25

Gaacutebor Saacutemuel (1985) 2010-ben veacuteg-zett az ELTE BTK orosz eacutes eszteacutetika szakaacuten jelenleg az ELTE BTK klasz-szika-filoloacutegia MA szak eacutes az Esz-teacutetika Doktori Program hallgatoacuteja Eacuterdeklődeacutesi teruumllete az antik goumlroumlg irodalom filozoacutefia eacutes keacutepzőműveacute-szet

Theokritos csecsemő Heacuterakleacutese eacutes egy roacutemai maacutervaacutenyszobor

Gaacutebor Saacutemuel

A csecsemő Heacuterakleacutes kiacutegyoacutekkal valoacute kuumlzdelmeacutet majd neveleacuteseacutet eacutes felnoumlveke-deacuteseacutet elbeszeacutelő XXIV theokritosi idill a Heacuterakliskos kapcsaacuten minden elem-ző fontosnak tartja kiemelni hogy a mű bdquodomesztikaacuteljardquo a mitikus toumlrteacutenetet

a Heacuterakleacutes neveacutehez eacutes toumlrteacuteneteacutehez evidensen hozzaacutetartozoacute mitikus-heacuteroikus vilaacutegot egy heacutetkoumlznapi a goumlroumlg-hellenisztikus mindennapokhoz koumlzel aacutelloacute koumlrnyezettel vaacuteltja fel S mivel Theokritos e helysziacutencsere mellett megőrzi a mitikus cselekmeacutenyt a mű-ben feszuumlltseacuteg keletkezik az elbeszeacutelt toumlrteacutenet (fabula) eacutes a taacuteg eacutertelemben vett taacutergyi vilaacuteg a cselekmeacuteny tere koumlzoumltt

E feszuumlltseacuteg feloldaacutesaacutera a szakirodalomban keacutet iraacutenyadoacute javaslat szuumlletett az egyik szerint a miacutetosz heacutetkoumlznapi koumlrnyezetbe helyezeacutese a miacutetosztoacutel valoacute ironikus taacutevolsaacuteg-tartaacutes kifejezeacutese s az idill a miacutetosz eacutes egy keacutet eacutevszaacutezaddal koraacutebbi irodalmi mű a pindarosi I nemeai oacuteda paroacutediaacuteja1 A maacutesik ezzel ellenteacutetes interpretaacutecioacute szerint az idill heacutetkoumlznapi reacutetege Heacuterakleacutes mitikus fi guraacutejaacutenak kontextusakeacutent nyer eacutertelmet iacutegy a hős halhatatlansaacutegaacutenak eacutes megistenuumlleacuteseacutenek ellenpontozaacutesaacutet eacutes kiemeleacuteseacutet nem pedig hitelteleniacuteteacuteseacutet szolgaacutelja2

A tovaacutebbiakban abboacutel a keacutet felteveacutesből kiindulva hogy (1) egy baacutermikori mitikus teacutemaacutejuacute műben nem egyszerűen az irodalmi hagyomaacutenyhoz illetve a bdquoreacutegi vilaacuteghozrdquo eacutes a bdquoreacutegi eacuterteacutekekhezrdquo fűződő viszony fejeződik ki hanem a miacutetoszhoz illetve a miti-kushoz valoacute viszony is valamint hogy (2) egy leacutetrejoumlvő koumlltemeacuteny milyenseacutegeacutet alap-vetően meghataacuterozza a szerző viszonya az irodalomhoz eacutes az irodalmi műalkotaacuteshoz az idill bdquofoumlldi jellegűrdquo mitikus vilaacutegaacutenak a koumlltemeacutenyben valoacute megjeleneacuteseacutere proacutebaacutelok a fentebb vaacutezoltaknaacutel keveacutesbeacute radikaacutelis genetikus magyaraacutezatot adni Ebből az eacutertel-mezői poziacutecioacuteboacutel koumlvetkezőleg a XXIV idillt nem Pindaros-paroacutediakeacutent fogom fel meacutegis reacuteszben a pindarosi oacutedaacuteboacutel tartom levezethetőnek s a keacutet koumlltő műveacutenek oumlsz-szeveteacuteseacutevel elsősorban abboacutel a szempontboacutel foglalkozom hogy milyen az a sajaacutetos szerzői hozzaacuteaacutellaacutes mellyel Theokritos eacutes Pindaros ugyanazon miacutetoszt elbeszeacuteli

Pindaros koumllteacuteszeteacutet illetve ars poeticaacutejaacutet keacutet meghataacuterozoacute jeggyel jellemezhetjuumlk az archaikus kori hősi-harci eszmeacutenyekhez (timeacute kleos areteacute eugeneia stb) valoacute ra-gaszkodaacutessal3 eacutes egy műveacuteszi-eszteacutetizaacuteloacute neacutezőpont aacutellandoacute jelenleacuteteacutevel mely szerint a koumlltőnek a szeacutepet eacutes joacutet kell megeacutenekelnie esetenkeacutent akaacuter az bdquoigazsaacutegrdquo moacutedosiacutetaacutesa vagy elhallgataacutesa aacuteraacuten is4 Ennek megfelelően Pindaros szaacutemaacutera az előadott mitikus toumlrteacutenet elsősorban egy olyan heacuteroikus vilaacuteg megideacutezeacuteseacutet jelenti amelyben a goumlroumlg taacutersadalomban eszmeacutenykeacutent tisztelt ndash vagy legalaacutebbis a koumlltő szerint eszmeacutenykeacutent tisztelendő ndash eacuterteacutekek teljes meacuterteacutekben eacuterveacutenyesek reaacutelisak s ebből koumlvetkezőleg cso-daacutelhatoacutek eacutes csodaacutelandoacutek

A gyermek Heacuterakleacutesről szoacuteloacute miacutetoszra az I nemeai oacuteda 33ndash34 soraacuteban a verseny-győztest dicseacuterő mondatok utaacuten teacuter raacute a koumlltő az ἐγὼ δrsquo Ἡρακλέος ἀντέχομαι προφρόνως ἐν κορυφαῖς ἀρετᾶν μεγάλαις ἀρχαῖον ὀτρύνων λόγον (S eacuten Heacuterakleacutesről emleacutekezem meg az ereacutenyek magas csuacutecsain reacutegi beszeacutedet vezetve elő) szavakkal keacutesziacutetve elő a toumlrteacutenetet A csecsemő Heacuterakleacutes tette tehaacutet mint ősi eacutes bdquoaz ereacutenyek magas csuacutecsainrdquo elhelyezkedő toumlrteacutenet eacuterdemel fi gyelmet az oacuteda szerző-jeacutetől melyet aztaacuten a taacutevoli joumlvő előrevetiacuteteacuteseacutevel Heacuterakleacutes istenneacute vaacutelaacutesaacuteval eacutes egy

Okor_2010_4_heberjavindd 25Okor_2010_4_heberjavindd 25 20110104 11514920110104 115149

Tanulmaacutenyok

26

istennővel Heacutebeacutevel valoacute haacutezassaacutegaacuteval zaacuter le5 A joacuteslat a miti-kus elbeszeacuteleacutes eacutes a mű befejező szavai ndash [Τειρεσίας ἔνεπεν Ἡρακλέα] σεμνὸν αἰνήσειν νόμον ndash melyek szerint Heacute-rakleacutes dicseacuterni fogja az isteni toumlrveacutenyt a hős kivaacuteloacutesaacutega mellett ereacutenyesseacutegeacutet toumlrveacuteny- eacutes istentiszteleteacutet is hangsuacutelyozzaacutek s ezzel eacutertelmesen kerekedik le a Heacuterakleacutest minden szempontboacutel peacuteldaeacuterteacutekűnek bemutatni kiacutevaacutenoacute elbeszeacuteleacutes6

Theokritos eacutes a hellenizmus miacutetoszhoz fűződő viszonya termeacuteszetesen sokkal szoumlveveacutenyesebb S baacuter a miacutetoszok eacutes a mitoloacutegia ebben a korban is erőteljesen meghataacuterozza az iro-dalmat eacutes a műveacuteszeteket eacutepp Theokritos eseteacuteben a mitikus hagyomaacutenyhoz valoacute koumltődeacutes jelentőseacutege koraacutentsem tűnik evi-densnek

Theokritos koumllteacuteszeteacutenek modern recepcioacutejaacutet ndash mint a helle-nizmus kori irodalom toumlrteacuteneteacutet aacutettekintő Hutchinson is konsta-taacutelja7 a mitikus teacutemaacutejuacute idilleket rehabilitaacutelni kiacutevaacutenoacute Effe pedig egyenesen az oacutekortudomaacuteny szemeacutere veti8 ndash elsősorban a bu-kolika mint uacutej műfaj felőli olvasaacutesmoacuted hataacuterozza meg Ennek megfelelően a mitikus teacutemaacutejuacute koumlltemeacutenyeknek ndash mint Theok-ritos irodalomtoumlrteacuteneti helyeacutet szem előtt tartva nem bdquokorszak-alkotoacuteknakrdquo ndash kevesebb fi gyelem jut

Ennek a neacutezőpontnak a legitimitaacutesa koumlnnyen keacutetseacutegbe von-hatoacute hiszen a mitikus idillek az irodalomtoumlrteacutenet szempontjaacute-boacutel egyaacuteltalaacuten nem eacuterdektelenek Ezekben a művekben is meg-jelenik a hexameteres koumllteacuteszet hagyomaacutenyos teacutemaacutejaacutetoacutel valoacute eltaacutevolodaacutes illetve az ennek megreformaacutelaacutesaacutera valoacute kiacuteseacuterlet de a sajaacutetosan theokritosi paacutesztori vilaacuteg mint uacutej toposz meacuteg nem bontakozik ki Diakroacuten olvasatban tehaacutet a mitikus idillek előre mutatnak a hősi epikus koumllteacuteszet eacutes a paacutesztori idillekben megjelenő uacutejfajta (kis)epika koumlzoumltti aacutellomaacuteskeacutent eacutertelmezhe-tők Szinkroacuten olvasatban viszont ezek a versek tipikusak a hel-lenisztikus koumllteacuteszet szaacutemtalan vonaacutesa azonosiacutethatoacute bennuumlk S ilyen korra jellemző sajaacutetsaacuteg maga a hagyomaacutenyhoz fűződő viszony is a koumlltő nem egy sajaacutet irodalmi vilaacutegot teremt ndash mint a műfaj- eacutes toposzteremtő bukolikus művekben ndash hanem a reacutegi műveacuteszet nyuacutejtotta anyagot proacutebaacutelja sajaacutet elkeacutepzeleacuteseinek megfelelően aacutetformaacutelni

A XXIV idill eseteacuteben a hagyomaacutenyos teacutema aacutetformaacutelaacutesa egy Pindaros aacuteltal is elbeszeacutelt toumlrteacutenet uacutejraiacuteraacutesaacutet jelenti s a Heacute-rakliskos ezen miacutetosz-uacutejraiacuteraacutesi kiacuteseacuterlet miatt is Kallimachos Zeus-himnuszaacuteval aacutelliacutethatoacute paacuterhuzamba mely bizonnyal a leg-hiacuteresebb peacuteldaacuteja a hellenisztikus irodalom miacutetoszhoz fűződő furcsa viszonyaacutenak toumlbb szempontboacutel hitelteleniacuteti a mitikus elbeszeacuteleacutes eacutes a himnusziacuteraacutes hagyomaacutenyaacutet egyaraacutent meacutegis him-nuszkeacutent van megiacuterva mely Zeusroacutel szoacutel eacutes az ő szuumlleteacuteseacute-nek miacutetoszaacutet meseacuteli uacutejra Maacutesik lehetseacuteges kallimachosi paacuter-huzamkeacutent a Hekaleacute adoacutedik amely kiseposz amennyire ez a toumlredeacutekekből rekonstruaacutelhatoacute egy hagyomaacutenyos mitikus teacutemaacutet dolgoz ugyan fel de az eposz formai-stilaacuteris hagyomaacutenyaacutetoacutel sokkal jobban eltaacutevolodik mint peacuteldaacuteul Apolloacutenios Argonau-tikaacuteja s miacutetosza heacutetkoumlznapivaacute emberleacutepteacutekűveacute vaacutelik azaacuteltal hogy koumlzeacuteppontjaacuteban egy inkaacutebb neacutepmesei mint mitikus jele-net Theacuteseus laacutetogataacutesa Hekaleacutenaacutel valamint maga Hekaleacute egy oumlregasszony aacutell9 A Zeus-himnusz eacutes a XXIV idill koumlzoumltt azon-ban neacutehaacuteny olyan tartalmi hasonloacutesaacuteg is fennaacutell amelyet nem csupaacuten az irodalmi uacutejiacutetaacutesok iraacutenya hataacuteroz meg

Mindkeacutet mű egy-egy mitoloacutegiai alak szuumlleteacuteseacuteről szoacutel eacutes ndash mint ez a Heacuterakliskosszal kapcsolatban is felteacutetelezhető a mű rendkiacutevuumll toumlredeacutekes utolsoacute harminc soraacutehoz fűzoumltt egyik

fennmaradt lapszeacuteli magyaraacutezat alapjaacuten10 ndash mindkettő him-nusz Mindkeacutet szerző egy maacuter megleacutevő irodalmi tradiacutecioacutehoz nyuacutel hogy azt meguacutejiacutetsa illetve azzal versenyezzen Kallima-chos a szaacutemtalan koumlltő aacuteltal formaacutelt Zeus-himnusz hagyomaacute-nyaacutet veszi elő Theokritos pedig Pindaros egyik oacutedaacutejaacutet melyen keresztuumll az egeacutesz oacutekori epinikionkoumllteacuteszethez is kapcsoloacutedik (raacuteadaacutesul a koumlltemeacuteny himnikus zaacuterlata arra is utalhat hogy ő is egy versenyre tehaacutet alkalmi verskeacutent iacuterta meg műveacutet)11 Az előkeacutepekhez viszonyiacutetva mindkeacutet esetben radikaacutelis az uacutejiacute-taacutes s az uacutejszerűseacuteget elsősorban a magasztos hangveacutetel mel-lőzeacutese illetve szaacutendeacutekos megtoumlreacutese hozza leacutetre De meacuteg ezen bdquolestilizaacutelaacutesrdquo eszkoumlzei is hasonloacutek Kallimachos eacutes Theokritos egyaraacutent a teacutemaacutehoz eacutes a műfajhoz nem illő moacutedon a bdquokoumlzoumlnseacute-gesrdquo reacuteszletekre koncentraacutel Mindezen oumlsszecsengeacutesek mellett azonban szaacutemos kuumlloumlnbseacuteg is megfi gyelhető a keacutet mű illetve a keacutet koumlltő adott hagyomaacutenyhoz valoacute viszonyaacuteban

Kallimachos koumlltemeacutenyeacutenek első haacuterom soraacuteban megmu-tatja hogy milyen is egy bdquorendesrdquo Zeus-himnusz de ezen fel-vezeteacutes az utaacutena koumlvetkező keacutetkedő-latolgatoacute sorok feacutenyeacuteben csak stiacutelus- eacutes műfajparoacutediaacutenak tekinthető a 7 sorban pedig maacuter arroacutel van szoacute hogy a Zeus-toumlrteacutenetek elbeszeacutelői hazud-tak πότεροι πάτερ ἐψεύσαντο (Mondd Zeus melyikuumlk hazudott) ndash keacuterdezi a koumlltő Az hogy a reacutegi koumlltők aacutelliacutetaacutesai hazugsaacutegok Kallimachos szaacutemaacutera a logika alapszabaacutelya az ellentmondaacutes-mentesseacuteg elve alapjaacuten evidens ha eddig egy-maacutesnak ellentmondoacute formaacuteban meseacutelteacutek el a miacutetoszt akkor ezek koumlzuumll legfeljebb egy lehet igaz A logika elveinek a koumll-teacuteszettel szembeni effajta erőszakos eacuterveacutenyesiacuteteacutese bizonyos szempontboacutel termeacuteszetesen nonszensz de az alexandriai bdquotu-doacutes koumlltőkrdquo szaacutemaacutera meacutegis egeacuteszen magaacutetoacutel eacutertetődő aminek alapjaacuten azonban nem kell uacutegy gondolnunk hogy Alexandriaacute-ban ne tudtaacutek volna hogy a koumllteacuteszet nem tudomaacuteny A helyzet enneacutel mint a tovaacutebbiakban meacuteg a Zeus-himnusz kapcsaacuten laacutet-ni is fogjuk sokkal oumlsszetettebb A folytataacutesban Kallimachos baacuter a hagyomaacutenyozott toumlrteacutenet eacutes a realitaacutesok koumlzti viszonyt tovaacutebb feszegetve uacutejabb ellentmondaacutesokra lel meacutegsem arra lyukad ki hogy a toumlrteacutenet egyszerűen nem igaz ehelyett mint-ha Zeus szuumlleteacuteseacutenek egy bdquotudomaacutenyosan helytaacutelloacuterdquo verzioacutejaacutet proacutebaacutelnaacute elmeseacutelni12 A 60 sortoacutel kezdve aztaacuten uacutejabb fronton indiacutet taacutemadaacutest a hagyomaacutenyozott mitikus toumlrteacutenet ellen ameny-nyiben szerinte nem lehet ndash azaz nem logikus ndash hogy Zeus aki a kiraacutelyok veacutedelmezője eacutes hozzaacutejuk hasonloacutean uralkodoacutei ereacutenyekkel biacuter demokratikus uacuteton (sorsolaacutessal) szerezte volna meg a főhatalmat idősebb testveacutereivel szemben Ezen gondolat feacutenyeacuteben megismeacutetli a reacutegi koumlltőkről a himnusz elejeacuten egy-szer maacuter megfogalmazott lesuacutejtoacute veacutelemeacutenyeacutet δηναιοὶ δrsquo οὐ πάμπαν ἀληθέες ἦσαν ἀοιδοί (nem voltak egeacuteszen igaz-mondoacutek a reacutegi koumlltők) Innentől kezdve azonban az a poeta doc-tusi poziacutecioacute melyből Kallimachos beszeacutel eacutes iacuteteacutelkezik s amely poziacutecioacuteboacutel maacutes koumlltőkoumln a bdquoteacutenyeketrdquo keacuteri szaacutemon neacutemileg megvaacuteltozik illetve uacutejabb iraacutenyba meacutelyuumll el A 65 sorban ugyanis miutaacuten a reacutegi koumlltők aacuteltal elbeszeacutelt toumlrteacutenetet kritikaacute-nak vetette alaacute mindehhez egy sajaacutet ars poeticaacutejaacutera vonatkozoacute aacutelliacutetaacutest is hozzaacutefűz ψευδοίμην ἀίοντος ἅ κεν πεπίθοιεν ἀκουήν (Olyat szeretneacutek hazudni amit el is hisz az aki hall-ja) Vagyis Kallimachos olyat igyekszik hazudni ami hihető Ez az aacutellaacutesfoglalaacutes a goumlroumlg eszteacutetikai gondolkodaacutes kontextusaacute-ban nem tekinthető uacutejszerűnek a koumlltő kijelenteacutese Aristoteleacutes Poeacutetikaacutejaacutenak egyik alapgondolataacutera megy vissza mely szerint

Okor_2010_4_heberjavindd 26Okor_2010_4_heberjavindd 26 20110104 11514920110104 115149

Theokritos csecsemő Heacuterakleacutese

27

a műveacuteszetnek nem a valoacutesat hanem a hihetőt a valoacutesziacutenűt kell aacutebraacutezolnia Aristoteleacutes raacuteadaacutesul Kallimachosnaacutel erőtelje-sebben fogalmazza meg ugyanezt a gondolatot amennyiben szerinte hellipπρόςhellip τὴν ποίησιν αἱρετώτερον πιθανὸν ἀδύνατον ἢ ἀπίθανον καὶ δυνατόν (a koumllteacuteszet szaacutemaacute-ra inkaacutebb vaacutelasztandoacute a hihető lehetetlen mint a hihetetlen eacutes lehetseacuteges Aristoteleacutes Poeacutetika 1461b11) S a kallimacho-si sor nem is eszmetoumlrteacuteneti szempontboacutel hanem a himnusz megelőző reacuteszeacutehez keacutepest meglepő amennyiben ezen a ponton vaacutelik vilaacutegossaacute hogy a koumlltő nem elsősorban az igazsaacutegot ha-nem a valoacuteszerűseacuteget a hihetőseacuteget a koherenciaacutet hiaacutenyolja a hagyomaacutenyos toumlrteacutenetből A himnusz ezen koumlltői megnyilatko-zaacutes felől olvasva leacutenyegeacuteben egyseacuteges eacutes ellentmondaacutesmentes konstrukcioacutenak tűnik amennyiben egy koherens eacutes reacuteszletei-ben oumlsszehangolt toumlrteacutenetet beszeacutel el Zeusroacutel akit a kiraacutelyok legnagyobbikakeacutent mutat be s akitől veacutegezetuumll ndash egy neacutemileg sekeacutelyes gnoacutema alapjaacuten mely szerint a joacuteleacutet csak az ereacutennyel egyuumltt eacuter valamit ndash joacuteleacutetet (olbos) eacutes ereacutenyt (areteacute) keacuter magaacute-nak Zeustoacutel adomaacutenykeacutent

Kallimachos nyiacuteltan hagyomaacutenyellenes poeacutetikai keacuterdeacuteseket feszegető bdquolaboratoacuteriumirdquo miacutetoszaacuteval eacutes himnuszaacuteval szemben Theokritos koumlltemeacutenye cseppet sem polemikus hangveacutetelű s nem aacutelliacutetja hogy előkeacutepeineacutel jobb vagy igazabb lenne Ceacutelja nem a pindarosi toumlrteacutenet dekonstrukcioacuteja hanem egy oumlnaacutelloacute vagyis a műfaji hagyomaacuteny egeacuteszeacuteből kiragadva is olvashatoacute mű leacutetrehozaacutesa a Pindaros aacuteltal is elbeszeacutelt mitikus toumlrteacutenet alapjaacuten de annak a miacutetosztoacutel valoacute distanciaacutenak a kihasznaacutelaacutesaacute-val mely a hellenisztikus kor szaacutemaacutera megadatott Theokritos teacutemakeacutent veszi aacutet a miacutetoszt s azt sajaacutet stiacutelusaacutenak megfelelően iacuterja meg realista avagy hiperrealista valoacuteszerűseacutegre toumlrekszik egyszersmind szaacutemtalan alluacutezioacuteval eacutes aacutethallaacutessal teliacutetett szoumlve-get hoz leacutetre13 Veacutelemeacutenyem szerint ezen hozzaacuteaacutellaacutes koumlvetkez-teacuteben a csecsemő Heacuterakleacutes toumlrteacutenete szuumlkseacutegkeacuteppen vaacutelik az I nemeai oacuteda eacutes egyaacuteltalaacuten a Heacuterakliskos-miacutetosz paroacutediaacutejaacutevaacute (nem abban az eacutertelemben hogy annak iacuteroacutedott volna hanem annyiban hogy akkeacutepp olvashatoacute) Theokritos pedig egy uacutej a koraacutebbi szaacutezadok irodalmaacutenak szellemeacutetől idegen de tovaacutebbra is a goumlroumlg mitoloacutegia szereplőit befogadoacute irodalmi teacuter (egy uacutej-fajta mitikus kronotoposz) megteremtőjeacuteveacute

A mitikus toumlrteacutenetet megiacuteroacute Theokritos szerzői hozzaacuteaacutellaacutesa ugyanis alapvetően elteacuter a reacutegebbi miacutetoszt elbeszeacutelő irodalmi szoumlvegek poziacutecioacutejaacutetoacutel is Nem abban hogy a miacutetoszt a valoacutesaacuteg-toacutel a mitikusat a toumlrteacutenetitől ndash az uacutejkorban evidens felfogaacuteshoz koumlzeliacutetve ndash eacutelesen megkuumlloumlnboumlztetneacute s iacutegy a miacutetosz maga vaacutel-na szaacutemaacutera hiteltelenneacute vagy hihetetlenneacute A hellenisztikus műveacuteszet mint ez Kallimachos himnuszaacutenak peacuteldaacutejaacuten joacutel laacutet-hatoacute elsősorban az irodalomfelfogaacutesban hozott radikaacutelis vaacutelto-zaacutest az irodalmi szoumlveg eacutes annak taacutergya koumlzti viszony a koumlltői refl exioacute s iacutegy a koumllteacuteszet taacutergyaacutevaacute vaacutelt a hellenisztikus szer-ző szaacutemaacutera a szoumlveg amely a koumlltői teveacutekenyseacuteg eredmeacutenye-keacutepp leacutetrejoumln fi kcioacute Nem azeacutert mert nem igaz ami benne le van iacuterva hanem mert a hellenizmus az irodalmat nem annyira mimeacuteziskeacutent mint teremteacuteskeacutent fogja fel (amiből kifolyoacutelag ugyanakkor nagyon is raacute van szorulva a mimeacutezisre mint koumlltői eszkoumlzre) S eacutepp ennek a szemleacuteleti vaacuteltaacutesnak a koumlzvetett hataacute-sa fi gyelhető meg a Heacuterakliskos-idillben is

A theokritosi miacutetoszelbeszeacuteleacutesben ugyanis nem a bdquomiti-kusrdquo mint valami fi ktiacutev eacutes a bdquoreaacutelisrdquo mint valami valoacutes uumlt-koumlzik a Heacuterakliskos nem miacutetoszkritika vagy Pindaros-paroacute-

dia A műben a Pindarostoacutel illetve a hagyomaacutenyboacutel aacutetvett toumlrteacutenet vilaacutega eacutes a Theokritos aacuteltal e koumlreacute festett koumlrnyezet mint keacutet kuumlloumlnboumlző fi kcioacute (az elbeszeacutelt miacutetosz eacutes a Pindaros-naacutel ehhez tartozoacute irodalmi fi kcioacute valamint a bdquovaloacute eacuteletbőlrdquo absztrahaacutelt fi ktiacutev vilaacuteg mint uacutej mimetikus-realista irodalmi fi kcioacute) konfrontaacuteloacutedik eacutes beacutekuumll oumlssze Az ami az idill olva-soacuteja szaacutemaacutera a miacutetoszban esetleg irreaacutelisnak tűnik nem at-toacutel irreaacutelis hogy keveacutesbeacute lehet igaz mint peacuteldaacuteul a paacutesztori idillek szereplőinek eacutelete eacutes beszeacutelgeteacutesei Eacuteppen nem a va-loacutesaacutegroacutel (eacutes ezzel a lehetseacuteges eacutes lehetetlen esemeacutenyekről) alkotott veacutelekedeacutes vaacuteltozott meg hanem a hihető irodalmi fi kcioacute (a bdquorealizmusrdquo) koumlvetelmeacutenyei alakultak aacutet annak kouml-vetkezteacuteben hogy a koumlltői szoumlveg immaacuter nem elsősorban a koumlltői autoritaacutesboacutel nyeri hiteleacutet hanem belső koherenciaacutejaacute-boacutel eacutes termeacuteszetesseacutegeacuteből (heacutetkoumlznapisaacutegaacuteboacutel) abboacutel a hi-telesseacutegből amit maga a szoumlveg teremt S ez a vaacuteltozaacutes az amelyet a theokritosi koumlltemeacuteny rendkiacutevuumll erőteljesen mutat meg amikor az bdquouacutejrdquo hihetőseacutegre toumlrekvő irodalmi konven-cioacute alapjaacuten megalkotott eacutes ennek koumlvetkezteacuteben az emberek heacutetkoumlznapi eacuteleteacutehez hasonloacutevaacute vaacuteloacute vilaacutegban egy a heacuteroacutesok heacutetkoumlznapihoz nem hasonliacutethatoacute vilaacutegaacuteban elkeacutepzelt s iacutegy uacutej kontextusaacuteban bdquohiteltelenrdquo toumlrteacutenetet beszeacutel el14

Ahogy tehaacutet a paacutesztori teacutemaacutejuacute idillekben egy semmilyen moacutedon nem leacutetező meacutegis realista valoacutesaacutegszerű vilaacuteg joumln leacutetre a paacutesztori eacutelet anyagaacuteboacutel a mitikus teacutemaacutejuacute idillekben egy-egy ilyen bdquohitelesen fi ktiacutevrdquo vilaacuteg a reacutegi mitikus elbeszeacuteleacutesek vilaacute-gaacutenak egy maacutes alkotoacutei szemleacuteletmoacuted szerinti megformaacutelaacutesaacute-val egy uacutejfajta irodalmi konvencioacute illetve realitaacuteseacuterzeacutek domi-naacutenssaacute vaacutelaacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben szuumlletik meg A Heacuterakliskos ellentmondaacutesossaacutega vagy keacutetarcuacutesaacutega eacutepp abboacutel fakad hogy a koraacutebbi norma szerint elbeszeacutelt mitikus toumlrteacutenet egy bdquokor-szerűen realistardquo műben jelenik meg melynek bdquouacutejrdquo vilaacutegaacuteba azonban az aacutetvett toumlrteacutenet nem illeszkedik zoumlkkenőmentesen

Annak azonban hogy ez az aacutetuumllteteacutesi gyakorlat eacutepp ennek a miacutetosznak az eseteacuteben okoz ekkora feszuumlltseacuteget magaacuteban e miacutetoszban talaacutelhatoacute sajaacutetos oka is van A toumlrteacutenet szerint az uacutej-szuumlloumltt Heacuterakleacutes megfojt keacutet raacutetaacutemadoacute kiacutegyoacutet Ebben a mitikus (s feltehetően akaacuter a hellenizmus kori) gondolkodaacutes szaacutemaacute-ra semmi kuumlloumlnoumls vagy irreaacutelis nincs egy heacuteroacutes akit az apja Zeus mindig segiacutet termeacuteszetesen baacutermikor keacutepes kiacutegyoacutekat megfojtani (ahogy oroszlaacutenokat kentaurokat vagy amazono-kat legyőzni is)15 Ha azonban ezt a toumlrteacutenetet bdquoreaacutelisanrdquo meseacutel-juumlk el a miacutetosz vilaacutegaacutet a halandoacute vilaacuteghoz koumlzeliacutetjuumlk s a heacuteroacutest a halandoacutetoacutel nem kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg radikaacutelisan akkor az eset veacutegtelenuumll irreaacutelissaacute vaacutelik A mitikus toumlrteacutenet a heacuteroacutes isteni voltaacuteroacutel s emberek szaacutemaacutera soha el nem eacuterhető keacutepesseacutegeiről szoacutel Heacuterakleacutes alakjaacutenak deheroizaacutelaacutesa viszont szuumlkseacutegkeacutepp a miacutetosz eacutertelmesseacutegeacutenek eltűneacuteseacutevel fenyeget ami Pindarosnaacutel csodaacutelandoacute eacutes magasztos volt az idillben hihetetlenneacute eacutes irreaacute-lissaacute vaacutelhat Theokritos azonban mindenben megtartja a heacuteroacutes-toumlrteacutenet cselekmeacutenyeacutenek belső viszonyait s a sajaacutet realizmusa szerint feleacutepiacutetett heacutetkoumlznapi vilaacutegba az itt idegenkeacutent hatoacute ese-meacutenyeket is beemeli Ezaacuteltal az idill hitelesiacuteti a hihetetlent az aacutebraacutezolt reaacutelis vilaacutegban az irreaacutelis eseten senki nem akad foumlnn a kiacutegyoacuteoumllő csecsemő szuumllei az incidens utaacuten beacutekeacutesen fekszenek vissza aacutegyukba

