TARTALOMÖnkormányzat ... 2

Sulivilág ... 4

Hitélet ... 9

Civil fórum ... 13

Múltidéz õ ... 16

Mez õgazdaság ... 19

Gyermeksarok ... 21

Ép testben ... 22

Tarkabarka – Magazin ... 24

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U LT U R Á L I S H A V I L A P J A . • I I . É V F O LYA M , 1 1 . S Z Á M , 2 0 0 9 . N O V E M B E R

II. évfolyam, 11. szám, 2009. novemberÖNKORMÁNYZAT2 /

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala

Felel õs kiadó: Egyed József polgármester

Szerkeszt õség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám

Tel.: 0266-350.004, 350.077, barazda@gyergyoujfalu.ro

Nyomdai el õkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft.

ROVATSZERKESZT ÕK:

Önkormányzat Egyed József

SulivilágElekes-Köllő Tibor, Fodor Annamária,

Gáll Katalin

HitéletGál Katalin,

Fodor Annamária

Civil fórumLukács Róbert,

Fodor Annamária, Elekes-Köllő Tibor

Múltidéz õElekes Dániel László,

ifj. Sólyom István

Mez õgazdaságHorváth Nina

GyermeksarokGál Katalin,

Fodor Annamária

Ép testben …Horváth Nina,Czirják Kinga

TarkabarkaGál Katalin

Czirják Kinga

Gyergyóújfalu Önkormányzata 2008-ban elnyert egy olyan pályázatot, mely-ben szerepelt egy 0,7 hektár területenfekvő park, mely rengeteg egynyárivirágot és növényt, szökőkutat, egynagy színpad és rengeteg betonjárdamegépítését is tartalmazta. A gondcsak az volt, Egyed József polgármes-ter elmondása szerint, hogy mindezek-nek nem volt egy helyszíne. A tervező-pályázatíró cég csak a pályázat meg-nyerését vállalta, a technikai tervezését,kivitelezését viszont nem. Ez okbólkifolyólag az Önkormányzat az udvar-helyi Tanaris Proiect Kft-t bízta meg,hogy megtervezze úgymond a „sajátszájízűnkre”, helyi adottságainkhozigazítva a zöld felületek felújítását. Ilymódon a tervezetből kikerült a szök-őkút, a nagyszínpad, a sok egynyárinövényt felváltották az évelők és abetonjárda helyett kockakővel kirakottjárdákat terveztek. Ez utóbbi miatt aKörnyezetvédelmi Minisztérium több-ször is visszadobta a tervet, míg végülrengeteg utánajárás után egy olyankoncepció született, hogy a kockakő-járdát az Önkormányzat sajátönerőből állja, ami 150.000 lejt jelent, azöldövezet felújítását pedig engedélye-zik. A parkosítás pályázatának végsőösszértéke 427.930 lej. Így történt,hogy október 10-én nekifoghattak hathelyszínen a parkok kialakításának,azaz Tekerőpatakon a kultúrház épüle-te körül és az előtte levő kisparkban,Kilyénfalván a Hősök sírjánál, Újfalu-ban a központon, az iskola előtt, aMaroshíd melletti borvíznél és Alszeg-ben a Dorma elágazásánál. Ezekre ahelyekre a járdák kiépítéséhez 450folyóméter kis és 355 folyóméter nagyszegélykövet, valamint 1300 m² kocka-követ használtak fel. Sajnos a kockakőlerakása hátráltatódik azáltal, hogy a

parkosításra szánt, előre kitermelt koc-kakő felhasználódott a templomkertfelújításánál, így csak naponta annyittudnak dolgozni a járdák kiépítésével,amennyi kő termelődik. A zöldövezetkialakítása már befejeződött,

300 tő rózsát és 85 darab őshonos(azaz közvetlen környezetünkbenmegtermő) fát ültettek összesen ahárom faluban. A fákról tudni kell,hogy kb. 40% gömbhabitusú fa, göm-bakác, gömbkőris, azaz metszés nélkülgömb formájú lesz a koronájuk, ezértnagyon jól beilleszkednek a villanyve-zetékek alá például. A maradék 60%-othárs, juhar és bordólevelű nyír teszi ki.Továbbá ültettek 629 méter élősövényt is, és örökzöldeket, mint aborsika és többfajta évelő növényt. Azévelő virágokat többfajta liliomból,kankalinból, zsályából és íriszből állí-tották össze különböző ágyakban. Akertészmérnök elmondása szerint, azegész növényzetet úgy alakították ki,hogy egész évben zöldelljen, vagy virá-gozzon valami, nagy hangsúlyt fektet-ve a minimális gondozásigényre éshogy a teljes összkép, amit ők idenekünk megálmodtak 2-3 éven belülfog majd igazán kirajzolódni, ugyanis anövények oda kell nőjenek, érjenek. A15 fős kertészcsapat továbbá elültetettmég közel 1000 darab cserjét is és afűmagot is elszórták, hogy megelőzzéka gyomosodást. Természetesen, ha afű nem bújik ki a tavasszal Angi Attilakertészmérnök megígérte, hogy újra-hintik fűmaggal. A Garden ProiectKft. feladata volt a lámpatestek felállí-tása is, melyből összesen 18 darabothelyeztek el, valamint a szemetesek,padok és az újfalvi napközi udvaránlevő játékok is. 12 szemetes, 24 padkerült a parkokba és a napközi pedighárom lipinkával, két csúszdával fel-szerelt hintákkal, egy vonattal éshárom kisautóval lett gazdagabb.

Szépülõközségünk

II. évfolyam, 11. szám, 2009. november SULIVILÁG / 3

Elekes Dániel László

A bizonytalan idők nem ejtettekcsorbát egyes tanárok munka ésbizonyítás akaratában, és annak elle-nére, hogy egy sztrájkok, erőltetettszabadságok és elbocsátásokról szó-ló pletykákkal teli hónapot zárunk,azért beszámolhatunk kellemes ese-ményekről is.

Ilyen volt a hónap elején összeál-lított könyvkiállítás is, amelyik, nemkis meglepetésünkre, bebizonyítottahogy a gyerekek még mindig érde-keltek a könyvek olvasásában, mégakkor is ha inkább atlaszok és tudo-mányos, ismertető könyvek vontáklegjobban a diákok figyelmét és nemaz irodalmi jellegűek. A könyvkiállí-tás Olaru Cristina román szakostanárnő kezdeményezéséből szüle-

tett, a kiállítandó tárgyakat pedig, atanárnő példáját követve, a gyerekeknyújtották, így majdnem a sem-miből egy ügyes méretű kis könyv-tár született. A könyvkiállítás nyitó„ceremóniát” Kovács Kati ésBányász Bence VII. osztályos tanu-lók biztosították. Az érdeklődést aza tény is bizonyította hogy a köny-vek elég gyakran váltottak kezet –elég sok könyv különböző otthono-kat is meglátogatott – és majdnemminden szünetbe diákok tömegezsúfolódott a könyvekkel teli aszta-lok körül.

November „péntek 13-ika” nembizonyult szerencsétlen napnak,ugyanis az „Emoţii de toamnă”című irodalom verseny zajlott, szin-tén Olaru Cristina román szakostanárnő megszervezésében. A ver-

senyen négy csapat vett részt,amelynek tagjai különböző korcso-porthoz és osztályhoz tartoztak. Az„Eső cseppek” (Picături de ploaie)csapatát Balla Júlia, Borka Ágota,Kovács Katalin és Kovács Ritaalkották. „Szőlő szemek” (Bobiţe destruguri) voltak Benedek Ingrid,Jánosy Csaba, Kovács Szilvia ésVeress Helga, „Rozsda színű faleve-lek” (Frunze ruginii) csapatát CsibiMartina, Király Balázs, Kovács Zitaés Simon Edina állították összemiközben „Vándor madarak”(Păsări călătoare) Egyed Anita, Esz-tián Cosmin Viorel, Fákó Júlia ésKovács Anita voltak. A verseny elsőpróbája a bemutatkozás volt, ígyminden csapat szóvivője bemutattatársait.

Eseménydús november

II. évfolyam, 11. szám, 2009. novemberSULIVILÁG4 /

» Folytatás a 4. oldalon

» Folytatás a 3. oldalról

Azt ezt követő próbák pedig alapo-san megtesztelték a gyerekek kreati-vitását, ugyanis egy rövid verset kel-let alkossanak ősszel kapcsolatos sza-vakból, majd egy ismert őszi versetének formájába adtak elő. A verseny-hez tartozott egy szavalási próba is,így a memória képességek is előtérbekerültek.

A versenyt Elekes Henriettavezette le, majd a zsűri tagok – GállKatalin magyar szakos tanárnő, Haj-dú-Balogh Edit angol szakos tanárnőés Szász László magyar szakos taná-rúr – értékelése szerint díjazták a csa-patokat: a legügyesebbek a „Vándormadarak” bizonyultak, őket követtéka „Szőlő szemek” és az „Eső csep-pek”. A hangulatnak és a díjaknakköszönhetően minden versenyzőgyőztesnek érezhette magát, a részt-vevők pedig bebizonyították hogy aromán nyelv nem is olyan idegenszámukra, és nem is annyira nehéz

megtanulni, ha meg van a megfelelőcél. A novemberi hónapban szerve-zett programjait tetőzte a talán leg-jobban várt előadás, a gólyabál. „Sze-retettel üdvözlünk minden jelen-lévőt, és büszkeséggel teli szívekkelkijelentjük nyitottnak az idei gólya-

bált, amit reméljük csak az első egyújabb hagyományos sorozatnak”, ígyhangzott a bemondók – Lázár Timeaés György Norbert VIII. osztályostanulók – bevezető szavai. Az óriásiérdeklődés főleg az ötödikes diákokfelől jött, ami nem is meglepő, hisz

II. évfolyam, 11. szám, 2009. november SULIVILÁG / 5

ők voltak a főszereplők. A gólyajelöltek száma elég nagy volt, de aselejtező végül kilenc párt hozottössze, amiből a verseny napján –szombaton, november 21-én – csaknyolc maradt. Egyes versenyzőkrészvétele bizonytalan volt az utolsópillanatig, ebből adódott a fél óráskésés is, ugyanis 17 órakor még apárok összetétele sem volt leszögez-ve. De mihelyt sikerült útnak indítaniaz előadást, utána már nem bukkan-tak elő figyelemre méltó problémák.Tettek róla a VIII. osztályos tanulók,akik különböző műsorszámmal –táncok, rövid jelenetek – gazdagítot-ták az estét: a fent említett diákokonkívül Búzás Izabella, Bálint Szabolcs,Birton Bernadette, Elekes Henrietta,Elekes Szabolcs, Esztián CosminViorel, Fákó Anita, Ferenczi Henri-etta, Ferenczi Ottilia, Gergely Anna-mária, Józsa Izabella, Kovács István,Kovács Rita, Kovács Szilvia, KristályEvelin, Szabó Hortenzia és SzászEnikő. Az előadás magas színvonalátbiztosították Huţanu Adina és Olaru

Bogdan Cristian táncpáros, meg agyergyói „Perfect Plan” tini rockegyüttes is. De az igazi sztárok azötödikes gólya jelöltek voltak: LászlóIzabella, Kolozsi Edina, Kovács Ani-ta, Albert Brigitta, Czírják Klaudia,Ferenczi Lilla, Balla Júlia, SimonBeáta, Jakab Levente, Máté Alpár,Miklós Róbert, Darvas Arnold,Fodor András, Ilyés Nándor, Ferenc-zi Nándor és Oláh Dániel, akik lele-ményességükkel, bizonyítási akara-tukkal és életkedvükkel mosolyt csal-tak minden jelenlevő arcára.

