Adamikné dr. Jászó Anna – dr. Gósy Mária – Lénárd András

TANÍTÓI KÉZIKÖNYVa

Mesék csodái címû

1. osztályos taneszközcsaládhoz

1

Alkotó szerkesztõ:Adamikné dr. Jászó Anna

Felelõs szerkesztõ:Török Ágnes

ISBN 963 657 132 5©

Adamikné dr. Jászó Annadr. Gósy MáriaLénárd András

1997

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

2

Felelõs vezetõ:Ballér Judit ügyvezetõ igazgató

1155 Budapest, Tóth István utca 97.

Bevezetõ

„Ismeret csak akkor lehet valami, hamaga mögött hagyja a szubjektívérzéki feltételezettséget, s az észt,az általánost és a törvényszerûtragadja meg a dolgokban.”

(Gadamer: A szép aktualitása)

Kedves elsõs tanító! A mesék csodái címû ábécéhez készült kézikönyvet tartja a kezében. Ki -csi gyerekekhez szól ez az ábécé, ezért uralja a mesevilág, s ezért van tele szebbnél szebb képek-kel. A kicsi gyerek képzeletére és érzékeire kíván hatni, de azzal a szándékkal, hogy bontakozóeszéhez is szóljon, felfedvén az írás törvényszerûségeit. A beszéd és a nyelv, az olvasás és az írásismeretét közvetíti: játékosan, de a lényegre törõen és következetesen.

Az elsõ iskolaév, az elsõs tanító meghatározó jelentõségû a gyermek életében, éppen ezért aszokottnál aprólékosabban szeretnénk munkáját segíteni. Kézikönyvünk rendhagyó formájú lett-tulajdonképpen nem is könyv alakú, hanem egy dosszié, melynek anyagát tetszés szerint lehet cso-portosítani, kiemelni, bõvíteni. Sok óravázlatot készítettünk – fõképpen a tanítót próbáló, igennehéz elõkészítõ szakaszhoz –. külön lapokon, hogy a tanító az órán az ábécéskönyv megfelelõ ol-dalához illeszthesse õket; s késõbb saját óravázlataival is kiegészíthesse a gyûjteményt. A kézi-könyv – maradjunk meg ennél a hagyományos elnevezésnél – az alábbi egységeket tartalmazza:

– a NAT-hoz készített integrált magyar nyelvi és irodalmi program elméleti háttere;– a NAT-hoz készített integrált magyar nyelvi és irodalmi program rövid ismertetése;– az elsõ iskolaév magyar nyelvi és irodalmi programjának ismertetése;– differenciálás: foglalkozás az átlagostól eltérõ gyerekekkel;– az elsõ iskolaév magyar nyelvi és irodalmi tanmenete;– óravázlatok;– olvasólapok a gyakorláshoz és a differenciált foglalkozásokhoz;– felmérõlapok a hangos olvasáshoz és az íráshoz.

3

A NAT-hoz készített integrált magyar nyelvi és irodalmiprogram elméleti háttere

„Az anyanyelv és irodalom tanítása egyrészt az anyanyelvi kultúra, másrészt az irodalmi mûvelt-ség alapozását szolgálja” – olvashatjuk a NAT-ban (16). Sokkal több ennél: a magyar nyelvi és iro-dalmi program a tanulók személyiségfejlõdését kibontakoztató pedagógiai folyamat része (4), aztis mondhatnánk, hogy a legfontosabb eleme. (Ezek a gondolatok bõven ki vannak fejtve. Az anya-nyelvi nevelés módszerei c. fõiskolai tankönyvnek az olvasásról szóló fejezetében.)

A tanulók személyiségfejlesztését az iskola pedagógiai programja szolgálja, melynek kulcsfo-galmai:

beszéd, munka, játék, ünnep.Ezek a fogalmak nagyon fontosak, ezért jelen kell lenniük minden iskolai tantárgyban, át kell

hatniuk az iskolai munkát. A beszéd, a kommunikáció az emberi társadalom létrehozója és fenn-tartója. Ha az iskolai életben nézzük a fontosságát, mindenekelõtt azt mondhatjuk, hogy a jó szín-vonalú beszéd – beszédprodukció és beszédpercepció – az olvasás-írás tanításának, sõt az egésziskolai munkának az alapja. Mint ahogy a beszéd, a munka is kizárólag az ember sajátossága: cél-ratörõ, tudatos, kitartó tevékenység. Csak az ember rendelkezik a célkitûzõ tudattal, csak az em-ber tudja megtervezni a tevékenységét, s ez a tevékenység tartja fenn a társadalmat. Egész éle-tünkben dolgoznunk kell, s erre a munkára készít fel az iskola. A játék, ez a minden élõlényre jel-lemzõ, örömteli mozgás ellensúlyozza a munka komolyságát. Az ünnep pedig egy olyan kommu-nikáció, melyben mindenki részt vesz, akár családi, akár közösségi ünnepekrõl van szó.

Beszélni, dolgozni, játszani, ünnepelni annyi, mint embernek lenni. Az iskola pedig embert ne-vel, ezért hatja át a tevékenységét a beszéd, a munka, a játék, az ünnep.

Az elsõ osztály magyar nyelvi és irodalmi programja a beszéd fejlesztésével kezdõdik, s mind-végig szem elõtt tartja a kommunikációs képességek kibontakoztatását. Áthatja a játékosság, já-tékos jellegét fokozza a mesevilág jelenléte. Ugyanakkor minden egyes nap feladatot – munkát –is ad a gyereknek, egyelõre még keveset, könnyen teljesíthetõt. A tankönyv végén pedig egy kisszöveggyûjtemény található az ünnepségekhez, olyanokhoz, mint karácsony, újév, húsvét, anyáknapja, március 15. A jeles napok köre évrõl évre bõvül az egyes olvasókönyvekben.

Az iskolai tevékenység tulajdonképpen kétpólusú: egyrészt a gyerekre ügyel, a gyerek szemé-lyiségére, arra, hogy kifejezhesse önmagát: másrészt pedig ügyel az elsajátítandó tananyagra, ar-ra a kulturális örökségre, melynek ismerete szükséges a társadalomba való beilleszkedéshez. Aziskolai tevékenységnek kiegyensúlyozottnak kell lennie. Arra törekszünk, hogy programunk gyer-mek központú és személyiségfejlesztõ legyen egyrészt, másrészt pedig közvetítsen egy szükségesismeretanyagot és egy kultúrát.

A fentebb felvázolt szemléletnek megvan a pedagógiatörténeti háttere. Dióhéjban a következõkrõl vanszó. A 19. századi – elsõsorban a német herbartiánus pedagógiában – a tananyag volt a középpontban. A20. század elején jelentkezõ reformpedagógiai irányzatok a gyermeket helyezték a középpontba, s hevesenbírálták a 19. század pedagógiáját. E két véglet kiegyenlítõdött a harmincas években – elsõsorban a Jena-plan tevékenységében –, hiszen mindenki számára világos: a gyermeket kell a középpontba helyezni, értevagyunk, de meg kell õt tanítani az életéhez szükséges ismeretekre.

A 20. század második felében felgyorsulva megismétlõdtek 150 év folyamatai. Az ötvenes-hatvanas évek-ben a herbartiánus pedagógia megújításának lehettünk tanúi – az okokat és a körülményeket most ne fir-tassuk –, majd a hetvenes-nyolcvanas években egy, a század eleji reformtörekvésekre emlékeztetõ mozgal-mat figyelhettünk meg, illetõleg élhettünk át. A reformtörekvések sok szempontból felfrissítették az isko-lát, de tetemes károkat is okoztak.

Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy harmonikus, kiegyensúlyozott programokkal lehet harmoni-kus, kiegyensúlyozott személyiségeket nevelni. A szintézisteremtés ideje érkezett el. Az integráltmagyar nyelvi és irodalmi program egy szintézis létrehozására törekszik, kiegyensúlyozott. Leg-fõbb jellemzõje a kiegyensúlyozottság és a strukturáltság.

4

A NAT-hoz készített integrált magyar nyelvi és irodalmi program rövid ismertetése

A program jellemzõi

Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program– holisztikus szemléletû: biztosítja a tanulók személyiség- és képességfejlesztését;– tartalmazza az 1–6. osztály teljes anyagát, de meg is haladja a differenciálás, valamint az

egyénre szabott fejlesztés érdekében;– a NAT által meghatározott követelményrendszer alkalmazásával biztosítja a 4. és a 6. osztá-

lyok végén a magasabb iskolafokokba való átmenetet;– saját tanterv segíti a pedagógusok munkáját;– integrált szemléletû; feladatfüzetei egységbe ötvözik a tananyagot, tartalmazzák az összes fej-

lesztendõ területet– a feladatfüzet új típusú taneszköz –, az anyanyelven és az irodalmon kívül az Ember és társa-

dalom, valamint a Mûvészetek témakörök kapcsolódó részei is megtalálhatók bennük;– a tartós könyvhasználatot biztosítja: több egymás után következõ évfolyam is tanulhat a prog-

ram középpontját képezõ olvasó-, ill. tankönyvekbõl; tartós használatú feladatfüzeteket hasz-nál (tehát felszámolja a gazdaságtalan és költséges munkatankönyveket és munkafüzeteket);

– az olvasókönyvek és a tankönyvek kiállítása esztétikus, színes;– hatékony, egyszerû és olcsó;– koncentrál a Dinasztia Kiadó Mindennapok csodái c. környezetismereti tankönyvcsaládjával.

A programot nemcsak a kiegyensúlyozottság és szervezettség jellemzi, hanem sok szellemes ésújszerû megoldás is. Ismertetésükre az egyes taneszközök bemutatásakor kerítünk sort.

Fontosnak tartjuk azt a tényt, hogy mér az elsõs program írásakor tekintettel vagyunk az ötö-dik és a hatodik osztály anyagára. Ezzel csak azt kívánjuk érzékeltetni, hogy nagy vonalaiban tisz-tában vagyunk az egész program szerkezetével, s látjuk benne a részek helyét és az összefüggése-ket. Ez a szervezettség csakis ennek a programnak a sajátossága. Azt is fontosnak tartjuk megem-líteni, hogy a programot egy felkészült csapat írja, a lehetõ legjobb kombinációban: fõiskolai ta-nárok, tudományos kutatók, vezetõ tanítók, valamint gyakorló tanárok és tanítók. Mindegyikszerzõ olyan pedagógus, aki egész életét katedrán töltötte, a gyerekek között, és aki már számosegyéb mûvel bizonyította be tankönyvírói tehetségét.

5

A program szerkezete

Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program képességfejlesztési tevékenységének a szerkeze-tét az alábbi ábra szemlélteti:

Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program középpontját az olvasókönyvek képezik. Szö-vegválogatásuk körültekintõ: szövegeik egyrészt biztosítják a képességfejlesztést, másrészt értéke-ket közvetítenek. Nemcsak a klasszikus alkotásokat közlik, hanem felfrissítik a szöveganyagot: el-sõsorban gyermekirodalmi alkotásokból vett részletekkel. A feladatfüzetek és a nyelvtankönyvekindukciós szövegei és példái az olvasmányokhoz igazodnak.

A feladatfüzet új mûfaj: integrált feladatsorokat tartalmaz. Ennek a megoldásnak több elõnyeis van. Az eddig elszakított részterületek egységben, összefüggéseikben jelennek meg a tanulóelõtt. Ez a megoldás biztosítja igazán a nyelvtannak nyelvhasználat-központú tanítását. A gyere-kek a szokásos írásfüzetben dolgoznak, így nem romlik az írásuk, s megtanulják az írásmû elhe-lyezését a papírlapon. A tanítónak pedig egy lehetséges órafelépítést biztosít a feladatsor.

A feladatfüzet a 2. osztálytól kezdve csatlakozik az olvasókönyvekhez. Szerkezete a következõ:kommunikáció,kiejtéstanítás,beszédfejlesztés (szóbeli szövegalkotás),fogalmazás (írásbeli szövegalkotás),az olvasástechnika fejlesztése,a szövegértõ olvasás fejlesztése,szövegelemzés,a felolvasás fejlesztése,a memoriterek elõkészítése,írásfejlesztés,nyelvtan és helyesírás,,könyv- és könyvtárhasználat,a tanulás tanítása,a házi olvasmányok elõkészítése.

Látható, hogy a fejlesztendõ területek a NAT által megadott lehetõségeket követik, részlete-

6

kiejtés és beszéd(szóbeli szövegalkotás)

fogalmazás(írásbeli szövegalkotás)

kommunikációs képességek az olvasás és írás képessége

nyelvtan és helyesírás

OLVASÓKÖNYV

a szövegértõ olvasásképessége

a verstan, a stilisztika és apoétika alapozása szövegelemzés

a tanulás képessége memoriter és felolvasás

könyvtáshasználat házi olvasmányokkalfelkészítés az olvasásra

zõbb bontásban. A feladatok nem feltétlenül ebben a sorrendben szerepelnek; mindig úgy, aho-gyan az adott olvasmány és a tanítási cél kívánja. Nyelvtanból és helyesírásból csak annyi szerepela feladatfüzetben, amennyi nyelvtani ismeretet az adott szöveg feldolgozása megkíván. A nyelvta-ni anyag külön tankönyvben kap helyet, s a tantervben is külön óra áll rendelkezésre.

A program egységei

A program egyes tankönyvei és segédletei gondos tervezéssel egymásra épülnek, biztosítva ily mó-don a fejlesztõ tevékenységet. A tankönyvek és a segédletek évfolyamonként a következõk:

1. oszt. A mesék csodái – Ábécé és olvasókönyv (törpés ábécé). Hangoztató-elemzõ-összetevõmódszerû, szótagolható ábécéskönyv, párhuzamos írástanítással. Tartalma: mesék, részle-tek meseregényekbõl,fõszereplõi a törpék. Kísérõi: egy íráselõkészítõ munkafüzet, két írásfüzet elõírt mintákkal (egy a kisbetûkhöz,egy a nagybetûkhöz), tanítói kézikönyv.

2. oszt. A világ csodái – Fejlesztõ olvasókönyv. Tartalma: mesék, elbeszélések, versek, ismeret-közlõ szövegek. Témakörei: iskola, lakóhely, család, állatok, kert, mezõ, vizek, erdõk, a vi -lágmindenség; nagyjából minden hónapra jut egy téma.Kísérõi: egy integrált feladatfüzet, egy írásfüzet elõírt mintákkal (elsõsorban a kapcsolásgyakorlásához), nyelvtankönyv, tanítói kézikönyv.

3. oszt. Mesék földjén, hadak útján – A mesék és a mondák világa: a magyarság eredetmondá-ja, a történelem elõtti korok regéi, történelmi mondák az államalapításig, népmesék: a föld-rajzi helyekhez kapcsolódó regék és mondák; a szomszéd népekkel kapcsolatos mesék éstörténetek. Színhely: országunk és a Kárpát-medence.Kísérõi: egy integrált feladatfüzet, egy írásfüzet elõírt mintákkal, nyelvtankönyv, tanítói ké-zikönyv.

4. oszt. Mesék, mondák, igaz történetek – A mesék és a mondák világa. Történelmünkhöz kap-csolódó mondák és elbeszélések az államalapítástól napjainkig.Kísérõi: integrált feladatfüzet, nyelvtankönyv, tanítói kézikönyv.

5. oszt. Világjáró – irodalmi olvasókönyv. Mítoszok, mondák, mesék, elbeszélések, novellák,kisregények, regények. Az epikai mûnem megközelítõ teljességben magyar és világirodalmianyagon illusztrálva. Középponti olvasmány: János vitéz: Házi olvasmány: A Pál utcai fiúk.Kísérõi: egy integrált feladatfüzet, nyelvtankönyv, tanári kézikönyv.

6. oszt. Világjáró – irodalmi olvasókönyv. Történelmünkhöz és a világtörténelemhez kapcsoló-dó versek, elbeszélések és regények. A lírai mûnem. Középponti olvasmány: Toldi. Házi ol-vasmány: Egri csillagok.Kísérõi: egy integrált feladatfüzet, nyelvtankönyv, tanári kézikönyv.

Az 1. és a 2. osztály anyaga szoros kapcsolatban van egymással. Az elsõ két év egyetlen egysé-get alkot, a második év az elsõben elsajátított ismeretek begyakorlására szolgál. A többi évfolya-mon a páratlan évek anyaga összefügg egymással: szinkron szemlélet jellemzi, a mindenkori jelenbemutatása a feladat. A páros évek anyaga is összefügg: diakrón szemlélet jellemzi, a történelemfonalát követik a történetek. Ugyanakkor kétévenként is megismétlõdik a téma: ezáltal egy spi-rálszerû fejlõdést biztosítva. Az 5. és a 6. osztály anyaga összegezi az elsõ négy évben tanított is-mereteket: egyrészt rendszerezi és bõvíti a mûismereti anyagot, másrészt az irodalmi ismereteket(poétika, verstan, stilisztika).

Kiegészítõ anyagok is csatlakoznak a programhoz. Közülük a legfontosabbak a Kincses-könyvek. Ezek növekvõ hosszúságú szépirodalmi szövegeket tartalmaznak. Céljuk a hosszabb mû-vek – házi olvasmányok – olvasásának az elõkészítése. A folyamatolvasás technikáját alkalmaz-zuk bennük: ez azt jelenti, hogy a szöveget helyenként a gondolkodást elõre vivõ, a kíváncsiságotfelébresztõ, illetõleg életben tartó kérdések és feladatok szakítják meg. Ezek sem munkatanköny-vek, nem kell bennük dolgozni, a feladatokat szóban vagy a házi füzetben lehet megoldani. Azttapasztaltuk ugyanis, hogy a rövid olvasókönyvi szövegek és a házi olvasmány között nincs átme-net, szinte elõzmény nélkül kapja sok gyerek kézhez a hosszú regényt, s nem tud megbirkózni ve-

7

le, mert nincsen a hosszabb szövegek olvasásában gyakorlata. A mûismeret és az irodalomisme-ret tanítását is segítik a Kincseskönyvek, mégpedig a felsõbb osztályok irodalomtanítását kívánjákmegalapozni. A gyermekek nyelvén és mûvészi formába öntve közöljük a bibliai történeteket, aKalevala meséjét stb. Ezek a füzetkék kultúrmissziót is betöltenek.

A tanítói-tanári kézikönyv mindig tartalmaz egy részletes tanmenetet és óravázlatot, elsõ osz-tályban sokat, késõbb kevesebbet, inkább az óratípusokra összpontosítva. Az egész programhoztanterv is készült.

A differenciálást minden évfolyamon és területen munkafüzetek segítik.

A program tartalma

A szépirodalmi anyagot mesék, mondák, történetek, népszerû versek alkotják. Arra törek-szünk, hogy a gyerekek megismerjék legnagyobb íróink és költõink nevét, valamint néhány mûvü-ket (mûismeret a NAT-ban). Az irodalomismereti anyaghoz poétikai, stilisztikai és verstani isme-retek tartoznak. Ezeket az 5. és a 6. oszt. anyaga összegzi, de sok ismeret megtalálható az alsóbbosztályok anyagában (mesefajták, mondafajták, néhány alakzat és szókép, ritmus- és rímképle-tek).

Természetesen, a kommunikációelméleti alapok értelmében nem szépirodalmi jellegû szöve-gek is helyet kapnak az olvasmányanyagban.

A program összekapcsolja a helyesírás és a nyelvtan tanítását. A nyelvtan anyagát gyakorlati-asan állapítja meg és építi fel: anyagkiválasztása és struktúrája a helyesírás tanítását szolgálja.

A helyesírás megalapozása az olvasástanítási módszertõl függ: a hangoztató-elemzõ-összetevõmódszer és a szótagolás nemcsak a jó olvasástechnikát biztosítja, hanem a helyesírási készséget ismegalapozza. A szótagolásnak kiemelkedõ jelentõsége van: a másképp ejtjük/másképp írjuk ese-teket szótagolással tanítjuk (mond-ja, lát-ja, met-szi stb.) mindaddig, amíg nincsenek meg a gye-rek nyelvtani ismeretei magyarázatukhoz (a tõ és a toldalék felismerése, vö. a szóelemzés elve).Kiemelkedõ szerepük van még az analógiás soroknak: ekkor a hasonlóság alapján, mintakövetés-sel tanítunk meg olyan jelenségeket, melyek nyelvtani magyarázatát csak késõbb adhatjuk meg(ilyen pl. a múlt idõ jelének az írása).

Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógus lássa a nyelvtani-helyesírási anyag felépítését, ezért rövi-den megadjuk:

1. oszt. A nyelvtan és a helyesírás tanítása az olvasás- és írástanításhoz kapcsolódik, bár a tan-tervben nem jelenik meg, a követelményei sincsenek. A gyerekek felismerik a magán-és a mássalhangzókat, idõtartamukat, a mondatokat, a szavakat, a szótagokat. Tisztá-ban vannak a mondatkezdés és -zárás, néhány tulajdonnév helyesírásával, valamint aszavak különírásával a mondatban.

2. oszt. A hangok, a hangok idõtartama, a kapcsolódó helyesírási tudnivalók (a magánhangzókés a mássalhangzók a szó belsejében és a szó végén), a betûk, az ábécé és a betûrend; aj hang kétféle jelölése, a legfontosabb ly-os szavak írása; az elválasztás alapszabályai; amondat szavakra bontása; a szavak és jelentésük; a szóelemek; a tõ és a toldalék; a szó-elemek a nyelvhasználatban, a mondatfajták a beszélõ szándéka szerint, helyesírásuk.

3. oszt. A szófajok közül: az ige, az igekötõ, a fõnév, a névelõ, a névutó, a melléknév, a szám-név, a névmás (személyes, mutató, kérdõ), a fõnévi igenév. Alaktanból elsõsorban azigei személyragok alanyi ragozásban, a múlt idõ jele és helyesírása, a fokjel és helyes-írása.

4. oszt. Az eddig tanult szófajok ismétlése, a kapcsolódó nyelvhasználati szabályokkal. Alak-tanból a módjelek és az igemódokkal kapcsolatos helyesírási problémák.

5. oszt. Nyelvünk helye a világ nyelvei között, a finnugor népek és nyelvek. Hangtan: a hang-rendszer. Az írás és helyesírásunk rendszere. Verstani alapismeretek. Szóalaktan.Nyelvjárások és csoportnyelvek; szókapcsolatok, szólások és közmondások.

6. oszt. A nyelvtani ismeretek összefoglalása: hangtan és szótan (jelentéstan, szófajtan, alak-tan). A helyesírási ismeretek rendszerezése.

8

Az elsõ iskolaév magyar nyelvi és irodalmi programjának ismertetése

A program szakaszai: elõkészítés, 6 hét;a kisbetûk tanítása, 3–4 hónap;a nagybetûk tanítása, 3–4 hónap;év végi gyakorlás, kb. 1 hónap.

A program elméleti háttere 1. a hazai – világszínvonalon álló – beszédpercepciós kutatás, 2. a nyelvtudomány megállapításai, 3. a hazai olvasástanítási hagyományok.

A program jelszava: beszélni és beszéltetni!A program alkalmazkodik a gyermek természetes beszédfejlõdéséhez, nyelvi tudatosságának

kialakulásához. A beszédpercepciós kutatások lényeges megállapítása az, hogy a hatéves gyermekképes a beszéd analizálására, a szavak szótagokra, hangokra bontására (ezt a képességet hívjuknyelvi tudatosságnak), a részletek megfigyelésére van szükség (a kétéves gyermek észlelése, vagya valamilyen okból elmaradotté globális). A betûsorrend és a fokozatosan nehezedõ szóstruktú -rák megállapítása is a beszédpercepciós kutatások megállapításain alapul. Azokat a hangokat, va-lamint szótag- és szóstruktúrákat vettük elõre, melyeket a gyermek könnyebben észlel. Az elõké-szítõ szakasz felvétele (illetõleg visszaállítása) lényeges, tudniillik az olvasástanítást meg kell elõz-nie a beszédfejlesztésnek. Az egyes tanítási órákon is a beszédre alapozunk: elõbb a hangot tanít-juk, s utána a megfelelõ betût, tehát hangtanítás-betûtanítás a sorrend. A hazai olvasástanítási ha-gyományok tükrözõdnek a program egész felépítésében, a hangoztató-elemzõ-összetevõ mód-szerben és a szótagoltatásban.

Az alábbi modell az olvasás- és írástanítás alapelveit szemlélteti, a) a beszédre való alapozást,b) a dekódolás és a megértés tanításának az egyensúlyát, c) a didaktikai szakaszokat: 1. a feladatmegértése, 2. az olvasás megtanítása, 3. automatizálása.

9

A beszédhangok tudatossága.A szóalak hangsorrendjánek

az ismerete. A szóalak szótagolása

Annak tudatossága, hogy abeszédhangokat a papírra írt

jelek képviselik

A szó dekódolása (a hang-betûmegfelelések szerinti olvasás).

Szótagolás

A vizuális kommunikáció szokásainak tudatossága,

pl. az írás iránya

A beszélt nyelv fejlõdése

(1)

(2)

(3)

A nyomtatott szó A hang-betû megfelelésektudása A kiejtett szó

A jelentés

Egy tanári kézikönyvben nincs lehetõség az olvasástanítás bonyolult kérdésének az ismerteté-sére. További olvasmányul a következõket ajánljuk: Gósy Mária: Beszédészlelés. MTA Nyelvtudo-mányi Intézete, 1989; Modell az olvasástanításhoz. Fejlesztõ Pedagógia. 2. sz. 1990. 28–32.Adamikné Jászó Anna: A magyar olvasástanítás története. Tankönyvkiadó 1990; Az olvasás és azírás tanítása. In: Az anyanyelvi nevelés módszerei. Szerk.: Kernya Róza. Csokonai Vitéz MihályTanítóképzõ Fõiskola – Móra Kiadó, 1995, 15–138.

A program jellemzõi:

– a gyermek beszédére és beszédértésére való alapozás,– a hathetes elõkészítõi szakasz,– a hangoztató-elemzõ-összetevõ módszer alkalmazása,– a szótagolás,– elõbb a kisbetûk, majd a nagybetûk tanítása,– párhuzamos írástanítás,– az álló írás alkalmazása,– gondosan tervezett tipográfia: a betûnagyság fokozatos csökkentése,– gondosan megtervezett kiejtéstanítás,– a mesevilágot ábrázoló olvasmányok,– funkcionális illusztrációk.

A gyermek beszédére és beszédértésére való alapozás a program egészében és az egyes óráktervezésében is megnyilvánul. A tanév beszédfejlesztéssel kezdõdik, mely az elõkészítõ szakaszlegfontosabb része. Az egyes tanítási órák felépítése: hangtanítás, majd betûtanítás. A hangos ol-vasás van elõtérben, mert ugyanolyan értelmes, mint a néma olvasás (hangos olvasáskor is azon-nal észre lehet venni, ha a gyerek nem érti az olvasottakat), könnyebben ellenõrizhetõ, ezért idõ-ben fel lehet tárni az egyéni hibákat.

A hathetes elõkészítõ szakasz mind az olvasást, mind az írást alapozza. Legfontosabb tevékeny-sége a nyelvi tudatosság fejlesztésének megkezdése: a folyamatos beszéd felbontása kisebb egysé-gekre, mondatokra, szavakra, majd a szótagolás és a hanganalízis (l. késõbb).

A hangoztató-elemzõ-összetevõ módszer lényege a hangoztatás elsõdlegessége, valamint a szó-ból (szövegbõl) való kiindulás, az analízis, a hang betûtanítás, majd visszatérés a szóhoz/szöveg-hez, a szintézis, végül a gyakorlás. Tehát a tanításban mindig jelen van az értelmes szó és az érte-lem nélküli hang, egyszerre tanítjuk az értõ olvasást és a pontos dekódolást.

A szótagolás rendkívül fontos, több okból. A szótag a beszéd szervezõje: beszédprodukciós ésbeszédpercepciós egység, tehát a beszédalkotás és a beszédfelfogás alapegysége. A beszéd ritmu-sának az alapja. Egy kisebb egység a szóegész és a hang között, ezért a kezdõ olvasó számára aszótag olvasása könnyítés: kisebb egységek dekódolását kell megoldania. A szótagolás pontos ol-vasásra szoktat. A szótagolás a helyesírás tanításának az alapja, tudniillik hosszú ideig nincsennyelvtani magyarázatokra lehetõségünk (mert nem tanítunk nyelvtant), ezért a másképp írjuk –másképp ejtjük eseteket (hangtörvények) szótagoltatással tanítjuk. Végezetük: a szótagolás az el-választás alapja, tehát az elválasztás tanításához is szükséges (de nemcsak ahhoz, annál sokkalfontosabb!).

A szótagoltatás okozta betûejtés átmeneti jelenség, a kisgyerek leszokik róla, amint elhagyja aszótagolást. Azt javasoljuk, hogy a szavakat olvastassuk el elõbb szótagolva, majd egybeejtve, he-lyes hangsúllyal és a hangtörvények érvényesítésével. Csak a kisbetûs szakaszban közöljük a sza-vakat szótagokra bontva, a nagybetûs szakasznak pedig csak az elsõ három olvasmánya van szó-tagokra bontva, utána folyamatos a szövegközlés. A szótagolás elhagyása után is mindig szótagol-tassunk, nehogy elfelejtsék a gyerekek ezt a képességüket, hiszen szükségük van rá. (A helyesírástanításában alapvetõ a következõ feladat: „mondd magadban szótagolva, s úgy írd le: lát-ja” stb.)

Elõbb a kisbetûket tanítjuk, utána a nagybetûket. A kisbetûs idõszakban a nagybetûket pirosbetûk helyettesítik (régi, bevált gyakorlat volt). Mivel az írástanítás párhuzamos, nem akarjuk egy-

10

szerre több betûalakkal terhelni a gyereket. Fontos szempont az is, hogy így hosszabb idõt bizto-sítunk a nagybetûk begyakorlására.

A párhuzamos írástanítás nagyon fontos – az olvasástanítás szempontjából. Az írástanításalapja a hanganalízis, ezt a program biztosítja. Azok a módszerek kénytelenek késleltetni az írás-tanítást, melyek nem biztosítják a kezdetektõl a hanganalízist (a globális módszerek). Másrészt azírástanítás fejleszti a hanganalizálási képességet, s ily módon visszahat az olvasás tanítására, tehátaz olvasás és az írás támogatja egymást. Ezenkívül az írás a kapcsolást (az összeolvasást) is segíti.Igaz, hogy sok az ügyetlen kezû kisgyerek, de sok az ügyes, rajzolni szeretõ, hangszeres zenét ko-rán tanuló kisgyerek is. A hathetes elõkészítés elegendõ ahhoz, hogy a gyerekek az íráshoz szük-séges alapmozgásokat elsajátítsák. Ebben segítségükre van a gondosan megtervezettíráselõkészítõ munkafüzet – a program egyetlen munkafüzete – és az elõírt írásfüzetek.

A program az álló írást alkalmazza, több okból. Olvashatóbb, mert formája, összképe közelebbáll az álló betûs nyomtatáshoz. Jobban összhangban van a térbeli orientációval: környezetünkbentúlnyomóan függõleges és vízszintes irányok vannak. Ezért is könnyebb a függõleges vonalat húz-ni, mint a 74–75 fokos szögben dõlõt. A balkezeseknek jobban megfelel. helyes alkalmazás eseténéppoly lendületes, mint a dõlt betûs írás. A tanítók többsége az álló írást ismeri.

A tipográfia a dekódolás – az olvasástechnika – tanítását segíti. Eleinte igen nagy betûformákláthatók az ábécében. A betûnagyság fokozatosan csökken, a szótagolás elhagyásakor ismét nõ,majd ismét fokozatosan csökken. Eleinte értelmetlen szótagokat is adunk, ezeket zöld színnelnyomattuk („zöldség”). Az eseménykép alatt a jobb oldalon egy betûzsák helyezkedik el, külön-bözõ alakú és színû betûformákkal; a gyereknek el kell vonatkoztatnia a lényegtelen tulajdonsá-goktól, s hozzá kell ahhoz szoknia, hogy a betûnek többféle kivitelezése is lehetséges.

A kiejtéstanítás szorosan kapcsolódik a hangoztatáshoz, a hangos olvasáshoz. Ezenkívül ko-rán, már az elõkészítõ szakaszban bevezetjük a légzõgyakorlatokat, mégpedig az eseményképek-hez kapcsolódó jelekkel. A kiejtéstanítás feladata elsõben a jó légzéstechnika, a pontos artikulá-ció és a helyes szóhangsúly kialakítása.

