Társadalom és gazdaság a XVIII. századi Magyarországon

1945-ig működika)Gácsi posztógyár - Forgács János hozta létre1)

Mon először kíséreltek meg nagyipart létrehoznii.

Textila.

Egy része földesúri kezdeményezésb.Vagy polgári vállalkozásc.

Egyházi személyek1)Arisztokraták2)

A részvényesek pénzt fektetnek az üzletbei.Később részvénytársasággá váltakd.

Osztrákok, morvák, olaszok, franciáka)Származás szerint1)

Főként asszonyok2)Fizetést kaptak3)

Benne bérmunkások dolgoznaki.

Alacsony technikai szinvonal --> durvább posztót tudtak csinálni

a)Kitelepített háziipart csináltak1)

Fontak <-> a szövés már bonyolultabb volt2)

Szakmunkások végziki)A legkiemelkedőbb munkafázis a szövésa)

Ez is szaktudást igényeli)Színnyomásb)

A végtermék elkészítése a nagyüzem munkái voltak3)

A Sasvári Üzem a XVIII. Század végére 8000 munkás dolgozott be

ii.

Az erőművész (gőzgépgyáros) állította fel az erőforrásokat

a)Kivéve a Gácsi Üzemben1)

Nem gépesítettiii.

A mesteremberek bérmunkásokká váltaka)

Ha nincs pénz behozni szakembert, akkor a céheket felvásárolták

1)Szakembereket külföldről hoznakiv.

Tőkés üzemeke.

Beváltó helyeket létesítettek1)

Selyemhernyóa)

Később a lenvászon és a pamut kiszorítja a gyapjút

i)Gyapjútermesztés/tenyésztésb)

Fejlesztéseket hajtott létre2)

Mo.-t nyersanyagtermelő és fogyasztó területté akarta tennii.

Osztrák gazdaságpolitikaf.

ManufaktúrákI.

GácsÓbudai selyemfilatórium (?)Sasvári Posztógyár

Összefonódhattak, ha az elapító földesúr rájön, hogynincs elég pénze --> részvénytársaság kialakítása

Bányászat - folytatás2010. március 23.11:56

Társadalom és Gazdaság Page 1

Vámjegyzékeka.Nagyon kevés vanb.Nyugat-Euban a megtermelt áru 6-8% kerül kereskedésbec.

Nincs nagy igény a kereskedelemre1)Önellátó a társadalomi.

Mon a 2-3% csakd.

Jellemzők:I.

A prém és a prémes vad csereáru volta)Keres --> pénzt keres; a prémkereskedelemre utal (még ugorkori szó)1)

Más szóval árú közvetítői.

Ehhez képest állapították meg a többi árú árarányáti.Csereérték: a marhaa.

Kereskedők:II.

Európai összehasonlításban nagyon rossz állapotban van1)Nagyobb távolságok megtétele nagyon körülményes volt2)Ha sikeres volt akkor a vitt árúk árát nagyon megdobta a szállítási költség3)

Ha vizes volt, nem lehetett sehova se mennia)

A III. Károly nevéhez fűződiki)A XVIII. Sz végén építettékii)A Fiumébe vezető utat 1818-ban (?) adták átiii)

Az első kövezett útépítés Károlyvárostól az Adriai kikötőkhoz vezetettb)

Nem volt szilárd út4)

40-50 km-en belül lehetett a búzát haszonnal eladni (kocsival)5)

Nem voltak megfelelő utaki.

A kereskedelem ezen a fizetési eszközön alapult1)Az embereknek nem volt pénzükii.

Csekélya.

Tutajokon szállították1)A XVIII. Szban nem a gabona számára, hanem a só és a fa használta kii.

Vízi szállításb.

Mezővárosok1)Bányavárosok2)Szabad Királyi városok3)hadsereg4)

Muszály volt, mert ezen városoknak nem volt mezőgazdaságuki.

Felvevő piacokc.

Heti 2xa)Szeb. Királyi városok1)

Heti 1-2xa)Mezővárosokban2)

A mindennapi szükségleteket lehetett kielégíteni3)

Heti vásároki.

Itt mindenfélét lehetett kapnia)Csak a XVIII. Század végén szabad királyi városokban létesültb)Nem szakosodtakc)

Voltak raktárként szolgáló pajták, ahol el is adtak néha dolgokat1)Boltok nem voltakii.

Az országos vásár megjelölésea)

Fehérvárii)Tataiii)Budaiiii)Pozsonyiiv)győrv)

A látókör Pannóniáig terjedta)

Nürnbergi katalógusban vásárokat sorol fel (XVI. Sz.)1)

Török idők alatt is ugyanolyan híresek voltak, csak nem jött nyugatról annyi kereskedő

2)

Makó és sokan más városok is megszerzik a vásártartó jogokata)Török idők után3)

Nagykereskedés (modern szóval)a)Árúk cserehelye4)

Őszi, betakarítás utánia)Minimum 2-t tartanak5)

Sokadalom (vásár)iii.

Eladási időd.

