7

7. FEJEZET

Perger László

Technikai, technológiai

ismeretek

Bevezetés

Aközhelyszótár szerint veszé-lyes vállalkozás rohanó vilá-gunkban technikai, techno-

lógiai ismeretekrôl beszámolni a korgyermekeinek, két okból is:

• az ifjabb generáció nagyon ha-mar kiismeri és élvezettel használjaaz új készülékeket, szoftvereket (bár amögöttes tudás sokszor hiányos), ne-

kik újat mondani nem egyszerû feladat,• a fejlôdés tempója miatt az infor-

mációk igen gyorsan avulnak, igen mókása kilencvenes évek internettel foglalkozó

könyveit lapozgatni.Épp ezért itt ragadom meg az alkalmat, hogy

elôre is elnézést kérjek a késôbbi korok olvasóitól,biztos lesz szó olyanról, amit már az unalomig ismernek, és

olyanról is, amirôl már soha nem is fognak hallani.Ugyanakkor azt látom, hogy a magyar fiatalok internet-használati szokásai na-

gyon egyszerûek, nem merészkednek a hálózat mélyebb rétegeibe, az új szolgáltatá-sokat, lehetôségeket nem ismerik, nem keresik. Ennek perszefôként még mindig nyelvi okai vannak, ebben a kis or-szágban az internet minôségi használatához elengedhe-tetlen az angol nyelv ismerete. A magyar nyelvû tar-talmak szegényesek, sok a szolgai kopipészt, a szol-gáltatások fejlesztése a korlátozott számú látoga-tónak megfelelôen nehézkes, nem kifizetôdô.Persze csodák nincsenek, tízmillió ember avilág más részein csak egy városnyi.

Hogy a helyzet változzon, megpróbálokbemutatni friss szolgáltatásokat, az inter-net-használat új, közösségi módjait.

139

140

Kütyük

Bár mostanában minden az integrált szolgáltatású (mindent bele) készülékekrôl szól(Apple iPhone, Palm Treo), mégis megemlítenék pár okot, hogy min érdemes gondol-kodni vásárlás elôtt:

• Kompromisszumok. Böngészô a telefonban: biztos, hogy akkora képernyônakarunk webezni? Telefon a kéziszámítógépben: biztos, hogy egy féltéglátakarunk a zsebünkben cipelni?

• Avulás. A különbözô funkciók nem egyformán fejlôdnek, például a címjegyzékmár tíz éve is tökéletes volt, de az útvonaltervezés még sokat fog változni. Haemiatt idôvel lecseréljük az eszközt, a már kiforrott részeket is újra meg kell vá-sárolnunk. (A kéziszámítógépem már a negyedik telefonomat szolgálja ki.)

• Terep. GPS-készülékem terephasználatra készült, feltûnô színû, gumiborítású.Egy autós-navigációs eszközzel nem indulnék neki a hegynek, akkumulátoranem bírja sokáig, borítása érzékeny, könnyen karcolódik, nem vízálló.

• Mentés. A kis készülékeket könnyû elhagyni, ügyeljünk rá, hogy telefonszám-gyûjteményünk ne csak a mobilunkban legyen meg.

Bár én csak közepesen fejlett kütyümániás vagyok (legfeljebb 2-3 eszközt hor-dok magamnál), és a készülékek használata nem okoz gondot, mindigelgondolkodtatnak a mai kor hieroglifái, a sûrûn támadó rövidí-tések. Ezek értelmezéséhez nyújtanak segítséget az alábbiak.

GSM (Global System for Mobile communications). A ma leg-gyakrabban használt második generációs (2G) mobiltelefon-há-lózat, amely teljesen leváltotta az elsô generációs, 450 Mhz-esNMT (Nordic Mobile Telephone) rendszert.

GPRS (General Packet Radio Service), EDGE (Enhanced Data Ratesfor GSM Evolution), HSCSD (High-Speed Circuit-Switched Data). A GSM rendszer adatátviteli fejlesztései, néhány tíz-száz kilobit/másodperces átvi-

teli sebességekkel.3G, UMTS (Universal Mobile TelecommunicationsSystem). A harmadik generációs nagysebességû, azaz

néhány megabit/másodperces adatátviteli képessé-gekkel rendelkezô mobiltelefonos rendszer, mely

alkalmas a valódi mobil internet megvalósítá-sa mellett a videóhívásokra is.

GPS (Global Positioning System). A Földkörül 20200 km-es pályán keringô mûhol-dak (jelenleg 31 darab)által sugárzott mikro-hullámú jelekbôl a ve-vôkészülékek némimagasabb matematikasegítségével kiválóanki tudják számolni a

pontos helyüket, sebes-ségüket, mozgásuk irá-

7

7

141

nyát és a pontos idôt. A kézi-autós eszközök 4 mûhold jelének vételével 5 méterespontosságra képesek. A geológiai mérésekhez földi korrekciós állomást használnak,így centiméter alatti pontosságot érnek el.

PDA (Personal Digital Assistant). Érintôképernyôs kéziszámítógépek, naptár, címjegyzék stb. funckiókkal. Is-mertebb készülékek: Palm, Windows Pocket PC,BlackBerry.

PNA (Personal Navigation Assistant). Navigációs ké-pességekkel (GPS) kibôvített PDA. Az egyik legismertebbtérképes navigációs szoftver a magyar iGo.

WiFi. A drótnélküli hálózat (WLAN) közkedvelt neve aHiFi (High Fidelity – magas hanghûség) mintájára.

WLAN (Wireless LAN). Megabites sebességû drótnélküli adatátviteli hálózat, né-hány száz méteres hatótávolsággal. Ideális irodák, lakások vagy nyilvános közössé-gi terek számítógépes hálózatának kialakításához.

WEP, WPA (Wired Equivalent Privacy, Wi-Fi Protected Access). A WiFi által hasz-nált titkosítások.

Bluetooth. Kis hatótávolságú, eszközök közötti drótnélküli adatátviteli szabvány.Néhány méterre ér el, és néhány száz kilobit/másodperc sebességre képes.

MP3 (MPEG-1 Audio Layer 3). Veszteséges tömörítést használó digitális hangkó-doló formátum. Kihasználja az emberi fül természetét, például a felesleges frekven-ciák elhagyásával is helyet takarít meg. A tömörítés mértékét a lejátszás sávszéles-ségével (bitsûrûség) adjuk meg: 128 vagy 256 kilobit/másodperc. Összehasonlítás-képpen: a CD-n hallható zene sávszélessége, adattartalma 1410 kbit/másodperc. Lé-tezik VBR-eljárás is (Variable Bit Rate – változó bitsûrûség), ami az aktuális hang-zás függvényében változtatja a tömörítés mértékét. Hasonló veszteséges hangtömö-rítô eljárások még: Ogg Vorbis, WMA (Microsoft Windows Media Audio),RealAudio. Hasonló hangcélú, ám veszteségmentes tömörítési eljárás a FLAC (FreeLossless Audio Codec), mely átlagosan 40-50%-ra csökkenti a fájl méretét.

Webkettô

A kétezres évek közepén kapott szárnyra az új fogalom, a webkettô (kb. második gene-rációs web). Ez nem jelent mást, mint a világháló igazi birtokbavételét, a felhasználókaz életük egyre nagyobb részét bízzák a hálózatra, a számítógépekre.A szerver-számítógépek teljesítménye és a hálózat sávszélessége megnövekedett, ezlehetôvé tette bonyolultabb webes alkalmazások elkészítését. Felívelt a nyílt forrás-kódú szoftverek fejlesztése, köszönhetôen az új, gyorsan megtanulható webes prog-ramnyelveknek (PHP, Pyhton, ASP). Nagyon gyorsan kialakultak a különféle webespublikációs szoftverek, megjelentek a portál- és blogszolgáltatók, a tartalom közzé-tétele egyszerûvé vált a szerzôk számára, nem kellett többé szívességet kérni a leg-közelebbi számítógépes gurutól, nem kellett többé weboldalakat készíteni az idege-sítô HTML nyelven.

Emellett új igényként belépett az igazi interaktivitás, azaz az olvasók egyúttaltartalom szerzôivé és szerkesztôivé váltak, az új kütyükkel mindent elô lehet állíta-

7

142

ni, legyen az szöveg, kép, hang, film. Az új kulcsszó a megosztás: töltsünk fel min-dent a hálózatra!

A webkettô üzleti modellje nem mindig egyértelmû, hogy a reklám hozza-e a be-vételt, vagy a közösség irányítható vásárlóereje miatt érdemes egy fejlesztésbe be-levágni, esetleg presztízs, passzió irányítja a cégeket vagy a remélt felvásárlás, nemtudom, talán ezek mindegyike. Folyamatosan jelennek meg startup (induló) ésmashup (ráépülô) szolgáltatások, de az, hogy melyik lesz sikeres és meddig, azt ki-zárólag a közösség szeszélye dönti el.

Fontos beszélni a webkettô kapcsán a személyes adatok biztonságáról is. Ma márugyan nem szokás rejtôzködni az interneten, többnyire valós személyiséggel va-gyunk jelen a hálón, mégis érdemes lakcímünket, telefonszámunkat, fô email cí-münket különös gondossággal kezelni, csak az arra érdemeseknek megadni. Nem aprofiktól kell védeni magunkat, de túlbuzgó marketingeseknek, kisstílû zaklatóknakne legyen már olyan könnyû dolguk! Mindenesetre legyünk tudatában, hogy leen-dô munkahelyünk munkaügyise, kiszemelt jövendôbelink mamája, elfeledett régiosztálytársaink mind-mind rákeresnek nevünkre a fôbb oldalakon. Épp ezért nembaj, ha a netes megjelenésünk hasonlít a valós énünkre, a túlzott kozmetikázás ha-mar kiderül.

