ESTABLISHMENT OF A LIMITED

LIABILITY COMPANY IN SLOVAKIA

A SZLOVA K ADO RENDSZER

JOGI NYILATKOZAT

Ez a kiadvány, a Magyar-Szlovák Közös Inkubációs Központ Pócsmegyer, az Európai Regionális

Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával megvalosított 2007-2013 Magyarország-Szlovákia

Határon Átnyúló Együttműködési Programjának keretében került kidolgozásra.

www.husk-cbc.eu

A kiadvány tartalmáért, kizárólagos felelősség a szerzőket terheli. Ez nem feltétlenül tükrözik az

Európai Unió véleményét. Sem az EASME, sem az Európai Bizottság nem felelős a bennük található

adatok használatáért.

Január 2015

TARTALOMJEGYZÉK

Page 1

Tartalomjegyze k

A szlova k ado rendszer ...................................................................................................................................................................... 2

SZLOVA K KO ZTA RSASA G ADO RENDSZERE ............................................................................................................................. 2

KO ZVETLEN ADO K. TA RSASA GI JO VEDE KI ADO ................................................................................................................... 2

Ado alap e s ado kulcs .......................................................................................................................................................................... 2

Ado bo l levonhato e s le nem vonhato kiada sok ...................................................................................................................... 3

Ado e v ........................................................................................................................................................................................................ 4

Ado vesztese g ......................................................................................................................................................................................... 5

Ado leí ra s .................................................................................................................................................................................................. 5

Alulto ke sí te si szaba lyok ................................................................................................................................................................... 5

A llando telephely ................................................................................................................................................................................. 6

Forra sado ................................................................................................................................................................................................ 6

Transzfera r ............................................................................................................................................................................................. 7

HELYI ADO K. INGATLANADO . ........................................................................................................................................................ 8

Fo ldado ..................................................................................................................................................................................................... 8

E pí te si ado .............................................................................................................................................................................................. 8

Laka sado .................................................................................................................................................................................................. 8

Su lyado ..................................................................................................................................................................................................... 9

Egye b o nkorma nyzati ado k ............................................................................................................................................................. 9

Ele rheto se g ........................................................................................................................................................................................... 10

A SZLOVÁK ADÓRENDSZER

Page 2

A szlova k ado rendszer

SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ADÓRENDSZERE

Minden szlova kiai telephellyel rendelkezo jogi szeme ly, illetve amely jogi szeme ly vezeto se ge a Szlova k

Ko zta rsasa gban helyezkedik el szlova k helyi illeto se gu nek sza mí t e s ko teles megfizetni a ta rsasa gi ado t.

Terme szetes szeme lyek, akik a llando laka ssal rendelkeznek Szlova kia ban, vagy olyan szeme lyek akik egy

e ven belu l legala bb183 napot tarto zkodtak szlova k teru leten szinte n helyi lakosoknak sza mí tanak.

Az ado zo k a szlova k iparu ze si engede lyu k beszerze se t ko veto en 30 napon belu l ko telesek bejelentkezni

az ado hato sa gna l. Amennyiben va ltoza s ko vetkezik be a bejelentkeze su kben azt a va ltoza s

e rve nybele pe se t ko veto en 15 napon belu l ko telesek jelezni az ado hato sa gnak. Az ado zo tova bba ko teles

arro l is 30 napos hata llyal e rtesí teni az ado hato sa got, hogy ado ko teles jo vedelemszerze si teve kenyse ge

elindult.

A szlova k ado rendszerben a ko vetkezo ha rom ado le tezik:

1. Ko zvetlen ado k: Jo vedelemado (szeme lyi e s ta rsasa gi) e s helyi ado k

2. Ko zvetett ado k: HE A/A FA (A ltala nos forgalmi ado ) e s forgalmi: ado

KÖZVETLEN ADÓK. TÁRSASÁGI JÖVEDÉKI ADÓ

A ta rsasa gi jo vede kiado t azokra a jogi szeme lyekre vetik ki, akinek sze khelye vagy te nyleges

vezeto se ge nek helye Szlova kia ban tala lhato . A nem-helyi illeto se gu szeme lyek csak az uta n a jo vedelem

uta n ko telesek megfizetni a ta rsasa gi jo vede kiado t, amely jo vedelmet szlova k forra sbo l szerezte k

Adó alap és adókulcs

A Ta rsasa gi jo vede kiado t az ado alapbo l sza molja k ki. Az ado alap a ltala ban a jogi szeme ly brutto

jo vedelme mí nusz a ko ltse gei, amelyet me g ne ha ny szaba lyozo elem mo dosí t. Az a ltala nos ado kulcs az

ado alap 22%-a.

