Tartalmi feltárás

1

Tartalmi feltárás

bevezetés

2

könyvtár

dokumentum dokumentum dokumentum

dokumentumok gyűjtése

dokumentumok rendszerezése

felhasználó

információ

feldolgozás / feltárás

könyvtári szolgáltatás

3

a feltárás célja:

nyilvántartása rend(szer)ezése

megtalálásának biztosítása

dokumentumok

információk

4

bibliográfiai tétel

a leírás tárgyát képező dokumentum összes feltárt ismérve

leíró (bibliográfiai) adatok besorolási adatok tartalmi jellemzők

5

feltárás

formai bibliográfiai feltárás, címleírás

tartalmi tartalmi feltárás / osztályozás / szakozás

!!nem különíthető el teljesen egymástól!!

6

rendszerezés / formai feltárás

a dokumentumok formai jellemzőit emeli ki

a legalapvetőbb rendezési mód – a betűrendbe sorolás - alapja

7

rendszerezés / formai feltárás

rendszó: a besorolás alapjául szolgáló szó

a mű szerzőjének (szerkesztőjének, egyéb közreműködőjének) a neve

a mű címe a közreadó intézmény neve

betűrend: könyvtári katalógusok (betűrendes / tárgyszó) lexikonok, enciklopédiák, szótárak

tárgy- és névmutatók

8

rendszerezés / tartalmi feltárás

tartalmi ismérvek, ismertetőjegyek megállapítása

szakozás, osztályozás: csoportképzés az azonos tulajdonságok

alapján csoportok megkülönböztetése a

különbségek alapján eszköze az osztályozási

(információkereső) nyelv

9

osztályozási nyelv

rendszer a dokumentum / információ tartalmának

meghatározására a dokumentumok / információk ismertetőjegyek

szerinti rendszerezésére alapja:

az ismeretek fogalmi felosztása (tudományfelosztás)

a köztük lévő kapcsolatok feltárása (ETO, tezaurusz)

az ismeretek szervezésének egyik módszere

a dokumentumtárolás része

10

osztályozási nyelv

szavai: szövegszó címszó kulcsszó: tartalmi feltárásra alkalmas

szövegszó tárgyszó: szabványosított kifejezés deszkriptor (- nemdeszkriptor):

információkereső nyelvi kifejezés szimbólum

11

rendszerezés / tartalmi feltárás

lehetővé teszi a dokumentumok tartalmuk alapján való

visszakeresését egy témával kapcsolatos dokumentumok

összegyűjtését azonos témájú dokumentumok csoportosítását a kialakított dokumentum-csoportok rendezését egyedi tartalmi informácók leírását szisztematikus katalógusok szerkesztését a lekérdezést, böngészést

12

osztályozáselméleti iskolák

1. tudományfelosztáson alapuló2. nyelvészeti3. statisztikai

13

osztályozáselméleti iskolák 1. tudományfelosztáson alapuló osztályozások

jellemzőik: filozófiai tudományfelosztás + természetes

logika (a klasszikus logika szabályai szerint) szerkezetük hierarchikus

Dewey tizedes osztályozása, Cutter kiterjesztő osztályozása, Egyetemes Tizedes Osztályozás, Library of Congress rendszere, Ranganathan rendszere stb.

egy adott kornak a dokumentumokban megjelenő ismérveit tükrözik

14

osztályozáselméleti iskolák 1. tudományfelosztáson alapuló osztályozások

korlátaik: szigorú logikai elvek határozzák meg nem lehet átfedés:

!! egy tudományág : egy hely

egy könyv : egy hely !! nehézkessé válhatnak /nehezen

fejleszthetőek

15

osztályozáselméleti iskolák 2. nyelvészeti irányzat

információkeresõ nyelvek: 20. század elejétõl szavaik:

szövegből vett szavak címszó kulcsszó: az információ lényegére jellemzõ, a tartalmi

feltárásra alkalmas tárgyszó: a tartalmat röviden, egyértelmûen kifejezõ,

természetes nyelvű szó deszkriptor: a legáltalánosabb információkeresõ

nyelvi kifejezés nemdeszkriptor: az információk feldolgozására és

keresésére közvetlenül nem használható kifejezés osztályozási táblázat, tárgyszójegyzék, tezaurusz: az

információkeresõ nyelvek szavai rendszerezett jegyzéke, vagy listája („szótár”)

