TERROR & ELHÁRÍTÁS - OSZKepa.oszk.hu/02900/02932/00010/pdf/EPA02932_terror... · TERROR & ELHÁRÍTÁS 2016/2. SZÁM 1 Impresszum Felelős kiadó: Bodnár Zsolt r. dandártábornok,

TERROR & ELHÁRÍTÁS 2016/2. SZÁM

2

TERROR & ELHÁRÍTÁS A Terrorelhárítási Központ Tudományos Tanácsának folyóirata

6. évfolyam 1. szám 2016/2. szám


1

Impresszum Felelős kiadó: Bodnár Zsolt r. dandártábornok, főigazgató-helyettes Terrorelhárítási Központ (székhely: 1101 Budapest, Zách utca 4.) Főszerkesztő: dr. Böröcz Miklós r. alezredes, a TEK TT elnöke Szerkesztő: Kasznár Attila c.nb. őrnagy Szerkesztő-bizottság: Keszthelyi József r. ezredes, igazgató, Terrorelhárítási Központ, Eck Gábor r. alezredes, főosztályvezető, Terrorelhárítási Központ, dr. Hetesi Zsolt altábornagy, a New York-i ENSZ Misszió első beosztottja, Olivier Luyckx, az Európai Bizottság, Belügyi Főigazgatóság Válságkezelés és Terrorizmus Elleni Csoport vezetője, Prof. Dr. Dr. h.c. mult. Gilbert Gornig, a Philipps-Universität Marburg professzora. A megjelenő írások nem a Terrorelhárítási Központ, hanem a szerzők saját, tudományos szabadságon alapuló álláspontját képviselik. HU ISSN 2064-0374

TERROR&ELHÁRÍTÁS 2016/2. SZÁM

2

SZÁMUNK SZERZŐI: dr. Böröcz Miklós r. alezredes Dr. Kasznár Attila c. nb. őrnagy Kozma Tamás Málnássy András

TERROR&ELHÁRÍTÁS 2016/2. SZÁM

3

TARTALOM

MIGRÁCIÓ

dr. Böröcz Miklós r. alezredes

A migrációs válság terrorkockázata 4-27

RECENZIÓ

dr. Böröcz Miklós – Dr. Kasznár Attila

A migráció büntetőjogi vetületei 29-32

Kozma Tamás

Ahmet Davutoğlu: Stratégiai mélység – Törökország nemzetközi helyzete

33-41

TERRORFINANSZÍROZÁS

Málnássy András

Az európai külföldi harcosok és az Iszlám Állam támogatói által használt

terrorfinanszírozási módszerek 42-70


MIGRÁCIÓ

4

dr. Böröcz Miklós r. alezredes

A migrációs válság terrorkockázata

Abstract

It can be stated, that concerning the migration crisis a growing terror threat outlines through the examination of the perpetrators of recent terror acts. However this threat may even increase in the near future due to the suppression of the Islamic State. If the complex and persistent settlement of this issue will further be delayed, the migration will generate a serious terror threat for the next generations, as we can see the french and belgian examples of it.

Korábban a témában publikált tanulmányomat1 azzal a gondolattal zártam, miszerint az illegális migrációnak nem jelentős a terrorkockázata. Ez a megállapítás azonban az Európát elért migrációs válságot megelőzően került kifejtésre. A kontinenst 2015 óta érintő, az egymillió főt jelentősen meghaladó,2 javarészt muszlim embertömeg azonban új alapokra helyezte az illegális migrációval kapcsolatos korábbi megállapításaimat. Egyre több tagállam rendvédelmi szerve látja mostanra ugyanis, hogy a jelenlegi állapot a közbiztonsági kihívások mellett komoly terrorkockázatot is magában hordoz. Ezt

1http://www.tek.gov.hu/tt_pdf/2014/Borocz_Miklos_Az_illegalis_migracio.pdf (letöltve: 2017. január 22.)

2http://frontex.europa.eu/assets/Publications/Risk_Analysis/FRAN_Q4_2015.pdf,10. oldal, (letöltve: 2016. április 6.)


MIGRÁCIÓ

5

erősíti a 2015. november 13-án Párizsban végrehajtott terrortámadás, amelyben 130 személy életét vesztette, több százan pedig megsebesültek, valamint a 2016. március 22-ei brüsszeli terrorakció. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mit lehet, illetőleg mit kell tenni ahhoz, hogy Európa megőrizhesse a hosszú évek alatt kiépített békéjét? Vajon tényleg a huszonnegyedik órában vagyunk?

1. A nagypolitika, mint a jelenlegi migrációs válság

indikátora

Kadhafi, volt líbiai államfő még 2011-ben az orosz Zavtra lapnak a következő tartalmú nyílt levelet küldte: „Jól figyeljetek, ti a NATO-ból! Azt a falat bombázzátok, amely eddig megakadályozta, hogy az afrikai menekültek, s velük együtt az al-Kaida terroristái elinduljanak Európába. Ez a fal Líbia. Ti ledöntöttétek. Idióták vagytok, a pokol tüzében fogtok égni, ha majd afrikai migránsok ezrei érkeznek hozzátok és az al-Kaida terroristáival szembesültök. Ez fog történni. Én sohasem hazudok, most is igazat mondok.”3

Kadhafi a regnálása alatt diktatórikus módszerekkel ugyan, de fenntartotta az egyensúlyt a hadsereg és a törzsek között, látszólagos békét teremtve ezzel. Elnöklését jellemezte a szigorú rendvédelem és az erős határőrizet. A diktátor bukása után a törékeny egyensúly pillanatok alatt felbomlott, a különböző érdekszférák fegyveres harcokba kezdtek, az ország határainak ellenőrzése gyakorlatilag megszűnt. 2013 során az ország három nagy történelmi régiója közül kettőben szakadár csoportok kiáltották ki a függetlenséget, a központitól független igazgatást és határellenőrzést hoztak létre. A regnáló kormány ma sem

3http://hir.ma/kulfold/kadhafi-joslata-beigazolodott-indul-a-migranspokol-europaba/568117 (letöltve: 2017. február 6.)


MIGRÁCIÓ

6

tudja átvenni az ország egészének irányítását, a hatalom a helyi militáns csoportok kezében összpontosul. Ezek nemritkán egymással is háborút folytatnak, sok közülük továbbra is Kadhafi-párti.

Az észak-afrikai, iszlám szélsőséges szervezetek által jelentett terrorveszély az arab tavasz eseményei óta egyre erősödik. Az autoriter rezsimek bukásának következtében előnybe kerültek a térségben már korábban is működő terrorhálózatok, melyek egyre inkább növelik kooperatív képességeiket. Terrorszempontból legveszélyeztetettebb országok Líbia, Algéria és Mali. Új szélsőséges központok jöttek létre elsősorban a Líbia északkeleti tengeri partszakaszán található Derna városában és az ország Nigerrel és Csáddal közös, ellenőrizetlen határszakaszai mentén. Az újonnan kialakult központokban a terrorcsoportok egymással történő érintkezése fokozottabb, a terrorhálózatok kiépítésének esélye magas, ami így az egész észak-afrikai térség biztonsági helyzetét veszélyezteti. Ezt erősíti, hogy a terrorcsoportok a térségben szinte kivétel nélkül hűségesküt tettek az Iszlám Államnak.

Kiemelt veszélyforrás, hogy a Kadhafi-rezsim hadseregének a lázadás következtében őrizetlenné vált raktáraiból olyan minőségi nehézfegyverek is a terroristák kezére kerültek, amelyek korábban elképzelhetetlen harci potenciálhoz juttatták a szervezeteket. A légelhárító rakéták, páncéltörő fegyverek, valamint egyéb modern harcászati felszerelések a térség katonai erőire, valamint a civil lakosságra is veszélyt jelentenek. A militáns csoportok által zsákmányolt légvédelmi fegyverek, illetve azoknak viszonylag könnyen elsajátítható használata pedig a


MIGRÁCIÓ

7

régióban egyaránt veszélyezteti a katonai és a civil légi járműveket.4

Vladimir Putin 2014-ben a Valdai Klubban5 tartott beszéde során kijelentette, hogy az USA, úgy véli, hogy megnyerte a hidegháborút, ezért úgy alakítja nemzetközi kapcsolatait, hogy az kizárólag neki kedvezzen. Ezzel azonban az orosz elnök szerint gyengíti a regionális és a globális biztonságot. Erre példaként állította az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepét abban, hogy a támogatásával erősödtek meg a szovjetek ellen harcoló iszlám szélsőségesek, akiknek hálózatából végül is kinőtt a tálib ellenállás és végső soron az al-Kaida. Ugyanakkor felvetette, hogy jelenlegi partnereik – itt a Nyugatra már globálisan gondolva – ugyanazt a hibát követik el, amit a múltban már megtettek. Sőt tovább menve azt is kijelentette, hogy a terroristák olajat adnak el rendkívül kedvező áron olyan országoknak, amelyek azt tovább értékesítik, így közvetlenül terrorfinanszírozásban vesznek részt, ami meg fogja bosszulni magát.6

A fenti állításait az orosz elnök tovább erősítette 2015-ben az ENSZ közgyűlésén tartott beszédében. Ekkor kijelentette, hogy a közel-keleti beavatkozások csak a meglévő rendszereket számolták fel, reformok helyett szociális katasztrófát hoztak. „Meg kellene kérdezni azokat, akik mindezt előidézték: értitek egyáltalán, hogy mit tettetek?... De az Iszlám Állam sem a semmiből jött: bizonyos kényelmetlen világi rezsimek elleni fegyverként használták.” Az orosz elnök az értékelésében folyamatosan érzékeltette, hogy a terrorizmus megerősödéséért igazából a Nyugat a felelős. Tovább menve kifejtette, hogy aki a

4 Ezek közül kiemelkedő kockázatot a polgári légiközlekedésre jelentenek. 5 http://valdaiclub.com/about/valdai/ 6https://www.rt.com/news/198924-putin-valdai-speech-president/ (letöltve:

2016. március 1.)


MIGRÁCIÓ

8

terroristákat támogatja, az rövidtávú, veszélyes játékot űz: „Uraim: kegyetlen emberekkel van dolgunk. Nem butábbak maguknál és nem tudni, ki kit is használ ki valójában…. Ezek a mészárosok aztán hazamennek és folytatják majd sötét üzelmeiket. Ezt egyikünk sem akarja, igaz?”7

A fenti orosz álláspont Afganisztán mellett, a Közel-Kelettel, ezen belül kiemelten Szíriával kapcsolatban kerültek kifejtésre, ahol 2011 tavaszán kormányellenes megmozdulások kezdődtek, elsősorban szociális okokra hivatkozva. A tüntetők Bashar al-Assad diktatórikus hatalmának megszűntetését, szociális reformokat és az emberi jogok biztosítását követelték. A kormányzat egyrészt fegyveres eszközökkel igyekezett elnyomni az erőszakba torkolló tüntetéseket, másrészt pedig kellően elő nem készített, rögtönzött reformokat vezetett be. Bashar al-Assad elnöknek egyik intézkedéssel sem sikerült a tüntetéseket felszámolnia, 2011 őszétől egyre súlyosabbá váltak az összecsapások a tüntetők és a hadsereg között, ami polgárháborúhoz vezetett.

A szekuláris ellenzéki csoportok, amelyek tulajdonképpen törzsi, illetve nemzetségi alapon szerveződő szunnita milíciák voltak, a Szabad Szír Hadsereg ernyőszervezete alatt harcoltak Assad elnök hatalmának megdöntéséért. Az ellenzék 2012-2013 környékén jelentős területeket foglalt el, és élvezte az USA, valamint az európai államok, Törökország, illetve a szunnita arab államok támogatását. Egységes szervezetbe azonban nem tudtak tömörülni. Az ellenzék főbb politikai szervezetei a Törökországba emigrált Szíriai Nemzeti Tanács, illetve a Szíriai Nemzeti Koalíció voltak, amelyek azonban nem tudták megfelelően képviselni a szír nép érdekeit a nemzetközi

7http://index.hu/kulfold/2015/09/28/putyin_beolvasott_washingtonnak/ (letöltve: 2016. március 1.)


MIGRÁCIÓ

9

fórumokon. Jelenleg a Szíriai Demokratikus Erőkhöz tartozó fegyveres csoportok Nyugat-Szíria déli, középső és északi részein birtokolnak kisebb területeket.

A szír hadsereg az elavult hadifelszerelés, a gerillaharcmodorral szembeni tapasztalatlanság, illetve a nemzetközi nyomás miatt korábban nem tudta eredményesen felvenni a harcot a szekuláris ellenzékkel és az iszlamista erőkkel. Az utóbbi időszakban azonban a kormányerők számára komoly segítséget jelentett Oroszország, leginkább légi támogatásban megnyilvánuló beavatkozása.

A szír kormányt az orosz intervenció mellett Irán és a libanoni Hezbollah támogatja pénzzel, fegyverrel, illetve a harci cselekményekben való részvétellel. Hassan Nasrallah, a libanoni Hezbollah vezetője sajtónyilatkozataiban világossá tette, hogy ha Iránban vagy Szíriában az Egyesült Államok, Izrael vagy bármely más külső hatalom beavatkozik, az regionális konfliktushoz fog vezetni.

A szíriai konfliktus legmeghatározóbb iszlamista szervezetei az Iszlám Állam és az al-Nusra Front. Az Iszlám Állam 2013-ban kapcsolódott be a szíriai harcokba, és rövid idő alatt jelentős területeket vont ellenőrzése alá. Elsősorban a Szabad Szír Hadsereg és más vallási szervezetek által ellenőrzött országrészeket szerezte meg, de a kurdok lakta területeket is, valamint 2015. május végén a hadsereg által uralt Palmirát is megtámadta. Az Iszlám Állam jelenleg Szíria területének jelentős részét továbbra is ellenőrzése alatt tartja, elsősorban a középső,


MIGRÁCIÓ

10

az északi és a keleti országrészeket,8 bár jelentős területvesztésen esett át a külföldi beavatkozások miatt.

Az Iszlám Állam 2013 során ellenséges viszonyba került az al-Kaida szíriai szárnyaként ismert al-Nusra Fronttal, mely nem olvadt be az erősebb terrorcsoportba. Emiatt fegyveres összecsapások kezdődtek a két szervezet között, amelyek a Nusra visszaszorulását eredményezték,9 a szervezet ezt követően Aleppo néhány kerületéért a kormányerőkkel, az ellenzékkel illetve a Hezbollahhal harcolt együtt.

A fentiek mutatják, hogy a jelenlegi konfliktus mennyire komplex, és hogy milyen gyorsan változhat az aktuális érdekek tükrében, olykor átmenetileg háttérbe szorítva még az ősi síita-szunnita ellentétet is. Az is körvonalazódik, hogy a jelenlegi polgárháborús helyzetet kizárólag egységes külföldi fellépéssel lehet a leghamarabb, és a legmegnyugtatóbb módon rendezni, de erre a jelek szerint nem túl sok esély van. Ez azonban valószínűsíti, hogy a polgárháború el fog húzódni, ami nem csak a civil áldozatok számát fogja emelni, hanem az Európába irányuló migrációnak is folyamatos utánpótlást fog jelenteni.

A felelőtlen nyugati külpolitika igazából Európának okoz, és a jövőben Oroszországnak okozhat problémát, hiszen ezek a területek lesznek a térségből származó migránsok elsődleges célpontjai. Az Amerikai Egyesült Államok tehát szinte következmények nélkül folytathatja az Oroszország által kritizált, térségben betöltött szerepét, hiszen földrajzi helyzetéből adódóan

8 Melyek közül a középső országrész gyéren lakott, sivatagos terület, lényegében csak arra alkalmas, hogy a terrorista szervezetek bázisául szolgáljon.

9 Ez egyes elemzők szerint azonban lehet, hogy csak taktikai elem volt, nem a valós erőviszonyokat mutatta.


MIGRÁCIÓ

11

annak kockázataival – migráció, terrorizmus – nem igazából szembesül.

Meglátásom szerint azonban további kockázatot jelent az európai migrációs válság nem megfelelő kezelése, annak rövidtávú, belpolitikai célként való használata. Ennek veszélyét azonban kezdik egyre többen felismerni, hiszen jelenleg megfigyelhető bizonyos európai országok retorikájában – ahol kezdetben a határokat megvédeni kívánt országokat elítélték – változás; fokozatosan átfordultak saját határaik védelme irányába, azonban korábbi nyilatkozataikat, melyekkel többek között hazánkat is támadták, nem igazították helyre.

Ugyanakkor egyes korábbi, a bevándorolni szándékozókat bátorító kijelentések sem kerültek visszavonásra, ami a migránsok Európa irányába történő áramlását tovább erősítették.

