KultúrNyúzultúrNyúz http://nyuz.elte.hu

mailto: nyuz@elte.hu

2010. október 13.

A Tétékás Nyúz Kulturális Melléklete

VII. félévfolyam, 1. szám

Mobil + FátimaAvagy Szűzanyám, mi az ott?! Mind-járt lekapom a telcsimmel.

„Halló! Tessék? Nem hallom! Mi? Mi van? Nem értem! Mi? Tessék? Metrón vagyok, nem hallak! Várj kicsit, mindjárt beérünk egy állomásra! Na, most mondd! Tessék? Nem értem! Mi van? Várj nemsokára leszállok, és visszahívlak! Most leteszem. Szia!”

A fentihez hasonló beszélgetés manapság már bárkivel megeshet, fel-téve, ha rendelkezik egy nagyothalló nagymamával, aki épp a Hungária és a Kerepesi sarkán áll. Bezzeg huszonhét évvel ezelő�! Akkoriban még álmodni se mertünk a négyes metró elkészültéről – no jó, arról manapság se – a hármas is csak az Élmunkás térig járt, és hiába le� volna bárkinek is nagyothalló nagyija a Hungária és a Kerepesi sarkán, nem értesülhete� volna róla utazás közben. Hiányzo� ugyanis egy eszköz, aminek első kereskedelmi forgalomba szánt változatát 1983. október 13-án muta�ák be a nagyközönségnek. Ez a dolog, ami szinte már létünk értelmévé vált, ami nélkül élni sem érdemes, amivel egy-aránt rendelkezik hajléktalan, óvodás és nagyothalló nagymama, a mobiltelefon. 1983-ban idehaza telefon a kiváltságos-oknak juto�, nekik is évekig kelle� vára-kozni rá, és jobbára be kelle� érniük az

ikervonallal. Ma van, aki három mobilt hord magánál, egy cégeset, egy magánt, aminek a számát bárki tudhatja, de nincs mindig bekapcsolva, és egyet a közeli ismerősöknek, amin bármikor elérhető. Nem is olyan rég még elmebetegnek néztük volna az utcán magukban beszé-lőket, mostmár kezd az furcsa lenni, ha valaki nem teszi ezt.

Megváltozo� az életünk. Régen levelet írtunk tollal papírra, ma SMS-t pötyögünk. Egy megbeszélt találkozóra elmentünk, és nem mondtuk le tíz perccel előbb mobi-lon. A szakítás is szemtől szembe történt, nem SMS-ben. A születésna-posnak képeslapot, esetleg dísztáv-iratot küldtünk, vagy személyesen kerestük fel, nem üzenetet küldtünk a telefonjára. Persze vitathatatlanul van jó is az új világban. Ha balesetet látunk, azonnal tudunk segítséget hívni, utána pedig hála a beépíte�

kamerának, minden gyomorfordító részletet felvehetünk.

Természetesen 13-án nem csak rossz dolgok történnek. I� vannak pél-dául a fátimai jelenések. 1917-ben május-tól októberig eredetileg mindet 13-ára időzíte�e a három pásztorgyereknek megjelenő Szűz Mária. Aztán, ahogy az lenni szoko�, emberi közreműködés-nek hála volt változás a meghirdete� programhoz képest. A negyedik idő-pontban a gyerekeket nem engedték a megado� helyre egy körzetvezetőnek köszönhetően, így az égi látogatás két nappal későbbre tolódo�.

Bár szkeptikusok kétségbe vonhat-ják a csoda hitelességét, azért természet-tudományos szemléle�el is érdemes elgondolkodni pár részleten. Az ötödik alkalommal a jelenlévő tizenöt-húszezer ember lá�a, ahogy a Nap fénye annyira elhalványult, hogy feltűntek a csillagok, valamiféle csillogó virágszirom vagy hópehelyszerűség hullo�, amely föl-det érés elő� elenyésze�, és egy fénylő gömb keletről nyugatra, majd vissza-felé haladt. Az utolsó alkalommal az úgyneveze� napcsoda történt ötven-hatvanezer ember elő�. A Nap megre-mege�, ide-oda cikázo�, és úgy tűnt, a rémült tömegre zuhan, végül visszatért eredeti helyére és normál módon sütö� tovább. Ha ennyi ember egyszerre ilye-neket lát, érdemes körülnézni.

hlk

41kultmell1_veglegesszines.indd 1 2010.10.10. 18:05:29

7. félévfolyam 1. szám2010. október 13. 7. félévfolyam 1. szám2010. október 13. 7. félévfolyam 1. szám

2 22222Tárlat Tárlat & Páholy

“Stand-up matematikus”Interjú Holló-Szabó Ferenccel

A matematika sokunk számára nem több unalmas aritmetiká-nál és kombinatorikánál. Egyetemünk egyik oktatója szüntelenül azon dolgozik, hogy ezt a sztereotípiát eloszlatva megismertesse a jövő matektanárait tudományuk szépségeivel. Holló-Szabó Ferenccel, a Matematikai Múzeum alapítójával és vezetőjével beszélge�ünk.

Hogyan jö� létre a Matematikai Múzeum?

Az 1990-es évek elején kerültem az ELTE-re, a Középiskolai Matemati-kai Lapok (KÖMAL) éppen akkor volt száz éves. Eredetileg a KÖMAL teljes feladatanyagát akartuk feldolgozni, amikor lá�uk, hogy a száz év során az ország legjobb matematikusai küldtek megoldásokat, egy feladatra gyakran hat-hét féle különböző megoldás is érkeze�. Egy nagyon jó középisko-lai tanár ezekből körülbelül három-négyet ismer, így azonnal tudatosodo� bennünk, hogy micsoda nemzeti kincs van a kezünkben. Miközben gyűjtöt-tük és rendszereztük a KÖMAL szá-mait, kiderült, hogy vannak olyan feladatok, amelyek alkalmasak arra, hogy a matematika szépségeire rácso-dálkoztathassunk úgy, ahogyan azt a fizika esetében Öveges József profesz-szor te�e.

