Óvodai tevékenységek

tervezése

- a szervezett tanulási tevékenység lehetőségeinek

tervezetei

az ELTE TÓK oktatóinak és hallgatóinak

anyagait szerkesztette: Dr. Szarka Júlia

2009

1

Tartalom

MAGYAR NYELVI ÉS IRODALMI TANSZÉK.....................................................................3VIZUÁLIS NEVELÉSI TANSZÉK.........................................................................................16ÉNEK-ZENEI TANSZÉK........................................................................................................29TESTNEVELÉSI TANSZÉK...................................................................................................40MATEMATIKA TANSZÉK....................................................................................................51TERMÉSZETTUDOMÁNYI TANSZÉK................................................................................68IDEGEN NYELVI ÉS IRODALMI TANSZÉK......................................................................91Megfigyelési szempontok az elemzéshez...............................................................................101

2

MAGYAR NYELVI ÉS IRODALMI TANSZÉK

Tervezetminta I. (Bereczkiné Z. Anna)gyedülálló, hanem bonyolult

kapcsolatban van.

· A tevékenység megnevezése: irodalmi nevelésA tevékenység helye, ideje: bárhol téli időszakbanA tevékenység irányítója: xyKorcsoport: vegyes életkorúTevékenységi forma: mese-versA tevékenységi tartalma:• Új vers: Weöres Sándor: Száncsengő

/Lelőhely: Bóbita kötet: Móra Könyvkiadó, 1991. 71. o./• Ismert mondókák: Ferkó és a Pejkó, Évszakdicsérő

/Lelőhely: Murayné Szy Éva: Játékos beszédnevelés. Múzsák Közművelődési Kiadó Budapest, 1988. 50. o. és 111. o./

Az irodalmi tevékenység előzményei:Az új vers esztétikumának befogadásához megfelelő hangulati elemek felelevenítése. Pl.:• Az óvoda környékén tett séta során a téli táj megfigyelése• A természetből gyűjtött termésekből, ágakból „kincses sarok” kialakítása• Néhány részlet felidézése Móra Ferenc „A didergő király” című meséjéből. (A ritmikusan, refrénszerűen visszatérő szakaszzáró mondatok ismétlése.)• A beszédszervi mozgás ügyesítésére beszédhallást és figyelmet serkentő feladatok(fonéma-differenciálás: toppan – koppan, hanggyakorlatok: a természetben előforduló magas - mély hangok.)• Az előző hetekben megismert mondókák, versek:

SZÉLFÚJÓ JÁTÉKOK – ÉVSZAK KITALÁLÓ

TÉLSUSOGÓ

A szélúrfi sziszegve fújt,fi-fu, fi-fu jegesen fújt,fi-fu, fi-fu havat sepert,hó fújta be a hegyeket.

A szélúrfi sziszegve fújt,fi-fu, fi-fu jegesen fújt,fi-fu, fi-fu jeget lehelt,jégcsapos lett minden eresz.

A szélúrfi sziszegve fújt,fi-fu, fi-fu jegesen fújt,fi-fu, fi-fu hóbuckát fújt,minden gyermek hóembert gyúrt. (Tél)

Havas esőt hord a szél, mesét mond a téli éj. Mesét mesél, útra kél, bekopog a fagyos szél. Susog, susog, itt a tél, süvít, süvölt már a szél ember, állat fázik, fél

/Lelőhely: Murayné Szy Éva: Játékos beszédnevelés. Múzsák Közművelődési Kiadó 1988. 49. és 74. o./

Az irodalmi alkotásból adódó nevelési lehetőségek - fejlesztési tartalmak:

3

A gyermekvers az esztétikai hatások segítségével biztosítja a gyermeki személyiség sokoldalú formálását.1. Esztétikai nevelésA valóság esztétikumának felismertetése az irodalom sajátos eszközeivel.A szép iránti fogékonyság felébresztése, a gyermekek esztétikai érzelmeinek gazdagítása a gyermekvers művészi hatásaival.2. Anyanyelvi nevelés, beszéd- és kommunikációs képességének fejlesztéseA vers nyelvezetével, zenei hatású kifejezőeszközökkel, szókincsbővítéssel a gyermeki kifejezőkészség, a nyelvtanilag helyes beszéd fejlesztése.A vers hangutánzó szavaival, különleges szóösszetételeivel, mozgásképzetet keltő igéivel, melléknévi igeneveivel a gyermeki szókincs fejlődésének elősegítése.A találós kérdésekben, szólásokban, anyanyelv-fejlesztő játékokban előforduló népies-régies kifejezések, humoros elemek érzékeltetése.A mondókák és versek mondogatásakor a tiszta hangképzésre, a helyes artikulációra, a magyar nyelvi hangsúlyviszonyok pontos használatára való ösztönzés.A gyermekek élmény- és tapasztalat gazdagságának biztosítása változatos beszédszituációk megvalósításával.3. Érzelmi nevelésA helyes hangsúlyozással, a vers ritmusának megfelelő érzékeltetésével, a rímvárás örömével a gyermekek érzelmeit gazdagító versélmény nyújtása.A közös mondókázással, versmondással az irodalom szeretetének elmélyítése.A kapcsolatteremtő képesség igényének ösztönzése.4. Erkölcsi nevelésA vers bemutatásakor a gyermekekben keletkezett élmények nyomán létrejött esztétikai hatásokkal erkölcsi érzelmek, példaértékű magatartásformák elősegítése.5. Értelmi nevelésA szinkretikus sémák, a szóingerek aktivizálásával az előzően szerzett ismeretek, emlékképek és képzetek előhívása.Az igény szerinti versismétléssel a gyermekek figyelmének, emlékezetének, képzeletének fejlesztése. /A bemutatott vers érzékelése folyamán az esztétikai hatásokat befogadó gyermek a szókapcsolatokra, érzékletes nyelvi formákra, kifejező mozzanatokra, összefüggésekre figyel fel./A megfelelő motivációval a gyermek önkéntelen figyelmének megragadása.A vers ritmusának, képanyagának szuggesztív bemutatása révén a szándékos figyelem elmélyítése.A vers segítségével az eddig elraktározott képzetek új képbe történő szintetizálása.A mondókák felidézése során az emlékezés tartósságának a reproduktív és kiegészítő fantázia mozgósításával történő fejlesztése.

A tevékenység folyamatában alkalmazott módszerek: beszélgetés, magyarázat, bemutatás, szemléltetés, ismétlés

A tevékenység során alkalmazott eszközök:Termények, szalag, rajzlapok, színes papírok, könyvek, színezős lapok

A versélményhez kapcsolódó, integritást biztosító tevékenységek:Anyanyelvi nevelés szókincsbővítéssel: odú: „természetes úton keletkezett üreg"Anyanyelvi játék: „Mondd ugyanazt másképpen!" Pl. paci - ló, stb.Találós kérdés „Kocsit, hintót, ekét húzok, hátamra ülsz és vágtatok”Szólások: „illa berek, nádak erek", „köd előtte köd utána", „köddé vált, ködbe vész".

4

Vizuális nevelés: a téli évszak jellemző színeiTermészettudományos ismeretek: az állatok tulajdonságai, gondozási feladatokÉnek - zene: Mozart: Téli utazás.

Az irodalmi tevékenység során várható szervezési feladatok:• Az irodalmi élmények befogadásához megfelelő helyszín biztosítása /pl.: a könyvespolc előtti szabad területen/Munkaforma: frontális, mikrocsoportos, egyéni

A kezdeményezés lehetőségei:A gyermekek kíváncsiságára, figyelmére, az átélt tapasztalatokra, valamint a tevékenységvágyra építünk. Pl.:

Építő játéktevékenység: A téli időszakra odú, menedék készítése az állatoknak /Kérdések: Ha nagyon hideg van, hová bújnak az állatok? Milyen menedéket építenek maguknak? Az emberek hogyan gondoskodhatnak róluk?/

Állat-kitalálók: 1. Hangutánzásról, mozgásról, tartózkodási helyről kell az állatot kitalálni. A megfejtő lesz a következő kérdező.Egy, kettő, három, négy, kedves Pajtás, hogy beszélsz? (hangutánzás) Egy, kettő, három, négy, kedves Pajtás, hogyan mégy? (mozgásutánzás) Egy, kettő, három, négy, kedves Pajtás, hová mégy? (az állatra jellemző hely megnevezése)2. Az állatot, állatcsoportot valamilyen jellemző tulajdonságáról kell megnevezni vagy különböző állatok azonos tulajdonságát felismerni.Mi siklik, tekeredik? Mi megy nesztelenül? Mi fut, vágtat, trappol?

A téli tájat megjelenítő régebbi gyermekrajzok könyvvé való rendezgetése, összefűzése.

Beszélgetés a téli élményekről (Kérdések: Miért szeretjük a telet? Miért nem? Milyen a téli időjárás? stb.)

Képeskönyveket nézegető csoporttal a hónapsoroló óriáskifestő – december – lapjának kiszínezése. Beszélgetés a tél örömeiről.

A tartalom feldolgozásának várható menete

I. Az új vers óvodapedagógus általi bemutatása: Weöres Sándor: SzáncsengőA beszéd-, előadástechnikai, metakommunikációs eszközök megfelelő alkalmazásával az érdeklődésnek megfelelően kétszer, háromszor. A gyermekek ráérezve a ritmusra és a rímekre helyenként bekapcsolódhatnak a versmondásba. /Folyamatos értékelés, dicséret, biztatás/SZÁNCSENGŐÉj-mélyből fölzengő 3 II 3 a A költő pillanatnyi élménye megegyezik

a gyermeki téli alapélménnyel. A váratlan metaforák meseszerűek: lágy hangindítás, sejtelmes hangszín.

Csing-ling-ling száncsengő, 3 II 3 a A magas magánhangzók puha, lágy hangzásúak. Az „ng” nazális hangkapcsolatok zeneisége.

Száncsengő csing-ling-ling, 3 II 3 b Fülbemászó, játékos zenei ritmus, a témavariálás játéka, a folyamatos páros rímek békéje, a beszédtempó variálása, gyorsítás-lassítás.

5

Tél öblén halkan ring. 3 II 3 b Szimultán vers: ütemező hangsúlyos, verslábazó időmértékes: a molosszusok nyugalmának érzékeltetése / - - - /

Földobban két nagy ló 3 II 3 c A hangfestő, hangutánzó szavak mozgásképzete: hangerőtöbblet alkalmazása

Kop-kop-kop nyolc patkó, 3 II 3 c 21 szótag mély magánhangzója, komolyabb hangulat hordozója

Nyolc patkó kop-kop-kop, 3 II 3 d Erős akusztikai elemek a folyamatosság érzékeltetésére: lópaták zörejszerű hangjai, hangerőváltás

Csönd zsákból hangot lop. 3 II 3 d Verssorok: 12 sorfelező hatos kiegyensúlyozottsága, békéje

Szétmálló hangerdő 3 II 3 e Lebegő, siklást érzékeltető ritmus. A közelgő képsor távolodóra vált, a hangerő csökkentése, szünetpárok alkalmazása

Csing-ling-ling száncsengő, 3 II 3 e A felcserélt szókapcsolatok logikailag zárt szerkezetet hoznak létre. A zenei indítású variánsok arányos eloszlása.

Száncsengő csing-ling-ling, 3 II 3 f A reális elemek tömörré préselt meseszerű kompozíciójának játékos megjelenítése

Tél öblén távol ring. 3 II 3 f Az elfutó élmény, az egyes távolodó szán, a múló idő képzete: hangerő és tempóváltás

II. Az új vers hangulatához kapcsolható, ismert mondókák felidézése a gyermekek önkéntes jelentkezése alapján. /Folyamatos értékelés, dicséret, biztatás/• Kiscsoportban, párban, egyénileg történő versmondás• Differenciálási lehetőség: az otthon tanult téli versek önkéntes elmondása

FERKÓ ÉS PEJKÓ ÉVSZAKDÍCSÉRŐPejparipán Ferikemeg a félős Petike.Fut-szalad a Pejkó-pejló,fő a fejed Peti, Ferkó,hogy fékezd meg a Pejkót,ne borítsa föl a Ferkót,a Petikét meg a Pejkót!

Hóbundában fázik a tél,didereg a száraz levél,csúszik az út és fut a szán,mindenki új tavaszra vár.

III. A tevékenység hangulati lezárása:Zenehallgatás: Mozart: Téli utazás. A tél jelének elkészítése. Beszélgetés a téli évszakra jellemző színekről.A további szabad játéktevékenység biztosítása.

IV. Ajánlás az irodalmi tevékenységhez kapcsolódó további élményekhez, fejleszési lehetőségekhez: Pl:

6

Vershallgatás: A „Téli mese-ház" című CD-ről az új vers meghallgatása Csanádi Imre „Csilingelő” című versének óvodapedagógus általi bemutatása:

CSILINGELŐCsing — láng — ling - láng -az uccáncsilingel a rakott szán,kocog vele két ló,szikrázik a szép hó,fiúk labdát gyúrhatnakpiros lányok jujgatnak.Csing - láng - ling - láng -az uccáncsilingel a rakott szán./Lelőhelye: Kergetőző négy testvér. Bp. Móra Kiadó. 1975./

Ritmusgyakorlatok:a versszöveg pontosan kimért azonos szakaszokra bontható, szabályosan ismétlődő, hosszú és rövid szótagok váltakozásával felidézzük az ügető, lépegető, poroszkáló ló patáinak hangutánzó szavakkal elért hanghatását. Az óvónői bemutatás után gyorsítással, lassítással tetszőleges ideig ismételhető a vers /da capo - ismétlés/

TAMKÓ SIRATÓ KÁROLY: KÉT LÓ A BETONON TRAPPOLÓTrepp - Trapp - Trepp - Trapp Trepp - Trapp - Trepp - Trapp Ton - Ló - Ta - Tó – Ton - Ló - Ta - Tó -Ton-Lo-Ta-Ta-Ton-Lo-Ta-Ta-

Ton - Ló - Ta – Ta -Ton - Ló - Ta - Ta -Ton - Ló - Ta - Tó -Ton-Lo-Ta-Tó-Trepp -Trapp -Trepp - Trapp -Trepp-Trapp-Trepp -Trapp

Da capo ál fine

Trapp-trapp-trapp, lovam trappolgat. Hegyen-völgyön-alagúton, nem tévedünk el az úton.Trapp-trapp-trapp-trapp-trapp, lovam trappolgat.

Folytathatjuk a trappolást a szöveg nélkül tovább!

A téli örömteli ünnepek fennkölt hangulatát emelő díszítő tárgyak készítése: pl. dekoráció, üdvözlőlap, apró ajándékok.

A jeles napok néphagyományainak megelevenítéseTátrai Zsuzsa: Jeles napok, ünnepi szokások. /Jelenlévő múlt. Planétás K. 1997./

7

Tervezetminta II. (Gönczöl Andrea)

A tevékenység megnevezése: irodalmi nevelés (5-6-7 évesek)A tevékenység helye, ideje: bármikor, bárholA tevékenység irányítója: xyA fejlesztés tartalma: A só (Benedek Elek)A fejlesztés feladatai: 1. Esztétikai feladatok: az esztétikai minőségek tartalmi tisztázásának elősegítése a mese mondanivalójának

szemléletes megjelenítésével (mondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint a metakommunikációs elemek megfelelő, változatos alkalmazásával);

esztétikai élmény nyújtása a nyelvjárási ejtésmóddal; az archaikus elemek helyes kiejtésével és hangsúlyozásával; a mesében rejlő szóképek, sztereotípiák és egyéb nyelvi kifejezések (körülírás, szóhalmozás, részletezés, "nyelvi arckép" stb.), gondos kiejtésével, hangulatának érzékeltetésével és a metakommunikatív eszközök alkalmazásával;

a mesei elemek (bevezető és befejező formula, a hármas szám varázslatossága) ismétlődésének érzékeltetése a színes előadásmóddal.

2. Anyanyelvi nevelési feladatok: a mesében szereplő párbeszédek jellegzetes ritmusának érzékeltetése a szövegfonetikai

eszközök (hangsúly, hanglejtés, hangfekvés, beszédtempó stb.) változatos használatával; nyelvünk tömörségének bemutatása a lényegretörő, színes nyelvi fordulatok által; az élénkítés eszközeinek (pl: ám, no. hát, haj, istenem stb.) és az indulatszóknak

nyomatékos, a mese tartalmához illeszkedő (tréfás, csodálkozó, figyelemfelhívó) hangsúlyozásával a gyermeki nyelv szókincsének és szóhasználatának fejlesztése;

szómagyarázattal szókincsbővítés:szellő: gyenge szél lélek: itt: emberrengeteg erdő: hatalmas, óriási erdő szállást ver: ott száll meg, ahol az éjszaka érte inas: itt: szolgálókellemetes: kellemesdélebéd: ebéd (népiesen)pecsenye: sült húsfelséges: nagy .hatalmú, tisztelt személy kigyelmed: kegyelmed; udvarias megszólítás firtatni: kíváncsiskodni, érdeklődni.

3. Érzelmi nevelési feladatok:a mese tartalmához kapcsolódó szeretet érzelmének felismertetésével a megbocsátás, a megértés érzelmeinek kiváltása a gyermeki lélekben.4. Erkölcsi nevelési feladatok:

a mese mondanivalójának közvetítésével az egymás iránti megértésre, megbecsülésre, türelemre nevelés,

a közös mesehallgatással, a közös átéléssel együttes élmény nyújtása, a közösségi érzés fejlesztése.

Szervezeti forma: kötetlenA fejlesztés típusa: ismétlőA tervezett módszerek: beszélgetés, bemutatás, magyarázatA felhasználni kívánt eszközök: fűszerek, családi fényképek

8

Kidolgozás /a tevékenység várható menete/

I. Motivációs lehetőségek: Családi fényképek nézegetése, beszélgetés a családtagokról, testvérekről, családi

eseményekről, a családban betöltött szerepekről, a konfliktushelyzetekről, s azok megoldási módjairól.

Érzékszervfejlesztő játékok: látás, hallás, tapintás, ízlelés játékai (ld. Gabnai Katalin: Drámajátékok) pl.: az ízlelés játékai: különböző ízek felismerése csukott szemmel, körmese (édes mese), ízskála, szinesztéziás játékok (pl. szín-íz, hang-íz összekapcsolása), asszociációs játékok (mi savanyú, édes, keserű? stb.)

A mesemondás szokására való utalással invitálok mesehallgatásra (pl. mesetarisznya elővétele, mesepárnák elhelyezése, furulyaszó).

Bejelentés: "Gyerekek, mesélni szeretnék."

II. A tartalom feldolgozásának várható menete:

A mese szerkezete, esztétikai sajátosságai Az előadás módja

1. A király hívatja 3 lányát:

Ki érdemli meg legszebb országát?

A só A címet hangosan közlöm.

„Volt egyszer…” A bevezető formula első szava főhangsúlyos

„három lánya, három országa, három egyforma alma

A bűvös szám (három) kiemelése érthető, nyomatékos tagolással.

„legszebbik… legjobban… legidősebbikem” A felsőfok érzékelteti a fokozást, egyre nyomatékosabban, változó hangszínnel adom elő.

2. A király kérdése:

a legkisebb lány válasza – a király haragja

„kezdette a legidősebbikem” A kettőzés időtartamát, az állandósult szókapcsolatot (az archaikus időalakot) egy levegővétel alatt ejtem ki.

„leányom” Tagoltan és kedvesen, lágyan ejtem ki – választékosabb, archaikusabb, mint a „lányom”.

„Hát te édes leányom?” Helyes hanglejtése: emelkedő – ereszkedő dallamvonal.

9

„… mint galamb a tiszta búzát…

… ahogy az emberek a sót…”

Szóképek, hasonlatok és ezek fokozása érthető előadásmóddal, elkülönítetten, tagoltan hangsúlyozom – képi látásmód fejlesztése.

„édesapám”

„haszontalan lélek”

Megszólítás (nyomatékos ejtés)

Érintkezési társulás: színekdoché, amelyben a részeket helyettesítjük az egésszel (ti.: az embert). Ügyelek a szövegek gondos ejtésére.

„förmedt” Hangulatfestő elem, fontos az „r” hallható pörgetése.

„kitakarodj…!” Emelkedő – eső hanglejtéssel, hangsúlyosan adom elő ezt a nyomatékos, durva felszólítást.

3. Sorsforduló a legkisebbik királykisasszony életében

„világgá kellett, hogy menjen” Mesékre jellemző mondatszerkesztés, kényszert fejez ki.

„elindult keserves sírás közt…” Lassú beszédtempóban; a szomorúság átélését pedig hangszínemmel és metakommunikációval fejezem ki.

4. A királykisasszony bolyongása az erdőben

"onnan" A hosszú ejtésre ügyelek.

„szállást vert” Elavult szószerkezet – nyomatékos, tagolt kifejezés.

„éldegélt” A gyakorítóképzős igealak kicsinyítést fejez ki, és kifejezi a leány lelkiállapotát is - szomorú, lemondó.

„eltelt volt” Összetett múlt idő, archaikus alak, "lt" tiszta ejtésére ügyelek.

5. A királykisasszony és a királyfi találkozása

„ki van itt” Hanglejtése emelkedő – eső, a kérdőszó főhangsúlyos.

„… meghúzódott az odúban…” A félelem, az ijedtség állapotát halkabb hangerővel, lassabb beszédtempóval

10

érzékeltetem.

„esztendő” Nyomatékos archaikus alak.

„megpillantotta” Finom árnyalatú, akusztikus hatása könnyedséget, bájt fejez ki.

„nagy ijedelem” Nyomatékosan hangsúlyosan ejtem.

„hé… hej…” Hirtelen meglepődés, ijedtség, csodálkozás kifejezője, a nyomatékos ejtést mimikai eszközökkel erősítem.

„egy szó nem sok, annyit sem szólt” Az elemek összetartozását, a tagolást érzékeltetem.

„Ember-e vagy ördög?” Tréfás kérdés, a kötőszó „vagy” hangsúlyos.

„megijedt szörnyen” Szomorú hangulatot áraszt, halk hangerőt alkalmazok.

„keserves könnyhullatások közt” Az alliteráció szintén szomorúságot tükröz, lassabb a beszédtempó.

6. Lakodalom

„drága aranyos-gyémántos ruhában” Melléknévhalmozás a tartalmi erősítést fejez ki, a zöngés hangzókat játékosan ejtem, ezzel a zeneiséget növelem. Az első szótagok főhangsúlyosak.

„két hetet nem várt, de még egyet sem…” Erősítés, fokozás történik szóismétléssel, kötőszóismétléssel.

Hármas gondolatritmus:

sem, de, még,sem, hogy, még,sem, de, még,sem.

Tartalmi, zenei ritmusát fejezi ki

„azt gondolom” Megkülönböztető hangszínnel ejtem ki, mert „kiszól” a mesélő, ezzel a kontaktust tartja fenn a hallgatósággal.

7. Készülődés a vendégségre

„tiszta valóság” A minőségjelző nyomatékos ejtése.

11

„lelkem uram…

„bátyám uram…”

Hangsúlyos, a tisztelet és közvetlenség kifejezése.

„visszafordul édesapád szíve” A megbocsátás szemléletes kifejezése nyomatékos, tagolt, képszerűségre törekvő előadással történik.

8. Az öreg király megérkezése a palotába

„fölvezette” Szemléletes kifejezése a tartalomnak, tagolt, hangsúlyos ejtéssel.

„de hogy szavamat össze ne keverjem” A gyermekek felé fordulok, más hangszínnel és hangerővel ejtem ki.

„No ez volt csak az ebéd!” Ereszkedő dallamvonalú. Érzelmi állapota, hangulata sajátos, megformálása egyedi.

„megnyalintotta” Mozzanatos ige, pattogó ritmusú.

„cudar sótalan” Sótalan-sótlan, a fosztóképző a stílust változatosabbá teszi, érzelmi, hangulati árnyalatot mutat.

9. A király és a királykisasszony találkozása, kibékülése, jutalom

„nem álhatta szó nélkül” Tömörséget fejez ki, a kettőzés hangsúlyos.

„megbánta volt szívéből” A korfestés eszköze, tagoltan adom elő.

„süt-főz” Ikerszó, mindkét tag hangsúlyos.

„hej, istenem” Felkiáltást, örömteli állapotot fejez ki, fokozott hangerőt igényel.

„legkisebbiknek…”

a legnagyobbikat…”

Az ellentét, fokozást fejez ki.

feszültségfeloldás, a mese cselekménye a „megoldáshoz” érkezik.

Hatásszünet

III. Befejezés (más tevékenységek ajánlása igény szerint):- érzékszervfejlesztő játékok- szoborjáték (király, királylány, erdő, odvas fa szobra)- asszociációs játék (szólánc) - lazító játék (zenehallgatás, milyen illatokat, színeket, hangokat gyűjtöttél?)

12

Tervezetminta III. (Dr. Daróczi Gabriella)

Lázár Ervin: Virágszemű

A tevékenységi forma neve: Irodalmi nevelés

A tevékenységi forma helye, ideje:

A tevékenység vezetője: név

A tevékenységben részt vevők kor szerinti összetétele: vegyes

A tevékenység anyaga: Lázár Ervin: Virágszemű

A tevékenység során alkalmazott módszer: bemutatás

A választott irodalmi anyagon alapuló komplex készség-, képességfejlesztést célzó

tevékenységre motiváló lehetőségek (mint a fejlesztés előzményei):

Az irodalom foglalkozást megelőző napokban

1. Vizuális nevelés keretein belül: Ezerszínű világ —a színek világa. Ismerkedés színekkel,

árnyalatokkal (Integrációs lehetőség: anyanyelvi képességfejlesztés, amennyiben a szavak

szintjén a színnevekkel bővítjük a gyerekek szókincsét)

2. Környezetismeretei nevelés keretein belül látogatás egy virágkertészetben vagy a

Margitszigeten, gyönyörködés a virágok színében, formájában; kedvenc virág választása -

indoklással.

Fejlesztési feladatok:

1. Esztétikai nevelési feladat:

a) A meseformát érzékletessé tevő eljárásokkal esztétikai élmény nyújtása:

- kezdő, és záró formula;

- a hallgatót a történethallgatásba bevonó és ott megtartani igyekvő eljárások: „Mert

Varga Julcsát, ha netán nem tudná valaki", Virágszeműnek nevezik."

„senki szemének nem válna szégyenére, ha rá hasonlítana."

„Hát, mondhatom nektek, nincs annál csúnyább, mini amikor a

virágok veszekednek."

„Gondolhatjátok, ki tett itt igazságot.”

b) a történetmondás „építkező" jellegét érzékletessé tevő eljárások:

ok-okozati viszonyokat (a történetszövést) jelölő nyelvi megoldások:

„ Na, lett érre riadalom, zenebona."