A mesevilágot ábrázolják az olvasmányok. Fõszereplõi a törpék, innen az ábécéskönyv népsze-rû elnevezése: törpés ábécé. A mesék biztosítják az átmenetet az óvodai világ és az iskola között,közel állnak a kisgyerekhez. A mesék hangulata kedves, humoros, derûs. Természetesen, a mesékkapcsán a mindennapi élet számos kérdését meg lehet beszélni a kisgyerekekkel, a mesék érde-kes és hasznos beszélgetéseket indíthatnak el. Számos részletet közöl az olvasókönyv híres mese-regényekbõl – még adaptálva –, azt reméljük, hogy sok gyerek kézbe veszi majd ezeket a történe-teket, s megpróbálja elolvasni õket (Micimackó, Babar, Múmin, Mesél az erdõ, 365 állatmese, Sa-nyi manó, Dugó Dani, Bikfi-bukfenc-bukferenc). Fontos, hogy a tanító kapcsolatot teremtsen amásodik félévben az iskolai könyvtárral.

A könyvet szép illusztrációk díszítik. Az elõkészítõ és a kisbetûs szakaszban a tanítást, az óralépéseit szolgálják, a nagybetûs részben már inkább díszítõ jellegûek. Fontosak az eseményképek:érdekes és gazdag szókincset igénylõ beszélgetéseket segítenek. A képek is derût és humort árasz-tanak. A törpék figuráiban egyéni megoldásra törekedett a rajzoló, nem akartuk a szokásos szte-reotípiákat terjeszteni, ez a törpevilág sajátos és érdekes.

***

A mesék csodái c. ábécé és olvasókönyv felépítése

A könyv 5 részbõl áll:– Elsõ rész: elõkészítés, 3–32. old.– Második rész: a kisbetûk, 33–120. old.– Harmadik rész: a nagybetûk, 121–184. old.– Negyedik rész: olvasmányok, 185–192. old.– Ötödik rész: ünnepeink, 193–2025. old.

11

Az elõkészítõ szakasz. Az olvasás készség, mely sok-sok részkészségbõl tevõdik össze. Csak ak-kor sikeres az olvasástanítás, ha a részkészségek rendszere fel van építve, vagyis: ha elõ van ké-szítve. Az elõkészítés a részkészségek kialakítását és állandó gyakorlását jelenti. Ez olyan fejlesz-tõ munka, mely nem fejezõdhet be az olvasástanítás megkezdésekor, hanem a szükségtõl függõ-en tovább is kell folytatni. Nem szabad sajnálnunk az elõkészítésre fordított idõt, mert késõbbszázszorosan megtérül, tulajdonképpen a jó elõkészítés a késõbbi esetleges nehézségek igazi meg-elõzése. Ne felejtsük el: az olvasási nehézségek, a dyslexia hátterében a nyelvi készségek fejletlen-sége húzódik meg!

A különbözõ készségek egymásra épülnek, hierarchikus rendszert alkotnak. Ennek a rendszer-nek a logikáját jól kell látni, mivel a problémák jelentkezésekor mindig egy alacsonyabb szintrekell visszamenni.

A részkészségeknek két csoportját különböztetjük meg. Az általános részkészségek távolabbrólalapoznak, még nem jelentik speciális olvasási-írási feladatok végzését, s nagy részük a többi tan-tárgyat is alapozza. A speciális részkészségek már közvetlenül az írás-olvasás tanítását készítik elõ.

1. Az általános részkészségek:– a logikus gondolkodás (az egész-rész viszonyok, a nem-faj viszonyok, az ok-okozati viszo-

nyok, a dolgok tulajdonságai, hasonlóságai és különbségei, a formák felismerése);– számfogalom (az elsõ tíz tõszámnév és sorszámnév ismerete);– azonosságtudat (ismerje a gyerek a saját nevét, címét stb.);– figyelem (egymásutániság követése stb.);– memória;– tempó (közepes, jó beszédtempó; közepes, jó munkavégzési tempó);– ritmusérzék (ha nem jó, ki kell fejleszteni);– érzelem és képzelet (a motiváció szempontjából fontos).Az ábécéskönyv elsõ 32 oldalán lévõ képanyag jól felhasználható az általános részkészségek

fejlesztésére. Mindegyik képen felfedezhetjük az egész-rész stb. viszonyokat. A távcsõvel jelzettfeladatok az azonos formák megkeresésére szolgálnak. A cseresznye párosításos feladatot jelöl.Figyelem-, tempó- és memóriafejlesztésre valók a bõvítõ ismétlések(pl. a 17. oldalon a különféleszínû sapkák megnevezése). A gazdag tartalmú képek jól segítik a szókincs- és beszédfejlesztést.Mindegyikük érzelem- és képzeletgazdag, néhány közülük mesét jelenít meg. (A róka meg a hol-ló, A róka és a gólya, A sajtot osztó róka, A török és a tehenek), szövegük a 175. és a 192. olda-lon található.

A kék háttérrel kiemelt versikék végig szerepelnek a könyvben. Többféleképpen lehet õket fel-használni. Beszédmûvelõ gyakorlatokat lehet velük végezni: légzõ- és artikulációs gyakorlatokat.Kitûnõen lehet rajtuk a szótagolást gyakorolni. Jó bevezetõk a nehezebb memoriterekhez: ritmi-kusságuk, játékosságuk miatt könnyen megjegyezhetõk, taníttassuk meg õket. Azt javasoljuk,hogy a tanító tanulja meg ezeket a versikéket, spontán módon, könnyedén dolgozzon velük, s tér-jen vissza sokszor rájuk, hogy ne felejtõdjenek el. Gondoskodjunk arról is, hogy sok csoportosgyermekjátékot tanuljanak meg tanítványaink. Ilyen a 7. oldalon lévõ Bújj, bújj, zöld ág. A Dinasz-tia kiadó Csodálatos zenevilág címû 1. osztályos ének-zene tankönyve hangsúlyosan és nagy ter-jedelemben ad ehhez tananyagot. Játszani nemcsak engedni kell a gyerekeket, hanem meg is kelltanítani õket! S ezek a játékok több szempontból is hasznosak: ritmus-, nyelv-, emlékezetfejlesz-tõk, s ami nagyon fontos: nemzeti kultúránk részei.

Az elõkészítõ szakaszban kezdõdik el a kiejtés tanítása, mégpedig a légzéstechnikai és az arti-kulációs gyakorlatokkal. A légzésfejlesztésnek van egy alapvetõ technikája: a belégzés idõtarta-mát kell csökkenteni, s a kilégzés idõtartamát kell növelni, természetesen ezen a szinten még igenkis lépésekben. A könyvben lévõ kézjelek a kilégzést, a szünetet és a belégzést jelzik, az éppen ak-tuális figurák pedig az idõt (2-3-4 sec). A nagybetûs részben már nem tettünk be ilyen ábrákat, dekérjük a tanítót, hogy ne feledkezzék meg a légzésgyakorlatok végeztetésérõl, s használja ekkor isaz elõzõ fejezetek ábráit (lappozzanak vissza)!

Néhány pregnáns hang ajakartikulációjának a rajza benne van a könyvben, s elindítjuk az idõ-tartam-gyakorlatokat is. Az elsõ év feladata tulajdonképpen a helyes artikuláció kialakítása.

12

2. A speciális részkészségek:– kommunikációs magatartás kialakítása,– a jelfunkció tudatosítása,– a relációs szókincs fejlesztése (alatt, alá, jobbra, balra stb.),– a nyelvi tudatosság fejlesztése,– a tudatos önellenõrzési készség kialakítása,– az írástanítás elõkészítése: az irányok, a térérzékelést és a finommozgásokat elõkészítõ gya-

korlatok, kéztornák, a betûelemek megtanítása.A kommunikációs magatartás összetett viselkedés. Nagyon fontos az udvarias társalgás kiala-

kítása, az egymásra figyelés megtanítása. Az elsõ oldaltól kezdve sok képet és szöveget lehet e cél-ra felhasználni. Ide tartozik az olvasás céljának a megismerése, vagyis annak a tudatosítása, hogymások gondolatait nemcsak szavakból, hanem a leírt szövegbõl is megismerhetjük. Nem biztos,hogy ezzel a gyerekek tisztában vannak. Megtehetjük, hogy leírjuk egy papírlapra a gyerekek el-beszéléseit, majd felolvassuk nekik. Ezt aztán illusztrálni is lehet, s ki lehet tenni a faliújságra. Na-gyon fontos, hogy a gyerekek megértsék, azért olvasunk, hogy megismerjük mások gondolatait.

A jelfunkció tudatosítása úgy történik, hogy elõször az óvodai jelekrõl beszélünk, majd a kör-nyezetükben található jelekrõl. (10. old., 21. old. pl.) A gyerekeknek azt kell megérteniük, hogyvannak olyan dolgok, melyeknek különleges tartalmuk van, kettõsek: kimondok egy szót és az je-lent valamit, majd leírom a szót, s az is jelent valamit.

A nyelvi tudatosság fejlesztése az elõkészítõ szakasz legfontosabb feladata, s ezzel minden ál-dott nap kell foglalkozni. A beszéd megfigyelésérõl van szó, enélkül nincs olvasás-írás tanítás; anyelvi tudatosság elõfeltétele az olvasás-írás tanításnak. Négy dolgot kell állandóan végezni: 1.hangutánzáson alapuló hangtanítás és hangleválasztás, 2. idõtartam-gyakorlatok, 3. mondatokszavakra bontása, mondatok alkotása, 4. szóbontás és szóépítés, az analízis-szintézis. Még egy lé-nyeges kritérium: mindezt hallás után, beszélve, hangosan végezzük!

1. A hangutánzás alapján érzékeltetjük és ejtetjük a s (7), a c (12), a f (15), a cs, t (23) r, sz (32)mássalhangzót és a magánhangzókat. A hangelválasztást a szó elejérõl képek segítik (s, a, e, r, f, b,l, p, d).

2. Az idõtartamra mindig ügyeljünk az egyes szavak ejtésekor. Itt manuális megerõsítést is al-kalmazunk. Korongokat használunk, pirosat a hosszú magánhangzóra, kéket a rövidre (18). Eze-ket a könyv megadott helyére lehet rakni.

3. A 12. órától kezdve mindig bontassunk egy 3–4 szavas rövid mondatot szavaira. Majd adjunkmeg néhány szót, és formáltassunk belõle mondatot.

4. A szóbontás két fokozatban történik. Elõször – már az elsõ órától – szótagoltassunk. A kis-gyerek elõbb érzékeli a szótagot, mint a hangokat, feltehetõen minden gyerek tud szótagolni.Minden képrõl beszélgetünk, a beszélgetés végén egy-egy szót kiemelhetünk szótagolásra. Emlí-tettük, hogy e célra kiválóan alkalmasak a versikék. A szótagolást tapssal kísérhetjük, vagy a taní-tó mutassa a két kezével a szótagokat, hasonlóképpen a gyerekek is. Ezt jelzi a szótagoló törpe, a19. oldalon jelenik meg elõször. A megadott szavakat elõször bontsuk szótagokra, majd hangok-ra. A hangokat jelzik a virágszálak. Meg lehet számolni õket, majd találósjáték következhet: me-lyik az elsõ hang, melyik a harmadik. De ez már csak azután, miután sorban gyakorolták a hango-kat. (A sorrendi analízis könnyebb a gyerekeknek, mint a helyzeti.)

A tudatos önellenõrzési (metakognitív) készségek kialakítása. A metakognició a gondolkodás-ról való gondolkodást jelenti, a tudatosságot, az önellenõrzést. Csak az a gyerek képes erre, akitlogikusan, jól tanítottak, s logikusan, jól tanul. Mindehhez meg kell tanulni és használni kell aszakszavakat: mondat, szó, szótag, magánhangzó, mássalhangzó stb.

A hangtanítást nemcsak a hangutánzással lehet segíteni, hanem mozgással, éspedig kézjelek-kel. Ezt a módszert hívják fonomimikának. Ha kedvet éreznek rá, alkalmazhatják. Még úgy is le-het alkalmazni, hogy csak egy-két kritikus hangot tanítanak a segítségével (g-k, b-d).

Az elõkészítõ szakasz minden egyes órájához vázlatot készítettünk. Természetesen, ezek csakvázlatok, nem teljes óraleírások. Ezért a tanító alkotó módon alkalmazhatja õket. Az a lényeg,hogy mindegyik részkészség fejlesztésével törõdjünk, s nagyon sok szótagolást és hangokra bon-tást végezzünk.

13

Gondoljunk arra, hogy az elsõ iskolaévben a különféle tantárgyak szoros kapcsolatban vannakegymással. Az énektanítás a ritmusfejlesztéssel jól szolgálja az olvasástanítást. A rajzórák is segít-ségünkre vannak, s az írásfüzetben mindig vannak sorminták. A testnevelés is inkább ritmikusmozgás még ekkor.

Beszélgetés az eseményképekrõl, képolvasás. Az elõkészítõ szakasz képanyaga gazdag, a kisbe-tûs rész minden egysége pedig mindig egy-egy eseményképpel kezdõdik. A képolvasáshoz fel kellkészülnünk: át kell gondolnunk a számba jöhetõ szavakat, esetleges csoportosításukat, szószerke-zetbe vagy mondatba foglalásukat. Át kell gondolnunk, a kérdéseket és az esetleges válaszokat. Akérdések feladásakor ragaszkodjunk egy bizonyos sorrendhez, pl. Kit látunk a képen? (fõnevekgyûjtése), Mit csinálnak? (igék gyûjtése), Hol történik mindez? (a hely megállapítása), Milyeneka szereplõk? (melléknevek gyûjtése), Miért történik mindez? (kérdezés az okokra) stb. Mit kelltennünk, hogy olvasni tudjunk a képrõl? (Megnézzük, hogy ki hol mit csinál, és elmondjuk; ez ametakognició). Otthon pedig meséljék el a kép tartalmát édesanyának, apának, testvérnek stb.

Törekedjünk arra, hogy a gyerekek mondjanak végük néhány összefüggõ, szabatos mondatot aképrõl; ezeket ismételtessük el többekkel, a csendesebbekkel és félénkebbekkel is: itt a legelejénvonjunk be mindenkit a közös munkába. Természetesen, mindegyik képet ki lehet aknázni a kom-munikáció (illemszabályok) tanítására, és nevelési célra is fel lehet használni õket, mindig játéko-san, indirekt módon.

A képolvasás menete általában a következõ: a spontán reakció meghallgatása, az irányítottkérdések, az összefoglaló mondatok.

A légzési, a hangoztatási, a hangelválasztási és a szóbontási gyakorlatokat a képekhez kapcsol-juk, ez a tevékenység már a 6–7. oldalon megkezdõdik.

Az írástanítás elõkészítése. Az íráshoz mindenekelõtt nyugalom szükséges: ne tegyünk írásóráttestnevelési óra után vagy péntek utolsó órára.

Az írástanításnak mindenekelõtt az egészségügyi feltételeit kell megteremteni: meg kell taní-tani a helyes ülést, a testtartást, a kéztartást, a füzet helyzetét, az íróeszköz tartását; mindig elle-nõrizni kell az íróeszközöket, a táblát stb. (Mindez részletesen le van írva. Az anyanyelvi nevelésmódszerei c. könyvben, 104–106. old.) A kisgyerek ugyanúgy fog otthon leülni az írás-házifeladat-hoz, ahogy az órán megszokta, abban az idõben, amikor kérjük, pontosan követi aprólékos utasí-tásainkat.

Az írás elõkészítéséhez tartoznak a térérzékelést fejlesztõ gyakorlatok. Ilyenkor a gyerek egésztestével érzékeli a helyzetet. Ezért játszatunk velük olyan játékokat, ahol két sor között kell el-menni (Bújj, bújj, zöld ág), ezért formáltatunk velük körvonalat (Elvesztettem zsebkendõmet),ezért alakítanak S-formát (kis-kis kígyó, tekereg a fára) stb. Ezeket a játékokat testnevelési óránvagy szünetekben játsszuk velük!

A finommozgásokat sokféle tevékenység készítheti elõ, a gyurmázás, a rajzolás, a különféle ki-rakós játékok. A kézformák különösen fontosak, a bemutatás után és a vázolás elõtt szoktuk õketvégeztetni. Késõbb a folyamatos kézcsúsztatást is meg kell tanítani.

A betûelemeket természetes tárgyakból vezetjük le, ezek benne vannak az ábécéskönyv elõké-szítõ részében.

Az íráselõkészítõ munkafüzet a betûelemeket és a kisbetûket tartalmazza. A vonalvezetésreösszpontosít, mert az a célunk, hogy a gyerek az alakítást figyelje meg és tanulja meg. Szándéko-san kerültük a zsúfoltságot és a rejtvényszerû jelleget: az írás különösen sok figyelmet kíván, ezértitt nincsen szükség elterelõ mozzanatokra. A betûforma és alakításának ritmusa legyen a figyelemközéppontjában.

A betûelemek tanításának a menete a következõ:1. A tanító vezesse le a betûelem formáját valamilyen természetes formából (ez benne van szí-

nesen az ábécéskönyvben, és kék-fehéren az íráselõkészítõben).2. A tanító magyarázza el a betûelem alakítását (kezdõpont, vonalvezetés, befejezés; a vonal-

rendszerben való elhelyezést késõbb magyarázzuk el). A balkezeseknek külön mutassa be azalakítást.

3. Ezután a gyerekek végezzék el az alakítást egyre kisebbedõ formákban (egész karral, alkar-ral, csuklóból, kézfejjel, ujjal) a levegõben, elõbb függõleges, majd vízszintes síkban.

14

4. Most vegyük elõ az íráselkészítõt. A borítóján 6 betûelem van, homorú nyomással. A gyere-kek tapogassák végig, hogy ujjukkal is érzékeljék a betûelem formáját (taktilis módszer).

5. Nyissuk ki az íráselõkészítõt. A pauszpapíron való vázolás következik – ez mindig a legna-gyobb alakú forma – vázolófogással: a ceruza „derekát” fogja meg a gyerek, s próbálja megnagy ívben mozgatni a karját. Ekkor az alkarja nincsen még megtámasztva a padon. Célunka mozdulat és a lendület érzékeltetése úgy, mint a levegõben íráskor. Itt postairónt használ-junk, vagy esetleg zsírkrétát.

6. Ezután egy-egy nagy alakú betûelem másolása következik, most már szabályos ceruzafogás-sal. Ez is még postairónnal történjék.

7. A következõ oldalon egyre kisebbedõ formában kell leírni a betûelemet, eleinte két vonalközé, majd a vonalrendszerbe. Az íráselõkészítõ vonalrendszere tágabb sorközû, mint az el-sõs szabvány. – Most magyarázzuk el a betûelemnek a vonalrendszerbe való elhelyezését,szükséges a táblán is szemléltetni.

8. Végezetül az elõírt írásfüzetbe írnak a gyerekek: az iskolában öt sort, s otthon házi feladat-ként megint öt sort.

Az elsõ írásfüzet elõírt mintákat tartalmaz. Megkíméli a tanítót az elõírás hosszadalmas mun-kájától. Nagyon fontosnak tartjuk az írásfüzet használatának a visszaállítását és a munkafüzetekleépítését. A munkafüzetekben sokat romlott a gyerekek írása, nem tanulták meg az írásmû elhe-lyezését a papírlapon, zavarta a gyerekeket a kevés vagy a sok hely, nem is beszélve arról, hogy amunkafüzet drága. Egész programunkban egyetlen munkafüzet van: az íráselõkészítõ: A sormin-ták elkészítése nem kötelezõ, az a gyerek csinálja meg, akinek kedve és ügyessége van hozzá.

Az öt sor íratása régi kipróbált gyakorlat, ez az az optimális mennyiség, melyet a gyerekek kü-lönösebb elfáradás nélkül teljesíteni tudnak. A füzet végén két szabadon hagyott egység találha-tó: egy a tollbamondásoknak, egy pedig szabad gyakorlásra. Már az elsõ betûelemtõl kezdve írat-hatunk tollbamondást, ügyelve a megfelelõ utasításokra: írj két álló egyenest, utána írj egy alsóívelést stb. A betûelemek elnevezései a füzet borítóján találhatók.

A nagybetûk tanításához is készítettünk egy elõírt füzetet: ez a második írásfüzet. Ebben márkismondatok másolása (esetleg tollbamondása) is megtalálható. A másodikos írásfüzetekben akülönféle kapcsolásokat gyakoroltatjuk majd sokat.

***

Második rész: a kisbetûk. A betûsorrend megállapításában az alapvetõ szempont az észlelésikönnyebbség volt: a, ií, m, uú,t, e, oó, s, l, á, v, p, z, öõ, n, k, é, f, b, üû, r, c, g, sz, j, gy, cs, d, h, ny,zs, ty, ly, dz, dzs. A homogén gátlás elvét messzemenõen figyelembe vettük: az egymást zavaróhangok és betûk messze vannak egymástól. Ez az elhelyezés lehetõvé teszi az egyik, majd a má-sik begyakorlását, ütköztetésükkel óvatosan bánjunk, csak akkor gyakoroltassuk õket párhuza-mosan, amikor már biztos a felismerésük (még az olvasólapokon sincsenek ütköztetve). Az ész-lelés szempontjába kissé beleszól a gyakorisági szempont, az, hogy az adott betûvel sok szó al-kotható. Ezért került a t viszonylag elõre (zöngétlen zárhang lévén nehéz mind a képzése, mindaz észlelése).

A bal oldalon helyezkednek el a betûtanító oldalak, a jobb oldalon a gyakorlóoldalak. Mindenharmadik betû után van egy gyakorlóóra (esetleg kettõ, itt az idõbeosztás a körülményektõl függ).A kisbetûs rész végén be lehet kapcsolni az olvasótáblák olvastatását mégpedig a cs (1. tábla) ésaz ny (2. tábla) után. Ekkor kell egyre többet gyakorolni, mert megszaporodtak a betûk.

A hang- és betûtanítás menete a következõ:

1. Hangtanítás:képolvasás (eseménykép),a hívókép kiemelése (tárgykép, pl. a ceruza képe, szókép a szó maga),hangelválasztás (a szó elejérõl),hangoztatás, hangelemzés,

15

hangfelismerési gyakorlatok,hangösszevonás.

2. Betûtanítás:a) hang-betû megfeleltetés,

betûelemzés (a nyomtatott alak bemutatása),betûfelismerési gyakorlatok, hangoztatással,összeolvasás, hangos olvasással, szótagolással;

b) az írott alak bemutatása, származtatása a nyomtatott alakból,alakelemzés,az írott betû alakításának bemutatása,az írott betûk összekapcsolása (szavak írása),a leírt szavak felolvastatása.

Az ábécéskönyv betûtanító oldalai (a bal oldalak) a fenti algoritmust követik: az eseménykép-pel kezdõdnek, majd a hívókép következik. A tárgykép alá csak akkor írjuk oda a szóképet, ami-kor minden betûje ismert. Eleinte nincsenek a tárgykép alatt a szóképek. Ez azért nem okoz gon-dot, mert ebben a szakaszban hallás után dolgozunk: a hangoztatás, a hangleválasztás és a hang-analízis hallás után történik. Ez nagyon fontos tevékenység, s itt nem szabad megtûrni a lemara-dókat, mindenkivel kell foglalkozni! (A késõbbi gondoknak itt az oka: nincs kifejlõdve a gyerekbeszédhallása – nyelvi tudatossága –, nem ismeri fel a hangokat és a hangok sorrendjét a szavak-ban.)

A hívókép mellett a betûzsák látható. Funkciója annak a szemléltetése, hogy a betû sokféle for-mát ölthet, lényeges vonásai azonban megmaradnak (lényeges és lényegtelen jegyek elkülöníté-se). A betûtanító oldal második felében az olvasnivaló kap helyet. Eleinte kétbetûs szótagokatadunk, vannak közöttük értelmesek is, értelmetlenek is )ez a „zöldség”, azért van zölddel nyom-va). Elõbb mássalhangzó + magánhangzó struktúrát adunk, s utána magánhangzó + mássalhang-zó struktúrát. Megfigyeléseink azt mutatják, hogy a msh. + mgh. szerkezet összekapcsolása kön-nyebb a gyerekeknek, s ennek több oka van: 1. a msh. + mgh. struktúra az elsõdleges a gyermeknyelvében: elsõ szavai a ma+ma, ba+ba stb.; 2. ez a leggyakoribb szóstruktúra; 3. a msh.+mgh.kapcsolatot a gyerek a koartikuláció miatt egybemondja, a fordított szerkezetet (mgh.+msh) nemfeltétlenül, lehagyja gyakran a mássalhangzót; 4. könnyebben észleli a gyerek a szótagvégi magán-hangzót, mint a szótagvégi mássalhangzót; 5. a hagyomány is a msh.+mgh. struktúrát támogatjameg, régi ábécék, pl. a fonomimikai ábécék, ezt a struktúrát vették elõre. Ezért jók a következõtanácsok: mormogd ki az a-t: ma, fújd ki az a-t: fa, leheld ki az a-t: ha stb.

A szótagok alatt rövid szavak találhatók, természetesen szótagokra bontva. Itt két dolgot jótudni. A gyereknek könnyebb a nyílt szótag olvasása, mint a zárt szótagé (l. az olvasótábla ismer-tetésekor), ezt a lehetõség szerint megpróbáltuk tekintetbe venni. A szavakat szótagolva olvastat-juk. Amint lehetséges, olvastassunk párhuzamos technikával: elõször szótagolva, utána egybeejt-ve, helyes szó eleji hangsúllyal. Mindkét lehetõségre szükség van, tehát akkor is szótagoltassunk,mikor már fölöslegesnek látszik. Mindig beszéljük meg az elolvasott szavak jelentését. Amikormár kis szöveget adunk, próbáljuk meg elmondani. Nem lesz nehéz, hiszen a képolvasáson márgyakorlatot szereznek a gyerekek a mondatépítésben és a mondatfûzésben.

A betûtanító oldal alján az írott betû és néhány szó található az alapvetõ kapcsolásokkal. Ittmár nem adjuk a szavakat szótagokra bontva.

A kisbetûs szakaszban a nagybetûket ideiglenesen piros betûk pótlják. Ez jól bevált gyakorlatvolt, nem okoz zavart.

Az olvasástanításnak két kulcskérdése van: a gyors hang-betû azonosítás és az összeolvasás (en-nek a két problémának a megoldására a lehetõ legjobb eszköz a fonomimika, de ha nem tudunkvele megbarátkozni, természetesen, másképpen is lehet tanítani). Egyébként ezek egymásra épü-lõ fokozatok, tehát ha nem megy az összeolvasás, annak az a valószínû oka, hogy nem eléggé gyorsa hang-betû társítás, tehát vissza kell menni egy alacsonyabb fokra, s ezt kell gyakorolni (paradoxmódon nem az összeolvasást).

16

A hang-betû azonosítást nemcsak az ábécéskönyvben gyakorolhatjuk, hanem mindenütt. Régijó bevált módszer az újságpapíron való gyakorlás, a betûk bekarikázása és hangoztatása.

Az összeolvasást a rövid kétbetûs szótagok, a msh.+mgh. szerkezetek segítik, továbbá a tipog-ráfia is ezt a célt szolgálja.

A dekódolásban követeljük meg a pontosságot, ne tûrjünk meg semmiféle találgatást. Ne en-gedjük, hogy a gyerek magában találgasson, azonnal hangosan szótagoljon. Az elsõ év célja a pon-tos dekódolás elsajátítása. Nem baj, ha a gyerekek lassan olvasnak, nagyon nagy különbségek le-hetnek közöttük. Ne hajszoljuk õket, ne álljunk mellettük stopperórával (mi ezt megengedhetet-lennek tartjuk). Az viszont kétségtelen tény, hogy ha egy szó kiolvasása nagyon sok idõt veszigénybe (pl. 10 mp-nél többet), ott már baj van az összeolvasással, s vissza kell menni a hang-be-tû kapcsolat gyakorlásához.

Csak a magyar szótagolás szabályai szerint szótagoltassunk, nem szabad elfogadni semmifélemás „megoldást”. ez már találgatás, a rosszul szótagoló gyerek rosszul dekódol. Különösen ügyel-jünk a szóvégek pontos kiolvasására, már csak azért is, mert sokszor ott van a fontos információ(a ragok például). A betûkihagyás, a szótagkihagyás, az újrakezdés hibának számít. Szoktassukegyenletes, jó ritmusú és tempójú szótagolásra a gyerekeket. Van idõ! Elsõben ez a legfõbb dol-gunk: az aprólékos pontosság.

Az írott kisbetûk tanításának menete

1. A tanító vezesse le az írott kisbetû alakját a nyomtatott kisbetûbõl. Ezt a táblán szokták vé-gezni úgy, hogy elõbb fehér krétával felírjuk a nyomtatot betût, utána színes krétával ráírjukaz írott formát. Utána mutassa meg a tanító, hogy az írott betû milyen betûelemekbõl tevõ-dik össze. Késõbb ezt a gyerekek önállóan is meg tudják csinálni. Ezután a levegõben valóvázolás következik.

2. A tanító magyarázza el a kisbetû alakítását a vonalrendszerben (kezdõpont, vonalvezetés,befejezés).

3. A gyerekek nyissák ki az íráselõkészítõt. A kettõs vonalú betûkben a betû két vonala között– a nyíl irányában – alakítsák a betût: elõbb az ujjukkal, utána ceruzával. Ezek a kettõs vo-nalú betûk vonalrendszerben vannak, s egymáshoz igazodnak arányaikat tekintve.

4. Ezután vegyék elõ a gyerekek az elõírt írásfüzetet. Az iskolában öt sort írjanak, s otthon há-zi feladatként megint öt sort. A füzetben elõször önmagában írják le a betût, majd kapcsol-va. Elõször a hegyes kapcsolást írják, utána a c-s kötésest (ezt mutatja a füzet). A tanító mu-tassa be a táblán a kapcsolást, s magyarázza el.

Nyomdatechnikai okokból néhány kettõs vonalú betû elõtt is van pauszpapír. Természetesen ittelõször próbálkozzanak a pauszon az írással. A füzet végén a nehezen alakítható kisbetûket he-lyeztük el, ezeket többet lehet gyakorolni, vagy pauszra írni, vagy átírni õket. Ezeket a próbálko-zásokat mindig a vonalrendszerben való elhelyezés és kettõs vonalú betûkben való írás elõtt vé-geztessük. Vagy pedig otthon bemelegítésként a házi feladat elõtt áthúzhatják õket.

Jó, ha a gyerekek szótagolva mondják magukban a leírt szavakat. Ne felejtsük el: az írás segítiaz összeolvasást. Mindig olvastassuk fel hangosan a leírt szavakat, mondatokat.

***

Harmadik rész: a nagybetûk és az olvasmányok. Ebben a szakaszban megszaporodik a tanítófeladata: belép a nagybetûk tanítása, ezenkívül az olvasmányok már hosszabbak, átlagosan fél ol-dalnyi terjedelmûek. A nagybetûkhöz készültek, de van már mondanivalójuk, úgyhogy megkez-dõdhet – bár nagyon kezdetleges fokon – a szövegértõ olvasás fejlesztése és a szövegelemzés.

1. A nagybetûk sorrendjét kizárólag az alakíthatóság szabja meg. Elsõként azokat a betûketvesszük, melyeknek kisbetûs és nagybetûs alakja teljesen azonos; végezetül pedig azokat tanítjuk,melyeknek kisbetûs és nagybetûs formája teljesen eltér egymástól. Közben az alakítási nehézség,valamint az egymásból való levezethetõség szabja meg a sorrendet.

A nagybetûk sorrendje tehát a következõ: C Cs, O, Ó, Ö, Õ, Z, Zs, U, Ú, Ü, Û, V, G, Gy, J, I,

17

Í, H, K, T, Ty, F, P, B, R, N, Ny, M, A, Á, S, Sz, E, É, L, Ly, D, Dz, Dzs. Feltehetõen ekkor márbiztosan tudják a gyerekek a kisbetûket, szilárd a hang-betû kapcsolat, s nem zavarják egymást ahasonlóan hangoztatható és alakítható betûk. Itt már kizárólag a nagybetû formájára kell figyel-ni. Van idõ a megtanításukra, ezért is különítettük el õket a kisbetûk tanításától. Az elkülönítéstaz írott kisbetûk alakításának a nehézsége is indokolja: erre is megfelelõ idõt kell fordítani. Anagybetûknek ezen sorrendje egyébként teljesen hagyományos, nagyon bölcs sorrend, nem láttukértelmét a megváltoztatásának.

A betûtanító oldalakon bal oldalt szerepel a kisbetû és mellette a megfelelõ nagybetû, zöld hát-térrel. Jobb oldalon pedig az írott formák kaptak helyet sárga háttérrel. Azt javasoljuk, hogy elõbba nyomtatott formát tanítsuk meg, gyakoroltassuk a felismerését, s vegyük az olvasmányt. Az írottformát pedig a következõ írásórán tanítsuk meg.