A SZLOVÁK ADÓRENDSZER

Page 3

Léteznek olyan jövedelemtípusok, amelyek nem esnek adóilletőség alá, mint az ado za s uta ni profit

re szesede s, 2004.04.01 uta n kifizetett osztale k egy EU-s anyava llalat szlova k lea nyva llalata bo l, o ro klo tt

vagy aja nde kozott jo vedelem, cso delja ra sbo l visszamarado kifizete sek e s visszafizete sek amelyek

kifizete se re a re szve nyesek 2004.01.01. uta n va ltak.

Adóból levonható és le nem vonható kiadások

A ltala ban azok a kiada sok, amelyek az ado ko teles jo vedelem le trehoza sa t, biztosí ta st e s fenntarta sa t

ce lozza k ado bo l levonhato ko ltse geknek sza mí tanak, hacsak nem szerepelnek az ado bo l le nem vonhato

te telek lista ja n. A levonhato sa g ala ta maszta sa ra erro l dokumenta cio t kell vezetni.

Bizonyos ko ltse geket, pl. ko tbe r, meg kell fizetni (teha t nem csupa n o sszegyu jteni), ahhoz, hogy ado bo l

levonhato kiada snak sza mí tson. Ennek megfelelo en az az ado fizeto , aki ilyen jellegu kifizete sben

re szesu l, ezt a jo vedelmet me g abban az ado za si ido szakban kell leado znia, amelyben a sza mla zott

o sszeget megkapja.

Pe lda k ado bo l levonhato te telekre:

o Ado leí ra s ko ltse gei;

o A leí rt eszko zo k elada sa bo l sza rmazo ado bo l visszamaradt e rte ke;

o Az alkalmazo a ltal kifizetett ko telezo ta rsadalombiztosí ta si hozza ja rula s;

o Ko ltse gek, amelyek az alkalmazottak ege szse ge nek mego rze se e s ko zo sse gi

felszerele sek/szolga ltata sok kapcsa n meru ltek fel;

o Ko rnyezetve delmi ce lu felszerele sek/e pu letek fenntarta si ko ltse ge;

o Ado k e s dí jak, amelyek nem szerepelnek az ado bo l le nem vonhato te telek (la sd ala bb)

lista ja ban;

o Ko ltse gek, amelyeket az a llando telephely (A T) megalapí to ja halmozott fel az A T ce lja ra,

idee rtve a vezete si e s adminisztra cio s ko ltse geke, tekintet ne lku l arra, hogy ezek a kiada sok hol

meru ltek fel, felte ve, hogy a To rve ny bizonyos felte teleinek megfelelnek;

o Rekla m ko ltse gek, kive ve a reprezenta cio s e s magas e rte ku promo cio s kiada sokat (la sd

lentebb). A rekla mko ltse gek azok a kiada sok, amelyek az ado zo u zlete nek teve kenyse ge t

hirdetik, a ru, szolga ltata sok, ingatlan vagyon hirdete se, kereskedelmi ne v, ve djegy, terme kek

cí mke ze se e s me g ma s jogok e s ko telezettse gek, amelyek az ado fizeto olyan teve kenyse ge hez

ko theto k, amelyek ce lja profit megteremte se, fenntarta sa vagy no vele se.

o U zleti ce llal felvett ko lcso no k e s hitelek uta n fizetett kamat

A SZLOVÁK ADÓRENDSZER

Page 4

Tartale kok e s proví zio k bizonyos fajta i, pl. me g fel nem sza molt szolga ltata sok e s ke szletek kifizete se re

le trehozott tartale kok, pe nzu gyi kimutata sok vizsga lata ra e s ado bevalla s elo ke szí te se re fe lretett

tartale kok, tova bba bizonyos rossz hitel proví zio k (korla toza sok ala esik). A tartale kok e s proví zio k

kiada sa ra vonatkozo szaba lyokat ko zvetlenu l a Jo vedelmi Ado to rve ny hata rozza meg.

