17

Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány

  • Upload
    others

  • View
    0

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány
Page 2: Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány

2

Tartalomjegyzék

I. Velkám (ismét) 3

I.1. Hogyan használd ezt a jegyzetet? 3

II. Népszokások 4

II.2. A népszokásokról általában 4

II.3. A szokásfajták 5

III. Az évkezdő népszokások 6

III.1. Az évkezdés időpontja 6

III.2. Újév napja. Az analógia 6

IV. A regölés 7

IV.1. Eredet és elnevezés 7

IV.2. A regölés időpontja 7

IV.3. A szokás tartalma és felépítése 8

V. Betlehemes 9

V.1. A szokás és az elnevezés 9

V.2. A népszokás forrásai 9

V.3. A szokás felépítése. A jelenetek 9

V.4. A betlehemes dallamai 9

VI. A népballadák 10

VI.1. A ballada fogalma, elnevezés 10

VI.2. A ballada szereplői és főbb témái 11

VI.3. A balladák „gondolkodásmódja” 12

VII. A népdal útja 13

VII.1. Népzene – műzene 13

VII.2. A népdalgyűjtés 14

VII.3. Az autentikus népdal 16

VII.4. Népdalfeldolgozások 16

VII.5. Világzene 17

VIII. Zárásképpen 17

2., javított kiadás

Kézirat gyanánt

2011

Page 3: Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány

3

Nép+ II.

I. Velkám (ismét)

Ismét vagy nem ismét1, de köszöntés mindazoknak, akik kézbe

veszik e sorokat testük-lelkük javára, elméjük és intelligenciájuk

pallérozása végett. Csak úgy emlékeztetőképpen: az év elején

felírtuk a nagy címet, hogy „NÉP+ZENE”, és valóban, az első bő

félévben ez a két nagy témakör határozza meg az órák anyagát.

Azért „ZENE”, mert van benne egy halom tudnivaló, mely ahhoz

kell, hogy értsük is a zenét, ne csak halljuk. Azért „NÉP”, mivel a

másik nagy témakör mindenféle népek zenéje, művészete, dalai,

főképp persze a miénk, hisz azt értjük a legjobban.

Miképp a ZENÉ-t taglaló kiadványunk, ez is vegyes

stílusban íródott: néhol részletezőbb, máshol inkább egy

jegyzethez hasonlít. A lényeges rész mindig a főszövegben

található (azaz itt). A lényeg kihámozását többféle módon is segíti

a jegyzet: kiemelés, bekezdések, félkövér írásmód, valamint a

lábjegyzeti részben található ikonok2.

I.1. Hogyan használd ezt a jegyzetet?

A jegyzet azért született, hogy segítse az órai anyagok

megértését, hiányzás esetén a pótlást, valamint a dolgozatokra és

témazárókra való készülést.

Mit nem kell a jegyzettel csinálni? Három NEM:

� NEM kell megijedni és hőzöngeni, hogy milyen hosszú a

jegyzet, mert

� NEM kell szó szerint mindent megtanulni,

� viszont NEM ELÉG egyszer-kétszer az egészet elolvasni

a dolgozat előtti estén.

Mit kell akkor a jegyzettel csinálni? Három IGEN:

� 1. Ha egy anyagrész nem tiszta, hiányzik – az adott

fejezetet alaposan elolvasni, megérteni.

� 2. A megértés után a lényeget kikeresni belőle – ebben

segít az összefoglaló.

� 3. Csakis a lényeget kijegyzetelni és megtanulni.2

1 függ ez ugye attól, hogy már átrágtad-e magad a másik nagysikerű opuszokon (=Összetevők I-II. A nagy receptkönyv)

2 Jelmagyarázat (copy-paste az Összetevőkből)

valami plusz duma, ami azért hasznos,

még ha nem is kérdezi a tanár szóról szóra (sokszor ez a legizgibb/legviccesebb)

és = lényeges és fontos

egyéb hasznos megjegyzés

érdemes meghall-gatni (itt általában egy

link következik, ugyanis nem kezd el muzsikálni ez az egyébként minden tekintetben csodás jegyzet)

MAGOLNI LEHET, DE NEM ÉRDEMES. MEGÉRTENI ÉS TANULNI ANNÁL INKÁBB.

Page 4: Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány

4

II. Népszokások

II.2. A népszokásokról általában

Első kérdés: mi egyáltalán a népszokás? Kézenfekvő lenne

valami olyasfajta válasz, mint: „amit a nép szokott csinálni” vagy

„amit a nép tesz az ünnepekkor” és hasonlók. Valóban, mindkét

válaszban van igazság. Kicsit tudományosabban és precízebben

megfogalmazva a népszokás nem más a szokásokat megtartók

számára, mint az ünnepek és hétköznapok kerete.

Ezalatt annyit kell érteni, hogy gyakran a népszokások adják

a „hogyan”-t a „mi”-hez. Egy példa: minden kultúrában kiemelkedő

alkalom egy nő és egy férfi közös életének kezdete, a

házasságkötés. A tartalom többé-kevésbé ugyanaz: szövetséget

kötnek, egymáséi lesznek, ajándékokat kapnak és így tovább.

Azonban a házasságkötés módja nemhogy országonként, hanem

akár falvanként is lehet különböző a szokásoknak megfelelően. (lásd

1-3. kép)

A népszokás nem csak keretet ad egy közösség élete

számára, hanem szabályozza is azt. Sok szokás vonatkozik arra,

hogy mit illik és mit nem az adott közösségen belül (az az

illemtan, másszóval etikett). A népszokások rendszere etikai, azaz

erkölcsi kódex is: mi a jó és mi a rossz cselekedet. Végül sok

szokás törvényként is funkcionál: például az öröklés kérdése, a

büntetés nagysága és esetei gyakran függenek egy közösség

szokásrendszerétől.