Belső kereskedelemIII.

Kereskedelem2010. március 23.12:26


Kecskemét Katalin nap

Szeged Erzsébet napi)

Őszi, betakarítás utánia)

Húsvét körülib)A Monarchia különböző tartományaiból jönnek6)

Áru szerinta)Földrajz szerint (honnan jött a kereskedő, áru)b)

Hely és besorolás7)

Hírek cseréje8)

A városok egyik fő bevételi forrása1)Illetékeki.

vámokii.

Bevételeke.

Többféle náció lehet1)Jogosultak voltak a török területen lévő árúk felvásárlására és eladására2)

Mindent elkezdenek árúsítania)Kicsiben forgalmazhatott csakb)

Prtékakereskedők3)

Görög = Török Birodalmi alattvalói.Bolti kereskedésf.

Nem lehetett szabad lakhatása 1740-ig egyetlen királyi területen, városban sem1)

E kényszert anyagi előnyükre formáljáka)A mozgákonyabb elemek házaló kereskedést művelnek2)

Igényeket mérnek fela)Visszatérnek és eladják a szükséges portékátb)Személyre szabott kereskedelmi tevékenységet végeztekc)

Házról-házra járnak3)

Mindezt helyben, nem kellett sehova se mennia)A kereskedő eladott és felvásárolt4)

Az ebből szerzett tőkét később befektették valamilyen másmilyen üzletbe5)

Zsidóki.Házalókereskedelemg.

Görögök és örményeki.Tőzséreka.

Hiányzik az 1732-es adat!b.

Marha 21%

Gabona 16%

Dohány 11%

Gyapjú 6%

i.

1780c.

Ezt Ausztriában feldolgozzák és visszahozzák Mo-ra, hogy eladják sokkal drágábban, mint amennyiért mi megtermeltük

i.

Újabb és újabb nyersanyagtermelés folyt Mo-nii.

Nyersanyag formában mennek kid.

Ausztriából, Morvaországból stb. (nyugatról)1)60-70% ruhaneműi.

Fém eszközökii.

Import:e.

Csak nagybani szállítás kifizetődő1)

A külföldet itt lehet a leggyorsabban megközelíteni1)

Gabona: Temesvár -> Szeged -> Győr, Pozsony, Tolnaa)Ausztria a legfontosabb2)

A folyás irányába nincs gond3)

Főként földesúritElső.Ezek rengeteg érdekeket sértenekEgy.

A folyók partszakaszát meg kellett tisztítani a fáktóli)

Egy nap 10 km-t lehetett megtenniii)

Vontatással segítenek (lóval vontatnak)a)

Kb. 200 km-t rövidít --> 20 nappal kevesebb idői)A Tiszát kötötte össze a Dunávalii)

1802-1809. Ferenc-csatorna kiépítése (Szenttamástól Tolnáig)b)

Folyással ellen már gond van4)

Vízi úti.

Szállítási feltételekf.

KülkereskedelemIV.

A tözsde mennyire volt jellem-ző ebben az időben?


A török kor hatásai e témában a mai napig látszika.

Egyenletesen töltötte be a Kárpát-medencéti.Természetes útonii.

A lakosság kb. 4 millió lakos --> településenként 335 fő átlagban1)

1500-as évek

19000 településiii.

Magyar településállomány a honfoglalásól a törökökigb.

Előzmények:I.

Átlagosan a lakosság falvakban laktaki.Kis lélekszáma.

Sok apró falui.Vannak azért városok isii.

Szétszóródó népességb.

18000 falui.Kb. 8-900 oppidum (földesúri város)ii.30 szabad királyi városiii.

Települési hierarchiac.

Ezzel egyensúlyban maradt a Kárpát-medence településállományai.A törökig mindig újabb települések keletkeztekd.

JellemzőkII.

Elsősorban a töröka.

A honfoglalás óta települt települések 30%-a elpustult a tatárjárásban1)Tatároki.

Árvíz, járványok, vándorlások stb.1)Környezeti problémákii.

Másodsorban korábbi előzmények miattb.

Pusztulás okai:III.

Senki más nem okozott hasonló jellegű beavatkozásokat1)Ott ahol a török megszállt hatalmas pusztulások mentek végbea.

De a településállomány soha nem regenerálódotti.A török és a magyar rész demográfiai különbsége kiegyenlítődött egy idő utánb.

Lakott helyek megállapítása1)1522-es pápai tizedjegyzéki.

Össze lehet hasonlítani, hogy mennyit változott1)Egy jegyzék 1720-bólii.

Forrásokc.

100 településből 85-öt vesztett (85%-os veszteség)1)

98 községből 3 maradt lakott (98%-os pusztulás)a)Csanád vármegye2)

Tiszántúli.

A román-szerb pásztorok flukturálisan vándoroltak és ez életben tartották a népességet

a)

Nincsenek lakott helyekb)Clotmann (?) féle egyenfalavk <-- ez lesz a megoldásc)

Vannak elnéptelenedett területek1)Temesi bánságii.

