Tervezési segédlet 2019 - ROCKWOOL

ROCKWOOL Hungary Kft. Budapesti iroda:
H-1123 Budapest, Alkotás út 39/c. tel.: +36 1 225 2400 fax: +36 1 225 2401
www.ROCKWOOL.hu
ISO-MÉDIA Mérnökiroda, Tervez Kft.
ROCKWOOL Hungary Kft.
A ROCKWOOL Hungary Kft. jelen kiadványában leírt szabályok és iránymutatások, valamint a javasolt csomóponti megoldások nem helyettesítik a kell részletesség kiviteli terveket és a kivitelezés szakszer felügyeletét, nem mentesítenek a tervez és kivitelez konkrét épületre vonatkozó felelssége alól.
Felhívjuk Tisztelt Partnereink figyelmét arra is, hogy a hatályos építésügyi jogszabályokban meghatározott hatóságok és a megfelel jogosultsággal rendelkez szakemberek közremködését a jelen kiadványunkban közölt ismeretek nem teszik fölöslegessé, azokat nem helyettesítik.
Kiadványunkat a tárgyra vonatkozó szakmai ismeretek jelenlegi állása alapján állítottuk össze.
A ROCKWOOL Hungary Kft. fenntartja a termékfejlesztésbl adódó változtatások jogát.
A kiadványunkban foglaltak alkalmazása eltt gyzdjön meg arról, hogy nem jelent-e meg a tervezési segédlet módosítása, helyesbítése, illetve újabb kiadása. Az esetleges nyomdai hibákért a ROCKWOOL Hungary Kft. nem vállal felelsséget.
A kiadvány szerkesztése lezárult: 2019. március 1.
Magasépítési tervezési segédlet 2019 3
Tartalom 1. Kzetgyapot 4 1.1. Eredete 4 1.2. Jellemz tulajdonságai 4 2. A legfontosabb terméktulajdonságok részletesen 5 2.1. Hszigetelés 5 2.2. Rugalmasság, alak- és mérettartósság 7 2.3. Víztaszító képesség 7 2.4. Lég- és páraátereszt képesség 7 2.5. Hangszigetelés és hanggátlás 8 2.6. Tzvédelem és tzgátlás 9 2.7. Környezetbarát alapanyag 14 3. Az építési termék betervezésének és beépítésének szabályai 15 4. A tervez feladata az építési termék építménybe történ betervezése
és beépítése során 16 4.1. Az elvárt mszaki teljesítmény meghatározásának szempontjai 16 4.2. Konkrét építési termék kijelölése 16 4.3. A betervezett termék elvárt mszaki teljesítmény alapján történ kijelölése 16 4.4. Épületszerkezetek 17 4.5. A mszaki leírás tartalma 17 4.6. Helyettesít termék jóváhagyása 18 5. Építésztervezk felelssége a tzvédelemért CPR óta 19 6. A nem egyszeren követhet egyszer bejelentésrl 23 Miként is érintheti a tervezi munkát az újabb jogszabályváltozás? 23 A kivitelezési dokumentáció tartalma 25 7. A kzetgyapot építipari alkalmazási területei Magyarországon 27 8. Építipari szigetelések 28 8.1. Magastetk szigetelése 28 8.1.1. Szarufák közötti hszigetelés 28 8.1.2. Szarufák feletti hszigetelés 29 8.2. Vakolható homlokzati hszigetel rendszer 30 8.3. Szerelt homlokzatburkolati rendszer hszigetelése 31 8.4. Kéthéjú, hszigetelt falszerkezetek hszigetelése 32 8.5. Bels oldali, utólagos falhszigetelés 32 8.6. Közbens födémek hangszigetelése 33 8.7. Közbens födémek hszigetelése 33 8.7.1. Felfelé hl födém 33 8.7.2. Lefelé hl födém 35 8.7.3. Lefelé hl födém hszigetelése vakolható szigetelanyag alkalmazásával 35 8.7.4. Lefelé hl födém hszigetelése burkolás nélküli anyag alkalmazásával 35 8.7.5. Tzgátló szigetelés a födém alsó síkján 36 8.7.6. Közbens födém szárazpadló burkolattal 36 8.8. Talajon fekv padló hszigetelése 37 8.9. Gipszkarton válaszfal rendszerek 37 8.10. Szerelt eltétfalak 38 9. Legjelentsebb törvényi szabályozások 39
Szerkezeti részletrajzok (az alábbi témakörökben) 41 1.2. Magastet hszigetelése – szarufák között 1.3. Magastet hszigetelése – szarufák felett 2.1. Vakolható homlokzati hszigetel rendszer 2.2. Hszigetel szerelt homlokzatburkolati rendszer 3.1. Közbens födém h- és hangszigetelése 3.2. Közbens födém szárazpadló burkolattal 3.3. Talajon fekv padló hszigetelése 4.1. Válaszfalak 4.2. Szerelt eltétfalak
1. Kzetgyapot
1.1. Eredete A kzetgyapot felfedezése a XX. század elején, a Hawaii szigeteken történt. A Kilauea vulkán ki törésekor a közeli települések lakói rémülten fi- gyelték a vulkán belsejébl a levegbe nagy ervel kiltt lávát. Még nagyobb félelmet ébresztett ben- nük a láva alakja, amelyben visszajön a földre – a rostos gombolyagok vastag réteggel fedték be a vulkán lejtit. „VULKÁN PELE KIRÁLYNJE TÉPI KI A HAJÁT A FEJÉBL” – siránkoztak a nk, „PELE HARAGSZIK…”
Pele istenn „haja” felkeltette az egyik kutató érdekldését, aki a múlt század húszas éveiben Hawaii szigetén a vulkáni folyamatok kutatási mun- kálatait vezette. A „gyapot cafatok” keletkezése jelenségének tudományos magyarázata azon elmé- letnek az indoklása, miszerint a legjobb anyagokat maga a természet készíti.
Vulkáni tevékenység mellékterméke a bazalt, ami- bl készül ez a kiváló hszigetel anyag. A kb. 1500°C hmérséklet olvadt láva hatalmas ervel lövell ki a vulkán belsejébl a légkörbe, sajátos tü- zes tollforgókat képezve. Mieltt a földre esnek, a szél ers lökései hirtelen lehtik, jellegzetes ros- tokká (szálakká) átváltoztatva. Az így keletkezett rostokat, a megfelel technológia alkalmazását követen, a késbbiekben már „kzetgyapot”-nak nevezték el, és a természetes hszigetel termékek alapanyagaivá váltak. A kzetgyapotban egyesül a kzet ereje, és a gyapjú puhasága.
Mára a ROCKWOOL név világszerte a kzetgyapot szigetelések professzionális felhasználásának szinonimájává vált. Éppen ez a vulkanikus folyamat ismétldik nap, mint nap a ROCKWOOL kzetgyapot gyáraiban.
1.2. Jellemz tulajdonságai kiváló hszigetel képesség rugalmasság, alak- és mérettartósság (nem zsu-
gorodik, nincs hmozgása) víztaszító (hidrofób) képesség ellenállás a kártevkkel, rovarokkal és rág-
csálókkal szemben nagyon jó lég- és páraátereszt képesség
(feltétele a megfelel vakolat alkalmazása) kiváló hangszigetel és hanggátló képesség tzállóság és tzgátló képesség környezetbarát alapanyag
2. A legfontosabb terméktulajdonságok részletesen
2.1. Hszigetelés A ROCKWOOL kzetgyapot szigetelanyag tulaj- donságait az anyagában rendezetlenül elforduló bazaltszálak közé bezárt levegnek köszönheti.
A legjobb szigetelési paraméterek akkor érhetk el, amikor a szálak a szigetelt felülethez képest párhu- zamosan helyezkednek el. A szálak ilyen elhelyezke- dése csökkenti a hvezetést, és növeli a szigetelés hellenállását.
