Tantárgy neve: Logika (Logikatörténet) · Ilyen az ideatan (Platón), a hülémorfizmus (Arisztotelész), az emanációtan (Plótinosz), az illuminációtan (Augustinus), az empirikus

Tantárgy neve: Logika (Logikatörténet)

Kredit: 3

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2

Óratípus: Elıadás Szeminárium X

Elıtanulmányi feltétel: -

Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy X

Tantárgy leírása: A kurzus a logika történetének három kimagasló jelentıségő korszakát tekinti át: az antikvitás korából az arisztotelészi és a sztoikus logikát, a skolasztika logikáját és azt a kora újkori elızmények után a 19. század közepétıl kibontakozó korszakot, amelyet a logika matematikai eszközökkel való kiépítésének szándéka jellemez. Az utóbbi mintegy fél évszázad fejleményeivel jobbára a Logikai problémák címő kurzus foglalkozik. A szeminárium az összefoglaló történeti munkák felhasználása mellett primer mővekbıl vett szemelvényeket is elemez. A fı cél az, hogy a hallgatók világosan áttekintsék a logika fejlıdésének nagy korszakait és jelentıs fejleményeit a kortárs eredményekkel és problémákkal bezáróan (fuzzy, parakonzisztens, ill. kvantumvalószínőségi logikák). Kötelezı olvasmányok: 1. Máté A.: A logika története, in Ruzsa Imre–Máté András: Bevezetés a modern logikába,

Budapest: Osiris, 1997, 365–499. 2. Kneale, W.–Kneale, M.: A logika fejlıdése, Budapest: Gondolat, 1987. 3. Jacquette, Dale: A Companion to Philosophical Logic, Oxford: Blackwell, 2005

(részletek). Ajánlott olvasmányok: 1. Arisztotelész: Organon, Budapest: Akadémiai, 1979. 2. Gennádiosz Szkholáriosz: Petrus Hispanus mester logikájából, Budapest: Jószöveg,

1999. 3. Frege, G.: Logikai vizsgálódások, Budapest: Osiris, 2000. 4. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent

István 2006.

Tantárgy neve: Logika (Logikai problémák)

Kredit: 3

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2


Elıtanulmányi feltétel:


Tantárgy leírása: A tantárgy keretében meghirdetendı kurzusok a közelmúltban keletkezett klasszikusnak számító szövegek elemzésén keresztül olyan, ma is aktuális kérdésekkel foglalkoznak, mint a modális szemantika, a de dicto és de re modalitások, a tényellenes feltételes kijelentések problémája, a matematika filozófiája, a logikai paradoxonok és a logika metafizika vonatkozásai. Különös figyelmet fordítunk a 20. század jelentıs logikai fejleményeinek, mint amilyen az intuícionista, a szabad, ill. a többértékő logikák. Kötelezı olvasmányok: 1. Ruzsa I.–Máté A.: Bevezetés a modern logikába, Budapest: Osiris, 1997. 2. Read, S.: Bevezetés a logika filozófiájába, Budapest: Kossuth, 2001. 3. Sainsbury, M.: Filozófiai logika, in A. C. Grayling (szerk.): Filozófiai kalauz, Budapest:

Akadémiai, 1997. 73–139. 4. Copi, I. M.–Gould, J. A. (szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseirıl,

Budapest: Gondolat, 1985. 5. Szabó E.–Vecsey Z. (szerk.): A jelentés dimenziói: Modális elméletek Kripke után,

Szeged: JATEPress, 1993. 6. Sainsbury, M. R.: Paradoxonok, Budapest: Typotex, 2002. 7. Farkas K.–Huoranszki F. (szerk.): Modern metafizikai tanulmányok, Budapest: ELTE

Eötvös, 2004 (részletek). 8. Kripke, S.: Megnevezés és szükségszerőség. Budapest: Akadémiai, 2007 (részletek). Ajánlott olvasmányok: 1. Smullyan, R. M.: Gödel nemteljességi tételei, Budapest: Typotex, 1999. 2. Csaba F. (szerk.): A matematika filozófiája a 21. század küszöbén, Budapest: Osiris, 2003. 3. Quine, W. v. O.: A tapasztalattól a tudományig, Budapest: Osiris, 2002. 4. Dummett, M.: A metafizika logikai alapjai, Budapest: Osiris, 2000. 5. Jacquette, Dale: A Companion to Philosophical Logic, Oxford: Blackwell, 2005. 6. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent

István 2006.

Tantárgy neve: Propedeutika (Filozófiai tematika)

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A kurzus során a hallgatók megismerkednek a nyugati filozófiatörténetben megjelent legfontosabb problémákkal. Ilyen Isten, a világ, az ember, továbbá az ismeret, a cselekvés, a társadalom, a történelem, valamint a vallás egészleges problémái. Külön hangsúlyozódik a gondolkodás alapproblémája annak logikai, ideális, pragmatikus, közösségi, történeti, etikai és vallási jelentıségében. A tantárgy célja, hogy világossá tegye a filozófiai tematika sokféleségét és kifejezésre juttassa a témák egységesítésének lehetıségeit és határait, valamint tárgyalhatóságukat a filozófián belül és kívül. A kurzus során a Filozófiai módszertan párja, ezért olvasmánylistája részben azonos amazzal, tárgyalása azonban nem a módszertanra, hanem a tematikára irányul. Kötelezı olvasmányok: 1. Platón: A lakoma (több kiadásban). 2. Arisztotelész: Metafizika, 980a–983a (több kiadásban). 3. Kant, I.: Prolegomena minden leendı metafizikához, amely tudományként léphet majd

fel, Budapest: Atlantisz, 1999. 4. Hegel, G. W. F.: A szellem fenomenológiája, Elıszó (több kiadásban). 5. Heidegger, M.: Platón tanítása az igazságról, in Uı: Költıien lakozik az ember…,

Budapest: T-Twins/Pompeji, 1994. Ajánlott olvasmányok: 1. Husserl, E.: Utószó, in Paul Ricoeur: Fenomenológia és hermeneutika, , ford. Mezei B., Budapest: Kossuth, 1977. 2. Carnap, R.: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül, in Forrai

G.–Szegedi P. (szerk.): Tudományfilozófia, Budapest: Áron, 1999. 3. Mezei B.: Vallásbölcselet, Gödöllı: Attraktor, 2004. Bevezetés. 4. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent

István, 2006.

Tantárgy neve: Propedeutika (Filozófiai módszertan)

Kredit: 2

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A tantárgy során a hallgatók megismerkednek a nyugati filozófiatörténetben kialakult legjelentısebb módszerekkel. Ilyen az ideatan (Platón), a hülémorfizmus (Arisztotelész), az emanációtan (Plótinosz), az illuminációtan (Augustinus), az empirikus kutatás (Locke), a monadológia (Leibniz), az apriorizmus (Kant), a szellemtörténet (Hegel), az intencióanalízis (Brentano), a fenomenológiai (Huserl), hermeneutikai (Heidegger), analitikus (Russell), logikai-analitikus (Carnap), nyelvanalitikus (Searl), dekonstrukciós (Derrida), a szkepticista (Hume), a relativista és a pluralista (Rorty) módszertan. A tantárgy célja, hogy világossá tegye a filozófiai módszertan sokféleségét és kifejezésre juttassa a módszertan egységesítésének lehetıségeit és határait. Kötelezı olvasmányok: 1. Platón: A lakoma (több kiadásban). 2. Arisztotelész: Metafizika, 980a–983a (több kiadásban). 3. Kant, I.: Prolegomena minden leendı metafizikához, amely tudományként léphet majd

fel, Budapest: Atlantisz, 1999. 4. Hegel, G. W. F.: A szellem fenomenológiája, Elıszó (több kiadásban). 5. Heidegger, M.: Platón tanítása az igazságról, in Uı: Költıien lakozik az ember…,

Budapest: T-Twins/Pompeji, 1994. Ajánlott olvasmányok: 1. Husserl, E.: Utószó, in Paul Ricoeur: Fenomenológia és hermeneutika, , ford. Mezei B., Budapest: Kossuth, 1977. 2. Carnap, R.: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül, in Forrai

G.–Szegedi P. (szerk.): Tudományfilozófia, Budapest: Áron, 1999. 3. Mezei B.: Vallásbölcselet, Gödöllı: Attraktor, 2004. Bevezetés. 4. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent

István 2006.

Szakmai törzsanyag

Tantárgy neve: Filozófiai problématörténet

Kredit: 2–2

Félévek száma: 1-1

Heti óraszám: 2

Óratípus: Elıadás X Szeminárium X


Értékelés: Kollokvium X Gyakorlati jegy X

Tantárgy leírása: A tárgy célja a filozófia szisztematikusan összefüggı legfontosabb problémáinak, e problémák kibontakozásának áttekintése a kezdetektıl napjainkig. Az Isten-világ-ember hármas történetileg változó viszonyrendszerének tárgyalása mellett az elıadások nyomon követik a filozófia történetét végigkísérı általános kulcsfogalmak (lét, viszony, rész, egész stb.) változásait, és áttekintik a filozófia egységével, rendszeres jellegével, illetve módszereivel kapcsolatos máig tartó vitákat. A kurzus hangsúlyozza a problématörténet nyitottságát, ill. új problémák felfedezésének a lehetıségét és szükségességét. Kötelezı olvasmányok: 1. Kant, I.: Pölitz-féle metafizikai elıadások, ford. Vidrányi Katalin, Budapest: Gondolat,

1980, 123–128. 2. Hegel, G. W. F.: Elıadások a filozófia történetérıl, ford. Szemere Samu, Budapest:

Akadémiai, 1977. A „Bevezetés a filozófia történetébe” címő rész, 21–103. 3. Heidegger, M.: Mi a metafizika?, ford. Vajda Mihály, in Heidegger, M.: Költıien

lakozik az ember…, Budapest–Szeged: T-Twins/Pompeji, 1994, 13–33. Ajánlott olvasmányok: 1. Platón: Parmenidész, ford. Kövendi Dénes, in Platón összes mővei. Budapest: Európa

Könyvkiadó, 1984. II. köt. 809–894. 2. Descartes, R.: A filozófia alapelvei, ford. Dékány András, Budapest: Osiris, 1996. I. kv.

7–69. 3. Kant, I.: A tiszta ész kritikája, ford. Kis János, Budapest: Atlantisz, 2004. A „Tiszta ész

architektonikája” és a „Tiszta ész története” címő fejezetek, 647–728. 4. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent

István, 2006.