A rendszereze� feladatokból készí-te�ünk egy CD-t, amelyhez elengedhe-tetlen segítséget nyújto� egy nagyon kedves barátom, Bakos Tibor, aki éve-kig a KÖMAL feladatmegoldója, majd főszerkesztője volt. Precízen megőrizte a korábbi számokat, még a II. világ-háború utáni Surányi János és Soós Paula írta Szegedi Íveket is. Az ő hagya-tékából alapíto�uk a Múzeum elődjé-nek számító Bakos Tibor Matematikai Gyűjteményt. Eközben hosszú-hosszú kutatómunka során, antikváriumokból, hagyatékokból elkezdtünk írásos emlé-keket, modelleket, eszközöket, ábrákat gyűjteni, és egyszer csak azt ve�ük ész-re, hogy komoly múzeumnyi anyagot halmoztunk fel!

Nagy szerencsénk volt, mert Zboray Géza, a Természetrajzi Múzeum akkori vezetője az egyik egyetemi nyílt napon megállt a matematikai stand elő�, és lá�a, hogy nem csak példatárak, fel-adatgyűjtemények vannak kiállítva, hanem érdekes szemléltető eszközök.

Hitelesnek lá�a a dolgot, így sikerült a Természetrajzi Múzeumon belül egy matematikai gyűjteményt létrehozni.

Sajnos azt is elmondhatom, hogy igazi magyar sors a miénk, hiába van nagyon sok jó ötletünk, a legtöbb kéré-sünkre az a válasz, hogy sajnos nin-csenek anyagi források. Nem könnyű a helyzet, de vannak lelkes hallgató-ink, akik a Múzeumnak dolgoznak, például a matekos teadélutánt évek óta sikeresen üzemeltetjük a HÖK-kel közösen. A hallgatók készülnek teával, aprósüteménnyel, én pedig a Múzeum részéről biztosítok társasjá-tékokat, ördöglakatokat, és minden olyan matematikai szemléltető esz-közt, amire igény van.

Miért fontos a Múzeum a tanárkép-zésben?

Sokan viszolyognak a matema-tikától, mert nem elég tehetségesek, vagy rossz jegyet kaptak belőle. És ők is rá tudnak csodálkozni a matematika szépségeire, amikor egyszerű, min-denki által elérhető alapanyagokból, gyufaszálból, szívószálból, zipzárból tudunk varázsolni matematikai szem-léltető eszközt. Szerencsére naponta vannak magyar vonatkozású matema-tikai ötletek, például a Gömböc vagy Rubik Ernő legújabb találmánya, a Rubik-gömb, amelyek a gyerekek szá-mára is érdekesek és továbbadhatók. Szeretnénk rávenni a tanárjelölteket, hogy ezekről az érdekes dolgokról meséljenek az iskolában. A matemati-kát tanulóknak nem elég jó az, ha csak elképzeli a tételeket, és csak számol, számol, számol. A klasszikus poroszos oktatás mellé szeretnénk valami olyan dolgot átadni a leendő tanároknak, amitől ez a tárgy napról napra szeret-hető lesz.

A középiskolai kollégák nem vál-lalják fel ezt, mivel sajnos ezek anyagi

forrást igényelnek, hiszen minden nyílt napon, kiállításon a tárgyak kopnak, tönkremennek, és nincs az a zseniális ember, aki mindezeket folyamatosan gondozza és restaurálja. Nekünk ez mégis sikerült.

Hogyan és mikor látogatható a Múzeum?

A Természetrajzi Múzeum rendes nyitvatartással rendelkezik, ezala� bárkit szívesen látunk. A matematikai tárnak azonban nincs önálló kiállító része. Miután a TTK-ból kivált az IK, és a TÁTK is Lágymányosra költözö�, sajnos nem lehete� arról szó, hogy egy tanteremben alakítsunk kiállítóteret. Várjuk a lehetőséget, hátha egyszer kapunk egy félreeső zugot, ahol lét-rehozhatjuk az önálló Matematikai Múzeumot.

A Múzeumot kik látogatják, elsősorban az ide járó matematikus egyetemisták, vagy inkább középiskolások, esetleg középiskolai tanárok?

Igazából baráti körök. Nagyon sok olyan csoport jön, akik közül valaki ide járt régebben, és volt a múzeum-ban, aztán később elhozta a barátnő-jét, testvérét, majd azok barátait, és így tovább.

Hogyan próbálják reklámozni a nagyközönság számára? Milyen progra-mokat szerveznek?

Minden olyan konferencián, ren-dezvények megjelenünk, amin csak tudunk, és többször írtak már rólunk a KÖMAL-ban is. Részt veszünk az egyetemi nyílt napokon, az Educatio Kiállításon, illetve legutóbb a Kuta-tók Éjszakáján. Járjuk az országot, a határon túlra is megyünk, ha valami konferencia vagy rendezvény van.

41kultmell1_veglegesszines.indd 2 2010.10.10. 18:05:32

Tárlat

3

KultúrNyúz

33Tárlat & Páholy

A Múzeum maga is számos prog-ramot szervez, ilyen például a már említe� matekos teadélután. Pár éve indíto�unk egy Interaktív matema-tikai múzeum nevű speciálkollégiu-mot, ennek is nagy sikere van. Emelle� a Bolyai János Matematikai Társulat oktatási bizo�ságában próbálom kép-viselni minden országos konferencián azt az ügyet, hogy legyen kézzelfogha-tó a matematika. Például versenyeken, iskolai szertárakban lehessenek olyan eszközök, amelyek a múzeumunkban is megtalálhatóak.

Az érdi Földrajzi Múzeumban tavaly megrendeze� természe�udomá-nyos konferencián a legtöbb múzeum elmesélte, hogy milyen virtineket és kiállításokat muta�ak be. Az ELTE-re összesen juto� 15 perc, én ebből csu-pán három percet kaptam. Mit tudtam tenni? Pillanatok ala� elővarázsoltam az egységcsomagom segítségével egy matematikai szertárat, és olyan szitu-ációkat muta�am be, amikre rá lehe-te� csodálkozni. Meglepő módon a sok humán beállíto�ságú is rendkívül érdeklődő volt, egy középkorú hölgy például el is sírta magát, mondván, hogy ez olyan szép.

Ezek hatalmas erőt adnak, hogy nem csak a gyerekek, hanem a felnőt-tek számára is komoly jelentőségünk van. I� az egyetemen is kellene olyan dolgokat plántálni, ami ezt a rideg, hivatalos közeget kicsit élhetővé teszi.

A sok elvont, megterhelő óra közepe�e olyan dolgokat is be kellene vinni az oktatásba, ami jó matematikatanárrá teszi a hallgatókat.