Az írott nagybetûk az elõírt írásfüzetben gyakorolhatók (Második írásfüzet). Mindig kell belõ-lük egy-egy sort írni, majd pedig tulajdonnevek, esetleg nagyon rövid mondatok következnek.Több gyakorlat van a hasonló betûk párhuzamos gyakorlására, ilyen például a T és az F, az M ésaz N stb. Az írásfüzet végén néhány szabad oldal van egyrészt tollbamondásokra, másrészt gya-korlásra. Ezek szabadon felhasználhatók a szükségletek szerint (javaslat a tanmenetben találha-tó). Mindig lehet tulajdonneveket diktálni, illetõleg íratni, s itt ki lehet használni a helyi lehetõsé-geket, pl. írassuk le a gyerek saját nevét, osztálytársai nevét, tanítója, szülei nevét, lakóhelye ne-vét, iskolája nevét, természetesen gondosan ügyelve a helyesírásra (különösen az intézménynevetellenõrizzük a helyesírási szabályzatban).

2. Az olvasmányok feldolgozása a következõképpen történhet. Nyittassuk ki a gyerekekkel akönyvet a megfelelõ oldalon. Olvastassuk el a címet egy gyerekkel, értelmeztessük. Beszéljükmeg, hogy mirõl szólhat az olvasmány. Beszélgessünk a képekrõl is, vajon mit gondolnak a gyere-kek a képek alapján az olvasmányról.

Ezt követi a tanító bemutató olvasása, lassan, kedvesen, színesen. Hallgassuk meg az elsõ re-akciókat: ez lehet egy sóhaj, egy nevetés, kuncogás, egy-két szó. Ehhez kapcsolódjék a kérdésünk:Miért nevettél? Miért mondtad ezt? Sose kérdezzük azt, hogy hogyan tetszett az olvasmány (erreúgyis azt mondják: nagyon).

a) Ezután következik az aprólékos feldolgozás, az olvasásértés tanítása, a tulajdonképpeni ol-vastatás.

Az elsõ három olvasmány még szótagolva van. A negyediknél elhagytuk a szótagolást, viszontkönnyítésül megnagyíttattuk a betûformákat. A J betûnél kisebbednek ismét a betûk.

Elõször szótagolva olvastassunk, utána egybeejtve. Többször olvastassuk el a mondatokat, szó-tagolva is, egybeejtve is; a jobbakkal is, a gyengébbekkel is. Menet közben, aprólékosan értelmez-tessük a szavakat. Majd pedig kérdezzünk rá a mondat jelentésére. Ugyanez lehet a stratégia kez-detben a szótagolás nélkül szedett szövegek esetében (Ünnep a törpefaluban).

Késõbb már a jobbak olvashatnak folyamatosan (tapasztalatunk szerint a gyerekek fele már ké-pes erre), de minden megtorpanáskor szabályosan szótagoltassunk a magyar szótagolási szabá-lyok szerint. A tanító készüljön ezekre az órákra, nézze meg az összetett szavak szótagolását, nehibázzon: nagy-a-nyó, u-gyan-is stb. Minden olvasmányon végeztessünk technikai gyakorlatokat: ahosszú szóalakokat olvastassuk el szótagolva, majd egybeejtve, pl. é-kes-ke-dett: ékeskedett, fel-kö-szön-töt-ték: felköszöntötték, uj-jong-tak: ujjongtak, meg-te-rí-tet-te: megterítette. Ez a gyakorlásmindig az elsõ elolvasás közben vagy utána kapjon helyet. A következõt kell világosan látnunk:harmadikban-negyedikben sok kisgyerek úgy ír, hogy a hosszabb szóalakokban kihagyja a szó-belseji magánhangzókat, vagy pedig nem jelöli a hosszú mássalhangzót. Az efféle tévesztésekneka szótagolással kiépített készségrendszer hiánya az oka. Reméljük, hogy a mi tanítványainknakjobb lesz a helyesírásuk, de ennek a sok-sok aprólékos munka az ára.

Az elsõ elolvasás és szótagoltató gyakorlás után még egyszer olvastassuk el a szöveget (szinte-tizáló olvasás), tehát legalább kétszer, de inkább háromszor. Ne tartsunk olyan olvasásórát, ame-lyen nem olvasnak a gyerekek (ilyesmi gyakran elõfordul manapság, különösen olyankor, amikorelsõben még nem illõ elemzésekbe bocsátkozik a tanítónõ, ne felejtsük el: mindennek megvan amaga ideje!)

Természetesen, a szövegértõ olvasás fejlesztése állandó célunk (l. részletesebben Az anyanyel-vi nevelés módszerei c. fõiskolai tankönyvben). A mondatok, a mondattömbök, a bekezdések

18

megértésével sokat kell foglalkozni. Kulcskérdés az olvasottakra való emlékezés. Ezért mindig rákell kérdezni az olvasottak lényegére: mindig kérdezzük meg a mondatok jelentését. Azután mu-tassunk rá a mondatok kapcsolódására, a különféle utalások vonatkozásaira, a névmások tartal-mára. Pl. „a komondor is segített nekik...”, kérdés: Kiknek segített? Mi a nekik névmás vonatko-zása, nem biztos, hogy minden gyerek érti; vagy „Ez nem ritkaság törpééknél”, kérdés: Mi nemritkaság? Az ez tartalmára kérdezünk, vagyis az nem ritkaság, hogy valaki százéves; vagy „olyanvolt a formája”, kérdés: Minek a formája? A birtokos személyjel vonatkozását derítjük fel, tkp. a-ja mire utal. Ezek a kérdések nagyon fontosak. Az olvasás állandó agymûködés: következtetéseksorozatos levonása. Ha ez nem fejlõdik ki a gyerekben, nem fog késõbb megbirkózni a hosszabbés a nehezebb szövegekkel. Az olvasásfejlesztés a gondolkodás fejlesztése is egyben!

A legnagyobb nehézséget a megértésben a szövegbeli kihagyások okozzák. A kihagyások a szö-veg természetes sajátosságai, hiszen nem kell az írónak minden magától értetõdõ dologra kitérni.(Most nem a hanyagságból eredõ hézagokról van szó.) Itt az a kérdés, hogy kinek magától érte-tõdõ a kihagyott ismeret; lehetséges, hogy a kisgyereket zavarja, mert nincs meg a kellõ háttéris-merete. A kulturális háttér problémái is ide tartoznak, ezt külön meg kell világítani. Például is-merni kell, hogy milyen a vakond, és hol él (131), milyen egy falusi-tanyasi udvar, a szénakazlak-kal, milyen egy krokodil (141). A kihagyott ismeretre jó példa Hétvége c. olvasmány, mégpedigaz a mozzanata, hogy Huba és Henrik visszavitték a királylányt, mert jó sárkányok voltak. A kiha-gyott ismeret az – amit feltehetõleg minden gyerek tud –, hogy a sárkányok rosszak, és épp az el-lenkezõt mûvelik. A Két kecske kapcsán nem árt arra is figyelmet fordítani, hogy az öregebbet va-lóban tisztelni kell, és el kell engedni. A Babszem beteg c. olvasmány kapcsán a fertõzõ betegsé-gekrõl kell némi háttérismeret. Stb. Mindez gondos készülést kíván a tanítótól. Különösképpen akérdéseket kell megtervezni, s olyan kérdéseket kell feltenni, melyek a hiányzó ismeretet céloz-zák meg: Ilyenek valóban a sárkányok? Hogyan viselkedünk az öregebbekkel? Milyen betegség azinfluenza?

b) Igazi szövegelemzésrõl elsõben még nem beszélhetünk (még másodikban sem). Mindig fog-laltassuk össze néhány mondatban az olvasmány tartalmát, s mondassuk el a gyengébbekkel is.Ez nagyon fontos a szóbeli szövegalkotás és a késõbbi fogalmazástanítás szempontjából. Elmon-dás közben használják a gyerekek az olvasmány szavait és fordulatait: így tanulnak új szavakat éskifejezéseket. Ez után a kis elemzés után mindig nyílik lehetõség aktualizálásra, pl. Csöpi és Csi -perke kíváncsiak, szeretik megfigyelni az állatokat: te szoktad-e megfigyelni az állatokat, hol, ho-gyan, mit láttál stb. Egyébként szándékosan ez az elsõ olvasmány témája, a kisgyerek érdeklõdé-sét, kíváncsiságát valóban fel kell ébresztenünk (legtöbbjükkel nincsen baj, túlságosan is kíváncsi -ak, de vannak közömbösebb gyerekek). Mindig nyílik lehetõség valamiféle erkölcsi tanulság le-vonására, pl. az idõseket tisztelni kell, vigyázni kell a kisebbre, nem szabad szemtelennek lenni,falánknak lenni, udvariasak legyünk egymással stb. stb. Ezek a tanulságok bele vannak szõve a tör-ténetbe, sosem prédikáló jellegûek, de mindig jelen vannak. Szükség van rájuk.

c) Mûismeretrõl és irodalomismeretrõl elsõben még nem beszélhetünk. Annyit azonban elvár-hatunk, hogy a gyerekek emlékezzenek a fõbb szereplõk nevére, a szöveg írójára vagy arra akönyvre, ahonnan a szemelvény származik. Azt is elvárhatjuk, hogy a helyszínre és a fõbb esemé-nyekre emlékezzenek. A prózát és a verset is fel fogják ismerni.

d) Minden szöveghez kapcsolódik egy versike. Ezek néha az olvasmányhoz kapcsolódnak, detöbbnyire csak hangulatukban kötõdnek a szöveghez. Ez utóbbi esetben vehetjük õket az óra ele-jén, a légzésgyakorlat és az artikulációs gyakorlat után, vagy pedig maga a vers adja az artikuláci-ós gyakorlatot. Ezek olyan versikék, melyek alkalmasak szótagolási gyakorlatra és karban mon-dásra. Éljünk a lehetõséggel. Tapasztalati tény, hogy a karban mondáskor a félénkebbek is szere-pelnek, és erõteljesebb, nyíltabb az artikuláció. A tanítónõ tanulja meg ezeket a verseket, s szaba-don, spontán módon tanítsa meg õket, úgy, mint az elõkészítõ idõszakban. A gyerekek azután –az olvasmány-feldolgozás befejeztével – megpróbálkozhatnak a versek elolvasásával is. Ez jó dif-ferenciáló feladat a jobbaknak, ezért hagytuk meg bennük a még nem tanított nagybetûket.

Ezeket a verseket „feldolgozni” nem szükséges. Legtöbbjük teljesen érthetõ. Olykor persze rákell kérdeznünk a szavakra, a nyelvi humorra. Egyikük-másikuk énekelhetõ, ezeket természete-sen énekeljük el (sokat ismernek is közülük a gyerekek).

19

A szövegfeldolgozás lépései tehát:– A cím elolvasása, az elõfeltevések megfogalmazása, a képek megbeszélése.– A tanító bemutató olvasása, a spontán reakciók meghallgatása.– Az aprólékos feldolgozás, az olvasmány megértése: egyenként hangos olvasás, szómagyarázatok,

a nagyobb nyelvi egységek magyarázata: kérdések a mondatokhoz.– Olvasástechnikai gyakorlatok: a hosszabb szavak szótagolása, egybeejtése; többszöri olvastatás.– Szintetizáló olvasás (esetleg még egy tanítói bemutatás).– Beszélgetés a szövegrõl: a lényeg összefoglalása, aktualizáló beszélgetés.– Olvasásgyakorlás megadott szempontok szerint és módon (ez már többnyire a következõ órára

marad).

Az olvasmányként szereplõ versek esetén is ez lehet a menet. Elsõben még nem beszélünk rit-musról, rímrõl és stilisztikai eszközökrõl. Itt felolvasásunkkal, versmondásunkkal érzékeltetjükritmust, természetesen ott, ahol szükségét látjuk; játékosan hangsúlyozhatjuk a rímeket.

A nagybetûs részben végig lehet használni az olvasólapokat. Szükség van rájuk. A szövegek írá-sakor elsõsorban a tartalomra ügyeltünk, az olvasólapokon pedig az olvasási nehézségekre össz-pontosítottunk. Ezt a két szempontot nehéz lett volna a könyvben egyeztetni.

Végsõ célunk az olvasóvá nevelés, s ezt már elsõben is szem elõtt kell tartanunk. Azzal a szán-dékkal idéztünk az adott korosztálynak való meseregényekbõl, hogy a gyerekek vegyék kézbe eze-ket a könyveket, s próbálják elolvasni õket. Persze, ezek a könyvek nem egyforma nehézségûek.A legkönnyebbek a Babar-könyvek, a legnehezebb a Micimackó. Nem titkolt szándékunk a gyer-mekirodalom nagy alkotásainak a megismertetése, s ez már irodalomismereti anyag is.

Ezen a ponton kell szót ejtenünk a felolvasásról. Arra kérjük a tanítót, hogy mindig iktasson beegy kis felolvasást, melyet megtervez, melyre gondosan készül. Sok jó tanácsot kaphat Bocsák Ist-vánné–Benkõ Zsuzsa–Hölgyesi Györgyi: Olvass nekem! c. kiadványából (Trezor Kiadó, 1995).Igen alkalmas felolvasásra a Varázskalap a Múminvölgyben, a Sanyi manó vagy a Mesél az erdõ.Akkor is szükség van a felolvasásra, ha már tud a gyerek olvasni, hiszen a mûvet mindig ketten al-kotják: az író, aki írta és az olvasó, aki olvassa. A tanító „alkotása” minta, segítség lehet a mû be-fogadásában. Ily módon biztosan több olvasó kis tanítványunk lesz, s a nyári szünet is jobban te-lik majd el.

Negyedik rész: olvasmányok. A tankönyv terjedelme korlátozott. Itt csak néhány rövidebb ol-vasmányt volt módunkban közölni, az év végi gyakorlásra.

Ötödik rész: ünnepeink. Az itt közölt versekbõl az osztályünnepségekre válogathat a tanító. Ta-nítsa meg a Szózat és a Nemzeti dal részletét, s a többi verset tetszés szerint. Elsõben még a leg-nagyobb ünnepség az anyák napja, ezért ehhez több verset adtunk.

20

Differenciálás: foglalkozás az átlagostól eltérõ gyerekekkel

1. A kézdominancia szerepe az olvasástanulásban

Az emberek többsége jobbkezes, vagyis íráskor, evéskor, a finomabb manipulációk végzésekora jobb oldali kezét részesíti elõnyben. Az emberek kisebb része balkezes, vagyis az említett ese-tekben a bal kezük a vezetõ kéz. Nagyon fontos, hogy a kézdominancia, azaz a vezetõ kéz máróvodáskorban kialakuljon, hogy a gyermek domináns keze megfelelõen ügyes legyen az írás elsa-játításához.

Ép fejlõdés esetén 3 éves korra kialakul, hogy melyik a vezetõ kéz. Ha erre az életkorra a ke-zesség egyértelmûen nem alakult ki, ha a gyermek a manipulációk során váltogatja a kezek hasz-nálatát (felváltva eszik vagy rajzol mindkettõvel, esetleg elsõ osztályban hol egyik, hol másik ke-zével ír), akkor a kézdominancia zavaráról beszélünk. Ezekben az esetekben rendkívül sürgõs avezetõ kéz megállapítása szakember segítségével és a megfelelõ gyakoroltatás. Ha ez nem törté-nik meg, akkor az írás-, sõt az olvasástechnikában fognak további zavarok jelentkezni, amelyekkönnyen összetéveszthetõk a dyslexia jellegzetességeivel.

A tanító alapvetõ feladata, hogy figyelemmel legyen a következõkre:a) Állapítsa meg, hogy az osztályban kik a jobbkezesek, és kik a balkezesek (ha mód van rá, ér-

demes ezt az ültetési rendben szem elõtt tartani: a balkezes gyermeket egy másik balkezesmellé ültetni, vagy a pad bal szélére).

b) Ellenõrizze, hogy nincs-e ún. kétkezes gyermek, azaz olyan, akinek a kézdominanciája egy-értelmûen még nem alakult ki.

c) Ellenõrizze a gyermekek helyes ceruzafogását (azoknak a gyermekeknek a ceruzafogása,akik az anyanyelv-elsajátítás során kisebb-nagyobb késéseket mutattak, bizonytalan vagyakár rossz is lehet, és a kézügyességük is gyengébb).

d) A betûelemek és a betûk rajzolásakor/írásakor (akár a levegõben, akár a táblán, akár a gyer-mek füzetében történik) mindig mindkét kézzel mutassa a vonalvezetést! Függetlenül attól,hogy a tanító milyen kezes, néhány perces elõzetes gyakorlással képes lesz a betûelemek ésa betûk mutató ábrázolására a nem domináns kezével is. Ez nagymértékben meg fogjakönnyíteni a kisebb létszámú balkezes gyermekek írástanulását.

e) A tanító legyen tudatában annak, hogy a „világ” jobbkezes, vagyis a többségben lévõ jobb-kezeseket szolgálja ki, a balkezesek tehát bizonyos mértékig hátrányos helyzetben vannak(az autókban a sebességváltó kivétel nélkül a nem domináns kézre esik a balkezeseknél, nin-csen „balkezes” fogorvosi szék, az ajtók többségénél jobb kézre esik a kilincs, a zárak álta-lában a jobbkezes iránynak megfelelõen mûködnek, az eszközök, tárgyak, gépek mûködte-téséhez szükséges gomb, kapcsoló stb. rendszerint a jobb kéz oldalára esik és a példák mégfolytathatók...)

f) A balkezes gyermek számára különösen nehéz eleinte a balról jobbra tartó irány követése,annál is inkább, hiszen íráskor gyakorlatilag alig látja azt, amit ír. A balkezességbõl adódótermészetes irány ugyanakkor a jobbról balra lenne, ez magyarázza a balkezesek átmenetitükörírását.

g) Ha ez a tükörírás tartóssá válna és az írástanulás 3. hónapjában is jelentkezik még, akkormár irányfelismerési zavarra kell gondolnunk (amely független a kézdominanciától).

A kézdominancia kialakulásának zavara, de a kialakulás késése is gyakran együtt jár az irányfe-lismerési zavarokkal. Ez nemcsak a jobb/bal, illetõleg jobbra/balra, jobbról/balról irányok, hanemvalamennyi iránynak (fent/alul, lefelé, fölülrõl stb.) az azonosítási nehézségét jelenti. Az irányfe-lismerési zavarok különbözõ mértékben jelenhetnek meg az egyes életkorokban. A síkban törté-nõ pontos irányfelismerés zavara fõként elsõ és második osztályosokra jellemzõ. A jobb/bal foga-

21

lom sokszor bizonytalan (mind a jobb-, mind a balkezeseknél), az ezekkel kapcsolatos téri és sík-beli tájékozódásban a gyermek sokszor téved. A síkbeli irányfelismerési nehézségek iskoláskor-ban már érintik a betûfelismerési és -megkülönböztetési biztonságot, fõként azoknál a betûknél,amelyek optikailag csupán az irányukat tekintve különböznek (pl. b és d, d és g, a és e). Nagyonfontos tehát, hogy a tanító idõben rájöjjön a gyermek irányfelismerési problémáira, s így rögtönsegítséget nyújthat, mielõtt ezek a problémák írás- és olvasászavarokká mélyülnének el.

2. Dyslexia és olvasási nehézség

Mind az olvasási nehézség, mind a dyslexia nagyon régóta ismert fogalmak (1896 óta történik em-lítés róla). A problémakör egyik nemzetközileg is ismert és elismert képviselõje a magyarRanschburg Pál. A jelenség megnevezésére az általa használt magyar szakkifejezés, az olvasás-gyengeség megfelelõjét használták/használják például német nyelvterületen. Hazánkban az utób-bi évtizedben reflektorfénybe került e problémakör, megnevezésére az angolszász nyelvterületrõlkölcsönzött dyslexia terminus terjedt el. Emellett szerte a világon számos más kifejezés is haszná-latos a jelenség azonosítására, ami a pontos meghatározás nehézségére utal. Magyar fordításbanezek a „szinonimák” a következõk: olvasási nehézség,elsõdleges olvasási képtelenség, kongen-itális szóvakság, specifikus olvasásképtelenség, specifikus olvasásgyengeség, kongenitális legaszté-nia, fejlõdési dyslexia, nemolvasás, gyenge olvasás el/visszamaradott olvasás, olvasászavar.

A dyslexia sokszor bizonytalan meghatározásának következtében sok a félreértés, gyakori a té-vedés. A jelenség nem más, mint az olvasás elsajátításának valamiféle zavara; úgy is fogalmazha-tunk, hogy „a nyomtatott szavak, mondatok sorozatainak feldolgozási nehézsége/képtelensége”.A dyslexia tehát olvasási nehézség; azonban nem minden olvasási nehézség egyben dyslexia. Ígyfelvetõdik az elmélet és a gyakorlat számára elsõrendûen fontos kérdés: hol a határ az olvasási ne-hézség és a dyslexia között? Milyen kritériumok alapján minõsíthetõ valaki dyslexiásnak, és – más-felõl – mik jellemzik az olvasási nehézséggel küzdõ gyermeket?

Samuel T. Orton amerikai beuropszichiáter kutatásait követõen egyre többen figyeltek fel ekérdésre, s az újabb (modern) vizsgálati eszközök és módszerek mind több lehetõséget adtak adyslexia pontosabb meghatározására és leírására. A dyslexia meghatározásának alapproblémájaegyfelõl magának az olvasási folyamatnak az összetettségébõl adódik, másfelõl abból a ténybõl,hogy a tudomány mai állása szerint kétséget kizáróan nem tudják meghatározni az okokat. A je-lenség definíciója tehát a következményt írja le, amely az okok korrekt körülírása nélkül azonnalbizonytalanná válik. Attól függõen, hogy milyen tudományterület foglalkozik a kérdéssel, a defi-níció látszólag teljesen különbözõ is lehet. A pedagógiai megközelítés szerint akkor beszélünkdyslexiáról, ha ellentmondás alakul ki a gyermek iskolai teljesítménye és a feltételezett intellek-tuális képességei között. A pszichológiai megközelítés azt mondja, hogy a gyermek készségeinekfokozati sorozatában a legalsó szint a dyslexia. Vellutino szerint a dyslexia gyûjtõfogalom: olyanrendellenességeket takar, amelyek következtében egyes, máskülönben egészséges gyermekekrendkívül nehezen tanulják meg a nyomtatott szavak felismerését. A neuropszichológiai megha-tározások is lényegében a jelenség összegzései: a dyslexia olyan súlyos olvasáselsajátítási nehéz-ség, amelytõl intellektuálisan ép gyermekek szenvednek, avagy: viszonylag jó intelligenciaszintmelletti olvasáselsajátítási nehézség.

Mindezekbõl tehát nem derül ki az, hogy mi a különbség a súlyos olvasási nehézség és a dyslex-ia között: márpedig az olvasástanítás és -fejlesztés számára ez a legfontosabb.

Az olvasás folyamatát tekintve is több tekintetben különbözõk a gyermekek (és természetesena felnõttek is): a normál határokon belül is eltérnek az olvasás tempójában, az olvasottak megér-tésében, a hangos olvasás szintjében, az ismeretlen (ritkán látott) szavak olvasásában, az elköve-tett tévesztések mennyiségében és minõségében. Hol húzható meg a határ – az olvasástanulás bár-mely szakaszában –, amely fölött „csak” olvasási nehézségrõl, s amely alatt „már” dyslexiáról be-szélünk? A következõ kritériumok alapján a dyslexia abban különbözik az olvasási nehézségtõl,hogy a) a felnõttkorig elhúzódik, b) az olvasásban és az írásban/helyesírásban tapasztalható sajá-tos hibák jellemzik, c) családi jelenség, d) gyakrabban tapasztalható fiúknál, mint lányoknál, e)normál, ill. magas IQ-jú gyermekeknél fordul elõ. A felsoroltak ugyan jól használhatók a pedagó-

22

giai gyakorlatban, sajnos azonban nem kizárólagosak, egyértelmûen nem alkalmasak az elhatáro-láshoz. Kiindulásnak elfogadhatók, hiányoznak azonban például a készségek szintjére vonatkozóiránypontok.

Minthogy az olvasási nehézség és a dyslexia egyértelmû elkülönítése még nem történt meg, a„dyslexiás” gyermekek arányára vonatkozó százalékos értékek csak jelzéseknek tekinthetõk. Ahazai adatok többnyire becsült számértékek; az 1990-es évek elején a dyslexiások arányát: 5% és35% között feltételezik. Ez a nagy különbség önmagában is jelzi a valódi dyslexia (aminek reálisbecsült értéke 3–5%) és az áldyslexia, vagyis az olvasási nehézség elkülönítési problémáit.

A dyslexia multifaktorális jelenség, egyre gyakrabban nevezik szindrómának. A felismeréséhezszámba kell venni mindazokat a készségeket, amelyek az olvasás elsajátításához szükségesek. Egy-értelmûen kiderült, hogy az anyanyelv elsajátításának szintje és az olvasási nehézség között rend-kívül szoros a kapcsolat. Elsõsorban a beszédészlelési folyamat mûködése (fonetikai, fonológiai,szeriális percepció, transzformációs észlelés, ritmusazonosítás stb.), illetõleg az ahhoz kapcsolódórészfolyamatok (elsõsorban a kézdominancia kialakulása, az irányfelismerés biztonsága) függe-nek össze az olvasástanulással. (Ezért állítottuk vissza a hathetes elõkészítõ szakaszt, ezért foglal-kozunk beszédfejlesztéssel.)

Egyre többen értenek egyet a világ számos országában azzal a nézettel, hogy az olvasásszintmegítélése nem lehetséges teszteléses módszerrel, a legpontosabban a mindenkori tanító képes agyermek olvasásának minõsítésére. Bizonyos esetekben természetesen szükséges annak megálla-pítása, hogy egy gyermek valóban dyslexiás-e vagy súlyos olvasási nehézséggel küzd, de nemdyslexiás. A valódi dyslexia gyanúja akkor merül fel, ha a gyermekre a következõk jellemzõek.

1. Nincs organikus (szervi) eltérés azon készségek hátterében, amelyek az olvasáshoz szüksé-gesek (tehát pl. jó a gyermek hallása).

2. Normál intelligenciaszint és normál pszichikai,érzelmi állapot.3. A megfelelõ idõben történt beszédindulás.4. A megfelelõ életkorra kialakult kézdominancia.5. Az olvasástanuláshoz szükséges anyanyelvi készségek nem mutatnak jelentõs elmaradást az

életkori szinttõl.6. Két, normál általános iskolában eltöltött év, amelynek a végén a gyermek olvasási teljesítmé-

nye jelentõsen elmarad az osztály többi tagjáétól (normál olvasástanítási módszer alkalma-zása mellett).

7. Más tantárgyakban nincs feltûnõen gyenge teljesítmény.8. Kellõ idõben kapott, megfelelõ tanítói/szülõi segítség.A valódi dyslexia gyanúja esetén a gyermeket további vizsgálat céljából szakemberhez kell kül-

deni.Sok híres emberrõl tudjuk vagy feltételezzük, hogy dyslexiás volt, köztük van például a nagy

francia író, Flaubert vagy a dán meseíró, Andersen is. Ez azonban nem csökkenti a felelõsségün-ket abban, hogy dyslexiásnak minõsítsünk valakit. A gyakorló tanító teheti a legtöbbet, hiszen azolvasási nehézség tökéletesen korrigálható, a gyermek – segítséggel – jó olvasóvá válhat. A való-di dyslexiás olvasásteljesítménye is – ellentétben a közhiedelemmel – jól fejleszthetõ.

3. Ajánlott olvasmányok a jó olvasóknak és az érdeklõdõknek

Az alábbiakban felsoroljuk az olvasókönyvben lévõ szemelvények és átdolgozások lelõhelyét.Ajánljuk õket egyéni olvasásra és felolvasásra.

Antanténusz: Mondókák és tréfás versek, Móra, Bp., 1968Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág. Videopont, Bp., 1995Brunhoff, de Jean: Babar otthon, Móra, Bp., 1972Corlik-Buhtz, Helgard: 365 állatmese. Napsugár könyvek, é. n.Icinke-picinke. Magyar népmesék óvodásoknak. Móra, Bp., 1972Jansson, Tovc: Varázskalap a Múmin-völgyben. Móra, Bp., 1994La Fontaine, de Jean: A holló meg a róka és más mesék. Liliput, 1995

23

Lázár Ervin: Bikfi-bukfenc-bukferenc. Móra, Bp., 1976Mikes Lajos: Sanyi manó könyve. Móra, Bp., 1976Milne, A. A.: Micimackó, Micimackó kuckója, Móra. 1976Nemes Nagy Ágnes: Mennyi minden. Móra, Bp., 1975Simkó Tibor: tikirikitakarak. Kalligram, Pozsony, 1991Szabó Magda: Bárány Boldizsár, Móra, Bp., 1971Z. Tábori Piroska: Dugó Dani és pajtásai. Dante Könyvkiadó, Reprint: Róna Emy, 1989Zelk Zoltán: Mese a kiscsikóról és sok más barátunkról. Móra, Bp., 1975Wolf, Tony: Mesél az erdõ

az állatokról...az állatokról, törpékrõl...az állatokról, törpékrõl, óriásokról...az állatokról, törpékrõl, óriásokról, csodatündérekrõl...az állatokról, törpékrõl, óriásokról, csodatündérekrõl, manókról...az állatokról, törpékrõl, óriásokról, csodatündérekrõl, manókról és sárkányokról...Bembo, Bp., 1989–1991

24

Magyar nyelv és irodalom Tanmenet

Első osztály: kommunikáció, olvasás, írás Időkeret: 38 hét, 296 óra

heti 9 óra: 5 olvasás 3 írás

A tanmenet felhasználva: 36 hét, 288 óra

A fennmaradó időt az ünnepségek előkészítésére, felmérésekre lehet fordítani. Két felmérést javaslunk: az

elsőt február közepén, a másodikat május végére. Rövidítések: mhg. = magánhangzó

msh. = mássalhangzó mf. = munkafüzet besz. = beszélgetés mb. = mondatbontás szj. = szituációs játék.

25

S Z E P T E M B E R S Z E P T E M B E R

Óra Téma

1. Ismerkedés az iskolá- val, a tanítóval, az osz- tálytársakkal.

2. Helyes testtartás és ce- ruzafogás.

3. Megérkezés Törpe-

országba. Ismerkedés a szereplőkkel

Helyes testtartás és ce- 4. ruzafogás.

5. A játszótéren

6. Helyes testtartás és ce- ruzafogás.

7. Gyümölcsszedés

Dalocska (verstanulás).

8. Helyes testtartás és ce- ruzafogás.

9. Mit akar a kukac? Bújj, bújj, zöld ág (gyer- mekjáték)

10. A születésnap

11. Az álló egyenes vázolá- sa

12. Az ötletes ajándék

13. Az álló egyenes írása a füzetbe.

14. A róka és a holló

15. A fekvő egyenes vázolá sa.

16. Vers a cicáról

17. A fekvő egyenes írása a füzetbe.

18. Készülődés a kirándu - lásra.

Kommunikáció kiejtés, beszéd és be-

szédértés, kommuniká- ciós és illemszabályok, szóbeli (és írásbeli)

szövegalkotás

Köszönés, bemutatko - zás. Válasz a tanító kér-désére.

A bemutatkozás gya- korlása szituációs játék- kal.

A légzőgyakorlatok be- vezetése. Mindennapi beszédhelyzetek gyakor - lása szituációs játékkal.

Légzőgyakorlatok a kézjelek bevezetésével. Ritmusfejlesztés vers- mondással.

A „s” képzése. Az előző órán tanult vers gyakor - lása.

Légzőgyakorlat: a szü - net bevezetése. Az „ó” és az „i” hangoztatása.

Beszélgetés a képről, a tanító meséje alapján. A jelfogalom tudatosítása: beszélgetés a jelekről.

A mese elmondása ké- pek segítségével. A „r” hangoztatása légző - gyakorlattal.

Légzőgyakorlat: „f”, c”. Verstanulás ritmizálással.

Légzőgyakorlat: a-ó, e- a, i-o hangoztatásával. Versmondás.

26

Olvasásképesség előkészítés, hang- és betűtanítás, össze- olvasás, az olvasás-

technika és az olvasás- értés fejlesztése

Tárgyak (képrészek) keresése azonosítás.

Tárgyak (képrészletek) keresése. Msh.-k és mgh.-k hangoztatása.

Mondatalkotás: ki mit csinál? Hol?

Szógyűjtés „s” hanggal.

Az ó” felismerése sza- vakban. Mondatalkotás a kép- ről: ki mit csinál, hol, mikor?

Egy mondat felbontása szavakra. Hangleválasz- tás: „a”. Szógyűjtés: „a„-val.