Minél inkább függleges irányban helyezkednek el a szálak az alkalmazási síkhoz viszonyítva, annál nagyobb a hvezetési tényez és ezért magasabb a hvezetési értéke, vagyis gyengébb a szigetel tulajdonság. A ROCKWOOL kzetgyapot termé- kei úgy vannak kifejlesztve, hogy a mechanikai tulajdonságok, stabilitás és mérettartás mellett biztosítsák az optimális szigetel képességet. A ROCKWOOL kzetgyapot optimális hszige- telést biztosít egyaránt alacsony és magas al- kalmazási hmérséklet esetén is (olvadáspontja 1000 °C).
Minden épületnek hszigeteléssel kellene rendelkeznie, amely biztosítja a megfelel hvédelmét és minimalizálja a hhidasságot, ezzel korlátozva a hveszteséget. Ez azt jelenti, hogy nem elég a megfelel szigetelanyag alkalmazása, a kivitele- zést is hibátlanul – hézagok, repedések nélkül – kell elvégezni. A hézagmentes illesztés tehát kulcs- fontosságú a hveszteség elkerülése érdekében. A megfelelen beépített kzetgyapot termékek hézagmentesen illeszkednek egymáshoz és a szer- kezethez, megelzve ezzel a vonatkozó hhidakat, filtrációs hveszteséget.
Hazánkban az els „Unió által indukált” épület- energetikai szabályozás 2006 szén lépett hatályba a 7./2006. (V. 24.) TNM rendelet formájában azzal, hogy módosítása 5 éven belül szükséges. A tervezési segédletünk megjelenéséig a legutolsó módosítása a belügyminiszter 20/2014. (III. 7.) BM rendelete.
Idközben az Európai Parlament és Tanács már 2008-ban átfogó energiacsomagra tett javaslatot, amelyben az energiafogyasztás és az üvegházha- tású gázkibocsátás 20–20 %-os csökkentése, to- vábbá a megújuló energiaforrások alkalmazásának 2020-ig történ növelése szerepelt. Ezeket a cél- kitzéseket az éghajlatváltozással kapcsolatban felmerült, egyre több tudományos bizonyíték,
a magas energiaárak és az importált energiától való fokozódó függség, továbbá ennek lehetséges geopolitikai következményei alapján fogadták el.
A 2010/31/EU irányelv szerint a tagállamok biztosít- ják, hogy 2020. december 31-ig valamennyi új épü- let, és 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban lév új épületek közel nulla energiaigény épületek legyenek. Lényegé- ben ugyanez vonatkozik a meglév épületekre is, amennyiben ez mszaki, funkcionális és gazdasági szempontból megvalósítható. Ennek elkészítésé- re, idközi célnak a 2015. évet jelölték meg.
A 2006-os követelményszint legtöbb értékét (lásd az 1. táblázatban) az akkori technikai és pénzügyi lehetségeknek megfelelen határozták meg.
A 20/2014. (III. 7.) BM rendelet 2015 évtl kezdden jelentsen szigorítja a követelményeket. Ezek érté- keit szintén az 1. táblázat tartalmazza.
Az Európai Unió irányelvének megfelelen 2018- 2020 végétl már csak közel nulla energia igény épületek tervezhetk. Ezek az épületek energetikai szempontból közelítenek a passzívházakhoz, ame- lyeknél valamennyi küls térelhatároló épületszer- kezet esetében a hátbocsátási tényez követel- ményértéke U < 0,15 W/m2K.
Épülethatároló szerkezetek
2006 2015 20192)
2 Lapostet 0,25 0,17 0,14
3 Ftött tetteret határoló szerkezetek 3) 0,25 0,17 0,14
4 Padlás és búvótér alatti födém 0,30 0,17 0,14
5 Árkád és áthajtó feletti födém 0,25 0,17 0,14
6 Alsó zárófödém ftetlen terek felett 4) 0,50 0,26 0,22
7 Üvegezés 1,00 0,80
8 Különleges üvegezés 5) 1,20 1,00
9 Fa vagy PVC keretszerkezet homlokzati üvegezett nyílászáró 1,60 1,15 1,00
10 Fém keretszerkezet homlokzati üvegezett nyílászáró 2,00 1,40 1,30
11 Homlokzati üvegfal, függönyfal 1,50 1,40 1,30
12 Üvegtet 1,45 1,30
14 Tetsík ablak 1,70 1,25 1,10
15 Ipari és tzgátló ajtó és kapu (ftött tér határolására) 2,00 2,00
16 Homlokzati, vagy ftött és ftetlen terek közötti ajtó 1,80 1,45 1,30
17 Homlokzati, vagy ftött és ftetlen terek közötti kapu 3,00 1,80 1,60
18 Ftött és ftetlen terek közötti fal 4) 0,50 0,26 0,22
19 Szomszédos ftött épületek és épületrészek közötti fal 1,50 1,50 1,50
20 Lábazati fal, talajjal érintkez fal a terepszinttl 1 m mélységig 6) 0,45 0,30 0,25
21 Talajon fekv padló (új épületeknél) 6) 7) 0,50 0,30 0,25
1) A követelményérték a „rétegtervi hátbocsátási tényez” maximális értéke, amin az adott épületha- tároló szerkezet átlagos hátbocsátási tényezje értend: ha tehát a szerkezet, vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzít elemekkel megszakított hszigetelés, pontszer hhidak stb.), akkor ezek hatását is tartalmazza.
2) Az állami és önkormányzati lakossági épületekre várhatóan már 2018. december 31-tl a közel nulla energiaigény épületként érvényes követelményértékek
3) Meglév épületeknél a szerkezeti elemek (térdfal, ferde fal, padlás- vagy búvótér födém) hátbocsátási tényezinek felületarányos átlaga nem lehet nagyobb, mint az elírt követelményérték.
4) Ahol a meglév épület adottságaiból következen az elírt követelmény teljesítése a felújítás során a használhatóságot negatívan befolyásolná, vagy lehetetlenné tenné (pl. a közlekedési és menekülési útvonal szkítése, a belmagasság nem megengedett mérték csökkentése stb.), a követelmény enyhí- tése vagy a követelmény alóli felmentés indokolható.
5) Magas akusztikai vagy biztonsági követelmény üvegezés esetén érvényes követelményértékek. 6) A talajjal érintkez szerkezetek esetében a küls oldali hátadási tényez hatása elhanyagolható. 7) A nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló terek alatti, 10 m-nél nagyobb szélesség padlók eseté-
ben a hszigetelést elegend a kerület mentén 2,0 m széles sávban beépíteni.
2.2. Rugalmasság, alak- és mérettartósság
A ROCKWOOL kzetgyapot termékek a jó szigetel- képességüket a bennük „elraktározott” nagy mennyiség nyugalomban lév levegnek köszönhetik. A nyílt szerkezet szálak rendezetlen struktúrája miatt a ROCKWOOL kzetgyapot hosszú távon is alak- és mérettartó, de rugalmas is egyben. Ennek köszönheten beépítéskor az egyes épületszerkezeti elemekhez könnyen illeszthetek. A gyártó elírásai szerint felhasznált és beépített ROCKWOOL kzetgyapot illesztési hézagoktól mentes, ami folytán nem alakulnak ki vonal menti hhidak. A ROCKWOOL kzetgyapot fizikai-mechanikai paramétereit, szakszer beépítés mellett az épület élettartamával megegyez ideig képes megtartani.
A kzetgyapot termékek a nagyobb testsrség- nek és kisebb kompressziónak köszönheten meg- tartják a vastagságukat, nem zsugorodnak és nem veszítik el a h és mechanikai tulajdonságukat a vál- tozó légköri viszonyoknál és sok éves használatuk után sem. Ezt a termék kódjában a DS(TH) paramé- ter jelöli.