A zsűri tagoknak – név szerintFákó Hajni tanítónő, Papp Csilla bio-lógia szakos tanárnő, Kovács Erika ésBúzás Izabella VIII. osztályos tanuló– jutott a legkevésbé kellemes munka,hisz majdnem lehetetlen volt osztá-lyozni és értékelni az ötödikeseket, degondoljuk senki számára nem jelen-tett meglepetést Ferenczi Lilla ésOláh Dániel megkoronázása, mint azelső Gyergyóújfaluban megszerve-zett gólyabál győztesei. Nem kisebbmegtiszteltetésben részesültek a

második és a harmadik helyezettek is,Czirják Klaudia és Ilyés Nándor illet-ve Simon Beáta és Miklós Róbertvagy Balla Júlia és Darvas Arnold, de,ahogy már elhangzott az előadás alattis, „függetlenül az eredményektől,számunkra mindenki nyertes, mertbátorságot és életkedvet mutattak”. Aszervezők, Olaru Cristina román sza-kos tanárnő és a jelen cikk készítője,köszönettel tartoznak mindazoknak,akik önzetlen segítsége nélkül mindeznem válhatott volna valóra: EgyedJózsef polgármester úr, Lukács Emőa Tele Ház részéről, akik biztosítottákaz anyagi oldalát, és Czirják Hunor,akinek köszönhetjük a hangerő min-őségét. Eltekintve az apró hibáktól,ami majdnem érthető, ha arra gondo-lunk, hogy egy első ízben szervezettkulturális eseményről van szó, mégisúgy érezzük, hogy egy jól sikerültestét zárhattunk le, és reméljük ezzelútnak indítottunk egy újabb hagyo-mányt, amelyik az évek folyamántovább fejlődik, nagyobb és nagyobbhelyet foglalva a közösségünk szívé-

II. évfolyam, 11. szám, 2009. novemberSULIVILÁG6 /

Fodor Annamária, Tekerõpatak

Mindenki átszellemülve hallgatta a2009. november 6-án felcsendült „Ittjelen vagyon…” kezdetű éneket,mely az Egyháztörténelmi vetélkedőkezdetét jelezte. Ezt a versenytKolumbán Csilla hitoktató szerveztea VII. osztályos tanulóknak, de jelenvoltak más V.-VIII. osztályos tanulókis. A VII. osztályból négy csapatmérte össze tudását: Szent Pál köve-tői, Jakab Antal, Jézus követői, JakabAntal, a bujdosó pap. A zsűritagok isizgatottan várták a javítanivalót:Fejér Lajos plébános, György Emíliatanárnő, Kovács Enikő tanárnő,valamint Fodor Annamária tanítónő.A tárgyi tudást és kreativitást igénylőfeladatok nyolc fordulóból álltak.

Az I. fordulóban a csapatokbemutatkozását kellett pontozzák a

zsűritagok 0-tól 5-ig. A II. forduló-ban 14 kérdésre kellett válaszolniuk acsapatoknak. Érdekes volna megtud-ni, hogy ki tudna válaszolni a követ-kező kérdésekre:

Mivel foglalkozik az Egyház-történelem?

Sorold fel az Egyház történeté-nek nagy korszakait!

Mi az Anyaszentegyház?Nevezd meg a kereszténység

történetének korszakait!Pünkösd ünnepéhez milyen

jelentős esemény fűződik?Szent Péter a pünkösdi beszé-

dét kihez intézi?Hogyan tettek tanúságot az

apostolok (az őskeresztények)Krisztus mellett?

A Szentírás melyik könyve írjale az ősegyház kialakulását?

Mi tette szükségessé, hogy az

apostolok diakonusokat rendelje-nek, és milyen megbízást kaptak?

Ki volt Saul?Miért volt szükség a Jeruzsále-

mi Zsinat összehívására?Sorold fel Szent Pál térítő útja-

it!Mit tett az Egyházért Szt. Ist-

ván királlyá koronázása előtt?Sorolj fel adventi szokásokat!Ember legyen a talpán, aki ezekre

a kérdésekre maximális pontokatérne el.

A III. fordulóban hibás mondato-kat kellett kijavítaniuk a versenyzők-nek.

A IV. fordulóban szavakat kellettversbe vagy egyházi ének dallamábaátírni, azt előadni. Például: Advent –próféták, keresztény – katolikus,kenyértörés – szeretet, Szent Jobb –ereklye. Az V. fordulóban idézeteket

Egyháztörténelmi vetélkedõa tekerõpataki iskolában

II. évfolyam, 11. szám, 2009. november SULIVILÁG / 7

kellett megfejteni: kitől, kinek, mikorhangzott el, majd elő kellett adnivalamelyik idézetet. Íme egy kis íze-lítő: „Mondd csak, valóban ennyiértadtátok el a földet?” (Szt. Péter Sza-fírának, föld eladáskor), „Állj ráegyenesen a lábadra!” (Szt. Pál abénának, Szilisztrában)

A VI. fordulóban szavak jelentés-ét kellett megjelölni, mint „Advent”,„Ereklye”, „Katolikus jel”, „Keresz-tény jel”, „Kézrátétel jel”.

A VII. fordulóban el kellett készí-teniük vagy rajzolniuk valamelyik

szimbólumot: Szentlélek szimbólu-mait, Szent Péter és Szent Pál jelké-peit, Szent Jobbot, Szent Koronát,Adventi koszorút. Minden csapatrajzban készítette el valamelyik szim-bólumot. Mindeközben egyházizenét hallgathattunk.

A VIII. fordulóban minden csapategy tanulója verset szavalt szere-tetről, bűnbánatról.

Végül így alakult a helyezés: I.hely: Szent Pál követői, II. hely:Jakab Antal, III. hely: Jakab Antal, abujdosó pap, IV. hely: Jézus követői.

Kolumbán Csilla hitoktató megkö-szönte a zsűri munkáját, a jelenlevőkpártfogását, valamint az iskola vezet-őségének anyagi támogatását.

Mindenki gazdagon térhetetthaza, hiszen nemcsak tárgyi tudás-unk, hanem fantáziánk, kreativitá-sunk is fejlődött a tanítványok ügyes-sége és eszessége láttán. KolumbánCsilla hitoktató odaadó munkáját isdícséri az eredményes vetélkedő.Hajrá tekerőpataki tanulók! Soksikert a 2009. november 28-án meg-rendezett csomafalvi vetélkedőn!

Angolszászünnep azElekes VencelÁltalánosiskolában

Hajdú-Balogh Gabriella Edit

A Halloween az angolszász orszá-gokban a boszorkányok, kísértetekés egyéb szellemek ünnepe október31-én. Iskolánk III., IV. és V.-estanulói idén is élvezettel készültekerre a szokatlan ünnepre, hiszensokak számára egyáltalán nem voltismeretes.

A töklámpás lett az idők folyamána Halloween legfontosabb jelképe,így tanulóink is nagy szorgalommalfaragták az ötletes „tökfejeket” ki-kielképzelése szerint az óra első felé-ben.

Később rajzokat készítettek, ame-lyeken a „Trick or Teat” („Cukrotvagy csínt”) felírat szerepelt, játéko-san angol tudásukat gyakorolták adiákok.

Fontosnak tartom, hogy ilyen jel-legű foglalkozásokban legyen részükaz angol nyelvet tanuló gyerekeknek,mert ösztönzi őket, ugyanakkorbepillantást nyernek egy új, számuk-ra ismeretlen kultúrába.

Az õsz Zizeg az avar a lábam alatt,

A fákon már egy levél sem maradt.A vándormadarak elszálltak már,Barnába öltözött az egész határ.

Hangosan süvít az őszi szellő,Fekete lett minden felhő,

Amerre nézek minden sivár,Oly messze van még a nyár!

Szomorúan bólongat a fa ága,S már csak néhány

varjú száll néha rája.Szívem mélyén már nagyon várom azt,

Hogy apró tündérek elhozzák a tavaszt.

Jakab-Tatár Edina,

VI. oszt. Tekerõpatak

Õszi versMiért ez a nagy változás,

Miért múlik el máris?Miért van, hogy mi kellemes, szép

Búcsút int, s már száll is?

Késő őszre jár az idő,Új ruhát ölt a határ.

Kék felhőkön sötét redő,Esős, sáros délután,

De mégis oly kellemes még,Ha utadat járod,

Úgy sétálsz az ősz szőnyegén,Mint a kiskirályok.

De néha – néha mégis fáj,Hogy mi elmúlt, csak emlék már.

Az őszi szél felkarolja,Majd lassan tovaszáll.

Kovács Beáta,

VIII. oszt. Tekerõpatak

II. évfolyam, 11. szám, 2009. novemberHITÉLET8 /

Gál Katalin

„Tizenhárom éves korában már hitves, tizenkilenc évesenözvegy, huszonnégy évesen halott lett Erzsébet, a keresz-ténység öröme, dicsősége, a keresztény asszonyideál” írjaróla Prohászka Ottokár püspök.

Királyi vérből született a mai Sárospatakon. Édesapja II.András király, édesanyja a német meráni családból szárma-zó Gertrúd királyné, akit 1213-ban a Bánk Bán-féle össze-esküvéskor meggyilkoltak. Szülei vallásosan nevelték, mert,Schütz Antal szerint, „számos hibájuk ellenére is mindigkészségesen követték az Egyház parancsait”.

Alig négy éves, amikor 1221-ben Thüringiába viszik,hogy az akkori idők szokása szerint együtt nevelkedjékHermann gróffal, aki több évvel volt idősebb nála. Amikorő hirtelen elhunyt, öccséhez, Lajoshoz megy férjhez.

Az új házban nyomban feltűnt mindenkinek, hogy a piciErzsébet mennyire vallásos, Isten- és emberszerető. Jónakmutatkozott mindféle ember iránt, a rangjánál alacsonyab-bakkal szemben is. Nem sokat adott az udvari etikettrekésőbb sem, sőt megtanult lovagolni. Éppen ezért szeretteőt Lajos, és vette feleségül.

Boldog családi életük volt. Hitvestársi szeretete felszaba-dítja végleg az udvari etikett sok kényszeréből. Messzireelébe lovagol hazatérő férjének, s ami akkor hihetetlen volt:Lajos együtt étkezik vele. Isten három gyermekkel áldottameg házasságukat, pedig még szinte gyermek-nő volt.

Férje fejedelmi tekintélyével mindig megvédte Erzsébe-tet az udvar rágalmazó nyelve előtt, sőt kérésére 1225-bencsűreit is megnyitotta az éhező emberek előtt. Hamar elter-jedt messze földön, hogy a fiatal grófné irgalmas és ember-szerető, különösen a szegények és a betegek iránt. Két kór-házat alapíttat férjével, hogy azokban maga is jótékony-kodhasson.