Közösségi oldalak Az internet leghasznosabb találmányai közé tartoznak a közösségi szájtok, ezt bárkimegerôsítheti, aki próbált már osztálytalálkozót megszervezni. A magyar net egyértelmû zászlóshajója az iWiW, a magyar online telefonkönyv(http://iwiw.hu). Sajátos édes-bús magyar történet arról, hogy egy jó ötletbôl ho-gyan lett elôször egy érdekes kis webes ki-kicsoda, ami egyszercsak átalakult start-up-céggé (startup: felfuttatás majd eladás), és végül a nagymulti felvásárlása után döcögôs reklámtemetôvé. Sokkaltöbbet vártunk tôle, de tulajdonképpen a fô szerepet betöl-ti, aki internetezik és valamiképp kötôdik Magyarország-hoz, az megtalálható rajta. Fô szolgáltatásai: ismerôsök,klubok keresése, belsô levelezés, fórumok, üzenôfal, fény-kép-videó feltöltés, idôszakos játékok, reklámok.

Az angol nyelvû közösségi oldalak közül figyelmet érdemel a Facebook, fôkéntelôremutató fejlesztési koncepciója miatt (http://facebook.com). Bárki fejleszthethozzá beágyazható alkalmazásokat, így az oldal használhatósága nagy mértékbenkiterjeszthetô. Az oldal fô szolgáltatásai is ilyen alkalmazások, melyek szabadon ki-bekapcsolhatóak. Érdekessége, hogy a feliratok fordítását is a közösségre bízták afejlesztôk, ezért a munka sebessége és minôsége is imponáló. Ami a legnagyobbhibája az oldalnak, az a nagy zaj (ld. 148. old): ismerôseink fôbb tevékenységeirôl(ugyan letiltható) értesítéseket kapunk, de a sok hír között nehéz megtalálni az iga-zán fontosakat. A beépített fotóalkalmazás érdekes tulajdonsága, hogy megjelöl-hetjük, mely ismerôseink szerepelnek az általunk feltöltött képeken. Ezek a képekaztán az ismerôsünk galériájában is megjelennek, az ô tudta és elôzetes engedélyenélkül. Ezzel nem árt vigyázni, nem biztos, hogy ismerôsünk párja vagy szülei ha-sonlóan örülnek a Sziget-fesztiválon a nagyszínpad elôtti sárban készült fotósoro-zatnak, mint mi!

7

143

A zenekarok körében lett népszerû a MySpaceközösségi oldal, mivel nagy hangsúlyt

helyezett a feltölthetô zenékre, videókra(http://myspace.com). Sok zenekarhivatalos oldalának nevezte ki amyspace-es megjelenését, itt publi-kálja új számait, osztja meg turné-menetrendjét stb.

Webes naplók Sokan írnak blogot, még többen ol-vasnak. Ez a mûfaj volt a webkettôelindítója, teremtette meg a webespublikálás szabadságát.

Mára kialakult a blogok hagyomá-nyos szolgáltatási rendszere: poszto-

kat írhatunk, felcímkézhetjük azokat (tagek),a hozzászólásokat moderálhatjuk, naptár, archívum, keresés, címkefelhô, ajánló,visszaping, trackback (blogok közti automatikus hivatkozás), RSS (hírcsatorna), ak-tivitásfigyelô segíti a tájékozódást. Az egyik legnagyobb külföldi blogszolgáltató aBlogger (http://blogger.com), ami a Google-birodalom része, így az integráció je-gyében a Google-hozzáférésünkkel is használhatjuk. A magyar weben talán ablog.hu-t illik megemlíteni, ami az Inda-birodalom része, szintén használható a kö-zös fiókkal, az IndaPass-szal (http://inda.hu). Az Inda az Index.hu hírportál kö-zösségi szolgáltatásainak a gyûjtôje, így nem meglepô, hogy az újság fôoldalán aszerkesztôk ajánlókat szemezgetnek a blogok új posztjaiból. Tehát igazi webkettesmódon az olvasók az újság íróivá is válhatnak, és megszerezhetik a webes világ leg-fontosabb attribútumát, a figyelmet.

Ha valakit nem elégítenek ki a kész blogmotorok, és egyedibb megoldásra vágyik,neki találták ki a WordPresst (http://wordpress.org). Ez egy modulárisan bôvít-hetô, dizájnolható kész tartalomszerkesztô motor, melyet feltehetünk saját webestárhelyünkre, de akár használhatjuk a WordPress saját kezelésében is (http://word-press.com). A szoftver PHP nyelven íródott és MySQL adatbázist használ, nem kellmegijedni, ezeket az eszközöket ma már a legtöbb tárhelyszolgáltató biztosítja.Rengeteg szabad sablont (template) találhatunk az interneten, ezeket módosíthatjuk,csinosíthatjuk. Saját weboldalunk motorjába is belenyúlhatunk, ehhez nem árt egykis PHP-tudás.

Kép- és filmmegosztó oldalakA legelsô és legnagyobb videómegosztó a YouTube (http://youtube.com), valóságosforradalmat csinált azzal, hogy már nem csak a hivatalos média mozgóképeit lehetettnézni, hanem a felhasználók cenzúrázatlan filmjeit is. A feltöltött videókat flash formátumba alakítják át, mely a böngészôkben könnyennézhetô, de nehezen letölthetô állományt jelent. A videók címkézhetôk, kom-mentezhetôk, más weboldalakra beszúrhatóak, van klip-ajánló, keresô, csatornákhada, minden ami a közösség kialakulásához szükséges.

�7

144

A Google egy ideig kísérletezett saját videó-szolgáltatásával, de aztán 2006-ban,rekordáron (közel 350 milliárd forintért) megvásárolta a YouTube-ot. Magyarorszá-gon jelentôs még az IndaVideo (http://indavideo.hu) és a Videa (http://videa.hu).

A fénykép-megosztó oldalak között a legismertebb a Flickr (http://flickr.com).A feltöltött képeket szerkeszthetjük, címkézhetjük, rendezhetjük, térképre rakhatjuk,szabályozhatjuk a felhasználási feltételeket, képeslapokat gyárthatunk, mások képei-re megjegyzéseket tehetünk stb. Itt is elindult az integráció, az Imagekind nyomat-készítô és -eladó oldal kiválóan együttmûködik a Flickrrel, közös belépést biztosít,átveszi a képeket stb.

Nemcsak fényképeinket, videóinkat oszthatjuk meg a hálózaton, hanem book-markjainkat, könyvjelzôinket is. Aki már túl van egy-két gépváltáson, az tudja, hogya böngészôbe mentett könyvjelzôink milyen könnyen lesznek az enyészet martalé-kává. Használjuk a végletekig egyszerû del.icio.us-t (http://del.icio.us), ahol cím-kézhetjük, rendezhetjük az elénk kerülô weboldalak címeit, linkjeit. Nagyszerû szol-gáltatása az oldalnak az automatikus címke-felajánlás, azaz megpróbálja kitalálni,hogy egy új linkhez milyen címkék tartozhatnak a már meglevôink közül. Kereshe-tünk mások linkjei között, megfigyelhetjük, hogy másokat mostanában mi érdekel.

IP-telefon (Skype, Windows Live Messenger)Az IP-telefonok ingyenes, internet-alapú hang- és kép-átvitelt biztosítanak a számítógépeink között (http://skype.com; http://messenger.live.com). Csakmikrofonra, hangszóróra és esetleg egy webkame-rára van szükségünk. Nincs csúcsidô, nincs külföl-di hívás, nincs telefonszámla: ez minden gyermekesszülô álma. Újabban lehetôség van mobil- és földihálózatokba hívást indítani, csekély összegért, pre-paid, azaz elôre fizetett módszerrel. A kliensszoftvercsetelésre és konferencia-beszélgetésre is alkalmas. Figye-lemmel követhetjük, hogy ismerôseink csatlakoztak-e a háló-zatra, és beállíthatunk különbözô állapotokat is (távol, ne zavarj stb.).

Egy szint felett nehézkes a napi betevô számtalan újságot, blogot, fórumot figye-lemmel követni, mindenhol minden alkalommal megnézni, van-e változás. Az RSS(Really Simple Syndication vagy Rich Site Summary), azaz a hírcsatorna ezt hiva-tott megoldani. Egy XML (Extended Markup Language) nyelvû adatállományrólvan szó, amelyet a weboldal bocsát az érdeklôdô szoftverek, az RSS-olvasók ren-delkezésére. Ezek az olvasók tetszôleges hírcsatornát tudnak figyelni, és folyamato-san tárják elénk a friss cikkeket, posztokat, hozzászólásokat. Számtalan jobbnál-jobb RSS-olvasó létezik, asztali, webes és mobilos változatban egyaránt.

Mikroblog szolgáltatásTwitter, Csacsa (http://twitter.com és magyarul http://csacsa.hu). Pár karakteresüzenetek egy közös felületre egy közösségnek. Az üzenet tartalmazhat bármit, nagyjából egy sms méretében. Ki mit csinál, miregondol, mit ajánl. Pörgôs információ-morzsák háttérzajnak, de a legfrissebb tutidolgokat innen lehet megtudni.