DS(TH) – méretállandóság meghatározott hmérsékleten és relatív páratartalom mellett: a termék méretének változása nem lépi túl az 1 %-ot 70° C +/– 2° C hmérsékleten és 90%-os (+/– 5%) páratartalom mellett, 48 órás tárolása után.
A kzetgyapot termék méret normatív toleran- ciája –3 mm-tl +5 mm-ig terjed, a rugalmas struktúra lehetvé teszi a jobb illeszkedést az egyenetlen aljzatokhoz is.
A meghatározások a szabványos határértékeket mutatják, amelyeknél a kzetgyapot hszigetelések terméktulajdonságai kedvezbbek!
2.3. Víztaszító képesség
A ROCKWOOL kzetgyapot teljes keresztmet- szetében hidrofób, azaz vízleperget: a víz a k- zetgyapot felületérl, vágott felületeit is bele- értve lepereg, nem hatol be a belsejébe, továbbá a levegbl nem szívja be a nedvességet. A ROCKWOOL kzetgyapot lemezek megfelelnek a MSZ-EN 13162:2002 szabványnak.
A vízfelvétel paraméterei: A ROCKWOOL kzetgyapot deklarált vízfelvételi paraméterekkel rendelkezik. A vízfelvételi paramé- terek megtalálhatóak a termékek mszaki doku- mentációjában, ahol ez a tulajdonsága WS valamit WL(P) jellel van jelölve.
WS – vízfelvétel rövid ideig tartó vízbe merí- téskor
WL(P) – vízfelvétel hosszú ideig tartó vízbe me- rítéskor
2.4. Lég- és páraátereszt képesség
A ROCKWOOL kzetgyapot termékeit alacsony páradiffúziós ellenállás jellemzi, amely gyakorlatilag a levegével megegyez. Ennek köszönheten a ROCKWOOL termékekkel szigetelt épületek esetében a pára (építési nedvesség) könnyen kijut a falszerkezeten keresztül az épületen, szerkezeten kívülre. Éppen ezért a falak bels rétegei nem ned-
vesednek és nem jelentenek táptalajt a penész és a gombák részére, a szerkezetek (pl. a tettér szaru- fái) nincsenek kitéve állagromlásnak.
Ennek persze további feltétele, hogy az alkalmazott homlokzati hszigetel rendszer további elemei se akadályozzák a pára távozását, pl. a felhasznált festék esetében szilikát vagy mész-kazein festékek alkalmazása javasolt.
Páraátereszt tulajdonságának köszönheten a ROCKWOOL kzetgyapot a homlokzatok egyik legjobb hszigetel anyaga. A ROCKWOOL kzetgyapot hszigeteléssel ellátott homlokzatok szere- pe az építési nedvesség eltávolításában akkor külö- nösen jelents, ha az épület megfelel szellztetése nem megoldható, továbbá amennyiben – új építés épületek esetében – a falakat még száradásuk köz- ben leszigetelték. Az építési nedvesség eltávozá- sának várható minimális ideje 1-1,5 év is lehet. Meg- lév épületek falszerkezeténél, amikor nem kizárt, hogy a nem lév, nem megfelel vízszigetelés miatt talajpára juthat a szerkezetbe, ajánlott olyan utóla- gos homlokzati hszigetel rendszer alkalmazása, amely elsegíti annak eltávozását!
2.5. Hangszigetelés és hanggátlás
Életünk nagy részét a négy fal között töltjük. Létfon- tosságú tehát, hogy azok az épületek, ahol élünk és dolgozunk, oly módon épüljenek meg, hogy meg- akadályozzák a kinti zajok beszrdését, és csök- kentsék a helyiségek közötti áthallást.
A zaj stresszt okoz, csökkenti a koncentrálóképes- séget, és rossz közérzetet eredményez. A nem megfelel hangszigetelés csökkenti az életminsé- get, megfoszt minket a nyugalomtól és egyúttal az örömteli, de zajos tevékenységek, például a zene- hallgatás élvezetétl is.
A ROCKWOOL kzetgyapot sr, nyitott szálszer- kezetének köszönheten igen jó hangelnyel tulaj- donsággal bír, mivel a hang – mint a leveg mechanikai rezgése – behatol a kzetgyapot szálai közé, és kzetgyapot szálain fellép súrlódás következtében henergiává alakul át.
Ennek köszönheten a ROCKWOOL kzetgyapot hszigetelések egyúttal hangszigetelésként is funk-
cio nálnak, a léghangok (pl. beszéd, környezeti zajok) és testhangok (pl. födémen keletkez kopogó hang) szigetelésére is alkalmazhatóak.
Az épületek minél gyorsabb kivitelezése iránti el- várásoknak, valamint a fokozódó htechnikai köve- telményeknek köszönheten jelentsen megntt a szerelt és könny szerkezetek porózus, jó hszigetel képesség építanyagok használata.
Az alkalmazott építanyagok, szerkezetek tests- rségének csökkenése körültekint tervezés, mé- retezés és kivitelezés hiányában akusztikai problé- mákat eredményezhet, ami az épületek, helyiségek rendeltetésszer használatát zavarhatják!
A zajszennyezés kiváltó okai: épületen kívüli környezeti zajhatások (közleke-
dés; szolgáltató tevékenységek) épületen belüli léghangok (beszéd; zene) épületen belüli kopogó (test)hangok (födémen,
lépcsn való járás; mosógép; gépészet).
A zajszennyezés megengedett mértékére vonatko- zó elírások megadják egyrészt a zajhatárértékeket – mekkora a legnagyobb megengedhet zaj nappal és éjszaka –, valamint az egyes határoló szerkezetek (helyiség funkciójától függ) hangszigetelési köve- telményeit.
Ennek ellenére az épületek akusztikai méretezése (ellentétben a htechnikai méretezéssel) sajnos ma még nem képezi részét az engedélyezési tervek nagy részének, pedig az akusztikai hibák a kivitele- zést követen egyáltalán nem vagy csak nagy költ- ségek árán javíthatók.
Amire érdemes odafigyelni: 1. Épületen kívüli zajok szempontjából a leggyen-
gébb „láncszemnek” a homlokzati nyílászárók tekinthetk. Ezek körültekint kiválasztása, be- építése elengedhetetlen a bels terek megfelel zajszintjének eléréséhez. Az aszimmetrikus vastagságú többréteg üvegezés is elny!
A határoló szerkezetekrl általában elmondható, hogy minél nagyobb a testsrsége annál jobb a hangszigetelése. Akusztikai szempontból javasolt a nagyobb testsrség inhomogén szá- las szigetel anyagok használata a homlokzaton, ill. könnyszerkezetes épületeknél a határoló falakon belül. A szálas szigetel anyagok igen jó hangelnyelési tulajdonságúak, ellentétben a zártcellás habokkal.
2. Épületen belüli léghangok (áthallás) szempont- jából a helytelenül megválasztott vagy kivitelezett szerkezet okozza elssorban a problémát.
Például amelyik válaszfal nehéz és ez által jó hangszigetel, azt „nem bírja el” a födém, amelyik könny és olcsó az nem hangszigetel megfelel mértékben.
Megfelel anyagválasztással és kivitelezéssel, könny szerkezettel is igen jó akusztikai tulaj- donságokkal bíró határoló szerkezeteket lehet kialakítani, amennyiben ügyelünk az alábbiakra:
Vegyük figyelembe: a) A gipszkarton szerelt szerkezetei a fogadó szer-
kezethez minden esetben rugalmasan csatla- kozzanak, a rugalmas közvetítanyagot a csat- lakozással szembeni mszaki követelmények figyelembevételével válasszuk meg. (tzvéde- lem, akusztikai követelmények)
b) Válasszunk minél vastagabb és minél nagyobb testsrség szálas hangszigetelést a szerkezet hézagmentes kitöltésére. (pl. min. 40 kg/ m3-es ROCKWOOL Airrock LD-t, 50 kg/m3-es ROCKWOOL Airrock ND-t, vagy 70 kg/m3-es ROCKWOOL Airrock HD-t).
c) A szerkezet léghang-gátlását növelhetjük azzal is, hogy a fal mindkét oldalán nem egy-egy, hanem két-két réteg gipszkartont helyezünk el a vázszerkezeten.
d) Az elérhet legjobb akusztikai értékek érde- kében minden réteg illesztési hézagainak és csavarfejeinek gletteléssel történ eltakarása szükséges.
e) Be kell tartani a gipszkarton rendszergazdák ál- tal elírt összes alkalmazástechnikai utasítást.