A kérdéskörben a nagypolitika igencsak álságosan viselkedett a különböző fogalmak használatakor is, hiszen következetesen a menekült kifejezést használták a migránsokra. Ezzel a lépéssel egyes európai ország biztosítottnak látták a gazdasági növekedésükhöz szükséges olcsó munkaerőt, de véleményem szerint ezzel nem az eredeti célt érték el, hanem jelentős biztonsági kockázatot okoztak. Tekintettel arra, hogy ebben a kérdésben – mivel a befogadás legjelentősebb részben gazdasági érdekeket szolgál – nem várható változás, a külső határok védelmére célszerű berendezkednünk.

Ezt indokolja Törökország jelenlegi, a migrációs válsághoz való viszonyulása is, mivel a törökök egyszer már döntöttek úgy, hogy átengedik Európa irányába a korábban területükön tartózkodó


MIGRÁCIÓ

12

menekülteket.10 Ankara jól érzékeli, hogy a migrációs válságot saját hasznára tudja fordítani, mivel ez által jelentős EU-s támogatásokhoz juthat, de EU-s integrációját is előmozdítaná ennek apropóján.

2. A migrációs válság, mint terrorkockázat

A következő fejezetben azt fejtem ki, hogy álláspontom szerint a migrációs válságnak milyen terrorkockázata van. Úgy vélem, hogy itt a válságot kihasználó hazatérő harcosok problémakörét kell elsősorban figyelembe vennünk. Ezek a személyek európai állampolgárok, vagy európai tartózkodásra jogosult státusszal bíró személyek, akik Afrikában vagy a Közel-Keleten kaptak terrorista kiképzést, és valamely válságövezetben harci tapasztalatokat is szereztek. Rendszerint vallási szélsőségesek, akik a különböző, egymásnak ellentmondó hittételeket saját ízlésük szerint magyarázzák,11 így megfelelő morális alapot találnak arra, hogy terrorcselekményeiket végrehajtsák, leggyakrabban puha célpontok ellen.

Rob Wainwright, az EUROPOL igazgatója szerint, több mint tíz éve nem volt akkora terrorveszély Európában mint most, és számítani lehet arra, hogy valamely vallási alapon szerveződő terrorcsoport újra le fog sújtani. Meglátása szerint a legnagyobb kockázatot szintén a visszatérő harcosok jelenthetik, akiknek a

10 Itt szándékosan a menekült kifejezést használtam, ami az Európai országok vonatkozásában már nem minden esetben helytálló, hiszen ide biztonságos harmadik országból érkeznek.

11 Maróth Miklós: Mit kell tudni az iszlámról?, (T)error & Elhárítás, 2015. II.


MIGRÁCIÓ

13

száma az EUROPOL becslése szerint jelenleg három és ötezer fő közé tehető.12

Az EU-s állampolgárként radikalizálódott muszlimok esetében megállapítható, hogy fő motivációjuk nem anyagi eredetű, szerepvállalásuk a közel-keleti konfliktusokban elsődlegesen az európai integrációjuk hiányára vezethető vissza. Ezzel párosul a felmenők vallásának felfedezése, ami a különböző terrorcsoportokhoz való tartozás pozitív hatását is felkelti gyökértelenségük érzetével szemben. Egy ilyen csoportban a létezésük felértékelődik, ami miatt az adott szervezetért, és az azt motiváló vallásért akár az életüket is feláldozzák, jelentős számban utaznak ki Szíriába, illetve Irak területére azzal a szándékkal, hogy radikális iszlamista szervezetek oldalán harcoljanak. Vallási képzésük ellenére ismereteik korlátozottak, hiszen feltétel nélkül elfogadják a szervezetek vezetői által kiforgatott ideológiákat.13

A belső határok ellenőrzésének korlátai miatt e személyek a schengeni térségen belül könnyen mozoghatnak rejtetten a hatóságok előtt, hiszen nyomon követésük komoly nehézséget jelent a rendészeti szervek számára.14 A kiutazáshoz légi, vízi, vagy szárazföldi útvonalat használnak az alábbiak szerint. Leggyakrabban egy tagállamból légi járművel Törökországba, majd onnét szárazföldön keresztül jutnak el Szíriába, esetlegesen Irakba. Kedveltnek számít továbbá az Ausztria – Magyarország – Románia – Bulgária – Törökország – Szíria szárazföldi útvonal. Számos alkalommal Olaszországból hajóval utaznak

12 http://orientalista.hu/az-europol-vezetoje-szerint-tobb-mint-tiz-eve-nem-volt-ekkora-terrorveszely-europaban/ (letöltve: 2016. február 22.)

13 A radikalizmussal kapcsolatos álláspontjaimat a 3. fejezetben bővebben is ki fogom fejteni.

14 Megszűnt ugyanis a határellenőrzésekben rejlő kontroll kihasználhatósága.


MIGRÁCIÓ

14

Görögországig, onnan közúton Törökországba, majd Szíriába. Kiérkezésük után a harcosok általában kiképzőtáborokba kerülnek, ahol megfelelő ideológiai és harcászati képzést kapnak, majd ezt követően háborús konfliktusban vesznek részt.

Európa tekintetében Ausztriából, Belgiumból, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Hollandiából és Németországból származnak a legnagyobb számban15 szélsőségesek,16 mely adatok közül kiemelendő Belgium, az alacsony lakosságszámhoz viszonyított, relatíve sok kiutazó személy miatt. A fentiek egybevágnak azzal a megállapítással, miszerint a jelentős muszlim népességgel bíró országok tekintetében magasabb a külföldi harcosok aránya. Az északi tagállamokból lényegesen kevesebben mentek válságövezetekbe harcolni, hasonlóan Görögországhoz, Olaszországhoz és Spanyolországhoz; a legszembetűnőbbek azonban a közép- és kelet-európai térség volt szocialista országai, itt a kiutazók száma igen alacsony. Ennek elsődleges oka, hogy ezek az államok nem célállomásai a bevándorlásnak, a muszlim közösségek is kifejezetten alacsony létszámúak, jelenlétük, életvitelük nem okoz feszültséget a társadalomban, hiszen jelentős mértékben integrálódni tudtak.

Ugyanakkor a nagyobb muszlim népességgel rendelkező államok közösségeinek alacsony hányada tekinthető csak szélsőségesnek, azoknak is csupán kis százaléka dönt úgy, hogy külföldre utazik harci cselekményekben való részvétel végett. Az Európából származó harcosok jellemzően 15-25 év közötti,

15 Franciaországból közel 1200-an, az Egyesült Királyságból és Németországból hozzávetőlegesen 600-an, Belgiumból kb. 440-en, Hollandiából megközelítőleg 250-en, Ausztriából 150-en utaztak ki a szír-iraki válságkörzetbe muszlim szélsőségesek harcolni.

16 Leginkább Szíriába.


MIGRÁCIÓ

15

munkanélküli, esetlegesen büntetett előéletű, közösségi problémákkal küzdő személyek.

A külföldi harcosok elsősorban azáltal jelentenek veszélyt az európai országok biztonsági helyzetére, hogy a nyugati életformát elutasító eszmei világuk mellé fegyveres kiképzést kapnak, illetve harci tapasztalatokat szereznek, melyeknek birtokában Európába visszatérve sokkal hatékonyabban tudnak támadásokat végrehajtani. Ehhez járul hozzá továbbá, hogy a harctereken elsajátítanak egyfajta háborús konfliktuskezelési módszert, amely nem egyeztethető össze az európai értékrenddel.

Tekintettel arra, hogy a közel-keleti térség szélsőséges eszméket hirdető szervezetei nem tesznek különbséget az európai államok között, az Európai Unióra, mint az ellenségesnek tekintett nyugati világ részére lényegében egységként tekintenek. Éppen ezért alaposan feltehető, hogy a tagállamok terrorveszélyeztetettsége a közeljövőben emelkedni fog. E cselekmények potenciális elkövetői lehetnek a válságövezetből hazatérő harcosok, akik az ideológiai, illetve technikai felkészítés után nagyobb veszélyt jelenthetnek a társadalomra.

A jelenlegi, kedvezőtlen migrációs folyamatokat kihasználva a hazatérő harcosok lényegesen könnyebben juthatnak vissza Európába, hiszen mindezt szinte ellenőrzés nélkül tehetik meg, így valós személyazonosságuk rejtve marad. Erre azért van szükségük, mert a válságövezetekbe utazott szélsőségesekről a rendészeti szervek nyilvántartásokat vezetnek, így a szokványos úton történő hazajutásuk – adott esetben repülővel, vagy egyéb regisztrálásra alkalmas határátkelőn – alkalmával beazonosíthatják őket, így titkolt tevékenységüket nem tudnák


MIGRÁCIÓ

16

eredményesen végrehajtani. Ezt a kockázatot egyébként az európai titkosszolgálatok, köztük a BfV17 is alulértékelte a korábbiakban, amely tényt a szervezet vezetője, Hans-Georg Maassen egy lapinterjúban erősített meg.18

Újfajta veszélyt jelenthetnek azok a harmadik ország dzsihádista állampolgárai, akik Afganisztánból, Pakisztánból, illetőleg az arab államokból, az észak-afrikai térségből, vagy a Balkánról a Nyugat-, és az Észak-Európába irányuló bevándorlási hullámmal érkeznek a kontinensre. Ilyen személyek a 2016. július 18-án terrorcselekményt elkövető, würzburgi baltás támadó Riaz Khan Ahmadzai (más néven: Muhammad Riyad) afgán származású menedékkérő, valamint a 2016. július 24-én Ansbachban robbantást végrehajtó Mohammad Daleel szír származású menekült.

Esetük azért bír kiemelt jelentőséggel, mivel a korábbi elkövetői státuszhoz képest – másod ill. harmadgenerációs migránsok, vagy legális tartózkodással, több éve az EU valamelyik tagállamában tartózkodó személyek – relatív kevés időt töltöttek el Európában támadásaik előtt és harmadik ország állampolgárai voltak, akik közül Ahmadzai 2015-ben a migránshullámot kihasználva jutott Európába. Az ő esetük megmutatja, hogy milyen komoly kockázata van a jelenlegi liberális, európai menekült politikának.

A 2015. november 13-ai Párizsi terrortámadás ugyanakkor azt is megmutatta, hogy további változás következett be az elkövetők státuszának tekintetében. Korábbi kutatásaim eredménye szerint

17 A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal. 18http://www.lokal.hu/2016-04-nemet-belso-elharitas-a-terroristak-

kihasznaltak-a-migranshelyzetet/ (letöltve: 2016. április 15.)


MIGRÁCIÓ

17

a „Nyugat”19 ellen elkövetett terrorcselekmények 56 elkövetőjéből mindösszesen egy személy volt illegális migráns, addig a Párizsban végrehajtott merénylet során már két elkövető20 is harmadik ország állampolgára volt, akik legális tartózkodásra nem voltak jogosultak.

Ha a fenti két példa tendenciává fog válni a jövőben, akkor kijelenthetjük, hogy a mostani európai migránspolitika jelentős terrorkockázatot rejt magában nemcsak a hazatérő, hanem a beszivárgó harmadik országok terroristái miatt is.

A tendenciát tovább erősítik a 2016. március 22-én végrehajtott brüsszeli terrortámadások, ahol a migráns felmenőkkel rendelkező európai állampolgár elkövetők mellett, a migráns válságot kihasználva, hazatérő külföldi harcosok is részt vettek a merényletben. Őket21 Salah Abdeslam Budapestről gépjárművel szállította Nyugat-Európába. Megfigyelhető tehát, hogy a két terrorcselekmény elkövetői köre átfedést mutat. Az IÁ havonta megjelenő propaganda magazinja22 szerint az el-Bakraoui fivérek voltak mindkét támadás fő szervezői,23 míg a pokolgépek készítéséért Alkad Ahmed volt a felelős.

A jelenlegi migránsáradat ugyanakkor komoly kihívásokat jelenthet a terrorizmus finanszírozása területén is. Bevett gyakorlattá vált a bevándorlók körében ugyanis, hogy nem hordanak maguknál jelentős mennyiségű készpénzt, mivel attól tartanak, hogy azt elveszíthetik, vagy elvehetik tőlük. Éppen ezért mindig kizárólag annyi fizetőeszközt tartanak maguknál, ami a

19 Értem ezalatt Európát, az USA-t és Kanadát. 20 Ahmad al-Mohammed, M al-Mahmod. 21 Név szerint Najim Laachraoui, és Mohamed Belkaid. 22 Dabiq. 23 http://www.origo.hu/nagyvilag/20160413-bakraoui-testverpar-szervezte-

brusszeli-parizsi-tamadasokat-iszlam-allam.html (letöltve: 2016. április 15.)


MIGRÁCIÓ

18

következő országba jutáshoz feltétlenül szükséges számukra. Az új összegeket otthonmaradt családtagok, barátok küldik a bevándorlók után. Ők a pénzt a pénzintézetekből a bevándorlási hatóságok által – gyakran valótlan adatok alapján – kiállított okmányokkal tudják felvenni, tehát nem eredeti személyazonosítói dokumentumaikkal. Így azonban a pénzintézetek nem tudják elvégezni a preventív célú ügyfél átvilágítást, ami komoly kockázatot rejthet magában. Ugyanakkor rendelkezésre állnak olyan készpénz-átutalási szolgáltatások, mint pl. a Western Union, ahol az ügyfél-azonosítási szint alacsonyabb, ezek ugyancsak kockázatokat rejthetnek magukban.

Ezen terrorfinanszírozási kockázatoknak akkor mutatkozik meg az igazi veszélyük, ha megvizsgáljuk a nyugati célpontok ellen elkövetett terrorcselekményekre fordított összegek mértékét. Ennek kapcsán megállapíthatjuk, hogy azok egy fordított parabola képét mutatják, aminek a csúcsát a 9/11 terrortámadások jelentik, melyeknek összköltsége 400.000 - 500.000 USD-ra tehető.24 Ehhez hasonló mértékű pénzeszközt a korábbiakban, és azt követően sem fordítottak terrorcselekmények elkövetésének támogatására. A madridi robbantások költsége is csupán megközelítőleg 8.000 EUR volt,25 míg a londoni terrortámadás összege alig haladta meg a 10.000 GBP-t.26 A 2015. november 13-ai párizsi terrortámadások költsége a Reurters hírügynökség számításai szerint pedig

24 dr. Somoskövi Áron: Transzatlanti együttműködés a terrorfinanszírozás elleni küzdelemben, (T)error & Elhárítás, 2012/I., http://www.tek.gov.hu/tt_pdf/SomoskoviAron_Transzatlanti_egyuttmukodes_a_ terrorfinanszirozas_elleni_kuzdelemben.pdf (letöltve: 2016. február 2.)

25http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52004DC0700 (letöltve: 2016. február 2.)

26 dr. Horváth Attila: A londoni közösségi közlekedési rendszer elleni terrortámadások 2005-ben, Hadtudományi Szemle, 2010. 3. évfolyam, 2. szám


MIGRÁCIÓ

19

összesen csak 7.000 EUR-ra tehető.27 Összegzésként megállapíthatjuk, hogy egy a jelenlegi tendenciát követő terrorcselekmény elkövetése 10.000 EUR alatti összegből megvalósítható, amihez bárki könnyen, ellenőrzés nélkül hozzájuthat a jelenlegi kockázatnak is köszönhetően.

Mindazonáltal meggyőződésem, hogy a jelenlegi európai, liberális migrációs és szociális politika elsődlegesen nem a mának, hanem a jövőnek28 fog komoly terrorkockázatot jelenteni. Itt arra gondolok elsődlegesen, hogy a napi gondot okozó másod és harmadgenerációs radikális személyek újra fognak termelődni. A mostanra az egymillió főt meghaladó bevándorlónak és azok leszármazottainak ugyanis nem minden esetben nyújt majd kielégülést az, amit Európa számukra nyújtani fog. Nem fognak ugyanis megelégedni a munkájukból29 származó, az átlagszínvonalhoz alulról közelítő jövedelmükkel, hiszen az embercsempészek más, hazug illúzióval táplálták őket. Ezt fokozhatja az európai gyárak keletre költöztetése, ami Franciaországhoz hasonló módon30 munkanélküliséget eredményezhet. Ezek a személyek az integráció hiánya, valamint a velük szemben megnyilvánuló szegregáció miatt egyre távolabb sodródnak majd a többségi társadalomtól, így könnyen radikalizálhatóvá fognak válni, amihez csupán egy kis lökés kell, hogy a brüsszeli terrortámadáshoz hasonló cselekményeket kövessenek el. Hiányolom tehát a jelenlegi bevándorlási politika mellett azt, hogy az államok megfelelő módon választ adjanak a személyek integrációjára, akár különféle programok

27 http://faktor.hu/faktor-a-szeptember-11-i-terrortamadas-toredekebe-kerult-a-parizsi-merenylet (letöltve: 2016. február 2.)

28 Tehát hosszú távon. 29 Amelyek legtöbb esetben segédmunkát 30 Itt korábban a gyárakban dolgozó bevándorlók, akiknek legnagyobb része

muzulmán volt, a bezárások miatt munkanélkülivé vált, szegregálódtak, majd leszakadtak a többségi társadalomtól.