A népszokás művészet is: a költészet, a színjátszás, a zene

és a képzőművészetek számos szokáshoz szorosan kapcsolódnak.

Végül a népszokások rengeteg mágikus vonást mutatnak

fel: a babonás elemek, a különböző varázslatok és a vallási

szertartások néhol eredeti, máshol átformált részletei átszövik a

legtöbb szokást1. A húsvéti locsolásban a víz, mely a

kereszténységben is fontos szerepet tölt be, a romlatlanság, a

tisztaság szimbóluma, a tojás a termékenységé.

A népszokás gyakorta erősebb, mint a józan ész vagy akár

az írott törvény: sok helyütt a szokás szerint olyanok is fényűző

lakodalmat tartanak, akik ezt nem engedhetnék meg anyagai

1. kép - egy hindu pár

2. kép - japán esküvő

3. kép - kínai esküvő

4. kép - afrikai maszk

1 „A kelesztett kenyér

Magyarországon – és Közép-Európában – néhány száz

Page 5: Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány

5

helyzetüknél fogva, így hosszú időre adósságokba verik magukat.

Nem egy mágikus szertartást pedig tiltott az egyházi törvény. Ilyen

szertartások leginkább az élethez-halálhoz, gyógyításhoz és

termékenységhez kapcsolódtak. Ezeket sokáig mindenfajta tiltás

ellenére is űzték.

II.3. A szokásfajták

A szokásokat a következőképpen lehet csoportosítani aszerint,

hogy az élet mely területéhez tartoznak:

� naptári év ünnepei

� pl. locsolás, betlehemezés, karácsony

� az emberi élet eseményei

� pl. lakodalom, halotti tor

� munkaalkalmak

� pl. aratóünnep, Márton-nap

� társadalmi és jogszokások

� pl. öröklés, erkölcsi ítélkezés

Ezenkívül még sok más szempont szerint is fel lehet osztani a

szokásokat. Aszerint például, hogy mennyire feltűnőek: egy

babonás, tiltott szokást természetesen nem a falu főterén

műveltek, hanem sunyiban, mindenkitől távol. Egy esküvőt pedig

nehéz lenne elrejteni a falu színe elől, de hát pont az volt a cél,

hogy minél többen lássák, legyenek tanúi az eseménynek.2

éves múltra tekint vissza. A készítésével kapcsolatos szabályok, a sütést kísérő mágia szinte törvényszerűen egészítette ki a mindennapi gyakorlat hiányosságait: kezdetben a kenyérélesztési eljárások sikere nagymértékben függött a külső körülményektől. Ezt a „kezdeti” bizonytalanságot még a mai hiedelmek is tükrözik. A sütés tilalmainak egy része a sütés időpontját szabályozza. A pénteki, de különösen a nagypénteki tilalmat még a közelmúltban is betartották. Ebben fontos szerepe volt a tilalmak ellen

vétőket fenyegető szankcióknak: ezek szerint a pénteki

kenyér „véres” lesz, sír a kemencében, kővé válik. Tabumondák is szóltak a pénteki sütőkről. Emellett a pénteki és nagypénteki tilalom ellenére sütött kenyér mágikus tárgy, kvázi-áldozati cselekmények eszköze volt: vízbefúlt keresésére, tűzvész, jégeső elhárítására, tolvaj kézre kerítésére használták. Tilalmas volt a kedd is; az év jeles napjai közül pedig elsősorban Luca és Borbála napja, halottak napja, úrnapja, néhol karácsony böjtje (dec. 24.).”

Magyar Néprajz VII. Folklór 3. Népszokás, néphit, népi

vallásosság. Mágia 2 további szempont lehet még, hogy ki műveli a szokást (nem, életkor, foglalkozás), illetve hogy melyik területen, milyen vallású népcsoporthoz tartozik

Page 6: Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány

6

III. Az évkezdő népszokások

III.1. Az évkezdés időpontja

Az ~ természetesen a téli időszakhoz kapcsolódnak. A probléma

nem itt van, hanem ott, hogy mikor kezdődik az év. Január

elsején! – mondja kórusban magával a nyájas olvasó. Hát csak

hiszi a piszi. Ugyanis sokáig nem volt ennyire egyértelmű, hogy az

év január első napjával kezdődik. Olyannyira, hogy az évkezdő

népszokások ezért magyar területen december 13-tól (Luca

napja) egészen vízkeresztig (január 6.) tartottak.

Miért is e nagy kavar? Egyrészt a naptárreformok miatt1,

másrészt azért, mert nem mindig január elsejével kezdődött az

év. Kezdetben az őszi-tavaszi legelőváltáshoz csatlakoztatták az

évkezdést, majd pedig karácsony napjához (dec. 25.), később

újévhez (jan.1.), aztán meg ehhez is, ahhoz is.

III.2. Újév napja. Az analógia

Számos szokást ismerünk, mely az év utolsó napjához és újév

napjához kapcsolódik. Egyrészt az óévet elbúcsúztatták,

Erdélyben például kiharangozták, a szászok pedig tüzes kereket

gyújtottak, melyet legurítottak a domboldalon, így kötve össze az

ót- az újévvel.

Újév napjához még több hiedelem csatlakozik. Sokat

közülük analogikusan végeztek: úgy tartották ugyanis, hogy amint

az év első napja történik, annak analógiájára (azaz

hasonlatosságára) történik az év többi napja: „Így például semmit

sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész

évben minden kimegy onnan. Igyekeztek tartózkodni a

veszekedéstől, házi viszálykodástól. (…) Sok vidéken rétest

sütöttek szintén az analógia jegyében (hosszúra nyúlik az élet,

mint a rétestészta. )”2

Emellett jósoltak az év többi napját illetőleg: időjárást,

szerelmet - azaz párokat és házasulandókat.

