1

TARTALOMJEGYZÉK

I. AZ SZMSZ CÉLJA 5 1. § A SZABÁLYZAT TARTALMA ÉS HATÁLYA 5

1/ 1. A szabályzat célja, tartalma 5 1/ 2. Az SZMSZ a jogszabályi alapja 5

1/ 3. A szabályzat hatálya 6

II.INTÉZMÉNYI JELLEMZŐK, DOKUMENTÁCIÓK 6 2. § JOGÁLLÁS, GAZDÁLKODÁS, SZAKFELADATOK 6 2/1. Intézményi adatok 2/2. Az intézmény jogállása, gazdálkodási módja 6 2/3. Intézményi feladatok 7 3. § SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMOK 7

3/1. Alapító okirat 7 3/2. Pedagógiai (nevelési) program 8 3/3. Minőségirányítási program 8

4. § SZERVEZÉSI DOKUMENTUMOK ÉS NYILVÁNOSSÁG 8 4/1. Intézményi munkaterv 8 4/2. Az ellátandó nevelési, oktatási feladatok felosztása 9 4/2/1. Órarend 9 4/2/2. Ügyeleti beosztás 9 4/3. A dokumentumok kötelező nyilvánossága 9

III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS VEZETÉS 10 5. § AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI 10

5/1. Szervezeti egységek és vezetői szintek 10 5/2. A feladatok elvégzéséhez szükséges munkakör 10 5/3. Szervezeti egységek kapcsolattartása 11

6. § AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE 12 6/1. A vezető személye 12 6 2. Intézményvezetői jogkör 12

7. § VEZETŐ HELYETTESEK, VEZETŐSÉG, NEVELŐK 13 7/1. A vezető helyettesek (igazgatóhelyettesek) személye 13 7/2. Vezető helyettesek jogköre és felelőssége 13 7/3. Vezetők kapcsolattartása ás helyettesítési rendje 13 7/4. Az intézmény vezetősége 14 7/5. A középiskolai nevelőtanár 14 7/6. A főiskolai mentortanár 15

IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 15

8. § A FELADATELLÁTÁS RENDJE 15 8/1. Az intézmény általános rendje, nyilvántartása 15 8/2. A tanév helyi rendje 16 8/3. A kötelező foglalkozások rendje 16 8/4. A foglalkozási szünetek rendje 17

9. § TANULÓI HÁZIREND ÉS HIÁNYZÁSOK 17 9/1. Házirend 17

2

9/2. Hiányzás indoklása és távolmaradási engedély 17 9/3. Igazolt és igazolatlan hiányzás 18

10.§ A DOLGOZÓK MUNKARENDJE 18 10/ 1. Vezetők munkarendje 18 10/ 2. Alkalmazottak általános munkarendje 18 10/ 3. Pedagógusok munkarendje 19 10/ 4. Pedagógusok ügyeleti rendszere 19 10/ 5. A többi alkalmazott munkarendje 19 10/ 6. Dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei 20 10/7. Intézményi kedvezmények 20 10/8. Szabadságok kiadása 20

V. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATAIK 21

11.§ ALKALMAZOTTI JOGOK ÉS KAPCSOLATTARTÁSI REND 21 11/ 1. Közalkalmazotti jogok 21 11/2. Társadalmi, érdekképviseleti szervezetek 21 11/ 3. A kapcsolattartás formái 21

12. § NEVELŐTESTÜLETI FELADATOK ÉS JOGOK 22 12/1. A nevelőtestület 22 12/2. Nevelőtestületi feladatok 23 12/3. Nevelőtestületi értekezletek, határozatok 23 12/ 4. Nevelőtestületi jogok átruházása 24

13. § MUNKAKÖZÖSSÉGEK 24 13/ 1. Munkaközösségi célok és feladatok 24 13/ 2. Az intézmény munkaközösségei 25 13/ 3. Munkaközösség vezetői feladatok és jogok 25

14. § NEVELŐTESTÜLETI BIZOTTSÁGOK 25 14/ 1. A bizottsági munkavégzés előnyei 25

15. § KÜLSŐ INTÉZMÉNYI KAPCSOLATOK 26 15/ 1. Külső kapcsolatok célja és módjai 26 15/ 2. Rendszeres külső kapcsolatok 26

VI. TANULÓK ÉS KÖZÖSSÉGEIK, KAPCSOLATAIK 27

16. § TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK 27 16/ 1. Kollégiumi jogviszony létesítése és feltételei 27 16/ 2. A kollégiumi felvételi kérelmek elbírálásának elvei 27

16/ 3. A kollégiumi tagság megszűnik 28 16/ 4. Tanulói jogok 28

16/ 5.. Tanulói kötelességek 29 17. § DIÁKKÖZÖSSÉGEK ÉS DIÁKKÖZGYŰLÉS 29

17/ 1. Kollégiumi tanulócsoportok 29 17/ 2. Diákkörök (érdeklődési-, önképzőkörök) 31

18. § DÖK/KIB MŰKÖDÉSE 31 18/ 1. A DÖK/KIB szervezete és működési feltételei 31 18/ 2. Diákönkormányzat/ KIB jogok 33 18/ 3. A diákönkormányzat kapcsolattartási rendje 33

19. § TANULÓK JUTALMAZÁSI ÉS ELMARASZTALÁSI RENDJE 33

19/ 1. A dicséret és a jutalmazás elvei 33

3

19/ 2. Fegyelmezés elvei 33 19/ 3. A jutalmazás és elmarasztalás formái 34 19/ 4. A tanuló kártérítési felelőssége 35 VII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE 35

20. § ELLENŐRZÉSI CÉLOK, TERÜLETEK, ÉRTÉKELÉS 35 20/ 1. Belső ellenőrzési célok és típusok 35 20/ 2. A pedagógiai ellenőrzés területei 36 20/ 3. AZ ellenőrzést követő intézkedések 36

21. § VEZETŐI ÉS HATÁSKÖRI ELLENŐRZÉS 37 21/ 1. Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége 37 21/ 2. Vezető helyettese hatáskör ellenőrzésre 37 21/ 3. Az igazgatóhelyettes ellenőrző munkája 37 21/ 4. A munkaközösség vezető ellenőrző feladatai 38

VIII. SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG 38

22.§ SZÜLŐI JOGOK, KÖTELESSÉGEK, ÉS A TÁJÉKOZTATÁS RENDJE 38 22/ 1. Szülői (gondviselői) jogok 38

22/ 2. Szülők kötelességei 39 22/ 3. Szülők szóbeli tájékoztatása 39 22/ 4. Szülők írásbeli tájékoztatása 40

23. § SZÜLŐI SZERVEZET ÉS A KAPCSOLATTARTÁS 40 23/ 1. Intézményi szülői szervezet: a szülői munkaközösség 40 23/ 2. A szülői munkaközösség jogköre 40 23/ 3. Kapcsolattartás a Szülői Munkaközösséggel 40

IX. A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK RENDJE 40

24 .§ TANULÓKKAL VALÓ TÖRŐDÉST BIZTOSÍTÓ FOGLALKOZÁSOK 40

24/ 1. Csoportfoglalkozások keretében 40 24/ 2. A személyes törődést biztosító foglalkozások keretében 41

25.§ A SZABADIDŐ HASZNOS ELTÖLTÉSÉT SZOLGÁLÓ FOGLALKOZÁSOK 41

26.§. HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK 41 27.§. TANULMÁNYI MUNKA 42 28. § ALKALOMSZERŰ FOGLALKOZÁSOK 43

28/ 1. Versenyek és bajnokságok 43 28/ 2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások 44 28/ 3. Külföldi utalások rendszabályai 44

X. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 44

29. § AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET RENDJE 44 29/ 1. Egészségügyi prevenció 44

30. § IFJÚSÁGVÉDELEM 45 XI. LÉTESÍTMÉNY HASZNÁLATI REND 46

31. § INTÉZMÉNYI VÉDŐ ELŐÍRÁSOK 46 31/ 1. Az épületek rendje 46

4

31/ 2. Biztonsági rendszabályok 46 31/ 3. Munkavédelem, tűzvédelem bombariadó 46

32. §. A LÁTOGATÁS RENDJE 47 32/ 1. Védő előírások 48

33. § HELYISÉGEK használati rendje 48 33/ 1. Alkalmazottak és tanulók helyiséghasználata 48 33/ 2. Berendelések és felszerelések használata 48

33/ 3 . Kiegészítő tevékenység 48 33/ 4. Karbantartás és kártérítés 49

34. § KÖNYVTÁRHASZNÁLATI REND 49 34/ 1. A könyvtár és célja 49 34/ 2. Könyvtár használati előírások 49

XII. DÍJFIZETÉSEK 50

35. § A KOLLÉGIUMI TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI, TÁMOGATÁSOK 50

35/ 1. Térítési díjak fizetése 50 35/ 2. Kollégiumi díj fizetése és a visszatérítés 50 35/ 3. Alapítványi támogatás 50 XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 51

I. A Szervezeti és működési szabályzat módosítása és mellékletei 51

5

I. AZ SZMSZ CÉLJA

1.§ A szabályzat tartalma és hatálya

1/ 1. A szabályzat célja, tartalma

A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, az alkalmazottakra vonatkozó szabályokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Az SZMSZ biztosítja: • .a szervezeti felépítettség kialakítását • .a működés közben megvalósítandó rendezettséget • .az a1ka1mazottak számára követendő magatartási szabályokat.

Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza: • .az intézmény szervezeti felépítését és vezetését • .a benntartózkodás és a működés belső rendjét • .a középiskolai tanulók, főiskolai hallgatók és az a1ka1mazottak munkarendjét • .a nevelőtestület feladatkörét és munkarendjét • .a pedagógiai munka ellenőrzési rendjét • .a szülők tájékoztatásának szabályait, a kapcsolattartás rendjét • .az intézményi közösségek jellemzőit, a kapcsolatok formáit • .a hagyományok és az ünnepségek rendjét • .az egészségügyi ellátás megvalósítását • .a balesetmegelőző, védő és óvó rendszabályokat • .a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat

1/ 2. Az SZMSZ jogszabályi alapja:

1992. évi XXII. törvény: A munka törvénykönyve 1992. évi XXXIII. törvény: A köza1ka1mazottak jogállásáról (KJT.) 1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásró1 138/1992. évi (X. 8.) Kormány rendelet: A KJT. Végrehajtásáról a közoktatási intézményekben. 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről 217/1998. évi (XII. 30.) Kormány rendelet: Az államháztartás működési rendjéről 280/2001. (XII. 26.) Kormány rendelet.: Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet módosításáró1 3/2002. (II. 15.) OM rendelet: A közoktatás minőségbiztosításról és minőségfejlesztésről

46/2001 OM rendelet A kollégiumi nevelés országos alapprogramja

1/ 3. A szabályzat hatálya

Az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára, és a szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ -t az intézményvezető terjeszti elő, és a nevelőtestület fogadja el, - a Szülői Munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértési joginak gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szó1. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.

II. INTEZMÉNYI JELLEMZŐK, DOKUMENTÁCIÓ

2. § Jogállás, gazdálkodás, szakfeladatok

2/1. Intézményi adatok

Név: Siófok.Város..Kollégiuma Web oldal: www.siofokvaroskollegiuma.sulinet.hu Cím(székhely): 8600..Siófok,.Szépvölgyi.út..2. Székhely telefon/fax száma: 06-84-310-956 Telephely: Siófok, Petőfi sétány 1. Telephely telefonszáma: 06-84-312-244; fax:06-84-510-422 Típus: Kollégium OM azonosító: 039.388 Összes férőhely száma: : 220 fő Közalkalmazottak összes létszáma:. 29.fő Pedagógus létszám: 11 fő

2/2. Az intézmény jogállása, gazdálkodási módja

Közoktatási intézményünk szakmailag önálló jogi személy, gazdaságilag részben önálló. Alapító: Siófok Város Önkormányzata Fenntartó: Siófok Város Önkormányzata Címe:. 8600.Siófok, Fő tér 1. Felügyeleti szerv: Siófok Város Önkormányzata Címe:. 8600.Siófok, Fő tér 1. Gazdálkodási módja: Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. A jóváhagyott éves költségvetés irányozza elő az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket.

6

7

2/ 3. Intézményi feladatok: Alapfeladatok:

- Megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek – a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéseként – lakóhelyükön nincs erre lehetőségük, akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.

- A középiskolai tanulók humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése.

- Sportolási, művelődési és önképzési lehetőségeinek biztosítása a kollégium lakói számára.

- A tanulók öntevékenységének, együttműködési készségének, önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése.

- Pályaválasztáshoz, a tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése.

- Kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolával Egyéb feladatok:

- A főiskolai hallgatóknak lehetőséget biztosít a szabad tanuláshoz, szabadidejük tartalmas, hasznos eltöltéséhez, a művelődéshez és az önképzéshez. Biztosítja a pihenést.

- Szerepvállalás a főiskolai hallgatók értelmiségi pályára való felkészítésben, azáltal, hogy bővíti a szakmai ismereteiket, a hivatásra való felkészülés lehetőségeit, diákkörök működtetésével.

- Figyelmet fordít a kiemelkedő képességű hallgatókra, egyúttal segíti az erre érdemes hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalokat.

- Irányítási rendszerével önállóságra, konfliktus és problémamegoldásra, demokratizmusra nevel.

- Részt vesz az országos felsőoktatási kollégiumi mozgalomban, kapcsolatot tart más kollégiumokkal.

Kiegészítő tevékenység

- Elsősorban tanítási szünetekben (esetleg hétvégeken) a kollégium szálláshelyeinek, termeinek hasznosítása. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. A gazdálkodás segítését célzó kiegészítő tevékenység szabályzata az SzMSz mellékletét képezi.