MIGRÁCIÓ

20

bevezetésével, a társadalom bevonása mellett. Ezeknek az előkészülete, a kidolgozása és a bevezetése, amely a mostani, rossz tendenciát új irányba terelhetnék, szintén láthatatlanok.

3. A migrációs válságra adható lehetséges válaszok

A korábbi fejezetekben kifejtettem, hogy a jelenlegi migrációs válság a közeljövőben hasonló tendenciát fog mutatni, ami az Európába érkező bevándorlók számát még huzamos ideig a jelenlegi szinten fogja tartani. Ezt követően kifejtettem, hogy a migrációs válságnak milyen rövid és hosszú távú terrorkockázata lehet. Ebben a részben pedig a jelenlegi helyzetre kívánok megoldási lehetőségeket kínálni.

A legfontosabb és egyben leghatékonyabb megoldás a tagországok számára a külső határok védelme lehet. Ennek eredményességét pontosan a magyarországi példa szemléltetheti a legjobban. Alkalmazásának köszönhetően, a korábban hatalmas méreteket öltő illegális migránsáradat, amely több közbiztonsági kockázatot is magában hordozott, jelentősen visszaszoríthatóvá vált. Ugyanakkor szükséges figyelni arra, hogy a különböző államok határvédelmi szigorításainak bevezetésével a migráció útvonala folyamatosan változik, így a korábban problémával nem terhelt határszakaszok rövid idő alatt érintetté válhatnak. Ez az országok gyors reagálását, továbbá az átcsoportosítási képességeik növelését igényli. A felvetett problémára került kialakításra a FRONTEX alapjain az Integrált Európai Határőrizeti és Parti Őrség, amely az ügynökség operatív képességeinek nemcsak erősödését, hanem kibővülését is magával vonzotta.

Figyelmet érdemelnek azonban a már Európában lévő bevándorlók is. Ennek tükrében célszerű megjegyeznünk, hogy az Európában végrehajtott terrortámadások elkövetői többnyire


MIGRÁCIÓ

21

olyan migráns felmenőkkel rendelkező európai állampolgárok, akik bár látszólag integrálódtak az adott országban, ez a folyamat azonban vagy csak átmenetileg vagy csak felszínesen zajlott le esetükben. Többségüknek tanulmányaik ellenére sem sikerült komolyabb munkakört betölteniük, és legtöbb esetben összetűzésbe kerültek a hatóságokkal, közülük több személyt letöltendő börtönbüntetésre is ítéltek. Általában valamelyik nyugati állam szegregált lakókörnyezetében éltek, ahol a munkanélküliség jelentős mértéket ölt. Családjukkal vagy környezetükkel jellemzően konfliktusos volt a viszonyuk. Ezek a jellemzők szinte kivétel nélkül megtalálhatóak voltak Mohammed Merah, Mehdi Nemmouche, a Kouachi fivérek, Amedy Coulibaly, Najim Laachraoui, valamint az el Bakraoui fivérek vonatkozásában.31

A fentiek előmozdítása érdekében fontos, hogy az integrációra is egységes európai forma kerüljön kialakításra. Ennél szükséges figyelembe venni, hogy azt milyen társadalmi, vallási közegre kívánják azt vonatkoztatni. Meg kell vizsgálni, hogy milyen lehetőségek vannak az intézkedések sikeres bevezetésére és azt is szükséges szem előtt tartani, hogy mit lehet tenni azokkal a személyekkel, akik bevándorlóként valójában nem kívánnak az európai többségi társadalmak hasznos tagjává válni. A tervezetek előkészítése nemcsak jelentős anyagi forrásokat igényel, hanem huzamos ideig tartó kutatásokat, és az alapjogok bizonyos mértékű módosítását is feltételezi. Kérdésként merül fel, hogy mindenki így látja-e ezt a kérdéskört? Ha nem, nagy az esély arra, hogy a belga vagy a franciaországi, szegregált társadalmi csoportokhoz hasonló közösségek fognak létrejönni az újonnan érkező tömegekből, melyeknek komoly közbiztonsági és nemzetbiztonsági kockázatai lesznek.

31 Ők kivétel nélkül terrorcselekményt követtek el Európában.


MIGRÁCIÓ

22

Egyre több nyugat-európai ország szakértője foglalkozik a muszlim alapú radikalizmus témakörével, ilyen például az iráni származású, francia professzor Fahrad Khosrokhavar,32 aki többek között a Radikalizáció a valláson keresztül33 című tanulmányában fejtegette ennek a jelenségnek a hátterét. Az elemzés olyan kutatásokra épül, amelyekben kifejtésre kerül többek között a kortárs iszlám dzsihádizmus háromszoros problémája, a transznacionális iszlám jelensége, és a radikalizáció konkrét formái.

Az írásban a jelenlegi folyamatok és azok háttere is összefoglalásra került. A megállapítások szerint egy újfajta, szakrális trend figyelhető meg a dzsihádista csoportok körében, mely bár az iszlámon alapul, de annak a formáját és az értékeit áttranszformálja. A radikalizmus már régóta létező jelenség, amelyet korábban az egyes társadalomba ágyazott viselkedési formák kordában tartottak. A dzsihád is egy korlátozott kódú vallási termék volt, ritkán alkalmazták, ezért tündökölt legtöbbször emelkedett, illetőleg dicsőített fényben, ami nem igazán került alkalmazásra a gyakorlatban. Manapság azonban a társadalmak egyre töredezettebbek, ami hatalmas teret hagy az új hívők képzelgéseinek, új fogalmak meghatározást adja, és ismeretlen módon újrastrukturálja azokat a múltból. Így a dzsihád is már más értelmezésében jelenik meg számukra. Emellett az Európában elő fiatal muzulmánok szembesülnek a szociális és gazdasági nehézségekkel, a gyökértelenség, valamint a többségi társadalom általi kirekesztettség érzetével, továbbá egyéb őket érő igazságtalanságokkal és méltánytalanságokkal. A halált a

32 Az EHESS kutatási igazgatója 33 (letöltve: 2016. április 4.)


MIGRÁCIÓ

23

fentiek miatt oly módon kezelik, ami eddig ismeretlen volt a hagyományos iszlám világban.34

Az új társadalmi és a nemekkel kapcsolatos kategóriák, a sokféleképpen modernizálódott új generációk35 beköszöntét, valamint egyes dzsihádista csoportok köreiben a „halál szubkultúrájának” fejlődését a radikális szektákkal és kultuszokkal együtt közelebbről meg kellene vizsgálni ahhoz, hogy új fényben lássuk az európai radikalizálódás folyamatát és annak következményeit. A kutatást elengedhetetlen kiterjeszteni ugyanakkor az Európába érkezett hatalmas bevándorló tömegre is, mivel a radikális térítők hamarosan megjelenhetnek a menekülttáborokban is.

Joggal vetődik fel ugyanakkor a kérdés, hogy mekkora biztonsági kihívást fognak jelenteni azok a személyek, akik mindenüket pénzzé tették csak azért, hogy családjukkal pl. Németországba jussanak, majd Európába érve azzal fognak szembesülni, hogy megpróbálják őket hazatoloncolni, ahol már mindent elvesztettek? Ennek a kockázatát erősítette meg Alain Rodier, a francia titkosszolgálat volt magas rangú tisztségviselője is egyik interjújában.36 A szakértő kifejtette, hogy alaphelyzet szerint a terroristák nem a migránsok közé elrejtve juttatnak sejteket Európába, mivel „befektetéseiket” védik. Az illegális migráns útvonalon pedig sokan sérülést szenvedhetnek a tiltott határátlépések során – főleg a szír-török határon, ahol az illegális határátlépőkkel szemben lőfegyvert is használnak a határőrök –

34 A halál kapcsán érzett bűvölet megtalálható volt a misztikusoknál, manapság azonban bizonyos dzsihádista alcsoportokat kerített hatalmába a „szent halál” szubkultúrája.

35 Köztük a „mártírságra szomjazás szüntelen vágya”. 36http://index.hu/kulfold/2016/03/09/francia_exhirszerzo_az_indexnek_a_csa

lodott_migransokbol_szervezhet nek_terrorista_sejteket/(letöltés: 2016. március 9.)


MIGRÁCIÓ

24

megfulladhatnak,37 vízbe fulladhatnak,38 illetőleg lebukhatnak a hatóságok előtt, melynek eredményeként visszatoloncolhatják őket, így sokkal nehezebben juthatnak a célországba.39

Az Európába jutott migránsok azonban már olyan közeget képezhetnek, ahol a jövőben az aktivisták könnyű szerrel toborozhatnak, hiszen az embercsempészek által lefestett európai életvitel helyett menekülttáborokkal, tömeges elhelyezéssel, és alacsony életszínvonallal találkoznak. Nem szokványos viselkedési formájuk miatt40 egyre gyakrabban ütköznek össze a hatóságokkal és egyre többször lesznek célpontjai az idegengyűlöletnek. Ezek mind olyan indikátorok, amelyek a jelenlegi helyzetben a közbiztonságot is jelentős mértékben, rohamosan ronthatják.

A radikalizáciáció ellen egyébként már tettek lépéseket, többek között Belgiumban a büntetőtörvény módosításával és a hatékonyabb felderítési eszközök alkalmazásával, melynek eredményeként sikerült az egyik legveszélyesebb, helyi iszlamista szervezetet,41 ezáltal toborzó tevékenységét is felszámolni. Ezek mégsem bizonyultak elegendőnek, amit a brüsszeli terrortámadások mutatnak leginkább.

37http://mno.hu/kulfold/gyorshir-otven-halott-migrans-egy-furgonban-1301885 (letöltve: 2016. április 18.)

38http://www.echotv.hu/video/112077/Illegalis_bevandorlok_fulladtak_a_tengerbe(letöltve: 2016. április 18.)

39 Ezek az álláspontok mostanra azonban megdőlni látszanak. 40 Pl. előzmény nélkül, lépcsőn közlekedő nőt rúgtak hátba.

http://www.hirado.hu/2016/12/13/elkaptak-a-lepcsos-tamadot-videoval/(letöltve: 2017. január 22.)

41 Sharia4Belgium.


MIGRÁCIÓ

25

Jelentős kutatásokat végeztek Dániában, mely programoknak42 köszönhetően olyan jeles kutatók, mint Morten Hjørnholm,43 releváns megállapításokat tudtak tenni. Ennek értelmében kijelenthetjük, hogy a radikalizmushoz vezető elsődleges driver a frusztráció. Ezt megfelelő kis csoportokkal44 időben észlelni lehet, és a frusztrációra fordítandó energiát, más értelemmel telt területekre lehet becsatornázni, ilyen a jótékonyság, a fejlődő országoknak történő segítségnyújtás vagy éppen a legális politikai aktivitás. Hjørnholm szerint a radikalizációt mind strukturális, mind pedig egyéni szinten kezelni kell.45

A kutatások eredményei alapján megállapítható, hogy a fentiekhez hasonló helyzetben lévő személyek a tökéletes célpontjai az IÁ propagandájának. Több európai terrorista, köztük Richard C. Reid46 vagy a fent említett Mohammed Merah47 is börtönévei alatt talált rá a szalfita vallási irányzatra, aminek következtében radikálissá váltak és terrorcselekményt hajtottak végre. Fontos tehát az egyik legjelentősebb gócpontokat jelentő, a büntetés-végrehajtási intézetekben radikális eszméket terjesztő személyek beazonosítása, és lehetőség szerinti elszigetelésük. A többségi társadalomtól elkülönült lakókörnyezetekben szintén találhatók szalafita térítők, akik korábban a hatóságok tudtával terjeszthették uszító propagandájukat. Tevékenységükkel szemben azonban a jelenlegi törvénymódosítások elégségesnek bizonyultak, azokat nagy valószínűséggel rejtetten fogják

42 Köztük a SAFIRE (Scientific Approach to Finding Indicators & Responses to Radicalisation).

43 Koppenhágai bűnmegelőzési projekt menedzser. 44 Amelyeknek tagja nemcsak szociális munkások, hanem szülők és barátok

is lehetnek. 45 http://www.safire-project.eu/index.htm?page=1264(letöltve: 2016. április

15.) 46 Az angol állampolgárságú, cipőbombás merénylő. 47 A 2012-es montauban-i és toulouse-i merénylő.


MIGRÁCIÓ

26

folytatni, amely az elhárító szolgálatoknak komoly kihívást okoz a jövőben. Ugyancsak ilyen jelentős kihívások elé állítja a szolgálatokat a kibertérben megvalósított radikalizációs tevékenység.

Lépéseket kell tenni a fennálló, európai szegregált lakókörnyezetek integrációjára is, ez azonban a többségi társadalom beleegyezése nélkül nem kezdhető meg, hiszen fokozódó xenophobiát eredményezne, ami pontosan a szándékolttal ellenkező hatást váltana ki. A szegregáció felszámolása nélkül azonban nem beszélhetünk integrációról, így valamilyen szinten csapdahelyzet áll fenn. Ennek a problémának a megoldása nélkül azonban nem várható érdemi előrelépés a terrorizmus visszaszorítása területén, hiszen azt csak komplex társadalmi intézkedésekkel együtt lehet sikeresen kezelni, kizárólag rendvédelmi szempontból nem.

Összegzés

Fontos döntés előtt áll Európa: vagy elfogadja a párizsi, a brüsszeli és a berlini terrortámadásokhoz hasonló merényletek elburjánzását a kontinensen, vagy tényleges lépéseket tesz azok megfékezésére. Itt a hangsúly a tényleges lépésekre helyeződik, azonban a párizsi merénylet után az IÁ állásaira ledobott 20 darab francia válaszbomba nem tekinthető annak.48

Amennyiben Európa a komoly döntések mellett tör pálcát, úgy álláspontom szerint közös fellépés szükséges az IÁ ellen, aminek csak elsődleges lépcsőfokai lehetnek a légicsapások. Ezeket, ha

48http://www.origo.hu/nagyvilag/20151117-rakka-masodik-bombazas-franciaorszag.html(letöltve: 2016. április 15.)


MIGRÁCIÓ

27

mindenféleképpen eredményt kívánunk elérni, egy szárazföldi inváziónak kell követnie, enélkül az IÁ jelentős mértékben nem szorítható vissza. Következő lépésként az Észak-Afrikában és a Közel-Keleten instabillá vált országokat szükséges megsegíteni, ahol a belső rendet rövid időn belül szintén helyre kell állítani. Álláspontom szerint itt rövidtávon nem a jelenlegi nagyhatalmi törekvéseket kellene támogatnia Európának, hanem egy olyan forgatókönyvet véghezvinnie, ami számára a legkedvezőbb.49 Szem előtt kell tartani azonban, hogy a migrációs hullámot generáló biztonsági deficit van, akiket nem érint, emiatt nem is érdekük a lehető legrövidebb úton történő rendezés, így kivárhatnak a számukra legkedvezőbb szcenárió megvalósulásáig. Európa azonban nem várhat, hiszen naponta több ezer illegális migráns jut be a területére.

Fontos lépés vár az EU-ra Ankara viszonylatában is. Tudnunk kell, hogy ha van ország, amely a jelenlegi migráns áradatot meg tudná állítani, akkor az Törökország. A török vezetésnek azonban nem érdeke ezt jelenleg megtenni, annak ellenére, hogy az EU – főként német közbenjárásra – 6 milliárd Eurót50 fog erre a célra utalni számukra, mivel abban bízhatnak, hogy a helyzet megoldásáért cserébe EU-s integrációjuk is előmozdíthatóvá válik.

Ezeket figyelembe véve láthatjuk, hogy az EU-nak fokozni kellene az egységes fellépést külpolitikája területén, mégpedig a lehető leghamarabb.

49 Gondolva itt akár egy nemzetközileg támogatott és elismert Kurdisztán létrejöttét.

50 Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy ekkora mennyiségű pénzből az EU maga miért nem tudja megoldani a migránskrízist?


MIGRÁCIÓ

28

Mindezek azonban csak az újonnan érkező kockázatokra adhatnak választ. Jelenleg Európára nézve a másik veszélyt pedig a „home grown”51 terroristák jelentik. Ők azok a személyek, akik az integrációjuk hiánya, a szegregált környezetben való életük miatt könnyen radikalizálhatóvá váltak. Az ő de-radikalizációjukra, az őket termelő muszlim közösségek integrációjára is komoly politikai döntést kellene hozni az egyes tagállamoknak. Ezek persze rendkívüli gazdasági kiadásokat jelentenek, de be kellene végre látni, hogy a terrorizmus ellen nem lehet eredményesen csak és kizárólag rendvédelmi szempontok alapján küzdeni.

Fontos továbbá a felderítés és az elhárítás képességeinek a növelése,52 ami hosszú távon ugyancsak paradigmaváltást követelne, melynek során a biztonsági érdekek össze fognak csapni az alapvető jogokkal.53

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a migrációs válságnak egyre növekvő terrorkockázatát azonosíthatjuk a közelmúltban véghezvitt terrorcselekmények elkövetői státuszának vizsgálatakor. Ez a kockázat azonban tovább emelkedhet az IÁ visszaszorítása folytán a közeljövőben, de ha nem kezdjük meg a kérdés mihamarabbi, komplex és tartós rendezését, a jelenlegi népvándorlás a következő generációknak fog igazából komoly terrorveszélyt generálni, mint azt a francia és belga példákon át kikristályosodva szemlélhetjük.