3. Épületen belüli kopogó (test)hang elssorban az egyes épületszintek között helytelenül kiala- kított lépészaj elleni szigetelés esetén szokott problémát okozni, valamint a határoló falakba hanglágy anyag beiktatása nélkül befogott, illetve átvezetett szerkezeteknél, pl. társashá- zak lépcsje, gépészeti csátvezetések.
A helytelenül kivitelezett lépészaj szigetelés utólag nem javítható, ezért kiemelten fontos az alábbiak betartása:
a) A falak mentén körbe helyezzünk el szegély- csíkot (pl. ROCKWOOL RST). A szegélycsík- nak futtassuk neki a lépéshangszigetelést, az aljzatbetont, és a burkolatot. Csak a burkolat elkészítése után vágjuk le a felesleges részt.
b) A lépéshangszigetel anyagot (pl. ROCKWOOL Steprock ND vagy HD) teherelosztó pallón fek- tessük és az aljzatbetonozást is ezen végezzük, a pontszer terhelés összetöri az anyag rugalmas szálszerkezetét.
c) A lépéshangszigetel anyagot technológiai szi- geteléssel (PE fólia) óvjuk meg a cementes lé befolyásától.
d) A lábazati burkolatot az oldalfalra rögzítsük (ne érintkezzen a padlóburkolattal) és a keletkez fugát lágy tömítanyaggal fugázzuk ki.
2.6. Tzvédelem és tzgátlás
Tzvédelmi szempontból a kzetgyapot és az egyéb más alapanyagú hszigetel anyagok között az a legfbb különbség, hogy a ROCKWOOL k- zetgyapot 1000 °C-ot meghaladó hnek is ellenáll. Az üveggyapot ennél alacsonyabb hmérsékleten (600 °C) olvadni kezd. A manyaghabok többségé- nél már 300 °C hmérséklet alatt bekövetkezik a teljes tönkremenetel, égnek és/vagy elbomlanak.
A ROCKWOOL kzetgyapottal hszigetelt szerkezetek hosszabb ideig képesek ellenállni a tznek, mint más hszigetel anyaggal kialakított épület- szerkezetek. Ennek eredményeként több id áll rendelkezésre a személyek kimenekítésére az ég épületbl, és a tzoltóknak is több id áll a rendel- kezésükre a tz eloltására, mieltt az épület telje- sen lángba borulna, majd összeomlana, s mivel egy tz során a menekülés szempontjából nézve nem fejleszt veszélyes füstöt, nem képez akadályt a me- nekülk számára. A füst egy épületen belül a tz fészkétl mérve igen messzire is eljuthat gyors idn
belül. Ezért van az, hogy egy épülettz során az el- halálozásokat nagyrészt nem a tz hhatása okozza, hanem a keletkez füst.
Az EuroClass osztályozás, azaz tzvédelmi osztály besorolás megmutatja, hogy a termék támogatja-e és milyen módon a tz terjedését, vagyis milyen gyorsan ég és egyidejleg mennyi energiát termel.
A Tzvédelmi osztályozások az MSZ-EN 13501-1 szabvány szerint készítendk. Az EuroClass osztá- lyozás (Euro-osztály) lehetvé teszi az építipari ter- mékek tzzel szembeni viselkedésének vizsgálatát, illetve az ezt követ, egységes elvek és kritériumok alapján való besorolásukat – egész Európában. Habár sokféle tzvédelmi osztályozási mód léte- zik, három egyszer, a megértésüket megkönnyít szabály létezik.
A tzvédelmi osztály három jelölés kombinációja. A f és két mellék osztályé. A legfontosabb a ter- mék f tzvédelmi osztálya, amely megmutatja, hogy a termék miként járul hozzá (vagy nem járul hozzá) a tz terjedéséhez. Tzvédelmi szempontból a legbiztonságosabb termékek az „A1” osztályba, utána „A2” és „B”-be tartoznak. A „C”, „D”, „E” valamint „F” osztályba sorolt termékek elsegítik a tz fejldésését, tesztelésük során jellemz az ugrás- szer hmérsékletnövekedés, és a hirtelen történ tzterjedés.
A termék tzvédelmi osztálya megmutatja, hogy a termék hozzájárul-e a tz fejldéséhez, és milyen mértékben, azaz milyen gyorsan ég le, éri el a „flas- hover”-t (teljes lángba borulás), és közben mennyi (h)energiát termel.
A legtöbb esetben nem maga a tz, hanem a füst okozza a tzesetben elhunytak kétharmadának ha- lálát. A füst akadályozza a mentakció vezetését, és rontja a tájékozódást, ami tz esetén nehezíti az épület elhagyását. Éppen ezért az „A2” és „D” tz- védelmi osztályok közötti tartományba sorolt építé- si termékek címkéjének jeleznie kell a füstfejlesztés mértékét.
A füstfejlesztéssel kapcsolatos osztályzás meghatá- rozza a tzben a füst mennyiségét és kialakulásának sebességét. Ez a besorolás nem vonatkozik a leg- biztonságosabb „A1” osztály termékeire (amelyhez a ROCKWOOL kzetgyapot tartozik) és a legala- csonyobb „E” és „F” osztályra.
Vizsgálatok nélkül is ismert, hogy az „A1” osztály termékei alig képeznek füstöt, míg az E vagy F osz- tályba tartozó termékek nagyon sok füstöt fejlesztenek. A füstfejleszt képesség osztályai: s1, s2 és s3. Minél több a füst, annál nagyobb a szám. Ennek a jelölésnek köszönheten nemcsak a szakembe- reknek, de a felhasználóknak is lehetségük van a potenciális veszélyt okozó termékek azonosítására.
s1 Egyáltalán nem vagy minimális füstöt kibocsátó termékek
s2 Közepesen sr füstöt kibocsátó termék s3 Nagy mennyiség füstöt kibocsátó
anyagok
Az „A2”-tl „E” osztályokig az építipari termékek- nek szintén rendelkezniük kell az égve csepeg ré- szecskék kialakulásának lehetségére utaló jelölés- sel, ezek ugyanis a tz további terjedését, valamint égési sérüléseket okozhatnak. A jelölés elnevezése a jelenség angol megfeleljébl – „droplet” – ered,
így jött létre az égve csepegési képességet jelö- l „d” bet. A három osztály jelölése: d0, d1 vagy d2. Eddig nagyon kevés ország elírása vette figyelembe az égve csepeg cseppek/részecskék osztályozását. A tzvédelmi osztály besorolásnak köszönheten a tervez vagy a felhasználó a helyi elírásokon felül is ki tudja választani ezek alapján a biztonságos anyagokat.
Természetesen az égve csepegés nem vonatkozik az „A1” osztályú anyagokra, mivel azok neméghe- tek, ezért ilyeneket sosem képeznek. Az „A2”-„E” osztályokat érinti és az égve csepeg cseppek/ré- szecskék képzdésének lehetségét mutatja, amelyek a tz továbbterjedését valamint a br égési sérüléseit okozhatják.
d0 Nem csepeg d1 Nincs folytonos égve csepegés (az ég
sznyeg szikráihoz hasonlóan) d2 Sok ég csepp / részecske, amelyek a br
égési sérüléseit vagy a tz terjedését okozhatják
Ahogy azt az elzekbl leszrhették, az „A1” tz- védelmi osztályba besorolt építanyagok megfelelnek a legmagasabb tzvédelmi követelményeknek is. Nem gyúlékonyak, nem éghetek, nem táplálják a tüzet, st, még ha tzzel is érintkeznek, annak ter- jedését nem segítik el, továbbá nem fejlesztenek füstöt, és égve nem csepegnek. Ezzel megakadá- lyozhatják a tzterjedést.