Mitikus eacutes reaacutelis-heacutetkoumlznapi konfrontaacutecioacuteja termeacuteszetesen az egeacutesz koumlltemeacutenyt aacutethatja Heacuterakleacutest a tizenkeacutet munkaacutera any-ja bdquoneveleacutesi programjardquo keacutesziacuteti fel

Okor_2010_4_heberjavindd 27Okor_2010_4_heberjavindd 27 20110104 11514920110104 115149

Tanulmaacutenyok

28

῾Ηρακλέης δ᾽ ὑπὸ ματρὶ νέον φυτὸν ὣς ἐν ἀλωᾷἐτρέφετ᾽ ᾿Αργείου κεκλημένος ᾿Αμφιτρύωνοςγράμματα μὲν τὸν παῖδα γέρων Λίνος ἐξεδίδαξενυἱὸς ᾿Απόλλωνος μελεδωνεὺς ἄγρυπνος ἥρωςτόξον δ᾽ ἐντανύσαι καὶ ἐπί σκοπὸν εἦναι ὀιστόνΕὔρυτος ἐκ πατέρων μεγάλαις ἀφνειὸς ἀρούραιςαὐτὰρ ἀοιδὸν ἔθηκε καὶ ἄμφω χεῖρας ἔπλασσενπυξίνᾳ ἐν φόρμιγγι Φιλαμμονίδας Εὔμολπος[hellip]Ωδε μὲν ῾Ηρακλῆα φίλα παιδεύσατο μάτηρ

Heacuterakleacutes az anyja keze alatt mint uacutej hajtaacutes a szeacuterűnuacutegy nevelkedett s az argosi Amphitryoacuten fi aacutenak nevezteacutekBetűkre az oumlreg Linos taniacutetotta az ifjuacutetApolloacuten őrkoumldő fi a nem alvoacute heacuteroacutesiacutejat felhuacutezni s nyiacutellal a ceacutelba talaacutelniEurytos aki ősei reacuteveacuten nagy foumlldek gazdaacuteja voltAztaacuten eacutenekesseacute faragta s idomiacutetotta kezeita puszpaacutengfa lanthoz Philammonideacutes Eumolpos[hellip]Ekkeacutent nevelte fel Heacuterakleacutest szerető anyja(103ndash110 134)

A kiacutegyoacutek eacuterkezeacutese utaacuten megjelenő rejteacutelyes forraacutesboacutel szaacuterma-zoacute feacuteny elaludtakor pedig Amphitryoacuten roumlgtoumln keacutenytelen faacutek-lyaacutekeacutert kiaacuteltani melynek előteremteacuteseacutehez raacuteadaacutesul az egeacutesz haacuteztartaacutest mozgoacutesiacutetania kell

ἤτοι ὅγ᾽ ὠριγνᾶτο νεοκλώστου τελαμῶνοςκουφίζων ἑτέρᾳ κολεὸν μέγα λώτινον ἔργονἀμφιλαφὴς δ᾽ ἄρα παστὰς ἐνεπλήσθη πάλιν ὄρφναςδμῶας δὴ τότ᾽ ἄυσεν ὕπνον βαρὺν ἐκφυσῶντας

rsquoΟἴσετε πῦρ ὅτι θᾶσσον ἀπ᾽ ἐσχαρεῶνος ἑλόντεςδμῶες ἐμοί στιβαροὺς δὲ θυρᾶν ἀνακόψατ᾽ ὀχῆαςrsquorsquoἄνστατε δμῶες ταλασίφρονες αὐτὸς ἀυτεῖrsquoἦρα γυνὰ Φοίνισσα μύλαις ἔπι κοῖτον ἔχουσα

Eacutes veacuteguumll eleacuterte az uacutejonnan szőtt sziacutejatmaacutesik kezeacutevel pedig felemelte nagy loacutetuszfaacuteboacutel keacuteszuumllt

kardhuumlvelyeacutetA taacuteg terem ekkor megtelt uacutejra soumlteacutetseacuteggelSzolgaacutekeacutert kiaacuteltott hogy vesseacutek le magukroacutel a suacutelyos

aacutelmotbdquoHozzatok tuumlzet amilyen gyorsan csak lehet a tűzhelytől

elveacuteve szolgaacuteim s toljaacutetok el az ajtoacute suacutelyos reteszeacutetrdquobdquoKeljetek fel hűseacuteges szolgaacutek ő maga kiabaacutelrdquo ndash szoacutelt a phoinikiai asszony akinek a malomkőneacutel volt

fekhelye(44ndash51)

De e feszuumlltseacuteg ndash legalaacutebbis a cselekmeacuteny szintjeacuten ndash legeacutele-sebben az embergyerek heacuteroacutesi tetteacuteben van jelen s ennek az esemeacutenynek a mitikus eacutes a reaacutelis szfeacuteraacuteba valoacute egyidejű bele-szerkeszteacutese az ami az idill vilaacutegaacutet elsősorban izgalmassaacute te-szi Az idill feszuumlltseacutege ugyanakkor nem a kiacutegyoacutekat legyilkoloacute Heacuterakleacutesről szoacuteloacute jelenetben ndash mint fantasztikus vagy irreaacutelis esemeacutenyben ndash kulminaacutel hanem az idill egeacuteszeacuteben joumln leacutetre irodalmi tereacutenek sajaacutetsaacutegakeacutent csapoacutedik le Ugyanezen prob-leacutemaacutet a Heacuterakleacutes-miacutetosz kapcsaacuten plasztikusan mutatjaacutek egyes keacutepzőműveacuteszeti aacutebraacutezolaacutesok is

Otto Brendel Der Schlangenwuumlrgende Herakliskos ciacutemű eacuter-dekes eacutes alapos cikkeacuteben16 a kiacutegyoacutekat megfojtoacute Heacuterakleacutes iko-nograacutefi aacutejaacutenak fejlődeacutesi vonalaacutet rajzolja foumll a Kr e 5 szaacutezadi goumlroumlg vaacutezakeacutepektől a roacutemai kori szobraacuteszat eacutes festeacuteszet meg-oldaacutesaiig A keacuteső archaikus illetve korai klasszikus kori voumlroumls alakos vaacutezaacutekon (laacutesd a Nausikaa-festő hydriaacutejaacutet17 az 1 keacutepen a Berlin-festő stamnosaacutet18 a 2 keacutepen) a jelenetet uacutegy aacutebraacutezol-jaacutek hogy a keacutet leacutenyegeacuteben araacutenyosan kicsinyiacutetett felnőttnek kineacutező csecsemő egy klineacuten aacutell Heacuterakleacutes kezeacuteben fogja a maacuter halott vagy legalaacutebbis ellenaacutellaacutest nem mutatoacute kiacutegyoacutekat Iphik-leacutes viszont feacuteleacutenken elhuacutezoacutedik a klineacute keacutet veacutegeacuteből toumlbbnyire Amphitryoacuten eacutes Alkmeacuteneacute neacutezi őket illetve keacuteszuumll beavatkozni Egyes vaacutezakeacutepeken a szuumllők mellett Atheacuteneacute is jelen van ese-tenkeacutent a keacutep keacutet szeacuteleacuten Zeus eacutes Heacutera laacutethatoacute a szuumllők helyett Zeuxis aacuteltalunk maacuter nem ismert de Plinius aacuteltal paacuter szoacuteban leiacutert19 festmeacutenyeacuten a szereplők ugyancsak Heacuterakleacutes (az ikrek) Alkmeacuteneacute eacutes Amphitryoacuten voltak

A toumlrteacutenetet aacutebraacutezoloacute pompeii eacutes herculaneumi freskoacutekon a klasszikus korboacutel fennmaradt vaacutezakeacutepektől jelentősen elteacuterő ikonograacutefi ai tiacutepust laacutetunk melyről ugyanakkor elkeacutepzelhető hogy valamilyen goumlroumlg vagy hellenisztikus festmeacutenyre megy vissza (baacuter a freskoacutek keacutesziacutetője ez esetben is feltehetően je-lentősen moacutedosiacutetott a hagyomaacuteny aacuteltal kiacutenaacutelt aacutebraacutezolaacutesmoacute-don)20 A freskoacutek koumlzuumll kettő ma is laacutethatoacute egyről pedig egy 19 szaacutezadi rajz alapjaacuten alkothatunk hozzaacutevetőleges keacutepet21 Ezeken a festmeacutenyeken Heacuterakleacutes van a keacutep koumlzeacuteppontjaacuteban aki a foumlldoumln aacutell vagy uumll s keacutet kezeacuteben fogja a kiacutegyoacutekat koumlruuml-loumltte Amphitryoacuten eacutes tovaacutebbi keacutet felnőtt alak laacutethatoacute meacuteg (vaacutel-tozoacute hogy ezek kik előfordul Atheacutena Alkmeacuteneacute egy nevelő eacutes egy szolgaacuteloacute is)1 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 28Okor_2010_4_heberjavindd 28 20110104 11514920110104 115149

Theokritos csecsemő Heacuterakleacutese

29

Ezeken a festmeacutenyeken a mitikus jelenet aacutebraacutezolaacutesa baacuter ikonograacutefi ailag egeacuteszen uacutej meacutegis a vaacutezakeacutepekeacutehez ha-sonloacute elbeszeacutelői strateacutegiaacuteboacutel vezethető le melynek legfontosabb jellemzői a) egy aacutelloacutekeacutepbe sűriacutetett toumlrteacutenet b) a toumlr-teacutenet szempontjaacuteboacutel fontos szemeacutelyek felsorakoztataacutesa c) a hőst veacutedő illet-ve haacutetraacuteltatoacute tehaacutet az esemeacutenyek alatt a haacutetteacuterben műkoumldő istenek szerepel-teteacutese valamint d) a jelenleacutevők sajaacutetos reakcioacuteinak erőteljes kifejezeacutese Ugyan-akkor a freskoacutek eacutes a vaacutezakeacutepek koumlzoumltt alapvető kuumlloumlnbseacuteg van Iphikleacutes szere-peacutenek aacutebraacutezolaacutesaacuteban A vaacutezakeacutepeken a heacuteroacutes emberi ellenpontjakeacutent szolgaacuteloacute Iphikleacutes aki eacuteppen az anyjaacutehoz (vagy egy dajkaacutehoz) menekuumll a keacutep koumlzeacutep-pontjaacuteban koumlzvetlenuumll Heacuterakleacutes mellett van s ezzel a toumlrteacuteneacutes aktiacutev reacutesztvevői-nek szaacutema roumlgtoumln haacuteromra nő (Heacuterak-leacutes Iphikleacutes Alkmeacuteneacutedajka) Raacuteadaacutesul a halandoacute csecsemő kimenekiacuteteacuteseacutenek jeleneteacuten keresztuumll Amphitryoacuten beavatkozaacutesi kiacuteseacuterlete is szer-vesen kapcsoloacutedik a koumlzponti cselekmeacutenyhez nem pusztaacuten a koumlzponti esemeacutenyre adott (eacutes persze a veacutegkifejlet tuumlkreacuteben fe-lesleges) egyeacuteni reakcioacute hanem Alkmeacuteneacute segiacutető mozdulatai-val paacuterhuzamos cselekveacutes Ezzel szem-ben Iphikleacutes a falfestmeacutenyeken kikeruumll a centrumboacutel (az egyiken meg sem je-lenik kettőn pedig egy nevelő illetve Alkmeacuteneacute kezeacuteben van) ami a keacutepeken lazaacutebbaacute teszi a szereplők kapcsolataacutet s a melleacutekszereplők passzivitaacutesaacutet vonja maga utaacuten

Fokozottan igaz ez a 3 keacutepen laacutethatoacute freskoacutera22 Itt Iphikleacutes teljesen hiaacutenyzik a keacutepről vagyis meacuteg utalaacutes sincs arra hogy a kiacutegyoacutek taacutemadaacutesa nemcsak Heacute-rakleacutest hanem maacutesokat is koumlzvetlenuumll eacuterintett volna S meacuteg valami megfi gyel-hető a melleacutekszereplők viselkedeacuteseacute-ben a toumlrteacutenetből koumlvetkező reakcioacutek megjeleniacuteteacutese helyett (feacutelelem segiacutet-seacutegnyuacutejtaacutes) neacutezői attitűdjuumlk az eacuterdemi cselekmeacutenyből valoacute kiszorultsaacuteguk vaacute-lik hangsuacutelyossaacute A keacutep neacutezője szaacutemaacute-ra iacutegy a keacutepen leacutevő fi guraacutek a paacuterharc neacutezőikeacutent mintegy sajaacutet befogadoacutei po-ziacutecioacutejaacutet ismeacutetlik egyfajta keacutep a keacutep-ben effektust hozva leacutetre a koumlzpont-ban leacutevő Heacuterakleacutes a kiacutegyoacutekkal a keacutepből magaacuteboacutel is kiemelkedik A freskoacute ezzel megmutatja a mitikus toumlrteacutenetnek azt a sajaacutetsaacutegaacutet hogy Heacuterakleacutes eacutes a kiacutegyoacutek kuumlzdelme nemcsak a miacutetosz koumlzponti esemeacutenye hanem a toumlrteacutenetből kiemel-kedő eacutes kiemelhető momentum is sok maacutes miacutetoszhoz hasonloacutean ez a miacutetosz is

elbeszeacutelhető egyetlen paacuterharckeacutent a keacutet kiacutegyoacute eacutes a csecsemő Heacuterakleacutes kuumlzdelmekeacutent

A miacutetosz Kr e 5 szaacutezadnaacutel keacutesőbbről raacutenk maradt aacutebraacutezo-laacutesai a haacuterom falfestmeacutenyen kiacutevuumll kizaacuteroacutelag a Heacuterakleacutest (vagy

2 keacutep

3 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 29Okor_2010_4_heberjavindd 29 20110104 11514920110104 115149

Tanulmaacutenyok

30

az eacutermeacuteken neacuteha az ikreket) a kiacutegyoacutekkal bemutatoacute eacutermeacutek re-liefek mozaikok eacutes szobrok Ezeken nyilvaacutenvaloacutean a vaacuteza-keacutepekneacutel eacutes a freskoacuteknaacutel nagyobb hangsuacutely esik a csecsemő Heacuterakleacutes alakjaacutenak megformaacutelaacutesaacutera S baacuter e hangsuacutelyeltoloacutedaacutes nem elsősorban a keacutepzőműveacuteszet aacutetalakulaacutesaacutenak hanem a meacute-diumok kuumlloumlnboumlzőseacutegeacutenek s ezzel oumlsszefuumlggeacutesben a miacutetosz-boacutel aacutebraacutezolt jelenet redukcioacutejaacutenak a koumlvetkezmeacutenye ezeken a műveken tetten eacuterhető az uacutej műveacuteszi eacuterdeklődeacutes hataacutesa is ndash mindenekelőtt a csecsemő Heacuterakleacutes megformaacutelaacutesaacuteban

A toumlrteacutenet koraacutebbi aacutebraacutezolaacutesi konvencioacuteja az esetet uacutegy jele-niacutetette meg hogy a keacutep koumlzeacuteppontjaacuteban leacutevő gyermek Heacuterakleacutes eacutes testveacutere gyermek voltaacutet csupaacuten kisebb meacuterete mutatta va-lamint az hogy egy klineacuten aacutell Az hogy csecsemőről van szoacute ezeken a keacutepeken a toumlrteacutenethez eacutes a szituaacutecioacutehoz tartozoacute teacuteny nem pedig az aacutebraacutezolaacutes leacutenyegi keacuterdeacutese S eacutepp ez az ami meg-vaacuteltozik a hellenizmus koraacutera Heacuterakleacutes gyermek volta fontos kifejezendőveacute vaacutelik a gyermekaacutebraacutezolaacutes keacuterdeacutese maga vaacutelik eacuterdekesseacute De amint az aacutebraacutezolaacuteson Heacuterakleacutes bdquoigazirdquo bdquoreaacutelisrdquo

vagyis halandoacute csecsemőkeacutent jelenik meg a mitikus toumlrteacutenet szeacutetesik a kiacutegyoacutekat markolaacuteszoacute csecsemő nem adekvaacutet lekeacute-pezeacutese a keacutep alapjaacuteul szolgaacuteloacute miacutetosznak A keacutepzőműveacuteszet a bdquovaraacutezstalaniacutetaacutestrdquo ennyiben ugyanolyan automatikusan veacutegzi mint Theokritos Heacuterakleacutest heacuteroacutesboacutel emberreacute formaacutelja tekin-tet neacutelkuumll arra hogy a hozzaacute mint heacuteroacuteshoz tartozoacute toumlrteacutenet megjeleniacutethetőseacutege az uacutej aacutebraacutezolaacutesi konvencioacute koumlvetkezteacuteben problematikussaacute vaacutelt Az iacutegy leacutetrejoumlvő immaacuter keacutepzőműveacuteszeti probleacutemaacutet eacuterdemes kicsit koumlzelebbről is megvizsgaacutelni

A Heacuterakleacutes eacutes a kiacutegyoacute kuumlzdelmeacutere redukaacuteloacutedott aacutebraacutezolaacute-soknak amennyiben tovaacutebbra is a mitikus toumlrteacutenetet akarjaacutek megjeleniacuteteni azt kell mutatniuk ahogy a Zeus paacutertolta Heacuterak-leacutes feluumllkerekedik a Heacutera kuumlldte vadaacutellatokon ahogy tehaacutet egy csecsemő elpusztiacutet keacutet kiacutegyoacutet Az aacutelloacute teacuterdelő vagy uumllő csecse-mők ennek megfelelően minden izmukat megfesziacutetve fojtogat-jaacutek eacutes csapjaacutek foumlldhoumlz kiacutegyoacuteikat Azonban mineacutel hitelesebben akarjaacutek ezt tenni annaacutel inkaacutebb kell hogy megint fi atalemberreacute vagy csecsemőfelnőtteacute vaacuteljanak A keacutepzőműveacuteszetnek tehaacutet amely Heacuterakleacutest egyszerre mint csecsemőt eacutes mint győztest akarja aacutebraacutezolni valamilyen elfogadhatoacute kompromisszumot kell keresnie

Ikonograacutefi ailag keacutet megoldaacutes mondhatoacute tipikusnak az egyi-ken a csecsemő teacuterdel vagy aacutell eacutes keacutet kezeacutevel egyszerre foj-togat egy-egy kiacutegyoacutet mint peacuteldaacuteul egy Ephesosboacutel szaacutermazoacute 1 szaacutezadi kismeacuteretű bronzszobor eseteacuteben23 (4 keacutep) eacutes egy 2 szaacutezadi antiochiai mozaikon24 (5 keacutep) laacutethatoacute Ez a beaacutelliacutetaacutes nem enyhiacuteti az ellentmondaacutest ezeacutert a kiacutegyoacutek megfojtaacutesaacutenak megjeleniacuteteacutese oacutehatatlanul reaacutelisboacutel szimbolikussaacute szeliacuteduumll

A maacutesik ikonograacutefi ailag joacutel elkuumlloumlnuumllő tiacutepusba tartozoacute aacutebraacutezolaacutesokon (a 6 keacutepen egy 3 szaacutezadi feltehetően helle-

4 keacutep

5 keacutep

6 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 30Okor_2010_4_heberjavindd 30 20110104 11515020110104 115150

Theokritos csecsemő Heacuterakleacutese

31

nisztikus minta alapjaacuten keacuteszuumllt roacutemai maacutervaacutenyszobor25 a 7 keacutepen egy samosi tetradrachma laacutethatoacute) Heacuterakleacutes teacuterdel vagy uumll egyik kezeacuten taacutemaszkodik s egyszersmind a foumlldhoumlz szo-riacutet egy kiacutegyoacutet a maacutesik kezeacutet a levegőben tartja vagy a feje foumlleacute emeli mintha eacutepp foumlldhoumlz csapni keacuteszuumllne vele maacutesodik ellenfeleacutet S baacuter ez utoacutebbi tiacutepus uumlgyesen eacuterzeacutekelteti Heacuterakleacutes csecsemő voltaacutet a taacutemaszkodaacutes aacuteltal s egyszersmind hihetőveacute teszi a kiacutegyoacutek legyőzeacuteseacutet azzal hogy azt elsősorban a gravitaacute-cioacutera s nem a gyermek izmaira haacuteriacutetja meacuteg ezen aacutebraacutezolaacutesok is vagy Heacuterakleacutes csecsemőszerűseacutegeacuteből vagy győzelmeacutenek bizonyossaacutegaacuteboacutel keacutenytelenek engedni a bdquomitoloacutegiai teacutenyrdquo a csecsemő győzelme tehaacutet toumlbbnyire nehezen olvashatoacute le ma-gaacuteroacutel a műről

A probleacutema minthogy a test eacutes az izomzat megjeleniacuteteacutese a szobraacuteszatban kuumlloumlnoumlsen hangsuacutelyos a nem csekeacutely szaacute-muacute Heacuterakliskos-szobor eseteacuteben mutatkozik meg leginkaacutebb ndash s a dilemma radikaacutelis feloldaacutesa is egy Kr u 2 szaacutezadi roacute-mai szobron26 (8 keacutep) laacutethatoacute Az aacutebraacutezolaacutes ikonograacutefi ailag a fent vaacutezolt maacutesodik tiacutepusba sorolhatoacute s szinte teljesen azo-nos beaacutelliacutetaacutesuacute egy maacutesik roacutemai kori a Louvre-ban őrzoumltt Heacute-rakliskos-szoborral De a Louvre-beli szoborral szemben itt a szobraacutesz mellőzi a mitikus cselekmeacutenyből adoacutedoacute elemet a kiacutegyoacutek legyőzeacuteseacutet s Heacuterakleacutesra mint csecsemőre koncent-raacutel A megereszkedett has eacutes mellkas a hanyagul előrevetett jobb laacuteb eacutes a taacutemaszkodoacute a kiacutegyoacutera mintegy csak veacuteletlenuumll suacutelyt helyező bal keacutez nem kuumlzdelmet hanem beacutekeacutes szemleacute-lődeacutest eacutes jaacuteteacutekossaacutegot fejez ki s ezt a hataacutest fokozza ahogy a gyermek a jobb kezeacuteben a maacutesik kiacutegyoacutet tartja Heacuterakleacutes a kiacutegyoacute szemeacutebe neacutez eacutes raacutemosolyog laacutethatoacutean mint gyermek csodaacutelva a vadaacutellatot mint szaacutemaacutera uacutej eacuterdekes lenyűgoumlző jelenseacuteget Ez a szobor eacutepp attoacutel egeacuteszen megdoumlbbentő eacutes eszteacutetikai hataacutesaacutet tekintve rendkiacutevuumll erőteljes hogy a miti-kus toumlrteacutenetből adoacutedoacute jelenetet uacutegy aacutebraacutezolja hogy koumlzben nem toumlrekszik annak a miacutetoszboacutel adoacutedoacute eacutertelmezeacuteseacutet megje-leniacuteteni A toumlbbi Heacuterakliskos-szobor baacuter eszteacutetikai kifogaacutesok termeacuteszetesen felmeruumllhetnek veluumlk kapcsolatban adekvaacutet aacutebraacutezolaacutesai a mitikus toumlrteacutenetnek a capitoliumi Heacuterakliskos viszont nem toumlrődik a mitoloacutegiai haacutetteacuterrel a miacutetoszboacutel csak a szituaacutecioacutet veszi aacutet a toumlrteacutenetet magaacutet eacutes annak kimeneteleacutet nem proacutebaacutelja kifejezeacutesre juttatni

Abban aki a szoborhoz nem a mitoloacutegiai ismeretek biztosiacute-totta prekoncepcioacutekkal koumlzeliacutet a szoborhoz magaacutehoz biztosan adekvaacutet de semmikeacutepp sem a mitoloacutegiai toumlrteacutenettel (bdquoHeacuterakleacutes megfojtja a keacutet kiacutegyoacutetrdquo) egybevaacutegoacute olvasat szuumllethet meg S baacuter a mitoloacutegia felől eacuterkező neacutező szaacutemaacutera a bdquokiacutegyoacuteoumllő Heacuterak-

liskosrdquo eacutertelmezeacutes nyilvaacutenvaloacutean adott az ilyen neacutező szuumlkseacuteg-keacutepp ellentmondaacutesba uumltkoumlzik az aacuteltala ismert miacutetosz az aacutebraacute-zolaacutessal szemben s az aacuteltala laacutetott szobor a miacutetosszal szemben hat Miacuteg a toumlrteacutenetben eacutepp a nem emberi a heacuteroikus a leacutenyegi mozzanat melynek koumlvetkezteacuteben az emberfeletti tett a kiacute-gyoacutek megoumlleacutese bekoumlvetkezhet a szobor a csecsemőnek bdquoheacutet-koumlznapirdquo realitaacutest koumllcsoumlnoumlz s a vadaacutellatokkal valoacute talaacutelkozaacutest sem kuumlzdelemkeacutent mutatja be Az ilyen neacutező tehaacutet keacutenytelen tudomaacutesul venni hogy a szobor az ő olvasataacutet nem megerősiacute-ti hanem vaacuteratlan eacutes uacutej elemekkel bonyoliacutetja gazdagiacutetja vagy destruaacutelja

A mitikus toumlrteacutenetekre uacutej szemmel neacutező alexandriai koumllteacute-szet eacutes a mitikus vilaacutegboacutel maacuter kifeleacute tartoacute illetve belőle kileacutepő hellenisztikus eacutes roacutemai kor keacutepzőműveacuteszete egyaraacutent hajlamos meggondolaacutes neacutelkuumll aacutetvenni de meacutegis sajaacutet iacutezleacuteseacutehez igaziacuteta-ni egy-egy sajaacutet műveacuteszi neacutezőpontjaacuteval oumlsszeegyeztethetetlen mitikus irodalmikeacutepzőműveacuteszeti anyagot Ezen Kunstwollen eredmeacutenyekeacuteppen a ndash Kallimachos aacuteltal preferaacutelt ndash logikus-saacutegot eacutes konzisztenciaacutet neacutelkuumlloumlző művek joumlhetnek leacutetre me-lyekben azonban esetenkeacutent (s ilyen szerintem a XXIV idill vagy a capitoliumi Heacuterakliskos-szobor esete) a szerző erőteljes jelenleacutete ndash Bahtyin terminoloacutegiaacutejaacuteval a szerzőnek a hőst eacutes a művet bdquolezaacuteroacuterdquo aktusa ndash aacuteltal egy egyseacutegesseacute formaacutelt vilaacuteg-szerű fi kcioacute joumlhet leacutetre mely erőteljesen kuumlloumlnboumlzik a bdquovaloacute-di mitikusrdquo irodalomboacutelkeacutepzőműveacuteszetből ismert műveacuteszeti terektől s feszuumlltseacutegeacutet eacutepp a benne egyesuumllő anyag eacutes forma ellentmondaacutesaacuteboacutel nyeri

7 keacutep

8 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 31Okor_2010_4_heberjavindd 31 20110104 11515020110104 115150

Tanulmaacutenyok

32

Jegyzetek

1 Effe 19782 Stern 1974 ndash Szepessy Tibor Heacuterakliskos-eacutertelmezeacutese e keacutet aacutel-

laacutespontot kombinaacutelja amikor az idillnek a kis Heacuterakleacutesről szoacuteloacute első bdquocsodaacutesrdquo reacuteszeacutet mint parodisztikusat elkuumlloumlniacuteti az utaacutena kouml-vetkezőktől amelyekben a heacuteroacutes maacuter bdquokorszerűenrdquo a helleniszti-kus ideaacutelokhoz igaziacutetva jelenik meg Ezen eacutertelmezeacutesi seacutema ellen elsősorban az szoacutel hogy az elbeszeacutelői intonaacutecioacute felteacutetelezett vaacutel-taacutesaacutet semmi nem motivaacutelja Mieacutert kezdeneacute a koumlltő egyszer csak komolyan venni eacutes mint valoacutedi hőst magasztalni azt akit eleinte ironikusan kezel eacutes ennek megfelelően is aacutebraacutezol Vouml Szepessy 1999

3 Ritooacutek Zsigmond az oacutedakoumlltőt jellemezve a pindarosi eacuterteacutekrend eacutes ideaacutelok maacuter Pindaros sajaacutet koraacuteban is anakronisztikus voltaacutet hangsuacutelyozza Szerinte bdquoPindaros tragikumahellip abban rejlik hogy őhellip az oacutedon eszmeacuteket proacutebaacutelta uacutej leacutelekkel megtoumllteni nekik uacutej eacutertelmet adni egy oly korban amelyben maacuter mindenki uacutej utakat keresettrdquo RitooacutekndashSarkadyndashSzilaacutegyi 1984 277 ndash A koumlnyv uacutejabb aacutetdolgozott kiadaacutesaacuteban Ritooacutek aacutetiacuterja az itt ideacutezett mondatot s ki-jelenteacutese eacuteleacutet erősen tompiacutetja Az oacutedaacutekban megjelenő eacuterteacutekrendet maacuter nem a korszellemmel teljesseacuteggel szembenaacutelloacutekeacutent iacuterja le ha-nem az archaikus ideaacutelok tovaacutebbeacuteleacuteseacutet a klasszikusnak nevezett korban is reaacutelisnak veacuteli Az oacutedaacutek anakronizmusaacutenak feloldaacutesa-keacutent arra mutat raacute hogy Goumlroumlgorszaacuteg demokratizaacuteloacutedaacutesa eacutes ezzel egyuumltt a klasszikus korba valoacute aacutetmenete fokozatos volt s az egyes teruumlleteken maacutes-maacutes uumltemben ment veacutegbe (282ndash285)

4 Laacutesd pl V nemeai oacuteda 26ndash35 I olympiai oacuteda 49ndash585 Pontosabban a mű cselekmeacutenyeacutenek siacutekjaacuten csak mindennek meg-

joumlvendoumlleacuteseacutevel de ez az oacuteda iacuteveacuten nem vaacuteltoztat inkaacutebb csak azon fi nom koumlltői megoldaacutest csodaacutelhatjuk benne hogy Heacuterakleacutes eacuteleteacute-nek első napjaacutet Pindaros uacutegy tudja bemutatni hogy ezen keresztuumll egeacuteszen halaacutelaacuteig illetve istenneacute vaacutelaacutesaacuteig koumlvetjuumlk a hős sorsaacutet

6 A koacutedexek toumlbbseacutegeacuteben az utolsoacute szoacute nem νόμον hanem δόμον de Bruno Snell eacutes Sir John Sandys egyaraacutent a νόμον olvasatot reacuteszesiacuteti előnyben s az oacuteda iacutegy valoacuteban lekerekiacutetettebbnek tűnik ugyanakkor eacutertelmes eacutes nyelvileg korrekt a δόμον olvasat is