„Erre aztán előpattant a Búzavirág is." '

13

/Megjegyzés: a kis-és középsős korú gyerekek elsősorban a fenti eljárásokhoz szorosan

hozzátartozó intonációs minták alapján tájékozódnak, élményt is : ez jelent nekik, ebben

élik meg a mindennapi nyelvhasználattól eltérő „mást", a formalizáltat, az esztétikait,

elsősorban tehát nem fogalmi szinten./

c) A különféle virágszereplők fellépését jelölő hangutánzó (felcsattant, rikoltozott)

szavak és cselekvő, mozzanatos igék megemelésével, a történő jelleg

hangsúlyozásával jelenetekre, képekre tagolom a történetet. Ekként a szereplők

egyénítését Is segítem. .

/Megjegyzés: A tagolás a kisebbek számára éppen a történet folyamatosságát teszi

könnyebben érzékelhetővé, átélhetővé; a nagyobbakat segíti az elaborálásban, a belső kép

kidolgozásában, ami az élménygondolkodás szakaszában álló gyerekek befogadó

munkájára jellemző elsősorban./

d) A fordulatokkal kapcsolatos személyes állásfoglaláson túl a mesélő alakja az egyenes

és függő beszéd jól érzékelhető elkülönítésével tehető még érzékletesebbé.

A szemléletesség eszközei közül a hasonlat alakzata különféle de egy bizonyos

szempontból mégis közel álló jelenségeket rendel egymáshoz. A történet központi, az

események során a meséi bonyodalmat is keltő hasonlata a következő: „Semmi kétség.

Varga Julcsa szeme olyan, mint én!" Ennek pármondata: „Még hogy olyan, mint te!

Olyan, mint én- mondja a Fürtös Gyöngyike. Mindkét felkiáltást megemelem hangszínnel,

erősítem nyomatékkal azért, hogy

- így tegyem érzékletessé a kicsik számára a hasonlító szerkezetet,

- a nagyobbak(a fogalmi gondolkodás szintjéhez közel állók) számára pedig így adok

lehetőséget a metafora mint kép kimetszésére (Karcsú Sisakvirág ill. Fürtös Gyöngyike

szemű Varga Julcsa) és végeredményben annak az érzékletessé tételére, hogy a szín nem

csali színélmény lehet, hanem viselkedést, tulajdonságot is jelölhet.

Anyanyelvi nevelési feladat:

a)A nyelvtanilag jól formált egységek létrehozásával a nyelvi tudás, végső soron a

nyelvi kompetencia fejlesztése

b) Anyanyelvi képességfejlesztés a szavak szintjén: szín nevek, virág nevek, a napok

nevei > szókincsfejlesztés

c) Minthogy a mesemondás kommunikációs helyzetként is felfogható, a mondatfonetikai

eszközök és más nonverbális kifejező eszközök harmonikus együtt használatával adok

14

mintát a szöveg/ a mesebeszéd szintjén a mesemondásnak mint kommunikációs helyzetnek

a megfelelő betöltésére.

d) Mintát nyújtok a mesebemutatással arra, hogyan lehet elképzelt helyzetek, események

szereplőkhöz, szerepkörökhöz kapcsolódó megnyilatkozásait adekvátan, mások

számára is élményszerűen megformálni. .;

Gondolkodási képességfejlesztési feladat:

a) Az élményszerű bemutatással a figyelem terjedelmének növelése

b)A tagolt, ok-okozati viszonyokat kiemelő szövegmondással a logikus gondolkodás

működését - gondolkodási folyamatok — segítő előadással a meséi történet

alapmetaforájában rejlő tapasztalat felismertetése; szín = hangulat, viselkedés.

c) A képzeleti tevékenység fenntartása a bemutatás különféle eljárásaival

Megjegyzés: A kidolgozás kéthasábos formában történik. A bal oldali oszlopban tüntetjük fel

a szöveget vagy annak bizonyos részeit; a jobb oldali oszlopban pedig azt tüntetjük fel, hogy

pl. a bemutatás során milyen előadástechnikai eszközökkel élünk és miért tesszük ezt. A

miértre adott válaszokban kell maradéktalanul megjelenniük a fentebb megfogalmazott

fejlesztési feladatoknak, mely feladatok pedig szoros összefüggésben állnak a gyermekek

készségeivel, képességeivel.

15

VIZUÁLIS NEVELÉSI TANSZÉK

Tervezetminta I. (Dienes Erika)

Tevékenységet vezető neve:Tevékenység ideje:Tevékenység helye:Korcsoport: vegyes életkorú/3-6-7 évesig/Tevékenységi forma: vizuális nevelés /rajzolás-mintázás-kézi munka/Tevékenység előzményei:

élmény: babaszoba-játékóvodai csoportszoba berendezésének megnevezésea lakásban /otthon/ lévő bútorokról, elhelyezkedésükről beszélgetéskönyvek/diavetítés nézegetése/nézése mai bútorokról, s néhány szemléletes példa arról, milyenek voltak ugyanezek régebben – „egy királyé”, egy „gazdag emberé”, „egy parasztemberé” /néhány példa teljes szobabelsőről is/

technikai: (a bútorokon kívül mit használunk még, mi díszíti-melegíti a lakást, mint téma) – „függönyök, szőnyegek, párnák”, ezek kialakítása üres síkformákon színes papírkivágatok –csíkok - pöttyök felragasztásávalvagy: egyszerű karakteres üres síkformák papírból, mai bútorokra-lámpákra, ezek színessé, láthatóvá tétele az előző technikával

Nevelési célok, feladatok:formaérzék fejlesztése: a bútorok, tárgyak formai különbségének megfigyelése, részletek megfigyelése (fiók, polc, fogantyú, lábak), a tapasztalatok megfogalmazása, összehasonlításszínek megfigyelése, megnevezés, színkomponálás, összhatásuk a ragasztott felületek együttesébenesetleges szín – vagy formaritmus létrehozástechnikai fejlesztés

Tevékenység TÉMÁJA: díszletek készítése az „Egyszer egy királyfi” c. népköltés bábos játékáhozMűfaja: tárgyalakításTechnikája: ragasztás, vágás,illesztésTípusa: gyakorló-alkalmazóEszközei: 20-20-20 db gyűjtögetett skatulya, dobozka, háromféle méretben körülbelül (gyufás, teás, gyógyszeres, stb.). Kivágott keménypapírlapok, csíkok /támlák, lábak/, kisebb-nagyobb téglalapokra, négyzetekre, csíkokra vágott textilanyagok (vászon, zsákszövet, barnás kordok, szövetek, kismintás kartonok, mintás brokát, bársony maradékok), valamennyi karton és anyag nagyobb darabokban is, ollók, ragasztók. (Egyben ez a manuális előkészületek egy része.)

Szervezeti forma: kötetlenMunkaforma: mikrocsoportos

16

Módszerei: szemléltetés, bemutatás, magyarázat, beszélgetés, megfigyeltetés, értékelés, buzdítás, eligazítás, ellenőrzés

17

Nevelési célok, feladatok

Célok Különbségek Feladatokformaérzék fejlesztése mindenkinél egy kanapé, lóca, ágy, asztal, stb.

legelemibb megjelenésének konstruálása

arányérzék fejlesztése nagyobbaknál a rendelkezésükre álló dobozkák között találják meg a bútorhoz megfelelőt, a támlákhoz és lábakhoz való papír-kiegészítésekből is

karakterérzék fejlesztése nagyobbaknál a részelemek formája, a választott textilanyag színe, textúrája is illeszkedik a karakterhez

színérzék fejlesztése kicsiknél szín és forma kapcsolódása, különböző színek felismerése, látványa az anyagokon

nagyobbaknál gazdag színhasználat, a bútor mesei karakterének megfelelő mintás anyaggal is, több színnel is

térérzékelés fejlesztése mindenkinél a dobozok különböző oldalain való munkálkodás;a szobadíszletbe való későbbi elhelyezés

nagyobbaknál a külső terek – belső terek különbözősége

kreativitás fejlesztése mindenkinél egyéni megoldások, ötletekmaga a berendezés elképzelése, létrehozása

esztétikai érzékenység fejlesztése mindenkinél a színek és anyagminőségek, a bútorformák együttes hatása, együttes látványa a díszletbena gondosan megmunkált tárgyak élvezete

taktilis érzékenység fejlesztése mindenkinél különböző felületű textilek tapintása, lesimítása

finommotorika, kézizomzat fejlesztése

mindenkinél munkafogások által (nagyobbak ollóhasználat által is)

gondolkodás fejlesztése mindenkinél analízis-szintézis, rész-egész összekapcsolása a bútorrészek illesztésével

szociális viselkedésre nevelés mindenkinél egymás iránti türelem, bíztatás, egymás munkájának tisztelete

testi fejlesztés mindenkinél helyes testtartás, megfelelő ülés, helyes szemtávolság

Értékelési szempontok megfelelő eszközhasználat, helyes technikai megvalósítás (nagyobbaknál a doboz több

oldalának bevonása, kicsiktől ez nem „elvárás”, de függ az egyéni képességektől) karakteres bútordarabok létrehozása egyéni ötletek kivitelezése a bútorok arányossága (melyik dobozkából – papírtámlából melyik bútor jön létre)

Integráció más területekkel matematika

a felhasznált dobozkák, papírelemek közötti méretkülönbségek megfigyelése (kisebb, nagyobb, legnagyobb, hosszabb, rövidebb)

18

számosság (mennyi szék, mennyi asztal stb. készül el végül)bútorformákban négyzet, téglalap megfigyelése

külső valóság tevékeny megismeréselakókörnyezetünk részei (bútorok)hagyományok (régi világ - mostani világ különbségei)anyagnevek, - fajták

anyanyelv, irodalomElőzetes irodalmi foglalkozásaink alkalmával már megismerkedtünk e népköltéssel (Egyszer egy királyfi), beszélgettünk a kocsislegény, bíró, kanapé fogalmáról, a szegény lány, a gazdagabb lány viselkedéséről, stb. – mostani tevékenységünk pedig ehhez az irodalmi anyaghoz kötődik.

ének-zeneAz alkotótevékenység vége felé −mikor már sok munka elkészült− hallgathatunk a témához köthető zenét vagy énekelhetünk dalt (esetleg éppen a népköltés énekelt változatát). Énekelhetünk úgy is, ha spontán egy gyerek elkezdi valamelyiket, de javasolhatunk is.

Gondozási feladatokA ruhák óvása (ruhaujj feltűrés vagy munkapóló), kibomló hajak rendezése, kézmosás, stb..

A tevékenység várható folyamata

I. Kezdő szakasz

Motiváció

Beszélgetés, képválogatás a gyerekekkel, emlékezés az előző foglalkozáson látott bútorképekre. Most képválogatás, csoportosítás képeslapokkal (pl. múzeumi képeslapok, megfelelő könyvekből lefotózott, újságokból kivett képek), melyek egy-egy bútort mutatnak. Melyik lehet a parasztházikóban, melyik a gazdag emberek házában? (Nem baj, ha nehezebben megy még nekik, fő, hogy lássák a példákat, formákat, s természetesen a népi bútorok közt is látnak szemrevaló darabokat, nem csupa szegényes bútort.)„Beszéltünk már arról, hogy el fogjuk játszani az Egyszer egy királyfi történetét bábszínházban, amiben mindent magunk készítünk el. Nagyon érdekes bábszínház lesz, kicsit hasonlít a berendezése egy babaszobához, de ez mégis más lesz, meg fogjuk csinálni a gazdag bíró lányának szobáját és a szegény lányét is. Nézzétek, itt már előkészítettem a színpadokat, de még üresek. Készítsünk bútorokat a szobába, ahol a szegény lány fogadja az álruhás királyfit, és a gazdag lányét is rendezzük be!”

Megmutatom a paravánt, amelynek felületén most kis távolságban egymástól két szépen redőzött „színházas” függöny van, előttük pedig kis távolságban két asztalka. Az egyik egy lenvászon terítővel földig takart – a szegény lány szobája–, a másik egy díszesebb, színesebb, de nem cicomás anyaggal földig takart –a bíró lányának helye (Ez is a manuális előkészület része.) Ún.”asztali bábjáték”történik majd, a bútorok „díszletezik” a két helyszínt, s a rakosgatós bábok valamely megoldásával lehet majd benne, az asztalkák mögött állva, bábozni, amit először majd megmutatok nekik.Könnyen előfordulhat, hogy többen majd letérdelve, vagy kucorodva, mégis az asztal takarásában fognak bábozni,az asztallap széléhez emelve-mozgatva a bábot, de ez sem baj.

Szervezés

19

A csoportszokásnak megfelelően összetolunk asztalokat, letakarjuk munkaterítővel vagy kerek asztal köré gyűlnek, stb.. Felidézzük, milyen bútort említett a népköltés (selyemkanapé, lóca, kanapé) és hogy milyen bútort lehetne csinálni még, hogy szoba legyen. Megmutatom a skatulyákat, papírformákat, összehasonlítjuk a méreteket. Néhány kérdést felteszek, melyikből milyen bútort lehetne csinálni, egy-két papírtámlát oda is tartok a dobozkákhoz.

Célkitűzés, feladat megértetése

Megbeszéljük, hogy az elkészült munkákat a bábszínpadra lehet helyezni, s azt is, hogy mindegyikük bútora szerepelhet majd a játékban, mert többször is be lehet rendezni a szobákat, lehet cserélgetni, többször is el lehet majd játszani.Az anyagok már csoportosítva vannak kis, lapos kosarakban. Mielőtt kivennék belőlük, kérdezem, hogy melyik kosárból vennénk anyagot a szegény lány bútoraihoz, és melyikből a gazdagabb, cifrább lány szobájához. (Saját munkájuknál nem gátolom majd, ha valaki mégsem a karakternek megfelelő anyaghoz nyúl, legfeljebb kérdéseket teszek fel neki.)Bemutatom, hogy a textilcsíkokat, -darabokat hogyan ragasszák a dobozokra. Először egy „támlát” veszek ki, beragasztózom, rá a textilt, aztán bevonom a kanapénak való dobozt (nem az egészet, de hangsúlyozom, hogy minden oldalát fedjék be, csak az alját és a hátát nem. Az aljára majd rárajzoljuk a jelüket, a hátához ragasztjuk majd a támlát. Mutatom, hogy jól simítsák rá az anyagot). Ezután összeragasztom a két részt. Azt is megmutatom, hogy a dobozról lelógó textilrészt hogy vágjuk le, vagy hajtjuk át a másik oldalra, illetve ebben majd igény szerint segítek nekik. Figyelmeztetem őket a helyes ollóhasználatra és az óvatosságra.

„Találjátok ki, hogy ki milyen bútort szeretne csinálni: asztalt, széket, lócát, ládát, kanapét, ágyat?Talán szekrényt is? Találjátok ki, hogy a gazdag bíróékhoz vagy a szegény emberék szobájába tesszük majd, aszerint válasszátok ki hozzá az anyagot. Akkor lesz jó az ötlet, ha tényleg illik majd a bábozáskor a szegény lány vagy a gazdag lány szobájába!”

II. Az alkotó munka szakasza

Az eszközöket, melyek már a közelben vannak, odaadom, illetve segítenek a nagyok a kiosztásban. Gondozási feladatok. Folyamatosan motiválok (dicséret, beszélgetés, bíztatás, énekelhetünk is, amennyiben nem zavarja az alkotási folyamatot). Nagyobbaknak, ügyesebbeknek javasolhatom, hogy maguk is vághatnak ki olyan széktámlát vagy ágytámlát, amilyet elképzeltek és vághatnak maguk is darabokat a nagyobb méretben hagyott textilekből. Az „asztalhoz” javasolhatom, hogy földig érő terítőt lehet rá ragasztani, de ha valaki lábakat képzel hozzá, előveszem a keménypapír csíkokat és megmutatom az összeillesztést. Szúrhatunk bele hurkapálca vagy náddarabokat is, főleg a szegény lány szobája esetén. Ha előkerülnek egyéni ötletek – pl. valaki mégis egy baldachinos ágyat szeretne vagy egy kályhát vagy egy televíziót vagy mégis modern bútort, vagy kerek asztalt –, akkor igyekszünk közös erővel, de csak az általa igényelt segítséggel megoldani ezt. A tévé vagy mai bútor esetén megbeszéljük, hogy ez nem igazán jó a mesedíszlethez, de más játékhoz használható.(Alternatíva: a kicsik csak a bútor egy nagyobb felületére ragasztanak anyagot, a többit festik a kicsik temperafestéssel oldják meg a bútorok színezését.)Aki elkészült, a bútor aljára tesszük a jelét és kiviheti a színpad asztalkára.

20

III. Befejezés

Folyamatos tisztálkodás, rendrakás (zenehallgatás). Gyönyörködés a már összeálló, színpadra helyezett „díszletekben”. Megmutatjuk a most nem alkotó gyerekeknek is. Esetleg egy bábot már meg is jelenítek benne, hogy ilyen báb készítésével folytatjuk majd legközelebb.Javaslat egyéb játéktevékenységekre.

Megjegyzés: a folytatásra többféle alternatíva kínálkozik, a csoport egyéniségeinek, kitartásának, lelkesültségének stb. ismeretében: vagy egy hosszasabb alkotási folyamatban valóban elkészíti mindenki azt a szereplőt, akihez kedve van, s pl., a nagyobbak, bemutatják a játékot, mint bábszínházat, a nézőknek – a kisebbeknek /aztán persze ha kedvük van, a kicsik is kipróbálhatják a játék mozzanatait/ - vagy csak én játszom el az általam hozott kézibábokkal s mindenki eljátszhatja, kipróbálhatja akinek kedve van. Vagy, egy hagyományosabb megoldásban, egy tevékenység alkalmával, a kisebbek pl. sík díszleten munkálkodnak festéssel, ragasztással /díszesebb ház, szegényesebb házikó, esetleg mégis belső tér, néhány sík bútorral jelezve,falat is mutatva ha igénylik/, míg a nagyobbak a szereplő karaktereken gondolkodnak, s készítik el, akár egyszerűen kialakított fakanálbábként, takarásos paravános játékhoz. Kitalálhatunk egy széthúzott függönyt mutató „paravánkere-tet” is,amennyiben az asztali játék kipróbálásánál maradunk s meg tudjuk oldani – e keretmögött látszanak az asztalkák a szobákkal-játszókkal, a nézőktől mégjobban elkülönített„színpadtérben”.

21

Tervezetminta II. (Vastagh Ágnes)

ÓVODAI VIZUÁLIS NEVELÉS TERVEZETÉNEK BEMUTATÁSA EGY FIKTÍV PÉLDÁN KERESZTŰL

Ez egy maximált tervezetminta, oktatói szándékkal készült.

Foglalkozó neve: Vastag Ágnes

Helyettes neve: Szoboszlay Gergely

Korcsoport: vegyes

A foglalkozás ideje: 2007 október 13.

A foglalkozás helye: 1038 Bp. Virág utcai óvoda

 A fejlesztés területe: Vizuálisnevelés

A fejlesztés előzményei: ● Kirándulás a közeli erdőbe. ● Új dal tanulás. ● Fakéreg és levél frottázs készítés.

A fejlesztés műfaja: Képalakítás (plasztikai munka, építés, kézművesség;

          ezeken belül: ábrázolás, díszítés, tárgyalakítás, eszközkészítés)

 A fejlesztés témája: Az őszi erdő.

A fejlesztési feladat differenciált bemutatása: Kerekerdő festése temperával. Kicsiknek: A/3 méretű félfamentes lapra fa festése és levelek nyomtatása. Nagyoknak: kerekerdő festése temperával, színkeveréssel. Íves műszaki kartonon közös munkát végeznek. A lap közepére felrajzolt körívre festik az erdő hulló lombú fáit. Az érdeklődő kicsik a saját festés-próbálkozásaik után nyomtathatnak leveleket a fatörzsek alá, azaz a körívre.

 Egy témához számos feladat és technika tartozhat! Vegyes korcsoportnál szétbontva tervezzük

A fejlesztés technikái: Festés (tépés, vágás, ragasztás, nyomtatás, mintázás, viaszolás, szövés, fonás, stb.).

 Vegyes csoportnál szétbontva korcsoport szerint! Egy tevékenységnek lehet több, egymásra épülő technikája, technikai fogása, ezek részletes leírása.

 Nevelési és fejlesztési célok és feladatok: Az itt differenciáltan bemutatott célok és feladatok összefüggéseit egy fiktív téma alapján dolgoztam ki! A konkrét tervezetünk része az ütemtervnek, amely egy évet ölel át, és az óvoda saját nevelési programja alapján készül el. A nevelési és fejlesztési célok egymásra épülnek, egymásból következnek. Ezekhez, a pedagógiai céljainkhoz keresünk témát, amely az ünnepekhez, hagyományokhoz és évszakokhoz kapcsolódik gyakran. Egy témára számos manuális feladat készíthető, és minden

22

feladat több technikával kivitelezhető. Az egy témára készíthető variációk szinte megszámlálhatatlanok!  

CÉLOK KÜLÖNBSÉGEK NEVELÉSI-FEJLESZTÉSI FELADATOK

Komponáló készség fejlesztése Kicsiknél

Nagyoknál

Szabad elrendezés

Szimmetria és térirányok tudatosítás alkalmazása

Színérzék fejlesztése Valamennyi gyereknél A meleg színek összegyűjtése, árnyalatok keverése megadott színekből. Az őszi színpaletta megismerése.

Rajzi sémák fejlesztése Mindenkinél Mindegyik korosztálynál a belsőképek és a rajzi ábrázolás fejlesztése szóbeli motivációval, közös munkával.

Finommotorika fejlesztése Kicsiknél

 

Nagyoknál

Helyes eszköztartás, nagyfelület befestése

Az ecset hegyének és tövének megkülönböztetett használata a kis formák és a háttér esetében.

Kreativitásra nevelés Mindenkinél Az egyéni ötletek és megoldások, sajátos hangulatok, kiemelt támogatása.

Kitartásra nevelés Valamennyi gyereknél Az életkor szerint elvárható és a személyes motiváltságot figyelembe véve ösztönözzünk a kitűzött munka elvégzésére.

A fejlesztés típusa: új tapasztalatot szerző (jelen esetben), gyakorló; alkalmazó, ismétlő; rendszerező, kombinált.

A fejlesztés módszerei: beszélgetés, elbeszélés, magyarázat, bemutatás, közös tevékenység,

                                       szemléltetés, megfigyeltetés, gyakorlás, javítás, ellenőrzés, értékelés.

 A vizuális fejlesztés alatt pedagógiai módszerek sokaságával élünk, melyek a fejlesztés egész időtartama alatt szükségszerűen alkalmazhatók. Itt felsoroljuk a tervezett módszereket és hogy mikor,hogyan alkalmazzuk azokat.  A „Kidolgozás„ fejezetben ezeket részletezve írjuk le!,

A fejlesztés eszközei: Tartós eszközök, pl.: olló, ecset, viaszos vászon, stb.

                                    Fogyó eszközök, pl.: papír, festék, agyag, textília, stb.

23

                                    Közösen gyűjtött eszközök: kavics, szirmok, magok, stb.

                                   Otthonról hozott eszközök

                                   ● A/3-as félfamentes rajzlap, A/1-es műszaki karton, tempera: sárga, piros, kék, vékony és vastag ecsetek, nyomdázó szivacs, olló

Az óvópedagógus feladatai az előkészület során (általában) Illusztrációs anyag gyűjtése, a demonstrációs tárgy elkészítése, korcsoporttól függően előkészített gyermeki munka, speciális anyagok beszerzése és szükség szerinti megmunkálása, természetben gyűjthető szerves és szervetlen anyagok pl.: termések, levelek, fakérgek, szárított virágok és szirmok, szárított gyümölcsök, kagylóhéjak és csigák, kavicsok. Audiovizuális bejátszások kiválasztása és előkészítése.

A gondos és előrelátó felkészülés a szemléltetés eredményességét és a tevékenység sikerét segíti.

A foglalkozás szervezeti formája: kötött vagy kötetlen

A foglalkozás munkaformája: frontális, mikrocsoportos, páros, egyénre szabott, alternatív

Integráció más területekkel: pl.:● A környező valóság tevékeny megismerése: Az erdei séta felidézése, a látott fák megnevezése, karakter jegyeik összegyűjtése.

● Zenei nevelés: „Erdő, erdő de magas a teteje” című népdal éneklése.

● Anyanyelvi-irodalmi nevelés: Az őszi színek metaforái: rozsdás barna, aranyló sárga, stb. összegyűjtése.

 Az óvópedagógus értékelési szempontjai,amivel a vizuális fejlesztésének  sikerességét és tanulságait figyeli: A célok és a feladatok határozzák meg, jelen esetben pl.:● a színárnyalatok kifejező és gazdag alkalmazása,

                  ● a fa vizuális képének megjelenítése,

                  ● az egyéni megoldások kiemelése,

                  ● a toleráns közös munka.

 Érdemes a tervezetben itt helyet hagyni, hogy lejegyezhető legyen: részsikerek, további feladatok, esetleges ismétlés-gyakoroltatás, a vegyes csoport szintjeinek fejlesztésbeli haladása.

KIDOLGOZÁS - A TEVÉKENYSÉG VÁRHATÓ MENETE

A két oszlopos kidolgozás segíti az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását.

A tevékenység (fejlesztés) várható menete A tevékenység (fejlesztés) vezetése

24

„gyermeknyelven” 

I. KEZDŐ SZAKASZA vizuális tevékenység feltételeinek megteremtése:

 ● Szervezés: asztalok, szőnyeg, paraván stb., elhelyezése, a manuális munka területének kialakítása.

● A szükséges anyagok kikészítése. Anyag-eszközismeretre lehetőség.

● A gyerekek folyamatos fogadása.

● A folyamatos reggeliztetés befejezése.

A motivációs lehetőségek pszichés feltételeinek megteremtése.

● Beszélgetéskezdeményezés, élmények felidézése.

● Mesélés

 

„Reggeli után megfestjük a mi kerekerdőnket! Ki lesz az az ügyes, aki tud nekem segíteni?”

 

„Nézzétek mennyi ecset! Na, és ezt hogy hívják?...”

„Szép jó reggelt, gyere gyorsan, már vártunk! Teli a pocak?”

 

„Gyertek, bújjunk össze, mint az erdőben a fák, és hallgassuk meg, mit mesél az öreg tölgy!”

 

II. ALKOTÓ MUNKA SZAKASZAIntegrációs lehetőségek

● Könyvnézegetés (reprodukció, műalkotás, meseillusztráció stb.)

● Zenehallgatás és/vagy éneklés.

● Az erdőben gyűjtött kérgek, levelek és termések vizsgálata.

Gondozási feladatok

● Munkapóló vagy kötény felvétele.

● Ruhaujjak ellenőrzése.