1 A rómaiak kezdetben tíz- hónapos Hold-naptárt

használtak, mely 295 napos volt. Ezt aztán két hónappal kiegészítették, így az év 355 napból állt. Hogy ezt a különbséget is eltüntessék, kétévente február 23. és 24. között beiktattak még egy teljes hónapot. De mivel nem

voltak teljesen következetesek (sokszor azért, hogy

egy-egy konzul hivatali ideje meghosz-szabbodjék), Julius Caesar idejére már 90 nap különbség adódott a naptár és a csillagászati év között. Ezért ő i.e. 47-ben elrendeli a naptárreformot, és beiktatja a négy-évenkénti szökőévet. Ezenkívül az 5. hónapot (márciussal kezdték akkor az évet) átnevezte a saját nevére, Juliusra. Igen ám, de ez a naptár így 11 perc eltérésben volt évente a Föld keringéséhez képest, mely 128 év alatt egy teljes napot adott ki. Ráadásul Augustus Caesar sem volt rest, és ő is átnevezte az egyik hónapot a becses nevére, ez a Juliust követő hónap volt, mely így lett Augustus. De sajna ez a hónap egy nappal rövidebb volt eredetileg, mint Julius, ezért a császár elvett az amúgy is hátrányos helyzetű februártól egy napot, és így az övé is 31 napos lett. Ezt a naptárt XIII. Gergely pápa

reformálta meg, behozva a 10 napos

eltérést, és „beállította” a szökőéveket is, mely rendszernek köszönhetően legközelebb csak 4782 körül kell korrigálni a naptárunkat. 2 http://www.unnep. mentha.hu/januar.htm (2009.02.08.)

Page 7: Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány

7

IV. A regölés

IV.1. Eredet és elnevezés

Az egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete

nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány szerint a finnugor

„reg” szócska, mely „révületet”, „extázist” jelent, így utal a

sámánvilágra1, mely erősen hatott e szokás és sok más magyar

szokás alakulására.

IV.2. A regölés időpontja

December 26-tól, Szent István napjától egészen a karácsonyi

ünnepkör végéig, vízkeresztig regöltek. Na, a Szent István az

nem az a Szent István, aki elsőként beugrik, a mi honalapító

királyunk, mert őt augusztus 20-án ünneplik ( tűzijáték meg egész

napos népünnepély), hanem ez a Szent István a keresztény egyház

első vértanúja. De persze nem csak a hetedikes trefortosok

keverik össze a két történelmi alakot, hanem már a nép fiai is így

tettek, akik szépen belevették István királyt is a szövegbe, bár

semmi köze se a regöléshez, se annak időpontjához. Íme egy

részlet a szövegből:

„nem vagyunk mi rablók, Szent István szolgái”

A regölés másik végpontja vízkereszt ünnepe. Ez az

ünnep egy hármas ünnep, mely három ünnepet - ha nem is egy

napon - de vízkereszt napjának közelében ünneplik. A három

esemény a következő:

� Jézus megkeresztelkedése a Jordánban („szózat

hallatszott a mennyből: Ez az én szeretett Fiam, őt

hallgassátok!” vagy valahogy így van a Bibliában)

� a három királyok látogatása (Gáspár-Menyhért-Boldizsár

= Jézus imádása)

� a kánai menyegző (Jézus első csodatétele, ahol a vizet

borrá változtatja)

Az összekötő kapocs e három ünnep között, hogy mindhárom

Jézus istenségének megnyilvánulására emlékeztet.2

1 A sámánnak a feladata egy közösségben a földi világ összekötése a transzcen-dens világgal, azaz az e világon túl lévő létezőkkel. Ezt természetesen nem lehet csak úgy hétköznapi módon megtenni, a találkozáshoz megfelelő tudatállapotba kell kerülniük, ez a transzba esés állapota. Hogy ezt mivel érik el (tánc, zene vagy más tudatmódosító szerek), az az adott kultúrától függ.

6. kép - Mexikói sámánnő

2 az ünnep neve görögül epifánia (επιφάνεια), ami

annyit tesz, mint „megjelenés” – méghozzá Jézus

istenségének megjelenése az emberek előtt

5. kép - Szent István vértanú megkövezése a kölni dóm egyik üvegablakán, ami persze nem ott történt, hanem Jeruzsálemben, úgy Kr. u. 40 körül

Page 8: Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány

8

IV.3. A szokás tartalma és felépítése

A regölés is, mint a legtöbb évkezdő szokás, tele van

jókívánsággal (lásd analógia), emellett termékenységet kívánnak a

ház állatainak, sok terményt a gazdának. Végül egy fiút és egy

lányt is „összeregölnek” a szokás során. A szokás úgy zajlik, hogy

néhány férfi és fiú házról-házra jár a helységben, énekelve

regölnek a családoknak, majd pedig adományokat kérve és kapva

továbbállnak.

A szöveg a következőképpen épül fel:

� bevezető: István király és a Csodaszarvas

megemlítése3

� jókívánságok

� összeregölés

� ajándékkérés

A versszakok végén refrénszerűen visszatér a következő szöveg:

„Hej regő-rejtem, azt is megadhatja az a nagy Úristen.” Egyébként

ez a repetitív, azaz ismétlődő jelleg is a sámánvilágra utal.