7 Hutchinson 19978 Effe 1978 48ndash49

9 A Hekaleacute cselekmeacutenyeacutenek eacutes feleacutepiacuteteacuteseacutenek rekonstrukcioacutejaacutet laacutesd Szepessy 1992

10 Laacutesd erről Lesky 1957 660 Gow 1950 II koumltet 43711 Uo12 Az aitioloacutegiaacuteroacutel eacutes a mimeacutezisről mint az iroacutenia eszkoumlzeiről illetve

mint egymaacutes ellen kijaacutetszott a szoumlvegszerűseacuteget fokozoacute oumlsszete-vőkről Kallimachos himnuszkoumllteacuteszeteacuteben laacutesd Depew 1993

13 Az idillben nemcsak az I nemeai oacutedaacutera talaacutelunk utalaacutesokat ha-nem ndash mint ez Gow kommentaacuterjaacuteboacutel egyeacutertelműen kideruumll ndash hypotextuskeacutent az Odysseia egyes reacuteszei is folyamatosan jelen vannak a szoumlvegben

14 A bdquofantasztikumroacutelrdquo (tehaacutet a valamely reaacuteliskeacutent megalkotott iro-dalmi vilaacutegban irreaacuteliskeacutent hatoacute esemeacutenyről) mint az irodalmi koacute-dok kevereacuteseacutenek koumlvetkezmeacutenyeacuteről laacutesd Lotman 2002

15 Theokritos rendkiacutevuumll fi noman utal Zeusra mint segiacutetőre az esemeacute-nyek leiacuteraacutesa koumlzben egy genitivus absolutus szerkezetben emliacutetve meg hogy Zeus bdquoeacutebren vanrdquo ἀλλrsquo ὅτε δὴ παίδων λιχμώμενοι ἐγγύθεν ἦνθον καὶ τότrsquo ἄρrsquo ἐξέγροντο Διὸς νοέοντος ἅπαντα Ἀλκμήνας φίλα τέκνα φάος δrsquo ἀνὰ οἶκον ἐτύχθη (Amikor pedig nyelvuumlket nyuacutejtogatva a gyermekek koumlzeleacutebe eacutertek akkor aztaacuten feleacutebredtek ndash mert Zeus mindent eacuteszben tart ndash Alkmeacuteneacute kedves fi ai s feacuteny aacuteradt szeacutet a haacutezban 20ndash22 sor)

16 Brendel 193217 New York Metropolitan Museum of Art Hydria 252818 Paris Louvre Stamnos G 19219 Plin Nat XXXV 63 hellipmagnifi cus est [hellip] et Hercules

infans dracones strangulans Alcmena matre coram pavente et Amphitryone (nagyszerűhellip a kiacutegyoacutekat fojtogatoacute gyermek Hercules is Alcmenaacuteval a helysziacutenre siető anyaacuteval eacutes Amphitryoacuteval)

20 Laacutesd erről Brendel 1932 199ndash200 eacutes Robert 1921 II koumltet 62121 Archaumlologische Zeitung 26 1868 Tafel 422 Pompeii Casa dei Vettii23 London BM 124324 Antakya Mus 102425 Szentpeacutetervaacuter Ermitaacutezs A 7626 Roacutema MC 247

Bibliograacutefia

Effe 1978 Effe B bdquoDie Destruktion der Tradition Theokrits my-thologische Gedichterdquo Rheinisches Museum fuumlr Philologie 121 (1978) 48ndash77

Brendel 1932 Brendel O bdquoDer Schlangenwuumlrgende Herakliskosrdquo Jahrbuch des Archaumlologischen Instituts XLVII (1932) 191ndash238

Depew 1993 Depew M bdquoMimesis and Aetiology in Callimachusrsquo Hymnsrdquo Harder M A ndash Regfuit R F ndash Wakker G C (szerk) Callimachus Forsten Groningen 1993 57ndash77

Gow 1950 Gow A S F Theocritus Edited with a translation and commentary Cambridge University Press 1950

Hutchinson 1997 Hutchinson G O Hellenistic Poetry Clarendon Press Oxford 1997

Lesky 1957 Lesky A Geschichte der Griechischen Literatur Funk-ke Berlin 1957ndash1958

Lotman 2002 Лотман Ю М bdquoЗаметки о структуре художествен-ного текстаrdquo История и типология русской культуры laquoИс-кусство-СПБraquo Санкт-Петербург 2002

Robert 1921 Robert C Die griechische Heldensage Weidmannsche Buchhandlung Berlin1921

RitooacutekndashSarkadyndashSzilaacutegyi 1984 Ritooacutek Zsigmond ndash Sarkady Jaacutenos ndash Szilaacutegyi Jaacutenos Gyoumlrgy A goumlroumlg kultuacutera aranykora Gondolat Budapest 1984 Aacutetdolgozott kiadaacutesa Ritooacutek Zsigmond ndash Sar-kady Jaacutenos ndash Szilaacutegyi Jaacutenos Gyoumlrgy ndash Neacutemeth Gyoumlrgy Goumlroumlg művelődeacutestoumlrteacutenet Osiris Budapest 2006

Stern 1974 Stern J bdquoTheocritusrsquo Idyll 24rdquo American Journal of Philology 95 (1974) 348ndash361

Szepessy 1992 Szepessy Tibor bdquoKallimachos Hekaleacutejardquo Antik Ta-nulmaacutenyok 36 (1992) 23ndash40

Szepessy 1999 Szepessy Tibor bdquoTheokritos eacutes Apolloacutenios Rhodios Heacuterakleacutes-portreacutejardquo Antik Tanulmaacutenyok 43 (1999) 67ndash99

Okor_2010_4_heberjavindd 32Okor_2010_4_heberjavindd 32 20110104 11515020110104 115150

Tanulmaacutenyok

26

istennővel Heacutebeacutevel valoacute haacutezassaacutegaacuteval zaacuter le5 A joacuteslat a miti-kus elbeszeacuteleacutes eacutes a mű befejező szavai ndash [Τειρεσίας ἔνεπεν Ἡρακλέα] σεμνὸν αἰνήσειν νόμον ndash melyek szerint Heacute-rakleacutes dicseacuterni fogja az isteni toumlrveacutenyt a hős kivaacuteloacutesaacutega mellett ereacutenyesseacutegeacutet toumlrveacuteny- eacutes istentiszteleteacutet is hangsuacutelyozzaacutek s ezzel eacutertelmesen kerekedik le a Heacuterakleacutest minden szempontboacutel peacuteldaeacuterteacutekűnek bemutatni kiacutevaacutenoacute elbeszeacuteleacutes6

Theokritos eacutes a hellenizmus miacutetoszhoz fűződő viszonya termeacuteszetesen sokkal szoumlveveacutenyesebb S baacuter a miacutetoszok eacutes a mitoloacutegia ebben a korban is erőteljesen meghataacuterozza az iro-dalmat eacutes a műveacuteszeteket eacutepp Theokritos eseteacuteben a mitikus hagyomaacutenyhoz valoacute koumltődeacutes jelentőseacutege koraacutentsem tűnik evi-densnek

Theokritos koumllteacuteszeteacutenek modern recepcioacutejaacutet ndash mint a helle-nizmus kori irodalom toumlrteacuteneteacutet aacutettekintő Hutchinson is konsta-taacutelja7 a mitikus teacutemaacutejuacute idilleket rehabilitaacutelni kiacutevaacutenoacute Effe pedig egyenesen az oacutekortudomaacuteny szemeacutere veti8 ndash elsősorban a bu-kolika mint uacutej műfaj felőli olvasaacutesmoacuted hataacuterozza meg Ennek megfelelően a mitikus teacutemaacutejuacute koumlltemeacutenyeknek ndash mint Theok-ritos irodalomtoumlrteacuteneti helyeacutet szem előtt tartva nem bdquokorszak-alkotoacuteknakrdquo ndash kevesebb fi gyelem jut

Ennek a neacutezőpontnak a legitimitaacutesa koumlnnyen keacutetseacutegbe von-hatoacute hiszen a mitikus idillek az irodalomtoumlrteacutenet szempontjaacute-boacutel egyaacuteltalaacuten nem eacuterdektelenek Ezekben a művekben is meg-jelenik a hexameteres koumllteacuteszet hagyomaacutenyos teacutemaacutejaacutetoacutel valoacute eltaacutevolodaacutes illetve az ennek megreformaacutelaacutesaacutera valoacute kiacuteseacuterlet de a sajaacutetosan theokritosi paacutesztori vilaacuteg mint uacutej toposz meacuteg nem bontakozik ki Diakroacuten olvasatban tehaacutet a mitikus idillek előre mutatnak a hősi epikus koumllteacuteszet eacutes a paacutesztori idillekben megjelenő uacutejfajta (kis)epika koumlzoumltti aacutellomaacuteskeacutent eacutertelmezhe-tők Szinkroacuten olvasatban viszont ezek a versek tipikusak a hel-lenisztikus koumllteacuteszet szaacutemtalan vonaacutesa azonosiacutethatoacute bennuumlk S ilyen korra jellemző sajaacutetsaacuteg maga a hagyomaacutenyhoz fűződő viszony is a koumlltő nem egy sajaacutet irodalmi vilaacutegot teremt ndash mint a műfaj- eacutes toposzteremtő bukolikus művekben ndash hanem a reacutegi műveacuteszet nyuacutejtotta anyagot proacutebaacutelja sajaacutet elkeacutepzeleacuteseinek megfelelően aacutetformaacutelni

A XXIV idill eseteacuteben a hagyomaacutenyos teacutema aacutetformaacutelaacutesa egy Pindaros aacuteltal is elbeszeacutelt toumlrteacutenet uacutejraiacuteraacutesaacutet jelenti s a Heacute-rakliskos ezen miacutetosz-uacutejraiacuteraacutesi kiacuteseacuterlet miatt is Kallimachos Zeus-himnuszaacuteval aacutelliacutethatoacute paacuterhuzamba mely bizonnyal a leg-hiacuteresebb peacuteldaacuteja a hellenisztikus irodalom miacutetoszhoz fűződő furcsa viszonyaacutenak toumlbb szempontboacutel hitelteleniacuteti a mitikus elbeszeacuteleacutes eacutes a himnusziacuteraacutes hagyomaacutenyaacutet egyaraacutent meacutegis him-nuszkeacutent van megiacuterva mely Zeusroacutel szoacutel eacutes az ő szuumlleteacuteseacute-nek miacutetoszaacutet meseacuteli uacutejra Maacutesik lehetseacuteges kallimachosi paacuter-huzamkeacutent a Hekaleacute adoacutedik amely kiseposz amennyire ez a toumlredeacutekekből rekonstruaacutelhatoacute egy hagyomaacutenyos mitikus teacutemaacutet dolgoz ugyan fel de az eposz formai-stilaacuteris hagyomaacutenyaacutetoacutel sokkal jobban eltaacutevolodik mint peacuteldaacuteul Apolloacutenios Argonau-tikaacuteja s miacutetosza heacutetkoumlznapivaacute emberleacutepteacutekűveacute vaacutelik azaacuteltal hogy koumlzeacuteppontjaacuteban egy inkaacutebb neacutepmesei mint mitikus jele-net Theacuteseus laacutetogataacutesa Hekaleacutenaacutel valamint maga Hekaleacute egy oumlregasszony aacutell9 A Zeus-himnusz eacutes a XXIV idill koumlzoumltt azon-ban neacutehaacuteny olyan tartalmi hasonloacutesaacuteg is fennaacutell amelyet nem csupaacuten az irodalmi uacutejiacutetaacutesok iraacutenya hataacuteroz meg

Mindkeacutet mű egy-egy mitoloacutegiai alak szuumlleteacuteseacuteről szoacutel eacutes ndash mint ez a Heacuterakliskosszal kapcsolatban is felteacutetelezhető a mű rendkiacutevuumll toumlredeacutekes utolsoacute harminc soraacutehoz fűzoumltt egyik

fennmaradt lapszeacuteli magyaraacutezat alapjaacuten10 ndash mindkettő him-nusz Mindkeacutet szerző egy maacuter megleacutevő irodalmi tradiacutecioacutehoz nyuacutel hogy azt meguacutejiacutetsa illetve azzal versenyezzen Kallima-chos a szaacutemtalan koumlltő aacuteltal formaacutelt Zeus-himnusz hagyomaacute-nyaacutet veszi elő Theokritos pedig Pindaros egyik oacutedaacutejaacutet melyen keresztuumll az egeacutesz oacutekori epinikionkoumllteacuteszethez is kapcsoloacutedik (raacuteadaacutesul a koumlltemeacuteny himnikus zaacuterlata arra is utalhat hogy ő is egy versenyre tehaacutet alkalmi verskeacutent iacuterta meg műveacutet)11 Az előkeacutepekhez viszonyiacutetva mindkeacutet esetben radikaacutelis az uacutejiacute-taacutes s az uacutejszerűseacuteget elsősorban a magasztos hangveacutetel mel-lőzeacutese illetve szaacutendeacutekos megtoumlreacutese hozza leacutetre De meacuteg ezen bdquolestilizaacutelaacutesrdquo eszkoumlzei is hasonloacutek Kallimachos eacutes Theokritos egyaraacutent a teacutemaacutehoz eacutes a műfajhoz nem illő moacutedon a bdquokoumlzoumlnseacute-gesrdquo reacuteszletekre koncentraacutel Mindezen oumlsszecsengeacutesek mellett azonban szaacutemos kuumlloumlnbseacuteg is megfi gyelhető a keacutet mű illetve a keacutet koumlltő adott hagyomaacutenyhoz valoacute viszonyaacuteban

Kallimachos koumlltemeacutenyeacutenek első haacuterom soraacuteban megmu-tatja hogy milyen is egy bdquorendesrdquo Zeus-himnusz de ezen fel-vezeteacutes az utaacutena koumlvetkező keacutetkedő-latolgatoacute sorok feacutenyeacuteben csak stiacutelus- eacutes műfajparoacutediaacutenak tekinthető a 7 sorban pedig maacuter arroacutel van szoacute hogy a Zeus-toumlrteacutenetek elbeszeacutelői hazud-tak πότεροι πάτερ ἐψεύσαντο (Mondd Zeus melyikuumlk hazudott) ndash keacuterdezi a koumlltő Az hogy a reacutegi koumlltők aacutelliacutetaacutesai hazugsaacutegok Kallimachos szaacutemaacutera a logika alapszabaacutelya az ellentmondaacutes-mentesseacuteg elve alapjaacuten evidens ha eddig egy-maacutesnak ellentmondoacute formaacuteban meseacutelteacutek el a miacutetoszt akkor ezek koumlzuumll legfeljebb egy lehet igaz A logika elveinek a koumll-teacuteszettel szembeni effajta erőszakos eacuterveacutenyesiacuteteacutese bizonyos szempontboacutel termeacuteszetesen nonszensz de az alexandriai bdquotu-doacutes koumlltőkrdquo szaacutemaacutera meacutegis egeacuteszen magaacutetoacutel eacutertetődő aminek alapjaacuten azonban nem kell uacutegy gondolnunk hogy Alexandriaacute-ban ne tudtaacutek volna hogy a koumllteacuteszet nem tudomaacuteny A helyzet enneacutel mint a tovaacutebbiakban meacuteg a Zeus-himnusz kapcsaacuten laacutet-ni is fogjuk sokkal oumlsszetettebb A folytataacutesban Kallimachos baacuter a hagyomaacutenyozott toumlrteacutenet eacutes a realitaacutesok koumlzti viszonyt tovaacutebb feszegetve uacutejabb ellentmondaacutesokra lel meacutegsem arra lyukad ki hogy a toumlrteacutenet egyszerűen nem igaz ehelyett mint-ha Zeus szuumlleteacuteseacutenek egy bdquotudomaacutenyosan helytaacutelloacuterdquo verzioacutejaacutet proacutebaacutelnaacute elmeseacutelni12 A 60 sortoacutel kezdve aztaacuten uacutejabb fronton indiacutet taacutemadaacutest a hagyomaacutenyozott mitikus toumlrteacutenet ellen ameny-nyiben szerinte nem lehet ndash azaz nem logikus ndash hogy Zeus aki a kiraacutelyok veacutedelmezője eacutes hozzaacutejuk hasonloacutean uralkodoacutei ereacutenyekkel biacuter demokratikus uacuteton (sorsolaacutessal) szerezte volna meg a főhatalmat idősebb testveacutereivel szemben Ezen gondolat feacutenyeacuteben megismeacutetli a reacutegi koumlltőkről a himnusz elejeacuten egy-szer maacuter megfogalmazott lesuacutejtoacute veacutelemeacutenyeacutet δηναιοὶ δrsquo οὐ πάμπαν ἀληθέες ἦσαν ἀοιδοί (nem voltak egeacuteszen igaz-mondoacutek a reacutegi koumlltők) Innentől kezdve azonban az a poeta doc-tusi poziacutecioacute melyből Kallimachos beszeacutel eacutes iacuteteacutelkezik s amely poziacutecioacuteboacutel maacutes koumlltőkoumln a bdquoteacutenyeketrdquo keacuteri szaacutemon neacutemileg megvaacuteltozik illetve uacutejabb iraacutenyba meacutelyuumll el A 65 sorban ugyanis miutaacuten a reacutegi koumlltők aacuteltal elbeszeacutelt toumlrteacutenetet kritikaacute-nak vetette alaacute mindehhez egy sajaacutet ars poeticaacutejaacutera vonatkozoacute aacutelliacutetaacutest is hozzaacutefűz ψευδοίμην ἀίοντος ἅ κεν πεπίθοιεν ἀκουήν (Olyat szeretneacutek hazudni amit el is hisz az aki hall-ja) Vagyis Kallimachos olyat igyekszik hazudni ami hihető Ez az aacutellaacutesfoglalaacutes a goumlroumlg eszteacutetikai gondolkodaacutes kontextusaacute-ban nem tekinthető uacutejszerűnek a koumlltő kijelenteacutese Aristoteleacutes Poeacutetikaacutejaacutenak egyik alapgondolataacutera megy vissza mely szerint

Okor_2010_4_heberjavindd 26Okor_2010_4_heberjavindd 26 20110104 11514920110104 115149

Theokritos csecsemő Heacuterakleacutese

27

a műveacuteszetnek nem a valoacutesat hanem a hihetőt a valoacutesziacutenűt kell aacutebraacutezolnia Aristoteleacutes raacuteadaacutesul Kallimachosnaacutel erőtelje-sebben fogalmazza meg ugyanezt a gondolatot amennyiben szerinte hellipπρόςhellip τὴν ποίησιν αἱρετώτερον πιθανὸν ἀδύνατον ἢ ἀπίθανον καὶ δυνατόν (a koumllteacuteszet szaacutemaacute-ra inkaacutebb vaacutelasztandoacute a hihető lehetetlen mint a hihetetlen eacutes lehetseacuteges Aristoteleacutes Poeacutetika 1461b11) S a kallimacho-si sor nem is eszmetoumlrteacuteneti szempontboacutel hanem a himnusz megelőző reacuteszeacutehez keacutepest meglepő amennyiben ezen a ponton vaacutelik vilaacutegossaacute hogy a koumlltő nem elsősorban az igazsaacutegot ha-nem a valoacuteszerűseacuteget a hihetőseacuteget a koherenciaacutet hiaacutenyolja a hagyomaacutenyos toumlrteacutenetből A himnusz ezen koumlltői megnyilatko-zaacutes felől olvasva leacutenyegeacuteben egyseacuteges eacutes ellentmondaacutesmentes konstrukcioacutenak tűnik amennyiben egy koherens eacutes reacuteszletei-ben oumlsszehangolt toumlrteacutenetet beszeacutel el Zeusroacutel akit a kiraacutelyok legnagyobbikakeacutent mutat be s akitől veacutegezetuumll ndash egy neacutemileg sekeacutelyes gnoacutema alapjaacuten mely szerint a joacuteleacutet csak az ereacutennyel egyuumltt eacuter valamit ndash joacuteleacutetet (olbos) eacutes ereacutenyt (areteacute) keacuter magaacute-nak Zeustoacutel adomaacutenykeacutent

Kallimachos nyiacuteltan hagyomaacutenyellenes poeacutetikai keacuterdeacuteseket feszegető bdquolaboratoacuteriumirdquo miacutetoszaacuteval eacutes himnuszaacuteval szemben Theokritos koumlltemeacutenye cseppet sem polemikus hangveacutetelű s nem aacutelliacutetja hogy előkeacutepeineacutel jobb vagy igazabb lenne Ceacutelja nem a pindarosi toumlrteacutenet dekonstrukcioacuteja hanem egy oumlnaacutelloacute vagyis a műfaji hagyomaacuteny egeacuteszeacuteből kiragadva is olvashatoacute mű leacutetrehozaacutesa a Pindaros aacuteltal is elbeszeacutelt mitikus toumlrteacutenet alapjaacuten de annak a miacutetosztoacutel valoacute distanciaacutenak a kihasznaacutelaacutesaacute-val mely a hellenisztikus kor szaacutemaacutera megadatott Theokritos teacutemakeacutent veszi aacutet a miacutetoszt s azt sajaacutet stiacutelusaacutenak megfelelően iacuterja meg realista avagy hiperrealista valoacuteszerűseacutegre toumlrekszik egyszersmind szaacutemtalan alluacutezioacuteval eacutes aacutethallaacutessal teliacutetett szoumlve-get hoz leacutetre13 Veacutelemeacutenyem szerint ezen hozzaacuteaacutellaacutes koumlvetkez-teacuteben a csecsemő Heacuterakleacutes toumlrteacutenete szuumlkseacutegkeacuteppen vaacutelik az I nemeai oacuteda eacutes egyaacuteltalaacuten a Heacuterakliskos-miacutetosz paroacutediaacutejaacutevaacute (nem abban az eacutertelemben hogy annak iacuteroacutedott volna hanem annyiban hogy akkeacutepp olvashatoacute) Theokritos pedig egy uacutej a koraacutebbi szaacutezadok irodalmaacutenak szellemeacutetől idegen de tovaacutebbra is a goumlroumlg mitoloacutegia szereplőit befogadoacute irodalmi teacuter (egy uacutej-fajta mitikus kronotoposz) megteremtőjeacuteveacute

A mitikus toumlrteacutenetet megiacuteroacute Theokritos szerzői hozzaacuteaacutellaacutesa ugyanis alapvetően elteacuter a reacutegebbi miacutetoszt elbeszeacutelő irodalmi szoumlvegek poziacutecioacutejaacutetoacutel is Nem abban hogy a miacutetoszt a valoacutesaacuteg-toacutel a mitikusat a toumlrteacutenetitől ndash az uacutejkorban evidens felfogaacuteshoz koumlzeliacutetve ndash eacutelesen megkuumlloumlnboumlztetneacute s iacutegy a miacutetosz maga vaacutel-na szaacutemaacutera hiteltelenneacute vagy hihetetlenneacute A hellenisztikus műveacuteszet mint ez Kallimachos himnuszaacutenak peacuteldaacutejaacuten joacutel laacutet-hatoacute elsősorban az irodalomfelfogaacutesban hozott radikaacutelis vaacutelto-zaacutest az irodalmi szoumlveg eacutes annak taacutergya koumlzti viszony a koumlltői refl exioacute s iacutegy a koumllteacuteszet taacutergyaacutevaacute vaacutelt a hellenisztikus szer-ző szaacutemaacutera a szoumlveg amely a koumlltői teveacutekenyseacuteg eredmeacutenye-keacutepp leacutetrejoumln fi kcioacute Nem azeacutert mert nem igaz ami benne le van iacuterva hanem mert a hellenizmus az irodalmat nem annyira mimeacuteziskeacutent mint teremteacuteskeacutent fogja fel (amiből kifolyoacutelag ugyanakkor nagyon is raacute van szorulva a mimeacutezisre mint koumlltői eszkoumlzre) S eacutepp ennek a szemleacuteleti vaacuteltaacutesnak a koumlzvetett hataacute-sa fi gyelhető meg a Heacuterakliskos-idillben is

A theokritosi miacutetoszelbeszeacuteleacutesben ugyanis nem a bdquomiti-kusrdquo mint valami fi ktiacutev eacutes a bdquoreaacutelisrdquo mint valami valoacutes uumlt-koumlzik a Heacuterakliskos nem miacutetoszkritika vagy Pindaros-paroacute-

dia A műben a Pindarostoacutel illetve a hagyomaacutenyboacutel aacutetvett toumlrteacutenet vilaacutega eacutes a Theokritos aacuteltal e koumlreacute festett koumlrnyezet mint keacutet kuumlloumlnboumlző fi kcioacute (az elbeszeacutelt miacutetosz eacutes a Pindaros-naacutel ehhez tartozoacute irodalmi fi kcioacute valamint a bdquovaloacute eacuteletbőlrdquo absztrahaacutelt fi ktiacutev vilaacuteg mint uacutej mimetikus-realista irodalmi fi kcioacute) konfrontaacuteloacutedik eacutes beacutekuumll oumlssze Az ami az idill olva-soacuteja szaacutemaacutera a miacutetoszban esetleg irreaacutelisnak tűnik nem at-toacutel irreaacutelis hogy keveacutesbeacute lehet igaz mint peacuteldaacuteul a paacutesztori idillek szereplőinek eacutelete eacutes beszeacutelgeteacutesei Eacuteppen nem a va-loacutesaacutegroacutel (eacutes ezzel a lehetseacuteges eacutes lehetetlen esemeacutenyekről) alkotott veacutelekedeacutes vaacuteltozott meg hanem a hihető irodalmi fi kcioacute (a bdquorealizmusrdquo) koumlvetelmeacutenyei alakultak aacutet annak kouml-vetkezteacuteben hogy a koumlltői szoumlveg immaacuter nem elsősorban a koumlltői autoritaacutesboacutel nyeri hiteleacutet hanem belső koherenciaacutejaacute-boacutel eacutes termeacuteszetesseacutegeacuteből (heacutetkoumlznapisaacutegaacuteboacutel) abboacutel a hi-telesseacutegből amit maga a szoumlveg teremt S ez a vaacuteltozaacutes az amelyet a theokritosi koumlltemeacuteny rendkiacutevuumll erőteljesen mutat meg amikor az bdquouacutejrdquo hihetőseacutegre toumlrekvő irodalmi konven-cioacute alapjaacuten megalkotott eacutes ennek koumlvetkezteacuteben az emberek heacutetkoumlznapi eacuteleteacutehez hasonloacutevaacute vaacuteloacute vilaacutegban egy a heacuteroacutesok heacutetkoumlznapihoz nem hasonliacutethatoacute vilaacutegaacuteban elkeacutepzelt s iacutegy uacutej kontextusaacuteban bdquohiteltelenrdquo toumlrteacutenetet beszeacutel el14

Ahogy tehaacutet a paacutesztori teacutemaacutejuacute idillekben egy semmilyen moacutedon nem leacutetező meacutegis realista valoacutesaacutegszerű vilaacuteg joumln leacutetre a paacutesztori eacutelet anyagaacuteboacutel a mitikus teacutemaacutejuacute idillekben egy-egy ilyen bdquohitelesen fi ktiacutevrdquo vilaacuteg a reacutegi mitikus elbeszeacuteleacutesek vilaacute-gaacutenak egy maacutes alkotoacutei szemleacuteletmoacuted szerinti megformaacutelaacutesaacute-val egy uacutejfajta irodalmi konvencioacute illetve realitaacuteseacuterzeacutek domi-naacutenssaacute vaacutelaacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben szuumlletik meg A Heacuterakliskos ellentmondaacutesossaacutega vagy keacutetarcuacutesaacutega eacutepp abboacutel fakad hogy a koraacutebbi norma szerint elbeszeacutelt mitikus toumlrteacutenet egy bdquokor-szerűen realistardquo műben jelenik meg melynek bdquouacutejrdquo vilaacutegaacuteba azonban az aacutetvett toumlrteacutenet nem illeszkedik zoumlkkenőmentesen

Annak azonban hogy ez az aacutetuumllteteacutesi gyakorlat eacutepp ennek a miacutetosznak az eseteacuteben okoz ekkora feszuumlltseacuteget magaacuteban e miacutetoszban talaacutelhatoacute sajaacutetos oka is van A toumlrteacutenet szerint az uacutej-szuumlloumltt Heacuterakleacutes megfojt keacutet raacutetaacutemadoacute kiacutegyoacutet Ebben a mitikus (s feltehetően akaacuter a hellenizmus kori) gondolkodaacutes szaacutemaacute-ra semmi kuumlloumlnoumls vagy irreaacutelis nincs egy heacuteroacutes akit az apja Zeus mindig segiacutet termeacuteszetesen baacutermikor keacutepes kiacutegyoacutekat megfojtani (ahogy oroszlaacutenokat kentaurokat vagy amazono-kat legyőzni is)15 Ha azonban ezt a toumlrteacutenetet bdquoreaacutelisanrdquo meseacutel-juumlk el a miacutetosz vilaacutegaacutet a halandoacute vilaacuteghoz koumlzeliacutetjuumlk s a heacuteroacutest a halandoacutetoacutel nem kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg radikaacutelisan akkor az eset veacutegtelenuumll irreaacutelissaacute vaacutelik A mitikus toumlrteacutenet a heacuteroacutes isteni voltaacuteroacutel s emberek szaacutemaacutera soha el nem eacuterhető keacutepesseacutegeiről szoacutel Heacuterakleacutes alakjaacutenak deheroizaacutelaacutesa viszont szuumlkseacutegkeacutepp a miacutetosz eacutertelmesseacutegeacutenek eltűneacuteseacutevel fenyeget ami Pindarosnaacutel csodaacutelandoacute eacutes magasztos volt az idillben hihetetlenneacute eacutes irreaacute-lissaacute vaacutelhat Theokritos azonban mindenben megtartja a heacuteroacutes-toumlrteacutenet cselekmeacutenyeacutenek belső viszonyait s a sajaacutet realizmusa szerint feleacutepiacutetett heacutetkoumlznapi vilaacutegba az itt idegenkeacutent hatoacute ese-meacutenyeket is beemeli Ezaacuteltal az idill hitelesiacuteti a hihetetlent az aacutebraacutezolt reaacutelis vilaacutegban az irreaacutelis eseten senki nem akad foumlnn a kiacutegyoacuteoumllő csecsemő szuumllei az incidens utaacuten beacutekeacutesen fekszenek vissza aacutegyukba

Mitikus eacutes reaacutelis-heacutetkoumlznapi konfrontaacutecioacuteja termeacuteszetesen az egeacutesz koumlltemeacutenyt aacutethatja Heacuterakleacutest a tizenkeacutet munkaacutera any-ja bdquoneveleacutesi programjardquo keacutesziacuteti fel

Okor_2010_4_heberjavindd 27Okor_2010_4_heberjavindd 27 20110104 11514920110104 115149

