeljük!


7. A képeken három írót láthatsz, akiknek egy-egy művéről tanultál.

Hajnóczy péter Gion nándor Sütő András

Építs fel „történetpiramist” az egyik író olvasott művéről az alábbiak szerint:– Válogasd ki a felsoroltak közül és írd be a 3., illetve az 5–10. helyre a megfelelő adatokat! – Egészítsd ki a „piramist” a szerző nevével (1.), a mű címével (2.) és a főszereplő nevével (4.)!

1. Hajnóczy péter____________________

a szerző neve

2. Munkaterápia 3. „állatmese” („mesenovella”)_____________________________________________

a mű címe műfaja

4. a csavargó sün 5. egy mesebeli erdő 6. az 1960-as, ’70-es évek_______________________________________________________________


7. kiközösítés 8. példázat 9. korkép 10. csattanó___________________________________________________________________________

7–10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben)

irodalom 8 kk.indd 102 2010.10.11 12:21:55

103


VAGY:1. Sütő András

____________________a szerző neve

2. jön az erdő 3. önéletrajzi elbeszélés_____________________________________________

a mű címe műfaja

4. az elbeszélő gyermekként 5. erdély 6. az 1930-as évek_______________________________________________________________


7. anyanyelv 8. felfedezés 9. csalódás 10. kísérlet___________________________________________________________________________

7–10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben)

VAGY:1. Gion nándor

____________________a szerző neve

2. Szomorú langaléta négerek 3. elbeszélés_____________________________________________

a mű címe műfaja

4. M. H. j. 5. a volt jugoszlávia 6. az 1990-es évek_______________________________________________________________


7. délszláv háború 8. hőstett 9. havannai emlék 10. magány___________________________________________________________________________

7–10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben)Minden helyes válasz 1 pont, összesen 10 pont.

8. Írj rövid, 5-6 mondatos bemutatkozást a „piramisban” ábrázolt mű egyik szereplőjének nevében a pira-misban szereplő adatok, kulcsszavak felhasználásával! Fogalmazásodban figyelj a következőkre:ne a mű cselekményét, a szereplő cselekedeteit próbáld elmesélni, legfeljebb utalj rá! ne írj olyat, amit a szereplő nem tudhat, vagy nem mondana magáról! nevezd meg a szereplőt! Derüljön ki írásodból minél több a szereplőről (jelleméről, gondolatairól), a többi szereplőhöz fűződő kapcsolatairól, véle-ményéről! Olyan ismerősödnek írj, aki nem olvasta, nem ismeri a művet! (Ügyelj rá, hogy így is értse, miről beszélsz!)


A megoldást a felsorolt szempontok, illetve a nyelvi minőség figyelembevételével értékeljük 5 fokú skálán az osztályozási gyakorlatnak megfelelően. (0 pontot a hiányzó vagy a témában értékelhetetlen megoldásra adjunk.)

Összesen: 24 pont

irodalom 8 kk.indd 103 2010.10.11 12:21:55

104


Év végi felmérés

1. Ha helyes sorrendbe teszed a betűket, a tanév során megismert műveknek a címét kapod. Jegyezd le őket, majd írj két-két mondatot a művekről!

MMEEEESSZSSZ: Messze… messze…– Babits Mihály költeményének kilenc versszakában nyolc ország képeslapszerű, tökéletes tömörségű

jellemzése rajzolódik ki.– A versszakok állóképszerűek, az igék hiánya, a névszók gyakorisága többnyire kiiktatja a versből

a mozgást. AAMGYRAUAGRNO: A magyar Ugaron– A magyar Ugaron című vers központi költői képe, az ugar, az elmaradott, félfeudális Magyarország

metonímiájává vált.– 1906-ban, az Új versek kötet A magyar Ugaron ciklusában jelent meg.

NMTMTDEUAOH: Nem tudhatom– Radnóti Miklós hazaszeretetről szóló vallomása 1944-ben keletkezett.– A költemény indítása egyszerű szavakba öntött, gyengéd vallomás a lírai én érzéseiről.

Minden cím 1-1 pont, az ismertetőjegy 2-2 pont, összesen 9 pont.