3. § Szakmai alapdokumentumok

3/ 1. Alapító okirat Az intézmény jogszerű működését a 204/ 2003./XII.09.számú határozat, alapító okirat, és a nyilvántartásba vétel biztosítja. Az alapító okirat tartalma:

• az alapító, a fenntartó neve és címe (székhelye) • az intézmény neve, címe (székhelye), tagintézménye, telephelyei, típusa alaptevékenysége,

feladatai, vagyona, rendelkezési joga, gazdálkodási jogosítványa • a maximális gyermek létszám

3/ 2. Pedagógiai (nevelési) program Az intézmény szakmai működését, feladatait a pedagógiai program határozza meg, melynek tartalma:

• a nevelés és az oktatás alapelvei, célja, feladatai • a pedagógiai munka eljárásai, eszközei és felszerelései • személyiség- és a közösségfejlesztés feladatai • a szülők és a pedagógusok együttműködésének formái • a tehetségfejlesztő és a felzárkóztató pedagógiai tevékenység • a gyermek- és ifjúságvédelmi, és a szociális feladatok • a munka ellenőrzési, értékelési, minőségfejlesztési rendszere • környezeti- és az egészségnevelési program

3/ 3. Minőségirányítási program A pedagógiai program végrehajtása a minőségirányítási program megvalósításával biztosított. Ennek keretében az intézmény minőségfejlesztési rendszert valósít meg:

• az oktatási és a nevelőmunka mérhetően eredményes ellátására • pedagógiai hatékonyság vizsgálatára • a folyamatos fejlődés garantálása

A minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti, majd az alkalmazotti közösség elfogadja. Szülői munkaközösség és a Diákönkormányzat véleményezése után a fenntartó hagyja jóvá a dokumentumot. A minőségfejlesztési munkaterv - összhangban az intézményi munkatervvel – tartalma:

• a minőségfejlesztési folyamat szakaszai • az elvégzendő feladatok • az időbeni ütemezés • a végrehajtásért felelős személyek nevei

4. § Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság

4/ 1. Intézményi munkaterv Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével. A munkaterv tartalma:

• a konkrét feladatok, tevékenységek megnevezése • a kitűzött időpontok és határidők dátuma • a munkatevékenységet ellátó felelősök szerinti felsorolása

8

9

4/ 2. Az ellátandó nevelési, oktatási feladatok felosztása A feladatfelosztást a pedagógiai irányításért felelős igazgató tanévként készít el. A feladatfelosztást a nevelőtestület véleményezi. Tartalmazza:

• A tanulócsoportokat • Az óraterv alapján tartandó kötelező és választható foglalkozásokat • Az egyéni és csoportos gondozási feladatokat • Ügyeleti, szervezési és vállalt funkciók szerinti feladatokat • Az alkalmazott pedagógusok név szerinti feladatait: a megtartandó tanórákat,

foglalkozásokat • Mindezek intézményi szintű összesítését.

A feladatfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógia tevékenységének időráfordítását, sőt a gazdasági pénzügyi konzekvenciát is. 4/ 2/ 1. Órarend A feladatfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik Heti órarend, írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen kötelező és választható foglalkozáson kell részt venni. Órarend készítés szempontjai:

• az egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése • a tanulók napi változatos foglalkozásainak összeállítása • a pedagógusok beoszthatósága

4/ 2/ 2. Ügyeleti beosztás A pedagógusi ügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A fejlődő diákok életkorukból adódóan korlátozottan cselekvőképesek, csökkent belátásúak. A közoktatási törvény kiemelt felelősséget hárít az intézményekre az egészségvédelem és baleset elhárítás terén. Az ügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelős a rábízott fiatalokért. Az ügyeleti beosztás munkarendhez igazodó dokumentum, amely a teljes nyilvántartási időtartamban név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat. A beosztás azonos időtartamban épületenként egy pedagógust nevez meg, az ügyeletes pedagógust, és távollétére a helyettesítő ügyeletest. A törvényesség biztosítására a fenntartó ellenőrzi az intézmény gyermek és tanulóbaleset megelőző tevékenységét. 4/ 3. A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi pedagógiai programról, rendezvényekről, rendszabályokról. A dokumentáció hivatalos tárolási helyei: - az intézményi könyvtár, és a kijelölt vezető helyettesi iroda.

10

Ezekben a helyiségekben a következő dokumentumokból kell tartani 1-1 hitelesített példányban • Pedagógiai Program • SZMSZ • Belső szabályzatok • Házirend • Minőségirányítási Program • Éves munkaterv • Pedagógus ügyeleti és munkabeosztás (havi lebontásban)

A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatók legyenek!

III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS VEZETÉS

5.§ Az intézmény szervezeti egységei

5/ 1.Szervezeti egységek és vezetői szintek A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásának alapelve, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A racionális és gazdaságos működtetés, a helyi adottságok, és az igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti formát. Intézményünk szervezeti egységei és az egységek felelős vezetői: 1. számú egység: Székhely, Szépvölgyi út 2. Elsősorban középiskolások elhelyezésére vezetője: a mindenkori vezető helyettes 2. számú egység: Telephely, Petőfi sétány 1. Elsősorban főiskolások elhelyezésére vezetője: a mindenkori vezető helyettes 1/1. számú egység: Középiskolai munkaközösség vezetője: a mindenkori munkaközösség vezető 2/1 számú egység: Főiskolai munkaközösség vezetője: a mindenkori munkaközösség vezető 1/2. számú egység: Szépvölgyi úti gondnokság vezetője: a mindenkori gondnok 2/2 számú egység: Petőfi sétány gondnokság vezetője: a mindenkori gondnok 3. számú egység: Petőfi sétány 1. Intézményi működtetés vezetője: a mindenkori gazdasági ügyintéző 5/ 2. A feladatok elvégzéséhez szükséges munkakörök: Kollégiumigazgató 1 fő Igazgatóhelyettes 2 fő Nevelőtanár 8 fő Gazdasági ügyintéző 1 fő Gondnok 2 fő

Takarító 8 fő Főportás 1 fő Portás 3 fő Karbantartó 2 fő Betegápoló 1 fő Összesen 29 fő Az intézmény szervezeti vázrajza: A szervezeti vázrajz bemutatja a szervezeti egységek egymásközti alá és mellérendelő helyzetét és szerepét, valamint a vezetői szintek függelmi viszonyait.

igazgató

11

igazgató helyettes igazgató helyettes (székhely) (telephely)

gondnok munkaközösség ápoló gazdasági munkaközösség gondnok vezető (középiskolai) ügyintéző vezető (főiskolai) technikai személyzet nevelőtanárok nevelőtanárok technikai személyzet

Az intézményben pedagógusokkal ellátandó feladatok funkciók szerint:

- Intézményvezető 1 fő - Intézményvezető helyettes 2 fő - Munkaközösség vezető 2 fő - Minőségépítő kör vezető 2 fő - Ifjúságvédelem 2 fő - Munkavédelem és tűzvédelem 2 fő - Szabadidő-szervező 0,5 fő - Könyvtáros 0,5 fő - Hallgatói önkormányzatot segítő pedagógus 1 fő - Diákönkormányzatot segítő pedagógus 1 fő

5/ 3. Szervezeti egységek kapcsolattartása Az alkalmazottaknak, szervezeti egységeknek úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy a feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes, valamint összehangolt legyen.

12

6.§ Az intézmény vezetője 6/ 1. A vezető személye Az intézményvezető a közoktatási törvény feltételeinek megfelelő személy, kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelményei:

• az intézményhez szükséges felsőfokú végzettség és szakképzettség • pedagógus szakvizsga • pedagógus munkakörben határozatlan idejű alkalmazás • a szükséges szakmai gyakorlat.

Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg az irányító feladatok ellátásával, döntése előtt beszerzi az alkalmazotti közösség, a szülői szervezet, a diákönkormányzat véleményét. 6/ 2. Intézményvezetői jogkör Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény és a fenntartó határozza meg. Kiemelt feladati és hatásköre:

- A nevelőmunka irányítása, ellenőrzése és értékelése - A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntés előkészítése, végrehajtásuk szakszerű

megszervezése, ellenőrzése és értékelése - A nevelési – oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek

biztosítása - a fenntartó által a rendelkezésre bocsátott költségvetés alapján takarékossági szempontok figyelembe vételével.

- A dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos minden olyan ügy, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

- Együttműködés a szülői és diákszervezetekkel. - A főiskola és középiskolák céljaival összhangban koordinálja a kollégiumi munkát,

tanácsaival segíti a KIB és a DÖK munkáját. - Fegyelmi eljárást kezdeményez a közegészségügyi, tűzrendészeti, munka-és

balesetvédelmi, az SZMSZ, a házirend és egyéb szabályzatok, előírások megszegőivel szemben.

- A munkáltatói, valamint korlátozott kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása - A közoktatási intézmény képviselete - A gyermek -, és ifjúságvédelmi munka, a gyermekbalesetekkel kapcsolatos ügyek

irányítása. - Rendkívüli szünetet rendelhet el, ha időjárási akadály, járvány vagy természeti katasztrófa

miatt az intézmény üzemeltetése lehetetlenné válik. Ilyen esetekben a fenntartóval kell egyeztetnie.

- Az intézményt irányító belső szabályzatok vezetői utasításként való kiadása, a hatályosságról történő gondoskodás

- Együttműködés a szülői szervezetekkel, a diákokkal, az érdekképviseletekkel - A nemzeti és intézményi ünnepélyek méltó szervezése - Döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe

Az intézményvezető kizárólagos hatáskörében nem helyettesíthető feladatok:

13

- A kollégiummal kapcsolatos munkáltatói jogok (alkalmazás, munkaviszony megszüntetése, kártérítés fegyelmi eljárások) gyakorlásánál,

- A kollégium helyiségeinek időszakos, vagy esetenkénti használatba adásában - A nevelők és egyéb dolgozók jutalmazásában, kitüntetésre történő felterjesztésében, illetve,

fegyelmi felelősségre vonásban - A kollégiumi tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével összefüggő elsőfokú

Intézkedéseknél. - A nevelők munkabeosztásának kialakítása terén. - A kollégium tanulóinak jutalmazási, fegyelmi és kártérítési ügyekben. - Utalványozási jogkör

7.§ Vezető helyettesek, vezetőség, nevelők 7/ 1. A vezető helyettesek (igazgatóhelyettesek) személye Az intézményvezető feladatait, a vezető helyettesek közreműködésével látja el. A vezető helyettesi megbízást az intézményvezető adja – a nevelőtestületi véleményezés megtartásával -, a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás a visszavonásig érvényes. A vezető helyettes felsőfokú végzettséggel és szakképesítéssel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben végzett gyakorlattal rendelkező személy, aki közvetlenül irányítja a beosztottak munkáját. 7/ 2. Vezető helyettesek jogköre és felelőssége A vezető helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján és az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. (Munkaköri leírásuk az SZMSZ mellékletében található). A vezető helyettesek hatásköre és felelőssége kiterjed teljes feladatkörükre, és tevékenységükre. Tevékenységükben személyes felelősséggel tartoznak az intézmény vezetőjének. Beszámolási kötelezettségük az intézmény egész működésére és minden alkalmazott munkájára vonatkozik. Ellenőrzéseik tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az intézmény érdemi problémáit jelzik az intézményvezetőjének, konkrét megoldási javaslatokat tesznek. A kollégium vezetői önállóan, személyes felelősséggel végzik munkájukat. Döntésük előtt szükség szerint konzultálnak egymással. A megtett intézkedésekről és a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. 7/ 3. Vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje Az intézményvezető és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos: a szükségleteknek és a konkrét feladatoknak megfelelő rendszerességű. Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén helyettesei képviselik, helyettesítik. Az igazgatóhelyettes felelős a kollégium működéséért. Ha az igazgatóhelyettes akadályoztatott, vagy már nem tartózkodik az intézményben az ügyeletes nevelő a teljes jogkörű felelős (az ügyeletes neve a portán és az első emeleten elhelyezett táblán megtalálható). Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlása külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást.

14

A vezető helyettesek helyettesítése: A vezető helyetteseket akadályoztatásuk (betegség, hivatalos távollét) esetén a munkaközösség vezetők teljes felelősséggel helyettesítik. A kollégium rendjéért, az ott folyó munka fegyelméért (takarítók, karbantartó, portás) a gondnok felel. Beszámolási kötelezettsége van az igazgatóhelyettes felé. A gazdasági ügyek gördülékenységéért, a költségvetés lebontásáért és az intézmény szabályzataiért a gazdasági ügyintéző felel. Külső intézkedés szükségessége esetén kötelesek kapcsolatot létesíteni a kollégium vezetőjével vagy az adott telephelyen dolgozó helyettesével. 7/ 4. Az intézmény vezetősége Az intézményvezetés tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, közalkalmazotti tanács elnöke, valamint a munkaközösség vezetők. Az intézményi döntések során be kell vonni a döntés előkészítésébe a DÖK és a KIB képviselőjét és a középiskolások szülői szervezetét (SZMK), valamint a minőségépítő körök vezetőit. A vezetőség irányítja, tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli a szervezeti egységek munkáját. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezletet tart, amelyről szükség szerint emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezleten a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség a beszámolók, ellenőrzések tapasztalatai alapján, félévenként beszámolót tart a nevelőtestületi értekezleten. 7/ 5. A középiskolai nevelőtanár A tanulócsoportok vezetését főállású nevelőtanárok látják el. Munkaidejük az alábbi fő feladatokat foglalja magában (részletesen megtalálható munkaköri leírásukban):

- Csoportvezetői feladatok ellátása - Tanulószobai foglalkozások megtervezése és megtartása (csak középiskolásoknak) - Korrepetálások, felzárkóztatás - Tanulószobán kívüli foglalkozások tervezése, szervezése, megtartása - Adminisztrációs feladatok - Kapcsolattartás a szülőkkel és az iskolákkal - Figyelemmel kíséri a tanulók magatartását, tanulmányi munkáját, megköveteli környezetük

rendjét, tisztaságát - Ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek (szobák, fürdők, WC-ék, klub, kondi terem

stb.) rendeltetésszerű használatát - Beosztás szerint ellátja ügyeletét - Részt vesz a kollégiumi rendezvényeken (munkaidőn túl is) - Minden rendkívüli eseményt rögzít a kollégiumi eseménynaplóba, teljes felelősséggel

intézkedik, az intézkedést is beírja a naplóba és tájékoztatja az intézmény vezetőjét és helyettesét.