A pusztulás itt is nagymértékű1)Tolna, Somogy, Baranyaiii.

A középkori települések 78%-a elpusztult a Hódoltsági részeniv.

Veszteségekd.

Török közben, után:IV.

Arról viszont szó sem volt, hogy a török előtti településhálózat visszaálljona)Volt regeneráció1)

Csak pár százalékos növekedés1)Az 1784-es évre már a csanádmegyei teleplésszám 38-ra emelkediki.

A XVIII. Században újjáindula.

Még felében sem éri el a török előtti értéket1)A Dunántúlon volt a legnagyobb a regeneráció: 41%2)

Az 1910-es népszámlálási.A XIX. Századbanb.

Megvolt hozzá a feltétela)A népesség fölfutott1)

Miért nem állt helyre a sűrű településhálózat?c.

Regeneráció:V.

Ezek mozgó számok

A falvak pusztásodása nemugyanaz, mint a telek pusztásodása.

Településrend megváltozása2010. március 30.12:16


Megvolt hozzá a feltétela)

Megkapta a colonizáció és az impopularizáció jogaii)

Az állam ebbe nem szólhatott beleEgy.

A földesúr maga döntötte el, hogy a tulajdonába jutott földön hol hajt végre népességtelepítést

ii)

A föld tulajdonjogát a földesúr szerezte mega)

Pénzt fizetett–

A rajta élő népesség janicsáradási kötelezettséggel is súlytva volt

–

A szpáhik bérletbe adták

Nem volt annyi pénze, hogy rögtön majorsági gazdaságot alakítson ki

–

A földesúr is pusztabérletet tartott–

Hagyomány --> a földesúr nem akarja megváltoztatni

A városok kidfalvai elpusztultak, a határok beolvadtak a városokba, oppidumokba

A tulajdonban birtokolt földjén már a török körban meghonosodott a pusztabérlet

i)

Ugyanis ez egy provát viszony–

Ha pusztabérlet marad, akkor a legelőt bérlő közösséget akkor fosztja meg a bérlettől, amikor akarja

Ha a földesúr benépesít egy falut, akkor ahhoz telkeket kell adniaii)

A földesúr érdeke az volt, hogy ne élessze újjá a középkori elhalt falvakatb)

A feudális szolgáltatásokat a bérleti díj helyettesítette–

Ha megtörténik ez, akkor igent mondtak volna a feudális szolgáltatásokra

A védelmet nyújtó mezővárosból nem akartak kitelepülni a határ egy távoli pontjára és ott egy faluszerű tömörülést hozzon létre

i)

A pusztabérlet nekik elegendő jövedelmet biztosítottii)

A parasztok nem akarták, hogy a falvak újjászülessenekc)

Egy földesúri refeudalizáció is végbement1)

A regenerálódásnak egy földesúri feudalizáció folyamatának keretén belül kellett volna végbe menni

i.

Településtávolság nőtt, de a távolabb lévő települések lakossága is női.A lakosság 1,8%-a lakik az Alföldön 1000 lakosnál kisebb létszámú településenii.

Jellemzők:d.

Saját területeken kincstári kertészségeket hoznak létre1)Az idő folyamán falvakká váltak (a mai napig megvannak)2)

Állami.

Uradalmi szállások sűrűsödnek be falvakkáii.

Új falvak létrejöttének az okaie.

A jogaikat visszakapjáki.

Debrecen1)Voltak olyanok, akik a török elleni háborúban kitüntettékii.

Összeolvadás1)Szatmárnémetiiii.

Oppidumból nőtt ki1)Győriv.

Megkapja a királyi privilegiumot1)Az ogy-i becikkejezés elmarad2)

Pécs, Eszék, Aradv.

Az 1791-es ogy hagyja jóvá a jogait1)Temesvár, Szabadka, Pozsba (?), Károlyváros, Erzsébetváros, (még egy...)vi.

Soha nem kapnak jogokat1)Vác, Eger, Nyitra és Miskolcvii.

Ezért maradt el számos esetben az ogy-i becikkelyezés1)A szabad királyi városok szaporításában a nemességnek nem volt érdekeviii.

Kezd különválni egymástól1)A városi jogállást megállapító privilegium egy középkorias életet, modern funkcióval nem rendelkező szőlőtermesztő jellemzőket néznek

2)

A renggal rendelkező, de a funkciót nélkülözö települések példája a Dunántúl: Kismarton, Ruszt, Szentgyörgy stb.

3)

Délre Pécs és Nagykanizsai)

E városok Szombathely-Pest-Eger- Sárospatak-Veszprém-Sopron vonaltól északra találhatóak

a)Mo. 16%-a lakik ilyen városokban4)

Városi szerepkörix.

Szabad Királyi városoka.Hierarchikus rendszere a településeknekVI.

A közös megegyezés egészen addig megmarad, amíg a földesúr ki nem alakít majorsági telkeket.1750-60-as évekig fenn áll.

Településtávolság

1500 1720

2-3 km 15-18 km


1715 Korszak végére

Településszám: 5-700 800a.