�7

145

Ha 4-5 különbözô email címet kezelünk, soktucat weboldal RSS-csatornáját kö-vetjük, csetelünk stb., elôbb-utóbb követhetetlen adattömeggel állunk majd szem-ben, egyre több idônket veszi el az információ begyûjtése. Erre találták ki a webesnyitóoldalakat, amelyekre felpakolhatjuk kedvenc widget-gyûjteményünket (widget: window gadget, ablak-kütyü), és egy felületen látunk minden fontosat, az idô-járástól az árfolyamokig, emailt, feedet, mindent. Kedvenc nyitóoldalak: Netvibes(http://netvibes.com), iGoogle (http://www.google.hu/ig), Windows Live(http://home.live.com).

Régóta mondogatom, hogy a Google-t egy nap nagyon fogjuk utálni, ô lesz azúj Nagy Testvér, aki mindent lát majd és mindent irányít. A cég persze világura-lomra tör, és én nem látok gonosz hajlamokat, inkább csak rengeteg megvalósulójó ötletet. Egy egész könyvet meg lehetne tölteni a Google szolgáltatásainak ismer-tetésével, most megpróbálom összefoglalni, hogy mit is találok hasznosnak belôlük.

• Mail. Címkézem, csillagozom a leveleket, POP3-mal letöltök más postafiókokatis, csetelek, de például a címjegyzéket nem használom, annyira kézre áll új le-vél írásakor az automatikus címkitöltô megoldása.

• Reader. A hírcsatornákat ezzel olvasom, csillagozom a posztokat.• Calendar. Minden tevékenységemet ott tartom, a családdal látjuk egymás nap-

tárját, így nem felejtjük el, hogy mikor ki mit csinál.• Docs. A legtöbb dokumentumot már a weben írom, szerkesztem, bárhol, bár-

mikor.• Maps. Naponta használom, útvonalat tervezek, távolságot számolok, nézelô-

döm. Elképesztô dolgokat tud, a felhasználók fényképeit felteszi a megfelelôhelyekre (a Panoramioból), megmondja, hogy az adott metróállomásra mi-kor fut be a következô szerelvény (persze nem Budapesten, hanem Bécsben).

• Notebook. Ha felgyûlnek a napi dolgok, akkor rendszerezni kell, sárga cetlihelyett ide írom ôket.

VásárlásAz internet nagy öregje az amazon.com,minden elektronikus bolt példaképe. Sok év óta vásárlok náluk, nagy elégedettséggel.Elképesztô mennyiségû terméket kínálnak, ésrengeteg szolgáltatással segítik a vásárlást. Be-leolvashatunk a könyvbe, meghallgathatjuk azenéket, ajánlókat kapunk másoktól, összeállít-hatunk ajándék-, ifjú pár-, kisbaba-listákat, ru-galmasak a szállítási, fizetési módok, a szállításalatt lévô termékeket nyomon követhetjük, tájé-koztatásuk általában is kiváló.

Az árverés, az aukció nagyon népszerû azinterneten, a világ legnagyobb ilyen szolgálta-tója az ebay.com. A licitben segít az ebayszoftvere, nekünk csak azt kell megmondanunk,az adott tételre maximálisan mennyit szánunk.

Érdemes elôre komolyan elhatározni, hogy az avalami mennyit ér meg nekünk, így akkor semkell búslakodunk, ha véletlenül nem mi nye-rünk. A szoftver pedig a többiek beérkezô aján-latainak függvényében licitál a nevünkben, devigyáz az érdekeinkre, és mindig csak annyittesz rá, hogy a legkisebb ajánlható lépéssel le-gyünk mi az elsôk. Ha valaki többet ajánl, ter-mészetesen a licit lejártáig tehetünk újabb téte-ket. Az eladó megha-tározhat egy mini-málárat, amit hanem ér el a licit,akkor érvénytelen-nek minôsül. Hapedig nem akarjukkivárni a licit hátra-

lévô idejét, sokszor használhatjuk a Buy ItNow, (vedd meg most) gombot. Létezik úgyne-vezett fordított vagy holland aukció, ami-kor az árverés egy meghatározott összegrôl in-dul az idô elôrehaladtával – lefelé (így licitálnaka holland virágpiacon is). Ezt a típusú licitet azaz elsô jelentkezô nyeri, aki a neki szimpatikusösszegnél üti le a terméket. Az eladó természe-tesen megállapíthat egy szintet, aminél olcsób-ban nem adja el a tételt. Az interneten is fontosa tisztesség, választott nevünkre vigyázzunk,csak akkor licitáljunk, ha komolyan is gondol-juk. A aukciók után az eladó díjat fizet az ebay-nek (bekerülési és végsô érték díjak).

Az eladókat értékelhetjük, kérdezhetünk tô-lük, figyelhetjük mások licitjeit, az aukciókatajánlhatjuk barátainknak. A vásárlói visszajelzé-seket nagyon komolyan veszi a rendszer: egytöbb éve regisztrált, több száz licitet bonyolított,95% feletti pozitív visszajelzést birtokló eladó-ban nyugodtan megbízhatunk (az eladó értéke-lése a neve mellett olvasható).

Az eladó rendelkezhet a fizetés módjáról. AzEgyesült Államokban nem szívesen adják meg

egymásnak az embereka bank-

számlaszámukat vagy bankkártyájuk adatait, in-kább egy köztes fizetési módszert részesítenekelônyben: a PayPalt. Ez egy virtuális pénztár-ca, amit a saját bankkártyánkról feltölthetünk(http://paypal.com), majd a teli virtuálispénztárcából fizetjük ki a nyertes licitjeinket.Mindenki biztonságban van, az eladó és a vevôegymás bizalmas adatait nem kell, hogy megis-merje, a számlánkon mindig csak az aktuálistranzakcióhoz szükséges pénzt tároljuk, aPayPal pedig szerény jutalékért megôrzi titkain-kat. Pár éve már fogadhatunk is PayPalos utalá-sokat, és nem is nagyon hisszük, hogy volt idô,amikor másodrangú polgárnak számítottunk azinternetes kereskedelemben.

Az eladó arról is rendelkezhet, hogy hovahajlandó postázni a csomagokat. Sok amerikaipolgár kényelembôl nem ad fel küldeményt kül-földre. Ilyenkor közvetítôket kell igénybe venni,például az USPack-ot (http://uspack.hu).Ez a cég arra vállalkozik, hogy az amerikai telep-helyére beérkezô tetszôleges méretû csomago-kat hazaszállítja, szállíttatja. Nekünk csak annyidolgunk van, hogy az ebay-es partnerünknek azUSPack amerikai telephelyét adjuk meg, mintamerikai postázási címet, majd pedig szerzôd-jünk az USPackkal a hazaszállításról.

Bárhol is költjük a pénzünket, arra azonbanszámítsunk, hogy az EU-n kívüli vásárlásaink a

magyar Vámhivatalon keresztül érkeznek azországba, csomagjainkat felnyitják, és

esetenként vámot vetnek ki rá. Ilyenkoraz általános forgalmi adót is meg kell

fizetnünk. Mivel hivatalról van szó,az eljárás hetekig is eltarthat, és havégre megkapjuk az értesítést,hogy csomagunk jött, készüljünkfel némi sorállásra a legközeleb-bi vámhivatalban. A vám értékeváltozó, a vámolandó tételtôl isfügg, mértéke 3–7%. Erre jönmég rá a 20% áfa.

A magyar internet aukciósoldalai a Vatera (http://vatera.hu) és a TeszVesz(http://teszvesz.hu).

7 �

���

146

7

147

Játékok Természetesen az ember legjob-ban játszani szeret, ebbôl awebkettô sem maradhat ki. A geoláda-keresés az egyik leg-szimpatikusabb webkettes off-linejáték. Lényege, hogy a játékos elrejta természetben egy érdekes helyenegy mûanyag dobozt (tele apró aján-dékkal), GPS-készülékkel megméri a pon-tos koordinátáit, majd ezt közzéteszi a meg-felelô weboldalon (http://geocaching.hu). A játékostársak pedig nekiindulnak saját GPS-vevôjükkel, hogy megkeressék a kincset. A mûszer leg-jobb esetben is csak 5 méter pontossággal mutatja meg a lá-da helyét, és ha egy sötét, sziklás szurdokban állunk vagy egy for-galmas nagyvárosi parkban, akkor igazi kihívás megkeresni a rejteket. Ha pedigmegtaláltuk a ládát, a benne található jelszóval bejelentjük a weboldalon, feltöltjükfotóinkat, elmondjuk élményeinket. Ez a modern, kincskeresô természetjárás renge-teg szép helyre vezetett már el, amelyek többségérôl nem is hallottam addig.

Jópofa webkettes off-line játék még a flash mob vagy villámcsôdület is. Lénye-ge, hogy az internet segítségével összeáll egy kisebb tömeg, és kitalál valami szo-katlan utcai akciót (esernyô-kinyitás, párnacsata, szoborrá merevedés stb.). Aztán amegbeszélt idôpontban megjelennek a helyszínen, és a járókelôk legnagyobb meg-döbbenésére egy szó nélkül végrehajtják a feladatot. Ha letelt a játékra szánt párperc, mindenki szépen eltávozik.

Új kezdeményezés a fotóséta, ahol a résztvevôk egy elôre megbeszélt útvonalatjárnak be, rengeteg fényképet készítve, kizárólag a késôbbi feltöltés és közös meg-osztás céljából.

On-line közösségi játékok is szép számmal akadnak. A Honfoglaló egy közössé-gi kvízjáték (http://honfoglalo.hu), ahol cél Magyarország összes megyéjének azelfoglalása és az ellenfelek legyôzése – kivételesen tudással, tippeléssel, és nemkarddal. A KvízPart nevéhez hûen szintén kvízjáték (http://kvizpart.hu), itt a fel-használók egymásnak hozhatnak létre kérdéssorokat a legkülönfélébb témákban.Az Ikariam ókori világában (http://ikariam.hu) egy kisvárost kell a birodalomközpontjává tennünk, a játékhoz minden rendelkezésre áll, nyersanyagok, tudomá-nyok, hadászat, kereskedelem, tanácsadók és ellenfelek. A Travian is nagyon ha-sonló játék (http://travian.hu), a római-gall-germán idôkbe repít vissza, falvain-kat kell klánokba szerveznünk és megvédenünk az ellenségtôl.