Mi lehet a Múzeum jövője?

Mindig nagyot szoktam álmodni, ha becsukom a szemem, elfelejtem az üzemeltetés körüli problémákat. Ha Lágymányoson felépült volna a B épü-let, el tudnék képzelni o� egy Science House-t, ahol szerveze� iskolai csopor-tokat fogadhatnánk, és Öveges József professzor mintájára játékosan taníta-nánk a gyerekeket.

Ha valahol, valaki majd egyszer igazán komolyan veszi a Múzeumot, szeretnénk létrehozni egy olyan mozgó egységet, amivel külső helyszínre is ki tudunk menni interaktív foglalkozásokat tartani. Olyasmi, mint a Csodák Palotája, csak matematikából. O� is voltunk már egyébként, és nagyon izgalmas kihívás volt egy fizikus és egy kémikus közö� előadást tartani. A fizikus mindenféle puffogást, robbanást, lézershow-t, a vegyész látványos reakciókat, szép rob-bantásokat mutato� be. Én meg csak o� álltam, hogy hogy is nyerhetném el a közönség figyelmét. Szerencsére sikerült, a hallgatóság táto� szájjal nézte a trükk-jeimet, az egyik kollégám el is neveze� “stand-up matematikusnak”.

Jelenleg o� tartunk, hogy az ELTE természetrajzi múzeumát nem csak

mint egyetemi gyűjteményt fogják nyilván tartani, hanem országos, nagy tekintélyű múzeummá szeretnénk fej-leszteni. Nyilván az lenne szerencsés, ha önfenntartók lehetnénk, ennek több lehetősége van, szóba kerültek olyan lehetőségek, hogy lehetne egy múzeu-mi shop, ami hallgatók üzemeltetnek, és kapnának érte fizetést. Olyan jellegű elfoglaltságot keresünk, ami az ő szak-mája, és a profitból lehetne fejleszteni magát a múzeumot.

A sok munka és a múzeum vezetése melle� milyen hobbira, elfoglaltságra van ideje?

A múzeum vezetése teljes embert kíván, ezért nagyon hálás vagyok a családom türelméért. Néha azért ők is nehezen viselik, hogy velem mindig történik valami, de ha az ember meg-alapíto�a az ország első matematikai múzeumát, akkor az kötelezi...

A feleségem és a három gyere-kem a legfőbb hobbim. Próbálom őket minél több dologgal megismer-tetni, ez azt hiszem sikerült is, hiszen egyik fiam kajakozik, a másik evez, a lányom pedig grafikus. Ha időm engedi, szeretek rajzolni, bütykölni, szerelni, kertészkedni, kirándulni, illetve a kollégákkal minden hétvé-gén kosarazunk. De a végső hobbim a “túlélés”.

Gansperger Gábor

Spárga, spicc és pipa – három a magyar igazság

Egy: Kések Háza. Érdekes koncep-ció, Gold Bea újszerű és igen kreatív meglátása Lorca darabjának, a Bernarda Alba házának. Az eredeti darabhoz még gimiben volt szerencsém sok évvel ezelő�. Egyik barátnőm azévi színi záróvizsgájának napján több osztály is előadta. Be kell valljam, nagyon meg-fogtak az előadások és maga a darab is. Most az egyik lánytestvér veszi fel az anyaszerepet és egyre dominánsabbá és agresszívabbá válva szép lassan átveszi az apa szerepét is. Az agresszió pedig agressziót szülvén körbeér, kiutat a vál-tozás jelenthet csupán. Az inga, mint Damoklész kardja kileng, és hogy jelen esetben ki menekül meg, az legyen a darab titka. Már a zene is önmagáért beszél: Muse, Moby, Radiohead, Jonny

Greenwood. A darab megtekinthető október 14-15-én este 8 órai kezdéssel.

Kettő: október 23-án este 8-kor láthatjátok a TranzDanz Bankett című táncelőadását, Kovács Gerzson Péter rendezésében. A zenét Dj Csodafar-kas szolgáltatja, de a zeneszerző Dj Palotai volt. Nagyon kelet-közép-európai összművészet, ugyanakkor nem mindennapi előadás, ami kicsit olyan mint egy modern népmese, eset leg ponyvaregény. Minden-ki mindenki szeretője, elszeretője, haragosa, ellensége és barátja: tipi-kus archetípusok az életben is, ha megfigyeljük. Tulajdonképpen úgy is tekinthetjük, hogy egy sajátos torra gyűlünk össze, ahol mindenki vala-mit ünnepel, valamit búcsúztat. De vajon ki mit?

Három: Adaptáció Trikolor, avagy „told jobbra a bajt”. A bajt minden-ki ismeri: „Az a helyzet, ami azért alakul ki, mert lusta disznó vagy.

Legkönnyebben úgy idézhető elő, hogy több félévet piálással, bulizás-sal és alvással lógsz el, ezért a kirúgás veszélye környékez meg.” /Tajthy Ákos/ Mi történjék a bajjal? Talán a legismertebb megoldások a söpör-hetjük szőnyeg alá vagy a ráken-hetjük másokra kezdeményezések, azonban van egy kevesebbek által ismert, azonban valószínűleg hatéko-nyabb megoldás: meg is oldhatjuk! A táncos darab erősen a humorra épít, azonban a baj alatt nem pont azt kell érteni, amit pár sorral fentebb poén-nak szánva megemlítettem. Teríték-re kerül minden: öltözés, vetkőzés, nacionalista önirónia és szabadúszás, antidepresszáns és nézeteltérés, mosoly és könny, nomeg művészi torna. Mindez október 29-30-án, este 8-kor. Mindhárom darab a MU szín-házban látható, a diák jegyár egy ezres, amúgy 1800 Ft.

Csicseriborsó

41kultmell1_veglegesszines.indd 3 2010.10.10. 18:05:33

A csoki és a szerelem

A csokoládé édes.A szerelem nem?A minap borsos csokoládét e�em.

Sajnos kicsit (nem kicsit) rosszul is le�em…

Viszont kezembe tollat ve�em.

Az édesség iránti vágy biológiai eredetű.

A szeretet iránti vágy meg mint ezernyi tű

szúrkál és belülről sebez,

De jobb lesz, ha az ember egy csokit bevesz,

Mely finoman olvad szét a szájban,

Szeretethiány van ebben a világban...