16

osztályozáselméleti iskolák 3. statisztikai irányzat

matematika szűkebb területeinek felhasználása elméletben és gyakorlatban

elvei: alapja a természetes nyelv ennek statisztikai törvényszerűségeit állapítja meg ezek alapján hozza létre osztályait, a klasztereket.

számítógépek megjelenése lehetőség szöveges információk nagy tömegének kezelésére automatikus osztályozás

17

1. az alkalmazott nyelv2. módszerek3. mélység4. szerkezet5. tartalom6. az automatizálás mértéke7. a felhasználás célja

az információkereső nyelvek csoportosításának

szempontjai:

18

információkereső nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv

természetes nyelven alapulók szabályozott nyelvű: tárgyszavas,

deszkriptoros rendszerek mesterséges nyelvű: ETO

19

információkeresõ nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv

természetes

adott dokumentum eredeti szövegéből való kifejezések, ill.

ezek egységesített formája

20


természetes

kulcsszó: átmeneti elem a formai és tartalmi feltárás

között (pl. címek tartalmilag releváns szavai)könyvtári rendszerekben: címekben, szerzőségi

közlésben előforduló szavaktágabb értelemben: tartalmi feltárásból

(alcímek)

Peter Luhn: Key-Word-In-Context: a jellemző kifejezések előfordulnak /annál többször, minél lényegesebbek

21


szabályozott

természetes nyelvű kulcsszavak szabályozása: szóalakok összevonása homonímák megkülönböztetése szinonímák elemzése

tárgyszó: egy tárgykört vagy annak részletét a legrövidebben megfogalmazó kifejezés

szabványosított természetes nyelvű a dokumentum tartalmi jellemzésére felhasználható lehetővé teszi a tárgyi alapú visszakeresést

22


szabályozott

információs tezaurusz :

az osztályozási kifejezések egymás közti (nyelvi/logikai) kapcsolatainak szabályozása fogalmi összefüggéseik feltüntetésével

a lexikai egysége a deszkriptor: az információk feltárására és keresésére

közvetlenül alkalmazható, tartalmilag kitüntetett kifejezés

23


mesterséges információkereső

a dokumentumok tartalmát kódokkal, szimbólumokkal írja le

pl. számokkal: Dewey, ETO

24

információkeresõ nyelvek csoportjai 2. szempont: az osztályozás módszerei

mellérendelő alá/fölérendelő

25


mellérendelő

a nyelv fogalmai

önállóak (kulcsszó, tárgyszó) egymástól függetlenek természetes nyelvűek egy-két szintig bármely kapcsolatot

ki tudnak fejezni

26

információkeresõ nyelvek csoportjai2. szempont: az osztályozás módszerei

hierarchikus

az osztályozandó fogalmak: egyetlen egész hierarchia: a legáltalánosabb fogalomtól lefelé alapjuk: filozófiai tudományfelosztás további bontás: természetes logikával a fogalmak közötti alá/fölérendeltségi

összefüggések kifejezése az alá- és fölérendeltséggel kialakított

hierarchia-szinteket terminológiailag is megkülönböztetik egymástól:

ETO: főosztály, osztály, alosztály, szakcsoport stb.

27


hierarchikus

újabb szintek beillesztése megoldható az egyes fogalmak részletezhetők a bontások döntési pontok: csak egy felosztást

lehet a további bontás alapjának tekinteni merevek

a dokumentumok tartalmának differenciált feltárására nem alkalmasak

nem kedveznek a visszakeresésnek

28

információkeresõ nyelvek csoportjai 3. szempont: az osztályozás mélysége

generalizáló: átfogó problémák leírására szolgáló

rendszerek osztályozási fogalmaik általánosak

deduktív(nemzetközi információcserében, szakterületek speciális

információkeresõ nyelveinek összefogásában) individualizáló:

mély tartalmi feltárást biztosítanak egyedi információkat írnak le induktív

29

információkeresõ nyelvek csoportjai4. szempont: szerkezet

prekoordinált posztkoordinált

30


prekoordinált:

meghatározott az osztályok sorrendje kapcsolatrendszere az osztályozási fogalom helye

független a dokumentum tartalmától osztályozási folyamat

valamely jelzethez való besorolás a jelzetelemek meghatározott szabályok szerinti