15

7/ 6. A főiskolai mentortanár A főiskolások életének segítői a főállású mentortanárok. Munkaidejük az alábbi fő feladatokat foglalja magában (részletesen megtalálható munkaköri leírásukban):

- A kollégium céljainak megvalósítását segítik - Tevékenységüket az igazgató és helyettesei irányítják - Munkájukat az SZMSZ-szel, a házirenddel és a belső szabályzatokkal összhangban végzik - Szakmai és közéleti tapasztalataikkal segítik a KIB munkáját és a kollégium öntevékeny

csoportjainak működését - Figyelemmel kísérik a saját csoportjukba tartozó hallgatók magatartását, anyagi és erkölcsi

felelősségüket. A szabályok be nem tartása esetén fegyelmi eljárást kezdeményeznek. - Segítséget nyújtanak a kollégistáknak, tanulmányi, szakmai illetve személyes problémáik

megoldásában - Rendszeres kapcsolatot tartanak a hallgatókkal, és ezen keresztül felügyelik a házirend, a

belső szabályzatok és a kollégiumi együttélés normáinak megtartását - Közreműködnek a rendezvények előkészítésében és lebonyolításában. - A KIB munkájában tanácskozói joggal vesznek részt a pedagógusok, határozathozatalnál

kollektíven dönt a KT. - Ügyeletet lát el, azonnali ügyekben intézkedik.

IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

8.§ A feladatellátás rendje 8/ 1. Az intézmény általános rendje, nyilvántartása Az épületen folyamatosan látható a magyar zászló. Állapotát a gondnok kíséri figyelemmel. A főbejáratnál névtáblát, a közösségi helyiségekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Ünnepeken az épület lobogózása a gondnok feladata. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles:

• védeni a közösségi tulajdont • megőrizni a kollégium rendjét és tisztaságát • takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal • eljárni tűz- és balesetvédelmi előírások szerint • betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat • rendeltetésszerűen használni az eszközöket, berendezéseket

A kollégium folyamatosan működik, fogadja a középiskolás és főiskolás tanulókat. A Petőfi sétányon lévő épület a főiskolások számára pihenőnapokon (indokolt esetben munkaszüneti napokon) is nyitva tart. A Petőfi sétányon lévő épület szeptember 1-jétől június 25-ig áll a főiskolások rendelkezésére. A Szépvölgyi úti épület működési rendje igazodik a középiskolai tanrendhez, hétvégeken és iskolai szünetekben zárva tart. A tanulók az iskolai évkezdést megelőző napon költöznek be a kollégiumba és a szorgalmi idő utolsó napját követő napon 16 óráig költöznek ki. A főiskolások a Petőfi sétányon lévő épületben kaphatnak hétvégeken és vizsgaidőszakban szállást. A vizsgaidőszak utolsó napját követő napon el kell hagyniuk a kollégiumokat. Középiskolás tanuló hétvégén nem tartózkodhat a Szépvölgyi úti intézményben, a közoktatási törvény értelmében a Petőfi sétányon tudjuk a hétvégi elszállásolást biztosítani.

16

A tanulók éjszakai felügyelete tanári készenléti ügyelet, illetve éjszakai portaszolgálat megszervezésével történik, mindkét épületben.

Az intézmény középiskolásai számára a benntartózkodási idő alatt, csak a portán felmutatott és leadott írásos kimenő engedéllyel hagyható el. A tanulónak a kimenő kártyát nevelő tanárától kell elkérnie és a beérkezéskor személyesen neki kell leadnia. 8/ 2. A tanév helyi rendje Középiskolások elhelyezése (Szépvölgyi út 2.): A tanév szeptember 1-jét megelőző naptól (beköltözés) a következő év augusztus 31-ig tart, a szorgalmi idő június 15-ig tart. Az általános rendről a miniszter tanévenként rendelkezik. Főiskolások elhelyezése (Petőfi sétány 1.): A tanév szeptember 1-jét megelőző naptól (beköltözés) a következő év június 25-ig tart. Július 1-jén az épületet fenntartói utasításra át kell adnunk nyári üzemeltetésre vállalkozónak. Augusztus 31-én vesszük vissza kollégiumi használatra. A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, így meghatározásra kerül:

• a nevelőtestületi értekezletek időpontja • a rendezvények és ünnepségek módja és időpontja • a kötelező és választott foglalkozások, szakkörök időpontjai • a tanítási szünetek időpontja, a rendelet kereteihez, illetve a partnerintézmények

működési rendjéhez igazodva • a bemutató órák és foglalkozások rendje • a nyílt napok megtartásának rendje és ideje • a felvételi eljárás rendje • a beiratkozás, beköltözés rendje

A munkaterv heti, havi feladatsorát, programjait, felelőseit az aktuális megbeszélésen kell pontosítani. A tanév helyi rendjét a munka és balesetvédelmi oktatással a csoportvezető az első tanítási héten ismerteti a diákokkal. A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor. 8/ 3. A kötelező foglalkozások rendje A középiskolai tanulók a tanév első hetén írásban jelentkeznek a törvény szerint előírt foglalkozásokra. A szilenciumok szeptember 1-jén kezdődnek, a kötelező és választható foglalkozások szeptember 15-én, illetve az azt követő munkanapon kezdődnek. Az intézményben a pedagógiai foglalkozások:

• az óratervnek és feladatfelosztásnak megfelelően • az órarend alapján, kijelölt pedagógusok vezetésével

történnek. A kötelező foglalkozás 15 órakor kezdődik Az első szilencium 16 órakor, a második 17 órakor kezdődik. A tanórákat 18 óráig be kell fejezni. Az igazgató szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. Az órák időtartama: 45 perc. A foglalkozások látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. Az órák kezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek. Az órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

17

8/ 4. A foglalkozási szünetek rendje A szilenciumi, foglalkozási szünetek időtartama 15 perc. A szünetek ideje nem rövidíthető. Minden szünetben szellőztetni kell a tantermeket teljes légcserével!

9. § Tanulói házirend és hiányzások 9/ 1. Házirend Az intézményi élet részletes szabályozását, a tanulók munkarendjét, az SZMSZ mellékletében található házirend határozza meg. A házirend betartása – a pedagógiai program megvalósítása érdekében – minden tanuló számára kötelező. A házirend megállapítja:

• a tanulói munkarendet • a tanulóktól elvárt mindenkori viselkedését, a szervezett rendezvényeken • a tanulói jogokat, és gyakorlási módjukat • a kötelezettségeket, és ezek végrehajtási módját • a kötelező és azon kívüli foglalkozások rendjét • a távolmaradások igazolásának módját • a jutalmazások és fegyelmezések szabályait • az intézményi megbízatást teljesítő felelősök feladatait • a helyiségek és az intézményi területek használati rendjét • az intézményben szükségtelen dolgok bevitelének tiltását, vagy a feltételhez kötését • a kártérítések rendezésének módját

A házirendet az intézményvezető készíti el, és a nevelőtestület elfogadása után a fenntartó hagyja jóvá. Az elfogadáskor, illetve módosításkor a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A szülői szervezet joggyakorlása szempontjából a tanulók (gyermekek) nagyobb csoportja a foglalkozási csoport. 9/ 2. Hiányzás indoklása és távolmaradási engedély A tanuló köteles részt venni a kötelező és választott t foglalkozásokon és az intézmény hivatalos rendezvényein. Beteg tanuló hiányzásáról a gyógyulás után orvosi igazolást kell hozni. Jelentős családi esemény miatti hiányzásról a szülő indoklást írhat a tájékoztató füzetbe. A szülőnek az előre tudott családi esemény miatt, előzetes távolmaradási kérelmet kell írnia. Hiányzásról beszélünk, ha a tanuló:

- nem érkezik a házirendben meghatározott időre a kollégiumba (az iskolai oktatás után) - engedély nélkül hagyja el a kollégiumot - a kollégista nem tér vissza a megadott időre a kimenőjéről - nem vesz részt a kötelező tanulószobai, vagy csoportos foglalkozásokon - hiányzik, vagy késik a kötelező foglalkozásokról

18

9/ 3. Igazolt és igazolatlan hiányzás

- A szülő előzetesen bejelentette, hogy gyermeke nem fog adott időpontban a kollégiumban tartózkodni.

- A szülő írásbeli kérelmére a tanuló szünetelteti a kollégiumi tagságát. - A tanuló beteg és az orvos utasítására hazautazik. - Hatósági intézkedés vagy elháríthatatlan akadály miatt nem tudott a kollégiumba érkezni.

A kollégista számára előzetes távolmaradási vagy távozási engedélyt szülői igazolással adunk. Ezek hiányában vagy az igazolás elfogadhatatlansága esetén a hiányzás igazolatlannak minősül.

- Megbetegedés esetén a kollégium portáján be kell írni a betegség kezdetét és az étkezési jegyeket le kell mondani.

- A rendes hazautazást kivéve kollégista csak nevelőtanári engedéllyel hagyhatja el Siófok város területét.

- Engedély nélküli eltávozás vagy távolmaradás esetén az ügyeletes nevelő értesíti a szülőket és a rendőrséget.

Az igazolatlanul hiányzó tanulókat elmarasztaló intézkedésben kell részesíteni. A tanuló késését és hiányzását a pedagógus a csoportnaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását a csoportvezető mérlegeli. A hiányzásokat a csoportvezető – a körülmények ismeretében – igazolja, vagy nem igazolja. A mulasztásokat igazoltak, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását a csoportvezető nem fogadja el. A tanórákról való 5 késés 1 igazolatlan órát jelent, a pedagógus mérlegelése alapján. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, melyről a szülőt írásban értesíti a csoportvezető nevelő. Többszöri igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárást von maga után. A mulasztások hátterének felderítését a csoportvezető nevelő a gyermekvédelmi felelőssel együtt végzi.

10. § A dolgozók munkarendje

10/ 1. Vezetők munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni Ezért az intézményvezető és helyettesei heti beosztás alapján, látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyt. Az igazgató munkaideje kötetlen, kötelező óraszáma heti 10 óra, melyet a tanulókkal való foglalkozásra használ fel. Az igazgatóhelyettesek kötelező óraszáma heti 14 óra, melyet a tanulókkal való foglalkozásra használnak fel.

10/ 2. Alkalmazottak általános munkarendje

Az intézmény valamennyi dolgozójának munkaideje heti 40 óra. Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője állapítja meg. A munkaköri leírásokat a vezető helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A vezető helyettesek tesznek javaslatot, — a törvényes munka és pihenő idő figyelembevételével — a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

19

Minden alkalmazottnak és tanulónak be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet az intézményben. Az ezzel kapcsolatos képzés az intézmény megbízott munkatársának feladata minden tanév elején.

10/ 3. Pedagógusok munkarendje

A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, és a gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges időből áll. A munkarend 5-7 napos, az alkalmazottak munkaidő beosztását az igazgató és helyettesei végzik. A nevelőtanárok heti 40 órájukból 30 órát kötelesek a tanulókkal tölteni. (Vhr.7.§-a értelmében a pedagógus kizárólag az oktatási intézményben ellátandó feladatok végzéséhez szükséges időn túlmenően, nem köteles az intézményben tartózkodni.) A kollégium rendezvényei, értekezletei stb. az oktatási intézményben ellátandó feladatok közé tartoznak, ezért a beosztásban szereplő időn túl (heti 40 óráig) is köteles a pedagógus megjelenni. A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató helyettesek állapítják meg, az intézményvezető jóváhagyásával, kérelemre a foglalkozások elcserélését a vezető helyettes engedélyezheti. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel korábban munkahelyén megjelenni! A munkából való távolmaradást előzetesen be kell jelenteni, hogy a feladatellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A rendkívüli távolmaradást (pl. betegség) legkésőbb a napi munkarend megkezdése előtt 2 órával jelezni kell a vezető helyettesnek.

10/ 4. Pedagógusok ügyeleti rendszere

A pedagógus túlmunkája, ügyelete és készenléte: ha a pedagógus kötelező óraszámán felül dolgozik, megilleti a túlmunkadíj. Nem minősül túlmunkának a külön megbízási szerződéssel végzett munka. Az ügyeleti díj (versenyre kísérés, tanulmányi kirándulás) mértéke az óradíj 50%-a. A pedagógust készenléti díj (30%) illeti meg a hétköznapi éjszakai felügyeletért. Ha a tanulóval közvetlenül kell foglalkoznia 100%-os óradíj illeti meg. (Pl.: orvoshoz kísérés stb.) Hétvégén a díjazás mértékét a törvény 60%-ban állapítja meg. Amennyiben a pedagógus tanórát tart, úgy 100%-os pótlék illeti meg.

Az ügyeletes pedagógusok munkáját tanulói ügyeleti rendszer segíti, melynek szabályai a házirendben találhatók.

10/ 5. A többi alkalmazott munkarendje

Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, - a vonatkozó jogszabályok betartásával - az intézményvezető helyettes állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a feladatok zökkenőmentes ellátását. A dolgozók intézményben való tartózkodása:

- A gazdasági-ügyviteli dolgozók (gazdasági ügyintéző, gondnokok) reggel 8-tól délután 16-ig vannak szolgálatban.

- Az ápoló beosztását az igazgatóhelyettes végzi.

20

- A karbantartó, takarítók, portások, főportás munkarendjét munkaköri leírásuk tartalmazza, beosztását a gondnokok végzik.

- A nevelők munkarendjét (ügyeleti rend) és napi beosztását havonta előre elkészítik az igazgatóhelyettesek. Pihenő és munkaszüneti napokra is vonatkozik a beosztás.

