57
T N Inté TEHET NCOS ézményen Tehetségdia TSÉGD MOZ n belül vé gnosztika a tá DIAGN ZGÁS ÓVOD gzett kuta Varga Edit: áncos mozgá - 0 - NOSZ TERÜ DÁSK atómunka ás területén ó ZTIKA ÜLETÉ ORBA a bemutat Varga vodáskorban A ÉN AN tása Edit n Tehetségígéretes gyermekek azonosításának egy lehetséges módszere az óvodában

TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

  • Upload
    hoangtu

  • View
    214

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

 

 

TTÁN

Inté

TEHETNCOS

ézményen

Tehetségdia

TSÉGD MOZ

n belül vé

gnosztikaatá

DIAGNZGÁS ÓVOD

gzett kuta

VargaEdit:táncosmozgá

- 0 -

NOSZ TERÜDÁSK

atómunka

ásterületénó

ZTIKA ÜLETÉORBA

a bemutatVarga

vodáskorban

A ÉN AN

 

tása Edit 

n

Tehe

tsé

gíg

ére

tes

gye

rme

kek

azo

nosít

ásá

nak

eg

y le

hets

ég

es

dsz

ere

az

óvo

ba

n

Page 2: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 1 -

TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezetés 2.o.

1. Új kihívás az óvodapedagógiában 2.o.

2. Személyes kötődéseim 3.o.

3. Általános és konkrét (táncos mozgást érintő) problémák, nehézségek az óvo-

dai tehetséggondozásban napjainkban 4.o.

4. Forráskutatás a témában (a problémák kritikai elemzése) 5.o.

5. A táncos mozgás fejlesztésére irányuló tehetséggondozás vizsgálati területei

(hipotézis felállítása) 11.o.

6. A témakifejtés célja 12.o.

7. Vizsgálati módszereim 12.o.

II. Tehetségdiagnosztika, tehetségazonosítás a gyermektánc területén 15.o.

1. Az óvodás gyermekek táncos mozgásfejlődésének analizálása 16.o.

2. A Renzulli-modell alapján kidolgozott megfigyelés általános menete 18.o.

3. A rögzített megfigyelést követő lépések a tehetségazonosításban 21.o.

III.

Vizsgálati eredményeim bemutatása 22.o.

1. A megfigyelésen alapuló tehetségdiagnosztikai módszerem kipróbálása a

gyakorlatban 22.o.

2. Eredmények minőségi elemzése 28.o.

3. Dokumentumelemzés tapasztalatainak összefoglalása 29.o.

4. Csoportos interjú 29.o.

5. Hipotéziseim helyességének igazolása a vizsgálati eredmények tükrében 31.o.

IV. Összegzés 33.o.

1. Kutatásom céljának elérése 33.o.

2. Továbblépési lehetőségeink intézményi szinten 34.o.

3. Újabb lehetséges kutatási irányok az óvodai tehetséggondozás terén 37.o.

Lábjegyzetek, idézetek, diagramok jegyzéke,szakirodalom jegyzék

Mellékletek jegyzéke, mellékletek

Page 3: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 2 -

I. BEVEZETÉS

1. Új kihívás az óvodapedagógiában

Hosszú időn keresztül a hazai oktatás-nevelés rendszere kompenzáló, korrekciós szem-

lélet szerint közelített a gyermekek felé, vagyis elsősorban a lemaradást mutató képessé-

gek feltárására és azok folyamatos egyéni fejlesztésére koncentrált. Ez a szemlélet fi-

gyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a gyermek - legfőképp az óvodás korosztály - sok-

kal hatékonyabban fejleszthető olyan pozitív megerősítés és támogatás által, ami az ér-

deklődési köréhez illeszkedik és a gyermek legjobb képességeire épít. Ezt a szemlélet-

váltást hozta magával a tehetséggondozás megjelenése az intézményes nevelésben. A

tehetségsegítés nem ellentéte a felzárkóztatásnak, sőt a szakmai munka egyensúlyát úgy

teremthetjük meg, ha a két feladat átfedésben van egymással.

A magyar tehetséggondozás több évtizedes hagyományaira építve 2008-ban a parlament

hivatalos állami program - a Nemzeti Tehetség Program - keretében megteremtette a

feltételeit egy országos szintű hálózat kiépítésének.1

Az óvodák számára a tehetségek keresése és segítése olyan szakmai kihívás, melynek

számos kiváló hagyománya él jelenleg is az intézményekben.

Az óvodai élet a maga kiegyensúlyozott, biztonságos, elfogadó légkörével akarva, akarat-

lanul felszínre hozza a többet mutató gyermek adottságait, képességeit. Erre alapozva kell

a tehetséggondozás helyi rendszereit kiépíteni és működtetni. Minden nevelőtestületben

vannak olyan kreatív óvodapedagógusok, akik "csodákat" tudnak teremteni a gyerme-

kekkel. Ők azok, akik a legkönnyebben elköteleződnek, elköteleződtek a tehetséggondo-

zás mellett. Szakmai munkájuk hatékonyságának és szakszerűségének növelésére meg-

látásom szerint a szakvizsgát adó szakirányú továbbképzések a legmegfelelőbbek, hiszen

ezeken a képzéseken a résztvevők az adott szakterület módszertanának mélyreható meg-

ismerése mellett rálátást kapnak a közoktatási rendszer működésére, betekintést nyernek

a szervezetfejlesztés világába, tájékozódnak a legújabb innovációk, így a tehetséggondo-

zás lehetőségeivel kapcsolatban is.

A tehetséggondozó tevékenység helyi rendszerének kiépítésének gyakorlati megva-

lósítása a helyi nevelőközösségek számára nagy kihívást jelent. A feladat nehézségét új-

szerűsége adja. Bár országos szinten egyre nagyobb számban találkozunk regisztrált, ill.

                                                            1 Nagy Jenőné: Szemléletváltás az óvodapedagógiában 1-2.p. RAABE ÓvodaVezetési Ismeretek N 1.3 2010. novem-ber

Page 4: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 3 -

akkreditált óvodai tehetségpontokkal, mégis a helyi koncepció kidolgozásakor leginkább

tájékozódási jelleggel tudjuk más óvodák tehetséggondozó rendszerének felépítését, erő-

forrásait, dokumentációját felhasználni, hiszen mindezek - a helyi nevelési programhoz

hasonló módon - rendkívüli mértékben kötődnek a helyi adottságokhoz, nevelési koncep-

cióhoz, az óvoda küldetéséhez.

Meggyőződésem, hogy a rendszerépítés során a tehetségazonosítás módszereinek, fo-

lyamatának, a tehetségműhelyekben történő fejlesztés tervezésének kialakítása csak

olyan pedagógus feladata lehet, aki rendelkezik kellő kutatásmódszertani, szervezetfej-

lesztési és az adott tehetségterületet érintő mélyreható elméleti és gyakorlati ismere-

tekkel. Az óvodavezető feladata és felelőssége megtalálni egy nevelőtestületen belül azo-

kat a kolléganőket, akik segítségével ez a rendszerépítés megvalósítható.

2. Személyes kötődéseim

A gyermeki élet legtermészetesebb velejárója a zene, és a hozzá kapcsolódó játékos

mozgás. Kodály Zoltán így fogalmaz: „A gyermek ösztönszerű, természetes nyelve a dal,

s minél fiatalabb, annál inkább kívánja mellé a mozgást…A zene és a testmozgás szerves

kapcsolata: az énekes játék a szabad ég alatt − ősidők óta a gyermek életének legfőbb

öröme. Ez ősi játékok fenntartása elsőrendű kulturális és nemzeti érdek. Aki nem ját-

szotta gyermekkorában a játékokat, annyival is kevésbé magyar.” (1)

Óvónőként és már hivatásom gyakorlásának első éveiben megtapasztaltam, hogy az

óvodás gyermekek számára mennyire felszabadító, örömöt adó tevékenység a tánc és

a zene, így óvodapedagógusi munkám során mindig fontos tényezőnek tartottam az óvo-

dai zenei nevelésben a táncos mozgásfejlesztés lehetőségeinek kihasználását.

Szülővárosomban alapfokú művészeti iskola és zeneiskola is működik, ahol a táncolni és

zenélni vágyó fiatalokat nagy tudású, remek pedagógusok veszik szárnyaik alá már első

osztályos kortól. Óvodás korban ez a munka ránk, óvónőkre vár, és én magam is szeret-

nék mindent megtenni annak érdekében, hogy minél hatékonyabban fejlesszem a gyer-

mekek zenei- és mozgáskészségét, a zene, a tánc iránti érdeklődésének felkeltését.

Kutatómunkám ennek szellemében saját kultúránk egy kicsi, de gyermekeink szempont-

jából egyik jelentős szegmensére, az óvodás korosztály zenei neveléséhez kapcsolódó

ritmus- és mozgásfejlesztésének tervezésére, ill. ennek a tehetséggondozásban betöltött

szerepére fókuszál.

Page 5: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 4 -

3. Általános és konkrét (táncos mozgást érintő) problémák, nehézségek az óvodai tehetséggondozásban napjainkban

3.1. Ha a szülő diktál...

Az óvodákban még mindig él az a - partnerközpontú működés téves értelmezéséből ere-

deztethető - szemlélet, miszerint a szülő igényeinek kell megfelelni akkor is, amikor a

gyermek kiemelt fejlesztésének területeit határozzuk meg. Ez a szemlélet tévútra viheti az

óvodai tehetséggondozást is. Az igazán partnerközpontú óvoda meglátásom szerint képes

olyan kapcsolatot kialakítani a szülőkkel, hogy elfogadják az óvodapedagógus szakmai

kompetenciájának elsődlegességét - nem megfeledkezve arról a tényről, hogy a szülő is-

meri legjobban saját gyermekét, mégis szem előtt tartva az esetleges elfogultság kizárását

- a gyermekek tehetségígéretet megcsillantó fejlődési területeinek meghatározásánál.

3.2. A rejtőző tehetség...

A hazai oktatási-nevelési szemléletben még ma is elterjedt az a tehetségfogalom, amely a

tehetséget a kiemelkedő teljesítménnyel azonosítja, ill. kizárólag a magas szintű szel-

lemi teljesítményben keresi. Amíg nevelési rendszerünkben nem eléggé általános az

egyéni sajátosságokat figyelembe vevő fejlesztés gyakorlata, addig előfordul, hogy a

komplex tehetségkép más összetevőiben kiemelkedő gyermekek sok esetben rejtve

maradnak.2

3.3. Hogyan fogjunk hozzá?

Az óvónők számára jelenleg nem áll rendelkezésre olyan általánosan kidolgozott mérési

anyag, amelyből kiindulva a helyi adottságokra leképezve könnyen kialakítható lenne az

óvoda tehetségdiagnosztikai rendszere.

3.4. Táncos képességterületek meghatározásának buktatói

A gyermektánc, mint óvodai tevékenység még az általánosnál is kevesebb szakirodalmi

segítséggel rendelkezik egy komplex tehetségdiagnosztikai módszer meghatározá-

sához, mivel a többi tevékenységtípussal szemben az óvodai nevelőmunkában való konk-

                                                            2 Nagy Jenőné: Szemléletváltás az óvodapedagógiában 15.p. RAABE ÓvodaVezetési Ismeretek N 1.3 2010. november

Page 6: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 5 -

rét - foglalkozási ágként, külön fejlesztő tevékenységként való - megjelenése nem általá-

nos jellegű. Természetesen az alapozó munka minden intézményben, ahol hangsúlyt fek-

tetnek a zenei és a mozgásképességek fejlesztésére, kiválóan megvalósul, viszont a tán-

cos tehetséggondozás már leginkább a tehetségműhelyekben vihető tovább. Kivételt ké-

peznek ezen a téren azok az óvodák - mint az én intézményem is - ahol a helyi nevelési

programban külön tevékenységi ágként szerepel a gyermektánc.

3.5. Hogyan dokumentáljunk?

A táncos mozgásfejlesztés tervezése, nyomon követése, dokumentálása terén is van-

nak még hiányosságok, melyek a hatékony tehetséggondozást hátráltathatják.

4. Forráskutatás a témában (a problémák kritikai elemzése)

4.1. A rejtőző tehetség keresése (a 2. probléma kritikája:3)

Vannak pszichológusok, akik azt vallják, hogy bizonyos személyiségjegyek alapján már

az általános iskola alsó tagozatában eldőlhet, hogy kiből mi lesz. Erre alapozódik az az

elképzelés, hogy a tehetséges gyerekek számára javítani kellene az iskolában a tanítási

feltételeket, mert különben nem tudnak kibontakozni a kiemelkedő képességű gyermekek.

Más szakemberek viszont azt mondják, hogy a maga módján minden gyermek tehetsé-

ges valamiben, ezért mindenki számára javítani kellene a társadalmi érvényesülés lehe-

tőségeit. Dr. Hódi Sándor pszichológus szerint jelenleg a tehetségek sok esetben maguk-

ra vannak utalva és óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy - éppen különleges adottságaik

miatt - ne bukjanak el már az életút elején.

Az emberek nagy része meg van győződve arról, hogy a vetélkedők győztesei, vagy a kü-

lönböző diákversenyek első helyezettjei bizonyítottan tehetségesek. Természetesen az ő

esetükben ez valószínűleg igaz, viszont az esetek túlnyomó többségében az igazi tehet-

ség nem ilyen formában nyilvánul meg. A tehetségek többsége azért marad rejtve a peda-

gógus szeme elől, mert az átlag feletti képességet nem mindig lehet látványossá ten-

ni. A másik fő ok, ami a tehetségek felismerését nehezíti, hogy az egy adott területen átla-

gos képességű emberek számára a rendkívül érdekes új készségek, törekvések, gondola-

tok legfeljebb zavaró mozzanatot jelentenek, nem képviselnek értéket. Tehát a kivételes

                                                            3 www.magyarszo.com - A tehetség kérdőjelei dr. Hódi Sándor pszichológus válaszol

Page 7: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 6 -

képességű embereket éppen azért nehéz felismerni, mert az átlagot számottevően meg-

haladó adottságaik vannak. Ezek az adottságok rendkívül sokfélék lehetnek, viszont közü-

lük a környezet, a társadalom viszonylag keveset értékel.

Általánosságban megállapítható, hogy mindenki tehetséges valamiben, a kérdés az, hogy

hogyan találjuk meg ezt az egyedi tehetséget, ill. hogy hogyan tudunk a ránk bízott

gyermekek segítségére lenni abban, hogy tehetségüket képesek legyenek valóra váltani?

A pszichológus szerint a sporttehetség, a kézügyesség, a muzikalitás, a rajzkészség tér-

ben és időben jól behatárolhatóak, jól érzékelhetőek és megítélhetőek, így talán a táncos

mozgás esetében könnyebben beazonosíthatjuk a tehetségígéretes gyermekeket, mint

a kiemelkedő értelmi képességekkel összefüggő tehetségterületek esetében.

4.2. A tehetségdiagnosztikai lehetőségek áttekintése (a 3 probléma kritikája:4)

Nap mint nap találkozunk tehetséges emberekkel, tudjuk róluk, hogy tehetségesek, de

valamiért mégis nehéz egy olyan egyszerű definícióval leírni az őket jellemző tulajdon-

ságokat, amely kielégítő, érthető, teljes körű, és méltó lenne hozzájuk.

Arról, hogy a tehetség hogyan is azonosítható, számos modell, definíció született már.