Emellett jelentôsek még az asztali gépen futó játékok on-line kiterjesztései, gon-doljuk csak a Second Life-ra, a World of Warcraftra vagy a Microsoft FlightSimulatorra, amellyel még valódi virtuális légiirányító központhoz is lehet csatla-kozni, igazi körülményeket szimulálva (magyar fejlesztés, http://vacchun.hu, ésnem vicc, szabadidejükben a hivatalos pilóták is be szoktak kapcsolódni a játékba).

A lehetôségek határtalanok, inkább csak a rászokásra figyelmeztetnék, ha többidôt töltünk játékkal a gép elôtt, mint párunkkal, akkor annak rossz vége lehet.

Fotó

: Per

ger L

ászló

Akció!

eFg

mos

tABC

7

148

Védekezés a zaj ellen (internetes zaj: felesleges információ a világhálóról)Mára az internet nagy részén reklámok nézésével fizetünk a tartalomért, a nagy portá-lok többsége abból él, hogy a reklámfelületeiket áruba bocsátja. A reklámok fejlôdnek, a statikus képeket felváltották az izgô-mozgó képek, majd azinteraktív bannerek (egységesített méretû reklámhelyek). Sajnos az oldalak használ-hatóságát ez jelentôsen rontja, hiszen a reklámzaj sokszor elnyomja magát a tartal-mat is. Nem is beszélve a sok reklámkép által elhasznált sávszélességrôl. A rendszer-gazdák, felhasználók védekeznek, és reklámblokkoló szoftvereket telepítenek. Ma-napság a legegyszerûbben használható a Mozilla Firefox böngészôbe beépülôAdBlock Plus nevû szoftver (http://adblockplus.org). A telepítéskor feliratkozha-tunk a folyamatosan frissülô szûrô szabályokra. Félreértés ne essék, nem a hirdeté-sekkel magukkal van baj, hanem a kialakult zavaros, nehezen mérhetô, nem túl ha-tékony rendszerrel. Definícióm szerint a reklám az, ami zavar. Ami az aktuális fel-merülô vásárlási problémáimat megoldja, az segítség, információ, vélemény, tudás éssemmiképpen nem egy villogó, idegesítô banner. Egy ideális világban a férfiak nemkapnak tamponreklámot, a nôk meg ritkán kapnának például motorolaj-hirdetést. Azúton már el is indultunk, a Google Mail beleolvas leveleinkbe, és a levélben foglalttartalomhoz válogat diszkrét szöveges reklámokat a jobb oldali hasábba.

A fentiekbôl is látszik, hogy rengeteg helyen kell regisztrálnunk, ha komolyanakarjuk használni a hálózat szolgáltatásait. Sokszor adjuk meg adatainkat olyan ol-dalakon, ahova nem akarunk visszatérni, csak egyszeri belépésre vágyunk. Igen ám,de mit tegyünk, ha meg akarjuk védeni email címünket a felesleges hírlevelektôl,akcióktól, ajánlatoktól? Használjunk eldobható email címeket! Sok ilyen szolgálta-tás létezik (Mailinator, Temporary Inbox stb.) lényegük, hogy kapunk egy ideig-lenes email-címet, amivel regisztrálhatunk a meglátogatni kívánt weboldalon. Egyadott idôtartam (egy nap, egy hét stb.) alatt átirányítják a hozzájuk érkezett levele-inket a valódi email-címünkre. Ha letelt a kijelölt idô, az eldobható címünket tör-lik, a továbbiakban a rájuk érkezô levelek mennek a kukába.

Ha sok helyen regisztrálunk, sok jelszót is kell megjegyeznünk. A leggyakoribb hiba, hogyugyanazt a jelszót választjuk sok helyre. Veszélyes, ne tegyük! Inkább javaslok egy egyszerû algorit-must, mely segít a sok különbözô jelszó megalkotásában és fejben tartásában. Elsô rész: kedvencfrancia autómárkánk neve magyarosan: pozso (ékezeteket ugyebár nem használunk). Második rész:a weboldal nevének elsô két betûje, nagybetûvel: EB. Harmadik rész: a weboldal uralkodó színe (sár-ga) nevének hossza számokkal: 5. Ezeket írjuk egybe, tegyünk közéjük valami speciális karaktert, ésmár kész is a nehezen visszafejthetô, ám könnyen megjegyezhetô és mindenhol használható jelszó:pozso!EB!5. Ugyanez a Google Mail esetén: pozso!MA!3. Ezek alapján tetszôleges algoritmust ál-líthatunk fel, és jelszavainkat soha nem fogjuk elfelejteni.

A weboldalak fejlesztôi belátták, hogy könnyebb lenne az életünk, ha sok szol-gáltatást ugyanazzal a hozzáféréssel, azaz útlevéllel használhatnánk. Sok ilyenmegoldás van már (Microsoft Passport – Live ID, IndaPass, Google-fiók, TypeKey,OpenID), reméljük, az integráció folytatódik, és közben hálózati személyiségünkbiztonsága is megmarad.

Szerzôi jog

Az a terület, ahol ma a világon a legtöbb jogsértést követik el. Ez nemcsak erkölcsikérdés, hanem nagyon komoly anyagi vonzata is van, egész mûvészeti ágakat és ezekháttériparát (lemez- és filmgyártás) tehetik tönkre a szerzôi jogok megsértésébôl adódóproblémák. A világgal együtt a szerzôi jognak is változnia kell, a haladást a géprom-boló lyoni takácsok sem tudták megállítani a XIX. század elején!

De nézzünk mai példákat.• Ha egy rádió jó zenéket játszik, sokan hallgatják, hamar népszerû lesz, sok em-

berhez jut el a zenék között sugárzott reklám is. Tehát a reklámidôt jó árontudják eladni, növekszik a rádió bevétele. Méltányos tehát, ha a rádióban le-játszott zenék szerzôi és elôadói részesülnek ebbôl a bevételbôl, hisz miattukis lett kedveltebb a csatorna.

• Vagy egy nyári szórakozóhely színpadán szombat este a helyi házibuli-zene-kar ad elô külföldi és magyar slágereket. Jól nyomják, csinos az énekesnô,nagy a tömeg, mindenki énekel, jól fogy a sör. A forgalom lényegesen na-gyobb, mint egy átlagos hétköznapon. A helyi zenekar az est végén gázsit kap.Az elhangzott dalok szerzôi és eredeti elôadói jó dalaikkal szintén mindentmegtettek a jó hangulatért, ezért részesülnek jogdíjban!

A szerzôt tehát megilletik vagyoni és személyhez fûzôdô jogok, ezen belül pedigdönthet mûve felhasználásáról és kérheti nevének feltüntetését („minden jog fenn-tartva”). A szerzôi jogok a szellemi alkotások létrejöttét hivatottak segíteni, a szer-zô anyagi és társadalmi megbecsülésével.

A szerzôi alkotás lehet irodalmi mû, zene, film, szobor, festmény, fénykép, szoft-ver, építészeti terv, térkép. A szerzôi jog a szellemi alkotást védi, tehát nem a köny-vet, hanem a szöveget, nem a lemezt, hanem a zenét, nem az öntöttbronzot, hanem a szobor látványát.

A jogi védelem a szerzô életében és halála után70 évig jár, lehetôséget adva az örökösöknek ahagyaték méltó rendezésére, publikálására.A személyhez fûzôdô jogok azonban so-ha sem szûnnek meg. József Attila1937 decemberében halt meg, mû-veinek védelmi ideje 2008. janu-ár elsején lejárt, versei ma sza-badon kiadhatóak, az örökö-sök beleegyezése nélkül. Deazt továbbra sem állítha-tom, hogy a Rejtelmeketén írtam.

A fent említett rádióspéldából könnyen elkép-zelhetô, hogy a szerkesz-tôknek milyen nehézdolguk lenne, ha

7

149

7

150

minden egyes szerzôvel, elôadóval nekik kellene megállapodni a jogdíjakról. Éppenezért hozták létre a szerzôk, elôadók a közös jogkezelô irodákat, egyesületeket(Artisjus, EJI, FilmJus stb.), melyek a szerzôi jogi törvény alapján az ilyen ügyeketintézik (a szaknyelv kisjognak nevezi a jogkezelô szervezet által intézett jogokat).Feladataik közé tartozik a jogdíjak beszedése, felosztása, de tagjaik számára egyébszolgáltatásokat is nyújthatnak: nyugdíj, befektetések, pályázatok stb.

2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, a jogharmonizációs folyamat ered-ményeképpen az irodalmi mûvek kikerültek a közös jogkezelés alól, ezért ma márközvetlenül a szerzôkkel kell megállapodni mûveik kiadásakor, feldolgozásakor (azegyedi szerzôdések az úgynevezett nagyjogos ügyek).

Fontos tudni, hogy egy mû egy példányának megvásárlásakor csak felhasználásijogot szerzünk (azt is csak bizonyos feltételekkel), semmiképpen sem magát a mû-vet vesszük meg. Zene, film esetében a mûveknek csak az otthoni hallgatása, meg-nézése engedélyezett, a nyilvános bemutatása már nem.