És ha már a Csodaszarvasnál tartunk: Van egy Bartók-mű,

a Cantata Profana, mely román népi gyűjtés alapján íródott,

Bartók fordításában. A szöveg kilenc fiúról szól, akik addig

vadásznak az erdőben, míg csodaszarvassá változnak, és többé

nem térnek vissza apjukhoz, hisz „az ő szájuk többé nem iszik

pohárból, csak hűvös forrásból.” Lehet, hogy ez a mondat ihlethette

a Királyhágó téri Cantata Profana kút alkotóját, Marton Lászlót:

7. kép - Regölők. Korniss Péter fotója

3 a Csodaszarvas több, nem csak európai nép jelképe, talán a téli égbolt csillagképe lehetett, ezért oly elterjedt a népi hitvilágban:

„Széken ül a gazda, Ezer forint az oldalán; Fele szegény regölőké, Fele a gazdáé. Haj, regő, rejtem! Azt is megadhatja Az a nagy Úristen. Itt tudunk egy leányt, Kinek neve Julcsa; Amott tudunk egy legényt, Kinek neve Pista. Isten meg se mentse, Kebelébe rejtse! Kert felé keritse, Utca felöl behajtsa, Párna alá szorítsa; Úgy siktassa, rékassa, Mint a koca malacát, De még annál is jobban! Haj, regő, rejtem! Azt is megadhatja Az a nagy Úristen.” részlet egy regölőszövegből (Miháld, Somogy megye)

Page 9: Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány

9

V. Betlehemes

V.1. A szokás és az elnevezés

Az egyik legismertebb évkezdő népszokás a betlehemes. A

szokás abból áll, hogy a településen egy kis jászolt vagy

templomot körbehurcolva a betlehemezők eljátsszák Jézus

születésének történetét. Két formája van: van, ahol élő

emberek a szereplők, máshol elbábozzák a történetet.

A betlehemes elnevezése rendkívüli módon onnan ered,

hogy a Jézuska bizony Betlehemben született, emlékszel:

pásztorok, istálló, tehénke, szamárka, angyalka, királyok és így

tovább…

V.2. A népszokás forrásai

� egyházi eredet – leginkább a biblia, azon belül is az

evangéliumok, mert ugye azok foglalkoznak Jézus életével

� középkori misztériumjátékok – a misztérium = titok,

szóval szent sztorik színjátéknak szabva1

� diákköszöntők – gyakran latin nyelvű énekek, melyeket

furcsa mód a diákok daloltak drága doctoraik (≠ doktor,

hanem tanár!!!) dicséreteként

V.3. A szokás felépítése. A jelenetek

� bevezetés/köszöntés

� jelenetek:

o szálláskeresés: gazdag-szegény ellentét

o pásztorok a mezőn – vicceskedés2

o angyal, születés hírüladása, látogatás

o + Heródes, napkeleti bölcsek jelenete 3

� befejezés: szereplők jutalmazása, jókívánságok, elköszönés

V.4. A betlehemes dallamai

Több zenei forrásból táplálkozik a betlehemes szokása. Ezek:

� középkori – leginkább egyházi eredetű dallamok

� XVI-XVII. századi műzenei (= nem népzene)

dallamok, melyeket tehát komponáltak

� különböző táncdallamok

8. kép - A betlehemi Születés Temploma belülről

9. kép - és a vele szemben álló Omar-mecset

1 kicsit komolyabb köntösben: kezdetben (= késő középkor kezdetén) a templomban játszott vallásos drámák ezek, melyek aztán kikerülnek a templom elé a térre, és ott nemzeti nyelvűvé váltak, gyakran verses formát öltve 2 leggyakrabban az öreg pásztoron élcelődnek a többiek, lásd az órai betlehemezést

3 Heródes, ahogy a három napkeleti

bölcstől megtudja, hogy új király született, megtudakolja az írástudóktól, hogy hol kell megszületnie a gyermeknek. Búcsúzóul azt mondja a királyoknak, hogy térjenek vissza hozzá, hogy aztán ő is elmehessen imádni az új királyt. Persze egyáltalán nem imádni akarja azt, hanem jól megölni, mert féltette hatalmát az új királytól (bár

Page 10: Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány

10

A kép a debreceni Nemzetközi Betlehemes Találkozón készült,

melyet 2009-ben már 18. alkalommal rendeztek meg.

ekkor már 60 év felett volt – ez elég fura…). Mikor azonban a bölcsek nem térnek vissza hozzá, haragra gerjed, és legyilkoltatja az összes két évnél fiatalabb gyermeket Betlehemben és környékén (azért két évnél, mert a csillag már két éve ott van Betlehem felett). Ezeket a gyerekeket nevezik Aprószenteknek. Heródes egyébként is elég véreskezű uralkodó volt: mikor elrendelte, hogy mindenki esküdjön fel a császárra, a farizeusok megtagadták ezt – ekkor hatezer férfit feszíttetett keresztre Jeruzsálemben. Brrrr…

VI. A népballadák

VI.1. A ballada fogalma, elnevezés

Lazaróni, Szása és a dzsungelben mászó három indián… Hát igen,

valahol ezek a történetek is hasonlítanak a balladákra, nem

véletlenül épp ekkor kerültek terítékre. Hogy is néztek ki? Volt

egy sztorijuk, verses formában íródtak, énekelték őket. A ballada

hivatalosan is majdnem ilyen. Talán egy ponton különbözik csak.

A definíció így szól: ballada = a középkori

parasztság epikai-lírai műfaja. Szedjük szét atomjaira e

mondatot! A „középkori” – tehát kialakulásuk, elterjedésük

ideje a középkor; „parasztság” – tehát elsősorban a

népköltészet termékeiről van most szó, nem pedig ismert vagy

kevésbé ismert költők műveiről; „epikai” – azaz elbeszélő;

„lírai” – azaz verses formájú; „műfaja”.