Tanulmaacutenyok

28

῾Ηρακλέης δ᾽ ὑπὸ ματρὶ νέον φυτὸν ὣς ἐν ἀλωᾷἐτρέφετ᾽ ᾿Αργείου κεκλημένος ᾿Αμφιτρύωνοςγράμματα μὲν τὸν παῖδα γέρων Λίνος ἐξεδίδαξενυἱὸς ᾿Απόλλωνος μελεδωνεὺς ἄγρυπνος ἥρωςτόξον δ᾽ ἐντανύσαι καὶ ἐπί σκοπὸν εἦναι ὀιστόνΕὔρυτος ἐκ πατέρων μεγάλαις ἀφνειὸς ἀρούραιςαὐτὰρ ἀοιδὸν ἔθηκε καὶ ἄμφω χεῖρας ἔπλασσενπυξίνᾳ ἐν φόρμιγγι Φιλαμμονίδας Εὔμολπος[hellip]Ωδε μὲν ῾Ηρακλῆα φίλα παιδεύσατο μάτηρ

Heacuterakleacutes az anyja keze alatt mint uacutej hajtaacutes a szeacuterűnuacutegy nevelkedett s az argosi Amphitryoacuten fi aacutenak nevezteacutekBetűkre az oumlreg Linos taniacutetotta az ifjuacutetApolloacuten őrkoumldő fi a nem alvoacute heacuteroacutesiacutejat felhuacutezni s nyiacutellal a ceacutelba talaacutelniEurytos aki ősei reacuteveacuten nagy foumlldek gazdaacuteja voltAztaacuten eacutenekesseacute faragta s idomiacutetotta kezeita puszpaacutengfa lanthoz Philammonideacutes Eumolpos[hellip]Ekkeacutent nevelte fel Heacuterakleacutest szerető anyja(103ndash110 134)

A kiacutegyoacutek eacuterkezeacutese utaacuten megjelenő rejteacutelyes forraacutesboacutel szaacuterma-zoacute feacuteny elaludtakor pedig Amphitryoacuten roumlgtoumln keacutenytelen faacutek-lyaacutekeacutert kiaacuteltani melynek előteremteacuteseacutehez raacuteadaacutesul az egeacutesz haacuteztartaacutest mozgoacutesiacutetania kell

ἤτοι ὅγ᾽ ὠριγνᾶτο νεοκλώστου τελαμῶνοςκουφίζων ἑτέρᾳ κολεὸν μέγα λώτινον ἔργονἀμφιλαφὴς δ᾽ ἄρα παστὰς ἐνεπλήσθη πάλιν ὄρφναςδμῶας δὴ τότ᾽ ἄυσεν ὕπνον βαρὺν ἐκφυσῶντας

rsquoΟἴσετε πῦρ ὅτι θᾶσσον ἀπ᾽ ἐσχαρεῶνος ἑλόντεςδμῶες ἐμοί στιβαροὺς δὲ θυρᾶν ἀνακόψατ᾽ ὀχῆαςrsquorsquoἄνστατε δμῶες ταλασίφρονες αὐτὸς ἀυτεῖrsquoἦρα γυνὰ Φοίνισσα μύλαις ἔπι κοῖτον ἔχουσα

Eacutes veacuteguumll eleacuterte az uacutejonnan szőtt sziacutejatmaacutesik kezeacutevel pedig felemelte nagy loacutetuszfaacuteboacutel keacuteszuumllt

kardhuumlvelyeacutetA taacuteg terem ekkor megtelt uacutejra soumlteacutetseacuteggelSzolgaacutekeacutert kiaacuteltott hogy vesseacutek le magukroacutel a suacutelyos

aacutelmotbdquoHozzatok tuumlzet amilyen gyorsan csak lehet a tűzhelytől

elveacuteve szolgaacuteim s toljaacutetok el az ajtoacute suacutelyos reteszeacutetrdquobdquoKeljetek fel hűseacuteges szolgaacutek ő maga kiabaacutelrdquo ndash szoacutelt a phoinikiai asszony akinek a malomkőneacutel volt

fekhelye(44ndash51)

De e feszuumlltseacuteg ndash legalaacutebbis a cselekmeacuteny szintjeacuten ndash legeacutele-sebben az embergyerek heacuteroacutesi tetteacuteben van jelen s ennek az esemeacutenynek a mitikus eacutes a reaacutelis szfeacuteraacuteba valoacute egyidejű bele-szerkeszteacutese az ami az idill vilaacutegaacutet elsősorban izgalmassaacute te-szi Az idill feszuumlltseacutege ugyanakkor nem a kiacutegyoacutekat legyilkoloacute Heacuterakleacutesről szoacuteloacute jelenetben ndash mint fantasztikus vagy irreaacutelis esemeacutenyben ndash kulminaacutel hanem az idill egeacuteszeacuteben joumln leacutetre irodalmi tereacutenek sajaacutetsaacutegakeacutent csapoacutedik le Ugyanezen prob-leacutemaacutet a Heacuterakleacutes-miacutetosz kapcsaacuten plasztikusan mutatjaacutek egyes keacutepzőműveacuteszeti aacutebraacutezolaacutesok is

Otto Brendel Der Schlangenwuumlrgende Herakliskos ciacutemű eacuter-dekes eacutes alapos cikkeacuteben16 a kiacutegyoacutekat megfojtoacute Heacuterakleacutes iko-nograacutefi aacutejaacutenak fejlődeacutesi vonalaacutet rajzolja foumll a Kr e 5 szaacutezadi goumlroumlg vaacutezakeacutepektől a roacutemai kori szobraacuteszat eacutes festeacuteszet meg-oldaacutesaiig A keacuteső archaikus illetve korai klasszikus kori voumlroumls alakos vaacutezaacutekon (laacutesd a Nausikaa-festő hydriaacutejaacutet17 az 1 keacutepen a Berlin-festő stamnosaacutet18 a 2 keacutepen) a jelenetet uacutegy aacutebraacutezol-jaacutek hogy a keacutet leacutenyegeacuteben araacutenyosan kicsinyiacutetett felnőttnek kineacutező csecsemő egy klineacuten aacutell Heacuterakleacutes kezeacuteben fogja a maacuter halott vagy legalaacutebbis ellenaacutellaacutest nem mutatoacute kiacutegyoacutekat Iphik-leacutes viszont feacuteleacutenken elhuacutezoacutedik a klineacute keacutet veacutegeacuteből toumlbbnyire Amphitryoacuten eacutes Alkmeacuteneacute neacutezi őket illetve keacuteszuumll beavatkozni Egyes vaacutezakeacutepeken a szuumllők mellett Atheacuteneacute is jelen van ese-tenkeacutent a keacutep keacutet szeacuteleacuten Zeus eacutes Heacutera laacutethatoacute a szuumllők helyett Zeuxis aacuteltalunk maacuter nem ismert de Plinius aacuteltal paacuter szoacuteban leiacutert19 festmeacutenyeacuten a szereplők ugyancsak Heacuterakleacutes (az ikrek) Alkmeacuteneacute eacutes Amphitryoacuten voltak

A toumlrteacutenetet aacutebraacutezoloacute pompeii eacutes herculaneumi freskoacutekon a klasszikus korboacutel fennmaradt vaacutezakeacutepektől jelentősen elteacuterő ikonograacutefi ai tiacutepust laacutetunk melyről ugyanakkor elkeacutepzelhető hogy valamilyen goumlroumlg vagy hellenisztikus festmeacutenyre megy vissza (baacuter a freskoacutek keacutesziacutetője ez esetben is feltehetően je-lentősen moacutedosiacutetott a hagyomaacuteny aacuteltal kiacutenaacutelt aacutebraacutezolaacutesmoacute-don)20 A freskoacutek koumlzuumll kettő ma is laacutethatoacute egyről pedig egy 19 szaacutezadi rajz alapjaacuten alkothatunk hozzaacutevetőleges keacutepet21 Ezeken a festmeacutenyeken Heacuterakleacutes van a keacutep koumlzeacuteppontjaacuteban aki a foumlldoumln aacutell vagy uumll s keacutet kezeacuteben fogja a kiacutegyoacutekat koumlruuml-loumltte Amphitryoacuten eacutes tovaacutebbi keacutet felnőtt alak laacutethatoacute meacuteg (vaacutel-tozoacute hogy ezek kik előfordul Atheacutena Alkmeacuteneacute egy nevelő eacutes egy szolgaacuteloacute is)1 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 28Okor_2010_4_heberjavindd 28 20110104 11514920110104 115149

Theokritos csecsemő Heacuterakleacutese

29

Ezeken a festmeacutenyeken a mitikus jelenet aacutebraacutezolaacutesa baacuter ikonograacutefi ailag egeacuteszen uacutej meacutegis a vaacutezakeacutepekeacutehez ha-sonloacute elbeszeacutelői strateacutegiaacuteboacutel vezethető le melynek legfontosabb jellemzői a) egy aacutelloacutekeacutepbe sűriacutetett toumlrteacutenet b) a toumlr-teacutenet szempontjaacuteboacutel fontos szemeacutelyek felsorakoztataacutesa c) a hőst veacutedő illet-ve haacutetraacuteltatoacute tehaacutet az esemeacutenyek alatt a haacutetteacuterben műkoumldő istenek szerepel-teteacutese valamint d) a jelenleacutevők sajaacutetos reakcioacuteinak erőteljes kifejezeacutese Ugyan-akkor a freskoacutek eacutes a vaacutezakeacutepek koumlzoumltt alapvető kuumlloumlnbseacuteg van Iphikleacutes szere-peacutenek aacutebraacutezolaacutesaacuteban A vaacutezakeacutepeken a heacuteroacutes emberi ellenpontjakeacutent szolgaacuteloacute Iphikleacutes aki eacuteppen az anyjaacutehoz (vagy egy dajkaacutehoz) menekuumll a keacutep koumlzeacutep-pontjaacuteban koumlzvetlenuumll Heacuterakleacutes mellett van s ezzel a toumlrteacuteneacutes aktiacutev reacutesztvevői-nek szaacutema roumlgtoumln haacuteromra nő (Heacuterak-leacutes Iphikleacutes Alkmeacuteneacutedajka) Raacuteadaacutesul a halandoacute csecsemő kimenekiacuteteacuteseacutenek jeleneteacuten keresztuumll Amphitryoacuten beavatkozaacutesi kiacuteseacuterlete is szer-vesen kapcsoloacutedik a koumlzponti cselekmeacutenyhez nem pusztaacuten a koumlzponti esemeacutenyre adott (eacutes persze a veacutegkifejlet tuumlkreacuteben fe-lesleges) egyeacuteni reakcioacute hanem Alkmeacuteneacute segiacutető mozdulatai-val paacuterhuzamos cselekveacutes Ezzel szem-ben Iphikleacutes a falfestmeacutenyeken kikeruumll a centrumboacutel (az egyiken meg sem je-lenik kettőn pedig egy nevelő illetve Alkmeacuteneacute kezeacuteben van) ami a keacutepeken lazaacutebbaacute teszi a szereplők kapcsolataacutet s a melleacutekszereplők passzivitaacutesaacutet vonja maga utaacuten

Fokozottan igaz ez a 3 keacutepen laacutethatoacute freskoacutera22 Itt Iphikleacutes teljesen hiaacutenyzik a keacutepről vagyis meacuteg utalaacutes sincs arra hogy a kiacutegyoacutek taacutemadaacutesa nemcsak Heacute-rakleacutest hanem maacutesokat is koumlzvetlenuumll eacuterintett volna S meacuteg valami megfi gyel-hető a melleacutekszereplők viselkedeacuteseacute-ben a toumlrteacutenetből koumlvetkező reakcioacutek megjeleniacuteteacutese helyett (feacutelelem segiacutet-seacutegnyuacutejtaacutes) neacutezői attitűdjuumlk az eacuterdemi cselekmeacutenyből valoacute kiszorultsaacuteguk vaacute-lik hangsuacutelyossaacute A keacutep neacutezője szaacutemaacute-ra iacutegy a keacutepen leacutevő fi guraacutek a paacuterharc neacutezőikeacutent mintegy sajaacutet befogadoacutei po-ziacutecioacutejaacutet ismeacutetlik egyfajta keacutep a keacutep-ben effektust hozva leacutetre a koumlzpont-ban leacutevő Heacuterakleacutes a kiacutegyoacutekkal a keacutepből magaacuteboacutel is kiemelkedik A freskoacute ezzel megmutatja a mitikus toumlrteacutenetnek azt a sajaacutetsaacutegaacutet hogy Heacuterakleacutes eacutes a kiacutegyoacutek kuumlzdelme nemcsak a miacutetosz koumlzponti esemeacutenye hanem a toumlrteacutenetből kiemel-kedő eacutes kiemelhető momentum is sok maacutes miacutetoszhoz hasonloacutean ez a miacutetosz is

elbeszeacutelhető egyetlen paacuterharckeacutent a keacutet kiacutegyoacute eacutes a csecsemő Heacuterakleacutes kuumlzdelmekeacutent

A miacutetosz Kr e 5 szaacutezadnaacutel keacutesőbbről raacutenk maradt aacutebraacutezo-laacutesai a haacuterom falfestmeacutenyen kiacutevuumll kizaacuteroacutelag a Heacuterakleacutest (vagy

2 keacutep

3 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 29Okor_2010_4_heberjavindd 29 20110104 11514920110104 115149

Tanulmaacutenyok

30

az eacutermeacuteken neacuteha az ikreket) a kiacutegyoacutekkal bemutatoacute eacutermeacutek re-liefek mozaikok eacutes szobrok Ezeken nyilvaacutenvaloacutean a vaacuteza-keacutepekneacutel eacutes a freskoacuteknaacutel nagyobb hangsuacutely esik a csecsemő Heacuterakleacutes alakjaacutenak megformaacutelaacutesaacutera S baacuter e hangsuacutelyeltoloacutedaacutes nem elsősorban a keacutepzőműveacuteszet aacutetalakulaacutesaacutenak hanem a meacute-diumok kuumlloumlnboumlzőseacutegeacutenek s ezzel oumlsszefuumlggeacutesben a miacutetosz-boacutel aacutebraacutezolt jelenet redukcioacutejaacutenak a koumlvetkezmeacutenye ezeken a műveken tetten eacuterhető az uacutej műveacuteszi eacuterdeklődeacutes hataacutesa is ndash mindenekelőtt a csecsemő Heacuterakleacutes megformaacutelaacutesaacuteban

A toumlrteacutenet koraacutebbi aacutebraacutezolaacutesi konvencioacuteja az esetet uacutegy jele-niacutetette meg hogy a keacutep koumlzeacuteppontjaacuteban leacutevő gyermek Heacuterakleacutes eacutes testveacutere gyermek voltaacutet csupaacuten kisebb meacuterete mutatta va-lamint az hogy egy klineacuten aacutell Az hogy csecsemőről van szoacute ezeken a keacutepeken a toumlrteacutenethez eacutes a szituaacutecioacutehoz tartozoacute teacuteny nem pedig az aacutebraacutezolaacutes leacutenyegi keacuterdeacutese S eacutepp ez az ami meg-vaacuteltozik a hellenizmus koraacutera Heacuterakleacutes gyermek volta fontos kifejezendőveacute vaacutelik a gyermekaacutebraacutezolaacutes keacuterdeacutese maga vaacutelik eacuterdekesseacute De amint az aacutebraacutezolaacuteson Heacuterakleacutes bdquoigazirdquo bdquoreaacutelisrdquo

vagyis halandoacute csecsemőkeacutent jelenik meg a mitikus toumlrteacutenet szeacutetesik a kiacutegyoacutekat markolaacuteszoacute csecsemő nem adekvaacutet lekeacute-pezeacutese a keacutep alapjaacuteul szolgaacuteloacute miacutetosznak A keacutepzőműveacuteszet a bdquovaraacutezstalaniacutetaacutestrdquo ennyiben ugyanolyan automatikusan veacutegzi mint Theokritos Heacuterakleacutest heacuteroacutesboacutel emberreacute formaacutelja tekin-tet neacutelkuumll arra hogy a hozzaacute mint heacuteroacuteshoz tartozoacute toumlrteacutenet megjeleniacutethetőseacutege az uacutej aacutebraacutezolaacutesi konvencioacute koumlvetkezteacuteben problematikussaacute vaacutelt Az iacutegy leacutetrejoumlvő immaacuter keacutepzőműveacuteszeti probleacutemaacutet eacuterdemes kicsit koumlzelebbről is megvizsgaacutelni

A Heacuterakleacutes eacutes a kiacutegyoacute kuumlzdelmeacutere redukaacuteloacutedott aacutebraacutezolaacute-soknak amennyiben tovaacutebbra is a mitikus toumlrteacutenetet akarjaacutek megjeleniacuteteni azt kell mutatniuk ahogy a Zeus paacutertolta Heacuterak-leacutes feluumllkerekedik a Heacutera kuumlldte vadaacutellatokon ahogy tehaacutet egy csecsemő elpusztiacutet keacutet kiacutegyoacutet Az aacutelloacute teacuterdelő vagy uumllő csecse-mők ennek megfelelően minden izmukat megfesziacutetve fojtogat-jaacutek eacutes csapjaacutek foumlldhoumlz kiacutegyoacuteikat Azonban mineacutel hitelesebben akarjaacutek ezt tenni annaacutel inkaacutebb kell hogy megint fi atalemberreacute vagy csecsemőfelnőtteacute vaacuteljanak A keacutepzőműveacuteszetnek tehaacutet amely Heacuterakleacutest egyszerre mint csecsemőt eacutes mint győztest akarja aacutebraacutezolni valamilyen elfogadhatoacute kompromisszumot kell keresnie

Ikonograacutefi ailag keacutet megoldaacutes mondhatoacute tipikusnak az egyi-ken a csecsemő teacuterdel vagy aacutell eacutes keacutet kezeacutevel egyszerre foj-togat egy-egy kiacutegyoacutet mint peacuteldaacuteul egy Ephesosboacutel szaacutermazoacute 1 szaacutezadi kismeacuteretű bronzszobor eseteacuteben23 (4 keacutep) eacutes egy 2 szaacutezadi antiochiai mozaikon24 (5 keacutep) laacutethatoacute Ez a beaacutelliacutetaacutes nem enyhiacuteti az ellentmondaacutest ezeacutert a kiacutegyoacutek megfojtaacutesaacutenak megjeleniacuteteacutese oacutehatatlanul reaacutelisboacutel szimbolikussaacute szeliacuteduumll

A maacutesik ikonograacutefi ailag joacutel elkuumlloumlnuumllő tiacutepusba tartozoacute aacutebraacutezolaacutesokon (a 6 keacutepen egy 3 szaacutezadi feltehetően helle-

4 keacutep

5 keacutep

6 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 30Okor_2010_4_heberjavindd 30 20110104 11515020110104 115150

Theokritos csecsemő Heacuterakleacutese

31

nisztikus minta alapjaacuten keacuteszuumllt roacutemai maacutervaacutenyszobor25 a 7 keacutepen egy samosi tetradrachma laacutethatoacute) Heacuterakleacutes teacuterdel vagy uumll egyik kezeacuten taacutemaszkodik s egyszersmind a foumlldhoumlz szo-riacutet egy kiacutegyoacutet a maacutesik kezeacutet a levegőben tartja vagy a feje foumlleacute emeli mintha eacutepp foumlldhoumlz csapni keacuteszuumllne vele maacutesodik ellenfeleacutet S baacuter ez utoacutebbi tiacutepus uumlgyesen eacuterzeacutekelteti Heacuterakleacutes csecsemő voltaacutet a taacutemaszkodaacutes aacuteltal s egyszersmind hihetőveacute teszi a kiacutegyoacutek legyőzeacuteseacutet azzal hogy azt elsősorban a gravitaacute-cioacutera s nem a gyermek izmaira haacuteriacutetja meacuteg ezen aacutebraacutezolaacutesok is vagy Heacuterakleacutes csecsemőszerűseacutegeacuteből vagy győzelmeacutenek bizonyossaacutegaacuteboacutel keacutenytelenek engedni a bdquomitoloacutegiai teacutenyrdquo a csecsemő győzelme tehaacutet toumlbbnyire nehezen olvashatoacute le ma-gaacuteroacutel a műről

A probleacutema minthogy a test eacutes az izomzat megjeleniacuteteacutese a szobraacuteszatban kuumlloumlnoumlsen hangsuacutelyos a nem csekeacutely szaacute-muacute Heacuterakliskos-szobor eseteacuteben mutatkozik meg leginkaacutebb ndash s a dilemma radikaacutelis feloldaacutesa is egy Kr u 2 szaacutezadi roacute-mai szobron26 (8 keacutep) laacutethatoacute Az aacutebraacutezolaacutes ikonograacutefi ailag a fent vaacutezolt maacutesodik tiacutepusba sorolhatoacute s szinte teljesen azo-nos beaacutelliacutetaacutesuacute egy maacutesik roacutemai kori a Louvre-ban őrzoumltt Heacute-rakliskos-szoborral De a Louvre-beli szoborral szemben itt a szobraacutesz mellőzi a mitikus cselekmeacutenyből adoacutedoacute elemet a kiacutegyoacutek legyőzeacuteseacutet s Heacuterakleacutesra mint csecsemőre koncent-raacutel A megereszkedett has eacutes mellkas a hanyagul előrevetett jobb laacuteb eacutes a taacutemaszkodoacute a kiacutegyoacutera mintegy csak veacuteletlenuumll suacutelyt helyező bal keacutez nem kuumlzdelmet hanem beacutekeacutes szemleacute-lődeacutest eacutes jaacuteteacutekossaacutegot fejez ki s ezt a hataacutest fokozza ahogy a gyermek a jobb kezeacuteben a maacutesik kiacutegyoacutet tartja Heacuterakleacutes a kiacutegyoacute szemeacutebe neacutez eacutes raacutemosolyog laacutethatoacutean mint gyermek csodaacutelva a vadaacutellatot mint szaacutemaacutera uacutej eacuterdekes lenyűgoumlző jelenseacuteget Ez a szobor eacutepp attoacutel egeacuteszen megdoumlbbentő eacutes eszteacutetikai hataacutesaacutet tekintve rendkiacutevuumll erőteljes hogy a miti-kus toumlrteacutenetből adoacutedoacute jelenetet uacutegy aacutebraacutezolja hogy koumlzben nem toumlrekszik annak a miacutetoszboacutel adoacutedoacute eacutertelmezeacuteseacutet megje-leniacuteteni A toumlbbi Heacuterakliskos-szobor baacuter eszteacutetikai kifogaacutesok termeacuteszetesen felmeruumllhetnek veluumlk kapcsolatban adekvaacutet aacutebraacutezolaacutesai a mitikus toumlrteacutenetnek a capitoliumi Heacuterakliskos viszont nem toumlrődik a mitoloacutegiai haacutetteacuterrel a miacutetoszboacutel csak a szituaacutecioacutet veszi aacutet a toumlrteacutenetet magaacutet eacutes annak kimeneteleacutet nem proacutebaacutelja kifejezeacutesre juttatni

Abban aki a szoborhoz nem a mitoloacutegiai ismeretek biztosiacute-totta prekoncepcioacutekkal koumlzeliacutet a szoborhoz magaacutehoz biztosan adekvaacutet de semmikeacutepp sem a mitoloacutegiai toumlrteacutenettel (bdquoHeacuterakleacutes megfojtja a keacutet kiacutegyoacutetrdquo) egybevaacutegoacute olvasat szuumllethet meg S baacuter a mitoloacutegia felől eacuterkező neacutező szaacutemaacutera a bdquokiacutegyoacuteoumllő Heacuterak-

liskosrdquo eacutertelmezeacutes nyilvaacutenvaloacutean adott az ilyen neacutező szuumlkseacuteg-keacutepp ellentmondaacutesba uumltkoumlzik az aacuteltala ismert miacutetosz az aacutebraacute-zolaacutessal szemben s az aacuteltala laacutetott szobor a miacutetosszal szemben hat Miacuteg a toumlrteacutenetben eacutepp a nem emberi a heacuteroikus a leacutenyegi mozzanat melynek koumlvetkezteacuteben az emberfeletti tett a kiacute-gyoacutek megoumlleacutese bekoumlvetkezhet a szobor a csecsemőnek bdquoheacutet-koumlznapirdquo realitaacutest koumllcsoumlnoumlz s a vadaacutellatokkal valoacute talaacutelkozaacutest sem kuumlzdelemkeacutent mutatja be Az ilyen neacutező tehaacutet keacutenytelen tudomaacutesul venni hogy a szobor az ő olvasataacutet nem megerősiacute-ti hanem vaacuteratlan eacutes uacutej elemekkel bonyoliacutetja gazdagiacutetja vagy destruaacutelja

A mitikus toumlrteacutenetekre uacutej szemmel neacutező alexandriai koumllteacute-szet eacutes a mitikus vilaacutegboacutel maacuter kifeleacute tartoacute illetve belőle kileacutepő hellenisztikus eacutes roacutemai kor keacutepzőműveacuteszete egyaraacutent hajlamos meggondolaacutes neacutelkuumll aacutetvenni de meacutegis sajaacutet iacutezleacuteseacutehez igaziacuteta-ni egy-egy sajaacutet műveacuteszi neacutezőpontjaacuteval oumlsszeegyeztethetetlen mitikus irodalmikeacutepzőműveacuteszeti anyagot Ezen Kunstwollen eredmeacutenyekeacuteppen a ndash Kallimachos aacuteltal preferaacutelt ndash logikus-saacutegot eacutes konzisztenciaacutet neacutelkuumlloumlző művek joumlhetnek leacutetre me-lyekben azonban esetenkeacutent (s ilyen szerintem a XXIV idill vagy a capitoliumi Heacuterakliskos-szobor esete) a szerző erőteljes jelenleacutete ndash Bahtyin terminoloacutegiaacutejaacuteval a szerzőnek a hőst eacutes a művet bdquolezaacuteroacuterdquo aktusa ndash aacuteltal egy egyseacutegesseacute formaacutelt vilaacuteg-szerű fi kcioacute joumlhet leacutetre mely erőteljesen kuumlloumlnboumlzik a bdquovaloacute-di mitikusrdquo irodalomboacutelkeacutepzőműveacuteszetből ismert műveacuteszeti terektől s feszuumlltseacutegeacutet eacutepp a benne egyesuumllő anyag eacutes forma ellentmondaacutesaacuteboacutel nyeri

7 keacutep

8 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 31Okor_2010_4_heberjavindd 31 20110104 11515020110104 115150

Tanulmaacutenyok

32

Jegyzetek

1 Effe 19782 Stern 1974 ndash Szepessy Tibor Heacuterakliskos-eacutertelmezeacutese e keacutet aacutel-

laacutespontot kombinaacutelja amikor az idillnek a kis Heacuterakleacutesről szoacuteloacute első bdquocsodaacutesrdquo reacuteszeacutet mint parodisztikusat elkuumlloumlniacuteti az utaacutena kouml-vetkezőktől amelyekben a heacuteroacutes maacuter bdquokorszerűenrdquo a helleniszti-kus ideaacutelokhoz igaziacutetva jelenik meg Ezen eacutertelmezeacutesi seacutema ellen elsősorban az szoacutel hogy az elbeszeacutelői intonaacutecioacute felteacutetelezett vaacutel-taacutesaacutet semmi nem motivaacutelja Mieacutert kezdeneacute a koumlltő egyszer csak komolyan venni eacutes mint valoacutedi hőst magasztalni azt akit eleinte ironikusan kezel eacutes ennek megfelelően is aacutebraacutezol Vouml Szepessy 1999

3 Ritooacutek Zsigmond az oacutedakoumlltőt jellemezve a pindarosi eacuterteacutekrend eacutes ideaacutelok maacuter Pindaros sajaacutet koraacuteban is anakronisztikus voltaacutet hangsuacutelyozza Szerinte bdquoPindaros tragikumahellip abban rejlik hogy őhellip az oacutedon eszmeacuteket proacutebaacutelta uacutej leacutelekkel megtoumllteni nekik uacutej eacutertelmet adni egy oly korban amelyben maacuter mindenki uacutej utakat keresettrdquo RitooacutekndashSarkadyndashSzilaacutegyi 1984 277 ndash A koumlnyv uacutejabb aacutetdolgozott kiadaacutesaacuteban Ritooacutek aacutetiacuterja az itt ideacutezett mondatot s ki-jelenteacutese eacuteleacutet erősen tompiacutetja Az oacutedaacutekban megjelenő eacuterteacutekrendet maacuter nem a korszellemmel teljesseacuteggel szembenaacutelloacutekeacutent iacuterja le ha-nem az archaikus ideaacutelok tovaacutebbeacuteleacuteseacutet a klasszikusnak nevezett korban is reaacutelisnak veacuteli Az oacutedaacutek anakronizmusaacutenak feloldaacutesa-keacutent arra mutat raacute hogy Goumlroumlgorszaacuteg demokratizaacuteloacutedaacutesa eacutes ezzel egyuumltt a klasszikus korba valoacute aacutetmenete fokozatos volt s az egyes teruumlleteken maacutes-maacutes uumltemben ment veacutegbe (282ndash285)

4 Laacutesd pl V nemeai oacuteda 26ndash35 I olympiai oacuteda 49ndash585 Pontosabban a mű cselekmeacutenyeacutenek siacutekjaacuten csak mindennek meg-

joumlvendoumlleacuteseacutevel de ez az oacuteda iacuteveacuten nem vaacuteltoztat inkaacutebb csak azon fi nom koumlltői megoldaacutest csodaacutelhatjuk benne hogy Heacuterakleacutes eacuteleteacute-nek első napjaacutet Pindaros uacutegy tudja bemutatni hogy ezen keresztuumll egeacuteszen halaacutelaacuteig illetve istenneacute vaacutelaacutesaacuteig koumlvetjuumlk a hős sorsaacutet

6 A koacutedexek toumlbbseacutegeacuteben az utolsoacute szoacute nem νόμον hanem δόμον de Bruno Snell eacutes Sir John Sandys egyaraacutent a νόμον olvasatot reacuteszesiacuteti előnyben s az oacuteda iacutegy valoacuteban lekerekiacutetettebbnek tűnik ugyanakkor eacutertelmes eacutes nyelvileg korrekt a δόμον olvasat is

7 Hutchinson 19978 Effe 1978 48ndash49

9 A Hekaleacute cselekmeacutenyeacutenek eacutes feleacutepiacuteteacuteseacutenek rekonstrukcioacutejaacutet laacutesd Szepessy 1992

10 Laacutesd erről Lesky 1957 660 Gow 1950 II koumltet 43711 Uo12 Az aitioloacutegiaacuteroacutel eacutes a mimeacutezisről mint az iroacutenia eszkoumlzeiről illetve

mint egymaacutes ellen kijaacutetszott a szoumlvegszerűseacuteget fokozoacute oumlsszete-vőkről Kallimachos himnuszkoumllteacuteszeteacuteben laacutesd Depew 1993

13 Az idillben nemcsak az I nemeai oacutedaacutera talaacutelunk utalaacutesokat ha-nem ndash mint ez Gow kommentaacuterjaacuteboacutel egyeacutertelműen kideruumll ndash hypotextuskeacutent az Odysseia egyes reacuteszei is folyamatosan jelen vannak a szoumlvegben