A magyar szerzôi jogi törvény ugyan ismeri a szabad felhasználás fogalmát (ezaz a helyzet, amikor a felhasználás díjtalan, és nem szükséges a szerzô engedélye),de fôleg az iskolai oktatás kapcsán beszél róla, ügyelve a szerzô jogos érdekeire ésa tisztességre. A szabad felhasználás egyik speciális esete a magáncélú másolás. A törvény szövege szerint „természetes személy magáncélra a mûrôl másolatot ké-szíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgál-ja”. Szoftvert, adatbázist, kottát még magáncélra sem szabad másolni. Jogszerûenszámítógéppel másnak nem, csak saját magamnak készíthetek másolatot.

Azaz, készíthetek a Vigadó téri Kutyás lányról (Raffay Dávid, 2007.) gipszmásola-tokat, és mutogathatom a nappalimban, de nem adhatom el a turistáknak. Lemásol-hatom kedvenc zenekarom CD-jét, hogy a kocsiban ne az eredetit karcoljam, a tör-vény csak arra kér, hogy a másolást saját magam végezzem el (emiatt van az üresadathordozók fogyasztói árába beépítve egy átalánydíj, melyet a szerzôk kapnak meg,kompenzálásként a másolásokért). Ha azonban a CD vagy a DVD másolásvédelemmelvan ellátva, akkor már a magáncélú másolás is jogsértônek minôsül. A szoftver ma-gáncélú másolása nem megengedett, de a törvény lehetôséget ad, hogy ha a felhasz-náláshoz szükséges, akkor egy példányban biztonsági másolatot készítsünk róla.

Magyarország nemcsak földrajzilag van „középen”, az illegális szoftverhasználatterén is a „helyén van”: tôlünk keletebbre magasabb a nem jogtiszta szoftverek ará-nya, tôlünk nyugatabbra alacsonyabb. Tanítványaimnak csak azt a kérdést szoktamfeltenni, hogy ha valaki lopott szoftverek segítségével állít elô szellemi terméket,hogyan várja el, hogy neki is fizessenek? Bár nehéz egy olyan világban jogkövetô-nek maradni, ahol a legnagyobb hardvergyártók a profit érdekében szemet huny-nak és támogatják a jogsértéseket. Minapi eset: apám új, az egyik vezetô japán cégáltal gyártott házimozi rendszere már rendelkezik USB-csatlakozóval. Egy barátompen-drive-ját bedugva, nemcsak hogy a rajta talált (internetrôl letöltött, nyilván-valóan a másolásvédelmet is feltört) DivX tömörítésû filmet játszotta le, hanem amellékelt .srt fájlból a feliratot is megjelenítette.

Rohan az idô, a „minden jog fenntartva” korlátja ma már sokszor indokolatlannehézség okoz, gondoljunk csak a remixek vagy a digitális illusztráció világára,amelyek mások védett mûveinek újszerû feldolgozásaira épülnek. A nagy kiadók isszívesen hivatkoznak saját nyereségük megóvása miatt a szerzôk érdekeire, és szó-

7

151

lítanak fel a jogsértések visszaszorítására. A Magyar Elektronikus Könyvtárból issok hazai szerzô mûve került ki az EU-csatlakozás kapcsán fellépô új nagyjogosmegállapodások miatt (néha nehéz megérteni, hogy mi vezeti az örökösöket: a ma-gyar irodalom jó része boltban, antikváriumban nem kapható, weben nincs fent).

Egy újfajta jogi megközelítés lehetôséget ésmintákat ad a szerzôknek, hogy az oltalom aláesô szellemi jogaikat pontosabban kezeljék,több elônyt adva a közösségnek. Ezek aCreative Commons („kreatív közkincs”) licen-szek (http://creativecommons.org).Négy feltétel kombinációiból áll össze a teljeslicensz. A négy feltétel:

Attribution (by, Nevezd meg!) – szabadonmásolható, terjeszthetô, megjelentethetô és elô-adható, illetve módosítható, de csak az eredetiszerzô megadásával.

Noncommercial (nc, Ne add el!) – szaba-don másolható, terjeszthetô, megjelentethetô éselôadható, illetve módosítható, de kizárólagnem kereskedelmi célokra.

No Derivative Works (nd, Ne változtasd!)– szabadon másolható, terjeszthetô, megjelen-tethetô és elôadható, de nem módosítható.

Share Alike (sa, Így add tovább!) – szaba-don módosítható, és felhasználható más mûvek-ben, de azok ugyanazon licenc alatt kell megje-lenjenek, mint az eredeti.

A jelenleg Magyarországra érvényes hatféle CC licensz (2.5-ös Hungary verzió):

Nevezd meg! – szabadon má-solhatod, terjesztheted, bemutat-hatod és elôadhatod a mûvet,feldolgozásokat hozhatsz létre,de a szerzô által meghatáro-zott módon fel kell tüntetneda mûhöz kapcsolódó infor-mációkat.

Nevezd meg!–Ne addel! – szabadon másolhatod,terjesztheted, bemutathatodés elôadhatod a mûvet, feldol-gozásokat hozhatsz létre, de a

szerzô által meghatározott módon fel kell tün-tetned a mûhöz kapcsolódó információkat, és amûvet nem használhatod fel kereskedelmi cé-lokra.

Nevezd meg!–Ne add el!–Ne változ-tasd! – szabadon másolhatod, terjesztheted,bemutathatod és elôadhatod a mûvet, de a szer-zô által meghatározott módon fel kell tüntetneda mûhöz kapcsolódó információkat, és a mûvetnem használhatod fel kereskedelmi célokra, va-lamint nem módosíthatod, nem készíthetsz be-lôle feldolgozásokat.

Nevezd meg!–Ne add el!–Így add to-vább! – szabadon másolhatod, terjesztheted,bemutathatod és elôadhatod a mûvet, feldolgo-zásokat hozhatsz létre, de a szerzô által megha-tározott módon fel kell tüntetned a mûhöz kap-csolódó információkat. A mûvet nem használha-tod fel kereskedelmi célokra, és ha megváltozta-tod, átalakítod, feldolgozod ezt a mûvet, az ígylétrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyezôlicensz alatt terjesztheted.

7

152

Nevezd meg!–Ne változtasd! – szaba-don másolhatod, terjesztheted, bemutathatodés elôadhatod a mûvet, de a szerzô által megha-tározott módon fel kell tüntetned a mûhöz kap-csolódó információkat, és nem módosíthatod,nem készíthetsz belôle feldolgozásokat.

Nevezd meg!–Így add tovább! – szaba-don másolhatod, terjesztheted, bemutathatodés elôadhatod a mûvet, feldolgozásokat hoz-hatsz létre, de a szerzô által meghatározott mó-don fel kell tüntetned a mûhöz kapcsolódó infor-mációkat, és ha megváltoztatod, átalakítod, fel-dolgozod ezt a mûvet, az így létrejött alkotástcsak a jelenlegivel megegyezô licensz alatt ter-jesztheted.

A Creative Commons licenszek magyaror-szági honosítását a Budapesti Mûszaki EgyetemSzociológia és Kommunikáció TanszékénekMédia Oktatási és Kutató Központja irányította(http://mokk.bme.hu).

Végezetül egy adalék a hanglemezki-adáshoz. Egy ma megjelenô zenei CDárából a következô arányban részesül-nek a szereplôk:

• állam (adók, járulékok) – 20%• kereskedelem (kisker, nagyker) –

20%• gyártás (kiadó, stúdió, CD-gyár,

nyomda) – 45%• zene (jogdíjak, honoráriumok,

eladások utáni díjak) – 15%

Látható tehát, hogy a másolás nemcsak azenét öli meg, hanem jelentôsen csökkenti azegyébként világszínvonalú minôségben és ár-ban dolgozó kapcsolódó hazai vállalatok be-vételeit is. Vegyünk egy öttagú zenekart, té-telezzük fel, hogy dalaikat közösen írják ésadják elô. Elsô évük igen munkás: kiadót ta-lálnak, megírják és felveszik elsô lemezüket,ami azonnal aranylemez (7500 példány) lesz,nagy a siker. A fenti számok alapján az adottévben a fiúk fejenként adózás elôtt a lemez-zel nagyjából 750 000 Ft-ot keresnek. Sok?Kevés?

Digitális fényképezés

A leggyakrabban azzal a kérdéssel fordul-nak hozzám a fényképezéssel ismerkedô ba-rátaim, hogy milyen gépet is válasszanak.

Az igazság az, hogy régebben nem tud-tam olyan választ adni, amivel mara-déktalanul elégedettek lettek volna.Mindenképpen meg akartam ismertetniôket a technikai részletekkel, hogy pon-tosan az optimális készüléket vásárol-hassák meg. A fényképezés viszont pontnem a technikai részletekrôl szól, ha-nem az élményrôl, értve ezen mind akép elkészítését, mind az elkészült képmutogatását.

Ahogy a fotós mondás tartja: senkisem tudja, hogy József Attilának milyenírógépe volt. Azaz, a fényképet, ahogy averset is, az ember alkotja, nem a gép.

Tagadhatatlan, hogy jó, kézreállógéppel szívesebben, könnyebben dolgo-zunk. És természetesen meg kell tanulni„tíz ujjal gépelni”, hogy a fénykép ké-szítése közben ne a technikával kelljenbíbelôdnünk, figyelmünket inkább a té-ma kösse le.

Hogyan válasszunk fényképezôgépet?Ismerjük meg igényeinket! Legyen-e mindig nálunk a gép? Van-etürelmünk megvárni a jó fényeket? Ér-deklôdésünk fellángolás vagy hosszútávú motivációnk van? Akarunk-efényképet nyomtatni? Elmondani aka-runk-e valamit a képeinkkel, meg aka-runk-e örökíteni egy nyaralást, vagycsak a partin kattintgatunk egymásra?