Pe lda k ado bo l le nem vonhato te telekre:

o Bu ntete sek e s bí rsa gok, kive ve a ko tbe rt (mint pe lda ul az a llam vagy o nkorma nyzatok a ltal

kiro tt bí rsa gok);

o sza mviteli e rte kcso kkene s, amennyiben az tu lle pi az ado leí ra s ko ltse ge t;

o szeme lyi e s ta rsasa gi jo vede kiado , valamint egy ma sik ado zo neve ben fizetett ado ;

o Ko ltse gek, amelyek a to rve ny a ltal elo í rt ege szse gu gyi-, ill. munkafelte telek megteremte se nek

hata ra t meghaladja k;

o u zleti utak ko ltse ge az elo í rt me rte ken tu l;

o ko ltse gek, amelyeket az ado mentes jo vedelem megteremte se re fordí tottunk;

o Hia nyok e s ka rok ko ltse gei, amelyek meghaladja k az e rtu k kapott kompenza cio me rte ke t (

bizonyos esetekben a hia nyos e s ka rok ado bo l levonhato ko ltse gnek mino su lhetnek);

o Reprezenta cio s ko ltse gek (kive ve a promo cio s te teleket, amelyek beszerze si a ra nem haladja

meg a 17 EUR per te tel hata rt);

o vesztese gek, amelyek a kinnlevo se gek elada sa bo l sza rmaznak

Az ado kulcsbo l kihagyhato a kinnlevo se gekbo l e s ko telezettse gekbo l sza rmazo nem realiza lt deviza

vesztese get e s nyerese get, felte ve, hogy a megfelelo do nte st meghozta k e s az illete kes ado hato sa gna l

iktata sba keru lt a to rve ny a ltal kiszabott ido limiten belu l

Adóév

Az ado e v a ltala ban a napta ri e v. Ce gek (terme szetes szeme lyeknek nem) sza ma ra leheto se g van arra,

hogy e rtesí tse k a hato sa gokat, amennyiben egy ado fizeto u gy do nt, hogy egy olyan elsza mola si

ido szakot va laszt, amely nem egyezik meg a napta ri e vvel, azaz 12 egyma st ko veto napta ri ho nappal (un.

pe nzu gyi e vvel). Egy effe le elsza mola si ido szak va lik az ado za si e vve .

Az ado bevalla st az illete kes ado hato sa gna l kell benyu jtani az ado za si ido szak ve ge t ko veto ha rom

ho napon belu l. Az ado zo ke relmezheti a benyu jta si ido szak meghosszabbí ta sa t, ennek megí te le se

azonban az adott ado hato sa gto l fu gg. A meghosszabbí ta s ira nti ke relem benyu jta sa legke so bb 15 nappal

az ado bevalla s to rve nyben kiko to tt hata rideje elo tt kell megto rte nnie. Szlova kia ban nincs csoportos

ado za s. Minden jogi szeme ly ado ztata sa ku lo n to rte nik. Egyedi ado kezele s vonatkozik azokra a

A SZLOVÁK ADÓRENDSZER

Page 5

ta rsula sokra, amelyek a teljes a tla thato sa g elve n (ko zkereseti ta rsula sok), vagy re szleges a tla thato sa g

elve n (bete ti ta rsasa g).

Adóveszteség

Az elo zo e vek vesztese ge tova bbviheto a ko vetkezo 5 e vre, az elso ado ko teles jo vedelmi ido szak

kezdete to l sza mí tva. A 2004.01.01. elo tt e rve nyes szaba lyoza ssal ellente tben az ado vesztese get nem kell

egyenlo re szeltekben tova bbvinni e s a vesztese g tova bbvitt re szeit sem ko telezo u jra a llo to ke be fektetni.

A ce g, amelynek sikeru lt elkeru lnie a felsza mola st (pl. fu zio re ve n) a truha zhatja az ado vesztese g

tova bbvitel joga t a joguto dja nak, hogy az ko vetkezo ado ko teles profitot ellente telezze. A joguto d

leí rhatja a feloszlott jogi szeme ly ado vesztese ge t, amí g a ke rde ses feloszlott jogi szeme ly e s joguto dja

ko telesek ta rsasa gi ado megfizete se re, tova bba amí g az a tszervezo de s ce lja nem kiza ro lag az

ado illeto se g cso kkente se vagy elkeru le se volt. Minden egyes e v ado vesztese ge t ku lo n kell figyelembe

venni, amely o t egyma st ko veto ado za si e vre viheto tova bb.