összekapcsolása

ETO

31


posztkoordinált:

a lexikai egységek a dokumentum tartalmától függõen rendelhetõk egymás mellé

fogalmak sorrendje elõzetesen nem szabályozott

nem kapcsolja össze az ismérveket nincs jelzetalkotás az elemek összekapcsolása a keresés

szakaszában jön létrepl. tárgyszavazás

32

információkeresõ nyelvek csoportjai 5. szempont: tartalom

egyetemes speciális

33


egyetemes

felölelik az emberi tudás egészét a különféle szakterületek fogalmait

összehangoltan rendezik el.

34


speciális

szakterületi osztályozási rendszerek: egy-egy tudományterület / szakterület /

ágazat ismereteit tartalmazzák szakemberek, kutatók sajátos igényeit is

figyelembe vehetik

35

információkeresõ nyelvek csoportjai 6. szempont: az automatizálás mértéke

nem automatikus: nem használ gépi megoldásokat

félautomatikus lexikai egységek megállapítása intellektuális

úton rendezés és a szelektálás számítógéppel

automatikus: géppel történik az osztályozási fogalmak meghatározása csoportosítása

36

információkeresõ nyelvek csoportjai 7. szempont: a felhasználás célja

tudományokat osztályozók (filozófiai, történeti stb.)

ismeretközvetítők (könyvtári, bibliográfiai, dokumentációs stb.)

ismeretszervezők (kutatási, irányítási stb.).

37

az osztályozás szintjei:

regisztráció formai leírás adatai alapján határozza meg a tartalmat

tartalmi feltárás a dokumentum formai jegyeinél mélyebb

referálás tartalmi kivonat tömörítés minden lényeges tartalmi elemet

tartalmaz (helyettesíti a dokumentumot) analitikus-szintetikus feltárás több, hasonló

témával foglalkozó dokumentum tartalmi szintézise

(pl. szemle, trendtanulmány, döntéselőkészítő prognózis)

38

osztályozási fogalmak

fogalom: tárgyakról szóló tudásrendszer

fogalom tartalma: ismertetőjegyek együttese

fogalom terjedelme = a fogalommal általánosított objektumok összessége

FORDÍTOTT

VISZONY

39

osztályozási rendszerek 1. hierarchikus rendszerek

Bacon

1605: Instauratio magna (The two books of Francis Bacon on the proficience and advancement of learning divine and human):

a tudományos megismerés alapja a tapasztalat az emberi értelem feladata a tapasztalatok feldolgozása,

általánosítása három forrás három emanáció:

emlékezet történelem képzelet költészet értelem bölcsészet

40

osztályozási rendszerek1. hierarchikus rendszerek

Nathaniel B. Shurtleff

19. század első fele: először használja az osztályozásban tízes

számrendszert

41


Dewey

1885 Dewey Decimal Classifiation = DDC (Tizedes Osztályozás)

alapja: filozófiai tudományfelosztás jelzeteit gyakran összekapcsolják a Kongresszusi

Könyvtár tárgyszavaival (LCSH) és osztályozási jelzeteivel (LCC)

30 nyelvre fordították le 2000 elején 22 keresőszolgáltatás használta

42


Dewey

jellemzői: gyakorlati jellegű jelzetelés, tizedes törtek használata a tízes számrendszer merev keretei

között mechanikus:

tíz főosztály

tíz-tíz osztály

tíz-tíz alosztály

43


Dewey

tudományfelosztás és jelzetek: 100 philosophy and related disciplines 200 religion 300 social sciences 400 language 500 pure sciences 600 technology (applied sciences) 700 arts 800 literature and rhetoric 900 general geography, history, etc

44


Dewey

közös alosztások: formai, nyelvi, földrajzi, irodalmi műfajok (nullával kezdődő számjegyek)

a nyelvek jelölése a nyelvészet és az irodalom osztályaiban megegyező számjegyekkel

a földrajzi helyek jelölésére külön függelék a hierarchikus táblázat mellett betűrendes

mutató (relatív index - a szakrendszer szerves része)