Néha én is megölelnék Valakit,

Nem csak egy-egy plüssjegesmacit (köszi Áron meg

a barackos kekszes bocicsoki kockát is ),

Vagy egy félszemű Szatyort i� (egy újabb köszönet,

ezú�al egy biológus leányzónak)

S ilyenkor bekapok egy kocka csokit

Én szeretem a Tibit is! (nomeg az Andrást!!!)

Meg persze a Bocikat,

Hisz állatbarát vagyok,

Elviselek mindenféle állatot,...

S néha macskanyelvet is bekapok...

De nem vagyok kövér. (Ugye? )

Még... Bár ha így haladunk,

Csokival telítődik az ér,

S édes lesz majd minden napunk.

Lehet mogyorós, tejes

Vagy barackos-kekszes

Fekete vagy marcipános,

Körtés vagy mézes,Még az sem baj ha kevésbé édes... (csak borsos ne

legyen... hé fiúk ezt jegyezzétek meg ha kedvesetek-

nek csokit vesztek!!!)

S míg kedvesemet várom

Csokiba folytom bánatom...

De kell egy kis endorfin,

Futni meg lusta vagyok,

Csak tudnám, hogy csinálják a ‚nagyok’...

Jól jönne most néhány tipp…

Meg egy szabad kanapé,

Egy romantikus film, vagy művész,

Egy tábla csoki-barackos-kekszes, vagy körtés,

Egy plüssjeges(s)maci, esetleg Szatyor

No meg egy hosszhajú srác...Tarsoly?

Nincsennek nagy igényeim

Iszok teát.Erdészek gyöngye

IrkálokCeruzával, két béssel,Parker tollal, töltővel,Rúzzsal, csak pirossal,Ha étcsokis, az ujjammal.

Sorban állva,Sarokban ülve,Hason fekve,Fejen állva,

Vonaton zakatolva,A moziban sötétben,Van, hogy a Csendesben,Egyszer az Alibiben.

Éj leple s a takaró ala�,A tenyerembe, néha a Tiédbe.A noteszembe,A naplómba,

Mozijegy hátuljára,Boríték belsejébe,Dirib-darab pósztitre,Klotyópapír fecnire.

Fonnyadozó lufira,Muffintündér szárnyaira.Véres Mazsi páncéljára,Meli balkarjára.

De leginkább gondolatban,S mert lustaságom el nem száll,Mindaz mit irkálok,Meg nem marad.

Cziffra Andi

EG1

CA2

Akkor most mi legyen?Amikor reggel már sokadszorra nyito�am ki a sze-mem – de most már szándékomban állt felkelni – Hanna jö� felém egy bögrével.– Szia, csináltam neked egy csésze teát.– Drága vagy – viszonoztam egy meleg mosollyal.Magamhoz öleltem, aztán megi�am a forró teát.– Akkor most mi legyen?

…

Vörös falak, kényelmes kanapé, puha szőnyeg, hangulatos világítás, Adele kellemes hangja, a leg-finomabb torta.– De ne röhögj, mert tényleg nem vicces! – mond-ja fülig érő mosollyal.Én csak nevetek.– Jó, azt hiszem meg tudlak érteni… pár hete kissé i�asan smároltam egy csajjal. Azóta találkoztunk még egyszer, de most nem tudom, mit tegyek. Nem fogo� meg igazán.– Neked azért könnyebb. Mert én minden nap találkozom vele, és hát nem akarok nagyon ellen-séges lenni, de egy cseppet sem vonzódom hozzá.– Akkor szerintem, ha megint próbálkozik, elutasí-tod. Addig meg nem csinálsz semmit.– Igen, eddig is így te�em, talán ez a legjobb meg-oldás… jézusom, de hideg le�! Egy pillanat, felve-szek egy zoknit.– Ne, nem kell. Majd én felmelegítem a lábaid. Régóta a barátom vagy… megérdemelsz egy láb-masszázst! – kacsinto�am rá.– Hát, jó…

– Elfáradt a karom. – tornázta�am és nyomogat-tam közben.– Akkor én meg megmasszírozom a karod! Nehogy ne sikerüljön a holnapi meccs…Ahogy o� ültünk vesze�ül közel egymáshoz, érezve

a finom illatát, és látva az érzéki, csupasz vál-lait, nem bírtam magammal. Simoga�am, és csókoltam.

– Bemegyünk a szobádba?Csöndesen megfogta a kezem, és behúzo� a szo-bájába. Először csókoltam meg az ajkait… és nem csak először, harmincötödszörre is, hajnali 4ig.

5 óra. Ő már alszik. I� fekszik melle�em, egy csipkecsodában… átkarolom, simogatom, felébresztem.– Nem tudok aludni. Kimegyek a kanapéra.– Nem mész. Nem fogsz elférni. Ha i� melle�em nem férsz el, o� pláne nem fogsz. Majd jobban összehúzom magam.Tényleg nem ér�, hogy nem az a problémám, hogy kevés a hely?!– De ha i� fekszel melle�em, rád mászok. És ezt folytathatjuk reggelig.– Maradj i�… én átmegyek a másik szobába. – és egy lehele�inom csókot ad a számra. Szinte azon-nal elalszom. Tökéletes befejezés.

…

Tökéletes befejezés? Lehet, hogy egy tökéletes kezdet, nem? Nem tudom.Jó volna valakit ke�őnél többször magamhoz ölel-ni, naponta ötször, mondjuk fél éven keresztül. Szép, okos, megértő, kellemes… de elég ez? Kíván-csi vagyok, ő mit gondol az egészről. Ezen elmélke-dem, miközben az ágyában fekszem. Amikor reggel már sokadszorra nyito�am ki a szemem –de most már szándékomban állt felkelni – Hanna jö� felém egy bögrével. – Szia, csináltam neked egy csésze teát.– Drága vagy – viszonoztam egy meleg mosollyal.Magamhoz öleltem, aztán megi�am a forró teát.– Akkor most mi legyen? Látom, hogy a bokszerem nézi félszemmel, és zavarban van.– Megyek, összeszedem magam… – mondom kissé félszegen.És mindke�őnknek ugyanaz a kérdés vissz-hangzik a fejében…

C.A.

CA5

41kultmell1_veglegesszines.indd 4 2010.10.10. 18:05:35

Sárga

Nikotintól besárgult ujjaddal

Láthatatlan kört rajzolsz

A fehér papírra, majd

Egy újabb szálra gyújtasz.