● Hosszúhaj összefogása.

Szemléltetés

Célkitűzés

A feladat bemutatással kísért megértetése

 

„Ezt a mesét én is sokáig tudnám hallgatni, de nézzétek, a kosárban vannak tölgy levelek és kérgek. Simítsátok csak meg!”

 

Énekeljük el az –Erdő, erdő de magas a teteje- népdalt, és közben, aki jön velem kerekerdőt festeni, belebújik a festőköténybe.”

 

„Magányosan álldogálni nem szeretnek a fák, főleg, ha még a lombjuk is lassan lehullik! Fessünk erdőt erre a hatalmas papírra! Itt ez a kör a nagy lap közepén, körbe-körbe fákat festünk rá. Hatalmasak lesznek, hajladoznak a szélben! Álljatok fel, nyújtózzatok jó magasra! Magasabbra!! Hajladozzanak azok a faágak!”

„A mi erdőnkbe is beköszöntött már az ősz, megcsipkedte a hajnali hideg a leveleket.

25

A munkaeszközök kiosztása.

● Papírok: kicsiknek önálló munkához nagyméretű; nagyoknak közös munkára akár íves.

● Ecsetek: kicsiknek 8-10-es; nagyoknak vegyesen vékony és vastag

● Tempera: kicsiknek 3-4 kikevert őszi árnyalat; nagyokkal közös színkeverés.

A demonstrációs tárgy közös megnézegetése

(ha szükséges.)

A tevékenység technikai menete ( itt a festésé)

● A szakmai fogások gyakorlatban történő bemutatása.

●Javítás, korrigálás.

Motiválás

● Kiemelés, dicséret, bíztatás, megerősítés, folyamatos ötletadás.

 A szóbeli értékelés legyen személyre szóló, őszinte, de mindig lelkesítő! Emeljük ki és mutassuk is be a csoportnak a kreatív megoldásokat. Igyekezzünk minden munkában vagy hozzáállásban, eszközhasználatban megtalálni a személyes  előrelépést. Vegyük figyelemben a kisgyermek ábrázolás-fejlődési szintjét és legyünk empatikusak!

 

● Utánzással követhetik, másolhatják a mi munkatevékenységünket, evvel „kézmintát” adhatunk, de a kisgyermek festményébe ne javítsunk bele! Figyeljük meg kialakul-e „séma átadás-átvétel” a csoportban egymás között. Ez a közös és gyors fejlődést segíti, ne tekintsük egyszerű másolásnak!

● A játszó gyerekek érdeklődésének felkeltése.

Emlékeztek, a kiserdőben milyen színben pompáztak a fák? Sárga, narancs, rozsda, vörös , okker, barna. Ezeket a tüzes meleg színeket fogjuk kikeverni, és adunk a kikevert festékeinkből a kisebbeknek. A nagyok az őszi lombokat festik meg velük a nagy papíron, a kicsik nyomtatni fogják a faleveleket a saját képükön.”

„Jól keverjük, úgy! Ebbe még rakhatunk egy pöttynyi pirosat! Neked melyik tetszik? Ez az ecset pont jó lesz. Nézd csak, most először bevizezzük, belekavargatunk a festékbe, és már lehet is festeni, a hegyével finom vékony vonallal, az oldalával a törzset, a nagy felületeket.”

„Micsoda jól megfigyelted…, pompás hatalmas erdőnk lesz! Ha ilyen ügyesek vagytok, holnap költöztetünk az erdőbe harkályt, mókust, nyulakat..”

„Jókor érkeztél, ez a rész téged vár, pont idefér még a fád! Ott a helyén a köntös, így, már jöhetsz is!!”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Ez az erdő gyönyörű, sűrű lombos, susogós. De már nem fér több fa bele. Hű milyen szerencse, hoztam egy tartalék óriási papírt.

26

● Az későn érkezők fogadása, és munkába invitálása.

 

  A vizuális nyelv elmélyítése

● Beszélgetés egymás festményeiről.

● Színek, formák, irányok megnevezése.

● A belsőképek és a fantázia erősítése a képekhez fűzött mesék figyelmes meghallgatásával, és játékos együtt folytatásával.

Állandó kitekintés és aktív jelenlét a csoportszoba más területein is.

Folyamatos segítségnyújtás.

A spontán kialakuló helyzeteket rugalmasan fogadjuk be a tevékenység menetébe.

● A különböző korcsoportok egymás feladatait kipróbálhassák, ha akarják.

● Több vagy más variációk is elkészülhessenek.

● Legyen tartalék feladatunk, vagy a feladat több alternatívájával készüljünk.

Fessük meg a kerekerdőnket éjszaka is!

III. BEFEJEZŐ SZAKASZAz elkészült munkák

● jellel ellátása,

● biztonságos helyre rakása,

● megvitatással értékelés.

„Nagyot dolgoztatok, két erdőt is festettetek!

Gyertek hozzám, megfogjuk egymás kezét és körbejárjuk az erdőinket. Vannak itt piros és tömzsi fák, ez meg milyen nyurga! Nézzétek csak, hogy ragyognak azok a narancsok!

A művek további élete:● folytatás,

● kiállítás,

● ajándék,

● játék stb.

„Holnap állatokat rajzolunk, kivágjuk őket, és beköltöztetjük .az erdőinkbe.

Gondozási feladatok elvégzése Na, most már minden zegét-zugát megnéztük az erdőinknek, futás a mosdóba kezet mosni!

Közös rendrakás „Ügyesen mindent a helyére teszünk, de előtte

27

még kimossa mindenki a saját ecsetét.” 

 

Minden szakaszhoz tervezzünk időtartamot, ettől el lehet térni, de segít kézben tartani a

foglalkozást. A tervezetminta segítséget nyújt az átgondolt és okosan felépített vizuális tevékenység megtervezéséhez. A jó tervezet rugalmas, kreatív, helyet ad az egyéni ötleteknek, stílusnak és gondolatoknak. A tervezet struktúráját használjuk saját céljaink megvalósítására. Mellékletben a fejlesztési feladat vagy annak fotóját, makettjét csatolni kell!

 Javaslom, hogy a tervezet vázlatát követően készítsék el a manuális munkát. Közben jegyzeteljék a sorrendiséget, munkafogásokat, technikákat, időtartamot, a születő ötleteket-variációkat; hiszen ez lehet a kiindulópontja a megfelelő gyermeki fejlesztésnek.

 

28

ÉNEK-ZENEI TANSZÉK

Tervezetminta I. (Szarka Júlia)

A tevékenység megnevezése: Ének-zene, énekes játék

A tevékenység helye: bárhol az ország óvodáiban(de a helyi gyűjtéseknek, szokásoknak megfelelően alakítható a zenei anyag!)

Időpont: olyan (nem létező!) dátum, amikor nem készülődünk semmire

A tevékenység irányítója: xy

Korcsoport: vegyes (3-7 év)(de a feladatok bonthatók és kiegészíthetők homogén csoportokra!)

Fejlesztési tartalom:Ismert mondókák és dalok gyakorlása

(Angyal, kangyal… ÉNÓ-4, Madarak voltunk…ÉNÓ-46,Szita, szita szolgáló…ÉNÓ-135, Tekereg a szél…ÉNÓ-220)

Új dal megismerése(Bársony ibolyácska…ÉNÓ-149)

Zenehallgatás(Reggeli harmat…ÉNÓ-232, Duda megnyikkan…ZH-153,

Ugyan édes…ZH-75)

Fejlesztési feladatok:Zenei szempontok:

Akusztikus hallás: a magasabb-mélyebb fogalmának tudatosítása, gyakorlása a mondókák és dalok megszólaltatásával (a kiemelt zenei feladat is egyben!);

Belső hallás: a mondóka ritmusáról vagy a dal dallammotívumáról való felismertetése (pl. a „Tekereg a szél…” dallamilag, vagy a „Madarak voltunk…” ritmikailag jellegzetes kezdőmotívumai)

Tiszta éneklési képesség: a dalok megfelelő magasságú kezdése (lehetőleg a gyermeki hangmagasságához illő Á-ról), szükség esetén a dallamvonal „javításának” játékos-mozgásos lehetősége, a „morgó” gyermekkel való egyéni bánásmód, stb.;

Ritmikai képesség: az egyenletes lüktetés folyamatos gyakorlása, ill. a ritmus kiemelése a mondókák és dalok hangoztatása során játékos mozdulatokkal;

Zenei alkotókedv alakítása: mozdulatok kitalálása a mondókákhoz, dalokhoz, dallam komponálása mondókához, az énekes beszédre biztatás, stb.;

Zenehallgatóvá nevelés: az óvónő éneke és hangszerjátéka.Általános - az Alapprogram szerinti - nevelési szempontok:

Az egészséges életmódra neveléshez a testi- és mozgásfejlesztés a dalosjátékokban (a nagymozgástól a finommotorikáig), a hangképzés, légzéstechnika, helyes tartás, stb. járul hozzá;

Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosításához a körjátékok közösségi jellege, a társadalmi szokások megismerése, a baráti érzések, az óvónő és gyermek kapcsolat, a szabálytudat és alkalmazkodó képesség alakulása, a gátlások feloldása, a zenei másság elfogadása járul hozzá;

29

Az értelmi fejlesztéshez a zenei anyagban rejlő anyanyelvi fejlesztés (szókincsbővítés, ritmikus szótagolás), a figyelem koncentrációja (magasabb-mélyebb), az analizáló emlékezet és gondolkodás a kiemelt motívum felismerésével, majd a teljes dal - mondóka szintetizáló hangoztatásával járul hozzá.

A tevékenység előzménye:- az ismétlendő játékok és mondókák ismeretének felmérése;- a kiemelt zenei feladat (magasabb-mélyebb) gyakorlása más játékokkal, esetleg más tevékenységi formákban (testnevelés, környező világ megismerése, stb.)- vizuális tevékenységen bábok készítése (pl. kövér és sovány asszony fakanálbáb)

A tevékenység típusa: vegyes (gyakorló és új ismeretet közlő)

A tevékenység módszerei: szemléltetés, magyarázat, megbeszélés

A tevékenység szervezési módjai (munkaformái): frontális, egyéni, páros, csoportos

A tevékenység eszközei: fejdíszek, hangszerek, bábok, auditív eszközök (lejátszó, óvónői ének)

A tevékenység várható meneteI. Kezdő szakasz

1. Motivációs lehetőségek: Babakonyhai játékban a sütés-főzés kapcsán előkerül a „Szita, szita szolgáló…” dal; Memória-játékban vagy mesekönyvek, képek nézegetése során előkerülő madár

kapcsán a „Madarak voltunk…” mondóka; Építő játékban - „óvónői ajánlásra”- olyan kuckó készítése, ahová a szél elől érdemes

bebújni, majd a „Tekereg a szél…” dallal tevékenységbe invitálás; Egy szomorúan érkező gyermek vigasztalása a „Reggeli harmat…” dal segítségével,

amikor az óvónő ölelése várja úgy a gyermeket, ahogy a lepkét a virágkehely, akár a reggelit is érdemes felajánlani reggeli harmatként.

Megjegyzés: az egész fogadás - reggeliztetés - játék időszakot átható zenéléssel is jelezhetjük az aznapi énekes tevékenységet!A szokásokhoz alkalmazkodva beénekléssel, légző gyakorlattal (lufi-fújás, tollpihe levegőben tartása, stb.), játékba hívogató dalainkkal (Ki játszik ilyet…, Kör, kör… stb.) hívja fel a figyelmet a zenei tevékenységre, és megpróbál minél több gyermeket bevonni, különös tekintettel az „idősebb fiúkra”!

2. Szervezési feladatok, hely és eszközök biztosítása: A motivációban tervezett zenei anyag hangoztatása mellett olyan helyszín keresése,

ahol a tervezett játékok megvalósíthatók; Az óvónő előkészíti a szükséges eszközöket, hogy ezek hiánya ne szakítsa meg a

folyamatot.Megjegyzés: alkalmazkodva az óvoda szokásaihoz az ún. hagyományos L vagy U-alakban ültetett gyerekeknek is lehet tervezni zenei tevékenységet (ha ők ebben a formában képesek hatékonyabb munkára). Csak a gyerekek a többsége ne unatkozzon hosszú perceken át, amíg a „vezérénekesek” mindent megoldanak helyettük. A cél, hogy minél több gyermek tevékenységét átlássa, ellenőrizze és dicsérje az óvónő. Könnyebb a szervezés, ha csak átvonulunk a ’zeneszobába’, azt is pótolhatja egy zenélésre rendszeresített helyszín.

30

II. Az alkotó munka szakaszaMegjegyzés: a sorrendet a motiváció is meghatározhatja, ill. gyakorta valamilyen kerettörténetbe ágyazódik a zenélés (pl. kirándulás képzeletbeli helyekre, az állomásokon különböző zenei feladatok megoldása a feladat). Nagyon hatásos lehet a zenei varázsdoboz, amiből mindig előkerülhet nem csak egy konkrét eszköz (fejdísz, hangszer, stb.), hanem egy dal, mondóka, óvónői ének is.

1. Ismert dalosjáték gyakorlása: Szita, szita szolgáló…/5 perc/(a kisebbeknek kiválóan alkalmas az egyenletes lüktetés érzékeltetésére, de a „nagyokra is ráfér”, amikor a sütést utánzó mozdulatokkal kísérik az éneket) célszerű a dal felelevenítése közös énekkel (hibák esetén határozott óvónői bemutatás) a játékszabály megbeszélése (a csoportszokásnak megfelelően rugalmasan alakíthatók

az ÉNÓ játékleírásai) gazdaasszony-gazdaember kiválasztása, aki a körben áll és kitalálja sütés-mozdulatot

(pl. a szép éneklés dicséreteként) a dal éneklése játékos utánzó mozgással (szitálás, dagasztás, gyúrás, kenés, vágás, stb.),

a szereplők egymást választhatják 3-4-szer vállalkozó esetén egyéni énekeltetés nagyobbaknál, bátrabb kicsiknél

2. Ismert mondóka gyakorlása: Angyal, kangyal…/3 perc/(kiszámolás egyenletes lüktetéssel, csoportos és egyéni szövegmondással, miközben a gyerekek tapssal, válluk ütögetésével kísérik a szövegmondást) szereplőválasztáshoz mondóka ajánlása, felismertetése találós kérdéssel (pl. melyik

mondókában van nyolc dob, egy pikula, stb.) az előző játék folytatása úgy, hogy a szereplőket a szöveg sorsszerűsége választja ki a dalosjáték és a mondóka váltakozó megvalósítása kb. 4-szer, ill. a résztvevők

számához és igényéhez igazítva

3. Zenehallgatás: Ugyan édes komámasszony…/2 perc/(nyugodtan tervezhetünk többször és bármikor zenehallgatást egy „foglakozáson”, de, ha időben másképpen alakulnak a feladatok, akkor ezt kezeljük rugalmasan) a mozgásos feladat után a gyerekek ülő helyzetben fogadhatják a vendégségbe érkező

kövér és sovány gazdasszony bábokat, akik egyenletes kopogással táncolva éneklik el bánatukat a testsúlyukról

az ügyesebb, a magasabb-mélyebb fogalmát már ismerő gyerekekkel az esetleges második éneklés előtt érdemes megfigyeltetni, hogy a kérdező asszony magasabban, a válaszoló mindig mélyebben énekel, de ennek felismerése és megnevezése nem követelmény, dicsérni kell bármilyen érkező választ (pl. vékonyabb-vastagabb, vidámabb-szomorúbb, stb.)

4. Hallásfejlesztés: magasabb-mélyebb fogalmának érzékeltetése, megnevezése /5 perc/(a kisebbek az utánzó mozdulatok segítségével is érzékelik a különbségeket, a nagyobbaknál már a középmagasság megfogalmazása és térbeli jelzése mellmagasságban előkerülhet) az Angyal, kangyal… mondóka hangoztatása magasabban és mélyebben (nagy -

oktávnyi, C’-C’’ - különbséggel), nyújtózó és guggoló mozgással kísérve először a teljes mondóka hangozzék magasan és mélyen, a mondókán belüli váltásokat

csak fokozatosan vezessük be, (ne fajuljon értelmetlen ugrándozássá) az ügyesebb gyerekek az átlagos beszédhangon, kb. F’-G’-Á’ magasságon mondott

szöveget megnevezik „közepes”-nek

31

5. Új dal megismerése: Bársony ibolyácska…/5 perc/ az óvónő bemutató éneke a szöveget utánzó mozdulatok kíséretében esetleg szövegi és játékbéli hasonlóság észrevétetése a Fehér liliomszál…dalhoz többszöri bemutatás, a bekapcsolódó éneklők biztatása közös éneklés, még álló helyzetben végzett mozgással szereplő(k) választása után énekes játék 3-4szer, igény szerint

6. Ismert mondóka gyakorlása: Madarak voltunk…/5 perc/(esetleg az ibolya-szereplő választásához egy „nagycsoportos” kiszámoló javasolt, hogy a 16-od érték, és a belső szünet gyakorlása lehetővé váljon a foglakozáson, vagy a későbbiekben) a kiszámoló hangoztatása közösen, szereplő választása az ügyes gyerekek megpróbálhatják 1-2szer a ritmusát tapsolni (érdemes a figyelmet

felhívni, hogy úgy tapsoljuk, ahogy mondjuk, a nehezebb ritmika miatt a tempót vegyük lassabbra, ill. kialakulhat bizonyos kétszólamú zenekar, ha a kisebbek az egyenletest mérőzik hozzá)

7. Ismert dal gyakorlása: Tekereg a szél…/5 perc/(a tevékenységben még remélhetőleg jelen lévő, idősebb gyerekeknek érdemes még egy dalon is felismertetni a magasabb-mélyebb fogalmát, választva a következő lehetőségekből) a teljes dal óvónői éneklése magasan, majd mélyen, ill. középmagasságon, amit a

gyerekek nyújtott - leengedett - mellmagasságban tartott karral jeleznek a dallam furulyázása jól hallható különbséggel (mi-ré-dó = É’-D’-C” ill. D”-C”- B’),

amit szintén mozgással jeleznek a dal éneklése az óvónő vagy a gyerekek által kitalált játékkal (pl. tekergés, kígyózás az

asztalok körül, visszavezetés a játszóhelyekre, stb.)

III. Befejező szakasz1. Zenehallgatás: Duda megnyikkan…/3 perc/Az óvónő tiszta, kifejező éneke a dallamvonalon belüli nagy ugrásokkal is érzékeltetheti a magasabb-mélyebb különbséget, egyben a szövegben felsorolt hangszerek hangszínét is imitálja (hangszínhallás).2. Az új dal rögzítése, visszavezetés egyéb tevékenységekbeEljátszhatjuk hangszeren az új dalt, hallgathatunk igényes gépzenét (pl. természetről, virágról szóló népzenei anyagot, a korábban énekelt Gryllus-dalt, rövid klasszikus zenét, stb.).

32

Tervezetminta II. (Hegedűsné Tóth Zsuzsanna)

A tevékenység megnevezése: ének-zene, dalos játékA tevékenység helye, ideje: budapesti óvodaKorcsoport: középsős csoportA tevékenység irányítója: hallgató

Fejlesztési feladatok:1) Általános nevelési szempontok:

együttesség öröme, közösségi nevelés esztétikai fejlesztés, ízlésformálás: a zenehallgatási anyag megválasztásakor és

előadásakor, szép tiszta énekléssel élménynyújtás erkölcsi fejlesztés: együttes játékban az alkalmazkodás, türelem, kitartás, szabályok

betartása2) Zenei szempontok:

hallás fejlesztése: halkabb-hangosabb gyakorlása tiszta éneklési készség fejlesztése: ismert dalok játékos gyakorlása a megfelelő

hangmagasságon egyenletes lüktetés érzékeltetése a játékok során változatos mozgásformákkal mozgásfejlesztés zenei emlékezet fejlesztése zenehallgatóvá nevelés

Fejlesztési tartalom: Hárman estünk egy gödörbe… ismétlő mondóka In: Ákom, bákom, berkenye 30.o./3. Kőkút körül út… ismétlő mondóka In: Kiss Áron Magyar gyermekjáték-gyűjtemény

49.o./XL. Komatálat hoztam…- új dalos játék In: Forrai Katalin: Ének az óvodában

(továbbiakban ÉNO) 149.o./ 99.sz.hangkészlet: s f m r dkezdőhang (abszolút magasságban): szó=Á’

Ajtó ablak nyitva van… dalos játék megszilárdító ismétlése, játékismétlés céllal In: Aranyalma 120.o./124.sz.

hangkészlet: l s f m r dkezdőhang (abszolút magasságban): szó=Á’

Hold, hold fényes lánc…dalos játék rendszerező ismétlése In: ÉNO 140.o./83.sz.hangkészlet: (l) s m dkezdőhang (abszolút magasságban): szó=Á’

Borsót főztem…dalos játék rendszerező ismétlése, képességfejlesztés céllal In: ÉNO 149.o./99.sz.

hangkészlet: l s mkezdőhang (abszolút magasságban): szó=Á’

A Győri Györgynek… dalos játék rendszerező ismétlése (kedvelt dal, esetlegesen beépítve) In: ÉNO 139.o.80.sz.

hangkészlet: s m (r) dkezdőhang (abszolút magasságban): szó=Á’

Gryllus Vilmos: Gólyahír zenehallgatáshoz In: Dalok I. 6.o.hangkészlet: l s m r dkezdőhang (abszolút magasságban): mi=É’

33

A tervezett módszerek: bemutatás, szemléltetés, gyakorlás, magyarázat, ellenőrzés, értékelés, dicséret

Szervezeti forma: kötetlenA foglalkozás munkaformája: frontálisA fejlesztés típusa: kombinált (vegyes) típusúA foglalkozás eszközei:

fazék, fakanál só-liszt gyurma vagy zöld selyempapír/krepp papír dob, cintányér, triangulum, ritmusbot furulya/gitár

A fejlesztés előzményei: az egyenletes lüktetés gyakorlása az ismétlődő dalos játékok, mondókák során hallásfejlesztés - halkabb-hangosabb megéreztetése, magasabb-mélyebb

megkülönböztetéseA foglalkozás kiemelt zenei feladata:

halkabb és hangosabb különbségének gyakorlása teraszos hangerőváltás három fokozaton új fejlesztő játék: mondóka bújtatása akusztikus jelre

I. Kezdő szakasz (kb. 5-8 perc)

Foglalkozás felépítése Foglalkozás vezetése Szervezés:

A kezdeményezés módja, motivációs lehetőségek: 1.) A babakonyhában játszóknak egy új fazekat viszek, és borsófőzeléket készítünk, amit majd körbe kínálunk a csoportban

2.) Zöld papírcsíkokat tépünk, majd borsószemeket sodorgatunk, vagy só-liszt gyurmából készítünk borsószemeket, amit egy díszes tálban gyűjtünk, néha megkevergetünk, ízesítjük, kóstolgatjuk.

3.) Az újonnan érkezőket kínálom a babakonyhában készült ételekkel, vagy a fakanálbábok kíváncsiskodnak a tevékenykedők között.

A játéktevékenység alatt a Borsót főztem… kezdetű dalt elénekeljük úgy, hogy játékos mozdulatokkal kísérjük.

Kezdőhang: szó = A’

Szükség esetén a terem átrendezése, akadálymentesítés, szellőztetés, a kezdeményezés eszközeinek előkészítése, „hívójel”, amennyiben van kialakult szokás a foglalkozáskezdés jelzésére

-Egy új fazekat és fakanalat hoztam a főzőcskézéshez. Mit főzzünk?-Én szívesen ennék borsófőzeléket.-Megsózzuk, megpaprikázzuk, kevergetjük, és mindjárt készen is van.

-Nézzétek, hoztam nektek színes papírokat, hogy zöldségféléket készítsünk belőle! Készítsünk zsenge zöldborsólevest! Milyen más zöldség kerüljön bele a borsón kívül?Nézzétek, milyen sok borsószemet készítettünk, hoztam nektek egy nagy lábost, tegyük bele, hogy megfőzhessük. Hogy ízesítsük?Hogyan tálaljuk a vendégeknek?

Kíváncsiskodó bábok: -Mit csináltok? De finom az illata? Megkóstolhatom?

Figyelek az egyenletes mozgásra, hogy helyes mintát adjak.

34

II. Alkotó, munka szakasza (kb. 15-20 perc)

1. Komatálat hoztam… kezdetű dalt énekelem

A dal bemutatása 3-4x, majd közösen 2x, végül játékával legalább 6-8xKezdőhang: szó = Á’

kiszámoló: Kőkút körül út…

Az elkészült étellel kínálom a távolabb tevékenykedő gyerekeket, átadom egy-egy gyermeknek is a tálat, közösen kínáljuk, majd a szőnyeg közepére helyezem. Ekkor közösen is elénekeljük az új dalt, majd elmondom a játékmódját.

Egy rövid kiszámolóval kiválasztom az első kínálót.Megdicsérem azt, aki az egyenletes lüktetéshez igazodva kínálta társait.

Finomat ettek, akik kaptak belőle? Én is megkóstolom. -Nekem kevés benne a répa. –Úgy teszek, mintha kimennék a kertbe répáért.Hol vannak a répáim, valaki ellopta!

2. Ajtó ablak nyitva van…Kezdőhang: szó = Á’

legalább 6-8x, ha igénylik többször, illetve felajánlom, hogy a végén ismét játszhatjuk

Váratlanul körbe fogunk egy gyermeket, és a jól ismert, egyik legkedveltebb dalt kezdjük énekelni. Tudják, hogy az első szakasz alatt ki kell találni, ki válasszanak a második szakaszban. A második szakaszban tudatosan halkabban énekelek, illetve kérem erre a gyerekeket is, hogy jobban halljam a középen álló éneklését.

3. Hárman estünk egy gödörbe…-kiszámoló mondóka(szükség szerint ismételve kb. 15x)halkabb-hangosabb gyakorlásanehezítve: három hangerőfokozattal isbelső hallás fejlesztése

A következő játékhoz két gyerek kellene. Az éppen kiválasztott gyermek segít nekem kiszámolni a kör közepe felé tartott öklöket egyenletesen érintve. Akinek kiesik a keze, az kérheti a következő kiszámolás hangerejét:halkabban-hangosabban. Ha már jól megy, az átlagos hangerőt felmérve javasolhatom, hogy legyen nagyon halk, vagy nagyon hangos lehetőség is. Felhívom a figyelmet a változatosságra, és arra, milyen nehéz nagy különbségeket csinálni.Ha sokan vagyunk, és ügyes a kiszámoló, magunkban mondva is kiszámolhatjuk a következő kiesőt. Ekkor én halkan, de hallhatóan hangoztatom a mérőütést. Differenciálás: Segítségadás, dicséret.