45


Egyetemes Tizedes Osztályozás

a fogalmak hasonlóságán és különbözőségén alapul fogalmak alá- és fölérendeltségét fejezi ki mindig a tágabb fogalom alá rendeli a szűkebb

fogalmakat Magyarországon a legelterjedtebb osztályozási

rendszer a természetes nyelvektől független jelzetek:

számjegyekből, írásjelekből, betűkből a tizedestörtek rendszerének szabályai szerint épül

fel

46



átfogó osztályozási rendszer 60 000 osztályból és

segédtáblázatokból áll teljes kiadás négy, rövidített 20

nyelven internetes szolgáltatásokban is

alkalmazható

47



kereshetősége a számformátumú jelzeteknek

nincsenek nyelvi korlátaik nem felhasználóbarát osztályozó

rendszer: fogalmaira az ETO-számok természetes

nyelvű feloldásait ismerve lehet keresni a központozások / mellékjelek használata

bonyolult

48

osztályozási rendszerek2. mellérendelő (tárgyszavas) osztályozás

tárgyszó: nyelvtanilag szabványosított formájú, természetes nyelven alapuló kifejezés a dokumentum, információ

lényegének, leírására alkalmas rövid, tömör, egyértelmű

49

osztályozási rendszerek 2. mellérendelő (tárgyszavas) osztályozás

tárgyszóként használhatók: tudományszakok, tudományos elméletek,

tudományos problémák, eljárások neve, tudományos szakkifejezések

objektumok, élőlények, dolgok nevei tartalmi és formai tulajdonságok megnevezései intézmények, szervezetek, testületek nevei események nevei földrajzi nevek korszakok, időpontok és időtartamok nevei személynevek, alkotások nevei közismert rövidítések

50

osztályozási rendszerek2. mellérendelő (tárgyszavas) osztályozás

a tárgyszavak formai szabályai: előnyös, ha főnév jelzőt csak szerkezetben lehet használni lehetőleg egyes számban használjuk

(kivéve csoportok, gyűjtőfogalmak neveit és a plurale tantum-okat)

tárgyszóalkotásnál figyelembe kell venni: a szinonimákat (a rokon értelmű fogalmakat) homonimákat (azonos alakú, de különböző

értelmű szavakat)

51


a tárgyszavak tulajdonságai: pontosan leírják a dokumentumokat egymást szoros betűrendben követik a

formailag hasonló fogalmak kerülnek egymás mellé

(lexikonok, szótárak, tárgyszavas könyvkatalógusok)

tárgyszókatalógus: a tárgyszavak alapján létrehozott betűrendes katalógus

52


rendszerező tárgyszavas rendszer: átfogó fogalmak altárgyszavak az azonos témakörökkel foglalkozó

információk egy helyen találhatók rendszerező tárgyszókatalógusok: egy-egy

csoporton belüli bontás formai földrajzi időbeli tárgyi szempontok alapján

53

osztályozási rendszerek 3. tezaurusz

a rendszerező tárgyszókatalógusok továbbfejlesztett formái

természetes nyelven kifejezett fogalmak szótára

tartalmilag szabályozott szükség szerint változtatható a legfontosabb fogalmi

összefüggéseket is tartalmazza hierarchikus

54

osztályozási rendszerek3. tezaurusz

egy-egy szakterület fogalmai szótár formában adott szókészlet felhasználásával

alkotóelemei a deszkriptorok: szabványos nyelvi formában

megfogalmazott tárgyszavak tágabb, szűkebb, valamint rokon fogalmaik

vannak

55

osztályozási rendszerek3. tezaurusz

tezaurusz részei főrész

lexikai egységei deszkriptorcikkek (tezauruszcikkek), nemdeszkriptorcikkek

vezérdeszkriptor: meghatározza a deszkriptorcikk helyét rá vonatkoznak a deszkriptorcikkben

meghatározott relációk szinonimák (H : helyette, helyettesít,

helyette is) szakcsoportos / szakrendi részek lexikai egységek betűrendes mutatója

Documents

Tartalmi feltárás