Egy mondat felbontása szavakra. Hangleválasz- tás: „r”. Szógyűjtés: „r”.

A „f” és a „c” érzékelte- tése hangutánzással.

Beszélgetés a képről. Egy mondat felbontása szavakra. Tárgyak egyeztetése.

Írás és íráshasználat előkészítés, a betűk

alakítása és kapcsolása, az írástechnika fejlesz- tése (helyesírás,

nyelvtan)

A finommozgás fejlesz- tése: színezés alakzatok satírozásával (írólapon).

Egy szereplő lerajzolása és kiszínezése (írólapon).

A tankönyvben lévő tár- gyak lerajzolása és ki - színezése (írólapon).

Gyümölcsök rajzolása és színezése (írólapon)

Az álló egyenes vázolá- sa: pauszon, majd egyre kisebbedő méretben.

Az álló egyenes írása előírt minta alapján.

A finommozgás fejlesz - tése: rajzolás (írólapra).

A fekvő egyenes vázolá- sa: pauszon, majd egyre kisebbedő méretben. A finommozgás fejlesz - tése: árnyjáték.

A fekvő egyenes írása előírt minta alapján.

S Z E P T E M B E R

S Z E P T E M B E R

Óra Téma

19. A kirándulás

20. Az alsó ívelés vázolása.

21. Játék a tisztáson

22. Az alsó ívelés írása a füzetbe.

23. A török és a tehenek.

24. Írásgyakorlás.

25. Hová tegyem a sapkát?

25. A felső ívelés vázolása.

27. Orbán

28. A róka és a gólya

29. A felső ívelés írása a füzetbe.

30. Miért csíkos a zebra?

31. A horogvonal vázolása.

32. Az életmentő tábla

33. A horogvonal írása a füzetbe.

34. Sportoljunk!

35. Az eddig tanult betű- elemek gyakorlása.

36. Játék a szavakkal

Kommunikáció kiejtés, beszéd és be-

szédértés, kommuniká- ciós és illemszabályok, szóbeli (és írásbeli)

szövegalkotás

Beszélgetés a képről (a színek gyakorlása). Versmondás. Légzőgyakorlat.

Beszélgetés a képről. Légzőgyakorlat: a „s” hangoztatása.

Beszélgetés a képről. Ritmusfejlesztés vers- mondással.

Beszélgetés az előző órai verses meséről. Verstanulás. Légző- gyakorlat: bővülő szó- sorok mondásával.

Légzőgyakorlat: „ó”, „i-a”. Verstanulás. Légzőgyakorlat: „ó-a”. Versmondás: Orbán. A mese feldolgozása be- szélgetéssel.

Légzőgyakorlat: „r”, bővülő hangsor. Vers- mondás: Fehér cica. Egy mondat felbontása szavakra.

Légzőgyakorlat: bővülő szószerkezettel. Beszélgetés a képről: a jelfunkció tudatosítása.

Légzőgyakorlat: ábrával. Beszélgetés a képről. Egy mondat felbontása szavakra.

Légzőgyakorlat: „cs”, „t”.

27

Olvasásképesség előkészítés, hang- és betűtanítás, össze- olvasás, az olvasás-

technika és az olvasás- értés fejlesztése

A relációs szókincs gya- korlása. Egy mondat felbontása szavakra.

Egy mondat felbontása szavakra. Hangleválasztás: „f”. Szógyűjtés: „f”.

Tárgyak egyeztetése. Egy mondat felbontása szavakra.

Tárgyak egyeztetése. Egy mondat felbontása szavakra.

Hangoztatás az időtar- tam érzékeltetésével: „ó”, „o”. Szógyűjtés: „ó-a” hang- párral. Szavak szótago- lása. Szavak hangokra bontása.

Hanglelválasztás: „z”. Szótagolás. Hangokra bontás.

Hangleválasztás: „b”.

Szavak szótagolása. Szavak hangokra bon - tása. A szó hangjainak elmondása sorrendben.

Adott kezdőhangú sza- vak keresése. Hangle- választás. Szótagolás. Hangokra bontás.

Írás és íráshasználat előkészítés, a betűk

alakítása és kapcsolása, az írástechnika fejlesz- tése (helyesírás,

nyelvtan)

Az alsó ívelés vázolása: pauszon, majd egyre ki- sebbedő méretben. A finommozgás fejlesz- tése: törpe rajzolása (írólapon).

Az alsó ívelés írása elő - írt minta után.

Az eddig tanult betű- elemek gyakorlása toll- bamondással.

A felső ívelés vázolása: pauszon, majd egyre ki- sebbedő méretben.

A felső ívelés írása elő- írt minta után. A finommozgás fejlesz- tése: csíkok húzása egy zebrára.

A horogvonal vázolása: pauszon, majd egyre ki- sebbedő méretben. A finommozgás fejlesz- tése: egy jel (tábla) le- rajzolása.

A horogvonal írása elő- írt minta után. A finommozgás fejlesz- tése. rajzolás írólapra.

Az eddig tanult betű- elemek gyakorlása toll- bamondással.

Óra Téma

37. Horgásznak a törpék

38. A körvonal vázolása.

39. Fürdés a tavon

O K T 40. A körvonal írása a fü - Ó zetbe. B E 41. Sajtot oszt a róka R

42. A nyitott kör vázolása.

43. Záporvers

44. A nyitott kör írása a füzetbe.

45. Ellentétek

46. Játék a hangokkal

47. Az alsó hurokvonal vá - zolása.

O K 48. Mesterségek T Ó B 49. Az alsó hurokvonal E írása a füzetbe R .

50. Madarak. A hullámvo - nal vázolása.

51. A hullámvonal írása a füzetbe.

52. Játék a hangokkal

53. A felső hurokvonal vázo- lása.

54. A felső hurokvonal

írása a füzetbe.

Kommunikáció kiejtés, beszéd és be-

szédértés, kommuniká- ciós és illemszabályok, szóbeli (és írásbeli)

szövegalkotás

Légzőgyakorlat: „sz”, „z”, „r„, „f”, „p”. Beszélgetés a képről. Egy mondat szavakra bontása.

Légzőgyakorlat csökke- nő belégzési és növek - vő kilégzési idővel. Beszélgetés a képről. Egy mondat szavakra bontása.

Beszélgetés a képről. A mese felolvasása. Légzőgyakorlat bővülő szósorral. Egy mondat szavakra bontása.

Légzőgyakorlat: „cs”. Verstanulás, ritmizálás. Egy mondat szavakra bontása.

Légzőgyakorlat: „a”, „i”; hangleválasztással. Ellentétes jelentésű szavak. Légzőgyakorlat „á”, „u”. Mondatok szavakra bontása.

Légzőgyakorlat: csök- kenő belégzés, növekvő kilégzés. Beszélgetés a foglalko- zásokról.

Beszélgetés a képről. Verstanulás, ritmizálás- sal. Légzőgyakorlat: bővülő szósor (madár- nevek).

Légzőgyakorlat: „r”, „sz”.

28

Olvasásképesség előkészítés, hang- és betűtanítás, össze- olvasás, az olvasás-

technika és az olvasás- értés fejlesztése

Hangleválasztás: „h”. Szótagolás. Szavak hangokra bontása. A szó hangjainak el - mondása sorrendben.

Szótagolás: egytagú szavak. A szavak hangokra bontása. A hangok sorrendje.

A szavak szótagolása (légzőgyakorlattal).

Képek egyeztetése. Hangelválasztás. Szótagolás. Hangokra bontás.

Hangleválasztás. Az el- lentétes jelentésű sza- vak szótagolása.

Hangleválasztás. Szótagolás. Hangokra bontás, han- gok sorrendje.

Tárgyak egyeztetése. A relációs szókincs gya- korlása.

Hangleválasztás: „p”. Szótagolás. Hangokra bontás. A hangok sorrendje a szavakban.

Hangleválasztás: „d”. Szótagolás. Hangokra bontás. A hangok sor- rendje a szavakban.

Írás és íráshasználat előkészítés, a betűk

alakítása és kapcsolása, az írástechnika fejlesz- tése (helyesírás,

nyelvtan)

A körvonal vázolása: pauszra, majd egyre ki- sebbedő méretben.

A körvonal írása előírt minta után.

A nyitott kör vázolása: pauszon, majd egyre ki- sebbedő méretben.

A nyitott kör írása elő- írt minta után.

Az alsó hurokvonal vá - zolása: pauszon, majd egyre kisebbedő méret- ben.

Az alsó hurokvonal írá- sa előírt minta alapján. A hullámvonal vázolá- sa, pauszon majd egyre kisebbedő méretben.

A hullámvonal írása előírt minta alapján.

A felső hurokvonal vázo- lása: pauszon, majd egyre kisebbedő méretben. A felső hurokvonal írá - sa előírt minta alapján.

O K T Ó B E R

O K T Ó B E R

Óra Téma

55. a (34. old.)

56. Az a vázolása

57. a: olvasásgyakorlás (35. old.).

58. Az a írása füzetbe.

59. i, í (36. old.).

60. Az i, í vázolása

61. i , í : olvasásgyakorlás (37. old.)

62. Az i, í írása füzetbe.

63. m (38. old.).

64. m: olvasásgyakorlás. (39. old.)

65. A m vázolása

66. m: olvasásgyakorlás (40. old.). Törpetánc (41. old.)

67. A m írása füzetbe

68. u, ú (42. old.)

69. Az u, ú vázolása

70. u, ú: olvasásgyakorlás (43. old.)

71. Az u, ú írása füzetbe

72. t (44. old.)

Kommunikáció kiejtés, beszéd és be-

szédértés, kommuniká- ciós és illemszabályok, szóbeli (és írásbeli)

szövegalkotás Besz. az eseménykép- ről: „A szórakozás”. Mb.: Fifi zenét hallgat. Picur kopog az ajtón.

Légzőgyakorlat: „a” hanggal, mondókával. A mondóka ritmizálá- sa, megtanulása. A mondóka szótagolása.

Besz. az eseménykép- ről: „Iskola”. Mb.: A gyerekek írnak. Azonos és eltérő jegyek keresése a könyvben látható és a saját tante- rem között. Szavak hangoztatása a képek alapján. Beszélgetés a képeken látható tárgyakról (mondatalkotás).

Besz. az eseménykép- ről: „Mókus”. Szj.: a kép által bemuta- tott szituáció eljátszása. A helyes ejtés gyakorlá- sa: az i, í, időtartamá- nak megkülönböztetése.

Légzőgyakorlat, kilég- zés: „m”, „ma”, „mi” stb. szótagokkal, sza- vakkal. Törpetánc: feldolgozás, ritmizálás, mimetizálás.

Besz. az eseménykép- ről: „Ugrik a mókus”. Ok-okozati összefüggé - sek feltárása a kép elemzésével. Állathangok utánzása. Beszélgetés a gyerekek élményeiről a könyv mondatai alapján. A kiegészítő kérdés ereszkedő dallamának gyakorlása.

Besz. az eseményképről: „Törpe és óriás”. Mb. A tanító bácsi tanít. Ellen- tétpárok gyűjtése.

29

Olvasásképesség előkészítés, hang- és betűtanítás, össze- olvasás, az olvasás-

technika és az olvasás- értés fejlesztése

Hang- és betűtanulás: a . Hívókép/szó: ajtó.

A szó eleji a leválasztá- sa, szógyűjtés a-val. Az a felismerése a szó- végen. A szavak hangokra bontása.

Hang- és betűtanulás: i, í. Hívókép/szó: iskola, ír.

A szavak hangoztatása, szótagolása. A szó eleji i, í leválasz- tása. A szó eleji a leválasztása. Hangokra bontás. Betűfelismerés. Hang- és betűtanulás: m. Hívókép/szó: mókus. Az összeolvasás elkez- dése. Az összeolvasás gya- korlása, szóolvasás.

Mondatok olvasása kép - olvasással, képpel kiegé- szített mondatokkal.

m kezdőhangú szavak hangokra bontása, a „m” leválasztása. A m megkeresése kü - lönféle szavakban.

Hang- és betűtanulás: u, ú. Hívókép/szó: ugrik, út. Összeolvasás a tanult betűkkel.

A betűolvasás gyakor - lása. Az összeolvasás gyakorlása. Az u hang keresése a szavakban. Szavak hangokra bon - tása, szótagolás.

Hang- és betűtanulás: t. Hívókép/szó: törpe. Összeolvasás a tanult betűkkel.

Írás és íráshasználat előkészítés, a betűk

alakítása és kapcsolása, az írástechnika fejlesz- tése (helyesírás,

nyelvtan)

Az a vázolása nagy mé- retben az előírt minta alapján (mf.).

Az a betű írása a vona- las füzetbe, előírt minta alapján.

Az i, í vázolása nagy méretben az előírt min - ta alapján (mf.).

Az i, í betűk írása a vo- nalas füzetbe, előírt minta alapján.

A „m” betű vázolása nagy méretben az előírt minta alapján (mf.).

A „m” betű írása a vo- nalas füzetbe előírt min- ta alapján, kapcsolása a már tanult betűkkel.

Az u, ú vázolása nagy méretben az előírt min - ta alapján (mf.).

Az u, ú betű írása vona- las füzetbe, előírt minta alapján. Kapcsolása a már tanult betűkkel.

O K T Ó B E R

O K T Ó B E R

Óra Téma

73. t: olvasásgyakorlás (45. old.)

74. A t vázolása és füzetbe írása.

75. e (46. old.)

76. Az e vázolása és írása a füzetbe.

77. e: olvasásgyakorlás (47. old.).

78. Olvasásgyakorlás (48-49. old.)

79. Írásgyakorlás

80. o, ó (50. old.) Besz. az eseményképről. „Fifi olvas”,. Mb.: Picur is olvas.

81. o, ó: olvasásgyakorlás

(51. old.)

82. Az o, ó vázolása és fü- zetbe írása.

83. s (52. old.)

84. A s vázolása

85. s: olvasásgyakorlás (53. old.)

A s írása füzetbe.

86. l (54. old.)

87. A l vázolása és füzetbe írása.

88. Olvasásgyakorlás (55. old.)

Kommunikáció Olvasásképesség Írás és íráshasználat kiejtés, beszéd és be- előkészítés, hang- és előkészítés, a betűk

szédértés, kommuniká- betűtanítás, össze- alakítása és kapcsolása, ciós és illemszabályok, olvasás, az olvasás- az írástechnika fejlesz-

szóbeli (és írásbeli) technika és az olvasás- tése (helyesírás, szövegalkotás értés fejlesztése nyelvtan)

Nevek gyűjtése az osz- Betű-, szótag- és szóol- tályból, csoportosítása: vasás. férfi- és női nevek. Nevek olvasása, kezdő - A nevek mondatba fog - hangjaik leválasztása. A t vázolása (mf.). lalása. A t írása vonalas füzet-

be, kapcsolása a már tanult betűkkel.

Besz. az eseménykép- Hang- és betűtanítás: e. Az e vázolása nagy mé- ről: „A tízórai”. Hívókép/szó: eszik. retben, előírt minta Mb.: Vince sokat eszik. Összeolvasás: szótagok, alapján (mf.).

szavak és mondat olva - Az e írása a vonalas fü- sása. zetbe, kapcsolása a már

tanult betűkkel.

Beszélgetés a képről, a Betűolvasás, a monda- történet folytatása. tok olvasása. A kijelentő és a kiegé- Szótagolás, hangokra szítendő kérdő mondat bontás, az e helye a dallama. szóban. A mondóka megtanulá- Szótagok és szavak ol- sa, elmondása tiszta vasása. hangképzéssel. Ritmi- zálás. Szótagolás. Légzőgyakorlat: egér, Az eddig tanult betűk egér, szünettel, szünet írása és kapcsolása. nélkül. Besz. az eseménykép- Hang- és betűtanulás: ről. „Fifi olvas”,. o, ó . Mb.: Picur is olvas. Hívókép/szó: olvas, órás.

Összeolvasás: szótagok, szavak.

Beszélgetés a kép alap- Betűolvasás. ján. Az első „szöveg” olva- Mondatalkotás. sása, tartalmának meg-

beszélése. Az o, ó vázolása, majd írása és kapcsolása.

Besz. az eseményképről Hang- és betűtanulás: s. „A kenyérsütés”. Hívókép/szó: süt. Egymásutániság: a ke- Összeolvasás. szótagok nyérsütés folyamata. és szavak olvasása. Légzőgyakorlat: s; a ke- A s vázolása nagy alak - retben lévő hangokkal. ban előírt minta alap-

ján (mf.). Beszélgetés a képek Szavak és mondatok ol - alapján. vastatása. Név és becenév, mikor Szógyűjtés megadott melyiket használjuk (il - kezdőhangokkal. lem). Szótagolás, hangokra A s írása a füzetbe,

bontás. kapcsolása a tanult be- tűkkel.

Besz. az eseménykép- Hang- és betűtanulás: l. ről: „Lekvárevés”. Hívókép/szó: lekvár. Mb.: Nem szabad vere - Szótagok és szavak ol- kedni. vasása. Az előzékeny viselke- dés, a vitás helyzetek A l vázolása nagy mé- kulturált megoldása. retben (mf.). A vers megtanulása, A l hang keresése a ritmizálása. szavakban, a versben. Tárgyak felsorolása, Szóolvasás. Szavakra, előfordulása, funkciója. hangokra bontás.

30

Óra Téma

89. Olvasásgyakorlás (56-57. old.)

90. á (58. old.)

91. Az á írása a füzetbe. N 92. Olvasásgyakorlás O (59. old.) V E 93. Írásgyakorlás. M B E R 94. v (60. old.)

95. A v vázolása és füzet- be írása.

96. Olvasásgyakorlás (61. old.)

97. p (62-63. old.)

98. A p vázolása és írása a füzetbe

99. Olvasásgyakorlás (63-65. old.)

N O 100. z (66. old.) V E M B 101. A z vázolása. E R 102. Olvasásgyakorlás (67. old.)

A z írása a füzetbe. 103. ö, ő (68. old.)

Kommunikáció Olvasásképesség Írás és íráshasználat kiejtés, beszéd és be- előkészítés, hang- és előkészítés, a betűk

szédértés, kommuniká- betűtanítás, össze- alakítása és kapcsolása, ciós és illemszabályok, olvasás, az olvasás- az írástechnika fejlesz-

szóbeli (és írásbeli) technika és az olvasás- tése (helyesírás, szövegalkotás értés fejlesztése nyelvtan)

Beszélgetés a tanulók Szótagok, szavak és személyes élményeiről mondatok olvasása. (gyümölcsök, befőzés). Szótagolás, hangokra Légzőgyakorlatok: la-la- bontás. A l helyének a la, a versike 2-2 sorával. megállapítása.

Besz. az eseménykép - Hang- és betűtanulás: á. ről: „Kópé lóg az ágon”. Hívókép/szó: ág. A történet előzménye Szótagok, szavak és és folytatása. Az óva- mondatok olvasása. Az á írása füzetbe, kap- tosságról. csolása a tanult betűk-

kel.

A népi mondóka meg- Szóolvasás. A tanult tanulása, ritmizálása, hangok keresése a megbeszélése. mondóka szavaiban. A mondóka szótagolása. Az á hang keresése a Írásgyakorlás: a tanult

szavakban (elején, kö- betűk írása és kapcsolá- zepén, végén). sa.

Besz. az eseménykép- Hang- és betűtanulás: v. ről: „A titokzatos vár”. Hívókép/szó: vár. (Egy több részből álló Összeolvasás: szótagok, történet első része: a szavak. törpék egy várra buk- A v keresése szavak- A v vázolása nagy mé- kannak.) ban. retben (mf.).

Mondatalkotás a képek Szó- és mondatolvasás. segítségével, majd a szavakkal. Besz. az eseménykép- Hang- és betűtanulás: p. A p vázolása nagy mé- ről: „Régen nem jártak Hívókép/szó: pók. retben (mf.). itt!” Szótagok, szavak és Mb.: A törpék egy nagy mondatok olvasása. pókot láttak. A p hang keresése a A p írása a füzetbe,

szavakban. kapcsolása a már tanult

A Sósperec c. vers fel- Szótagok, szavak, mon- dolgozása, tanulása. datok olvasása. Légzőgyakorlat: görög - A Pali etet c. olvas- dinnyét, sárgarépát. mány feldolgozása.

Besz. az eseménykép- Hang- és betűtanulás: z. ről: „A kulcs a kő mö- Hívókép/szó: zár. Szó - gött volt. tagok, szavak, mondat

olvasása. A z meghallá- sa szavakban. A z vázolása nagy mé-

retben (mf.).

Beszélgetés a gyerekek A pite c. olvasmány fel - élményeiről (Mi a ked- dolgozása. venc süteményed?), a A közös és az egyéni szituáció (a kép) elját- hangos olvasás gyakor- A z írása a füzetbe, kap- szása. lása. csolása a tanult betűkkel

Besz. az eseménykép- Hang- és betűtanulás: ről: „Az öreg királynál.” ö, ő.

Szótagok és szavak ol - vasása. Az ö, ő keresése szavak - ban.

kép/szó: pók. Szótagok, szavak és mondatok olvasása. A p hang keresése a szavakban.A p vázolása nagy méretben (mf.).

31

Óra Téma

104. Olvasásgyakorlás (69. old.)

105. Az ö, ő írása a füzetbe.

106. n (70. old.) D E 107. A n vázolása és írása a C füzetbe E M 108. Olvasásgyakorlás B (71. old.) E R

109. k (72. old.)

110. A k vázolása és írása a füzetbe.

111. Olvasásgyakorlás (73. old.)

112. Olvasásgyakorlás

113. é (74. old.)

114. Az é vázolása és írása a füzetbe.

D E 115. Olvasásgyakorlás C (75. old.) E M B 116. Írásgyakorlás. E R

117. f (76. old.)

118. A f vázolása és írása. 119. Ol v a s á s g y a k o r l á s

(77-79. old.)

Kommunikáció Olvasásképesség Írás és íráshasználat kiejtés, beszéd és be- előkészítés, hang- és előkészítés, a betűk szédértés, kommuniká- betűtanítás, össze- alakítása és kapcsolása, ciós és illemszabályok, olvasás, az olvasás- az írástechnika fejlesz-

szóbeli (és írásbeli) technika és az olvasás- tése (helyesírás, szövegalkotás értés fejlesztése nyelvtan)

Beszélgetés a kép alap- A Zoli és az őz c. szöveg ján (Mit vett mama?). feldolgozása. Szógyűjtés, szótagolás. Közös és egyéni olva - Mondatalkotás. sás. Az ö, ő írása a füzetbe,

kapcsolása a tanult be- tűkkel.

Besz. az eseménykép- Hang- és betűtanítás: A n vázolása nagy mé- ről: „A nagy nevetés”. n. Hívókép/szó: nevet. retben (mf.). A 60. oldalon kezdődő Szótagok és szavak ol- történet befejezése, át- vasása. tekintése. Szótagolás, hangokra A n írása füzetbe, kap-

bontás. A n keresése. csolása a tanult betűk- kel.

A Miért nincs fekete Szavak (nevek) olvasása. virág? c. vers feldolgo- A nevek szótagolása és zása. hangokra bontása. Beszélgetés a virágok - A n keresése a vers sza- ról: színek, virágnevek vaiban. gyűjtése.

Besz. az eseményképről: Hang- és betűtanítás: k. A k vázolása nagy mé- „Mi van a kalap alatt?” Hívókép/szó: kalap. retben (mf.). Mb.: Az egér lapult a Szótagok, szavak, mon- kalap alatt. dat olvasása. Időrend a képek alap- Hangokra bontás. A k írása füzetbe, kap- ján. csolása a tanult betűk-

kel.

Légzőgyakorlat: Szókapcsolatok olvasá- szókapcsolatokkal. sa, mondatba foglalása.

Ismétlés: beszélgetés a Az eddigi olvasmányok törpék kalandjairól: az ismétlése: gyakorlása. eddig tanult versek - ből„szavalóverseny”.

Besz. az eseménykép- Hang- és betűtanítás: é. ről: „Ég a gyertya”. Hívókép/szó: ég. A körjáték megtanulása Szótag: szó- és mondat- és eljátszása. olvasás.

Hanganalízis, az é kere- Az é írása a füzetbe, sése szavakban. kapcsolása a tanult be-

tűkkel. Kópé jellemzése, meg- A Kópé c. szöveg fel- keresése az eddig fel- dolgozása. dolgozott oldalakon. Kapcsolat keresése a Beszélgetés az illusztrá- kép és a szöveg között: cióról. a képen lévő dolgok Az eddig tanult betűk

megkeresése a szöveg - gyakorlása, szavak má- ben. solása, tollbamondás.

Besz. az eseménykép- Hang- és betűtanítás: f. ről: „Át a falon”. Hívókép/szó: fal. Mozgást kifejező sza- Szótagok, szavak, mon - vak gyűjtése, mondatok dat olvasása. alkotása. Hanganalízis, a f a sza- A f vázolása nagy mé- Mb.: Magas ez a fal. vakban. retben (mf.), írása a fü-

zetbe. Beszélgetés az állatok- Szókapcsolatok olvasá - ról és az állatkertről. sa és mondatba helye- Légzőgyakorlat: „f” zése. hangoztatásával. A Fifi c. kis olvasmány.

Az elefánt c. olvasmány.

32

Óra Téma

120. b (80. old.)

121. A b vázolása és írása a füzetbe.

122. Olvasásgyakorlás (81. old.)

D E C E 123. ü, ű (82. old.) M B E R 124. Az ü, ű vázolása és írá -

sa a füzetbe.

125. Olvasásgyakorlás

(83. old.)

126. r (84. old.)

127. Olvasásgyakorlás (85. old.)

128. A r vázolása és írása a füzetbe.

129. Olvasásgyakorlás J (86-87. old.) A N U Á R 130. c (88. old.)

131. A c vázolása és írása a füzetbe.

132. Olvasásgyakorlás

(89. old.)

133. Írásgyakorlás. 134. g (90. old.)

Kommunikáció kiejtés, beszéd és be-

szédértés, kommuniká- ciós és illemszabályok, szóbeli (és írásbeli)

szövegalkotás

Besz. az eseményről: „A bűvész”. Szóbeli szövegalkotás a 2 kép segítségével (idő - rend).

A párbeszéd olvasásá - nak bemutatása és gya- koroltatása. Szituációs játék: meg- ijedünk valamitől.

Besz. az eseményképről: „Az űrhajó építése”. Szavak gyűjtése, mon - datok alkotása a kép se - gítségével.

Légzőgyakorlat: sza- vakkal. Szószerkezetek mon - datba foglalása.

A répamese elmondása a tanító segítségével.

Beszélgetés személyes élmények alapján a vá - sárlás. Segítsünk szüle- inknek! A segítőkész magatartás.

Az r ejtésének gyakor- lása mondókával. Ritmizálás, szótagolás. Légzőgyakorlat: ételne- vekkel. Nyelvtörő.

Besz. az eseménykép- ről: „Rajzolnak a tör- pék”. Mb.: Fifinek piros ce- ruzája van.

Beszélgetés személyes élményekről: Kinek mi- lyen háziállata van? Az állatokkal való bá- násmód. A mondóka ritmizálása.

Besz. az eseménykép- ről: „Jön az árvíz!”

33

Olvasásképesség előkészítés, hang- és betűtanítás, össze- olvasás, az olvasás-

technika és az olvasás- értés fejlesztése

Hang- és betűtanítás: b. Hívókép/szó: bűvész. Szótagok, szavak, mon- dat olvasása. Hanganalízis. A b felis - merése szavakban.

A titkos lakó c. olvas- mány feldolgozása. Néma és hangos szö- vegolvasás.

Hang- és betűtanítás: ü, ű. Hívókép/szó: üreg, űr - hajó. Szótagok és szavak ol- vasása.

Szószerkezetek olvasta - tása. Mb.: A törpék építe- nek. Szótagolás. Hanganalízis. Hang- és betűtanítás: r. Hívókép/szó: répa. Szótagok, szavak, mon- dat olvasása.

A Mit vásárolt mama? c. szöveg feldolgozása. Hangos olvasás egyéni - leg.

Szóolvasási gyakorla- tok. Hanganalízis, a r felis- merése a szavakban.

Hang- és betűtanítás: c. Hívókép/szó: ceruza. Szó- és mondatolvasás.

A Kópé cicát kapott c. szöveg feldolgozása. A mondóka megtanulása.

Hang- és betűtanulás: g. Hívókép/szó: gát. Szótagok, szavak, mon- dat olvasása.

Írás és íráshasználat előkészítés, a betűk

alakítása és kapcsolása, az írástechnika fejlesz- tése (helyesírás,

nyelvtan)

A b vázolása nagy mé- retben (mf.).

A b írása a füzetbe, kapcsolása a már tanult betűkkel.

Az ü, ű írása a füzetbe, kapcsolása a tanult be- tűkkel.

A r vázolása nagy mé- retben (mf.).

A r írása a füzetbe, kapcsolása a tanult be- tűkkel.

A c vázolása (mf.) és írása a füzetbe, kapcso- lása.

A tanult betűk gyakor- lása, látó-halló tollba- mondás.

J A N U Á R J A N U Á R

Óra Téma

135. Olvasásgyakorlás (91. old.)

136. A g vázolása és írása a füzetbe.

137. Olvasásgyakorlás (általános)

138. sz (92. old.)

139. A sz vázolása és írása a füzetbe.

140. Olvasásgyakorlás

(93-94. old.)

141. Írásgyakorlás.

142. Olvasásgyakorlás (95. old.)

143. j (96. old.)

144. A j vázolása és írása a füzetbe.

145. Olvasásgyakorlás (97. old.)

146. gy (98-99. old.)

147. A gy vázolása és írása a füzetbe.

148. cs (100-101. old.)

149. A cs vázolása és írása a füzetbe.

150. Olvasásgyakorlás

(102-103. old.)

Kommunikáció Olvasásképesség Írás és íráshasználat kiejtés, beszéd és be- előkészítés, hang- és előkészítés, a betűk szédértés, kommuniká- betűtanítás, össze- alakítása és kapcsolása, ciós és illemszabályok, olvasás, az olvasás- az írástechnika fejlesz-

szóbeli (és írásbeli) technika és az olvasás- tése (helyesírás, szövegalkotás értés fejlesztése nyelvtan)

Szóbeli szövegalkotás: Az Itt az árvíz! c. szö- A g vázolása nagy mé- egy összefüggő történet veg feldolgozása. retben (mf.). elmondása a 90. old. Hangos és néma olvasás. eseményképe alapján. Szógyűjtés: a gát építé-

sével kapcsolatos szavak. A g írása a füzetbe, kapcsolása a tanult be- tűkkel.

Beszédművelés: artiku - Olvasási gyakorlatok: lációs és ritmusgyakor- válogató olvasás, stafé - latok a tanult mondó - taolvasás a szavakkal. kákkal.

Besz. az eseménykép- Hang- és betűtanulás: sz. ről: „A levél” Hívókép/szó: szív.

Szótagok, szavak, mon- dat olvasása. A sz vázolása (mf.) és

írása a füzetbe, kapcso - lása a tanult betűkkel.

A vers megtanulása. A szépen szóló síp c. Udvariassági szabályok: olvasmány feldolgozása. ne zavarjunk másokat a játékunkkal! Az eddig tanult betűk

gyakorlása: tollbamon - dás, másolás.

Légzőgyakorlat: „sz” Szószerkezetek hangos hanggal, szavakkal. olvasása, egyénileg és

frontálisan. Besz. az eseményképről: Hang- és betűtanítás: j. A j vázolása nagy mé- „Fifi és Picur játszik”. Hívókép/szó: játék. retben (mf.). Szógyűjtés, játékok. Szótagok, szavak, mon- Beszélgetés a gyerekek dat olvasása. kedvenc játékairól. A j írása a füzetbe,

kapcsolása a tanult be- tűkkel.

Beszélgetés a gyerekek A Juli rajzol c. szöveg A finommozgás fejlesz- otthon készített rajzairól feldolgozása. tése: rajzolás, színezés. (a rajzok nézegetése). Melyik tetszik? Miért?

Besz. az eseménykép- Hang- és betűtanítás: gy. ről. „Fifi gyíkot les”. Hívókép/szó: gyík. Beszélgetés a kerti Szavak, mondatok olva - munkákról. sása.

A Gyomlálás c. szöveg A gy vázolása (mf.). és feldolgozása. írása a füzetbe, kapcso -

lása. Besz. az eseményképről: Hang- és betűtanítás: cs. „A cserepes növény”. Hívókép/szó: cserép. Beszélgetés a szobanö- A két meglepetés c. vény ültetéséről és gon - szöveg feldolgozása. dozásáról; az ajándéko - zásról. A cs vázolása (mf.) és

írása a füzetbe, kapcso - lása.