4. Hold, hold fényes lánc… - ismétlő dalos játékKezdőhang: szó = Á’

Amikor már csak két ököl marad, őket megkérem, tartsanak kaput.Ebből már valószínűleg tudni fogják a gyerekek, hogy melyik dal következik.

35

vagyA Győri Györgynek…- ismétlő dalos játékKezdőhang: dó = D’

De ezt támogathatom dúdolással is, arról is felismerhetik.

Adaptivitás: Ha úgy érzem, jobban lekötné őket az A Győri Györgynek…, akkor azt választom.

5. Ütőhangszerek kipróbálása: ritmusbot, cintányér, triangulum…Játék a hangszerekkel.

(Komatálat hoztam…- ismétlése)

Ismert mondóka halkabb-hangosabb hangoztatása, egyenletes lüktetéssel kísérve.

Belső hallás fejlesztése

Komatálat hoztam…- ismétlése közösen)

- Hoztam nektek valamit: Egy kosárból „kínálom” hangszerekkel őket.

Közben a Komatálat hoztam…- kezdetű dalt énekelem ismét.

-Üljetek le, úgy, hogy mindenki lásson, mert most zenekart fogunk alkotni.Egyenként: Próbáld megszólaltatni? Hogy szól? Hangosan? Meg tudod szólaltatni halkabban is? Differenciálás: Aki nem tudja megszólaltatni, annak segítek. Javítom a hangszerhasználati technikákat is. -Ma még csak egyszer mondtuk el a Kőkút körül út… mondókánkat, ismételjük el és kísérjük egyenletesen! Mondjuk el úgy, hogy a hangszerek legyenek halkabbak. Fordítva is, a beszédhangunk legyen hangosabb, a hangszerek hangja halkabb.Ügyelek az esztétikusságra, a pontos zenei megvalósításra. (Ne legyen zaj, ne kiabálva mondják.)Ha jól megy, magunkban is elmondjuk a mondókát, de közben hangoztatjuk a mérőt.-Most rejtsétek el a hátatok mögé a hangszereteket, megtréfáljuk őket!Ha jelt adok a ritmusbotommal, utána magatokban folytassátok a szöveget addig, amíg újra nem adok jelt.Közben a combunkon hangoztatjuk az egyenletes lüktetést. Figyelek arra, hogy a bújtatás előtti negyeden adjam a jelt. Az artikulációmmal segítem őket a bújtatott rész követésében. Előveszem a hangszeres kosarat, és megkérek egy gyereket, hogy hangtalanul gyűjtse bele a gyerekek háta mögül a hangszereket.

Közben énekeljük neki a Komatálat hoztam… kezdetű új dalunkat.

36

III. Befejező rész (kb. 3-5 perc)

Zenehallgatás:Gryllus Vilmos: Gólyahír(Mi szél hozott kisfutár?...)

gitárkísérettel / furulyázva, majd énekelve.Kezdőhang: mi=É’

-Annyira ügyesek voltatok, hogy szeretnélek megajándékozni Titeket egy dallal!

Először elfurulyázom, aztán megtudjátok azt is, hogy miről szól.

Figyelek arra, hogy érzékeljék a gyerekek a párbeszédes jelleget és kimondatlanul is még egy példát halljanak a halkabb-hangosabb zenei játékra.A zenehallgatás hangulatát, áhítatát biztosítom számukra. Utána tartok egy kis hatásszünetet. Halkan, visszafogott beszédtempóban teszek javaslatot a további játéklehetőségekre.

Visszavezetés a játéktevékenységekbe. -Aki szeretne, az belefőzhet egy kis répát vagy hagymát még a borsólevesünkbe.-A kis asztaloknál gyurmából borsószemeket vagy csipetkét gyúrhatunk a leveshez, de akár tálat is csinálhat aki szeretne.-Fiúk, örültem, hogy Ti is jöttetek velünk játszani, énekelni. Szívesen segítek nektek újraépíteni az autópályát.

37

Tervezetminta III. (Szarka Júlia)

ZENEI „PROJEKTEK”, melyek beépíthetők az óvodai élet bármely mozzanatába

Az óvodai projekt jellemzői: nincs központi tartalmi elvárás, az óvodás „sajátos önállóságához” abszolút tervezési szabadsága van az

óvópedagógusnak, a felnőtt együttműködő, reflektív attitűdje remélhetőleg egyre több kollega sajátja, a kötetlenség a gyermek egyéni toleranciájának függvényében az óvodák erénye, abszolút kiaknázhatóak a spontán lehetőségek, az eszközhasználat korlátozottsága és az értékelés különböző lehetőségei

A projekt segítheti: a másság sokaságának sajátos fejlődését, a tanulás-tapasztalatszerzés sokféle lehetőségének nyújtását, a tanulás sajátosságaiból a problémahelyzetek, a valós élet problémáinak megoldására

való felkészítést.

Őszi gyümölcsökEgy kerettörténetbe ágyazott zenei kezdeményezésre (ld. almás-szőlős őszi dalok és mondókák egy gyümölcsszedő-kiránduló történetbe ágyazva, amelyben a képzeletbeli túránkon

sétálunk, kapálunk, gyomlálunk, ültetünk akár egyenletesen, akár ritmus-kiemeléssel, jelzünk egymásnak, keressük egymást halkabban-hangosabban, nyújtózunk a gyümölcsökért magasabbra-mélyebbre (ott énekelve ab kisebb

hangterjedelmű dalokat is!), felismerjük az őszi hangszíneket (gesztenye, dió zörgésének különbségei), és bármikor megpihenve zenehallgatóvá nevelhetjük a pedagógus őszi énekeinek

hallgatásával.

MackókA projektnek, mint egy sajátos tanulási egységnek, témának a feldolgozásánál, akkor azt most hívjuk MACKÓ-nak. Szerencsére nem csak az évszakokhoz, ünnepekhez kötődő egy-egy dalcsokorral lehet találkozni. A projekt szinte minden nap „spontán” is felmerülhet az óvodában, hiszen mindig van olyan gyermek, aki a kedvenc játékát hozza magával. Így kijelölhetünk egy olyan napot, amikor arra biztatjuk őket, hozzák be a számukra kedves mackót, mert velük sokféle programunk lesz.Az óvó néni „kedvenc macija” lehet egy olyan báb, amellyel elkezdi a mondókázást, pl. a csoportszoba egyik zugában:Dirmeg-dörmög a medve (ÉNÓ-13)

egyenletes lüktetéssel mozgatva-táncoltatva, amelyet a gyerekek kezükben lévő mackóval utánoznak, ameddig a gyerekek igénylik (mondóka játéka legalább 5-6szor);

a saját mackók bemutatkozásával esetleg egyéni teljesítmények megfigyelésére, értékelésére, az egyenletes mozgás meglétének ’felmérésére’ nyílik lehetőség;

ügyesebb gyerekek mozgathatják a mackót a mondóka ritmusára is.Mackó-mackó ugorjál (ÉNÓ-203)

a játékok „nyugalomba helyezése” után (mivel a legegyszerűbb játékváltozatot is akadályozná) mozgásos tevékenység ajánlása „találós kérdéssel”: milyen dalosjátékot

38

ismerünk, amelynek főszereplője a mackó? Felismertetés dallammotívumról, játékról, fejdíszről, stb.;

a dalosjáték megvalósítása a csoport által ismert játékkal (az ÉNÓ bonyolult játékát ésszerűen leegyszerűsíthetjük a csoport fejlettségéhez, bár még így is érdemes megbeszélni, hogy mikor és hányat ugrunk, ill. tapsolunk);

az énekesjáték igény szerinti számú játéka (min. 5-ször), miközben a szép éneklésre, mozgásra hívjuk fel a figyelmet, leginkább az óvónői modellel;

ügyesebb csoporttal és megfelelő létszám esetén próbálkozhatunk az „előírt” játékkal is, a kettős körben a nagyobb ugrások, bonyolultabb szabályok esetében sokféle fejlesztésre van mód;

ha úgyis többféle „tapsikálás” valósul meg a csoportban, akkor érdemes felajánlani a játék közepén – „pihenésképp” – a dal ritmusának kiemelését tapsolással, ujj-botocskákkal, ökölütögetéssel, stb.;

Mackó brummog: irgum-burgum (ÉNÓ-276) című, gyakorta feledésbe merült dalunk is jó lehetőség a mackós-dalok bővítésére: a gyerekek addig „énekeltetik zenehallgatásként az óvónőkkel”, hogy maguk is megtanulják, sőt kitalálnak mozdulatsort a komponált dallamra:

morgós hangszínnel, szomorú-lassú egyenletes járással ballagnak a szabóhoz, az 1-2. versszakban;

pl. mézet kennek a szájukra, vagy képzeletbeli kenyérre a 3.-ban; fejcsóváló, didergést utánzó mozdulatok a 4.-ben; a kevésbé használt hangkészlet (dó – alsó lá – alsó szó) bonyolultabb dallamfordulatai

miatt célszerű a tiszta éneklésre vigyázni, szoktatni a gyermekeket ilyen dalokhoz is!A következő dalok az évszaktól, programtól függően kerülhetnek terítékre, de hasonlóan érdekes fordulataik miatt jó lenne nem megfeledkezni róluk:Brumm-brumm, Brúnó (ÉNÓ-305) farsangi invitálásJön a tavasz, megy a tél (ÉNÓ-287) tavaszvárás

Zenehallgatáshoz:A bundám szőrös… (ZH-190)

az óvónő nyugalmi helyzetet teremt, akár a saját mackók újra kézbevételével; zenehallgatás a svájci népdal felhasználásával, az óvó átélt, különböző hangszíneket

imitáló énekével varázsolja el a hallgatóságot.

A projektben mindezeket követheti Mackó-család játéka: először az óvónő, majd választott gyermekek vállalják a mama-

szerepet, és brummogással hívogatják magukhoz az „erdőben eltévedt”, csukott szemmel sétálgató bocsokat. A hangirányok megfigyelését nehezíthetjük a mélyebb hangú mamának magasabb hangon történő válaszadással;

egy témába vágó, rövidebb mese, vers; kapcsolódó vizuális tevékenység ajánlása, mackó-báb készítése, mézescsupor

agyagozása, stb.; elkezdhetjük megvalósítani a mackó-kiállítás szervezését, amelyre szülőket, más

csoport gyerekeit is meghívhatunk.

39

TESTNEVELÉSI TANSZÉK

Tervezetminta I. (Gergely Ildikó)

A FOGLALKOZÓ NEVE:A FOGLALKOZÁS IDEJE:HELYE: csoportszobaKORCSOPORT: 3-4 évesek (létszám: 20)A FEJLESZTÉS TERÜLETE: testnevelésMOZGÁSANYAG: Mászás és négykézláb járás talajonFOGLALKOZÁS ELŐZMÉNYEI: Az előző héten hallott A kismalac és a farkasok c. mese, ill. a héten lezajlott szabadjátékok (szelíd kutyák)INTEGRÁCIÓ MÁS FEJLESZTÉSI TERÜLETEKKEL:

környezeti nevelés: farkasok szokásai, tápláléka, tápláléklánc

mese, vers

BEVEZETŐ RÉSZ

Cél Foglalkozás feladatai, anyaga Feldolgozás módszere, vezényszavak, utasítások

Idő

Gyors szervezések elősegítése.

Motiváció megteremtése.

Kommunikációs kép. Együttműködő képesség fejlesztése

1.Szervezési feladatok: a.) A csoportszobát előkészítem. Kikészítem a HOLD és NAP formáimat.Eszközöket elhelyezem a terem szélén: 6 asztal, 10 szék, 2 alagút, kosárban babzsákok és kisebb plüss állatok (60 db), Nap és Hold. Csengő. A többi asztalt, maradék székeket a terem egyik felében félre teszem. Szőnyeg maradhat. A Dadus néni segítségét kérem.

b.) A gyerekeket mosdóba és az öltözőbe irányítom.

Motiválás.

Gyerekek menjetek a mosdóba, majd aki készen van, üljön le az öltözőben. /Akinek nem kényelmes a ruhája a testneveléshez, azon segítek./

Addig rendezem a bútorokat, hogy a csoportszoba közepén elegendő hely legyen számunkra, dadus néni feltöröl, kiszellőztetünk.

-Sokatokkal játszottunk a héten szelíd kutyásat. Tudjátok-e, hogy lett a kutya az ember legjobb barátja?-Nagyon-nagyon régen, amikor anyukátok, sőt a nagymamátok sem élt még, az ember megszelídítette a farkast, hogy segítsen neki a vadászatban és társa legyen a hosszú, hideg téli estéken. Így lettek jó barátok, ezekből a farkasokból lett a kutya. Ezek a farkasok nagy csapatban éltek és vadásztak együtt. Ezeket a csapatokat falkának hívják, farkas falka. A falka vezetője a falkavezér,

40

Vérkeringés fokozása. Figyelem, reagálás gyorsaság, egyensúlyérzék fejlesztése. Hát, kar, vállöv erősítés.

Szervezet felkészítése a terhelésre, főleg a kar és vállöv nyújtása Izomegyensúly kialakítása.

2. Előkészítő gyakorlatok:a.) „Nappal és éjszaka” játék:Amikor a Holdat mutatom fel, akkor a gyerekek mászással futkároznak a teremben. Amikor a Napot, akkor lefekszenek, és imitálják az alvást.

b.) Szabadgyakorlatok:gerinc mobilizáló gyakorlat:

kar- és vállizom nyújtó gyakorlat:

1, +2

Hasizom erősítő gyakorlat

Törzsizom, vállizom nyújtó gyakorlat

neki engedelmeskedik a többi farkas. Aki nem fogad szót, kizárják a falkából, és nem vadászhat együtt a többiekkel.-Csinálok egy nagy-nagy varázslatot, a csoportszobát átvarázsolom egy hatalmas erdővé, titeket pedig farkasokká. Ti lesztek a farkas falka, én pedig a falkavezér.(varázslat, megszólaltatom a csengőmet)-Gyertek, menjünk be a csoportszobába, vagyis az erdőbe!

-Nappal van, ilyenkor a kisfarkasok összegömbölyödve alszanak a barlangjukban. Feküdjetek le a földre, és húzzátok össze magatokat! /Mindent csinálok a gyerekekkel, mutatom, mire gondolok!/-Amikor lemegy a Nap, és meglátjátok Holdat akkor ébredjetek, és futkározzatok mint ahogy a farkasok szoktak, négykézláb menjetek! Így!

Figyeljétek, hogy mit mutatok!

-Sötétedik. Most óvatosan kukucskáljatok ki a barlangból, nézzetek körül, hogy nincs-e valami veszély! Erre is nézzetek, arra is! Hibajavításra utalás (HVU): Jól fordítsátok el a fejeteket!

-Ha nincs veszély, kimászhattok a barlangból, jól nyújtózkodjatok ki!-Üljetek a sarkatokra! Nyújtsátok ki a karotokat jó magasra, próbáljátok meg elérni a csillagokat!Balesetvédelem: Udvariasan vigyázzatok egymásra!

-Jaj! Túl messze van az a csillag, fel fogunk borulni! Jaj! Felborultam veletek együtt. Kalimpáljatok kezetekkel (mellső lábatokkal), lábatokkal, és a fejeteket is emeljétek fel! HVU: Jó nagyokat kalimpáljatok! Balesetvédelem: -Egymást meg ne rúgjátok! Nagyon vigyázzatok egymásra, aki úgy érzi nem fér el, menjen arrébb kis barátjától!

3’

3’

41

Térbeli tájékozó-dóképesség fejlesztése,egyensúlyérzék fejlesztése. Kar, vállöv, törzsizom erősítése.

c.) „Futó „ játék változat: Négykézláb futás, megállások, és térdemelés oldalra.

Szervezési feladatok:- gyerekek összegyűjtése az egyik sarokban - szerek elhelyezése, akadálypálya megépítése

-Végre sikerült felkelni. Még csúsztassátok előre a tappancsaitokat, így nyújtózzatok meg! Mutatom! HVU: emeljétek fel a fejeteket közben!

-Most már jól kinyújtóztunk, vadászat előtt még jelöljük meg a lakhelyünket, hogy visszataláljunk hajnalban! Így! Futkározzatok, és a térdeteket megemelve jelöljétek meg a sarkokat.

Közben leteszem leborítva a székeket, az alagutakat.

-Itt egy rét! Gyertek ide körém mindannyian! -Pihenjetek meg ezen a réten, mert nehéz feladatotok lesz!

Közben kiteszem az asztalokat mindenféle alakzatban, felborítva, oldalára fordítva, ugyanígy a székeket.

2’

2’

FŐ RÉSZ

Cél Foglalkozás feladatai, anyaga Feldolgozás módszere, vezényszavak, utasítások

Idő

Vállöv izmainak erősítése.Figyelem, önfegyelem, -kommunikációs képesség, együttműködő-képesség

Mászás gyakoroltatása különböző körülmények között. (Átkelés akadálypályán.):

- Mászás két oldalára borított asztal lapja között, mászás a felborított székek adta szűk átjárón

- Mászás az asztalok alatt

- Mászás az alagútban

- Ahhoz, hogy vadászni tudjatok, át kell mennetek a sűrű, sötét erdőn. (Az útvonalat mutatom a gyerekeknek.)

- Nagyon vigyázzatok, hogy csak a farkas ösvényen menjetek! Ha erről letértek, szakadékba zuhantok.

- Az ösvény veszélyes úton vezet, a szikla alatt kell átmásznotok.

- Itt a medve barlangján menjetek át nagyon csöndben, mert ha felébred a medve, megesz minket vacsorára, mint mi a nyulat.

6 ’

42

fejlesztése.Téritájékozó-dóképesség, egyensúlyérzék fejlesztése.Udvarias viselkedés kialakítása.

Téritájékozodó képesség fejlesztés.Has, hát karizom erősítés.Egymásra odafigyelés, tolerancia fejlesztés.

- Mászás a felborított asztalok lábai között

-Mászás az álló asztalokra fel, át, és le

Játék: Vadászó farkas falka Szervezési feladatok:- gyerekek egy helyre gyűjtése

A korábban eldugott babzsákok keresése mászással, majd négykézláb járással a megtalált babzsákokat áll alá szorítva hordják a megadott helyre (RÉT-re) a gyerekek.

- Vigyázzatok ezzel a tüskebokorral, nehogy megszaggassa a bundátokat!

- Erre a sziklára másszatok fel és óvatosan másszatok le!

-Itt egy újabb szikla, újabb akadályok, alatta, felette kell átmásznotok. Mindenki választhat magának útvonalat, arra mehettek át az erdőn, amerre csak akartok, vigyázzatok, egymást nehogy zavarjátok, vagy veszélyeztessétek. Udvariasak legyetek, ha szemben találkoznátok!

Segítségadás módja: tevőleges, vagy szóbeli. Ha szükséges, az asztalokra felmászáshoz egy széket biztosítok.A vége felé babzsákokat helyezek el az akadályokon, azok alatt.

- Mindenki átjutott a sűrű sötét erdőn? Gyertek ide körém, hadd számoljam meg a falkát, hogy mindenki sikeresen átjutott-e? - Látom, mindenki megvan! - Mit eszik a farkas? Milyen állatot kell keresnetek vacsorára? Gyűjtsétek össze itt a réten az ennivalót, mert a falka tagjai az elejtett zsákmányt megosztják egymással!-Ha körbe néztek, láttok, találtok erre, arra babzsákokat = ezek lesznek a zsákmányok!- Ki tud zsákmányt ejteni? Én már találtam is egyet, ti is keressetek! Így vigyétek a rétre (mutatom), idegyűjtsük össze mindet! (mutatom)De időközben nagyra nőttek a farkasok! Nézzétek, ha megemelitek a térdeteket, akkor így tudjátok utánozni a nagyokat! (mutatom)- Rajta, induljatok vadászni!

Ha találtál egy egeret, gyere, hozd ide a többihez, ne hagyd ott a keselyűknek!-Menj vissza, keress még!

5’

43

BEFEJEZŐ RÉSZ

Cél Foglalkozás feladatai, anyaga Feldolgozás módszere, vezényszavak, utasítások

Idő

Állóképesség fejlesztése, lábboltozat erősítése. Figyelem, reagálás gyorsaság fejlesztése. Egyensúly-érzék fejlesztése.Egymásra odafigyelés.

Állóképesség, reagálásgyorsaság, egyensúlyérzék,lábboltozat erejének erősítése.

Eszközök elpakolása középre annyira, hogy a teremben körbe tudjanak futni a gyerekek.

Motiváció.Játék: „Szobros” játék: Futás közben jelre négykézláb futás, jelre újból rendes futás.

Tartalék játék:„Tűz Víz Repülő” mintájára, Barlang és Víz! Körben futnak a gyerekek, „Barlang” kiáltásra bebújnak az asztal alá. „Víz” kiáltásra felülnek az asztalra!

Foglalkozás befejezése:a.) A gyerekek munkájának

- Már elegendő élelmet gyűjtöttetek össze, gyertek ide vacsorázni! Minden éhes farkasnak jó étvágyat!

Elpakolom az eszközöket: az asztalokat a terem belsejébe, székeket a falhoz, alagutat összekötve a székekre.

- Minden farkas jól lakott? - Keressétek meg a barlangotokat! - Itt van a barlangunk, húzódjatok be! Ilyen fárasztó éjszaka után jól fog esni az alvás.

- Egy új varázslattal alvó farkasokból újra óvódás kisgyerekekké változtatlak titeket.-De van egy kis baj! Legyengült a varázserőm!A varázs csengőm magától is megszólal néha, így egyszer gyerekek lesztek, utána egyszer csak újból farkaskölykökké változtok majd át! Amikor gyerekek vagytok, fussatok körben a teremben! Ha farkasok lesztek, négykézláb fussatok tovább körbe!

-Csiribú csiribá! (csengő) Legyetek kisgyerekek!....…. (Csengő) legyetek kisfarkasok!....Balesetvédelem: -Egymást ügyesen kerüljétek!

-Állj! Nagyon figyeltetek, megdicsérlek benneteket!

-Sikerült az átváltoztatás! Most már maradjatok gyerekek!

Amennyiben látom, hogy a gyerekek még szíves játszanának egyet, akkor:Játsszunk még egy játékot! Víz és Barlang a játék neve. Amikor azt kiáltom barlang, bújjatok az asztalok alá! Amikor azt kiáltom

2’

3’

3’

3’

44

értékelése.A gyerekek az öltözőben trikót cserélnek.

b.) A terem visszarendezése.

Víz, üljetek fel az asztalra! Közben pedig fussatok az asztalok körül, mintha egy hegyet futnátok körbe körbe!Megint ügyeljetek egymásra!

Futás Indulj! Rajta! ……. Víz!.......stb.

Utolsó Víznél, amikor ülnek az asztalon, akkor értékelem a foglalkozást: -Forduljatok felém! Örülök, hogy végig ügyesen tornáztatok! Remélem, jól éreztétek magatokat! A farkasokról is sok mindent megtudtatok!Most mindenki menjen ki az öltözőbe, cseréljen trikót, és mossa meg a kezét. Aztán gyertek be, segítsetek visszarendezni a termet!

S=29’ (32’)

Felhasznált irodalom: Bihari Dóra tervezete

45

Tervezetminta II. (Gergely Ildikó)

A FOGLALKOZÓ NEVE:A HELYETTES NEVE: A FOGLALKOZÁS IDEJE: (bármikor az év során)HELYE: udvarKORCSOPORT: 5-6-7 évesek (létszám: 26fő)A FEJLESZTÉS TERÜLETE: testnevelésFOGLALKOZÁS CÉLJA: tolerancia, együttműködő képesség, mozgáskoordináció fejlesztéseMOZGÁSANYAG: páros, csoportos futó és fogó játékokFOGLALKOZÁS ELŐZMÉNYEI: a gyerekek piszkálják, nem tisztelik egymást.

BEVEZETŐ RÉSZ

Cél Foglalkozás feladatai, anyaga Feldolgozás módszere, vezényszavak, utasítások

Idő

Motiváció megteremtése.

Reagálás gyorsaság fejl.Téritájékozódás kép. fejl.

Együttműködő kép. fejl.Reagálásgyorsaság fejl., téritájékozód

1.Szervezési feladatok: a.) A gyerekeket az udvarrészünkön összehívom. Kijelölöm az játékterületet. Két hosszú vastag kötéllel kijelölök egy 5m széles sávot.Négy kendőt készítek a nyakamba.

b.) Motiválás.

2. Előkészítő gyakorlatok:a.) „Fecskék a drótra játék” variáiója: „Felébredt a macska!”címmel:Amikor nyávog a macska(én), akkor a gyerekek a kijelölt területre futnak.

A gyerekek szabadjáték során kijátszották magukat az udvaron. Most összehívom őket: „Gyertek ide hozzám!”

Manókká varázsollak benneteket. Egy erdei házikóban lakik egy Boszorka. Az ő kertjében hancúroznak az erdei Manók, most nincs otthon és nagyon jó játékok vannak a kertjében. Ez itt a kert! Innen,……. Idáig terjed (kijelölöm a foglalkozás helyét)Van egy macskája és ő vigyáz a házára.De nagyon lusta egy macska! Mindig alszik, így nyugodtan lehet szaladgálni a kertben. Amikor felébred gyorsan ide kell futni ebbe a sávba. (látjátok?) Azt, hogy felébredt onnan tudjátok, hogy hangosan nyávogok! Ismétlés többször.HVU: Egymásra ügyeljetek, nehogy ütközzetek egymással. Le ne maradjatok, mert elkap a Cica benneteket! (Én vagyok a cica.)