51 Itthon, belföldön radikalizálódott terroristák. 52 A hazatérő harcosok szempontjából úgyszintén. 53 Ezt a kérdéskört már egy korábbi tanulmányomban érintettem:

http://tek.gov.hu/tt_pdf/BoroczMiklos_Bizt%20_VS_alapjogok.pdf(letöltve: 2017. január 22.)


RECENZIÓ

29

dr. Böröcz Miklós – Dr. Kasznár Attila

A migráció büntetőjogi vetületei

Hautzinger Zoltán: Idegen a büntetőjogban (2009, AndAnn Kiadó, Pécs. 184. oldal)

Az Európát érő migrációs kihívás alapvetően átformálja a nyugati kultúra társadalmának mindennapjait, és ez a változás számos olyan hatással bír, amelyek sorra bebizonyítják, hogy a korábban kialakított struktúrák alkalmatlanok azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyekre létrehozták őket. Jelenleg pontosan még nem ismert, hogy mely társadalmi és államhatalmi rendszerek azok, amelyek a jövőben működőképesnek minősülnek, és melyek azok, amelyek a fenntartható emberi fejlődés, illetve az európai kulturális környezet szempontjából zsákutcák lesznek.

Hautzinger Zoltán, az Idegen a büntetőjogban című munkájában éppen arra a rendkívül nehéz feladatra vállalkozik, hogy egy ilyen struktúrának, nevezetesen a büntetőjognak a jelenleg kialakult migrációs viszonyok között meglévő lehetőségeit, illetve megfelelőségét vizsgálja. Természetesen az adott jogi szabályozók rendkívüli komplexitásából adódóan, amint azt a szerző is rögzíti, egy hasonló keretek között íródott elemző munka „minden migrációval és külföldiekkel összefüggő jogi kérdésre nem adható válasz.” Hautzinger már a bevezetőben leszögezi, hogy jól használható útmutatót, azonban nem minden


RECENZIÓ

30

kérdéskörre részletesen választ adó, ugyanakkor ezáltal nehezen befogadható, enciklopédikus művet kíván az olvasó elé tárni.

Az Idegen a büntetőjogban szerzője nagy merészséggel nyúl egy olyan rendkívül érzékeny témához, amelynek gyakorlatilag minden aspektusa gyakran parttalannak tűnő viták tárházát nyújtja. Ebben a konfliktusokkal terhelt diskurzusban Hautzinger felvállalja, hogy a migránsfolyamatokat nem csak a moralitás és a humanitárius katasztrófához fűződő sajátos értékrendszer, hanem az ugyanazokon az alapokon építkező jogrendszer egy sajátos szakmai aspektusából – büntetőjog – is érdemes a vizsgálódások tárgyává tenni. A címválasztás egyértelműsíti, hogy a szerző nem tartja kizártnak, hogy a migrációs folyamatok – azok pozitív hozadékán túlmutatva – esetlegesen a társadalomra veszélyesnek minősíthető momentumokat is tartalmazhatnak, amelyek elkövetése esetén a felelősségre vonás az egyén elvileg különleges státusza ellenére sem maradhat el. Vagyis, a fentiek alapján nem zárható ki, hogy a jelenleg rendelkezésre álló jogszabályi keretek között szükséges egy külföldi állampolgárral kapcsolatosan büntetőeljárást folytatni.

Ennek a rendkívül összetett és sokrétű viszonyrendszer elemzésére tesz kísérletet az öt nagyobb szerkezeti egységre tagozódó szakkönyv. A fő fejezetek azonban egyfajta további strukturálása is indokoltnak tűnik. Az első négy fejezet ugyanis gyakorlatilag a meglévő keretrendszer egyfajta összegző ismertetésének tekinthető, ugyanakkor a záró fejezet a lényegi momentumok viszonyrendszerének felállításán túlmutatva egyfajta strukturáló értelmezést is nyújt, amely új dimenziókat is szolgáltat a jogelemzés terén. Ez a tény pedig megteremti a lehetőségét annak, hogy ne csak egy, az adott állapotról pillanatképet nyújtó irodalom legyen az, amelyet az olvasó a kezébe vesz, hanem egy olyan dinamikus lehetőségeket magában rejtő irodalom, amely a jogi evolúció bizonyos szintjét


RECENZIÓ

31

írja le, ugyanakkor magában hordozza a további fejlődés szükségességének igényét is.

Hautzinger átfogó képet nyújt a migráció kriminalizálási lehetőségeiről, arról a folyamatról amely lehetővé teszi, hogy a személyek államok közötti áttelepülése, illetve ennek megkísérlése milyen keretek között válhat a büntetőjog alanyává. Részletes elemzés alá veszi magát az idegenjogi szabályozó rendszert és az idegenekkel összefüggésben alkalmazható szankciós eszköztárat.

Külön kiemelendő az az igényesség, amellyel a szerző törekszik az átfogó kép megadására, ezért olyan a folyamat teljességének megismerhetősége szempontjából elengedhetetlen részletekre is kitér, mint az idegenekkel szembeni büntetőeljárás jellegzetességei, vagy éppen az érintettek esetén alkalmazandó büntetés végrehajtási jellegzetességek.

Az írásban megjelenik a migráció mind inkább sajátos vetülete, a terrorizmussal összefüggő vonatkozás is, amely külön a jogtudományon túlmutató, a rendészettudományok felé erős kapcsolatot mutató része a kötetnek. Ennek kapcsán, helyesen kerül kifejtésre, miszerint a terrorizmus indítékában, tartalmában és céljában eltér a köztörvényes bűnözéstől, amelynek egyenes következménye, hogy az ellene folytatandó küzdelem is speciális eszközöket, módszereket igényel. Ez az újszerű megközelítés sokak szemében jogállami szempontból kifogásolható, de álláspontom szerint azon nézeteket valló személyek nem ismerik a terrorizmus igazi arcát, annak valós veszélyét.

Másik oldalról, az újfajta megközelítésnek a veszélye is nagyon helyesen, komplex módon kerül kibontásra, mindez a vonatkozó nemzeti és közösségi joganyagok, valamint a mainstream szakirodalom teljes körű felsorakoztatása révén.


RECENZIÓ

32

Hautzinger pontosan bemutatja mind az EGT állampolgárokkal, mind pedig a harmadik országbeli állampolgárok legális beutazásával vagy tartózkodásával, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok ideiglenes letelepedési engedélyének, nemzeti letelepedési engedélyének, illetve EK letelepedési engedélyének, valamint az állampolgárság megadása iránti eljárás nemzetbiztonsági szempontból releváns rendjét.

A mű aktualitását az is megmutatja, hogy a szerző az Idegenrendészet és terrorizmus című alfejezetben (I.7.1.2.) szerepelteti azon megállapítást, miszerint már egyértelműen igazolhatóan megjelentek az irregulárisan érkező elkövetők (a 2015. november 13-ai párizsi terrorakció vonatkozásában), amely kijelentés a korábbi, a témában létező vezető álláspontot felülírja.

A migráció és a terrorizmus metszeteit bemutató rész zárásként a szerző pedig helyesen – a terrorizmus sikeres megakadályozásának alapvető kérdését is magába foglalva – veti fel a kérdést, miszerint a rendészeti idegenjogi eszközökkel lehet-e tartós sikert elérni, vagy a külföldiek integrációját támogató jogi és társadalmi lehetőségek megteremtésével. A kérdéskört alaposabban ismerők tudják, hogy maga a kérdés feltételének módja már a helyes választ is magában hordozza.

Fontos megjegyezni, hogy a monográfiának kiemelkedő érdeme az olvashatóság, az a könnyed stílus, amely a laikus, de sokszor az avatott közönség számára is száraznak tűnő téma ellenére jellemzi az írást, úgy hogy ugyanakkor egy sorában sem kérdőjelezhető meg a szakmaiság.

Hautzinger kötete nem csak egy korábban fel nem dolgozott jogi területnek az elemző és probléma feltáró, egyben értelmező összefoglaló műve, de ugyanakkor a téma iránt érdeklődő, azonban a szakirányú előképzettséget nélkülöző olvasó számára is általános eligazodást nyújtó kézikönyv.


RECENZIÓ

33

Kozma Tamás

Ahmet Davutoğlu: Stratégiai mélység – Törökország nemzetközi helyzete

A bipoláris világrend kereteinek felbomlása olyan körülményeket

teremtett az 1990-es évekre Törökország számára, amelyek

nemcsak lehetőséget biztosítottak, de egyúttal szükségszerűvé is

tették az ország regionális és globális szerepének értelmezését

és újraértelmezését. Az adottságok és lehetőségek értelmezése

egyúttal azt is kijelölte, hogy a török külpolitikát érintő, átfogó

stratégiai gondolkodásnak kell megszületnie, amely az egykoron

passzív, igazodó külpolitikát aktív, dinamikus és kezdeményező

szerepekkel ruházza fel.

Az 1959-ben, az anatóliai Konyában született Ahmet

Davutoğlu, korábbi török külügyminiszter, majd miniszterelnök

ebben a stratégiai gondolkodásban alkotott maradandót

Stratégiai mélység – Törökország nemzetközi helyzete című

munkájával. Davutoğlu professzor társadalomtudósként,

diplomataként és politikusként az elméleti, filozófiai oldalról

valamint a gyakorlati, aktori oldalról is ismerőjévé, alakítójává és

alkalmazójává vált a török külpolitikának. A professzor akadémiai

munkássága éppen azokban az években bontakozott ki, amikor

Törökország önmeghatározása és útkeresése igazán aktuálissá

vált. A 2001-ben a Küre Yayınları kiadó gondozásában megjelent


RECENZIÓ

34

Stratejik Derinlik: Türkiye'nin Uluslararası Konumu vagy magyarul

Stratégiai mélység – Törökország nemzetközi helyzete című

műve a máig talán legismertebb török stratégiai és geopolitikai

értekezés. A könyv 2001-es eredeti kiadása óta a mű számos

nyelvre lefordításra került, így többek között arab, bolgár és

görög nyelvre is. A mű 2016-os, magyar nyelvű kiadását az Antall

József Tudásközpontnak köszönhetjük.

Az immáron tizenöt éve íródott eredeti értekezés magyar

nyelven történő kiadása úgy vélem 2016-ban nagyon is aktuális.

Az ország elmúlt másfél évtizedben nyújtott gazdasági

teljesítménye, külkapcsolatainak aktivizálódása, az ország puha

hatalmi képességeinek fejlődése csak néhány azon tényezők

közül, amelyek az ország felívelését mutatják. Az elmúlt években

a Közel-Keleten zajló események mind azt bizonyítják, hogy

Törökország fontos regionális szereplő, aki nélkül ma nem

beszélhetünk regionális erőegyensúlyról, sem a regionális

konfliktusok megoldásáról. Törökország, az a kiemelkedő

szereplő, akire az Európai Unió kulcsfontosságú partnerként

tekint az Európát és így Magyarországot is érintő migrációs

válsághelyzet kezelésében. Mindez tehát azt bizonyítja, hogy

Törökországnak a nemzetközi politikai folyamatokban betöltött

szerepe felértékelődött. A könyv hazai megjelentetése a

Törökországot érintő nemzetközi kapcsolatok tematikában

íródott, magyar nyelven elérhető szakirodalomhoz kiemelkedő és

hiánypótló lépés. A Stratégiai mélység magyar nyelvű

kiadásában Martonyi János külügyminiszter előszava és Hóvári

János nagykövet utószava segíti a tartalmas könyvet megfelelő

kontextusba helyezni az olvasó számára.


RECENZIÓ

35

Fontos megállnunk egy pillanatra a mű címénél. A címben

is megjelenő mélység fogalom a könyvben kiemelten fontos

visszatérő terminus technicus. A szerző a mélység kifejezést

egyaránt használja a történelmi és földrajzi vonatkozásában. A

mélység fogalom használatát nem vonatkoztathatjuk el a mű

következetes módszertani üzenetétől és felépítettségétől,

amelynek fontosságát Davutoğlu professzor számos ponton

kiemeli. A nemzetközi kapcsolatok elemzése során megfelelő

módszertani megalapozottság nélkül ugyanis aligha lehetséges

sokdimenziós folyamatértelmezésekhez eljutni. Ennek

vonatkozásában a szerző úgy vélekedik, hogy egy folyamat

értelmezéséhez „nélkülözhetetlen az időfelfogáson alapuló

történelmi és a térérzékelésen alapuló földrajzi mélység”.1 Úgy

fogalmaz, hogy „a történelmi mélység lehetővé teszi, hogy az

események lelkébe, a földrajzi mélység pedig azt, hogy a lélek

felszínén testet öltő fizikai tér redőibe behatoljunk.”2 Egy állam

múltban, jelenben és jövőben értelmezhető szerepeinek,

képességeinek és aktusainak elemzéséhez tehát

alapdimenzióként kell tekintenünk annak történelemére és

földrajzi adottságaira. Különös igaz ez a régiók találkozási

pontjában fekvő Törökországra, melynek történelmi múltja aligha

értelmezhető megfelelő földrajzi dimenziók szemléltetése nélkül.

A fenti gondolathoz kapcsolható az a dilemma, amely a

modern Török Köztársaság önazonosságát, hovatartozását

kívánja megfogalmazni. Davutoğlu meglátása szerint nem lehet

1 Ahmet Davutoğlu: Stratégiai mélység. Antall József Tudásközpont, 2016. 23.

2 uo.


RECENZIÓ

36

Törökországot egyetlen régió vagy kontinens részeként

értelmezni, az ország többszörös regionális beágyazottsággal bír.

Egyszerre tekinthetünk rá ázsiai, európai, balkáni, közel-keleti,

kaukázusi, kaszpi, kelet-mediterrán és indirekt módon öböl-menti

országként is. A földrajzi és az attól elválaszthatatlan történelmi

szemlélet alkalmazása ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy

folyamatszerűen megértsük az egykoron Devlet-i Ebed-müddet,

azaz Örökkévaló Államként aposztrofált Oszmán Birodalomból

Török Köztársasággá alakult regionális erőközpont útját és

szerepét. Az oszmán történeti és kulturális örökség elvégre olyan

átható dimenziója Törökország mai szerepének és

külpolitikájának, amelyet a szerző egyértelműen nyomon kíván

követni, mintegy egyértelművé téve az olvasó számára, hogy

nem lehetséges a modern Törökországról kellő történelmi

ismeretek nélkül stratégiai gondolkodást folytatni.

A könyv szerkezetét tekintve három fő részre osztható. Az

első rész átfogó célja, hogy a szerző Törökország nemzetközi

helyzetének értelmezéséhez szükséges fogalmi és történelmi

kereteket tisztázza. Ehhez, természettudományos módszer

segítségével felvázolja a hatalom képletét, amelyben egy ország

erejének szemléltetéséhez olyan állandó tényezőket vesz

figyelembe, mint a földrajz, történelem, népesség és kultúra,

olyan változó tényezőket, mint a gazdasági, technológia és

katonai kapacitás és olyan további tényezőket is mérlegel, mint a

stratégiai mentalitás, a stratégiai tervezés és a politikai akarat. A

továbbiakban szó esik a török külpolitikára vonatkozó

stratégiaelmélet hiányosságairól, Törökország hatalmi

tényezőinek újraértékeléséről, valamint az ország nemzetközi


RECENZIÓ

37

helyzetének alakulásáról, külön kitérve a hidegháború utáni

megváltozott politikai klíma hatásaira.

A mű második részének célja a modern török külpolitikai

stratégia hátterének felvázolása és a térségi politika mögött rejlő

elméleti alapvetések megfogalmazása. A könyv ezen részében a

szerző egyrészt a klasszikus geopolitikai gondolkodókhoz

visszanyúlva értékeli Törökország geopolitikai struktúráját,

másrészt pedig a környező térséghez fűződő viszonyokról ír. A

geopolitikai terminológiában tengelyállamként meghatározott

Törökország számára három fontos befolyási területet emel ki a

szerző: szárazföldi térségként a Balkán–Közel-Kelet–Kaukázus

térségét, tengeri térségként a Fekete-tenger–Adria–Földközi-

tenger keleti medencéje–Vörös-tenger–Perzsa-öböl–Kaszpi-

tenger térségét és környező kontinentális térségként pedig

Európa–Észak-Afrika–Dél-Ázsia valamint Közép- és Kelet-Ázsia

térségét. A Stratégiai mélység ezen fejezetének célja, hogy az

olvasót Törökország fenti térségekkel való kapcsolatainak

értelmezéséhez megfelelő elméleti háttérismerettel lássa el, és

így fény derüljön arra, hogy Ankara számára miért értékesek az

adott térséggel való kapcsolatok, és milyen történelmi és földrajzi

megfontolások állnak és kell, hogy álljanak a kapcsolatok további

fejlesztése előtt.