Az újkorban a földesúri város mivoltára utal ez az elnevezési)

Nincs fala, csak a mező közepén van (minden oldalról le lehet rohanni)

Egy.Eredete, hogy a szabad királyi városoktól meg kellett különböztetniii)

v.ö.: oppiduma)Inkább a középkorból kapcsolódik ide1)

A földesúr központjai nőtték ki magukat oppidummá (kpkor)a)Földesúri közösség2)

Jogi szempontok szerinti.

A rideg állattartásraa)A legeltetésreb)A marhakereskedelemrec)Ahol ezek nem valósulnak meg, ott nem volt mezővárosd)

Városok ugyan, de nem mezővárosok, hanem szabad királyi városoki)Kivéve a Hegyalja, hiszen ott mezővárosok vannakii)

(a bornak nincs olyan szerepe benne, mint a nyugat-dinántúli bortermelő városok

e)

A városi minőség súlypontja a gazdálkodásra tevődik át1)

A szerbek vették át a marhapiacokatElső.Szűkült a marha elhajtásának a lehetőségeMásodik.

Oka: piaci természetűEgy.

Külkereskedelmi bevételek 40%-a a juhtartásból jön be a század végén

Kettő.

De a szarvasmarhát a juhra cseréliki)Az állattartásnak még van szerepe,a)

A XVIII. század végén már a meghatározó tényező a gabonatermesztés2)

Állattartásra épülő és ebből élő legeltetést folytató és marhakereskedelmet lebonyolító centrum (újkori)

ii.

Nincsenek meg a bizonyos városi feltételeka)A mezőváros egy megnagyobbodott falu --> nem tekinti városnak1)

Nem engedi meg a tanyák lététi)Tömör lakóhálózatii)Fejlett közművekiii)

Az intenzív területhasználata)

Nem mindennapi igényeki)Országos jelentőségű kisugárzású ipari termelés (pl.: sajtgyár)ii)

Speciális termelés megléteb)

Városi lét kritériuma2)

Ipari centrum és agrár környezet kapcsolataEgy.Ellentétes irányú kölcsönös kapcsolatKettő.

Kölcsönös kapcsolatrendszer szükségesi)Nyugat-európai felfogás szerinta)

Nem tudtak termékcsereforgalom kialakulnii)

Szegeden a Piarista GimnáziumEgy.Debrecenben a KollégiumKettő.

Inkább szellemi vonzáskörzet voltii)

Mon a mezővárosnak ilyen kapcsolatrendszere nem voltb)

Városkörzet3)

Földrajzi megfogalmazás szerintiii.

Több fajta koncepció létezik a mezővárosrab.

A nagy határban megegyezik a magyar mezővárossala)Martflecken (német) = határrész1)

Nyugat felé egyáltalán nincs hasonlói.

Keleten érdekesebb a kérdés, de talán ott sincsii.

Speciálisan magyar jelenségc.

Gimesi Sándor Bácskai Vera

A négy szempont szerint A piacosodás szerint

Kb. 100 település Kb. 100 település

Városelemzés (vita)d.

MezővárosI.

"Ékszerdobozok"i.Éltető gazdaság nélkül

ii.

Nyugati jellegűa.

Mezőgazdasági termelésre alapozva

i.

Agrártermelésből élők, agrártermelésre alapozva urbsot hoznak létre.

ii.

Alföldi mezővárosokb.

Város két fajtája:I.

Mezővárosok és tanyák2010. április 13.12:07


Kb. 100 település Kb. 100 település

Az Alföldet várostalannak tüntette fel

40%-nyi város az Alföldön 5%-nyi város az Alföldön

A legnagyobb népességgel rendelkezikDebrecen az első helyen Debrecen a 22. helyen

i.

Megegyeztek abban, hogy a céhes ipar már nem jelent erős városiaiodást előlendítő energiát

ii.

A XVIII. század második felében jelennek meg1)Nem a nyugati jellegű városokban, hanem a mezővárosokban2)

Ez segíti elő a modern termelésta)A kereskedelmi tevékenységgel karöltve3)

Moson, Magyaróvár, Pápai)

Komárom a legnagyobb gabonaelosztó helyEgy.Győr az 1830-as években ötszörösen megelőzi kereskedelmi számokban Budát

Kettő.

Komárom, Vác, Győr (Duna-mentiek)ii)

Olcsó kereskedelmi útvonalEgy.Szeged (Tisza)iii)

Vízi utak:a)Városok:1)

Uszályokon, deregjéken nagy mennyiséget lehetett szállítanEgy.A búza sokkal szállításigényesebbi)

Népességszám növekvése --> változtatni kellett a mezőgazdasági tevékenységeken

Egy.

A megnövekedett népesség a földművelést sürgetteKettő.

A marha nem kellettElső.A bor is lehanyatlikMásodik.Állandó háborúk nagy szükséget vetnek fel a gabonáraHarmadik.

A külföldi kereslet átalakulásaHárom.