Mérjük fel a lehetôségeinket! Mennyipénzt tudunk rászánni a felszerelésre?Mekkora gép fér el a táskánkban? Bír-juk-e, ha cipelni kell fel a hegyre a cuc-cot? Tudunk-e idôt szánni a fényképe-zésre?

7

153

Három kategóriája van a digitálisfényképezôgépeknek, a kompakt, a tü-körreflexes és a kettô közötti, a bridge(talán köztesnek fordíthatnánk). Fôbbtulajdonságaik:

Kompakt. Sok profi fotós táskájábanvan kompakt fényképezô is. Egyszerûenazért, mert a mindennapi események,érdekességek dokumentálására, ezek akészülékek tökéletesen megfelelnek. 4:3arányú képeket készítenek, amely jólalkalmazkodik a monitoron történômegjelenítéshez.

• Elônyök: kicsi, könnyû, olcsó, egyszerû,automata

• Hátrányok: lassú reakció, kompromisszu-mos optika, korlátozott használhatóságkevés fényben

Tükörreflexes (DSLR: digital singlelens reflex). Szerencsére a gyártók felis-merték, hogy nem csak a profik akar-nak tükörreflexes gépekkel fényképez-ni, hanem az igényes amatôrök is, ezértminden rétegnek kínálnak ilyen eszkö-zöket. Az objektívek cserélhetôek, min-denféle feladatra találhatunk megfele-lôt. A digitális vázak (váz: fényképezô-gép objektív nélkül) sajnos hamar avul-nak, de az objektívek sok évig hûenszolgálnak. 3:2 arányú képeket készíte-nek, hasonlóan a hagyományos kis-filmhez. Ezt a kategóriát hívják APS-C-nek is, mivel az érzékelô mérete meg-egyezik a kilencvenes években kifej-lesztett filmes Advanced Photo Systemrendszer Classic osztályával. Ez a rend-szer nemcsak abban különbözik a ha-

gyományos kisfilmtôl, hogy 24 mm szé-les filmet használ a 35 mm-es helyett,hanem hogy a képkockák közé oda-nyomtatta az expozíció adatait, meg-könnyítendô az elôhívást és a késôbbielemzéseket. A sors fintora, hogy a di-gitális fényképezés elterjedése szorítot-ta ki ezt a remek filmes elképzelést.

• Elônyök: jó minôségû kép, sokféle objektívés kiegészítô, manuális vezérlés

• Hátrányok: nagy, nehéz, drága, bonyolultBridge. A kis és a nagy fényképezô-

gépek közötti ûrt volt hivatott kitölteniez a kategória, de ezeket a gépeket las-san kiszorítják a belépô szintû (kezdôk-nek szánt) tükörreflexes fényképezôk.Az újabb modellekben a megszokott 4:3és 3:2 képarány mellett választhatjuk a16:9-est is.

• Elônyök: jó minôségû kép, jó optika, köze-pes méret, közepes tömeg, teljes manuálisvezérlés

• Hátrányok: nagy fogyasztás, magas árMa már szerencsére azt mondhatjuk,

hogy a megapixel háború lezajlott, 6-10 megapixel vágással együtt is elég ahagyományos papírképek nyomtatásá-ra. A vásárláskor gondolkodjuk el azonis, hogy a nagyobb érzékelô, nagyobbfájlokat eredményez, azokat tárolni iskell valahol.

A teljesen újoncoknak azt szoktamajánlani, hogy bátran ugorjanak neki afényképezésnek egy kényelmes kom-pakt géppel, nincs sok különbség azeszközök között. Mondjunk egy össze-get, amit rászánunk a dologra (ebbeazért kalkuláljuk bele a memóriakártya,akkumulátorok és a táska árát is), ésmáris már csak 8-10 gép van elôttünk.

Ezek után elég, ha a választás egyet-len szempontja az, hogy mennyire esikjól az adott gép használata. A nagyobbboltokban a kiállított példányokat bát-ran lehet próbálgatni. Ugyanis a fotó-zásnak élménynek kell lennie, a nem

� xxx/xx xxx

7

154

kézreálló géppel inkább csak kínlódásvárható, hiába jobbak a technikai adatai.Persze ne felejtsük ki a „sznob-hatást”,bizonyos márkák szebben csengenek,emiatt esetleg sok hibát elnézünk nekik.De ne dôljünk be a marketingnek, a ki-sebb (és esetleg olcsóbb) nevek is tudnakebben a szegmensben jó gépeket gyárta-ni. Mindenestre azzal számoljunk, hogyezek az eszközök befektetésnek nem jók,gyorsan avulnak, piaci értékük gyorsancsökken.

Ha pedig pár év múlva tovább akarszlépni, a kis tükörreflexesek kiválóak afolytatáshoz. Itt már kicsit mások aszempontok, tapasztalatom szerint aváz ára csak a fele-harmada a teljesösszegnek, amit a fotós elkölt objektí-vekre, vakura, táskákra, állványra,egyéb kiegészítôkre. Ráadásul, mivelrendszerrôl van szó, nagyon költségesátpártolni egy másik gyártóhoz, gya-korlatilag lehet elölrôl kezdeni a felsze-relés összeszedését. Sokat segít a kez-déskor, ha a családban, ismerôsi körbenvannak kölcsönkérhetô objektívek, va-kuk, és lehet is rájuk számítani. Így sza-badabban (és olcsóbban) lehet keresgél-ni a nekünk megfelelô eszközöket.

Bármelyik kategória mellett dön-tünk, mindenképpen gondoskodjunkképeink megfelelô tárolásáról, kezelésé-rôl. Digitális vázzal könnyen szalad aszámláló, nem ritka az évi sokezer kat-tintás. Ennek számítógépünkön jelentôshelyigénye van, éves szinten gigabáj-tokról beszélünk. Képeinket mindig kétpéldányban tároljuk, CD, DVD, külsômerevlemez, minden megoldás jó. Szü-leink, nagyszüleink papírképei, diáiszinte örök életûek, ám digitális felvéte-leink nagyon könnyen megsemmisül-hetnek egy merevlemez-hiba esetén. A mondás szerint kétféle ember van:akinek már vesztek el adatai és akinekezután fognak.

AlapfogalmakRekesz vagy blende. Ez az objektív szabályoz-ható méretû nyílása, ahol a fény bejut a gépbe.

A nyílás méretét egy arányszámmal szokás meg-adni, hogy az objektív fókusztávolságához képestmekkora a rekesz átmérôje. Akkor nevezünk 1:1-esnek egy objektívet, ha a fókusztávolság és azobjektív rekeszének átmérôje megegyezik. Jelölé-se 1:2,8 vagy f/2,8, esetleg F2,8, illetve változófényerejû zoom (változtatható fókusztávolság)esetén a két szélsô értéke szerepel: f/3,5–5,6. Azobjektív fontos jellemzôje a maximális rekesz mé-rete, hogy mennyi fényt tud beengedni. Minél na-gyobb ez a nyílás, annál nagyobb az objektívfényereje. A rekesz szabályos értékei mértani sortalkotnak, mindegyik fele annyi fényt enged be,mint az elôzô: 1; 1,4; 2; 2,8; 4; 5,6; 8; 11; 16;22; 32. Nemcsak a bejutó fény mennyisége miattváltoztatjuk a rekeszt, hanem a mélységélességmiatt is: minél szûkebb rekesz, annál nagyobb azéles tartomány és fordítva.

Záridô. Ameddig a fényképezôgép nyitva van ésfogadja a fényt. A másodperc tört részeként ha-tározzuk meg. Szabályos értékei szintén mértanisort alkotnak, mindegyik fele annyi fényt engedbe, mint a sorozat elôzô tagja: 1, 1/2, 1/4, 1/8;1/15, 1/30, 1/60; 1/125, 1/250, 1/500, 1/1000.Jelöléskor általában elhagyjuk az 1/-t és csakannyit mondunk, hogy hatvanaddal fotóztam.

Tükörreflexes gép objektíve. Jól látszik a rekeszés a lamellák. Fotó: Perger László

7

155

Érzékenység, erôsítés (ISO). A képalkotó esz-köz (CCD – Charge-coupled device, CMOS –Complementary metal–oxide–semiconductor)érzékenysége. Minél magasabb az érzékenység,annál kevesebb fény kell a helyes expozícióhoz.De talán jobb az erôsítés fogalmát használni,hiszen pontosan arról van szó. Amíg a HiFi-készülékek esetében, ha felcsavarjuk a hang-erôt, megnô az alapzaj, itt az erôsítés kapcsán„képzaj” válik láthatóvá. Ha piros-zöld, zavarópixeleket veszünk észre a képen, akkor meg-találtuk a képzajt. Az érzékenység jelölése ISO-szabvány szerint történik, 100, 200, 400, 800,1600-as ASA értékeket használunk. Szinténmértani sorozatról van szó, a sorozat mindentagja dupla akkora érzékenységet jelöl, mint azelôzô. Hosszú záridôk használatával az fényké-pezôgép érzékelôje melegszik, emiatt megnô aképzaj. A kompakt gépek általában csak 400-asérzékenységig használhatóak, a tükörreflexe-seken még az 1600-as érték is adhat jó ered-ményt. A fényképezôgépek a „színzaj” kialaku-lását zajszûrô algoritmusokkal csökkentik.