Ideális családi életük 1227-ben, egyik percről a másikrakettétörött. Lajos keresztes hadjáratra indult, és még abbanaz évben, járványos betegségben meghalt. Az eddig vissza-fogottan áskálódó anyós és a sógorok most nyíltan fellép-tek ellene. Karácsony éjszakáján kergették el Wartburgvárából. Három kisgyermekével egy szegényes pajtábantalált oltalmat. Nem zúgolódott, hanem ajkán felcsendült aTe Deum.

Szíve a tökéletesebb élet felé vonzotta, ezért 1228 Nagy-péntekén belépett Szent Ferenc Harmadik-rendjébe. Azanyai szív fájdalmával mondott le gyermekeiről, és min-

denkitől elhagyva, kétkezi munkával kereste meg kenyerét. Amikor később visszatérhetett volna a palotába, akkor

ezt nem tette meg, hanem özvegyi vagyonából kórházatépíttetett, s ami megmaradt, saját maga osztotta szét a sze-gények között. 1231 novemberében hirtelen megbetege-dett. Élete utolsó percéig megőrizte a magyar népünkre jel-lemző életörömet és derűt. Mindenét elosztotta a szegé-nyek között. Érdemekkel telve, a lelki életnek ilyen szédítőmagaslatán adta vissza lelkét Istenének.

1235. május 26-án, halála után négy évvel, IX. Gergelypápa a szentek sorába iktatta, hogy két nemzet, a magyar ésa német vallja ma magáénak. Édesapja, II. Endre királymegérhette ezt a boldog pillanatot.

Találóan írja róla Prohászka Ottokár: „Ő volt a közép-kor asszonyideálja!” Ma is minden családanya eszményké-pe, akit követni kellene Isten, család, gyermek, hitves ésegymás szeretetében. A XVI. századi hitújítás egyik vezére,Hesszeni Fülöp, hamvait zabos tarisznyába tette s szét-szórta.

Árpád-házi Szent Erzsébet, a szegények és szeretetszolgálatotvégzõk védõszentje

II. évfolyam, 11. szám, 2009. november CIVIL FÓRUM / 9

Czirják Kinga

A gyergyóújfalvi Fúvószenekar idén is megszervezte ahagyományőrző Katalin napi kosaras bált. Az előadásnovember 20.-án, este 8 órakor maga a fúvószenekar nyi-tányával kezdődött, majd ezt követően Keresztes Noémiés Lukács Izabella előadásában népdalokat hallhattunk.Fellépett a Katorzsa Ifjúsági Tánccsoport is, akik rövididő alatt nagyon ügyesen és helyesen elsajátították a nép-tánc alaplépéseit. A táncot egyedi hangszerszólók követ-ték Kozma Emil ( cimbalom), Simon Boglárka (cselló)és András Emese (klarinét) előadásában. A műsort aKatorzsa Felnőtt Tánccsoport zárta, mely után a LevyBand zenekar hajnalig tartó tánczenét biztosított a bálo-zók nagy megelégedésére. A programot színesítve idén isaz est folyamán tombolát vásárolhattak a résztvevők. Aszerencsés nyerteseket Dávid Hortenzia és Kozma Emilsorsolta ki, a Kati baba tulajdonosa így Gábor Miklóslett, Köllő Katalin, Nagy Katalin és Molnár Sándor kán-tor úr pedig egy- egy emléktárgyat vihetett haza.

Nagyapáink idejében a bálok voltak az ismerkedéshelyszínei, ahol az eladósorba került lányok férjet talál-hattak maguknak. Újfaluban például régen létezett tűzol-tó- bál, sport- bál, iparos-bál és még sok más elnevezésűbál, melyek azt a célt szolgálták, hogy orvos, jogász, ipa-ros, munkás, szülők, tanárok egymással kötetlenül ismer-kedhessen, mulathasson, és barátságot kössön. A Kata-lin- bált régen az ifjúság szervezte, később ezt felváltottaa szüreti bál. Lassan megújulnak a báljaink is, már nemcsak az evés-ivás a lényeg, fontossá vált a tartalom is:milyen programot, meglepetést kínál, mely a rendezőkrészéről alapos előkészítést feltételez.

Karácsony előtt a Katalin bálok zárták a mulatságot,mivel az adventi négy hetes böjt alatt bálok és lakodal-mak tartása is tilos volt.

Katalin napjához sokféle hiedelem és babonás prakti-ka fűződik. Pl. Ha a leány a levágott gyümölcsfa ágát enap vízbe teszi, és az karácsonyig kizöldül, közeli férj-hezmenetelét jelzi. Az ágaknak szokás volt fiúnevek adá-sa. Amelyik nevű ág először kihajtott, úgy hívják majd ajövendőbelit, - tartotta a néphit. Az ágat ez esetben kata-linágnak nevezik.

A Katalin-napi időjárásjóslás közismert: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont,

ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.” Sok helyen Katalin női dologtiltó nap volt. Ilyenkor

nem sütöttek kenyeret, nem szabadott szántani, kocsibabefogni, leálltak a malmok is.

Szent Katalin a IV. században élt Maxentius császáridejében. előkelő alexandriai családban született, Nagy

buzgalommal tanult, tanulmányai során ismerte megJézus életét. Állítólag akkor tért keresztény hitre, amikoregy látomásában Szűz Mária jelent meg neki, karján a kis-deddel.

A legenda szerint a bálványok tiszteletére rendezettáldozatokon keresztényként nem akart részt venni, ésnyíltan ellenszegült a császár parancsának. Ezért börtön-be vetették és ötven tanult férfiút küldtek hozzá, hogy apogányság számára megnyerjék, de a jámbor szűz olybölcsességgel védelmezte hitét, hogy mind az ötvenenkeresztényekké lettek. Először éles késekkel ellátottkerékkel akarták szétmarcangolni, ez azonban darabokratört, ezért 307-ben lefejezték. Emléknapja november 25.a bölcselők, a könyvtárak, a nyomdászok, az ügyvédek, afilozófusok és a magasabb iskolák védőszentje.

Forrás: Tátrai Zs. Jeles napok

Katalin napi batyusbál

II. évfolyam, 11. szám, 2009. novemberCIVIL FÓRUM10 /

Fodor Annamária, Tekerõpatak

Ismét nemes feladatra vállalkoztak aRió Ti-Tár Egyesület tagjai: kalákátszerveztek az ugrósáncnál 2009.október 26-án.

Ködös vasárnap reggel volt,mikor a tíz lelkes fiatal nekilátott amunkának. Más segítő kezeket is vár-tak, de senki nem járt arrafelé. Pedigmég sok erős kéz kellett volna akasza, a villa, a gereblye vagy a csá-kány megfogására. A menedékházkörüli gazokat lekaszálták, összetaka-rították, elégették. A középső és akicsi ugrósánc körüli helyet is megta-karították. A megindulót lecsáká-nyolták, kiegyenesítették. Az asztaltfölddel betömték, megegyenesítet-ték. A munkák elvégzése után a napis kisütött, jelezve Kútfő köszönetéta munkáért. „Munka után édes apihenés”- tartja egy régi közmondás.Így gondolják ezt a Rió Ti-Tár tagjai

is, akik a munkálatok befejeztévellepihentek falatozni, beszélgetni ésgyönyörködni az őszi tájban.

Köszönjük a Rió Ti-Tár Egyesü-letnek a faluért tett munkát, és remél-

jük a jövőben lesznek más segítőkezek is a kalákán, hiszen jó lenne, haa kaláka szó igazi jelentését minden-ki megérezné, és az együtt dolgozásörömét felfedezné.

Kaláka a tekerõpatakiugrósáncnál

Czirják Kinga

Fergeteges előadásban és szellemifeltöltődésben volt részük azoknak,akik november 6-án, Újfaluban, aRegélő Fehér Táltos Dobcsapatelőadását választották az esti kikap-csolódásra. A sokak számára isme-retlen hangszereik varázslatos, han-gulatot teremtettek, visszavezettekminket az ősi, honfoglalás kori világ-ba. A dobcsapat Borsos Géza, a Bor-sos Miklós Művészetéért Alapítványelnöke meghívására érkezett Székely-földre, Csomafalvára, ahol a Csángó

Napok alkalmával több kúltúrálisprogram fogadta az érdeklődőket.Ahogyan Borsos Géza fogalmazott,„ajándék-előadást” tartott Újfalunake magyarországi dobcsapat, éppenezért a belépői díj tetszés szerint volt.Az ősmagyar viseletekben érkező tál-tosdobosok Földünkért, a magyarsá-gunkért, népünkért énekeltek sajátszerzeményű dalokat, illetve elhang-zottak megzenésített versek is. Olyandalokat énekeltek el közösen, teljesszívűkből és lelkükből, mint a „Gyö-kér nélkül”, „Egy a szív”, „Őseinkmég élünk”, „Maradunk magyar-

nak”, „Nimród éneke”, vagy a műsorlegvégén elhangzó Palóc Himnusz,másképpen Felvidéki Himnusz„Isten áldja meg a magyart!”. Mintahogyan Putnoki Tibor szakmaivezetőtől megtudtam, a csapat 2007-ben alakult azzal a szándékkal, hogymegjelenítsék az ősi magyar értéke-ket, hogy felébresszék az emberekszívében a hitet és a szeretetet, hogyelhozzák az embereknek a szeretetlángját az összefogásért, az egysé-gért. Ahogyan ő fogalmazott: „nemmegélni akarjuk a múltat, hanemátlopni a jelenbe”. A dobcsapattal

„Árpád vére Hej!”

érkezett a „Szeretetfénye Alapít-vány” is, akiknek tagjai három óránát teljesen díjmentesen masszíroztakmeg minden érdeklődőt az újfalviorvosi rendelőben. És most néhányszóban ezekről a különleges hang-szerekről szeretnék említést tenni:

A táltosdob egy több ezer éves ősieszköz, melynek az emberi testre éslélekre gyógyító hatása van. Máskép-pen sámándobnak is hívják, mivel

régen a sámánok használták. Olvas-tam az interneten több cikket iserről, és vannak pszichiátriai klini-kák, klubok, egyesületek, ahol gyó-gyító eszközként használják a táltos-dobot. A táltosdobot kecske, ló vagyszarvasbőrből készítik, kerek formá-ja, a Nap, illetve a Mindenség jelké-pezésére szolgál. Továbbá használtakütőgardont, dorombot és tilinkót is.Az ütőgardon egy olyan csellóra

emlékeztető népi húros ritmushang-szer, amelyet ütővel és „csipkedés-sel”, pengetéssel szólaltatnak meg. Adoromb is egy egyszerű acélbólkészült hangszer, melyet ugyancsakpengetnek és fújnak, remek ritmuskí-sérő. A tilinkó egy ősmagyar népifúvós hangszer, a furulyához haso-nít. Ezeket a hangszereket, mint aho-gyan az ősi magyar viseletüket is aTáltos Dobcsapat többnyire sajátmaga készíti. A viseleteken levő hím-zési motívumok, a turulmadár,mind- mind ősrégi motívumok,melyeket sírleletek alapján jegyeztekle és terveztek meg. Én úgy gondo-lom, hogy az iskolásoknak, a diákok-nak tanulságos, hatalmas élmény lettvolna, egy kicsit megélni, felelevení-teni a múltat. Hiszen erőt és fénythoztak a mindennapjainkba és újraé-lesztették egy pillanatra az ősimagyar kultúrát, az ősi magyar szel-lemiséget. Reméljük, hogy az ala-csony létszámú érdeklődés ellenéremég viszontláthatjuk a Regélő FehérTáltos Dobcsapatot a mi kis színpa-dunkon, és bízom benne, hogy akkormajd teltházzal fogadjuk őket.