Tantárgy neve: Ismeretelmélet

Kredit: 3

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2

Óratípus: Elıadás X Szeminárium


Értékelés: Kollokvium X Gyakorlati jegy

Tantárgy leírása: Az ismeretelmélet tantárgy célja a tudás természetének, forrásainak és hatókörének vizsgálata. Központi kérdése a tudás mibenlétének analízise, valamint az igazság és a vélekedés fogalmaihoz való viszonyának feltárása. Az ismeretelméletrıl szóló diskurzus fontos részét képezi az igazolásról folyatott vita. Fı kérdései: valóban tudjuk, amirıl úgy véljük, hogy tudjuk? Honnan tudjuk, amit tudunk? A tudásról alkotott mai elméletek kreatív gondolatkísérletek révén vonzóvá teszik a filozófia ezen területét. A kurzus azonban nemcsak a tudáselméletekkel foglalkozik, hanem a tudásra vonatkozó ismereti kérdés paradoxonával is, amely már Platón óta ismert a filozófiai irodalomban. Kötelezı olvasmányok: 1. Platón: Theaitétosz, Ford., jegyz., komm. Bárány István, Budapest: Atlantisz, 2001. 2. Forrai G. (szerk.): Mikor igazolt egy hit? Ismeretelméleti szöveggyőjtemény, Budapest:

Osiris/Láthatatlan Kollégium, 2002. 3. Harman, G.: Tudás, következtetés, magyarázat, in Magyar Filozófiai Szemle, 1995. 1–2,

249–264. 4. Goldman, A.: A tudás oksági elmélete, in Magyar Filozófiai Szemle, 1995, 1–2, 234–

248. 5. Sturgeon, S.–Martin, M. G. F.–Grayling, A. C.: Ismeretelmélet, in Grayling, A. C.

(szerk.): Filozófiai kalauz, Budapest: Akadémiai, 1997, 21–72. Ajánlott olvasmányok: 1. Kirkham, Richard: "Does the Gettier Problem Rest on a Mistake?" Mind, 93, 1984. 2. Klein, Peter: Certainty: a Refutation of Scepticism, Minneapolis, MN: University of

Minnesota Press, 1984. 3. Kyburg, H.E.: Probability and the Logic of Rational Belief, Middletown, CT: Wesleyan

University Press, 1961. 4. Cohen, S.: Contextualist Solutions to Epistemological Problems: Scepticism, Gettier,

and the Lottery, in Australasian Journal of Philosophy 76 (1998), 289–306.

Tantárgy neve: Nyelvfilozófia

Kredit: 3

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy átfogó képet adjon a nyelvfilozófiáról annak kezdeteti felfedezésétıl napjainkig. Az analitikus filozófia a nyelvi fordulatnak köszönheti születését: Gottlob Frege, Bertrand Russell és követıik úgy vélték, illetve vélik, hogy a filozófiai problémák a nyelvi analízis révén oldhatók meg. A fı kérdések a nyelvi jelentésre, referenciára, nyelvhasználatra, nyelvtanulásra, s újabban a nyelv és a kogníció agyi összefüggéseire irányulnak. A nyelvi analízis kifinomult eszközei lehetıvé teszik a filozófia egyéb területeinek precíz vizsgálatát, szoros kapcsolatban áll a logikai problematikával, noha attól jól elkülöníthetı, önálló területet képez. Kötelezı olvasmányok: 1. Grice, H. P.: Jelentés, in Pléh Cs.–Síklaki I.–Terestyéni T. (szerk.): Nyelv,

kommunikáció, cselekvés, Budapest: Osiris, 1997, 188–197. 2. Austin, J. L.: Tetten ért szavak, Budapest: Akadémiai, 1990. 3. Searle, J. R.: Elme, nyelv és társadalom, Budapest: Vince, 2000. 4. Clarke, A.: A megismerés építıkövei, Budapest: Osiris, 1996. 5. Dennett, D. C.: Az intencionalitás filozófiája, Budapest: Osiris, 1998. Ajánlott olvasmányok: 1. Nagel, Thomas: What Does it All Mean? A Very Short Introduction to Philosophy. New

York: Oxford University Press, 1987. 2. Scruton, Roger: Modern Philosophy: An Introduction and Survey. London: Reed

Consumer Books, 1994. 3. Honderich, Ted, and Burnyeat, Myles, eds: Philosophy As It Is. Harmondsworth:

Penguin, 1979.

Tantárgy neve: Metafizika

Kredit: 3

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: Az elıadások célja a metafizika fogalmának és feladatainak megismertetése, a metafizika megalapozásával kapcsolatos viták és kérdések áttekintése, valamint a filozófia történetében kanonizálódott metafizikai problémák részletes tárgyalása. Ilyen problémák a speciális metafizika kérdései (Isten, a világ, és az ember), valamint az általános metafizikáé (rész és egész, kezdet és vég, anyag és forma, tartalom és szerkezet, keletkezés, idıiség és térbeliség, egység és sokaság, objektivitás és szubjektivitás). Különös súlyt fektetünk a 20. századi metafizika négy döntı fontosságú irányzatára. Az elsı régi metafizika megújítása a német gondolkodásban, a második az orosz metafizika nagy korszakának hagyománya, a harmadik az ún. „transzcendentális neotomizmus” metafizikai reformja, a negyedik pedig a jelenkori analitikus metafizika: a metafizika hagyományos és újabb kérdéseinek kortárs tudományos továbbgondolása. Itt világossá válik, hogy a metafizika története egybe a metafizika problematológiája is, és a kettı egymástól elválaszthatatlan. Kötelezı olvasmányok: 1. Hérakleitosz: válogatott töredékek, in Görög gondolkodók I. Budapest: Kossuth, 1992,

31–42. 2. Arisztotelész, Metafizika, (A és L könyvek, ill. részletek), H. Nagy József fordítása,

Budapest: Hatágú Síp Alapítvány, 1992. 3. Tamás, Aquinói Szent: Summa theologiae, I. 16. „Az igazságról”, Budapest: Telosz,

1995, 103–135. 4. Hegel, G. W. F.: A szellem fenomenológiája, Budapest: Akadémiai, 1979. A/1: Az

érzéki bizonyosság; A/2: Az észrevevés, 57–74. 5. Weissmahr B.: Ontológia, Mérleg–Távlatok, 1995. „Bevezetés”, illetve: „Mi a

metafizika?”, 9–16. 6. Huoranszki F.: Modern metafizika, Budapest: Osiris, 2001. „A tudományfilozófiától a metafizikáig” címő fejezet, 15–39. Ajánlott olvasmány: 1. Platón: Állam, VII. könyv (több kiadásban) 2. Kim, Jaegwon—Sosa, Ernest (Eds), A Companion to Metaphysics, Oxford: Basil

Blackwell, 1995. 3. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent

István 2006.

Tantárgy neve: Elméleti filozófia kutatószeminárium

Kredit: 5

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 6




A kutatószeminárium olyan tanulási forma, amelyben a hallgató a lehetı legerıteljesebb támogatást kap a tanárától az önálló munkavégzésre és kutatásra, aminek eredményeirıl kötött formában beszámol. Az elıadás kötött, a szeminárium szabadabb eljáráshoz képest a kutatószeminárium célja, hogy a hallgató elsajátítsa az önálló, tudományos kutatáshoz szükséges készségeket és tartalmakat. A tanár feladata ebben segíteni a hallgatót. A kutatószeminárium kreditértéke ennek megfelelıen viszonylag magas. A kötelezı és ajánlott olvasmánnyok összeállítása a kutatószemináriumot vezetı tanár feladata.

Tantárgy neve: Társadalom- és politikai filozófia

Kredit: 3

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A tantárgy a politika- és társadalomfilozófia részterületeire kívánja bevezetni a hallgatókat. A politikai filozófiai rész keretében a modern politikai, jog- és morálfilozófia klasszikusaival ismerkedünk tematikus feldolgozásban. A témák között szerepelnek például a nagy politikai ideológiai rendszerek, az igazságosság és szabadság kérdéseit érintı koncepciók, a természetjogi és konvencionalista politikai filozófiai megközelítések vagy a szubsztantív és hermeneutikai jogfilozófiai rendszerek. A történelemfilozófiai rész célja az antik és középkori történelemkoncepciók ismertetése mellett elsısorban a modern történelemfilozófiai viták, irányzatok feldolgozása. A keresztény üdvtörténet szekularizációjaként is felfogható szubsztantív történelemfilozófiai rendszerek Condorcet-tól Hegelen át Marxig vagy Teilhard de Chardinig éppúgy szerepelnek témaként, mint a historista és historicista történelemkoncepciók (pl. Herder, Burckhardt, Croce, Spengler) vagy a kortárs irányzatok (pl. annalisták, strukturalisták, analitikusok, hermeneuták). Kötelezı olvasmányok: 1. Taubes, J.: Nyugati eszkatológia, Budapest: Atlantisz, 2004. 2. Löwith, K.: Világtörténelem és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei,

Budapest: Atlantisz, 1996. 3. Huoranszki F. (szerk.): Modern politikai filozófia, Budapest: Osiris–Láthatatlan

Kollégium, 1998. 4. Strauss, L. – Cropsey, J. (szerk.): A politikai filozófia története I-II, Budapest: Európa,

1994. 5. Manent, P.: Politikai filozófia felnıtteknek. A demokratikus társadalom látlelete,

Budapest: Osiris, 2003. 6. Strauss, L.: Természetjog és történelem, Budapest: Pallas Stúdió–Attraktor Kft., 1999. 7. Mannet, P.: A liberális gondolat története, Pécs: Tanulmány, 1994. 8. Arendt, H.: A sivatag és az oázisok, Budapest: Gond–Palatinus, 2002. 9. Bultmann, R: Történelem és eszkatológia, Budapest: Atlantisz, 1994. Ajánlott olvasmányok: 1. Aron, R.: Introduction à la philosophie de l’histoire, Paris: Gallimard, 1967. 2. Kymlicka, W.: Contemporary Political Philosophy: An Introduction, London: Oxford

UP, 20012. 3. Atkinson, R. F.: Knowledge and Explanation in History, New York: Cornell UP, 1978. 4. Gardiner, P. L. (ed.): The Philosophy of History, London: Oxford UP, 1974. 5. Hampton, J. E.: Political Philosophy, Boulder, Colorado: Westview Press, 1997. 6. Takács Ádám (szerk.): A történelem anyaga. Francia történelemfilozófia a XX.

Században, Budapest: L’Harmattan, 2004. 7. White, Hayden: A történelem terhe, Budapest: Osiris, 1997. 8. Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány és mővészet között. A modern történelemelmélet

problémái. Budapest, L’Harmattan − Atelier, 2003.