1’

5’

5’

46

ó kép. fejl.Oldaliság fejl.Testséma fejl.Egyensúlyérzék fejl.Lábboltozat erősítés, vérkeringés fokozásMatematikai fogalom (pár, páratlan) erősítése

Ritmusérzék fejlesztés, izomnyújtások-kal a tartáshoz szükséges izomegyensúlyt alakítom,Alkalmazkodó képesség fejl.

b.) „Cica legyen akinek nincs párja „játék variációja: „Huncut manó legyen akinek nincs párja”Először futva, majd szökdelve játszanak, a találkozáskor jobb kézzel fogjanak kezet, majd jobb tenyerük érjen össze majd a jobb válluk, … jobb könyökük, …..jobb térdük…

Pár fogalmának erősítése.

b.) Párosgyakorlatok:Kar-, váll-, törzsizom nyújtó gyakorlat:

3-4 1-2 +Lábizom erősítő, ritmusérzéket fejlesztő gyakorlat:

2 1

Láb és hátizom nyújtó gyakorlat:

1, +2

Huncut Manó legyen, akinek nincs párja! Mindenki keressen gyorsan magának egy párt! (Hogy páratlan kisgyerek is legyen, én is beállok a játékba, és mutatom, hogy hogyan kell igyekezni.) Amikor találkoztok, jobb kézzel fogjatok kezet, és rázzátok meg a társatok kezét, mintha üdvözölnétek őt. ÍGY! A páratlan manó kiálthatja, hogy „huncut legyen, akinek nincs párja!”Most már csak páros lábon szökdeléssel közlekedhettek! Akit pedig párnak választotok, azzal a jobb tenyeretekkel érintsétek meg. Így! …stb. ……Most két kézzel fogjátok meg egymást! (Én kiállok oldalra, hogy biztosan minden gyereknek legyen párja.)A játék közben időt szentelek arra, hogy a pár, páratlan fogalmak tartalmára felhívjam a figyelmet: Ha ketten vagytok, azt mondjuk, hogy az : egy pár. Ha egyedül van valaki, azt mondjuk ő páratlan. Nincs párja. A cipődnek is van párja. Minek lehet még párja? (kesztyű, zokni……)

A Manók, -ha már ilyen jól összetalálkoztak, és összebarátkoztak, akkor- tornáznak egyet, hogy erősek legyenek és ne tudja a Boszorka elkapni őket.A kézfogás elengedése nélkül forduljatok egyik irányba, majd a másik irányba is! Amerre fordultok arra emeljétek meg a karjaitokat, majd a másikat is! Így! Nézzétek meg Zoliékat! (Mellettük állok, és tevőlegesen segítem a fordulatot.)Elég!Maradjon a kézfogásotok, de egyikőtök guggoljon le! Amikor az, aki most áll leguggol, akkor az, aki guggol, álljon fel! Megmutatjuk Sárával! Mintha mérleghintáznátok! Figyeljetek, mert ütemezni fogom! Egyszerre kell leguggolni, illetve felállni! Elkészülni! Kiindulóhelyzet! Rajta! Egy! Kettő!.... (Tempót váltva számolok!)HVU: Igyekezzetek egyszerre mozogni! De persze másik irányba! Le és fel!Elég!Engedjétek el a kézfogást! Nézzetek ide!

3’

47

Zsoltival mutatom a gyakorlatot! Fordítsatok majd hátat egymásnak! Álljatok terpeszállásba! Hajlítsatok előre, és fogjátok meg a terpesz alatt a kezeteket! Egyikőtök emelje meg a törzsét, és közben húzza meg társát előre! Most szerepcsere van! A társ húzzon! Ti is készüljetek el a kiindulóhelyzetbe! Hátra arc! Terpeszállás! Törzshajlítás előre, és fogjátok meg egymás kezét! Akik felém állnak, húzzák meg ÓVATOSAN a társukat! Most szerepcsere! Tovább!(Ahol kell segítek!) Állj!

FŐ RÉSZ

Cél Foglalkozás feladatai, anyaga Feldolgozás módszere, vezényszavak, utasítások

Idő

Egymásra odafigyelés, tolerancia fejlesztés.Vérkeringés további fokozása. Figyelem, reagálás gyorsaság, téritájékozodó képesség,egyensúlyérzék fejlesztés. .

Alkalmazkodó képesség fejlesztés futó, fogó játékokkal

a.)„Felébredt a macska!”párban:Amikor nyávog a macska(én), akkor a párban kézfogással haladó gyerekek, a kijelölt területre futnak.

b.) „Udvaros fogó” variáció: „Macska bosszantó” fogó

Most már nagyon jól tudtok együttműködni, és kellően erősek is vagytok. Egyik kezetekkel fogjátok csak meg egymást, ÍGY! Megint eljátsszuk azt a játékot, amit legelőször játszottunk! A Boszorkány udvarában futkározhattok a játékok között, amikor halljátok, hogy felébredt a Macska (nyávogok), akkor mindannyian fussatok ide a kötelek közé, itt biztonságban lesztek! HVU: Közben a kis Manó barátotokat ne hagyjátok el, ne rángassátok, vigyázzatok egymásra, segítsétek egymást!(Amikor mindenki bent van a „házban”, akkor mondom a további játékot.)

Felébredt a Macska, és nagyon őrködik, észrevette, hogy mennyi Manó jár erre! Ide áll a két kötél közé, ez jelzi az ő területét! (Közben a köteleket egymástól távolabbra 10m teszem.) Igen ám, de a sok Huncut Manó incselkedik vele! Át és átfutnak a Macska területén! ÍGY! De ha a Macska elkap valakit, akkor azzal szerepet kell cserélnie! Lehet, hogy valamikor ő is Manó volt? Csak a Boszorkány varázsolta el?! (Folyamatosan irányítom, buzdítom, értékelem a gyerekeket.) HVU: A párotokra

5’

6’

48

nagyon vigyázzatok!Elég! Álljatok meg! Új játékot játszunk!

BEFEJEZŐ RÉSZ

Cél Foglalkozás feladatai, anyaga Feldolgozás módszere, vezényszavak, utasítások

Idő

Egymásra odafigyelés, tolerancia fejlesztés.Vérkeringés további fokozása. Figyelem, reagálás gyorsaság, téritájékozodó képesség,egyensúlyérzék fejlesztés,lábizom erősítés.

Tudatosítás.Munkáranevelés

Lábboltozat erősítés.Szervezet és a kedélyállapot lecsillapítása.

Segítőkészség, egymás iránti kedvesség kimutatásának képességének fejlesztése, alakítása:

a.) Terpeszfogó variáció: Boszorkányfogó:Egy gyermek a Boszorkány, ő a fogó. A gyerekek (Manók) egyénileg futhatnak tetszés szerinti irányban. Akit megérint a kendőjével a Boszorkány, az Békává változik. Békaügetésben (guggoló állásban szökdelve) halad előre. A Manótársak arcának megsimogatásával menthetik meg társukat, aki ezután tovább menekülhet.

Értékelés.Eszközök elpakolása.Bevonulás az udvarról.

(Elteszem a köteleket.)Elengedhetitek a kézfogást! Eddig nagyon vigyáztatok egymásra, most viszont a segítségetekre, kedvességetekre lesz szükség!A Boszorkány hazajött! A kertjét nagyon őrzi! Ha valakit a kertjében megérint, az azonnal Békává változik! ÍGY kell annak mennie, akit megfogott a Boszorkány (mutatom). Szegény Manót vissza lehet változtatni, ha odaszaladtok hozzá (ÍGY, mutatom az egyik gyermeken) és megsimogatjátok az arcocskáját! A Boszorkány kap egy varázskendőt, azzal suhinthatja meg áldozatait! Kati lesz az első Boszorkány, ugyanis az előző játékban ő maradt fogónak. Tessék, itt a kendőd!HVU: Nagyon vigyázzatok egymásra, nehogy összeütközzetek! Nézem ám, hogy ki menti meg sok sok Manótársát! K.b. percenként fogót cserélek. Egyszerre több fogót is kijelölök, ha jól megy már a játék.

A végén értékelem a mentéseket, és felhívom a figyelmet arra, hogy milyen jók, figyelmesek voltak egymáshoz a játék (foglalkozás) során. Megkérem a gyerekeket, hogy hozzák be a köteleket, szalagokat.

Kis Manók! Keressetek magatoknak egy párt. Emelkedjetek lábujjra, és így sétáljatok be az oviba! Így biztosan nem vesz észre bennünket egyetlen Boszorkány sem! Egészségetekre!

8’

2’

S=30’

Készült: Mészáros Réka motivációs ötletének felhasználásával.

49

Tervezetminta III. (Vörös Vera)

Ld. a tanszék honlapján

50

MATEMATIKA TANSZÉK

Tervezet I.

Tevékenység: A külső világ tevékeny megismerése; matematikaA tevékenységet vezeti:A tevékenység helye: (óvoda, csoport, korcsoport)

... óvoda; ... csoport4-7 év (vegyes életkor)

A tevékenység ideje: (év, hónap, nap, napirendi időszak) Fejlesztési feladatok: (egyes gyermekekre, csoportokra, vagy az egész csoportra megfogalmazott célok, feladatok)

A tükörkép és eredetijének összehasonlítása: a tükörkép lemásolása mozgással, mozdulatokkal, építéssel: távolság, helyzet, állás és irány megfigyelése és utánzása;Az érzékelés, érzékszervi kiemelés képességének fejlesztése; változás, összehasonlítás;A megfigyelés tudatosabbá tevése; azonosítás, megkülönböztetés;A testséma építés segítése;A szem-kéz koordináció fejlesztése;Az önellenőrzés képességének és szokásának kezdeti formálása, az önellenőrzés igényének felkeltése és módszerének formálása;Kommunikációs képesség fejlesztése;Motiváltság erősítése a közös matematikai tevékenységben.

Fejlesztési tartalom: Ismerkedés a tükörrel, tükörképpel; mozgások és tükörképük: közeledés, távolodás, fordulás, forgás, helyzet, állás

Szervezeti forma: Differenciáltan „kötelező” (az 5-7 évesek részvételét feltétlenül szorgalmazom: esetleg nem azonos időben mindenkinek, hanem két-három részletben, a kisebbek bekapcsolódása fakultatív).Egyéni, páros és frontális tevékenykedés óvónői irányítással és öntevékenyen

A tervezett módszerek: Közös (páros), egész csoportos és egyéni tevékenykedtetés (nagytesti mozgások, kézzel való mozgatások)BeszélgetésGyakorlás, önellenőrzésFolyamatos ellenőrzés, (szükség szerinti egyéni

51

értékelés)A felhasználni kívánt eszközök: Több nagyméretű tükör; egy fürdőszoba tükör

A csoportszoba berendezési tárgyai (székek, egyforma babák, egyforma bábuk, egyforma macik, egyforma autók, egyforma nagyobb építő elemek)A gyerekek által készített forgók

A tevékenység tartalmának megjelenési módja:

a testséma megismerésének tevékenységével integrált

A tevékenység előzményei: 1. Építések, alkotások térben: dobozokból, faépítőkből szabadon, és egyszerű építmények másolása. (Megfigyeltük, hogy van-e olyan kisgyerek, aki másolás során változtatja az építmény körüljárási irányát valamilyen módon.)

2. Mozgások nagytükör előtt, a saját tükörkép figyelése; képek, foltok nézegetése kis zsebtükör mozgatása közben.

3. Forgó készítéseA tevékenység helye a gyermeki élmény-körben:

Saját testünk és mozgásunk megismerése

Kidolgozás

A tevékenység tervezett menete A tevékenység vezetése

I. A tevékenység feltételeinek megteremtése

1. Szervezés:A gyerekek érkezése előtt elrendezem a termet a mellékelt alaprajz szerint. Előkészítem a tükröket és a forgókat, amiket a gyerekekkel készítettünk.2. Pszichés feltételek biztosítása:a) A terembe belépő gyerekek szabadon nézegethetik magukat a felállított nagy tükörben, de bekapcsolhatják egyéb játékaikba is a tükröket.b) Elmesélem Kormos István: Kevély kiskakas c. verses meséjét, amelyben a tükörképnek van nagy szerepe.

Ha te találnál egy szép, fényes gyöngyöcskét, mit csinálnál vele? Mi lenne, ha valaki elkérné tőled, hogy

52

Beszélgetünk is róla.

Megmutatom a gyerekeknek a tükörképüket egy sötét edénybe öntött vízben.

II. A tevékenység tartalmi feldolgozása1

1. A saját tükörképpel való kötetlen ismerkedés

A nagy tükrök elé álló gyerekekkel együtt a tükörbe nézve beszélgetek arról, amit a tükörben láthatnak. Ráirányítom figyelmüket egyes testrészeikre. Testrészeik (fej, nyak, kar, kéz, váll, láb, comb, törzs, szem, orr, fül, száj, haj) megérintése, miközben a tükörképet nézik.

játsszon vele? Kinek adnád oda? Van olyan ember, akinek nem adnád oda? A kiskakas miért nem akarta senkinek odaadni? És ha valakinél látnál egy ugyanolyan gyöngyöt, amilyen a tied, mit gondolnál? Örülnél, vagy szeretnéd, ha az is a tied lenne? Miért ejtette bele a kakas a gyöngyöt a vízbe? Láttad már, hogy a vízben is lehet látni a tükörképedet? Nézzük meg!

„Milyen hosszú a hajad!”,

„Nézd csak! Hogy beüthetted a térdedet! Hogy történt?”

„Jó, hogy ilyen hosszú zoknit húztál, az egész lábszáradat befödi!”

„Kinek van hosszú nyaka?”

„Ha csak a tükörbe nézel, akkor is megtalálod a válladat? És a másik válladat?” ...

– Lehetőleg bevonom a beszélgetésbe is a gyerekeket; esetenként nevezzék meg ők a testrészeiket is, és mutassák, miközben csak a tükörképüket nézhetik.

2. Mozgások a tükör előtt; közeledés, távolodás, fordulás – és a mozgások tükörképe

A tükör előtt mozgó gyerekek mozdulataira irányítom a figyelmet. A gyerek és a tükörképe mozgásában megfigyeljük a hasonlóságot és az eltérést (összképben, elemzés nélkül); a tudatosítást az utánzás szolgálja.(A tükörrel párhuzamos haladó mozgás azonos irányú; amikor tükörhöz közeledünk, vagy tőle távolodunk, akkor a tükörkép is közeledik, illetve távolodik, de ez a térben

„Kata! Észrevetted, hogy amikor te mutatod a válladat, akkor Tükör-Kata is a vállát mutatja? Legyen a te párod Tükör-Kata! Neked ki lesz a párod, Panka? Hát neked, Janika? ...” Mindenki megnevezi a párját (a tükörképét). „Táncolni fogunk. Mindenki menjen oda a párjához, és fogjátok meg a párotok kezét! Ti hogy táncoltok, Dóri? Mutassatok be valamilyen lépést a tükör-Dórival!” (Indítás után hagyom, hogy saját elképzelések szerint táncoljanak. Akinek szüksége van rá, annak adok egy-egy ötletet, pl. kar

1 A matematikai tartalom vastag betűkkel, a megvalósítását szolgáló tevékenység normál betűkkel szerepel.

53

ellentétes irányú mozgás.)

Annak tudatosítása, hogy a tükörképpel együtt nem lehet elkanyarodni a tükörtől, mert ez ellentétes irányú mozgás.

Szeretném, ha átélnék a gyerekek, hogy ezt nem lehet megoldani, ezért kiélezem a kérést:

fölemelése, hátralépés, oldalt-ugrás, lassú fordulás.)„Szeretném, ha most egymás mellett menne szép lassan mindenki a párjával, kézen fogva! Aztán együtt kanyarodjatok el a tükörtől a székek felé!” „Flóri! ti nem együtt mentetek! Mért engedted a párodat másfelé kanyarodni? Tükör-Gabi! Te meg mért nem mész Gabival együtt? ... Hagyom, hogy a gyerekek magyarázzák el nekem: a tükörképük éppen ellenkező irányba fordul, mint ők.)

3. A helyzetek, állások, mozgások, irányok tudatosabb megfigyelése, másolása

A tudatosítást a tükörmozgás utánzásával történik (nem szavakkal).

Kicsit üljünk le; biztosan nagyon elfáradtatok! (Félkörben a földre tett ülőpárnákra ültetem le a gyerekeket. „Zsuzsi és Dani! Olyan szépen táncoltatok a tükör-párotokkal! Mutassatok be most ti ketten egy táncot. Ide varázsolok most kettőtök közé egy tükröt. Zsuzsi áll a tükör előtt, és Dani lesz Tükör-Zsuzsi. Lássuk, milyen ügyes ez a pár!” (A legügyesebb gyerekkel mutatunk be egy-két mozdulatot és a tükörképét.)„Ki szeretne még a láthatatlan varázstükör elé állni? Ki lesz a tükör-párod?”(Még két bemutatás, aztán párokba rendezve a többi gyerek is mozog: egyszer az egyikük áll a tükör előtt, aztán szerepet cserélnek.)

4. Tárgy és tükörképe; ellenőrzés a két kar mozgásával.

Egy széket állítok a gyerekek elé úgy, hogy oldalával álljon a tükör felé:, és testem tükörsíkját mutatva jelzem, hogy ide képzeljük a tükröt. A szék tükörképét képzeljük el, és egy másik széket kell a tükörkép helyére állítani.Amikor valahogyan beállította egy vállalkozó gyerek a tükörképet, akkor a két kezemmel látványosan tükrös mozgással végigsimítom a két széket (csukott szemmel), így ellenőrzöm, hogy jól sikerült-e.

„Ez a szék is szeretné látni magát a tükörben. Segítsetek!”

54

5. A tükrözés gyakorlása; önellenőrzés tükörrel, karmozgással, szemmel

5.1 Először a szék több helyzetben való tükrözését végezzük, és a két kéz tükrös mozgásával ellenőrizzük, sikerült-e

5.2 Ez után „tükörváros” építését kezdeményezem, ha nem fáradtak el nagyon a gyerekek, hogy gyakorolhassák a tükörkép előállítását. Az ellenőrzéshez egy fürdőszoba-tükröt viszek; nagyobb tárgyaknál pedig a végigsimítást szorgalmazom.

Az építés kötetlen játékba mehet át igény szerint.

Újabb széket teszek más helyzetben a „tükör” elé,

és várom, hogy annak is állítsák be a tükörképét. „Ellenőrizd a két kezeddel, hogy jól van-e!”

„Mi lenne, ha a székekkel meg más építőkkel tükörvárost építenénk?” (A tükör helyét leragasztott papírcsík jelzi.)Ilyen ötleteket adok szükség szerint: „Babák

és tükörbabák, macik és tükörmacik is éljenek ebben a városban!” „Az utcákon járhatnak autók és tükörautók!” „Lehet a házakat díszíteni a forgókkal, amiket készítettetek! Vigyázzatok, hogy merre forog a forgó és a tükörképe!”

A terem képe:

55

székek és asztalok

székek

tükrök

leragasztott papírcsík

ülőpárnák

Tervezet II.

Tevékenység: A külső világ tevékeny megismerése - matematikaA tevékenységet vezeti:A tevékenység helye: (óvoda, csoport, korcsoport)

... óvoda; ... csoport4-7 év (vegyes életkor)

A tevékenység ideje: (év, hónap, nap, napirendi időszak)

ősz

Fejlesztési feladatok: (egyes gyermekekre, csoportokra, vagy az egész csoportra megfogalmazott célok, feladatok)

Az érzékelés, érzékszervi kiemelés képességének fejlesztése; összehasonlítás;A megfigyelés tudatosabbá tevése; ismerkedés a méréssel mint a környezet megismerési módszerével;Az önellenőrzés képességének és szokásának kezdeti formálása;Egymás tevékenységének segítése, az együttműködés élményének átélése és szokásának alakítása;A vásárlás szokásainak alakítása; viselkedési minták követése;Kommunikációs képesség fejlesztése;.Motiváltság erősítése a közös matematikai tevékenységben.

1. A 4 éves gyerekek saját tapasztalatból ismerkedjenek a könnyebb-nehezebb érzékelhető kapcsolattal; éljék át, hogy a nehezebb felé billen a mérleg.

2. Az összemérés gyakorlása: a mérlegről leolvassuk, melyik a nehezebb, melyik a könnyebb; felismerjük, ha a két oldalon ugyanolyan nehéz tárgy van.

3. Az egységgel való mérés technikájának megismerése, mérőszám megállapítása.

4. Árak kifejezése pöttyös árcédulákkal.5. Fizetés koronggal és pöttyözött koronggal: a kér

összeg összeállítása több részlettel

Fejlesztési tartalom: Vásárlási szokások; mérés, fizetés;A természetes szám fogalmának előkészítése:

a mérőszám alapozása; tömegmérés egységgela darabszám alapozása: számlálás, egy-egy szám többféle bontott alakjának megjelenése; a pénzhasználat előkészítése

Szervezeti forma: Szabadon választható, játékba ágyazott.Funkciók szerint megosztott csoportos; egyéni, és

56

páros tevékenykedés óvónői irányítással és öntevékenyen.

A tervezett módszerek: Közös (páros), egész csoportos és egyéni tevékenykedtetés;Beszélgetés;Gyakorlás, önellenőrzés;Folyamatos ellenőrzés, (szükség szerinti egyéni értékelés).

A felhasználni kívánt eszközök: A piacon közösen vásárolt gyümölcs és zöldség; néhány olyan áru, amelyet nem tömege szerint vásárolunk (csomag petrezselyem, tojás, csokor virág);Az áru kínálására alkalmas papírládák;Kétoldalú piaci mérleg, piaci asztalon;4-5 egyszerű vállfa-mérleg állványon;A gyűjtött, jó közelítésben azonos tömegű vadgesztenyék;Árcédulának való üres lapok; ceruza vagy filctoll;Kosarak;Pénztárcák, korongok, pöttyözött korongok

A tevékenység tartalmának megjelenési módja:

Piaci vásárlás; összemérés, mérés kétoldalú mérleggel; fizetés darabszám szerint és pénzzel

A tevékenység előzményei: A tömeg többféle érzékelése: megemeléssel, ellökéssel, guruló nagy labda

megállításával; a könnyebb, nehezebb érzékelése két kézben; (5-7 éveseknél:) A kétoldalú mérleg

működésének megfigyelése próbálgatással (mindig a nehezebb felé billen le).

(5-7 éveseknél:) Tömegek összemérése: a mérleg állása fejezi ki, melyik a nehezebb, melyik a könnyebb.Számlálás egyesével: megszámlálás, (tárgyak számának megállapítása), leszámlálás, (adott számú tárgy összekészítése)

A tevékenység helye a gyermeki élmény-körben:

Szűkebb emberi környezet megismerése; a piac, a piacon vásárolható gyümölcsök és zöldségek, a piaci mérleg és használata. A pénz használata.

57

Kidolgozás

A tevékenység tervezett menete A tevékenység vezetése

I. A tevékenység feltételeinek megteremtése

1. Szervezés:Előkészítem a hét folyamán többször használt vállfa-mérlegeket külön-külön asztalokra. Néhány nagyon eltérő tömegű tárgyat is melléteszek. Akinek kedve van, játszhat vele.A piacot jelképező „standra” kikészítem a piaci mérleget; mögötte még letakarva elhelyezem a vadgesztenyét, és külön nagy kosárba a piacon vásárolt árut.2. Pszichés feltételek biztosítása:a) A reggelizés után néhány gyerekkel beszélgetést kezdek a piaci élményekről. b) Felvetem, hogy játsszunk piacost, segítsenek berendezni a piaci asztalt. c) Megválasztjuk a szerepeket; (szükség szerint beosztjuk a sorrendet).

– Sok mindent láttunk tegnap a piacon. Emlékeztek-e arra, hogy miket árusítanak ott? – Néhány dolgot mi is vásároltunk. (Miközben megnevezik a vásárolt dolgokat, kérem, hogy tegyék külön ládákba.) – Van-e kedvetek piacosat játszani? – Kik szeretnének elárusítók lenni? Kik legyenek a vásárlók? (Ha sokan akarnak eladók lenni, akkor megbeszéljük, hogy egyszerre ketten lehetnek, aztán cserélünk.)

II. A tevékenység tartalmi feldolgozása2

1. Az eladó és vásárló tevékenység elkezdése; amely során kiderül, hogy még néhány eszközt pótolni kell. Az egységgel való mérés technikájának megismerése.

A vásárlás elkezdése során először az derül ki, hogy nem tudunk mivel mérni. Megválasztjuk egységnek a vadgesztenyét, amiből egész nagy kosárra való áll a

– Jöhetnek a vásárlók! Ha nincs hamar önként vállalkozó, akkor én lépek oda kosárral a kezemben az asztalhoz, és eljátszom az első vevő

2 A matematikai tartalom vastag betűkkel, a megvalósítását szolgáló tevékenység normál betűkkel szerepel.

58

rendelkezésünkre.Az egység megválasztása; kiegyensúlyozás megfelelő számú vadgesztenyével. (Ebben szükség szerint segítséget adok.)

szerepét:– Jó napot kívánok! Szeretnék almát vásárolni! Abból a szép pirosból kérek egyet! Tessék lemérni, hogy milyen nehéz!A tanácstalanság láttán közös gondolkozást javaslok, hogy mivel kellene mérni:– Mivel mérhetnénk? Adjatok tanácsot!– A múlt héten sok vadgesztenyét gyűjtöttünk; jó lenne azzal mérni. Hány gesztenyével lehet megmérni ezt az almát?Folytatom a vásárló szerepét: előveszem a pénztárcámat, benne az iskolai piros-kék korongokkal.– Mennyit kell fizetnem? Annyi korongot adok, ahány forintot mond az eladó, illetve (ha ezt elfogadják a gyerekek), annyit, ahány gesztenyével kiegyensúlyozták az almát.

2. Az egységgel való mérés és az egységgel való fizetés gyakorlása a minta szerintAz egyes áruk kiegyensúlyozása gesztenyékkel; a tömeg leolvasása vadgesztenye-tömegegységgel. A kézbe vett tárgyak tömegének érzékelése; annak megtippelése előre, hogy ezt több vagy kevesebb gesztenye egyensúlyozza-e ki. Arra az összefüggésre kezdünk felfigyelni, hogy a nehezebb tárgyat több ugyanolyan egység egyensúlyozza ki, a könnyebbet kevesebb.

– Ki lesz a következő vásárló? (kosarat vehet magának; pénztárcát és benne korongokat adok neki is).– Te pedig segíts az eladónak a mérésben!– Mit gondolsz, ezt több, vagy kevesebb gesztenyével tudjátok megmérni? – kérdezem egy lényegesen könnyebb, vagy lényegesen nehezebb darabnál? Miből gondolod, hogy több (kevesebb) gesztenye kell hozzá?Az előre tippelést több esetben is szorgalmazom; mérés után pedig megállapítjuk, hogy jól gondoltuk-e.

Kínálkozó alkalommal megbeszéljük, hogy a tojást nem szokták lemérni; azt szoktuk megmondani, hogy hány darabot kérünk. A petrezselymet csomónként, a virágot szálanként vagy csokronként kérjük.

(Esetleg magam kérek „ügyetlenül”, vagy kérem a tojás megmérését, várva, hogy a gyerekek igazítsanak ki. Ha nem figyelnek fel a rossz fogalmazásra, akkor közlöm, hogy nem szoktuk lemérni, hanem valahány darabot vagy egy doboz tojást szoktunk inkább kérni.)

Árcédulák készítése. Amikor egy vásárló megkérdezi, hogy valamelyik – nem tömeg szerint vásárolt –áruért mennyit kell fizetnie, akkor javaslom, hogy az eladók írjanak

59

árcédulákat. – Az eladók ki szokták írni az árakat, azt, hogy mi mennyibe kerül. Annyi pöttyöt rajzolj az árcéduládra, amennyibe kerül az áru.Most már könnyű lesz a vásárlók dolga: megnézik, hogy mennyibe kerül, amit venni akarnak, és fizethetnek.