II. évfolyam, 11. szám, 2009. november CIVIL FÓRUM / 11

II. évfolyam, 11. szám, 2009. novemberCIVIL FÓRUM12 /

Fodor Annamária, Tekerõpatak

Székelyruhás lányok és fiúk gyüle-keztek a Kultúrházban 2009. novem-ber 20-án, jelezve, hogy készülődikvalami. A tekerőpataki Rió Ti-TárIfjúsági Egyesület megszervezte aKatalin bált, hogy ismét összehozzaa falu apraját-nagyját.

Az este hét órakor kezdődőműsort a Tarisznyás Márton Általá-nos Iskola tanulói nyitották meg.„Félre bánat, félre bú, bolond, akiszomorú!”- mondták a műsorve-zetők: Szász Anett V. osztályos ésFodor László VI. osztályos tanulók.

Első műsorszám az I-IV osztályostanulók népi gyermekjátékai voltak.Ezt követően Birton Mónika, VIII.osztályos tanuló egy monológgalörvendeztette meg a jelenlevőket.Népi tánc következett a Dunántúlról:az I-IV. osztályos tanulók dunántúliugróst adtak elő. A VIII. osztályostanulók tréfás jeleneteket mutattakbe. Ezután népdalokat hallgathat-tunk, melyeket az V-VIII osztályoslányok énekeltek. Holló Zsolt, V.osztályos tanuló elszavalta SzéllyesSándor Székely Karácsony című ver-sét. Záró műsorszámként népi táncösszeállítást láthattak a nézők: leány-os táncot, fiús táncot és csíki párostáncot. Az I-IV osztályos népi gyer-mekjátékokat és táncokat FodorAnnamária tanítónő, az V-VIII osz-tályos táncokat és a Népdalcsokor-összeállítást pedig Kolumbán Csillatanárnő tanította. A tréfás jeleneteketés a monológot Kovács Enikőtanárnő, míg a verset György Emíliatanárnő tanította.

Az előadás után György Zsolt, aRió Ti-Tár Egyesület alelnöke meg-köszönte a pedagógusoknak a mun-káját, majd elmondta, hogy ennyiszékelyruhás kis táncos láttán mármegérte ezt a bált megszervezni.

A tanulók előadása után a csík-szentgyörgyi Székely Góbék (Vitos

Imre és Fehér Zoltán) kabaréműsorakövetkezett, mely jól szórakoztatta aközönséget. Íme néhány sziporkatréfáikból:

„…ha a kaszálógéppel kénekaszáljak, a szégyen a ravatalon ismegölne.”

„…az unokámnak olyan barátnőjevan, hogy karika van az orrában, hanem egyéb túr.”

„…ha annyi eső lesz, amennyit teásítasz, biztosan árvíz lesz.”

„…nem fogom elkapni az ABCDvírust, mert eszem a veres hagymát,iszom a káposztalevet és a szilvapá-linkát.”

„…mindjárt azt se tudjuk, hogy kilakik mellettünk.”

„…Budapesten Marmalinnalélnek.”

„…annyi keserűséget megettem,hogy a falu tyúkjának is elég volna.”

A humorparádé után kezdődhe-tett a mulatság. Sajgó Árpád és Szilá-gyi Csaba húzták a talpalávalót. Érté-kes nyereménytárgyakat is nyerhet-tek a bálozók: termoszt, vasalót, gyü-mölcsturmixot és szalmakrumpli-sütőt.

Jó volt ismét együtt lenni, és örül-ni gyermekeink tánclépéseinek,barátaink mosolyának. A zsúfolásigmegtelt Kultúrotthon is bizonyítja,hogy szükség van az embereknek akikapcsolódásra, az ilyen összejöve-telekre.

És örüljünk annak, hogy még van-nak emberek, akik ápolják a hagyo-mányokat, hiszen felbecsülhetetlenértékük van a mai modern világban.

Katalin bál tekerõpatakon

II. évfolyam, 11. szám, 2009. november CIVIL FÓRUM / 13

Lukács Róbert

Mi is lehetne jobb egy bulinál -merült fel a kérdés a TeleHáz két lel-kes önkéntesében, Juditba és Andre-ába. Hát igaz is, nem kis dolog egyjól megszervezett buli. Nevezzükbulinak, mivel merőben eltér előbbifoglalkozásainktól, és igen nagy részehasonlít is egy felszabadul, kellemesés civilizált körülmények közöttlezajló bulira. Hát így került sor erreaz úgynevezett Bulira, mely csak tán-cos részeiben hasonlított a bulifogalmára, amúgy egy igen hasznosközös játszásnak nevezném a szom-bati napon történő eseményt. Ját-szás…..egy igen fontos része a gye-rekek életében…sajnos a felnőtteknagy része igen magas számban felej-tett el játszani…játék mely felszaba-dít, mely megmutatja ki is vagy igazá-ból, játék melyben nem kell álarcokmögé bújnod. Hát ilyen játékdélután-ra került sor ezen a hétvégen. Ját-szottunk, apait-anyait beleadott kicsiés nagy. Bizony, bizony….még a ját-száshoz is merőben hozzá kell járul-ni. Önmagunkat kell adni.

Közel 30 gyerek gyűlt összea TeleHázban. Hirtelen nagy zsivajés hangulat töltötte be e kis helyett.

Jöttek kicsik és nagyok is, óvodástólhetedikes gyerekig mindenki együttvolt, együtt játszót. Az akadályokatigen jól vették, meglepően jól. Végülis, hogy mindenki számára érthetőlegyen a játékok mikéntje, el kellmondanom, (írnom) hogy az egészjátékdélután a kreativitásra épült.Úgy állítottuk össze a játékok soro-zatát, hogy azok mind az ott lévőkkreativitását fejlesszék. Nem győzikhangoztatni a szakértők, hogy a kre-ativitás minden egyén életében mek-

kora jelentőséggel bír, és hogy min-dennapi életűnk szerves részét képe-zi. Ennek tudatában szerveztük aBuli néven meghirdetett játszó dél-utánt. A résztvevők gond nélkül, lel-kesen vettek részt az előre elkészítettjátékokban. Lényege nem volt más,mint ezen személyek együttműködé-sének erősítése, a választásban szük-séges felelősségvállalás, a probléma-megoldás, a közös játszás, az egy-másra utalás megtapasztalása, aközösségi életük kialakításának meg-kezdése , más esetben ennek erősíté-se, valamit látókörűk tágítása, hogymegtapasztalják hogy milyen jó is azegyüttműködés, a közös célok kit-űzése és ezek elérése. Habár ezekigen nagy célok, és mindegyik csakrészben érte el kiteljesedését, csaktöredékében teljesült, de tudottdolog, hogy a leghosszabb út is egylépéssel kezdődik. Hát ezt tartvaszem előtt, tudatosan vagy sem szer-veztük meg, és még szervezünk ilyenés hasonló jellegű játszónapokat.Igaz a kézműves foglalkozások isigen nagy népszerűségnek örvende-nek, de az itt szerzett tapasztalatokazt mutatják, hogy az ilyen jellegűjátékok sem vallottak szégyent.

Õszi buli a TeleHázban

II. évfolyam, 11. szám, 2009. novemberMÚLTIDÉZÕ14 /

ifj. Sólyom István

A veterántalálkozót követően azújfalvi Huszár Péter bácsi jelentke-zett a szerkesztőségben és egy füze-tet ajánlott a figyelmünkbe, amely azízesen megfogalmazott világháborúsvisszaemlékezéseit tartalmazta. Azalábbiakban Péter bácsi nem min-dennapos kalandjainak első részéttesszük közzé, amelyből kiderül,hogy a tapasztalt katona mindig jó aháznál és, és a géppuskák ugatásátnem szabad félvállról venni. A törté-netben természetesen egy szemreva-ló női teremtés is szerepel, a roman-tikus kalandregények kedvelőit azon-ban ki kell ábrándítanunk, a hölgye-ménynek csak epizódszerep jutott.Legalábbis az írásból más egyéb nemderül ki. A többiről a főhőst kérdez-zék. Az alcímzést a szerkesztőségünkvégezte.

Ballag a katona„Megemlékezéseként annak érdeké-ben, hogy valamikor az utókort, hanetalán fogja érdekelni, legyen tudo-mása róla, hogy a Huszár családból isvolt egy második világháborús vete-rán. 1944. október 9-én vonultam bekatonának Kolozsborsára és ott fel-szereltek harcosnak. Onnan nemso-kára eljutottunk Szilágysomlyóraoktóber 15-én, ahol délkor megtud-tuk, hogy Horthy kormányzó úrkapitulált. De az öröm nem sokáigtartott, mert Szálasi átvette a hatal-mat és a következő nap nagy lelkese-déssel fel kellett esküdni a hadvezér-re, ami nem volt éppen szívderítőeset. Azután sok gyaloglással eljutot-tunk Kállósemjénbe a 26. számú gya-

logezreddel, ahol napnyugtakor ebé-deltünk s onnan mentünk továbbarra, ahol sok géppuskaszó hallat-szott. Az ezredet egy büszke lovashadnagy vezette s menet közbenszóba került a sok géppuskaszó, s őazt mondta, hogy gyakorlat, de én,mint tapasztalt katona azt mondtam,hogy a gyakorlaton ennyi géppuskanem szól, de ez a hadnagynak látszó-

lag nem tetszett. Azt már láttuk,hogy a hadnagy nem megfelelőencselekedett, mert zárt rendben azezred szembe ment az orosz tankok-kal, ami azt eredményezte, hogy azezred percek alatt eltűnt, megsemmi-sült. A hadnagynak ez a módszeremegbocsáthatatlan volt, mert egytapasztalt baka jobban tudta volnarendezni. Az pedig elképzelhetetlen,

Újfalviak a másodikvilágháborúbanHuszár Péter emlékirata

II. évfolyam, 11. szám, 2009. november MÚLTIDÉZÕ / 15

hogy egy hadnagy ne értené a hadve-zetéshez s aztán ebből kifolyólagnem lehetett megállapítani, hogy ahadnagy tapasztalatlan volt-e, vagyszándékosan az oroszok kezére ját-szott, de erről a továbbiakban nemtudtunk meg semmit.