A ROCKWOOL kzetgyapot termékek, az esetek többségében „A1” osztályba sorolhatók, teljes mér- tékben teljesítik a tzvédelemre vonatkozó köve- telményeket. Ahhoz, hogy minimálisra csökkentsük egy esetleges tzeset kialakulásának és pusztítá- sának esélyét, valamint az ebbl fakadó emberi veszteségeket és vagyoni károkat, az épületek lét- rehozásában érintettek – tervezk, kivitelezk, be- ruházók, tulajdonosok stb. – számára a legbizton- ságosabb, legkisebb kockázatot jelent választás a nem éghet építanyagok használata.
Az „A1” tzvédelmi osztályba besorolt kzetgya- potok tzvédelmi szempontból korlátozás nélkül beépíthetk.
Az épületek energetikai modernizációjának, felújí- tásának korszakát éljük, ezért különös figyelmet kell fordítanunk azok építészeti és tzvédelmi jogszabá- lyi elírásoknak való megfeleltetésére.
Azt gondolnánk, hogy mivel a legtöbb felújítási, átalakítási munka nem tartozik az építési engedély köteles vagy bejelentési kötelezettség alá es tevé- kenységek körébe, a beruházó döntése az irányadó, pedig ez koránt sincs így, st!
Azzal, hogy a jogalkotók a deregulációs folyamatok során költségcsökkentés céljából kivették a felújítá- si tevékenységeket az engedélyezési, bejelentési el- járások körébl – tehát nem látnak rá a projektekre, ezáltal azok jogszabályoknak való megfelelését sem ellenrzik –, nem hogy csökkentették volna a beru- házói, tervezi kötelezettségeket, hanem növelték azokat és a felelsségüket is a jogszabályoknak való megfeleltetés területén.
OTSZ, a kötelez olvasmány építészeknek!
Magyarországon az 54/2014. (XII . 5.) BM rendelete az Országos Tzvédelmi Szabályzatról tartalmazza az épületekkel szemben támasztott tzvédelmi kö- vetelményeket, melyet minden építési, átalakítási, felújítási munka kapcsán kötelez betartani.
Az OTSZ legutolsó változata 2015. március 5-tl ha- tályos. Jelents változást eredményezett pl. a homlokzati hszigetelésekre vonatkozó elírásokban.
Az új OTSZ-hez kapcsolódóan az BM OKF Belügy- minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Figaz- gatósága Tzvédelmi Mszaki Irányelveket (TvMI) dolgozott ki, amelyek a www.katasztrofavedelem. hu oldalon érhetek el. Kérjük vegyék figyelembe a tervezési munkáknál a bennük foglaltakat, homlokzatok esetében a Tzterjedés elleni TvMI-ben foglaltak is betartandóak.
Általánosan elmondató, hogy az A1-A2 tzvédelmi osztályú homlokzati hszigetel rendszereken kívül, minden homlokzati burkolati, bevonati rendszernek homlokzati tzterjedés határérték vizsgálattal kell rendelkeznie, az átszellztetett homlokzatoknál az A1-A2-nek is! Másik változás, hogy kötelez tzvé- delmi gátakat beépíteni amennyiben a homlokzati bevonati rendszer vastagabb 10 cm-nél.
Homlokzati tzterjedés elleni védelem to- vábbi követelményei 24. § (1) A homlokzati tzterjedés elleni védelem
magába foglalja a) a küls térelhatároló fal, a hszigetel anyag és a
fal burkolati, bevonati, vakolt hszigetel rend- szerének tzvédelmi osztályára, valamint meg- szakítására elírt követelmények teljesítését,
b) átszellztetett légréses fal kialakítása esetén a légrésen belüli tzterjedés megakadályozását,
c) az e rendelet által elírt homlokzati tzterjedé- si határérték teljesítését.
(2) A küls térelhatároló fal azonos tzszakaszhoz tartozó szakaszát a homlokzati tzterjedés elleni védelem biztosításával kell kialakítani, kivéve
a) az A1 és A2 tzvédelmi osztályú, nyílás nélküli küls térelhatároló falat,
b) a nyílásos homlokzat nyílás nélküli lábazati falát, c) az egy légteret képez helyiséghez tartozó
homlokzatrészeket, d) az egyszintes épületet, e) a földszinttel és legfeljebb két további épít-
ményszinttel rendelkez ea) egy lakásos lakóépületet, eb) szálláshelynek nem minsül üdült és f) az A1 vagy A2 tzvédelmi osztályú, légrés nél-
küli burkolati-, bevonati-, vakolt hszigetel rendszerek alkalmazásakor a homlokzati tz- terjedés elleni gát kritériumait kielégít küls térelhatároló falat.
25. § (1) Az alkalmazott homlokzati hszigetel anyag tzvédelmi osztálya
a) átszellztetett légréssel kialakított kül- s térelhatároló fal esetén kizárólag A1 – a lábazat kivételével,
b) lábazati felületen A1-E lehet.
(2) A küls térelhatároló fal burkolati, bevonati, vakolt hszigetel rendszere
a) csak A1 vagy A2 tzvédelmi osztályú lehet aa) magasépületek nyílásos és nyílás nélküli
küls térelhatároló falán, ab) KK és MK osztályú épületek elrenyúló
épületrészeit alulról határoló födém alsó felületén, valamint a visszaugró épület- részei feletti, épületen kívüli teret felül- rl határoló födém alsó felületén,
ac) AK, KK, MK osztályú épületek nyitott áthajtóinak és átjáróinak fal- és mennye- zeti felületein, ha ezek az egyedüli mene- külési útvonalat és a tzoltóság számára az egyetlen megközelítési lehetséget jelentik,
ad) tzfalon a terepcsatlakozástól függle- gesen mért 5 méter magasságig, a lába- zat kivételével és
ae) nyílásos fallal kialakított légakna esetén, b) A1-D tzvédelmi osztályú lehet egyéb helyen.
(3) Nem nyílásos küls térelhatároló falakon a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével B-E tzvédelmi osztályú, 10 cm-nél vastagabb hszigetel maggal rendelkez B-D tzvé- delmi osztályú burkolat, bevonat és egyéb homlokzati vakolt hszigetel rendszer akkor alkalmazható, ha a nyílásos küls térelhatároló falfelületeken általánosan alkalmazott burkolattól, bevonattól, hszigetel rendszertl A1 vagy A2 tz- védelmi osztályú hszigeteléssel rendelkez, legalább 20 cm szélesség tzvé- delmi célú sávval határolják el.
(4) A B-E tzvédelmi osztályú, 10 cm-nél vastagabb hszigetel maggal rendelkez burkolati bevonati és egyéb vakolt hszigetel rendsze- reket az a) vagy b) pont szerinti megoldás közül az egyikkel kell megvalósítani:
a) a homlokzati nyílászárók felett mindenütt leg- alább 20 cm magasságú, legalább 90 kg/m3 testsrség, A1 vagy A2 tzvédelmi osztályú anyagból tzvédelmi célú sávot kell elhelyezni az általános homlokzati felületen alkalmazott hszigetel anyag helyett és azzal legalább azonos vastagságban, amelynek a nyílás alap- szerkezetének mindkét oldalán legalább 30 cm-rel túl kell nyúlnia; az A1 vagy A2 tzvédelmi osztályú anyagból készül tzvédelmi célú sáv és a nyílászáró között B-E tzvédelmi osztályú hszigetelés nem alkalmazható,
b) az a) pont szerinti anyagú, magasságú tz- védelmi célú sáv a homlokzati nyílások felett megszakítás nélkül végighúzódóan is kiala- kítható, ha a homlokzati nyílás alapszerkeze- tének fels és a felette lév, tzvédelmi célú
sáv alsó éle közötti távolság legfeljebb 50 cm távolság, és a sáv kialakítására szintenként ke- rül sor.