Tantárgy neve: Mővészetfilozófia (A klasszikus modern esztétika elızményei és következményei) Kredit: 3

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: Az elıadás áttekintést ad a klasszikus esztétikai gondolkodás elıtörténetérıl, és bemutatja, mennyiben jelentett mást a kérdésfeltevések szintjén is a mőalkotásokra irányuló figyelem az egyes történeti korszakokban. E modul feladata továbbá, hogy a posztmodernitás újfajta esztétikai érzékenységének játékba hozatalával fogalmazza újra az esztétika legklasszikusabb témáit és folyamatosan visszatérı kihívásait. A kurzus megkülönbözteti a mővészetfilozófiát az esztétikától, amennyiben az elıbbi az általános filozófiai felfogásoknak a mővészetre vonatkozó reflexióit jelenti, a speciális módszert és tartalmat kijelölı esztétikai különösség részletes elemzése nélkül. Kötelezı olvasmányok: 1. Grassi, E.: A szépség ókori elmélete, Pécs, 1997. 2. Eco, U.: Mővészet és szépség a középkori esztétikában, Budapest, 2002. 3. Marosi E. (szerk.): Emlék márványból vagy homokkıbıl. Hét évszázad írásai a

mővészettörténet történetébıl, Budapest, 1976. 4. Tatarkiewitz, Wladyslaw, Az esztétika alapfogalmai, Budapest: Kossuth, 2000. 5. Habermas, J.: Egy befejezetlen projektum – a modern kor, in: J. Habermas, J-F. Lyotard: A posztmodern állapot (a szerzık egy-egy tanulmányával), Budapest, 1993. Ajánlott olvasmányok: 1. Lukács Gy.: A regény elmélete, in: A heidelbergi mővészetfilozófia és esztétika. A regény

elmélete, Budapest, 1975. 2. Rorty, R.: Esetlegesség, irónia és szolidaritás, Pécs, 1994. 3. Lyotard, J.-F., Rorty, R., Habermas, J. : A posztmodern állapot (Habermas mellett a többi tanulmány), Budapest, 1993.

Tantárgy neve: Filozófiai etika

Kredit: 3

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A tárgy célja, hogy hallgató átfogó ismeretet kapjon a filozófiai etikáról, felölelve mind az antik, mind a modern szövegeket, aminek a segítségével el tudja majd helyezni az új problémákat és látni fogja, hogy a régebbi korokban milyen érveléseket használtak ezen problémák kezelésére. A hangsúly természetesen a modern elméletek ismertetésén van, de ezeket mindig az adott történeti háttér, nemcsak a tézisek, hanem az érvek történetének figyelembe vételével kell ismertetni. Ezzel a hallgató képessé válik arra is, hogy az újonnan felvetıdı problémákat és az új filozófiai elméletek megismerését történeti keretbe helyezze. A kurzus a nagy filozófiai-etikai kérdések és válaszok történetét és elméletét veszi át, mint amilyen a boldogság, az élet értelme, a világ és az ember kapcsolatának gyakorlati jelentısége – egyfelıl történetileg, másfelıl a kortárs gondolkodás legjelentısebb irányzataiban, mint amilyen az utilitarizmus, a felelısségetika, a formális etika, az értéketika, a parancsetika, a kommunikációs etika, vagy a metaetikai elméletformálás lehetıségei. Kötelezı olvasmányok: 1. Platón: Prótagorász, ford. Bárány István, Budapest: Atlantisz, 2007. 2. Descartes, R.: A filozófia alapelvei, ford. Dékány András, Budapest: Osiris, 1996. „A

szerzı levele a könyv fordítójához” címő rész, 7–20. 3. Kant, I.: A gyakorlati ész kritikája, ford. Kis János, Budapest: Atlantisz, 2004. 4. Apel., K.-O., Két erkölcsfilozófiai tanulmány. Budapest, Áron, 1992. Ajánlott olvasmányok: 1. Arisztotelész: Nikomakhoszi etika, ford. Szabó Miklós, Budapest: Helikon, 1988. 2. Szt. Ágoston: Vallomások, ford. Vásáry István, Budapest: Gondolat, 1979. 3. Descartes, R.:, Értekezés a módszerrıl. ford. Szemere Samu, Ikon, 1992. 4. Spinoza, B.: Etika, ford. Szemere Samu, Budapest: Osiris, 2001. 5. Hume, D.: Tanulmány az emberi értelemrıl, ford. Vámosi Pál, Budapest: Magyar

Helikon, 1973. 6. Kant, I.: Pölitz-féle metafizikai elıadások, ford. Vidrányi Katalin, Budapest: Gondolat,

1980, 123–128. 7. Wittgenstein, L.: A bizonyosságról, ford. Neumer Katalin, Budapest: Atlantisz, 1999.

Tantárgy neve: Gyakorlati filozófia kutatószeminárium

Kredit: 5

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 6





II. Differenciált szakmai anyag

A. Kötelezıen választható szakirányok A) Vallásfilozófia szakirány

Tantárgy neve: A vallásfilozófia története

Kredit: 3

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A kurzus áttekinti a vallásfilozófia történeti megjelenését és kibontakozását a késıi felvilágosodástól napjainkig. Ennek során különös figyelmet szentelünk a vallásfilozófia virágkorát jelentı német idealizmus történeti fejleményeinek, valamint a 20. századi angolszász és kontinentális irányzatoknak. A történeti ív rekonstrukciója során a legjelentısebb alkotókkal és gondolataikkal foglalkozunk. Külön figyelmet fordítunk a vallás kifejezés történetének és a rá vonatkozó elméleti meggondolásoknak, amelyek nélkül a vallásfilozófiai nagy témái nem érthetık kellıen. Isten és világ, bőn és megváltás, megújulás és fejlıdés, ateizmus és altruizmus mind meggondolhatók a vallásfilozófia történetének keretében. Kötelezı olvasmányok: 1. Fichte, J. G.: Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete, ford. Rokay Z., Gáspár Cs.,

Budapest: L’Harmattan, 2003. 2. Hegel, G. W. F.: Vallásfilozófiai elıadások, ford. Zoltai D. és mások, Budapest:

Atlantisz, 2000. 3. Kant, I.: A vallás a puszta ész határain belül, in Uı: A vallás a puszta ész határain belül

és más írások, ford. Vidrányi K., Budapest: Gondolat, 1980. 129–349. 4. Schelling, F. W. J.: Az emberi szabadság lényegérıl és az ezzel összefüggı tárgyakról,

ford. Jaksa M., Zoltai D., Budapest: T-Twins, 1992. 5. Schleiermacher, F. D. E.: A vallásról. Beszédek a vallást megvetı mővelt közönséghez,

ford. Gál Z., Budapest: Osiris, 2000. 6. Swinburne, R.: Van Isten?, ford. Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1998. Ajánlott olvasmányok: 1. Mezei B.: Vallásbölcselet: 1–2. kötet, Máriabesnyı–Gödöllı: Attraktor, 2004, 1. köt., 9–

72, 229–243. (1–2, 20–21. §§.) 2. Davies, B.: Bevezetés a vallásfilozófiába, ford. Rakovszky Zs., Vassányi M., Budapest:

Kossuth, 1999. 3. Schaeffler, R.: A vallásfilozófia kézikönyve, ford. Czakó I., Hankovszky T., Budapest:

Osiris, 2003 (Osiris Tankönyvek). 4. Derrida, Jacques: Hit és tudás - A "vallás" két forrása a puszta ész határain. Pécs:

Branbauer Kiadó, 2006.

Tantárgy neve: A vallásfilozófia problémái

Kredit: 3

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A kurzus áttekinti a vallásfilozófia problematikáját és belsı összefüggéseit mind módszertani, mind tematikus szempontból. Kiemelt figyelmet szentelünk az istenérvekkel kapcsolatos logikai és metafizikai problémáknak, a vallási nyelv filozófiai analízisének, valamint a történeti és a filozófiai vallásfenomenológia problematikájának. A problématörténeti összefüggések rekonstrukciója során a legjelentısebb alkotókkal és gondolataikkal foglalkozunk. Ezek az alkotók és gondolataik a történeti kurzus során is felmerülnek, de itt nem a történeti egymásutánról, hanem a problémák szerves fejlıdésérıl van szó, pl, arról, ahogyan a teizmus egy bizonyos válfaja felszínre hozza az ateizmus bizonyos felfogásait, vagy ahogyan ebben az összefüggésben az istenségre vonatkozó elgondolások megváltoznak, átalakulnak. Kötelezı olvasmányok: 1. Anzelm, Canterburyi Szent: Proslogion, in Uı: Monologion. Proslogion, ford. Dér

Katalin, Budapest: MTA FI, 1991, 137–171. 2. Tamás, Aquinói Szent: Summa Theologiae, I, q. 2–3, 13, in Uı: A létezırıl és a

lényegrıl, ford. Klima Gy., Budapest: Helikon, 1990, 110–157. 3. Descartes, R.: Elmélkedések az elsı filozófiáról, ford. Boros G., Budapest: Atlantisz,

1994. 4. Otto, R.: A szent. A vallási eszméjében rejlı irracionális és viszonya a racionálishoz,

ford. Bendl J., Budapest: Osiris, 1997. 5. Davies, B.: Bevezetés a vallásfilozófiába, ford. Rakovszky Zs., Vassányi M., Budapest:

Kossuth, 1999. 6. Mezei B.: Vallás és hagyomány, Budapest: L’Harmattan, 2003, 13–185. 7. Schaeffler, R.: A vallásfilozófia kézikönyve, ford. Czakó I., Hankovszky T., Budapest:

Osiris, 2003 (Osiris Tankönyvek). Ajánlott olvasmányok: 1. Mezei B.: Zárójelbe tett Isten. Edmund Husserl és egy fenomenológiai prototeológia

vázlata, Budapest: Osiris, 1997. 2. Swinburne, R.: Van Isten?, ford. Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1998. 3. Szalai M.: Létezik-e Isten? Ateista érvek a mai angolszász vallásfilozófiában, Budapest:

L’Harmattan, 2005. 4. Mezei B.: Vallásbölcselet: 1–2. kötet, Máriabesnyı–Gödöllı: Attraktor, 2004. 5. Weischedel, W.: Der Gott der Philosophen. Grundlegung einer philosophischen

Theologie im Zeitalter des Nihilismus, Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1983.

6. Weissmahr B.: Filozófiai istentan, Bécs–Budapest–München: Mérleg–Távlatok, 1996. 7. Derrida, Jacques: Hit és tudás - A "vallás" két forrása a puszta ész határain. Pécs:


Tantárgy neve: A vallásfilozófia egyes nagy korszakai

Kredit: 3

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A tantárgy keretében elıadás hangzik el a cím tartalmáról. Az elıadás történeti összefüggéseiben tárgyalja a vallásfilozófia problematikájának alakulását, rávilágítva azokra a fontosabb filozófiatörténeti fejleményekre, amelyek a vallásról való gondolkodásra is hatást gyakoroltak. A tárgy egy-egy korszak összefüggésében tárja fel azt az organikus kapcsolatot, amely a vallásfilozófia és más filozófiai diszciplínák, ill. irányzatok között történetileg kialakult. A kurzus fontossága abban rejlik, hogy a vallásról való gondolkodás egyes nagy korszakai kellı figyelmet kaphassanak önmagukon belül, nem csupán az egyetemes vallásfilozófia történetében vagy a promématörténet összefüggésében. Erre azért van szükség, mert egyes korszakok jelentıs és meghatározó szerepet játszanak mind a történet, mind a problematika változásaiban. Kötelezı olvasmányok: 1. Feuerbach, L.: A kereszténység lényege, ford. Tímár I., Budapest: Akadémiai, 1962. 2. Hegel, G. W. F.: A keresztény vallás pozitivitása, in Uı: Ifjúkori írások. Válogatás, ford.