3. A pénzekre rajzolt pöttyök száma jelenti az értéketA fizetés során a pöttyöket számolják össze, de ezzel egy-egy szám különféle összegalakjaival ismerkednek a gyerekek.

A játék öntevékenyen folytatható, miközben a „megvásárolt” gyümölcsöt megmossuk, és feldarabolva kínáljuk a gyerekeknek, felnőtteknek.

Nagyobb, fejlettebb gondolkodású gyerekeknek felvetem, hogy olyan pénzeket is készíthetnek, amelyekre rá van rajzolva, hány forintot érnek. Megmutatom:

2-forintos, 3-forintos, 5-forintos, 8-forintos érmék.– Most még több árut meg tudtok venni!

60

Tervezet III.

Tevékenység: A külső világ tevékeny megismerése – matematikaA tevékenységet vezeti:A tevékenység helye: (óvoda, csoport, korcsoport)

... óvoda; ... csoport4-7 év (vegyes életkor)

A tevékenység ideje: (év, hónap, nap)Fejlesztési feladatok:(a fejlettségi szinteknek megfelelő módon és mértékben az egyes gyerekekre vagy csoportokra megfogalmazva)

A tudatos megfigyelés képességének fejlesztése az irányok összehasonlításával,Az emlékezet fejlesztése a sorrendek újraalkotásával,A síkbeli tájékozódás fejlesztése a „vonatok” haladási irányának meghatározásával, a jellel adott irányok követésével, az útvonalak megtervezésével;A vonalon való tájékozódás fejlesztése a kialakuló útvonalak mentén elhelyezkedő objektumok és az egy sorban ülő gyerekek egymáshoz viszonyított helyzetének megfigyelésével, felidézésével,Problémaérzékelés, a probléma-megoldási képesség fejlesztése;Az alkotó, divergens gondolkodás kezdeteinek alapozása a különböző útvonalak tervezésével; Kommunikációs képességek fejlesztése a tapasztalatok verbális közlésével; szókincsbővítés a várhatóan kevesek által ismert kifejezések – menetirány, nyíl, … - értelmezésével konkrét helyzetekhez kapcsolva.

Fejlesztési tartalom: Tájékozódás a síkon; irányok követése közlés, jelzés alapján; sorrend

Szervezeti forma: Játékba ágyazott, kezdeményezettEgyéni, mikrocsoportos és frontális tevékenykedés pedagógusi irányítással és öntevékenyen

A tervezett módszerek: Tevékenykedtetés; bemutatás, bemutattatás, beszélgetés; gyakorlás; ellenőrzés; szükség szerinti értékelés.

A felhasználni kívánt eszközök: Könyvek, képek vonatokról;A csoportszoba berendezési tárgyai (székek, asztalok, a sarkokban elhelyezett jól látható nagyobb tárgyak); 4 db A4-es lap, rajtuk középen egy-egy nyíl (piros, kék, zöld és sárga);

61

Kártyák nyilakkal és színes körökkel, amiket a gyerekek választanak (mindegyikből legalább a létszám negyede);

Babzsákok;Nagy képek (vasútállomás/ház, facsoport, tó, lovarda/több ló, vár); 4 nagy csomagolópapír, kisebb képek (4 ház, 4 vár, 4 facsoport, 4 ló, 4 tó), 4 kisautó, színes zsírkréta.

A tevékenység előzményei: 1. Az óvoda és környezetének bejárása; útvonalak megbeszélése.2. Téri viszonyok tapasztaltatása; mozgásos játék az udvaron.3. Gyöngyfűzések; sorrendek megfigyelése.

A tevékenység helye a gyermeki élmény-körben:

Közlekedés, kirándulás

62

Kidolgozás

A tevékenység tervezett menete A tevékenység vezetése

I. A tevékenység feltételeinek megteremtése

1. Szervezés:A gyerekek érkezése előtt előkészítem a vonatokról szóló könyveket, az ilyeneket ábrázoló képeket. Kialakítok a szobában ( vagy máshol) 6-7 m oldalhosszúságú négyzet alakban egy bútor nélküli részt a tervezet végén látható rajz szerint.

Kikészítem a többi, később használandó eszközt is.

2. Pszichés feltételek biztosítása:a) Az érkező gyerekek figyelmét a könyvekre próbálom irányítani; lapozgatás közben beszélgetést kezdeményezek arról, hogy ki utazott már vonaton, milyen a kocsi belseje.

b) Elmondom (ha ismerik, a gyerekekkel együtt ) Weöres Sándor: Kocsi és vonat című versét:Jön a kocsi, fut a kocsi: patkó-dobogás. Jön a vonat, fut a vonat: zúgó robogás. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön-hegyen át!

Zim, zim, megy a gép, megy a gép, fut a sínen a kerék, forog a kerék. Zum, zum, nagy az út, nagy az út, fekete az alagút, A masina fut.

Beszélgetünk arról, hogy a lovaskocsin hányan utazhattak és milyen távolságra, milyen utakon…

63

c) Felvetem, hogy játsszunk el együtt egy vonatutazást. Arra kérem a gyerekeket, hogy messziről figyeljék, mit csinálok.Az üresen hagyott szobarészben székeket (4-5) helyezek el egy sorban egymás mögött, elmondom, hogy ezek ülések egy vasúti kocsiban.

II. Tartalmi feldolgozás – tevékenységek leírása a matematikai tartalom kiemelésével

1. Adott darabszámnál nem nagyobbak keresése tapasztalati úton; a több lehetőség felismertetése; több jó válasz keresésének szorgalmazásaMegbeszéljük, hogy ez egy különleges vonat, mert csak egy kocsija van.

„Van kedvetek hozzá, hogy játékból vonaton utazzunk?”„Figyeljétek meg, hogy mit csinálok! Gyertek ide, hogy jól lássátok!”

„Mit gondoltok, hányan utazhatnak ebben a kocsiban?”

Ha 5 szék esetén azt mondják, hogy öten, akkor megkérdezem: „4 utas nem lehet ebben a kocsiban? És 3?”

2. Az állások összehasonlítása, a kétféle lehetséges irány felismertetése, a menetirány kiválasztásaHa a gyerek mozgásából nem látszik egyértelműen, hogy az elképzelt sín mentén halad, akkor a vállát fogva mögéje állok, irányítom.Megbeszéljük, hogy aki a széken ül, az mikor ül menetirányban. (Még egy széket elhelyezek olyan helyzetbe, ahogyan a vonat székei állnak. Egy fejlettebb, érdeklődő gyerek a székre ülve és azt előre és hátra mozgatva bemutatja az elmozdulásokat.) Leszögezem, hogy ezen a vonaton mindenki menetirányban ül.

„Merre mehet ez a vonat? Ki tudja megmutatni úgy, hogy arra lépeget, amerre a vonatsín vezet?”

„Mutasd meg azt is, hogyan mehet visszafelé!” (Lehet, hogy a gyerek elsőre hátraarcot csinál és úgy megy az ellenkező irányba, de az is lehet, hogy nem fordul meg, csak hátrafelé lépeget.) Mindkettőt bemutatjuk.

3. Az irányok tudatosabb megfigyelése, megkülönböztetése, megnevezése Azt fogalmazzuk meg, hogy merre, mi felé megy a vonat.Újabb irányok bemutatása, megnevezése.Beállok a széksor mögé.

„Mi felé megy most ez a vonat?” (Kilépve a képzelt utazásból, mondhatják, hogy az ablak felé vagy a … felé.)

„Mi felé mehetne innét egy másik sínen a vonat? Képzeljétek el! Mutasd meg …, te hogyan gondold!”

4. Jel (nyíl) értelmezése, viszonyításLeteszem a széksor mellé a földre a haladási irányt mutató színes (piros) nyilat

„Mit mutathat ez a nyíl? Hol láttatok már ilyet?” Azt a választ erősítem meg, amelyben megfogalmazódik a haladási irány. (Mozgással,

64

közlekedéssel kapcsolatban: arra kell/lehet menni) Elmondom a nyíl hegyére mutatva, hogy arra megyünk, amerre a nyíl hegye mutat.

Sorban, egymás után – időt adva a megfigyelésre - leteszem a másik három (kék, zöld, sárga), nyilat ábrázoló lapot a rajznak megfelelően a földre.

A kisebbek segítőkészségét is dícsérem, ha valaki nem a feltételnek megfelelően helyez el széket, azt szó nélkül javítom.Megbeszéljük, hogy hány szék legyen egy-egy kocsiban (lehetőleg mindegyikben ugyanannyi, a létszámtól függően 4 - 6)

„Ezek a nyilak is egy- egy vonatkocsi mellett állnak.”

„Kérem, hogy segítsetek” Helyezzünk el székeket egymás mögött ezekben a kocsikban is! Minden utas előre, a menetirányba nézzen!”

Elfoglalják a helyeket.Két vállalkozó gyerek kiosztja a babzsákokat, minden utazónak egyet.

Bemutatom, hogy milyen egy beszállókártya.

Elmondom, hogy a színes kör a lap alján van. Fejlettebb gyereket (Z)választok a jelentkezők közül. Elforgatott helyzetben adok egy kártyát a kezébe.

Kiterítem képpel felfelé a padlóra az összes lapot.

Megfigyeljük, mit választ Barnus. Közben őt is és a többieket is arra kérem – magam is megmutatom, hogyan - , hogy álljanak a rajzon A-val jelölt részre úgy, hogy lássák az összes vonatot egyszerre.

(A kártyákon lévő körök és a nagy lapon látható nyilak színe segítheti a kisebbeket az irányok azonosításában. Ha egy kisgyerek csak ezt az összehasonlítást használta a vonat kiválasztásához, a későbbi megbeszélésben megértheti az irányok egyeztetésén alapuló válogatást is.)Választunk 4 kalauzt, aki segít ellenőrizni, hogy az utas jó kocsira ült-e, ill. miért nem tudott leülni. Ha probléma adódik, együtt keressük a megoldást. Pl. ha már minden hely foglalt azon a kocsin, amire a jegy szól,

„Ki akar velünk utazni? Az megkapja az úticsomagját.”„Az utasok csak beszállókártyával/jeggyel szállhatnak fel. „

„Z. mutasd meg, hogyan tartsuk a kártyát, hogy jó helyre szálljunk!”

„Minden utazó választhat majd magának kártyát és beülhet abba a kocsiba, amelyikbe az szól. De előbb megfigyeljük, hogyan száll be az első utas”„Ki lesz az első beszálló? Barnus, te szeretnél választani először?”

„Figyeljük meg, mit választott!”

„Álljatok ide mellém, hogy mindenki ugyanúgy lássa a képet és a vonatokat!”

„Barnus, tedd a földre magad elé a kártyádat! A színes kör legyen azon a szélen, amelyik a legközelebb van hozzád!

„Melyik kocsiban lesz a helyed?”

„Válasszon kártyát magának mindenki, aki utazni szeretne! Üljetek be abba a kocsiba, amelyikbe a kártya szól!”

„Úgy helyezkedjetek el, hogy ne legyen előttetek üres szék!”

„Megvan-e a csomagod?”

65

választhatnak együtt egy másik jegyet, előre kinézve, hogy milyet érdemes.5. (el is hagyható) Téri viszonyok és irányok megadására szolgáló kifejezések helyes értelmezésének ellenőrzése A babzsákokat elhelyezik egymás után az utasításokban mondott helyre.

„Hová tegyük a csomagot?”

„Tedd a széked mellé a földre! Most emeld a fejed fölé a csomagtartóba! Helyezd el a széked előtt a földön! Legyen a széked mögött a földön!” Utoljára: „Tedd a széked alá és hagyd is a széked alatt!”

6. Sorrendek, sorszámok- tájékozódás a vonalon

(A tevékenységekből a gyerekek érdeklődésétől, elfáradásától függően végeznék el valamennyit.)Ha egy sorban a gyerekek sorendje pl. Marci, Tomi, Liza, Ági, Juli, és Marci megnevezi Tomit, aki közvetlenül mögötte ül, akkor, megkérdezem, hogy Liza mögötte ül-e vagy sem.

„Keresem minden kocsiban az első ülés utasát. Állj fel! Honnan tudod, hogy te vagy az első helyen? Mondd meg, ki ül mögötted!”

„Kik ülnek még Marci mögött?”„Ki ül az utolsó helyen? Álljon fel! Biztos, hogy te vagy az utolsó helyen a sorban?”„Álljon fel mindegyik sorban a 3. helyen ülő kisgyerek! Nézzük meg, helyesen döntöttek-e! Cseréljen helyet az előtte ülővel! Most hányadik helyen ül? Most cseréljenek helyet a 3. helyen ülő gyerek sorbeli szomszédjai!Mindenki üljön egy hellyel előrébb! Ki nem tudja ezt megtenni? Aki az első ülésen ült, az menjen az utolsó helyére!

7. Tájékozódás a síkon; útvonalak tervezése, bejárása; a sorrend megfordítása

Elkezdem elrakni az átlós sor székeit az asztalokhoz. Segítségüket kérem, hogy a többi széket is helyezzék vissza az asztalokhoz, amiket közben úgy rendezek el, hogy később le tudjanak ülni köréjük a gyerekek.A földre helyezek kivágott képeket a tervezet végén látható elrendezésben.

Megneveztetem, amit látnak, elmondom, hogy itt szálltunk le, úticélunk a vár, de meg akarunk látogatni az állomásról indulva több helyet is.

Nem kívánom magyarázni, hogy mit jelent az „ugyanaz az útvonal” kifejezés, de bemutatunk közösen azonos és nem azonos útvonalakat is.

„Megérkeztünk a célunkhoz, véget ért az utazás. Szálljatok ki a vonatból! A kocsik most továbbmennek. Mi itt maradunk.”

„Gyertek ide körém! Megmutatom, hogy miként folytatódik az utazás.”

„Ki mutatja be, hogy ő merre menne?” Egy gyerek lépeget. „Mondd el, amit sorban meglátogatsz! (Pl. állomás, erdő, tó, vár) „Ki tud más útvonalon elmenni a várba?”

Az érintett helyek nevét sorolhatja a lépegető, de mondhatják mások is. Indulhat egyszerre 2 gyerek, és kérhetjük őket, hogy ne menjenek ugyanazon az útvonalon.

66

Ha a csoport összetétele, érdeklődése és az előzetes tapasztalataim ezt lehetővé teszik, több feltételt is megszabok (pl. Érintsen minden látnivalót az úton), kérdéseket teszek fel (pl. Igaz-e, hogy a tónál előbb jártál, mint az erdőben), elképzelt útvonal állomásait soroltatom oda és visszafelé is…

„Most indulj vissza a várból az állomásra ugyanazon az útvonalon, amin jöttél! Mondjátok el, hogyan következnek egymás után a visszaút állomásai!”

Mikrocsoportban folytathatják, ha kedvük van. 4 asztalra leterítek egy-egy nagy papírlapot, amin ugyanolyan képek vannak, mint előbb a földön, és elhelyezek egy-egy játékautót, zsírkrétákat.

„Ha van kedvetek, folytassátok az asztalnál az útvonalak tervezését, bejárását, elmondást. Le is rajzolhatjátok, hogy ki merre menne.”

A vonatozáshoz tervezett szobarész képe:

Az útvonalak lehetséges állomásai:

Pl. ablak

Pl. szekrény

Pl. polc

Pl.ajtó

gyerekek csoportban

A

székek

67

TERMÉSZETTUDOMÁNYI TANSZÉK

Tervezetminta I.

A tevékenység megnevezése: A külső világ tevékeny megismerése – környezeti nevelés

A tevékenység helye: Nevesincs Óvoda – Bp.0000 Kincs u 5. Zöld csoport

A tevékenység ideje: 2009. március 20.

A tevékenység irányítója: Harmadéves Óvodapedagógus

Fejlesztés előzményei:

- A téli-tavaszi időjárási elemek közül a csapadék különböző formáinak, azok változásainak megfigyeltetése (hó, jég, azok olvadása, hóesés, havas eső, zúzmara, dér)

- Megfigyelések, vizsgálódások, összehasonlítások a természetsarokban: hóolvadás, csíráztatás, hajtatás feltételei

Tevékenységek:

hólé szűrése

jégdíszek készítése

Közvetlen előzmény:

víz párolgása, zárt és fedetlen edényből

akvárium tisztítása

Tevékenységek:

jégkocka készítése

képválogatás tablókészítéshez

tablókészítés – környezetvédelem, vizivilág – csodavilág

Egyéni: Képes gyűjtése: élettelen és élő elemek a vízben (kőzetek, növénye, állatok)

Víz gyűjtése otthon egy csöpögő csapból (1 óra)

Fejlesztési feladatok:

1. Környezeti feladatok:

68

a víz jellemző jegyeinek megfigyelése: színe, illata, íze, alakja, tapintása, hangja, hőmérséklete, halmazállapota, annak változásainak megfigyelése, értelmezése

a víz mint élettér megismertetése, értelmezése

a víz védelme fontosságának tudatosítása

a Víz világnapja ünnepének megismertetése

2. Képességfejlesztés

Kognitív képességek: emlékezet: a vízzel kapcsolatos előzetes tapasztalatok felidézése

megfigyelőképesség: a vizsgálódások során bekövetkező változásokkal

gondolkodás: az ok-okozat összefüggések megállapításával-a hideg ill. a meleg hatása, következtetések levonása- víz nélkülözhetetlen az élőlények számára

Mozgásképességek: finommotorika a megfigyelt, megtapasztalt jelenségek vizuális megjelenítésével

ügyesség fejlesztése a töltögetéssel, a florárium berendezésével

Verbális képességek: az előzetes élmények felidézésével

az ok-okozati összefüggések megfogalmazásával

3. Differenciált feladatok:

3-4 évesek: bekapcsolódás a versmondásbaérdeklődés szerinti bekapcsolódás a játékos tevékenységekbe (töltögetés, hőmérséklet-érzékelés)

4-5 évesek: tapasztalatszerzés a víz, mint élettelen környezeti tényező érzékelhető tulajdonságairól, az élővilágban betöltött nélkülözhetetlen szerepéről

5-6-7 évesek: a megfigyelések, vizsgálódások során fedeznek fel ok-okozati összefüggéseket a különböző élettelen és élő környezeti tényezők között (pl. hőmérséklet-víz, az emberi tevékenység és a víz szennyezettsége között)

69

érzékeléssel, cselekedtetéssel szerezzenek tapasztalatokat a vízzel kapcsolatban.

tudatosodjon bennük, hogy életünk egyik fő eleme: a víz.

verbálisan fogalmazzák meg megfigyeléseiket, következtetéseiket.

legyenek tisztában alapvető környezetvédő feladatokkal a vízzel kapcsolatban (tisztán tartás, spórolás)

figyeljék meg a florárium telepítését, működését

4. Személyiségfejlesztési feladatok:

közösségi nevelés a feladatok közös megoldásával

türelem, tolerancia képességének fejlesztése egymás mondanivalójának meghallgatásával

felelősségérzet alakítása a florárium gondozásával

pozitív érzelmek alakítása a kép készítésével, a növények ültetésével

a negatív érzelmek megfogalmazása a környezetszennyezés elítélésével

5. Integráció más tevékenységi területekkel

anyanyelvi: új kifejezések megismertetése a kép készítése során (kopoltyú,uszony),a víz hangjainak megnevezésével( csurran,cseppen,csobog,ömlik), a megfigyelt jelenségek verbális leírásával

irodalmi: Szalai Borbála: Csodakút (A természet ünnepei 137.)

vizuális: tablókészítés-vízivilág = csodavilág

matematikai tapasztalatok: több-kevesebb-ugyanannyi, űrtartalmak

ének-zenei: Essél eső essél (ÉNÓ 27.)Nád alól (ÉNÓ 277.)Tavaszi szél (Törzsök 10.)

Fejlesztési tartalom: A víz: a víz, mint élettelen környezeti tényező, a Víz világnapja (március 22.)

Fejlesztés típusa: vegyes

Munkaforma: egyéni, esetleg feladattól függően frontális

Szervezeti forma: kötetlen

70

A tervezett módszerek: pedagógiai módszerek: beszélgetés, szemléltetés, bemutatás, gyakorlás,

ellenőrzés, értékeléstermészettudományos módszerek: megfigyelés, leírás, összehasonlítás,

vizsgálódás

A felhasználni kívánt eszközök: gyermekenként 1 db tálcakisebb műanyag áttetsző pohárnagyobb műanyag áttetsző pohárjégkocka3 db különböző formájú és nagyságú lombik illetve üvegvázaflorárium kellékei: 1 db befőttesüveg, kavics, föld, növényektörölközők, felmosóruha, vízhatlan terítő

Fejlesztés típusa: vegyes

Korcsoport: 3-6 évesek

Munkaforma: csoportos, egyéni

I. Kezdő szakasz

Játékidőben:

- saját nevelésű palánták öntözése

- hajtatott gyümölcsfaágak vizsgálata

- képeskönyv nézegetése (E.B.-M.R.: A titokzatos

természet, Barangolás a természetben, Barangolás az

óceánok világában)

- vízivilág-csodavilág tablókészítés

Szervezés:

- folyamatos reggeliztetés

- hely biztosítása, eszközök előkészítése

Motiváció:

- versmondás: - Áprily Lajos: Fellegek (Cini-cini muzsika 132. o.)

- Zelk Zoltán: Gólya, gólya (Cini-cini muzsika 30. o.)

- éneklés: - Tó vize (ÉNÓ 316.)

- öntözés, „búvárkodás” a természetsarokban

- képek válogatása, tabló nézegetése a víz természetben megjelenő

formáiról, vízszennyezésről

- találós kérdések a vízről (ld. Melléklet)

71

II. A tartalom feldolgozásának várható menete

1. Feladat:

A víz jellemző jegyeinek észlelése, megfigyelése

Részfeladat: színe, illata, szaga, íze, alakja, halmazállapota

Szervezés: a pohár víz kiosztása

Tevékenység: a poharakban lévő víz elemzése különböző

érzékszervekkel;

áttöltése kisebb pohárba, majd vissza

Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, azonosító és

megkülönböztető, analizáló, türelem, figyelem, önfegyelem

Módszer: megfigyelés, összehasonlítás, beszélgetés, ellenőrzés,

értékelés

Eszköz: minden gyermeknek egy tálca, két pohár (egy kisebb és

egy nagyobb), víz

2. Feladat:

A víz halmazállapotának tudatosítása: folyékony

Részfeladat: űrtartalom összehasonlítása, formafelvétellel

(öblösebb, szűkebb magasabb, alacsonyabb, stb.)

Tevékenység: óvodapedagógus: azonos mennyiségű víz

töltögetése 3 különböző formájú lombikba.

gyermekek: azonos mennyiségű víz töltögetése

kisebb-nagyobb poharakba

Képességfejlesztés: megfigyelőképesség, leíróképesség,

azonosító- és megkülönböztető képesség, gondolkodás, türelem,

figyelem, önfegyelem

Módszer: megfigyelés, vizsgálódás-kísérlet, beszélgetés,

ellenőrzés, értékelés

Eszköz: 3 különböző formájú, űrtartalmú lombik

a gyermekeknél a tálcán lévő poharak, víz

3. Feladat:

Hőmérsékleti fokozatok különbségeinek érzékeltetése: hideg-

meleg víz érzékeltetése, halmazállapot változás

megfigyeltetése

Közeledik a Víz Világnapja.

Ma a vízzel fogunk játszani.

Mindenki kap egy pohár

vizet, azt fogjuk

megvizsgálni!

Milyen a színe?

Milyen az illata?

Milyen az íze?

Milyen az alakja?

Mi történik, ha a nagyobb

pohárból áttöltjük a kisebbe?

Hoztam 3 db üvegvázát. Az a

nevük, hogy lombik. Az

egyiket teletöltöm. Milyen

lett a víz alakja? Most

áttöltöm. Figyeljétek meg, mi

történik!

Hol lett több víz? Hiszen ez

csak félig lett tele. Mi

történik, ha ebbe a hosszú

nyakúba töltöm! Miért folyt

ki?

töltsétek a kisebb pohárból a

vizet a nagyobba!

Öntök vizet a kisebb

pohárba. Láttok különbséget?

Mártsátok egyik ujjatokat a

kisebb pohárba, a másikat a

72

Szervezés: hideg és meleg víz, valamint a jégkocka kiosztása

Tevékenység: hideg és meleg víz eltérő hőmérsékletének

érzékeltetése tapintással, jégkocka felolvasztása zárt

tenyérben

Képességfejlesztés: érzékelés, észlelés, azonosító- és

megkülönböztető képesség, logikus gondolkodás, ítéletalkotás,

ok-okozati összefüggések meglátása, türelem, figyelem,

önfegyelem

Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, beszélgetés,

gyakorlás, ellenőrzés, értékelés

Eszköz: gyermekenként 2 pohár különböző hőmérsékletű víz,

jégkocka, tálca

4. Feladat:

A víz hangjainak érzékeltetése (csepeg, csorog, zubog, loccsan,

folyik)

Részfeladat: víz megjelenési formái a természetben

Szervezés: egy nagy tál elhelyezése az asztalon

Tevékenység: víz öntögetése egy nagyobb tálba

Víz megjelenési formái a természetben:

csepeg-jégcsap

csorog-patak

folyik-folyó

zubog-vízesés

loccsan-tó

Képességfejlesztés: megfigyelőképesség, leíróképesség,

azonosító-és megkülönböztető képesség, emlékezet fejlesztése,

gondolkodás fejlesztése, türelem, figyelem, önfegyelem

Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, bemutatás,

ellenőrzés, értékelés

Eszköz: 1 db nagy tál, a gyermekek tálcáján lévő, vízzel teli

poharak, víz

5. Feladat:

A párolgás jelenségének tudatosítása

Részfeladat: lezárt, ill. fedetlen üvegben lévő víz

nagyobb pohárba! Mi a

különbség? Most mindenki

kap egy jégkockát. Mit

éreztek? Szorítsátok a

tenyeretekbe! Mi történik?

Miért?

Figyeljétek és próbáljátok

megmondani, hogy milyen

hangja van a víznek! Mit

hallotok?

Miért volt mindig másmilyen

a hangja?

Ha kint lennénk a

természetben, mi az, ami

ott csepeg?

Mi csorog?

Mi folyik?

Mi zubog?

Mi loccsan?

Hozd ide B. azt a két üveget

a természetsarokból, amelyet

73

mennyiségének megfigyelése

Szervezés: a természetsarokban lévő, vízzel töltött üvegek

asztalra helyezése

Tevékenység: A lezárt, valamint a fedetlen üveg egymás

mellé állítása, a bennük lévő víz mennyiségének

összehasonlítása

Képességfejlesztés: megfigyelőképesség, leíróképesség,

azonosító- és megkülönböztető képesség, érzékelés, észlelés,

emlékezet, gondolkodás, türelem, figyelem, önfegyelem

Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, szemléltetés,

beszélgetés, ellenőrzés, értékelés

Eszköz: 2 üveg víz: 1 zárt, 1 fedetlen

Florárium kellékei: 1 db üveg, kavics, talaj, növények

6. Feladat:

A víz körforgásának érzékeltetésének előkészítése

Részfeladat: florárium készítése,működésének ismertetése.