Oka:ii)

Gabonatermesztő vidékké csak a XVIII. század végén lesziii)

Marha --> búzaa)Értékesíthető javak, jószágok2)

FöldértEgy.PusztabérletekértKettő.

Ez harcokat jelent a mezővárosok közötti)A városok határa szűkülta)

A határt csak a gabonatermeléssel lehe kihasználni igazánb)

Határzsugorodás3)

Kereskedelem: felvásárlás, szállítás, értékesítési.

Kapitalista mozgatórugóke.

Különbségek

Pl.: Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös esetea.Azok is lesznek1.

A legmagasabb rangra azok jutottak, akik meg tudták váltani magukat, pl.: Szentes és Csongrád formálisan a szabad királyi város címre emelkedtek

2.

Szerződéses mezővárosok3.

A pusztabérleten alapult a jólétüka.

Különbség az önállóság fokában vani.A határhasználati rendszert a belső önkormányzathoz kötöttékb.

Úrbéres mezővárosok4.

Jogi státusz állandóan strukturálódik: szabad királyi várossá akar válniI.

LélekszámI.

Extenzív legeltetők1.Intenzív gabonakereskedők2.

GazdálkodásI.

Önellátó1.termelő2.

TermelésI.

f.

Csak akkor válik döntővé, amikor a vasút kiépül1)Mon nem városfejlesztési tényezői.

Iparg.

Tartozhat városhoz, mezővároshoz1)Tartozhat faluhoz is2)

Városhoz tartozó településtípusi.TanyákII.


Tartozhat faluhoz is2)

Lakosság gyarapodása1)A lakóhelytől a még ésszerűen művelhető szántó területek egyre kívülebbre estek

2)

Oka:i.

A közel lévő területek művelése minél intenzívebben1)

Nem működötta)Kitelepülés a határba és falu megalapítása2)

Magyar tanyarendszer3)

Megoldás:ii.

Kialakulása.

A gazdaságnak teret nyújtó területa)A belsőségtől távol eső határrészre jutb)Nem önállósodikc)Szerves kapcsolatban, szimbiózisban marad a városi lakóhellyeld)

Udvar1)

A lakóhelya)Szolgáltatások, infrastruktúrák helyeb)

Belsőség2)

A település megosztásai.Magyar tanyarendszerb.

Belsőség = az emberek által lakott hely.

Geográfus felfogás:A különálló épületeket már tanyának minősítik.


Nemeseki.

90%1)A földesúri alávetettségben élők 80%-ot képviseltek2)

Nem nemesekii.

Jogi csoportoka.

Nem egyneműi.Nem egyforma helyzetűii.Nem egyforma szociális szerkezetűiii.

Több szempontból is tagolhatób.

Általános jellemzőkI.

Örökösi.Szabadii.

A XIV. Században már kiemelkedhettek a státuszukból1)

A jobbágynak földelhagyási illetéket (terragium) kellett fizetni <-- ez a vita tárgya

a)

Ezután a földesúr kiállította a licencet (= a földesúr szabadalomlevele)

b)

A jobbágy ekkor oda költözhetett, ahova akartc)

A jobbágy és a földesúr egyezkedhettek2)

Szinte az egész réteg megszerezhette a költözés jogáti.

Nem volt közbeékelődő hivatal, mely beleszólt volna a jobbágy és földesúr provát egyezkedésébe

a)A megye nem szólt bele1)

Költözés (trasmigráció)ii.

Középkor:a.

Az új európai gazdaságba termelőként akar bekerülni és ennek a jobbágyi társadalom jogvesztése az eredménye

1)Földesúri szorításoki.

Ez volt a jobbágyi lény legfontosabb jogaa)

Nem tért vissza a XV. Század szabadságaihizi)De elvben lehetővé tette a birtokelhagyástii)

A jobbágy nem elköltözik, hanem elköltözteti a költöztető földesúrral együtt

A költözés közügy lesz

A megye ablicenciót állít kiiii)

Az a lényeg, hogy nem költözhet senki (lehetőleg)

Így maradt a törvény szerint egészen Mária Teréziáig (1767.)

1608 után totális lesz a rendszeriv)

1556-tól egy új törvény enyhítette a jobbágyköltözés teljes tilalmát

b)

Ez a rendszer minden magyarországi jobbágyra vonatkozikc)

Egyik urat a másikra tudta lecserélnii)Szabad királyi városba nem kapott költözködési jogotii)

A jobbágy a transmigráció segítségével nem tudott kiemelkedni a státuszából

d)

Gyakorlat azt mutatja, hogy szökéssel, ablicenció forméjában folytatódott a költözködés

e)

Költözködés megszüntetése1)Jobbágyi szabadságok felszámolásaii.

Újkor:b.

Amit a lakatlan területekre vándorolt jobbágyok tapasztaltak1)

Ennek az átnyúló hagyatéka a XVIII. századi mezővárosi tanács

i)

Nem volt úr --> a parasztok a tisztviselők helyébe lépve saját maguk önigazgató rendszerét hozták létre

a)A török nem avatkozott bele a helyi rendszerekbe2)

A XVIII. században idehozott jobbágyokat nem lehet máshogy megfogni, csak ha a szabad költözés jogát megadják nekik

3)

A tudatból ki nem vesző hagyaték a szabadságtudat (a szabadság élménye)

i.