(5) A B-E tzvédelmi osztályú, 10 cm-nél vastagabb hszigetel maggal rendelkez burkolati, bevonati és egyéb vakolt hszigetel rendszerek alkalmazása esetén, ha a homlokzati nyílás- záró a hszigetelés síkjába esik, a homlokzati nyílászárók körül mindenütt legalább 20 cm szélesség, legalább 90 kg/m3 testsrség, A1 vagy A2 tzvédelmi osztályú anyagból tz- védelmi célú sávot kell elhelyezni az általános homlokzati felületen alkalmazott hszigetel anyag helyett és azzal legalább azonos vas- tagságban.
(6) Ahol állami támogatással energetikai célú felújítás valósul meg és az épületre vonatko- zóan homlokzati tzterjedési határérték-kö- vetelmény van, ott a B-E tzvédelmi osztályú hszigetel maggal rendelkez, vagy a légré- ses homlokzati burkolati-, bevonati- és egyéb vakolt hszigetel rendszerek kivitelezésének megkezdését, a kiviteleznek a kivitelezési munka megkezdése eltt legalább 15 nappal – a kedvezményezett jóváhagyásával ellátott nyilatkozatban – a támogatás megvalósulását ellenrz szervezetnek írásban be kell jelen- tenie. A támogatás megvalósulását ellenrz szervezet a kivitelezési munkák megfelelsé- gét az állami támogatású pályázatok esetében ellenrzi és az ellenrzésrl készített jegyz- könyvet a tzvédelmi hatóság részére nyolc napon belül megküldi.
(7) A magasépületnek nem minsül és a föld- szint felett legfeljebb két további építmény- szinttel rendelkez épületekben D tzvédelmi osztályú, kettnél több további építményszint esetén B tzvédelmi osztályú nyílásos szak- ipari lodzsa hátfalak is alkalmazhatók, ha a lodzsa egy önálló rendeltetési egység eltt helyezkedik el, és a lodzsát legalább 1,20 m kiülés, az épület mértékadó kockázati osz- tályának megfelel tzállóságú födémek és oldalfalak határolják, és azok éghet burkolati, bevonati és hszigetel rendszert nem tartalmaznak, valamint a lodzsa-mellvéd és annak korlátja A1 vagy A2 tzvédelmi osztályú anyagból készül.
(8) A homlokzat eltt alkalmazott növényfuttató, árnyékoló vagy akusztikai szerkezeteket olyan módon kell kialakítani, hogy azok ne befolyá- solják kedveztlenül a homlokzati tzterjedést.
26. § (1) Homlokzati tzterjedési határérték-köve- telmény van
a) a nyílásos küls térelhatároló falszerkezettel szemben,
b) a B-E tzvédelmi osztályú küls térelhatároló falszerkezettel szemben,
c) a légrés nélkül rögzített, szerelt B-D tzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, vakolt hszigetel rendszerek, valamint a légréses A1-D tz- védelmi osztályú burkolati-, bevonati-, vakolt hszigetel rendszerek alkalmazása esetén az érintett küls térelhatároló falszerkezettel szemben.
(2) A homlokzati tzterjedési határérték vizsgálat- tal igazolt biztosítása helyettesíthet
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén homlokzati tzterjedési gátnak megfelel homlokzat- kialakítással,
b) az (1) bekezdés szerinti esetekben beépített tzterjedésgátló berendezés vagy a homlokzati tzterjedési határérték-követelmény id- tartamával megegyez idtartamig tzállósági teljesítménnyel rendelkez küls térelhatároló fal létesítésével.
(3) A küls térelhatároló falra vonatkozó homlokzati tzterjedési határérték követelménye az épület teljes magasságában a vonatkozó m- szaki követelmény szerinti vizsgálattal igazol- tan
a) földszint és legfeljebb 2 további építményszint esetén 15 perc,
b) földszint és legalább 3, legfeljebb 4 további építményszint esetén 30 perc,
c) földszint és 4-nél több további építményszint esetén 45 perc.
2.7. Környezetbarát alapanyag
3. Az építési termék betervezésének és beépítésének szabályai
A 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet helyett – amely 2013. július 1-jén veszítette hatályát – 2013. július 19-étl az építési termékek építménybe történ betervezésének és beépítésének szabályait a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet rögzíti. Jelen- leg tehát az uniós jogszabály, az Építési törvény és a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet rögzíti az építési termékek beépítésére vonatkozó elírásokat.
Az építési termékek forgalmazására vonatkozó har- monizált feltételek megállapításáról és a 89/106/ EGK tanácsi irányelv (Construction Products Direc- tive, CPD) volt az uniós alapja a megfelelség iga- zolások kiadásának. A CPD irányelvet a 305/2011/EU rendelet (Construction Products Regulation, CPR rendelet) hatályon kívül helyezte, és ezzel egy új szemlélet jelent meg az építési termékek piacán.
A CPR rendelet valamennyi elírása feltétel nél- kül, közvetlenül alkalmazandó Magyarországon is 2013. július 1-jétl. Ez azt jelenti, hogy a 305/2011/ EU-rendeletet mindenkinek alkalmaznia kell.
Az új szabályozás célja, hogy a tervez által elvárt terméktulajdonságok összhangban legyenek az építanyag-gyártók nyilatkozatával, és ezért az egyes termékcsoportok jellemz felhasználási módjai tekintetében határozzák meg a lényeges terméktulajdonságokat. Az építési termékek meg- felelségét a tervezett felhasználás szempontjából állapítják meg, hiszen a gyártó nem tudhatja pon- tosan, hogy a terméket mire fogják használni. Mivel a gyártó csak a termék tulajdonságait határozza meg, a tervez és a kivitelez (illetve végs során az építtet) felelssége lesz az, hogy az adott cél- ra megfelel tulajdonsággal rendelkez terméket válassza ki.
Az építési termékek beépítésének feltételeit jelen leg – a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet mellett – az Építési törvény (1997. évi LX XVIII. törvény, Étv.) tartalmazza. Az Étv. 2013. július 1-jétl hatályos rendel- kezése szerint építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvet követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépí- teni.
Az építési termék az építményekre vonatkozó alapvet követelmények teljesülése érdekében beépí- tésre akkor alkalmas ha: a) a gyártói teljesítménynyilatkozatban foglaltak
megfelelnek az elvárt mszaki teljesítmények- nek, vagy
b) az egyedi mszaki dokumentáció az uniós jog- szabályban leírtak szerint rendelkezésre áll, és az abban foglaltak igazolják az elvárt mszaki teljesítményeknek való megfelelést, vagy
c) az építési termék megfelel a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendeletben vagy egyéb jogszabályban meghatározott követelménynek.
Az építményekre vonatkozó alapvet követelmé- nyeket az országos településrendezési és építé- si követelményekrl szóló kormányrendeletben (OTÉK) találhatjuk meg.
Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint: a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság, b) a tzbiztonság, c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem, d) a biztonságos használat és akadálymentesség, e) a zaj és rezgés elleni védelem, f) az energiatakarékosság és hvédelem, g) az élet- és vagyonvédelem, valamint h) a természeti erforrások fenntartható haszná-
lata alapvet követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak.
Az alapvet követelmények kielégítését a vonat- kozó jogszabályok, magyar nemzeti szabványok al- kalmazásával vagy más, a követelmények legalább ezzel egyenérték teljesítését biztosító megoldás- sal lehet teljesíteni.