Nem kell újra megalkotni a tehetség tulajdonságtárát, a mi dolgunk csupán az, hogy kivá-

lasszuk az eddigiekből a legmegfelelőbbet. „Azt, hogy kit tekintünk tehetségesnek, volt-

képpen az általunk választott tehetségkoncepció határozza meg.” – mondja Mező Ferenc

doktori disszertációjában. De melyik a legmegfelelőbb?

Arról, hogy hogyan is vehetjük észre a tehetséget, valószínűleg mindannyiunk fejében fel-

bukkannak ötletek. Az is bizonyos, hogy mindenki a tehetség más és más megnyilvánulási

formájára gondol. A tehetség ugyanis egy erősen relatív, és nehezen körülírható foga-

lom.

Herskovits Mária és Gyarmathy Éva a tehetségazonosítás négy tágabb módját jelölték

meg (Herskovits-Gyarmathy, 1995; Gyarmathy, 2006). Az egyik legegyszerűbb, és leg-

könnyebben hozzáférhető megoldás az, ha a teljesítmény alapján válogatjuk ki a tehet-

ség-ígéreteket. Egy másik, kézenfekvő módszer az, ha egyszerűen véleményeket gyűj-

tünk róluk. A tehetségazonosítás harmadik módja a versenyek révén történő identifikáció.

Míg végül a pszichológiai vizsgálatok használatát említik a szerzők a tehetségek kiválo-

gatásában.

                                                            4 Ceglédi Tímea: A tehetség azonosításának elméleti és gyakorlati kérdései Debrecen, 2009. 10.p.

Page 8: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 7 -

A kutatók többsége többféle módszer együttes alkalmazására esküszik, viszont sajnos

az általuk kidolgozott tehetségdiagnosztikai eljárások az iskolás korosztályra koncentrál-

nak.

Ahhoz, hogy az óvodás gyermekek körében hatékonyan alkalmazható módszert dolgoz-

zunk ki, véleményem szerint a 3-7 éves korosztály értékelési-mérési elveiből kell kiindul-

ni.

 

4.3. A táncos képességterületek összetevőinek kutatása (a 4. probléma kritikája)

A táncos mozgásfejlesztés hatékonyságának vizsgálatához a korábbi kutatási eredmé-

nyek áttekintésére volt szükségem, mivel ez a terület - mint óvodai fejlesztő tevékenység

- nem rendelkezik olyan konkrét mérési-értékelési szakirodalommal, mint más foglal-

kozási ágak. Ennek oka egyértelmű: a "gyermektánc" tevékenységekben komplexen jele-

nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő

óvodai tevékenységi ágak között - melyekhez több óvodai szakember dolgozott ki mérési-

értékelési módszert - a mozgás és a zenei nevelés külön szerepel.

4.3.1. Az óvodás gyermekek mozgásfejlődésével összefüggő kutatások5

Áttekintve az elmúlt két évtized mozgásfejlődésének és fejlesztésének kutatásait megfi-

gyelhető, hogy a kutatók egyre több konkrét és megbízható adattal rendelkeznek az

óvodások testi fejlődéséről, kondicionális és koordinációs képességeinek szintjéről, ame-

lyek egyre jobban beépülnek az óvodai nevelés gyakorlatába. E kutatásokból kitűnik,

hogy az óvodáskori mozgásfejlettséget nem elég csupán teljesítményátlagokkal jellemez-

ni, hanem rendkívül fontos a „minőségi” oldal, az alapvető mozgásformák fejlődési fázi-

sainak tanulmányozása is. A táncos mozgásformákra ez kiemelten igaz.

Az óvodai mozgásfejlesztéssel kapcsolatban néhány olyan hazai és külföldi kutatás em-

líthető meg, amelyekben konkrét kísérleti munka eredményeként közvetlen információk

olvashatók a 3-7 éves korosztályra vonatkozóan.

Az első - eredményeket is feltáró - adat, a témában 1966-ból való. Straková a második

prágai nemzetközi konferencián 600 3-6 éves óvodás gyermek motorikus vizsgálatáról

számolt be. Megállapításai szerint a motorikus teljesítményt a testi fejlettség, az alkattí-

pus, de különösen a családi és óvodai környezet befolyásolja. Tehát már a hatvanas                                                             5 Tamásiné Dsupin Borbála: A népi játékok és a mozgás relációja, és funkciója a 3-7 éves gyermekek személyiségfejlő-désében 61-63.p. 2010.

Page 9: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 8 -

években is méréssel kimutatható volt az óvoda szerepe a gyermekek testi képességeinek

fejlődésében.

Siren-Tiusanen (1978) a játék jelentőségét elemzi az óvodások testnevelésében. Két

fejődési irányt jelöl meg: az egyik a finommotorikus készségekre épülő „konstrukciós” já-

tékokhoz vezet, a másik a nagy mozgásokat tartalmazó játékok irányába. Ez utóbbi közé

sorolja a „szabályjátékokat”, amelyek kezdetben az alapvető mozgásformák fejlődését

segítik. „Később a szabályok válnak a játék lényeges elemévé, amelyet mint kulturális

örökséget – például a népi játékoknál – az egyik generáció továbbadja a másiknak. Ez

utóbbiak jelentősek abból a szempontból is, hogy a szabályjátékok fejlesztik a gyermek

gátló, önmegtartóztató folyamatait is.”- írja. (2)

Kunos Andrásné (1980) vizsgálata a gyermekek gyorsasági erejét és állóképességét

tanulmányozta óvodai korosztályok szerint. Megállapítása szerint a fejlődés 5 éves kor

után felgyorsul, amely kapcsolatban állhat az ugyanekkor megfigyelt testi fejlődésbeli

változásokkal. Ez a konklúzió azt is igazolja, hogy 5 éves kortól érdemes a tehetségígére-

tes gyermekek számára kiemelt fejlesztést biztosítani.

Győri Pál (1994) tanulmányában elemzi a 3-6 éves korosztály motorikus fejlődését. Be-

mutatja a „sokmozgásos játékok” hatását az erő, a gyorsaság, az állóképesség és a koor-

dináció, valamint a magasság és a testsúly fejlődésére. Kutatási eredményeire alapozva

feltételezhető, hogy a népi mozgásos játékok komoly fejlesztői az előbb megnevezett mo-

torikus képességeknek.

1996-ban Veszprém adott otthont a gyermekek mozgásfejlődésével kapcsolatos kutatási

eredmények bemutatásának. A területre kiterjedő sokszínű anyagból a témámhoz kap-

csolódóan Győri (1996) és Bucsyné (1996) munkája említhető meg. Meggyőzően bizo-

nyítják, hogy a mozgáskoordináció mindennapos mozgástevékenységekkel való fejleszté-

se igen hatásos.

Farmosi és Gaálné (2001) az óvodások testi fejlődését, fizikai teljesítményét és motorikus

struktúráját tanulmányozták 2805 gyermek adatai alapján. Analízisükben azt az eredményt

kapták, hogy az óvodáskorúak motorikus struktúráját 4-5 éves korban a mozgás kivitele-

zésének minősége határozza meg. 5 éves kor után kezd megmutatkozni a kondicionális

képességek szerinti differenciálódás. A kondicionális képességek közül a táncos tehet-

ségdiagnosztikában az állóképességet találtam lényeges elemnek, amely hozzájárul a

feladat iránti elkötelezettség kifejeződéséhez és ez a kutatási eredmény szintén megerősít

abban, hogy a táncos tehetségígéreteket 5 éves kor után kell keresnünk.

Page 10: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 9 -

4.3.2. Az óvodás gyermekek zenei képességeinek fejlődésével összefüggő kutatások6

Hasonlóan a tehetségkutatáshoz, amelynek első lépéseit az intelligenciakutatás jelentette,

az első - a zenei képességeket érintő - elméletek és vizsgálatok a zenei tehetség definiá-

lásának céljával születtek. A tehetségkutatás modern szemlélete előtt általános volt az a

megközelítés, amely a zenei tehetséget kizárólag a kivételes zenei képességgel azonosí-

totta. Ezért a zenei képességkutatás története kezdetben elválaszthatatlan volt a zenei

tehetség kutatásával.

Az első írás, amely a zenei képességeket vizsgálja, 1805-ben jelent meg Berlinben, szer-

zője Christian Frederich Michaelis. Írásában a szerző a zenei tehetség felismeréséhez

és fejlesztéséhez ad tanácsokat.

A zenei képességek első tudományos igényű kutatója Theodor Billroth volt, akinek elmé-

lete szerint a muzikalitás a ritmus a hangmagasság, a hangerő és a hangszín észlelésén

alapul, amelyek közül a ritmus a legalapvetőbb. Okfejtésében már megjelenik az a gondo-

lat, hogy a tánc elsajátításához több kell a zenei tehetségnél, de még nem rendeli hozzá

egyértelműen a motorikus képességek szükségességét. Elméletében megjelenik viszont

a környezet, és kiemelten a pedagógia, a tudatos képességfejlesztés szerepe, amit ké-

sőbb a zenei tehetség esetében többen vitattak (pl. Johannes Von Kires, aki elsősorban

veleszületett tulajdonságként kezeli).

Az 1920-as években születtek az első a zenei tevékenységhez szükséges képességeket

összefoglaló rendszerek. Ezek bemutatását azért nem tartom szükségesnek, mert a hazai

zenekutatás világszínvonala is azt indokolja, hogy - kiváltképpen a magyar népi gyermek-

tánc vonatkozásában - saját eredményeinkre helyezzem a hangsúlyt.

Magyarországon nagy hagyománya van a zenepszichológiai kutatásoknak. Révész

Géza, Varró Margit, Gyulai Elemér, Szeghy Endre munkásságának köszönhetően az

első külföldi kezdeményezésekkel szinte egy időben megkezdődtek azok a kutatások,

amelyek a zenei tehetség és a zenei képességek kérdéskörével foglalkoztak. A 20. szá-

zad 30-as, 40-es éveitől kezdve hazánkban Kodály Zoltán adott a zenei nevelésnek új

perspektívát, amelynek hatása a zenepszichológiai kutatások irányára is meghatározóvá

vált. Kodály Zoltán kezdeményezésére Magyarországon a zenepszichológia kitüntetett

                                                            6 Turmezeyné Heller Erika: A zenei ismeretek és képességek fejlődése az alsó tagozatos életkorban (tanul‐

mány) 2‐4.p. DE Bölcsészettudományi Kar 2006. 

Page 11: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 10 -

területévé a zene transzferhatásának vizsgálata vált. Kodály bizonyos volt abban, hogy a

gyermeki személyiség harmonikus fejlődésében rendkívüli szerepe van a zenének. Ah-

hoz, hogy az oktatáspolitikával és a társadalommal is el tudja fogadtatni a zenei nevelés

nélkülözhetetlenségét, meggyőződését tudományos kutatásokkal akarta alátámasztani.

Ennek eredményeként nagy lendületet vettek a zenei vizsgálatok. Kodály a magyarság

kulturális felemelkedésének zálogaként tekintett az ifjúság zenei nevelésére. A munka-

társaival kidolgozott módszertana, amely kiemelkedett korából, méltán tett szert világhír-

re, és a zenepszichológia legújabb eredményeinek ismeretében is megállja a helyét. Így

ma már senki sem kérdőjelezi meg a zene - ezen belül is a magyar népzene - személyi-

ségfejlesztő erejét az óvodai nevelésben.

4.4. A táncos tehetséggondozás dokumentálásának kérdései (az 5. probléma kritikája)

Az óvodai tehetséggondozás bevezetése új szervezeti kultúra megjelenését, mozgásba

hozását teszi szükségessé. Azáltal, hogy a nevelőtestületek elkötelezték magukat egy új

cél elérésének, felvállalták, hogy a hatékony tehetséggondozás megvalósítását együttmű-

ködve, egymástól tanulva valósítják meg.

Az egységes és hatékony fejlesztőmunka egyik alappillére a jól átgondolt dokumentációs

rendszer alkalmazása. Mivel az intézmények mára már "jól bejáratott" belső dokumentáci-

ós bázissal rendelkeznek, így fontosnak gondolom, hogy minden óvoda a saját tervező-

értékelő rendszeréhez illeszkedő fejlődéskövető dokumentációt dolgozzon ki saját te-

hetséggondozó tevékenységéhez.

5. A táncos mozgás fejlesztésére irányuló tehetséggondozás vizsgálati területei (hipotézis felállítása)

Az általam választott témában végzett problémafeltáró és forráskutató munkám eredmé-

nyei alapján a következő hipotéziseket fogalmaztam meg, melyek kutatására helyi szinten

- saját intézményem, nevelőtestületem, óvodásaim körében - vállalkoztam:

1. A táncos tehetséggondozás dokumentálásával összefüggésben:

Ha intézményi szinten a táncos mozgásfejlesztés - mint program specifikus sajátosság -

tehetséggondozási koncepciója, diagnosztikai dokumentációja kidolgozásra kerül, ennek

mintájára a többi tehetséggondozó műhely diagnosztikai rendszerének kiépítése a nevelő-

testület aktív közreműködésével valósulhat meg.

Page 12: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 11 -

2. A táncos képességterületek feltárásán alapuló

tehetségdiagnosztikával kapcsolatban:

Amennyiben az óvodapedagógusok általános megfigyelésein, benyomásain túl alkalma-

zunk egy tudatosan felépített képességstruktúrára épülő vizsgálati módszert a táncos

mozgásfejlődés terén kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek azonosítása cél-

jából, megakadályozhatjuk, hogy egyes gyermekek esetében ez a tehetségígéretes ké-

pességterület rejtve maradjon.

6. A témakifejtés célja Kutatómunkám legfőbb célja, hogy megvizsgálja, kidolgozza és bebizonyítsa, miként le-

hetséges az óvodai táncos mozgásfejlesztés minél magasabb szintű megvalósításához az

óvodás korosztály számára alkalmazható tehetségdiagnosztikai rendszert kialakítani.

7. Vizsgálati módszereim Az 1. hipotézis bizonyításához kapcsolódva:

Vizsgálati módszer Csoportos interjú

A vizsgálat témája Intézményi tehetséggondozási rendszer beveze-tése

A vizsgálat célja Az óvodapedagógusok véleményének vizsgálata az általam kidolgozott tehetséggondozási kon-cepcióval kapcsolatban.

A vizsgálat helye Szent Anna Katolikus Óvoda Kunszentmárton Napsugár Óvoda Széchenyi ltp. 2. Óvónői szoba

A vizsgálat időpontja 2012. január 15.

A vizsgálatban résztvevők köre, száma (mintaválasztás)

A Szent Anna Katolikus Óvoda teljes nevelőtestü-lete (20 fő) - 100%-os mintavétel

A kerülő rendszerfejlesztő tevékenység hatékony megvalósításához elengedhetetlen a

nevelőtestület együttműködése. Az intézményi tehetséggondozó rendszer első elemeként

Page 13: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 12 -

a gyermektánc tehetségműhely működéséhez szükséges mérési, értékelési, tervezési

anyag került általam kidolgozásra. Ennek mintájára a kolléganők bevonásával dolgoztam

ki és vezettük be a többi fejlesztési terület tehetséggondozó programját. Első lépésként -

részletes tájékoztatást követően - az óvónők véleményét, hozzáállását mértem fel csopor-

tos interjú formájában.

A 2. hipotézis bizonyításához kapcsolódva:

A) Módszer Megfigyelés

A megfigyelés témája Tehetségdiagnosztika a táncos mozgásfejlődés területén

A megfigyelés célja A nagycsoportos gyermekek körében a táncos tehetségígéretek felkutatása az új tehetségdiag-nosztikai módszer alkalmazásával.

