ION

A regeny egy vasarnapi napon kezdodik,amikor a falu lakosai tancra mentek Todosie udvaraba,Maxim Oprea ozvegye.A tortenet kozepen all Ion,egy szegeny paraszt,akinek surgosen tobb foldre van szuksege.A bonyodalom ott kezdodik,amikor Ion elhatarozza,hogy jatszik a gazdag Anaval,pedig o a szegeny Floricat szereti.A tetopont az,amikor megerkezik Vasile Baciu,Anna apja,aki vitaba keveredik Ionnal,mert udvarol Ananak,aki oda van igerve egy gazdag parasztnak,George Bulbucnak.Vasile a tancon ugy megszegyeniti Iont a falu elott,hogy a fiu ezt megbosszulja,es szinten leegeti a masikat az egesz falu elott,majd terhesen hagyja Anat,hogy megkaphassa a foldet.Ez altal Ion kenyszeriti Vasile-t,hogy beleegyezzen a hazassagba.Az Anaval valo hazassagan,Ion rajon,hogy o meg mindig Florica-t szereti.Ion nem ker lapokat a foldhoz,es igy Ana folyton jar Iontol Vasilehoz.A pap eszreveszi a konfliktust Ion es Vasile kozott,amely kozeben a szegeny Ana all,egy tragikus viktim.A felesege ongyilkossaga nem kelt fel benne banatot,buntudatot,mert Anaban es Petrisorban,az o fiaban,nem lat mast,hcsak a fold biztositasat,meg a gyerek halala sem allitja le a Florica utan valo utjabol,aki most Gerorgeval van osszehazasodva,ez altal a megoldas elore erezheto volt.George megoli Iont es ezert le lesz tartoztatva a bortonbe.Florica egyedul marad es Ion foldje,vagyona visszakerul a templomhoz

Moara cu noroc

A mlt szzadbeli betyrlet egyik rdekes szla szvi t a Jszerencse malma, Ioan Slavici (1848-1925) legismertebb regnynek cselekmnyt. Szlfldjnek, az Arad krnyki Hegyaljnak rengetegeibe, szakadkokkal, vzmossokkal barzdlt dombos vidkre vezet el ez a szl, a ridegen makkol kondkat hajt-riz, nmileg mg az si psztorkods letformjba zrt erdei emberek vilgba. Ghitnak, a regny fhsnek az az tlete tmad, hogy kzttk keresse boldogulsnak tjt, s a knny meggazdagods igzetben attl sem riad vissza, hogy kockra tegye maga s csaldja becslett. A cselekmny izgalmas s tragikus fordulatait kilezett llektani helyzetek teszik mg rdekesebbekk, s a vgkifejlet kibontsa mr a modern realista przairodalom elidegent, katarzist kivlt hatst sem nlklzi.