Szervezés: a szükséges anyagok elővétele,jól látható helyen

történő, balesetmentes elhelyezése

2-3 gyermek vesz részt egy-egy mozzanatban

Az üvegdoboz ill. az elkészült florárium mozgatása az

óvodapedagógus feladata!

Tevékenység: a florárium berendezése a gyermekek

közreműködésével

üvegdoboz előkészítése

kavicsréteg elhelyezése

talaj elhelyezése

növények beültetése

locsolás

az üvegdoboz befedése

Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, gondolkodás, türelem,

figyelem, önfegyelem

Módszer: beszélgetés, magyarázat, bemutatás, megfigyelés, leírás

Eszköz: florárium kellékei: 1 db üveg, kavics, talaj, növények

öt napja tettünk oda!

Figyeljétek meg mindkét

üvegben a víz mennyiségét!

Mit vesztek észre?

Mi történt a vízzel?

Mi történt a zárt üvegben

lévő vízzel?

Most, hogy megfigyeltük,

hogy a zárt edényből a víz

tényleg nem tud elpárologni,

készítünk egy érdekességet.

Florárium a neve.

Látott már valaki

floráriumot?

Ebben az üvegdobozban

fogjuk berendezni!

Teszünk bele: kavicsot,.

termőföldet-talajt,

növényeket, a tetejét pedig

letakarjuk! Mit gondoltok, mi

lesz sorrend? Miért?

Először kavicsot teszünk

bele, ahol összegyűlik majd a

víz!

Utána talajt.

Azután ültetjük bele a

növényeket.

Megöntözzük a növényeket

és a talajt.

Utoljára tesszük rá a tetejét.

Mit gondoltok, mi fog

74

7. Feladat:

A víz élővilágra gyakorolt hatásának tudatosításával a

természetóvó-védő szemlélet alakítása

Részfeladat: növények, állatok, emberek szükségleteinek

kielégítése természetes és mesterséges módon

a vizek tisztaságának jelentősége

a víz megőrzésének fontossága – takarékoskodás

Képességfejlesztés: gondolkodás, emlékezet, türelem, önfegyelem

Módszerek: beszélgetés, magyarázat,ellenőrzés, értékelés

Eszközök: -

történni?

Holnap reggel megnézzük!

Mit gondoltok, kinek fontos

a víz? Miért?

Honnan jutnak vízhez a

növények?

És az állatok?

És mi emberek?

Mi történne, ha nem jutnánk

vízhez? Miért?

Hogyan vigyázhatunk a

vizek tisztaságára?

Hogyan takarékoskodhatunk

a vízzel?

III. Befejező szakasz

A florárium elhelyezése

Az eszközök helyretétele

Ezen a napsütötte polcon jó

helyen lesz. Most gyertek,

segítsetek nekem rendet tenni!

Utána mehettek játszani!

75

Tervezetminta II.

A tevékenység megnevezése: A külső világ tevékeny megismerése – környezeti nevelés

A tevékenység helye: Nevesincs óvoda –Bp.0000 Kincs u 5. Zöld csoport

Ideje: 2009. tavasz, április

A tevékenység irányítója: Harmadéves Óvodapedagógus

Előzmények:

magvak, termések (borsó, bab) vásárlása a piacon

burgonya, hagyma vásárlása a zöldségesnél

„tavaszváró” csíráztatás, hajtatás

Fejlesztési feladatok:

1. Környezeti tartalom:

a tavaszi időjárás jellemzőinek felidézése (hőmérséklet emelkedése, eső, meleg

szél)

tavaszi virágzó növények felismerése, megnevezése

az ültetésre szánt magvak, termések felismertetése, megneveztetése, jellemzőinek

megbeszélése

a „tavaszváró” csíráztatás, hajtatás tapasztalatainak felidézése

a csírázás feltételeinek tudatosítása

a hajtatás feltételeinek tudatosítása

a vetés, a hajtatás gyakorlati megvalósítása

2. Képességfejlesztés:

- kognitív képesség: megfigyelőképesség fejlesztése a vetés munkafázisainak a

megfigyelésével

emlékezet fejlesztése a „tavaszváró” csíráztatás, hajtatás

tapasztalatainak felidézésével

gondolkodás fejlesztése az ok-okozati összefüggések

felismerésével

- mozgásképesség: finommotorika, szem-kéz koordináció fejlesztése a tavaszi kép

készítése, valamint a vetés során

76

- verbális képesség: az eddigi tapasztalatok felidézésével

a vetés, ültetés munkafázisainak megbeszélésével

az ok-okozati összefüggések megfogalmazásával

3. Személyiségformálás:

közösségi nevelés a közös tavaszi kép készítésével, a közös munkával

türelemre nevelés: a magvak vetésekor a társak élményeinek meghallgatásával

4. Integráció más tevékenységi területekkel:

anyanyelvi nevelés: szókincsbővítés: mag, termés, virág, csíráztatás, hajtatás,

vetés, ültetés

kommunikációs képesség fejlesztése a munkafázisok

megnevezésével a közös munka során

irodalmi: Ágh István: Életfa (Törpetánc 49. o.)

Nézsi Zsuzsa: Hóvirág (Ünnepek és hétköznapok az óvodában 214. o.)

vizuális nevelés: montázskép készítése tavaszi virágokkal

tavaszi virágok festése

ének-zene: Tavaszi szél (Törzsök 10.)

Mi szél hozott (ÉNÓ 253.)

Fecskét látok (ÉNÓ 188.)

játék: társasjáték készítése tavaszi virágokkal

memóriajáték készítése zöldségekkel (bab, borsó, burgonya, sárgarépa)

Fejlesztési tartalom: Tavasz: vetés, ültetés különböző környezeti feltételek biztosításával

Szervezeti forma: kötetlen

A tervezett módszerek:

Pedagógiai: beszélgetés, magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés

Természettudományos: megfigyelés, leírás, összehasonlítás,

vizsgálódás

A felhasználni kívánt eszközök: csomagolópapír, amelyen egy fa rajza van, különböző

évszakokra jellemző képek

Fejlesztés típusa: ismétlő, rendszerező

Korcsoport: 6 évesek

77

Munkaforma: csoportos,egyéni

Helyszín: csoportszoba

I. Kezdő szakasz

Szervezés:

Előkészületi szakaszban:

a vetéshez, ültetéshez szükséges növényi részek, eszközök beszerzése,

előkészítése

a csoportszoba kialakítása a foglalkozáshoz

Játékvezetés, a gyermekek folyamatos fogadása

Reggeliztetés

Gondozási feladatok ellátása

Helyszínrajz

Motiváció:

Társasjáték – tavaszi virágok

Játék a memóriakártyákkal – magvak, termések

Eszközök előkészítése

Óvónői ének: Tavaszi szél (Törzsök 10.)

Versmondás: Ágh István: Életfa (Törpetánc 49. o.)

Nézsi Zsuzsa: Hóvirág (Ünnepek és hétköznapok az óvodában. 214. o.)

II. A tevékenység várható menete

1. feladat: A tavasz mint évszak jellemzőinek

felidézése:

időjárás

növények, állatok jellemzői

öltözködés

Szervezés: a tavaszi kép készítéséhez szükséges

anyagok elhelyezése a szőnyegen

Tevékenység:

- Az időjárástáblán a megfigyelt időjárási elemek

bejelölése.

- Tavaszi kép készítése: Az előre megrajzolt zöld

füvön egy fa áll – a tálcán lévő képeken ábrázolt

Ki tudja, melyik évszak van

most?

Mi jellemző az időjárásra?

Milyenek a növények?

Miért?

Mit csinálnak az állatok?

Miért?

Miben jöttetek ma reggel

óvodába? Mért?

Egy közös tavaszi képet

78

őszi és tavaszi jelenségeket, leveleket, terméseket,

növényeket ábrázoló képek közül a tavaszi

jellemzőket ábrázoló képek kiválogatása,

elhelyezése a fa körül illetve a fán.

Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, azonosító,

megkülönböztető, kommunikációs, türelem,

figyelem, önfegyelem, finommotorika

Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás,

beszélgetés, szemléltetés, gyakorlás, ellenőrzés,

értékelés

Eszköz: időjárástábla, csomagolópapír, amelyen

egy fa rajza van, különböző évszakokra jellemző

képek, tálca

fogunk készíteni.

Figyeljétek meg ezeket a

képeket! Tegyétek a fa köré

azokat, amiktől tavaszi kép

lesz!

2. feladat: A „tavaszváró” csíráztatás

felidézése:

Részfeladat:

csíráztatott magvak megnevezése

a csíráztatás feltételeinek felsorolása

a csíranövény részeinek megnevezése

a kicsírázott bab magról készített

óvónői rajzok fejlődési sorba rendezése

Szervezés: a rajzok elhelyezése a szőnyegen

Tevékenység: különböző színű és nagyságú

babmagok kiválogatása, a rajzok sorba rendezése a

megadott szempont alapján

Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, azonosító,

megkülönböztető, analizáló, szintetizáló,

gondolkodás, emlékezet, türelem, figyelem,

önfegyelem

Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás,

beszélgetés, szemléltetés, becslés, ellenőrzés,

értékelés

Eszköz: bab, borsó, lencse, az óvodapedagógus

Emlékeztek, hogy mely

magvakat és terméseket

csíráztattuk?

Milyen feltételeket

biztosítottunk hozzá?

Figyeljétek meg ezeket a

képeket!

Próbáljátok sorba rakni őket!

Az első kép a bab magot

ábrázolja. Mi történt vele? És

utána?

79

rajza a babmag fejlődéséről

3. feladat: A „tavaszváró” hajtatás felidézése

Részfeladat:

a hajtatott növényi részek (ágak,

vöröshagyma, burgonya) megnevezése

a hajtatás feltételeinek felsorolása

a kihajtott vöröshagyma, burgonyagumó

részeinek megfigyelése és megnevezése

a kihajtott vöröshagymáról és

burgonyagumóról készített óvónői rajzok

fejlődési sorba rendezése

Szervezés: a rajzok elhelyezése a szőnyegen

Tevékenység: a rajzok sorba rendezése a megadott

szempont alapján

Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, azonosító,

megkülönböztető, analizáló, szintetizáló,

gondolkodás, emlékezet, türelem, figyelem,

önfegyelem

Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás,

beszélgetés, szemléltetés, becslés, ellenőrzés,

értékelés

Eszköz: vöröshagyma, burgonyagumó, a kihajtott

vöröshagymáról és burgonyagumóról készített

óvónői rajzok

Emlékeztek, hogy mely

növényi részeket hajtattunk?

Milyen feltételeket

biztosítottunk hozzá?

Figyeljétek meg ezeket a

képeket!

Próbáljátok sorba rakni őket!

Az első kép a vöröshagymát

ábrázolja. Mi történt vele? És

utána?

4. feladat: Magvak vetése, hagymák, gumók

ültetése

Részfeladat:

a cserepek előkészítése, a termőföld és

a magvak, hagymák elhelyezése

Tevékenység: vetés, ültetés

Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, azonosító,

megkülönböztető, analizáló, szintetizáló,

A tálban lévő magvakat

fogjuk elvetni, a kosárban

lévő hagymákat pedig

elültetni. Aki vetni szeretne,

álljon a piros asztalhoz, aki

pedig hagymát szeretne

ültetni, álljon a kék

80

gondolkodás, emlékezet, türelem, figyelem,

önfegyelem

Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás,

beszélgetés, ellenőrzés, értékelés

Eszköz: bab, vöröshagyma, cserép, tálca,

termőföld

asztalhoz!

A vetés ill. az ültetés menete:

Először vegyetek el egy

cserepet! Tegyetek bele egy

marék földet! Utána tegyétek

bele a babot vagy a hagymát!

Tegyetek rá földet, úgy, hogy

a cserép ne legyen egészen

tele! Az ujjatokkal jól

nyomkodjátok le a földet!

5. feladat: A növekedés, fejlődés feltételeinek

felidézése

víz

megfelelő hőmérséklet a talajból előbújó

hajtásnak fény

Tevékenység: a cserepek tálcára helyezése

Képességfejlesztés: leíró, azonosító,

megkülönböztető, analizáló, szintetizáló,

gondolkodás, emlékezet, türelem, figyelem,

önfegyelem

Módszer: leírás, összehasonlítás, beszélgetés,

ellenőrzés, értékelés

Eszköz: tálca, beültetett cserepek

Mit kell tennünk, hogy

fejlődjenek a növények?

Hova tegyük a cserepeket?

Miért?

6. feladat: Az elvetett magvak különböző

környezeti feltételek közé helyezése

Részfeladat:

víz nélkül

fény nélkül

hidegre (hűtőszekrény)

Tevékenység: az óvodapedagógus által elvetett

magvakat tartalmazó cserepek elhelyezése a

különböző környezeti feltételek közé

Most „kísérletezni” fogunk!

Ültettem én is három

cserépbe babot. Tegyünk egy

cserepet a szekrénybe, egyet

a hűtőbe, egyet pedig a polc

tetejére, de azt nem fogjuk

locsolni. Mit gondoltok,

melyikből lesz a legszebb

81

Képességfejlesztés: leíró, gondolkodás, emlékezet,

türelem, figyelem, önfegyelem

Módszer: leírás, beszélgetés

Eszköz: 3 magvakat tartalmazó cserép

babunk?

Meg fogjuk figyelni!

III. Befejező szakasz

Az eszközök helyrerakása

A játékok folytatása

Kérlek, segítsetek rendet

tenni, utána mehettek

játszani.

82

Tervezetminta III.

A tevékenység megnevezése: A külső világ tevékeny megismerése – környezeti nevelés

A tevékenység helye, ideje: Nevesincs óvoda –Bp.0000 Kincs u 5. Zöld csoport 2009. ősz

A tevékenység irányítója: Harmadéves Óvodapedagógus

Előzmények: Az időjárási jelenségek folyamatos figyelemmel kísérése az időjárási tábla

alapján – az időjárási jelenségek jellemzése

Az őszi levelek megfigyelése az udvaron (mennyiségük a fán, a földön, színük)

Az óvoda udvarán élő madarak felismerése, megnevezése, jellemzése

Őszi versek, dalok megismerése, gyakorlása

Fejlesztési feladatok:

Feladatok:

1. Környezeti nevelés:

az őszi évszak jellemző jegyeinek érzékeltetése

az ősz színeinek felfedeztetése

játék a színekkel

az őszi fák megfigyeltetése

a park madárvilágának észrevétetése

pozitív érzelmi kötődés kialakítása a közvetlen környezet megismertetésével

2. Képességfejlesztés:

Kognitív: megfigyelőképesség fejlesztése a színek, a fafajok, a madárfajok

keresése során

azonosító- és megkülönböztető képesség fejlesztése a színek, a

fafajok, a madárfajok keresése során

érzékelő-észlelő képesség fejlesztése a feladatok végrehajtásakor

a gondolkodás fejlesztése, az ok-okozati összefüggések feltárásával:

időjárás- növények, állatok, ember viselkedése

Mozgásfejlesztés: finommotorika fejlesztése a levelekkel, termésekkel való

játék során

nagymozgások fejlesztése séta során

83

Verbális fejlesztés: színek megnevezésével

madarak hangjának utánzásával

kommunikáció fejlesztése a közös játékok során

az időjárás, lombszíneződés és lombhullatás

összefüggésének megfogalmazásával

3. Differenciált feladatok:

3-4 évesek: az őszi időjárás megfigyelése

színek felismerése és megnevezése

madarak megkeresése

levelek és termések gyűjtése

4-5 évesek: az időjárás hatásának megfigyelése az élőlényekre

néhány madárfaj felismerése

az adott fafaj levelének illetve termésének felismerése

5-6-7 évesek: az időjárás, lombszíneződés és lombhullatás összefüggésének

felismerése és verbális megfogalmazása

a Gesztenyéskertben élő madarak felismerése és hangjának

utánzása

a fafajok felismerése levele és termése alapján

4. Személyiségfejlesztés

esztétikai érzékük fejlesztése az ősz színeinek megfigyeltetésével,

megneveztetésével,

türelem, önfegyelem, tolerancia fejlesztése egymás munkájának a

megtekintése során

5. Integráció más tevékenységi területekkel:

- Irodalmi: Kányádi Sándor: Jön az ősz (Törpetánc 29. o.)

- Vizuális: őszi fa készítése tenyérlenyomattal

- Ének-zene: Ősz szele (ÉNÓ 319.)

Lipem-lopom ( ÉNÓ 202.)

- Mozgásfejlesztés: színes levelek gyűjtésével

- Matematikai: levelek mennyiségének, formájának, nagyságának

összehasonlítása

84

Fejlesztési tartalom: Séta a Gesztenyés kertben/parkban

Szervezeti forma: kötött

A tervezett módszerek:

Pedagógiai: magyarázat, bemutatás, beszélgetés, szemléltetés, ellenőrzés, értékelés

Természettudományi: megfigyelés, leírás, összahasonlítás, vizsgálódás

A felhasználni kívánt eszközök:

1 db fehér legalább 2 m2 nagyságú textil, gyermeklétszámnak megfelelő kézi nagyító

Fejlesztés típusa: vegyes

Korcsoport: 3-6 évesek

Munkaforma: frontális, csoportos, egyéni

Helyszín: Gesztenyés kert

Útvonalterv

Helyszínrajz

I. Kezdő szakasz

Szervezés

Reggeliztetés

A séta helyszínének és céljának, a tapasztalatgyűjtés lehetőségének ismertetése,

csoportok alakítása színek segítségével, az egy csoportba tartozó gyermekek a

csuklójukra kötött szalaggal történő megjelölése.

Öltözködés

Motiváció: a séta bejelentése

II. A tevékenység várható menete

1. feladat: Az őszi időjárás jellemző

jegyeinek megfigyeltetése:

Részfeladat:

- kevesebb, gyengébb napsütés,

hűvösebb idő

- színes levelű fák, kopasz fák,

lehulló levelek, avar

Milyennek érzitek a levegőt?

Miért kellett jobban felöltöznünk?

Mi változott meg a fákon?

Milyen színűek lettek a levelek?

Vegyetek a kezetekbe egy levelet, figyeljétek

85

- egész évben nálunk lévő

madarak megfigyeltetése

(galamb, veréb, vetési varjú)

Tevékenység: séta a parkban

Képességfejlesztés:

megfigyelőképesség, leíróképesség,

azonosító- és megkülönböztető

képesség, finommotorika, figyelem,

önfegyelem, kommunikáció

Módszer: megfigyelés, leírás,

összehasonlítás

Munkaforma:

2. feladat: A már ismert fafajok

azonosítása, megnevezése levelük,

termésük alapján (platán,

vadgesztenye, hárs)

Szervezés: a gyűjtött anyag

elhelyezésére, alkalmas hely

megteremtésével, egy világos kb. 2

nm-es, textil terítő leterítése

Tevékenység: levelek, termések

gyűjtése, majd a termés, levél

szétválogatása a terítőn, fajok szerinti

párosítás

Képességfejlesztés:

megfigyelőképesség, leíróképesség,

azonosító- és megkülönböztető

képesség, finommotorika, szem-kéz

koordináció, figyelem, türelem,

önfegyelem, kommunikáció

Eszköz: világos terítő

Módszer: megfigyelés, leírás,

összehasonlítás

meg a színeit!

Milyen színű a leveletek?

Mi zizeg a talpunk alatt?

Minek nevezzük a sok levelet a földön?

Hallgassuk meg a madarak hangját!

Ki tudná megnevezni azt a madarat, ami ott

van a földön?... fán?

Miért nem vándoroltak el ezek a madarak?

Nevezzetek meg vándorló madarakat!

Melyik fának a levelét és termését

gyűjtöttétek össze?

Mit gondoltok, melyikből van több?

Párosítsátok a levelekhez a terméseket!

Mindegyiknek lett párja?

Miért?

Miből lett több?

86

Munkaforma: egyéni

3. feladat: Az ismert fafajok

megkeresése leveleik alapján.

(vadgesztenye, platán, hárs)

Részfeladat

- Többszínű illetve

színárnyalatú levél

segítségével

- Szervezés: a csoportok

színeivel ellátott borítékok, a

csoportok színeivel azonos

színű szalagok elővétele

Tevékenység: a gyermekek csoportokat

alkotnak a csuklójukon lévő szalagok

színe alapján, majd elveszik a

megfelelő színű borítékot; a borítékban

lévő levelek alapján történik a keresés,

majd az adott fafaj kiválasztása;

megtalált fa törzsét körbekötik a náluk

lévő színes szalaggal

Képességfejlesztés: megfigyelő,

összehasonlító

Módszer: megfigyelés, összehasonlítás,

leírás, beszélgetés, ellenőrzés, értékelés

Eszköz: színes falevelek, színes

borítékok, a boríték színével

megegyező színes szalagok

4. feladat: Különböző fafajok

leveleinek, terméseinek megkeresni a

párját a földön

Tudja-e valaki, hogy ezek a levelek, melyik

fa levelei?

Milyen színűek?

Kik találták meg a vadgesztenyefát?

Kik találták meg a platánfát?

Kik találták meg a hársfát?

Válasszatok egy borítékot!

Nézzétek meg, melyik falevele vagy termése

van benne?

Keressetek ugyanolyat itt a parkban a földön!

Mindenki kap egy ragasztós lapot.

Milyen színű a lap?

Keressetek ilyen színű levelet és ragasszátok

rá a lapra!

Ki talált zöld levelet?

Ki talált sárgát?

Ki talált barnát?

Ki talált pirosat?

Most mindenki keressen egy olyan levelet,

ami neki a legjobban tetszik, utána gyertek

vissza!

Hasonlítsátok össze!

87

Részfeladat:

- nagyság

- forma

- szín

Tevékenység: A letakart kosárból

mindenki kihúz egy borítékot, a

benne lévő levél vagy termés

párját keresi meg.

Képességfejlesztés:

megfigyelőképesség,

leíróképesség, azonosító- és

megkülönböztető képesség,

finommotorika, türelem,

figyelem, önfegyelem,

kommunikáció

Eszköz: levelek, termések borítékban

Módszer: megfigyelés, leírás,

összehasonlítás

Munkaforma: egyéni

5. feladat: Meghatározott színű levelek

gyűjtése

Részfeladat: zöld, piros, barna, sárga

Szervezés: ragasztós lapok kiosztása

Tevékenység: A ragasztós lapra

megadott színű levelek gyűjtése, a

fehér textilen mandala készítése.

Képességfejlesztés:

megfigyelőképesség, leíróképesség,

azonosító- és megkülönböztető

képesség, finommotorika, szem-kéz

korrdináció, vizuális memória,

figyelem, önfegyelem, kommunikáció

Kié a legnagyobb?

Kié a legkisebb?

Kinek a levele egyszínű?

Kinek a levelén van több szín?

Miben hasonlítanak?

Miben különböznek?

Tartsátok a Nap felé!

Mit vesztek észre?

Csendben sétáljunk, figyeljük meg, milyen

madarat látunk?

Ki tudja, mi a neve?

Milyen színű?

Hány madarat láttunk?

Soroljátok fel a nevüket!

Melyik madár volt a legkisebb?

Melyik madár volt a legnagyobb?

Melyik volt egyszínű?

Melyik volt színes?

Minden pár figyelje meg a választott

madarát, keressétek meg itt körülöttünk a

parkban a képen látható madarak képeit!

Ha megtaláltátok, a párjával együtt tegyétek

88

Eszköz: ragasztós lap, 2 m2 nagyságú

fehér textil

Módszer: megfigyelés, leírás,

összehasonlítás

Munkaforma: csoportos

6. feladat: A gyermekeknek tetsző színű

és formájú levelek gyűjtése

Részfeladat: szín, nagyság, forma

Tevékenység: néhány percig szabad

gyűjtögetés, az összegyűjtött levelek

közös szempontok szerinti

megfigyelése: szín, nagyság, erezet.

Képességfejlesztés: szín és forma

érzékelése, észlelése, finommotorika,

figyelem, önfegyelem, kommunikáció

Eszköz: -

Módszer: megfigyelés, leírás,

összehasonlítás

Munkaforma: egyéni

7. feladat: A parkban élő madarak

felismerése, megnevezése

Részfeladat:

- galamb, veréb, feketerigó,

szarka

- nagyságuk, színük

Tevékenység: séta, keresés

Képességfejlesztés:

megfigyelőképesség, leíróképesség,

azonosító- és megkülönböztető

képesség, figyelem, önfegyelem,

kommunikáció

le a fehér terítőre!

Válogassuk szét a képeket madárfajok

szerint!

89

Eszköz: -

Módszer: megfigyelés, leírás,

összehasonlítás

Munkaforma: frontális

8. feladat: A parkban élő madárfajok

képei alapján megkeresni „elrejtett”

párjukat

Részfeladat:

- ga

lamb, veréb, szarka, feketerigó

Szervezés: 5 m sugarú kör jól látható

kijelölése (pl. színes vastag zsinórral)

Tevékenység: párt alkotva kivesznek

a kosárból egy madárképet, amelynek

a párját keresi egy 5 m sugarú körön

belül.

Képességfejlesztés:

megfigyelőképesség, leíróképesség,

azonosító- és megkülönböztető

képesség

Eszköz: színes, vastag zsinór

Módszer: megfigyelés, leírás,

összehasonlítás,

figyelem, önfegyelem,

kommunikáció

Munkaforma: csoportos

III. Befejező rész

Eszközök összegyűjtése

A létszám ellenőrzése

90

IDEGEN NYELVI ÉS IRODALMI TANSZÉK

Tervezetminta I.

Beschäftigungsentwurf

Name: Ágnes Szeibert

Ort: Terézvárosi Óvoda Fasori Kicsinyek Óvodája

Budapest, VI. Városligeti fasor 28.

Datum: 20. März 2009.