Révai G., Budapest: Gondolat, 1982. 55–107. 3. Nietzsche, F.: Az Antikrisztus. Átok a kereszténységre, ford. Csejtei D., Szeged: Ictus,


ford. Bendl J., Budapest: Osiris, 1997. 5. Rahner, K.: Az Ige hallgatója. Vallásfilozófiai alapvetés, ford. Gáspár Cs., Budapest:

Gondolat, 1991. Ajánlott olvasmányok: 1. Mezei B.: Vallásbölcselet: 1–2. kötet, Máriabesnyı–Gödöllı: Attraktor, 2004, 1. köt., 9–

72, 229–243. (1–2, 20–21. §§.) 2. Davies, B.: Bevezetés a vallásfilozófiába, ford. Rakovszky Zs., Vassányi M., Budapest:

Kossuth, 1999. 3. Schaeffler, R.: A vallásfilozófia kézikönyve, ford. Czakó I., Hankovszky T., Budapest:

Osiris, 2003 (Osiris Tankönyvek). 4. Derrida, Jacques: Hit és tudás - A "vallás" két forrása a puszta ész határain. Pécs:


Tantárgy neve: A vallásfilozófia egyes nagy korszakai

Kredit: 3

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A tantárgy keretében szeminárium tartandó a cím tartalmáról. A szeminárium történeti összefüggéseiben tárgyalja a vallásfilozófia problematikájának alakulását, rávilágítva azokra a fontosabb filozófiatörténeti fejleményekre, amelyek a vallásról való gondolkodásra is hatást gyakoroltak. A tárgy egy-egy korszak összefüggésében tárja fel azt az organikus kapcsolatot, amely a vallásfilozófia és más filozófiai diszciplínák, ill. irányzatok között történetileg kialakult. A szemináriumi foglalkozásokon egy vagy két jelentıs, az adott idıszakot emblematikusan reprezentáló szöveg beható elemzésén keresztül vizsgáljuk a korszakot meghatározó problémákat és megoldási kísérleteiket. A kurzus fontossága abban rejlik, hogy a vallásról való gondolkodás egyes nagy korszakai kellı figyelmet kaphassanak önmagukon belül, nem csupán az egyetemes vallásfilozófia történetében vagy a promématörténet összefüggésében. Erre azért van szükség, mert egyes korszakok jelentıs és meghatározó szerepet játszanak mind a történet, mind a problematika változásaiban. Kötelezı olvasmányok: 1. Feuerbach, L.: A kereszténység lényege, ford. Tímár I., Budapest: Akadémiai, 1962. 2. Hegel, G. W. F.: A keresztény vallás pozitivitása, in Uı: Ifjúkori írások. Válogatás, ford.

Révai G., Budapest: Gondolat, 1982. 55–107. 3. Nietzsche, F.: Az Antikrisztus. Átok a kereszténységre, ford. Csejtei D., Szeged: Ictus,


ford. Bendl J., Budapest: Osiris, 1997. 5. Schelling, F. W. J.: A transzcendentális idealizmus rendszere, ford. Endreffy Z.,

Budapest: Gondolat, 1983. Ajánlott olvasmányok: 1. Buber, M.: Én és te, ford. Bíró D., Budapest: Európa, 1994. 2. Rahner, K.: Az Ige hallgatója. Vallásfilozófiai alapvetés, ford. Gáspár Cs., Budapest:

Gondolat, 1991. 3. Swinburne, R.: Van Isten?, ford. Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1998. 4. Derrida, Jacques: Hit és tudás - A "vallás" két forrása a puszta ész határain. Pécs:


Tantárgy neve: Kortárs vallásfilozófia

Kredit: 3

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A tantárgy keretében elıadás hangzik el a cím tartalmáról. Az elıadás áttekinti a vallásfilozófia problematikáját és belsı összefüggéseit a kortárs fejlemények tükrében. Ennek során egyaránt számot vetünk az angolszász és a kontinentális filozófia közegében zajló vallásfilozófiai diskurzusok eredményeivel, kérdéseivel, és problémáival. Ilyenek a klasszikus teizmus tartalmának átalakulása, az új ateizmus, a kozmológia és a vallás hagyományos tartalmainak kapcsolata, a vallási jelenség változásai. Különösen foglalkozunk a reformált ismeretelmélettel, az új francia vallásfilozófiával, a brit vallásfilozófiával, és a radikális ortodoxia felbukkanásával különbözı filozófiai hagyományokban. Mindemellett különös figyelmet szentelünk a jelenkori magyar diskurzus fejleményeinek is. Kötelezı olvasmányok: 1. Rahner, K.: Az Ige hallgatója. Vallásbölcseleti alapvetés, ford. Gáspár Cs., Budapest:

Gondolat, 1991. 2. Lévinas, E.: Nyelv és közelség, Pécs: Jelenkor, 1997. 3. Derrida, Jacques: Hit és tudás - A "vallás" két forrása a puszta ész határain. Pécs:

Branbauer Kiadó, 2006. 4. Mezei B.: Zárójelbe tett Isten, Budapest: Osiris 1997. Ajánlott olvasmányok: 1. Ricoeur, P.: A kinyilatkoztatás eszméjének hermeneutikai megalapozása, Budapest:

Hermeneutikai Kutatóközpont, 1994. 2. Swinburne, R.: Van Isten?, ford. Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1998. 3. Weissmahr Béla: Filozófiai istentan, Bécs–Budapest–München: Mérleg–Távlatok, 1996. 4. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent

István 2006.

Tantárgy neve: Kortárs vallásfilozófia

Kredit: 3

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A tantárgy keretében szeminárium tartandó a cím tartalmáról. A szeminárium áttekinti a vallásfilozófia problematikáját és belsı összefüggéseit a kortárs fejlemények tükrében. Ennek során egyaránt számot vetünk az angolszász és a kontinentális filozófia közegében zajló vallásfilozófiai diskurzusok eredményeivel. Mindemellett különös figyelmet szentelünk a jelenkori magyar diskurzus fejleményeinek is. Ezeket a célokat a jelenkori vallásfilozófiai törekvéseket emblematikusan reprezentáló alapmővekbıl származó szövegek beható elemzésével valósítjuk meg.

Kötelezı olvasmányok: 1. Rahner, K.: Az Ige hallgatója. Vallásbölcseleti alapvetés, ford. Gáspár Cs., Budapest:

Gondolat, 1991. 2. Lévinas, E.: Nyelv és közelség, Pécs: Jelenkor, 1997. 3. Derrida, Jacques: Hit és tudás - A "vallás" két forrása a puszta ész határain. Pécs:

Branbauer Kiadó, 2006. 4. Mezei B.: Zárójelbe tett Isten, Budapest: Osiris 1997. Ajánlott olvasmányok: 1. Ricoeur, P.: A kinyilatkoztatás eszméjének hermeneutikai megalapozása, Budapest:

Hermeneutikai Kutatóközpont, 1994. 2. Swinburne, R.: Van Isten?, ford. Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1998. 3. Weissmahr B.: Filozófiai istentan, Bécs–Budapest–München: Mérleg–Távlatok, 1996. 4. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent

István 2006.

Tantárgy neve: Vallásfilozófia szakkurzusok (min. 2)

Kredit: 3

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A szakirány keretében szakkurzusok tartandók. Ezek célja a vallásfilozófia problematikájának és belsı összefüggéseinek áttekintése módszertani és tematikus szempontból. A cél a hallgatók tudományos kompetenciáinak kialakítása, erısítése, a diplomamunka elıkészítése és az esetleges doktori tanulmányok elısegítése. Ennek érdekében a szoros szövegolvasás, magyarázat és részletes problémafeltárás útja követendı, amelyhez a szövegek az alábbiakban és a szakirány egyéb tárgyainak bibliográfiájában lelhetık fel. Egy félévben több szakkurzus is indítható igény szerint a szakirány megadott keretein belül tetszılegesen válogatva a történeti korszakokból, a témákból, vagy a jelentıs szerzık munkáiból. Kötelezı olvasmányok: 1. Buber, M.: Én és te, ford. Bíró D., Budapest: Európa, 1994. 2. Hegel, G. W. F.: Hit és tudás, avagy a szubjektivitás reflexiós filozófiája, ahogyan

formáinak teljességében Kant, Jacobi és Fichte filozófiájában megmutatkozik, in Hegel, G. W. F.–Schelling, F. W. J., Hit és tudás. Tanulmányok a Kritisches Journal der Philosophieból, ford. Nyizsnyánszky F., Budapest: Osiris, 2001, 247–393.

3. Heidegger, M.: Bevezetés a metafizikába, ford. Vajda M., Budapest: Ikon, 1995. Ajánlott olvasmányok: 1. Jaspers, K.: A filozófiai hit, ford. Csejtei D., Máriabesnyı–Gödöllı: Attraktor, 2004. 2. Leeuw, G. van der: A vallás fenomenológiája, ford. Bendl J. és mások, Budapest: Osiris,

2001. 3. Swinburne, R.: Van Isten?, ford. Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1998. 4. Derrida, Jacques: Hit és tudás - A "vallás" két forrása a puszta ész határain. Pécs:


Tantárgy neve: Vallásfilozófia kutatószeminárium

Kredit: 6

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 6





B) Etika szakirány

Tantárgy neve: Etikai tematika

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A kurzus elvégzésével a hallgató képessé válik a nagy etikai témák és összefüggéseik áttekintésére és alkalmazására filozófiai-etikai jellegő diszkussziókban. A kurzus az etika nagy témáinak áttekintésére vállalkozik azok szisztematikus rendjében. Ennek során az etikatörténet vagy a módszertan kérdései csak mellékesen merülnek fel, a középpontban a nagy etikai témák és ezek egymással való rendszeres kapcsolata áll, kitekintéssel az etikatörténetre, módszertanra, valamint a filozófiai és teológiai diszciplína egyéb területeire. Ilyen témák a jó és a rossz, a jó élet és a rossz élet, a boldogság, a gyönyör, a hasznos, az érdek, az érték, az erény és az erények, valamint az etikai tematika paradoxonai és határai. Kötelezı olvasmányok: 1. MacIntyre, Alasdair: Az erény nyomában, Bp.: Osiris, 1999. 2. Kant, I., A gyakorlati ész kritikája (részletek), Budapest: Osiris, 2004. 3. Scheler, Max: Formalizmus az etikában és a materiális értéketika, ford. Berényi G.,

Budapest: Gondolat, 1979 (részletek). 4. Singer, Peter, A Better World? Internetes hozzáférés:

http://www.utilitarian.net/singer/by/2002----.htm Ajánlott olvasmányok: 1. Fichte, J. G.: Az ember rendeltetése. Ford.: Kis János. Bp: Magyar Helikon, 1976. in:

Fichte Válogatott írásai, uo., 1976. 2. Mackie, John Leslie: Ethics. Inventing Right and Wrong, London: Pelican Books, 1977 3. Singer, Peter (szerk.): A Companion to Ethics, Oxford: Blackwell, 1991 (részletek). 4. Carr, Brian és Mahalingam, Indira (szerk.): Companion Encyclopedia of Asian

Philosophy, London and New York: Routledge, 1997. 5. Spaemann, R.: Erkölcsi alapfogalmak, Budapest: Egyházfórum Alapítvány, 2001. 6. Kekes, John, A gonoszság gyökerei. Fordította Balázs Z. Máriabesnyı- Gödöllı:

Attraktor Kiadó, 2007.