Szívod mintha utolsó volna,

Pedig jól tudod: nem az,

Hisz te magad mondtad,

Halálod hosszú lesz: fájdalmas.

Cziffra Andi

Madár-versÓ

deszépe kis madárcsengő-bongóhangja szállfüleimnekszinte fájsebesen suhan szárnya a szélben

minden időben, hóban, télen.süvít, mint egy tüzes nyíl,amilyen gyorsan csak bír.és mese-színek borítjáktestét, mint harmatosestét a Nap, midőnalámerül, és aFöldre arany-szín vetül.rovarevő,fa meg-mentő

nemmás

mintő

Szécsi László

PECSICS TIBOR

PT6

SL3

CA4

Akkor most mi legyen?Amikor reggel már sokadszorra nyito�am ki a sze-mem – de most már szándékomban állt felkelni – Hanna jö� felém egy bögrével.– Szia, csináltam neked egy csésze teát.– Drága vagy – viszonoztam egy meleg mosollyal.Magamhoz öleltem, aztán megi�am a forró teát.– Akkor most mi legyen?

…

Vörös falak, kényelmes kanapé, puha szőnyeg, hangulatos világítás, Adele kellemes hangja, a leg-finomabb torta.– De ne röhögj, mert tényleg nem vicces! – mond-ja fülig érő mosollyal.Én csak nevetek.– Jó, azt hiszem meg tudlak érteni… pár hete kissé i�asan smároltam egy csajjal. Azóta találkoztunk még egyszer, de most nem tudom, mit tegyek. Nem fogo� meg igazán.– Neked azért könnyebb. Mert én minden nap találkozom vele, és hát nem akarok nagyon ellen-séges lenni, de egy cseppet sem vonzódom hozzá.– Akkor szerintem, ha megint próbálkozik, elutasí-tod. Addig meg nem csinálsz semmit.– Igen, eddig is így te�em, talán ez a legjobb meg-oldás… jézusom, de hideg le�! Egy pillanat, felve-szek egy zoknit.– Ne, nem kell. Majd én felmelegítem a lábaid. Régóta a barátom vagy… megérdemelsz egy láb-masszázst! – kacsinto�am rá.– Hát, jó…

– Elfáradt a karom. – tornázta�am és nyomogat-tam közben.– Akkor én meg megmasszírozom a karod! Nehogy ne sikerüljön a holnapi meccs…Ahogy o� ültünk vesze�ül közel egymáshoz, érezve

a finom illatát, és látva az érzéki, csupasz vál-lait, nem bírtam magammal. Simoga�am, és csókoltam.

– Bemegyünk a szobádba?Csöndesen megfogta a kezem, és behúzo� a szo-bájába. Először csókoltam meg az ajkait… és nem csak először, harmincötödszörre is, hajnali 4ig.

5 óra. Ő már alszik. I� fekszik melle�em, egy csipkecsodában… átkarolom, simogatom, felébresztem.– Nem tudok aludni. Kimegyek a kanapéra.– Nem mész. Nem fogsz elférni. Ha i� melle�em nem férsz el, o� pláne nem fogsz. Majd jobban összehúzom magam.Tényleg nem ér�, hogy nem az a problémám, hogy kevés a hely?!– De ha i� fekszel melle�em, rád mászok. És ezt folytathatjuk reggelig.– Maradj i�… én átmegyek a másik szobába. – és egy lehele�inom csókot ad a számra. Szinte azon-nal elalszom. Tökéletes befejezés.

…

Tökéletes befejezés? Lehet, hogy egy tökéletes kezdet, nem? Nem tudom.Jó volna valakit ke�őnél többször magamhoz ölel-ni, naponta ötször, mondjuk fél éven keresztül. Szép, okos, megértő, kellemes… de elég ez? Kíván-csi vagyok, ő mit gondol az egészről. Ezen elmélke-dem, miközben az ágyában fekszem. Amikor reggel már sokadszorra nyito�am ki a szemem –de most már szándékomban állt felkelni – Hanna jö� felém egy bögrével. – Szia, csináltam neked egy csésze teát.– Drága vagy – viszonoztam egy meleg mosollyal.Magamhoz öleltem, aztán megi�am a forró teát.– Akkor most mi legyen? Látom, hogy a bokszerem nézi félszemmel, és zavarban van.– Megyek, összeszedem magam… – mondom kissé félszegen.És mindke�őnknek ugyanaz a kérdés vissz-hangzik a fejében…

C.A.

CA5

41kultmell1_veglegesszines.indd 5 2010.10.10. 18:05:37

7. félévfolyam 1. szám2010. október 13. 7. félévfolyam 1. szám2010. október 13. 7. félévfolyam 1. szám

6 66Kotta & Könyvelő Tárlat & Kópia

Síri csend ésA Nyugalom

Bartis A�ila 2001-ben megjelent műve és az ebből készült 2008-as film egyaránt „emészthető”, bár ennek a futamideje kétséges és akár a végte-lenbe, de ha nem a következő vizsga-időszakig is elnyúlhat, megfeküdve gyomrunk helye� a lelkünket.

Miután az előbb sikerült felvillanta-nom azt, amire ti is rájöhe�etek, miután leemeltétekek a könyvet és a cím elol-vasását követően bele is lapoztatok, a könyvben minden van, csak nyugalom nincs. Ez az absztrakció még inkább emeli a kontrasztot és azt a feszültséget, amelyet a tizenöt éve a szobájában élő – agorafóbiás – színésznő és fia ke�ő-se, szembenállása okoz. A férfi, Weér Andor, huszas éveinek elején jár, mégis be van zárva anyja világába, akit kita-szíto� az élet, és akitől elmenekült még

hegedűművész lánya, Judit is, ahogyan azt annak elő�e férje is te�e.

Ez az előzménye Rebeka halálának, a regény i� kezdődik: Andor abba a sír-ba temeti el anyját, ahová anyja a kita-gado� és a világot körbejárt, de haza nem térő lánya emlékeit dobta. A fiú élete, és az igen komor könyv bemutat-ja az anyai zsarnokoskodást. Andornak végig kell kísérnie anyja vergődését a szocializmuson át a posztszocializmu-sig, a fényes karriertől a pártpolitikai okokból kitagado�á le� színésznőn át a kapitalizmusban saját világba zárkó-zo� korcs, elmebeteg személyiségig. Az anyai kisajátítás, ami mia� Andor kaotikus és gyötrő kapcsolatokba keve-redik, végül aztán – mintha megvál-tás érkezne – egy Eszter nevű lánnyal akad össze, ami a prostituáltakhoz és galambgyilkosokhoz képest valóban felüdülésnek mondható.