A megfigyelés helye Szent Anna Katolikus Óvoda Kunszentmárton Napsugár Óvoda Széchenyi ltp. 2. Minden olyan óvodai csoport, amelyben nagycso-portos korú gyermekek is járnak

A felmérés időpontja 2011. október 03-05. - Maci csoport 2011. október 06-07. - Mókus csoport 2011. október 10-12. - Nyuszi csoport

A megfigyelésben résztvevők köre, száma (mintaválasztás)

A Szent Anna Katolikus Óvoda Napsugár Óvodai tagintézményének tanköteles korú gyermekei (52 fő) - 100%-os mintavétel Maci csoport (nagy-középső cs.): 18 fő Mókus csoport (nagycsoport): 24 fő Nyuszi csoport (középső-nagycs.): 10 fő

Alkalmas megfigyelési technika

"Ryans-féle" becslési skála7 negatív állítás 1 2 3 4 5 6 7 pozitív állítás

A gyermekek körében végzett vizsgálatom célja kettős. Egyrészt fontosnak tartom a kidol-

gozásra kerülő tehetségazonosító módszer kipróbálását a gyakorlatban, másrészt a meg-

figyelés és a következőként bemutatásra kerülő dokumentumelemzés eredményeinek ösz-

szehasonlító elemzése lehetővé teszi a hipotézisem bizonyítását vagy megcáfolását.

                                                            7 Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe 131.o. Keraban Kiadó Budapest, 1993.

Page 14: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 13 -

B) Kutatási módszer Dokumentumelemzés

A vizsgálat témája A csoportvezető óvodapedagógusok meglátásai a tehetségígéretes gyermekekkel kapcsolatban.

A vizsgálat célja A gyermekek egyéni fejlesztési terveiben szereplő adatok alapján információgyűjtés arra vonatkozó-an, hogy tanév elején az óvodapedagógusok mely gyermekek esetében állapítottak meg életkorhoz képest kiemelkedő képességszintet a táncos mozgás terén.

A vizsgálat helye Szent Anna Katolikus Óvoda Kunszentmárton Napsugár Óvoda Széchenyi ltp. 2. Vezetői iroda

A vizsgálat időpontja 2011. december 20.

A vizsgálatban résztvevők köre, száma (mintaválasztás)

A Szent Anna Katolikus Óvoda Napsugár Óvodai tagintézményének tanköteles korú gyermekei (52 fő) - 100%-os mintavétel Maci csoport (nagy-középső cs.): 18 fő Mókus csoport (nagycsoport): 24 fő Nyuszi csoport (középső-nagycs.): 10 fő

Vizsgált dokumentum Egyéni fejlesztési lapok 2011/2012

 

Mivel pedagógiai programunk kiemelten kezeli a táncos mozgásfejlesztést, így a gyerme-

kek egyéni fejlesztési lapjain jelenleg is szerepel olyan pont, ahol nagycsoportban tanév

elején az óvodapedagógusok rögzítik, hogy kiket találnak a mindennapi megfigyeléseik

által kiemelkedőnek a táncos mozgás területén. A dokumentumelemzés módszerével így

vizsgálni tudom, hogy a gyermekeket legjobban ismerő óvónők szerint kik lehetnek tehet-

ségígéretek ezen a téren.

Page 15: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 14 -

II. TEHETSÉGDIAGNOSZTIKA, TEHETSÉGAZONOSÍTÁS A GYERMEKTÁNC TERÜLETÉN

"A tehetséggel kapcsolatos lelki, viselkedésbeli, teljesítménybeli, környezeti tényezők

vizsgálatát nevezzük tehetségdiagnosztikának."8

A tehetségazonosítás az a folyamat, amelynek során felderítjük a gyermekek rejlő tehet-

ségígéretet. Talán ez a terület a tehetséggondozó munka legkritikusabb pontja, hiszen ha

nem találjuk meg az igazi tehetségeket, nem lehet hatékony a leggondosabban összeállí-

tott a program sem. Másrészt azért is kritikus elem ez, mert nagyon nehéz korrekt módon

azonosítani a tehetséget. Ennek a feladatnak a megoldása körültekintő munkát kíván a

pedagógusoktól.

A tehetségdiagnosztikával foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy az adott

területen kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek megtalálása nem lehet egyet-

len pedagógus feladata, a tehetségazonosítás folyamatába több - a gyermek fejlesztésé-

ben érintett - személy bevonására van szükség. Az általam összeállított komplex azonosí-

tási folyamat négy lépésből tevődik össze:

a) Tehetségterületenként kidolgozott szempontsorok alapján megfigyelések elvégzé-

se, rögzítése

A nagycsoportos gyermekek körében szeptemberben az óvodapedagógusok a

Renzulli-modell alapján kidolgozott szempontsoroknak megfelelően strukturált megfi-

gyeléseket végeznek. Az eredmények mennyiségi és minőségi elemzését szintén a

csoportvezető óvodapedagógusok készítik el a nagycsoportos gyermekek körében

minden tehetségterületre vonatkozóan. Ezek az adatok a gyermekek egyéni fejlesz-

tési naplójában kerülnek rögzítésre és alapját képezik a tehetségazonosításnak.

b) "Tehetségfürkész hét" lebonyolítása

A második körben minden gyermek, aki egy adott tevékenységi területen, mint átla-

gon felüli képességekkel rendelkező gyermek azonosításra került részt vesz egy

(vagy több) játékos műhelyfoglalkozáson, ahol a tehetséggondozó pedagógus to-

vábbi megfigyeléseket végez. Itt néhány játékos feladattal újabb információkat sze-

                                                            8 Fogalomtár a tehetségpontok számára (alapváltozat) Összeállította: dr. Balogh László és dr. Mező Ferenc Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége 2010. 19.p.

Page 16: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 15 -

rezhet az adott területen speciális szaktudással rendelkező kolléganő arra vonatko-

zóan, hogy kik lehetnek tehetségígéretek?

c) Gyermeki érdeklődéstérkép kitöltése

Az óvodai tehetséggondozásban kiemelkedően fontos motivációs tényező további

szűrése érdekében készítik el a csoportvezető óvónők 2-3 éves tapasztalataik alap-

ján - a gyermekek egyéni fejlesztési lapjába beépített - érdeklődéstérképet (1. számú

melléklet), a szempont lista összeállításában a tehetséggondozó pedagógusok vesz-

nek részt.

d) Szülők megfigyeléseinek felmérése

Gyermekük tehetségígéretes képességterületei és érdeklődési köre szempontjából a

szülők is igen sok információval rendelkeznek. A tanév eleji szülői értekezletek kere-

tein belül ezt is felmérjük (2. számú melléklet), és egyben részletes tájékoztatást

nyújtunk az intézményben megvalósuló tehetséggondozás folyamatáról. Bízom ben-

ne, hogy a szülők ilyen módon való bevonásával megelőzhető az a fajta hamis elvá-

rás, melyre a bevezető részben, a problémafeltárásnál már utaltam, tehát hogy a

szülők szeretnék megválasztani, hogy gyermekük tehetséggondozása milyen terüle-

teken valósuljon meg szervezett formában.

A táncos mozgásfejlettség terén a tehetségígéretek megtalálására olyan megfigyelési

szempontsort állítottam össze, melyben az általam legfontosabbnak ítélt fejlődésjellemzők

szerepelnek. Ezek kiválasztásához szükségesnek éreztem a 3-7 éves korú gyermekek

mozgásfejlődésének áttekintését annak érdekében, hogy nyilvánvalóvá váljon számomra,

melyek azok a fejlődési mutatók, amelyek kiemelkedő eredményei már 5 éves korban

megmutatkoznak, tehát jelzik a tehetség megjelenését.

1. Az óvodás gyermekek táncos mozgásfejlődésének analizálása

Az óvodás korosztály mozgásfejlődésére jellemző a már megtanult mozgások tökéletese-

dése és az első mozgáskombinációk megjelenése. Fejlődésük három jellegzetes iránnyal

írható le: megnyilvánul a teljesítmény javulásában, a mozgásvégrehajtás minőségé-

ben, pontosságában és az ismert mozgások kombinációjában.

A táncos mozgások az alapvető mozgástípusokból alakulnak ki, ezért ezek fejlődési jel-

Page 17: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 16 -

lemzőinek ismerete nélkül nem tudjuk a tehetség felismeréséhez szükséges képessége-

ket rendszerezni.

Az óvodáskor a mozgásfejlődés szempontjából nem egységes időszak. A szakirodalom

szerint 3-4 évesekre még a kisgyermek mozgásának sajátossága a jellemző. 5-6 éves

korban következik be nagyobb változás (teljesítményjavulás).

A táncban is fontos szerepet játszó mozgásformák körül 4 éves kor után figyelhető

meg nagyobb fejlődés a járás terén. Ekkorra jellemző, hogy kisgyermekre jellemző „tipe-

gő” járás elmarad, s kialakul a sarokkal való talajfogás. A jól koordinált járás a négyéves

gyermekek felére már jellemző.

A futás fejlődése a lépéshossz növekedésével és a lépésfrekvencia csökkenésével

megy végbe. A jól koordinált futás 4 éves korban a gyermekek 30%-ára már jellemző.

Ebben az életkorban az ugrás csak akkor fejlődik megfelelően, ha a gyermekek kellő

gyakorlásban vesznek részt. Ennek hiányában az ez irányú fejlődés lassú és formasze-

gényen történik. Az öntevékeny játékokban az ugrások részaránya kevesebb, mint a többi

mozgásformának. De ez természetesen megfelelő „edzés” hatására (és itt van komoly

szerepe az óvodapedagógusok alapozó munkájának) gyorsabb és sokrétűbb fejlődést

mutat.

Folyamatos fejlődés tapasztalható a forgás és az egyensúlyozás területén is.

A mozgásvégrehajtás minősége is javul ezen időszak alatt. A javulás mögött az ideg-

rendszer szabályozó folyamatainak tökéletesedése, összerendezettsége áll.

A harmadik jelentős mérföldkő az ismert mozgások kombinációjának megjelenése, a

már korábban megtanult, különböző szerkezetű mozgásokat képesek egymásba fűzni.

5-6 éves korra az átlagosnál jobb táncos mozgásképességű - tehetségígéretes - gyer-

mek folyamatos, pontos, finoman differenciált mozgásvégzésre képes, gyors, tempót tud

tartani és váltani. Bonyolultabb mozgásokat (forgás, szökellés) is biztonságosan végre-

hajt. Jó egyensúlyérzékkel és ritmusérzékkel rendelkezik. Képes a különböző táncmozdu-

latokat társaival egyöntetűen, esztétikusan végezni.9

                                                            9 Wirkerné Vasvári Éva: Az óvodás gyermekek fejlesztése magyar népi játékokkal (Játék - mozdulat - tánc kötet, szerk.: Sándor Ildikó 66.o., 144 p.) Hagyományok Háza 2008

Page 18: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

2. A Ren

Vizsgálato

pont- és f

gekhez sz

A képess

megfigyel

lett rende

feladat irá

tes fennál

A számta

15-öt vála

tatják a gy

nzulli-mod

A m

omban az

feladatrend

zükséges k

ségek a R

ési szemp

elve, mivel

ánti magas

llásának er

lan - a ze

asztottam,

yermekben

E Ir T R T T

v T

e

Tehetségdia

áncos mozga Ren

dell alapjá

megfigyelés

általam de

dszert. Érte

képessége

Renzulli -

pont 3 - a

a modell

s szintű elk

redménye.

nei- és mo

melyekről

n rejlő lehe

Mozgásk Mozgáso csolása

Egyensúlyozórányváltás kéTempótartás Ritmusérzék Téri irányok isTempóérzék,való alkalmazTáncos mozgesztétikuma

 

gnosztikaatá

gásfejlettségnzulli mode

án kidolgo

alapjául szo

efiniált kép

elmezésem

ek hierarch

modellre

tehetsége

szerint a

kötelezetts

.

ozgás tevé

úgy gondo

etőségeket

Mozgások dulatok kifiTáncos mo

koordinációok összekap

ó mozgásoképessége képessége

smerete társakhoz zkodás gás

VargaEdit:táncosmozgá

- 17 -

g - képesséell alapul vé

ozott meg

olgáló képe

pességstru

m szerint, a

hikusan rét

épülő stru

et általános

tehetség a

ség és a k

ékenysége

oltam, hog

t a gyerme

tagoltsága, inomultsága ozgásimprov

-

ásterületénó

gek feloszttelével

gfigyelés á

ességstruktú

ktúrára do

az egyes z

tegződnek.

uktúrába k

san megha

az átlagon

kiemelkedő

ekhez szük

gy már 5 é

ktánc terül

moz-

vizáció

ÉrdeklődésKitartás SzerepvállTerhelhető

vodáskorban

ása

általános m

úra bemuta

olgoztam ki

zenei- és m

.

kerültek be

atározó - s

n felüli kép

ő kreativitá

kséges - ké

éves korba

letén:

s

lalás őség

n

menete

atása

i megfigye

mozgás te

esorolásra,

személyisé

pesség (ad

ás-összetev

épesség k

an egyértel

lési szem-

vékenysé-

, így a 15

égjegy alá

dottság), a

vők együt-

közül azt a

műen mu-

-

-

5

á

a

-

a

-

Page 19: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 18 -

Az alkalmazott megfigyelési technika

Véleményem szerint a gyermeki képességek fejlettségi szintjének megállapításához a

legalkalmasabb megfigyelési technika a becslési skálán történő értékelés. A "Ryans-féle"

skála alapján egy 7 számjegyből álló skálán tudjuk a gyermekek aktuális fejlettségi szintjét

rögzíteni. Ez már lehetővé teszi a képességszintek közötti apróbb különbségek érzékelte-

tését is.

A megfigyelési táblázaton (3. számú melléklet) a skála mind a hét értékéhez konkrét meg-

fogalmazást rendeltem az adott képesség fejlettségi szintjének könnyebb bemérése érde-

kében. A megfogalmazások közül kell az adott gyermek megfigyelése alapján a pontos

fejlődési fokot meghatározni.

A megfigyelés kritériumrendszere

A megfigyeléseim számszerű eredményeinek elemzését és a tehetségígéretek azonosítá-

sát a következő módszer alkalmazásával kívánom megvalósítani10:

Konceptuális  megfogalmazás 

Operacionális megfogalmazás 

Vizsgálati módszer / eszköz 

Vizsgálati  változó 

Tehetség küszöb 

Átlag feletti képesség

megfigyelés

Teljesítmény-érték

(pontérték a 7-es skálán)

5

Kreativitás 4

Motiváció 6

TEHETSÉG

a képesség, a kreativi-tás és a motiváció vizsgálatának vég-

eredménye

Tehetség

index*

Abszolút tehetségküszöb:

111

A táblázatban a 3 fő személyiségjegy esetében meghatároztam azokat a számszerű érté-

keket, amelyek feletti átlagos képességszintet elérő gyermekeket a táncos mozgás terén

tehetségígéretnek tekintek (tehetségküszöb).

A tehetség küszöb értékeket úgy határoztam meg, hogy a gyermekek egyéni pontértéke-

iből az átlag feletti képesség, a kreativitás és a motiváció esetében külön-külön intézményi

átlagot számoltam, ennek az egész értékre történő kerekítése adta a tehetség küszöb ér-

téket.