Adóleírás

Az ado leí ra s egyike az ado bo l levonhato ko ltse geknek, to rve nyben meghata rozott a rfolyam alapja n

sza mí tja k ki ado za si ce lra. A leí ra s hagyoma nyos e s gyorsí tott mo dszere is megengedett. A ce geknek

azonban ku lo nbo zo e rte kcso kkene si a rfolyamaik lehetnek ko nyvviteli e s ado za si ce lokra. Az

immateria lis javak leí ra sa nak a ko nyvvizsga lati szaba lyoza soknak megfelelo en egy maximum o t e ves

ido szak alatt kell megto rte nnie. Az ado za sro l szo lo to rve nyben megszabottak szerint egy ado zo leí rhat

olyan eszko zo ket, amelyeket pe nzu gyi haszonbe rbe adott. Ilyen esetben a haszonbe rleti ta rgyat a

be rbeado nem í rhatja le.

Vannak eszko zo k, amelyek nem lehet leí rni az ado bo l, pl. fo ldet. A jo te konykoda st/adoma nyoza st

bizonyos a tszerveze si tervezetek e s felte tel mellett szinte n leí rhatjuk ado za si ce llal.

Alultőkésítési szabályok

Szlova kia ban az alulto ke sí te si szaba lyok nem e rve nyesek.

A SZLOVÁK ADÓRENDSZER

Page 6

Állandó telephely

Az „A llando telephely” (A T) kifejeze s egy olyan terminus az ado jogalkota sban, amely az u zlet

meghata rozott helye t jelo li, amely egy ado illeto se ggel rendelkezo jogi szeme lyt ke pvisel Szlova kia

teru lete n. Az A T lehet egy a gazat, amely be van jelentve a ce gregiszterbe, vagy lehet egy be nem jelentett

egyse g, amelynek nincs joga lla sa (A T-nek tartott). Teha t pe lda ul egy szeme ly, aki egy ku lfo ldi ce g

neve ben cselekszik, e s isme telten megegyeze seket ko t annak neve ben u gyve di meghatalmaza s, szinte n

u gy tekintheto , mint aki a ku lfo ldi ce g telephelye t hozta le tre.

A jelenlegi jogszaba lyok alapja n A T akkor jo n le tre, ha egyedi szolga ltata sok keru ltek ve grehajta sra

Szlova kia teru lete n 6 ho napot meghalado an egy 12 egyma st ko veto ho napbo l a llo ido szakban. Ma s

esetekben akkor jo n le tre A llando Telephely, ha Szlova kia teru lete n ele rheto egy meghata rozott hely,

amelyen keresztu l a ku lfo ldi jogi szeme ly teve kenyse ge t kivitelezik. Az anyava llalat azonnal bejelentheti

az A T-t, de legke so bb 30 nappal azuta n ko teles bejelenteni, hogy az A T fela llí ta sa megto rte nt.

Hogy egy A T le trejo tt-e vagy sem atto l fu gg, hogy milyen ketto s ado za sro l szo lo mega llapoda si

rendelkeze sek alkalmazhato ak.

A ltala ban az A T-hez tartozo o sszes alkalmazott a szlova k szeme lyi jo vedelemado alanya.

Forrásadó

A forra sado t bizonyos tí pusu jo vedelmekbo l vonja k le, amelyek Szlova kia teru lete ro l sza rmaznak helyi

e s nem helyi illeto se ggel rendelkezo kto l egyara nt, me gpedig egyse ges 19%-os ara nyban a szerzo do tt

orsza gok esete n, illetve 35%-os ara nyban a nem szerzo do tt orsza gok esete n (a szerzo do tt e s nem

szerzo do tt orsza gok lista ja t a szlova k pe nzu gyminiszte rium tette ko zze weboldala n). Az ilyen jo vedelem

elso sorban re szve teli igazola sokbo l, befizete si bizonylatokbo l e s befizete si levelekbo l sza rmazo

kamatokbo l e s nyerese gekbo l a ll.