François Villon: Ballada a senki fiáról Mint nagy kalap, borult reám a kék ég, és hű barátom egy akadt: a köd. Rakott tálak között kivert az éhség, s halálra fáztam rőt kályhák előtt. Amerre nyúltam, csak cserepek hulltak, s szájam széléig áradt már a sár, utam mellett a rózsák elpusztultak s lehelletemtől megfakult a nyár, csodálom szinte már a napvilágot, hogy néha még rongyos vállamra süt, én, ki megjártam mind a hat világot, megáldva és leköpve mindenütt. Fagyos mezőkön birkóztam a széllel, ruhám csupán egy fügefalevél, mi sem tisztább számomra, mint az éjjel, mi sem sötétebb nékem, mint a dél. A matrózkocsmák mélyén felzokogtam, ahogy a temetőkben nevetek, enyém csak az, amit a sárba dobtam, s mindent megöltem, amit szeretek. Fehér derével lángveres hajamra s halántékomra már az ősz feküdt, s így megyek, fütyülve egymagamban, megáldva és leköpve mindenütt. A győztes ég fektette rám a sátrát, a harmattól kék lett a homlokom s így kergettem a Istent, aki hátrált, s a jövendőt, amely az otthonom. A hegytetőkön órákig pihentem, s megbámultam az izzadt kőtörőt, de a dómok mellett fütyülve mentem, s kinevettem a cifra püspököt: s ezért csak csók és korbács hullott árva testemre, mely oly egyformán feküdt csipkés párnák között és utcasárban, megáldva és leköpve mindenütt.

Page 11: Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány

11

És akkor rögtön mellé tesszük, hogy leginkább a

romantika (18. század vége + 19. század, pontosítás később)

idején fedezik fel ezeket a balladákat, akkor, amikor amúgy is

nagy erővel a népi dolgok felé fordulnak. És rájönnek, hogy ez

bizony már döfi, annyira, hogy a hivatásos költők elkezdenek

szépen balladákat írni. Műballadákat persze, nem népballadát.

Ilyen költő például itthon Arany János, német területen meg

Goethe és Schiller. A huszadik század meg szépen újra felfedezi

magának, eredeti formájában, lehetőleg minden torzítástól

mentesen a nép művészetét (nem csak a költészetet, hanem

táncot, zenét és általában mindent). Ekkor kerül újra

középpontba a ballada.

Az elnevezés, miképpen a műfaj maga is, nyugat-európai

import (leginkább francia versforma ez): a „ballad” szó

refrénszerű dalformát, elbeszélő dalt takart1. A ballada elnevezést

csak a 18. század folyamán kapja a ma balladaként emlegetett

műfaj. A magyar népköltészet is másképp hívja: „hosszú

ének”, „történet” és „régi ének” elnevezéssel illeti.

VI.2. A ballada szereplői és főbb témái

A népballadák szereplői nem hősök vagy természetfeletti

lények, miként a középkori hősénekekben vagy a még régebbi

mitológiákban, hanem hétköznapi emberek.

A balladák témája éppen ezen emberek hibáiból,

összeütközéseikből adódó tragikus vagy komikus helyzetek. Sok

olyan témát dolgoznak fel a magyar népballadák, melyek egész

Európában elterjedtek.

A legnagyobb téma a szerelem és az egyén joga, mely

ellentétbe kerül a családfő (anyagi) érdekeivel. Ide tartoznak a

következő altémák2:

� a házasság kényszerítése

� tiltott házasság

� a szerelem tiltása, büntetése

� a házasságtörés: büntetés vagy együttérzés (rossz házasság

esetén)

S bár nincs hazám, borom, se feleségem és lábaim között a szél fütyül: lesz még pénzem és biztosan remélem, hogy egy nap nékem minden sikerül. S ha meguntam, hogy aranytálból éljek, a palotákat megint otthagyom, hasamért kánkánt járnak már a férgek, és valahol az őszi avaron, egy vén tövisbokor aljában, melyre csak egy rossz csillag sanda fénye süt: maradok egyszer, François Villon, fekve, megáldva és leköpve mindenütt.

Faludy György fordítása

10. kép - Pekárovics Zoltán illusztrációja a Senki fiához

1 a ballada jelentése a „tánc” szóból ered

(ballare = táncolni), és kezdetben valóban a tánczenéhez köthető

2 sok-sok példa található mindegyik

típusra és rengeteg további infó a Magyar Néprajz V. kötetében, mely az interneten is megtalálható: http://mek.niif.hu/02100 /02152/html/05/101.html (persze egyben, sortörés nélkül…)

Page 12: Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány

12

Másik fontos téma a gazdagság kérdése. Ez leginkább két

módon jelenik meg:

� a szegény-gazdag ellentét

� a pénzhez való ragaszkodás – a pénz gonosszá tesz

További témák:

� a harc nem téma (≠ mitológia, mondák) !!!

� a gyilkosság

� betyárballadák (lásd Robin Hood, Viszkis)

� egyéb: vallás, mitológia (pl. Kőmíves Kelemen3)

VI.3. A balladák „gondolkodásmódja”

Mikor olvastuk a balladákat, tapasztaltuk, hogy azokat gyakran

nem úgy fogalmazták, mint egy hétköznapi sztorit, rengeteg

életszerűtlen elem is bekerült a történetbe, miközben a

mondanivaló nagyon is életszagú. Néhol meg megszakadt a film,

és ugrás következett be a cselekménybe. Bizony ám, a balladák

gondolkodásmódja kicsit más, mint a hétköznapoké.