                                                            10 Mező Ferenc: Tehetségdiagnosztika Kocka Kör & Faculty of Central European Studies, Constantine the Philosopher University in Nitra (Slovakia), Debrecen 2008.

Page 20: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 19 -

A kiemelkedő képességek, küszöbértéke az előbb bemutatott számítási mód szerint 5

átlagpont, mivel idén a vizsgált 52 gyermek átlagos képességszintje 5,013 pontértéket mu-

tatott.

A kreativitás vizsgálata a táncos mozgás esetében sok kérdést vet fel. Az életkori sajá-

tosságokból adódóan úgy érzem, hogy ez a terület nagycsoportos korban kezd majd lát-

ványossá válni, ezt igazolta mérési eredményem is (intézményi átlagpont érték: 4,365), így

itt állapítottam meg a legalacsonyabb tehetségküszöb-értéket (4).

Az óvodás korosztály esetében a feladat iránti elkötelezettség a legkiemelkedőbb, mivel

a gyermekek azokat a tevékenységeket végzik legszívesebben, amelyekben a legtöbb

sikerélményük van. Az egyéni átlagértékek intézményi összesítéséből is ez derült ki, hi-

szen az intézményi átlag magasan meghaladja az előző két tehetség-terület eredményeit

(5,856 átlagpont). A tehetségküszöb értéke így 6 átlagpont lett.

* Tehetségindex képzése = (100*képesség) + (10*kreativitás) + motiváció

A tehetségindex képzése az alábbi formula alapján történik:

Átlag feletti képesség:

1 = tehetségküszöbnek megfelelt

0 = nem felelt meg

Kreativitás:

1 = tehetségküszöbnek megfelelt

0 = nem felelt meg

Motiváció:

1 = tehetségküszöbnek megfelelt

0 = nem felelt meg

A módszer lényege, hogy azonosításra lehetőleg azok a gyermekek kerüljenek, akik nem

csak átlag feletti képességekkel és kreativitással rendelkeznek a táncos mozgás terén, de

emellett rendkívül érdeklődnek a táncos tevékenységek iránt.

A megfigyelés lebonyolítása

Az általam elképzelt tehetséggondozó rendszerben a tehetségazonosítás folyamatában az

óvoda nagycsoportos korú gyermekei teljes létszámban vettek részt.

A megfigyelési szempontok úgy kerültek kidolgozásra, hogy egy tudatosan összeállított

táncos tevékenység megszervezésével a képességszintek felmérése megvalósítható. A

1 1 1

Page 21: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 20 -

csoportot vezető óvodapedagógusokkal együtt végeztem a megfigyelést és rögzítettem az

adatokat (az egyik kolléganő a foglalkozást vezeti, amíg a társa segített a megfigyelési

eredmények értelmezésében). Egyszerre kb. 5-8 gyermek megfigyelése valósítható meg.

A megfigyelési lapokon szereplő fejlettségmutató értékeket átlagérték formájában is kife-

jeztem és a 3 fő szempont (képesség, kreativitás, motiváció) átlagos számértékét és az

átlagos eredményeket is határoztam meg gyermekenként. A három terület átlagértékeit

viszonyítjuk a tehetségküszöb elvárt értékeihez, ez alapján alakul ki minden gyermek ese-

tében a tehetségindex (000, 010, 011, 110, 101, 111).

3. A rögzített megfigyelést követő lépések a tehetségazonosításban 3.1. A táncos tehetséggondozó óvodapedagógus tehetségfürkész foglalkozása

A korábban bemutatott módon a táncos mozgás terén átlagosnál jobb képességű gyerme-

kek esetében megvalósítjuk a műhelyvezető óvónő által szervezett játékos foglalkozást,

ahol - az első körben kiszűrt gyermekek létszámának függvényében is - további szűrést

végezhetünk. Főbb megfigyelési szempontjaink a gyermekek érdeklődése, motiváltsága,

kreativitása, ill. meglévő táncos mozgáskészsége.

3.2. Gyermekek beválogatása a táncos tehetséggondozó műhelybe

A táncos tehetségműhelyt vezető óvónő megkapja a csoportvezető óvónőktől a strukturált

megfigyelések eredményeit azokra a gyermekekre vonatkoztatva, akik a tehetségküszöböt

elérték.

Ebből kiindulva a következő adatok figyelembe vételével valósítja meg a gyermekek

beválogatását a táncos tehetséggondozó műhelybe:

Saját személyes tapasztalatai, az általa is megfigyelt gyermeki érdeklődés, kreativi-

tás és képességjellemzők terén

A csoportvezető óvónők által a gyermekek egyéni fejlesztési lapján rögzített moti-

vációs jellemzők a táncos tevékenységekkel kapcsolatban (gyermeki érdeklődés

térkép adatai)

A "hogy érezted magad?" tábla adatai a tehetségfürkész foglalkozásról

A szülői felmérés eredményei

Page 22: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

1. A meg

korlatban

Az általam

nosításra

Óvodában

latot.

A 3 nagyc

szeállítsun

aktuális é

A délelőttö

a délutáno

1.1. Méré

 

 

II

gfigyelése

n

m kidolgoz

annak gya

n összesen

csoportban

nk egy oly

letébe és l

ös óvónő á

os óvónő s

ési adatok

0

1

2

3

4

5

6

7

képesség

kreativitás

motiváció

Tehetségdia

I. VIZSGÁ

en alapuló

zott megfig

akorlati kip

n 52 nagyc

n a csopor

yan táncos

lehetővé te

által vezete

segítségév

ábrázolás

Egy

B.A. C.M.

5,67 4,33

5,5 3,5

7 6,5

gnosztikaatá

ÁLATI ER

ó tehetség

yelési mód

próbálásáv

csoportos

rtvezető óv

s-mozgáso

eszi a 15 k

ett foglalko

vel valósíto

sa diagram

éni átlagé

H.Zs. K.

4,44 5,8

4,5 5,

4,75 7

VargaEdit:táncosmozgá

- 21 -

REDMÉNY

gdiagnosz

dszer alka

val valósíto

korú gyerm

vónők seg

os tevéken

képesség m

ozáson a g

ottam meg

mon

értékek c

A. K.T.

89 4,11

,5 4,5

7 6

ásterületénó

YEIM BEM

ztikai mó

lmasságán

ottam meg

mek részvé

gítségét ké

ység terve

megfigyelés

yermekek

(4. számú

soporton

M.I. S.F.

4,67 4,89

3,5 3,5

5 4

vodáskorban

MUTATÁS

dszerem k

nak vizsgá

. Munkahe

ételével vé

értem abba

et, amely i

sét számo

képességs

melléklet)

nként

T.V. V

9 5,67 4

6 3

6,5 6

n

SA

kipróbálá

álatát a teh

elyemen a

égeztem e

an, hogy e

illeszkedik

omra.

szintjének

).

V.E. V.Z.

4,89 4,89

3,5 3,5

6,5 6,5

1. sz. diagram

sa a gya-

hetségazo-

Napsugár

l a vizsgá-

együtt ösz-

a csoport

rögzítését

-

-

r

-

-

t

t

Page 23: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

k

k

m

k

k

m

0

1

2

3

4

5

6

7

A

képesség 4,

kreativitás 4

motiváció 4,

0

1

2

3

4

5

6

7

képesség

kreativitás

motiváció

0

1

2

3

4

5

6

7

L.

képesség

kreativitás

motiváció

Tehetségdia

A.A. B.S. C

,89 5,89

4,5 6 5

,75 7 6

B.K. D.V

4,89 4,67

4 3,5

7 4,75

.A. L.L. M

6 4,67 4,

6 5 4

7 5 6

gnosztikaatá

.D. C.T. D

6 4,44 4,

5,5 4 4

6,5 4,75 6

. E.E.

7 4,89

4,5

5 6,5

M.B. M.K. N

,67 4,89 4,

4,5 4,5

6,5 4,75

VargaEdit:táncosmozgá

- 22 -

D.A. F.A. F

,33 5,78 4,

4,5 6

6,5 7 6

F.É. H.I.

4,44 5,89

3,5 5,5

5 7

N.E. N.T. O

,44 5,89 4,

5 5,5

5 7 4

ásterületénó

.R. F.S. G

,67 4,33 5,

4 5

6,5 6 6

H.Z.

9 4,33

5

6,5

O.A. P.K. P

,89 4,67 4,

5 4,5

4,5 6,5

vodáskorban

G.T. H.N. K

,89 4,89 5,

6 4 5

6,5 5

K.B. K.T.

4,89 4,44

4,5 3,5

5 5

P.Z. R.G. S

,44 6 4,

5 6 4

5 7

n

K.I. K.Z.

,78 4,67

5,5 4,5

7 6

L.Á.

4 4,67

4

5

S.T. V.V.

,44 4,89

4,5 5

5 4,75

2. sz. diagra

3. sz. diagra

4. sz. 

am 

am 

diagram 

Page 24: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

T

k

küszöb 

6. sz. 

küszöb 

Tehetség

1

0

1

2

3

4

5

6

7

képesség 4

kreativitás

motiváció

0

1

2

3

4

5

6

B.

képesség 5,

0

1

2

3

4

5

6

A.A. B.S.

épesség 4,9 5,9

diagram 

Tehetségdia

g - összete

1. Átlagon

L.P. M.B.

4,33 6

3,5 5,5

4 7

.A. C.M.

67 4,33

. C.D. C.T. D.A. F.A

6 4,4 4,3 5,

gnosztikaatá

evők és a

n felüli kép

M.D. N

5,78 4

6 4

6,5

H.Zs. K.A.

4,44 5,89

A. F.R. F.S. G.T. H

8 4,7 4,3 5,9 4

VargaEdit:táncosmozgá

- 23 -

a hozzájuk

pesség ala

N.Á. N.É.

4,89 4,44

4,5 5

6,5 5

K.T. M.

4,11 4,6

H.N. K.I. K.Z. L.A.

4,9 5,8 4,7 6

ásterületénó

k kapcsol

akulása cso

N.T. P

5,78 4

6 3

7

I. S.F. T

67 4,89 5

L.L. M.B.M.K. N.E

4,7 4,7 4,9 4,4

vodáskorban

lódó küsz

oportonkén

P.P. R.N.

,67 4,89

3,5 4

5 4

T.V. V.E.

5,67 4,89

E. N.T. O.A. P.K. P

4 5,9 4,9 4,7 4

5

n

zöb - érték

nt

T.B.

5,89

5,5

7

V.Z.

4,89

P.Z. R.G. S.T. V.V.

4,4 6 4,4 4,9

5. sz. diagram

7. sz. diagr

ék

am 

Page 25: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

küszöb 

k

kre

küsz

küszöb 

0

1

2

3

4

5

6

B.K.

képesség 4,89

0

1

2

3

4

5

6

B

kreativitás

0

1

2

3

4

5

6

A.A B.S

eativitás 3,5 6

zöb 

Tehetségdia

2. K

D.V. E.E. F.É.

4,67 4,89 4,44

B.A. C.M.

5,5 3,5

S C.D C.T D.A F.

5,5 3,5 3,5 6

gnosztikaatá

Kreativitás

. H.I. H.Z. K.B

4 5,89 4,33 4,8

H.Zs. K.A

4,5 5,5

.A F.R F.S G.T H

6 3,5 3,5 6

VargaEdit:táncosmozgá

- 24 -

s alakulása

B. K.T. L.Á. L.

89 4,44 4,67 4,3

A. K.T.

5 4,5

H.N K.I K.Z L.A

3,5 5,5 3,5 6

ásterületénó

csoporton

P. M.B. M.D.

N

33 6 5,78 4

M.I. S.F.

3,5 3,5

L.L M.B

M.K

N

3,5 3,5 3,5 5

vodáskorban

nként

N.Á. N.É. N.T. P

,89 4,44 5,78 4

T.V. V.

6 3,

.E N.T O.A P.K P

5 5,5 3,5 3,5 3

n

P.P. R.N. T.B.

4,67 4,89 5,89

.E. V.Z.

,5 3,5

P.Z R.G S.T V.V

3,5 6 3,5 3,5

8. sz. diagra

9. sz. diagra

am 

am 

Page 26: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

küszöb 

mo

küszö

küszöb 

0

1

2

3

4

5

6

B.K

kreativitás 3,5

0

1

2

3

4

5

6

7

motiváció

0

1

2

3

4

5

6

7

A.A.

B.S.

otiváció 4,75 7

öb 

Tehetségdia

3. M

. D.V. E.E. F.É

5 3,5 3,5 3,

B.A. C.M.

7 6,5

C.D.

C.T. D.A.

F.A

6,5 4,75 6,5 7

gnosztikaatá

Motiváció

É. H.I. H.Z. K.

5 5,5 5 3

. H.Zs. K

4,75

A. F.R. F.S. G.T. H

7 6,5 5,75 6,5

VargaEdit:táncosmozgá

- 25 -

alakulása

.B. K.T. L.Á. L

3,5 3,5 3,5 3

K.A. K.T.

7 5,75

H.N K.I. K.Z. L.A.

5 7 6 7

ásterületénó

csoportonk

L.P. M.B M.D

3,5 5,5 6

M.I. S.F.

5 4

L.L. M.B

M.K N.

5 6,5 4,75 5

vodáskorban

ként

N.Á N.É N.T.

3,5 5 6

T.V. V

6,5 6

E N.T O.A P.K. P

5 7 4,5 6,5

10.

11

12.

13

n

P.P. R.N. T.B.

3,5 3,5 5,5

V.E. V.Z.

6,5 6,5

P.Z. R.G S.T. V.V

5 7 5 4,75

. sz. diagram

1. sz. diagram

. sz. diagram

3. sz. diagram

5

Page 27: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

A.A.

000

m

küszöb 

T

B.A. C

1

1

1

m

B.S.

C.D.

C.T.

D

1 1

0

1 1

0

1 1

0

m

0

1

2

3

4

5

6

7

B.K. D

otiváció 7 4,

Tehetségdia

Tehetségíg

C.M. H.Zs.

0 00

11

0

motiváció küsz

D.…

F.A.

F.R.

F.S.

0

1

0 00

1

0

11

1

1

0

motiváció küszö

D.V. E.E. F.É.

,75 6,5 5

gnosztikaatá

géretek az

K.A. K.T.

1

0

1

1

1

0

öböt elérte

G.T.

H.…

K.I.

1

0

1

1

0

1

1

0

1

öböt elérte

H.I. H.Z. K.B.

7 6,5 5

VargaEdit:táncosmozgá

- 26 -

azonosítás

M.I. S.

000

kreativitás kü

K.Z.

L.A.

L.L. M

0

1

0 00

1

0 00

1

0

kreativitás kü

K.T. L.Á. L.P

5 5 4

ásterületénó

ása - Renz

F. T.V. V

0

1

0

1

0

1

üszöböt elérte

M…

M…

N.E.

N.T.

0 0 0

1

0 0

1

1

1

0

0

1

üszöböt elérte

. M.B M.D N

7 6,5 6

vodáskorban

zulli mode

V.E. V.Z.

0 00 0

1 1

képesség

O.…

P.K.

P.Z.

0 0 00 0 00

1

0

képesség

.Á N.É N.T

,5 5 7

14. sz

15. sz. 

16. sz. d

n

ell

küszöböt elér

R.G.

S.T.

V.V.

1

0 0

1

0 0

1

0 0

köszübüt elér

P.P. R.N. T.B.

5 4 7

z. diagram 

 diagram 

diagram 

rte

rte

Page 28: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

2. Eredm

A gyerme

kekhez va

a Napsug

Az átlago

többi gyer

luk.