14 A bdquofantasztikumroacutelrdquo (tehaacutet a valamely reaacuteliskeacutent megalkotott iro-dalmi vilaacutegban irreaacuteliskeacutent hatoacute esemeacutenyről) mint az irodalmi koacute-dok kevereacuteseacutenek koumlvetkezmeacutenyeacuteről laacutesd Lotman 2002

15 Theokritos rendkiacutevuumll fi noman utal Zeusra mint segiacutetőre az esemeacute-nyek leiacuteraacutesa koumlzben egy genitivus absolutus szerkezetben emliacutetve meg hogy Zeus bdquoeacutebren vanrdquo ἀλλrsquo ὅτε δὴ παίδων λιχμώμενοι ἐγγύθεν ἦνθον καὶ τότrsquo ἄρrsquo ἐξέγροντο Διὸς νοέοντος ἅπαντα Ἀλκμήνας φίλα τέκνα φάος δrsquo ἀνὰ οἶκον ἐτύχθη (Amikor pedig nyelvuumlket nyuacutejtogatva a gyermekek koumlzeleacutebe eacutertek akkor aztaacuten feleacutebredtek ndash mert Zeus mindent eacuteszben tart ndash Alkmeacuteneacute kedves fi ai s feacuteny aacuteradt szeacutet a haacutezban 20ndash22 sor)

16 Brendel 193217 New York Metropolitan Museum of Art Hydria 252818 Paris Louvre Stamnos G 19219 Plin Nat XXXV 63 hellipmagnifi cus est [hellip] et Hercules

infans dracones strangulans Alcmena matre coram pavente et Amphitryone (nagyszerűhellip a kiacutegyoacutekat fojtogatoacute gyermek Hercules is Alcmenaacuteval a helysziacutenre siető anyaacuteval eacutes Amphitryoacuteval)

20 Laacutesd erről Brendel 1932 199ndash200 eacutes Robert 1921 II koumltet 62121 Archaumlologische Zeitung 26 1868 Tafel 422 Pompeii Casa dei Vettii23 London BM 124324 Antakya Mus 102425 Szentpeacutetervaacuter Ermitaacutezs A 7626 Roacutema MC 247

Bibliograacutefia

Effe 1978 Effe B bdquoDie Destruktion der Tradition Theokrits my-thologische Gedichterdquo Rheinisches Museum fuumlr Philologie 121 (1978) 48ndash77

Brendel 1932 Brendel O bdquoDer Schlangenwuumlrgende Herakliskosrdquo Jahrbuch des Archaumlologischen Instituts XLVII (1932) 191ndash238

Depew 1993 Depew M bdquoMimesis and Aetiology in Callimachusrsquo Hymnsrdquo Harder M A ndash Regfuit R F ndash Wakker G C (szerk) Callimachus Forsten Groningen 1993 57ndash77

Gow 1950 Gow A S F Theocritus Edited with a translation and commentary Cambridge University Press 1950

Hutchinson 1997 Hutchinson G O Hellenistic Poetry Clarendon Press Oxford 1997

Lesky 1957 Lesky A Geschichte der Griechischen Literatur Funk-ke Berlin 1957ndash1958

Lotman 2002 Лотман Ю М bdquoЗаметки о структуре художествен-ного текстаrdquo История и типология русской культуры laquoИс-кусство-СПБraquo Санкт-Петербург 2002

Robert 1921 Robert C Die griechische Heldensage Weidmannsche Buchhandlung Berlin1921

RitooacutekndashSarkadyndashSzilaacutegyi 1984 Ritooacutek Zsigmond ndash Sarkady Jaacutenos ndash Szilaacutegyi Jaacutenos Gyoumlrgy A goumlroumlg kultuacutera aranykora Gondolat Budapest 1984 Aacutetdolgozott kiadaacutesa Ritooacutek Zsigmond ndash Sar-kady Jaacutenos ndash Szilaacutegyi Jaacutenos Gyoumlrgy ndash Neacutemeth Gyoumlrgy Goumlroumlg művelődeacutestoumlrteacutenet Osiris Budapest 2006

Stern 1974 Stern J bdquoTheocritusrsquo Idyll 24rdquo American Journal of Philology 95 (1974) 348ndash361

Szepessy 1992 Szepessy Tibor bdquoKallimachos Hekaleacutejardquo Antik Ta-nulmaacutenyok 36 (1992) 23ndash40

Szepessy 1999 Szepessy Tibor bdquoTheokritos eacutes Apolloacutenios Rhodios Heacuterakleacutes-portreacutejardquo Antik Tanulmaacutenyok 43 (1999) 67ndash99

Okor_2010_4_heberjavindd 32Okor_2010_4_heberjavindd 32 20110104 11515020110104 115150

Theokritos csecsemő Heacuterakleacutese

27

a műveacuteszetnek nem a valoacutesat hanem a hihetőt a valoacutesziacutenűt kell aacutebraacutezolnia Aristoteleacutes raacuteadaacutesul Kallimachosnaacutel erőtelje-sebben fogalmazza meg ugyanezt a gondolatot amennyiben szerinte hellipπρόςhellip τὴν ποίησιν αἱρετώτερον πιθανὸν ἀδύνατον ἢ ἀπίθανον καὶ δυνατόν (a koumllteacuteszet szaacutemaacute-ra inkaacutebb vaacutelasztandoacute a hihető lehetetlen mint a hihetetlen eacutes lehetseacuteges Aristoteleacutes Poeacutetika 1461b11) S a kallimacho-si sor nem is eszmetoumlrteacuteneti szempontboacutel hanem a himnusz megelőző reacuteszeacutehez keacutepest meglepő amennyiben ezen a ponton vaacutelik vilaacutegossaacute hogy a koumlltő nem elsősorban az igazsaacutegot ha-nem a valoacuteszerűseacuteget a hihetőseacuteget a koherenciaacutet hiaacutenyolja a hagyomaacutenyos toumlrteacutenetből A himnusz ezen koumlltői megnyilatko-zaacutes felől olvasva leacutenyegeacuteben egyseacuteges eacutes ellentmondaacutesmentes konstrukcioacutenak tűnik amennyiben egy koherens eacutes reacuteszletei-ben oumlsszehangolt toumlrteacutenetet beszeacutel el Zeusroacutel akit a kiraacutelyok legnagyobbikakeacutent mutat be s akitől veacutegezetuumll ndash egy neacutemileg sekeacutelyes gnoacutema alapjaacuten mely szerint a joacuteleacutet csak az ereacutennyel egyuumltt eacuter valamit ndash joacuteleacutetet (olbos) eacutes ereacutenyt (areteacute) keacuter magaacute-nak Zeustoacutel adomaacutenykeacutent

Kallimachos nyiacuteltan hagyomaacutenyellenes poeacutetikai keacuterdeacuteseket feszegető bdquolaboratoacuteriumirdquo miacutetoszaacuteval eacutes himnuszaacuteval szemben Theokritos koumlltemeacutenye cseppet sem polemikus hangveacutetelű s nem aacutelliacutetja hogy előkeacutepeineacutel jobb vagy igazabb lenne Ceacutelja nem a pindarosi toumlrteacutenet dekonstrukcioacuteja hanem egy oumlnaacutelloacute vagyis a műfaji hagyomaacuteny egeacuteszeacuteből kiragadva is olvashatoacute mű leacutetrehozaacutesa a Pindaros aacuteltal is elbeszeacutelt mitikus toumlrteacutenet alapjaacuten de annak a miacutetosztoacutel valoacute distanciaacutenak a kihasznaacutelaacutesaacute-val mely a hellenisztikus kor szaacutemaacutera megadatott Theokritos teacutemakeacutent veszi aacutet a miacutetoszt s azt sajaacutet stiacutelusaacutenak megfelelően iacuterja meg realista avagy hiperrealista valoacuteszerűseacutegre toumlrekszik egyszersmind szaacutemtalan alluacutezioacuteval eacutes aacutethallaacutessal teliacutetett szoumlve-get hoz leacutetre13 Veacutelemeacutenyem szerint ezen hozzaacuteaacutellaacutes koumlvetkez-teacuteben a csecsemő Heacuterakleacutes toumlrteacutenete szuumlkseacutegkeacuteppen vaacutelik az I nemeai oacuteda eacutes egyaacuteltalaacuten a Heacuterakliskos-miacutetosz paroacutediaacutejaacutevaacute (nem abban az eacutertelemben hogy annak iacuteroacutedott volna hanem annyiban hogy akkeacutepp olvashatoacute) Theokritos pedig egy uacutej a koraacutebbi szaacutezadok irodalmaacutenak szellemeacutetől idegen de tovaacutebbra is a goumlroumlg mitoloacutegia szereplőit befogadoacute irodalmi teacuter (egy uacutej-fajta mitikus kronotoposz) megteremtőjeacuteveacute

A mitikus toumlrteacutenetet megiacuteroacute Theokritos szerzői hozzaacuteaacutellaacutesa ugyanis alapvetően elteacuter a reacutegebbi miacutetoszt elbeszeacutelő irodalmi szoumlvegek poziacutecioacutejaacutetoacutel is Nem abban hogy a miacutetoszt a valoacutesaacuteg-toacutel a mitikusat a toumlrteacutenetitől ndash az uacutejkorban evidens felfogaacuteshoz koumlzeliacutetve ndash eacutelesen megkuumlloumlnboumlztetneacute s iacutegy a miacutetosz maga vaacutel-na szaacutemaacutera hiteltelenneacute vagy hihetetlenneacute A hellenisztikus műveacuteszet mint ez Kallimachos himnuszaacutenak peacuteldaacutejaacuten joacutel laacutet-hatoacute elsősorban az irodalomfelfogaacutesban hozott radikaacutelis vaacutelto-zaacutest az irodalmi szoumlveg eacutes annak taacutergya koumlzti viszony a koumlltői refl exioacute s iacutegy a koumllteacuteszet taacutergyaacutevaacute vaacutelt a hellenisztikus szer-ző szaacutemaacutera a szoumlveg amely a koumlltői teveacutekenyseacuteg eredmeacutenye-keacutepp leacutetrejoumln fi kcioacute Nem azeacutert mert nem igaz ami benne le van iacuterva hanem mert a hellenizmus az irodalmat nem annyira mimeacuteziskeacutent mint teremteacuteskeacutent fogja fel (amiből kifolyoacutelag ugyanakkor nagyon is raacute van szorulva a mimeacutezisre mint koumlltői eszkoumlzre) S eacutepp ennek a szemleacuteleti vaacuteltaacutesnak a koumlzvetett hataacute-sa fi gyelhető meg a Heacuterakliskos-idillben is

A theokritosi miacutetoszelbeszeacuteleacutesben ugyanis nem a bdquomiti-kusrdquo mint valami fi ktiacutev eacutes a bdquoreaacutelisrdquo mint valami valoacutes uumlt-koumlzik a Heacuterakliskos nem miacutetoszkritika vagy Pindaros-paroacute-

dia A műben a Pindarostoacutel illetve a hagyomaacutenyboacutel aacutetvett toumlrteacutenet vilaacutega eacutes a Theokritos aacuteltal e koumlreacute festett koumlrnyezet mint keacutet kuumlloumlnboumlző fi kcioacute (az elbeszeacutelt miacutetosz eacutes a Pindaros-naacutel ehhez tartozoacute irodalmi fi kcioacute valamint a bdquovaloacute eacuteletbőlrdquo absztrahaacutelt fi ktiacutev vilaacuteg mint uacutej mimetikus-realista irodalmi fi kcioacute) konfrontaacuteloacutedik eacutes beacutekuumll oumlssze Az ami az idill olva-soacuteja szaacutemaacutera a miacutetoszban esetleg irreaacutelisnak tűnik nem at-toacutel irreaacutelis hogy keveacutesbeacute lehet igaz mint peacuteldaacuteul a paacutesztori idillek szereplőinek eacutelete eacutes beszeacutelgeteacutesei Eacuteppen nem a va-loacutesaacutegroacutel (eacutes ezzel a lehetseacuteges eacutes lehetetlen esemeacutenyekről) alkotott veacutelekedeacutes vaacuteltozott meg hanem a hihető irodalmi fi kcioacute (a bdquorealizmusrdquo) koumlvetelmeacutenyei alakultak aacutet annak kouml-vetkezteacuteben hogy a koumlltői szoumlveg immaacuter nem elsősorban a koumlltői autoritaacutesboacutel nyeri hiteleacutet hanem belső koherenciaacutejaacute-boacutel eacutes termeacuteszetesseacutegeacuteből (heacutetkoumlznapisaacutegaacuteboacutel) abboacutel a hi-telesseacutegből amit maga a szoumlveg teremt S ez a vaacuteltozaacutes az amelyet a theokritosi koumlltemeacuteny rendkiacutevuumll erőteljesen mutat meg amikor az bdquouacutejrdquo hihetőseacutegre toumlrekvő irodalmi konven-cioacute alapjaacuten megalkotott eacutes ennek koumlvetkezteacuteben az emberek heacutetkoumlznapi eacuteleteacutehez hasonloacutevaacute vaacuteloacute vilaacutegban egy a heacuteroacutesok heacutetkoumlznapihoz nem hasonliacutethatoacute vilaacutegaacuteban elkeacutepzelt s iacutegy uacutej kontextusaacuteban bdquohiteltelenrdquo toumlrteacutenetet beszeacutel el14

Ahogy tehaacutet a paacutesztori teacutemaacutejuacute idillekben egy semmilyen moacutedon nem leacutetező meacutegis realista valoacutesaacutegszerű vilaacuteg joumln leacutetre a paacutesztori eacutelet anyagaacuteboacutel a mitikus teacutemaacutejuacute idillekben egy-egy ilyen bdquohitelesen fi ktiacutevrdquo vilaacuteg a reacutegi mitikus elbeszeacuteleacutesek vilaacute-gaacutenak egy maacutes alkotoacutei szemleacuteletmoacuted szerinti megformaacutelaacutesaacute-val egy uacutejfajta irodalmi konvencioacute illetve realitaacuteseacuterzeacutek domi-naacutenssaacute vaacutelaacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben szuumlletik meg A Heacuterakliskos ellentmondaacutesossaacutega vagy keacutetarcuacutesaacutega eacutepp abboacutel fakad hogy a koraacutebbi norma szerint elbeszeacutelt mitikus toumlrteacutenet egy bdquokor-szerűen realistardquo műben jelenik meg melynek bdquouacutejrdquo vilaacutegaacuteba azonban az aacutetvett toumlrteacutenet nem illeszkedik zoumlkkenőmentesen

Annak azonban hogy ez az aacutetuumllteteacutesi gyakorlat eacutepp ennek a miacutetosznak az eseteacuteben okoz ekkora feszuumlltseacuteget magaacuteban e miacutetoszban talaacutelhatoacute sajaacutetos oka is van A toumlrteacutenet szerint az uacutej-szuumlloumltt Heacuterakleacutes megfojt keacutet raacutetaacutemadoacute kiacutegyoacutet Ebben a mitikus (s feltehetően akaacuter a hellenizmus kori) gondolkodaacutes szaacutemaacute-ra semmi kuumlloumlnoumls vagy irreaacutelis nincs egy heacuteroacutes akit az apja Zeus mindig segiacutet termeacuteszetesen baacutermikor keacutepes kiacutegyoacutekat megfojtani (ahogy oroszlaacutenokat kentaurokat vagy amazono-kat legyőzni is)15 Ha azonban ezt a toumlrteacutenetet bdquoreaacutelisanrdquo meseacutel-juumlk el a miacutetosz vilaacutegaacutet a halandoacute vilaacuteghoz koumlzeliacutetjuumlk s a heacuteroacutest a halandoacutetoacutel nem kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg radikaacutelisan akkor az eset veacutegtelenuumll irreaacutelissaacute vaacutelik A mitikus toumlrteacutenet a heacuteroacutes isteni voltaacuteroacutel s emberek szaacutemaacutera soha el nem eacuterhető keacutepesseacutegeiről szoacutel Heacuterakleacutes alakjaacutenak deheroizaacutelaacutesa viszont szuumlkseacutegkeacutepp a miacutetosz eacutertelmesseacutegeacutenek eltűneacuteseacutevel fenyeget ami Pindarosnaacutel csodaacutelandoacute eacutes magasztos volt az idillben hihetetlenneacute eacutes irreaacute-lissaacute vaacutelhat Theokritos azonban mindenben megtartja a heacuteroacutes-toumlrteacutenet cselekmeacutenyeacutenek belső viszonyait s a sajaacutet realizmusa szerint feleacutepiacutetett heacutetkoumlznapi vilaacutegba az itt idegenkeacutent hatoacute ese-meacutenyeket is beemeli Ezaacuteltal az idill hitelesiacuteti a hihetetlent az aacutebraacutezolt reaacutelis vilaacutegban az irreaacutelis eseten senki nem akad foumlnn a kiacutegyoacuteoumllő csecsemő szuumllei az incidens utaacuten beacutekeacutesen fekszenek vissza aacutegyukba

Mitikus eacutes reaacutelis-heacutetkoumlznapi konfrontaacutecioacuteja termeacuteszetesen az egeacutesz koumlltemeacutenyt aacutethatja Heacuterakleacutest a tizenkeacutet munkaacutera any-ja bdquoneveleacutesi programjardquo keacutesziacuteti fel

Okor_2010_4_heberjavindd 27Okor_2010_4_heberjavindd 27 20110104 11514920110104 115149

Tanulmaacutenyok

28

῾Ηρακλέης δ᾽ ὑπὸ ματρὶ νέον φυτὸν ὣς ἐν ἀλωᾷἐτρέφετ᾽ ᾿Αργείου κεκλημένος ᾿Αμφιτρύωνοςγράμματα μὲν τὸν παῖδα γέρων Λίνος ἐξεδίδαξενυἱὸς ᾿Απόλλωνος μελεδωνεὺς ἄγρυπνος ἥρωςτόξον δ᾽ ἐντανύσαι καὶ ἐπί σκοπὸν εἦναι ὀιστόνΕὔρυτος ἐκ πατέρων μεγάλαις ἀφνειὸς ἀρούραιςαὐτὰρ ἀοιδὸν ἔθηκε καὶ ἄμφω χεῖρας ἔπλασσενπυξίνᾳ ἐν φόρμιγγι Φιλαμμονίδας Εὔμολπος[hellip]Ωδε μὲν ῾Ηρακλῆα φίλα παιδεύσατο μάτηρ

Heacuterakleacutes az anyja keze alatt mint uacutej hajtaacutes a szeacuterűnuacutegy nevelkedett s az argosi Amphitryoacuten fi aacutenak nevezteacutekBetűkre az oumlreg Linos taniacutetotta az ifjuacutetApolloacuten őrkoumldő fi a nem alvoacute heacuteroacutesiacutejat felhuacutezni s nyiacutellal a ceacutelba talaacutelniEurytos aki ősei reacuteveacuten nagy foumlldek gazdaacuteja voltAztaacuten eacutenekesseacute faragta s idomiacutetotta kezeita puszpaacutengfa lanthoz Philammonideacutes Eumolpos[hellip]Ekkeacutent nevelte fel Heacuterakleacutest szerető anyja(103ndash110 134)

A kiacutegyoacutek eacuterkezeacutese utaacuten megjelenő rejteacutelyes forraacutesboacutel szaacuterma-zoacute feacuteny elaludtakor pedig Amphitryoacuten roumlgtoumln keacutenytelen faacutek-lyaacutekeacutert kiaacuteltani melynek előteremteacuteseacutehez raacuteadaacutesul az egeacutesz haacuteztartaacutest mozgoacutesiacutetania kell

ἤτοι ὅγ᾽ ὠριγνᾶτο νεοκλώστου τελαμῶνοςκουφίζων ἑτέρᾳ κολεὸν μέγα λώτινον ἔργονἀμφιλαφὴς δ᾽ ἄρα παστὰς ἐνεπλήσθη πάλιν ὄρφναςδμῶας δὴ τότ᾽ ἄυσεν ὕπνον βαρὺν ἐκφυσῶντας

rsquoΟἴσετε πῦρ ὅτι θᾶσσον ἀπ᾽ ἐσχαρεῶνος ἑλόντεςδμῶες ἐμοί στιβαροὺς δὲ θυρᾶν ἀνακόψατ᾽ ὀχῆαςrsquorsquoἄνστατε δμῶες ταλασίφρονες αὐτὸς ἀυτεῖrsquoἦρα γυνὰ Φοίνισσα μύλαις ἔπι κοῖτον ἔχουσα

Eacutes veacuteguumll eleacuterte az uacutejonnan szőtt sziacutejatmaacutesik kezeacutevel pedig felemelte nagy loacutetuszfaacuteboacutel keacuteszuumllt

kardhuumlvelyeacutetA taacuteg terem ekkor megtelt uacutejra soumlteacutetseacuteggelSzolgaacutekeacutert kiaacuteltott hogy vesseacutek le magukroacutel a suacutelyos

aacutelmotbdquoHozzatok tuumlzet amilyen gyorsan csak lehet a tűzhelytől

elveacuteve szolgaacuteim s toljaacutetok el az ajtoacute suacutelyos reteszeacutetrdquobdquoKeljetek fel hűseacuteges szolgaacutek ő maga kiabaacutelrdquo ndash szoacutelt a phoinikiai asszony akinek a malomkőneacutel volt

fekhelye(44ndash51)

De e feszuumlltseacuteg ndash legalaacutebbis a cselekmeacuteny szintjeacuten ndash legeacutele-sebben az embergyerek heacuteroacutesi tetteacuteben van jelen s ennek az esemeacutenynek a mitikus eacutes a reaacutelis szfeacuteraacuteba valoacute egyidejű bele-szerkeszteacutese az ami az idill vilaacutegaacutet elsősorban izgalmassaacute te-szi Az idill feszuumlltseacutege ugyanakkor nem a kiacutegyoacutekat legyilkoloacute Heacuterakleacutesről szoacuteloacute jelenetben ndash mint fantasztikus vagy irreaacutelis esemeacutenyben ndash kulminaacutel hanem az idill egeacuteszeacuteben joumln leacutetre irodalmi tereacutenek sajaacutetsaacutegakeacutent csapoacutedik le Ugyanezen prob-leacutemaacutet a Heacuterakleacutes-miacutetosz kapcsaacuten plasztikusan mutatjaacutek egyes keacutepzőműveacuteszeti aacutebraacutezolaacutesok is

Otto Brendel Der Schlangenwuumlrgende Herakliskos ciacutemű eacuter-dekes eacutes alapos cikkeacuteben16 a kiacutegyoacutekat megfojtoacute Heacuterakleacutes iko-nograacutefi aacutejaacutenak fejlődeacutesi vonalaacutet rajzolja foumll a Kr e 5 szaacutezadi goumlroumlg vaacutezakeacutepektől a roacutemai kori szobraacuteszat eacutes festeacuteszet meg-oldaacutesaiig A keacuteső archaikus illetve korai klasszikus kori voumlroumls alakos vaacutezaacutekon (laacutesd a Nausikaa-festő hydriaacutejaacutet17 az 1 keacutepen a Berlin-festő stamnosaacutet18 a 2 keacutepen) a jelenetet uacutegy aacutebraacutezol-jaacutek hogy a keacutet leacutenyegeacuteben araacutenyosan kicsinyiacutetett felnőttnek kineacutező csecsemő egy klineacuten aacutell Heacuterakleacutes kezeacuteben fogja a maacuter halott vagy legalaacutebbis ellenaacutellaacutest nem mutatoacute kiacutegyoacutekat Iphik-leacutes viszont feacuteleacutenken elhuacutezoacutedik a klineacute keacutet veacutegeacuteből toumlbbnyire Amphitryoacuten eacutes Alkmeacuteneacute neacutezi őket illetve keacuteszuumll beavatkozni Egyes vaacutezakeacutepeken a szuumllők mellett Atheacuteneacute is jelen van ese-tenkeacutent a keacutep keacutet szeacuteleacuten Zeus eacutes Heacutera laacutethatoacute a szuumllők helyett Zeuxis aacuteltalunk maacuter nem ismert de Plinius aacuteltal paacuter szoacuteban leiacutert19 festmeacutenyeacuten a szereplők ugyancsak Heacuterakleacutes (az ikrek) Alkmeacuteneacute eacutes Amphitryoacuten voltak

A toumlrteacutenetet aacutebraacutezoloacute pompeii eacutes herculaneumi freskoacutekon a klasszikus korboacutel fennmaradt vaacutezakeacutepektől jelentősen elteacuterő ikonograacutefi ai tiacutepust laacutetunk melyről ugyanakkor elkeacutepzelhető hogy valamilyen goumlroumlg vagy hellenisztikus festmeacutenyre megy vissza (baacuter a freskoacutek keacutesziacutetője ez esetben is feltehetően je-lentősen moacutedosiacutetott a hagyomaacuteny aacuteltal kiacutenaacutelt aacutebraacutezolaacutesmoacute-don)20 A freskoacutek koumlzuumll kettő ma is laacutethatoacute egyről pedig egy 19 szaacutezadi rajz alapjaacuten alkothatunk hozzaacutevetőleges keacutepet21 Ezeken a festmeacutenyeken Heacuterakleacutes van a keacutep koumlzeacuteppontjaacuteban aki a foumlldoumln aacutell vagy uumll s keacutet kezeacuteben fogja a kiacutegyoacutekat koumlruuml-loumltte Amphitryoacuten eacutes tovaacutebbi keacutet felnőtt alak laacutethatoacute meacuteg (vaacutel-tozoacute hogy ezek kik előfordul Atheacutena Alkmeacuteneacute egy nevelő eacutes egy szolgaacuteloacute is)1 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 28Okor_2010_4_heberjavindd 28 20110104 11514920110104 115149

Theokritos csecsemő Heacuterakleacutese

29

Ezeken a festmeacutenyeken a mitikus jelenet aacutebraacutezolaacutesa baacuter ikonograacutefi ailag egeacuteszen uacutej meacutegis a vaacutezakeacutepekeacutehez ha-sonloacute elbeszeacutelői strateacutegiaacuteboacutel vezethető le melynek legfontosabb jellemzői a) egy aacutelloacutekeacutepbe sűriacutetett toumlrteacutenet b) a toumlr-teacutenet szempontjaacuteboacutel fontos szemeacutelyek felsorakoztataacutesa c) a hőst veacutedő illet-ve haacutetraacuteltatoacute tehaacutet az esemeacutenyek alatt a haacutetteacuterben műkoumldő istenek szerepel-teteacutese valamint d) a jelenleacutevők sajaacutetos reakcioacuteinak erőteljes kifejezeacutese Ugyan-akkor a freskoacutek eacutes a vaacutezakeacutepek koumlzoumltt alapvető kuumlloumlnbseacuteg van Iphikleacutes szere-peacutenek aacutebraacutezolaacutesaacuteban A vaacutezakeacutepeken a heacuteroacutes emberi ellenpontjakeacutent szolgaacuteloacute Iphikleacutes aki eacuteppen az anyjaacutehoz (vagy egy dajkaacutehoz) menekuumll a keacutep koumlzeacutep-pontjaacuteban koumlzvetlenuumll Heacuterakleacutes mellett van s ezzel a toumlrteacuteneacutes aktiacutev reacutesztvevői-nek szaacutema roumlgtoumln haacuteromra nő (Heacuterak-leacutes Iphikleacutes Alkmeacuteneacutedajka) Raacuteadaacutesul a halandoacute csecsemő kimenekiacuteteacuteseacutenek jeleneteacuten keresztuumll Amphitryoacuten beavatkozaacutesi kiacuteseacuterlete is szer-vesen kapcsoloacutedik a koumlzponti cselekmeacutenyhez nem pusztaacuten a koumlzponti esemeacutenyre adott (eacutes persze a veacutegkifejlet tuumlkreacuteben fe-lesleges) egyeacuteni reakcioacute hanem Alkmeacuteneacute segiacutető mozdulatai-val paacuterhuzamos cselekveacutes Ezzel szem-ben Iphikleacutes a falfestmeacutenyeken kikeruumll a centrumboacutel (az egyiken meg sem je-lenik kettőn pedig egy nevelő illetve Alkmeacuteneacute kezeacuteben van) ami a keacutepeken lazaacutebbaacute teszi a szereplők kapcsolataacutet s a melleacutekszereplők passzivitaacutesaacutet vonja maga utaacuten

Fokozottan igaz ez a 3 keacutepen laacutethatoacute freskoacutera22 Itt Iphikleacutes teljesen hiaacutenyzik a keacutepről vagyis meacuteg utalaacutes sincs arra hogy a kiacutegyoacutek taacutemadaacutesa nemcsak Heacute-rakleacutest hanem maacutesokat is koumlzvetlenuumll eacuterintett volna S meacuteg valami megfi gyel-hető a melleacutekszereplők viselkedeacuteseacute-ben a toumlrteacutenetből koumlvetkező reakcioacutek megjeleniacuteteacutese helyett (feacutelelem segiacutet-seacutegnyuacutejtaacutes) neacutezői attitűdjuumlk az eacuterdemi cselekmeacutenyből valoacute kiszorultsaacuteguk vaacute-lik hangsuacutelyossaacute A keacutep neacutezője szaacutemaacute-ra iacutegy a keacutepen leacutevő fi guraacutek a paacuterharc neacutezőikeacutent mintegy sajaacutet befogadoacutei po-ziacutecioacutejaacutet ismeacutetlik egyfajta keacutep a keacutep-ben effektust hozva leacutetre a koumlzpont-ban leacutevő Heacuterakleacutes a kiacutegyoacutekkal a keacutepből magaacuteboacutel is kiemelkedik A freskoacute ezzel megmutatja a mitikus toumlrteacutenetnek azt a sajaacutetsaacutegaacutet hogy Heacuterakleacutes eacutes a kiacutegyoacutek kuumlzdelme nemcsak a miacutetosz koumlzponti esemeacutenye hanem a toumlrteacutenetből kiemel-kedő eacutes kiemelhető momentum is sok maacutes miacutetoszhoz hasonloacutean ez a miacutetosz is

elbeszeacutelhető egyetlen paacuterharckeacutent a keacutet kiacutegyoacute eacutes a csecsemő Heacuterakleacutes kuumlzdelmekeacutent

A miacutetosz Kr e 5 szaacutezadnaacutel keacutesőbbről raacutenk maradt aacutebraacutezo-laacutesai a haacuterom falfestmeacutenyen kiacutevuumll kizaacuteroacutelag a Heacuterakleacutest (vagy

2 keacutep

3 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 29Okor_2010_4_heberjavindd 29 20110104 11514920110104 115149

Tanulmaacutenyok

30

az eacutermeacuteken neacuteha az ikreket) a kiacutegyoacutekkal bemutatoacute eacutermeacutek re-liefek mozaikok eacutes szobrok Ezeken nyilvaacutenvaloacutean a vaacuteza-keacutepekneacutel eacutes a freskoacuteknaacutel nagyobb hangsuacutely esik a csecsemő Heacuterakleacutes alakjaacutenak megformaacutelaacutesaacutera S baacuter e hangsuacutelyeltoloacutedaacutes nem elsősorban a keacutepzőműveacuteszet aacutetalakulaacutesaacutenak hanem a meacute-diumok kuumlloumlnboumlzőseacutegeacutenek s ezzel oumlsszefuumlggeacutesben a miacutetosz-boacutel aacutebraacutezolt jelenet redukcioacutejaacutenak a koumlvetkezmeacutenye ezeken a műveken tetten eacuterhető az uacutej műveacuteszi eacuterdeklődeacutes hataacutesa is ndash mindenekelőtt a csecsemő Heacuterakleacutes megformaacutelaacutesaacuteban