Mielőtt belemennénk

a részletekbe, az a

kérdés, hogy mit

ábrázol az a két rajz,

itt bal felől?

Asszem

mindenki számára egyértelmű, hogy egy férfit és egy nőt látunk a

képen. A túlképzettek még a toilettre is asszociálnak. De a férfi

és a nő annak ellenére egyértelmű, hogy egyáltalán nincsenek

kidolgozva az férfi és a női test részletei, nem egy bizonyos nő

vagy férfi van a képen: annyira van leegyszerűsítve az ábrázolás,

hogy értsük, mit akar ábrázolni. Ilyesfajta módon ábrázol a

ballada is. Ezt úgy mondjuk, hogy a ballada fogalmazásmódja

stilizált: csak a leglényegesebbet fogalmazza meg, azt is

leegyszerűsített módon. További jellemzői e stílusnak, hogy az

ábrázolás nem fényképszerű, nem részletező: és így válik

általános érvényűvé. A balladák emellett a lényegesben reális

(=valós) a többiben akár irreális (=valótlan) módon fogalmaznak4.

3 ez a történet az úgynevezett

építőáldozatnak egy, a balladákban fennmaradt emléke: „az új ház áldozatot követelt”, bár hogy ki és miért, az nem tiszta. Az áldozatot többféle módon hajtották végre: „1. Első éjjel olyan személy alszik az új házban, akinek a haláláért „nem kár”: pl. legöregebb családtag, gyógyíthatatlan beteg, de leggyakrabban kutyát, macskát, tyúkot zártak be első éjjelre a házba. 2. Beköltözéskor állatot ölnek, pl. baromfit nyakaznak le a küszöbön (esetleg vérével körülcsepegtetik a házat). 3. Valamilyen állat vagy állati eredetű termék (tyúk, macska, tojás stb.) befalazása a 20. sz.-ban már igen szórványos, de a régészeti leletek tanúsága szerint régen gyakoribb volt; ma is találni régi falusi házak lebontásakor a falban

ismeretlen tartalmú edényeket, néha állatcsontvázakat.”

Magyar Néprajzi Lexikon

11. kép - A marosvásárhelyi Kultúrpalota festett üvegablakai, melyek

Görög Ilona balladáját ábrázolják, aki a

török elől menekülve a kincseit viszi magával, és a gyermekeit otthagyja az útszélen. 4 a balladában az öngyilkos szeretők sírján, kiket a szülők nem engedtek összeházasodni, két virág nő, és összekapcsolódnak az oltár felett – mikor azokat a

Page 13: Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány

13

Fontos, hogy a balladák azt ábrázolják, ami a tipikus

emberi viselkedésmód, az a lényeges, ami közös az emberekben:

közös magatartásformák, közös lelkiállapot, közös reakciók,

válaszok.

Emellett a balladák szókincsében ott rejlenek a legősibb –

szintén közös – szimbólumok: a kenyér, a bor, a vér.

A balladák súlyát, elképesztő „hatásfokát” a választott

téma, mely a legtöbb ember számára ismerős tragikus vagy épp

helyzetet ír le, a hétköznapi szereplők, akikkel azonosulhat a

hallgató, az ábrázolásmód különlegessége és ősisége mellett az

adja, hogy ezeket énekelve adták elő. Az ének nem csak egy új

horizontot nyit meg az előadáskor: a hosszú szövegek énekelve

lassabban bontakoznak ki, mintha csak elmondanák azokat, így

fokozva a balladák drámaiságát.

gonosz anya levágja, megszólalnak a virágok, és megátkozzák az anyát: a konflikt reális, sajnos van ilyen az életben; a többi azonban nem – egy virág nem nagyon szokott beszélni, Kivéve Lázár Ervin Kővirágát…

VII. A népdal útja

VII.1. Népzene – műzene

Általában illik megválaszolni egy címet, mikor az ember

belekezd az írásba, de legalábbis jó lenne utalni rá valamilyen

szinten, hogy miről is lesz szó, hisz most nem valami irodalmi

szöveget alkotunk, ahol a cím értelme, szerepe esetleg az utolsó

sorokban derül ki, és annál izgalmasabb az olvasnivaló. Mégis,

most még nem lehet választ adni arra az alapkérdésre, hogy

„Honnan, hová és miért kel útra” mármint a népdal, de erre,

ígéret, sor kerül.

Inkább ott kell kezdeni, hogy milyen szerepet töltött be a

népzene régen, és milyet ma. Kis túlzással azt lehet állítani, hogy

a népzene sokáig a falusi lakosság közös zenei anyanyelve volt.

Mondjuk a 20. század közepéig. Persze gyakran keveredett

másfajta zenével, értékesebbel és értéktelenebbel egyaránt, de a

falu lakója mindenesetre megtanulta a dalkincset: közösen

használták a dalaikat1 a megfelelő alkalmakkor.

1 Azért került itt elő a használni ige, mert vannak, akik egészen máshogy értelmezik a népdal fogalmát, mint ahogy mi, úgy a konyhanyelv szintjén. Nekünk az kell, hogy ne legyen szerzője, szájról-szájra terjedjen, szép legyen, régi. Van, aki meg azt mondja, hogy az a lényeg, hogy használja-e egy kisebb-nagyobb közösség, vagy nem. És akkor ez lesz a döntő, nem az összes többi szempont. Így például a németeket egyáltalán nem zavarja, ha tudják a szerzőjét egy dalnak, a döntő, hogy cserébe mindenki ismeri és énekli – akár ma.