Tûzkeresztség Aztán a széttolult, árva bakák az éjleple alatt mentünk vigyázva arra,hogy az ellenséggel lehetőleg ne talál-kozzunk, mivelhogy nem voltunkmegszervezve. A sorokból kimaradtaz, hogy a hadnagy, amikor elhagytukKállósemjént, a haderőt sürgősentüzelőállásba kellett volna helyezze,mivelhogy olyan meglepetésszerűtámadást kaptunk, hogy a tüzéreknem is tudták a páncéltörő ágyúttüzelőállásba helyezni, s ez azért nemvolt rózsás helyzet. Másnap reggelreérkeztünk Baktalórántházára, aholegy toborzóegységnél én is jelentkez-tem. Ez a 27. számú hadosztálypa-rancsnokság volt. Ott megkérdezték,hogy honnan jutottunk ide és hogyhol voltunk tényleges katonák smilyen fegyvernemmel voltunk kiké-pezve s én mondom, hogy nehézpus-kás parancsnok voltam. Ennek lát-szólag örvendtek s azonnal beosztot-tak a hadosztály törzsbe. Nemsokáraott színre is kerültünk, mert nagyszükség volt ránk, mi még nem istudtuk, hogy ott van egy nagyonrossz hírű Rózsa nevű ezredes. Ősorba állított minket maga elé, voltegy hadnagy is velünk, akinek aztmondta az ezredes: - Hadnagy úr, akihátrálni mer, azt lelőni, mind a kutyát.De mi mindössze tízen voltunk harc-képesek s nekünk azt mondta, hogymaguk úgy készüljenek fel, hogykörülbelül 1800 orosszal állnak szem-ben, de lehetnek többen is. Azon éjjelki is mentünk harcelőőrsbe egy tanyamellé két szekér lőszerrel és egy rakáskézigránáttal. A harctérre kijutás nemvolt könnyű, mert sok eső volt és amezei utakon nagy sár volt. Hajnalraértünk a kitűzött helyre, amikor meg-virradt megláttuk, hogy ott van előt-tünk egy akácerdő s körülbelül 500

méterbe nincs semmilyen haderő. Saztán azt is, hogy a hátunknál ég aszalmarakás. De jelzem, én azelőttbekopogtam reggel korán egy házbaés megmondtam, hogy magyar kato-na vagyok s erre egy csinos fiatalasz-szony beengedett. Kérdeztem tőle,hogy az este látott-e a tanyán oroszo-kat s azt mondta, hogy nem látott, deazért most lehetnek, s pár perc múlvamegláttuk, hogy a hátunknál ég aszalmarakás, ami nem volt éppenszívderítő helyzet kezdetnek.

Kutyaszorítóban S ilyenformán három oldalról be vol-tunk kerítve s ezért keményen megkellett fogni a puska ravaszát. De aztaznap még négyszer megismételtük sazt sem tudtuk, hogy merre lőjünk akét géppuskával és a golyószóróval.Viszont annyit lekaszáltunk belőlük,hogy este még élve mind megvoltunkmind a tízen. Itt ez a nem kívánatosjátszma ment egy hétig, de még köz-be, hogy nehezebb legyen, parancsrale kellett zárjuk a Budapest-Mezőkö-vesdi műutat. Aztán parancsra visz-szavonultunk egy másik tanyához sott az a megjegyzés jött, hogy az éjfolyamán vissza fog vonulni egynémet SS-század, de nem tudtuk,azért mondták-e a német századsegítségét, hogy mi ne féljünk, dehajnalkor korán megtámadtak azoroszok. Este a tanyában egy szobá-

ban lepihentünk úgy, hogy a köpenytle se vettük, a puska csőre töltve, s aszurony rajta. Hajnali négy órakoregyik őr bejön, mivelhogy az elsővonalban éjjel két őr kell s azt mond-ja, hogy gyorsan gyertek, mert ittvannak az oroszok. Kifutottunk shalljuk, hogy azt mondja az ellenségközül, hogy apoi ia tu comanda, de amiénk a kézigránát megadta nekik akomándát, ezt a támadást egyik gép-puska elintézte, de ezután jött adolognak a neheze. Nagy meglepeté-sünkre, amikor kezdett virradni meg-láttuk, hogy előttünk ötven méterre,jobbra is balra is fekete alakok látsza-nak nagy területen, s amikor annyiramegvirradt láttuk, hogy egy alak azásóval dolgozik s aztán ez betettenekik az ajtót, mert a fekete alakokatvégig szórtuk géppuskákkal. Mellé-kesen megemlítem, hogy körülbelül80 főből álló harcelőőrs volt, de nemlőttek azért, hogy tévesszenek megminket s aztán ennek az eredményeaz volt, hogy távolról is siralmas voltnézni ez pár perc alatt el volt intézveés a bekerítés a tervük szerint nemsikerült. Ezután parancsot kaptunk avisszavonulásra a megadott helyig,de ez sem volt rózsás, mert alig men-tünk száz métert, s megláttuk, hogygéppuska veri fel a földet, amire mi ismegfelelően válaszoltunk, mert azellenséges géppuska elhallgatott.”

folytatjuk

II. évfolyam, 11. szám, 2009. novemberMEZÕGAZDASÁG16 /

Dr. Horváth Nina állatorvos

A legeltetési idő lejárásával, haza tér-nek az állatok a legelőről és ajánlatosmegfigyelni mindeniket, milyen álla-potban vannak, külön figyelemmelkísérni a bőr egészségét, az állatokétvágyát, a végtagok állapotát. Kör-nyékünkön gyakori a juhok büdössántasága, mely első látásra nemtűnik komoly betegségek, de sajnoskönnyen fertőzi az egész állománytés amennyiben nem kezelődik ki tel-jesen akkor jövő tavasszal fertőzi alegelőt és az újonnan megalakultnyájat.

Juhok büdös sántasága - juhokvégtag betegsége, amikor a csülkökközötti bőrből a csülökirha lemezeiközé terjedő elhalásos gyulladás, sza-rutok leválás alakul ki. Az állatoksántítanak, lábvégeik átható szagúak.

A kórokozó egy szigorúan anae-rob baktérium, fehérje bontó enzi-met termel, elbontja a húst, sőt a sza-rut is, melynek vannak virulens ésenyhébb elváltozásokat okozó válto-zatai is. A betegség megjelenésébenmás baktériumok és hajlamosítókörülmények is szerepet játszanak:meleg, nedves időjárás, a felázottvagy köves talaj, zsúfoltság, rossz tar-tási feltételek, csülökápolás elhanya-golása, lábvégek sérülései, bélsárraltartósan szennyezett lábvégek stb.

akkor jelenik meg, ha a fenti hajla-mosító körülmények adottak. Egyesállományokban járványszerűen is fel-léphet. Az életkor is befolyásolhatja,mert idősebb juhokban a szarutokkönnyebben elválik az irhától. Tartósfertőzési forrást jelentenek a talprot-hadásban szenvedő juhok.

A betegség tünetei - a csülökközötti bőrön vagy a pártaszélenkezdetben savóval, majd gennyel teltlapos hólyagok jelennek meg. Ezekfelfakadása után fekélyek keletkez-nek, a szövetelhalás ráterjedhet acsülök irhájára, mely elszürkül, ellá-gyul, változó nagyságú területekenelválik a szarutoktól. Az elvált irha ésa szarutok között kezdetben híg,később kenőcsszerű vagy gennyesváladék halmozódik fel, ez feltűnőenbűzös, rothadt sajtra emlékeztetőszagú. Az elhalás néha az ujjcsontok-ra is ráterjed. Az esetek nagyobbikrészében csak az egyik lábvég beteg-szik meg, de előfordul mind a négylábvég betegsége is. Az állatok sántí-tanak, sokat fekszenek, térdelve vagyülve esznek, a beteg anyák étvágyta-lanok, elapasztanak.

A betegség lefolyása általábanhosszadalmas, a juhok fokozatosanlesoványodnak, ha a négy lábvégegymás után betegszik meg, akár félévig is eltarthat.

A betegség megelőzése egyszerű -tiszta, száraz alom, rendszeres csü-lökápolás, lábvég sérülések kerülése,istállók kijárata, itatók körüli tócsákmegszüntetése. Vásárlás előttmeggyőződni a betegségtől valómentességről, vásárlás után egyhónapos karantén.

Védekezés - Amikor az állatokhaza jönnek a legelőről ellenőrizni avégtagok egészségügyi állapotát ésesetenként a megfelelő eljárást alkal-mazni. Enyhébb esetekben a leváltszarurészek eltávolítása után a betegirha fertőtlenítőoldattal történőkezelése. Ma már számos, kifejezet-ten ezt a célt szolgáló készítmény van

forgalomban - kenőcsök, sprayek,hintőporok stb. Régebben alkalmaz-ták a lábfürdőket is. A betegeket elkell különíteni. Súlyosabb esetekbengyógyulás csak egyedi, sebészeti ellá-tással - minden elhalt szövetetbelülről kifelé irányulva el kell távolí-tani és ehhez társuló gyógyszereskezeléssel lehetséges.

SzarvasmarháksántaságaA betegség átterjedhet azokra a szar-vasmarhákra is melyek ugyanazon aterületen jártak ahol a beteg juhok. Atünetek megegyeznek a fent leírtak-kal. Amennyiben tünetmentes voltaz állat mikor haza jött a legelőről, azistállóban lekötött állománynál csakkésőbb lehet észrevenni a sántaságot.Ezért jó, ha lehetőség szerint minélgyakrabban kikötik vagy elengedik ajószágot egy kis mozgásra, legelésrea kert végébe, így hamarább észrelehet venni a betegséget.

Az istállóban tartott tejelő tehe-neknél a sántaság más okokból jele-nik meg, ugyanis tulajdonosaik nagy-részt az udvarban, vagy még inkábbaz istállóban tartják egész évben,visszatérő jelenség a zsúfoltság és amozgáshiány. Ez a helyzet nem ked-vez a tehenek szabályos ivarzásának,fogamzó képességének sem, de külö-nösen az állatok lábaira van rosszhatással, hiszen a rendszeresenigénybe vett végtagok vér- és táp-anyagellátása jobb, mint azoké, ame-lyek csak a test „alátámasztására"szolgálnak.

A sántaság megelőzése az egészsé-ges tehén rendszeres ellenőrzésével

Aktuális teendõk a gazdaságban – kérõdzõk sántasága

II. évfolyam, 11. szám, 2009. november MEZÕGAZDASÁG / 17

és ápolásával kezdődik. Mindezkevesebbe kerül, mint a későbbi gyó-gyítás. Fontos naponta megfigyelni,hogy a tehén hogyan terheli a lábait,hogyan mozog. Észre kell venni, haállás közben a szokásosnál gyakrab-ban váltja lábait, vagy hosszabb ideigfekszik, nehezen kel fel. Az ilyenkorészlelt rendellenességet nem szabadelhanyagolni, hanem lehetőleg atüneteket és a kiváltó okot kell meg-keresni. Ha a gazda ellenőrzi a tehénkörmeit, az esetek nagy részébenmaga is kiveheti a beékelődött sze-get, követ, vagy eltávolíthatja a bere-pedt körömrészt. Sokszor azonban atehenet rögzíteni kell, amire általábankörmöző kalodában van megfelelőlehetőség.