A gazdálkodás, termelés összehasonlítása nem hasonlítható össze a Királyság területeivel

ii.

Török jelenlétc.

Örökös, röghözkötött jobbágyok az uruknak pénz szolgáltatással i.Pénzfizetésd.

Jogi szempont:II.A magyarországi jobbágyi társadalom a XIV-XVII. Században (?) virágkorát élte.A jobbágyok nagy része kezdett árútermelést végezni.

1556-1608 között csak a mezővárosi jobbágy tudott szabadon költözködni. Utána totálisság vált.

Más technikák révén viszont státuszt tudott változtatni.

Második jobbágyság: a földesúri törvégykezés a jobbágyakat tárgyaknak tekintették (adásvételi szerződés).

Jobbágyság társadalmi csoportjai2010. május 4.12:11


Vannak olyanok, akik azért fizették, hogy a robotot megváltsák1)

Pl.: ha a földesúr és a jobbágy lakhelye közti távolság nagy, akkor nem olyan hatékony az utazás miatt

i)

Ha a földesúrnak volt 3 faluban egy-két jobbágya elszórtan

ii)

Nem mindig adódtak olyan termelési folyamatok, amelynél a robot igénybevétele gazdaságos lenne

iii)

Azért mond le a robotról, mert nem minden esetben gazdaságosan igénybevehető munka

a)

Az Alföldet be kellett népesíteni stb. (ld. Fenntebb)i)Az örökös jobbágynál ez időszakos voltii)

Ez nem azt jelentette, hogy olyan vagyok, mint az alföldi nem robotoló jobbágy

b)

Volt olyan is, aki azért fizetett pénzt, mert a földesúr lemondott a robotról és a teljesítmény tőkésített összegét kérte pénz formályában

2)

Örökös, röghözkötött jobbágyok az uruknak pénz szolgáltatással tartoznak

i.

A telek nagyságaa)Külső szempont:1)

A legvagyonosabbak1)Legrangosabbak2)

Földrajzi (domborzat, talaj) adottságtól függően változik

i)Egységes mérce erre nincsa)

Egész telkesnek szokták neveznib)

Földméret:3)

Coloni sessionati (telkes jobbágyok)i.

Negyedes telkek1)Nyoldados telkek stb.2)

További besorolások:ii.

Van saját háza1)Vagy nincs földje2)

Azért nincs külsősége, mert nincs állata, amivel azt megművelhetné

a)Vagy csak 1/8-adnál kisebb földje van3)

Zsellér (inquilinus)iii.

Coloni sessionatinál, aki adott neki egy kis lakrészta)Cserébe ott cselédként foglalkozikb)

Másnál éltek1)Sub inquilinus (házatlan zsellér)iv.

Formális:a.

Nincs földje, nem lehet robotot kérnia)Nem a földből éltek meg1)

Évi 8-12 nap szolgálat az úr házában1)

Maga számára, ami után nem adózotta)Írtás2)

Bérelt földet3)

Ha szert tudott tenni egy marhára vagy ökörrea)Szekerezett4)

Méhészkedett5)

Nem céhes mesterré, hanem kontárrá válta)Iparos szakmát tanult6)

Teljesítések (nem robot)i.

Szabadabb vállalási lehetőség1)Sokkal több pénzt tud szerezni, mint a jobbágyii.

Zsellérekb.

VagyonIII.

Urbárium szerint adózók rétegei.

Nem közös megegyezésen alapult1)A földesúr az intézőjével2)

Maximum a megye korrigáló javaslata változtathatott ezena)

Egyoldalú földesúri nyilatkozat van arról, hogy milyen szolgáltatásokért adja ki a földet

3)

Kötelezően teljesítendő szolgáltatásokii.

A helyi hagyományok törlődnek1)Országos mérce alapján felállított kvantumok vannak2)A földesúr mást vagy többet nem szedhetett3)

1767-től megváltozik az urbáriumiii.

A jobbágyok nagy része ilyen urbárium alapján szolgáltiv.

Urbaliasták rétegea.

A XVIII. században ezek voltak a legkedvezőbb helyzetbeni.Contractualista (szerződéses jobbágy)b.

Szolgáltatás módjIV.

Ugyanis ez a Dunántúlon volt jellemző.

Sok jobbágy lemondott a földről és a szabadabb zsellérstátuszt választotta.

Urbárium: egy jegyzék. Minden úriszéken volt egy-egy példány, illetve a megyei törvényszéken.Tartalmazta, hogy a földesúrnak milyen földekre terjed ki a joga, hogy azokon hány ember él és, hogy a rajta élő emberekkel milyen kapcsolata van, tőlük mit követelhet.


A XVIII. században ezek voltak a legkedvezőbb helyzetbeni.