A feladat

a kiemelk

hogy az ó

helyi neve

tehetségk

mint fele),

A kreativ

gyobb szó

többi tagja

óvodásko

helyben v

 

mények m

ekek képes

aló viszony

ár Óvodáb

on felüli k

rmek közü

iránti elk

kedő képes

óvó nénik

elési progr

küszöböt tö

, mint ahán

itás megfi

órás a gye

a közül, bá

or utolsó év

való külön f

B.K.

D.V.

E.E.

0 0 00 0 0

1

0

1

mot

Tehetségdia

inőségi el

sségeire vo

yítás segíts

ban (5. szá

képessége

ül, átlagosa

kötelezetts

sségű és a

évek óta

amunk is k

öbben meg

nyan az ös

gyelése so

ermekek kö

ár az ő ese

vében várh

fejlesztésü

F.É.

H.I.

HZ

0 0

1

00 0

1

1

0

1

1

tiváció küszöb

gnosztikaatá

emzése

onatkozó f

ségével - 1

ámú mellék

ek terén a

an 15-20%

ség esetéb

az "átlagos

sikeresen

kiemelten k

ghaladták

sszeredmé

orán egyér

özött. A teh

etükben is

ható. Erre n

ük.

H.Z.

K.B.

K.T.

0 0 0

1

0 0

1

0 0

böt elérte k

VargaEdit:táncosmozgá

- 27 -

fejlettségi s

16 tehetsé

klet).

a tehetség

%-al magas

ben nem vo

s" gyermek

motiválják

kezel. Ez v

(összesen

ények alapj

rtelművé v

hetségígér

látható, h

nagymérté

L.Á.

L.P.

M.B.

0 0

1

0 0

1

0 0

1

kreativitás küs

ásterületénó

szintek ala

égígéretes

gígéretes g

sabb fejlett

olt olyan s

kek eredmé

k a gyerm

volt az a sz

n 27 gyerm

ján azonos

ált számom

retes gyerm

ogy az inte

ékben ráse

M.…

N.Á.

N.É.

1

0 0

1

0 0

1

1

0

szöböt elérte

vodáskorban

apján - a te

s gyermek

gyermekek

ségi szinte

zembetűnő

ényei közö

ekeket ez

zemélyiség

mek, a nag

sításra kerü

mra, hogy

mekek kiem

enzív fejlő

egíthet a te

N.T.

P.P.

R.N.

1

0 0

1

0 0

1

0 0

képesség k

17. sz. 

n

ehetségkü

k került azo

k valóban

et figyeltem

ően nagy

ött. Ez azt

zen a terül

gterület, a

gycsoportos

ültek.

itt találhat

melkednek

ődés ezen

ehetséggon

T.B.

1

1

1

küszöböt elért

diagram 

szöb érté-

onosításra

kitűntek a

m meg ná-

különbség

bizonyítja,

eten, amit

melyben a

saink több

tó a legna-

k a csoport

a téren az

ndozó mű-

e

-

a

a

-

g

t

a

b

-

t

z

-

Page 29: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 28 -

3. Dokumentumelemzés tapasztalatainak összefoglalása

A megfigyelésem eredményét összevetettem a gyermekek egyéni fejlesztési lapjain sze-

replő feljegyzésekkel, melyek a táncos mozgás terén az óvónők által megfigyelt aktuális

fejlettségi szintet rögzítették tanév elején. A 16 általam azonosított gyermek mindegyiké-

nek fejlesztési lapján található utalás arra vonatkozóan, hogy ezen a területen az átlagos-

nál jobb képességekkel rendelkezik, ill. hogy kedveli a táncos tevékenységeket.

Az összehasonlító elemzésem tapasztalatai tehát megerősítettek abban, hogy a kiemel-

kedő táncos mozgással rendelkező gyermekek azonosításának eredménye megegyezik

azokkal a mindennapi megfigyelésekkel, benyomásokkal, melyeknek a csoportvezető

óvónők - mint a gyermekeket legjobban ismerő pedagógusok - a birtokában vannak.

Ebből azt a következtetést is levonhatnám, hogy tulajdonképpen nincs is szükség ilyen

strukturált megfigyelési módszerre a tehetségazonosításhoz, viszont én úgy gondolom,

hogy ez a módszer biztosítja leginkább lehetőségét a rejtőző tehetségígéretek felkuta-

tásának, ill. biztos alapot ad a tehetségműhelyben történő fejlesztés megtervezéséhez.

4. Csoportos interjú

4.1. Előzmények, a lebonyolítás körülményei

Miután elkészítettem az intézményi tehetséggondozó rendszer folyamatszabályozását, ill.

a gyermektánc tehetségműhely részletes diagnosztikai és dokumentációs anyagát, félévi

nevelőtestületi értekezlet keretén belül ismertettem mindezeket kolléganőimmel is.

A nevelőtestület tagjai pozitívan nyilatkoztak az általam kidolgozott rendszerrel kapcsolat-

ban és már ekkor biztosítottak arról, hogy örömmel vesznek részt jelenlegi tehetséggon-

dozó munkánk továbbfejlesztésében.

Ezt követően csoportos interjú (6. számú melléklet) formájában konkrét felmérést is végez-

tem körükben a témával kapcsolatban, melynek célja a nevelőtestület meglátásának, ötle-

teinek beépítése az általam kidolgozott rendszerépítés folyamatába, ill. hipotézisem he-

lyességének vizsgálata volt.

Page 30: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 29 -

A Szent Anna Óvoda mindkét tagintézményének teljes pedagógus gárdája részt vett az

interjún, így teljes körű képet kaphattam az intézmény nevelőinek véleményére vonatko-

zóan a tehetséggondozás helyi koncepciójával kapcsolatban.

4.2. Eredmények, következtetések

A válaszokból megtudtam, hogy az óvodai tehetségfejlesztéssel kapcsolatos informá-

cióik sokat bővültek a beszámolóm kapcsán, így a legtöbben már ismerik annak lehető-

ségeit, ahogyan egy helyi rendszer kiépítése megvalósulhat. Természetesen azt is el-

mondták a kolléganők, hogy jelenleg még sok a megválaszolatlan kérdés számukra a

gyakorlati megvalósítással kapcsolatban, hiszen még országos szinten is most vannak

kialakulóban az óvodai tehetségfejlesztés modelljei.

"Tehetségfejlesztő pedagógus" szakvizsgával rendelkező kolléganőm vállalta, hogy a má-

sodik félévben belső továbbképzés formájában biztosítja nevelőtestületünk tagjai számára

a további elmélyülést a témában.

Eddig kialakított gyakorlatunkat jó kiindulási alapnak érzik az óvónők, melyre tudatosan

építhetjük tehetséggondozó koncepciónkat.

Megerősítést kaptam azzal kapcsolatban is, hogy a szükséges feltételek nagy része már

rendelkezésre áll. Véleményük szerint személyi feltételeink maximálisan alkalmassá tesz-

nek bennünket a rendszer kiépítésére, hiszen nevelőtestületünk nagy számából, valamint

az önképzés, továbbképzés iránti igényéből kifolyólag minden tehetségterülethez rendel-

kezünk szakképzett, az adott terület iránt kiemelten érdeklődő, tehetséges pedagógusok-

kal. A megvalósításhoz szükséges eszközök nagy része szintén rendelkezésre áll. Az idő-

kereteket is meg tudjuk teremteni a tehetséggondozáshoz és nagymértékű szülői igény is

érzékelhető ezzel kapcsolatban, tehát a szülők együttműködése nagy valószínűséggel

szintén biztosított.

Szakvizsgás óvónőink mindegyike örömmel vállalt tehetségműhely vezetést, és az adott

terület tehetségazonosítási, ill. dokumentációs anyagának kidolgozásában való részvételt.

Az általam kialakított táncos tehetségdiagnosztika részletes bemutatását követően úgy

érezték, hogy a többi tevékenység terület anyaga is kidolgozható.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen segítséget igényelnének az általuk felvállalt tehetség-

műhely munkájának beindításához az a válasz érkezett, hogy a tehetséggondozás szak-

mai munkacsoport leendő vezetőjétől elméleti és módszertani segítséget várnak azzal

kapcsolatban, hogy milyen különleges elemek beiktatására van szükség a műhelymunká-

Page 31: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 30 -

ba, valamint a minőségirányítási vezetőtől a mérési feladatok kidolgozásához gyakorlati

útmutatást kérnek.

5. Hipotéziseim helyességének igazolása a vizsgálati eredmények tükrében

5.1. A táncos képességterületek feltárásán alapuló tehetségdiagnosztikával kapcso-

latos hipotézisem esetében

Mivel óvodánk helyi nevelési programjának a táncos mozgásfejlesztés az egyik specialitá-

sa, ezért fontosnak tartom, hogy a táncos mozgás fejlődésének nyomon követése nagy-

csoportban váljon tudatossá minden óvodás gyermek esetében, hiszen a csoporton belül

is fontos tudni minden kisgyermekről, hogy hol tart a fejlődésben és ehhez viszonyítva tud-

juk tanév végén a fejlesztés eredményeit számszerűen kimutatni. Az általam kidolgozott

tehetségazonosító rendszer remélhetőleg alkalmas ennek megvalósítására, ill. nagy elő-

nye lehet, hogy a csoportban dolgozó óvónők is fel tudják használni az így kapott tanév

eleji fejlettségi adatokat, mert erre építhetik a csoport fejlesztését.

Óvodám nevelőtestülete számára a strukturált megfigyelés ismert és a gyakorlatban al-

kalmazott módszer, így ennek alkalmazása nem okozhat gondot a mindennapi nevelő-

munkájuk során.

A nagycsoportosok körében elvégzett megfigyeléseim, ill. az eredmények megerősítését,

ill. kiegészítését szolgáló dokumentumelemzésem egybehangzó eredményei azt bizonyít-

ják, hogy az óvodapedagógusok rendkívül jól ismerik minden egyes gyermek képességeit,

érdeklődési körét. A Renzulli-modell alapján összeállított megfigyelési szempontsor alkal-

mazásával bizonyítottan sikerült a rejtőző tehetségígéreteket is felfedni, tehát a hipotézi-

sem megállta a helyét.

 

5.2. A táncos tehetséggondozás dokumentálásával összefüggő hipotézisem eseté-

ben

A csoportos interjú megvalósítása során számomra újra beigazolódott, hogy mennyire in-

novatív, széles látókörű és gyermekközpontú nevelőtestület a miénk. Örömmel állapítot-

tam meg, hogy igazán pozitív az óvónők hozzáállása a tehetséggondozó rendszer helyi

kiépítéséhez és a megvalósításban való aktív részvételhez.

Page 32: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 31 -

Feltételezésem szerint az általam kidolgozott folyamatszabályozás, ill. a táncos tehetség-

gondozás komplex diagnosztikai rendszerének mintájára a kolléganőim aktív részvételével

valósítható meg a többi tehetségműhely működésének kiépítése. Az interjú kapcsán en-

nek helytállóságáról maximálisan meggyőződtem, sőt számomra is meglepő volt az az

igyekezet, melynek kapcsán már ebben a nevelési évben - a tavaszi időszakban - elindul-

hatott ez a rendszerépítő tevékenység, a nevelőtestület kezdeményezésére annak érde-

kében, hogy szeptemberben a teljes körű bevezetés megkezdődhessen az intézményben.

Page 33: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 32 -

IV. ÖSSZEGZÉS

1. Kutatásom céljának elérése

Kodály az éneklést tartotta a zene átélésének legtermészetesebb módjának, az éneklés

pedig legtöbbször játékhelyzetben, mozgással, tánccal együtt jelentkezik. Az énekes játé-

kok, a népi játékok, a néptánc egyaránt fejlesztik a gyermekek ritmusérzékét, harmonikus

mozgását. A gyermektánc tevékenységek közben tapasztalatokat gyűjtenek, újra és újra

átélik az énekeket és a mozdulatokat. A gátlásos gyermekek is felszabadulnak a játék, a

tánc lendületében és az itt szerzett tapasztalatokon keresztül alakul ki és formálódik zenei

és táncos anyanyelvük.

A zene, a ritmus, a mozgás, a tánc és a népi játékok által az óvodás gyermekeknek olyan

komplex élményben és fejlesztésben lehet részük, amelyek által érzelmi világuk sokkal

gazdagabb lesz, szókincsük, ismereteik gyarapodnak, mozgásuk koordináltabbá, esztéti-

kusabbá válik. 11

Azért tartom a zenei, táncos tevékenységeket kiemelkedően fontosnak az óvodában, mert

a népzenének, a népi játéknak óriási érzelmi, értelmi és közösségformáló hatása van.

Minden gyermek képessége fejleszthető élményszerű tanítással, igényesen megválasztott

értékes zenei anyaggal, tudatos és következetes pedagógusi munkával, valamint változa-

tos módszerekkel. Ha a nevelőtestület hatékony alapozó munkát valósít meg ezen a terü-

leten az óvodáskor első két évében, nagy eséllyel tudunk minél több tehetségpalántát "ki-

nevelni", felfedezni és elindítani a kibontakozás, a kiteljesedés útján.

Napjainkban lényeges követelmény, hogy a tehetség felismerésében az egyes eljárások

során rendszerszemléletű komplex alkalmazásra van szükség és a tehetséges gyerme-

keknek mást és másképpen kell fejleszteni, kreativitásuk, személyiségük egészének

fejlesztését célozva.

Elemző munkám ennek az újszerű fejlesztésnek az alapjait segíti megteremteni a táncos

mozgásfejlesztés területén belül egy olyan tehetségdiagnosztikai rendszer kidolgozásával,

amely tükrözi a tevékenységi terület sajátosságait és az előbb felsorolt sajátos elemeket.

                                                            11 Tamásiné Dsupin Borbála: A népi játékok és a mozgás relációja, és funkciója a 3-7 éves gyermekek személyiségfej-lődésében 2010.

Page 34: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 33 -

Bízom benne, hogy mérési anyagom segítséget jelenthet az óvodás korosztály táncos te-

hetséggondozásának felelősségteljes munkájában.

A jövő óvodapedagógusainak feladata, hogy munkájukkal hozzájáruljanak a helyi hagyo-

mányok életben tartásához, ezáltal a magyarság azonosságtudatának fenntartásához. A

táncos tehetséggondozás során teret és lehetőséget adhatunk a szárnyaló mozgáskreati-

vitásnak egy rendkívül élénk motivációs bázisra támaszkodva, hiszen ezek a gyermekek

kiemelten érdeklődnek a népi játékok, a népzene, a tánc iránt.

Kutatásom jelentőségét abban látom, hogy a korábban gyermekeink fejlődésének folya-

matos nyomon követésére alkalmazott megfigyelési technikát egy új rendszerbe illesztve,

a tehetségdiagnosztika céljainak megvalósításához alakítottam át és próbáltam ki a gya-

korlatban is annak igazolására, hogy a tehetséggondozó rendszerfejlesztést is meg lehet

valósítani a már meglévő mérési - értékelési - dokumentációs struktúrából kiindulva. Úgy

gondolom, hogy a táncos mozgás terén összeállított megfigyelési szempontok strukturált

csoportosítása egymástól elkülöníthetővé teszi a kiemelkedő képességek, a kreativitás és

a motiváció elemeit, ezáltal az elemzés során lehetővé válik mélyebb összefüggések feltá-

rása, ill. a gyermekek fejlődésének újabb aspektusból történő megközelítése.