Légzőgyakorlat: a cs Mondatok olvasása hangoztatásával. egyénileg és frontáli- Verstanulás, ritmizálás. san.

34

F E B R U Á R

F E B R U Á R

Óra Téma

151. d (104-105. old.)

152. A d vázolása és írása a füzetbe.

153. h (106. old.)

154. A h vázolása és írása a füzetbe.

155. Olvasásgyakorlás (107. old.)

156. ny (108-109). old.)

157. A ny vázolása és írása a füzetbe.

158. Olvasásgyakorlás

(110-111. old.)

159. zs (112-113. old.)

160. A zs vázolása és írása a füzetbe.

161. ty (114. old.)

162. A ty vázolása és írása a füzetbe.

163. Olvasásgyakorlás (115.old.)

164. Írásgyakorlás.

165. ly (116-117. old.)

166. A ly vázolása és írása a füzetbe.

167. dz (118. old.)

Kommunikáció kiejtés, beszéd és be-

szédértés, kommuniká- ciós és illemszabályok, szóbeli (és írásbeli)

szövegalkotás

Besz. az eseménykép- ről: „Koppan a dió”. Szóbeli szövegalkotás a képsor alapján. A Keresgélő c. vers ta- nulása.

Besz. az eseménykép- ről: „Úszik a hajó”.

Beszélgetés a kép alap - ján: téli élmények. Verstanulás: Esik a hó.

Besz. az eseménykép- ről: „A nyomolvasók”. Történet kitalálása. Verstanulás: 'szanyó.

Beszélgetés a képről, a falusi életről. Légzőgyakorlat.

Besz. az eseménykép- ről: „Segítsünk!” A történet előzményé- nek és folytatásának ki- találása.

Besz. az eseménykép- ről: „Tojnak a tyúkok”.

Beszélgetés az illusztrá - cióról, élmények a hor- gászásról.

Besz. az eseménykép- ről: „Lyukas a nad- rág”. A történet befe- jezése.

Besz. az eseménykép- ről: „Az edző”. Ki mit sportol?

35

Olvasásképesség előkészítés, hang- és betűtanítás, össze- olvasás, az olvasás-

technika és az olvasás- értés fejlesztése

Hang- és betűtanulás: d. Hívókép/szó: dió. Szótagok, szavak, mon- dat olvasása.

Hang- és betűtanulás: h. Hívókép/szó: hajó. Szótagok, szavak, mon- dat olvasása.

A Hull a hó c. szöveg feldolgozása.

Hang- és betűtanulás: ny. Hívókép/szó: nyom. Szótagok, szavak, mon- dat olvasása.

A Kópé vágya c. szöveg feldolgozása.

Hang- és betűtanulás: zs. Hívókép/szó: zsák. Szóolvasás: A Zsuzsi főz c. szöveg feldolgo- zása.

hang- és betűtanítás: ty. Hívókép/szó: tyúk. Szótagok, szavak, mon- dat olvasása.

Picur pontyot fogott c. szöveg feldolgozása.

Hang- és betűtanítás: ly. Hívókép/szó: lyuk. A Vigyázz, Kópé! c. olvasmány feldolgozá- sa.

Hang- és betűtanítás: dz. Hívókép/szó: edző. A szavak olvasása, ér- telmezése.

Írás és íráshasználat előkészítés, a betűk

alakítása és kapcsolása, az írástechnika fejlesz- tése (helyesírás,

nyelvtan)

A d vázolása (mf.) és írása a füzetbe, kapcso- lása.

A h vázolása (mf.) és írása a füzetbe, kapcso- lása.

A ny vázolása (mf.) és írása a füzetbe, kapcso- lása.

A zs vázolása (mf.) és írása a füzetbe, kapcso- lása.

A ty vázolása (mf.)és írása a füzetbe, kapcso- lása.

Az eddig tanult betűk gyakorlása.

A ly vázolása (mf.) és írása a füzetbe, kapcso- lása.

Itt lehet az első felmé- rő , de ekkor vonjuk össze ezt az órát a kö - vetkezővel.

Óra

168.

169.

170.

171.

F E B 172. R U Á R 173.

174.

175.

176.

177.

178.

179.

F E 180. B R U Á 181. R

182.

183. 184.

Téma

Olvasásgyakorlás.

A dz vázolása és írása a füzetbe.

dzs (119. old.)

A dzs vázolása és írása a füzetbe.

Csöpi és Csiperke kí- váncsi. C, Cs

A C, Cs írása.

Csigabiga Csongor megjelenik

Jönnek az óriások! O, Ó, Ö, '

Az óriások ébredése

Az O, Ó, Ö, ' írása.

Zizi, a légy. Z, Zs

Z, Zs írása.

Zsebibaba, a kicsi ken- guru

Írásgyakorlás

Ünnep a törpefaluban U, Ú, Ü, Ű

Az U, Ú, Ü, Ű írása.

Uzsonna

Kommunikáció Olvasásképesség Írás és íráshasználat kiejtés, beszéd és be- előkészítés, hang- és előkészítés, a betűk

szédértés, kommuniká- betűtanítás, össze- alakítása és kapcsolása, ciós és illemszabályok, olvasás, az olvasás- az írástechnika fejlesz-

szóbeli (és írásbeli) technika és az olvasás- tése (helyesírás, szövegalkotás értés fejlesztése nyelvtan)

Beszédművelés, beszéd- Szavak, szósorok olva- fejlesztés: az eddig ta- sása stafétaolvasással. nult versek és mondó- Szövegek válogató olva- A dz vázolása (mf.) kák felidézésével. sása. és írása a füzetbe, kap-

csolása. Besz. az eseménykép- Hang- és betűtanulás: ről: „A dzsungel”. dzs. Beszélgetés az állatok- Hívókép/szó: dzsungel. ról és a növényekről. A szavak olvasása, ér-

telmezése, mondatba A dzs vázolása (mf.). foglalása. írása a füzetbe, kapcso -

lása. Beszélgetés az egyéni Betűtanulás: C, Cs. élményekről: Szoktál-e A Csöpi és Csiperke kí- a mezőn, a kertben sé - váncsi c. szöveg feldol- tálni? Légzőgyakorlat: gozása. 102. old.: a mondóka Mb.: az első mondat. A C, Cs írása a füzetbe, ritmizálása. Hanganalízis: a nevek. kapcsolása.

Beszélgetés az illusztrá- A Csigabiga Csongor cióról. A mondóka megjelenik c. szöveg mondása egyre gyor- feldolgozása. sabb tempóban (énekel- ni is lehet). Illem: az udvarias kö - szönés. Beszélgetés az illusztrá- Az O, Ó, Ö, ' tanítása. cióról (Gulliverről is, ha A Jönnek az óriások! c. említik). szöveg feldolgozása. A vers ritmizálva, kar - ban. Beszédművelés a vers Az óriások ébredése c. ritmizálása, elmondása szöveg feldolgozása. karban és egyénileg. Mb.: a címek. A figyelmességről és a Hanganalízis: a nevek. Az O, Ó, Ö, ' írása a fü- tapintatról. zetbe, kapcsolása. Beszélgetés az illusztrá- Betűtanulás: Z, Zs. cióról. Mi lehetett az A Zizi, a légy, c. szöveg előzmény? feldolgozása. Légzőgyakorlat: a mon- dóka egy levegővel. A Z, Zs írása a füzetbe,

kapcsolása.

Beszélgetés a kenguru- A Zsebibaba, a kicsi ról, a szereplőkről, az kenguru c. szöveg fel- illusztrációról. dolgozása. Légzőgyakorlat: a mon- dóka 2, majd 1 légvétel- Az eddig tanult nagybe- lel. tűk gyakorlása a füzet-

ben. Tollbamondás: Zsófi áll.

Beszélgetés a születés- Betűtanulás: U, Ú, Ü, napról, az ünnepi ké- Ű. Az Ünnep a törpefa- szülődésről. Köszöntők luban c. szöveg feldol- mondása. Mi is megta- gozása. Szótagolás: a 4- nulunk egyet. 5 szótagos szavak. Az U, Ú, Ü, Ű írása a fü-

zetbe, kapcsolása. Beszélgetés: Szokott-e Az Uzsonna c. szöveg a nagymamád finom feldolgozása (esetleg ételeket készíteni? A felolvasás: Tony Wolf mondóka 1 légvétellel. könyvéből a nagy torta-

csata.)

36

Óra Téma

185. Vica és Viki V

86. A V írása.

187. Vendégségben Vakond Vilinél

M Á R C 188. Vadkacsás I U S

189. Írásgyakorlás.

190. Mondjam még?

191. Írásgyakorlás.

192. Gombát szednek a tör- pék G, Gy

193. Gyík Gyuri és a varázs - gyűrű

194. A G, Gy írása.

195. Játszanak a törpék J

M Á 196. A J írása. R C 197. Jaj, szétpukkadok! I U S

198. Iskolai történet: I, Í

199. Az I, Í írása. 200. Iciri-piciri

Kommunikáció Olvasásképesség Írás és íráshasználat kiejtés, beszéd és be- előkészítés, hang- és előkészítés, a betűk

szédértés, kommuniká- betűtanítás, össze- alakítása és kapcsolása, ciós és illemszabályok, olvasás, az olvasás- az írástechnika fejlesz-

szóbeli (és írásbeli) technika és az olvasás- tése (helyesírás, szövegalkotás értés fejlesztése nyelvtan)

Beszélgetés az illusztrá - Betűtanítás: V. cióról: Mi történhetett? A Vica Viki c. szöveg Az udvariasságról. Arti-feldolgozása. kulációs gyakorlat a Mb.: a vers első 2 sora. mondókával (eltérő ma- Szótagolás: 4-5 szótagos A V írása a füzetbe, gánhangzók). szavak. kapcsolása. Beszélgetés a vakond- A Vendégségben Va - ról, Vincéről (46. old.). kond Vilinél c. szöveg

feldolgozása. Mb.: az utolsó mondat. Szótagolás: a 4-5 szóta- gos szavak.

Beszédművelés: a Volt A Vadkacsás c. vers fel- egy szép ládika megta- dolgozása. nulása, ritmizálása (kar - A Vendégségben Va - ban, egyénileg). kond Vilinék c. szöveg

gyakorlása. Emlékezetből írás: Volt egy szép ládika.

Beszédművelés: a Vad- A Mondjam még? c. kacsás c. vers ritmizálá- vers feldolgozása. (Éne- sa. kelve is lehet: egyéni -

az utolsó sorok kar- Emlékezetből írás: Volt ban.) egy dongó meg egy

légy!

Beszélgetés a gombák- Betűtanulás: G, Gy. ról. A vers elmondása A Gombát szednek a (énekelni is lehet). törpék c. szöveg feldol-

gozása.

Légzőgyakorlat vers- A Gyík Gyuri és a va - mondással: a kilégzés- rázsgyűrű c. szöveg fel - kor a gombás vers so - dolgozása. ronként. Mb.: az első mondat.

Szótagolás: 4-5 szótagos A G, Gy írása a füzet- szavak. be, kapcsolás.

Beszélgetés a játékok- Betűtanulás: J. ról: Miket szoktatok A Játszanak a törpék c. együtt játszani? szöveg feldolgozása. Mimetikus játék: Tör - pék vagyunk! Óriások A J írása a füzetbe, vagyunk! kapcsolása. Artikulációs gyakorlat: A nagyravágyó béka Jön Január... meséje. Ritmizálás: mondóka a Mb.: az első mondat. békáról. Szótagolás: Visz-sza- Szótagolás: mondóka a tar-tom, lé-leg-ze-tem, békáról. ter-pesz-tet-te, re-pe-

dez-ni, na-gyobb-ra.

Beszélgetés az illusztrá - Az iskolai történet c. cióról: Kik a szereplők? szöveg feldolgozása. Mi történhetett? Mb.: az első mondat. Légzőgyakorlat: 3 sor - Szótagolás: bogárisko- 1 sor a kilégzéssel. lában, bogártanulók. Az I, Í írása a füzetbe,

kapcsolása. Tollbamon- dás: Júlia, Ilona, Imre.

Beszédtechnika: az ed- A vers elolvasása, gya- dig tanult mondókák is - korlása versszakonként. métlése.

37

Óra Téma

201. Hétvége H

202. A H írása.

203. A krokodilok

204. Írásgyakorlás.

M Á R C I U 205. Két kecske S K

206. A K írása.

207. A labdarúgók

208. Kitől fél a kisegér?

209. A tyúkocska, az egérke meg a kakas

210. Tyúkok egymás he - gyén-hátán T, Ty

M Á R 211. A T, Ty írása. C I U 212. Tavaszi harangocskák S

213. Fecskehívogató F

214. A F írása. 215. Fecskék

Kommunikáció Olvasásképesség Írás és íráshasználat kiejtés, beszéd és be- előkészítés, hang- és előkészítés, a betűk

szédértés, kommuniká- betűtanítás, össze- alakítása és kapcsolása, ciós és illemszabályok, olvasás, az olvasás- az írástechnika fejlesz-

szóbeli (és írásbeli) technika és az olvasás- tése (helyesírás, szövegalkotás értés fejlesztése nyelvtan)

Beszélgetés az illusztrá- Beszélgetés a jó és a cióról: Mit gondolhat- gonosz sárkányokról nak a „sárkányok”? (pl. Süsüről). Vers: ritmizálva, szóta - Tanya és falu. Falusi golva. emlékek. Légzőgyakorlat: Hilda, Mb.: az utolsó mondat. A H írása a füzetbe, Hedvig, Hermina. Szótagolás: 4-5 szótagos kapcsolása. A H. I, J

szavak. párhuzamos gyakorlása. Hangszínváltásos gya- Beszélgetés a krokodi - korlat, a vers lágy, kön - lokról. Igaz-e, ami eb- nyed elmondása. (Van ben a történetben van? A H, I, J gyakorlása a dallam is!) Válaszolj az utolsó kér- füzetben.

désre! Szótagolás, aján- Tollbamondás: Hunor latos az egész olvas- vadászik. mányt szótagoltatni. Emlékezetből írás: ne -

vek H betűvel. Légzőgyakorlat (73. Beszélgetés az illusztrá- old.). Az előző órai ver- cióról: Mi történhetett? sek ismétlése. Mi a baleset oka? Szituációs játék: a me- Mb.: az első mondat. A K írása a füzetbe, séhez hasonló helyzet Szótagolás: fi-a-ta-labb, kapcsolása. Tollbamon - eljátszása. en-ge-del-mes-ked-jék. dás: Karolina olvas. Légzőgyakorlat a vers - Beszélgetés a kutyákról. sel: 3 légvétellel. Vajon miért ez a ne- Beszélgetés a játéksza- vük? Melyik kutyára bályokról, betartásuk- melyik név illik? ról. A vers olvasása láncol -

vasással, dagasztó olva - sással.

A kiegészítendő kérdés Beszélgetés az illusztrá- helyes, ereszkedő dalla- ciókról. A vers elolvasá - mának a gyakorlása. sa. Egy kijelentő, egy felkiál- Hogyan készül a ke- tó és egy kérdő mondat nyér? helyes hanglejtésének a Beszélgetés. gyakorlása (mindegyik Olvasásgyakorlás a sze- ereszkedő menetű), az repek szerint. első két bekezdés. Beszédművelés: a mon - Beszélgetés az illusztrá- dóka mimetizálása. cióról. Mit akar a gaz -

daasszony? Mi történt a tyúkokkal? Ki tehette? Honnan tudod? Mi a véleményed? Szótagolás: 4-5 szótagos A T, Ty írása a füzetbe, szavak. kapcsolása.

A vers ritmizálása, Beszélgetés a tavaszról: megtanulása. Karban, Hogyan éled a termé - egyénileg. szet? Milyen tavaszi virá -

gokat ismersz? Mire utal a cím? Miért? Mb.: az első mondat. Szótagolás: 4-5 szótagos szavak.

A vers felolvasásának a Beszélgetés a fecskék- gyakorlása ügyelve a ről. A vers felolvasása sorvégi áthajlásokra. bemutatva a sorvégi át- A F írása a füzetbe,

hajlásokat. kapcsolása. A F és a T megkülönböztetése.

A vers elmondása. A feldolgozás után a ki- fejező olvasás gyakorlá- sa (egyéni olvasás).

38

Á P R I L I S Á P R I L I S

Óra Téma

216. Pöttömke, a piszkos törpe P

217. A P írása.

218. Pöttömke nagy kaland- ja

219. Hat csodatündér vaká- ciója

220. Írásgyakorlás.

221. Hat csodatündér uta- zása.

222. Babszem beteg B

223. Bikfi-bukfenc- bukferenc

224. A B írása.

225. Babar király

226. Írásgyakorlás.

227. Babar gyermekei

228. Gyomorrontás R

229. A R írása.

230. Róka koma és a ká- csák.

Kommunikáció Olvasásképesség Írás és íráshasználat kiejtés, beszéd és be- előkészítés, hang- és előkészítés, a betűk

szédértés, kommuniká- betűtanítás, össze- alakítása és kapcsolása, ciós és illemszabályok, olvasás, az olvasás- az írástechnika fejlesz-

szóbeli (és írásbeli) technika és az olvasás- tése (helyesírás, szövegalkotás értés fejlesztése nyelvtan)

A vers ritmizálása. Beszélgetés a táboro- Elmondása párosan. zásról. A vélemények

meghallgatása az il - lusztrációról. Szótagolás: 4-6 szótagos A P írása a füzetbe, szavak. kapcsolása.

A vers elmondása, Szabad-e megkérdezés éneklése. nélkül elkalandozni? Szituációs játék, útba- Miért szidták meg igazítás, információ ké- Pöttömkét? rése. A párbeszéd gyakorlása

(a kapus és Pöttömke).

Beszélgetés a vendégvá - Beszélgetés az illusztrá - rásról. cióról. Vajon miért ren -

dezkednek a törpék? Mi a labirintus? Milyen a labirintuskert? Három mondat írása az Mi a véleményed a tün - illusztrációról (alapos dérek nevéről? előkészítés után).

Hogyan szoktunk utaz - Mi volt a furcsa a cso - ni? Milyen járműveket datündérek utazásá- ismersz? ban? Milyen járművet Melyiken utaztál már? használtak? (Mutassuk

meg a végén T. Wolf könyvét, ha megvan.)

A beteglátogatás mód- Beszélgetés a betegség- ja, illemszabályai. A ről. mondóka piros mondá - Mb.: az első mondat. sa. Szótagolás: influenza,

maradnia.

Légzőgyakorlat: bikfi- Kik a történet szerep- bukfenc-bukferenc, Bo - lői? Mi jellemzi őket? riska, Juliska... Ki a Zordonbordon? Mondóka: Hess, légy... Miért hívják így? Illem: viselkedés a tár- A B írása a füzetbe, saságban, közösségben. kapcsolása.

Szóbeli szövegalkotás: Kicsoda Babar király? beszélgetés az illusztrá - Mit jelzett a három cióról. ágyúlövés? Hány kisfiú és hány kis- lány van a képen? A B, P, T, F gyakorlása.

Szóbeli szövegalkotás: a Milyen nevek jutottak a névadásról beszélgetés. szülők eszébe? Végül Illem: illik megjegyezni milyen neveket adták az ismerőseink nevét, és újszülötteknek? pontosan kell használni. Mb.: az első mondat.

A vers olvasása.

Mondóka: az eldönten- Beszélgetés a falánk- dő kérdés hanglejtése ságról és következmé- (itt ereszkedő az -e mi- nyeiről. att). Szótagolás: legsürgőseb-

ben, ínycsiklandozónak. A R írása a füzetbe, kapcsolása.

Róka-mondóka, ritmi- Miért tudott a róka túl- zálva. Karban, felelge- járni a kácsák eszén? tősen.

39

Óra Téma

231. Rokodál

232. Írásgyakorlás.

233. Két kérdezgető

Á P R 234. Nagyapó I N, Ny L I S

235. A N, Ny írása.

236. Nagyapó lovai 237. A csodakalap

238. Csalogató, Nyár

239. Kirándulás Múmin- völgybe M

Á 240. A M írása. P R I L 241. A lakoma I S

242. Írásgyakorlás. 243. Mesemorzsa

244. Olvasásgyakorlás.

Kommunikáció Olvasásképesség Írás és íráshasználat kiejtés, beszéd és be- előkészítés, hang- és előkészítés, a betűk

szédértés, kommuniká- betűtanítás, össze- alakítása és kapcsolása, ciós és illemszabályok, olvasás, az olvasás- az írástechnika fejlesz-

szóbeli (és írásbeli) technika és az olvasás- tése (helyesírás, szövegalkotás értés fejlesztése nyelvtan)

A vers megtanítása az A vers bemutatása, ol- elolvasás után. vasása (sorvégi áthajlá- Légzőgyakorlat, rádi- sok). rádi-rokodál.

A R, P, B együttes gya- korlása a füzetben.

Légzőgyakorlat (87. Olvasás, majd gyakor - old.). lás: felelgetés egyénileg Mondóka ritmizálva és karban. (Három görbe legény- ke).

Szóbeli szövegalkotás, Hogyan köszöntötték a beszélgetés az illusztrá- gyerekek nagyapót? cióról. Mi volt az előz - Mb.: az utolsó mondat. mény? A köszöntő megtanítá- sa. A N, Ny írása a füzetbe,

kapcsolása.

Az eddig tanult versek Az olvasás után a sza- ismétlése, előadása. vak leírása: holló, tanu-

ló, zászló. Mire gondolt a kisfiú? Mit kellett volna mon- dania?

A köszöntők felmondá- Miért nevettek a gyere - sa. kek?

Mb.: az utolsó mondat.

A Nyár c. vers elmon- Beszélgetés a naprafor- dása a hangutánzó sza- góról: Miért ez a neve? vak érzékeltetésével. Mire használják?

Illem: a meghívó, a le- Kik a Múminok? (fur- vél írása. csa erdei lények, trol- Beszélgetés a születés- lok, nagyon barátságo - napról, az ajándék meg- sak) Ha lehet, beszél- választásáról. jünk a könyvről!

A M írása a füzetbe, kapcsolása.

Szóbeli szövegalkotás A szöveg olvasása (las- beszélgetés a képről. sú, mert sötét alapon

van). Jellemezd múmin- mamát! Milyen az este hangula- ta? A M, N, Ny gyakorlása

a füzetben.

Légzőgyakorlat: a 2. A feldolgozás után sze- mondattal. repek szerinti olvasás. Beszélgetés a „hangya- Melyik mesére emlé- becsületről”. keztet ez a történet?

Az olvasmány olvasása szerepek szerint.

40

Óra Téma

245. Mitvisz meg a fiai

246. Olvasásgyakorlás. M Á J 247. A pápaszemes oroszlán U A, Á S

248. Az A, Á írása.

249. Almafa, Alma.

250. Olvasásgyakorlás, vers - mondás.

251. Sanyi manó csintalan- kodása S, Sz

252. A S, Sz írása.

253. Szép idő van!

M Á J U S 254. Erdőben-berdőben

E, É

255. Az E, É írása. 256. A török és a tehenek

257. Versmondás.

Kommunikáció kiejtés, beszéd és be-

szédértés, kommuniká- ciós és illemszabályok, szóbeli (és írásbeli)

szövegalkotás

Kiejtési gyakorlat ku - tyás versekkel (Kutya- sági labdarúgók stb.).

Mondókák: ritmusgya- korlat.

A versek elmondása pontos artikulációval.

A versek felmondása.

Légzőgyakorlat (95. old.) mondókával. A mondóka ritmizálása. Beszélgetés: szabad-e másokat bosszantani?

Az olvasmány eljátszá- sa. Légzőgyakorlat: Ziva - tar. Ritmizálás: Zápor előtt...

Az olvasmány felolvasá- sa, ügyelve a különféle mondatok hanglejtésé- re. (Emelkedő-eső? Sok volt? Jó volt?)

Légzőgyakorlat, kilég- zés: a vers egy-egy sza- kasza. A vers mondása szere - pek szerint (karban, egyénileg).

Szavalóverseny az eddig tanult versekből.

41

Olvasásképesség előkészítés, hang- és betűtanítás, össze- olvasás, az olvasás-

technika és az olvasás- értés fejlesztése

Miért hívták a kutyát Mitvisznek? Hány köly- ke volt? Miért volt kü - lönös a találkozás?

Az olvasmány gyakorlá- sa (válogató olvasás, felolvasás stb.).

Milyen a pápaszemes kígyó? Miért furcsa ez a törté- net?

beszélgetés az illusztrá - cióról.

A versek olvasása pon- tos artikulációval.

A cím értelmezése. Az utolsó mondat értel- mezése. Miért volt szomorú? Miért félt? Mb.: az első mondat. Szótagolás: 4-6 szótagos szavak.

Beszélgetés: Milyen já- tékokat szoktatok ját- szani együtt? (Régen ez volt a szöveg: A gazda érte megy.)

Beszélgetés a címről: Mondjatok hasonló sza- vakat farkas-barkas stb.!

Beszélgetés a képről: 16. old. Most már el tudja min- denki olvasni!

Írás és íráshasználat előkészítés, a betűk

alakítása és kapcsolása, az írástechnika fejlesz- tése (helyesírás,

nyelvtan)

Az A, Á írása a füzetbe, kapcsolása.

A S, Sz írása a füzetbe, kapcsolása.

Az E, É betűk írása a füzetbe, kapcsolásuk.

Óra Téma

258. Látogatás a nagynéni - nél L, Ly

259. A L, Ly írása.

260. Lotti ikrei

M Á J U 261. Orsolya; Lánc, lánc S

262. Hogyan kell gólyát raj- zolni?

263. Versmondás.

264. Dugó Dani D

265. A D írása.

266. Dugó Dani tanulni M akar Á J U 267. Írásgyakorlás. S

268. Dal.

269. A Dz, Dzs írása.

270. Ábécé.

271. Versmondás.

Kommunikáció kiejtés, beszéd és be-

szédértés, kommuniká- ciós és illemszabályok, szóbeli (és írásbeli)

szövegalkotás

A vers elolvasása (kép- telen vers, ún. non - szensz). A vers olvasása gyorsan (tempógyakorlat).

Az előző órai vers olva - sása: tempógyakorlat.

Nyelvtörő: Laboda. A játék eljátszása.

Légzőgyakorlat: a mon- dóka soronként.

Szavalóverseny: „a leg- kedvesebb versem”.

Beszélgetés: Szoktál-e játékot készíteni? Szóbeli szövegalkotás: egy játék készítésének elmondása (egymásutá- niság).

Az olvasmány párbeszé- des részeinek a kifejező olvasása.

A vers olvasása lágy hangon, halkan (hang- színgyakorlat).

A versek kifejező olva - sása.

Szavalóverseny a ked- venc versekről

42

Olvasásképesség előkészítés, hang- és betűtanítás, össze- olvasás, az olvasás-

technika és az olvasás- értés fejlesztése

beszélgetés a tisztaság- ról, a lakás tisztán tar- tásáról. Mb.: az első mondat.

Beszélgetés a kenguru- ról, a képről. Mit gondolsz, mit csi - nált Lotti? Mi a bakug- rás? Mb.: az első mondat.

A versek olvasása. Szógyűjtés: ly-os szavak.

A vers megtanulása és rajzolása. Néhány régebbi olvas- mány gyakorlása.

Néhány régebbi olvas- mány gyakorlása.

Ki volt Dugó Dani? Beszélgetés az illusztrá- ció alapján. Kire emlékeztet? Mb.: az első mondat. Szótagolás: 5-6 szótagos szavak.

Miért volt szomorú Du- gó Dani? Mit jelent műveltnek lenni? Mb.: az első mondat. A Fejtörők olvasása.

Az ábécé megtanulása, most már a betűk nevé - vel (eddig a hangot ej- tettük).

Az Ábécé és a Búcsúzás c. versek olvasása.

Írás és íráshasználat előkészítés, a betűk

alakítása és kapcsolása, az írástechnika fejlesz- tése (helyesírás,

nyelvtan)

A L, Ly írása a füzetbe, kapcsolásuk.

A D írása a füzetbe, kapcsolása.

A L és a D írása az elő - írt füzetbe.

A dz, dzs írása az előírt füzetben, ugyanaz nagy- betűvel.

J Ú N I U S

J Ú N I U S

Óra Téma

272. A kiskutya meg a szamár

273 Írásgyakorlás.

274. Icinke-picinke

275. Írásgyakorlás.

276. Olvasásgyakorlás.

277. Írásgyakorlás.

278. A vadgalamb és a szarka

279. Írásgyakorlás.

280. Olvasásgyakorlás.

281. A három szabólegény

282. Írásgyakorlás.

283. A kiskutya neve

284. Írásgyakorlás.

285. Olvasásgyakorlás.

286. A törpekirály epres- kertje

287. Írásgyakorlás.

288. Olvasásgyakorlás.

Kommunikáció kiejtés, beszéd és be-

szédértés, kommuniká- ciós és illemszabályok, szóbeli (és írásbeli)

szövegalkotás

Légzésgyakorlat: Ritmizálás: Fáj a ku- tyámnak a lába, Kutyasági labdarúgók stb. A kérdő mondat dalla- ma.

Ritmizálás: Iciri-piciri, Erdőben-berdőben, Törpetánc.

Ritmizálás: Kitől fél a kisegér, Mondjam még stb.

Ritmizálás: Kutya mondja, Szárazon is tud mászkálni... stb. Az olvasmány szerepek szerinti felolvasása

Ritmizálás: Vadkacsás, Volt egy szép ládika stb.

Ritmizálás: a „badar” versek: Laboda, Csupa lila, Orsolya, Fekete az ablakpárkány stb.

Ritmizálás: Zápor előtt, Róka-mondóka, Rokodál stb.

Ritmizálás: Teríti a lány a vásznat, Két kérdez- gető, Három görbe le- gényke stb.

Törpés versek ritmizá- lása: Törpék, Törpe - tánc, A törpék kalandja (elbeszélés a kisbetűs rész képei alapján).

Mesemondás: A törpe- király epreskertje stb.

43

Olvasásképesség előkészítés, hang- és betűtanítás, össze- olvasás, az olvasás-

technika és az olvasás- értés fejlesztése

Ism. 61-67. old. A mese feldolgozása. Miért tévedett a sza- már?

Ism. 68-71. old. A mese feldolgozása. A hangos olvasás gya- korlása: gyors tempó- ban (nyelvtörő).

Ism. 72-79. old. A róka meg a holló, A sajtot osztó róka (192. old.).

Ism. 80-87. old. A mese feldolgozása. Miért nem tanulta meg a vadgalamb a fészekra- kást?

Ism. Olvasmányok a fecskéről.

Ism. 88-95. old. A vers feldolgozása. A vers olvasása karban.

Ism. 96-103. old. A mese feldolgozása. Ism.: kutyás mesék pl. Mitvisz és fiai

Ism.: 104-115. old. Ism.: állatos mesék, pl. Babar, A pápaszemes oroszlán., Lotti ikrei stb.

Ism. 116-120. old. A mese feldolgozása. Jó tett helyébe jót várj!

Írás és íráshasználat előkészítés, a betűk

alakítása és kapcsolása, az írástechnika fejlesz- tése (helyesírás,

nyelvtan)

Írás: 2. füzet, 34-35. old.

Írás: 2. füzet, 36. old.

Írás: 2. füzet, 37-38. old.

Írás: 2. füzet, 39-40. old.

Írás: 2. füzet, 41-43. old.

Írás: 2. füzet, 44-46. old.

Írás: 2. füzet, 47-48. old.

44

ÓRAVÁZLATOK

Elõszó az óravázlatokhoz

Szeretnénk a kollégák munkáját néhány hasznos tanáccsal segíteni, hogy a tankönyvet hatéko-nyan, eredményesen tudják használni. Ahhoz is adunk ötleteket, hogyan vezethetjük be kis tanít-ványainkat a könyv kerettörténetébe, hogyan lehetnek maguk is részesei a „mesék csodáinak”.

Természetesen vázlataink csak ajánlások, hiszen mindnyájan jól tudjuk: ugyanahhoz a célhoztöbb út is vezet, egy adott tananyag többféleképpen is megtanítható, valamint nem létezik két egy-forma osztály sem. Leginkább a feladatok értelmezését szerettük volna segíteni, példát adva arra,hogyan illeszthetõk ezek a tanítási órák menetébe.

Az általunk közreadott óravázlatok nem teljes tanítási órák leírásai, mindig az adott tanköny-vi oldal egyes feladatait mutatják be. Segítenek a tanítói kérdések megfogalmazásában, a megfe-lelõ munkaforma kiválasztásában. Egy-egy azonos feladattípust a különbözõ óravázlatokbanszándékosan más-más módon dolgozunk fel, példát nyújtva arra, hogyan tehetjük munkánkat vál-tozatossá, illetve hogyan alkalmazkodhatunk tanítványaink eltérõ fejlettségéhez.