A vidéki felolvasások közben meg-ismerkedhetünk Lázár atyával, aki talán

a legpozitívabb hatást gyakorolja ránk a regény során, kis cigánygyerekeknek osz-togat savanyúcukrot szentképek helye�.

Ám nem ez az, amiért érdemes elol-vasnunk Bartis A�ila könyvét, hanem a szavak görgetegéért, a lavináért, amely ránk zúdul és belep, a ránk nehezedő nyomásért kell elolvasni ezt a könyvet. Persze nem azoknak, akik a könnyed ponyvák csecsein nevelkedtek, inkább azoknak javaslom, akik már olvastak valamilyen hasonló fajsúlyú könyvet, ők már tudják, milyen a könyv letétele után a fellélegzés öröme.

A film remek rendezésben valame-lyest a könyv cselekményén vezet végig. Udvaros Doro�ya (Rebeka), Makranczi Zalán (Andor) és Gryllus Dorka (Eszter) színházi teljesítményt hoznak a film-ben is, ezt persze segíti Alföldi Róbert rendező is, így olyan érzésünk lehet, mintha bársonyos székekben néznénk a színpadot a sivár képernyő helye�.

Törceee

Napjaink leghíresebb különceAll we hear is Radio Ga Ga

„Az éj legsötétebb óráján, ismerd be magadnak, meghalnál ha nem írhatnál. És nézz mélyen a szívedbe, ahol a válasz van, ahová gyökereit verte, és kérdezd meg magadtól, írnom kell?” És hogy kiről szól a fenti Rilke idézet? Stefani Joanne Angelina Germano�a, művésznevén Lady Gaga, november 7-én meglátogatja kis hazánkat és ez alkalomból ha már i� van egy koncertet is ad a BS-ben.

Az énekesnő New Yorkban szü-letett, 1986. március 28-án. Négy évesen kezdett el zongorázni, tizen-három évesen írta első zongorada-rabját. 17 évesen felvételt nyert a New York- i Egyetemre a Tisch School of the Arts nevű művészeti iskolába, zene szakra. Írt dalszö-vegeket is szép számmal, (például a Pussycat Dolls-nak vagy Britney-nek) de emellett igen tehetségesnek bizonyult az esszék és elemző dol-gozatok terén is, amelyeket főleg művészet, vallás, szociológia és poli-tológia témákban írt. Másodévesen mégis otthagyta az egyetemet (nem követendő példa). Miután New York Lower East Side nevű részébe költö-zött, néhány New York-i barátjá-val elkezdett komolyabban zenélni, készítettek egy lemezt is. Emellett, hogy pénzhez jusson, több bárban is go-go táncosnőként dolgozott.

Egy kis pletyka művésznevének eredetről: Rob Fusari zenei produ-cer, aki Stefani néhány korai dalának szövegírásánál segédkeze�, Freddie Mercury-hoz hasonlíto�a Gaga ének-képességeit. Innen a művésznév is, a Queen Radio Ga Ga című slágeréből.

Extrém, már-már bizarr stílusá-nak kialakulásához nagyban hoz-zájárult egy szintén go-go táncosnő munkatársa, aki segített neki kita-lálni és megalkotni egyéni öltöz-ködésmódját. Énekesi képességeit Akon fedezte fel, majd leszerződ-tette saját kiadójához.

Karrierje elején csak az avantgárd elektronikus és a dance zenével fog-lalkozo�, később talált rá saját stílu-sára, amikor keresztezte mindezt a popzenével, illetve a David Bowie és Queen-féle glam rockkal. Debütáló albuma, a The Fame („A hírnév”) 2008-ban jelent meg. A korongon számtalan

különböző zenei stílust kevert, pél-dául a popot, a dance-t, a rockot, és az R&B-t is. Az album olyannyira jól sikerült, hogy a lemezeladási listák élére került Ausztriában, Kanadá-ban, Hollandiában, Írországban és az Egyesült Királyságban is. A The Fame hat Grammy-jelölést kapo�, amelyek közül ke�őt meg is nyert. Tavaly ősz-szel kiadta második albumát, a The Fame Monstert is, rajta sokak kedven-cével a Bad Romance-szel. Az énekes-nő harmadik nagylemeze várhatóan 2011 március-április környékén jele-nik meg Born This Way címmel.

Zenéjének, öltözködésének és személyének megítélése enyhén szólva sem egységes, és ugyan köz-ismertek egykori drogproblémái és nemi hovatartozásának vitái, mi mégis nagyon szeretjük, úgy ahogy van, mert így tökéletes.

Csicseriborsó

41kultmell1_veglegesszines.indd 6 2010.10.10. 18:05:41

Kotta & Könyvelő

7

KultúrNyúz

77Tárlat & Kópia

In Memoriam – Tony CurtisEgy külhonba szakadt hazánkfia

Szeptember 30-án halt meg Tony Curtis, aki a nyáron töltö�e be 85. életévét. Úgy gondolom a fiatalság a régebbi korok színészeit – amikor még a tehetség is számíto� – kevésbé ismeri. Azon kevés külföldre került magyar származású híresség közé tartozo�, aki sosem titkolta származását.

Curtis élete tipikus színészi pálya, kezdve o�, hogy eredeti neve Bernard Schwartz. New York Bronx negyedé-ben születe�, de családja Mátészalkáról származik. 1943-ban a tengerészetnél szolgált, és a háború után színészi kar-rierbe kezde�. Tipikus szépfiú lévén a Universal rögvest leszerződte�e. I� ve�e fel művésznevét, amelyen aztán egy egész világ megismerte. Fiatal kor-szakában főleg kaland és kosztümös fil-mekben játszo�, mint az 1951-es A tolvaj hercege, vagy az 1952-es Ali baba fia.

Ezután nősült meg először. Nem is adta alább, a Pszichóval híressé le� szőke démon Janet Leigh-nél. 1962-ig élt vele, ők voltak az akkori Hollywood álompárja. Házasságukból két lány szü-lete�: Jamie Lee Curtis és – talán csak kevesen tudják – Kelly. Mindkét lány az apja nyomdokaiba lépe�. Curtis ezt követően még hatszor nősült – a hosz-szú élet titkát a fiatal nőkben lá�a – és összesen hat csemetéje születe�.