Page 14: Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány

14

Ezzel szemben a városok és nagyobb településeken a kulturáltsági

szintjétől függően régóta a műzene, azaz a megkomponált zene

uralkodik. Olyannyira, hogy a 20. század elejére már egyáltalán

nem ismerik a „parasztzenét”, lenézik azt, és a saját zenéjüket

tartják egyedül értékesnek.

És éppen ezért a falu közössége - mely hasonulni akar a

kisvárosok középnemesi rétegéhez - átveszi a gyakorta

értéktelenebb műzenét2, és elfelejti saját igazi dalkincsét3. Mégis

mindezek után leginkább falun, főképp a hátrányosabb helyzetű,

nehezebben megközelíthető településeken őrizték meg a

népzenét érintetlen formában.

Azok számára, akik viszont nem születnek bele ebbe a

világba – tehát mondjuk mi kábé mindannyian – a népzene

forrása ma: a gyűjtés és az azt követő tanulás.

VII.2. A népdalgyűjtés

Már zeneoviban regéltek egy csomót arról, hogy hogyan is zajlott

a népdalgyűjtés, úgyhogy itt most csak fel kell eleveníteni

mindenkinek az egykor megtanultakat. Vagy ha nem, akkor most

érdemes képbe kerülni. A népdal, a népköltészet és egyáltalán

bármi, ami a néppel kapcsolatos, az a romantika idején (19. sz.)

került központba, vált fontossá. Méghozzá azzal párhuzamosan,

hogy a nemzetek rájönnek arra, hogy nemzetek4. És elkezdik

felkutatni mindazt, ami a sajátjuk és régi, ősi, hogy legitimálja5

őket. Eleinte csak a

szövegek érdekelték a

költőket, akik a

parasztságban valami tisztát,

ősit, természetest láttak,

ellentétben a városi

emberrel. Aztán szép lassan

elkezdték a dallamokat is

gyűjteni, mely gyűjtés bőven

a 20. századig tartott, sőt, van, ahol még ma is érdemes gyűjteni,

mert eleven a közösség.

2 Itt most elsősorban a népies műdalra, a magyar nótára kell gondolni.

3 Nagyon érdekesek a számok. Az új stílusú népdal, mely eleven

kölcsönhatásban volt a nótával, a 20. század elejére igencsak elterjedt a falvakban. Ennek ellenére erősebbnek bizonyul a műzene: a század eleji gyűjtők 3-5% régi stílusú, 30-50% új stílusú népdalt találnak, míg a magyar nóta 50-70%-kal képviselteti magát. (lásd erről Szabolcsi Bence: A magyar népzene stílusfordulója a XVIII. században. Adatok az „új népdal” történetéhez c. művét) 4 Mi??? Ez nem volt egyértelmű mindig? Nem. Valamelyest tudatában voltak, de nem volt döntő, főképp nem államszervezeti szempontból. Ezt az egész folyamatot nevezhetjük kis túlzással nemzettudatra ébredésnek. Ez persze nem egyik napról a másikra történt („Jé, ma reggel magyar/szlovák/osztrák/ rutén/szlovén/román/ hottentotta lettem“). Hanem szép lassan. Meg főként önállósulási törekvések mentén. Meg párhuzamosan a vallási közösségek gyengülésével. Meg még van ezer tényező, de azokat hagyjuk… 5 = törvényesíti, szentesíti

12. kép – Bartók felvételt ír le. (MZ/X, MZ/X, jelentkezz, jelentkezz!)

Page 15: Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány

15

A gyűjtés egyik alapvető

feltétele volt, hogy meg

lehessen örökíteni a hangzást.

Kezdetben fonográffal6

készítették a felvételeket, majd

hangszalagra vették őket.

Később a tánc lejegyzésére

alkalmas gyorsírást is

kikísérleteztek. (Lásd jobbra!)

A legfontosabb népdalgyűjtőink: Bartók Béla, Kodály

Zoltán és Vikár Béla. Az ő és számos követőjük munkájának

eredményeként óriási gyűjtemény jött létre, melyet még most is

rendszereznek7.

Bartók egyébként nem csak magyar népzenét gyűjtött, hanem

szlovákot, románt, sőt törököt is. Nagyon szép hozzáállása volt a

különbözőséghez és az ebben rejlő értékekhez: „Az én

vezéreszmém azonban, amelynek, amióta csak mint zeneszerző

magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré

válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét

igyekszem – amennyire erőmtől telik – szolgálni zenémben; ezért

6 Edison találmánya (1877), egy tölcséres cucc, mely furfangos

módon (mely a hang hullámtermészetét használja ki) ónnal vagy viasszal bevont hengerre rögzíti a hangot. Sajnos a viaszhengerek nagyon érzékenyek voltak, a többszöri lejátszás és a szállítás is szinte használhatatlanná tette a felvételt. Ezért kellett minél kevesebb meghallgatás alapján lejegyezni a dalokat. Ma azzal kísérleteznek, hogy érintés nélkül (mikroszkóp és mindenféle videójel-feldolgozók segítségével) próbálják megmenteni a hengerek tartalmát.

14. kép - Edison-féle fonográf hengerekkel 7 Nem csak azért, mert annyi népdal van, hanem azért, mert sokféle szempont és rendszer szerint próbálták rendszerezni a rengeteg dallamot (150 000 körül van a népdalok száma variánsok nélkül).

13. kép - Találd ki, melyik népdal úgynevezett "támlapját" látod! Nehéz, mi?!