A sántaságra vezető okok közöttvan az öröklött hajlam, a tartás,takarmányozás és leginkább az ápo-lás. Lényeges a mozgás, de ugyan-ilyen lényeges a tiszta istállópadló, apihenőhely rendszeres almozása, ésáltalában a szárazság, illetve a nap-fény. Jól tejelő tehenek sántaságának,a talpfekélyek kialakulásának gyakorioka, hogy az ellést követő elsőhónapban az állatok nem rendelkez-nek megfelelő kondícióval ahhoz,hogy energiaszükségletüket fedez-zék, és ezt a hiányt ilyenkor rendsze-rint takarmánnyal sem lehet számuk-ra pótolni. Az energiahiányos állapotgyengíti a teheneknek a különbözőbetegségekkel szembeni ellenálló

képességét. Több, sántasághozvezető csülökbetegség alakulhat kiebben a kritikus időszakban. Külö-nösen kerülni kell ilyenkor a túlságo-san nagy abrakadagok, a tömegtakar-mányok rovására történő etetését.Ennek ugyanis a bendő erős savaso-dása a következménye. Ezért az elléstkövető hetekben az abrakadagokatcsak fokozatosan ajánlatos emelni. Abendősavasodással járó emésztőszer-vi betegségek szövődményeként akörmök bevérzése, szaruképződésizavar, a szarutok torzulása és talpfe-kély is előfordulhat. Az így kialakultrendellenességeket sokkal nehezebbmegszüntetni, mint megelőzni.

A tehenek, üszők rendszereskörömápolása valójában a gyakrankialakuló csülökbetegségeket meg-előző teendő, és évente legalább egy-szer, de inkább két alkalommal érde-mes elvégezni.

A műveletre hagyományosantavasszal és ősszel, kihajtás előtt ésbehajtás után került sor. Ma már alegmegfelelőbb körmözési időpont-nak a szakemberek a laktáció elejét,az ellést követő második hetet tart-ják. A körmözés gondos, szakszerűelvégzéséhez főleg két szempontotkell figyelembe venni. Az egyik akörmök szabályozása, a má sik a csül-kök egészségének ellenőrzése éslehetőség szerinti kezelése.

Többségében a hátsó lábakonkeletkeznek olyan betegségek, elvál-

tozások, amelyek sántasághoz vezet-nek. Ezért a hátsó csülkök ellenőrzé-sére gyakrabban van szükség. Ilyen-kor nem csak a körmök hosszát, de atalp vastagságát is szabályozzák, elkell távolítani a körömbe ágyazódottköveket. Az elhalt részeket ki kelvágni, majd tehermentesíteni abevérzett területeket, letisztítani asarkon lévő szakadt szarut és a mélybarázdákat. Ellenőrizni kell azt is,hogy a csülkök között van-e bőrgyul-ladás, melyet különböző baktériu-mok okoznak.

A bevérzett vagy csavarodott kör-mök szabályozása során különösgondot kell fordítani a túlterheltkörömrészek tehermentesítésére.Óvatosan kell bánni a sérült, gyulladtkörmök kötözésével.

A kötés főként akkor előnyöshatású, ha a gyógyszert a szükségesfelületen tartja, és megvédi a sebet aszennyeződéstől. Hátrányos akkor,ha a napokig fennmaradt kötés alatta seb elszennyeződik. Ilyenkor alevegőtlen, párás környezet elősegítia fertőző baktériumok elszaporodá-sát. A száraz, tiszta pihenőhely és anem sáros, szabad levegős mozgástérsokszor előnyösen gyógyítja a jólkezelt csülöksérüléseket, gyulladáso-kat.

A súlyosabb, a csülök belső része-it érintő gyulladást, nem lehet csakkörmözéssel meggyógyítani. A tüne-tek mindig a puha pártaszél enyheduzzadásával kezdődnek.

Ez a betegség az állat számáranagyon fájdalmas, és súlyos sántaság-hoz vezet. A körmök felett körbenduzzadt, érzékeny csülök elhanyagoltgyulladásának eredménye, az hogy atehén étvágytalan, csökken a moz-gásképessége, és a naponta termelttej 15-20%-kkal csőken.

A sántaság szövődményekéntgyakran számolni kell a szaporodásifolyamatok zavaraival. Az esetekjelentős részében azonban ezeket aveszteségeket a jó tartási körülmé-nyek biztosításával, a gondos, meg-előző csülökápolással és a tehén igé-nyeit jobban közelítő takarmányo-zással, jó eséllyel elkerülhetik.

II. évfolyam, 11. szám, 2009. novemberMEZÕGAZDASÁG18 /

Dr. Kelemen Madarász Enikõcsaládorvos, Dr. Horváth Nina állatorvos

Megjött a hideg, közeledik a kará-csony és szokásukhoz híven, sokanilyenkor vágják le a disznót, hogy azünnepi asztalon ott legyen a sokfinomság – házi, valódi füstölt kol-bász, véres, májas és sok másínyencség. Ez egy szép szokás,ilyenkor összegyűlik a család apraja-nagyja, nagy a sürgés-forgás. Enneka tevékenységnek egy nagyon fon-tos mozzanata van - orvosi szem-pontból – az hogy mielőtt a disznóhúsát megkóstolnák a háziak, legye-nek biztosak abban, hogy Trichinel-la mentes, vagyis legyen a disznóvá-gás szokásának kőtelező része a húsvizsgálata is.

Röviden összefoglaljuk a beteg-ség legfontosabb elemeit. A Trichi-nellózis egy parazitás betegség,okozója a Trichinella sp. nevűfonálféreg, melynek kifejlett alakjaélősködhet az arra alkalmas gazda-állat - sertés, vaddisznó, kutya,macska, róka, borz, medve, patkány- belében, ám az igazi veszélyt nema béltrichinella, hanem annak a gaz-daállat harántcsíkolt izomzatábanbetokosodó lárvája, az izomtrichi-nella jelenti. A ló, a szarvasmarha ésa madarak csak részleges fogékony-sággal bírnak, ezekben az izomtri-chinella nem, vagy nem mindig tudkifejlődni.

Élő sertésen a trichinellózis megsem állapítható, mert igen nagyszá-mú féregre, mintegy százezer lárvá-ra lenne szükség ahhoz, hogy tüne-teket mutasson az állat. A sertés ter-mészetes fertőződése majdnemmindig úgy történik, hogy az istál-lóban a fertőzött beteg patkányt

vagy annak ürülékével fertőzött ele-delt vagy vizet fogyaszt. Ezek elfo-gyasztása után az esetlegesen ben-nük lévő izomtrichinella-lárvákbefurakodnak a sertés bélnyálkahár-tyájába, itt vedlenek, s már 40 óramúlva elérik teljes fejlettségüket aférgek. Nőstényeik (3-4mm hosszú-ak) a fertőződés után 3-5 nappalnagyszámú petét raknak le a bél-bolyhokban, ahonnan ezek a nyi-rokárammal a vérbe, onnan pedig aharántcsíkolt izmokba kerülnek. Itt3-4 hét múlva betokozódnak, párhónap múlva elmeszesednek, de abennük lévő lárva akár évekig isfertőzőképes maradhat. (A tok kb.0,5mm hosszú, 0,2-0,3mm széles, abenne lévő lárva kb. 1mm hosszú.Ez csak úgy lehetséges, hogy a lár-

va a tokban összecsavarodott.) Abéltrichinellák állatokban észreve-hető tüneteket nem okoznak (leg-feljebb enyhe hasmenést), de azizomtrichinellák tömeges fertőzésesetén izomgyulladást eredményez-nek és a gyakoriság szerinti előfor-dulási helyei a következők: rekesz-izom, bordaközi izmok, nyelv-gara-tizmok, nyelőcső, rágóizom.

Az ember fertőződése csak akkorkövetkezhet be, ha a viszonyok eztlehetővé teszik: fertőzött húsfogyasztásakor. Emberről emberrenem terjed. Emberben mindkétalak, tehát a bél-és az izomtrichinel-la is súlyos tüneteket okoz, utóbbisokszor halálos kimenetelű. Lap-pangási idő: 2-28 nap, leggyakrab-ban 7-10 nap. A béltrichinellózistünetei: láz, hasmenés, hányás, hasifájdalmak.

Az izomtrichinellózis tünetei:magas láz, izomfájdalmak, nyelésiés légzési nehézségek, vizenyősbeszűrődések a szemhéjakon és azarcon, kötőhártya gyulladás, bőrki-ütés. A halál a fertőződés után 2-7hét múlva áll be a beteg toxikus, tel-jes lesoványodott állapotában.

A közfogyasztásra kerülő sertés-,vaddisznó-és lóhús trichinellózisrairányuló állatorvosi vizsgálata köte-lező (mikroszkópos, pepszinesemésztéses vizsgálat).

Amennyiben a húsvizsgálatnál atrichinellózist megállapították, azegész test elkobozásra kerül (elhalttrichinellák előfordulásakor is). Aveszélyforrás az a hús - amely nemvolt vizsgálva - magánvágásokból,ellenőrizetlen vaddisznó kilövé-sekből származik, annál is inkább,mert jó szokások szerint a „kósto-lók” széthurcolásával ez többembert is fertőzhet.

Újra itt a disznóvágás ideje...

II. évfolyam, 11. szám, 2009. november GYERMEKSAROK / 19

Bíró László

Fercsi olyan szószátyár, ugra-bugrakisfiú volt világ életében. Semmitsem használt nagyanyó intelme, anyuaggodalma, apu szigora. Még nagy-apó szótlan fejcsóválása sem. Kép-zeljétek!

Aztán egy borongós napon, ami-kor az ember legszívesebben az ágy-ban maradna, úgy vonszolta magátaz iskola felé, akárha téglával béleltékvolna égszínkék táskáját. Amely más-kor agyrázkódásról panaszkodott asok kiszámíthatatlan szökdécseléstől,kecskebukától. Most? Búsan csün-gött, mint egy lábon alvó elefántfió-ka ormánya.

De... a baj sosem jár egyedül. Azúton jókora száraz sárkupac ágasko-dott. A tegnap Fercsi bakancsávalkellett volna mérkőznie. De az islehet, egyszerűen átszöki. Most? Hát,kérem, szégyen ide, szégyen oda, azugróbajnokot éppen akkor látogattameg egy állkapocs-recsegtető, fületbetömő ásítás. A következő pillanat-ban már nehéz lett volna eldönteni,hol kezdődik Fercsi, és hol végződikaz égszínkék táska...

Megbotlott, na! Azt mondják, alónak négy lába van, mégis botlik.Hát Fercsi a kettővel. Megbotlott.Kinek mi köze hozzá?! Igen, de azegyensúlya éppen udvarolni volt aszomszéd megyében, így az örök-mozgó kislegény akkorát kalimpált,hogy... Belé is verte a buksiját vala-mibe, hogy...

Na, nem látott csillagokat. Semkicsi madárkák nem csicseregtek afeje körül. De látott egyebet! És amikkörülcsicseregték...

― Szia, Fercsi! – üdvözölte lelke-sen két valami. A fiúcska bambán álltvolna egyik lábáról a másikra, ha atanítója rákérdez, mik is azok valójá-ban.

– Szijjaaa... – bizonytalanodott el.Aztán eszébe jutott, hogy van neki

egy jóképű kerepelője is. – Ti kikvagytok?!

– Én Kucska – mutatkozott be azegyik.

– Én meg Matya – így a másik.– Na, furcsa nevetek van, hé! –

tért magához Fercsi. – De talál. Biza.Hát, furcsák voltak. Matya

első fele macskát formázott, a hátsószíntiszta kutya volt. Még a farkát iscsóválta. Kucska? Az eleje eb. Avége...