- Pihenő és munkaszüneti napokon külön beosztás alapján végezhetnek munkát a technikai és ügyviteli dolgozók.

Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról előzetesen értesíteniük kell az intézményvezető helyettest. A távollevők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását.

10/ 6. Dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei

Az alkalmazottak feladatokra való kijelölésének és megbízásának, a munkabeosztások összeállításának alapelvei:

• az intézmény zavartalan feladatellátása, • a dolgozók egyenletes terhelése, • a rátermettség és alkalmasság, • a szükséges szakmai felkészültség,

A 3 hónapnál hosszabb időtartamra vonatkozó megbízást (pl. állandó helyettesítés, pedagógusok kötelező óraszám feletti tanítása, munkatervi feladat ellátása, rendszergazda stb.) az intézményvezető adja, a vezető helyettesek javaslatai segítségével. A vezető helyettesek jogosultak rövidebb távú, vagy alkalmankénti kijelölésekre. 10/ 7. Intézményi kedvezmények:

- A dolgozók étkezési hozzájárulást kapnak havonta. Új dolgozók esetében az étkezési hozzájárulás a munkába lépéskor illeti meg a munkavállalót.

- Az intézmény valamennyi dolgozójának jár ruhapénz. A ruhapénz mértékét a fenntartó állapítja meg, külön szabályzata alapján. Az új dolgozók ruhapénze a munkába állástól időarányosan jár.

- Egyéb kedvezmények a Városi Közalkalmazotti Szabályzat alapján illetik meg a közalkalmazottat.

- Pedagógusok esetében a szakkönyvvásárlási pénz időarányosan jár. A munkáltató által befizetett önk.ny. befizetés az intézményben eltöltött 6 hónap után jár. További juttatások szabályai a Kiegészítő Tevékenység szabályzatában tekinthető meg.

10/ 8.Sszabadságok kiadása:

- A KJT és a MT szabályozása alapján adható ki a dolgozó szabadsága. A pedagógus évi szabadságából 15 munkanapot igénybe lehet venni a pedagógiai programban felvállalt tevékenységekhez. (pl.: szecskatábor, kollégiumi napok stb.) illetve továbbképzéshez, értekezletekhez.

21

- A szabadságok kiadásánál figyelembe kell venni az intézmény pedagógiai programját, ennek értelmében tanév kezdésekor, félév záráskor és tanév befejezésekor csak nagyon indokolt esetben adható ki szabadság. A tárgyévben fel nem használt szabadságot a következő év januárjában ki kell adni, pénzzel nem váltható ki.

V. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATAIK

11. § Alkalmazotti jogok és kapcsolattartási rend

11/ 1. Közalkalmazotti jogok A közalkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos kötelességeket és jogokat a munka töménykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. A szakmai munkát végző pedagógusok mellett a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetve segíti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézmény jogviszonyban álló közalkalmazottait és közösségeit. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. A döntést hozó személynek (közösségnek) az írásos javaslatra, véleményre álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + l fő) alapján dönt. Döntést hozó testület kétharmados jelenlétnél határozatképes. 11/ 2. Társadalmi, érdekképviseleti szervezetek Az intézményben szakszervezet nem működik. A létszámot figyelembe véve (29 fő) 3 fős Közalkalmazotti Tanács védi a dolgozók érdekeit. A hallgatók képviselője a Kollégiumi Intéző Bizottság, KIB, melynek tagjait maguk közül választják. A középiskolások érdekképviseleti szerve a Diákönkormányzat, DÖK, melynek képviselőit maguk közül választják. A kollégiumban a középiskolás korosztály szülei Szülői Munkaközösséget (SZMK-t) működtetnek. Tagjainak létszáma 2-3 fő.

11/ 3. A kapcsolattartás formái Az intézmény közösségeit - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést.

22

A. kapcsolat tartás különböző formái: - Heti tantestületi megbeszélések - Heti vezetői értekezlet - Havi technikai értekezlet - Félévi értékelő alkalmazotti értekezlet - Év végi alkalmazotti értekezlet - Évi diákgyűlés, mindkét korcsoportnak

Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi-pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti gyűlést az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

12. § Nevelőtestületi feladatok és jogok

12/ 1. A nevelőtestület

A nevelőtestület (tantestület) az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési — oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait: az intézményre bízott fiatalok magas színvonalú nevelését és oktatását. A nevelőtestület tagjai: A kollégium pedagógiai munkakört betöltő alkalmazottjai (intézményvezető, helyettesei, nevelőtanárok, szabadidő-szervező, könyvtáros).

A kollégiumi nevelőtestület döntési jogkörei:

- az éves munkaterv elfogadása - a pedagógiai program elfogadása és módosítása - az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása - környezeti- egészségnevelési program elfogadása - a nevelési követelmények kialakítása, fejlesztése - a minőségfejlesztési program elfogadása, - a féléves és év végi összefoglaló értékelés elfogadása - a kollégium pedagógiai programjának kialakítása, elfogadása és módosítása - a napirend kialakítása és elfogadása - szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása (csak középiskolásokra

vonatkozóan) - a kollégisták fegyelmi ügyeiben való döntés.

Véleményezési jogkörrel rendelkezik:

- a tanulóközösségek döntési jogkörébe tartozó kérdésekben - az igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők megbízásakor

23

- helyi pedagógiai pályázatok kiírásában, díjazásában - a nevelők továbbképzésen való részvételének tervezésében, a továbbképzés erkölcsi és

anyagi elismerésében - a csoportbeosztásban - a nevelőtanári álláshelyek pályázati kiírásában - a költségvetésből rendelkezésre álló, a kollégiumi nevelő és oktató munkát segítő tárgyi

feltételek fejlesztését szolgáló pénzeszközök felhasználásában

Javaslattevő jogköre van:

- az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben

Egyetértési jogkör: DÖK, KIB működési terve 12/ 2. Nevelőtestületi feladatok A nevelőtestület jogköre és feladatai összhangban vannak. A nevelőtestületi közösség gyakorolja a jogokat, és tagjai hajtják végre a nevelőtestületi feladatokat, melyek a következők:

• a pedagógiai program feladatainak minőségi megvalósítása, • a gyermek és tanulók egységes szellemű nevelése és oktatása, • a tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése és minősítése, • a szülők, az alkalmazottak, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik

érvényre juttatása, • a közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés ellátása, • a környezeti és egészségnevelési program megvalósítása, • a szervezett minőségfejlesztési program végrehajtása, • a tanév munkatervének elkészítése, • átfogó értékelések és beszámolók készítése, • a törvények, a rendeletek, a belső szabályzatok és a munkafegyelem előírásainak betartása, • a létesítmények és környezet rendben tartása, védelme,

A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. 12/ 3. Nevelőtestületi értekezletek, határozatok A nevelőtestület feladatainak ellátására értekezleteket tart. Az értekezletek idejét az éves munkaterv rögzíti. Az értekezletek vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók, (szülői szervezet, diákönkormányzat, stb.) képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület tagjainak személyes ügyeire vonatkozó, a pedagógusok és tanulók magatartását, munkáját értékelő megbeszélések, értekezletek vitaanyaga szolgálati titoknak minősül, azt a nevelőtestület minden tagja köteles megőrizni. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési vagy javaslattevő jogát a kollégium valamennyi dolgozóját érintő kérdésben gyakorolja, a Közalkalmazotti Tanács véleményét kikéri. A tanév értekezletei az alábbi értekezletek:

• tanévnyitó értekezlet, • félévi és tanévvégi értékelő értekezlet, • őszi nevelési értekezlet • tavaszi nevelési értekezlet, • tanévzáró értekezlet,

24

Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavalás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvek kijelölt személy vezeti, melyet tisztázás után az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a 2 hitelesítő ír alá. A döntéseket, határozatokat az értekezleti jegyzőkönyvtől elkülönítve is ki kell gyűjteni a határozatok könyvébe. 12/ 4. Nevelőtestületi jogok átruházása A nevelőtestület a jogkörébe tartozó ügyek előkészítésére, végrehajtására, eldöntésére, tagjaiból bizottságot hozhat létre, egyes feladatait átruházhatja másra. A határozatlan időre vagy esetenként átruházott jogkör gyakorlói kötelesek munkájukat felelősségteljesen ellátni, és beszámolási kötelezettséggel tartoznak félévenként a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. Szakmai munkaközösségeknek átadott jogkörök A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi feladatokat:

• a helyi pedagógiai program szükség szerinti átdolgozása, módosítása • a tanuláshoz, egyéb foglalkozásokhoz szükséges eszközök kiválasztása • a továbbképzésre való javaslattétel • a jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel • a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése • a szakmai munkaközösség vezető véleményezése

A beszámolási kötelezettség a munkaközösség vezető kötelessége.

13. § Munkaközösségek

13/ 1. Munkaközösségi célok és feladatok Az azonos korosztállyal, iskolatípussal (középiskola, főiskola) foglalkozó pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség feladatai:

• fejleszti a pedagógiai munka módszertanát és az oktató-nevelő munkát. • javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak

felhasználására, • szervezi a pedagógusok továbbképzését, • támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, kijelöli a támogató nevelőt • egységessé teszi az intézményi követelményrendszert, • felméri és értékeli a tanulók tudás és neveltségi szintjét, • összeállítja az év eleji és év végi tantárgyi felmérések feladatait • határidőre elkészítteti a fejlesztési terveket • kiírja a helyi pályázatokat, lebonyolítja a versenyeket, • pályázatfigyelést és írást végez • végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat • koordinálja a két korosztály, két épület munkáját

25

13/ 2. Az intézmény munkaközösségei I. Középiskolai munkaközösség

szakterülete: a középiskolás korosztály oktatási és nevelési feladatai II. Főiskolai munkaközösség

szakterülete: főiskolás korosztály nevelése, tanulmányaik segítése

13/ 3. Munkaközösség vezetői feladatok és jogok A munkaközösség vezetőt az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetendő pótlékban részesül. A munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és a kollégiumon kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. Munkaközösség vezetők feladatai: Figyelemmel kísérik a munkatervet, a Pedagógiai Programot és a MIP-et. A leírt és elfogadott szabályozásoknak megfelelően segítik a szervezet működtetését. Betartják és betartatják a határidőket. Pályázatfigyelőket jelölnek ki, a pályázatokhoz szükséges anyagokat előkészítik, pályázatokat írnak. Aktivizálják a kollégákat a pályázatírásra. Erről havonta beszámolnak az igazgatónak. Javaslatot tesznek programokra, ügyelnek a takarékosságra. Felügyelik a diákok köréből szervezett felelősök munkáját. Kidolgozzák a két korosztály együttműködési lehetőségeit. Koordinálják a minőségirányítási munkát. Irányítják és felelősek a munkaközösség tevékenységét, értekezleteket hívnak össze, bemutató foglalkozásokat szerveznek.

A munkaközösség vezetők jogai: Szakmailag ellenőrzi, és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok munkatervhez igazodó tervezeteit Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet, hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetők felé, javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására.

14. § Nevelőtestületi bizottságok

14/ 1. A bizottsági munkavégzés előnyei

A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre tagjaiból, melynek előnyei:

• A bizottsági tagokat a célirányos szakmai felkészültség, és a feladattal való tényleges kapcsolat alapján lehet kijelölni.

• A kis taglétszám rugalmas csoport tevékenységet: hatékony team munkát tesz lehetővé. • A feladattal való érdemi kapcsolat:

— a tényadatok és a folyamat részletes ismerete, — a konkrét helyzetmegítélés elősegíti a korrekt döntést és a lényegi javaslatot.

26

A bizottságok fontos vizsgálatokat, alapos szakmai értékelést végeznek a pedagógiai program megvalósítása területén. Elősegítik a minőségfejlesztés eredményességét is. A kollégium ideiglenes bizottságot hoz létre a tanulók fegyelmi ügyeinek intézésére. A Fegyelmi Bizottság feladatai:

• A házirendet megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata. • Tárgyilagos döntés hozatala és indoklása, dokumentálás. • Tagok:- az intézmény vezetője vagy vezető helyettese,

- az érintett tanuló csoportvezetője - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat diákképviselője.

A fegyelmi eljárás szabályait az oktatási törvény tartalmazza.

15. § Külső intézményi kapcsolatok

15/ 1. Külső kapcsolatok célja és módjai Az intézmény feladatainak ellátása, és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás, pályaválasztás stb. indokolják a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezetők és a szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon:

• közös értekezletek tartása, ünnepek rendezése, • szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, • módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása, • intézményi rendezvények, értekezletek látogatása, • hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

15/ 2. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart számos szervezettel, nevezetesen a következőkkel:

- Középiskolák - Főiskola - Fenntartó - Aranypart Középiskolai Diákotthon - A szomszédos települések kollégiumai (Ádánd, Tab, Balatonboglár stb.) - Gyermekjóléti Szolgálat - Nevelési Tanácsadó - Családsegítő Központ - Kulturális Központ - Városi Könyvtár - ÁNTSZ - A betegellátásért felelős orvosok - A város más oktatási intézményei - Egyéb társintézmények

27

VI. TANULÓK ÉS KÖZÖSSÉGEIK, KAPCSOLATAIK

16. § Tanulói jogok és kötelességek

16/ 1. Kollégiumi jogviszony létesítése és feltételei A tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A kollégium - a körzeti feladatok ellátása mellett (középiskolások felvétele) - a kollégiumi jogviszony létesítését főiskolások számára felvételi követelmények teljesítéséhez köti. A kollégiumi jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az igazgató dönt. 16/ 2. A kollégiumi felvételi kérelmek elbírálásának elvei A középiskolai kollégium felvétel szabályairól a közoktatási törvény rendelkezik.