Nem helyi illeto se gu szeme lyek esete n a forra sado t a kamatra e s a jogdí jakra is felsza mí tja k, azoban ez

kive tel ala esik az EU Kamatok e s Jogdí jak direktí va ja alapja n, ha a kifizete s egy EU-val kapcsolatos ce g

fele to rte nt. Az EU Kamatok e s Jogdí jak direktí va ja alapja n a kamatok e s jogdí jak, melyeket EU-val

kapcsolatos ce geknek fizetnek ki bizonyos felte telek mellet ado mentesse get e lveznek. A forra sado

me rte ke cso kkenhet az alkalmazott ketto s ado za si mega llapoda ssal egyete rte sben.

A SZLOVÁK ADÓRENDSZER

Page 7

Azon szlova k szeme lyek, akik az elo tt vettek ige nyben u zleti, tana csada si vagy konzulta cio s szolga ltata s,

hogy azok A T-t hoztak volna le tre (a szlova kiai teve kenyse gu k elso 183 napja ban). szinte n ko telesek

19%-os forra sado t levonni a kifizete seikbo l

Amennyiben az ella to egy szerzo do tt orsza gbo l sza rmazik e s valo szí nu , hogy az A T fela llí ta sa ra nem

keru l sor, akkor a forra sado nem alkalmazhato . A forra sado n kí vu l Szlova kia „biztonsa gi ado t” is kivet az

A llando Telephelyeknek to rte no kifizete sekre.

Amennyiben az A T ma r le tezik vagy valo szí nu , hogy fela llí ta sra keru l a szlova k szeme lynek vissza kell

tartani a biztonsa gi ado t az A T-knek folyo sí tott kifizete sek esete n 19%-os ara nyban a szerzo do tt

orsza gokna l illetve 35%-os ara nyban a nem szerzo do tt orsza gokna l. A biztonsa gi ado visszatarta si

ko telezettse ge nem a ll fenn olyan kiizete sek esete n, ahol az egy szlova k A T fele ira nyul, amelynek az EU-

ban sze kel, e s amely saja t orsza ga ban ado ko teles az vila g ba rmely re sze ro l sza rmazo jo vedelme uta n, í gy

pedig nem tekintju k ado illeto se ggel rendelkezo nek Szlova kia ban. A biztonsa gi ado az A T ta rsasa gi

jo vede kiado illeto se ge nek elo lege t ke pviseli, amelyet ke so bb jo va í rnak a valo s ado teherne l. Az illete kes

ado hato sa g ku lo n engede lye alapja n lehetse ges beleegyeze ssel elto ro lni vagy cso kkenteni az elo leget..

Az ado fizeto ko teles a forra s- e s biztonsa gi ado t a tutalni a ko vetkezo ho nap 15 napja ig e s e rtesí teni az

ado hato sa got a befizete s o sszege ro l. 2011.01.01-to l a visszatartott ado t ve gso ado nak tekintik.

Transzferár

A szlova k ado to rve nyekben lefektetett transzfera r szaba lyok nagyre szt az OECD elvein alapulnak

(ku lo no sen az OECD Transzfera r ira nyelvein), amelyek engede lyezik a hato sa goknak, hogy a ku lfo lddel

kapcsolatban a llo felek ko zo tti a rakat u gy a llí tsa k be, hogy azoknak nem kell a szoka sos piaci felte telek

szerinti (valo s piaci e rte k) a raza shoz igazodniuk

A transzfera r sza mí ta si mo dszerek (O sszehasonlí to fu ggetlen a rak mo dszere, Ko ltse g e s jo vedelem

mo dszer) e s nyerese g mo dszerek (Nyerese g-megoszta sos mo dszer e s U gyleti netto nyerese gen alapulo

mo dszer) ezen az alapon engede lyezettek. A hazai felek ko zo tti transzfera r szaba lyoza sokat elto ro lte k.

Ku lo n ko telezo nyilva ntarta st vezetni a transzfera r sza mí ta sa nak mo dszere ro l, amelyet ku lfo ldho z

kapcsolo do felek ko zt haszna ltak. A nyilva ntarta sok jegyze se nek e s vezete se nek szaba lyait a Szlova k

Ko zta rsasa g Pe nzu gyminiszte riuma hata rozza meg.

A SZLOVÁK ADÓRENDSZER

Page 8

HELYI ADÓK. INGATLANADÓ.