– Na, ezeket összekeverte valaki!– okoskodta ki magában Fercsi. Deaz arca még mozdulatlan, mertsosem lehet azt tudni.

Viszont nem volt idő a „Sokbeszéd szegénység!”-re. Jött a többi.Úgy szépen, rendre, párosával. Mintaz ikrek. Csak a hasonlóság... az vala-hogy...

– Az én nevem Ruba – hápogta-gágogta az egyik.

– Az enyém meg Lica! – gágogta-hápogta a társa.

– Kecsrány – hajtotta meg a tér-dét a másik csodabogár.

– Báke – biccentett a félig bárány,félig kecske szerzet.

– Csihén – jött a következő páros.– Tekó...– Megálljatoook! – ordította el

magát Fercsi, és nem nyúlt a leesettiskolatáska után. Fejét fogta, mintsoha, és sopánkodott, mint Juli nénia harmadik szomszédból. – Hovákerültem, te jó ég?!

– Kotyvalékországba! – kiáltottatorka szakadtából egy alig hallhatóhangocska. Fercsi abbahagyta azóbégatást. Jobban odanézett. – ÉnBoltű vagyok. – Felem bolha, felemtetű. A barátom Teha. Vele kotyvasz-tottak össze. Azóta sem tud beszélni.A lelki megrázkódtatástól...

– De hát ki?! – akarta tudni két-ségbeesetten Fercsi.

– Nem tudom... – hebegte Boltű.– De megkérdezhetjük Rilyát. Rilya!– És fölnézett a terebélyes szilvafára.

– Hívtál? – jelentkezett a féligrigó, félig gólya lény. – Ő Gógó –mutatta be mindjárt melléje leszállóelválaszthatatlan társát, Fercsi felé.

– Igen – mondta Boltű. – Ez ittFercsi.

– Tudjuk – kelepelte-fütyölteGógó.

– Hát azt tudjátok-e, mi történhe-tett velünk? Mert én nem tudom...

– Mi sem – fütyölte-kelepelteRilya, és Gógó is ingatta hozzá ahosszú csőrét, majd csapdosott párata féltenyérnyi szárnyaival.

– Hát ha ott keresitek az észt,ahol nincs! – méltatlankodott egylevélről valami.

– Ki mer belészólni a nagyok dol-gába?! – háborodott föl Temár.

– Én! Bonyó! A rettenetes! – hen-cegett a fele bogár, fele hernyóteremtmény. – Ő a barátom, Hergár.De csak én tudom. Én tudom!

– Hát akkor mondjad! – sürgettékvalamennyien.

– Akkor ide mind! És egy szót se!Csend lett. Bonyó körbepillantott,

és kivágta a nagy titkot.– A tavasszal, amikor még csak

bogár voltam – nézett végig szőrös,soklábú hátulján -, belérepültem egyvénasszony szemébe. De megjártam,azt a sárgarigóját neki! Nem a zseb-kendőjét kotorászta elő, mint mások.Hanem a varázspálcáját. És már megis nézhettem magam. Mert hogy sze-gény hernyó épp az arcába csapódóágon lakmározott.

Hát ahogy ott ámulok-bámulok,megjelenik az udvaron egy hosszú,csillagköpenyes alak, és amint meg-lát, a hasát fogja a kacagástól.

– Ez igen! Ki találta ki?!– Én! – dicsekedett bosszankod-

va a boszorkány. – Óriási! Hogy ez nekem nem

jutott eszembe! Micsoda móka!És kinyújtott, hosszú kezével már

el is kezdte a varázslást. A boszi, sipí-tozva, követte. Pár perc alatt fölboly-

A hõs fercsi

II. évfolyam, 11. szám, 2009. novemberGYERMEKSAROK20 /

dult a gazdasági udvar. Azóta párosá-val járunk-kelünk, de semmit semtehetünk.

– Nem a csodát! – tért magáhozFercsi.

– Tudnál valamit? – ámult a furatársaság.

– De tudok ám! – És a fiú magaköré intette a pórul járt népséget.Szája elé tartott keze mögül súgtanekik a megoldást.

Akkora megkönnyebbült zenebo-na keletkezett, hogy Fercsi eltorzultképpel szorította fülére a tenyerét.Erre elhallgattak.

– Munkára! – vezényelte a fiú, serre mind behúzódtak a csűrbe.

Egy kis gyakorlás után Kucskánaksikerült. Nem ugatott-nyávogott,csak... ugatott. Matya csak nyávogott.Pedig nehezére esett nagyon. Licagágogott, Ruba hápogott. Kecsránymekegett, Báke bégetett...

Hát egyszer csak nagy dörgés-vil-

lámlás, forgószél kerekedik, s már ottis a két dühös bajkeverő.

– Ez kinek a műve?! Csak telehettél! – sipította a boszorkány.

– Én?! Talán te! Te... – harsogta avarázsló. – Te boszor...!

– Te varázs...! – adta vissza aboszi, s a kinyújtott varázspálcaműködni is kezdett. De igen a kétkinyújtott kéz is!

Hát láss csodát! Egyszer csakösszekeveredtek. Egyiknek feleboszorkány lett, a másik varázsló. Atársa? Hát annak fele varázsló, amásik boszorkány volt abban aszempillantásban.

– Te! Te Varázskány! – sipítottaegyikük.

– Te! Te Boszorló! – ordította amásik.

De lett is hangzavar az udvaron. Sahogy ünnepelt az összekevert soka-ság, egyszer csak észreveszik, hogymár nem kell erőltetniük az egy han-

gon beszélést. Visszaváltozott min-denki azzá, ami eredetileg volt.Akkor tört ki aztán az öröm! Csíp-kedték, nyalták, simogatták, cirogat-ták Fercsit, hogy már sokallta.

– Megmentőnk! Jótevőnk! Tehős! – röpködött az elismerés alevegőben, és ettől vagy mitől, Fercsimagához tért.

– Fercsikém! – ütögette az arcát apadtársnője, aki ott lelte a porosúton. Térj már magadhoz! Elkésünk!Mi van veled?

– Majd elmondom – nyomta fejé-be Fercsi a sapkáját. – El én, Bözsike,de nem fogod elhinni...

Fölállt, vállára vetette a lerázintottégszínkék táskát, s mintha mi semtörtént volna, vidáman indult aziskola felé. De most nem rikkantott,nem szökdécselt. Kissé oldalazvaugyan, de szépen ment a kerekszemű Bözsi mellett, és lelkesenmagyarázott neki valamit...

Devecsery László

Jön a MikulásA Mikulás gyorsan eljőfeje felett nagy hófelhő.

Rénszarvasok húzzák szánját,hó csipkézi a bundáját.

Kövér puttony van a vállán,hópihe ül a szakállán.

Mikor hozzád megérkezik,cipőd sok-sok jóval telik.Hull a hó, nézd, odakint,

a Mikulás neked int.

Pataki Edit

Várunk Mikulás!Nézz csak ide, Mikulás!

Itt ez a sok óvodás, csupa jó gyereket látsz. Kinek járna itt virgács?

Itt mindenki szót fogad, nem bántja a másikat,nem húzgálja a haját,

nem duzzog, mert nem szidják,

nem veszekszik, nem verekszik, csúnyán sohase beszél,

nem száguld itt, mint a szél,

egyedül is megmosakszik, szólni se kell, fogat mos,

feleselni se szokott, ruháját is rendben tartja,

kiscipőjét megtisztítja,szobájában takarít,

teríteni is segít.

Itt ez a sok óvodás, csupa jó gyereket látsz. Kinek járna itt virgács?Jutalmat hozz, Mikulás!

II. évfolyam, 11. szám, 2009. november GYERMEKSAROK / 21

Vass Katalin, óvónõ, Farkaslaka

A műszeres nézettségi vizsgálatoktanulsága szerint négyéves kortólátlagosan csaknem négy órát ülünk atelevízió előtt. Minél több időt töl-tünk a képernyő előtt, annál keve-sebb időnk marad játékra, olvasásra,beszélgetésre, egymásra. A családoktöbbségében a papa-mama dolgozik,a gyerek napköziben van, öt óránálhamarabb nemigen találkoznakössze a családtagok.

A hazaérkezéstől egészen a lefek-vésig legfeljebb négy óra telik el, s ezidő alatt végig be van kapcsolva a tv.Az étkezések alatt is, esti mesehelyett is, a tv a legfőbb program.Ideje lenne már főzni, vasalni, takarí-tani, de a gyerek a sokadik mesét,toronyépítést, sétát kéri, vagy követe-li . Ugyan mit is tehetnénk ? Csak egymozdulat a megváltás, a távirányító-ért nyúlunk, és a szögletes bébi-csőszéletre is kel.

Tarka képek peregnek, és a gyer-mek tekintete a képernyőre tapad.Minden megoldódott? Vagy még-sem? Ha odalökjük a gyereket az „elektromos bébiszitter” elé abban areményben, hogy végre lesz egy kisnyugalmunk, tényleg nem is csalat-koztunk. A gyerek nem tud elszaba-dulni a kép, a mozgókép, a képernyővarázsától. Ott ül lenyűgözötten, ésha megfigyeljük, láthatjuk, hogy egy-re feszültebb lesz.

Egy idő után körmét is rághatja,vagy tépkedheti, haját csavargatja, deelszakadni nem tud, teljesen függet-lenül attól, hogy a képernyő mit köz-vetít számára. A különböző mozgó-képek azonban nem segítik hozzá azinformációk feldolgozásához, ellen-kezőleg feldolgozhatatlan informáci-ókkal halmozzák. A feszültségek, azindulatok, a vágyak felduzzadnak,

feldolgozhatatlanok maradnak, majdhirtelen agresszióban csattannak ki,esetleg letört tehetetlenség léphet fel,amíg oda nem ülhetnek újra az őketrabul ejtő képernyő elé. Ha azzalvigasztaljuk magunkat, hogy gyer-mekeink csak a „neki való” rajzfilme-ket nézik, akkor tudnunk kell, hogyaz általános agressziós szint éppen arajzfilmnézés közben növekszik alegnagyobb mértékben. Egyre töb-bet hallunk olyan gyerekekről, akiknem szeretnek mesét hallgatni nemis tudnak rá odafigyelni. Az ilyen ese-tekben, általában mindig felfedez-hető a napi rendszeres tévénézés.Aki ragaszkodik a televízió zsongókábulatához, az elfelejt „belső képe-ket készíteni” s így számára sem amese, sem a játék nem lesz vonzó ésérdekes, ami azt is jelenti, hogy nemtudja belső élményeit, állapotait fel-dolgozni, és egyre dekoncentráltabbállapotba kerül.

Nem túl szerencsés oldala a tévé-nézésnek az állandó ingerterhelés agyerekek számára. Képzeljük csak el,

hogy a folyamatos hang és fényinge-rekhez szokott gyerek hogyan fogjaunni az ovis foglalkozást, amikorsokkal kevesebb inger éri. A gyere-kek, amit látnak, azt akarják utánoz-ni, átélni, megérteni és megélni. Atévénézés a családoknak, gyermeke-inknek sokkal több kárt okozhat,mint amennyi hasznot.