A toumlrteacutenet koraacutebbi aacutebraacutezolaacutesi konvencioacuteja az esetet uacutegy jele-niacutetette meg hogy a keacutep koumlzeacuteppontjaacuteban leacutevő gyermek Heacuterakleacutes eacutes testveacutere gyermek voltaacutet csupaacuten kisebb meacuterete mutatta va-lamint az hogy egy klineacuten aacutell Az hogy csecsemőről van szoacute ezeken a keacutepeken a toumlrteacutenethez eacutes a szituaacutecioacutehoz tartozoacute teacuteny nem pedig az aacutebraacutezolaacutes leacutenyegi keacuterdeacutese S eacutepp ez az ami meg-vaacuteltozik a hellenizmus koraacutera Heacuterakleacutes gyermek volta fontos kifejezendőveacute vaacutelik a gyermekaacutebraacutezolaacutes keacuterdeacutese maga vaacutelik eacuterdekesseacute De amint az aacutebraacutezolaacuteson Heacuterakleacutes bdquoigazirdquo bdquoreaacutelisrdquo

vagyis halandoacute csecsemőkeacutent jelenik meg a mitikus toumlrteacutenet szeacutetesik a kiacutegyoacutekat markolaacuteszoacute csecsemő nem adekvaacutet lekeacute-pezeacutese a keacutep alapjaacuteul szolgaacuteloacute miacutetosznak A keacutepzőműveacuteszet a bdquovaraacutezstalaniacutetaacutestrdquo ennyiben ugyanolyan automatikusan veacutegzi mint Theokritos Heacuterakleacutest heacuteroacutesboacutel emberreacute formaacutelja tekin-tet neacutelkuumll arra hogy a hozzaacute mint heacuteroacuteshoz tartozoacute toumlrteacutenet megjeleniacutethetőseacutege az uacutej aacutebraacutezolaacutesi konvencioacute koumlvetkezteacuteben problematikussaacute vaacutelt Az iacutegy leacutetrejoumlvő immaacuter keacutepzőműveacuteszeti probleacutemaacutet eacuterdemes kicsit koumlzelebbről is megvizsgaacutelni

A Heacuterakleacutes eacutes a kiacutegyoacute kuumlzdelmeacutere redukaacuteloacutedott aacutebraacutezolaacute-soknak amennyiben tovaacutebbra is a mitikus toumlrteacutenetet akarjaacutek megjeleniacuteteni azt kell mutatniuk ahogy a Zeus paacutertolta Heacuterak-leacutes feluumllkerekedik a Heacutera kuumlldte vadaacutellatokon ahogy tehaacutet egy csecsemő elpusztiacutet keacutet kiacutegyoacutet Az aacutelloacute teacuterdelő vagy uumllő csecse-mők ennek megfelelően minden izmukat megfesziacutetve fojtogat-jaacutek eacutes csapjaacutek foumlldhoumlz kiacutegyoacuteikat Azonban mineacutel hitelesebben akarjaacutek ezt tenni annaacutel inkaacutebb kell hogy megint fi atalemberreacute vagy csecsemőfelnőtteacute vaacuteljanak A keacutepzőműveacuteszetnek tehaacutet amely Heacuterakleacutest egyszerre mint csecsemőt eacutes mint győztest akarja aacutebraacutezolni valamilyen elfogadhatoacute kompromisszumot kell keresnie

Ikonograacutefi ailag keacutet megoldaacutes mondhatoacute tipikusnak az egyi-ken a csecsemő teacuterdel vagy aacutell eacutes keacutet kezeacutevel egyszerre foj-togat egy-egy kiacutegyoacutet mint peacuteldaacuteul egy Ephesosboacutel szaacutermazoacute 1 szaacutezadi kismeacuteretű bronzszobor eseteacuteben23 (4 keacutep) eacutes egy 2 szaacutezadi antiochiai mozaikon24 (5 keacutep) laacutethatoacute Ez a beaacutelliacutetaacutes nem enyhiacuteti az ellentmondaacutest ezeacutert a kiacutegyoacutek megfojtaacutesaacutenak megjeleniacuteteacutese oacutehatatlanul reaacutelisboacutel szimbolikussaacute szeliacuteduumll

A maacutesik ikonograacutefi ailag joacutel elkuumlloumlnuumllő tiacutepusba tartozoacute aacutebraacutezolaacutesokon (a 6 keacutepen egy 3 szaacutezadi feltehetően helle-

4 keacutep

5 keacutep

6 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 30Okor_2010_4_heberjavindd 30 20110104 11515020110104 115150

Theokritos csecsemő Heacuterakleacutese

31

nisztikus minta alapjaacuten keacuteszuumllt roacutemai maacutervaacutenyszobor25 a 7 keacutepen egy samosi tetradrachma laacutethatoacute) Heacuterakleacutes teacuterdel vagy uumll egyik kezeacuten taacutemaszkodik s egyszersmind a foumlldhoumlz szo-riacutet egy kiacutegyoacutet a maacutesik kezeacutet a levegőben tartja vagy a feje foumlleacute emeli mintha eacutepp foumlldhoumlz csapni keacuteszuumllne vele maacutesodik ellenfeleacutet S baacuter ez utoacutebbi tiacutepus uumlgyesen eacuterzeacutekelteti Heacuterakleacutes csecsemő voltaacutet a taacutemaszkodaacutes aacuteltal s egyszersmind hihetőveacute teszi a kiacutegyoacutek legyőzeacuteseacutet azzal hogy azt elsősorban a gravitaacute-cioacutera s nem a gyermek izmaira haacuteriacutetja meacuteg ezen aacutebraacutezolaacutesok is vagy Heacuterakleacutes csecsemőszerűseacutegeacuteből vagy győzelmeacutenek bizonyossaacutegaacuteboacutel keacutenytelenek engedni a bdquomitoloacutegiai teacutenyrdquo a csecsemő győzelme tehaacutet toumlbbnyire nehezen olvashatoacute le ma-gaacuteroacutel a műről

A probleacutema minthogy a test eacutes az izomzat megjeleniacuteteacutese a szobraacuteszatban kuumlloumlnoumlsen hangsuacutelyos a nem csekeacutely szaacute-muacute Heacuterakliskos-szobor eseteacuteben mutatkozik meg leginkaacutebb ndash s a dilemma radikaacutelis feloldaacutesa is egy Kr u 2 szaacutezadi roacute-mai szobron26 (8 keacutep) laacutethatoacute Az aacutebraacutezolaacutes ikonograacutefi ailag a fent vaacutezolt maacutesodik tiacutepusba sorolhatoacute s szinte teljesen azo-nos beaacutelliacutetaacutesuacute egy maacutesik roacutemai kori a Louvre-ban őrzoumltt Heacute-rakliskos-szoborral De a Louvre-beli szoborral szemben itt a szobraacutesz mellőzi a mitikus cselekmeacutenyből adoacutedoacute elemet a kiacutegyoacutek legyőzeacuteseacutet s Heacuterakleacutesra mint csecsemőre koncent-raacutel A megereszkedett has eacutes mellkas a hanyagul előrevetett jobb laacuteb eacutes a taacutemaszkodoacute a kiacutegyoacutera mintegy csak veacuteletlenuumll suacutelyt helyező bal keacutez nem kuumlzdelmet hanem beacutekeacutes szemleacute-lődeacutest eacutes jaacuteteacutekossaacutegot fejez ki s ezt a hataacutest fokozza ahogy a gyermek a jobb kezeacuteben a maacutesik kiacutegyoacutet tartja Heacuterakleacutes a kiacutegyoacute szemeacutebe neacutez eacutes raacutemosolyog laacutethatoacutean mint gyermek csodaacutelva a vadaacutellatot mint szaacutemaacutera uacutej eacuterdekes lenyűgoumlző jelenseacuteget Ez a szobor eacutepp attoacutel egeacuteszen megdoumlbbentő eacutes eszteacutetikai hataacutesaacutet tekintve rendkiacutevuumll erőteljes hogy a miti-kus toumlrteacutenetből adoacutedoacute jelenetet uacutegy aacutebraacutezolja hogy koumlzben nem toumlrekszik annak a miacutetoszboacutel adoacutedoacute eacutertelmezeacuteseacutet megje-leniacuteteni A toumlbbi Heacuterakliskos-szobor baacuter eszteacutetikai kifogaacutesok termeacuteszetesen felmeruumllhetnek veluumlk kapcsolatban adekvaacutet aacutebraacutezolaacutesai a mitikus toumlrteacutenetnek a capitoliumi Heacuterakliskos viszont nem toumlrődik a mitoloacutegiai haacutetteacuterrel a miacutetoszboacutel csak a szituaacutecioacutet veszi aacutet a toumlrteacutenetet magaacutet eacutes annak kimeneteleacutet nem proacutebaacutelja kifejezeacutesre juttatni

Abban aki a szoborhoz nem a mitoloacutegiai ismeretek biztosiacute-totta prekoncepcioacutekkal koumlzeliacutet a szoborhoz magaacutehoz biztosan adekvaacutet de semmikeacutepp sem a mitoloacutegiai toumlrteacutenettel (bdquoHeacuterakleacutes megfojtja a keacutet kiacutegyoacutetrdquo) egybevaacutegoacute olvasat szuumllethet meg S baacuter a mitoloacutegia felől eacuterkező neacutező szaacutemaacutera a bdquokiacutegyoacuteoumllő Heacuterak-

liskosrdquo eacutertelmezeacutes nyilvaacutenvaloacutean adott az ilyen neacutező szuumlkseacuteg-keacutepp ellentmondaacutesba uumltkoumlzik az aacuteltala ismert miacutetosz az aacutebraacute-zolaacutessal szemben s az aacuteltala laacutetott szobor a miacutetosszal szemben hat Miacuteg a toumlrteacutenetben eacutepp a nem emberi a heacuteroikus a leacutenyegi mozzanat melynek koumlvetkezteacuteben az emberfeletti tett a kiacute-gyoacutek megoumlleacutese bekoumlvetkezhet a szobor a csecsemőnek bdquoheacutet-koumlznapirdquo realitaacutest koumllcsoumlnoumlz s a vadaacutellatokkal valoacute talaacutelkozaacutest sem kuumlzdelemkeacutent mutatja be Az ilyen neacutező tehaacutet keacutenytelen tudomaacutesul venni hogy a szobor az ő olvasataacutet nem megerősiacute-ti hanem vaacuteratlan eacutes uacutej elemekkel bonyoliacutetja gazdagiacutetja vagy destruaacutelja

A mitikus toumlrteacutenetekre uacutej szemmel neacutező alexandriai koumllteacute-szet eacutes a mitikus vilaacutegboacutel maacuter kifeleacute tartoacute illetve belőle kileacutepő hellenisztikus eacutes roacutemai kor keacutepzőműveacuteszete egyaraacutent hajlamos meggondolaacutes neacutelkuumll aacutetvenni de meacutegis sajaacutet iacutezleacuteseacutehez igaziacuteta-ni egy-egy sajaacutet műveacuteszi neacutezőpontjaacuteval oumlsszeegyeztethetetlen mitikus irodalmikeacutepzőműveacuteszeti anyagot Ezen Kunstwollen eredmeacutenyekeacuteppen a ndash Kallimachos aacuteltal preferaacutelt ndash logikus-saacutegot eacutes konzisztenciaacutet neacutelkuumlloumlző művek joumlhetnek leacutetre me-lyekben azonban esetenkeacutent (s ilyen szerintem a XXIV idill vagy a capitoliumi Heacuterakliskos-szobor esete) a szerző erőteljes jelenleacutete ndash Bahtyin terminoloacutegiaacutejaacuteval a szerzőnek a hőst eacutes a művet bdquolezaacuteroacuterdquo aktusa ndash aacuteltal egy egyseacutegesseacute formaacutelt vilaacuteg-szerű fi kcioacute joumlhet leacutetre mely erőteljesen kuumlloumlnboumlzik a bdquovaloacute-di mitikusrdquo irodalomboacutelkeacutepzőműveacuteszetből ismert műveacuteszeti terektől s feszuumlltseacutegeacutet eacutepp a benne egyesuumllő anyag eacutes forma ellentmondaacutesaacuteboacutel nyeri

7 keacutep

8 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 31Okor_2010_4_heberjavindd 31 20110104 11515020110104 115150

Tanulmaacutenyok

32

Jegyzetek

1 Effe 19782 Stern 1974 ndash Szepessy Tibor Heacuterakliskos-eacutertelmezeacutese e keacutet aacutel-

laacutespontot kombinaacutelja amikor az idillnek a kis Heacuterakleacutesről szoacuteloacute első bdquocsodaacutesrdquo reacuteszeacutet mint parodisztikusat elkuumlloumlniacuteti az utaacutena kouml-vetkezőktől amelyekben a heacuteroacutes maacuter bdquokorszerűenrdquo a helleniszti-kus ideaacutelokhoz igaziacutetva jelenik meg Ezen eacutertelmezeacutesi seacutema ellen elsősorban az szoacutel hogy az elbeszeacutelői intonaacutecioacute felteacutetelezett vaacutel-taacutesaacutet semmi nem motivaacutelja Mieacutert kezdeneacute a koumlltő egyszer csak komolyan venni eacutes mint valoacutedi hőst magasztalni azt akit eleinte ironikusan kezel eacutes ennek megfelelően is aacutebraacutezol Vouml Szepessy 1999

3 Ritooacutek Zsigmond az oacutedakoumlltőt jellemezve a pindarosi eacuterteacutekrend eacutes ideaacutelok maacuter Pindaros sajaacutet koraacuteban is anakronisztikus voltaacutet hangsuacutelyozza Szerinte bdquoPindaros tragikumahellip abban rejlik hogy őhellip az oacutedon eszmeacuteket proacutebaacutelta uacutej leacutelekkel megtoumllteni nekik uacutej eacutertelmet adni egy oly korban amelyben maacuter mindenki uacutej utakat keresettrdquo RitooacutekndashSarkadyndashSzilaacutegyi 1984 277 ndash A koumlnyv uacutejabb aacutetdolgozott kiadaacutesaacuteban Ritooacutek aacutetiacuterja az itt ideacutezett mondatot s ki-jelenteacutese eacuteleacutet erősen tompiacutetja Az oacutedaacutekban megjelenő eacuterteacutekrendet maacuter nem a korszellemmel teljesseacuteggel szembenaacutelloacutekeacutent iacuterja le ha-nem az archaikus ideaacutelok tovaacutebbeacuteleacuteseacutet a klasszikusnak nevezett korban is reaacutelisnak veacuteli Az oacutedaacutek anakronizmusaacutenak feloldaacutesa-keacutent arra mutat raacute hogy Goumlroumlgorszaacuteg demokratizaacuteloacutedaacutesa eacutes ezzel egyuumltt a klasszikus korba valoacute aacutetmenete fokozatos volt s az egyes teruumlleteken maacutes-maacutes uumltemben ment veacutegbe (282ndash285)

4 Laacutesd pl V nemeai oacuteda 26ndash35 I olympiai oacuteda 49ndash585 Pontosabban a mű cselekmeacutenyeacutenek siacutekjaacuten csak mindennek meg-

joumlvendoumlleacuteseacutevel de ez az oacuteda iacuteveacuten nem vaacuteltoztat inkaacutebb csak azon fi nom koumlltői megoldaacutest csodaacutelhatjuk benne hogy Heacuterakleacutes eacuteleteacute-nek első napjaacutet Pindaros uacutegy tudja bemutatni hogy ezen keresztuumll egeacuteszen halaacutelaacuteig illetve istenneacute vaacutelaacutesaacuteig koumlvetjuumlk a hős sorsaacutet

6 A koacutedexek toumlbbseacutegeacuteben az utolsoacute szoacute nem νόμον hanem δόμον de Bruno Snell eacutes Sir John Sandys egyaraacutent a νόμον olvasatot reacuteszesiacuteti előnyben s az oacuteda iacutegy valoacuteban lekerekiacutetettebbnek tűnik ugyanakkor eacutertelmes eacutes nyelvileg korrekt a δόμον olvasat is

7 Hutchinson 19978 Effe 1978 48ndash49

9 A Hekaleacute cselekmeacutenyeacutenek eacutes feleacutepiacuteteacuteseacutenek rekonstrukcioacutejaacutet laacutesd Szepessy 1992

10 Laacutesd erről Lesky 1957 660 Gow 1950 II koumltet 43711 Uo12 Az aitioloacutegiaacuteroacutel eacutes a mimeacutezisről mint az iroacutenia eszkoumlzeiről illetve

mint egymaacutes ellen kijaacutetszott a szoumlvegszerűseacuteget fokozoacute oumlsszete-vőkről Kallimachos himnuszkoumllteacuteszeteacuteben laacutesd Depew 1993

13 Az idillben nemcsak az I nemeai oacutedaacutera talaacutelunk utalaacutesokat ha-nem ndash mint ez Gow kommentaacuterjaacuteboacutel egyeacutertelműen kideruumll ndash hypotextuskeacutent az Odysseia egyes reacuteszei is folyamatosan jelen vannak a szoumlvegben

14 A bdquofantasztikumroacutelrdquo (tehaacutet a valamely reaacuteliskeacutent megalkotott iro-dalmi vilaacutegban irreaacuteliskeacutent hatoacute esemeacutenyről) mint az irodalmi koacute-dok kevereacuteseacutenek koumlvetkezmeacutenyeacuteről laacutesd Lotman 2002

15 Theokritos rendkiacutevuumll fi noman utal Zeusra mint segiacutetőre az esemeacute-nyek leiacuteraacutesa koumlzben egy genitivus absolutus szerkezetben emliacutetve meg hogy Zeus bdquoeacutebren vanrdquo ἀλλrsquo ὅτε δὴ παίδων λιχμώμενοι ἐγγύθεν ἦνθον καὶ τότrsquo ἄρrsquo ἐξέγροντο Διὸς νοέοντος ἅπαντα Ἀλκμήνας φίλα τέκνα φάος δrsquo ἀνὰ οἶκον ἐτύχθη (Amikor pedig nyelvuumlket nyuacutejtogatva a gyermekek koumlzeleacutebe eacutertek akkor aztaacuten feleacutebredtek ndash mert Zeus mindent eacuteszben tart ndash Alkmeacuteneacute kedves fi ai s feacuteny aacuteradt szeacutet a haacutezban 20ndash22 sor)

16 Brendel 193217 New York Metropolitan Museum of Art Hydria 252818 Paris Louvre Stamnos G 19219 Plin Nat XXXV 63 hellipmagnifi cus est [hellip] et Hercules

infans dracones strangulans Alcmena matre coram pavente et Amphitryone (nagyszerűhellip a kiacutegyoacutekat fojtogatoacute gyermek Hercules is Alcmenaacuteval a helysziacutenre siető anyaacuteval eacutes Amphitryoacuteval)

20 Laacutesd erről Brendel 1932 199ndash200 eacutes Robert 1921 II koumltet 62121 Archaumlologische Zeitung 26 1868 Tafel 422 Pompeii Casa dei Vettii23 London BM 124324 Antakya Mus 102425 Szentpeacutetervaacuter Ermitaacutezs A 7626 Roacutema MC 247

Bibliograacutefia

Effe 1978 Effe B bdquoDie Destruktion der Tradition Theokrits my-thologische Gedichterdquo Rheinisches Museum fuumlr Philologie 121 (1978) 48ndash77

Brendel 1932 Brendel O bdquoDer Schlangenwuumlrgende Herakliskosrdquo Jahrbuch des Archaumlologischen Instituts XLVII (1932) 191ndash238

Depew 1993 Depew M bdquoMimesis and Aetiology in Callimachusrsquo Hymnsrdquo Harder M A ndash Regfuit R F ndash Wakker G C (szerk) Callimachus Forsten Groningen 1993 57ndash77

Gow 1950 Gow A S F Theocritus Edited with a translation and commentary Cambridge University Press 1950

Hutchinson 1997 Hutchinson G O Hellenistic Poetry Clarendon Press Oxford 1997

Lesky 1957 Lesky A Geschichte der Griechischen Literatur Funk-ke Berlin 1957ndash1958

Lotman 2002 Лотман Ю М bdquoЗаметки о структуре художествен-ного текстаrdquo История и типология русской культуры laquoИс-кусство-СПБraquo Санкт-Петербург 2002

Robert 1921 Robert C Die griechische Heldensage Weidmannsche Buchhandlung Berlin1921

RitooacutekndashSarkadyndashSzilaacutegyi 1984 Ritooacutek Zsigmond ndash Sarkady Jaacutenos ndash Szilaacutegyi Jaacutenos Gyoumlrgy A goumlroumlg kultuacutera aranykora Gondolat Budapest 1984 Aacutetdolgozott kiadaacutesa Ritooacutek Zsigmond ndash Sar-kady Jaacutenos ndash Szilaacutegyi Jaacutenos Gyoumlrgy ndash Neacutemeth Gyoumlrgy Goumlroumlg művelődeacutestoumlrteacutenet Osiris Budapest 2006

Stern 1974 Stern J bdquoTheocritusrsquo Idyll 24rdquo American Journal of Philology 95 (1974) 348ndash361

Szepessy 1992 Szepessy Tibor bdquoKallimachos Hekaleacutejardquo Antik Ta-nulmaacutenyok 36 (1992) 23ndash40

Szepessy 1999 Szepessy Tibor bdquoTheokritos eacutes Apolloacutenios Rhodios Heacuterakleacutes-portreacutejardquo Antik Tanulmaacutenyok 43 (1999) 67ndash99

Okor_2010_4_heberjavindd 32Okor_2010_4_heberjavindd 32 20110104 11515020110104 115150

Tanulmaacutenyok

28

῾Ηρακλέης δ᾽ ὑπὸ ματρὶ νέον φυτὸν ὣς ἐν ἀλωᾷἐτρέφετ᾽ ᾿Αργείου κεκλημένος ᾿Αμφιτρύωνοςγράμματα μὲν τὸν παῖδα γέρων Λίνος ἐξεδίδαξενυἱὸς ᾿Απόλλωνος μελεδωνεὺς ἄγρυπνος ἥρωςτόξον δ᾽ ἐντανύσαι καὶ ἐπί σκοπὸν εἦναι ὀιστόνΕὔρυτος ἐκ πατέρων μεγάλαις ἀφνειὸς ἀρούραιςαὐτὰρ ἀοιδὸν ἔθηκε καὶ ἄμφω χεῖρας ἔπλασσενπυξίνᾳ ἐν φόρμιγγι Φιλαμμονίδας Εὔμολπος[hellip]Ωδε μὲν ῾Ηρακλῆα φίλα παιδεύσατο μάτηρ

Heacuterakleacutes az anyja keze alatt mint uacutej hajtaacutes a szeacuterűnuacutegy nevelkedett s az argosi Amphitryoacuten fi aacutenak nevezteacutekBetűkre az oumlreg Linos taniacutetotta az ifjuacutetApolloacuten őrkoumldő fi a nem alvoacute heacuteroacutesiacutejat felhuacutezni s nyiacutellal a ceacutelba talaacutelniEurytos aki ősei reacuteveacuten nagy foumlldek gazdaacuteja voltAztaacuten eacutenekesseacute faragta s idomiacutetotta kezeita puszpaacutengfa lanthoz Philammonideacutes Eumolpos[hellip]Ekkeacutent nevelte fel Heacuterakleacutest szerető anyja(103ndash110 134)

A kiacutegyoacutek eacuterkezeacutese utaacuten megjelenő rejteacutelyes forraacutesboacutel szaacuterma-zoacute feacuteny elaludtakor pedig Amphitryoacuten roumlgtoumln keacutenytelen faacutek-lyaacutekeacutert kiaacuteltani melynek előteremteacuteseacutehez raacuteadaacutesul az egeacutesz haacuteztartaacutest mozgoacutesiacutetania kell

ἤτοι ὅγ᾽ ὠριγνᾶτο νεοκλώστου τελαμῶνοςκουφίζων ἑτέρᾳ κολεὸν μέγα λώτινον ἔργονἀμφιλαφὴς δ᾽ ἄρα παστὰς ἐνεπλήσθη πάλιν ὄρφναςδμῶας δὴ τότ᾽ ἄυσεν ὕπνον βαρὺν ἐκφυσῶντας

rsquoΟἴσετε πῦρ ὅτι θᾶσσον ἀπ᾽ ἐσχαρεῶνος ἑλόντεςδμῶες ἐμοί στιβαροὺς δὲ θυρᾶν ἀνακόψατ᾽ ὀχῆαςrsquorsquoἄνστατε δμῶες ταλασίφρονες αὐτὸς ἀυτεῖrsquoἦρα γυνὰ Φοίνισσα μύλαις ἔπι κοῖτον ἔχουσα

Eacutes veacuteguumll eleacuterte az uacutejonnan szőtt sziacutejatmaacutesik kezeacutevel pedig felemelte nagy loacutetuszfaacuteboacutel keacuteszuumllt

kardhuumlvelyeacutetA taacuteg terem ekkor megtelt uacutejra soumlteacutetseacuteggelSzolgaacutekeacutert kiaacuteltott hogy vesseacutek le magukroacutel a suacutelyos

aacutelmotbdquoHozzatok tuumlzet amilyen gyorsan csak lehet a tűzhelytől

elveacuteve szolgaacuteim s toljaacutetok el az ajtoacute suacutelyos reteszeacutetrdquobdquoKeljetek fel hűseacuteges szolgaacutek ő maga kiabaacutelrdquo ndash szoacutelt a phoinikiai asszony akinek a malomkőneacutel volt

fekhelye(44ndash51)

De e feszuumlltseacuteg ndash legalaacutebbis a cselekmeacuteny szintjeacuten ndash legeacutele-sebben az embergyerek heacuteroacutesi tetteacuteben van jelen s ennek az esemeacutenynek a mitikus eacutes a reaacutelis szfeacuteraacuteba valoacute egyidejű bele-szerkeszteacutese az ami az idill vilaacutegaacutet elsősorban izgalmassaacute te-szi Az idill feszuumlltseacutege ugyanakkor nem a kiacutegyoacutekat legyilkoloacute Heacuterakleacutesről szoacuteloacute jelenetben ndash mint fantasztikus vagy irreaacutelis esemeacutenyben ndash kulminaacutel hanem az idill egeacuteszeacuteben joumln leacutetre irodalmi tereacutenek sajaacutetsaacutegakeacutent csapoacutedik le Ugyanezen prob-leacutemaacutet a Heacuterakleacutes-miacutetosz kapcsaacuten plasztikusan mutatjaacutek egyes keacutepzőműveacuteszeti aacutebraacutezolaacutesok is

Otto Brendel Der Schlangenwuumlrgende Herakliskos ciacutemű eacuter-dekes eacutes alapos cikkeacuteben16 a kiacutegyoacutekat megfojtoacute Heacuterakleacutes iko-nograacutefi aacutejaacutenak fejlődeacutesi vonalaacutet rajzolja foumll a Kr e 5 szaacutezadi goumlroumlg vaacutezakeacutepektől a roacutemai kori szobraacuteszat eacutes festeacuteszet meg-oldaacutesaiig A keacuteső archaikus illetve korai klasszikus kori voumlroumls alakos vaacutezaacutekon (laacutesd a Nausikaa-festő hydriaacutejaacutet17 az 1 keacutepen a Berlin-festő stamnosaacutet18 a 2 keacutepen) a jelenetet uacutegy aacutebraacutezol-jaacutek hogy a keacutet leacutenyegeacuteben araacutenyosan kicsinyiacutetett felnőttnek kineacutező csecsemő egy klineacuten aacutell Heacuterakleacutes kezeacuteben fogja a maacuter halott vagy legalaacutebbis ellenaacutellaacutest nem mutatoacute kiacutegyoacutekat Iphik-leacutes viszont feacuteleacutenken elhuacutezoacutedik a klineacute keacutet veacutegeacuteből toumlbbnyire Amphitryoacuten eacutes Alkmeacuteneacute neacutezi őket illetve keacuteszuumll beavatkozni Egyes vaacutezakeacutepeken a szuumllők mellett Atheacuteneacute is jelen van ese-tenkeacutent a keacutep keacutet szeacuteleacuten Zeus eacutes Heacutera laacutethatoacute a szuumllők helyett Zeuxis aacuteltalunk maacuter nem ismert de Plinius aacuteltal paacuter szoacuteban leiacutert19 festmeacutenyeacuten a szereplők ugyancsak Heacuterakleacutes (az ikrek) Alkmeacuteneacute eacutes Amphitryoacuten voltak

A toumlrteacutenetet aacutebraacutezoloacute pompeii eacutes herculaneumi freskoacutekon a klasszikus korboacutel fennmaradt vaacutezakeacutepektől jelentősen elteacuterő ikonograacutefi ai tiacutepust laacutetunk melyről ugyanakkor elkeacutepzelhető hogy valamilyen goumlroumlg vagy hellenisztikus festmeacutenyre megy vissza (baacuter a freskoacutek keacutesziacutetője ez esetben is feltehetően je-lentősen moacutedosiacutetott a hagyomaacuteny aacuteltal kiacutenaacutelt aacutebraacutezolaacutesmoacute-don)20 A freskoacutek koumlzuumll kettő ma is laacutethatoacute egyről pedig egy 19 szaacutezadi rajz alapjaacuten alkothatunk hozzaacutevetőleges keacutepet21 Ezeken a festmeacutenyeken Heacuterakleacutes van a keacutep koumlzeacuteppontjaacuteban aki a foumlldoumln aacutell vagy uumll s keacutet kezeacuteben fogja a kiacutegyoacutekat koumlruuml-loumltte Amphitryoacuten eacutes tovaacutebbi keacutet felnőtt alak laacutethatoacute meacuteg (vaacutel-tozoacute hogy ezek kik előfordul Atheacutena Alkmeacuteneacute egy nevelő eacutes egy szolgaacuteloacute is)1 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 28Okor_2010_4_heberjavindd 28 20110104 11514920110104 115149