2. Továbblépési lehetőségeink intézményi szinten

2.1. A tehetséggondozás alapelveinek helyi értelmezése, konkrét feladatok megva-

lósítása

A Nemzeti Tehetség Programban meghatározásra került általános alapelvek mentén

képzeljük el mi is a tehetséggondozás helyi gyakorlatának kialakítását, kiemelve azokat,

melyek az óvoda szempontjából a legfontosabbak. Az óvoda Minőségirányítási Program-

jában az NTP alapelveire építve került kidolgozásra a tehetséggondozás helyi koncepció-

jának megalkotására és bevezetésére vonatkozó fejezet. Az IMIP-ben foglaltak közös ér-

telmezésére és a konkrét feladatok megvalósításában való aktív részvételre szükséges

lesz, ezért tehát fontos ezt a területet több oldalról körbejárni.

Page 35: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 34 -

A Nemzeti Tehetségprog-

ramban szereplő alapelvek

Konkrét intézményi feladataink a következő

időszakban

1. Hosszú távú szemlélet elve Az intézmény éves munkatervének készítésekor az

IMIP-ben szereplő - a tehetséggondozással össze-

függő - stratégiai céljaink maximális figyelembe

vétele, ill. lebontása konkrét feladatokra.

2. Az értékőrzés elve A tehetséggondozó műhelyek működésének megter-

vezésénél korábbi eredményeink, értékeink, hagyo-

mányaink konkrét formában történő megjelenítése.

3. Az esélyteremtés elve A hátrányos helyzetű gyermekek esetében különö-

sen nagy hangsúly fektetése a családdal való

együttműködésre a tehetséggondozás megvalósí-

tása során az elkallódás veszélyének megelőzése

érdekében.

4. A folyamatosság és átjárha-tóság elve

Az iskolába lépő gyermekek esetében a tanítónők

tájékoztatása a gyermekek egyéni fejlődése-

fejlesztése, tehetséggondozása terén megvaló-

sult óvodai tevékenységekkel kapcsolatban.

Vezetői szinten együttműködési formák kidolgozá-

sa az óvodai tehetségműhelyekben folyó szakmai

munka továbbvitelére vonatkozóan.

5. A kiválasztás-kiválasztódás és önfejlesztés elve

Megfigyelési szempontrendszerünk áttekintése,

kiegészítése annak érdekében, hogy a tehetség-

műhelyekbe való kiválasztás tudatos legyen.

6. A hatékonyság, fokozatos-ság elve

Az intézmény egyéni fejlesztési dokumentációjának

módosítása, összhangba hozása a tehetséggondo-

zás feladataival.

7 A tehetségsegítők megbecsü-lésének elve

A tehetséggondozásban résztvevő pedagógusok

munkájának elismerésére díj alapítása.

8 A fenntarthatóság és társa-dalmi támogatottság elve

Civil szervezetek megkeresése, együttműködési

lehetőségek feltárása. A tehetségműhelyekhez

kapcsolódó művészek, ill. az adott tehetségterüle-

ten dolgozó pedagógusok, amatőr műkedvelők be-

vonása a műhelymunkába.

Page 36: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 35 -

2.2. Tehetséggondozás feladatainak beépítése a helyi nevelési programba

A tehetségfejlesztő munka vállalásait a pedagógiai programunknak is tartalmaznia kell

(emellett be kell építeni az egyéb óvodai dokumentumokba - IMIP, éves munkaterv, cso-

port dokumentumai).

Pedagógiai programunk külön fejezetébe kerültek az egyéb speciális feladatok, (pl. gyer-

mekvédelem, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének elvei intézményünkben,

etnikai, nemzetiségi, kisebbségi, migráns gyermekek nevelésével kapcsolatos feladatok).

Ezen speciális feladatok sorába kerül be a tehetséggondozás. Főbb részei a fejezetnek a

tehetséggondozó tevékenységünk általános és speciális céljai, feladatai, szervezeti kere-

tei, módszere, területei, tárgyi és személyi feltételei.

2.3. Stratégiai célkitűzéseink folyamatos megvalósítása

A tehetséggondozás terén stratégiai minőségcélként a következő meghatározás található

Intézményi Minőségirányítási Programunkban:

"Intézményünk rendelkezzen a helyi sajátosságokra, a meglévő tehetségsegítő kezdemé-

nyezésekre, tehetséggondozó programokra és a már alkalmazott tehetséggondozó mód-

szerekre épített intézményi tehetséggondozó rendszerrel. Ebben kerüljön rögzítésre az

intézményi tehetséggondozás célja (kikre irányul) módja (mikor, hol, milyen módszerekkel,

milyen programokkal történik), humán erőforrásai (külső-belső szakemberek, civil szfé-

ra...)és tárgyi erőforrásai." (3)

Ennek a célkitűzésnek a megvalósításához remélhetőleg sikeresen járultam hozzá. A

2012/2013-as nevelési év már a gyakorlati megvalósítás jegyében telt a kunszentmártoni

Szent Anna Katolikus Óvoda nevelőtestülete számára.

Ha már saját tehetségfejlesztő munkánk megvalósítása zökkenőmentesen folyik, mint tér-

ségi szerepet is ellátó intézmény, a tehetséggondozás terén arra kell majd törekednünk,

hogy a térségi és regionális tehetséggondozó kezdeményezések minél intenzívebb kap-

csolatrendszerét építsük ki a környező települések óvodáival, a tehetségígéretes gyerme-

kekkel, a tehetségígéretes gyermekek környezetével, a tehetséggondozásban jártas szak-

emberekkel, és a tehetséggondozást segítő önkormányzati, egyházi, civil szervezetekkel,

Page 37: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 36 -

vállalkozásokkal és magánszemélyekkel, annak érdekében, hogy minél több emberi és

anyagi erőforrást tudjunk bevonni a tehetségsegítés folyamatába.

Végezetül saját magamra vonatkoztatva is igyekszem feladatokat meghatározni, melye-

ket szem előtt fogok tartani mindennapi munkám során.

Gyermektánc oktató óvodapedagógusként szeretnék példát mutatni kolléganőim számára

egy adott tevékenységi terület terén a kiemelt képességfejlesztésre, tehetségműhelyben

végzett speciális foglalkoztatással. Az intézményvezetés tagjaként arra törekszem, hogy

megteremtsük azokat a feltételeket, melyek az intézményi szintű rendszer működtetésé-

hez szükséges és támogató környezetet biztosítsunk a hatékony megvalósításhoz. Bízom

benne, hogy a szakvizsgás képzés során megszerzett ismereteimet szaktanácsadói mun-

kámban is kamatoztatni tudom majd, ezáltal is növelve intézményünk presztizsét.

3. Újabb lehetséges kutatási irányok az óvodai tehetséggondozás terén

Miközben kutatómunkám témájával összefüggésben igyekeztem minél szerteágazóbb tu-

dományos - szakmai - módszertani tájékozódást végezni, egyre inkább az az érzés töltött

el, hogy rengeteg olyan területe van még az óvodás gyermekek tehetséggondozásának,

amellyel foglalkozni szükséges de jelen dolgozat terjedelmi korlátai nem adnak rá lehető-

séget.

Beszámolóm zárásaként szeretném vázlatosan felvillantani ezeket a kutatási irányokat.

Bízom benne, hogy lehetőségem lesz mélyebben is foglalkozni ezekkel területekkel, egy-

részt mivel a helyi rendszerépítés szakszerűségét nagy mértékben növelheti, másrészt

személyes indíttatásból. A pedagógiai kutatás módszertana hozzám igen közel álló terület,

mellyel kapcsolatosan korábban leginkább intézményi szinten tudtam kibontakozni, de

nagyon boldog lennék, ha az oktatásirányítás terén bekövetkező változások kapcsán lehe-

tőségem nyílna nagyobb kiterjedésű kutatási tevékenységben való részvételre.

Az általam felfedezni vélt további kutatási irányok tehát a következők:

Egyik fontos kutatási témának gondolom annak helyi vizsgálatát, hogy tehetségígéreteink

közül hányan vannak, akik később elkallódnak, ill. hány gyermek tud az általunk feltárt

tehetség-területen kiteljesedni? Ennek egyik fontos feltétele a következő oktatási fokkal

kialakított jó kapcsolat, ami a mi esetünkben szerencsére adott. A helyi általános iskolában

Page 38: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 37 -

is kiváló pedagógusgárda segíti a gyermekek tehetségének kibontakozását, viszont jelen-

leg ezzel kapcsolatban még nincsenek a két intézmény között együttműködési formák.

A pedagógusok tehetségfejlesztő munkájának széleskörű pedagógiai szakirodalma van,

melyben többek között szó van a tehetséggondozásban részt vevő pedagógusok szemé-

lyiségének aspektusairól, attitűdrendszeréről. Ezt a területet azonban még intézményi

szinten mindenképpen górcső alá kell vennünk annak érdekében, hogy óvónőink felkészí-

tését, szakmai tudásuk folyamatos gyarapítását konkrét vizsgálati eredmények alapján

tervezhessük meg.

Ezért véleményem szerint - az alapvető adottságok, szakmai tudás és igényesség feltárá-

sát szolgáló pedagógus kompetencia térkép alkalmazása mellett - érdemes lenne mélyeb-

ben foglalkozni a kolléganők tehetséggondozásban való részvételhez fűződő alkalmas-

ságának vizsgálatával.

Ahhoz, hogy tehetséggondozó rendszerünk igazán szakszerű legyen, szükséges a táncos

mozgás terén végzett problémafeltárás és problémakritika mellett a többi tevékenységte-

rület forráskutatása is.

A családi háttér szerepe, jelentősége a tehetségek kibontakozásában elvitathatatlan. Ezért

is gondolom, hogy az óvodai tehetséggondozás rendszerének kiépítésekor részletesen

meg kell vizsgálnunk, hogy melyek azok a szervezeti formák, amelyek a családdal való

intenzív együttműködéshez pozitívan járulhatnak hozzá, amennyiben a korábbi hagyo-

mányos megvalósítási lehetőségek mellett a tehetséggondozás speciális feladatait he-

lyezzük előtérbe, pl. szülői értekezlet, szülők akadémiája, egyéni konzultáció, családláto-

gatás, tanácsadás stb. Ezen formák kialakításában a kezdeményező szerepet nekünk kell

felvállalnunk, s ezek során az aktuális feladatok, problémák megbeszélése mellett tovább-

képzésben részesítenünk a szülőket a korszerű tehetséggondozás alapismereteinek,

módszereinek közvetítésével. Az együttműködés hatékonyságának kutatása bizonyosan

hozzájárul az óvodai tehetségsegítés minőségének folyamatos javulásához.

Ehhez a témához kapcsolódik a hátrányos helyzetű tehetségígéretes gyermekek kér-

désköre, mivel a tehetségessé válás folyamatára jelentős hatással lehet a gyermekek szo-

ciális helyzete. Az összefüggések feltárása elősegítheti azoknak a hátrányoknak a leküz-

dését, melyek a szociális hátrányokból származnak.

Page 39: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 38 -

Az óvodai tehetséggondozás kiemelt kérdésköre, hogy a tehetségnevelés igényel-e sajá-

tos pedagógiát? Meglátásom szerint a tehetségnevelés a differenciált pedagógiai tevé-

kenyég része, hiszen minden gyermeknek, így a tehetségígéretnek is azt a pedagógiai

gondoskodást és odafigyelést kell megkapnia, amelyre optimális fejlesztéséhez szükség

van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szükségesek új módszerek, speciális tevé-

kenységelemek a tehetséggondozás gyakorlati megvalósításában. Ezek kutatása, rend-

szerezése és kipróbálása is még előttünk álló feladat.

Úgy érzem, sok hasznos információt szereztem e kutatás megvalósítása kapcsán, melyet

munkahelyemen igyekszem minél teljesebb módon hasznosítani a jövőben, azzal a szán-

dékkal, hogy minden óvodásom és kolléganőm felé továbbadhatom a következő gondola-

tot:

“Az élet egyikünk számára sem könnyű. Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valami-

ben, és azt a valamit bármi áron is, de el kell érnünk.” (4) Marie Curie

Page 40: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 39 -

Lábjegyzetek:

1) Nagy Jenőné: Szemléletváltás az óvodapedagógiában 1-2.p. RAABE

ÓvodaVezetési Ismeretek N 1.3 2010. november

2) Nagy Jenőné: Szemléletváltás az óvodapedagógiában 15.p. RAABE

ÓvodaVezetési Ismeretek N 1.3 2010. november

3) www.magyarszo.com - A tehetség kérdőjelei dr. Hódi Sándor pszichológus válaszol

4) Ceglédi Tímea: A tehetség azonosításának elméleti és gyakorlati kérdései Debre-

cen, 2009. 10.p.

5) Tamásiné Dsupin Borbála: A népi játékok és a mozgás relációja, és funkciója a 3-7

éves gyermekek személyiségfejlődésében 61-63.p. 2010.

6) Turmezeyné Heller Erika: A zenei ismeretek és képességek fejlődése az alsó tago-

zatos életkorban (tanulmány) 2-4.p. DE Bölcsészettudományi Kar 2006.

7) Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe 131.p. Keraban

Kiadó Budapest, 1993.

8) Fogalomtár a tehetségpontok számára (alapváltozat) Összeállította: dr. Balogh

László és dr. Mező Ferenc Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége 2010.

19.p.

9) Wirkerné Vasvári Éva: Az óvodás gyermekek fejlesztése magyar népi játékokkal

(Játék - mozdulat - tánc kötet, szerk.: Sándor Ildikó 66.p., 144 p.) Hagyományok

Háza 2008

10) Mező Ferenc: Tehetségdiagnosztika Kocka Kör & Faculty of Central European

Studies, Constantine the Philosopher University in Nitra (Slovakia), Debrecen 2008.

11) Tamásiné Dsupin Borbála: A népi játékok és a mozgás relációja, és funkciója a 3-7

éves gyermekek személyiségfejlődésében 2010.

Idézetek jegyzéke:

1) Kodály Zoltán (forrás: Visszatekintés I-II. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatko-

zatok. Szerk.: Bónis Ferenc. 1964. Zeneműkiadó Budapest)

2) Siren-Tiusanen (forrás: Tamásiné Dsupin Borbála: A népi játékok és a mozgás re-

lációja, és funkciója a 3-7 éves gyermekek személyiségfejlődésében 2010.)

Page 41: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 40 -

3) A Szent Anna Katolikus Óvoda Intézményi Minőségirányítási Programja 2011. 1.

változat (Összeállította: Varga Edit)

4) Madame Curie (internetes hozzáférés:

http://www.citatum.hu/szerzo/Marie_Curie)

Szakirodalom jegyzék:

1) Antal László (2002): Néptáncpedagógia. Hagyományok Háza, Budapest

2) Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet

(a 137/1996. (VIII.28.) MKM Rendelet módosítása)

3) Benedek Krisztina (2005).: Cibri, cibri... Galga menti játékfűzések Szerk.: Sándor

Ildikó. Hagyományok Háza, Budapest

4) Czinóber Klára (2008): Népi játék, mozdulattípus, néptánc módszertan. In.: Játék -

mozdulat - tánc. Hagyományok Háza, Budapest

5) Csermely Péter (2009): A tehetséggondozás és az óvodai gyakorlat. Hogyan is-

merhetjük fel, és hogyan gondozhatjuk a legjobban a tehetséges gyermekeket?