- A tanulók felvételéről az igazgató dönt. - A felvétel egy tanévre szól. - Állami gondozott tanuló felvételi kérelmét soron kívül kell elbírálni. - Az iskolába jelentkező tanuló az iskolai jelentkezéssel egyidejűleg az iskola útján

jelentkezhet a kollégiumba. - A kollégiumban lakó tanulók évente májusban kiadott jelentkezési lapon adhatják be a

következő tanévre felvételi kérelmüket május 31-ig. - A felvételről való döntés előtt a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni. - A felvételről (elbírálás után) a tanuló szüleit (képviselőit) és az iskolát írásban kell

értesíteni. Egyéb szempontok a középiskolások felvételi rendjéhez

- Felvételt elsősorban a siófoki középiskolák tanulói kérhetnek. - Kollégiumi elhelyezést kérhetnek még első éves főiskolai hallgatók is. - A kollégiumi felvételi elbírálásnál vizsgálni kell az iskolába történő napi bejárás

lehetőségét (az utazás nem haladhatja meg a napi egy órát.), továbbá azt, hogy a szülői ház milyen lehetőséget biztosít a tanuló részére a felkészüléshez.

- Túljelentkezés esetén előnyben kell részesíteni a három vagy több gyermekes szülők gyermekeit, továbbá az árva, félárva és veszélyeztetett fiatalokat.

- Ha minden olyan tanuló, aki jogosult az elhelyezésre, felvételt nyert és még maradtak szabad helyek, fel lehet venni az olyan tanulót is aki naponkénti utazással meg tudná oldani az iskolába járást.

- Ha tanév közben kéri a tanuló felvételét a kollégiumba és van szabad hely, fel kell venni. Főiskolás hallgatók felvételi rendje

A Petőfi sétány 1. szám alatti kollégiumunkba (a földrajzi adottságok miatt), elsősorban főiskolai hallgatókat helyezünk el. A felvételi eljárás során a kollégium igazgatója dönt a felvételi kérelmek ügyében a főiskolával és a KIB képviselőjével történt egyeztetés alapján.

28

Alapelvek: - A kollégiumi férőhelyekre vidéki nappali tagozatos hallgatók nyerhetnek felvételt. - A kollégiumi felvétel alapelveit az igazgató határozza meg a Kollégiumi Tanács és a KIB

véleményezésével. - A felvételi kérelmet nyomtatványon, írásban meghatározott ideig és módon kell benyújtani. - A kérelmek elbírálásáról írásbeli értesítést kapnak a hallgatók. - A férőhelyek 90%-át tanulmányi eredmény alapján töltjük be, 10%-át szociálisan rászoruló

és nagy távolságra lakó hallgatóknak tartjuk fenn. - Előnyt élveznek a másod és harmad éves hallgatók a Petőfi sétányon lévő kollégiumi

elhelyezésben. A szobák beosztását a hallgatók szabad választásuk alapján oldják meg. - A Szépvölgyi útra elsősorban elsősöket veszünk fel.

16/ 3. A kollégiumi tagság megszűnik

- A tanulói jogviszony megszűnésével (az iskolából való kimaradással) - A tanév befejezésével - Szülői kérelemre (középiskolásoknál írásos indoklás szükséges) - Fegyelmi kizárással - A kollégiumi étkezési díj valamint a kollégiumi térítési díj befizetésének elmulasztásával.

A szülő eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után, az igazgató köteles kiskorú tanuló esetén az illetékes gyámhatóság intézkedését kérni.

- Nagykorú tanuló (hallgató) a kollégium felszerelési tárgyainak elszámolása után, szülői kérelem nélkül is kimaradhat.

- Hallgató esetében megszűnik a kollégiumi tagság akkor is, ha a házirend és más szabályzatok bármely pontját megszegi.

- Ha a hallgató a tűz, munka- és balesetvédelmi vagy közegészségügyi előírásokat megszegi. - Ha a hallgató férőhelyét indokolatlanul tartja fenn (pl.: huzamosabb ideig nem veszi

igénybe, mert más szálláshelyet tart fenn.). - Ha a hallgató nem kollégista személyt saját vagy más férőhelyén illegálisan helyez el. - Ha a hallgató nem tartja be az együttélés szabályait, társát vagy a kollégiumot

megkárosítja, nem a kijelölt helyen dohányzik.

16/ 4. Tanulói jogok Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanuló joga, hogy:

• Részesüljön: —az adottságainak, a képességeinek, az érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban, —egészségvédelemben, baleset és munkavédelemben, —érdemi tájékoztatásban és érdekvédelemben.

• Védjék, tiszteletben tartsák: —világnézeti meggyőződését, —nemzeti, etnikai önazonosságát. - emberi méltóságát, jogait, azok gyakorlását,

• Igénybe vegye: — az egészségügyi, étkezési szolgáltatást — az intézmény létesítményeit,

29

• Részt vegyen: — a diákkörök, szakkörök munkájában, a választható foglalkozásokon, — az érdekeit érintő döntések meghozatalában, — a diákönkormányzat munkájában,

• Kérelmezze: — más intézménybe való átvételét,

Véleményt nyilvánítson mások emberi méltóságát tisztelve, ismerje és gyakorolhassa jogait.

16/ 5. Tanulói kötelességek Az intézmény tanulójának kötelessége, hogy: - Teljesítse tanulmányi kötelezettségét rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően. - 'tiszteletben tartsa mások emberi méltóságát és jogait. - Aktívan és pontosan vegyen részt a szükséges felszereltséggel:

— a kötelező és a választott foglalkozásokon, — az intézmény ünnepélyein és közösségi rendezvényein, — a tanulmányi kirándulásokon.

- Megtartsa: — a házirendet, az intézményi szabályokat, — a foglalkozások rendjét, — az egészségvédő és a biztonságvédő ismereteket, — az eszközök, berendezések használati szabályait.,

- Óvja saját és társai: — testi épségét, egészségét és biztonságát.

- Életkorához igazodóan közreműködjön pedagógusi irányítással: — a közösségi élet feladatainak ellátásában, — környezete rendezetten tartásában, — a használt eszközök, helyszínek karbantartásában, — a foglalkozások előkészítésében, lezárásában;

- Haladéktalanul jelentse a pedagógusnak a veszélyes állapotot, tevékenységet, balesetet.

17. § Diákközösségek és diákközgyűlés

17/ 1. Kollégiumi tanulócsoportok A középiskolás kollégista tanulók csoportokban tanulnak, a csoportok létszámát és összetételét az igazgató határozza meg a nevelőtestület és a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával. A csoportok létszáma 25 fő, de szervezhető alacsonyabb létszámú csoport is, ha ez pedagógiailag indokolt. A csoport maximális létszámát az oktatási törvény szabályozza.

30

A csoport alkotás elvei: azonos iskola, azonos osztály, azonos lakóhely, barátságok

Az csoport élén pedagógusvezetőként a csoportvezető nevelő áll, akit az igazgatóhelyettes javaslatát meghallgatva az igazgató bíz meg. Aki szervezi és irányítja a közösségi életet, jelentős nevelő hatást fejt ki és érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival. Tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások

1. Csoportfoglalkozások keretében:

- Elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik.

- A tanulók elsajátítják a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait.

- A tanulók egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a balesetek, a káros szenvedélyek megelőzés.

- A tanulók tanulmányi munkája 2. A személyes törődést biztosító foglalkozások keretében: - Lehetőséget kell biztosítani a tanulók számára, hogy egyéni problémájukat feltárják, ezek

megoldására a pedagógus tanácsot adjon. Minden nevelő feladatkörébe tartozik.

A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások A tanulók kultúrált szórakozásáról, pihenéséről, rendszeres sportolásáról, szabadidejük hasznos eltöltéséről gondoskodni kell. Biztosítani kell, hogy a kollégisták eljussanak:

- Színházba, moziba (jutalmazás egyik fajtája is lehet) - Nézzenek tv-t, videót - Sportoljanak szakosztályokban, vegyenek részt a kollégiumi házibajnokságokban - Sportolási lehetőségek: tornacsarnok, kondicionáló terem, uszoda - Érdeklődésüknek megfelelően diákkörök működjenek - Vegyenek részt a kollégium által szervezett rendezvényeken (vetélkedők, pódium jellegű

előadások, irodalmi zenei est stb.) - Vegyenek részt a városi rendezvényeken - Vegyenek részt kollégiumi találkozókon - Legyen kirándulás, túra, zenés-táncos est. - Járjanak a kollégiumi szakkörökbe (előzetes tanmenet alapján meghirdetett)

A mindennapi feladatok elvégzése fáradságot eredményez, melynek feloldása nyugodt, csendes pihenéssel biztosítható. Ezért különös gondossággal kell kezelni az alvást, a napközbeni pihenést. Hagyományok ápolása, ünnepélyek, megemlékezések

- Az éves munkatervben szereplő kollégiumi szintű programok (ünnepi megemlékezések, rendezvények) szervezése, lebonyolítása segíti a tanulók közösséggé formálódását és az otthonosság érzet kialakulását.

31

- A rendezvények szervezése valamennyi pedagógus és diák feladata a diákönkormányzat

segítségével. - A KIB szervezi a hallgatók rendezvényeit, a pedagógusok segítségét igénybe vehetik.

17/ 2. Diákkörök (érdeklődési-, önképzőkörök): A tanulók közös tevékenységük, szervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyek meghirdetését, szervezését, működtetését maguk végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. Ha a diákkör a kollégium helyiségeit, területét igénybe kívánja venni, működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt az intézmény igazgatójához. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi a kollégium épületének házirend szerinti használatát. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell:

— a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, — az igényelt benntartózkodás rendjét: időtartam, helyiségigény, — a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát. Az intézményi diákköröket a

vezető helyettes tartja nyilván.

18.§ DÖK/KIB működése 18/ 1. A DÖK/KIB szervezete és működési feltételei

A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére Diákönkormányzatot Kollégiumi Intéző Bizottságot hozhatnak létre. A DÖK, KIB tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, és akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat tanulóközösség által elfogadott, nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a Diákönkormányzat/ KIB zavartalan működésének feltételeit. A Diákönkormányzat/ KIB a kollégium helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ és a házirend használati szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. A kollégiumban lévő tanulók, a demokratizmus elvét figyelembe véve, valamennyi közösségi szinten kinyilváníthatják véleményüket, javaslataikat, építő jellegű kritikával élhetnek.

Célja:

- A közösségi létre való nevelés gyakorlása. - A közösségi tevékenység javítása a közösségért érzett felelősség kifejlesztése.

Fórumai:

3. Diákközgyűlés (kollégiumi fórum)) A tanulóközösség legmagasabb tájékoztató és véleményező fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlésen az igazgató és a DÖK/KIB vezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok és kötelességek helyzetéről, érvényesüléséről. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait személyesen vagy küldöttei útján. A tanulók kérdéseket intézhetnek a vezetőséghez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását, melyekre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell

32

kapniuk. Diákközgyűlés az igazgató által, vagy a diákönkormányzat működési rendje szerint hívható össze, tanévenként legalább egy alkalommal. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés előtt 5 nappal nyilvánosságra kell hozni. Indokolt esetben rendkívüli diákközgyűlést is összehívhat a diákönkormányzat vezetősége és az intézményvezető.

- Alkalmanként (általában félévente) igazgatói értékelés. - Havonta Kollégiumi Tanács ülése, ahol a KIB tagok képviselik a hallgatókat. - Heti rendszerességgel csoportfoglalkozások a nevelőtanár vezetésével, középiskolások

számára.

A tanulók rendszeres tájékoztatását a kollégiumi hirdetőtábla szolgálja, amelyre ki kell tenni minden olyan nevelőtestületi, diáktanácsi stb. döntést, amely a tanulókat érinti. A kollégium tájékoztató eszköze lehet a kollégiumi rádió. Törekedni kell ezek megvalósítására, a működtetés, szerkesztés a DÖK, KIB feladata legyen.

A középiskolások diákönkormányzata A közoktatási törvény alapján a kollégistáknak diákönkormányzatot kell létrehozniuk és ennek tevékenysége a tanulókat érintő, valamennyi kérdésre kiterjed. Évenként közgyűlést kell összehívni.

Felépítése

A csoportokból delegált tanulók alkotják a diáktanács tagságát. Az alakuló ülésen megválasztják a diáktanács titkárát és tisztségviselőit. Ezután elkészül az éves munkaterv, amely alapján a diáktanács működik. A kollégium éves költségvetésében biztosítja a támogatást a diákönkormányzat számára. A kollégisták képviseletében a DÖK bármely ügyben kérdezheti a nevelőket, illetve az igazgatót. A diákönkormányzat havonta tart üléseket, melyről jegyzőkönyv készül.

Főiskolások Kollégiumi Intézőbizottsága (KIB) Felépítése:

- a hallgatók 4 főt választanak meg KIB képviselőknek, az alábbi megosztásban: 2 fő Petőfi sétány 1. (100 főt képviselnek) 1 fő Nővérszálló (20 főt képviselnek) 1 fő Szépvölgyi út 2. (20-40 főt képviselnek)

- a hallgatók választása alapján 4 fővel képviseltethetik magukat a Kollégiumi Tanács ülésein, de már 1 fő is jogosult az igények képviseletére

Működése:

- A KIB-nek beszámolási kötelezettsége van a Kollégiumi Tanács felé. - A KIB munkáját a kollégiumi tanárok és a gondnokság munkatársai segítik. - A KIB megbeszéléseit saját hatáskörben nyílt vagy zárt ülésen folytatja le, tetszés szerinti

időpontokban. - A KIB feladatai és jogai:

o Javaslatot tesz a kollégium házirendjének és belső szabályzatainak esetleges módosításaira.

o Javaslatot tesz a szobák beosztására, a költözködés és cserék rendjére. o Tervezi, szervezi, irányítja, segíti és felügyeli a kollégiumban folyó diákcsoportok

tevékenységeit.

33

o Rendelkezik a nem költségvetésből származó (általuk pályázati úton nyert vagy adományokból kapott) pénzeszközök felhasználásáról.

o Véleményezési jogot gyakorol a kollégium fejlesztési és felújítási kérdéseiről.