Expozíció. Az expozíció egy adott fénymennyi-séget juttat az érzékelôre, ezt számszerûen kife-jezhetjük a rekesz és a záridô adataival. Ehhezjárul hozzá az érzékenység, a három értékegyütt felel a helyes expozícióért. Ezek szaba-don kombinálhatóak: pl. duplájára növelem azérzékenységet, ezáltal felére vehetem a záridôt,hogy ne mozduljon be a biciklis. Vagy két lépés-sel lassabbra veszem a záridôt, hogy a vízcsep-pek kisimuljanak, és két lépéssel szûkítem a re-keszt. A mai gépeken mindhárom adatot har-mad-lépésekkel állíthatjuk. Az egységnyi lépésegy fényértéknek felel meg, jelölése: 1 FÉ vagy1 EV (exposure value). Digitális felvételeinknélaz elkészült fájl része lesznek az EXIF-adatok(Exchangeable image file format), ezek tartal-mazzák a kép összes fontos meta-adatát (dá-tum, a gép márkája stb.), többek között az ex-pozíciós értékeket is. Ha hibáztunk (vagy az au-tomatika számolt rosszul), ennek segítségévelkönnyen megkereshetjük, hol volt a gond, éskorrigálhatunk.

Expozíció-korrekció. Bizonyos esetekben elô-re tudható, hogy a fénymérô rosszul fog mérni,ezért megkérjük, hogy valamelyik irányba térjenel. A havas tájat a fénymérô mindig alulexponál-ja (sötétebb lesz), ezért +1 FÉ-vel nyugodtankorrigálhatjuk. Vagy túl világos lesz az árnyékosszürke várfal, és emiatt kiégnek részek az égbôl,adjuk –2/3-ad FÉ-t stb.

Viszonossági törvény. Azt mondja ki, hogy ahárom expozícós adatot (rekesz-záridô-érzé-kenység) szabadon változtathatom a feladatnakmegfelelôen. A lényeg, hogy az összegük ne vál-tozzon, azaz a képhez szükséges fény mennyi-sége maradjon állandó. Például f/5,6 – 1/125 –ISO400-as expozíció megegyezik egy f/2,8 –1/250 – ISO200-assal.

Fehéregyensúly. A különbözô fényforrások nemegyforma színûek, bár az agyunk korrigálja a lát-ványt, a fényképezôgépet viszont erre utasítani kell.A színhômérséklet mértékegysége a kelvin, jele K. A napfény 5400 K, az izzólámpa 3300 K, a felhôségbolt 6000 K. A fényképezôgép automatikája álta-lában eltalálja a helyes értéket, de a vegyes fényvi-szonyok becsaphatják, ilyen például, amikor neon-világítás van a szobában, de az ablakon besüt anap. Ha kékes-zöldes árnyalatú lesz a kép, akkor azautomata tévedett. Állítsuk a dominánsabb fény-hez a fehéregyensúlyt, és készítsük el újra a képet.

Felbontás. Felbontásnak nevezzük az érzékelô-vel rögzített képpontok számát. Használjuk kifényképezôgépünk tudását, válasszuk a maxi-mális felbontás. A memóriakártyák nem kerül-nek sokba, és az utólagos kicsinyítés jobb ered-ményt ad, mint ha eleve kis képet készítettünkvolna. Az digitalizálás idevágó szabályai szerinta mintavételezésnek kétszer olyan finomnak kelllennie, mint amilyen a kimenet felbontása. Egy300 dpi-s, 10x15-ös nyomat pixel-igénye 1800x1200, tehát kicsit több mint 2 Mpixel. Azaz 4-5Mpixel teljesen elegendô az átlagos papírképek-hez. Érdekességként jegyezzük meg, hogy a fo-tós világ a képméret terén elôször a függôlegesértéket adja meg, míg a digitális világ elôször a

7

156

vízszintest (10x15 cm illetve 1800x1200 pixel).A fotózás hagyományos mértékegysége továbbáaz inch, azaz hüvelyk. Ezért az említett méretûpapírkép tulajdonképpen 4x6 inch méretû, azaz10,16x15,24 cm. A digitális fényképezôk 4:3arányát kétféle módon lehet a 3:2 arányú nyo-matokra átvinni: vagy a teljes kép nyomtatásrakerül, és a nyomat két széle üresen marad (fit el-járás), vagy a teljes papír nyomtatott felületûlesz, ilyenkor viszont az eredeti kép alsó és felsôrésze lemarad (fill eljárás). Sok csalódástól kí-mélhetjük meg magunkat, ha a fotólaborbanyomtatás céljából eleve 3:2 arányú képeketküldünk, a vágást magunk végezve el.

Tömörítés. A fényképezôgépek nagyon helye-sen takarékoskodnak a rendelkezésre álló hely-lyel, és tömörítik a képeinket. Mivel a használtJPG-tömörítés veszteséges – azaz kevesebbet tu-dunk visszanyerni a fájlból, mint amennyit a géperedetileg látott –, mindig a legfinomabb tömö-rítést válasszuk, még ha a fájlok mérete így na-gyobb is lesz. A tömörítés mértéke a témától isfügg, a JPG-eljárás a nagy, összefüggô, hasonlószínû foltokat jól tudja tömöríteni (napos égbolt),

míg a sok apró részletbôl álló, sokszínû mintáza-tot kevésbé (leveles ôszi táj). Ezért fordulhat elô,hogy gépünk „hibásan” jelzi a még hátralévô ké-pek számát. Valójában az elénk kerülô táj is felela memóriakártya gyors megtöltéséért.

Fókusztávolság (gyújtótávolság). Konyhanyel-ven: hogy milyen hosszú az objektív. Kicsit szak-maibban: az a távolság, ami az objektív fôsíkja ésaz érzékelô között húzódik meg. A fókusztávol-ság alapján csoportosítjuk az objektíveket:nagylátószögû (35 mm alatt), normál (50 mmkörüli) és teleobjektívekre (70 mm felett). Ma-napság szinte kizárólag változtatható fókusz-távolságú (zoom) objektíveket használunk, jel-lemzô méretek: 28–80 mm, 70–210 mm, 70–300 mm, illetve a digitális vázakra kifejlesztettekközül 18–70 mm, 18–55 mm, 55–200 mm. A kompakt gépeken a zoom átfogását szoktákkifejezni: 8x-os, 10x-es zoom. Ez kicsit becsapós,mert nem tudjuk, hogy van-e nagylátószögünkvagy tele (nagy fókusztávolságú) állásunk. Azsem segít, ha ráírják, hogy 5,7–57 mm, mertugye mihez képest kell ezt értelmeznünk. Szeren-csére általában megadják az ún. kisfilmes ekvi-

Perspektíva – a különbözô fókusztávolságok hatása. Fotó: Perger László

7

157

valens értéket, a fenti esetben ez 37–370 mm-tjelent (tehát nincs nagylátószögünk, de van jónagy telénk). Azonban ne dôljünk be a marke-tingnek, még nem gyártottak olyan objektívet,ami tízszeres átfogás mellett mindenhol kiválóképminôséget adna, kis méretben és súlyban,megfizethetô áron. Csodák nincsenek: a profi fo-tósok zoomjai 2-3-szoros átfogásúak, egy kilo-gramm tömegûek és félmillió forintba kerülnek.

Mélységélesség. Az élesre állított tárgy síkjaelôtt és mögött is élesek lesznek a dolgok. Ezt atávolságot nevezzük mélységélességnek. A mély-ségélesség az élesség síkja mögött és elôtt 1/3–2/3-ad arányban oszlik meg. A tárgytávolsággalnövekszik a mélységélesség, messzi dolgoknáltöbb méter is lehet, közelieknél pár milliméterrecsökkenhet. Az objektív fókusztávolsága is befo-lyásolja a mélységélességet: fordítottan arányosvele. Azaz, a teleobjektíveknek kicsi a mélység-élessége, a nagylátószögûeknek nagy. Emelletta rekesz állása is hatással van a mélységélességre:szûk rekesznél nagy, tág rekesznél kicsi a mély-ségélesség. Itt nem a rekesz arányszámát kellfigyelni, hanem a tényleges átmérôjét. Emiattkompakt gépekkel nehéz szép portrét készíteni(kis mélységélességhez nagy rekesz szükséges),cserébe viszont megkapjuk a makrófotózáshozkimondottan ideális szûk rekeszt.

Crop-faktor (FVC, field of view crop). Kisfilmesekvivalens fókusztáv. A digitális érzékelôk ki-sebb méretûek, mint a hagyományos kisfilm(36x24 mm). Emiatt az érzékelô a felhelyezettobjektívnek csak a közepét használja, látja. Ezolyan hatást kelt, mintha egy hosszabb fókusz-távolságú objektívvel dolgoznánk (a perspektívaviszont nem változik). Ez elôny a teleobjektívesfényképezéskor és hátrány a nagylátószög hasz-nálatakor. Az egyes gyártók eltérô érzékelôkethasználnak, melyek mérete is különbözô. Így acrop-faktor értéke minden márkánál más, sôtnéha típusonként is változik. Néhány jellemzôérték: Nikon 1,5; Canon 1,3-1,6; Olympus 2.Hogy megkapjuk a kisfilmes rendszerben hasz-nálatos fókusztávolságot, a digitális vázakona crop-faktorral meg kell szorozni az objektívfókusztávolságát. Például egy 85 mm-es objek-tív Canon digitális vázon megfelel egy filmes136 mm-es telének. Ez azt is jelenti, hogy egyolcsó 50 mm-es alapobjektív kisteleként (Nikonesetében 75 mm) lesz használható a digitális vá-zakon. Mivel nagy a kavarodás, ezért továbbra isa hagyományos kisfilmes számokat használjuk adigitális vázakhoz készült objektíveken is.

Objektívek jelölései. Megpróbálok egy kisrendet vágni a három nagy gyártó marketingeseiáltal keltett káoszban az alábbi táblázattal.