2. Ismerd fel az idézetekben található szóképeket!„Elért az Ősz és súgott valamit…” megszemélyesítés„Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága…” hasonlat„Hálót fon az est, a nagy, barna pók…” megszemélyesítés, metafora

Minden szókép 1-1 pont, összesen 4 pont.

3. Melyik szereplő, mű stb. írhatta a következő játékos feladványokat? Nevezd meg a megfejtéshez kap-csolódó írót, költőt is!a) Egy új korszakot nyitottam a magyar irodalom történetében. Szerzőm erős kritikát kapott miattam.

Nem csodálom, hisz verseim merész hangvételűek, ostorozóak, bírálóak. Az irodalomtörténészek szerint új értékrend, új kifejezésmód született 1906-ban, velem kezdődött el a modern magyar köl-tészet időszámítása. Új versek – Ady endre

b) Debrecenben játszódom, az 1892-es évben. Kis hősöm szegény, egyszerű szülők gyermeke. Íróm saját önéletrajzi vonásait is beleszőtte történetembe. Légy jó mindhalálig – Móricz zsigmond

c) A II. világháború idején keletkeztem, abban az évben, amikor költőm életét vesztette. Kétszavas cí-mem egy tagadószóból és egy igéből áll. Hazaszeretetről szóló vallomásomat a fa motívum teszi még szemléletesebbé. Nem tudhatom – Radnóti Miklós

Minden cím és költő 1-1 pont, összesen 6 pont.

4. Mutasd be szélesebben vett lakóhelyed, régiód az alábbi szempontok szerint!a) Hol húzódnak a határai, mely tájegységek tartoznak hozzá?b) Mely település(ek) játszik (játszanak) központi szerepet az életében?c) Nevezz meg egyet a régióban található kulturális intézmények közül (pl. felsőoktatási intézmény

– egyetem, főiskola –, színház, múzeum, kutatóintézet, nyomda, könyvkiadó stb.)! (Név + település!)d) Nevezz meg egy irodalmi emlékhelyet a régióban, vagy egy írót, költőt, aki a régióhoz kötődik!


irodalom 8 kk.indd 104 2010.10.11 12:21:55

105


5. Mutass be egy a régiódhoz, környezetedhez köthető irodalmi vagy filmes műalkotást a megadott szem-pontok szerint!a) Az alkotó(k) neve:b) Az alkotás címe:c) Az alkotás műfaja:d) Hogyan köthető a régióhoz?e) Melyik időszakban/korszakban keletkezett?f) Melyik időszakban/korszakban játszódik?g) Mi a témája?h) Kik a szereplői?


6. Egy barátod/barátnőd azt a feladatot kapta, hogy készítsen tablón portrét egy 20. századi magyar íróról.Segíts neki! Fogalmazz meg neki öt tanácsot arról, mit és hogyan használjon fel a tablón!

Minden szempont megadása 1 pont, a hogyan leírása 1 pont, összesen 10 pont.

Megoldási minta a munkafüzet 100. oldala alapján; természetesen értékeljünk más szempontokat, megoldásokat is, amelyeket a diákok az órai, otthoni munka során figyelembe vettek. a) Fontosabb események, személyek, adatok az életében vázlatosan, ábrán (ne ez legyen az egyetlen).b) 1-2 róla szóló történet, olyan, amelyik elárul valamit emberi, írói karakteréről, a megfelelő kiegészí-

téssel, magyarázattal.c) 1-2 műve, amelyik valamilyen (tartalmi, formai) szempontból jellemző rá, ennek a jellegzetességnek

a bemutatásával.d) 1-2 kép, amelyik jellegzetes eseményen, helyzetben stb. mutatja, magyarázatokkal.e) Kortársaktól, későbbi korokból való idézetek, forrásmegjelöléssel, magyarázattal.

A megfogalmazásnak természetesen ne ezt a szintjét várjuk el a diákoktól; a tartalmában megfelelő választ értékeljük!