Theokritos csecsemő Heacuterakleacutese

29

Ezeken a festmeacutenyeken a mitikus jelenet aacutebraacutezolaacutesa baacuter ikonograacutefi ailag egeacuteszen uacutej meacutegis a vaacutezakeacutepekeacutehez ha-sonloacute elbeszeacutelői strateacutegiaacuteboacutel vezethető le melynek legfontosabb jellemzői a) egy aacutelloacutekeacutepbe sűriacutetett toumlrteacutenet b) a toumlr-teacutenet szempontjaacuteboacutel fontos szemeacutelyek felsorakoztataacutesa c) a hőst veacutedő illet-ve haacutetraacuteltatoacute tehaacutet az esemeacutenyek alatt a haacutetteacuterben műkoumldő istenek szerepel-teteacutese valamint d) a jelenleacutevők sajaacutetos reakcioacuteinak erőteljes kifejezeacutese Ugyan-akkor a freskoacutek eacutes a vaacutezakeacutepek koumlzoumltt alapvető kuumlloumlnbseacuteg van Iphikleacutes szere-peacutenek aacutebraacutezolaacutesaacuteban A vaacutezakeacutepeken a heacuteroacutes emberi ellenpontjakeacutent szolgaacuteloacute Iphikleacutes aki eacuteppen az anyjaacutehoz (vagy egy dajkaacutehoz) menekuumll a keacutep koumlzeacutep-pontjaacuteban koumlzvetlenuumll Heacuterakleacutes mellett van s ezzel a toumlrteacuteneacutes aktiacutev reacutesztvevői-nek szaacutema roumlgtoumln haacuteromra nő (Heacuterak-leacutes Iphikleacutes Alkmeacuteneacutedajka) Raacuteadaacutesul a halandoacute csecsemő kimenekiacuteteacuteseacutenek jeleneteacuten keresztuumll Amphitryoacuten beavatkozaacutesi kiacuteseacuterlete is szer-vesen kapcsoloacutedik a koumlzponti cselekmeacutenyhez nem pusztaacuten a koumlzponti esemeacutenyre adott (eacutes persze a veacutegkifejlet tuumlkreacuteben fe-lesleges) egyeacuteni reakcioacute hanem Alkmeacuteneacute segiacutető mozdulatai-val paacuterhuzamos cselekveacutes Ezzel szem-ben Iphikleacutes a falfestmeacutenyeken kikeruumll a centrumboacutel (az egyiken meg sem je-lenik kettőn pedig egy nevelő illetve Alkmeacuteneacute kezeacuteben van) ami a keacutepeken lazaacutebbaacute teszi a szereplők kapcsolataacutet s a melleacutekszereplők passzivitaacutesaacutet vonja maga utaacuten

Fokozottan igaz ez a 3 keacutepen laacutethatoacute freskoacutera22 Itt Iphikleacutes teljesen hiaacutenyzik a keacutepről vagyis meacuteg utalaacutes sincs arra hogy a kiacutegyoacutek taacutemadaacutesa nemcsak Heacute-rakleacutest hanem maacutesokat is koumlzvetlenuumll eacuterintett volna S meacuteg valami megfi gyel-hető a melleacutekszereplők viselkedeacuteseacute-ben a toumlrteacutenetből koumlvetkező reakcioacutek megjeleniacuteteacutese helyett (feacutelelem segiacutet-seacutegnyuacutejtaacutes) neacutezői attitűdjuumlk az eacuterdemi cselekmeacutenyből valoacute kiszorultsaacuteguk vaacute-lik hangsuacutelyossaacute A keacutep neacutezője szaacutemaacute-ra iacutegy a keacutepen leacutevő fi guraacutek a paacuterharc neacutezőikeacutent mintegy sajaacutet befogadoacutei po-ziacutecioacutejaacutet ismeacutetlik egyfajta keacutep a keacutep-ben effektust hozva leacutetre a koumlzpont-ban leacutevő Heacuterakleacutes a kiacutegyoacutekkal a keacutepből magaacuteboacutel is kiemelkedik A freskoacute ezzel megmutatja a mitikus toumlrteacutenetnek azt a sajaacutetsaacutegaacutet hogy Heacuterakleacutes eacutes a kiacutegyoacutek kuumlzdelme nemcsak a miacutetosz koumlzponti esemeacutenye hanem a toumlrteacutenetből kiemel-kedő eacutes kiemelhető momentum is sok maacutes miacutetoszhoz hasonloacutean ez a miacutetosz is

elbeszeacutelhető egyetlen paacuterharckeacutent a keacutet kiacutegyoacute eacutes a csecsemő Heacuterakleacutes kuumlzdelmekeacutent

A miacutetosz Kr e 5 szaacutezadnaacutel keacutesőbbről raacutenk maradt aacutebraacutezo-laacutesai a haacuterom falfestmeacutenyen kiacutevuumll kizaacuteroacutelag a Heacuterakleacutest (vagy

2 keacutep

3 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 29Okor_2010_4_heberjavindd 29 20110104 11514920110104 115149

Tanulmaacutenyok

30

az eacutermeacuteken neacuteha az ikreket) a kiacutegyoacutekkal bemutatoacute eacutermeacutek re-liefek mozaikok eacutes szobrok Ezeken nyilvaacutenvaloacutean a vaacuteza-keacutepekneacutel eacutes a freskoacuteknaacutel nagyobb hangsuacutely esik a csecsemő Heacuterakleacutes alakjaacutenak megformaacutelaacutesaacutera S baacuter e hangsuacutelyeltoloacutedaacutes nem elsősorban a keacutepzőműveacuteszet aacutetalakulaacutesaacutenak hanem a meacute-diumok kuumlloumlnboumlzőseacutegeacutenek s ezzel oumlsszefuumlggeacutesben a miacutetosz-boacutel aacutebraacutezolt jelenet redukcioacutejaacutenak a koumlvetkezmeacutenye ezeken a műveken tetten eacuterhető az uacutej műveacuteszi eacuterdeklődeacutes hataacutesa is ndash mindenekelőtt a csecsemő Heacuterakleacutes megformaacutelaacutesaacuteban

A toumlrteacutenet koraacutebbi aacutebraacutezolaacutesi konvencioacuteja az esetet uacutegy jele-niacutetette meg hogy a keacutep koumlzeacuteppontjaacuteban leacutevő gyermek Heacuterakleacutes eacutes testveacutere gyermek voltaacutet csupaacuten kisebb meacuterete mutatta va-lamint az hogy egy klineacuten aacutell Az hogy csecsemőről van szoacute ezeken a keacutepeken a toumlrteacutenethez eacutes a szituaacutecioacutehoz tartozoacute teacuteny nem pedig az aacutebraacutezolaacutes leacutenyegi keacuterdeacutese S eacutepp ez az ami meg-vaacuteltozik a hellenizmus koraacutera Heacuterakleacutes gyermek volta fontos kifejezendőveacute vaacutelik a gyermekaacutebraacutezolaacutes keacuterdeacutese maga vaacutelik eacuterdekesseacute De amint az aacutebraacutezolaacuteson Heacuterakleacutes bdquoigazirdquo bdquoreaacutelisrdquo

vagyis halandoacute csecsemőkeacutent jelenik meg a mitikus toumlrteacutenet szeacutetesik a kiacutegyoacutekat markolaacuteszoacute csecsemő nem adekvaacutet lekeacute-pezeacutese a keacutep alapjaacuteul szolgaacuteloacute miacutetosznak A keacutepzőműveacuteszet a bdquovaraacutezstalaniacutetaacutestrdquo ennyiben ugyanolyan automatikusan veacutegzi mint Theokritos Heacuterakleacutest heacuteroacutesboacutel emberreacute formaacutelja tekin-tet neacutelkuumll arra hogy a hozzaacute mint heacuteroacuteshoz tartozoacute toumlrteacutenet megjeleniacutethetőseacutege az uacutej aacutebraacutezolaacutesi konvencioacute koumlvetkezteacuteben problematikussaacute vaacutelt Az iacutegy leacutetrejoumlvő immaacuter keacutepzőműveacuteszeti probleacutemaacutet eacuterdemes kicsit koumlzelebbről is megvizsgaacutelni

A Heacuterakleacutes eacutes a kiacutegyoacute kuumlzdelmeacutere redukaacuteloacutedott aacutebraacutezolaacute-soknak amennyiben tovaacutebbra is a mitikus toumlrteacutenetet akarjaacutek megjeleniacuteteni azt kell mutatniuk ahogy a Zeus paacutertolta Heacuterak-leacutes feluumllkerekedik a Heacutera kuumlldte vadaacutellatokon ahogy tehaacutet egy csecsemő elpusztiacutet keacutet kiacutegyoacutet Az aacutelloacute teacuterdelő vagy uumllő csecse-mők ennek megfelelően minden izmukat megfesziacutetve fojtogat-jaacutek eacutes csapjaacutek foumlldhoumlz kiacutegyoacuteikat Azonban mineacutel hitelesebben akarjaacutek ezt tenni annaacutel inkaacutebb kell hogy megint fi atalemberreacute vagy csecsemőfelnőtteacute vaacuteljanak A keacutepzőműveacuteszetnek tehaacutet amely Heacuterakleacutest egyszerre mint csecsemőt eacutes mint győztest akarja aacutebraacutezolni valamilyen elfogadhatoacute kompromisszumot kell keresnie

Ikonograacutefi ailag keacutet megoldaacutes mondhatoacute tipikusnak az egyi-ken a csecsemő teacuterdel vagy aacutell eacutes keacutet kezeacutevel egyszerre foj-togat egy-egy kiacutegyoacutet mint peacuteldaacuteul egy Ephesosboacutel szaacutermazoacute 1 szaacutezadi kismeacuteretű bronzszobor eseteacuteben23 (4 keacutep) eacutes egy 2 szaacutezadi antiochiai mozaikon24 (5 keacutep) laacutethatoacute Ez a beaacutelliacutetaacutes nem enyhiacuteti az ellentmondaacutest ezeacutert a kiacutegyoacutek megfojtaacutesaacutenak megjeleniacuteteacutese oacutehatatlanul reaacutelisboacutel szimbolikussaacute szeliacuteduumll

A maacutesik ikonograacutefi ailag joacutel elkuumlloumlnuumllő tiacutepusba tartozoacute aacutebraacutezolaacutesokon (a 6 keacutepen egy 3 szaacutezadi feltehetően helle-

4 keacutep

5 keacutep

6 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 30Okor_2010_4_heberjavindd 30 20110104 11515020110104 115150

Theokritos csecsemő Heacuterakleacutese

31

nisztikus minta alapjaacuten keacuteszuumllt roacutemai maacutervaacutenyszobor25 a 7 keacutepen egy samosi tetradrachma laacutethatoacute) Heacuterakleacutes teacuterdel vagy uumll egyik kezeacuten taacutemaszkodik s egyszersmind a foumlldhoumlz szo-riacutet egy kiacutegyoacutet a maacutesik kezeacutet a levegőben tartja vagy a feje foumlleacute emeli mintha eacutepp foumlldhoumlz csapni keacuteszuumllne vele maacutesodik ellenfeleacutet S baacuter ez utoacutebbi tiacutepus uumlgyesen eacuterzeacutekelteti Heacuterakleacutes csecsemő voltaacutet a taacutemaszkodaacutes aacuteltal s egyszersmind hihetőveacute teszi a kiacutegyoacutek legyőzeacuteseacutet azzal hogy azt elsősorban a gravitaacute-cioacutera s nem a gyermek izmaira haacuteriacutetja meacuteg ezen aacutebraacutezolaacutesok is vagy Heacuterakleacutes csecsemőszerűseacutegeacuteből vagy győzelmeacutenek bizonyossaacutegaacuteboacutel keacutenytelenek engedni a bdquomitoloacutegiai teacutenyrdquo a csecsemő győzelme tehaacutet toumlbbnyire nehezen olvashatoacute le ma-gaacuteroacutel a műről

A probleacutema minthogy a test eacutes az izomzat megjeleniacuteteacutese a szobraacuteszatban kuumlloumlnoumlsen hangsuacutelyos a nem csekeacutely szaacute-muacute Heacuterakliskos-szobor eseteacuteben mutatkozik meg leginkaacutebb ndash s a dilemma radikaacutelis feloldaacutesa is egy Kr u 2 szaacutezadi roacute-mai szobron26 (8 keacutep) laacutethatoacute Az aacutebraacutezolaacutes ikonograacutefi ailag a fent vaacutezolt maacutesodik tiacutepusba sorolhatoacute s szinte teljesen azo-nos beaacutelliacutetaacutesuacute egy maacutesik roacutemai kori a Louvre-ban őrzoumltt Heacute-rakliskos-szoborral De a Louvre-beli szoborral szemben itt a szobraacutesz mellőzi a mitikus cselekmeacutenyből adoacutedoacute elemet a kiacutegyoacutek legyőzeacuteseacutet s Heacuterakleacutesra mint csecsemőre koncent-raacutel A megereszkedett has eacutes mellkas a hanyagul előrevetett jobb laacuteb eacutes a taacutemaszkodoacute a kiacutegyoacutera mintegy csak veacuteletlenuumll suacutelyt helyező bal keacutez nem kuumlzdelmet hanem beacutekeacutes szemleacute-lődeacutest eacutes jaacuteteacutekossaacutegot fejez ki s ezt a hataacutest fokozza ahogy a gyermek a jobb kezeacuteben a maacutesik kiacutegyoacutet tartja Heacuterakleacutes a kiacutegyoacute szemeacutebe neacutez eacutes raacutemosolyog laacutethatoacutean mint gyermek csodaacutelva a vadaacutellatot mint szaacutemaacutera uacutej eacuterdekes lenyűgoumlző jelenseacuteget Ez a szobor eacutepp attoacutel egeacuteszen megdoumlbbentő eacutes eszteacutetikai hataacutesaacutet tekintve rendkiacutevuumll erőteljes hogy a miti-kus toumlrteacutenetből adoacutedoacute jelenetet uacutegy aacutebraacutezolja hogy koumlzben nem toumlrekszik annak a miacutetoszboacutel adoacutedoacute eacutertelmezeacuteseacutet megje-leniacuteteni A toumlbbi Heacuterakliskos-szobor baacuter eszteacutetikai kifogaacutesok termeacuteszetesen felmeruumllhetnek veluumlk kapcsolatban adekvaacutet aacutebraacutezolaacutesai a mitikus toumlrteacutenetnek a capitoliumi Heacuterakliskos viszont nem toumlrődik a mitoloacutegiai haacutetteacuterrel a miacutetoszboacutel csak a szituaacutecioacutet veszi aacutet a toumlrteacutenetet magaacutet eacutes annak kimeneteleacutet nem proacutebaacutelja kifejezeacutesre juttatni

Abban aki a szoborhoz nem a mitoloacutegiai ismeretek biztosiacute-totta prekoncepcioacutekkal koumlzeliacutet a szoborhoz magaacutehoz biztosan adekvaacutet de semmikeacutepp sem a mitoloacutegiai toumlrteacutenettel (bdquoHeacuterakleacutes megfojtja a keacutet kiacutegyoacutetrdquo) egybevaacutegoacute olvasat szuumllethet meg S baacuter a mitoloacutegia felől eacuterkező neacutező szaacutemaacutera a bdquokiacutegyoacuteoumllő Heacuterak-

liskosrdquo eacutertelmezeacutes nyilvaacutenvaloacutean adott az ilyen neacutező szuumlkseacuteg-keacutepp ellentmondaacutesba uumltkoumlzik az aacuteltala ismert miacutetosz az aacutebraacute-zolaacutessal szemben s az aacuteltala laacutetott szobor a miacutetosszal szemben hat Miacuteg a toumlrteacutenetben eacutepp a nem emberi a heacuteroikus a leacutenyegi mozzanat melynek koumlvetkezteacuteben az emberfeletti tett a kiacute-gyoacutek megoumlleacutese bekoumlvetkezhet a szobor a csecsemőnek bdquoheacutet-koumlznapirdquo realitaacutest koumllcsoumlnoumlz s a vadaacutellatokkal valoacute talaacutelkozaacutest sem kuumlzdelemkeacutent mutatja be Az ilyen neacutező tehaacutet keacutenytelen tudomaacutesul venni hogy a szobor az ő olvasataacutet nem megerősiacute-ti hanem vaacuteratlan eacutes uacutej elemekkel bonyoliacutetja gazdagiacutetja vagy destruaacutelja

A mitikus toumlrteacutenetekre uacutej szemmel neacutező alexandriai koumllteacute-szet eacutes a mitikus vilaacutegboacutel maacuter kifeleacute tartoacute illetve belőle kileacutepő hellenisztikus eacutes roacutemai kor keacutepzőműveacuteszete egyaraacutent hajlamos meggondolaacutes neacutelkuumll aacutetvenni de meacutegis sajaacutet iacutezleacuteseacutehez igaziacuteta-ni egy-egy sajaacutet műveacuteszi neacutezőpontjaacuteval oumlsszeegyeztethetetlen mitikus irodalmikeacutepzőműveacuteszeti anyagot Ezen Kunstwollen eredmeacutenyekeacuteppen a ndash Kallimachos aacuteltal preferaacutelt ndash logikus-saacutegot eacutes konzisztenciaacutet neacutelkuumlloumlző művek joumlhetnek leacutetre me-lyekben azonban esetenkeacutent (s ilyen szerintem a XXIV idill vagy a capitoliumi Heacuterakliskos-szobor esete) a szerző erőteljes jelenleacutete ndash Bahtyin terminoloacutegiaacutejaacuteval a szerzőnek a hőst eacutes a művet bdquolezaacuteroacuterdquo aktusa ndash aacuteltal egy egyseacutegesseacute formaacutelt vilaacuteg-szerű fi kcioacute joumlhet leacutetre mely erőteljesen kuumlloumlnboumlzik a bdquovaloacute-di mitikusrdquo irodalomboacutelkeacutepzőműveacuteszetből ismert műveacuteszeti terektől s feszuumlltseacutegeacutet eacutepp a benne egyesuumllő anyag eacutes forma ellentmondaacutesaacuteboacutel nyeri

7 keacutep

8 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 31Okor_2010_4_heberjavindd 31 20110104 11515020110104 115150

Tanulmaacutenyok

32

Jegyzetek

1 Effe 19782 Stern 1974 ndash Szepessy Tibor Heacuterakliskos-eacutertelmezeacutese e keacutet aacutel-

laacutespontot kombinaacutelja amikor az idillnek a kis Heacuterakleacutesről szoacuteloacute első bdquocsodaacutesrdquo reacuteszeacutet mint parodisztikusat elkuumlloumlniacuteti az utaacutena kouml-vetkezőktől amelyekben a heacuteroacutes maacuter bdquokorszerűenrdquo a helleniszti-kus ideaacutelokhoz igaziacutetva jelenik meg Ezen eacutertelmezeacutesi seacutema ellen elsősorban az szoacutel hogy az elbeszeacutelői intonaacutecioacute felteacutetelezett vaacutel-taacutesaacutet semmi nem motivaacutelja Mieacutert kezdeneacute a koumlltő egyszer csak komolyan venni eacutes mint valoacutedi hőst magasztalni azt akit eleinte ironikusan kezel eacutes ennek megfelelően is aacutebraacutezol Vouml Szepessy 1999

3 Ritooacutek Zsigmond az oacutedakoumlltőt jellemezve a pindarosi eacuterteacutekrend eacutes ideaacutelok maacuter Pindaros sajaacutet koraacuteban is anakronisztikus voltaacutet hangsuacutelyozza Szerinte bdquoPindaros tragikumahellip abban rejlik hogy őhellip az oacutedon eszmeacuteket proacutebaacutelta uacutej leacutelekkel megtoumllteni nekik uacutej eacutertelmet adni egy oly korban amelyben maacuter mindenki uacutej utakat keresettrdquo RitooacutekndashSarkadyndashSzilaacutegyi 1984 277 ndash A koumlnyv uacutejabb aacutetdolgozott kiadaacutesaacuteban Ritooacutek aacutetiacuterja az itt ideacutezett mondatot s ki-jelenteacutese eacuteleacutet erősen tompiacutetja Az oacutedaacutekban megjelenő eacuterteacutekrendet maacuter nem a korszellemmel teljesseacuteggel szembenaacutelloacutekeacutent iacuterja le ha-nem az archaikus ideaacutelok tovaacutebbeacuteleacuteseacutet a klasszikusnak nevezett korban is reaacutelisnak veacuteli Az oacutedaacutek anakronizmusaacutenak feloldaacutesa-keacutent arra mutat raacute hogy Goumlroumlgorszaacuteg demokratizaacuteloacutedaacutesa eacutes ezzel egyuumltt a klasszikus korba valoacute aacutetmenete fokozatos volt s az egyes teruumlleteken maacutes-maacutes uumltemben ment veacutegbe (282ndash285)

4 Laacutesd pl V nemeai oacuteda 26ndash35 I olympiai oacuteda 49ndash585 Pontosabban a mű cselekmeacutenyeacutenek siacutekjaacuten csak mindennek meg-

joumlvendoumlleacuteseacutevel de ez az oacuteda iacuteveacuten nem vaacuteltoztat inkaacutebb csak azon fi nom koumlltői megoldaacutest csodaacutelhatjuk benne hogy Heacuterakleacutes eacuteleteacute-nek első napjaacutet Pindaros uacutegy tudja bemutatni hogy ezen keresztuumll egeacuteszen halaacutelaacuteig illetve istenneacute vaacutelaacutesaacuteig koumlvetjuumlk a hős sorsaacutet

6 A koacutedexek toumlbbseacutegeacuteben az utolsoacute szoacute nem νόμον hanem δόμον de Bruno Snell eacutes Sir John Sandys egyaraacutent a νόμον olvasatot reacuteszesiacuteti előnyben s az oacuteda iacutegy valoacuteban lekerekiacutetettebbnek tűnik ugyanakkor eacutertelmes eacutes nyelvileg korrekt a δόμον olvasat is

7 Hutchinson 19978 Effe 1978 48ndash49

9 A Hekaleacute cselekmeacutenyeacutenek eacutes feleacutepiacuteteacuteseacutenek rekonstrukcioacutejaacutet laacutesd Szepessy 1992

10 Laacutesd erről Lesky 1957 660 Gow 1950 II koumltet 43711 Uo12 Az aitioloacutegiaacuteroacutel eacutes a mimeacutezisről mint az iroacutenia eszkoumlzeiről illetve

mint egymaacutes ellen kijaacutetszott a szoumlvegszerűseacuteget fokozoacute oumlsszete-vőkről Kallimachos himnuszkoumllteacuteszeteacuteben laacutesd Depew 1993

13 Az idillben nemcsak az I nemeai oacutedaacutera talaacutelunk utalaacutesokat ha-nem ndash mint ez Gow kommentaacuterjaacuteboacutel egyeacutertelműen kideruumll ndash hypotextuskeacutent az Odysseia egyes reacuteszei is folyamatosan jelen vannak a szoumlvegben

14 A bdquofantasztikumroacutelrdquo (tehaacutet a valamely reaacuteliskeacutent megalkotott iro-dalmi vilaacutegban irreaacuteliskeacutent hatoacute esemeacutenyről) mint az irodalmi koacute-dok kevereacuteseacutenek koumlvetkezmeacutenyeacuteről laacutesd Lotman 2002

15 Theokritos rendkiacutevuumll fi noman utal Zeusra mint segiacutetőre az esemeacute-nyek leiacuteraacutesa koumlzben egy genitivus absolutus szerkezetben emliacutetve meg hogy Zeus bdquoeacutebren vanrdquo ἀλλrsquo ὅτε δὴ παίδων λιχμώμενοι ἐγγύθεν ἦνθον καὶ τότrsquo ἄρrsquo ἐξέγροντο Διὸς νοέοντος ἅπαντα Ἀλκμήνας φίλα τέκνα φάος δrsquo ἀνὰ οἶκον ἐτύχθη (Amikor pedig nyelvuumlket nyuacutejtogatva a gyermekek koumlzeleacutebe eacutertek akkor aztaacuten feleacutebredtek ndash mert Zeus mindent eacuteszben tart ndash Alkmeacuteneacute kedves fi ai s feacuteny aacuteradt szeacutet a haacutezban 20ndash22 sor)

16 Brendel 193217 New York Metropolitan Museum of Art Hydria 252818 Paris Louvre Stamnos G 19219 Plin Nat XXXV 63 hellipmagnifi cus est [hellip] et Hercules

infans dracones strangulans Alcmena matre coram pavente et Amphitryone (nagyszerűhellip a kiacutegyoacutekat fojtogatoacute gyermek Hercules is Alcmenaacuteval a helysziacutenre siető anyaacuteval eacutes Amphitryoacuteval)

20 Laacutesd erről Brendel 1932 199ndash200 eacutes Robert 1921 II koumltet 62121 Archaumlologische Zeitung 26 1868 Tafel 422 Pompeii Casa dei Vettii23 London BM 124324 Antakya Mus 102425 Szentpeacutetervaacuter Ermitaacutezs A 7626 Roacutema MC 247

Bibliograacutefia

Effe 1978 Effe B bdquoDie Destruktion der Tradition Theokrits my-thologische Gedichterdquo Rheinisches Museum fuumlr Philologie 121 (1978) 48ndash77

Brendel 1932 Brendel O bdquoDer Schlangenwuumlrgende Herakliskosrdquo Jahrbuch des Archaumlologischen Instituts XLVII (1932) 191ndash238

Depew 1993 Depew M bdquoMimesis and Aetiology in Callimachusrsquo Hymnsrdquo Harder M A ndash Regfuit R F ndash Wakker G C (szerk) Callimachus Forsten Groningen 1993 57ndash77

Gow 1950 Gow A S F Theocritus Edited with a translation and commentary Cambridge University Press 1950

Hutchinson 1997 Hutchinson G O Hellenistic Poetry Clarendon Press Oxford 1997

Lesky 1957 Lesky A Geschichte der Griechischen Literatur Funk-ke Berlin 1957ndash1958

Lotman 2002 Лотман Ю М bdquoЗаметки о структуре художествен-ного текстаrdquo История и типология русской культуры laquoИс-кусство-СПБraquo Санкт-Петербург 2002

Robert 1921 Robert C Die griechische Heldensage Weidmannsche Buchhandlung Berlin1921

RitooacutekndashSarkadyndashSzilaacutegyi 1984 Ritooacutek Zsigmond ndash Sarkady Jaacutenos ndash Szilaacutegyi Jaacutenos Gyoumlrgy A goumlroumlg kultuacutera aranykora Gondolat Budapest 1984 Aacutetdolgozott kiadaacutesa Ritooacutek Zsigmond ndash Sar-kady Jaacutenos ndash Szilaacutegyi Jaacutenos Gyoumlrgy ndash Neacutemeth Gyoumlrgy Goumlroumlg művelődeacutestoumlrteacutenet Osiris Budapest 2006

Stern 1974 Stern J bdquoTheocritusrsquo Idyll 24rdquo American Journal of Philology 95 (1974) 348ndash361

Szepessy 1992 Szepessy Tibor bdquoKallimachos Hekaleacutejardquo Antik Ta-nulmaacutenyok 36 (1992) 23ndash40

Szepessy 1999 Szepessy Tibor bdquoTheokritos eacutes Apolloacutenios Rhodios Heacuterakleacutes-portreacutejardquo Antik Tanulmaacutenyok 43 (1999) 67ndash99

Okor_2010_4_heberjavindd 32Okor_2010_4_heberjavindd 32 20110104 11515020110104 115150

Theokritos csecsemő Heacuterakleacutese

29

Ezeken a festmeacutenyeken a mitikus jelenet aacutebraacutezolaacutesa baacuter ikonograacutefi ailag egeacuteszen uacutej meacutegis a vaacutezakeacutepekeacutehez ha-sonloacute elbeszeacutelői strateacutegiaacuteboacutel vezethető le melynek legfontosabb jellemzői a) egy aacutelloacutekeacutepbe sűriacutetett toumlrteacutenet b) a toumlr-teacutenet szempontjaacuteboacutel fontos szemeacutelyek felsorakoztataacutesa c) a hőst veacutedő illet-ve haacutetraacuteltatoacute tehaacutet az esemeacutenyek alatt a haacutetteacuterben műkoumldő istenek szerepel-teteacutese valamint d) a jelenleacutevők sajaacutetos reakcioacuteinak erőteljes kifejezeacutese Ugyan-akkor a freskoacutek eacutes a vaacutezakeacutepek koumlzoumltt alapvető kuumlloumlnbseacuteg van Iphikleacutes szere-peacutenek aacutebraacutezolaacutesaacuteban A vaacutezakeacutepeken a heacuteroacutes emberi ellenpontjakeacutent szolgaacuteloacute Iphikleacutes aki eacuteppen az anyjaacutehoz (vagy egy dajkaacutehoz) menekuumll a keacutep koumlzeacutep-pontjaacuteban koumlzvetlenuumll Heacuterakleacutes mellett van s ezzel a toumlrteacuteneacutes aktiacutev reacutesztvevői-nek szaacutema roumlgtoumln haacuteromra nő (Heacuterak-leacutes Iphikleacutes Alkmeacuteneacutedajka) Raacuteadaacutesul a halandoacute csecsemő kimenekiacuteteacuteseacutenek jeleneteacuten keresztuumll Amphitryoacuten beavatkozaacutesi kiacuteseacuterlete is szer-vesen kapcsoloacutedik a koumlzponti cselekmeacutenyhez nem pusztaacuten a koumlzponti esemeacutenyre adott (eacutes persze a veacutegkifejlet tuumlkreacuteben fe-lesleges) egyeacuteni reakcioacute hanem Alkmeacuteneacute segiacutető mozdulatai-val paacuterhuzamos cselekveacutes Ezzel szem-ben Iphikleacutes a falfestmeacutenyeken kikeruumll a centrumboacutel (az egyiken meg sem je-lenik kettőn pedig egy nevelő illetve Alkmeacuteneacute kezeacuteben van) ami a keacutepeken lazaacutebbaacute teszi a szereplők kapcsolataacutet s a melleacutekszereplők passzivitaacutesaacutet vonja maga utaacuten

Fokozottan igaz ez a 3 keacutepen laacutethatoacute freskoacutera22 Itt Iphikleacutes teljesen hiaacutenyzik a keacutepről vagyis meacuteg utalaacutes sincs arra hogy a kiacutegyoacutek taacutemadaacutesa nemcsak Heacute-rakleacutest hanem maacutesokat is koumlzvetlenuumll eacuterintett volna S meacuteg valami megfi gyel-hető a melleacutekszereplők viselkedeacuteseacute-ben a toumlrteacutenetből koumlvetkező reakcioacutek megjeleniacuteteacutese helyett (feacutelelem segiacutet-seacutegnyuacutejtaacutes) neacutezői attitűdjuumlk az eacuterdemi cselekmeacutenyből valoacute kiszorultsaacuteguk vaacute-lik hangsuacutelyossaacute A keacutep neacutezője szaacutemaacute-ra iacutegy a keacutepen leacutevő fi guraacutek a paacuterharc neacutezőikeacutent mintegy sajaacutet befogadoacutei po-ziacutecioacutejaacutet ismeacutetlik egyfajta keacutep a keacutep-ben effektust hozva leacutetre a koumlzpont-ban leacutevő Heacuterakleacutes a kiacutegyoacutekkal a keacutepből magaacuteboacutel is kiemelkedik A freskoacute ezzel megmutatja a mitikus toumlrteacutenetnek azt a sajaacutetsaacutegaacutet hogy Heacuterakleacutes eacutes a kiacutegyoacutek kuumlzdelme nemcsak a miacutetosz koumlzponti esemeacutenye hanem a toumlrteacutenetből kiemel-kedő eacutes kiemelhető momentum is sok maacutes miacutetoszhoz hasonloacutean ez a miacutetosz is

elbeszeacutelhető egyetlen paacuterharckeacutent a keacutet kiacutegyoacute eacutes a csecsemő Heacuterakleacutes kuumlzdelmekeacutent