Mivel az óravázlatok gyakorlatai nem tesznek ki egy teljes tanítási órát, a fennmaradó idõt sa-ját feladatainkkal tölthetjük ki, melyeknek pedagógiai célja elsõsorban a tanult ismeretek gyakor-lása. Összeállításunkban a fõ szempontok a tanulók eltérõ haladási üteme, osztályunk speciálisproblémái legyenek! Az óravázlatok az olvasástanulás elõkészítõ idõszakához készültek, hiszen abetûtanítás szakaszának feladatai jól ismertek a tanítók elõtt. A vázlatgyûjtemény végén ennek el-lenére közreadunk két betûtanítási modellt is. Ezenkívül mellékelünk három szövegfeldolgozóóravázlatot is (két prózát és egy verset). Az írástanításhoz nem adunk vázlatot, a lépések megta-lálhatók az írás-elõkészítõ munkafüzet elején.

A tankönyv motivációs rendszere végigvonul az egész tanéven. A gyerekek az év elején egy tör-pefalu életébe „csöppennek” bele. Egy léghajó utasai Törpefalván szállnak le. Megismerkedneka lakókkal, örömeikkel, bánataikkal, ünnepeikkel, gondjaikkal. Szinte velük élnek egy éven át.Éppen ezért állandó szereplõkkel is találkozunk, két törpecsaládot ismerhetünk meg. Így alkalomnyílik a család életével kapcsolatos nevelési feladatok megvalósítására is. A klasszikus meséket isa keretmesébõl indítottuk, mégpedig úgy, hogy a törpeszereplõk is velünk együtt hallgatják õket.

Az egyes oldalak kis történetei laza sort alkotnak, ám vannak szorosan összefüggõ oldalak is(60–70. old.).

Az óravázlatok arra is mutatnak példákat, hogyan kapcsolhatók a törpés történetekhez a konk-rét pedagógiai feladatok, nevelési kérdések.

Mint azt fentebb említettük, nem kötelezõ érvényû, szó szerint megvalósítandó feladatokat, ha-nem csak segítséget, gondolatébresztõt nyújtunk át kollégáinknak. A megvalósításhoz sok ötletet,sikert kívánunk.

A kötet visszatérõ szereplõinek jegyzéke

Kópé: piros cipõ, piros nadrág, sárga ing és sapkaFifi: piros sapka, rózsaszín csíkos szoknya, fehér kötényPicur: kék cipõ, nadrág, sapka, sárga ingBátyó: zöld cipõ, nadrág, sapka, narancssárga ing

46

1. Óravázlat: Megérkezés Törpeországba

Tananyag: Ismerkedés a tankönyvvel, a szereplõkkel, beszélgetés az elsõ eseményképrõl. Tárgyak, részletek keresése a képen. A bemutatkozás gyakorlása szituációs játékkal.(A gyerekek beszédének, szókincsének, figyelmének megfigyelése.) 3–5. old.

1. Beszélgetés a 3. oldalon található képrõla) A spontán reagálások meghallgatásab) A kép elemzése tanítói kérdések segítségével

– Mivel utaznak a gyerekek?– Hányan ülnek a léghajó kosarában?– Mi mindent láthatunk felülrõl? Stb.

2. Képrészletek megkeresése és azonosítása, beszédfejlesztés, szókincsbõvítés a tárgyak helyének meg-határozásával– A gyerekeknek annyira megtetszett az alattuk elterülõ táj, hogy elhatározták: leszállnak.

Elõtte alaposan szemügyre vettek mindent.– Alul egy sorban látjátok azokat a dolgokat, amelyeket észrevettek.– Keressétek meg ezeket ti is a nagy képen! Mondjátok el, hol találtátok meg õket!

3. A tankönyv kerettörténetének ismertetése, jelrendszerének bemutatása– Ezentúl a nagyítóval jelöljük azt, ha valamit meg kell keresnetek. Nagyon figyelmesnek kell

lennetek, hogy megtaláljatok mindent. Próbáljuk is ki! A gyerekek a léghajóból észrevettekegy homokozót. Ezt látjuk közelrõl a 4. oldalon. Itt feltûnik ismét a nagyító! Keressük meg atárgyakat. Mondjátok el azt is, mi hol található!

– A gyerekek szerencsésen földet értek (5. old.). Nagyon elcsodálkoztak, mert rengeteg törpevette körül a léghajót. Ugyanis a törpék birodalmába kerültek. Ebben az évben mi is ide láto-gatunk. Sok kalandban lesz részünk, megismerjük a törpék életét, sokszor segítünk is nekik.

4. A gyerekek meglévõ ismereteinek felelevenítése– Hallottatok már törpékrõl szóló mesét?

(Bemutathatunk néhány Hófehérke-illusztrációt.)

5. Az 5. oldalon található kép elemzése– Sokan állják körbe a léghajót. Meséljetek róluk!– Min csodálkozhatnak?– Mit kérdezhetnek a törpék?– Mit kérdezhetnek a gyerekek?– Te mit kérdeznél, ha a léghajó utasai között lennél?

6. A bemutatkozás megtanulása, szituációs játék– A törpék bemutatkoznak a látogatóknak.

A kép közepe táján egy törpe bemutatkozik egy kisfiúnak.A felnõtt törpe ezt mondja: Szervusztok! Az én nevem Erdei Benedek. Örülök, hogy megis-merhetlek benneteket!

– Elõször én leszek a törpe, ti a léghajó utasai. El fogjuk játszani, hogyan ismerkedünk megegymással.

– Utána mindkét szerepet ti fogjátok alakítani.(A gyerekek álljanak fel a helyükrõl játék közben!)

47

2. Óravázlat: A játszótéren

Tananyag: beszédfejlesztés képelemzéssel, a megfigyelõképesség fejlesztése képrészletekmegfigyeltetésével. A légzõgyakorlat bevezetése, jelrendszerének megbeszélése. Természetesbeszédhelyzetek gyakorlása szituációs játékkal. 4. old.

1. Az 5. oldal eseményképének elemzésea) A spontán reagálások meghallgatásab) Képelemzés kérdések segítségével

– A törpék falujának egy részletét látjátok. Hol láthatunk törpéket? (A játszótéren és afocipályán.)

– Hányan játszanak a játszótéren?– Hányan fociznak?– Mivel játszanak a törpegyerekek? (zsiráf, építõkocka, baba stb.)

2. A megfigyelõképesség fejlesztése képrészletek keresésévelGyûjtsetek játékokat a homokozóból (a nagyobbik képen)!

3. A légzõgyakorlatok bevezetése– A játszótér mögött egy erdõ terül el. Menjünk képzeletben az egyik tágas erdei tisztásra,

ahol jó a levegõ. (Nyissunk ablakot!) Álljatok fel laza terpeszbe, a kezeteket lazán eresszé-tek le!

a) Lélegezzünk jó mélyeket!b) Most csak az orrunkon lélegezzünk!c) Csak a szánkon!d) Szívjuk be az orrunkon a levegõt, és fújjuk ki a szánkon!e) Szívjuk be a szánkon, fújjuk ki az orrunkon keresztül!f) Háromig számolok, ezalatt szívjuk be az orrunkon a levegõt, majd fújjuk ki!

4. Mindennapi beszédhelyzetek gyakorlása szituációs játékkal– A focipályán a fiúk rúgják a labdát, a játszótéren a lányok játszanak. Ha egy másik törpe sze-

retne beállni közéjük, mit mondana?Játsszuk el! Természetesen a törpék igen barátságos lények, szívesen befogadják az újonnan

érkezõt!

5. Magánhangzók és mássalhangzók hangoztatása– Az egyik törpe gólt lõ. A többiek örülnek. (góóóóóóóóóól)– Hirtelen nagy szél támadt. utánozzuk a fák susogását! (ffffffffff)– A tavon egy motorcsónak halad. (rrrrrrrrrr...)

48

3. Óravázlat: Gyümölcsszedés

Tananyag: Beszédfejlesztés képelemzéssel, verstanulás és ritmizálás, a légzõgyakorlatok üte-mezésének megtanulása, légzõgyakorlatok, memóriafejlesztés bõvülõ felsorolással, sorozatfolytatásával. 6. old.

1. Bevezetõ beszélgetés személyes élmények alapján– Szoktatok-e segíteni a kerti munkában?– Ki szokott a hétvégi telken valamilyen munkát végezni?– Melyik a kedvenc gyümölcsötök?– Szedtetek-e valamikor gyümölcsöt?

2. A kép elemzése– Kiket ismertek fel a képen?– Mit csinál a törpepapa? (mama, kislány, kisfiú)– Gyûjtsetek minél több gyümölcsnevet a képrõl!– Mondjátok el, hol találhatók ezek a gyümölcsök! (Pl. Az almát a kép szélén szedi a törpe.)

3. Légzõgyakorlat– Kicsit elfáradtunk a gyümölcsszedésben! Fújjuk ki magunkat!

Álljunk úgy, ahogy a rajzon a törpe! A kézfejemmel mutatom, milyen lassan szívjuk be a le-vegõt, utána pedig hogy milyen gyorsan fújjuk ki.

Be 3 ütemen át orron keresztül Ki 3 ütemen át orron keresztülBe 3 ütemen át orron keresztül Ki 4 ütemen át orron keresztülBe 3 ütemen át a szánkon keresztül Ki 3 ütemen át a szánkon keresztülBe 3 ütemen át a szánkon keresztül Ki 5 ütemen át a szánkon keresztül

– A könyvben látható kézjelekkel még sokszor fogtok találkozni!

4. Verstanulás: Csukás István: Dalocskaa) Hangulati elõkészítés: A kertben egy szép virágot láttok. Éppen rászállt egy lepke.

Errõl szól a következõ vers.b) Tanítói bemutatásc) A megnyilatkozások, a vélemények meghallgatásad) Elemzés kérdések segítségével.

– Melyik állatról szól a vers?– Mitõl ijedt meg a lepke?– Melyik évszak közeledik?– Hová bújnak õsz végén és télen a lepkék?

e) A vers megtanulása soronkénti utánmondással.f) Ritmizálás: Csengõ szól: || gingalló stb. (tapsolással).

49

5. Memóriafejlesztés helyesejtési gyakorlattal kombinálva– Nézzétek meg a ládába rajzolt gyümölcsöket! Mondjuk ki a nevüket soronként! Ügyeljetek a

szép, tiszta hangképzésre! Bemutatom! (alma, alma-körte, alma-körte-szilva stb.)

almaalma körte

alma körte szilvaalma körte szilva dió

alma körte szilva dió mandula(A gyerekek a könyv képeit nézik!)

6. A megkezdett sorozat folytatása szóban– Nézzétek meg az alsó sor képeit! Próbáljuk meg folytatni! (Újabb állatneveket kell gyûjteni.)

50

4. Óravázlat: Mit akar a kukac?

Tananyag: Beszédfejlesztés a kép elemzésével, mássalhangzó hangoztatása, a népi játék meg-tanulása, az elõzõ órán tanult vers gyakorlása beszédmûvelési gyakorlatban, szógyûjtés adotttémában, ill. adott kezdõhanggal. 7. old.

1. A 7. oldalon lévõ kép elemzése– A törpék hazavitték a kertben szedett gyümölcsöket. Mi került a kosárba?– Melyik gyümölccsel nem találkoztunk az elõzõ oldalon? (szõlõ, dió)– Mit tudsz róla?– Egy kukacot is látunk. Vajon mit akar?

2. Beszédmûvelési gyakorlat: a „s” hang képzése– Zavarjuk el a kukacot a gyümölcstálból! Álljatok fel, utánozzuk a törpét! (bal ábra)

Belégzés vegyes légzéssel 3 ütemen keresztül, kilégzés közben a „s” hang folyamatos hangoz-tatása (ssssssssss...) (tanítói bemutatás után)(Hallgassuk meg padsoronként az osztályt, így jobban halljuk az ejtési hibákat, és javítani tu-dunk!)Belégzés vegyes légzéssel 3 ütemen keresztül, kilégzés közben a „s” hang hangoztatásaegyenként (s, s, s, s, ...) (tanítói bemutatás után)

3. Szógyûjtés „s” hanggal– Nézzétek meg a lap alján sorakozó rajzokat! Mit ábrázolnak a képek? (szómagyarázat: só, sí,

sál, sas)– Mondjátok ki a képek nevét! Figyeljetek a tiszta hangképzésre! (Ütemezzük a gyakorlatot!)

(só, sí, sál, sas)– Keressünk olyan szavakat, amelyek „s” hanggal kezdõdnek! (A jó példákat együtt ismétli az

osztály.)

4. A múlt órán tanult vers meghallgatásaSzempont: Szövegtudás, tiszta hangképzés. (Ebben az idõszakban legyünk elnézõk a „hibák-kal” szemben!)a) Az egész osztályb) Padsoronkéntc) Egyénilegd) Közösen, ritmizálva

5. A népi gyerekjáték megtanulása (Bújj, bújj, zöld ág)– A törpék egy játékot játszanak. Ki tudja, mi lehet? Az óvodában tanultátok.

a) A dal bemutatása (a gyerekek is bekapcsolódhatnak)b) A játék bemutatása (magyarázattal, segít a kép a könyvben)c) Közös játék az osztályband) A választás megbeszélése (három pár kép a könyvben)e) Találj ki te is választási lehetõségeket!

6. Kötetlen beszélgetés. Milyen ehhez hasonló játékot ismert? Milyet játszották már?– Próbáld meg elmondani, hogyan kell játszani!– Énekeljük el a dalt!

51

5. Óravázlat: A születésnap

Tananyag: Ünnepek a családban: születésnap. Ajándékozás, az ajándék szerepe, miért adjuk.Mi mivel lephetjük meg szüleinket, testvérünket, nagyszüleinket? Képek megfigyelése, páro-sítása. Az összehasonlító- és a megkülönböztetõ-képesség fejlesztése. Légzõgyakorlat: kilég-zés közben szavak hangoztatása. Artikulációs gyakorlat. 8. old.

1. Légzõgyakorlat: A szünet bevezetése3 ütemen keresztül orron át beszívjuk a levegõt, majd 3 ütemen keresztül szájon át kifújjuk.Most egy új dolgot tanulunk! Ugyanezt a gyakorlatot végezzük, de a belégzés után két ütemenkeresztül benn tartjuk a levegõt! Ezentúl így jelölöm a szünetet a kezemmel.(Lazán ökölbe szorított kézfej)3 ütemen keresztül orron át beszívjuk a levegõt, két ütemen át tartjuk, majd 3 ütemen keresz-tül szájon át kifújjuk.2 ütemen keresztül szájon át beszívjuk a levegõt, két ütemen át tartjuk, majd 3 ütemen keresz-tül szájon át kifújjuk.

2. Légzõgyakorlat: Kilégzés közben szósor hangoztatása– Három ütemen keresztül a szánkon át beszívjuk a levegõt, egy ütemen át tartjuk, kilégzés

közben hangosan elszámolunk ötig! (Bemutatjuk!)Most számoljunk el hétig! Egy levegõvel mondjuk!

3. Artikulációs gyakorlat: az „ó” hang hangoztatása, az „i” hang hangoztatása, majd ajakkerekítéses-ajakréses magánhangzópár hangoztatása

3 ütemen keresztül belégzés szájon át, egy ütemen át tartjuk, kilégzéskor folyamatosan hangoz-tatjuk az „ó” hangot! (óóóóóóóóóó...)Szavakat mondok, ha meghallod benne az „ó” hangot, formázz az ujjaiddal egy kört, ugyan-olyat, mint az ajkunk, amikor ezt a hangot ejtjük!(Szóanyag: óra, asztal, ól, él, rádió, paprika, banán, róka) (Az „ó” hangokat kicsit jobbanhangsúlyozzuk ejtés közben!)3 ütemen keresztül belégzés szájon át, egy ütemen át tartjuk, kilégzéskor folyamatosan hangoz-tatjuk az „í” hangot! (íííííííííí...)3 ütemen keresztül belégzés szájon át, egy ütemen át tartjuk, kilégzéskor folyamatosan hangoz-tatjuk az „í” hangot! (í.í.í.í.í. ...)Most ejtsük felváltva a két hangot!3 ütemen keresztül belégzés szájon át, egy ütemen át tartjuk, kilégzéskor folyamatosan hangoz-tatjuk az „ó,í” hangokat + (ó,í,ó,í,ó,í,...)

4. Beszélgetés a születésnapról– Ki tudja, mikor van a születésnapja?– Kinek lesz mostanában?– Ki tudja, mikor van a szülei vagy a testvére születésnapja?– Hányszor van egy évben születésnapunk?– Mi volt a legkedvesebb születésnapi ajándékod?– Te milyen ajándékot adsz szüleid, testvéred születésnapjára? (Sokféle ajándékot tudunk ké-

szíteni mi magunk is!)

52

5. A kép elemzése– A törpecsalád is ünnepel. Picur, a kislány hatéves.– Kiket ismersz föl a képen?– Honnan tudjuk, hogy Picur hatéves?– Mit csinál éppen Picur?– Te mit ajándékoznál neki?

6. A képek párosítása: Kihez milyen ajándék illik?– Keressük meg, ki milyen ajándékot kapjon születésnapjára!(Van olyan kép, amelyik több helyre kerülhet, pl. papucsot tulajdonképpen mindenki kaphat!)

53

6. Óravázlat: Az ötletes ajándék. Jelek

Tananyag: Az ötletes ajándék címû mese feldolgozása, hangleválasztás, adott kezdõhangúszavak gyûjtése. A jelek alakjának megfigyelése, azonos jelek párosítása. A jelfunkció tuda-tosítása, az írás jelrendszerének elõkészítése. 9–10. old.

1. A múlt órán elemzett kép felelevenítése, hangulati elõkészítés.– Lapozzatok a könyvben a Picur születésnapját ábrázoló képhez? A múlt órán ajándék-ötle-

teket gyûjtöttünk. Emlékeztek, még milyen ötletek hangzottak el?Most megtudhatjuk, melyik volt Picur legkülönösebb ajándéka!

2. A mese bemutatásaTanítói mesélés arról, hogy Picur sok mindent kapott; végül egy különleges csomagot, melybenegy nagy ceruza volt.

3. A mese közös feldolgozásaa) Spontán megnyilatkozások meghallgatásab) Szövegelemzés illusztrációk segítségével

– Kik ajándékozták meg Picurt?– Mi mindent kapott?– Milyen volt a különleges csomag?– Ki küldhette?– Mi volt benne?– Örült-e Picur a nagy ceruzának?– Mi volt a testvér ötlete?– Megvigasztalódott-e Picur?

4. Hangleválasztás, hangelemzés– Mit látunk a kis képek közül az elsõn? (ajándék)– Mondjuk ki együtt! (többször)– Melyik hangot halljuk a szó elején?– Mondjuk ki többször egymás után! (Javítsuk az ejtési hibákat!)– Ugyanezt a hangot halljuk a többi kép nevének elején.– Mondjuk ki a nevüket: asztal, ajtó, ablak, akvárium.– Tudtok-e ti is ilyen szavakat mondani?– Kinek a neve kezdõdik ezzel a hanggal?

5. Jelek megfigyelése, párosítása (10. old.)– A mese szereplõit látjátok a rajzon. Hogy ne keveredjen el a ruhájuk, mindegyiküknek van

egy jele. Kinek mi? (Apa jelét még nem kell „A betûnek” nevezni, hanem hasonlíthatjuk pl.létrához.)Keressük meg az elveszített tárgyak gazdáit!Kié lehet a labda? (Szómagyarázat!) Az egyéni elképzelések meghallgatása.Miért nem hittük azt, hogy Apáé? (alak-megkülönböztetés)(Hasonlóan folytatjuk a többi jellel.)

54

6. Beszélgetés a jelekkel kapcsolatos személyes tapasztalatokról– Mi volt a te jeled az óvodában?

Milyen jelekkel találkoztál még? (jelzõtáblák, piktogramok)Mutatok néhány jelet. Az is felismeri, aki nem tud olvasni. Mit jelentenek?(Metró, férfi-nõi WC, ivóvíz)Mi nemsokára az írás jelrendszerét fogjuk megtanulni. Vele mindent el tudunk mondani egy-másnak!

55

7. Óravázlat: A róka meg a holló

Tananyag: A róka meg a holló címû mese feldolgozása. Az ujj finommozgásainak fejlesztéserajz másolásával, kiegészítésével. A „r” hang hangoztatása, a hangleválasztás elõkészítése,légzõgyakorlatok. 11. old., 194. old.

1. Hangleválasztás gyakorlása, hangokra bontás elõkészítése

A 10. o. egeres képnél hasonlóan a múlt órai (9. o. lap alján) feladathoz– képek elnevezése, hangoztatása– kezdõhangok megfigyeltetése– hasonló kezdõhangú szavak gyûjtése (pl. Kinek a neve kezdõdik így?)

Átvezetés: Egy állattal, az egérrel találkoztatok az óra elején. Most két másik állatról fogtok hallani

2. A róka meg a holló címû mese bemutatása (a tanító bemutató olvasása)a) A spontán megnyilatkozások meghallgatása

Hallgassuk meg a gyerekek megnyilatkozásait. (Ne irányítsuk õket szemponttal, kérdéssel,hagyjuk, hogy szabadon fogalmazzanak!)

b) A mese elemzése a két eseménykép segítségével(elsõ kép)– Hol üldögélt a holló?– Mit tartott a csõrében?– Mi lehetett a terve a sajttal?– Mit mondott a róka?– Valóban a holló énekére volt kíváncsi?

(második kép)– Elérte-e a róka, amit akart?– Hogyan csalta ki végül a sajtot?– Mi történhetett ezután?– Hogyan cselekedhetett volna a holló, ha furfangos lett volna?

3. Hangleválasztás, a „r” hang hangoztatásaa) A „róka” szó kiemelése

– Kik voltak a történet szereplõi?– Melyikük volt a ravaszabb?– Mit tudtok a rókáról? (Mutassunk képeket róla, és mondjunk egy-két érdekességet!)

b) A róka szó hangoztatása– Mondjuk ki ennek a szereplõnek a nevét! Bemutatom (tanítói bemutatás).– Mondjátok ti is! Rajta! (Fontos, hogy mi indítsuk! Így egyszerre kezdik a gyerekek! Javít-

suk az esetleges hangképzési hibákat. Nem biztos, hogy maradéktalanul sikerülni fog, le-het beszédhibás gyerek is az osztályban.)

c) Hangleválasztás– Melyik hangot mondtuk a szó elején? Mondjuk ki együtt! Rajta!

Mit láthatunk a többi kis képen? Ki tudja a nevüket? (rák, répa, retek, rádió)Hangoztassuk egyenként a szavakat. Mindegyiknél válasszuk le és hangoztassuk a „r” han-got.

d) A „r” hang hangoztatása légzõgyakorlattal(Lásd a 4. óravázlat . feladatát! A gyakorlat vezetése ezzel megegyezõ.)

56

4. Szógyûjtés „r” hanggal– Szerepel-e valamelyikõtök nevében a „r” hang?– Keressünk „r” hanggal kezdõdõ szavakat!

57

8. Óravázlat: Tarka cica

Tananyag: Hangképzés tudatosítása („s” és „c” hangok), beszédfejlesztés kép segítségével, amondóka megtanulása, a kéz finommozgásainak fejlesztése árnyjátékkal, 12. old.

1. Légzõgyakorlata) Légzõgyakorlat ütemezett be- és kilégzéssel (A gyakorlatvezetés módját lásd a 3. óravázlat-

ban!)Belégzés Szünet Kilégzés

3 1 32 1 32 1 4

b) Légzõgyakorlat, kilégzéskor „f” hang hangoztatásával– Nézzétek meg a lap tetején látható képet!

Milyen lehet az idõjárás? (Szeles idõ van.)Utánozzuk a szél hangját! („l” hang folyamatos hangoztatása)

– Most a kezemmel irányítalak benneteket.(3 ütemen keresztül belégzés vegyes légzéssel, utána a „f” hang hangoztatása folyamatosan.Mutassuk be a gyakorlatot!)

c) Mimetikus játék: – Utánozzuk a fák mozgását, ahogyan a képen látható! (törzshajlítás)d) Légzõgyakorlat, kilégzéskor „c” hang hangoztatásával

– Figyeljétek meg a másik képet! Mit mondhat a törpe a cicának?– Mi lehet a cica neve?

Utánozzuk a törpét! („c” hang hangoztatása egyenként)A gyakorlat megegyezik a „f” hangnál leírtakkal.Mimetikus játék: Nézzétek meg jól a képet!Térdeljetek le úgy, ahogy a törpe tette, és hívogassátok a cicát! (Mutassuk be!)

2. Az eseménykép elemzése– Kiket láttok a képen?– Hol játszódik a történet?a) Szómagyarázat rajz segítségével

– A kép közepén (az ablak, az ajtó felõli oldalán) egy kemencét láttok. Régen a falusi kony-hákban fûtésre és sütésre használták. Pl. kemencében sütötték a kenyeret. Rajzoljuk le azalakját a levegõben!

b) Képelemzés– Hová ugrik a cica?– Mit láthatott a kemencén?– Mit szólt a gazdasszony, amikor meglátta?– Még egy állat bújt el a képen! Keressük meg! (az egér)

c) Szókincsbõvítés szógyûjtéssel– Gyûjtsünk tárgyakat a képrõl

3. A képpel kapcsolatos vers bemutatása, megtanítása– Hallgassátok meg a cicáról és a gazdasszonyról szóló verset!

a) Tanítói bemutatás– Milyen színû cicáról szól a vers?– Mit evett?

b) A vers megtanítása utánmondással

58

4. A kéz finommozgásainak fejlesztése ujjtornával– A mai óránkon cicával, egérrel találkoztatok. Most mi varázsolunk elõ két újabb állatot. Fi-

gyeljetek csak!– Ki ismeri fel? (liba)– Most egy másik állat érkezik! (kutya, esetleg farkas)

A tankönyvben látható árnyjáték bemutatása. Használjuk a besötétített osztályban az írásve-títõt vagy a diavetítõt! (Természetesen, elõre ki kell próbálni!)

– Próbáljátok meg ti is elõvarázsolni az állatokat! Segít a könyv ábrája! Aki jól elrendezte azujjait, kipróbálhatja a vetítõnél! (Szervezést igényel!)

5. Otthoni feladat– Mondjátok el a szüleiteknek is otthon a ma tanult verset! A következõ órán meghallgatok né-

hány gyereket, akik egyedül is elmondják a verset!

59

9. Óravázlat: Készülõdés a kirándulásra

Tananyag: Az analizáló és a differenciáló képesség fejlesztése képelemzéssel és kép-összeha-sonlítással. Beszédfejlesztés képolvasással. A helyes beszédlégzés kialakítása légzõgyakorlat-tal. A természet szeretetére nevelés, motiváció, a kirándulásra való felkészítés. 13. old.

1. LégzõgyakorlatA gyakorlat vezetésének menetét lásd a 3. óravázlatban!Belégzés vegyes légzéssel, kilégzés orron át.

Belégzés Szünet Kilégzés3 1 23 1 32 1 3

2. Artikulációs gyakorlatBelégzés három ütemen keresztül vegyes légzéssel, utána a következõ magánhangzópárok han-goztatása:a-ó e-ú í-óMinden gyakorlatot elõzzön meg tanítói bemutatás!

3. Az elmúlt órán tanult vers elmondása közösen, majd egyénilegSzempont a versmondáshoz: Jól nyissátok ki a szátokat versmondás közben, ahogy az elõzõ fel-adatunkban is tettétek!a) Versmondás közösen

Értékelés, szövegtudás és a szempont alapján.b) Versmondás egyénileg

Néhány tanulót hallgassunk meg a jelentkezõk közül.Értékelés: mint az a) pontban.

4. Beszélgetés személyes élmények alapján– Meséljetek arról, amikor szüleitekkel kirándulni voltatok!

5. Beszélgetés az eseményképrõl– A képen ismerõsöket láthattok. Hol találkoztunk már velük?– Nevezzétek meg õket!– Hol van most a törpecsalád?– Vajon hová készülõdnek?– Mit csinál az apuka?– Mit csinál az anyuka?– Mit tart Picur a kezében?– Miért kell a kiránduláshoz a zseblámpa?– Miért nem tudja Picur eltenni a nadrágját a hátizsákba? (Mert a cica ellopta!)

6. Tárgyak válogatása adott szempont alapján: Mit tegyünk a hátizsákba?(Elõször tevékenységgel, valódi tárgyakkal, majd rajz alapján. A valódi tárgyak között másokszerepeljenek, mint a tankönyv ábráján!)a) Néhány tárgyat tettem az asztalra. Itt a hátizsákunk, tegyétek bele, ami a kiránduláshoz

szükséges!(Térjünk ki a természet védelmével kapcsolatos szempontokra is, pl. ne vigyünk az erdõberádiót, magnót, a csomagolóanyagokat szedjük össze!)

60

Javaslatok a hátizsákba való tárgyakra: szendvics, növényhatározó, fényképezõgép, térkép, esõ-kabát.Kihagyandó tárgyak lehetnek pl.: táskarádió, vasaló, szobanövény, vastag lexikon, törékenyedény stb.b) Segítsetek most Picur bátyjának, nem tudja, mit vigyen a kirándulásra! Válasszátok ki a rajz-

ról azokat a tárgyakat, amelyeket a hátizsákba tehet!Mondjátok meg azt is, miért szükségesek a túrázáshoz!

7. Mimetikus játék– Most eljátszom nektek, mit csináltak a törpék a kiránduláson a hátizsákjukban lévõ dolgok-

kal.Utánozzatok ti is engem!(Elmimetizáljuk a tevékenységet, majd miután a gyerekek eljátszották velünk, rákérdezünk atárgyra.)Példák: Szendvicsmajszolás, ivás kulacsból, labdázás, kémlelés távcsõvel stb.

– Kérjétek meg szüleiteket, hogy a hétvégén menjetek ti is kirándulni, és rakjátok össze egye-dül a holmitokat!

61

10. Óravázlat: A kirándulás

Tananyag: A beszédlégzés fejlesztése légzõgyakorlattal, a vers megtanulása, szókincsbõvítésszómagyarázatokkal. A megfigyelõképesség fejlesztése képrészlet keresésével. 14. old.

1. Beszélgetés kép alapján– A múlt órán segítettünk a törpecsaládnak felkészülni a kirándulásra. Nézzük, merre mentek!

A spontán megnyilatkozások meghallgatása:– Kiket ismertek fel a képen?– Milyen tájon vezet az útjuk?– Mit csinál az a két törpe, akikkel a család találkozott,– Válassz magadnak egy törpét a család tagjai közül!

Mondd el, milyen ruhában van! (Pl. Az apa barna sapkát, barna csíkos inget, barna nadrágotés túrabakancsot visel.)

2. A megfigyelõképesség fejlesztése– A család vidáman halad az erdõben. De vajon minden családtag itt van? Lapozz a könyved

elõzõ oldalára! Nézd meg, ki hiányzik! (Picur)– Hol lehet a Picur? Keressük meg a képen! (A kép bal oldalán, egy lapulevél alól kilátszik a

kék sapka. Ott alszik a kislány.)– Hogyan mondanád el pontosan egy osztálytársadnak, hol találtuk meg a pihenõ kis törpét?

(Adjunk példát a mellett, alatt, fölött szavak használatára!)

3. A vers meghallgatása, elemzése és megtanulása– Picur békésen alszik a levél alatt. Egy olyan verset olvasok most nektek, amelyet elalvás elõtt

mondanak a gyerekeknek. Meg is tanuljuk, hogy ti is el tudjátok majd mondani a testvéretek-nek.a) Tanítói bemutatásb) Elemzés

– Ki mondhatja ezt a verset? (apuka, anyuka, nagymama stb.)Mimetikus játék: Játsszuk el, hogyan igazítja meg az anyuka a kisgyerek takaróját, párnáját!

– Figyeljétek meg, mirõl álmodik a kisgyerek!– Az utolsó két sort újra mutassuk be! Szómagyarázat: bokorernyõ.– Nézzetek a táblára (írásvetítõre)! Lerajzoltam, hogyan nyújthat menedéket egy bokor a ki-

rándulónak! Ha sûrû a lomb, még az esõ sem esik be alá. Olyan, mintha esernyõt nyitnánk!c) A vers megtanulása utánmondással

4. Légzõgyakorlat– Elõbb a törpesapka vezetett minket nyomra. Most a légzõgyakorlatot is a törpesipkák segít-

ségével végezzük!Ütemezzük a gyakorlatot, részletesen lásd a 3. óravázlatban!