A Stratégiai mélység harmadik és egyben leghosszabb

szerkezeti egységét a szerző a gyakorlati jellegű külpolitikai

iránymutatásoknak szenteli. A könyv előző részei, fejezetei tehát

felkészítik az olvasót arra, hogy immáron megfelelő előismeretek

birtokában a török gyakorlati diplomácia útmutatójaként olvassák

a harmadik részt. Ebben a részben kerülnek kifejtésre azok a


RECENZIÓ

38

konkrét stratégiai meglátások, amelyek útmutatást képviselnek

Törökország számára. Ehhez a szerző egyrészt tematikus

szemléletet alkalmaz, és olyan területekre fókuszál, mint például

az ország biztonságpolitikai értelemben vett beágyazottsága az

atlanti tengelyen, vagy éppen az iszlám világgal való kapcsolata,

de hasonlóképpen vizsgálja az ország gazdaságpolitikai

relevanciáját és a világgazdasági folyamatokban való részvételét.

A vizsgálódás és stratégiaalkotás másik szemléleteként a szerző

regionális struktúrákban gondolkodik. Ennek értelmében ír

nagyfokú alapossággal a török külpolitika számára rendkívül

fontos Balkán, Közel-Kelet, Közép-Ázsia térségével és az

Európai Unióval való kapcsolatokról. Ezt a részt tekinthetjük a

könyv fő üzenetének, amelyben a kiemelt jelentőséggel bíró

szomszédos területekről ír, ahol a török állammal való

kölcsönhatásoknak a zéró konfliktus elvén kell alapulnia.

Érdemes egy konkrét példa mentén megvizsgálni

Davutoğlu meglátásait a – történelmi és földrajzi mélység

fogalmának különös jelentőséget adó – szomszédos területek

vonatkozásában is. A történelmi beágyazottság, a vallási, etnikai

és geokulturális kötelékek valamint a földrajzi közelségből fakadó

biztonságpolitikai tényezők is jól szemléltethetők a Balkán

példájával. Ahogy művében a professzor rávilágít, ez a térség a

XX. századi nemzetközi kapcsolatok egyik fő válságterületeként

azonosítható, lévén az első világháború kirobbanásához vezető

kezdőlövés is a Balkánon dördült el, és szintén ez volt az a régió,

ahol Jugoszlávia dezintegrációs folyamatainak eredményeként

kirobbant válságok révén hosszú éveken át elhúzódó


RECENZIÓ

39

biztonságpolitikai vákuumhelyzet alakult ki – Törökország

közelségében.3 A balkáni regionális stabilitás pedig kiemelt

fontosságú Törökország számára, amelyhez Davutoğlu

könyvében egy biztonsági ernyőt jelentő keretterv

szükségességét fogalmazza meg, amely garantálja főként

Albánia, Bosznia és Macedónia belső biztonságát és területi

épségét.4 A szerző arra is rámutat, hogy a kilencvenes években,

Boszniában és Koszovóban lezajlott etnikai tisztogatások után a

bosnyákok és az albánok is Törökországhoz fordultak. Ezzel

kapcsolatban a professzor úgy fogalmaz, hogy „ez nem volt más,

mint egy történelmi kényszernek és felelősségnek fontos

külpolitikai tényezőként való megjelenése”.5 Az összetett

történelmi múltra visszatekintő török – balkáni kapcsolatok

vonatkozásában Davutoğlu azokat a célkitűzéseket fogalmazza

meg a Stratégiai mélységben, miszerint Törökországnak a

Balkán irányába aktív külpolitikát kell folytatnia, nem szabad

elidegenednie tőle, és elő kell segítenie a régióban az etnikai

kisebbségek védelmét támogató politikákat.6 Ezeknek a

kapcsolatoknak az alapját pedig az oszmán múlt képezi, amely a

Balkán és Törökország kapcsolatától elválaszthatatlan tényező.

Geopolitikai, geostratégiai és geokulturális gondolkodás.

Földrajzi és történelmi mélység. Elméleti keretek és gyakorlati

diplomácia. Ezekkel a kulcsszavakkal foglalhatjuk talán leginkább

össze Davutoğlu könyvét, amely nem csupán felvázol, elemez,

értékel és kritikát fogalmaz meg, hanem egyúttal stratégiát is

3 Davutoğlu, 119. 4 Davutoğlu, 122. 5 Davutoğlu, 121-122. 6 Davutoğlu, 119-122.


RECENZIÓ

40

kijelöl és iránymutatást ad. A szerző kritikai szemléletét

alkalmazva amellett érvel, hogy a Török Köztársaság külpolitikája

bizonyos értelemben a saját földrajzával ellentétesen alakult,

holott egyedülálló földrajzi helyzeténél fogva kiemelkedő tényező

és erőközpont lehet a térségben Ankara. A földrajzi adottságokat

tehát politikai előnyökké kell kovácsolnia a török diplomáciának.

Ehhez ad Davutoğlu átfogó stratégiai iránymutatásokat. A 2001-

ben íródott könyv természetesen nem adhat választ vagy

magyarázatot minden, azóta történt eseményre. Az arab

tavasznak nevezett felkeléssorozat hatására a Közel-keleti

térségben végbemenő változások, a Törökországgal szomszédos

Szíriában immáron hatodik éve zajló polgárháború a török

külpolitikát is folyamatos helyzetértékelésre és újraértékelésre

késztetik. A török külpolitika számára vitális értelmezési keretként

szolgáló Közel-Kelet instabilitása tehát olyan tényező, amelyre

Ankarának dinamikusan kell tudni reagálni, és ez megnehezíti a

stratégiaalkotást.

Davutoğlu professzor mintegy ötszáz oldalas írása során

mindvégig következetes stílusban ír, nagy figyelmet szentelve

annak, hogy a téma megértését sok földrajzi jellegű magyarázat

segítse. Ehhez kapcsolódóan úgy vélem, néhány térkép

elhelyezése hasznos lehetett volna a műben. A professzor az

oszmán és török történelem valamint geokulturális sajátosságok

magyarázatakor gyakran hív segítségül arab műszavakat és

szakkifejezéseket, amelyek mélyreható történelmi és nyelvi

ismereteiről tanúskodnak.

Maga a szerző így fogalmaz előszavában: „kívánom, hogy

a most közreadott mű az idő viszonylatában a múltból a jövőbe


RECENZIÓ

41

vezető, térben pedig a központot a perifériával összekötő

stratégiai híd legyen...”7 Mindezek tudatában én pedig azt

kívánom, hogy ezt a stratégiai hídként szolgáló értekezést

olvassa és tanulmányozza mindenki, aki Törökország nemzetközi

kapcsolatait egy egyszerre elméleti és gyakorlati szakember

tolmácsolásában kívánja megismerni. Mindenki, aki a

mainstreamként elfogadott főként angolszász nézőpontok helyett

török nézőpontból kívánja a török külpolitikai gondolkodást

kutatni, megismerni és értelmezni.

7 Davutoğlu, 9.



42

Málnássy András

Az európai külföldi harcosok és az Iszlám Állam támogatói által használt terrorfinanszírozási módszerek

Abstract

How do terrorists or their supporters move and transfer money? This study examines the most widely used methods of the Islamic States and its supporters. When terrorists move money, they choose methods that take into consideration issues of: anonymity, security, risk, simplicity, costs and speed. This study analyzes some of the methods used by the Islamic States and the so-called foreign terrorist fighters (FTF). It draws on some cases and examples, including the most recent cases of the Islamic State’s use of money service businesses (MSBs), pre-paid debit cards, hawala, cash, Paypal and cryptocurrency.

Bevezetés

Az Iszlám Állam által radikalizált személyek és szimpatizánsai számos pénzügyi csalást és illegális tevékenységet követtek el, amellyel jelentős pénzügyi finanszírozást nyújtottak a dzsihádista szervezet működése számára.1 Az európai hatóságok előtt ismertek a külföldi terrorista harcosok2 által elkövetett terrorizmus finanszírozás különböző formái és típusai.

1http://www.fatf-gafi.org/media/fatf/documents/reports/Financing-of-the-terrorist-organisation-ISIL.pdf (letöltve: 2017. január 11.)

2 Foreign terrorist fighters, FTF.



43

A pénzügyi műveletek módjai sokfélék lehetnek, amelyek között megtalálható a készpénz csempészése Szíriába; a török-szíriai határ közelében egy pénzküldési szolgáltatónak átutalt pénzösszeg felvétele, majd átcsempészése a határ szíriai oldalára; készpénz küldése futárral; a hawala rendszer vagy a virtuális fizetőeszközök használata.

Az Európában elkövetett terrorfinanszírozás sajátja, hogy a dzsihádisták európai pénzeszközöket használtak, melyek manipulálva, illegális tevékenységek során jutottak el az Iszlám Állam szíriai központjaiba. Annak érdekében, hogy ezeket a csatornákat ellenőrizzük és felszámoljuk, a terrorfinanszírozással foglalkozó felderítő és nyomozó hatóságokat szükséges integrálni a terrorizmus elleni küzdelemre kialakított európai és tagállami architektúrákba.3

1. A Kalifátus európai finanszírozói

Az Iszlám Állam propagandájában bátorítja híveit, hogy minden lehetséges eszközzel, amely az egyén rendelkezésére áll támogassák a szervezetet.4 A pénzügyi eszközök célba juttatása szervezetten működik, nyomon követésük komoly kihívást jelent a hatóságok számára. A külföldi terrorista harcosok és támogatói

3 Erre jó példa, hogy az Európai Unió területén elkövetett terrorcselekmények hatására az Europol 2016-ban átalakította terrorelhárítási struktúráját. A rendőri ügynökség még nagyobb hangsúlyt helyezett a tagországok közötti információ megosztásra, melynek eredményeként létrehozták az Európai Terrorelhárítási Központot (European Counter Terrorisme Centre, ECTC). A műveleti elemzések az ECTC terrorelhárítási elemzői munkafájlon belül készülnek, amely több „fókuszpontot” tartalmaz. Közülük az egyik az „Utazók” (Travellers), amely a külföldi terrorista harcosokra vonatkozó információkat tartalmazza.

4http://scholarcommons.usf.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1004&context=mca (letöltve: 2016. október 26.)



44

által használt terrorfinanszírozási módszerek között egyre gyakoribbak a szofisztikált pénzügyi csalások, amely cselekmények sokszor már csak a kiutazó válságövezetbe érkezését követően kerülnek a hatóságok látókörébe. A felderítést nehezíti, hogy az elkövetők olyan pénzügyi szolgáltatókon keresztül bonyolítják le a tranzakciókat, mint a Western Union vagy a MoneyGram, illetve számos kevésbé közismert pénzügyi szolgáltató, amelyek a török-szír határ közelében működnek.

Az EU hatóságainak adatai szerint körülbelül 5.000 Európai Uniós állampolgár csatlakozott az Iszlám Állam terrorszervezethez a szíriai polgárháború kitörése óta.5 Míg Franciaországból körülbelül 1.700, az Egyesült Királyságból 1.000, Németországból 800 fő utazott ki Szíriába, addig vannak olyan kisebb európai országok, melyekből lakosságszámra vetítve nagyobb számú muszlim közösség csatlakozott a dzsihádista szervezethez. Belgiumból például 470,6 Ausztriából több mint 300 külföldi terrorista harcos,7 míg Hollandiából 210, Dániából 135, Svédországból 300 fő csatlakozott a szíriai és iraki dzsihádhoz.

A nagyszámú európai kiutazók egyben jelentős pénzbevételt is jelentettek az Iszlám Állam számára. A szervezet úgymond „beszervezői” ugyanis arra biztatták a kiutazókat, hogy mielőtt elhagyják országukat minél nagyobb pénzösszeget mozgassanak meg a terrorista szervezet számára. Az ún. „segítők”8

5http://www.europarl.europa.eu/EPRS/EPRS-Briefing-579080-Foreign-fighters-rev-FINAL.pdf (letöltve: 2016. szeptember 19.)

6 Közülük kb. 50 nő. 7 Jelentős számban vannak csecsen származású muszlimok. 8 Az angolban gyakran terrorist facilitator a megnevezése.



45

instrukciókkal és tanácsokkal látták el az „újoncokat” hogyan lehet lakóhelyükön pénzügyi eszközökhöz könnyedén hozzáférni.

Azok az európai állampolgárok, akik jó adósbesorolással rendelkeztek, banki kockázatot nem jelentettek, esetleg olyan pozícióban voltak, hogy pénzügyi csalásokat tudjanak elkövetni, esetleg más muszlim közösségtől pénzt tudtak kérni „értékes” kiszemeltjei voltak az Iszlám Állam toborzóinak. A pénzügyi hozzájárulás mértéke annak függvényében változott, hogy milyen az egyén társadalmi, szociális és pénzügyi helyzete.

A radikalizált férfiak egy része elvált szülők gyermekei, a bűnügyi nyilvántartásokban már szerepeltek, leginkább kábítószerrel való visszaélés, lopás és erőszakos bűncselekmények miatt voltak büntetve. Számos közülük helyi bűnszervezetekkel is kapcsolatban állt.9

2. Indikátorok és módszerek

Vannak olyan indikátorok, amelyek segíthetik a rendvédelmi szerveket abban, hogy azonosítsák a kiutazni szándékozó külföldi terrorista harcosokat és támogatóikat.

Ilyenek lehetnek:

az ingatlanát hirtelen eladja vagy gyanús pénzügyi

tranzakciót hajt végre;

9http://www.independent.co.uk/news/world/europe/isis-recruiting-violent-criminals-gang-members-drugs-europe-new-crime-terror-nexus-report-drugs-a7352271.html (letöltve: 2017. január 11.)



46

egyik napról a másikra, minden előjel nélkül otthagyja

állását, és nagy összeget vesz fel folyószámlájáról;

jellemző lehet a nagy összegű hitel és pénzfelvétel

kombinációja;

amennyiben vállalkozással rendelkezik, feltűnően magas

bevételre tesz szert rövid időn belül, amit elsősorban

magas hitelfelvétellel ér el és jellemző a hitel

felhalmozása, valamint a vállalati túlköltekezések;

a vásárlásokat leggyakrabban számítógépen vagy

mobiltelefonon bonyolítja le;

a számlákat nem fizeti be, azokat felhalmozza.

A kiutazó harcosok utazásaikat jellemzően légi és/vagy szárazföldi útvonalakon tervezték meg Törökország, Jordánia vagy Libanon közbeiktatásával. Törökország kulcsfontosságú pihentető helye a külföldi terrorista harcosoknak, jól kihasználható ugyanis a Szíriával való hosszú, nehezen ellenőrizhető határszakasza. A kiutazók gyakran utaztak Isztambulba majd onnan a hatayi vagy egy másik, a szíriai határhoz közeli repülőterekre. Számos külföldi harcos azonban most már elkerüli Isztambult, mert több esetben a török hatóságok megtagadták a belépésüket az országba. Gyakran charter járatokkal próbálnak az országba belépni, amelyek úti céljai közel esnek a szír határhoz.10

10 https://www.ctc.usma.edu/v2/wp-content/uploads/2016/05/CTC-SENTINEL_Vol9Iss513.pdf (letöltve: 2016. október 24.)



47

Az európai külföldi terrorista harcosok és támogatóik a pénzügyi tranzakcióikra többféle csatornát választottak. Néhányan készpénz formájában vittek magukkal egy jelentős összeget. Mások inkább a szíriai határ közelében működő pénzküldési szolgáltatókon11 keresztül utaltak, vagy onnan vettek fel készpénzt, amelyet majd a török-szír határon átcsempésztek. Egy másik lehetőség, hogy közvetítőt használva a határ közelében vették fel az utalt összeget.

Törökország kulcsszerepet játszik a Szíriába irányuló terrorista célokra használt pénzforrások körforgásában is. Különösen a török-szír határ mellett működő kisebb városok kelthetik fel a terrorizmus finanszírozásával foglalkozó hatóságok figyelmét.

Az egyik leggyakrabban használt módszer, hogy a külföldi harcos vagy a szervezet segítője ATM-ből készpénzt vesz fel a határ török oldalán, majd egy „kísérő” gépjárművel átszállítja a határ szíriai oldalára. A folyamat természetesen visszafelé is működik. A pénzforgalmat célszerű időközönként változtatni, csökkentve ezzel a lebukás kockázatát. Jellemzően a kiutazók kis összegeket12 vettek fel, annak érdekében, hogy ne legyenek gyanúsak a török hatóságok számára.

3. A terrorfinanszírozás forrásai

Mindenekelőtt fontos megemlíteni, hogy számos pénzügyi tevékenység legális is lehet. Ide tartoznak például a különböző karitatív tevékenységek. A szíriai válság komplexitása és a humanitárius segítség mérhetetlen szükségessége teszi igazán nehézzé és érzékennyé a terrorfinanszírozás detektálását.