Nikon Canon Sigmadigitális fényképezôgéphez DX EF-S DCkifejlesztett objektív

a legmagasabb minôség arany csík L – Luxury EX – Excellencealacsony színszórású lencsék ED UD SLD

Extra Low Dispersion Ultra Low Dispersion Super Low Dispersionultrahangos élességállítás AF-S USM HSM

Auto Focus, Ultra Sonic Motor Hyper-Sonic MotorSilent Wave Motor

belsô élességállítás, az objektív IF IFhossza nem változik Internal Focus Internal Focusoptikai képstabilizátor VR IS OS

Vibration Reduction Image Stabilizer Optical Stabilizera rekeszt csak a vázról lehet Gvezérelni

távolságinformáció a gépnek D Da vakus fényméréshez Distance Info Distance Info

7

158

Reciprok-szabály. A kezünk remeg, ezért afényképezôt hosszú záridôknél bemozdíthatjuk.Az exponáláskor válasszunk a fókusztávolságreciprokának megfelelô záridôt, így elkerülhet-jük a berázásos életlenséget. Tehát teleobjektí-vünk 210 mm-es zoom-állása esetén ne fotóz-zunk 1/250-ednél lassabban. Nagylátószögû ob-jektívvel (24–28 mm) viszont könnyedén meg-tarthatunk kézbôl 1/30-ad idôt is. A szabály acrop-faktorral együtt érvényes, tehát a felszor-zott fókusztávolság szerint kell számolni. A kép-stabilizátoros objektívek 2-3 FÉ elônyt adnak,tehát a fent említett 210 mm-es példában a sta-bilizátor használatával akár 1/60-adot is meg tu-dunk kézbôl tartani.

Program-módok. Az expozíció meghatározá-sakor használhatjuk a gép által felkínált üzem-módokat:

• P (program) – a rekesz és a záridô adataitaz automatika válaszja ki

• S (shutter) – az idôt megadjuk, a rekesztaz automatika határozza meg

• A (aperture) – a rekeszt adjuk meg, ésahhoz kapjuk a záridôt

• M (manual) – mindkettôt mi határozzuk megA Canon cég S helyett Tv (time value) és A

helyett Av (aperture value) jelöléseket használ.Emellett használhatjuk a gép által felkínált té-

ma-módokat is (sport, tájkép, makró, portré stb.).Ezekben az állásokban a gép ajánlatokat ad, hogyaz adott helyzetet milyen prioritásokkal érdemesfényképezni (sport esetén gyors záridô, portré ese-tén nagy rekesz, éjszakai portré esetén vaku stb.).

Néhány tipp nehezebb helyzetekreA Hold. Bármennyire is meglepô, a Hold roppantfényesen világít, azaz veri vissza a Nap fényét. 11-es rekesz mellett 1/ISO záridôvel fotózzuk. Példá-ul 300 mm-es objektívvel berázás ellen használ-junk 1/400-ad idôt és 400-as érzékenységet.

Vízesés, szökôkút. Nagyon szép, ha a víz el-mosódottan, fátyolosan folyik a képen. Ehhezhosszú záridô kell, esetleg állvány is szükségeslehet. Javasolt értékek: 1/10–1/30-ad idô, köze-pesen szûk rekesz, 6,3–11, érzékenység a fényszerint. Egy város napos fôterén sok a fény, de azerdôben kevés.

Havas táj. A fénymérô nem tudja, hogy vakítóhavat lát, ô csak átlagot számol. Adjunk +1-2 FÉexpokorrekciót.

Portré. Úgynevezett kistele fókusztávolságszükséges, azaz tekerjük a gépet valahova 70–135 mm közötti állásba. Mindenképpen kerüljükaz ennél kisebb fókusztávolságot és a közeliexponálást, hogy ne legyen krumpliorr-effektus.Hogy szépen elváljon a modell a háttértôl, dol-gozzunk tág rekesszel, mely kis mélységélessé-get ad. Kerüljük a direkt fényt, a napsütést, melynagy árnyékokat és hunyorgást okoz. Keressünkszórt fényt, például felhôs idôben állítsuk az ab-lak mellé a modellt, hogy oldalról kapja a világí-tást. Javasolt értékek: 85 mm, 2,8–4-es rekesz,érzékenység és záridô a fénynek megfelelôen.

Tûzijáték, villámok. Ez inkább szerencsejáték,kinyitjuk a gépet, és reménykedünk, hogy elka-punk valami szépet. Mindenképp fontos a jó hely-szín kiválasztása (a zavaró tömeg, illetve a viharmiatt). Állvány szükséges a hosszú záridôk miatt.Manuális élességállítás a végtelenbe. Szûk rekesz,hogy minden éles legyen. Alacsony érzékenység azaj elkerülésére. Javasolt értékek: 24–28 mm,11–16-os rekesz, ISO 100–200, 2–8 másodperc.

Koncert. Ez tényleg nehéz ügy, gyors mozgások,egyszerre kevés és sok, ráadásul állandóan válto-zó színû fény, a vakuhasználat pedig nem ele-

Bridge típusú fényképezôgép kezelôszerveiFotó: Perger László

7

159

gáns, sokszor tiltott is. Elkerülhetetlen a magasérzékenység és a gyors záridô használata, és nemlehet megúszni a fényerôs és drága objektíveket.Spotmérôvel érdemes megmérni a fényeket, párkép alatt belôni a helyes expozíciót, és utána ma-nuális üzemmódban folytatni. Mindenféle fókusz-távolság használható, én három fix objektívvelszoktam dolgozni: 35/2, 85/1,8 és 180/2,8. A zár-idôt nemcsak a reciprok-szabály befolyásolja, ha-nem az is, hogy a zenész keze és teste bemozdula lassabb záridôknél, tehát hiába exponálunk áll-ványról. A használható értékek: 800–1600-asérzékenység, egy-két harmaddal szûkebb rekesz,mint a maximális, 1/60-ad, 1/125-öd idô. Tanul-junk meg biztos kézzel exponálni. Készítsünksorozatokat, az elsô képnél általában még be-mozdítjuk a gépet, de a többi már jó lehet.

Templombelsô. Kevés fény és sok részlet jel-lemzi a templomokat. Kézbôl nem fog menni, vi-szont állványt a legtöbb helyen nem lehet hasz-nálni. Többnyire a vaku használatát is tiltják, vi-szont vigasztaljon minket a tudat, hogy nem isigazán lehet bevilágítani ekkora tereket a gépkisvakujával. Keressünk padot vagy párkányt,ahova letehetjük a gépet. Én sokszor a táskámathasználom állványnak. Válasszunk szûk rekeszt,hogy nagy legyen a mélységélesség. Mivel úgyissokáig exponálunk, az érzékenységet állítsukalacsonyra. Javasolt értékek: 24–36 mm, 7,1-esrekesz, ISO 200, 1–2 másodperc.

UtómunkaA fényképezôgép fénymérôjét, automatikájátgyakran becsapják a körülmények, így sokszorszükséges némi utómunka. Például nem volt le-hetôségünk precízen megkomponálni a képet,ezért késôbb vágnánk belôle. Elôfordulhat, hogy

felesleges részletek csúfítják el a képet, ilyenkorretusálhatunk. Netán digitális illusztrációt készí-tünk, és a fénykép csupán a kiindulópont.

Használjunk bátran a képszerkesztô progra-mokat, ne legyenek gátlásaink, a fotósok mindigis retusálták, vágták, szerkesztették a képeiket,ha nem is olyan hatékony eszközökkel, mint aszámítógép.

Válogatás, bemutatásA fotós legnehezebb feladata a képek szerkesz-tése, válogatása. Sajnos azonban az a helyzet,hogy a közönségünk egészen más szempontbólnézi a képeinket, hiányzik belôle az az öröm,amit nekünk okozott az ottlét és a fényképezés.Elôfordulhat, hogy nagyon hamar megunják abeszámolónkat, ha nem vigyázunk.

Az elsô veszély, hogy nagy tömegben zúdítjukképeinket barátainkra. Ne tegyük! Bár többnyiredigitális géppel fotózom, megtartottam a hagyo-mányos „tekercs” fogalmát. Úgy vettem észre,hogy egy-két tekercs, azaz 36-72 kocka az az op-timális képmennyiség, amit még bárki szívesenvégignéz. Ennél többel csak akkor zaklassuk is-merôseinket, ha tényleg nagyon kötôdnek a té-mához. Tanuljuk meg kiválogatni a legeslegjobbképeinket, a többit meg tartsuk meg magunknak.

A második veszély a tukmálás. Ne akarjukmindenáron, hogy személyesen mutassuk be,esetleg teljesen alkalmatlan idôpontokban vetít-sük le a képeinket, bármennyire is vágyunk azazonnali sikerre. Sokszor sértôdés a vége. Hoz-zunk létre webes galériákat, töltsük fel fotómeg-osztó oldalakra a fotókat, így barátaink akkornézik meg ôket, amikor idejük van.

Utószó

Kísérletezzünk, használjuk bátran az új eszköze-inket, de ne hagyjuk, hogy ôk irányítsanak min-ket! És ha majd nem értjük gyermekeink újkütyüit, csendes iróniával dôljünk hátra: felnôt-tünk. Nagyszüleink a szalagos magnetofont cso-dálták, szüleink a videót nem értették, remélemránk is várnak még kalandok.

Holdfogyatkozás fázisai, 2008. február 21. A sorozat eleje f/10, 1/250mp, a vége f/8, 1mpexpozíciós értékekkel készült, ISO 400 mellett.Fotó: Perger László