62

11. Óravázlat: Játék a tisztáson

Tananyag: A beszédlégzés fejlesztése légzõgyakorlattal, a hangképzés fejlesztése magánhang-zók és mássalhangzók hangoztatásával. A beszédkészség fejlesztése, szókincsbõvítés az ese-ményképrõl való beszélgetéssel, a fonémahallás fejlesztése hangelválasztással, hangoztatás-sal. Az emlékezet fejlesztése ritmikus képsorozat utánmondásával, folytatásával. 15. old.

1. Légzõgyakorlat(A gyakorlatvezetés módját lásd részletesen a 3. óravázlatban!)Belégzés vegyes légzéssel, kilégzés orron át.

Belégzés Szünet Kilégzés3 2 23 1 33 – 3

Váltás: Kilégzés szájon át!3 – 32 – 32 – 4

2. Mássalhangzók folyamatos hangoztatása– Az elmúlt órán láthattuk, hogyan indult a törpecsalád kirándulni. Ma látni fogjuk, hogyan telt

a napjuk további része az erdõben.– Nézzétek meg a képet! Ti melyik elfoglaltságban vennétek részt a legszívesebben?– Mit játszanak Bátyó és Kópé bátyja? (Sárkányt eregetnek.)

Mi szükséges ahhoz, hogy a sárkány jól repüljön? (szél)Utánozzuk a szél hangját! Egyik óránkon már játszottunk ilyet, de most erõsebb lesz a szél,hogy szépen szálljon a sárkány. A belégzést kopogni fogom.Bemutatom: belégzés 3 ütemen keresztül vegyes légzéssel, kilégzéskor a „s” hang folyamatoshangoztatása.

Csináljuk együtt!Néhány tanulót hallgassunk meg egyénileg is. Jó alkalom ez a beszédhibák, az ejtési nehézsé-gek felfedésére is.Minden gyakorlatot értékeljünk, szükség esetén javítsunk. (Nem minden hibás hangképzés je-lent beszédhibát.)Igen fontos szerepe van a tanítói mintának.

3. Hangleválasztás-hangoztatás– Egy törpe fára mászik. Milyen fafajtákat ismertek?– Mondjuk ki, mire mászott a törpe! (fa)– A rajzát itt láthatjátok bekeretezve.– Melyik hangot hallottuk a szó elején? „f”

(Mondassuk ki többször!)– Nézzük meg a fa rajza mellett lévõ képeket! Mondjuk ki a nevüket! (fóka, furulya, fésû, fül)– Mi a közös bennük? (Ugyanazt a hangot halljuk a szavak elején.) Hangoztassuk õket több-

ször, ügyeljünk a többi hangra is, pl. fésû– Van-e köztetek, akinek a neve „f” hanggal kezdõdik? (Csak akkor tegyük fel a kérdést, ha van

ilyen gyerek az osztályban!)– Gyûjtsetek még ilyen szavakat!

63

4. Ritmikusan ismétlõdõ szósor utánmondása– Az oldal alján a keretben olyan képeket láttok, amelyek a kirándulással kapcsolatosak.

Mondjuk ki a nevüket. (fenyõ, sárkány, labda, fenyõ)Láthatjátok, hogy a fenyõ rajza újra feltûnt. Mi jöhet utána? (a sárkány)Mondjuk el a képek nevét! (Ismételjük többször, a könyvet nézve.)Mondogassuk a szavakat úgy, hogy nem nézzük a könyvet! (Fordíttassuk gerinccel felfelé!)

64

12. Óravázlat: A török és a tehenek

Tananyag: A török és a tehenek címû vers feldolgozása. A szövegfeldolgozás elõkészítése aszereplõk és a helyszín megfigyeltetésével. A megfigyelõképesség fejlesztése képrészletekmegfigyeltetésével, keresésével. 16. old.

1. LégzõgyakorlatBelégzés Kilégzés

3 33 42 43 Kilégzés közben: „õ” folyamatosan hangoztatva

– Melyik falun élõ állat hangját utánoztuk az utolsó gyakorlatban? (tehén)

2. Beszélgetés a gyerekek személyes élményei alapján– Kinek lakik falunk valamelyik rokona?– Ki nyaralt már falun?– Milyen érdekességeket láttatok? Mi más, mint a városban?– Milyen háziállatokat láttatok? (Mutassunk képeket a fontosabb háziállatokról!)– Most egy verset hallotok majd. Mehemed, a török megismerkedett a tehenekkel. Lássuk, ho-

gyan!

3. A vers feldolgozásaa) Tanítói bemutatásb) Elemzés kérdések és az illusztráció segítségével

Spontán megnyilatkozások meghallgatása– Kirõl szól a vers?– Mit gondoltok, miért nem látott Mehemed eddig tehenet?– Nézd meg a könyved elsõ képét! Milyen színû tehenekkel találkozott Mehemed? Mutas-

suk meg õket a képen!– Melyik tehén farkát fogta meg Mehemed a képen?– Mi történt ezután? Segít a második kép?– Miért rúgta fel a tehén Mehemedet?– Hogyan kell bánnunk az állatokkal?

c) A szereplõk összegyûjtése– Mama lába elõtt egy képeskönyv fekszik.A vers szereplõit rajzolták bele, de ketten hiányoznak.Kiket kellene a kérdõjelek helyére rajzolni? (Mehemedet és a fehér tehenet!)

4. A megfigyelõképességet fejlesztõ gyakorlat– Ismét láthatjátok a nagyító képét! Különféle dolgokat kell megkeresnetek a fenti két képen!

Ha megtaláltátok valamelyiket, jelentkezzetek. Próbáljátok elmagyarázni, hol találtátok megõket! (Pl.: A gyík a második képen van a tarka tehén mellett.)

6565

13. Óravázlat. Hová tegyem a sapkát?

A beszédkészség fejlesztése kép elemzésével. A megfigyelõkészség fejlesztése rajzrészletekmegfigyeltetésével. A légzéstechnika és az emlékezet fejlesztése bõvülõ szósorok után-mondásával. Szókincsbõvítés vers elemzésével, a vers megtanulása utánmondással. 17. old.

1. Az elmúlt órán hallott verses mese megértésének ellenõrzése, tartalmának felelevenítése– Lapozzatok vissza a könyvetekben a törökrõl és a tehenekrõl szóló történethez!

Figyeljétek a két képet!– Kikrõl szólt a történet?– Miért vizsgálgatta olyan érdeklõdéssel Mehemed a teheneket?– Mire kellett volna jobban figyelnie Mehemednek?– Mi lett végül a sorsa?Ki tudna néhány mondatot mondani nekünk az elsõ képrõl? (Majd a másodikról. Nem köve-telmény, hogy a gyerekek az egész történet tartalmát önállóan el tudják mesélni! A tartalom-mondásba lehetõleg ne javítsunk bele, bátorítsuk a gyerekeket, hiszen ez az elsõ „igazi” ilyen-fajta feladatuk!)

2. Beszédfejlesztés, szókincsbõvítés a képrõl való beszélgetésselA török és a tehenek címû mesét a törpemama mesélte Picurnak. A kislánynak nagyon tetszetta mese. Álomba is merült tõle. Lapozzatok a következõ oldalra!– Kiket ismertek fel a rajzon?– Hol találkoztatok már velük?– Ki tudja, hány óra van a képen?– Picur bátyja miért csak most jön aludni?– Vajon miért van a kezében a sapkája?

3. A vers elemzése és megtanulása– A törpefiú szeretné letenni a sapkáját. Hallgassatok meg errõl egy verset!Tanítói bemutatásA spontán reagálások meghallgatása– Min gondolkodott a versben a fiú?– Hol van a legjobb helyen a sapka?– Ti hová szoktátok tenni a ruhátokat lefekvés elõtt?A vers megtanulása szakaszonkénti utánmondással

4. Az analizálóképesség fejlesztése rajz megfigyeltetésével– Továbbra is a törpesipkákkal foglalkozunk. Sok sapkát láttok egy sorban. Keressétek meg,

melyik ugyanolyan, mint a sor elején látható sapka! (Egyéni munka!)(Indokoltassuk a válaszokat, a nemlegeseket is! Pl. Igaz, hogy a csíkok ugyanolyan színûek, de

nincs rajta pompon stb.)

5. Az emlékezet és a légzéstechnika fejlesztése bõvülõ szósorok utánmondásávala) – Most egy igazi sapkapiramist láthattok. Mondjuk ki, milyen színû a legfelsõ sapka! (piros)

– Most a következõ sor színeit mondjuk ki! (piros, kék)... stb.(Ütemezhetjük a belégzést is, az utolsó két sornál pótlevegõ vételére is szükség lehet.)

b) Játsszuk most úgy a játékot, hogy a gyerekek becsukják a könyvüket, és emlékezetbõl utá-nunk mondják az egyre bõvülõ szósorokat. Ezt a játékot nevezhetjük visszhangjátéknak is!

66

14. Óravázlat: Játék a korongokkal

Tananyag: A légzéstechnika fejlesztése légzõgyakorlatokkal, a magánhangzók ejtésének gya-korlása, idõtartamuk felismerésének gyakorlása. 18. old.

1. Légzõgyakorlata) Légzõgyakorlat ütemezett be- és kilégzéssel

A belégzés és a kilégzés is egyaránt orron át történjen!Belégzés Szünet Kilégzés

4 2 23 1 33 – 4

b) A belégzés vegyes légzéssel történik, a kilégzés szájon át.2 – 33 – Hangoztassuk folyamatosan az „ó” hangot!3 – Hangoztassuk felváltva az „i-a” hangokat!

2. Hangelválasztás, hanganalízis, magánhangzók differenciálása idõtartamuk alapjána) Vegyétek elõ a korongjaitokat! (A matematikaóráról ismert, egyik oldalukon piros, másikon

kék korongokról van szó.)– A könyvetekben a felsõ keretben két tárgyat láttok.– Ki ismeri a nevüket? (óra, oszlop)– Mire használjuk az órát?– Hányféle órát láttatok már? (Vigyünk be magunkkal ébresztõórát, karórát, mutassunk ké-

pen toronyórát stb.)– Hol találkoztál már oszloppal?– Mire szolgál?

b) Mimetikus játék– Utánozzuk a kezünkkel az ébresztõóra csengõjét, ahogyan ide-oda üt!– Utánozzuk mozgás közben a csengõ hangját is! („Rrrrrrrrrr”)

c) Hangleválasztás– Mondjuk ki a felsõ rajz nevét! (óra)– Melyik hangot halljuk a szó elején („ó”)– Mondjuk ki koppantással! Koppintással ütemezünk, ha a hang idõtartama nem jó (túl rö-

viden ejtik), korrigáljunk!(Vezessük a gyakorlatot ugyanezekben a lépésekben az oszlop szónál is!)

d) Hangdifferenciálás– A táblán ugyanaz a két kép látható,mint a könyvetekben. Amelyikre mutatok, annak a szó-

nak az elsõ hangját mondjuk! (Frontális munka! Váltogatva ejtjük az „ó” és „o” hangokat.Elég sokáig mi adjuk a mintát, késõbb is korrigáljunk!)

– Ki szeretné egyedül is megpróbálni?e) Eltérõ idõtartamú magánhangzók jelölése tevékenységgel

– Az óra szó mellett piros korongot láthattok. Ez jelöli az „ó” hangot.Az oszlop mellett kék korong van. Ez az „o” hang jele.Rajzokat láttok, alattuk üres karika. A korongos dobozból nektek kell a karikába koron-got tenni, olyan színût, amilyen hangot hallotok a szóban. (Mivel ez az elsõ ilyen gyakor-lat, frontálisan vezetjük!)

67

Algoritmusa:– Mit csinál a törpelányka a képen? (olvas)– Mondjuk ki együtt!– Melyik korongot tegyük a karikába? (tevékenység)

68

15. Óravázlat. A róka és a gólya

Tananyag: A róka és a gólya címû mese feldolgozása, szavak szótagolása, hangokra bontása,19. old.

(Ezen az órán lép be két új feladattípus, ezért ezeket itt részletesen ismertetjük.)

1. LégzõgyakorlatBelégzés vegyes légzéssel, kilégzés szájon át

Belégzés Kilégzés3 23 32 3

Ütemezett belégzés után magánhangzópár hangoztatása3 „ó-a”

– Tudtok-e olyan szavakat mondani, amelyekben az „ó-a” hangokat halljuk? )róka, óra, fóka,gólya stb.)

2. A róka és a gólya címû mese feldolgozásaa) Hangulati elõkészítés, motiváció

– Az elõbb már említettünk néhány állatot! Gyûjtsünk össze minél több állatnevet!– Most bemutatkozik nektek egy állat! Találjátok ki, melyikrõl van szó!

Ravasz vagyok, tyúkot eszem, bundám vöröses. (róka)Lábam, csõröm hosszú, kéményekre rakom a fészkemet. (gólya)

– A törpepapa mesét olvas Picurnak. A mese errõl a két állatról szól.b) Megismerkedés a szöveggel

Tanítói bemutatás

A spontán reagálások meghallgatásac) Szövegelemzés képek segítségével

(Elsõ kép)– Melyik két állatról szól a mese?– Milyen edényben találta a levest a róka? (A kép alapján válaszoljatok!)– Miért nem tudott a gólya a tányérból enni?– A róka is éhes maradt?– Miért nem?(Második kép)– Milyen edényben tálalt a gólya, amikor meghívta a rókát?– Hol látsz még hosszúkás edényeket a gólya házában? (Hátul a polcon.)– Jóllakott a róka?– Miért nem?– Miért tálalt így a gólya?– Folytassuk a történetet! (Pl. kölcsönösen elnézést kértek, vagy a ravasz róka elõvett a ta-

risznyájából egy tányért stb.)d) A történet reprodukálása képek segítségével

(Egy gyerek csak egy képrõl mondjon néhány mondatot. Ha van ügyesebb gyerek, utána el-mesélheti egyedül is az egész mesét.)

3. Szótagolás, szavak hangokra bontása

69

– Az oldal alján öt állat képét látjátok, köztük mesénk szereplõit is. Mondjuk ki a nevüket! (ló,pók, sas, róka, gólya)

– Egy törpe képe van a lap szélén. Valamit mutat a két kezével. Sokszor látjuk majd õt a köny-vünkben. Õ a szótagoló törpe. A szavakat bontja kisebb részekre. Megmutatom, hogyan!(Szótagoljunk hangosan, a szótagokat jól elkülönítve. Az egyes szótagoknál mutassunk a le-vegõbe, mint a törpe a rajzon, daraboló mozdulatunkkal is sugallva, hogy a szót részekre bon-tottuk.)NAGYON FONTOS, HOGY MIVEL SZEMBEN ÁLLUNK AZ OSZTÁLLYAL, JOBB-RÓL BALRA „DARABOLJUNK”, HISZEN A GYEREKEKNEK AZ OLVASÁS IRÁ-NYÁBAN, VAGYIS BALRÓL JOBBRA KELL HALADNI! SZÓTAGOLJUNK HANGO-SAN, MINTÁT ADVA! EZT SOHA NE HAGYJUK EL!

– Szótagoljuk együtt a róka szót, utánozzátok a törpét!Szótagoljunk további szavakat, a gyerekek nevét, a teremben található tárgyakat stb. Késõbbtérjünk rá az egytagú szavakra. FONTOS, HOGY LÁTTASSUK: EZEK A SZAVAK EGYSZÓTAGBÓL ÁLLNAK, SAJNOS SOKAN AZT A TÉVES ÁLLÁSPONTOT KÖZVETÍ-TIK, HOGY EZEK A SZAVAK NEM SZÓTAGOLHATÓK.

– Még egy törpét mutatok be nektek. Vele is gyakran találkozunk majd. A virágot szedõ kislánymindig annyi virágot tesz a kép alá, ahány hangból áll a szó.(Közösen mondjuk ki a szót. Ezután mondjuk ki hangonként a szót, minden hangnál egy-egyvirágszálra mutatva.Itt is lényeges, hogy a tanító hangosan, tisztán ejtse mintaként a hangokat.)

– Mondjuk ki a ............... szót!Mondjuk hangonként, minden hangnál mutassatok egy virágra!(Kísérjük egyéb tevékenységgel is a hangokra bontást, pl. kirakhatjuk pálcikával, koronggal,késõbb tapsolhatunk stb.!

70

16. Óravázlat: Miért csíkos a zebra?

Tananyag: Beszélgetés az eseményképrõl, a kéz finommozgásainak fejlesztése rajzzal, színe-zéssel (írás-elõkészítés). Szótagolási, hangleválasztási, hangokra bontási gyakorlatok. 20. old.

1. LégzõgyakorlatBelégzés Kilégzés

3 23 33 43 43 A „r” hang hangoztatása

folyamatosan(pl. utánozzunk repülõgépet)

2. Artikulációs gyakorlatÜtemezett belégzés után hangoztassuk az alábbi magánhangzópárokat:

a-íe-óú-é

Mondják utánunk a gyerekek az alábbi magánhangzókat! (fokozatosan bõvülõ sor)a-ea-e-óa-e-ó-ía-e-ó-í-úa-e-ó-í-ú-é

3. Hangerõváltási gyakorlat egy tanult vers segítségével– Mondjuk el együtt a Tarka cica kezdetû verset suttogva!

Ezután középhangerõvel, majd hangosan (de nem kiabálva).

4. Képolvasás az eseményképrõl– Voltatok-e már az Állatkertben?– Milyen állatokat láttatok ott?– Nézzétek meg a képet! Melyik az a két állat, amelyikkel a törpe találkozott állatkerti látoga-

tása során?– Mire gondolhatott, amikor meglátta õket?(Az ecsetbõl következtethetnek a gyerekek arra, hogy a törpe azt hiszi, valaki befestette a lo-vat, így lett belõle zebra.)Fontos, hogy magyarázzuk el a gyerekeknek az igazságot, nehogy ugyanúgy tévedésben marad-janak, mint a törpe!

5. A kéz finommozgásainak fejlesztése színezéssel– Vegyétek elõ azt a lapot, amit a szünetben osztottam ki!(A gyerekek egy lapra másolva egy ló körvonalrajzát kapják.)– Rajzoljatok zebrát!– Hogyan lássunk hozzá! (Csak a csíkokat kell megrajzolnunk. Ügyeljünk a helyes testtartásra

és a ceruzatartásra!)Menet közben korrigáljunk, mutassunk be néhány elkészült gyerekmunkát!

71

6. Hangleválasztás, hangoztatás– Melyik az az állat, amelyik most már mindegyikõtök papírján szerepel? (zebra)– Mondjuk ki együtt!– Melyik hangot halljuk a szó elején?– Mondjuk ki a többi kép nevét! (zár, zöld, zebra, zokni, zászló)– Újra találkozunk a szótagoló törpével. Szótagoljunk együtt! (Részletes leírás a 15. óravázlat-

ban.)

7. Szavak hangokra bontása tevékenységgel– A kis törpelány újra virágot szedett. Mindig annyi szálat, ahány hangból áll a kép neve. Most

ti is szedhettek virágot. A virágot színes korongok fogják jelenteni!– Mondjuk ki az elsõ kép nevét! (zár)– Mondjuk ki hangonként! Minden hangra tegyetek egy „szál virágot” a padra!(A továbbiakban a gyakorlatot frontálisan vezessük, késõbb differenciálhatunk, illetve áttérhe-

tünk az önálló munkára.)

72

17. Óravázlat: Az életmentõ tábla

Tananyag: A jelfunkció tudatosítása, jelek, piktogramok és a hozzájuk tartozó jelentés vizs-gálata, hangleválasztási, szótagolási gyakorlatok, a hangképzés tudatosítása. 21. old.

1. Légzõgyakorlat: Fokozatosan bõvülõ szószerkezetek utánmondása(A gyakorlat elején a belégzést ütemezzük, késõbb ez elhagyható!)kútkis kútkis kút, kerekes kútkút, kút, kis kút, kerekes kút

2. Beszélgetés különféle jelekrõl– Mutatok nektek egy táblácskát! Mi jut róla eszetekbe! (A táblán egy tölcsér fagyi körvonala

látható.)– Hová tennétek ki ezt a táblát? (cukrászda elé)– Ez a tábla valamit tilt. Vajon mit? (Kutyát sétáltatni tilos?– Hová tehetik ki ezt a táblát?– Te láttál már ilyet valahol?

3. Eseménykép elemzése– A képen a törpe nagyapó is egy táblát mutat Picurnak.– Mi van a táblán?– Mit szeretett volna a kis Kópé csinálni?– Miért nem engedte nagyapó?– Vigyázzatok, ti se igyatok olyan kútból, forrásból, amirõl nem tudjátok biztosan, iható-e a vize!– Mi történhetett volna a kis törpével, ha nincsen a közelben nagyapó? (Iszik a vízbõl, és meg-

betegszik.)– Ezért fontosak számunkra a jelek! Akkor is felhívják a számunkra a figyelmet fontos dolgok-

ra, ha nincs a közelben senki, aki segíteni tudna. Meglátja õket az ember, és tudja, mire kellfigyelnie, mit hol talál.

4. Néhány, környezetünkben található jel megfigyeltetése– Nézd meg a rajz alatt található táblákat! Melyiket ismered? (fürödni tilos, dohányozni tilos,

buszmegálló, telefon, benzinkút)– Hol láttad õket?

5. A kéz finommozgásainak fejlesztése rajzolással, színezéssel– Rajzolj le te is egy olyan táblát, vagy jelet, amilyet láttál már valahol a lakásotok közelében!

(Aki nem tud ilyet, válasszon a könyvben szereplõ táblák közül egyet!)

6. Hangleválasztási gyakorlat– Újabb táblát láthattok! Mit jelöl? (buszmegálló)

A gyakorlat vezetése megegyezik a 6. óravázlatban leírtakkal.

7. Mondatalkotási gyakorlat– Válassz egyet a képeken látható dolgok közül, és mesélj róla!

(Vigyünk képet a bálnáról, a banánról, és mondjunk róla egy-két érdekességet a gyerekek-nek! Pl. érzékeltessük a bálna testének méreteit, mondjuk el, hol terem a banán, hogyan ke-rül a mi üzleteink polcaira stb.)

73

8. Hangképzési gyakorlat– Láttuk a képek között a buborék rajzát! Most képzeletben mi is buborékot fogunk fújni.

(Mutassuk be a gyakorlatot: Belégzés után hangonként hangoztatva: b,b,b...)– Pattintsátok ki az ajkatokat úgy, ahogyan a buborék szétpattan!

(Néhányszor végeztessük el frontálisan a gyakorlatot!)– Most egymás után mindenki mutasson egy szép szétpattanó buborékot!

(Mód nyílik az egyéni korrekcióra!)

74

18. Óravázlat: Sportoljunk!

Tananyag: A beszédlégzés fejlesztése légzõgyakorlattal. A kéz finommozgásainak fejlesztéserajz kiegészítésével. Beszédfejlesztés képolvasással, szótagolási gyakorlatok, szavak hangok-ra bontása. 22. old.

1. Beszélgetés a gyerekek személyes tapasztalatai alapján– Ki sportol valamit közületek?– Szoktatok-e családotokkal együtt is sportolni?– Miért fontos a testmozgás?– Meséljetek arról, mit csináltok a testnevelésórán!

2. Légzõgyakorlat az ábra alapján– A képen Bátyót láthtjátok testedzés közben. Azért ilyen izmos, mert sokat emelgette a súly-

zókat.a) Mimetikus játék

– Utánozzuk a törpét! Nekünk nincsen súlyzónk, ezért csak a kezünket emelhetjük!(Mutassuk be, hogyan utánozzuk a törpét. Ütemezzük a gyakorlatot.)b) LégzõgyakorlatA légzõgyakorlat ütemezését kis rajzokkal jelöljük. A rajz témája mindig kapcsolódik azadott oldal témájához. (Jelen esetben súlyzó.)A gyakorlat vezetése megegyezik az eddig leírt gyakorlatokéval. (3. óravázlat)

3. Szavak hangokra bontásaa) Beszélgetés a képrõl (mézet gyûjtõ méhek)

Emeljük ki a b) feladat képeit az eseményképbõlb) Képek nevének kimondása (fû, nap, virág)c) A szavak szótagolása (Az egytagúaké is!)d) Hangokra bontás tevékenységgel

– A számolópálcikák jelzik a virágszálakat.Mondjuk ki a szót!Tegyetek annyi virágszálat a padra, ahány hangból áll ez a szó!

e) Hangokra bontás szóbanMondjátok most egymás után a hangokat!

75

19. Óravázlat: Játék a szavakkal

Tananyag: Mássalhangzók hangoztatása légzõgyakorlattal összekapcsolva. Hangleválasztás,szavak szótagolása, hangokra bontása. 23. old.

1. Felelgetõs játék: adott kezdõhangú szavak keresése– Ma az egyik törpével fogunk játszani! Mutat nektek egy képet, nektek pedig válaszolnotok

kell egy szóval. Találjátok ki, mi a jó válasz titka!(Használjunk törpekesztyûsbábot vagy ujjbábot, amit mi készítünk.)

A „törpe” felmutat egy rajzot, melyen egy ablak szerepel.– Mondjuk ki, mi van a képen! (ablak)– Válaszunk: alma, de mondhatunk ajtót, ananászt, autót is.Észrevette valaki, mi a jó válasz titka?

(Még nem várhatjuk el, hogy kitalálják a „szabályt”, ezért ha nincs jó válasz, nekünk kell se-gíteni.)

– Mondjuk ki újra a kép nevét!Melyik hangot halljuk a szó elején?– Mondjuk ki a választ együtt! (alma)– Melyik hangot hallottuk most a szó elején?– Ugyanazzal a hanggal kezdõdõ szót kell mondanunk, mint amilyen hanggal a kép neve kez-

dõdik.Néhány példa a lehetséges képekre: egér, retek, tojás stb.– Tudtok ti is olyan szót, amivel válaszolhatunk?

2. Légzõgyakorlat; adott mássalhangzó hangoztatása– A belégzés és a szünet jelét már jól ismeritek a légzõgyakorlatainkban. A könyvünkben a ki-

légzés rajza helyett viszont egy másik rajz szerepel.Mi van a kép jobb oldalán? (egy csap)

– És a csaptól balra a falon? (egy óra)– Kilégzés közben az õ hangjukat kell utánoznotok!

Milyen hangot ad a csöpögõ csap? (cs, cs, cs...)És az óra? (t, t, t...)(Vezessük a légzõgyakorlatot az eddig megszokott módon! Lásd 3. óravázlat!)

3. Hangleválasztás, szótagolás– Ugyanazt a kis képet látjuk a könyvünkben, mint az elõzõ feladatban! Mondjuk ki a nevét!

(csap)– Melyik hangot halljuk a szó elején? (cs)– Mondjuk ki a többi kép nevét! (csont, csavar, csengõ, csiga)– Melyik hangot halljuk a szavak elején?– Tudtok még ilyen szavakat mondani?– A szótagoló törpe segítségével szótagoljuk a szavakat!

4. A szavak hangokra bontása– Mondjuk ki újra az elsõ kép nevét!– Mondjuk ki hangonként, közben minden hangnál mutassunk egy szál virágra!

Ugyanezt vigyük végig a második kép (csavar) esetében is!– Most már nekünk kell kitalálni, hány szál virágot szedjünk! Legyenek a piros korongok szép

piros virágok! Tegyetek ki egymás mellé annyit, ahány hangból áll a szó!

76

20. Óravázlat: Horgásznak a törpék

Tananyag: A beszédkészség fejlesztése kép elemzésével, a megfigyelõképesség fejlesztéseképrészletek keresésével. Szavak hangokra bontása, hangleválasztás, szótagolás. 24. old.

1. Légzõgyakorlat, mássalhangzók képzésének gyakorlása– Állatok hangját fogjuk utánozni!

(A belégzés mindig 3 ütemen keresztül, vegyes légzéssel történjék!)kígyó: kilégzés közben folyamatosan „sz” hangot hangoztatunk.méhecske: folyamatos „z” hangszitakötõ: folyamatos „r” hangsirály: hangonként hangoztatott „i” hang

– A halak ugyan nem adnak hallható hangot, de tátognak a szájukkal. Ha egy-egy légbuboré-kot engednek a felszínre, a „p” hangot hallhatjuk. Utánozzuk õket!hal: hangonként hangoztatott „p” hang

– A mai órán többször is találkozhatunk halakkal!

2. Beszélgetés a kép alapján– Kiket ismert fel a képen?– Hol vannak most?– Miért készít fényképet a Bátyó?– Ki foghatta a nagy halat?– Vajon sikerült-e a másik horgászó törpének is halat fognia?

3. Szótagolási gyakorlat– Ismét találkozhattok a szótagoló törpével!– A kis képek nevét fogjuk szótagolni.– Mit láthatunk a kis képeken? Ki tudja a nevüket? (hajó, háló, hegy, hangya)

Szótagoljunk együtt, hangosan, jól elkülönítve a szótagokat!(Az egyes szótagoknál mutassunk a levegõbe, mint a törpe a rajzon, daraboló mozdulatunk-kal is sugallva, hogy a szót részekre bontottuk!)

4. Hangleválasztási gyakorlat– Mit fogott a törpe? Mondjuk ki a nevét! (hal)– Melyik hangot halljuk a szó elején? Mondjuk ki együtt!– Rajta!– Hangoztassuk egyenként a szavakat!– Mindegyiknél válasszuk le és hangoztassuk a „h” hangot.

5. Szavak hangokra bontása tevékenységgel– A kis törpelány újra virágot szedett. Mindig annyi szálat, ahány hangból állt a kép neve.

Most ti is szedhettek virágot. A virágot színes korongok fogják jelenteni!– Mondjuk ki az elsõ kép nevét! (hajó)– Mondjuk ki hangonként! A törpelány minden hangra tett egy szál virágot a kép alá!

(A továbbiakban a gyakorlatot frontálisan vezessük, késõbb differenciálhatunk, illetve áttér-hetünk az önálló munkára. Tegyenek ki a gyerekek annyi korongot, ahány hangból áll a szó.)

6. Képrészletek keresése– A nagyító képe keresõ játékra hív minket!

Kis képrészletek bújtak el a nagy képen. Keressük meg õket!Mondjátok is el, melyiket hol találtátok meg!

77

21. Óravázlat: Fürdés a tavon

Tananyag: Légzõgyakorlat rajz segítségével. A beszédkészség fejlesztése kép elemzésével.Egytagú szavak szótagolása, hangokra bontása. 25. old.

1. Légzõgyakorlat rajz alapjánA belégzés orron át történjen, a kilégzés szintén.Beszéljük meg, ma miért a kacsa rajza segít a légzõgyakorlatban!A gyakorlat menetét részletesen a 3. óravázlatban ismertettük!

2. Beszélgetés a kép alapján– Ismét a kis tónál vagyunk. Most nem a horgászok veszik birtokba, hanem a fürdõzõk!– Mi mindent játszanak a kis törpék a vízben?– Milyen állatokat ismersz fel a képen? (vadkacsa, hal)– Számold meg, hány törpesipkát látsz a képen!

3. Ritmikusan ismétlõdõ képek nevének hangoztatása– L. a 6. és 15. oldalnál leírtakat

78

22. Óravázlat: Sajtot osztó róka

Tananyag: A Sajtot osztó róka címû mese közös feldolgozása. A légzéstechnika fejlesztésebõvülõ szósorok utánmondásával. 26. old., 192. old.

1. Hangulati elõkészítés: beszélgetés– Bizonyára sok mesét hallottatok már szüleitektõl, és az óvodában is. Mondjátok el néhány-

nak a címét!– Már az iskolában is hallottatok meséket. Mi volt a címük?– Hallottatok-e olyan meséket, amelyeknek állatok voltak a szereplõi?– Mondjatok néhány állatszereplõt!– Ma is egy állatokról szóló mesét hallotok!

2. A Sajtot oszt a róka címû mese feldolgozásaa) Tanítói bemutató olvasás (a szöveg a könyv 194. oldalán található.)b) A spontán megnyilatkozások meghallgatásac) A szöveg elemzése kérdések segítségével.

– Melyik két állat szerepelt a mesében?– Melyikük volt okosabb?– Miért?– Igazságosan osztotta-e szét a róka a sajtot?– Miért nem lépett közbe a farkas?– Evett-e a végén sajtot a farkas?

d) A tartalom reprodukálása képek segítségével– Figyeljük meg a könyvünkben a mese elsõ képét! Mit látunk rajta?– Hogyan kezdi az osztozkodást a róka a második képen?– Mennyi sajt maradt az utolsó képen?– Ki tudná elmesélni a mesét a rajzok segítségével?

3. Bõvülõ szósorok utánmondása– Melyik ételrõl szólt a mesénk? (A sajtról.)– A mese képei alatt uzsonnás tányérokat láttok. Az elsõben sajt van. Mondjátok el, milyen étel

van a többiben!Minden gyakorlat elõtt ütemezzük a belégzést!