18/ 2. Diákönkormányzat/ KIB jogok A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik a működéssel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben:

— az intézményi SZMSZ elfogadásakor és módosításakor, — a házirend elfogadásakor és módosításakor,

A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: — saját működésére és hatásköre gyakorlására, — a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, — tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, — vezetőinek, munkatársainak megbízására,

18/ 3. A. diákönkormányzat/ KIB kapcsolattartási rendje A diákönkormányzatot képviselő diákküldött folyamatos kapcsolatot tart a DÖK működését segítő nevelővel. A KIB hallgatói folyamatos kapcsolatot tartanak a KIB segítő nevelőjével. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt, aki heti vezetői fogadóórán fogadja a diákokat, biztosítva a négyszemközti meghallgatást. (A munkatervben rögzített időpont közzététele a csoportvezető feladata.)

19. § Tanulók jutalmazási és elmarasztalási rendje

19/ 1. A dicséret és a jutalmazás elvei

Kollégiumunk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: — tanulmányit kiemelkedően végzi, — kitartóan szorgalmas, — példamutató közösségi magatartást tanúsít, — eredményes kulturális tevékenységet folytat, — kimagasló sportteljesítményt ér el, — jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan vagy kiváló eredménnyel záruló

együttes munkát végez, — egyéb módon hozzájárul a kollégium jó hírnevéhez

19/ 2. Fegyelmezés elvei Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi:

— a házirendben foglaltakat nem tartja be, — igazolatlanul mulaszt, — tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő, mely

a súlyosabb fegyelemsértést megelőző nevelési eszköz. A cselekmény súlyától függően - az írásos intézkedés előtt, - szóbeli figyelmeztetésben is részesíthető a tanuló.

34

19/ 3. A jutalmazás és elmarasztalás formái:

- Dicséret, elmarasztalás – szóban és írásban (nevelőtanári, igazgatói, nevelőtestületi) - A 3, 8-es tanulmányi átlagot elérő tanulók szabad tanulási lehetőséget kapnak, amíg

tanulmányi eredményük nem süllyed a jelölt átlag alá (havonta van értékelés). - A kollégiumi versenyeken (pontozási verseny), vetélkedőkön helyezést elért tanulók,

csapatok jutalmat kapnak. - Azok a tanulók, akik külső rendezvényeken (verseny, vetélkedő) eredményesen képviselik

a kollégiumot, igazgatói dicséretben részesülnek. - A nevelőtestület csoportos jutalmazás keretében pénzbeli (vásárlási utalvány,

könyvutalvány) jutalmat adományozhat amennyiben közös tevékenységükkel kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.

- Az elismerések, és elmarasztalások formáit a házirend tartalmazza. - Elismerésre és elmarasztalásra javaslatot tehetnek a nevelők és a diákképviselők. - Az elismerésről (név szerint) vagy elmarasztalásról (nem név szerint) a kollégisták

értesülhetnek a kihirdetéskor. - Hosszantartó kiváló teljesítmény és magatartás esetén „Kiváló Kollégista” cím

adományozható a kollégistának. A pénzbeli támogatást csoportos programokra, tanulmányi kirándulásra használhatják fel. A dicséretet, amennyiben az anyagi lehetőségek megengedik, össze lehet kapcsolni valamilyen jutalommal (mozijegy, kirándulási részvétel stb.). A dicséretet, jutalmat a közösség előtt kell átadni. A jelentősebb jutalmak odaítélése előtt ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét is. A fegyelmi eljárás a tanulók körében A kollégium életét a közösség fegyelmét zavaró belső szabályzatainak rendelkezéseit megszegő kollégistákat, a vétség súlyának megfelelő mértékben kell felelősségre vonni. Az elmarasztalásnál, büntetésnél figyelembe kell venni a körülményeket, az intézkedés várható hatását. Az elmarasztalás kiszabásánál fokozatosságra kell törekedni, kivéve a súlyos fegyelmi vétséget. Az a kollégista, aki a kollégium rendjét (kötelességeit) szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmi büntetésben részesíthető.

- A fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó. - A fegyelmi eljárás szabályait a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet tartalmazza

A kollégium középiskolás lakóira kiszabható büntetések

1. szóbeli, írásbeli figyelmeztetés (igazgatói, nevelőtanári) 2. írásbeli intés (nevelőtanári) 3. megrovás (fegyelmi bizottság) 4. szigorú megrovás (fegyelmi bizottság) 5. kizárás (tantestületi)

A kollégista fegyelmi ügyében a büntetést kiszabó határozatot, fegyelmi bizottság hozza, megrovás és szigorú megrovás esetén. Kizáráskor a teljes nevelőtestület dönt. A határozat ellen benyújtott fellebbezést elbírálásra az önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani (nevelőtestületi döntés esetén). A fegyelmi bizottság határozata ellen az igazgatóhoz kell benyújtani a fellebbezést. A fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni a tanuló osztályfőnökét és szüleit. Ugyanazért a vétségért az iskola és a kollégium nem állíthatja fegyelmi elé a tanulót.

35

Azon középiskolai kollégisták ellen:

- akik már megrovásban részesültek, de újra nem tartják be a szabályokat - illetve akik társaik tulajdona ellen vétenek - a kollégium épületében, berendezési tárgyaiban rongálást okoznak, eljárást indítunk

A fegyelmi eljárás szabályait a 11 / 1994. ( VI.8. ) MKM rendelet melléklete állapítja meg. Főiskolás hallgatók esetében a lakhatási szerződés megszegése felmondást (szerződésszegés) von maga után, nem kell a fegyelmi eljárást lefolytatni.

19/ 4. A tanuló kártérítési felelőssége Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz - a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-a. Szándékos károkozásnál, - ha a tanuló korlátozottan cselekvőképes - a kártérítés a legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg. A tanuló által okozott kárról a csoportvezető nevelő értesíti a szülőt. A gazdasági ügyintéző feladata a kártérítés rendeztetése a szülővel, vagy gondviselővel.

VII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE

20. § Ellenőrzési célok, területek, értékelés

20/ 1. Belső ellenőrzési célok és típusok A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának célja, hogy:

- biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű, és minőségű információt, segítse a vezetői irányítási döntések megalapozását,

- jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést,

- megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, - tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, - biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti

működését, - vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot.

Lényeges eleme: az összehasonlítás, a tényleges összevetése azzal, aminek lennie kell. Az ellenőrzés konkrét, objektív, tervezett. Tudnunk kell, hogy mit, milyen módon, miről kívánunk információt szerezni. Az ellenőrzés rendszeres és folyamatos. Általános szabályok A teljes pedagógiai munkára kiterjed. Legfontosabb feladata a kollégiumban folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Annak feltárása, hogy milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetőleg bővíteni. Jelenti a pedagógiai munka szakszerűségének ellenőrzését.

36

Az ellenőrzéssel összefüggő tapasztalatokat az ellenőrzöttel meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatok kiértékelési fóruma a tantestületi értekezlet. Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik. Az ellenőrzést a pedagógiai program és a munkaterv részét képező ellenőrzési terv szerint kell végezni. Átfogó az ellenőrzés, ha az adott tevékenység egészére irányul, áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, azok összhangját. A célellenőrzés: egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat. A témaellenőrzés: azonos időben, több érintettnél ugyanarra a témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja az általánosítható következtetések levonása az intézkedések érdekében. Utóellenőrzés: egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul.

20/ 2. A-pedagógiai ellenőrzés területei A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok:

1. a pedagógiai program feladatainak végrehajtása, 2. a munkatervi feladatok határidős megvalósítása, 3. a nevelés-oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez, 4. a pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata, 5. valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzése, 6. a csoportnaplók, szakköri naplók, ügyeleti napló és egyéb dokumentumok folyamatos,

szabályszerű vezetésének ellenőrzése, 7. a túlórák, helyettesítések pontos megállapítása,

Ellenőrzést végezhetnek Az igazgató és helyettesei. Az önkormányzat, mint fenntartó, ellenőrzéssel felruházott alkalmazottjai. 20/ 3. AZ. ellenőrzést követő intézkedések Az értékelő megbeszélés után a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a felelős vehető helyettes köteles elvégezni. Intézkedik:

— a hibák, hiányosságok javításáról — a káros következmények ellensúlyozásáról, — a megelőzés feltételeinek biztosításáról, — az intézményvezető és az érintett kollégák tájékoztatásáról, — a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról, — a kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismeréséről.

Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén – az intézményvezető helyettes javaslatára - az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket, az esetleges fegyelmi eljárást.

37

21. § Vezetői és hatásköri ellenőrzés

21/ 1. Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége Az egyszemélyes felelős vezető a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az összes alkalmazottra, munkavégzésükre, és a teljes intézményi működésre. Az intézményvezető ellenőrzési feladatai:

— biztosítja ellenőrzési rendszert: a tárgyi- és személyi feltételeket, — határidőket ad az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési programok

összeállítására, — megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését, — megtartja (megtartatja) az értékelő megbeszéléseket, — elrendeli az ellenőrzéseket, a. számonkérést, az intézkedéseket.

21/ 2. Vezető helyettesek hatásköri ellenőrzése A vezetői ellenőrzés az irányító tevékenység szerves része. A vezetők alapvető jeladata a beosztott alkalmazottak munkájának és a területnek a folyamatos ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik. Az intézményvezető, a vezető helyettesek, és a munkaközösség vezetők, gondnok stb. ellenőrzéseinek le kell fedniük a teljes intézményi működést! A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét munkaköri leírásuk tartalmazza. A vezetői ellenőrzés kiemelt vizsgálati területei:

— a hatályos jogszabályok: belső szabályzatok előírásainak betartása, — az igazgatói utasítások, döntések, intézkedések végrehajtása, — tanügy-igazgatási, szakmai, módszertani, statisztikai, számviteli és egyéb belső végrehajtási

utasítások megtartása, — a határidős feladatok teljesítése, — az alkalmazottak munkavégzésének színvonala, pontossága, — utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési jogkörök gyakorlása,

21/ 3. Az igazgatóhelyettes ellenőrző munkája Ellenőrzési területe kiterjed teljes hatáskörére, különösen:

— a jogszabályok, határozatok, a vezetői utasítások betartására, — a pedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelmére, — a pedagógiai program megvalósítására: — a nevelési célok megvalósítására, — a foglalkozások, tanórák eredményességére, — a pedagógus viselkedésére: a tanulókkal való törődésre, — a felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátására, — a tanulói munka, a füzetek vezetésének értékelésére, — a pedagógusi ügyelet feladatellátása, pontossága, — a határidők pontos betartására, — a kötelező és választott tevékenységekben való részvételre, — a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára,

38

— az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minőségére, — az intézményi tulajdon védelmére, a balesetek megelőzésére, — a tanügyi dokumentáció vezetésére: — a tanulói adminisztráció ellátására, — a nyilvántartások, a statisztikák, vezetésére, — az értékelések készítésére,

21/ 4. A munkaközösség vezető ellenőrző feladatai A szakmai munkaközösség vezető középvezető, teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a munkaközösség tagjai felett. Felelős a munkaközösségi tevékenység szervezésért, a szakmai, pedagógiai irányításért és az ellenőrzésért. Ellenőrzési feladatai:

• a munkaterv színvonalas megvalósítása, • a kötelező és szabadidős programok tanmenetének minőségi ellenőrzése, összevetése

a haladással • a munkaközösségi munkaterv összeállítása és megvalósítása, • versenyek megszervezése, és lebonyolítása, • tanulmányi, kulturális pályázatok kiírása, elbírálása, a tanulói részvétel segítése, • a szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, tanfolyamok, stb.

színvonalas megtartása, • a taneszközök karbantartása, rendelési listájának összeállítása, • az anyagok célszerű és takarékos felhasználása, • a tanügyi dokumentáció és az adminisztráció ellátása: nyilvántartások, statisztikák,

értékelések vezetése, amelyek nem tartoznak helyettesi, vagy igazgatói hatáskörbe. • a pedagógus munkájával összhangban álló következetes értékelés,

VIII. SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG

22.§ Szülői jogok, kötelességek, és a tájékoztatás rendje

22/ 1. Szülői (gondviselői) jogok A szülőt megilleti a nevelési és oktatási intézmény szabad választásának joga. Gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, és saját világnézeti meggyőződésének megfelelően választhat közoktatási intézményt. A gyermek 14. évétől a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja A szülő joga, hogy:

• Igényelje, kezdeményezze: − a tárgyilagos ismeretközvetítést, − a kollégiumi foglalkozások szervezését, − a vallás- és hitoktatást

39

• Megismerje: − a pedagógiai programot, a helyi tantervet, − az SZMSZ-t, a házirendet, − gyermeke fejlődésének, magaviseletének részletes jellemzőit, értékelését,

• Részt vegyen:

− a szülői szervezet munkájában, − a szülői képviselők megválasztásában, − az érdekeit érintő döntések meghozatalában, − a nevelési-oktatási intézmény munkájában, − a vezetői engedéllyel a szilenciumokon, egyéb foglalkozásokon.

• Választó és választható legyen a szülői szervezetbe. • Írásbeli javaslatot tegyen, és arra 30 napon belül érdemi választ kapjon.