11 Money Service Businesses, MBSs. 12 500-1.000 euró.



48

Nehezíti a helyzetet, hogy mindkét típusú tevékenység tetten érhető a térségben, vannak ugyanis olyan segélyszervezetek, melyek ténylegesen humanitárius munkát végeznek, és működnek olyanok is, amelyek kizárólag az Iszlám Állam finanszírozási csatornái. A Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport (a továbbiakban: FATF)13 jelentése szerint azok a nonprofit szervezetek, amelyek válságövezetek és terrorista csoportok közelében működnek könnyen a terrorfinanszírozás eszközeivé és közvetítőivé válhatnak.14 Ennek következtében számos bank15 megszüntette azoknak a karitatív szervezeteknek a számláit, amelyek olyan polgárháború sújtotta országokban tevékenykedtek, mint Szíria.

Az iszlám világban általánosan alkalmazott finanszírozási módszer a „Tajheez Al-Ghazi” (الغازي تجهيز), amelyet azok használják, akik nem tudnak kiutazni a harcmezőre és így otthonról nyújtanak pénzügyi támogatást az „iszlám ügyének”. Számos példa van a Koránban, amely azt illusztrálja, hogy mennyire fontos a bőkezűség a háborús időszak alatt. A muzulmánok régóta felismerték, hogy a háború rengeteg pénzbe kerül. Ezért kialakult egy mechanizmus, amely háborúk esetén lehetővé teszi az egyén hozzájárulását. Ezek az iszlám rendelkezései szerint adománynak (وقف) számítanak. Az iszlám vallás és kultúra fejlődésével párhuzamosan a hozzájárulás formái azonban változtak. A leginkább ismert módszerré a

13Az FATF-ot 1989. július 16-án alapították a gazdaságilag legfejlettebb országok. Feladata a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni harc nemzetközi standardjainak kialakítása, tagállamai ilyen irányú jogalkotásának, gyakorlatának, intézkedéseinek vizsgálata, értékelése, ezen intézkedések fejlesztésének, harmonizálásának elősegítése és a nemzetközi együttműködés erősítése.

14http://www.fatf-gafi.org/media/fatf/documents/reports/Emerging-Terrorist-Financing-Risks.pdf (letöltve: 2016. szeptember 20.)

15 Pl. NatWest, HSBC.



49

„Tajheez Al-Ghazi” vált, amely egyszerűen úgy fordítható le, hogy egy harcos felfegyverzése, „táplálása”. Ez a hozzájárulás minden hívő számára megengedett, aki nem tud vagy nem fog fizikálisan csatlakozni a háborúhoz. Al-Bukhári Hadísz16 gyűjteményében Allah kinyilatkoztatása úgy szól, hogy „aki felszerel egy Ghazit (harcos), az Allahtól ugyanolyan jutalomban fog részesülni, mint maga a Ghazi.”17 Napjainkban a leggyakoribb formája ennek a hozzájárulásnak a pénz. Az ilyen célra irányuló pénzforgalom tipikusan a Darknet-en18 és az úgynevezett decetralizált rendszereken keresztül valósulnak meg. A támogatás érkezhet humanitárius csatornákon keresztül is, és irányulhat egy repülőjegy vagy akár valamilyen felszerelés megvásárlására is.

3.1 Lopások és kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények

Az európai külföldi terrorista harcosok és támogatóik egy része lopásokkal és kisebb tárgyi súlyú bűncselekményekkel finanszírozták kiutazásaikat Szíriába. Az Európából kiutazók egy része korábban már követett el valamilyen bűncselekményt, ezért ismert volt számukra, hogyan lehet ilyen tevékenységekkel pénzt szerezni. Sok esetben a bűncselekmények „jogalapját” a helyi közösségekben tevékenykedő muszlim extrémista hitszónokok vallási alapon is igazolták. Ilyen vallási iránymutatásokkal látta el híveit például Khalid Zerkani, 42 éves, marokkói származású

16 A Hadísz (الحديث) Mohamed próféta életéről, személyéről és tanításairól, valamint más korabeli muzulmánok tetteiről és szavairól összegyűjtött szájhagyomány útján terjesztett közlések gyűjteménye.

17http://www.quranexplorer.com/Hadith/English/Hadith/bukhari/004.052.096.html (letöltve: 2016. szeptember 20.)

18A Darknet lényegében az Internet egy részhalmaza, ahol a felhasználók többsége illegális tevékenységeket folytatnak.



50

hitszónok, aki több tucat belga fiatalt győzött meg arról, hogy kiutazzon Szíriába 2013 és 2014 között, beleértve a párizsi merényletek irányítóját is Abdelhamid Abaaoud-ot. Zerkani ismertebb nevén a „Mikulás” járókelők és turisták kirablására bíztatta Brüsszel Molenbeek negyedében „tanítványait”, amely bűncselekményekkel elég pénzt szereztek a szíriai kiutazásukhoz.19

3.2 Banki csalások

A kiutazók és támogatóik körében népszerű volt, hogy banki kölcsönt vettek fel illegális tevékenységük finanszírozására. Erre korábban is voltak már példák, ugyanis a 2000-es években számos brit állampolgárságú Al-Kaida tag finanszírozta tevékenységét banki csalásokból. A Bank of England 2006. augusztus 11-én bejelentette, hogy befagyasztotta 19 olyan személy bankszámláját, akiket az előző napon vett őrizetbe a brit rendőrség, mert gyanúja szerint összeesküvést szőttek Nagy-Britanniából az Egyesült Államokba tartó utasszállító repülőgépek felrobbantására. A rendőrség és a biztonsági szolgálatok tanácsára a pénzügyminisztérium utasította a központi bankot, hogy fagyassza be az őrizetbe vett 24 személy közül 19-nek a bankszámláját. A gyanúsítottak közül hárman összesen 26.000 font összeget20 próbáltak felvenni bankhitelként.21

Amedy Coulibaly, aki 2015 januárjában túszul ejtette egy párizsi kóserbolt alkalmazottait és vendégeit, közvetlenül a

19http://www.jamestown.org/single/?tx_ttnews%5Btt_news%5D=45305&no_cache=1#.V-E0fpXouUk (letöltve: 2016. szeptember 20.)

20 Kb. 10,5 millió Ft. 21http://www.nbcnews.com/id/26726987/ns/dateline_nbc-

the_hansen_files_with_chris_hansen/t/inside-terror-plot-rivaled/#.V-FLe5XouUk(letöltve: 2016. szeptember 20.)



51

terrortámadást megelőzően 6.000 eurós22 szabad felhasználású Cofidis bankhitelt vett fel egy Lille-i bankból hamis bérjegyzéket használva, amelyből Kalasnyikov típusú gépkarabélyt és egyéb fegyvereket vásárolt.23

Néhány külföldi terrorista harcos interneten keresztül próbált hitelhez vagy valamilyen kölcsönhöz jutni. Svédországban több olyan eset is ismert a hatóságok előtt, amikor külföldi harcosok banki kölcsönöket és egyéb ún. gyorshiteleket (pl. SMS kölcsön24) vettek fel, illetve gépjárműveket lízingeltek, amelyeket megpróbáltak értékesíteni.

Az Egyesült Királyságban a londoni rendőrség 2015 márciusában felderített egy nagyszabású csalást, amelyet az elkövetők arra használtak fel, hogy pénzt gyűjtsenek az Iszlám Államnak. Az elkövetők rendőröknek adták ki magukat és idős állampolgároktól próbáltak meg kicsalni banki adatokat. A nyugdíjasokat azzal a kitalált történettel vezették félre, hogy a bankszámlájuk gyanúba keveredett egy bűncselekmény kapcsán, majd kérték, hogy erről a bankszámláról egy „biztonságos” számlára25 utaljanak. Egy angol nyugdíjastól így sikerült körülbelül 150.000 fontot26 kicsalni.

22 Kb. 1,8 millió Ft. 23http://www.haaretz.com/world-news/1.637034 (letöltve: 2016. szeptember

21.) 24Az SMS kölcsön (SMS loan) nyugat-európai és Skandináv országokban

egy új banki szolgáltatásként működik, amelyet az ügyfél okostelefonján keresztül tud igénybe venni, amennyiben hiteligényét pozitívan bírálják el. A kívánt összeget és az igényét az ügyfélnek egy SMS-ben kell kérnie.

25 A csalók által kezelt számlára. 26 Kb. 60 millió Ft.



52

A három elkövetőt az angol terrorelhárítási szervek letartóztatták.27

A brit hatóságok 2016 májusában nyolc személyt tartóztatott le és ítéltek el csalás bűntette miatt, amivel nyugdíjasoktól több mint 1 millió fontot28 sikerült kicsalni. A vizsgálat során 140 csalást és csalási kísérletet derítettek fel a nyomozó szervek, az áldozatok átlagos életkora 83 év volt. Az elkövetői csoport 16 telefonvonalat használt, 5.695 hívást intézett és 3.774 különböző számot hívtak fel. Az elkövetés módja hasonló az előző példához, az elkövetők rendőröknek adták ki magukat és ráijesztettek az áldozatokra, hogy a bank, ahol pénzüket tartják csalás gyanújába keveredett. Ezek után utasították őket, hogy megtakarításaikat vegyék fel készpénzben vagy utalják át egy magadott számlaszámra, amely „biztonságos”. Az így szerzett pénzt Nagy-Britanniából Szíriába történő kiutazásokra használták fel, a kiutazók feltehetően kapcsolatban voltak az Iszlám Állam terrorszervezettel.29

3.3 Áfa és gazdasági csalások

Az áfacsalás egy nagyon gyakori és jövedelmező terrorfinanszírozási módszer a terroristák és támogatóik körében, amelynek „előnye”, hogy viszonylag rövid időn belül nagy összegekhez lehet hozzájutni. A következő példákban az elkövetők telefonok és műszaki cikkek eladásával, majd azok viszonteladásával követtek el áfacsalásokat, amely tevékenységek jelentős illegális bevételt eredményezett számukra. Ezekben az esetekben a terroristák és támogatóik áfa

27http://www.independent.co.uk/news/uk/crime/british-pensioners-targeted-in-scam-by-extremists-raising-funds-for-isis-10086277.html (letöltve: 2016. szeptember 21.)

28 Kb. 400 millió Ft. 29http://www.bbc.com/news/uk-36205411 (letöltve: 2016. szeptember 21.)



53

alanynak minősülő vállalkozásukkal néhány héten belül számos gazdasági tevékenységet bonyolítottak le, majd vállalkozásukat hirtelen megszüntették. Az elkövetők ilyenkor nagyon gyakran hamis címeket adnak meg és strómanokon keresztül bonyolítják üzleteiket, akikre a jogi és pénzügyi felelősséget fogják áthárítani a csalások után.

Svédországban egy szalafista hitszónokot, aki nagy befolyással bírt svéd szélsőségesek körében, kb. 6 millió svéd korona30 értékű áfacsalással vádoltak meg, melyet négy hónap alatt követett el. Az imám mobiltelefonokat és táblagépeket vásárolt az Egyesült Királyságban mintegy 29 millió svéd korona31 értékben, majd a szállítmányt finnországi cégéhez továbbította. Az árut ezután tovább értékesítette egy 23 éves svéd külföldi terrorista harcosnak és bergsjöni cégének. Az elkövetett áfacsalásból mintegy 5 millió svéd korona32 hol léte továbbra is ismeretlen, a hatóságok szerint az összeg valahol a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában lehet.

Egy másik svéd példában szintén egy extrémista muzulmán hitszónok volt a főszereplő. Az egyiptomi születésű Anas “Abu Malik” Khalifa-t, hét másik személlyel együtt mintegy 19 millió svéd33 korona értékű gazdasági csalással vádolták meg. A pénz közel-keleti és kínai bankok számláira lett átutalva. Az elkövetők elektronikus termékeket34 vásároltak áfamentesen Európa szerte működő cégektől, majd a termékeket Svédországban feláron

30 Kb. 740.000 dollár, 207 millió Ft. 31 Kb. 3,6 millió dollár, 1 milliárd Ft. 32 Kb. 620.000 dollár, 174 millió Ft. 33 Kb. 3,1 millió dollár, 870 millió Ft. 34 Például iPhone-t.



54

értékesítették. Az eladások után a kereskedők nem fizettek adót.35

Egy harmadik svéd példában egy kombinált áfacsalást követtek el. Az ügynek két elkövetője is volt, az egyik Abu Qaswarahal Skani svéd állampolgár, az iraki Al-Kaida második számú vezetőjének fia, a másik egy 25 éves svéd köztisztviselő, aki a Svéd Adóhivatal ügyintézőjeként dolgozott. Az elkövetők létrehoztak egy céget, amelynek nem voltak alkalmazottai és elkezdtek iPhone készülékeket importálni Litvániából mintegy 28 millió svéd korona értékben.36 Az okostelefonokat viszontértékesítették kiskereskedőknek „akciós áron”, az eladott termékek után azonban nem fizették be az adót a Svéd Adóhivatalnak. Ezzel egyidejűleg az adóügyintéző számos hitelt vett fel különböző bankoktól37 és egyéb hitelintézettől összesen mintegy 1 millió svéd korona38 összegben. A bűncselekmény szálai Törökországba és a közel-keleti régió országaiba vezettek. Vannak arra utaló jelek, hogy ez a csalás egy nagyobb volumenű bűncselekmény egyik mellékszála lehetett, amelyet a Bakhtiarzadeh testvérek terveltek ki.39

A következő költségvetési csalást Abdessamad Fateh, ismertebb nevén Abu Hamza követte el Dániában. Az elkövető hivatalosan is szerepelt az Egyesült Államok külföldi terrorista harcosokat tartalmazó listáján, mint egy Skandináviában működő

35 http://www.d-intl.com/2013/06/12/islamist-preacher-anas-khalifa-charged-with-multi-million-fraud/ (letöltve: 2016. szeptember 21.)

36 Kb. 3,4 millió dollár, 950 millió Ft. 37 Például SEB, Swedbank, Bank Norwegian. 38 Kb. 120.000 dollár, 34 millió Ft. 39https://petterssonsblogg.se/2016/04/13/natverk-momsfuskade-till-sig-

miljoner-fran-staten-eventuellt-med-kopplingar-till-terrorism/ (letöltve: 2016. szeptember 21.)



55

szélsőséges hálózat tagja, aki kapcsolatban van az Al-Kaidával.40 A férfi Szíriában is járt, valamint 2008 és 2013 között Aarhus Grimhøj nevű mecsetében volt hitszónok, 2008-ban pedig letartóztatták terrorcselekmény elkövetésének vádjával, amelyet a Mohamed-karikatúrákat rajzoló Kurt Westergaard ellen követett el. A terrorista megalapította a Q Transport ApS nevű vállalkozását, majd nagy mennyiségben csirkét és sajtot importált Németországból és Hollandiából Dániába, ami után nem fizetett be 3 millió dán korona41 összegnek megfelelő áfát. A csalásra több fiókcéget is létrehoztak, majd hirtelen megszüntették őket.42

Olaszországban 2014-ben a hatóságok karbon kredit kereskedelem43 során elkövetett áfacsalás nyomaira bukkantak. A kereskedelmi tevékenységet a 40 éves Imran Yakub Ahmed pakisztáni származású brit állampolgár által bejegyzett SF Energy Trading, valamint egy másik olaszországi cégbejegyzésű vállalaton keresztül végezték. A két cég kapcsolatot tartott fenn egy Angliában tevékenykedő pakisztáni és egy Franciaországban működő izraeli bűnszervezettel, tőlük külföldi állampolgároktól ellopott személyazonosító okmányokat vásároltak és kínai fiktív cégeket is bevontak a csalásba. A karbon tanúsítványokat Franciaországban, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban vásárolták, majd 20 százalékos áfa tartalommal tovább értékesítették különböző európai vásárlóknak. A kereskedelmi tevékenységük után a cégek soha

40http://www.state.gov/r/pa/prs/ps/2014/09/232067.htm (letöltve: 2016. szeptember 22.)

41 460.000 dollár, 129 millió Ft. 42http://cphpost.dk/news/business/danish-companies-implicated-in-fraud-

schemes-to-finance-terror-in-syria.html (letöltve: 2016. szeptember 22.) 43 Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeivel az erre létrehozott

karbonpiacon lehet kereskedni. A karbonpiacoknak két fő típusa létezik az ún. kötelező és önkéntes karbonpiac. A karbonkredit az önkéntes karbonpiac kibocsátási egysége.