Page 16: Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány

16

nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák,

román, arab, vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és

egészséges legyen az a forrás!” Bartók Béla levele 1931-ből.8

VII.3. Az autentikus népdal

A népzene azon formáját, melyet a gyűjtők felleltek és fellelnek

ma a népzene eredeti, érintetlen környezetében, autentikus

formának nevezzük. Ez a szó annyit jelent, mint „eredeti”,

„hiteles”. Ez az állapot a népdal útjának kiinduló állomása. Mivel

a gyűjtést elvégezték, dokumentálták, létezik ez a forma mind a

mai napig.

Meg kell azonban különböztetni az autentikus formát

az autentikus előadótól. Simán lehet, hogy én meghallgatok

egy autentikus felvételt, autentikus előadótól, aztán szépen

megtanulom, de ettől én még nem válok autentikus előadóvá,

max maga a dal formája lesz az. Ma ez utóbbi konstelláció a

leggyakrabb: megtanuljuk igazi előadóktól az autentikus formát és

azt adjuk tovább, mi kis hamisak... Ettől még nem lesz baja

senkinek, maximum tovább fejlődik a dallam, ugyanúgy, mint

régen. 9

VII.4. Népdalfeldolgozások

Az első lépcsőt a műzene felé az autentikus környezetből való

kiemelés útján a népdalfeldolgozások jelentették. Ez a forma

akkoriban (1900-as évek eleje) nem volt olyan magától értetődő,

sőt mondhatni lerágott csont, mint ma. Az egyik ilyen első

koncert a Zeneakadémián volt, ahol Bartók feldolgozásában

szólalt meg először magyar népdal a színpadon.

A népdal műzenébe való beemelésének többféle fokozata

van. Az első, ha az autentikus népdal-forma mellé valamilyen

nem autentikus kíséret járul (bármilyen módon: egy

hangszer, esetleg egy kórus vagy akár egy egész zenekar). A

második lépcső, ha a népdalt magát átdolgozzák, de még

felismerhető az eredeti forma: mondjuk több szólam énekli

felváltva ugyanazt a népdalt. A legizgalmasabb talán a harmadik

8 Nem bírom megállni, hogy méltassam e sorokat az évszám tükrében: 1931. Tizenegy évvel Trianon után: mindenki acsarkodik, mindenki utál mindenkit, mindenki gyanakszik, és készül valami óriási visszacsapásra vagy pedig a kiharcolt érdekek megtartására…

9 Ez az egész problémakör nem ilyen fontos ott, ahol nem veszik annyira szigorúan az eredetiséget, a szerző nélküliséget a népzene kritériumainak felállításakor. Ott annyi a lényeg, hogy ismered-e a dallamokat, meg hogy jól játszod-e, a többi nem számít.

Egy kis autentikus balkáni zenehangulat!!! JEEE! 10 Ebben a műfajban Bartók egészen elképesztően szépeket alkotott. Érdemes meghallgatni a Zene (ez a rövidített címe) elejét. Mint egy négysoros magyar népdal,

Page 17: Tartalomjegyzékzene.trefortutca.hu/images/adatok/07/eloadasok/nep/nep2.pdfAz egyik ilyen évkezdő szokásunk a regölés. A nevének eredete nem teljesen egyértelmű, a nyelvtudomány

17

lépcsőfok: ilyenkor nem szólal meg semmilyen autentikus népdal,

hanem valami olyan zene, mely a népzenének valamelyik vonását

magán viseli, azaz népzenei ihletésű. Lehet ez vonás a

sorszerkezet, a hangsor vagy éppen csak a szöveg, sőt lehet, hogy

csak egyetlen ilyen kapocs van, és minden más összetevő teljesen

népzeneidegen: annál érdekesebb a népzene lényegének a

műzenébe való integrálása.10

VII.5. Világzene

A népdal útjának harmadik állomása a világzene „világa”. Itt nem

arról van szó, hogy olyan népzenéket sorolnak fel, mely az egész

világon ismert, sőt. A világzene lényege, hogy vegyíti a népzenét

bármely más stíluselemmel, legyen az a stíluselem a komolyzene,

a könnyűzene vagy éppen egy másik nép zenéje.

Több szempontból hasonlíthat ez a műfaj az autentikus

népzenére: a szöveg, a dallamok, a hangszerelés (=milyen

hangszerek játszanak) vagy éppen a zene hangulata, jellege

emlékeztethet a gyökerekre.11

miközben olyan nyakatekert dallama van, mint sok huszadik századi műnek. Mégis ez a rendező elv teljesen ismertté, megszokottá teszi a dallamot.

11 Ma nagy divatja van ennek a stílusirányzatnak, valóban kellemes, könnyen fogyasztható, de nem értéktelen zenék születnek, talán pont azért, mert az összetevők között szinte mindegyik nemes eredetű.

VIII. Zárásképpen

A legnagyobb örömmel az szolgálna, ha sikerült volna elkerülni a

szokásos, zeneovis hozzáállást a népzenéhez. Ha volt is ismétlés a

tanultak között, él a remény, hogy legalább annyi új, netalántán

érdekes dolog került elő1. Ideértendő főként a megtanult dalok

és a meghallgatott zenék világa. Meg egyébként is, a legtöbb

dologban van valami jó. Vagy másképp fogalmazva: ne azt

keressük valamiben, ami nincs benne. A népek zenéjében pedig

tuti, hogy rengeteg érték van. Érdemes erőfeszíteni. Azt meg

amúgy is jobb most megszokni, mint később, amikor már sokkal

nehezebben veszi magát az ember arra, hogy olyasmit csináljon,

amihez nincsen kedve…

1 Ha orvosnak mész, akkor majd meglátod, mi az igazán unalmas: pl. a koponya minden hepe-hupája latinul és magyarul, na, akkor sóvárogva gondolsz majd vissza az „uncsi” énekórák bármelyikére, meglásd!