Összesen: 41 pont

Év végi szövegértés

1. A beszélgetésre egy színdarab előadása adott alkalmat.Írd a vonalra a darab szerzőjének nevét és a darab címét!(William) Shakespeare: Rómeó és júlia


2. Karikázd be a helyes válasz betűjelét! Hol tartották az előadást, amely alkalmat adott a beszélgetésre?

a) Budapestenb) Kiskunfélegyházánc) Valahol külföldön

Hogyan fogadta a közönség az előadást?a) Hangosan fejezte ki a nemtetszését.b) Egykedvűen, csak megszokásból tapsoltak.c) nagy tetszéssel, erőteljes tetszésnyilvánításokkal.

irodalom 8 kk.indd 105 2010.10.11 12:21:56

106


Hány szereplője volt az előadásnak?a) kettőb) négyc) sok

Hány szereplője van a darabnak?a) kettőb) négyc) sok


3. A szövegben kiemeltük és megszámoztuk az idegen szavakat. Írd a meghatározások mellé a kockákba a megfelelő idegen szó sorszámát!

6. Egy szereplő hosszabb, egyedül elmondott szövege.2. Kétszereplős jelenet.3. A darab mulatságos, gúnyos átirata, paródiája.4. A színpadi mozgások tervezését végző, betanulását segítő szakember.1. A darab előadásának színpadi lehetőségeit bemutató.5. A műben (darabban) megalkotott jellem, szereplő.


4. Egészítsd ki a táblázatot a szövegben szereplő adatok alapján! Ha valakiről valamelyik adat nem derül ki, a megfelelő helyen jelöld X áthúzással!

Férfi főszereplő Női főszereplő Dramaturg Koreográfus

Név Rudolf péter nagy-Kálózy eszter Vámos Miklós Horgas ádám

Életkor ötven negyvennégy X X

A dramaturg és a koreográfus életkoránál csak az X-szel kihúzott cellát tekintsük helyes válasznak, az üresen hagyottat ne!


5. Döntsd el az állításokról, melyik igaz és melyik hamis! Tegyél X-et a megfelelő kockába!igaz Hamis

a) Az I. szakaszból kiderül, hogy az előadás a közönség számára egyszerre volt mulatságos és megható. X

b) A III. szakaszban Rudolf Péter azért mondja, hogy a darab „átjáróház”, mert a színészek folyton ki-be járnak a színpadon. X

c) A IV. szakaszból kiderül, hogy Nagy-Kálózy Eszter nem annyira szívesen játssza Júlia dajkáját az előadásban. X

d) A IV. szakaszban Rudolf Péter azért mondja Shakespeare-ről, hogy „olyan dús, olyan gazdag”, mert azt gondolja, hogy nagy vagyona volt. X


irodalom 8 kk.indd 106 2010.10.11 12:21:56

107


7. A szöveg címében szerepel a műfajának a megjelölése, amelyet szándékosan kihagytunk. Karikázd be annak a meghatározásnak a betűjelét, amelyikben az a műfaj szerepel, amelyik a ... helyére kerül hetne!a) A szöveg műfaja interjú, amelyben az újságíró kérdéseire az interjúalanyok válaszolnak.b) Az írás tudósítás, amelyben az újságíró egy érdekes kulturális eseményről ad hírt.c) A részlet hirdetés, amelynek az a célja, hogy minél több ember figyelmét felhívja egy színházi elő-

adásra.A feladat 1 pontot ér.

8. Az olvasott szöveg részlet, nem teljes egész. Mit gondolsz, milyen irányban, hogyan folytatódik a beszélgetés? Karikázd be a helyes válasz betűjelét!a) Továbbra is az előadás marad a központi téma.b) elkanyarodik a beszélgetés az előadástól, más kérdések kerülnek szóba.c) A beszélgetés vezetője a következő mondatban elköszön a színészektől.

A feladat 1 pontot ér.Összesen: 28 pont

irodalom 8 kk.indd 107 2010.10.11 12:21:56


Tartalom

Bevezető gondolatok ...........................................................................................................................3A 8. évfolyamos irodalom taneszközök szerkezete, felépítése, módszertani javaslatok, óratervek ...................................................................................4Tanmenetjavaslat ................................................................................................................................45Útmutató a munkafüzet feladatainak megoldásához ...................................................................82Megoldókulcs a feladatlapokhoz .....................................................................................................92

irodalom 8 kk.indd 108 2010.10.11 12:21:56

Documents

TANÁRI KÉZIKÖNYV AZ IRODALOM 8. TANKÖNYVHÖZ · Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz 6 A Párisban járt az Ősz című vers feldolgozása nyo-mán ismerkednek meg