Nem egyoldalú az egyezség1)De nem egyenrangúak közt van az egyezség2)

A földesúrnak járó úrbéri szolgáltatásokat provát alku határozta megii.

A Dunántúlon néhol előfordul csak1)Ez egy alföldi jelenségiii.

Censualista: évi egyösszegben, pénzbena)Taksás: állandóra szabott, pénzben, lehetett más is a szolgáltatások között

b)

Árendás: a földesúrnak járó földhasználati díjat évi bérleti díjként fizeti meg; nincs állandóra szabva

c)

Milyen módon teljesítik a szolgáltatást1)

Szabad költözéssel bírnaka)Milyen viszonyban van a földesúrral2)

Censualista, árendás, taksásiv.

MT úrbéri rendelete után eltűnnek1)Legkisebb részi.

Szokásjog = íratlan hagyomány1)A jobbágyok szolgáltatásait a szokásjog szabályozzaii.

Ez a legképlékenyebbiii.

A földesúr elég gyakran meg is tette ezta)Csak egy szóbeli egyezkedés volt az egészb)

Bárki változtathat a hagyományokon1)

Ez a helyzet a legrosszabb2)

Legjobb táptalajt ez adja a visszaélésreiv.

Uzualistákc.


Különleges kiváltdságok (privilegiumok) birtokosai voltak1)Külön tisztelet övezte őket2)Kevesen voltak ugyan, de sokszorosát élvezhették3)

A szabad emberek közösségéta)A szabad társadalmatb)

Ez jelentette Magyayrországon a nemzetet4)

Nemzetségből ereda)Nemes, mint szó5)

Nemes (nobilis)i.

Nemnemes (ignobilis)ii.

Közjogi állásponta.Jogi szempontI.

Kb. 12 család tudta M. T. Idejében visszavezetni a családját török előtti időkre1)

A szállásbirtok <-- ebben az időben már kevés ember mondhatta el, hogy honfoglalással szerezte a szállását.

i.

Ennek folyamatos átörökléseii.

Ősi jogaa.

A király valamilyen érdem alapján birtokot adi.

Ez automatikusan nemesít1)Birtokadományozásii.

A föld tulajdonjoga adott preztízstiii.

Donatiob.

A király jóváhagyja a nemességét, de földet nem kap hozzái.Címerlevél adományozásc.

Honfiúsítás révén történő nemesítési.A császárt segítő külföldi embereket a császár magyarországi földdel jutalmaztaii.

Intézőt hagytak a birtokon1)Ha mégis ott tartózkodtak, ugyanazok a jogai voltak, mint a magyar nemeseknek2)

A családok nem éltek ittiii.

A XVIII. században 200 indigenata vaniv.

Indigenatusd.

Nemességszerzés módjaiII.

Werbőczy István fekteti lei.Ezek azok a jogok, amelyek elkülönítik a nemeseket a nemnemesektőlii.Fennálltak 1848-igiii.Minden nemesre egyformán jellemzőek voltakiv.

Törvényes ítélet és igézet nélkül nemes embert elfogni és letartóztatni nem lehetetti.Személyes szabadság jogaa.

A nemességet nem kötötte a törvény, csak a jómodora)Vö. II. Józseffel szembeni ellenállás (törvényesen megkoronázott király)1)

Csak a király által összeállított/kinevezett, a nevében ítélkező bíróságnak van joga ítélkezni felette

2)

A nemes csak a törvényesen megkoronázott embernek van alárendelvei.Engedelmességb.

A legnehezebb közteher ebben az időben (VII. sz.) a katonáskodás1)

Ezzel nem lehetett megbélyegezni a nemesta)Az adózás a feltételes szolgaság jegyével volt egyenlő2)

Nemes ember mentes minden adó és vám alól és csak az ország védelmére köteles fegyvert fogni

i.

A nemesség diszkvalifikálva vana)1715-ben bevezetik az állandó hadsereget1)

Kérdőjeleződik:ii.

A magyar nemesség nem tudta sterilen megőrizni az adómentességet1)

Csak Magyarországon nem sikerülta)Azért kellett, mert állandóan háborúztak és ehhez pénz kellb)

A Habsburg hatalom el akarta érni, hogy a birodalom közteherviselés szempontjából egységes legyen

2)

Alkalmii)Nincs meghatározva, hogy mennyit fizetii)

Ha baj van, kérjél és megfontoljuk; ha olyan, akkor adunk önként.a)A nemesség mindig ajánlott fel pénzt3)

Általános nemesi adóa)Saját maguk hatalmát saját maguk finanszírozták megb)A XVIII. században azonban bevonták a jobbágyságot isc)

Háziadó4)

Gyakorlat:iii.

Adómentességc.

Sarkalatos jogokIII.

Habeas corpus ect: Angliában a XVII. században terjesztik ki mindenkire.

"Vitam et sanguinem!"