Tantárgy neve: Etikatörténet

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A tárgy célja, hogy hallgató átfogó ismeretet kapjon a morálfilozófia történetérıl, amelynek segítségével el tudja majd helyezni az új problémákat és látni fogja, hogy a régebbi korokban milyen érveléseket használtak ezen problémák kezelésére. Ezzel képessé válik arra is, hogy az újonnan felvetıdı problémákat elhelyezze problématörténeti kontextusukban. Fıbb tematikus egységek: Ókor (különös tekintettel Platón és Arisztotelész elméleteire, illetve a sztoikus elméletekre), Középkor (mindenekelıtt Szt. Ágoston és Aquinói Szt. Tamás) – Kora újkor (fıleg Descartes, Spinoza és Hume) – Klasszikus német filozófia Kanttal a súlypontban – XIX. századi etikai nézetek (Kierkegaard és Nietzsche felfogása) – metaetika és modern etikák (G.E. Moore, A. McIntyre és B. Williams). Kötelezı olvasmányok: 1. Arisztotelész: Nikomakhoszi etika, Budapest: Európa, 1997. 2. Platón: Állam, in Platón Összes Mővei, Budapest: Európa, 1984. 3. Kant, I.: A gyakorlati ész kritikája, Budapest: Osiris, 2004. 4. Nyíri T.: Alapvetı etika, Budapest: Szent István Társulat, 1994/2003. Ajánlott olvasmányok: 1. Platón: Prótagorasz. Budapest: Európa, 1984; új fordítás (Bárány István munkája):

Budapest: Atlantisz, 2007. 2. Steiger Kornél (szerk.): Sztoikus etikai antológia. Budapest: Gondolat, 1983. 3. Spinoza: Etika, Budapest: Osiris, 2001. 4. Hume: Értekezés az emberi természetrıl. Budapest: Gondolat, 1976 (új kiadás:

Akadémiai Kiadó, 2006), III. könyv. 5. G. E. Moore: A józan ész védelmében. Budapest: Magyar Helikon, 1981, 361-405. 6. E. Anscombe: ’A modern erkölcsfilozófia’, in: Tények és értékek. Budapest: Gondolat,

1981, 615-652. 7. Th. Nagel: Az utolsó szó. Budapest: Európa, 1998, ’Etika’, 140-176. 8. Mill, J. S., On Bentham, http://socserv.mcmaster.ca/econ/ugcm/3ll3/bentham/bentham 9. Singer, Peter,: The Animal Liberation Movement, internetes hozzáférés

http://www.utilitarian.org/texts/alm.html

Tantárgy neve: Etika és vallás

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: Az elıadás során - néhány jelentıs filozófiai mő segítségével - arra a kérdésre keressük a választ, miképpen gondolható el vallás és etika viszonya. Bizonyos nézetek az etikát a vallásból alapozzák meg, mások épp fordítva járnak el. Találkozunk emellett olyan koncepcióval is, mely a két területet nem tartja egymásból megérthetınek, illetve olyannal, amely bár összefüggésbe állítja egymással a vallást és az etikát, ám mindkettıt olyasminek tartja, amit meg kell haladni. Történetileg a vallás az etika forrása, de az újkori etikában ez a viszony megfodul; kérdés, hogy a mai világban etika és vallás viszonya miképpen gondolható el és gondolható tovább. Kötelezı olvasmányok: 1. Platón: Euthüphrón, in: Platón összes mővei I, Budapest: Európa, 1984, 99-135. 2. Aquinói Szt. Tamás: Elıadások a tízparancsolatról, in: Pécs: Seneca, 1993, 13-67. 3. Hegel, G.W.F.: A keresztény vallás pozitivitása (részlet), in: Ifjúkori írások, Budapest:

Gondolat, 1982, 55-107. Ajánlott olvasmányok: 1. Kant, Immanuel: A vallás a puszta ész határain belül, III/1. rész, in: A vallás a puszta ész

határain belül és más írások, Budapest: Gondolat, 1980, 222-257. 2. Kierkegaard, S.: Félelem és reszketés, Budapest: Európa, 1986, 91-116. 3. Bergyajev, Ny.: Az ember rabságáról és szabadságáról, Budapest: Európa, 1997, 100-

115. 4. Frank, Sz.L.: A társadalom szellemi alapjai, Budapest: Kairosz, 2005, 213-230. 5. Nietzsche, F.: A hatalom akarása, Budapest: Cartaphilus, 2002, 81-121, ill. 121-181. 6. Mezei Balázs: Vallás és etika, in: Vallás és hagyomámy, Bp.: Harmattan, 2003. 7. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent

István 2006.

Tantárgy neve: Kortárs etikák

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A tárgy célja, hogy kortárs etikai szövegek olvasása révén a hallgatók megismerjék az etika mai irányzatait és azok irányadó képviselıit, továbbá az elméletalkotás és a gyakorlati alkalmazás jelen helyzetét. A hallgatók betekintést nyernek a napjainkban folyó etikai diskurzusba, miközben képessé válnak a viták során körvonalazódó alternatív megoldási javaslatok kritikus elemzésére Fıbb tematikák: környezeti etika, bioetika, üzleti és gazdasági etika, politikai etika, sajtóetika, állati jogok, emberi jogok, gender. A kurzus során nyomatékosan merül fel az etikai tematika kortárs fejleményeinek filzófiai jelentısége: az a kérdés, hogy képes-e az etika megújulva egyetemes érvényő rendszert teremteni, vagy meg kell elégednie a korszakhoz és közösséghez kötött mikroetikákkal. Kötelezı olvasmányok: 1. Anzenbacher, A.: Keresztény társadalometika. Budapest: Szent István Társulat, 2001. 2. Fekete L. (szerk.): Kortárs etika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó–Universitas, 2004. 3. Kekes, John: A gonoszság gyökerei. Fordította Balázs Z. Máriabesnyı- Gödöllı:

Attraktor Kiadó, 2007. 4. LaFollette, H. (szerk.): Ethics in Practice. An Anthology, Oxford: Blackwell, 1997/2001

(magyar fordítása folyamatban). 5. Singer, Peter írásaiból válogatás, in: http://www.utilitarian.net/singer/, különösen: One

World, http://www.utilitarian.net/singer/by/20031029.htm Ajánlott olvasmányok: 1. Apel, K.-O.: Két erkölcsfilozófiai tanulmány, Budapest: Áron, 1992. 2. MacIntyre, A.: Az erény nyomában. Erkölcselméleti tanulmány, Budapest: Osiris,

1999/2005. 3. Tények és értékek. A modern angolszász etika irodalmából. vál. Lónyai M., Budapest:

Gondolat, 1981. 4. MacIntyre, A.: Válogatott írások, at:

http://macintyreanphilosophy.googlepages.com/home 5. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent

István 2006.

Tantárgy neve: Metaetikai irányzatok

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A kurzus célja az etikai kijelentések tudományos analízisánek megismertetése. Különös hangsúlyt kap az „erkölcsi ítéletek” összevetése a mindennapi ténykijelentésekkel és a tudományos kijelentésekkel. Az erkölcsi kijelentések sajátosságait nyelvi, logikai, szemantikai és a tudományos relevanciát érintı sajátosságok megvilágításával tárjuk fel. A hallgatók elsajátítják a különféle etikai rendszerek formáját és tartalmát, megtanulják a fogalmi analízis eljárását. A tárgy fıbb tematikus elemei: Igazság és objektivitás; Realizmus és kognitivizmus; Relativizmus; Imperatív és deontikus logika; A morál nyelve; Az etikai terminusok emotív jelentése; Emotivitás és érték; A jó fogalma. Kötelezı olvasmányok: 1. Moore, G. E.: Principia Ethica. in Lónyai Márta (szerk.): Tények és értékek. Budapest:

Gondolat, 1981, 51-105. 2. Williams, B.: Ethics and the Limits of Philosophy. 10. fejezet. Cambridge, Mass., 1985. 3. Hare, R.M.: The Language of Morals. Oxford, 1952. 4. Parfit, D.: Reasons and Persons. New York, 1986. Ajánlott olvasmányok: 1. Donagan, A.: The Theory of Morality. Chicago, 1977. 2. Darwall, S.: Impartial Reason. Ithaca, NY, 1983. 3. Herman, B.: Integrity and Impartiality. In: Monist 66 (1983), 233-50. 4. Williams, B.: Moral Luck. 1. fejezet. Cambridge, 1981.

Tantárgy neve: Tudományetika

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A kurzus célja annak bemutatása, hogy a technikai-tudományos haladás milyen sajátos etikai problémákat vet fel. Különös hangsúly kerül a humángenetika, a bioetika, az agykutatás, az ıssejtkutatás és klónozás, a természeti környete technikai átalakítása, illetve a tudományos megismerés technológiai alkalmazása határainak kérdéseire. Központi kérdés, hogy milyen hatással jár "a tudomány kora" az emberként való létezés értelmére és megvalósíthatóságára. Különösképpen kérdéses, hogy a tudományos-technológiai fejlıdésre nézve az etikai tartalmú megfontolás jelenthet-e korlátot. Ha jelenthet, a kérdés az, hogyan érvényes ez tudományos értelemben, ill. hogyan érvényesíthetı; ha nem, a kérdés elemi etikai intuíciónk tartalmát és formáját érinti. Kötelezı olvasmányok: 1. Feyerabend, Paul: A tudomány egy szabad társadalomban, in: Tudományfilozófia

szöveggyőjtemény. (szerk.: Laki János), Budapest: Osiris, 1998, 153-169. 2, Fehér M. István: Martin Heidegger. Budapest: Göncöl, 2002. "Tudomány és technika"

c. fejezet, 302-309. 3. Bergyajev, Ny.: Az ember rabságáról és szabadságáról. Budapest: Európa, 1997, 115-

146. 4. Susanne, Ch. (szerk.): Bioetika. Pécs: Dialóg Campus, 1999. 5. MacIntyre, Alasdair: Az erény nyomában. Budapest: Osiris, 1999. 6. Válogatott írások az Ethics and Science oldalról:

http://www.silk.net/RelEd/scienceeth.htm 7. Bedı Viktor et al., Az etika és felelôsség kérdésköre a tudomány mint kutatás-fejlesztés

korában, http://www.epa.oszk.hu/01200/01273/00017/pdf/20050411210132.pdf Ajánlott olvasmányok: 1. Hösle, Vittorio: Die Krise der Gegenwart und die Verantwortung der Philosophie.