ÓvodaVezetési Ismeretek RAABE Könyvkiadó

6) Dummel Viktória (2006): Játék és tánc óvodai program. In.: Útravaló. A néphagyo-

mány közvetítésének módszerei az óvodában. Hagyományok Háza, Budapest

7) Farmosi István - Gaál Sándorné (2007): Óvodások és kisiskolások testi és mozgás-

fejlődése. Dialóg Campus Kiadó Budapest - Pécs

8) Gévayné Janurik Márta (2010): A zenei hallási képességek fejlődése és összefüg-

gése néhány alapkészséggel 4–8 éves kor között. Pdh értekezés Szegedi Tudo-

mányegyetem

9) Hovánszki Jánosné (2008): A gyermekfolklór kutatás hatása az óvodai nevelésre.

In: Hovánszki Jánosné (szerk.): Zenei nevelés az óvodában. Szöveggyűjtemény.

Didakt Kiadó, Debrecen

10) Mező Ferenc (2004): A tehetség tanácsadás kézikönyve. Tehetségvadász Stúdió -

Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület, Debrecen

11) Nagy Jenőné: Óvodatükör. Óvodai intézmények szakmai munkájának mérése,

elemzése, értékelése. "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" sorozat 4. szá-

ma Szolnok 2001.

12) Nagy Jenőné (2010): Szemléletváltás az óvodapedagógiában. RAABE

ÓvodaVezetési Ismeretek N 1.3 2010. november

Page 42: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 41 -

13) Nagy Jenőné (2011): Nemzeti Tehetség Program szellemiségének, elveinek, rend-

szerének ismertetése. Szent István Egyetem Pedagógiai Kar Szarvas

14) Nemzeti Tehetség Program honlapja: http://www.tehetsegprogram.hu/

15) Tamásiné Dsupin Borbála (2010): A népi játékok és a mozgás relációja, és funkció-

ja a 3-7 éves gyermekek személyiségfejlődésében. Tanulmány, Jyväskylä

16) Turmezeyné Heller Erika es Balogh László (2009): Zenei tehetséggondozás és ké-

pességfejlesztés. Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális egyesület, Debrecen és

Faculty of Central European Studies, Constantine the Philosopher University, Nyit-

ra.

17) Wirkerné Vasvári Éva (2008): Az óvodás korú gyermekek mozgásfejlesztése ma-

gyar népi játékokkal. In.: Játék - mozdulat - tánc. Hagyományok Háza, Budapest

18) Wirkerné Vasvári Éva (2008): Ének - zene - tánc - néptánc az óvodában. In.: Óvo-

dai nevelés folyóirat LXI. évfolyam, 2008. október 08. szám

Diagramok jegyzéke:

1. számú diagram Egyéni átlagértékek az 5-7 éves gyermekek táncos moz-

gásfejlettsége terén a nyuszi csoportban

2. számú diagram Egyéni átlagértékek az 5-7 éves gyermekek táncos moz-

gásfejlettsége terén a mókus 1. csoportban

3. számú diagram Egyéni átlagértékek az 5-7 éves gyermekek táncos moz-

gásfejlettsége terén a mókus 2. csoportban

4. számú diagram Egyéni átlagértékek az 5-7 éves gyermekek táncos moz-

gásfejlettsége terén a maci 1. csoportban

5. számú diagram Egyéni átlagértékek az 5-7 éves gyermekek táncos moz-

gásfejlettsége terén a maci 2. csoportban

6. számú diagram Tehetség-összetevők: átlagon felüli képességek alakulása

a hozzá kapcsolódó küszöbértékkel a nyuszi csoportban

7. számú diagram Tehetség-összetevők: átlagon felüli képességek alakulása

a hozzá kapcsolódó küszöbértékkel a mókus csoportban

8. számú diagram Tehetség-összetevők: átlagon felüli képességek alakulása

a hozzá kapcsolódó küszöbértékkel a maci csoportban

   

Page 43: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 42 -

9. számú diagram Tehetség-összetevők: kreativitás alakulása a hozzá kap-

csolódó küszöbértékkel a nyuszi csoportban

10. számú diagram Tehetség-összetevők: kreativitás alakulása a hozzá kap-

csolódó küszöbértékkel a mókus csoportban

11. számú diagram Tehetség-összetevők: kreativitás alakulása a hozzá kap-

csolódó küszöbértékkel a maci csoportban

12. számú diagram Tehetség-összetevők: motiváció alakulása a hozzá kapcso-

lódó küszöbértékkel a nyuszi csoportban

13. számú diagram Tehetség-összetevők: motiváció alakulása a hozzá kapcso-

lódó küszöbértékkel a mókus csoportban

14. számú diagram Tehetség-összetevők: motiváció alakulása a hozzá kapcso-

lódó küszöbértékkel a maci csoportban

15. számú diagram Tehetségígéretek azonosítása a nyuszi csoportban

16. számú diagram Tehetségígéretek azonosítása a mókus csoportban

17. számú diagram Tehetségígéretek azonosítása a maci csoportban

Mellékletek jegyzéke:

1. Gyermeki érdeklődés térkép

2. Szülői információgyűjtő lap

3. Táncos mozgásfejlesztés - strukturált képességek mérési táblázata

4. Megfigyelési eredményeinek rögzítése

5. Tehetségdiagnosztikai eredmények

6. Csoportos interjúterv

Page 44: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 43 -

Page 45: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 44 -

1. számú melléklet

Gyermeki érdeklődés térkép

kitöltés: + jel, ha a gyermekre jellemző a kijelentés az adott életkorban - jel, ha a gyermekre nem jellemző a kijelentés az adott életkorban

1. Bábozás, drámajáték

3-4

éves

4-5

éves

5-6

éves

6-7

éves

2. Mozgás

3-4

éves

4-5

éves

5-6

éves

6-7

éves

Szabad játék során gyakran bábozik Láthatóan kedveli a mozgásos tevékenységeket Társai körében bábozást önállóan is kezdeményez Mozgásos tevékenységekben felszabadult, élénk Érdeklődik a drámajátékok iránt Mozgásos tevékenységekben kezdeményező Bábjáték, drámajáték során szerepet szívesen vállal Futó-, fogójátékokban szerepet szívesen vállal

3. Táncos mozgás

3-4

éves

4-5

éves

5-6

éves

6-7

éves

4. Foci, labdajátékok

3-4

éves

4-5

éves

5-6

éves

6-7

éves

Nagyon érdeklődik a zenei-táncos tevékenységek iránt Szívesen labdázik, focizik játékidőben Rendkívül kitartó a dalosjátékok ismétlésében A labdajátékok iránt nagyon érdeklődő Aktív a szerepvállalásban Szívesen vállal szerepet labdás játékokban Zenei-táncos foglalkozáson jól terhelhető Nagyon kitartó a labdajátékokban, focizás során

Page 46: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 45 -

5. Matematikai gondolkodás

3-4

éves

4-5

éves

5-6

éves

6-7

éves

6. Természetismeret

3-4

éves

4-5

éves

5-6

éves

6-7

éves

Játékidőben szívesen társasjátékozik Rendkívül érdeklődik a természet jelenségei iránt Érdeklődik a gondolkodás fejlesztő játékok iránt Szívesen kísérletezik Számlálást, összehasonlítást bármikor szívesen végez Kitartó a felfedezések, válaszok keresése során Kitartó a matematikai jellegű problémák megoldásában Társai figyelmét is felhívja a természetvédelem

fontosságára

7. Ének - zene

3-4

éves

4-5

éves

5-6

éves

6-7

éves

8. Kézügyesség

3-4

éves

4-5

éves

5-6

éves

6-7

éves

Bármikor szívesen énekel, mondókázik Napi rendszerességgel rajzol játékidőben Érdeklődik a zenei játékok iránt Érdeklődik a különleges vizuális technikák iránt Önállóan is kezdeményez éneklést, dalosjátékot Kitartó a vizuális tevékenység során Szívesen hallgat zenét Önállóan is kezdeményez festést, mintázást, ké-

zimunkázást

Page 47: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 47 -

2. számú melléklet

Szülői információgyűjtő lap

Kedves Szülő! 

 

Kérjük, a következő kérdésekre adott válaszaival legyen segítségünkre abban 

a munkában, hogy gyermeke tehetségígéretes képességterületeit minél pon‐

tosabban határozzuk meg. 

 

Köszönettel:   óvó nénik 

  

A gyermek neve: Csoportja:

 

 

1) Ön szerint van-e olyan terület, ahol már most meg-figyelhető gyermeke tehetsége?

van egyenlőre még nincs

2) Amennyiben van, mely terület az? 

beszéd mozgás természetismeret

zene matematikai gondolkodás

kézügyesség tánc

3) Van-e olyan terület ezek közül, amellyel a család otthon is

többet foglalkozik, kiemelten kezelik, hobbiként, vagy akár ennél komolyabb formában is megjelenik a család életé-ben?

van nincs

4) Ha van, mely terület ez és milyen formában mutatkozik meg a kiemelt családi rásegítés

ezen a területen? _________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

5) Szeretné-e, hogy megállapítsák, gyermeke miben tehetséges

még? igen nem

6) Szeretne-e tanácsot kapni gyermeke tehetségének fejleszté-

séhez? igen nem

7) Szeretné-e, hogy gyermeke tehetséggondozó programban

vegyen részt az óvodában? igen nem

Page 48: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 48 -

3. számú melléklet

Táncos mozgásfejlettség - strukturált képességek mérési táblázata

Átlagon felüli képesség 1. Mozgások célirányossága

1 2 3 4 5 6 7 Mozgásai teljes mér-tékben ön-kéntelenek

Mozgásait nagyon kis mértékben

képes irányí-tani

Mozgásait részben

képes irányí-tani

Mozgásainak célirányossá-ga kialakuló-

ban van

Mozgásai nagy részben célirányosak

Mozgásai legnagyobb

részben célirányosak

Mozgásai maximális mértékben

célirányosak

2. Mozgások összekapcsolása

1 2 3 4 5 6 7 A mozgások egymásutá-

niságát egyáltalán nem tudja

megjegyezni

A legegysze-rűbb mozgá-sok össze-kapcsolásá-val próbálko-

zik

A legegysze-rűbb mozgá-sok össze-kapcsolása

néha sikeres

A mozgások összekapcso-lásának ké-

pessége kialakulóban

van

Több esetben jól rögzíti a mozgások

egymásutáni-ságát

Általában jól rögzíti a

mozgások egymásutáni-

ságát

Teljes mér-tékben jól rögzíti a

mozgások egymásutáni-

ságát

3. Egyensúlyozó mozgás sikeressége (guggolás-felállás, forgás-pörgés)

1 2 3 4 5 6 7

Egyensúlyo-zó mozgásai teljesen bi-zonytalanok

Egyensúlyo-zó mozgásai kissé bizony-

talanok

Egyensúlyo-zó mozgásai-nak végrehaj-

tása néha sikeres

Az egyensú-lyozó mozgás sikeres vég-

rehajtása kialakulóban

van

Egyensúlyo-zó mozgásai egyre inkább

sikeresek

Egyensúlyo-zó mozgásai

általában sikeresek

Egyensúlyo-zó mozgásai maximálisan

sikeresek

4. Irányváltás gyorsasága és pontossága

1 2 3 4 5 6 7

Gyors és pontos irány-váltásra nem

képes

Az irányvál-tás gyorsa-

sága és pon-tossága sok kívánnivalót hagy maga

után

Az irányvál-tás gyorsa-sága vagy

pontossága még nem megfelelő

A gyors és pontos irány-váltás képes-sége kialaku-

lóban van

Egyre inkább képes gyors és pontos

irányváltásra

Legnagyobb részben

képes gyors és pontos

irányváltásra

Maximális mértékben

képes gyors és pontos

irányváltásra

5. Tempótartás

1 2 3 4 5 6 7 Tempótartás-ra egyáltalán nem képes

Tempótartása kis fejlődést

mutat

Tempótartás-ra sok eset-

ben nem képes

Tempótartása kialakulóban

van

Egyre inkább képes a tem-

pótartásra

Tempótartás-ra legna-

gyobb rész-ben képes

Tempótartás-ra maximális mértékben

képes

6. Ritmusérzék

1 2 3 4 5 6 7

Egyáltalán nem érzi a

dalok ritmu-sát

Ritmusérzéke kis fejlődést mutat (leg-egyszerűbb

ritmusok visszaadása néha sikerül)

Szünet nélkü-li dalok ritmu-sát általában

érzi

Ritmusérzéke kialakulóban van, szünet nélküli dalok ritmusát érzi

Általában érzi a dalok rit-

musát (eset-leg a szünet kifejezése

néha hibás)

Érzi és leg-több esetben

kifejezni is képes a dalok

ritmusát

Teljes mér-tékben érzi

és kifejezni is maximálisan

képes a dalok ritmusát

Page 49: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 49 -

7. Téri tájékozódás

1 2 3 4 5 6 7

A téri irányok ismerete

egyáltalán nem alakult ki

Az alapvető téri irányok ismeretének egy része

kialakulóban van

Az alapvető téri irányokat

ismeri, de előfordul,

hogy bizony-talan

Téri tájéko-zódása rész-ben kialakult

Téri tájéko-zódása álta-lában megfe-

lelő

A téri irányok ismerete

legnagyobb részben kialakult

(néha jobb-bal tévesztés)

A téri irányok ismerete

maximálisan kialakult (biztos a

térbeli tájéko-zódása)