56

nem fizettek adót az olasz államnak. A hatóságok vizsgálatai szerint az 1,15 milliárd euró összegű áfacsalásból jelentős összegek mentek ciprusi, hongkongi és egyesült arab emirátusi (dubaji) bankokon keresztül a Talibánnak és más terrorszervezeteknek.44

3.4 Gépjárművek lízingelése és gépjármű célú személyi

kölcsönök

Az Iszlám Állam terroristái és támogatói használják a gépjármű célú kölcsönöket és a lízing szolgáltatásokat is szervezetük illegális finanszírozására. A gépjármű célra felvett bankhiteleket nem fizetik vissza, a lízingelt gépjárműveket pedig hajón keresztül megpróbálják eljuttatni a válságövezetekbe. Ezek a járművek többnyire terepjárók, közkedvelt modellek például a Toyota Hilux vagy a Toyota Land Cruisers. A világ bármely pontján ellopott vagy illegálisan tovább értékesített Toyota Hilux típusú terepjárók esetén felmerül a gyanú, hogy azokat megpróbálják hajóval Törökországba szállítani, majd onnan Szíriába az Iszlám Államnak. Az utóbbi időben ez az elkövetési mód egyre nehezebbé vált a terroristák számára, mivel a török hatóságok és a Szíriába való ki- és belépést megelőzően a külföldön regisztrált gépjárművek alvázszámait szigorúan ellenőrzik a hatóságok.

44http://www.thelocal.it/20140924/1bn-italy-tax-scam-may-have-funded-terrorism (letöltve: 2016. szeptember 22.)



57

3.5 Társadalombiztosítási csalások, avagy a jóléti állam

kijátszása

Számos nyugat-európai országban a külföldi terrorista harcosoknak és támogatóiknak sikerült kijátszani és kihasználni az országban működő szociális rendszereket. A dán hatóságok nyomozásai során megállapították, hogy az országban 32 Szíriában harcoló külföldi harcos mintegy 378.000 dán korona összegben45 károsította meg az államot a társadalombiztosítás nyújtotta szolgáltatásokon keresztül.

Az Egyesült Királyságban a külföldi terrorista harcosok jelentette egyre komolyan problémák hatására az állam kiterjesztett vizsgálatokat folytatott annak feltárására, hogy az érintett személyek jogtalan követelésekkel, online csalásokkal, esetleg diákkölcsönök vissza nem fizetésével milyen visszaéléseket és költségvetési károkat okoztak. A londoni rendőrség megállapította, hogy néhány esetben terroristák és támogatóik diákkölcsönökből finanszírozták tevékenységüket Irakban és Szíriában. Az esetek többségében a megszerzett pénzösszeget online utalták tovább.

Volt olyan eset, amikor nőkkel csempésztek készpénzt, mivel úgy gondolták, hogy ők kevésbé fogják felkelteni a hatóságok figyelmét. Amal El Wahabi egy kétgyermekes brit anya két év letöltendő börtönbüntetést kapott, mert 20.000 eurót46 próbált kicsempésztetni Szíriában harcoló férjének egyik barátnőjével Nawal Msaaddal. A nyomozások lezárásával a londoni rendőrség megállapította, hogy mindegyik esetben a terroristák a brit állam

45 58.000 dollár, 16,2 millió Ft. 46 Kb. 6 millió Ft.



58

adófizetőinek pénzét használták fel, hogy terrorizmushoz köthető tevékenységeket finanszírozzanak.47

Belgiumban Antwerpen és Vilvoorde városokban a közgyűlés úgy határozott, hogy megvonja azoktól a lakosoktól a szociális juttatást, akik Szíriában dzsihádista szervezetek oldalán harcolnak. A hivatalos indoklás szerint azért szüntethető meg az állam támogatása, mert ezek az emberek már nem laknak a bejelentett lakcímükön. A hatóságok vizsgálatai alapján 29 belga dzsihádista esetében figyelték meg azt, hogy az átutalt szociális támogatásokat török bankokon vagy határ közeli ATM-en keresztül hívják le.48

Franciaországban 290 személytől vonták meg a szociális támogatásokat, mivel a hatóságok vizsgálatai alapján azokból dzsihádista szervezeteket támogattak vagy tevékenységükben részt vettek.49

4. Közösségi média a terrorfinanszírozás szolgálatában

A közösségi médián keresztül alkalmazott terrorfinanszírozási módszerek használata a szíriai polgárháború óta egyre népszerűbb a terroristák és támogatóik körében. Az ausztrál hatóságok külön egységet hoztak létre a közösségi médiát terrorfinanszírozás céljából használó személyek monitorozására,

47http://www.telegraph.co.uk/news/uknews/terrorism-in-the-uk/11256882/Jihadists-funded-by-welfare-benefits-senior-police-officer-warns.html (letöltve: 2016. szeptember 22.)

48http://www.france24.com/en/20130819-belgian-jihadists-syria-stripped-welfare-payments-assad-antwerp (letöltve: 2016. szeptember 22.)

49http://www.france24.com/en/20150318-france-cut-welfare-benefits-jihadists-cazeneuve (letöltve: 2016. szeptember 22.)



59

azok megnövekedett száma miatt.50 A használt módszerek nagyon sokrétűek, lehet egy egyszerű oldal előfizetése,51 fizetős applikáció letöltése, regisztrációs díj kifizetése vagy non-profit szervezetek adománygyűjtései. Sok esetben „chat-szobákban” vagy Facebook-on lépnek kapcsolatba az ideológiára fogékony személyekkel, majd titkosítással ellátott internet alapú alkalmazásokon keresztül megküldik az utalás pontos címét és módját.

5. A terrorfinanszírozásnál használt transzferek

Az Iszlám Állam finanszírozási képességét a nemzetközi pénzügyi rendszerhez való hozzáférése határozza meg. Köztudott, hogy a készpénz nem mindig biztonságos, hamar ellophatják, hátránya még, hogy nagy összegek ilyen formában nehezen „mozgathatók”. A nemzetközi pénzügyi rendszerhez való hozzáférés azonban lehetőséget ad külföldi harcosok kiutazásának vagy terrorista akciók megtervezésének finanszírozására. Az ellenőrzés oldaláról a legnagyobb problémát az okozza, hogy az Iszlám Államot a mai napig nem sikerült teljesen elvágni a nemzetközi pénzügyi rendszer belépési pontjaitól.52 Irakban, csak Ninive, Szalah ad Dín, el-Anbár és et-Tamím tartományok háború sújtotta területein53 körülbelül 90 nemzetközi bankfiók továbbra is működik.54 Az Iszlám Állam működési területének közelében lévő pénzintézetek egy részéhez továbbra is hozzáférnek és érkeznek utalások,

50http://www.abc.net.au/news/2015-11-17/is-using-social-media-to-crowdfund-terrorist-activities/6948374 (letöltve: 2016. szeptember 23.)

51 Angolul subscription. 52 Pénzintézetektől. 53 Beleértve az Iszlám Állam által ellenőrzött területeket is. 54http://www.businessinsider.com/heres-how-isis-keeps-up-its-access-to-the-

global-financial-system-2015-3 (letöltve: 2016. szeptember 23.)



60

amelyekhez a dzsihádisták közvetlenül vagy futár segítségével jutnak hozzá.55

Az FATF Iszlám Államról készített jelentésében megállapította, hogy Szíriában az ellenőrzése alatt álló területeken még mintegy 20 szíriai pénzügyi intézmény továbbra is működik.56 A térségre jellemző kaotikus állapotok miatt ezeket a pénzintézeteket nagyon nehéz ellenőrizni.

Az Egyesült Államokban is detektáltak olyan nagy összegű banki átutalásokat, amelyeket később az Iszlám Állam közelében működő bankokból vettek fel. Olyan esetekre is fény derült, amikor egy ismeretlen személy amerikai bankban csekken keresztül fizetett be egy nagyobb összeget, melyet valaki a török-szíriai határ közelében egy ATM automatából hívott le.

Hasonló esetet derítettek fel a holland hatóságok is, amikor Hollandiából egy magánszemély utalással küldött pénzt az Iszlám Állam területének szomszédságában működő egyik pénzintézetbe, majd ATM automatából külföldi terrorista harcosok vették fel az összeget.

Az Iszlám Állam a szomszédos területeken nemcsak nyugati utalásokhoz fért hozzá, hanem sokáig az iraki kormány alkalmazottainak fizetéséhez is. A kormány minden hónapban ugyanis – 2015 augusztusáig – több millió dollárt utalt Moszul városának, az ott dolgozó kormányalkalmazottak munkabérének kifizetésére.57

55U.o. 56http://www.fatf-gafi.org/media/fatf/documents/reports/Financing-of-the-

terrorist-organisation-ISIL.pdf (letöltve: 2016. szeptember 23.) 57 http://cat-int.org/wp-content/uploads/2016/06/ISIS-Financing-2015-

Report.pdf (letöltve: 2017. január 11.)



61

6. Pénzküldési szolgáltatók

Mint azt az előbbi példákból is láthattuk, a terroristák előszeretettel használnak pénzküldési szolgáltatókat. Az óvatosabbak általában azt a logikát követik, hogy diverzifikálva, különböző csatornákon keresztül, kisebb összegeket utalnak. A lebukás kockázatának minimalizálása szempontjából fontos, hogy az utalás összege akkora legyen, hogy azt még az adott intézetnek ne kelljen bejelenteni a hatóságok felé. A terrorfinanszírozással foglalkozó brit szolgálatok számos ilyen kis összegű pénzmozgást detektáltak a szír határ közelében.58 Az Iszlám Állam jellemzően 5.000 euró alatti összeg „mozgatására” bíztatja híveit, csökkentve ezzel a biztonsági protokollokon való fennakadást. Ezen felül a küldők a tranzakciók során számos áttétet használnak, megnehezítve a pénzmozgás nyomon követését.59

A földrajzi közelség adta előnyök miatt a török pénzküldési szolgáltatókat előszeretettel használják az európai külföldi terrorista harcosok és támogatóik az Iszlám Államnak eljuttatni kívánt utalásaik során. A török-szír határ közelében számos városban60 működik pénzküldési szolgáltató, illetve készpénz felvételére lehetőséget adó automata, amelyek szolgáltatásaihoz a kiutazó vagy hazatérő külföldi harcos könnyedén hozzáférhet. Jellemzően a csatlakozni vágyó mielőtt átlépi a török-szír határt pénzt vesz fel bankjának folyószámlájáról egy a határ török oldalán működő pénzügyi szolgáltatónál. Sokáig a dzsihádisták

58https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/468210/UK_NRA_October_2015_final_web.pdf (letöltve: 2016. szeptember 30.)

59 https://www.ctc.usma.edu/v2/wp-content/uploads/2016/05/CTC-SENTINEL_Vol9Iss513.pdf (letöltve: 2016. október 11.)

60 Gazientep, Akçakale, Adıyaman, Hacıpaşa, Reyhanlı, Şanlıurfa.



62

más transzfer útvonalakat is használtak. Erre egy példa, hogy számos esetben a külföldi harcosok pénzügyi szolgáltatón keresztül pénzt utaltak Bosznia-Hercegovinába, elsősorban a Brčkói Körzet61 területén működő pénzintézetekbe, majd innen utaltak Törökországba.

7. Készpénz futárok

A készpénz futárok használata nélkülözhetetlen eleme az Iszlám Állam finanszírozási rendszerének. Egy futár adott esetben lehet Szíriába kiutazó külföldi harcos is, illetve Európába való visszatérésük során is végezhetnek ilyen tevékenységet. Egyre gyakoribb ugyanakkor, hogy a külföldi harcos közeli hozzátartozói „vállalnak” ilyen típusú tevékenységet. Nawal Msaad 27 éves brit állampolgár az elsők között volt, akiket elítéltek Nagy-Britanniában az Iszlám Állam támogatásának vádjával. A vizsgálatok megállapították, hogy a nő korábban nem radikalizálódott, nem volt extrémista, nem jelentett veszélyt a társadalomra, egyszerűen csak rávették arra, hogy pénzt juttasson el Törökországba. A London Egyetem diákját az interneten keresztül próbálták „beszervezni”, és 1.000 eurót ajánlottak fel neki, ha teljesíti a kérést. A biztonsági szolgálat a nőt a Heathrow repülőtéren, a London-Isztambul járatára való felszállás közben tartóztatta fel, táskájában alsóneműkbe csomagolva nagy összegű készpénzt foglaltak le.

A brit hatóságok 2014-ben legalább 10 egyéb esetet is felderítettek, amikor brit nőknek sikerült kiutazni Szíriába, hogy támogassák az Iszlám Államot. Egyikőjük sem vett részt a harcokban, hanem mint „jó házastársak” az iszlám tanításainak

61 A Brčkói Körzet Bosznia-Hercegovina különleges jogállású területe az ország északkeleti részén, ahol a lakosság többsége muszlim.



63

megfelelően készpénz kijuttatásával és egyéb úton próbálták meg támogatni a harcokban részt vevő férjüket.62

Ezek a példák is jól mutatják, hogy az Iszlám Állam hálózata, támogatói rendszere mennyire széles körű, ezért feltérképezése rendkívül nehéz feladat a rendvédelmi szervek számára.63

8. Hawala64

A Hawala egy alternatív átutalási rendszer, amelyet a középkor óta használnak. Az iszlám tradícióin alapuló pénzátutalási forma a pénz effektív fizikai mozgása nélkül történik. Egy olyan pénzügyi szolgáltatás, amely a konvencionális pénzügyi rendszeren kívül működik. Egyik földrajzi térségből egy másikba való utalásra használják. Széles körben alkalmazzák a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában. Legnagyobb számú használói Pakisztánban, Indiában és az Egyesült Arab Emirátusokban vannak. A világ hawala központjának Dubait tekintik.

A rendszer sémája a következőkben foglalható össze, amelyben fiktív személyek és tranzakciók kerülnek bemutatásra. Mohamed egy pakisztáni származású férfi, aki Londonban dolgozik és szeretne 1.000 euró összeget átutalni Isztambulban élő rokonainak. Amennyiben ezt banki úton tenné meg, úgy szükség lenne folyószámlát nyitnia vagy egy már meglévőn keresztül

62https://www.theguardian.com/uk-news/2014/aug/13/amal-el-wahabi-nawal-msaad-trial-syria-terrorism (letöltve: 2016. október 1.)

63https://www.ctc.usma.edu/v2/wp-content/uploads/2016/05/CTC-SENTINEL_Vol9Iss58.pdf (letöltve: 2016. október 3.)

64 Megjegyzés: Az arab kultúrában használt hawala megegyezik a kínai „fei-chien”, a kong kongi „hui Kuan”, a szomáliai „al barakat”, az indiai „hundi”, a fülöp-szigeteki „padala” és a thaiföldi „phei kwan” elnevezések által használt pénzközvetítési módszerekkel.



64

tudná a tranzakciót végrehajtani. Egy ilyen banki művelet körülbelül egy hetet venne igénybe.

Ehelyett Mohamed felkeresi Ahmed barátját, aki szintén a pakisztáni közösség tagja, és ékszerboltja mellett egyben hawaladar is, azaz hawala ügynökként tevékenykedik. Az ügynök a pénz eljuttatását kedvezőbb feltételekkel szolgáltatja, mint egy bank.

Mohamed személyesen átadja az 1.000 eurót Ahmednek, aki felveszi a kapcsolatot Isztambulban dolgozó ékszerész és hawala ügynök barátjával, Ibrahimmal. Ezek után Mohamed családja a megfelelő kód, jelszó vagy egy titkos egyezményes jel stb. megadásával Ibrahimtól megkapja a közvetítői jutalékkal csökkentett összeget. Ezzel a tranzakció gyakorlatilag be is fejeződik, amely optimális esetben egy napnál több időt nem vesz igénybe.

A feltételezett tranzakcióból látható, hogy a két ország, Anglia és Törökország között gyakorlatilag pénzmozgás nem történik. Az is megfigyelhető, hogy a hawala rendszer bizalmi alapon működik, tehát Mohamed megbízik Ahmedban, hogy az összeget eljuttatja a családjának, és bizalmi kapcsolat van Ahmed és Ibrahim között is.

A hawala rendszerek gyakorlatában az elszámolás úgy történhet, hogy Mohamed és Ibrahim között valamilyen üzleti kapcsolat is fennáll, azaz legálisan működő vállalkozásukat felhasználják adott esetben illegális tevékenységükre. Az adóhatóság és a nyomozóhatóságok számára azonban ezek szétválasztása rendkívül nehéz feladat.

Meg kell azt is jegyezni, hogy a hawala nem minden esetben jelent illegális tevékenységet. Sok esetben legális pénzügyi közvetítésről van szó. Azonban a fentebb vázolt kedvező



65

tulajdonságai miatt, ezeket kihasználva illegális tevékenységekre, mint például a terrorizmus finanszírozására is használják.65

Korábbi nyomozások kimutatták, hogy az 1998. augusztus 7-én az Amerikai Nagykövetség ellen elkövetett terrorakció előkészületénél is használták a hawalát. Az Al-Kaida hawala rendszert használva menekítette ki pénzügyi eszközeinek egy részét Afganisztánból.66 Az amerikai hatóságok olyan nyomokra bukkantak, miszerint az Iszlám Állam is használja a hawala rendszerét az országban.67

A spanyol rendvédelmi szervek felderítő munkája során Spanyolországban 2015-ben hawala hálózatokra bukkantak. Az országban működő kisebb élelmiszerboltok, hentes üzletek és call centerek hálózatán keresztül történt a pénzmozgás. A vállalkozásokat főleg pakisztáni kereskedők üzemeltették. A hálózatot észak Szíriában harcoló spanyol külföldi harcosok támogatására hozták létre. Egyedülálló harcos esetében 800 euró, házas esetében 1.200 euró havi összeget juttattak el a kint harcolóknak. A spanyol hawala hálózat a titkosszolgálatok beszámolója szerint mintegy 250 csomópontot foglalt magába.68

65 Fekete hawala vagy black hawala. 66

http://scholarship.law.upenn.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1213&context=jil (letöltve: 2016. október 2.)