München: C.H. Beck, 1997. 2. Hawkes, Nigel (szerk.): Science and Power. Paris: Unesco, 1995. 3. Koslowski, Peter, Ethik des Kapitalismus. 6. Auflage. Mohr Siebeck, Tübingen 1998.

Tantárgy neve: Politikai etika

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A hagyományos politikai rendek összeomlása, vagyis fıképpen a francia forradalom óta alapvetı politikafilozófiai kérdés, hogy van-e a politikai cselekvésnek morális komponense; miben áll ez, ha van, s mit jelent a politikai cselekvésre nézve, ha nincs. A kirajzolódó álláspontok relevanciája jól megmutatkozik a kortárs politikai irányítási válságban, amely egyre nehezebben képes szembenézni korunk gazdasági-társadalmi, s nem utolsó sorban politikai kihívásaival. A politikai etika részletes elméletalkotása elengedhetetlen a liberális parlamenti demokrácia jelen és jövıje szempontjából, mivel megfelelı etikai értékekre alapozott diszkusszió és annak gyakorlati következményei nélkül nem lehetséges a demokratikus formák mőködtetése. Kötelezı olvasmányok: 1. Fekete László [szerk]: Kortárs etika, Budapest: Tankönyvkiadó, 2004, 10-41., 72-97. 2. G. Fodor Gábor [szerk.]: Politikai filozófia szöveggyőjtemény. A politikai filozófia

ismeretelméleti és etikai dilemmái, Budapest: Rejtjel, 2001, 13-89.; 211-235. 3. Ludassy Mária [szerk.]: Morál és politika határán (A Filozófiai Figyelı Kiskönyvtára

7.) Budapest: ELTE BTK, 1994, 312-223. 4. Huoranszki Ferenc [szerk.]: Modern politikai filozófia, Budapest: Osiris – Láthatatlan

Kollégium, 1998, 7-34. 5. Alsdair MacIntyre: Az erény nyomában, Budapest: Osiris, 1999, 77-92. Ajánlott olvasmányok: 1. Horkay Hörcher Ferenc (szerk): Közösségelvő politikai filozófiák, Budapest: Századvég,

2002. 2. Századvég 13. Politika és etika. (1992 április 11-én rendezett politika és etika címő

konferencia elıadásai) 7-17.; 25-34. 3. Földesi Tamás: A politikai felelısség dilemmái, Budapest: Rejtjel, 2000. 4. Gulyás Gyula [szerk.]: Közszolgálat és etika, Budapest: Helikon, 1997. 5. Lánczi András: A XX. század politikai filozófiája, Budapest: Pallas-Attraktor, 2000.

Tantárgy neve: Gazdaságetika

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A globalizáció korának legerısebb kihívásai közé tartozik a posztkapitalistának nevezett gazdasági viselkedés széles körő elterjedése az egész világon. Ezzel kapcsolatban a következı kérdésekre keresünk választ: (1) Vajon e viselkedés kategorizálható-e a hagyományos erkölcs elvei szerint? Lehetséges-e a kategorizáláson túl erkölcsi következtetéseket érvényesíteni a gazdasági globalizmussal szemben? (2) Ha nem lehetséges is, vannak-e felismerhetı erkölcsi konklúziók, amelyekhez érdemes elméletileg és gyakorlatilag ragaszkodnunk? (3) Hogyan alakítható ki egy, a globalizáció korában is érvényes, mőködıképes, erkölcsileg mégis védhetı gazdasági elmélet? Kötelezı olvasmányok: 1. Rawls, John: Az igazságosság elmélete, Budapest: Osiris, 1997, 312–395. (V. fejezet:

„Elosztásbeli részesedések”) 2. Macintyre, Alasdair: Az erény nyomában, Budapest: Osiris, 1999, 274–351. (XV-XVII.

Fejezetek) 3. Botos Katalin: Gazdaság és erkölcs. In: Tanulmányok Békés Imre tiszteletére. Budapest:

PPKE JÁK könyvei 9, 2000, 88-97. 4. Muzslay István: Gazdaság és erkölcs, Budapest: Márton Áron Kiadó, 1995. Ajánlott olvasmányok: 1. Botos Katalin: „A katolikus társadalmi tanítás gazdaságetikája történelmi

perspektívában”, in Mátyás Antal emlékkönyve, Budapest: Aula, 2004. 2. Koehn, D: „Toward an Ethic of Exchange”, Business Ethics Quarterly, 2(1992/3), 341–

355. 3. Williams, B.: Ethics and the Limits of Philosophy, London: Fontana, 1985. 4. Zsolnai László: A gazdaságetika rendszere; in: Új utak a közgazdasági, üzleti és

társadalomtudományi képzésben, Budapest: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, 1995, 758-760.

5. Zsolnai László: Ökológia, gazdaság, etika, Budapest: Helikon, 2001. 6. Zsolnai, Laszlo (ed.): Ethics in the Economy: Handbook of Business Ethics, Oxford,

Bern, Berlin: Peter Lang Publishers 2002. 7. Csurgó Ottó, Hajdu Péter (szerk.), Üzleti etika, Budapest: Saldo Pénzügyi Tanácsadó és

Informatikai Rt., 1994. 8. Gedeon Péter, „Gazdaság és erkölcs”, Replika, 31-32(1998), 121-149.

Tantárgy neve: Bioetika

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A tárgy célja egyfelıl, hogy az alkalmazott etikák kontextusában általános áttekintést nyújtson az életre vonatkozó etikai diszkussziók alapproblémáival és fıbb fejleményeivel, másfelıl hogy néhány fontosabb elmélettel, ill. bioetikai érvelésmóddal szisztematikusan megismertesse a hallgatókat. A tudományos bioetikai viták középpontjában jelenleg a kifejlett, ill. embrionális emberen és állaton folytatott, fıképpen genetikai jellegő kísérletek etikai kérdései állnak. Ezen túlmenıen az emberi élet más vonatkozásainak, így pl. az abortusznak és az eutanáziának a kérdései is ebbe a körbe sorolhatók. A kurzus során mindezen témákon túl a humánreprodukció és a szervátültetés etikai aspektusait, valamint a humánembrió identitásának filozófiai problematikáját is tárgyaljuk. Kötelezı olvasmányok: 1. Gaizler Gyula: Bioetika, 2. kiadás, Budapest: Gondolat, 2003. 2. Fekete László (szerk.): Kortárs etika, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004, 186-

213. Ajánlott olvasmányok: 1. Ferencz Antal: A bioetika alapjai, Budapest: Szent István Társulat, 2001. 2. Grodin, Michael A. (szerk.): Meta medical ethics: the philosophical foundations of

bioethics, Dordrecht – Boston: Kluwer Academic Publishers, 1995. (Boston studies in the philosophy of science, 171. köt.)

3. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai: bevezetés a bioetikába, 2. kiadás, Budapest: Medicina, 2006.

4. Levy, Teresa: Bioetikai olvasókönyv: Multidiszciplináris megközelítés, Budapest – Pécs: Dialógus Campus, 1999.

5. McGee, Glenn (szerk.), Pragmatic bioethics, Cambridge: MIT Press, 2003. 6. Varga Andor: Élet és erkölcs: bioetikai kérdések, Róma: [Tip. Detti], 1980. 7. Vial Correa, J. – Sgreccia, E. (szerk.): A humánembrió identitása és jogállása,

Budapest: Püspökkari Családpasztorációs Bizottság, 2001.

Tantárgy neve: Médiaetika

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A kurzus a következı fogalmak köré épül, amelyeket a szakirodalom segítségével történetileg és szisztematikusan elrendezve mutat be, ír le, és elemezve feltár: A média fogalma történetileg és a kortárs felfogásban; Médiaetikai szólásszabadság a különbözı médiumokban; A nyomtatott és elektronikus médium mint az egyén szabadságának lehetısége és korlátja; A médiumok ellenırzésénak, a cenzúrának a kérdése; Rejtett és nyilvános üzenetek a médiumokban; Reklám és médium: a gazdasági, civil társadalmi, illetve politikai propaganda szerepe a médiumokban; Egyéni, közösségi, társadalmi, szakmai, gazdasági és tudományos felelısség kérdései a médiumok elveiben és mőködésében; Érték-, gazdasági-, szakmai- és politikai semlegesség kérdései a médiumokban, az egyes mősorokban mőfajuk szerint, illetve mindennek általánis etikai követelményei; A befolyásolás kérdései a médiumokban: gazdasági és reklám-tevékenység, politikai és vallási propaganda a manipuláció fogalma, története és etikai értékelése alapján. A hamis vád, a rágalom, a befeketítés, és a hírbe hozás fogalmai és szerepük a manipulációban. Ezek etikai tartalma és értékelése (Slander, defamation, libel -- privacy). Kötelezı olvasmányok: 1. Berlin, Isaiah: Négy esszé a szabadságról. Budapest, 1990. 2. Dworkin, Ronald M.: Liberalizmus. In: Ludassy Mária (szerk.): Az angolszász

liberalizmus klasszikusai. Atlantisz, Budapest, 1992, 173-211. 3. Dworkin, Ronald M.: Vegyük komolyan a jogokat! In: Huoranszki Ferenc (szerk.):

Modern politikai filozófia. Budapest, 1998, 58-77. 4. Bence György: A vallási semlegesség határairól. Világosság, 1994. 5. Heesen, Jessica: Medienethik und Netzkommunikation. Öffentlichkeit in der

individualisierten Mediengesellschaft. Frankfurt a. M., Humanities Online, 2008 (részletek).

6. Kieran, Matthew, Mediaethics, London and New York: Routledge, 1998 (fontosabb témák: objektivitás, felelısség, privacy és közérdek, humbug, moralitás és média, szex és erıszak).

Ajánlott olvasmányok: 1. Huoranszki Ferenc (szerk.): Modern politikai filozófia. Budapest, 1998. 2. Ludassy Mária: A toleranciától a szabadságig. Budapest, 1992. 3. Nozick, Robert: Anarchy, State, and Utopia. New York, 1974. 4. Rawls, John: Az igazságosság elmélete. Budapest: Osiris, 1997. 5. Nickel, John W.: Freedom of Expression in a Pluralistic Society. Law and Philosophy,

1988–1989. 6. Nimmer, Melville B.: The Right to Speak from Times to Time: First Amendment

Theory Applied to Libel and Misapplied to Privacy. California Law Review, 1968. 7. Smith, H. Jeff: Managing Privacy. Information Technology and Corporate America.

University of North Carolina Press, 1994 (részletek).