Egy többrészes természetfilmmegtekintésénél, sokkal több inten-zívebb, élőbb tapasztalatot jelent egyvalódi kapcsolat a természettel. Bár aminket körülvevő világ a pótlékokraakar rászoktatni kezdetektől fogva ,az eredetit sosem pótolja semmilyenutánzat. Gyerekünk számára a legna-gyobb ajándék a figyelmünk és oda-figyelésünk, a valódi tapasztalataink-ba való elmerülés. A nap eltelhetmunkával, játékkal, énekkel, beszél-getésekkel, azzal, hogy figyeljünkegymásra és együtt legyünk. Ha még-is tévézünk, a kisgyermekekkelegyütt oda kell ülnünk a képernyőelé, hogy közben is, utána is beszélnitudjunk arról, amit láttak.

Árt-e a tévénézés a gyerekeknek?

II. évfolyam, 11. szám, 2009. novemberÉP TESTBEN...22 /

Dühroham és ellenséges hangulat azegészséges emberek szívének infark-tuskockázatát is fokozza, de a koszo-rúérbetegek szívének különösenrosszat tesz. Műszeres vizsgálatokbizonyították, hogy dühöngés soránaz életveszélyes szívritmuszavarokgyakorisága is növekszik – az errőlszóló tanulmányt az Amerikai Szív-gyógyászok Kollégiumának folyóira-ta közölte.

Aki a környezetéből folyamatosanfelé áradó kellemetlenségeket túlsá-gosan a szívére veszi, az a koszorúér-betegség szempontjából nagy kocká-zatú ember. Ezzel a kérdéssel a szív-gyógyászat régóta foglalkozik: évti-zedekkel ezelőtt leírtak olyan szemé-lyiségtípust, amelyikről azt gondol-ták, hogy szív- és érbetegség kifejlő-désére fokozottan veszélyeztetett.

Az „A-típusú" személyiségnek kétjellemzője van: az állandó időzavar,mert mindig többet vállal, mintamennyit képes ellátni, és a folyama-tos, minden és mindenki irányábaérzett, érvényesített ellenséges han-gulat. Későbbi vizsgálatok arra utal-tak, hogy ebből az igazán egészségte-len az ellenségeskedés.

A düh, a harag és az ellenségeske-dés szívhatásaival foglalkozó tanul-mányokat Yoichi Chida és AndrewSteptoe gyűjtötte össze. Összefogla-lójukba azokat a dolgozatokat vettékbe, melyek jól ellenőrizhető adatokatközöltek, megfelelő ideig követték avizsgált alanyok sorsát, és olyan pszi-chológiai vizsgálatokat végeztek,amelyekkel az érzelmi állapot jól jel-lemezhető.

A kutatók 21 olyan tanulmányttaláltak, amely megfelelt az előbbiszigorú feltételeknek, és egészségesemberek haraggal, ellenségeskedésselkapcsolatos adatait tartalmazta. Avizsgált személyek Ausztráliából,

Ázsiából, Európából és Amerikábólszármaztak. Ugyanígy, a világ legkü-lönbözőbb országaiban éltek akoszorúérbetegek is, akikkel 18másik dolgozat foglalkozott. Össze-sen csaknem 90 ezer személy értéke-lését végezték.

A düh, az ellenséges reagálás azegészséges felnőttek esetében 19 szá-zalékkal fokozta bizonyíthatómódon a szívroham és más, súlyosszívgyógyászati események előfordu-

lását. A koszorúér-betegségben szen-vedők szívrohamkockázatát az ilyenviharos, ellenséges állapotok 24 szá-zalékkal növelték.

Az egészséges férfiak szívének adüh, a gyűlölködés kifejezettebbenártott, mint a nőknek. Már kialakultkoszorúér- betegségben ezek atényezők a nők és a férfiak eseténhasonló mértékben érvényesültek.

(www.informed.hu)

A harag és ellenségeskedésárt a szívnek

II. évfolyam, 11. szám, 2009. november TARKABARKA – MAGAZIN / 23

1. Katona kollégák találkoznak apiacon.

– Mit árulsz, barátom?– Én ezt a madarat, ingyen neked

adom, csak szabaduljak meg tőle.– Hát mi a baj vele?– Az, hogy megtanítottam beszél-

ni. Sajnálom agyon ütni.A kolléga hazavitte, s otthon tudta

meg, hogy miért adott túl a madárona barátja. Ahogy egy szomszéd betet-te a lábát, a papagáj azzal köszöntöt-te, hogy „le a kommunistákkal!”.Egymásnak adták a kilincset a szom-szédok olyan jól szórakoztak. Egy-szer a milíciára hívatták az illetőt,hogy példásan megbüntessék. Ment-ségére eszébe jutott, hogy a papnakis van egy madara, s kölcsön kéritőle. A milícián felszólították, hogybeszéltesse a papagájt. Tagadta, hogya madár tud beszélni. Provokálnipróbálták a papagájt, s ismételtékhangosan a befújt szöveget: le akommunistákkal! A madár nem rea-gált, de amikor elhallgattak, akkorrögtön rávágta: Uram, hallgasd megkönyörgésüket!

*2. Két székely elment Botfaluba

dolgozni a cukorgyárba. Egy vasár-napi pihenőjükön bementek Brassó-ba szétnézni. Az egyik komának avécére kellett mennie. Megkérte a tár-sát, hogy várja meg kint, ne távolod-jon el, mert ő nem jártas Brassóban,és egyedül könnyen elbolondulna.Unalmában nézelődve meglátott egynagy szobrot. Kerülgette. A milíciamegfigyelés alatt tartotta a környéket,mert nem rég valaki egy kosár lótrá-gyát akasztott a szoboralak karjába.Rosszat sejtve, megkérdezte a szé-kelyt, hogy mit ólálkodik ott.

– Én nem leselkedek, csak azt sze-retném megtudni, hogy ki lehet ez ajó ügyes paraszt.

– Na vén lókötő, jöjjön csakvelem. Mindjárt megtudja! Hogymerészeli Sztálin elvtársat leparasz-tozni?- Azzal kísérte is az öreget azőrsre.

Közben a másik dolgát végezvejött, hogy keresse meg a komáját.Látja, hogy rendőri kíséret alatt áll.Oda megy, és kérdezi, mit vétett.

– Csak annyit, megkérdeztem,hogy ki ez a csizmás paraszt.

– Megmondtam, hogy várj meg.Úgy kell neked, minden szart nemkell észre venni!

– Jöjjön csak velünk , maga is,hogy lássa meg, ki a szar.

*3. Az egyik székely azzal bölcsel-

kedik (adja a jóltájékozottat) a korcs-mában, hogy holnaptól angol pénz-zel fizetnek. Ment a füles azonnal, smáris vitte a feketekocsi.

– Na, halljuk, mit mondott akorcsmában? – vették vallatóra.

– Hát, én mondhattam akármit.– Igaz, hogy angol pénzzel fizet-

nek holnap?– Igaz, biza.Megadják neki az első kenetet, s

ismét kérdezik:– Hol fizetnek angol pénzzel?– Angliában csak többet ne üsse-

nek.Ezután még puhítgatták, megen-

gedték, hogy a felesége meglátogas-sa. Megmondta, hogy az egyik tehe-net adják el, mert csak az áráért sza-badulhat ki.

A rokonok otthon kérdezték,hogy szenvedett-e sokat, verték-emeg.

– Engem nem, de annyit tudok,hogy, akit oda bevisznek, az onnanveretlen ki nem jön.

A felesége int neki, hogy hallgas-son, mert meg volt mondva, hogy…,ha nem hallgat…

Az apósa közbe szól:– Ha a másik tehenet is el kell

adnod, akkor mit fogsz be?– A számat, apám, a számat.

*4. Két kollektívszervező aktivista

érkezik a faluba. Terepszemlét tarta-nak.

Sok mindent meg lehet tudni egypohár bor mellett. Érdeklőnek, hogyhol lehetne jó bort inni. Kérdő útjátnem téveszti. Megtalálják a házat, denincs otthon a gazda.

– Na, legényke van-e jó borotok,eladó?

– Hogyne lenne az elvtársaknak.– Hozzál egy litert.A fiú kiszolgálja a vendégeket.

Azok megiszogatják, aztán fizetniakarnak, de a fiú nem veszi el a kínáltpénzt.

– Miért? Nem kell a pénzünk? –Rosszat sejtenek az elvtársak.

– Azért, mert édesapám aztmondta, hogy az aktatáskásoktól nevegyek el pénzt, de abból a korsóbóladjak bort nekik, amelyikbe az egérbelédöglött.

*5. A kulákot kihajtották vasárnap

szántani. Déli pihenőkor leült az eké-re. Kijött hozzá ellenőrzésre egy elv-társ. Megszólítja az öreget:

– Na, mit vet, tata?– Én aktatáskát és sétapálcát,

hogy legyen elég, jusson belőle min-den elvtársnak, hogy ne kelljen vasár-nap is szántanom.

Viccek és vicces történetek a letünt kommunistarendszerbõl

II. évfolyam, 11. szám, 2009. novemberTARKABARKA – MAGAZIN24 /

Gál Katalin

Hozzávalók: 1 bőrös füstölt csülök,1 kg krumpli, 2 nagy fej vöröshagy-ma, 3 dl tejföl, 3 gerezd fokhagyma,só, bors, kevés szalonna

A megtisztított csülköt kuktábatesszük, és öntünk alája 3 dl vizet. Akukta jelzésétől számított 30-40 per-cig főzzük. Közben a krumplit meg-hámozzuk, és nyersen, karikára vág-va egy tepsiben vagy hőálló tálbanszétterítjük. Megsózzuk, majd avöröshagymát rákarikázzuk, és meg-hintjük borssal ízlés szerint.

A megfőtt csülköt kicsontozzuk,majd felszeleteljük, és a szeleteketráhelyezzük a krumplira. A szalonnátis apró kockákra vágjuk, majd rászór-juk a csülökszeletekre.

A fokhagymát összezúzzuk, ésösszekeverjük a csülöklével, majdráöntjük a tetejére, ezután tejföllel ismeglocsoljuk, és alufóliával befedjük.A tepsit forró sütőbe tesszük, 30

percig sütjük, majd a fóliát levéve,pirosra pirítjuk.

Tálaláskor még adhatunk hozzátejföllel elkevert zúzott fokhagymát,

csalamádét vagy csípős paprikát,kinek- kinek ízlése szerint.

Jó étvágyat!

Tepsis csülök

„Járd ki lábam, járd ki most!”…A Kilyénfalvi Csipkebogyó Kulturális Egyesület és GyergyóújfaluÖnkormányzata néptánc oktatást szervez Kilyénfalván, a helyikultúrotthonban, minden korosztály számára.

Alsó korhatár: 5 év, felső korhatár nincs.

Szeretettel várunk mindenkit, aki néptáncot szeretne tanulni, és azokat is, akik tánctudásukat szeretnék gyarapítani!

Táncoktatók: Gáspár Judit és Szász Ferenc

Az oktatás költségeit a Csipkebogyó Kulturális Egyesületfedezi, így ez a résztvevők számára díjmentes!

Érdeklődni és jelentkezni a következő telefonszámokonlehet:0744880243 (ifj. Borka Béla), 0743395215 (Kovács Annamária)

Jelentkezési határidő: 2009. december 1.