67http://www.ibtimes.com/islamic-state-how-terrorist-groups-move-millions-without-paper-trail-1698544 (letöltve: 2016. október 2.)

68 http://europe.newsweek.com/underground-european-hawala-network-financing-middle-eastern-terror-groups-307984?rm=eu



66

9. Prepaid bankkártya

Az Iszlám Állam terroristái és támogatói tevékenységük leplezésére néhány esetben előre feltöltött bankkártyákat is használtak. A prepaid bankkártya működése hasonló egy „fesztiválkártyához”, külön bankszámla nem jár hozzá, egy előre feltöltött összeggel lehet megvásárolni, és emiatt nincs olyan szigorú szabályokhoz kötve használatuk. Nincs banki szerződés, így nem kell személyesen megjelenni az igénylésénél. Sőt egy prepaid bankkártyával a banki átutalásnál sokkal könnyebben és olcsóbban megoldható a külföldi pénz hazautalása az adott országban lévő prepaid kártya külföldi feltöltésével.

Az ilyen kártyák feltölthetők egy banki terminállal is másik bankkártyáról69, sőt a mobiltelefonokhoz hasonlóan a kereskedelmi forgalomban megvásárolható, vagy az interneten keresztül elérhető feltöltőkártyával70 is, mely nemcsak azonnali, de még az anonimitást is biztosítja. Az internetes pénzszámlákhoz hasonlóan a prepaid kártya az interneten keresztül feltölthető egy hagyományos betéti vagy hitelkártyáról is. További nagy előnye a rendszeren belüli pénzküldés prepaid kártyáról egy másik prepaid kártyára, mely azonnali, ellenben a számláról számlára történő átutalással.

A prepaid kártya esetében az azonos kibocsátótól származó kártyák közötti pénzküldés független attól, hogy az egyik kártya külföldön van-e, a másik pedig egy másik országban. Ráadásul nem kell ismerni a kedvezményezett számlaszámát sem. Elég, ha a címzett bediktálja a kezében lévő prepaid kártya számát

69 Ha a bank szerződött erre a prepaid kártyát kibocsátóval. 70 E-voucher.



67

és megkapja az összeget, attól függetlenül, hogy a küldő melyik országban van.

Mivel a prepaid kártya bankkártyaként működik a használatakor, így a kibocsátó döntésétől függően vehetünk fel vele készpénzt is bármely ATM-ből és vásárolhatunk vele az interneten is.71

Franciaországban korábban újra feltöltésük esetén nem volt szükséges a feltöltő személyazonosságát felfedni, ha az összeg nem haladta meg az éves 2.500 eurót. Ezt az anonimitást használták ki a 2015. november 13-ai párizsi merényletek végrehajtói is. A terroristák által használt prepaid kártyákat Belgiumban bocsátották ki. A merényletek előtt a terroristák a kártyákat Párizs külvárosainak szállodáiban használták.72 A terrortámadás óta a francia kormány szigorította a prepaid kártyák használatát és Uniós szinten is elkezdődött ezen szolgáltatások szigorúbb ellenőrzése.

10. Paypal

A PayPal egy elektronikus kereskedelemre szakosodott, pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi vállalkozás. A név egyben szinonimája a szolgáltató által kínált internetes fizetési módozatnak is. A PayPal elektronikus számlát vezet ügyfelei részére, amelyet azok hitelkártyás fizetéssel és banki átutalással tölthetnek fel lakossági bankszámlájukról. Nagy előnye, hogy internetes vásárlások során nem kell bizalmas hitelkártya- vagy számlaadatokat megadni, ill. továbbítani, hanem a PayPal

71http://bankkartya.hu/hirkategoria/hirek/cikk/miben-jobb-egy-prepaid-bankkartya-a-hagyomanyos-helyett (letöltve: 2016. október 3.)

72 http://tribune.com.pk/story/996804/france-targets-prepaid-debit-cards-in-fight-against-terror-finance/ (letöltve: 2016. október 2.)



68

felhasználói név, valamint a jelszó megadása elégséges a fizetés lebonyolításához.

Az Iszlám Állam a PayPal szolgáltatásait is használta, hogy finanszírozzák a szervezetet. Az Egyesült Államokban hat boszniai bevándorlót tartóztattak le azzal a váddal, hogy pénzügyi és egyéb eszközökkel támogatták a terrorszervezetet. A terroristák a PayPal szolgáltatásait kihasználva pénzt utaltak Törökországba és Szaúd-Arábiába, ahonnan egy harmadik fél tovább utalta az összeget Szíriába és Irakba.73 A PayPal esetében korábban számos olyan „gyenge pont” létezett, amelyeket a terroristák, hackerek ki tudtak használni. Az egyik ilyen a hitelesítési rendszere, amely kijátszása viszonylag egyszerű volt egy jól felkészült hacker számára.74

11. Virtuális pénzeszközök

A terrorfinanszírozással összefüggésben meg kell állapítani, hogy a terroristák egyre szofisztikáltabb módszereket ismernek és használnak. A fentebb felsorolt transzferek mellett megjelent a virtuális pénzeszközök használatával elkövetett bűncselekmények típusa is. A virtuális fizetőeszközök piaca jól láthatón egy folyamatosan szélesedő közeg, például a Bitcoin-t egyre több helyen fogadják el alternatív fizetőeszközként. Bitcoin elfogadóhelyek üzemeltetése jelenleg az Egyesült Államokban és Japánban a legelterjettebb, de Európa több országában, köztünk hazánkban is kezd népszerűvé válni. Emellett az online feketepiacok által is preferált fizetőeszköznek tekinthető.

73 http://www.cbsnews.com/news/6-people-charged-in-u-s-with-supporting-isis/ (letöltve: 2016. október 3.)

74 http://news.softpedia.com/news/security-researcher-has-his-paypal-funds-transferred-to-dead-isis-terrorist-s-account-498279.shtml (letöltve: 2016. október 3.)



69

Az FATF 2015 októberében kiadott jelentése nevesíti a virtuális pénzek terroristák által történő felhasználását.75 A decentralizált működési elvüknek köszönhetően, a hatóságok által nem vagy csak nagyon nehezen nyomozhatóak vissza, hiszen maga a rendszer nem rendelkezik központi hálózattal. A fentebb említett Bitcoin például kriptográfiai sajátosságainak köszönhetően szinte teljes anonimitást biztosít a használónak. Igaz ez mind a küldő, mind a fogadó fél esetében, mivel hálózatának használatához nem kell semmilyen személyes azonosításra alkalmas adatot megadni. A Bitcoin-automaták használatával pedig néhány perc alatt átalakítható a virtuális pénz készpénzzé.

A Virginia államból származó Ali Shukri Amin amerikai állampolgárt 11 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték az Egyesült Államokban 2015. augusztus 28-án. A bírói ítélet alapján a Twitteren olyan üzeneteket küldött, amelyben biztatta ismerőseit, hogy támogassák az Iszlám Államot Bitcoinnal. A radikális férfi üzeneteiben részletes leírást készített arról, hogyan lehet Bitcoint küldeni a terrorszervezet részére. A nyomozás megállapította azt is, hogy a férfi online propagandája során legalább egy embert sikerült rávennie, hogy kiutazzon és harcoljon az Iszlám Állam oldalán Szíriában.

Összegzés

Az előzőekben láthattuk, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet és támogatói különböző módszereket használ pénzösszegek mozgatására. Ezek sokszínűsége jól mutatja a terroristák alkalmazkodását és rugalmasságát a megváltozott helyzetekhez.

75http://www.fatf-gafi.org/media/fatf/documents/reports/Emerging-Terrorist-Financing-Risks.pdf (letöltve: 2016. szeptember 26.)



70

Amikor egy metódus kockázatosabbá és költségesebbé válik, a terrorszervezetek újakat keresnek.

Megállapítható, hogy a terrorfinanszírozás esetében a terrorszervezetek kihasználják az országok közötti jogi és szabályozási eltéréseket, tudatosan keresik azokat a lehetőségeket, gyenge pontokat, ahol „hatékonyan” tudnak működni.

A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben akkor lehetünk sikeresek, ha a jelenleginél hatékonyabb rendszereket, szabályozókat alakítunk ki, és szigorúan ellenőrizzük az előírásoknak való jogszabályi megfelelést. Emellett javítani szükséges a nemzetközi együttműködést és az információk cseréjét is.

A terrorizmus finanszírozása egy határokon túlmutató jelenség, amely lokális mozaikjait kell a felderítő és nyomozó hatóságoknak feltérképezni. A kormányzati intézkedések eredőjének az elrettentés irányba szükséges mutatni, hogy a terroristáknak egyre kockázatosabb legyen az adott módszerek használata.

A terrorfinanszírozás elleni küzdelemben Európa nem tétlenkedhet. A világ leggazdagabb terrorszervezete, az Iszlám Állam számos pénzküldési módszert használ vagy próbál használni annak érdekében, hogy a katonai visszaszorulásukkal párhuzamosan pénzügyi tartalékait kivonja Szíriából és Irakból, majd azokat új eszközökbe és „harcosokba”, valamint merényletek előkészítésébe fektesse be.

Ha példaként vesszük a fekete hawala-t, az Európába irányuló migráció és a már itt lévő menekültek nagy segítségül lehetnek illegális rendszerek és hálózatok kiépítésében és működtetésében. Álláspontom szerint az Iszlám Állam katonai



71

vereségével megnőtt a kockázata annak, hogy tevékenységük egy részét áttegyék Európába, amely megnövelheti az illegális pénzügyi transzferek számát is a kontinensen. Egy ilyen forgatókönyv esetén a terroristák számára felértékelődhetnek a perifériális, kelet-közép-európai országok, ahol menedéket, logisztikai „bázisokat”, támogató központokat hozhatnak létre. Az európai jogszabályi és felügyeleti hiányosságokat kihasználva pedig nagy kihívást jelenthetnek a rendvédelmi szervek számára.


72

Publikációs felhívás

1. A Terror & Elhárítás című folyóirat publikálás céljából magyar, valamint angol nyelven készített kéziratokat – tanulmányokat és könyvrecenziókat – fogad be, amelyekért honoráriumot nem fizet. 2. A kéziratnak Word formátumban kell készülnie. Terjedelme a tanulmányok esetében 40.000 - 42.000 karakter, rendkívüli esetben, a tudományos érték szem előtt tartása mellett a felső határ elérheti a 48.000 karaktert. A maximális karakterszámnál hosszabb, illetve a 39.000 karakternél rövidebb tanulmányok a további megjelentetési eljárásból kizárásra kerülnek. Recenziók esetében minimális elvárás a 10.000, míg a maximális terjedelem a 25.000 karakter. 3. A tanulmány kezdőlapjának kötelező elemei

• 12 pontos helykihagyás.

• A szerző neve (14-es betű), félkövér aláhúzott.

• a szerző titulusa (12-es betű, dőlt, előtte és utána auto térköz).

• 12 pontos helykihagyás (előtte és utána auto térköz).

• A tanulmány címe magyarul (14-es betű, félkövér, előtte és utána auto térköz).


• Abstract felirat (12-es betű, félkövér, előtte és utána auto térköz).

• 5-8 soros angol nyelvű összefoglaló (11-es betű, dőlt, előtte és utána auto térköz, angol nyelvű tanulmányok esetén az összefoglaló magyar nyelven íródjon).


• Ezeket követően kezdődhet a tanulmány szövege. 4. A kézirat betűtípusa a Times New Roman, a követendő betűméret a 12, sorköz 1,5, igazítás sorkizárt, a margók mind 2,5 cm. A hivatkozások a lábjegyzetben helyezendők el.


73

5. A tagolás a címek esetében csak dőlt betűtípussal, gondosan tagolt legyen alcímekkel, római és arab számmal, például I., azután 1, majd alszámozással 1.1. 6. Hivatkozások (lábjegyzetek) formája:

Könyvre történő hivatkozás: Szerző teljes neve (vezetéknév és keresztnév kurzivált) – kettőspont – mű címe – pont – a kiadás helye – vessző – a kiadó neve (cégforma nélkül) – vessző – kiadás éve – pont – oldalszám (de: semmi egyéb, pl. „p.”, vagy „old.”). Példa: Eörsi Gyula: A polgári jogi kártérítési felelősség kézikönyve. Budapest, KJK, 1966. 134.

Tanulmánykötetben szereplő műre történő hivatkozás: Szerző teljes neve (vezetéknév és keresztnév kurzivált) – kettőspont – mű címe – pont – In – kettőspont – kötet címe (szerk. szerkesztő neve) – pont – kiadás helye – vessző – kiadó neve (cégforma nélkül) – vessző – kiadás éve – pont – oldalszám. Példa: Ádám Antal: Az alkotmányi értékek pluralitása és versengése. In: Jog – értékek – erkölcs. (Acta Humana Studiosorum) Budapest, Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, 2006. 41-77.

Folyóiratban szereplő cikkre történő hivatkozás: Szerző teljes neve (vezetéknév és keresztnév kurzivált) – kettőspont – mű címe – pont – folyóirat címe – pont – folyóirat évfolyama – folyóirat száma („sz.” rövidítéssel) – pont – oldalszám. Példa: Boronkay Miklós: Hipotetikus okozatosság a kártérítési jogban. Jogtudományi Közlöny. 2008. 3. sz. 119- 128.


74

Internetes forrásra történő hivatkozás: Szerző teljes neve (ha szerepel, vezetéknév kurzivált) – kettőspont – mű címe (ha szerepel) – pont – URL címe – szóköz – zárójelben a letöltés dátuma (az a dátum, amikor utoljára láttuk az interneten az adott anyagot) év, hónap (arab számmal), nap ponttal elválasztva szóköz nélkül Példa: Chronowski Nóra – Petrétei József: Az Európai Unió jövőbeli alkotmánya. http://www.alkotmany.ngo.hu/2001_ dec_15_chronowski_petretei.htm (2005.09.07.)

Ugyanazon forrásra történő többszöri hivatkozás: Az első, teljes hivatkozás után elég, ha megjelöljük a szerző vezetéknevét (vezetéknév kurzivált), és utána az „i.m.” rövidítést használjuk. Példa: Grosschmid: i.m. 669. Amennyiben a tanulmányban az adott szerző több művére is hivatkozunk, a vezetéknév (vezetéknév kurzivált) és a kettőspont után szintén az „i.m.” rövidítést használjuk, majd utána zárójelben megjelöljük azt a lábjegyzetszámot, ahol először került meghivatkozásra a mű. Példa: Eörsi: i.m. (2. jegyzet) 133.

Saját hivatkozásra történő utalás: Amennyiben szerző saját, korábbi lábjegyzetére utal vissza, a lásd rövidített alakja – pont – jegyzet száma – pont – jegyzet alkalmazható. Példa: Ld. 15. jegyzet.

Egyéb dokumentumokra és jogforrásokra történő utalás: Tekintettel arra, hogy ezek igen különbözőek lehetnek – azt a jelzést kell alkalmazni, amelyet a dokumentum kibocsátója (pl. minisztérium, valamely hatóság, bíróság, stb.) hivatalosan alkalmaz.


75

(Eltérő írásjel hiányában a hivatkozások (lábjegyzetek) végére mindig pontot kell tenni!) 7. A lábjegyzetek a tanulmányon belül felső indexben lévő arab számmal jelölendők. 8. A táblázatok és ábrák a törzsszövegen kívül, a kézirat végén kerülnek elhelyezésre. 9. A kéziratokat a [email protected] e-mail címre kérjük megküldeni. 10. A szerkesztőségnek megküldött, az előzetes szűrés alapján a formai követelményeknek megfelelő kéziratokat a szerkesztőség szakterületi felelős szerkesztői tekintik át. A közlés feltétele, hogy a szerkesztőség annak megjelentetését támogassa. Amennyiben a szakterületért felelős szerkesztők a kéziratot átdolgozandónak találják, úgy azt, javítás céljából, az átdolgozandó részek, valamint a javítási határidő megjelölésével, a szerkesztőség elektronikusan visszaküldi a szerzőnek. A publikálási feltételeket nem teljesítő kéziratokat a szerkesztőség nem őrzi meg, annak rendszerből való törlésére haladéktalanul intézkedik.

Documents

TERROR & ELHÁRÍTÁS - OSZKepa.oszk.hu/02900/02932/00010/pdf/EPA02932_terror... · TERROR & ELHÁRÍTÁS 2016/2. SZÁM 1 Impresszum Felelős kiadó: Bodnár Zsolt r. dandártábornok,