Tantárgy neve: Antropológia és etika

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: Korunk az emberrel kapcsolatos hagyományos beszéd válságának számos jelét mutatja, melyek – minthogy a morális cselekvés alanyára vonatkoznak – nem hagyják érintetlenül az etika területét sem. A társadalmi vagy nemek szerinti meghatározottság, a biológiai és kulturális adottságok kérdése mind sajátos szempontból kérdıjelezik meg az önmagát megvalósító és a világot megváltoztatni kívánó személyiség hagyományos egységét. A személyiség milyen koncepciója teszi lehetıvé, hogy az embert továbbra is mint a létére rákérdezı és önnön létéért felelıs etikai ágenst tekintsük? A kortárs szaktudományok vonatkozó kutatásai hogyan befolyásolják az ember kilétérıl alkotott képünket? A szemináriumokon a történeti és kortárs antropológia (filozófiai embertan) etikai vonatkozásai kerülnek feldolgozásra mind történeti, mind szisztematikus értelemben, különös tekintettel a genetika és az agykutatás fontos fejleményeire. Kötelezı olvasmányok: 1. Immanuel Kant: Pölitz-féle metafizikai elıadások (1788–89), in Kant, Vallás a puszta

ész határain belül és más írások, ford. Vidrányi Katalin, Budapest: Gondolat Kiadó, 1980, 123–128.

2. Macintyre, Alasdair: Az erény nyomában, Budapest: Osiris, 1999, 13–179. (I–IX. fejezetek)

3. Pannenberg, Wolfhart: Mi az Ember? Bp.: Egyházfórum Alalpítvány, 1998. Ajánlott olvasmányok: 1. Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás, in Kant, Vallás a puszta ész

határain belül és más írások, ford. Vidrányi Katalin, Budapest: Gondolat Kiadó, 1980, 77–85. (És más kiadások.)

2. Biczó Gábor (szerk.): Az idegen: Variációk Simmeltıl Derridáig, ford. Boros János, Orbán Jolán, Teller Katalin, Debrecen: Csokonai Kiadó, 2004.

3. Niklas Luhmann: Látom azt, amit te nem látsz, ford. Bittera Dóra et al., Budapest: Osiris Kiadó, 1999.

4. Joseph Ratzinger: A kultúrák válsága. Elıadás Bassanóban a „Scuola e cultura cattolica” díj átvételekor (1992), Budapest: Szent István Társulat, 2005.

5. Mezei Balázs: Vallás és hagyomány, Budapest: L’Harmattan, 2004. 6. Kekes, John, A gonoszság gyökerei. Fordította Balázs Z. Máriabesnyı- Gödöllı:

Attraktor Kiadó, 2007.

Tantárgy neve: Etika a kultúrák történetében

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A kurzus elvégzésével a hallgató képessé válik a nagy kulturális formációk etikai tanainak ismertetésére, összehasonlítására más felfogásokkal, és az általuk való érvelésre a kortárs etikai vitákban. Különösen a judaizmus, a buddhizmus, a hinduizmus, a konfucianizmus, és a taoizmus felfogásainak ismertetése fontos. Ezeket a kurzus mint etikai tartalmú kulturális rendszereket tekinti. Az etika fogalmát azonban abban a kontextusban határozza meg, amit a kultúrák a történelmük során mint sajátos közösséget hoznak létre a kulturális és történeti kölcsönhatások dialogikus folyamatában. A kurzus megmutatja, hogy kapcsolódnak e felfogások a kereszténység etikájához, illetve a mai etikai diszkussziókhoz. Kötelezı olvasmányok: 1. MacIntyre, Alasdair: Az erény nyomában, Bp.: Osiris, 1999. 2. Mezei Balázs: Vallás és etika, in: Vallás és hagyomámy, Bp.: Harmattan, 2003. 3. Comte-Sponville, André, Kis könyv a nagy erényekrıl, Bp.: Osiris, 2003. Ajánlott olvasmányok: 1. Carr, Brian és Mahalingam, Indira (szerk.): Companion Encyclopedia of Asian

Philosophy, London and New York: Routledge, 1997. 2. Matzak, Sebastian A., (ed.): God in Contemporary Thought: A Philosophical

Perspective, New York: Learned Publications Inc., 1977. 3. Quinn, Philip L. and Taliaferro, Charles (szerk.): A Companion to Philosophy of

Religion, Oxford: Blackwell, 1999. 4. Woodhead, Linda, Heelas, Paul: Religion in Modern Times. An Interpretive Anthology,

Oxford: Blackwell, 2000.

Tantárgy neve: Filozófiai praxis

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A tárgy célja a gyakorlati filozófia területeinek és módszertanának ismerete. A hallgató képessé válik arra, hogy e téren alaposabb tanulmányokat folytasson a filozófiai életvezetés és tanácsadás céljaira tekintettel. A filozófiai praxis a nyugati filozófiai hagyományban szereplı gyakorlati-morális elemeket kapcsolja össze egységes elméletté annak alapján, amit a filozófia gyakorlati értelemben jelentett kialakulása elsı évszázadaiban, nagyjából a Kr. u. 5. századig. A kurzus felülvizsgálja a teoretikus filozófiai hagyományt, kimutatja a gyakorlati filozófia széles körő meglétét, és kifejti ezen elemek egységes fogalmát az ókori filozófiafogalomban. A kortárs pszichoterápia és pszichológia eredményeinek felhasználásával meghatározza a filozófiai praxisnak mint életvezetési-tanácsadói tevékenységnek a fogalmát, alkalmazásának fókuszát. Kötelezı olvasmányok: 1. Sárkány Péter: Filozófiai lélekgondozás (A lélekgondozás fenomenológiai praxisa Viktor

Frankl exisztenciaanalízise alapján), Budapest: JEL, 2008. 2. Frankl, Viktor E.: Orvosi lélekgondozás. A logoterápia és egzisztenciaanalízis alapjai.

Budapest: UR Kiadó, 1997. Ajánlott olvasmányok: 1. Achenbach, Gerd, B.: Philosophische Praxis, Köln: Dinter, 1987. 2. Batthyány, Alexander; Levinson, Jay (ed.): Logotherapy and Existential Analysis.

Interdisciplinary Perspectives, Zeig, Tucker & Theisen, 2005. 3. Wolf, Ursula: Die Philosopphie und die Frage nach dem Guten Leben, Hamburg:

Rowolts, 1999. 4. Schmid, Wilhem: Philosophie der Lebenskunst. Eine Grundlegung, Frankfurt am Main:

Suhrkamp, 1998.

Tantárgy neve: Teológiai etika

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A kurzus a teológiai tudomány szisztematikus-etikai tartalmait legjelentısebb képviselıinek szövegei alapján kínálja feldolgozásra. Áttekintést ad a hittartalmakkal kapcsolatos teológiai reflexiók és az etika koronként változó kapcsolatáról. A teológiai reflexió mindenkor központinak tartotta az etikai elvek és ezek következményei taglalását, amiket kulcsfontosságúnak tartott a jó élet eléése szempontjából. A kurzus során a következı nagy egységek kerülnek bemutatásra: (1) Újszövetség és etika, (2) patrisztika és Szent Ágoston, (3) Szent Tamás és Duns Scotus, (4) a kora újkori protestáns és katolikus szerzık, (5) 19–20. századi teológia. Szisztematikusan vizsgálat tárgya a kinyilatkoztatásra és racionális megismerésre épülı teológia etikai kapcsolata, valamint az etikai valóság jelentısége a teológiai reflexióra. Kötelezı olvasmányok: 1. Jan Milič Lochman: A szabadság útjelzıi: etikai vázlatok a Tízparancsolathoz,

Budapest: Kálvin Kiadó, 1993, 11–163. 2. Szent Ágoston: A szabad akaratról, in A boldog életrıl, a szabad akaratról, Budapest:

Európa, 1989, 55–102. 3. Paul Ricoeur: Az “eredendı bőn” jelentıségérıl; A rossz: kihívás a filozófia és a

teológia számára, in Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Budapest: Osiris, 1999, 73–116.

Ajánlott olvasmányok: 1. Franz Böckle: A morálteológia alapfogalmai, Bécs: OMC, 1975. 2. Bolyki János: Újszövetségi etika, Budapest: Kálvin Kiadó, 1998. 3. Hans Küng: A világvallások etikája, Budapest: Egyházfórum, 1994. 4. Nyíri Tamás: Alapvetı etika, Budapest: Szent István Társulat, 1994.

Tantárgy neve: Nevelésetika

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A tárgy tematikája: A pedagógus etika elméleti kérdései (paradoxonok, perspektívák). A pedagógus etika gyakorlati kérdései (szakmai, morális szempontok). A klasszikus pedagógia álláspontjai (természet és erkölcs, ész és haszon, a legfıbb jó és a gyakorlati eszmék). A modern nevelésetika kérdései (a nevelés és etika kapcsolatának változása, a pluralizmus mint pedagógiai paradoxon, a posztmorális szubjektivitás, a nevelés mint egyezkedés). A kérdések újrafogalmazása (erkölcsi tapasztalat és tanulás, etikai igény és érvényesség, nyitás és beavatás). Kötelezı olvasmányok: 1. Oelkers, Jürgen: Nevelésetika. Budapest: Vince Kiadó, 1998. 2. Hoffmann Rózsa szerk.: Szakmai etikai kódex pedagógusoknak. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. Ajánlott olvasmányok: 1. Báthory Zoltán-Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány körébıl. Budapest:

Osiris, 2001. 2. Hársing László: Irányzatok az etika történelmében. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó,

2001. 3. Hoffmann Rózsa szerk.: Pedagógusetika. Budapest: Tankönyvkiadó, 1996. 4. Macintyre, Alasdair: Az erény nyomában. Erkölcselméleti tanulmány. Budapest: Osiris,

1999. 5. Mihály Ottó: Bevezetés a nevelésfilozófiába. Budapest: OKKER, 1998. 6. Nagy József: XXI. század és nevelés. Budapest: Osiris, 2000. 7. Pukánszky Béla-Németh András: Neveléstörténet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó,

1999. 8. Schaffhauser Franz: A nevelés alanyi feltételei. Budapest: Telosz Kiadó, 2000.