Évente öt-hat filmben is játszo�, így villámgyorsan ismer�é vált. 1956-ban a Trapéz című filmben figyelnek fel rá elsőként a kritikusok, és innentől már ő is hajlamosabb a nagyobb kihí-vást jelentő szerepeket választani. Első – és egyetlen – Oscar jelölését hozta meg neki az 1958-as Megbilincseltek című film, ahol Sidney Poitier oldalán játszo�. Egyik legemlékezetesebb sze-repe az 1959-es Van, aki forrón szereti Jack Lemmonnal és az isteni Marilyn Monroe-val. A film hozza el számára a világsikert. Ezután igazi szuperpro-dukciók következtek, mint az 1960-as Spartacus Kirk Douglas-szal, vagy az 1968-as Bostoni fojtogató.

Az 1970-es évek elején kezde� Roger Moore-al közösen játszani a mára legendássá ére�, Minden lében két kanál című bri� sorozatban. I� egy életre szóló barátságot kötö� az angol színésszel, s Moore-nak később még a dohányzásról is ő segíte� leszokni.

A sorozat azért lehete� ilyen sikeres, mert a szerepeket egy az egyben a színészekre írták, hiszen Moore egy kifogástalan arisztokrata, Curtis pedig keménykötésű, igazi nőcsábász. A ’70-80-as években rengeteg televíziós sze-repben és egyéb sorozatban tűnt még fel, az igazi moziszerepek azonban egyre kevesebbek le�ek, és 2000 óta már nem is játszo� semmiben.

Magyarországra először 1996-ban látogato�, s minthogy apja oda-kint taníto�a, egy keveset ő is beszélt magyarul. 2003-ban részt ve� az ország népszerűsítő programjában; úgy tarto�a a legfinomabb szalámit hazánkban gyártják. Utolsó éveiben leginkább festegete�, kiállításokra járt, valamint az emlékiratait írta. 2006-ban súlyos tüdőgyulladást kapo�, de egészségi állapota egészen haláláig kielégítő volt. Családja szerint béké-sen, ágyban érte a halál.

tibbi

A Petőfi IrodalmiMúzeum

A szépen felújíto� Károlyi Mihály utcában (korábban Kecskeméti utca) álló Károlyi-palota, amelyben a reformkorban irodalmi szalon működö�, ötven éve ad o�hont a Petőfi Irodalmi Múzeumnak. Maga az épület is egy darabka történe-lem: vendégként megfordult benne Vörös-marty Mihály, Kölcsey Ferenc, Ba�hyány Lajos, estélyein Liszt Ferenc zongorázo�, de lako� benne a véreskezű Haynau is.

A múzeum állandó kiállításán Petőfi Sándor életének szellemi és tárgyi emlé-keit ismerheti meg a látogató. A fiatalon elhunyt költőről így vall egyik kortársa: „Nem emlékszem irodalmunkban senkire, ki első föllépése után oly rövid idő ala� a közfigyelmet magára vonta volna, mint Petőfi”. Nincs az a magyar kisiskolás, aki ne ismerné a nevét. De kicsoda Petőfi Sán-

dor? Az elismert poéta, kinek művei több mint ötven nyelven jelentek meg világ-szerte? Vagy a „zöldhajtókás, sárga pity-kés közlegény”, aki verset firkál a fakabát oldalán? A törékeny i�ú, akit alig egy évi katonaság után a rokkantsághoz közeli állapotban felmentenek a szolgálat alól? Vagy az elnyomo�ak védelmezője, aki a francia forradalmárok arcképével társalog szobájában, s azt vallja „Én inkább betöröm fejem, semhogy meghajtsam derekam”? Jómódú hentes fia vagy földönfutó? Aki név szerint ismerte a Kiskunság legsze-gényebbjeit? Vagy akit ismertek a haza legnagyobb irodalmi, politikai alakjai? Ez mind igaz rá. Ő mondta: „én Pestnek min-dig jóbarátja voltam”, ahogy azt is: „Lenn az alföld tengersík vidékin / O� vagyok honn, o� az én világom”.

A múzeum – amit rendszeres látogatói maguk közö� csak PIM-ként emlegetnek – azonban nem merül ki ennyivel, i� mindig zajlik az élet. Mostanában időszaki kiállí-tásai közö� tekinthetjük meg Kelecsényi

Csilla textilművész munkáit, október végéig tart a „Olvass, bolyongj, szeress…” című kiállítás, ahol bepillanást nyerhetünk Faludy György író, költő, műfordító gaz-dag életútjába. A Mikszáth-emlékévhez kapcsolódóan október 12-én nyílt a Rend vesztő múlt idő című tárlat, ahol Mikszáth Kálmán fekete városaival ismerkedhetünk meg. Aki szereti a magyar realizmus nagy alakját, az pénteken 18 órától a Mikszáth Maraton címmel rendezendő maratoni fel-olvasáson is részt vehet, de a PIM szinte minden napra tartogat csemegét a kultúra szerelmesei és az amatőr irodalomkedve-lők számára: könyvbemutatót, előadást, beszélgetést. Különösen ajánlom figyelme-tekbe az október 27-én szerdán 17 órakor kezdődő PIM esti extrát.

A múzeumhoz tartozik többek közö� könyvtár, médiatár, kézira�ár és ajándékbolt. Érdemes felkeresni a hon-lapját is, ahol tájékozódhatunk az aktuá-lis kiállításokról, rendezvényekről.

tajmi

41kultmell1_veglegesszines.indd 7 2010.10.10. 18:05:43

7. félévfolyam 1. szám2010. október 13. 7. félévfolyam 1. szám2010. október 13. 7. félévfolyam 1. szám

8 88Kultúra

Európa kulturális fővárosaMelina Merkúritól a Mecsek fővárosáig

1985-ben, Athénban kezdődö�. Azóta 39 városban járt, és ezú�al a németországi Essennel, és a török fővárossal, Isztambullal megosztva Magyarországra érkeze�. A KultúrNyúz a kulturális főváros-program történetének felelevenítésével, illetve büszkeségünk, Pécs kapcsolódó bemutatásával ünnepli, hogy 2010-ben a kultúra fővárosa végre hazánkban található!