2013. július 1-jétl a kivitelezési dokumentáció része- ként a mszaki leírás tartalma is módosult. A terveznek már a betervezett építési termékek mszaki teljesítményére vonatkozó nyilatkozatot kell készí- tenie a megfelelség igazolására vonatkozó nyilatkozat helyett. E mellett a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet további – súlyos felelsséggel járó – fel- adatokat rótt a tervezk részére, de új jog- szabályi jogosultság is keletkezett: ki lehet jelölni konkrét építési terméket.
4.1. Az elvárt mszaki teljesít- mény meghatározásának szempontjai
Elvárt mszaki teljesítmény: az építési termék olyan lényeges terméktulajdonsága, amely az épít- ményre vonatkozó alapvet követelmények teljesü- léséhez szükséges, valamint a terméktulajdonság- hoz kapcsolódó elvárt szint, osztály vagy leírás.
A tervez az építménybe betervezett építési ter- mék elvárt mszaki teljesítményét: a) az építési termék építményben való felhaszná-
lásának módja; b) az építési termék várható élettartama alatt
az építésbl, az építmény használatából és az üzemeltetésébl származó hatások;
c) az építményt ér várható hatások, és d) a jogszabályokban az építési termékre, vala-
mint a tervezett épületszerkezetre vonatkozó- an meghatározott követelmények és szakmai szabályok figyelembevételével határozza meg.
A tervez a kivitelezési tervek készítése során a ter- vezési programban vagy az építési engedélyezési építészeti-mszaki dokumentációban meghatáro- zott elvárt mszaki teljesítményeket – az építtet egyetértése mellett – legalább az elvárt teljesít- ményadatokkal rendelkez építési termékek kivá- lasztásával teljesíti. 2013. január 1-jétl jogszabály szerinti tervezi jogosultság, hogy ha a tervezési program vagy az építési engedélyezési építésze- ti-mszaki dokumentáció nem, vagy nem teljes kö- ren tartalmaz információt az alkalmazandó építési termékek elvárt mszaki teljesítményére, vagy azok nem felelnek meg a szabványokban vagy jogsza- bályokban foglalt követelményeknek, a kivitelezési
terveket készít tervez az építményre vonatkozó alapvet követelmények teljesülése érdekében mó- dosíthatja az elvárt teljesítmény adatokat.
4.2. Konkrét építési termék kijelölése
A terveznek jogszabályi lehetsége van arra, hogy konkrét terméket jelöljön meg a tervdoku- mentációban. Ha a tervez egy bizonyos, egyér- telmen beazonosítható építési terméket jelöl meg, az egyben az elvárt mszaki teljesítmény meghatározását is jelenti azzal, hogy ilyen esetben a termék mszaki elírásában foglalt összes telje- sítménykategória lényegesnek tekintend és az elvárt mszaki teljesítmény ezek szintje, osztálya vagy leírása.
4.3. A betervezett termék el- várt mszaki teljesítmény alapján történ kijelölése
Ha a tervez nem konkrét terméket jelöl meg, hanem az építési termékekre vonatkozóan elvárt mszaki teljesítményeket határoz meg, az építé- szeti-mszaki dokumentáció az építménybe betervezett építési termékek elvárt teljesítményére vonatkozóan a minimálisan alkalmazandó informá- ciókat tartalmazza.
Hszigetelések esetében az építési terméknek a felhasználás szempontjából legjellemzbb elvárt termékjellemzit kell megadni, amelyekre jogsza- bály vagy jogszabályban hivatkozott szabvány tz- védelmi (pl. tzállósági határérték, tzvédelmi osz- tály), épületenergetikai (pl. hátbocsátási tényez), zajvédelmi vagy egészségvédelmi követelményt állapít meg.
Amennyiben jogszabály, szabvány vagy a tervezé- si program a tervezett építmény szempontjából közegészségügyi, biztonsági vagy más követelmé- nyeket tartalmaz, akkor a követelmények teljesíté- séhez szükséges mértékben és részletezettséggel kell megadni az alkalmazott építési termékek elvárt teljesítményét.
4. A tervez feladata az építési termék építménybe történ betervezése és beépítése során
A tervez a kivitelezés megkezdéséhez szükséges kivitelezési dokumentáció elkészítése során az el- várt mszaki teljesítmények alapján meghatározza a beépítésre kerül építési termékeket. Fontos, hogy a meghatározás elegend információt tartalmazzon a termék kereskedelmi forgalomból való beszerzé- séhez, vagyis a terméket meg lehessen vásárolni a tervezi meghatározás alapján.
4.4. Épületszerkezetek
Ahol a jogszabály olyan követelményt állapít meg az épületszerkezettel (építményszerkezettel) szemben, amely önmagában nem egy építési termék vagy nem egy készlet elemeinek összeszerelésével jön létre, hanem több építési termékbl, az építési helyszínen, az építési tevékenység során keletkezik, akkor a követelmény teljesítését a tervez az épí- tészeti-mszaki dokumentációban az adott szak- terület mszaki elírásai szerint igazolja (pl. OTSZ, Tzvédelmi Törvény).
4.5. A mszaki leírás tartalma Az engedélyezési építészeti-mszaki dokumentáció részét képez mszaki leírásban egyebek mellett szerepelnie kell annak, hogy a tervezett építmény, építményrész mely mszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott kö- vetelményeket, az építmény tzvédelmi kockázati osztályát, továbbá az engedélyezéshez szükséges mértékben bemutatja az építménybe telepítend technológiákat.
2013. július 1-jétl a kivitelezési dokumentáció részét képez mszaki leírás tartalma is módosult.
A terveznek már a betervezett építési termékek mszaki teljesítményére vonatkozó nyilatkozatot kell készítenie a megfelelség igazolására vonatko- zó nyilatkozat helyett. A kivitelezési dokumentáció részét képez mszaki leírásban kell rögzíteni azt is, hogy a tervezett mszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak (különösen az Étv. és az OTÉK építési követelményeinek), valamint az eseti hatósági elírásoknak.
Amikor az építési hatóság a mindenkor érvényes építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárás- ról, és ellenrzésrl szóló jogszabályi rendelkezés szerint kötelezen elírja tzvédelmi szakhatóság közremködését, az építmények építészeti-mszaki tervezése során a tzvédelmi mszaki kialakítást tzvédelmi mszaki leírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tzvédelmi mszaki leírás, dokumentáció. A tzvédelmi mszaki leírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelel szakértelemmel rendelkez személy készítheti. A felels tervez köteles tzvédelmi szakértt (építmények tzvédelme, építész-, vagy elektromos-, vagy gépész tzvédelmi szakért) bevonni, vagy tzvédelmi tervezt igénybe venni a tzvédelmi mszaki leírás elkészítéséhez.
4.6. Helyettesít termék jóváhagyása
A terveznek a kivitelezés során is van feladata. A terveznek kell jóváhagynia az általa a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a felels mszaki vezet által kiválasztott, a mega- dottal azonos vagy annál jobb teljesítményérték helyettesít építési terméket.
Annak érdekében, hogy az elzekben bemutatott követelményeknek eleget tudjon tenni, elkészítet- tük termékeinkhez a nyilatkozatokat.
A ROCKWOOL Hungary Kft. a teljesítmény- nyilatkozatok teljes gyjteményét a partne- rei részére elektronikus úton is elérhetvé teszi.
Kérjük, hogy mindig az aktuális teljesítmény- nyilatkozatban szerepl értékeket használja fel!
A mindenkor aktuális teljesítménynyilatko- zatok letölthetk a www.rockwool.hu/muszaki-informaciok/ teljesitmeny-nyilatkozatok-dop/ oldalról.
5. Építésztervezk felelssége a tzvédelemért CPR óta
A tervezk nagy része még nem is érzékeli igazán, hogy 2013. július 1-jétl életbe lépett CPR rendelet (Európai Parlament és Tanács 305/2011/EU rendelete) okán milyen módon növekedett meg a fele- lsségük az épületekbe betervezésre kerül építési termékekkel, építményszerkezetekkel összefüg- gésben.