Nemesség társadalmi csoportjai2010. május 11.12:05


A XVIII. században azonban bevonták a jobbágyságot isc)

Ezt az 1831-es törvény kimondta, hogy a jobbágyföldön gazdálkodó nemesek adófizetésre kötelezettek

Ezek (az armálisok) adómentessége csak 1805-ben lett kimondvai)

1715 után a nagyobb nemesek megegyeznek arról, hogy a kisebb nemesek fizessék

d)

Lemond az Aranybullában leírt dolgokról1)Érvényét veszti 1687-teli.

A király elleni szerveszkedés fej és jószágvesztéssel büntetendőii.

Ellenállás jogad.

Benne volt a nevükbena)Magyarországon nem volt annyi hercegb)

A grófi méltóság is a birtokkal együtt örökíthető és csak ezzel együtt érvényes --> vannak olyan grófok, akik életükben nem látták a királyt, csak örökölték a címet

i)Ezen címek a királyi udvarban betöltött szolgálatok alapján kaptákc)

A báró azt jelentette, hogy nagy földje vand)

Grófok, bárók, hercegek1)

Vannak föld nélküli arisztokraták köztüki)Többsége a báróa)

Kellett hozzá a földi)Grófból kevesebb vanb)

200 ilyen család2)

7-800 ezer évi bevétele (az ország egészéves adóbevétele 2 millió)i)Esterházy 250 ezer hold földbirtokkal rendelkezetta)

Nagybirtoka alapján3)

Vagyona alapján4)

Előkelő, főrangú nemesség csoportjai.

Nagyobb beleszólása volt a politikába1)Vagyonosabb nemzetségfő kiemelkedett a többi közülii.

Nem volt sok belőleiii.

Mindig az a rangosabb, aki közelebb van a királyhoz1)A király által küldött személyes meghívó útján vettek részt az ogy-niv.

Jogilag is különválasztják magukat1)

Vagy ők, vagy nagykorú (21 évet betöltött) fiaia)A felsőtáblán székelnek2)

Személyes törvényhozási jogaik vannak3)

Formalizálja magát a XVII. századólv.

Birtokvi.

Főnemességa.

Pár 100 esetleg 1-2 ezer családi.

Gazdaságilag önnellátóaka)Élelemfüggetlenség1)

Nem ellenkezett a nemesi életformávala)A katonai élettel szerzett dicsőség kora lejártb)Ismerni kellett a latint és a jogotc)

Inasság (ügyvéd bojtár)i)Az ifjú nemesi életvitel legszebbikeii)

Írás közben szerezte meg az ügyvédi tudását Szépen írt

Másolni kellett az ügyiratokatiii)

Patvária:d)

Iugatusok: Királyi táblánál ügyvédi felkészülést szerző jogászoke)

Tisztes foglalkozás ebben a rétegben: az ügyvéd2)

Jómódú középnemességii.

Választották őketi)

Nemesi hivatalok Nem járt rájuk fizetés, vagy nagyon kevés fizetés járt Csak olyanok tudták ellátni, akik egyébként gazdálkodnak

Nobile officiumii)

Ezek nem voltak valódi hivatások (pl.: alispán, esküdtség, szolgabírásság, stb.)

a)Ők töltötték be a vármegye hivatali tisztségeket1)

Uralta a vármegyét és abban éltiii.

Nem a földa)A birtok tulajdona a jobbágy1)

Birtok:iv.

Középbirtokos (bene possessiatus)b.

Az állam valamilyen úton módon megterhelte1)Taksára kötelezte őket2)

Taksával megterhelti.Kisnemesség (taksalista)c.

Nemesi csoportokIV.

Werbőczy

"Minden nemes szabadsága egylényegű és nincs nemes és nemes között különbség."


Taksára kötelezte őket2)A nemesség 90%-aii.

Kezdetben adta a király, de földet nem tudott adnia)

PénzÜzlet a földesúrnaki)

Pénz Ingyen katona

Üzlet a királynakii)

PénzÜzlet a megyénekiii)

Később üzletággá változtatta a rendszertb)

Megvárárolta a nemesi címét1)

Termény vagy pénzszolgáltatása)Robotot nem kell teljesítenieb)

A nemességet vásárolt jobbágyok visszatérnek a jobbágyföldhöz2)

Ha kereskedő lesz, akkor komoly anyagi előnyökhöz juthati)Vámmentességa)

Szabad költözködésb)Vehet nemesi földetc)

Nyereség:3)

Armális nemességiii.

Rendes régi nemesek, akik elszegényedtek1)

Nem adóznak utánai)A ház immunitást élvezii)

Nemesi földa)Ház egy telekkel2)

Maguk művelika)A nemesség minden jogát birtokolják, csak nincs jobbágyuk3)

Kurialista (egytelkes nemes)iv.

Robot itt sincsi)Megegyezés szerint fizet a földesúrnaka)

Hogy megéljen jobbágytelekre települ és ott gazdálkodik1)

Ez kötelező volta)A földesúr felé a kötelezettségek megállapodás szerinti voltb)

Fizetik a háziadót2)

Jobbágytelken ülő nemesv.


Documents

Társadalom és gazdaság a XVIII. századi Magyarországon