E pu letek tulajdonosai sza ma ra ko telezo az ingatlanado megfizete se, amely egy o nkorma nyzati ado . Az

o nkorma nyzati ado olyan priva t ha zakat e s nyaralo kat, laka sokat e s fo ldteru leteket terhel, amelyek a

telekko nyvi jegyze kben szerepelnek. Az ingatlanado me rte ke nek meghata roza sa az me rete,

elhelyezkede se e s e pu let, laka s vagy fo ld tí pusa alapja n to rte nik.

Az ingatlanado maga ban foglalja a ko tekezo ket:

o ado fo ldteru let uta n;

o ado e pu letszerkezetekre (e pu letekre);

o ado laka sokra e s nem lakhata sra haszna lt helyise gek egy lako ingatlanban;

Földadó

Az ado fo ld e rte ke t ce lozza, amelybe nem tartozik bele a rajta tala lhato vegeta cio meghata roza sa a

teru let ne gyzetme tereinek o sszeszorza sa a fo ld e rte ke vel. Ez az e rte k va ltozhat a fo lteru let

elhelyezkede se to l fu ggo en. Egy ku lo n ado t is kivetnek, amelynek az ado kulcs 0,25%-a e s, amelyet az

o nkorma nyzati hato sa g í r elo . Ennek e rte ke szinte n va ltozhat a fo lteru let tí pusa to l vagy

elhelyezkede se to l fu ggo en.

Építési adó

Az e pu letekre kivetett alap e ves ado kulcs 0.03 euro az elke szu lt e pu let minden ne gyzetme tere re, amit

elfoglal. Ez minden fo ld feletti szint hozza ada sa esete n 0.30 euro s po tdí jjal no vekszik.

Lakásadó

Az ado a laka sokat e s egy lako ingatlanban olyan nem lakhata sra haszna lt helyise geket ce loz, amelyekbo l

legala bb egy laka st vagy nem lakhata sra haszna lt helyise get terme szetes- vagy jogi szeme lyek tettek

szert. A laka sokra kivetett alap e ves ado kulcs 0,03 euro a laka s padlo ja nak minden ne gyzetme tere re. Az

ado kulcs o nkorma nyzatto l fu ggo en va ltozik, e s a szokva nyos a r 0,03 e s 0,3 euro ko zo tt helyezkedik el

ne gyzetme terenke nt.

A SZLOVÁK ADÓRENDSZER

Page 9

SÚLYADÓ

A Su lyado kiza ro lag olyan u zleti ce lra vagy azzal kapcsolatosan haszna lt ge pja rmu vekre e s po tkocsis

ja rmu vekre kiro tt ado teher. Az ado azokra a szeme lyekre is e rve nyes, akik a ja rmu vek szeme lyes e s

u zleti ce lra is ige nybe veszik. A su lyado egy helyi ado , amelyet az o na llo re gio k hata roznak meg e s

majdnem azonos minden re gio ban.

Személygépkocsik esete ben a su lyado a motorte rfogat ko bcentime tere alapja n hata rozza k meg. A 900

cm3 – 3000 cm3 ko zo ttiek esete ben az ado 56,43- 209,12 euro ig terjed

A buszok és haszongépjárművek esete n az ado a ge pja rmu su lya nak (tonna) e s a tengelyek sza ma nak

fu ggve nye.

EGYÉB ÖNKORMÁNYZATI ADÓK

Az egye b ado k ko zo tt, amelyeket az o nkorma nyzati hato sa gok kiro hatnak, szerepel a kutyatarta si ado ,

ko zteru let haszna lati ado , sza lla sado , ital/e tel automata ado , ja te kge p ado , va rosok to rte nelmi re sze be

ge pja rmu vel to rte no bele pe sre e s tarto zkoda sra e s nuklea ris le tesí tme nyekre kivetett ado . Tova bbi

ko telezo helyi dí jat sza molnak fel a ko zhullade kra e s kisebb e pí tkeze si hullade kra is.

ELÉRHETŐSÉG

Page 10

Ele rheto se g

A kiadva ny tartalma t az Olasz-Szlova k Kereskedelmi Kamara hozta le tre. Tova bbi informa cio :

Italian – Slovak Chamber of Commerce

Michalska 7, 81101 Bratislava, Slovak Republic

www.camit.sk

Tel: +421 (2) 541 31 290

project@camitslovakia.sk