A CPR rendelethez szorosan kapcsolódik a 2013. júli- usában megjelent 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet Az építési termék építménybe történ beterve- zésének és beépítésének, ennek során a telje- sítmény igazolásának részletes szabályairól.
A 275/2013 Korm. rendelet egyértelmen megha- tározza, hogy elsdlegesen az építész tervez a felels az épületekbe betervezésre kerül építési termékek, építményszerkezetek megfelelségéért. A megfelelség alatt természetesen azt is kell érte- ni, hogy a vonatkozó jogszabályi elírásoknak való megfelelésért is.
Az egyik ilyen meghatározó jogszabály az OTSZ, Országos Tzvédelmi Szabályzat, melyet nem lehet
elégszer hangsúlyozni, hogy minden építési, rendel- tetés mód változási munkánál is átalakítás körében, mértékében kötelez alkalmazni, még egy energetikai korszersítésnél is, nem csak új épületek ter- vezése esetén.
Az építési termékek, építményszerkezetek kiválasz- tásának egyik f szempontja, hogy feleljen meg a tzvédelmi elírásoknak, abban az esetben is, amikor a tzoltóság az engedélyezési eljárásban nem szakhatóság és kötelezen nem kell bevonnia tzvé- delmi szakértt, tervezt. Egy egyszer családi ház engedélyezése során is köteles az építész tervez meggyzdni arról, hogy a betervezett építési ter- mék, építmény szerkezet a tzvédelmi jogszabályo- kat kielégíti.
Attól mert forgalomba hozható, nem biztos, hogy be is tervezhet!
A tervezk egy része abban a tévedésben van, hogy azt gondolja, ha egy építési terméket forgalomba lehet hozni, azt be is lehet tervezni, építeni egy épü- letbe, holott ez koránt sincs így. Építési termékek
akkor tervezhetek be, ha azok kielégítik a jogsza- bályi követelményeket, és mind az építési termék, mind az abból épül építményszerkezet jogszabályi elírásoknak való megfelelése megfelelen doku- mentálható, igazolható.
Az építészterveznek a tervezési munkára szer- zdést kell kötnie (írásban), amellyel kapcsolatban 2014. március 15-tl életbe lép Új Ptk. (Polgári Tör- vénykönyv) elírásait is figyelembe kell venni, külö- nösen azért, mert a tervezési szerzdéssel össze- függésben a hibás teljesítést, kellékszavatosságot, kártérítést stb. is újra szabályozza. Az építészter- vez felel a tervek mszaki tartalmának szakszer- ségéért, amennyiben rögzítette a tervezési prog- ramjában, illetve bevonhat szakági tervezket (pl. tzvédelmi tervez, szakértt) akik kiválasztásáért és az egyes tervezk munkájának összehangolásá- ért is felel. Az építészterveznek a tervezési munka nagyságától, mélységétl függen el kell döntenie, hogy indokoltnak tartja-e tzvédelmi tervez, szak- ért bevonását vagy sem. Sok esetben hallom ter- vezktl, hogy a tervezési díj nem bírja el a szakági tervez bevonását. A felelsség nem tervezési díj kérdése. A tzvédelmi tervezés szaktevékenység. Minden tervez csak olyan területen végezhet ter- vezési munkát, amely területen megfelel ismere- tekkel és jogosultsággal bír. Hol van ez a határ a tzvédelem területén?
Az építésztervezk nagy része nem hogy nem ismeri, de nem is olvasta az OTSZ-t, mégis mai napig tervez úgy, hogy ahova nem kötelez, nem vonnak be tzvédelmi tervezt, szakértt magukra vállalva a felelsséget a tzvédelmi elírások betartásáért.
2013. július 1-jétl a terveken teljesítmény jellemzkkel vagy konkrét termékek megnevezésével kell az építési termékeket meghatározni. Az olyan építési termékekkel, építményszerkezetekkel szemben, amelyekre van tzvédelmi követelmény, azt is fel kell tüntetni. Amennyiben a tervez egy konkrét építési terméket tüntet fel a terveken, jó, ha tudja, hogy azzal a termékkel azt is meghatározza, hogy mi a tzvédelmi teljesítmény jellemzje, függetlenül attól, hogy ellenrizte-e annak jogszabályi elírá- soknak való megfelelését! Hatósági oldalról rögtön bírságolhatóvá válik, ha nem megfelel, megrende- li oldalon pedig a terv hibája kapcsán kártérítési kötelezettsége is keletkezhet.
A nagy testvér mindent lát!
2013. január 1-jétl bevezetett ÉTDR-be elektroni- kusan feltöltött terveken feltüntetett teljesítmény jellemzk, konkrét építési termékek mögött ott van a tervez virtuális nyilatkozata, hogy azok a vonat- kozó jogszabályoknak mindenben megfelelnek, sajnos még akkor is, ha egyébként nem ismeri az adott jogszabályt, pl. az OTSZ-t. Abban az esetben, ha a tervez nem jól választott, akkor valótlan nyilatkozatot tett, hibásan teljesített, így a terv mszaki tartalmának szakszersége nem megfelel, amiért a felelsség t terheli!
Az ÉTDR-be feltöltött és engedélyezett terv alapján kell elkészíteni a kiviteli tervet, amelyen az engedé- lyezési tervben meghatározott (vagy annál jobb) tel- jesítmény jellemzkkel rendelkez építési terméket lehet kiírni, ellenkez esetben nagy valószínséggel tervmódosítást kell végrehajtani.
A kiviteli terv az elektronikus építési napló részét képezi, amelybe a kivitelez a konkrét építési ter- mékek, építményszerkezetek teljesítmény nyilat- kozatait, vizsgálati jegyzkönyveit, egyéb megfe- lelséget igazoló dokumentumait feltölti, a felels mszaki vezet pedig igazolja a kivitelezés szak- szerségét. Ahhoz, hogy egy épületet használatba lehessen venni, a napló lezárásra kerül, a munka- területet visszaadják, a hatóság pedig ellenrzi a megfelelséget. Az ÉTDR-ben, a kiviteli tervek- ben és a teljesítmény nyilatkozatokon feltüntetett teljesítmény jellemzknek össze kell futniuk, és a jogszabályi elírásoknak meg kell felelniük. Utólag
a hatóságok által lezárt rendszerben módosítások nem eszközölhetk, igazolások nem tölthetk fel, ami benne van, az képezi az eljárás alapját, adott esetben a teljesítési igazolás vagy a vitás kérdések bíróság eltt történ rendezésének alapját is. Az új elektronikus építésügyi rendszer, a CPR rendelet és vele szorosan összefügg 275/2013 Korm. rendelet szemléletmódbeli változást igényel a terve- zktl. Az egyre szélesebb kör építési termék- és szerkezetválaszték egyre nagyobb odafigyelést és gondosságot, dokumentáltságot kell, hogy magá- val vonjon.
Az OTSZ szerint pl. a terveznek a tervek készí- tésénél kell meghatároznia az építési termékek tzvédelmi osztályát, ami meghatározó paraméter, teljesítmény-jellemz! Az építési termékek az MSZ ÉN 13501-1 lapja alapján A1, A2, B, C, D, E, F tz- védelmi osztályba sorolhatóak be, természetesen vizsgálatokkal igazolt módon. F kategóriájú anyag oda lenne beépíthet, ahova a jogszabály nem fogalmaz meg követelményt, tehát gyakorlatilag sehova. Az A1 tzvédelmi osztályú termékek megfelelnek a nem éghetségi teszt kritériumainak, és ahogy hátrébb haladunk a betsorban (B, C, D, E) egyre éghetbb, egyre nagyobb füstfejleszt ké- pesség termékrl beszélünk, ami természetesen magával vonja azt is, hogy a tzvédelmi jogszabály alapján a beépíthetségük is egyre korlátozottabb&aacu

Documents

Tervezési segédlet 2019 - ROCKWOOL