A kezdetekMelina Merkúri nevét érdemes megje-

gyeznie mindenkinek, aki az Európa Kul-turális Fővárosa cím története iránt érdek-lődik. Az említe� hölgy ugyanis amelle�, hogy híres énekesnő, és nemzetközi hírű színésznő volt, a hetvenes évek görög kato-nai diktatúrájának (amely ellen egyébként emigránsként küzdö� Franciaországban) megbukását követően parlamenti képvi-selő, majd Görögország első női kulturális minisztere le�. Merkúri már miniszterként kezdeményezte az Európai Közösség kul-túrpolitikájának fellendítésére az Európa Kulturális Fővárosa cím megalapítását. Így 1985-ben természetesen elsőként a görög főváros, Athén viselhe�e a kitüntető címet, majd több tagország összesen 39 városa köve�e. (Ez úgy lehetséges, hogy 2000 óta egy évben akár két-három város is befutó lehet, sőt, az ezredforduló évében összesen kilenc fővárost választo�ak). Érdekesség, hogy évente egy, az Unión kívüli ország is felkerülhet a listára, így eshete� meg, hogy 2000-ben Reykjavík és Bergen, illetve Prá-ga és Krakkó, majd 2008-ban Stavanger, idén pedig szintén megosztva Isztambul is Európa Kulturális Fővárosa lehete�.

A jövőben egyébként megváltozik a kiválasztási rendszer, minden évben két főváros lesz, és minden tagállamnak egyenlő esélye lesz elnyerni a címet, egy-fajta „vetésforgó”-elv alapján. Jövőre Pécs, Essen és Isztambul a finn Turkunak, és az észt Tallinnak adja majd át a stafétát.

Az egykori Sopianaeés a kultúra

Az egykori Pannónia déli bástyája, Sopianae már a korai időkben is jelen-tős szerepet töltö� be a környéken élők társadalmi, szellemi és kulturális életé-ben. Amelle�, hogy a város méltó volt arra, hogy tartományi székhely legyen, az ókeresztény sírkamrák néven ismert építményrendszer – amely (leszámítva a

természeti kategóriában listán lévő, így „verhetetlen” Aggteleki-karszt barlang-rendszerét) a magyar világörökségi hely-színek közül a legrégebbi, és kultúrtörté-neti szempontból az egyik legérdekesebb – ékes bizonyítéka annak, hogy Sopianae már több mint 1500 évvel ezelő� is a korai kereszténység egyik központja volt, ami az akkori világban egyet jelente� azzal, hogy a legjelentősebb városok egyikeként tarto�ák nyilván.

A királyi Magyarország ala� püspök-séget, és egyetemet is kapo� Pécs büszke

városa, a Pécsi Tudományegyetem 2017-ben fogja ünnepelni alapításának 650. évfordulóját. A kései középkorból Pécs kapcsán egy nagy nevet érdemes kiemelni, aki már akkor a kulturális élet fellegvárává te�e a várost: Janus Pannoniust.

A török hódoltság 150 éve Pécset sem kímélte, Szeged melle� legdélebbi nagy-városunkként hamar oszmán fennhatóság alá került. Ám érdekes módon az addig felépíte� kulturális értékek épen marad-tak, az építészeti, szellemi örökség vonala nem szakadt meg, hanem pikáns ízesí-tőt kapo� a török kultúra beépülésével.E korszak olyan jelentős és érdekes emlé-keket hagyo� maga után, mint Kászim pasa dzsámija a főtéren.

A fent említe� tény, miszerint a hosz-szú időn át egymásra rakódo�, eltérő tár-sadalmi és kulturális irányvonalak nem kiolto�ák, hanem erősíte�ék egymást, tet-

ték Pécset azzá, ami ma is jellemző rá: az ország egyik legélhetőbb, legsokszínűbb, legbefogadóbb városává. A Délvidék közelsége mia� Pécse� a magyarok mel-le� jelentős horvát és sváb közösség él, teljes békében és kulturális egyvelegben. Ez a közösség te�e lehetővé, hogy a török kor után a város kiemelt támogatásokat kapjon, gazdag polgárosodás induljon be, és olyan ma is világhírű ipari alkotások székhelye legyen, mint a Zsolnay-porce-lán, vagy az Angster-orgona.

A városnak egyébként nem az Európa Kulturális Fővárosa cím az első komoly elismerése. 1998-ban Városok a békéért díjat kapo� a fent említe� nemzetiségi sok-színűség békés ápolásáért, és a jugoszláv háború menekültjeinek befogadásáért, 2008-ban pedig második volt a világon (!) az Élhető Települések listájának 75-200 ezer lakos közö�i kategóriájában.

Pécs 2010A végül győztesnek hirdete� pécsi

Európa Kulturális Fővárosa pályázat nagy részét helyi civilek állíto�ák össze, amely így nagyrészben igazodik a pécsiek kulturális hagyományaihoz, és igénye-ihez. A győzelem ténye 2005 óta ismert volt ugyan, de az előző néhány évben mégis több probléma, utólagos módosí-tás, és politikai ellentétek merültek fel a projekt megvalósítása során, ám végül 2010-re a beruházások nagy része ha kés-ve is, de megvalósult. A program négy fő beruházása a Pécsi konferencia- és kon-certközpont, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, a Múzeumok utcája, és a Zsolnay Kulturális Negyed. Emelle� mellékprogramként pécsi köz-tereket és parkokat újíto�ak, újítanak fel.A beruházások összértéke 35 milliárd forint, és az ország jelenlegi legnagyobb városfejlesztési projektjét jelentik, ami a későbbi években is komoly pozitív kiha-tással lesz a város és a környék gazdasági és társadalmi életére.

A 2010-es évhez kapcsolódó kulturális programok az egész évet végigkísérik. Tíz kategóriában számtalan Európa-hírű ren-dezvénynek ad o�hont a város. A színvo-nal és a kínálat óriási, részletes bemutatásá-ra ezen keretek közö� nincs lehetőség, akit érdekelnek az elmúlt és a még hátralévő programok, az látogasson el a pecs2010.hu oldalra, ahol kedvére böngészhet! Egyéb-ként pedig legyünk büszkék, és ha Pécse� járunk, gondoljunk arra, hogy még több mint két hónapig a Kultúra Fővárosának utcáit rójuk!

Marci

41kultmell1_veglegesszines.indd 8 2010.10.10. 18:05:45