8. Tempóérzék, társakhoz való alkalmazkodás

1 2 3 4 5 6 7

Nem tud egyenletesen körbe járni a

társakhoz alkalmazkod-

va

Tempóérzéke kialakulóban van, de még a társakhoz

alkalmazkod-ni nem tud

Tempóérzéke és a társak-

hoz való alkalmazko-dás kialaku-lóban van

Általában tud egyenletesen körbe járni, és próbál a társakhoz

alkalmazkod-ni

Tempóérzéke és a társak-

hoz való alkalmazko-dása általá-

ban megfele-lő

Tud egyenle-tesen körbe

járni úgy, hogy figyel és alkalmazko-

dik a többiek-hez

Tempóérzé-ke, társakhoz

való alkal-mazkodása kiemelkedő

9. Táncos mozgás esztétikuma

1 2 3 4 5 6 7

Táncos moz-gások végre-

hajtásával nem próbál-

kozik

Néha próbál-kozik táncos mozgások végrehajtá-

sával

Táncos moz-gásokat szí-vesen végez, de ezek esz-

tétikuma nincs kiala-

kulva

Egyre inkább képes a tár-

sakkal egyön-tetű, esztéti-kus táncos

mozgás kivi-telezésére

Általában képes a tár-

sakkal egyön-tetű, esztéti-kus táncos

mozgás kivi-telezésére

Képes a társakkal

egyöntetű, esztétikus

táncos moz-gás kivitele-

zésére

A különböző táncmozdula-tokat társaival egyöntetűen, kiemelkedően esztétikusan

végzi

Kreativitás

10. Táncos mozgásimprovizáció

1 2 3 4 5 6 7

Táncos moz-gásrögtönzésre egyáltalán nem képes

Néha már próbálkozik táncos moz-gások rög-tönzésével

Többször próbálkozik táncos moz-gások rög-tönzésével

Gyakran próbálkozik táncos moz-gások rög-tönzésével

Általában tud táncos moz-gást rögtö-

nözni

Tud és szeret táncos moz-gást rögtö-

nözni

Kiemelkedő-en kreatív a táncos moz-gások rög-

tönzése terén

11. Mozgások tagoltsága, mozdulatok kifinomultsága

1 2 3 4 5 6 7

Mozgásai tagolatlanok, mozdulatai darabosak

Mozgásainak tagoltsága kezd kiala-kulni, de

mozdulatai még darabo-

sak

Mozgásai egyre inkább tagoltak, de mozdulatai még nem kellőképp kifejezőek

Mozgásainak tagoltsága és a mozdulata-inak kifino-multsága részben kialakult

Mozgásai általában jól

tagoltak, mozdulatai

egyre kifeje-zőbbek

Mozgásai láthatóan jól

tagoltak, mozdulatai finomak,

kifejezőek

Mozgásai teljes mér-

tékben tagol-tak, mozdula-tai rendkívül

finomak, kifejezőek

Page 50: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 50 -

Motiváció 12. Érdeklődés

1 2 3 4 5 6 7

A zenei-táncos tevé-kenységeket teljes mér-

tékben eluta-sítja

Nem érdek-lődik különö-sebb mérték-ben a zenei-táncos tevé-kenységek

iránt

Némi érdek-lődést mutat

a zenei-táncos tevé-kenységek

iránt

Egyre inkább érdeklődik a zenei-táncos tevékenysé-

gek iránt

Általában érdeklődik a zenei-táncos tevékenysé-

gek iránt

Nagyon ér-deklődik a

zenei-táncos tevékenysé-

gek iránt

Rendkívüli mértékben

érdeklődik a zenei-táncos tevékenysé-

gek iránt

13. Kitartás

1 2 3 4 5 6 7

Nem szíve-sen kapcso-

lódik be dalos játékokba

Bekapcsoló-dik, de hamar

megunja a dalos játéko-

kat

Néhány is-métlés erejé-ig részt vesz a dalosjáté-

kok játszásá-ban

Egyre tovább képes

dalosjátékok ismétlésére

Általában szívesen ismétli a

dalosjátéko-kat

Igényli, hogy minél több-

ször lehessen ismételni a

dalos játéko-kat

Rendkívül kitartó a

dalosjátékok ismétlésében

14. Szerepvállalás

1 2 3 4 5 6 7

Nem vállal szerepeket a dalos játé-

kokban

Néha egy-egy szerepet - az óvónő

kezdeménye-zésére - elvállal

Egyre több-ször lehet rábeszélni

szerepválla-lásra

Néha már önállóan is

vállal szere-pet a dalos-játékokban

Általában szívesen

vállal szere-peket a

dalosjátékok-ban

Legtöbbször szívesen

vállal szere-peket a

dalosjátékok-ban

Rendkívül aktív a sze-repvállalás-

ban

15. Terhelhetőség

1 2 3 4 5 6 7 Zenei-táncos foglalkozáson hamar elfá-rad, feladja

Zenei-táncos foglalkozáson sokszor pihe-nést igényel

Zenei-táncos foglalkozáson

előfordul, hogy kiáll

Zenei-táncos foglalkozáson terhelhetősé-

ge változó

Zenei-táncos foglalkozáson általában jól terhelhető

Zenei-táncos foglalkozáson

mindig jól terhelhető

Zenei-táncos foglalkozáson rendkívül jól terhelhető

Page 51: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit: MellékletekTehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 51 -

Megfigyelési eredmények rögzítése

Nyuszi csoport B.A. C.M. H.Zs. K.A. K.T. M.I. S.F. T.V. V.E. V.Z.

Átlagon felüli képességek (tehetség küszöb: 5) 1. Mozgáskoordináció 6 4 4 6 4 5 6 6 5 5 2. Mozgások összekapcsolása 6 5 3 6 4 4 5 6 5 6 3. Egyensúlyozó mozgások

(guggolás-felállás, forgás-pörgés) 6 3 4 5 4 5 6 6 4 4

4. Irányváltás képessége 5 4 4 6 5 5 4 5 6 6 5. Tempótartás képessége 5 5 4 6 4 5 4 6 6 5 6. Ritmusérzék 6 4 5 6 4 4 4 6 5 4 7. Téri irányok ismerete 6 5 5 6 4 4 4 4 6 4 8. Tempóérzék, társakhoz való

alkalmazkodás 5 5 5 6 4 5 5 6 4 5

9. Táncos mozgás esztétikuma 6 4 6 6 4 5 6 6 3 4 ÁTLAGPONT 5,67 4,33 4,44 5,89 4,11 4,67 4,89 5,67 4,89 4,89

Kreativitás (tehetség küszöb: 4) 10. Mozgások tagoltsága, mozdu-

latok kifinomultsága 6 3 4 5 5 4 4 6 4 3

11. Táncos mozgásimprovizáció 5 4 5 6 4 3 3 6 3 4 ÁTLAGPONT 5,5 3,5 4,5 5,5 4,5 3,5 3,5 6 3,5 3,5

Motiváció (tehetség küszöb: 6) 12. Terhelhetőség 7 6 6 7 6 5 4 6 6 7 13. Érdeklődés 7 7 5 7 5 5 3 7 6 6 14. Kitartás 7 6 5 7 6 5 4 7 7 6 15. Szerepvállalás 7 7 3 7 6 5 5 6 7 7

ÁTLAGPONT 7 6,5 4,75 7 5,75 5 4 6,5 6,5 6,5

Tehetségindex 111 001 010 111 010 000 000 111 001 001

4. számú melléklet

Page 52: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit: MellékletekTehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 52 -

Mókus csoport I. A.A. B.S. C.D. C.T. D.A. F.A. F.R. F.S. G.T. H.N. K.I. K.Z.

Átlagon felüli képességek (tehetség küszöb: 5) 1. Mozgáskoordináció 6 6 6 5 4 6 5 4 6 6 6 5 2. Mozgások összekapcsolása 5 5 6 4 5 6 4 4 6 5 6 4 3. Egyensúlyozó mozgások

(guggolás-felállás, forgás-pörgés) 6 6 6 4 4 6 5 4 6 6 5 5

4. Irányváltás képessége 4 6 6 4 4 5 5 4 5 4 6 5 5. Tempótartás képessége 4 6 6 4 5 6 5 5 6 4 6 5 6. Ritmusérzék 4 6 6 4 4 6 4 4 6 4 6 4 7. Téri irányok ismerete 4 6 6 5 5 6 4 5 6 4 5 4 8. Tempóérzék, társakhoz való

alkalmazkodás 5 6 6 5 4 5 5 5 6 5 6 5

9. Táncos mozgás esztétikuma 6 6 6 5 4 6 5 4 6 6 6 5 ÁTLAGPONT 4,89 5,89 6 4,44 4,33 5,78 4,67 4,33 5,89 4,89 5,78 4,67

Kreativitás (tehetség küszöb: 4) 10. Mozgások tagoltsága, mozdu-

latok kifinomultsága 4 6 5 3 4 6 4 5 6 3 5 4

11. Táncos mozgásimprovizáció 3 6 6 4 3 6 3 5 6 4 6 5 ÁTLAGPONT 3,5 6 5,5 3,5 3,5 6 3,5 5 6 3,5 5,5 4,5

Motiváció (tehetség küszöb: 6) 12. Terhelhetőség 6 7 6 6 6 7 6 6 7 5 7 6 13. Érdeklődés 5 7 7 5 7 7 7 5 7 5 7 6 14. Kitartás 5 7 6 5 6 7 6 6 6 5 7 5 15. Szerepvállalás 3 7 7 3 7 7 7 6 6 5 7 6

ÁTLAGPONT 4,75 7 6,5 4,75 6,5 7 6,5 5,75 6,5 5 7 5,75

Tehetségindex 000 111 111 000 001 111 001 010 111 000 111 000

Page 53: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit: MellékletekTehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 53 -

Mókus csoport II. L.A. L.L. M.B. M.K. N.E. K.L. O.A. P.K. P.Z. R.G. S.T. V.V.

Átlagon felüli képességek (tehetség küszöb: 5) 1. Mozgáskoordináció 6 5 5 6 5 6 6 5 5 6 5 6 2. Mozgások összekapcsolása 6 5 4 6 4 6 5 5 5 6 4 5 3. Egyensúlyozó mozgások

(guggolás-felállás, forgás-pörgés) 6 4 5 6 4 6 5 5 4 6 4 5

4. Irányváltás képessége 6 5 5 4 4 6 4 5 4 6 4 5 5. Tempótartás képessége 6 5 5 4 4 6 4 5 4 6 4 4 6. Ritmusérzék 6 4 5 4 5 5 4 4 4 6 4 4 7. Téri irányok ismerete 6 4 4 4 4 6 5 4 5 6 5 4 8. Tempóérzék, társakhoz való

alkalmazkodás 6 5 4 5 5 6 5 5 4 6 5 5

9. Táncos mozgás esztétikuma 6 5 5 5 5 6 6 4 5 6 5 6 ÁTLAGPONT 6 4,67 4,67 4,89 4,44 5,89 4,89 4,67 4,44 6 4,44 4,89

Kreativitás (tehetség küszöb: 4) 10. Mozgások tagoltsága, mozdu-

latok kifinomultsága 6 4 4 4 5 5 4 3 4 6 4 4

11. Táncos mozgásimprovizáció 6 3 3 3 5 5 3 4 3 6 3 3 ÁTLAGPONT 6 3,5 3,5 3,5 5 5 3,5 3,5 3,5 6 3,5 3,5

Motiváció (tehetség küszöb: 6) 12. Terhelhetőség 7 6 6 6 5 6 6 6 4 7 5 5 13. Érdeklődés 7 5 7 5 4 6 5 7 4 7 5 5 14. Kitartás 7 4 6 4 5 6 5 6 6 7 5 5 15. Szerepvállalás 7 5 7 4 6 6 3 7 7 7 5 4

ÁTLAGPONT 7 5 6,5 4,75 5 6 4,75 6,5 5 7 5 4,75 Tehetségindex 111 000 001 000 010 111 000 001 000 111 000 000

Page 54: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit: MellékletekTehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 54 -

Maci csoport I. B.K. D.V. E.E. F.É. H.I. H.Z. K.B. K.T. L.Á.

Átlagon felüli képességek (tehetség küszöb: 5) 1. Mozgáskoordináció 6 5 6 5 6 4 6 5 5 2. Mozgások összekapcsolása 5 5 5 5 5 5 6 5 5 3. Egyensúlyozó mozgások

(guggolás-felállás, forgás-pörgés) 5 5 5 4 6 3 5 5 4

4. Irányváltás képessége 4 5 4 4 6 4 4 4 5 5. Tempótartás képessége 4 5 4 4 6 5 4 4 5 6. Ritmusérzék 4 4 5 4 6 4 4 4 4 7. Téri irányok ismerete 5 4 5 5 6 5 5 4 4 8. Tempóérzék, társakhoz való

alkalmazkodás 5 4 5 4 6 5 4 4 5

9. Táncos mozgás esztétikuma 6 5 5 5 6 4 6 5 5 ÁTLAGPONT 4,89 4,67 4,89 4,44 5,89 4,33 4,89 4,44 4,67

Kreativitás (tehetség küszöb: 4) 10. Mozgások tagoltsága, mozdu-

latok kifinomultsága 4 4 4 4 5 5 4 4 4

11. Táncos mozgásimprovizáció 3 3 3 3 6 5 3 3 3 ÁTLAGPONT 3,5 3,5 3,5 3,5 5,5 5 3,5 3,5 3,5

Motiváció (tehetség küszöb: 6) 12. Terhelhetőség 7 6 6 4 7 7 5 5 4 13. Érdeklődés 7 5 7 4 7 7 5 4 5 14. Kitartás 7 5 6 6 7 6 5 5 5 15. Szerepvállalás 7 3 7 7 7 6 5 6 6

ÁTLAGPONT 7 4,75 6,5 5 7 6,5 5 5 5 Tehetségindex 001 000 001 000 111 011 000 000 000

Page 55: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit: MellékletekTehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 55 -

Maci csoport II. L.P. M.B. M.D. N.Á. N.É. N.T. P.P. R.N. T.B.

Átlagon felüli képességek (tehetség küszöb: 5) 1. Mozgáskoordináció 4 6 6 6 5 5 5 6 6 2. Mozgások összekapcsolása 5 6 6 6 5 6 5 5 5 3. Egyensúlyozó mozgások

(guggolás-felállás, forgás-pörgés) 3 6 6 5 5 6 5 5 6

4. Irányváltás képessége 4 6 5 4 4 5 5 4 6 5. Tempótartás képessége 5 6 6 4 4 6 5 4 6 6. Ritmusérzék 4 6 6 4 4 6 4 5 6 7. Téri irányok ismerete 5 6 6 5 4 6 4 5 6 8. Tempóérzék, társakhoz való

alkalmazkodás 5 6 5 4 4 6 4 5 6

9. Táncos mozgás esztétikuma 4 6 6 6 5 6 5 5 6 ÁTLAGPONT 4,33 6 5,78 4,89 4,44 5,78 4,67 4,89 5,89

Kreativitás (tehetség küszöb: 4) 10. Mozgások tagoltsága, mozdu-

latok kifinomultsága 4 5 6 4 5 6 4 4 5

11. Táncos mozgásimprovizáció 3 6 6 3 5 6 3 3 6 ÁTLAGPONT 3,5 5,5 6 3,5 5 6 3,5 3,5 5,5

Motiváció (tehetség küszöb: 6) 12. Terhelhetőség 4 7 7 6 4 7 5 4 7 13. Érdeklődés 3 7 7 7 4 7 5 3 7 14. Kitartás 4 7 6 6 6 7 5 4 7 15. Szerepvállalás 5 7 6 7 7 7 5 5 7

ÁTLAGPONT 4 7 6,5 6,5 5 7 5 4 7

Tehetségindex 000 111 111 001 000 111 000 000 111

Page 56: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargTehe

V

gaEdit:etségdiagnosztikaa

Vizsgált csoport

atáncosmozgáste

t Megfigyelésb

gyermekek

10 f

24 f

18 f

52 fő

erületénóvodásko

be bevont k száma

ő

orban

Tehetségdi

épesség küszöböelérte

3 fő

8 fő

5 fő

16 fő

- 56 -

iagnosztikai e

öt Kreativite

5

9

7

1

redmények

tás küszöböt elérte

5 fő

9 fő

7 fő

18 fő

Motiváció küselérte

6 fő

12 fő

9 fő

27 fő

szöböt A t

teréjo

gye

Mellékletek

5. számú mellé

táncos mozgás én az átlagosnál bb képességű

ermekek száma

3 fő

8 fő

5 fő

16 fő

éklet

Page 57: TEHET SÉGDIAGNOSZTIKA A TÁNCOS MOZGÁS … · nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között -

VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban

- 57 -

6. számú melléklet

Csoportos interjúterv

 

Az interjú időpontja: 2012. január 15. Az interjú helye: Szent Anna Katolikus Óvoda Napsugár Tagóvodája Az interjút végző személy: Varga Edit óvodapedagógus A megkérdezett személyek: mindkét tagóvoda nevelőtestületének tagjai (20 fő)

Kérdések:

1. Milyen információkkal rendelkeztek az óvodai tehetséggondozás lehetőségeivel

kapcsolatban?

2. Hogyan látjátok jelenlegi gyakorlatunkat ezen a téren?

3. Milyen feltételek hiányoznak a tehetséggondozó rendszer intézményi szintű kiépíté-

séhez?

4. Hogyan tudnánk ezeket a feltételeket megteremteni?

5. Milyen feladatot vállalnátok a rendszer kiépítésében?

6. Milyen segítséget igényelnétek az általatok felvállalt tehetségműhely munkájának

beindításához?