– Mondjuk el egy levegõvel.– Mi van az elsõ tányéron! (sajt)– És az elsõ kettõn? (sajt, alma, körte)– Az elsõ hármon? (sajt, alma, körte, kolbász, sonka)– És az összes tányéron együtt, (sajt, alma, körte, kolbász, kifli, zsemle, pogácsa)

79

23. Óravázlat: Záporvers

Tananyag: A Záporvers feldolgozása, logikailag összetartozó képek párba állítása, hanglevá-lasztás, szótagolás, hangokra bontás. 27. old.

1. LégzõgyakorlatA belégzés orron át, a kilégzés szájon át történjen!

Belégzés Kilégzés3 33 43 63 Utánozzuk az esõ csepegését: „cs”, „cs”

2. Hangulati elõkészítés beszélgetéssel– A légzõgyakorlatunkban az esõrõl volt szó. Elõfordult-e veletek, hogy jól megáztatok?– Hogyan készülhetünk fel a kirándulás elõtt az esõre?

3. A vers közös feldolgozása– A törpék az erdõben játszottak, amikor hirtelen zápor kerekedett!

a) A vers tanítói bemutatásab) A spontán reagálások meghallgatásac) Közös elemzés versszakonként

– Hallgassátok meg újra az elsõ versszakot! Mit csinált a kislány a réten?– A zápor még nem eredt el, csak elsötétült az ég. A versben ezt úgy mondják: zápor érik tá-

voli égen.– Elolvasom újra a második versszakot. Mibõl támadt felleg?– Az esõ esni kezdett, a fák ide-oda hajladoztak. A költõ így írja ezt le: árva nyárfa zokogva bó-

kol.– Az utolsó versszakból megtudhatjuk, hazajutott-e a kis törpelány.

4. Logikailag összeillõ képek párba állítása– A zápor alatt jól jött volna egy esernyõ! A vers alatti képen láttok is egyet! A cseresznye raj-

za azt mutatja, párt kellene találni neki! Melyik rajz illik hozzá?Keressenek a gyerekek párokat. Mindenhol indokoljanak!macska-egér: állat mind a kettõ, egymás ellenségeifüzet-ceruza: tanszerek, a füzetbe a ceruzával írunktrikó-nadrág: ruhadarabok, felvesszük õket

5. Szótagolási gyakorlat– Most ismét találkozhattok a szótagoló törpével! A kis képek nevét kell szótagolnotok!– Mit láthatunk a többi kis képen? Ki tudja a nevüket? (légy, létra, lakat, lapát)– Szótagoljunk együtt, hangosan, jól elkülönítve a szótagokat!

(Az egyes szótagoknál mutassunk a levegõbe, mint a törpe a rajzon, daraboló mozdulatunk-nál is sugallva, hogy a szót részekre bontottuk!)

6. Hangleválasztási gyakorlat– Mit használt esernyõként a törpe? Mondjuk ki a nevét! (levél)– Melyik hangot halljuk a szó elején? Mondjuk ki együtt!– Hangoztassuk egyenként a szavakat!– Mindegyiknél válasszuk le és hangoztassuk a „l” hangot.

80

7. Szavak hangokra bontása tevékenységgel– A kis törpelány újra virágot szedett. Mindig annyi szálat, ahány hangból áll a kép neve.

Most ti is szedhettek virágot. A virágot színes pálcikák fogják jelenteni!– Mondjuk ki az elsõ kép nevét! (légy)– Mondjuk ki hangonként! Minden hangra egy „szál virágot” teszünk a padra!

(A továbbiakban a gyakorlatot frontálisan vezessük, késôbb differenciálhatunk, illetve áttér-hetünk az önálló munkára.)

81

24. Óravázlat: Ellentétek

Tananyag: Légzõgyakorlat végzése a rajz alapján, az „a” és az „i” hangok hangoztatása, szavakkezdõhangjának vizsgálata tevékenységgel. Ellentétes jelentésû szópárok keresése. 28. old.

1. Légzõgyakorlat rajz alapján– Nézzétek meg a légzõgyakorlat jelét! Hogyan végezzük majd a belégzést? (orron és szájon át)– Vajon melyik hangot képezzük elõször? (ablak-a)– És a következõ gyakorlatban? (indián-i)

Kilégzéskor elõször folyamatosan hangoztassuk a hangokat, azután hangonként. A gyakorla-tot a 3. óravázlatban leírtaknak megfelelõen vezessük! Ügyeljünk az „i” hang idõtartamára!

2. A szavak kezdõhangjának jelölése korongokkal.– Nézzük meg újra a rajzot! Milyen színû korong fogja az „a” hangot jelölni? (a piros)– Melyik korong lesz az „i” hang jele? (a kék)– Mondjuk ki, mit látunk az alattuk lévõ rajzokon! (alma, ing, autó, ibolya)– Tegyetek olyan színû korongot a kép alatti üres körbe, amilyen színû korong a szó kezdõhang-

ját jelöli!(A gyorsabban haladó gyerekek önállóan dolgozhatnak, a lassabbaknak adjunk segítséget, pl.hangoztassák többször a szavakat!)

3. Ellentétes jelentésû szópárok keresése– A múlt órán képeket kellett párba állítanunk. Most már egymás mellé tették a kis képeket,

nekünk ki kell találni, miért tartoznak össze!– Hasonlítsuk össze az elsõ képen lévõ két törpét! Milyen az egyik, és milyen a másik? (so-

vány–kövér)– Ehhez hasonlóan keressük meg az ellentétpárokat! (kicsi–nagy vagy alacsony–magas,

sok–kevés, fiatal–idõs)– Most én mondok egy szót, mondjátok ti az ellentétét! (egyenes, okos stb.)– Tudtok még ilyen szópárokat mondani?

82

25. Óravázlat: Játék a hangokkal

Tananyag: Légzõgyakorlat végzése rajz alapján, az „á” és „u” hangok hangoztatása, szavakkezdõhangjának vizsgálata tevékenységgel. Szótagolási gyakorlat, szavak hangokra bontása.29. old.

1. Légzõgyakorlat rajz alapján– Nézzétek meg a légzõgyakorlat jelét! Hol végezzük majd a belégzést? (orron és szájon át)– Vajon melyik hangot képezzük elõször? (ág „á”)– És a következõ gyakorlatban? (ujj „u”)

Kilégzéskor elõször folyamatosan hangoztassuk a hangokat, azután egyenként.A gyakorlatot a 3. óravázlatban leírtaknak megfelelõen vezessük! Ügyeljünk az „u” hang idõ-tartamára!

2. Szavak kezdõhangjának jelölése korongokkal– Nézzük meg újra a rajzot! Milyen színû korong fogja az „á” hangot jelölni? (a piros)– Melyik korong lesz az „u” hang jele? (a kék)

(ásó, uborka, álarc, ujj, ág)– Tegyetek olyan színû korongot a kép alatti üres körbe, amilyen színû korong a szó kezdõhang-

ját jelöli!(A gyorsabban haladó gyerekek önállóan dolgozhatnak, a lassabbaknak adjunk segítséget, pl.hangoztassák többször a szavakat!)

3. Szótagolási gyakorlat– Ismét találkozhattok a szótagoló törpével!– Az elõzõ feladat kis képeinek nevét fogjuk szótagolni.– Szótagoljunk együtt, hangosan, jól elkülönítve a szótagokat!

(Az egyes szótagoknál mutassunk a levegõbe, mint a törpe a rajzon, daraboló mozdulatunk-kal is sugallva, hogy a szót részekre bontottuk!)

– Most a lejjebb látható két kép nevét szótagoljuk. Mit látunk rajtuk? (ásó, uborka)

83

26. Óravázlat: A mesternél

Tananyag: A beszédkészség fejlesztése a kép elemzésével, légzõgyakorlat rajz segítségével, amegfigyelõképesség fejlesztése képrészletek keresésével. 30. old.

1. Beszélgetés a gyerekek személyes élményei alapján– Beszélgessünk arról, mi a szüleitek foglalkozása!– Most foglalkozásokat mondok. Mondjátok el, mit csinál ez az ember!pék – kenyeret sütkertész – növényeket gondozkõmûves – házakat épít stb.

2. Beszélgetés a könyv eseményképérõl– Ma Forgács mester mûhelyébe látogatunk el. Õ asztalos.Nézzétek meg a képet! Mit készít?– Kié lesz ez a szék?– Még milyen bútorokat készíthet Forgács mester?– Milyen szerszámai vannak? (gyalu, kalapács, fûrész stb.)– Milyen anyagból készíti a bútorokat?

3. Légzõgyakorlat rajz segítségével– Ma az asztalos egyik szerszáma, a kalapács segít a légzõgyakorlat elvégzésében.A gyakorlat vezetését lásd a 3. óravázlatban!

4. Képrészletek megkeresése– Ismét találkozunk a nagyítóval. Milyen feladatot jelöl?– Keressük meg a kis képeket a nagy rajzon! Mondjátok is el, hol találtátok meg õket, hogy az

is megtalálja, akinek elsõre nem sikerült!

84

27. Óravázlat: Madarak

Tananyag: A Nincs szebb madár címû vers megtanulása, beszédfejlesztés kép segítségével. Abeszédlégzés fejlesztése fokozatosan bõvülõ szósor hangoztatásával. Szótagolás, hanglevá-lasztás, hangokra bontás. 31. old.

1. Beszélgetés a képrõl– Kópé bajba került! Mi történt vele?– Miért kergethette meg a liba?– Miért félt Kópé a libától?– Milyen állat van az udvarban a libán kívül:– Olvastunk az idén valakirõl, aki szintén bajba került azért, mert háborgatott egy állatot.

Emlékeztek még rá? (Mehemed)– El tudjátok mesélni a történetét? Lapozzatok vissza a könyvetekben, segítenek a képek a me-

sélésben?

2. A vers feldolgozása– A libáról tanulunk egy verset! Hallgassátok meg!a) Tanítói bemutatásb) Elemzés kérdések segítségével.– Melyik a legszebb madár a vers szerint?– Miért nincs szüksége gyalogútra a libának?– Hogyan nevelgeti a fiát?c) A vers megtanulása utánmondással.

3. Bõvülõ szósor hangoztatása– Ismét találkozhattok a szótagoló törpével!– A kis képek neét fogjuk szótagolni.– Mit láthatunk a kis képeken? Ki tudja a nevüket? (pipa, pohár, piros, perec, pingvin)Szótagoljunk együtt, hangosan, jól elkülönítve a szótagokat!(Az egyes szótagoknál mutassunk a levegõbe, mint a törpe a rajzon, daraboló mozdulatokkal

is sugallva, hogy a szót részekre bontottuk!)

4. Hangelválasztási gyakorlatok– Mi szerepel az elsõ képen? (pipa)– Melyik hangot halljuk a szó elején? Mondjuk ki együtt!– Rajta!Hangoztassuk egyenként a szavakat!Mindegyiknél válasszuk le és hangoztassuk a „p” hangot.

5. Szavak hangokra bontása tevékenységgel– A kis törpelány újra virágot szedett. Midnig annyi szálat, ahány hangból állt a kép neve. Most ti is szedjetek virágot. A virágot színes korongok fogják jelenteni!– Mondjuk ki az eslõ kép nevét! (pipa)– Mondjuk ki hangonként! Minden hangra tegyetek egy „szál virágot” a padra!(A továbbiakban a gyakorlatot frontálisan vezessük, késõbb differenciálhatunk, illetve

áttérhetünk az önálló munkára.)

85

28. Óravázlat. Játék a hangokkal

Tananyag: Szótagolási gyakorlat, hangleválasztás, szavak hangokra bontása. 32.old.

1. Szótagolási gyakorlat– Ismét találkozhattok a szótagoló törpével!– A kis képek nevét fogjuk szótagolni.– Mit láthatunk a kis képeken? Ki tudja a nevüket? (dob, dió, daru, dézsa, dinnye)

Szótagoljunk együtt, hangosan, jól elkülönítve a szótagokat!(Az egyes szótagoknál mutassunk a levegõbe, mint a törpe a rajzon, daraboló mozdulatunk-kal is sugallva, hogy a szót részekre bontottuk!)

2. Hangleválasztási gyakorlat– Melyik hangszert látjuk az elsõ képen? Mondjuk ki a nevét! (dob)– Melyik hangot halljuk a szó elején? Mondjuk ki együtt!– Rajta!– Hangoztassuk egyenként a szavakat!– Mindegyiknél válasszuk le és hangoztassuk a „d” hangot!

3. Szavak hangokra bontása tevékenységgel– A kis törpelány újra virágot szedett. Mindig annyi szálat, ahány hangból állt a kép neve.

Most ti is szedhettek virágot. A virágot színes korongok fogják jelenteni!– Mondjuk ki az elsõ kép nevét! (dob)– Mondjuk ki hangonként! Minden hangra tegyetek egy „szál virágot“ a padra!

(A továbbiakban a gyakorlatot frontálisan vezessük, késõbb differenciálhatunk, illetve áttér-hetünk az önálló munkára.)

86

29. Óravázlat: m, hang- és betûtanítás

Tananyag: Hang- és betûtanulás: kis nyomtatott m betû. Összeolvasás a már tanult (a, i, í) betûkkel. Szóolvasás. 38. old.

1. Beszédmûvelés: artikulációs és idõtartam-gyakorlat– A mai órát visszhangjátékkal kezdjük. Én elmondok egy hangsort, ti a belégzés után, mint a

visszhang a hegyek között, visszamondjátok! A belégzést ütemezem, jelét a táblán látjátok.(Az eddig már megismert „orron-szájon át belégzés” szimbólum.)Az ismétlendõ hangsorok:a-óa-ó-ia-ó-i-úa-ó-i-ú-ea-ó-i-ú-e-õa-ü-a-ü-a-üí-o-í-o-í-o-í-o-í

2. Témaindító beszélgetés– Nézzetek ki az ablakon! Mondjátok el, mi mindent láttok!– Elõfordult-e, hogy valamilyen állatot láttatok az ablakból?– Törpefalva iskolája az erdõ szélén áll. A törpék az egyik órán valami érdekeset láttak az ab-

lakból!

3. Képolvasás– Nyissátok ki a könyveteket a 38. oldalon!

Mi volt az az érdekesség, amit a gyerekek észrevettek? (Egy mókus)– Milyen óra volt éppen? (matematika)– Honnan tudtad? (A táblán a logikai készlet lapjai vannak.)– Mit gondoltok, a tanító bácsi haragudott a törpékre, amiért nem rá, hanem a mókusra figyel-

tek?– Mi történhetett ezután? (Megijedt a mókus, és elszaladt, vagy ennivalót adtak a mókusnak,

vagy a tanító bácsi a mókusról mesélt a gyerekeknek stb.)

4. A hívókép kiemelése– Melyik állatot látták meg a gyerekek? Mondjuk ki! (mókus)

5. Hangleválasztás– Melyik hangot hallod a szó elején?

6. A hangképzés tudatosítása– Figyeljétek meg a számat, amikor a „m” hangot képzem!

Mit tapasztaltál? (A száj csukva volt.)– Fordulj szembe a szomszédoddal! Képezzétek a „m” hangot, figyeljétek meg egymás száját,

nem nyílik-e föl!Vigyázzatok, ne mondjatok más hangot is (például „mö”, met ekkor nem jó a „m” képzése!)

– Tedd a torkodra a kezed! Képezd a hangot, figyeld meg,érzel-e rezgést! (Igen, mert zöngéshang!)

– Vajon akadálytalanul áramlik-e a torkunkból a levegõ? (Nem, tehát mássalhangzó.)

87

7. A „m” hang keresése szavakban– Álljatok fel! Ha olyan szót hallotok, amelyben „m” hang van, guggoljatok le!Szóanyag: mackó, nyúl, õz, macska, kompót, vasút, templom, kulcs, kalapom

8. A hang írott jelének bemutatása– Nézzétek meg, hogyan jelöljük írásban a „m” hangot! (betûkártya)

9. Betûelemzés– Mihez hasonlít ez a betû? (pl. kettõs kapuhoz)– Hány részbõl áll? (Mutassuk is egy nagyméretû betûn a táblán!) Két felsõ ívelés és egy álló

egyenes– Nézd meg a könyvben a betûs könyvet. Ez mind m betû, csak kicsit különböznek egymástól.De mindegyik ebbõl a három részbõl áll! (Mutassuk is meg!)

10. Betûkeresés– Kis újságdarabokat osztottam nektek! Húzzátok alá a m betûket!

11. Összeolvasás a már tanult betûkkel– Melyik betû kártyáját tartom a kezemben? (a)– És a másikban (m)

A jobb kezünkben a m betû, a balban az a betû, szemben állunk az osztállyal, feléjük mutat-juk a kártyákat.

– Amelyik betût mutatom, annak a hangját mondjátok! Ha találkozik a két betû, olvassátokössze õket!Elõször az m betût mutatjuk, aztán az a-t, újra a m-t stb., de közben a két kezünket egyre job-ban közelítjük egymáshoz. Végül együtt, összetéve felmutatjuk a két kártyát: „ma”.Olvastas-suk még a következõ szavakat: mi, ím.

12. Szóolvasási gyakorlatA tankönyv szóanyagának olvastatása

88

30. Óravázlat: e, hang- és betûtanítás

Tananyag: Hang- és betûtanulás: kis nyomtatott e betû. Összeolvasás a már tanult (a, i, í, m,u, ú, t) betûkkel. 46. old.

1. Artikulációs és helyesejtési gyakorlat– Bizonyára szerettek fogócskázni!

Mondjátok el, hogyan kell ezt a játékot játszani!– Mit szoktatok mondani, ha valaki a házba szalad?

(„Egér, egér ki a házból, most jöttem a kávéházból!”)– Figyeljetek a hangok szép, tiszta ejtésére. Szépen formáljátok az ajkatokkal a hangokat,– Most mondjuk el együtt!

2. Témaindító beszélgetés– Mondjátok el, mit reggeliztetek ma!– Mi a kedvenc ételetek?– Melyek az egészséges táplálékok? (zöldség, gyümölcs, tejtermékek stb.)– Mibõl együnk minél kevesebbet? (édesség, cukor, zsíros ételek, szalonna stb.)

3. Képolvasás– Hol játszódik ez a kis jelenet? (otthon)– Mikor történhetett ez? (Mivel víz az ital, tízóra vagy uzsonna, esetleg vacsora lehet.)– Mit esznek a törpék? (répa, kifli, alma)– Ti mit szoktatok enni uzsonnára, tízóraira?– Még valaki eszik a képen, ki õ? (A képen egy erér epret eszik.)

4. Hívókép– Mit csinál Bátyó? (Eszik.)

5. Hangleválasztás– Mondjuk ki, mit csinál a törpe!– Melyik hangot hallod a szó elején? („e”)

6. Hangelemzés– Figyeljétek meg az ajkaim alakját, amikor az „e” hangot képzem!– Mit tapasztaltál? (Keskeny, rés alakú.)– Vegyétek elõ a zsebtükrötöket!– Képezzétek az „e” hangot!– Figyeljetek arra, hogy a ti ajkatok is ilyen alakú legyen!– Tegyétek a torkotokra a kezeteket! Képezzétek a hangot, figyeljétek meg, éreztek-e rezgést!

(Igen, mert zöngés hang!)– Vajon akadálytalanul áramlik-e a torkunkból a levegõ? (Igen, tehát magánhangzó.)

7. Az „e” hang keresése szavakban– Álljatok fel! Ha olyan szót hallotok, amelyben „e” hang van, guggoljatok le!Szóanyag: esõ, õz, ernyõ, harkály, kakas, teve, hegy, fekete, messzi, ember, rakodik

8. A hang írott jelének bemutatása– Nézzétek meg, hogyan jelöljük írásban az „e” hangot! (betûkártya)

89

9. Betûelemzés– Milyen részekbõl áll az „e” betû? (egy felsõ ívelésbõl, egy alsó ívelésbõl és egy fekvõ egyenes-

bõl)– Hány részbõl áll? (Mutassuk is egy nagyméretû betûn a táblán! Kettõ, mert a két ívelés egy

egységet alkot.)– Nézd meg a könyvben a betûs könyvet. Ez mind „e” betû, csak kicsit különböznek egymás-

tól.

10. Betûkeresés szavakban– Boltok neveit látjátok a táblán! Húzzuk alá bennük az „e” betûket!

(Szóanyag: Élelmiszer, Kávé–tea, Keravill, Metro Áruház, Pecsenyesütõ)Vigyázat! Ne fogadjuk el az „é” betût, mutassuk meg, hogy egy apó részletben (ékezet) kü-lönbözik az „e” betûtõl, tehát nem jelölheti ugyanazt a hangot!

11. Összeolvasás a már tanult betûkkel– Melyik betû kártyáját tartom a kezemben? (t)– És a másikban? (e)

A jobb kezünkben a t betû, a balban az e betû, szemben állunk az osztállyal, feléjük mutat-juk a kártyákat.

– Amelyik betût mutatom, annak a hangját mondjátok! Ha találkozik a két betû, olvassátokössze õket!Elõször a t betût mutatjuk, aztán az e-t, újra a t-t stb., de közben a két kezünket egyre job-ban közelítjük egymáshoz. Végül együtt, összetéve felmutatjuk a két kártyát: „te”.

– Mondjatok egy mondatot ezzel a szóval.Olvastassuk még a következõ hangsorokat: me, et, em(Hangsúlyozzuk, hogy ezek nem szavak, mert nincsen jelentésük!)

12. Szóolvasási gyakorlatAz olvasókönyv 46. oldalán elõször a zölddel írt értelmetlen hangsorokat olvassuk közösenhangosan. Ezután térjünk rá a szótagolva írt szavakra.Olvassuk el a mondatot, értelmezzük.Olvassanak a tanulók padsoronként, páronként, egyénileg is!

90

Olvasmányfeldolgozás

Tananyag: Zsebibaba, a kicsi kenguru, 127. old.Cél: 1. a beszédtechnika fejlesztése

légzõgyakorlat hangoztatással, mondókával;2. beszédfejlesztés, az olvasmány feldolgozásával párhuzamosan;3. a Z és a Zs betûk olvasásának gyakorlása;4. az olvasási készség fejlesztése:

a) hangos olvasás szótagolással és folyamatosan,b) szövegértõ olvasás

Elõzmény: Zizi, a légy, 126. old., a Z és a Zs tanítása, a Kutya mondja... kezdetû mondóka.Didaktikai feladat: az új ismeretek feldolgozása, gyakorlása.

* * *

I. ElõkészítésA) Légzõgyakorlat: belégzés (4) – kilégzés (6), „z” és „zs” hanggal (zizegünk, mint a légy; zsur-

rogunk, mint a dongó).A mondóka, egyetlen kilégzéssel (Kutya mondja...).

B) Olvasás és beszélgetés1. Szavak olvasása: Zizi, Zsiga (a tanító elõzõleg felírja a táblára).

Olvassátok el a szavakat!Olvasd el hangosan, X, Y!Kik õk?Mit olvastunk Zizirõl? Mit olvastunk Zsigáról?

2. Mondatok olvasása (a tanító elõzõleg felírja a táblára):Zizi a házak felé repülZsiga csaholni kezdett.Olvassátok el szavanként szótagolva (egyenként, a tanító koppantására)!Olvassátok el egyben a mondatot! (Ugyanígy a másik mondat.)

3. Mi történt azután, hogy Zsiga ugatott?4. Nyissátok ki a könyvet! Keressétek meg ezt a részletet (az utolsó bekezdés elolvasása).

Olvassátok el elõször szótagolva!Olvassátok el egybeejtve, de mondatonként.

II. Az új anyag feldolgozása1. Beszélgetés

Láttatok-e már kengurut?Milyen érdekességet tudtok róla? (erszénye van)Láttátok-e már ezeket a szereplõket? (beszélgetés az illusztrációról) Ki ismeri õket?Melyik könyvben lehet róluk olvasni? (A tanító mutassa meg a könyvet!)

2. Célkitûzés: Ma a kicsi kengururól fogunk olvasni.3. A cím elolvasása.

Miért hívják Zsebibabának a kicsi kengurut?4. A bemutató olvasás (A tanító most egybeejti a szavakat, a gyerekek nézhetik a könyvet.)5. A spontán reakciók meghallgatása.6. A gyerekek hangosan mondatonként elolvassák a szöveget:

elõbb szótagolva, utána egybeejtve.A szómagyarázatot mindig menet közben végezzük: ürge, ürgegödör, sürgölõdött.

7. A szöveg mondatonkénti feldolgozása: olvastatással és a tanító kérdéseivel. (Mondja meg atanító a gyerekeknek, hogy minden mondat után kérdez, mondatról mondatra.)– Ki Zsebibaba? Hogy hívják az anyukáját? Hol töltötték a délutánt? Miért lehetett kelle-

mes ez a délután?

91

– Mit csinált Zsebibaba? Miért kellett gyakorolnia az ugrásokat?– Mi történt vele gyakorlás közben? Miért?– Hogyan mászott ki a gödrökbõl?– Mit csinált Kanga?– Hogyan biztatta? Mit mondott a kengurumama?– Kik jöttek a tisztásra? (Mutassák meg a rajzon.)– Mit csináltak? Vajon mirõl beszélhettek?– Mit csinált Micimackó? (Tudjátok-e, mi a kedvenc idõtöltése?)– Kire figyelt Kanga? Kire kellett volna figyelnie? Miért nem tudott Zsebibabára figyelni?– Ki ugrott be Kanga erszényébe? Miért éppen Malacka?– Mi történt ezután?

8. Szintetizáló olvasás.

III. Összefoglalás1. Ki tudja, hogyan fejezõdött be ez a kaland?2. Mirõl olvastunk? Mi történt Zsebibabával?3. Milyen betûvel kezdõdik Zsebibaba neve? Mondjatok Zs-vel neveket! Ki tudja elolvasni a

versikét?4. Házi feladat: Tanuljátok meg a versikét! Olvassátok el az olvasmányt egyszer! Kanga mon-

datát tanuljátok meg szépen olvasni!

Olvasmányfeldolgozás

Tananyag: Ünnep a törpefaluban, 128. old.Cél: 1. a beszédtechnika fejlesztése:

légzõgyakorlat hangoztatással, mondókával,artikulációs gyakorlat, mondókával;ritmusgyakorlat mondókával.

2. beszédfejlesztés, az olvasmány feldolgozásával párhuzamosan3. az U, Ú, Ü, Û betûk megtanítása és olvasása4. az olvasási készség fejlesztése: a) hangos olvasás szótagolással és folyamatosan,

b) szövegértõ olvasás.Elõzmény: Zsebibaba, a kicsi kenguru, 127. old., Zsófi, Zsiga...Didaktikai feladat: az új ismeretek feldolgozása, gyakorlás.

* * *

I. ElõkészítésA) 1. A mondóka elolvastatása egyéni hangos olvasással (Zsófi, Zsiga).

2. A vers elmondatása karban, ügyelve a pontos artikulációra.3. Versmondás egyénileg (két-három gyerek).4. Légzõgyakorlat: Belégzés (4) – kilégzés (6, a mondóka két sora), megismételjük a másik

két sorral.5. Kanga mondatának a felolvastatása. (egy-két gyerek)Ki olvasta a legszebben?

B) A betûtanítás: az U,Ú, Ü, Û megfigyeltetése, összehasonlítása a kisbetûvel (azonosságok,különbségek).

II. Az új anyag feldolgozása1. Beszélgetés

Ti hogyan ünneplitek a családban a születésnapot? (A készülõdés: ajándék vásárlása vagykészítése, a lakás takarítása, csinosítása, ünnepi hangulat teremtése stb.)

2. Célkitûzés: Most elolvassuk, hogy a törpék hogyan ünnepeltek.

92

3. Bemutató olvasás, a verssel együtt (a könyv nyitva van a gyerekek elõtt).4. A spontán reakciók meghallgatása.5. A gyerekek hangosan, mondatonként elolvassák a szöveget (szótagolás csak akkor legyen, ha

megtorpannak; a tanító most csak a jó olvasókat szólítsa fel; ha nem megy a szótagolás, ak-kor mutassa be; csak a magyar szótagolás szabályai szerint engedjen szótagoltatni).A szómagyarázatot menet közben végezzük: Zebi<Zebulon; a virágokat a rajzon mutassákmeg a gyerekek.

6. szöveg mondatonkénti feldolgozása, olvastatással és a tanító kérdéseivel (mondja meg a ta-nító a gyerekeknek, hogy minden mondat után kérdez.)– Kinek a születésnapját ünneplik? Hány éves a nagyanyó?– Mi nem ritkaság törpééknél? Miért nem ritkaság?– Kik mentek ki a mezõre? Miért?– Milyen volt a csokor? Milyen virágok voltak benne? Milyen virág ékeskedett a közepében?– Mit csináltak a törpegyerekek útközben? Miért volt jó kedvük?– Mit csináltak ezalatt a fiúk?– Ki segített nekik? Hogyan?– Mi volt a munkájuk eredménye?– Hogyan köszöntötték nagyanyót?– Ki olvassa el a verset?

7. Szintetizáló olvasás: mondatonként, hangosan, egy-egy gyerek.

III. Összefoglalás1. Milyen új betût tanultunk?2. Hogyan ünnepelték a kis törpék nagyanyú születésnapját?3. Házi feladat

Tanuljátok meg a köszöntõt!Olvassátok el szótagolás nélkül az olvasmányt!Tanuljátok meg szépen olvasni a virágcsokorról szóló mondatot (jelöljük be ceruzával akönyvben).

Versfeldolgozás

Tananyag: Rokodál, 160. old.Cél: 1. a beszédtechnika fejlesztése:

légzõgyakorlat, mondókával;artikulációs gyakorlat, hangoztatással;ritmusgyakorlat mondókával és az új verssel.

2. Beszédfejlesztés a vers feldolgozásával párhuzamosan;3. Az R olvastatásának gyakorlása;4. az olvasási készség fejlesztése a) hangos olvasás, a sorvégi áthajlások olvasásának meg-

tanítása, b) szövegértõ olvasás;5. verstanulás és versmondás.

Elõzmény: Róka koma és a kácsák, Róka-mondóka, 159. old.Didaktikai feladat: az új anyag feldolgozása, gyakorlása.

* * *

I. ElõkészítésA) 1. Légzõgyakorlat: belégzés (3) – kilégzés (6):

a) Bölömbika, nagyapó (létsoronként),b) Rádi, rádi, rokodál (csak ennyi)

2. Artikulációs gyakorlat: „motorozás”: „r” hangoztatása, hol erõsen, hol halkabban.

93

B) Olvasás és beszélgetés1. Az elõzõ olvasmány tartalmának elmondása kérdések alapján:

Mire fájt a róka foga?Miért nem tudott kácsát fogni?Hogyan csalta ki a kácsákat a partra?Mi a véleményed a kácsákról?

2. A róka-mondóka egyéni hangos olvasása (kinyittatjuk a könyvet).3. A róka-mondóka játékos olvasása: a páratlan sorokat más-más gyerek olvassa, a páros so-

rokat karban olvassák.

II. Az új anyag feldolgozása1. Utánozzák a gyerekek a Róka-mondóka állathangjait (kakas, jérce, lúd, réce).2. Egy költõ úgy hallotta, hogy a tyúk ezt mondja: rádi, rádi, rokodál.3. Célkitûzés: Ma egy olyan verset tanulunk, amelynek a címe: Rádi, rádi, rokodál.4. A vers bemutatása (jobb, ha tudja a tanító kívülrõl).5. A spontán reakciók meghallgatása.6. Elolvastatjuk a verset mondatonként, ill. a 2. vsz.-ot kétsoronként. Bemutatjuk a sorvégi át-

hajlásokat, ha nem tudja a gyerek.7. A vers feldolgozása:

Kié a tyúk? Ki meséli el a történetet? (nézzék meg a képet)Keressük meg a versben azokat a szókapcsolatokat, amelyek elárulják, hogy egy kisfiú be-szél: „az én tyúkom”, „kis gazdája”.Milyen hangokat hallat a tyúk: kárál, kotkodál.Miért kárál? Miért kotkodál? (Jelzi, hogy megvan a tojás.)Milyen tojást tojt ez a tyúk? Valóban aranyból van ez a tojás? Miért mondja ezt a kisfiú?Mit csinált a tojással? Miért van megelégedve a kisfiú? Miért van megelégedve a tyúk?Hasonlítsd össze a vers elsõ három és utolsó három sorát! Miért ugyanaz?

8. Szintetizáló olvasás: a tanító ismét bemutatja a verset, majd 3-4 tanuló elolvassa.

III. Összefoglalás1. Mi tetszett ebben a versben?

Volt-e ilyen véleményed?2. Házi feladat. gyakoroljátok a vers olvasását úgy, hogy az írásjeleknél tartotok szüneteket!

94