22/ 2. Szülők kötelességei A szülői (gondviselői) kötelességek:

• Gondoskodjék utódjáról, biztosítsa gyermeke: − Testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének feltételeit, − Nevelését, tan- és képzési kötelezettségének teljesítését,

• Figyelje és segítse gyermeke − Személyiségének sokoldalú fejlődését − Tanulmányi előrehaladását − Közösségbe illeszkedését: a házirend és a magatartási szabályok elsajátítását − A kötelességek teljesítését

• Kapcsolatot tartson rendszeresen gyermeke pedagógusaival, • Tartsa tiszteletben az intézmény vezetőinek, dolgozóinak jogait, emberi méltóságát, • Intézkedjen gyermeke jogai érdekében

22/ 3. Szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a kollégistákról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás csoportos, vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Telefonon illetve személyes jellegű levélben bizalmas információkat adunk a tanulóról. Szülői értekezletek rendje: A beköltözéskor a szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor be kell mutatni a kollégiumi pedagógusokat Személyes tájékoztatás a középiskolások szülői értekezletein (időben pontosan akkor, amikor az iskolai értekezlet van). Szülői fogadóórák rendje: A pedagógusok a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A szülők bármikor bejöhetnek fogadóórára a kollégiumba előzetes bejelentés után. Egyéb kapcsolattartási forma: Nyílt nap

40

22/ 4.Szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról a rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tanulóról.. Évente négyszer írásban értesítjük a szülőt gyermeke tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztató levéllel augusztus végén a beiratkozás előtt, ahol ismertetjük a szülőkkel a házirendet, napirendet, az SZMSZ őket érintő kérdéseit, a térítési díjjal kapcsolatos tudnivalókat. A pedagógusok kötelesek minden érdemjegyet aláírásukkal ellátni, tájékoztatva ezzel az iskolát és a szülőt, hogy a gyermek tanulmányi előmenetelét fokozott figyelemmel kísérjük. A csoportvezetők hetente kiírják az iskolai naplókból a tanulók érdemjegyeit.

23.§ Szülői szervezet és a kapcsolattartás 23/ 1. Intézményi szülői szervezet: a szülői munkaközösség A szülők jogainak érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Az intézményi szülői szervezet dönt saját működési rendjétől, munkateréről, tisztségviselői megválasztásáról, a képviseletről. 23/ 2. A szülői munkaközösség jogköre A képviseleti úton választott Szülői Munkaközösség jogai:

• Kezdeményezheti iskolaszék felállítását, • Figyeli: − A gyermeki (tanulói) jogok érvényesülését − A pedagógiai program megvalósulását, − A tanári, nevelői munka eredményességét.

• Tájékoztatja megállapításairól a nevelőtestületet, a fenntartót. • Tanácskozási joggal részt vehet képviselője a nevelőtestület értekezletein. • Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől gyermekközösségek nagyobb

csoportjairól: foglalkozási csoportokról, a felmerült problémákról.

23/ 3. Kapcsolattartás a Szülői Munkaközösséggel A Szülői testület az intézményvezető egyeztetett időpontban hívja össze. Hivatalos tájékoztatást ad a munkáról és a feladatokról, meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait.

IX. A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK RENDJE

24.§ Tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások

24/ 1. Csoportfoglalkozások keretében:

- Elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik.

41

- A tanulók elsajátítják a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait.

- A tanulók egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a balesetek, a káros szenvedélyek megelőzés.

- A tanulók tanulmányi munkája - Az éves munkaterv feladatainak megvalósítása.

24/ 2. A személyes törődést biztosító foglalkozások keretében: - Lehetőséget kell biztosítani a tanulók számára, hogy egyéni problémájukat feltárják, ezek

megoldására a pedagógus tanácsot adjon. Minden nevelő feladatkörébe tartozik.

25.§. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások

A tanulók kultúrált szórakozásáról, pihenéséről, rendszeres sportolásáról, szabadidejük hasznos eltöltéséről gondoskodni kell. Biztosítani kell, hogy a kollégisták eljussanak:

- Színházba, moziba (jutalmazás egyik fajtája is lehet) - Nézzenek tv-t, videót - Sportoljanak szakosztályokban, vegyenek részt a kollégiumi házibajnokságokban - Sportolási lehetőségek: tornacsarnok, kondicionáló terem, uszoda - Érdeklődésüknek megfelelően diákkörök működjenek - Vegyenek részt a kollégium által szervezett rendezvényeken (vetélkedők, pódium jellegű

előadások, irodalmi zenei est stb.) - Vegyenek részt a városi rendezvényeken - Vegyenek részt kollégiumi találkozókon - Legyen kirándulás, túra, zenés-táncos est. - Járjanak a kollégiumi szakkörökbe (előzetes tanmenet alapján meghirdetett)

A mindennapi feladatok elvégzése fáradságot eredményez, melynek feloldása nyugodt, csendes pihenéssel biztosítható. Ezért különös gondossággal kell kezelni az alvást, a napközbeni pihenést.

26.§. Hagyományok ápolása, ünnepélyek, megemlékezések

- Az éves munkatervben szereplő kollégiumi szintű programok (ünnepi megemlékezések, rendezvények) szervezése, lebonyolítása segíti a tanulók közösséggé formálódását és az otthonosság érzet kialakulását.

- A rendezvények szervezése valamennyi pedagógus és diák feladata a diákönkormányzat

segítségével. - A KIB szervezi a hallgatók rendezvényeit, a pedagógusok segítségét igénybe vehetik.

Kötelező viselet: Az intézményi ünnepélyeken a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást múltunk kiemelkedő eseményei, vagy követésre méltó személyei iránt.

42

27. §. Tanulmányi munka

A tanulás tanítása

Cél: • A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán

ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelemben magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését.

• Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, és képességek fejlesztése. • A tudás és megfelelő viselkedésminta elsajátítása.

Feladatok:

• A kollégiumi tanulmányi munka megszervezése, a tanulás feltételeinek biztosítása (szilenciumi rend)

• Tanulási módszerek ismertetése, tanítása, gyakorlása, ellenőrzése • A tanulók tanulási kompetenciáinak, alapkészségeinek fejlesztése • Kiemelt foglalkozás az új kollégistákkal • Kapcsolatteremtés a szaktanárokkal • Felzárkóztatás, korrepetálás • Tehetségek felkutatása, tehetséggondozás • Az önművelés szükségletének kialakítása, felkészítés a permanens önnevelésre • A tanulás folyamatos ellenőrzése a hatékonyság elemzése, értékelése • Reális pályaválasztási szándék kialakítása

Tevékenységek: • Tanulási szokások felmérése az új kollégistáknál • Tanulásmódszertan tantárgy tanítása • Az egyéni tanulási jellemzők feltárása, korrigálása • Felzárkóztatás, korrepetálás, szakmai segítségadás • Pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadás • Érettségi előkészítők, egyetemi előkészítők

Tehetséggondozás Cél: A tanulók fejlesztése a számukra sikeres területen

Feladatok: o Már a felvétel első időszakában keressük meg a feltételezetten tehetséges tanulókat

(pl. bizonyítvány, versenyeken elért kiemelkedő eredmények, kiváló felvételi eredmény az iskolába stb.)

o Az iskolai tanulmányi munka, szakkör stb. elvi együttműködő támogatása,

koordinálása o Általános intelligencia, intellektuális képességek, általános műveltség fejlesztése o A felismert speciális képességek fejlesztése o Kreativitás-fejlesztés o Folyamatos motiváció biztosítása

Tevékenységformák: o Szakkörök, érdeklődési körök szervezése az általános műveltség, intelligencia,

intellektuális és manuális képességek fejlesztéséért o Egyéni, kiscsoportos foglalkozások szervezése, képességfejlesztés céljából

43

o Állandó nevelőtanári motiváció, kapcsolatteremtés a szaktanárokkal Felzárkóztatás Cél: hátránykompenzáció, az alapkészségek és a szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése Feladat:

o Segíteni a gyengén teljesítő (előző iskolai munkája, vagy családi hátrányai miatt) lemaradó, kevesebb ismeretet hozó tanulókat

o Felzárkóztató foglalkozások szervezése Tevékenységi formák:

o Felmérés a tanév elején (matematika, magyar, angol, német). o Fejlesztési tervek készítése o Bevonás a csoportos foglalkozásokra. o Egyéni tanulási tervek készíttetése a diákokkal, amely alapján a nevelők segítik a

tanulást o Egyéni foglalkozások.

Korrepetálás, előkészítő foglalkozások Cél: gyakorlás, jártasságok, készségek kialakítása, fejlesztése Feladatok:

o Jártasságok, kialakítása a legfontosabb, legismertebb szövegalkotási feladatokban

o Beszédkultúra, beszédtechnika, beszédbátorság, anyanyelvi kultúra fejlesztése o Szerepkultúra fejlesztése o A tanulók merjék önmagukat vállalni mások előtt, az alakoskodást tudják és

merjék leleplezni, fejlődjön önismeretük. o A kollégistáknak legyen saját értékrendjükön alapuló önbizalmuk, amely

magabiztos fellépést eredményez. o A kollégiumi élet minden területe a kommunikáció egy-egy sajátos része.

Alakítsunk ki a kollégiumra jellemző kommunikációs légkört.

Tevékenységek: o Tanulmányi munka közvetlen úton történő segítése o Tanulmányi munka közvetett úton, képességfejlesztéssel történő segítése

Kérvény, kérdőív, önéletrajz írása, nyomtatványok kitöltése Pályázatírás, diákújságba cikkírás Számítógépek kezelése Szituációs játékok, diákszínjátszás, vers és prózamondás Konfliktuskezelő technikák Vitakultúra tanítása

28.§ Alkalomszerű foglalkozások 28/ 1. Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges.

44

Tanulóink az intézményi, települési és az országos meghirdetésű versenyeken, programokon vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A kollégiumi versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az igazgató helyettes irányítja. 28/ 2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melynek célja (a pedagógiai program célkitűzései alapján):

• A természet és a hazai kulturális örökség megismerése • A fiatalok közösségi életének fejlesztése.

A kirándulások a munkaterv alapján az iskolákkal megbeszélt időpontban szervezhetők. Az kirándulás tervezetét (időtartam, útvonal, program, közlekedési eszköz, szálláshely, étkezés módja, létszám, kísérők neve, stb.) írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A kirándulásokat az igazgató engedélyezi a felelős pedagógus kijelölésével. A kirándulások úti célját, programjait az intézményi kirándulási program alapján kell összeállítani úgy, hogy a tanulók a teljes tanulmányi idő végére megismerhessék szűk, majd távoli környezetük nevezetességeit, hazánk valamennyi tájegységét. A kirándulásokhoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, 10 főnként 1 főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. 28/ 3. Külföldi utazások rendszabályai Szorgalmi időben a külföldi utazásokhoz,- amelyek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - az igazgató és az iskolák engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utalási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, az étkezés módját, a résztvevő tanulók névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.

X. Az intézményi védő, óvó előírások

29. § Az egészségügyi felügyelet rendje

29/ 1. Egészségügyi prevenció

- A kollégiumban csak az a tanuló költözhet be, akinek háziorvosa igazolja, hogy közösségi elhelyezésre alkalmas.

- Elsősegélynyújtó hely a kollégium portája és az első emeleti tanári szoba, ahol a mentőládában a szükséges eszközök megtalálhatók

- Járványos megbetegedés esetén a tisztiorvosi szolgálatot kell értesíteni.

45

- A tanév elején a munkavédelmi felelős balesetvédelmi oktatást tart a tanulóknak és a nevelőknek egyaránt, a résztvevők aláírásukkal jelölik, hogy megértették az ott elhangzottakat.

- Év közben tanulmányi kirándulás, szakköri foglalkozás esetén a lehetséges veszélyekre fel kell hívni a figyelmet. A feladatért felelős nevelőtanár ügyel a tanulók egészségére.

- A rendeletekben előírt egészségügyi festést, mázolást és féregtelenítést az épületben el kell végezni az előírt gyakorisággal.

- Mivel koedukált kollégium vagyunk, különös gondot kell fordítani az egészségügyi felvilágosításra.

- A kollégiumban minden csoportvezető nevelőtanár munkaköri kötelessége a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, betegség esetén a megfelelő intézkedés meghozatala. A tanuló kórházba szállítása esetén értesítendő az igazgató, az érintett szülő, középiskolások esetén az osztályfőnök.

- A tanulók részéről kerülendő az egészségkárosító magatartás. - Az ápolónő figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát. Naponta ellenőrzi a

betegeket, az orvoshoz menőket. Ismerteti külön foglalkozásokon az egészség értékét. Segíti a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzését. Külön program szerint alakítja a tanulók egészséghez való viszonyát.

- Szobáikban elektromos berendezések használata tilos! (Kivéve: hajszárító, asztali lámpa, magnó) A felnőtt dolgozók számára az élet-, és munkakörülményeket, mosakodási és öltözködési lehetőségeket biztosítani kell.

Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézményvezető és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki:

— fogászati kezelés, — a beteg tanulók aktuális orvosi kezelése,

a kollégiumban ápoló felügyeli a kollégisták egészségi állapotát. Feladatai: A tanév elején egészségi állapot felmérést végez a tanulók körében, kiszűri a különböző tartós betegséggel, gyógyszerérzékenységgel, stb., rendelkező, tanulókat. Naponta kíséri a beteg diákokat orvoshoz. Amennyiben szükséges ápolja a rászorulókat. Hetente egyszer egészségvédő foglalkozást tart, havonta egyszer külső előadó segítségével programot szervez.

Testnevelés Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében egészségnevelési programot, azon belül egészségfejlesztési feladatokat valósít meg. Kiemelt feladatként kezeljük a szervezett testmozgást, tekintettel az intenzív testi fejlődésben levő fiatalkorúak nagy mozgásigényére. Biztosítjuk:

— a játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban, — a kollégiumi sportkör működését,

30. § Ifjúságvédelem

- A kollégium nevelőtanárai a kollégium vezetőinek irányításával látják el az

ifjúságvédelmi feladatokat. - Figyelemmel kísérik a tanulók ügyeit, hátrányuk, veszélyeztetett helyzetük megszűnését

szorgalmazzák, kezdeményezik a tanulók szociális támogatását.

46

- A főiskolásoknak segítséget nyújtanak azokban a kérdésekben, melyekben igénylik azt.

Az ifjúságvédő feladatai:

- Év elején írásos formában közli a tanulókkal fogadóidejének helyét és időpontjait. Ettől természetesen, ha a tanuló érdeke megkívánja, rugalmasan el is térhet.

- Ha szükséges telefonon vagy levélben tartja a kapcsolatot a veszélyeztetett tanuló családjával, iskolájával.

- Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmet ellátó más személyekkel és hatóságokkal.

- Kezdeményezi, hogy az igazgató járjon el a súlyosan (bántalmazott) veszélyeztetett tanuló érdekében a gyermekjóléti szolgálatnál.

- Felkérésre részt vesz az esetmegbeszéléseken. - Kezdeményezi az igazgatónál a tanuló súlyos anyagi helyzete esetén, hogy járjon el a

tanuló állandó lakhelyének polgármesterénél. - A hirdetőtáblán elhelyezi a gyermekvédelmi intézmények címét és telefonszámát.(p.:

gyermekjóléti szolgálat, drog-ambulancia, lelki-segély szolgálat stb.) - Egészségnevelési programban koordinál az ápolónővel, figyelemmel kíséri a kábítószer

ellenes programokat, beépíti munkatervébe.

XI. LÉTESÍTMÉNY HASZNÁLATI REND

31. § Intézményi védő előírások 31/ 1. Az épületek rendje:

- Az intézményben tartózkodó valamennyi személy köteles a közösségi tulajdont védeni. - A berendezéseket (kártérítési kötelezettség mellett) rendeltetésszerűen használni. - A rendet és tisztaságot megőrizni. - A villamos energiával, fűtéssel és vízzel takarékosan bánni. - A tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni - A munka és egészségvédelmi szabályokat betartani.

31/ 2. Biztonsági rendszabályok:

- Vagyonvédelmi okok miatt zárva kell tartani a lakószobákban a szekrényeket és a szobák ajtaját. - Mindenki köteles leadni a használat után a kulcsokat a portán. - A hétvégi vagy egyéb záráskor az ügyeletes nevelő és a portás ellenőrzi a nyílászárók

állapotát.

31/ 3. Munkavédelem, tűzvédelem bombariadó A kollégium munkavédelmi, tűzvédelmi feltételeinek biztosításáért a kollégium vezetője a felelős. Az intézményben munkavédelmi és tűzvédelmi felelős látja el a feladatokat.

47

A felelős közvetlen feladatai: A balesetek elkerülése, megelőzése és a tűzesetek megelőzése érdekében a tanulókat, dolgozókat oktatásban kell részesíteni, melyet aláírásukkal igazolnak. A munkavédelmi, tűzvédelmi szabályzatban előírt szemlékre a kollégiumot fel kell készíteni, a hiányosságokat meg kell szüntetni.

- Minden tanuló és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. Az előírt nyomtatványokat vezetnie kell.

- Bombariadó esetén gondoskodni kell az illetékes szervek értesítéséről és a kollégium gyors, szakszerű kiürítéséről.

- A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatokat a 16/1998. (IV.8.)MKM rendelet határozza meg , amely rendelkezik:

- A kollégisták által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek jegyzékéről.

- A tanuló és gyermekbalesetek jelentési kötelezettségéről.

Tevékenység, magatartás tűzriadó esetén: A csoportvezető nevelők teendői:

- A tűzriadó jelére a tanulókkal el kell hagynia a szobákat. - A helyzet súlyosságának függvényében döntse el, hogy van-e mód a felszerelések, ruhák stb.

mentésére. - Távozás előtt tisztában kell lennie a tanulók létszámával. - Minden szoba ablakait, ajtóit csukassa be. - Ha a menekülési útvonalat tűz, füst vagy bármi egyéb elzárja keressen kerülő utat vagy

maradjanak a szobában. - A szobákban történő kényszerű várakozás esetén nyissanak ablakot, jelezzenek a

tűzoltóknak. - Kijutás esetén ellenőrizze a tanulók létszámát. - Hiányzás esetén szóljon a tűzoltás parancsnokának, kérdezze meg a többi kollégistát, hogy

hol maradhatott a tanuló. -

A tűzvédelmi felelő feladatai tűz esetén:

- A tűzoltók pontos tájékoztatása a helyszínen (hol vannak a közművek elzárói, víznyerési lehetőségek stb.).

- Az épület kiürítésének szervezése, az év elején kifüggesztett kivonulási útvonal alapján.

Bombariadó esetén szükséges teendők: A bombariadó jelzése azonos a tűzriadóéval. A jelzésre az épületet ki kell üríteni. A kiürítésért az igazgató vagy a helyettesítési rendnek megfelelő személy felel. A fenntartót haladéktalanul értesíteni kell. A kiürítési útvonal azonos a tűzriadó útvonalával.

32. §. A látogatás rendje

- Idegenek az épületbe csak a portás tájékoztatása után léphetnek be az épületbe. - A vendég leadja igazolványát, melyet távozáskor visszakap. - A vendég magatartásáért a vendéglátó felel. - A vendég a házirendben meghatározott ideig tartózkodhat az intézményben.

48

32/ 1. Védő előírások Az intézményi vagyon és a személyi védelem miatt az épület nyitott főkapuja mögötti üveges bejárati ajtót a portás nyitvatartási időben köteles szemmel tartani! A kulcsokat kizárólag a portások kezelhetik. A portások feladata hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon se juthassanak az intézmény területére. A gondnok a felelős a zárak használhatóságáért. Az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi a nyílászárók állapotát, akiknek feladata, hogy az elektromos berendezéseket is áramtalanítsa.

33. § Helyiségek használati rendje

33/ 1. Alkalmazottak és tanulók helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helységeit, létesítményeit nyitvatartási időben csak úgy használhatják, hogy ne ^avatják a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény más feladatainak ellátását. Kötelesek betartani mindenütt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat előírásait! Ha az intézmény alkalmazottja nyitvatartási időn túl is igénybe szeretne venni egy helyiséget, ezt az intézményvezetőtől írásban kérvényezni kell, a használati cél és időpont megjelölésével! 33/ 2. Berendelések és felszerelések használata

A felszerelési tárgyak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehel elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárba tartoznak! Indokolt esetben rövid időre (1—2 óra) a székek és a padok másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyével lehetséges, de a bútorokat épségben, eredeti helyükre kell visszatenni annak, aki elhozta. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazott a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt köteles aláírni. A kiviteli engedély csak kölcsönzési határidővel, az igazgatóhelyettes és a gondnok együttes aláírásával érvényes. A kiviteli engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodában kell leadni, és iktatni. A másik példányt a gondnok őrzi, majd megsemmisíti a berendezés visszaszolgáltatásakor.

33/ 3 .kiegészítő tevékenység

Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytat, melynek fő formája a vagyon bérbeadása. A helyiségek, létesítmények, berendezések bérbeadásáról - nem veszélyeztetve az alapfeladatok ellátását - az igazgató gondoskodik az érintettek véleményének kikérésével. A konkrét esetekben az intézményvezető bérleti szerződés aláírásával dönt a körülményekről.

49

A bérleti szerződésekben ki kell kötni a bérlő számára az épületben tartózkodás idejét, a bérleti díjat, a rendeltetésszerű használat módját, a bérlő kártérítési kötelezettségét, a beengedés módját (felelősét). Általában a terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a portás adja át a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra. 33/ 4. Karbantartás és kártérítés A gondnok felelős a termek, lakószobák, előadók, és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendelések hibáját a terem felelőse gondnok tudomására hozni. Hibafüzetben kell rögzíteni a problémát. A hibafüzet a portán van elhelyezve. Súlyosabb hiba esetén a hiba megjelölésével az eszközöket le kell adni a gondnoknak. Újbóli használatbavételről a gondnok tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket a szabályzat alapján selejtezni kell. Az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni a kártérítési szabályok szerint.

34. § Könyvtárhasználati rend

34/ 1. A könyvtár és célja A könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezeti egység. A helyiség alkalmas a könyvtári ismerethordozó állomány szabadpolcos elhelyezésére. A könyvtár művelődési jellege miatt valamennyi diák és pedagógus kulturális érdekét, igényeit szolgálja, ezért fejlesztése, a könyvtáros munkájának támogatása kiemelt az intézmény szervezeti egységei közül. A könyvtár minőségi működése nélkülözhetetlen:

— a megalapozott tudás elsajátításához, — a sokoldalú művelődéshez, — a fiatalok személyiségének, érzelmi világának fejődéséhez, — a kultúrált magatartás kialakulásához.

A könyvtárat könyvtáros vezeti, felelőssége rendkívül nagy a jelenlegi társadalmi állapotok között. Feladatai:

— végzi az állomány nyilvántartásba vételét, — irányítja a raktári rend fenntartását, — felelős az állomány megóvásáért, — végzi az adatbevitellel kapcsolatos feladatok ellátását,

34/ 2. Könyvtár használati előírások A könyvtár a könyvtári tanórákon és minden nyitva tartási napon áll a tanulók, pedagógusok és valamennyi intézményi dolgozó rendelkezésére. A könyvek, folyóiratok, egyéb információhordozók igénybevételéről, kölcsönzéséről a bejárati ajtón levő használati rend intézkedik.

50

Használati előírások:

- A könyvtárat a kollégium tanulói és a dolgozói alanyi jogon használhatják. - Könyvtári nyilvántartást kell vezetni az intézmény számára vásárolt könyvekről,

folyóiratokról, audió-vizuális ismerethordozókról. - A könyvtárba írásban kell beiratkozni, a könyvtáros nevelőnél. - Egy – egy alkalommal legfeljebb öt könyv kölcsönözhető. A kölcsönvett könyveket

gondosan kell kezelni, azokba bejegyezni, aláhúzni nem szabad. A határidőt asszerint lehet hosszabbítani, hogy mennyire keresett a könyv.

- A könyvtár heti 11 órában van nyitva, alkalmazkodva a nevelők és a tanulók benntartózkodásához.

- Ha elveszett vagy nagyon megrongálódott a kölcsönvett könyv, a beszerzési árat meg kell téríteni.

- A tanuló kijelentkezése esetén köteles a könyvtárban is leszámolni.

XII. DÍJFIZETÉSEK

35. § A kollégiumi térítési díj befizetésének szabályai, támogatások 35/ 1. Térítési díjak fizetése A pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége magyar állampolgárok számára ingyenesen vehető igénybe. Az alapellátásról a közoktatási törvény rendelkezik. A pedagógiai szolgáltatások kisebb részéért fizetés terheli az igénybevevőket. Térítési díjat kell fizetni:

- A vonatkozó rendelkezések értelmében a tanulók étkezési ellátásukért (reggeli, vacsora) havonta térítési díjat fizetnek.

- A térítési díj befizetése a hó elején történik a gondnoki vagy gazdasági irodán. Előre fizetési rendszerben dolgozunk.

- Amennyiben a tanuló megbetegszik, lehetősége van lemondani az étkezést a portán vagy a gazdasági irodán. Amennyiben nem mondja le az étkezést, fizetési kötelezettsége van.

- A térítési díjat a kötelező normák szerint kell megállapítani.

35/ 2. Kollégiumi díj fizetése és a visszatérítés Kizárólag a főiskolai hallgatóknak kell kollégiumi díjat fizetni. A kollégiumi díj mértékét a kollégiumi Tanács határozza meg. A Kollégiumi Tanács tagjai a hallgatók teljes szavazati joggal rendelkező képviselői. A kollégiumi díj befizetési szabályairól, illetve a kollégium szolgáltatásainak igénybevételi szabályairól, illetve a házirendről a főiskolai hallgatókkal évente egyszer a kollégium vezetősége egyeztet. A hallgatók és a kollégium lakhatási szerződést kötnek, melynek része a házirend. A szerződés kiterjed a szerződésszegés eseteire is. A díjbefizetés szabályait a házirend és a lakhatási szerződés tartalmazza. 35/ 3. Alapítványi támogatás Az intézményt támogató Tartalmas Diákélet alapítvány segíti a diákok programjainak megvalósulását, egyéni elbírálás alapján szociális támogatást is biztosít a rászoruló diákoknak. A felhasználható összegekről és a támogatás módjáról az alapítvány kuratóriuma dönt, tanévenként és esetenként.

51

XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

/. A Szervezeti és működési szabályzat módosítása és mellékletei

- A nevelőtestület által elfogadott SZMSZ, a fenntartó önkormányzat jóváhagyásával válik

érvényessé. - A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényüket vesztik az eddig érvényben levő szabályzatok. - Amennyiben olyan kérdések merülnének fel, amelyben a Szervezeti Működési Szabályzat

nem foglal állást, a hatályos törvények, rendeletek szerint kell eljárni. - A Szervezeti Működési Szabályzathoz csatolandó mellékletek:

Középiskolásokra vonatkozó házirend és napirend DÖK Szervezeti és Működési Szabályzata Fegyelmi eljárás szabályzata Főiskolásokra vonatkozó házirendek KIB szabályzata Főiskolások Kollégiumi Tanácsának Szabályzata Kiegészítő tevékenység szabályzata Munka, baleset és tűzvédelem Ügyvitel, iratkezelés Ügyrend, selejtezés, leltározás Intézményi gazdálkodás (utalványozás, bizonylatolás, számvitel, pénzkezelés, stb.) Munkaügyi szabályzat

A mellékletben található szabályzatok az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, ha jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény vezetője ezt szükségessé teszik. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása Jelen Szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2004. november 15. napján elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület jelenlévő tagjai aláírásukkal tanúsítják.

Dátum: Siófok, 2004.november 15.

A nevelőtestület tagjai:

________________________________ _____________________________

_______________________________ _____________________________

________________________________ _____________________________

52

_________________________________ _____________________________

_________________________________ _____________________________

PH

_____________________________ igazgató A fenti Szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban a Szülői Munkaközösség - a jogszabályban meghatározottak szerint - egyetértési jogot gyakorolt.

Dátum: Siófok, november 15.

____________________________

Szülői Munkaközösség vezetője

A fenti szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat - a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt, amit választott képviselői tanúsítanak.

Dátum: Siófok, 2004.november 15.

______________________________ ____________________________

DÖK képviselő KIB képviselő

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó.________________________________napján

__________________________________számú határozatával jóváhagyta.

Dátum: Siófok, 2004.__________________

………………………………………

fenntartó