Tantárgy neve: Etika kutatószeminárium

Kredit: 6

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 6





B. Kötelezıen választható ismeretek

Tantárgy neve: Elmefilozófia (emelt szintő szeminárium)

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A szemináriumokon a kortárs filozófiai kutatások egyik legmeghatározóbb területét, az elme és a gondolkodás kapcsolatát vizsgáljuk. Az elmefilozófia tantárgy célja, hogy ezt a relációt mind a fizikai elmekutatás, mind a filozófia, mind pedig a kettıt összekapcsolni óhajtó, átfogó tudományos elméletek szempontjából analizálja. Különös figyelemmel taglaljuk a kortárs agykutatás releváns eredményeinek filozófiai vonatkozásait. A szemináriumokon olvasott szövegek lehetıvé teszik, hogy a diákok világos képet kapjanak e dinamikusan fejlıdı filozófiai alágról és tovább kutassák az elme és az agy, a gondolkodás és a test sokrétő kapcsolatát, esetleg azonosságát, avagy valamilyen szintő különbségét. Kötelezı olvasmányok: 1. Beakley, B.–Ludlow, P.: The Philosophy of Mind, Cambridge, Mass.–London: MIT

Press, 1992. 2. Nagel, Th.: The View from Nowhere, Oxford: Oxford UP, 1986. 3. Searle, J.: The Rediscovery of the Mind, Cambridge MA: MIT Press, 1992. 4. Hofstadter, D. R.:, Gödel, Escher, Bach. Egybefont gondolatok birodalma, Budapest:

Typotex, 2000. 5. Popper, K.–Eccles, J.: The Self and Its Brain – An Argument for Interactionism,

Heidelberg–Berlin–London–New York: Springer, 1977. Ajánlott olvasmányok: 1. Robinson, H. (ed.): Objections to Physicalism, Oxford: Oxford UP, 1993. 2. Lewis, D.: New work for a theory of universals, in Australasian Journal of Philosophy.

1983. 3. Stalnaker, R.: Context and Content: Essays on Intentionality in Speech and Thought.

Oxford University Press, 1999.

Tantárgy neve: Történetfilozófia (emelt szintő szeminárium)

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: Az emelt szintő történetfilozófia szemináriumokon két irányban vizsgálódunk részletekbe menıen. 1. A történeti tudat fenomenológiája. A szemináriumok keretében a történeti tudat kialakulásának állomásait és megjelenési formáit dolgozzuk fel az üdvtörténet szekularizációjának folyamatához kapcsolódóan, a középkortól a modernitáson át a jelenkorig. Elemezzük e történeti tudat mibenlétét, a történelmi idırıl való tudásunk forrásait, az emberi létezés historicitásának sajátosságait, és ezzel kapcsolatban arra is kitérünk, vajon ki a történelem szubjektuma. 2. A történeti megismerés metodológiai problémái. A szemináriumokon tudományelméleti szempontból vizsgáljuk a történettudományt. Ezen belül olyan részterületeket tárgyalunk, mint a metodológiai monizmus és dualizmus problémája, a realizmus és narrativizmus, valamint a pozitivizmus és hermeneutika pólusai körül tematizálható vitás kérdések. Kötelezı olvasmányok: 1. Gyurgyák János − Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I-II. Budapest, Osiris, 2006 2. Löwith, K.: Világtörténelem és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei,

Budapest: Atlantisz, 1996. 3. Taubes, Jacob: Nyugati eszkatológia. Budapest, Atlantisz, 2004. 4. Danto, Arthur C.: Szubsztantív és analitikus történelemfilozófia. (internet dokumentum) 5. White, Hayden: A történelem terhe. Budapest, Osiris, 1997. 6. Koselleck, R.: Elmúlt jövı. A történeti idık szemantikája, Budapest: Atlantisz, 2003. 7. Takács Ádám (szerk.): A történelem anyaga. Francia történelemfilozófia a XX.

Században, Budapest: L’Harmattan, 2004. 8. Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány és mővészet között. A modern történelemelmélet

problémái. Budapest: L’Harmattan − Atelier, 2003. 9. Bultmann, R: Történelem és eszkatológia, Budapest: Atlantisz, 1994. 10. Szekeres András (szerk.): A történész szerszámosládája. A jelenkori történeti

gondolkodás néhány aspektusa, Budapest: L’Harmattan, 2002. Ajánlott olvasmányok: 1. Gardiner, P. L. (ed): The Philosophy of History, London: Oxford UP, 1974. 2. Gardiner, P. L. (ed): Theories of History, New York: The Free Press, 1959. 3. Ricoeur, P.: Temps et Récit, I–III, Paris: Seuil, 1991. 4. Dray, W. H.: Laws and Explanation in History, Oxford: Oxford UP, 1957. 5. White, H.: Metahistory. The Historical Imagination in Nineteenth-Century Europe,

Baltimore: John Hopkins University Press, 1993. 6. Aron, R.: Introduction à la philosophie de l’histoire, Paris: Gallimard, 1967.

Tantárgy neve: Fenomenológia (emelt szintő szeminárium)

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A szemináriumok célja fenomenológiai hagyományon belül írott szövegek elemzı feldolgozása. A szemináriumokon a fenomenológiai filozófia történetének fıképpen klasszikus korszakát vizsgáljuk: Német korszakot (Brentano, Husserl, Scheler, Heidegger), illetve a francia korszakot (Sartre, Merleau-Ponty, Levinas). E szerzıkön túlmenıen sor kerülhet a kortárs fejlemények elemzésére a francia, a német, az olasz, és az angolszász fenomenológiában. Külön figyelmet fordítunk a fenomenológia nagy problémáira, az intencionalitásra, a transzcendentális énre, az idıiségre, a konkrét létezés kérdéseire, a nylev és értelmezés kérdéseire, illetve a fenomenológia által ígért új egységtudomány lehetıségére. Kötelezı olvasmányok: 1. Brantano, Franz: Az erkölcsi ismeret eredete, ford. Mezei B., Budapest: Kossuth, 1994. 2. Husserl, Edmund: Karteziánus elmélkedések, ford. Mezei B., Budapest: Atlantisz, 2000. 3. Heidegger, Martin: Sein und Zeit, Tübingen: M. Niemeyer, 1927 (szemelvények

magyarul). 4. Sartre, Jean-Paul: L’être et le néant, Paris: Gallimard, 1943 (szemelvények magyarul). 5. Merleau-Pontu, Maurice: Éloge de la Philosohie et autres essais, Paris: Gallimard, 1953

(szemelvények magyarul). 6. Levinas, Emmanuel: Totalité et Infini. Essai sur l'exteriorité, Den Haag: Martinus

Nijhoff, 1961 (szemelvények magyarul). Ajánlott olvasmányok: 1. Sokolowski, Robert: Introduction to Phenomenology, Cambridge: Cambridge University

Press, 2000. 2. Bernet, Rudolf, Kern, Iso, Marbach, Eduard: 1989, Edmund Husserl: Darstellung seines

Denkens, Hamburg: Felix Meiner. Angolul: An Introduction to Husserlian Phenomenology, Evanston, Ill., Northwestern University Press, 1993.

3. Mezei Balázs: A fenomenológia íve, Aspecto I, 1., 24-48. 4. Embree, Lester et al. (eds.): Encyclopedia of Phenomenology, Dordrecht, Boston,

London: Kluwer, 1997.

Tantárgy neve: Tudományfilozófia (emelt szintő szeminárium)

Kredit: 2

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: E tantárgy oktatása során azt a célt tőzzük ki, hogy áttekintsük a tudományelmélet fejlıdését a 20. században a Bécsi Kör eredményeitıl kezdve, Popperen keresztül Kuhnig és Feyerabendig. Különös tekintettel vagyunk arra a kérdésre, hogy e fejlıdés hogyan változtathatja meg a filozófia és a természettudományok közti viszonyról alkotott modern felfogást. Témánk továbbá a tudományos igazolás és magyarázat általános kérdése, a kettı sajátossága és viszonya a technológiai teljesítményhez; megalapozottság és megbízhatóság; igazolási eljárások; a tudományos gondolkodás horizontja (végsı elmélet lehetısége); a tudomány és történelem, a tudomány és kultúra, a tudomány és ideológia, valamint a tudomány és a demokratikus társadalom kapcsolata. Kötelezı olvasmányok: 1. Carnap, R.: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül, in A Bécsi

Kör filozófiája, Budapest: Gondolat, 1972. 61–93. 2. Popper, K. R.: A tudományos kutatás logikája, Budapest: Európa, 1997. I. fejezet: „A

megismerés logikájának alapproblémái” (31–59.), ill. IV. fejezet: „Falszifikálhatóság” (99–119.).

3. Kuhn, T. S.: A tudományos forradalmak szerkezete, Budapest: Osiris, 2000. I–IV. fejezet (15–55.), IX–X. fejezet (100–142.), XIII. fejezet (165–179.)

Ajánlott olvasmányok: 1. Schlick, M.: Az ismeret fundamentumáról, in A Bécsi Kör filozófiája, id. kiad. 263–

287. 2. Carnap, R.: Az elméleti fogalmak metodológiai jellege, in Laki János (szerk.):

Tudományfilozófia, Budapest: Osiris, 1998, 70–87. 3. Popper, K. R.: Igazság, racionalitás és a tudományos tudás gyarapodása, in

Tudományfilozófia, id. kiad. 107–121. 4. Kuhn, T. S.: Mik is azok a tudományos forradalmak?, in Tudományfilozófia, id. kiad.

137–153. 5. Hempel, C. G.: Az indukció újabb problémái, in Tudományfilozófia, id. kiad. 87–107. 6. Lakatos I.: A tudomány története és annak racionális rekonstrukciója, in Lakatos Imre

tudományfilozófiai írásai, Budapest: Atlantisz, 1997, 65–128. 7. Feyerabend, P.: A tudomány egy szabad társadalomban, in Tudományfilozófia, id. kiad.

153–170.

Tantárgy neve: Analitikus, posztanalitikus irányzatok (emelt szintő szeminárium)

Kredit: 2

Félévekszáma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A szemináriumok célja az analitikus, illetve posztanalitikus hagyományon belül írott szövegek elemzı feldolgozása. A szemináriumokon az analitikus filozófia történetének négy korszakának mőveit vizsgáljuk: 1. Az 1950-es évek elsı feléig tartó elsı idıszak képviselıi Frege, Russell és a korai Wittgenstein nyomán a szimbolikus logikára támaszkodó logikai elemzésre helyezték a hangsúlyt. 2. A 1970-es évek elsı feléig virágzó következı periódusban elsısorban a kései Wittgenstein, illetve a halmazelméleti és logikai paradoxonok (Gödel) hatására az analitikus filozófia képviselıi a mindennapi nyelv kevéssé formalista elemzését tekintették fı feladatuknak. 3. Ezt követıen az elmefilozófia került elıtérbe, amelynek képviselıi – a fogalmi elemzés fontosságának elismerése mellett – a kognitív tudományok hatására nem riadnak vissza a filozófia naturalizálástól sem. 4. A posztanalatikus filozófia egyik legbefolyásosabb személyisége R. Rorty, akinek legfontosabb gondolataival hangsúlyosan foglalkozunk. Kötelezı olvasmányok: 1. Gregory, R. L.: The Oxford Companion to the Mind, Oxford: Oxford UP, 2004. 2. Austin, J. L.: Tetten ért szavak, ford. Pléh Cs., Budapest: Akadémiai, 1990. 3. Gibson Jr, R. F.: The Cambridge Companion to Quine, Cambridge: Cambridge UP,

2004. 4. Churchland, P.–Churchland, P. S.: Gondolk

Documents

Tantárgy neve: Logika (Logikatörténet) · Ilyen az ideatan (Platón), a hülémorfizmus (Arisztotelész), az emanációtan (Plótinosz), az illuminációtan (Augustinus), az empirikus