Gruppe: Gruppe Kastanienbaum

Fach: Sachkunde

Art der Beschäftigung: neue Kenntnisse vermittelnde Beschäftigung

Ziele, Aufgaben:

Den Wortschatz und den Wortgebrauch der Kinder fördern Die Festigung des passenden Wortschatzes zum Thema Mit einer passenden Motivation die Aufmerksamkeit der Kinder wecken Die Aufmerksamkeit und die Konzentration der Kinder fördern Die Förderung der Toleranz gegenüber den anderen Kindern Die Förderung der Beobachtungsgabe Die Entwicklung der Feinmotorik Sachwissen vermitteln Die Pflanzen als Lebewesen betrachten Freude an einer Tätigkeit entwickeln emotionalisieren die Beobachtungsfähigkeit fördern Vergleichen, Erkennen, Unterscheiden kennen lernen Farbkenntnisse vertiefen durch Vergleichen

Zeit Ablauf der Beschäftigungseinheit Medien/Die Anweisungen der Erzieherin

5’

2’

1. Einstiegsphaseich bereite alles bei einem leeren Tisch vor

2. Motivationsphaseich versuche mit mehreren Kindern Augenkontakt aufzunehmen

Medien:

Gießkanne, Weckgläser mit Blumenzwiebeln, Steine, Bildkarten, Farbe, Pinsel, Blumentopf, Erde, Schaufel

91

4’

5’

6’

dann singe ich ein Lied (Ich bin ein kleiner Esel; Wir wollen heut’)ich spaziere mit einem bedeckten Korb rundherum

3. Erarbeitungsphase

Wortschatz:Die TulpeDer KrokusDie NarzisseDie HyazintheDer SamenDie ZwiebelDie WurzelDas BlattDie SchaufelDas WasserDie Erde

Reim gemeinsam sagen

Über die Bilder erzählen

rezeptive Aufgaben zur Festigung des Wortschatzes

die Dinge benennen und darüber diskutieren

Über die Blumenzwiebeln reden, beobachten, Hypothesen stellen, unseren Blumenkalender beobachten

Was ist in dem Korb drin? Was ist versteckt? Was denkt ihr?

Sim sala bim, sim sala bum,alle Kinder drehen sich um.Augen zu und hört fein hin,Was ist in der Kiste drin?

Zaubern wir das hervor!

Welche Blumen sind diese? (ich benenne sie zuerst) Das ist die Tulpe, das ist die Narzisse, das ist die Hyazinthe, das ist der Krokus.

Zeig mir bitte die Tulpe! Zeig mirbitte ... usw.Was für eine Farbe hat die Narzisse? Und die Tulpe?Hier sind unsere Zwiebeln. Könnt ihr mir die Narzissenzwiebel zeigen? Usw. Einige sind viel gewachsen. Diese nicht. Warum? Was brauchen sie? Sonne, Wasser, Erde, Luft. (ich zeige Bilder)Kann man diese Zwiebel essen? Nein, die ist giftig. Was für eine Zwiebel ist das? Von dieser wachsen Blumen!

Was ist hier oben? Der Stengel.Welche Farbe hat er? Was ist hier unten? Die Wurzel. Welche Farbe hat sie?

92

5’

Diskutieren, wie die Blumen wachsen

Mitmachgeschichte zur Festigung des Wortschatzes - Bewegung, Blumengymnastik

Auf Vorkenntnisse bauen

Blumen pflanzen(während der Arbeit singe ich ein Lied=> wir wollen heut’)

Lied singen (Sonne, Sonne)

4. Ruhephaseandere Tätigkeiten anbieten- Steine bemalen

- Malblätter anbieten

Wie sah das früher aus? (mit Bildern erklären).

Zuerst waren nur die Zwiebeln, dann kamen die Blätter hervor. Jetzt kommt noch die Blüte.

Steh auf! Stell dich hinter deinen Stuhl! Spielen wir, wie die Blumen wachsen!In der Erde liegen Krokuswiebeln. Zwei schmale Blätter brechen aus der Zwiebel. Zwischen ihnen wachsen der Stengel und die Blüte hoch. Der Krokus wird immer größer und größer.

Setzt euch!

Hier ist ein grosser Blumentopf. Was brauchen wir noch? (Wir brauchen noch Steine und Erde.)Legt bitte die Steine in den Topf. Hier sind Schaufel, gebt bitte Erde rein.Jetzt machen wir kleine Löcher, da kommen die Zwiebeln. Bedeckt sie mit Erde. Was kommt noch? Wasser! Jeder gießt seine Blume!Und was brauchen die Blumen noch?Sonne! Singen wir zusammen unser Sonnen-Lied!

Geht Hände waschen!

Hast du Lust zum Malen? Komm, hier ist ein Stein, mal etwas darauf! Sonne, Marienkäfer, Schmetterling, was du möchtest!

Hier sind auch Malblätter, du kannst auch unseren Blumentopf zeichnen.

93

Tervezetminta II.

Beschäftigungsplan

Erzieherin: Rita Tóth

Ort: Terézvárosi Óvoda Fasori Kicsinyek ÓvodájaBudapest, VI. Városligeti fasor 28.

Datum: 20. März 2009.

Gruppe: Platanengruppe

Alter: 5-6 Jahre alte Kinder

Fach: Sport

Thema: Übungen mit Bohnensäckchen

Ziele, Aufgaben: *Die Aufmerksamkeit und die Konzentration der Kinder

fördern

*Die Förderung der Toleranz gegenüber den anderen

Kindern

*Die Förderung der Beobachtungsgabe

*beim Aufwärmen den Blutdruck erhöhen, den Kreislauf in

Schwung bringen

*Verletzungen vorbeugen

*aerobe Ausdauerleistungsfähigkeit der Kindern fördern

* Muskeln aufwärmen und kräftigen

*das Verbessern der Bewegungsqualität

*Gleichgewichtsschulung durch Balancieren auf schmaler

Fläche

*Förderung des Selbstvertrauens, des Mutes

*Haltungsschulung

*Koordinationsschulung

*Kontakte zur Gruppe und zum Partner verstärken

*Spielfreude erleben

*Rücksichtnahme auf andere

*die Förderung der Orientierungsfähigkeit, der

Reaktionsfähigkeit

*durch Nachahmen lernen

94

Zeit Ablauf der Beschäftigungseinheit

Die Anweisungen der Erzieherin Medien Sozialformen

95

1’

3’

5’

3’

8’

I. Motivationsphasewir gehen zusammen in die Sporthalle

Organisation: Alle Kinder aus der mittleren und der älteren Gruppe gehen in den Waschraum.

Unten, vor der Sporthalle, ziehen sich alle um.

II. Erarbeitungsphase1. Aufwärmen: LaufspielVögel in das NestRegel:Ich lege ein paar Bohnensäckchen im Kreis hin, das wird das Nest sein. Die Kinder laufen frei in der Turnhalle herum und ahmen die Vögel nach. Ich bin die Vogelmama, und wenn ich meine Kinder rufe, kommen sie in das Nest. Das Ziel ist, den Anweisungen am schnellsten zu folgen.

2. Aufwärmen: Gehen mit dem BohnensackAlle Kinder nehmen von dem Boden einen Bohnensack.

Riesengang- Arme hoch strecken, Bohnensack in der Hand halten

Zwergengang- Bohnensack vor dem Bauch halten

Wir gehen turnen!

Alle Kinder aus der mittleren und der älteren Gruppe gehen in den Waschraum! Geht auf die Toilette, wascht euch die Hände! Nehmt bitte eure Turnsäcke mit! Zieht euch den Pullover an! Wir können gehen.

Zieht euch bitte um. Alles sollen wir wechseln, T-Shirt, Turnschuhe, kurze Hose.

Hier ist das Nest, Kinder! Ich bin die Vogelmama, ihr seid meine Vögelchen. Geht jetzt spielen, oder sucht nach fetten Raupen! Aber wenn ich euch rufe, kommt sofort nach Hause! Vögelchen kommt, es ist schon zu spät!/ Vögelchen kommt, Gefahr! Ein Adler kommt!

Wir gehen im Kreis herum! Hände hoch! Wir gehen, wie die Riesen!

Wir gehen in die Hocke! Bohnensäckchen vor dem Bauch! Wir gehen wie die Zwerge!

Turnsack

Bohnensäcke

Bohnensäckchen

Gruppentätigkeit

Gruppentätigkeit

Gruppentätigkeit

Gruppentätigkeit

96

Bohnensack auf dem Kopf balancieren

Bohnensack auf der Schulter balancieren

Storchengang- Bohnensack auf dem Kopf balancieren, Armbewegungen machen, wie der Storch seinen Schnabel bewegt, die Knie hoch ziehen

Laufen- auf Zeichen (klatschen) den Bohnensack zwischen die Knie nehmen und bis zum nächsten Zeichen hüpfen

das Knie hoch heben und unter dem Bein den Bohnensack durchgeben

Wir gehen im Kreis! Bohnensäckchen auf dem Kopf!

Jetzt legen wir das Bohnensäckchen auf die Schulter!

Bohnensäckchen auf dem Kopf! Wir gehen wie die Storche!

Wir laufen! Wenn ich klatsche, nehmen wir das Bohnensäckchen zwischen die Knie und hüpfen, wie die Häschen!

Wir gehen weiter und heben das Knie hoch! Wir geben das Bohnensäckchen unter dem Bein durch!

Gruppentätigkeit

Gruppentätigkeit

Gruppentätigkeit

Gruppentätigkeit

Gruppentätigkeit

97

5’

Laufen- auf Zeichen (klatschen) den Bohnensack auf den Boden legen und sich darauf hinsetzen

Schlittschuh laufen- zwei Bohnensäcke unter die Füße legen und auf dem Boden schieben

3. Gymnastik Gerade stehen im

Halbkreis, Hände auf die Hüfte legen, Bohnensack auf den Kopf legen, in die Hocke gehen, dann aufstehen-5-6 mal wiederholen

Armübung: Quergrätschstellung, den linken Arm mit dem Bohnensack hochhalten, Arme zweimal nach hinten ziehen, dann Armhaltung wechseln; 5-6 mal wiederholen

Wir laufen! Wenn ich klatsche, lassen wir das Bohnensäckchen fallen und setzen uns darauf hin.

Kommt, ich gebe euch je noch ein Bohnensäckchen! Wir legen es auf den Boden. Wir laufen darauf, wie auf Schlittschuhe.

Schaut gut zu! Ich zeige zuerst, was wir machen. Wir stehen gerade. Bohnensäckchen auf dem Kopf, Hände auf die Hüfte! Wir gehen in die Hocke! Jetzt stehen wir auf. Noch einmal.

Wir stehen so, das Bohnensäckchen ist in einerHand. Zweimal hoch, zweimal nach unten! Sehr gut! Noch einmal!

2 Bohnensäckchen

Bohnensäckchen

Gruppentätigkeit

Gruppentätigkeit

Gruppentätigkeit

98

10’

Quergrätschstellung, die Arme hoch mit Bohnensack, mit dem Oberkörper zu dem linken Fuß zweimal beugen, dann zu dem rechten Fuß zweimal, dann mit dem Oberkörper nach hinten zweimal beugen

III. Hauptteil

StationenarbeitOrganisation: die Stationen aufbauen, die Kinder setzen sich auf die Bank

Vorstellen der Stationen

1.Auf der Langbank balancieren - Bohnensack auf dem Kopf, Arme zur Seite

2. ZielwurfDen Bohnensack in einen Kasten werfen

3. Spinnengang- Bohnensack auf dem Bauch

4. SumpfgangDen Bohnensack neben die anderen Bohnensäcke legen, auf allen Vieren durch den Sumpf kriechen, dann am Ende einen Bohnensack zur nächsten Station mitnehmen

Wiederholen 3-5 mal

Arme hoch! Wir beugen uns zweimal hierhin, zweimal dorthin und zweimal hoch! Noch mal! Sehr schön gemacht!

Setzt euch bitte auf diese Bank!Adél, kannst du mir helfen? Wir drehen diese Bank um! Danke schön!

Dalma, zeig bitte den anderen, was wir machen!Bohnensäckchen auf dem Kopf! Geh auf der Bank bis zum Ende!

Wirf das Bohnensäckchen in den Kasten! Sehr gut!

Leg das Bohnensäckchen auf den Bauch, und geh wie eine Spinne!

Leg das Bohnensäckchen in den Sumpf! Jetzt kannst du durchkriechen. Am Ende nimm ein Bohnensäckchen und du kannst auf der Bank weitergehen. Danke schön! Kommt! Schön nach einander!

Langbank, ein Kasten, Bohnensäcke

Gruppentätigkeit

Kleingruppen

Kleingruppen

99

3’

5’

1’

Aufräumen

IV. Ruhe-PhaseMaus, Maus raus aus dem Haus!Die Regel kennen die Kinder schon : Die Bohnensäcke sind die Häuser. Es gibt einen Bohnensack weniger, als die Kinderanzahl ist. Die Kinder laufen frei in der Sporthalle herum. Wenn die Erzieherin „ Maus, Maus rein in das Haus!“ ruft, dann sollen die Kinder sich auf einen Bohnensack hinsetzen. Wenn die Erzieherin „Maus, Maus raus aus dem Haus!“ ruft, sollen die Kinder weiter laufen. Wer kein Haus gefunden hat, sagt den Spruch mit der Erzieherin zusammen, dann kann er weiterspielen.

2. Die Kinder stellen sich auf die schwarze Linie.Dann gehen wir uns umziehen.

3. Wir gehen in das Gruppenzimmer zurück.

Könnt ihr mir helfen? Dalma und Adél bitte bringt die Bank zurück! Máté, komm bitte, wir bringen das zurück. Danke schön!

Nehmt alle ein Bohnensäckchen, wir spielen etwas! Legt sie auf den Boden!

Maus, Maus rein in das Haus!Maus, Maus raus aus dem Haus!Maus, Maus rein in das Haus!

Komm, Emma, wir sagen das zusammen! Maus, Maus raus aus dem Haus!

Stellt euch bitte auf die schwarze Linie! Mir hat es Spaß gemacht, euch auch? Kommt, wir ziehen uns um!

Jetzt gehen wir in das Gruppenzimmer zurück.

Gruppentätigkeit

Gruppentätigkeit

Gruppentätigkeit

10

Megfigyelési szempontok az elemzéshez

Irodalmi nevelés

Szervezés: Hogyan oldotta meg az óvodapedagógus a szervezési feladatokat a foglalkozás alatt? (óvodapedagógus elhelyezkedése, gyerekek leültetése, szemkontataktus lehetősége, a bábszínház berendezése, a dramatizálás helyszínének kijelölése, a mesemondás rituális helyszínének megteremtése, színházi szokások elmélyítése stb.) A foglalkozás nyugodt körülményeinek megteremtése hogyan, milyen módszerekkel történt?

Gondozási feladatok. Hogyan oldotta meg az óvodapedagógus a felmerülő gondozási feladatokat (érkező gyermekek fogadása, reggelizés, szellőztetés stb.)?

 Irodalmi nevelés

A motiváció időpontja, helyszíne, típusa. Mennyiben kapcsolódott a motiváció témája az irodalom foglalkozás anyagához? Az óvodapedagógus előadásmódja a vers-, és mesemondás alatt. A mondat- és

szövegfonetikai eszközök használata, a metakommunikációs elemek alkalmazása. Kongruens volt –e a verbális közlés a metakommunikációval? Az egyenes és függő beszéd elkülönítése milyen eszközökkel történt?

A versben, verses mesében, mesében rejlő stilisztikai eszközök, zenei elemek, rímek, költői képek, nyelvi humor stb. érvényesítése. A mesében előforduló sztereotípiák, formulák, archaikus és népies kifejezések, idegen szavak stb. megjelenítése hogyan, milyen szövegfonetikai elemek alkalmazásával történt? 

A mondókák típusai, a kapcsolatteremtés módjai, az egyéni bánásmód érvényesítése (pl. 3 éveseknél ennek fontossága!) A mozgás és szöveg kapcsolata a mondókázás alatt. A mondókákban rejlő ritmikai és zenei elemek, rímek érvényesítése.

Milyen esztétikai és anyanyelvi nevelési feladatok kapcsolódhattak a látott irodalom foglalkozás anyagához? Milyen egyéb nevelési-fejlesztési területek kaptak hangsúlyt a foglalkozáson?

Milyen módszerekkel ösztönözte az óvodapedagógus a gyermekeket a közös/egyéni versmondásra?

Biztosítva volt –e a sikerélmény a gyermekek számára? Igazolja példákkal! Hogyan tartotta fenn a gyermekek érdeklődését az óvodapedagógus a foglalkozás

alatt? Mennyiben alkalmazkodott a fejlesztés tartalma (az irodalom foglakozás anyaga) a

gyermekek életkori sajátosságaihoz? (ld. olvasáslélektani korszakok…) Vegyes életkorú csoport esetén: hogyan sikerült összehangolni a különböző életkorú

gyermekek fejlesztési tervét az óvodapedagógusnak? A gyermekek viselkedése a mesemondás alatt, az óvodapedagógus

figyelemmegosztása. Hogyan reagált az óvodapedagógus a mesemondás alatt felmerülő esetleges zavaró tényezőkre, konfliktusokra, kérdésekre…stb. (pl. a „kiszólás problémái”)?

Hogyan biztosította az óvodapedagógus az egyes versek közötti átmenetet? A versfoglalkozás felépítése (az új és az ismert vers viszonya, sorrendje…)

A verses mese: sikerült –e az óvodapedagógusnak előadásában érzékeltetni az ismétlődő szerkezeti egységeket, az összetartozó elemeket, a rímeket, a verses mese ritmusát stb.? Hogyan?

10

Az irodalom-foglalkozás integrációs lehetőségei más fejlesztési területekkel. Volt-e példa integrációra? Ha igen, mely területekkel? Milyen kapcsolódási pontokat fedezett fel az egyes fejlesztési területek között?

Dramatizálás, bábozás, árnyjáték:

Szervezési feladatok, a dramaturgiai elemek megtervezése és megvalósítása, hang- és fényeffektek, a bábfajták megnevezése, kiválasztásuk indoklása, bábszínházi szokások elmélyítése, a jelmezek, fejdíszek kiosztása, a szerepek kiosztása, a helyszín kijelölése, az óvodapedagógus szerepe a gyermeki bábjáték, dramatizálás közben (az irányítás lehetőségei, a mesereprodukció formái, lehetőségei, a mesefeldolgozás módjai).

Hogyan érvényesült a komplex esztétikai nevelés a foglalkozáson? Mondjon konkrét példákat az irodalmi/esztétikai nevelésre a látott irodalom foglalkozás alapján!

Dialogizált szöveget hallhattak-e a gyerekek? Indokolja meg, ha nem tartotta szükségesnek a szöveg átdolgozását!

A mozgás (bábjáték, dramatizálás) és a verbális közlések viszonya harmonikus, kongruens volt-e?

A szólások, közmondások és találós kérdések beépítése az irodalom foglalkozás menetébe (stilisztikai szempontú elemzések).

A hatásszünet és a befejezés: Szükség volt –e más tevékenységek ajánlására a foglalkozás befejezése után? Milyen

tevékenységeket kínált az óvodapedagógus a gyermekeknek? Milyen hangulati lezárást kapcsolt az óvodapedagógus az irodalom foglalkozáshoz?

 

Vizuális nevelés

Szervezési – gondozási feladatok megoldása Figyelem megosztás (játék, feladatvégzés, gondozás összhangja) A szemléltetés és bemutatás eszközeinek és megoldásának sokoldalúsága,

igényessége Integrációs megoldások (figyeljük ezek természetességét, változatosságát) Ötletesség és a váratlan helyzetek megoldása Nevelési problémák megoldása A gyermekek munkáinak értékelése (stílus, kreativitás) Általános kép a foglalkozóról (mozgás, személyiség, kapcsolatteremtés – tartás) Motivációs és fejlesztési módszerek Vegyes korcsoport témamegosztása A foglalkozás erőssége A foglalkozás légköre A technikai ismeretek átadása Pedagógiai tudatosság A kitűzött célok megvalósítása és annak sikeressége Az elkészült munkák minősége, sokszínűsége A vizuális nyelv elmélyítése

10

Ének-zenei nevelés

1. Milyen volt a zenei tevékenység/ek/ légköre? Segítette-e a spontán, illetve tervezett énekes szituációk, zenei tevékenységek hangulata az óvodapedagógus – gyermek kapcsolat alakulását? Élményszerű, zenei szempontból is játékos volt-e a látott/ megfigyelt időszak?

2. Milyen motivációs lehetőségekkel élt az óvodapedagógus-jelölt a megfigyelt időszak során? Megvalósult-e a zenei érdeklődés felkeltése és fenntartása, az együtténeklés örömének megéreztetése? Illeszkedtek-e az alkalmazott motivációs ötletek a gyermekek életkorához?

3. Milyen módon valósult meg a gyermekek legfontosabb lelki szükségleteinek kielégítése a látott/ megfigyelt ének-zenei tevékenységek során? Milyen példákat láthattunk a gyermeki személyiségfejlesztés zenei lehetőségeire a megfigyelt időszakban?

4. Megfelelően szervezte-e meg a zenei tevékenység/ek/ helyét, lehetőségeit, eszközök biztosítását, illetve kézbeadását? Készített-e önmaga is eszközöket? Megfeleltek-e esztétikai és zenei szempontból is az eszközök?

5. Megfelelő volt-e a tervezett tevékenységsor felépítése, a zenei anyag elrendezése, a nyugodt, statikus helyzetben végzett mozgásos feladatok aránya a délelőtt során? Hogyan gazdálkodott a rendelkezésre álló idővel?

6. Mennyire alkalmazkodott a foglalkozás anyagának megválasztásakor a gyermekek életkori sajátosságaihoz és tényleges aktuális fejlettségi szintjükhöz? Mennyire voltak összhangban a választott mondókák, dalosjátékok/ komponált gyermekdalok a legfőbb zenei feladattal, illetve a látott zenei tevékenység előzményeivel?

7. Hogyan/ milyen módon készítette elő az adott zenei feladatot? Végigvonult-e a kitűzött zenei feladat a tervezett zenei tevékenységek egészén? Figyelt-e az óvodapedagógus-jelölt a differenciált feladatadás szükségességére, zenei lehetőségeire? Ellenőrizte-e a feladatok elvégzését? Megfelelően értékelte-e azokat?

8. Figyelembe vette-e a gyermekek ötleteit, javaslatait? Ösztönözte-e a zenei alkotókedvüket akár a felnőtt modell segítségével, akár javaslataival? Hatott-e ily módon éneklési készségük, ritmikai érzékük, zenei formaérzékük, zenei hallásuk…. fejlődésére?

9. Modellértékű volt-e az óvodapedagógus hallgató beszéd- és énektechnikája, artikulációja, az intonáció, a szövegformálás, szövegejtés, valamint testtartása, koordinált mozgása…. a látott/ megfigyelt időszak során?

10. Helyesen választotta-e meg az abszolut hangmagasságot a megtanításra szánt dalok, énekesjátékok sikeres énekléséhez: összhangban volt-e a gyermekek számára optimális hangmagasság megválasztása és a dalok hangkészlete?

11. Tisztán énekelt-e az óvodapedagógus-jelölt? Jellemezzük daltudását, előadásmódját! Igényes volt-e a gyermekcsoport tiszta éneklési képességének fejlesztését és daltudását illetően? Ellenőrizte-e, javította-e énekük milyenségét? Folyamatosan végig énekelt-e a gyermekcsoporttal?

12. A ritmusérzék fejlesztés során mind mozgásban, mind ritmushangszerek kezelése során helyes mintát nyújtott-e a gyermekcsoport számára? Hogyan ellenőrizte a ritmikai feladatok megoldását? Egymásra épültek-e a ritmusérzék fejlesztés fokozatos feladatai/ részfeladatai?

13. Tervezett-e zenehallgatásra szánt zenei anyagot/ zenei szemelvényeket? Ennek előadása hogyan valósult meg?

14. Logikusan követték-e egymást a zenei hallásfejlesztést célzó feladatok/ részfeladatok? Pl:E téren is tudta-e vezető szerepét érvényre juttatni pl. énekes tevékenysége, illetve a feladatok pontos megfogalmazása során?

15. Sikeres volt-e az új zenei anyag bemutatása, a kapcsolódó játékkal együtt való elsajátíttatása, rögzítése?

16. A választott módszerek logikusan illeszkedtek-e a megfigyelt időszak zenei fejlesztését szolgáló anyagához, lehetőségeihez, a zenei feladatok megvalósításához? A fejlesztés feladatai milyen munkaformák biztosításával valósultak meg?

17. Milyen pedagógiai lehetőségeket használt ki más terület/ek/ kapcsolására?

10

Mozgás – testnevelés (testi nevelés, testnevelés, mindennapos testnevelés)

1. Az anyag témaköre, kapcsolódása további témakörökhöz2. A fejlesztési- nevelési feladatokat megvalósítása3. A gimnasztikai gyakorlatsor és a fő rész előkészítése4. Gyakorlatvezetési módok alkalmazása5. A fejlesztett képességek6. A célok elérésének mértéke7. A játék során fejlesztett képességek8. Eszközök használata, azok hatékonysága9. Szervezési feladatok megoldása10. Módszerek alkalmazása, differenciálás lehetőségei11. Bánásmód, légkör, motiválás (hallgatói magatartás,

felkészültség, domináns személyiségjegyek)12. A balesetveszély elhárítása13. A segítségadás lehetőségei14. A folyamatos ellenőrzés és értékelés lehetőségei és módszerei15. Önelemzés és önértékelés

A külső világ tevékeny megismerése – Matematika1. Megfelelő-e a motiváció?2. Épít-az óvodapedagógus a gyerekek meglévő ismereteire?3. Kellő számú és mélységű-e a problémahelyzet teremtés?4. Biztosítja-e a cselekvő gondolkodást?5. Van-e elég idő a megoldásra?6. Érvényesülnek-e a gyerekek egyéni ötletei,sajátos megoldásai?7. Biztosított-e az egyéni képességfejlesztés?8. A témának megfelelnek-e az eszközök?9. Helyesen választja-e meg a tevékenység helyszínét?10. Megfelelőek-e a módszerek?11. Mennyire gondolkodtatóak a kérdések?12. Milyen módon valósul meg a folyamatos motiváció?13. Hogyan valósul meg a gyerekek téves ismereteinek korrigálása?14. Hogyan értékel az óvodapedagógus?

A külső világ tevékeny megismerése – Környezeti nevelés1. A motivációs lehetőségek felhasználása (tervezett, spontán,

egyszeri, folyamatos)2. Fejlesztési feladatok a környezeti nevelés tevékenységinek tükrében3. Korábbi ismeretek felhasználása, gyűjtőmunka4. Az alkalmazott módszerek hatékonysága, az alkalmazott eszközök

célszerűsége5. A tevékenység időbeosztása6. Az alapelvek érvényesülése (mikor, hogyan, miért)7. Koncentrációs lehetőségek más tevékenységi formákkal8. Az adott téma sajátosságaiból fakadó nevelési lehetőségek

kihasználása (környezetvédelem, egészséges táplálkozás, általános emberi értékek, esztétikum stb.)

9. A téma összefüggése a matematikai neveléssel, az érintett matematikai témakörök

10

10. A matematikai ismeretek és a mindennapi élet dolgainak összekapcsolása

11. Fejlesztett matematika képességek12. Az óvónő beszéde, megfogalmazása, kérdéskultúrája13. Eszközök, szervezési formák, differenciálás

10