A miacutetosz Kr e 5 szaacutezadnaacutel keacutesőbbről raacutenk maradt aacutebraacutezo-laacutesai a haacuterom falfestmeacutenyen kiacutevuumll kizaacuteroacutelag a Heacuterakleacutest (vagy

2 keacutep

3 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 29Okor_2010_4_heberjavindd 29 20110104 11514920110104 115149

Tanulmaacutenyok

30

az eacutermeacuteken neacuteha az ikreket) a kiacutegyoacutekkal bemutatoacute eacutermeacutek re-liefek mozaikok eacutes szobrok Ezeken nyilvaacutenvaloacutean a vaacuteza-keacutepekneacutel eacutes a freskoacuteknaacutel nagyobb hangsuacutely esik a csecsemő Heacuterakleacutes alakjaacutenak megformaacutelaacutesaacutera S baacuter e hangsuacutelyeltoloacutedaacutes nem elsősorban a keacutepzőműveacuteszet aacutetalakulaacutesaacutenak hanem a meacute-diumok kuumlloumlnboumlzőseacutegeacutenek s ezzel oumlsszefuumlggeacutesben a miacutetosz-boacutel aacutebraacutezolt jelenet redukcioacutejaacutenak a koumlvetkezmeacutenye ezeken a műveken tetten eacuterhető az uacutej műveacuteszi eacuterdeklődeacutes hataacutesa is ndash mindenekelőtt a csecsemő Heacuterakleacutes megformaacutelaacutesaacuteban

A toumlrteacutenet koraacutebbi aacutebraacutezolaacutesi konvencioacuteja az esetet uacutegy jele-niacutetette meg hogy a keacutep koumlzeacuteppontjaacuteban leacutevő gyermek Heacuterakleacutes eacutes testveacutere gyermek voltaacutet csupaacuten kisebb meacuterete mutatta va-lamint az hogy egy klineacuten aacutell Az hogy csecsemőről van szoacute ezeken a keacutepeken a toumlrteacutenethez eacutes a szituaacutecioacutehoz tartozoacute teacuteny nem pedig az aacutebraacutezolaacutes leacutenyegi keacuterdeacutese S eacutepp ez az ami meg-vaacuteltozik a hellenizmus koraacutera Heacuterakleacutes gyermek volta fontos kifejezendőveacute vaacutelik a gyermekaacutebraacutezolaacutes keacuterdeacutese maga vaacutelik eacuterdekesseacute De amint az aacutebraacutezolaacuteson Heacuterakleacutes bdquoigazirdquo bdquoreaacutelisrdquo

vagyis halandoacute csecsemőkeacutent jelenik meg a mitikus toumlrteacutenet szeacutetesik a kiacutegyoacutekat markolaacuteszoacute csecsemő nem adekvaacutet lekeacute-pezeacutese a keacutep alapjaacuteul szolgaacuteloacute miacutetosznak A keacutepzőműveacuteszet a bdquovaraacutezstalaniacutetaacutestrdquo ennyiben ugyanolyan automatikusan veacutegzi mint Theokritos Heacuterakleacutest heacuteroacutesboacutel emberreacute formaacutelja tekin-tet neacutelkuumll arra hogy a hozzaacute mint heacuteroacuteshoz tartozoacute toumlrteacutenet megjeleniacutethetőseacutege az uacutej aacutebraacutezolaacutesi konvencioacute koumlvetkezteacuteben problematikussaacute vaacutelt Az iacutegy leacutetrejoumlvő immaacuter keacutepzőműveacuteszeti probleacutemaacutet eacuterdemes kicsit koumlzelebbről is megvizsgaacutelni

A Heacuterakleacutes eacutes a kiacutegyoacute kuumlzdelmeacutere redukaacuteloacutedott aacutebraacutezolaacute-soknak amennyiben tovaacutebbra is a mitikus toumlrteacutenetet akarjaacutek megjeleniacuteteni azt kell mutatniuk ahogy a Zeus paacutertolta Heacuterak-leacutes feluumllkerekedik a Heacutera kuumlldte vadaacutellatokon ahogy tehaacutet egy csecsemő elpusztiacutet keacutet kiacutegyoacutet Az aacutelloacute teacuterdelő vagy uumllő csecse-mők ennek megfelelően minden izmukat megfesziacutetve fojtogat-jaacutek eacutes csapjaacutek foumlldhoumlz kiacutegyoacuteikat Azonban mineacutel hitelesebben akarjaacutek ezt tenni annaacutel inkaacutebb kell hogy megint fi atalemberreacute vagy csecsemőfelnőtteacute vaacuteljanak A keacutepzőműveacuteszetnek tehaacutet amely Heacuterakleacutest egyszerre mint csecsemőt eacutes mint győztest akarja aacutebraacutezolni valamilyen elfogadhatoacute kompromisszumot kell keresnie

Ikonograacutefi ailag keacutet megoldaacutes mondhatoacute tipikusnak az egyi-ken a csecsemő teacuterdel vagy aacutell eacutes keacutet kezeacutevel egyszerre foj-togat egy-egy kiacutegyoacutet mint peacuteldaacuteul egy Ephesosboacutel szaacutermazoacute 1 szaacutezadi kismeacuteretű bronzszobor eseteacuteben23 (4 keacutep) eacutes egy 2 szaacutezadi antiochiai mozaikon24 (5 keacutep) laacutethatoacute Ez a beaacutelliacutetaacutes nem enyhiacuteti az ellentmondaacutest ezeacutert a kiacutegyoacutek megfojtaacutesaacutenak megjeleniacuteteacutese oacutehatatlanul reaacutelisboacutel szimbolikussaacute szeliacuteduumll

A maacutesik ikonograacutefi ailag joacutel elkuumlloumlnuumllő tiacutepusba tartozoacute aacutebraacutezolaacutesokon (a 6 keacutepen egy 3 szaacutezadi feltehetően helle-

4 keacutep

5 keacutep

6 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 30Okor_2010_4_heberjavindd 30 20110104 11515020110104 115150

Theokritos csecsemő Heacuterakleacutese

31

nisztikus minta alapjaacuten keacuteszuumllt roacutemai maacutervaacutenyszobor25 a 7 keacutepen egy samosi tetradrachma laacutethatoacute) Heacuterakleacutes teacuterdel vagy uumll egyik kezeacuten taacutemaszkodik s egyszersmind a foumlldhoumlz szo-riacutet egy kiacutegyoacutet a maacutesik kezeacutet a levegőben tartja vagy a feje foumlleacute emeli mintha eacutepp foumlldhoumlz csapni keacuteszuumllne vele maacutesodik ellenfeleacutet S baacuter ez utoacutebbi tiacutepus uumlgyesen eacuterzeacutekelteti Heacuterakleacutes csecsemő voltaacutet a taacutemaszkodaacutes aacuteltal s egyszersmind hihetőveacute teszi a kiacutegyoacutek legyőzeacuteseacutet azzal hogy azt elsősorban a gravitaacute-cioacutera s nem a gyermek izmaira haacuteriacutetja meacuteg ezen aacutebraacutezolaacutesok is vagy Heacuterakleacutes csecsemőszerűseacutegeacuteből vagy győzelmeacutenek bizonyossaacutegaacuteboacutel keacutenytelenek engedni a bdquomitoloacutegiai teacutenyrdquo a csecsemő győzelme tehaacutet toumlbbnyire nehezen olvashatoacute le ma-gaacuteroacutel a műről

A probleacutema minthogy a test eacutes az izomzat megjeleniacuteteacutese a szobraacuteszatban kuumlloumlnoumlsen hangsuacutelyos a nem csekeacutely szaacute-muacute Heacuterakliskos-szobor eseteacuteben mutatkozik meg leginkaacutebb ndash s a dilemma radikaacutelis feloldaacutesa is egy Kr u 2 szaacutezadi roacute-mai szobron26 (8 keacutep) laacutethatoacute Az aacutebraacutezolaacutes ikonograacutefi ailag a fent vaacutezolt maacutesodik tiacutepusba sorolhatoacute s szinte teljesen azo-nos beaacutelliacutetaacutesuacute egy maacutesik roacutemai kori a Louvre-ban őrzoumltt Heacute-rakliskos-szoborral De a Louvre-beli szoborral szemben itt a szobraacutesz mellőzi a mitikus cselekmeacutenyből adoacutedoacute elemet a kiacutegyoacutek legyőzeacuteseacutet s Heacuterakleacutesra mint csecsemőre koncent-raacutel A megereszkedett has eacutes mellkas a hanyagul előrevetett jobb laacuteb eacutes a taacutemaszkodoacute a kiacutegyoacutera mintegy csak veacuteletlenuumll suacutelyt helyező bal keacutez nem kuumlzdelmet hanem beacutekeacutes szemleacute-lődeacutest eacutes jaacuteteacutekossaacutegot fejez ki s ezt a hataacutest fokozza ahogy a gyermek a jobb kezeacuteben a maacutesik kiacutegyoacutet tartja Heacuterakleacutes a kiacutegyoacute szemeacutebe neacutez eacutes raacutemosolyog laacutethatoacutean mint gyermek csodaacutelva a vadaacutellatot mint szaacutemaacutera uacutej eacuterdekes lenyűgoumlző jelenseacuteget Ez a szobor eacutepp attoacutel egeacuteszen megdoumlbbentő eacutes eszteacutetikai hataacutesaacutet tekintve rendkiacutevuumll erőteljes hogy a miti-kus toumlrteacutenetből adoacutedoacute jelenetet uacutegy aacutebraacutezolja hogy koumlzben nem toumlrekszik annak a miacutetoszboacutel adoacutedoacute eacutertelmezeacuteseacutet megje-leniacuteteni A toumlbbi Heacuterakliskos-szobor baacuter eszteacutetikai kifogaacutesok termeacuteszetesen felmeruumllhetnek veluumlk kapcsolatban adekvaacutet aacutebraacutezolaacutesai a mitikus toumlrteacutenetnek a capitoliumi Heacuterakliskos viszont nem toumlrődik a mitoloacutegiai haacutetteacuterrel a miacutetoszboacutel csak a szituaacutecioacutet veszi aacutet a toumlrteacutenetet magaacutet eacutes annak kimeneteleacutet nem proacutebaacutelja kifejezeacutesre juttatni

Abban aki a szoborhoz nem a mitoloacutegiai ismeretek biztosiacute-totta prekoncepcioacutekkal koumlzeliacutet a szoborhoz magaacutehoz biztosan adekvaacutet de semmikeacutepp sem a mitoloacutegiai toumlrteacutenettel (bdquoHeacuterakleacutes megfojtja a keacutet kiacutegyoacutetrdquo) egybevaacutegoacute olvasat szuumllethet meg S baacuter a mitoloacutegia felől eacuterkező neacutező szaacutemaacutera a bdquokiacutegyoacuteoumllő Heacuterak-

liskosrdquo eacutertelmezeacutes nyilvaacutenvaloacutean adott az ilyen neacutező szuumlkseacuteg-keacutepp ellentmondaacutesba uumltkoumlzik az aacuteltala ismert miacutetosz az aacutebraacute-zolaacutessal szemben s az aacuteltala laacutetott szobor a miacutetosszal szemben hat Miacuteg a toumlrteacutenetben eacutepp a nem emberi a heacuteroikus a leacutenyegi mozzanat melynek koumlvetkezteacuteben az emberfeletti tett a kiacute-gyoacutek megoumlleacutese bekoumlvetkezhet a szobor a csecsemőnek bdquoheacutet-koumlznapirdquo realitaacutest koumllcsoumlnoumlz s a vadaacutellatokkal valoacute talaacutelkozaacutest sem kuumlzdelemkeacutent mutatja be Az ilyen neacutező tehaacutet keacutenytelen tudomaacutesul venni hogy a szobor az ő olvasataacutet nem megerősiacute-ti hanem vaacuteratlan eacutes uacutej elemekkel bonyoliacutetja gazdagiacutetja vagy destruaacutelja

A mitikus toumlrteacutenetekre uacutej szemmel neacutező alexandriai koumllteacute-szet eacutes a mitikus vilaacutegboacutel maacuter kifeleacute tartoacute illetve belőle kileacutepő hellenisztikus eacutes roacutemai kor keacutepzőműveacuteszete egyaraacutent hajlamos meggondolaacutes neacutelkuumll aacutetvenni de meacutegis sajaacutet iacutezleacuteseacutehez igaziacuteta-ni egy-egy sajaacutet műveacuteszi neacutezőpontjaacuteval oumlsszeegyeztethetetlen mitikus irodalmikeacutepzőműveacuteszeti anyagot Ezen Kunstwollen eredmeacutenyekeacuteppen a ndash Kallimachos aacuteltal preferaacutelt ndash logikus-saacutegot eacutes konzisztenciaacutet neacutelkuumlloumlző művek joumlhetnek leacutetre me-lyekben azonban esetenkeacutent (s ilyen szerintem a XXIV idill vagy a capitoliumi Heacuterakliskos-szobor esete) a szerző erőteljes jelenleacutete ndash Bahtyin terminoloacutegiaacutejaacuteval a szerzőnek a hőst eacutes a művet bdquolezaacuteroacuterdquo aktusa ndash aacuteltal egy egyseacutegesseacute formaacutelt vilaacuteg-szerű fi kcioacute joumlhet leacutetre mely erőteljesen kuumlloumlnboumlzik a bdquovaloacute-di mitikusrdquo irodalomboacutelkeacutepzőműveacuteszetből ismert műveacuteszeti terektől s feszuumlltseacutegeacutet eacutepp a benne egyesuumllő anyag eacutes forma ellentmondaacutesaacuteboacutel nyeri

7 keacutep

8 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 31Okor_2010_4_heberjavindd 31 20110104 11515020110104 115150

Tanulmaacutenyok

32

Jegyzetek

1 Effe 19782 Stern 1974 ndash Szepessy Tibor Heacuterakliskos-eacutertelmezeacutese e keacutet aacutel-

laacutespontot kombinaacutelja amikor az idillnek a kis Heacuterakleacutesről szoacuteloacute első bdquocsodaacutesrdquo reacuteszeacutet mint parodisztikusat elkuumlloumlniacuteti az utaacutena kouml-vetkezőktől amelyekben a heacuteroacutes maacuter bdquokorszerűenrdquo a helleniszti-kus ideaacutelokhoz igaziacutetva jelenik meg Ezen eacutertelmezeacutesi seacutema ellen elsősorban az szoacutel hogy az elbeszeacutelői intonaacutecioacute felteacutetelezett vaacutel-taacutesaacutet semmi nem motivaacutelja Mieacutert kezdeneacute a koumlltő egyszer csak komolyan venni eacutes mint valoacutedi hőst magasztalni azt akit eleinte ironikusan kezel eacutes ennek megfelelően is aacutebraacutezol Vouml Szepessy 1999

3 Ritooacutek Zsigmond az oacutedakoumlltőt jellemezve a pindarosi eacuterteacutekrend eacutes ideaacutelok maacuter Pindaros sajaacutet koraacuteban is anakronisztikus voltaacutet hangsuacutelyozza Szerinte bdquoPindaros tragikumahellip abban rejlik hogy őhellip az oacutedon eszmeacuteket proacutebaacutelta uacutej leacutelekkel megtoumllteni nekik uacutej eacutertelmet adni egy oly korban amelyben maacuter mindenki uacutej utakat keresettrdquo RitooacutekndashSarkadyndashSzilaacutegyi 1984 277 ndash A koumlnyv uacutejabb aacutetdolgozott kiadaacutesaacuteban Ritooacutek aacutetiacuterja az itt ideacutezett mondatot s ki-jelenteacutese eacuteleacutet erősen tompiacutetja Az oacutedaacutekban megjelenő eacuterteacutekrendet maacuter nem a korszellemmel teljesseacuteggel szembenaacutelloacutekeacutent iacuterja le ha-nem az archaikus ideaacutelok tovaacutebbeacuteleacuteseacutet a klasszikusnak nevezett korban is reaacutelisnak veacuteli Az oacutedaacutek anakronizmusaacutenak feloldaacutesa-keacutent arra mutat raacute hogy Goumlroumlgorszaacuteg demokratizaacuteloacutedaacutesa eacutes ezzel egyuumltt a klasszikus korba valoacute aacutetmenete fokozatos volt s az egyes teruumlleteken maacutes-maacutes uumltemben ment veacutegbe (282ndash285)

4 Laacutesd pl V nemeai oacuteda 26ndash35 I olympiai oacuteda 49ndash585 Pontosabban a mű cselekmeacutenyeacutenek siacutekjaacuten csak mindennek meg-

joumlvendoumlleacuteseacutevel de ez az oacuteda iacuteveacuten nem vaacuteltoztat inkaacutebb csak azon fi nom koumlltői megoldaacutest csodaacutelhatjuk benne hogy Heacuterakleacutes eacuteleteacute-nek első napjaacutet Pindaros uacutegy tudja bemutatni hogy ezen keresztuumll egeacuteszen halaacutelaacuteig illetve istenneacute vaacutelaacutesaacuteig koumlvetjuumlk a hős sorsaacutet

6 A koacutedexek toumlbbseacutegeacuteben az utolsoacute szoacute nem νόμον hanem δόμον de Bruno Snell eacutes Sir John Sandys egyaraacutent a νόμον olvasatot reacuteszesiacuteti előnyben s az oacuteda iacutegy valoacuteban lekerekiacutetettebbnek tűnik ugyanakkor eacutertelmes eacutes nyelvileg korrekt a δόμον olvasat is

7 Hutchinson 19978 Effe 1978 48ndash49

9 A Hekaleacute cselekmeacutenyeacutenek eacutes feleacutepiacuteteacuteseacutenek rekonstrukcioacutejaacutet laacutesd Szepessy 1992

10 Laacutesd erről Lesky 1957 660 Gow 1950 II koumltet 43711 Uo12 Az aitioloacutegiaacuteroacutel eacutes a mimeacutezisről mint az iroacutenia eszkoumlzeiről illetve

mint egymaacutes ellen kijaacutetszott a szoumlvegszerűseacuteget fokozoacute oumlsszete-vőkről Kallimachos himnuszkoumllteacuteszeteacuteben laacutesd Depew 1993

13 Az idillben nemcsak az I nemeai oacutedaacutera talaacutelunk utalaacutesokat ha-nem ndash mint ez Gow kommentaacuterjaacuteboacutel egyeacutertelműen kideruumll ndash hypotextuskeacutent az Odysseia egyes reacuteszei is folyamatosan jelen vannak a szoumlvegben

14 A bdquofantasztikumroacutelrdquo (tehaacutet a valamely reaacuteliskeacutent megalkotott iro-dalmi vilaacutegban irreaacuteliskeacutent hatoacute esemeacutenyről) mint az irodalmi koacute-dok kevereacuteseacutenek koumlvetkezmeacutenyeacuteről laacutesd Lotman 2002

15 Theokritos rendkiacutevuumll fi noman utal Zeusra mint segiacutetőre az esemeacute-nyek leiacuteraacutesa koumlzben egy genitivus absolutus szerkezetben emliacutetve meg hogy Zeus bdquoeacutebren vanrdquo ἀλλrsquo ὅτε δὴ παίδων λιχμώμενοι ἐγγύθεν ἦνθον καὶ τότrsquo ἄρrsquo ἐξέγροντο Διὸς νοέοντος ἅπαντα Ἀλκμήνας φίλα τέκνα φάος δrsquo ἀνὰ οἶκον ἐτύχθη (Amikor pedig nyelvuumlket nyuacutejtogatva a gyermekek koumlzeleacutebe eacutertek akkor aztaacuten feleacutebredtek ndash mert Zeus mindent eacuteszben tart ndash Alkmeacuteneacute kedves fi ai s feacuteny aacuteradt szeacutet a haacutezban 20ndash22 sor)

16 Brendel 193217 New York Metropolitan Museum of Art Hydria 252818 Paris Louvre Stamnos G 19219 Plin Nat XXXV 63 hellipmagnifi cus est [hellip] et Hercules

infans dracones strangulans Alcmena matre coram pavente et Amphitryone (nagyszerűhellip a kiacutegyoacutekat fojtogatoacute gyermek Hercules is Alcmenaacuteval a helysziacutenre siető anyaacuteval eacutes Amphitryoacuteval)

20 Laacutesd erről Brendel 1932 199ndash200 eacutes Robert 1921 II koumltet 62121 Archaumlologische Zeitung 26 1868 Tafel 422 Pompeii Casa dei Vettii23 London BM 124324 Antakya Mus 102425 Szentpeacutetervaacuter Ermitaacutezs A 7626 Roacutema MC 247

Bibliograacutefia

Effe 1978 Effe B bdquoDie Destruktion der Tradition Theokrits my-thologische Gedichterdquo Rheinisches Museum fuumlr Philologie 121 (1978) 48ndash77

Brendel 1932 Brendel O bdquoDer Schlangenwuumlrgende Herakliskosrdquo Jahrbuch des Archaumlologischen Instituts XLVII (1932) 191ndash238

Depew 1993 Depew M bdquoMimesis and Aetiology in Callimachusrsquo Hymnsrdquo Harder M A ndash Regfuit R F ndash Wakker G C (szerk) Callimachus Forsten Groningen 1993 57ndash77

Gow 1950 Gow A S F Theocritus Edited with a translation and commentary Cambridge University Press 1950

Hutchinson 1997 Hutchinson G O Hellenistic Poetry Clarendon Press Oxford 1997

Lesky 1957 Lesky A Geschichte der Griechischen Literatur Funk-ke Berlin 1957ndash1958

Lotman 2002 Лотман Ю М bdquoЗаметки о структуре художествен-ного текстаrdquo История и типология русской культуры laquoИс-кусство-СПБraquo Санкт-Петербург 2002

Robert 1921 Robert C Die griechische Heldensage Weidmannsche Buchhandlung Berlin1921

RitooacutekndashSarkadyndashSzilaacutegyi 1984 Ritooacutek Zsigmond ndash Sarkady Jaacutenos ndash Szilaacutegyi Jaacutenos Gyoumlrgy A goumlroumlg kultuacutera aranykora Gondolat Budapest 1984 Aacutetdolgozott kiadaacutesa Ritooacutek Zsigmond ndash Sar-kady Jaacutenos ndash Szilaacutegyi Jaacutenos Gyoumlrgy ndash Neacutemeth Gyoumlrgy Goumlroumlg művelődeacutestoumlrteacutenet Osiris Budapest 2006

Stern 1974 Stern J bdquoTheocritusrsquo Idyll 24rdquo American Journal of Philology 95 (1974) 348ndash361

Szepessy 1992 Szepessy Tibor bdquoKallimachos Hekaleacutejardquo Antik Ta-nulmaacutenyok 36 (1992) 23ndash40

Szepessy 1999 Szepessy Tibor bdquoTheokritos eacutes Apolloacutenios Rhodios Heacuterakleacutes-portreacutejardquo Antik Tanulmaacutenyok 43 (1999) 67ndash99

Okor_2010_4_heberjavindd 32Okor_2010_4_heberjavindd 32 20110104 11515020110104 115150

Tanulmaacutenyok

30

az eacutermeacuteken neacuteha az ikreket) a kiacutegyoacutekkal bemutatoacute eacutermeacutek re-liefek mozaikok eacutes szobrok Ezeken nyilvaacutenvaloacutean a vaacuteza-keacutepekneacutel eacutes a freskoacuteknaacutel nagyobb hangsuacutely esik a csecsemő Heacuterakleacutes alakjaacutenak megformaacutelaacutesaacutera S baacuter e hangsuacutelyeltoloacutedaacutes nem elsősorban a keacutepzőműveacuteszet aacutetalakulaacutesaacutenak hanem a meacute-diumok kuumlloumlnboumlzőseacutegeacutenek s ezzel oumlsszefuumlggeacutesben a miacutetosz-boacutel aacutebraacutezolt jelenet redukcioacutejaacutenak a koumlvetkezmeacutenye ezeken a műveken tetten eacuterhető az uacutej műveacuteszi eacuterdeklődeacutes hataacutesa is ndash mindenekelőtt a csecsemő Heacuterakleacutes megformaacutelaacutesaacuteban

A toumlrteacutenet koraacutebbi aacutebraacutezolaacutesi konvencioacuteja az esetet uacutegy jele-niacutetette meg hogy a keacutep koumlzeacuteppontjaacuteban leacutevő gyermek Heacuterakleacutes eacutes testveacutere gyermek voltaacutet csupaacuten kisebb meacuterete mutatta va-lamint az hogy egy klineacuten aacutell Az hogy csecsemőről van szoacute ezeken a keacutepeken a toumlrteacutenethez eacutes a szituaacutecioacutehoz tartozoacute teacuteny nem pedig az aacutebraacutezolaacutes leacutenyegi keacuterdeacutese S eacutepp ez az ami meg-vaacuteltozik a hellenizmus koraacutera Heacuterakleacutes gyermek volta fontos kifejezendőveacute vaacutelik a gyermekaacutebraacutezolaacutes keacuterdeacutese maga vaacutelik eacuterdekesseacute De amint az aacutebraacutezolaacuteson Heacuterakleacutes bdquoigazirdquo bdquoreaacutelisrdquo

vagyis halandoacute csecsemőkeacutent jelenik meg a mitikus toumlrteacutenet szeacutetesik a kiacutegyoacutekat markolaacuteszoacute csecsemő nem adekvaacutet lekeacute-pezeacutese a keacutep alapjaacuteul szolgaacuteloacute miacutetosznak A keacutepzőműveacuteszet a bdquovaraacutezstalaniacutetaacutestrdquo ennyiben ugyanolyan automatikusan veacutegzi mint Theokritos Heacuterakleacutest heacuteroacutesboacutel emberreacute formaacutelja tekin-tet neacutelkuumll arra hogy a hozzaacute mint heacuteroacuteshoz tartozoacute toumlrteacutenet megjeleniacutethetőseacutege az uacutej aacutebraacutezolaacutesi konvencioacute koumlvetkezteacuteben problematikussaacute vaacutelt Az iacutegy leacutetrejoumlvő immaacuter keacutepzőműveacuteszeti probleacutemaacutet eacuterdemes kicsit koumlzelebbről is megvizsgaacutelni

A Heacuterakleacutes eacutes a kiacutegyoacute kuumlzdelmeacutere redukaacuteloacutedott aacutebraacutezolaacute-soknak amennyiben tovaacutebbra is a mitikus toumlrteacutenetet akarjaacutek megjeleniacuteteni azt kell mutatniuk ahogy a Zeus paacutertolta Heacuterak-leacutes feluumllkerekedik a Heacutera kuumlldte vadaacutellatokon ahogy tehaacutet egy csecsemő elpusztiacutet keacutet kiacutegyoacutet Az aacutelloacute teacuterdelő vagy uumllő csecse-mők ennek megfelelően minden izmukat megfesziacutetve fojtogat-jaacutek eacutes csapjaacutek foumlldhoumlz kiacutegyoacuteikat Azonban mineacutel hitelesebben akarjaacutek ezt tenni annaacutel inkaacutebb kell hogy megint fi atalemberreacute vagy csecsemőfelnőtteacute vaacuteljanak A keacutepzőműveacuteszetnek tehaacutet amely Heacuterakleacutest egyszerre mint csecsemőt eacutes mint győztest akarja aacutebraacutezolni valamilyen elfogadhatoacute kompromisszumot kell keresnie

Ikonograacutefi ailag keacutet megoldaacutes mondhatoacute tipikusnak az egyi-ken a csecsemő teacuterdel vagy aacutell eacutes keacutet kezeacutevel egyszerre foj-togat egy-egy kiacutegyoacutet mint peacuteldaacuteul egy Ephesosboacutel szaacutermazoacute 1 szaacutezadi kismeacuteretű bronzszobor eseteacuteben23 (4 keacutep) eacutes egy 2 szaacutezadi antiochiai mozaikon24 (5 keacutep) laacutethatoacute Ez a beaacutelliacutetaacutes nem enyhiacuteti az ellentmondaacutest ezeacutert a kiacutegyoacutek megfojtaacutesaacutenak megjeleniacuteteacutese oacutehatatlanul reaacutelisboacutel szimbolikussaacute szeliacuteduumll

A maacutesik ikonograacutefi ailag joacutel elkuumlloumlnuumllő tiacutepusba tartozoacute aacutebraacutezolaacutesokon (a 6 keacutepen egy 3 szaacutezadi feltehetően helle-

4 keacutep

5 keacutep

6 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 30Okor_2010_4_heberjavindd 30 20110104 11515020110104 115150

Theokritos csecsemő Heacuterakleacutese

31

nisztikus minta alapjaacuten keacuteszuumllt roacutemai maacutervaacutenyszobor25 a 7 keacutepen egy samosi tetradrachma laacutethatoacute) Heacuterakleacutes teacuterdel vagy uumll egyik kezeacuten taacutemaszkodik s egyszersmind a foumlldhoumlz szo-riacutet egy kiacutegyoacutet a maacutesik kezeacutet a levegőben tartja vagy a feje foumlleacute emeli mintha eacutepp foumlldhoumlz csapni keacuteszuumllne vele maacutesodik ellenfeleacutet S baacuter ez utoacutebbi tiacutepus uumlgyesen eacuterzeacutekelteti Heacuterakleacutes csecsemő voltaacutet a taacutemaszkodaacutes aacuteltal s egyszersmind hihetőveacute teszi a kiacutegyoacutek legyőzeacuteseacutet azzal hogy azt elsősorban a gravitaacute-cioacutera s nem a gyermek izmaira haacuteriacutetja meacuteg ezen aacutebraacutezolaacutesok is vagy Heacuterakleacutes csecsemőszerűseacutegeacuteből vagy győzelmeacutenek bizonyossaacutegaacuteboacutel keacutenytelenek engedni a bdquomitoloacutegiai teacutenyrdquo a csecsemő győzelme tehaacutet toumlbbnyire nehezen olvashatoacute le ma-gaacuteroacutel a műről

A probleacutema minthogy a test eacutes az izomzat megjeleniacuteteacutese a szobraacuteszatban kuumlloumlnoumlsen hangsuacutelyos a nem csekeacutely szaacute-muacute Heacuterakliskos-szobor eseteacuteben mutatkozik meg leginkaacutebb ndash s a dilemma radikaacutelis feloldaacutesa is egy Kr u 2 szaacutezadi roacute-mai szobron26 (8 keacutep) laacutethatoacute Az aacutebraacutezolaacutes ikonograacutefi ailag a fent vaacutezolt maacutesodik tiacutepusba sorolhatoacute s szinte teljesen azo-nos beaacutelliacutetaacutesuacute egy maacutesik roacutemai kori a Louvre-ban őrzoumltt Heacute-rakliskos-szoborral De a Louvre-beli szoborral szemben itt a szobraacutesz mellőzi a mitikus cselekmeacutenyből adoacutedoacute elemet a kiacutegyoacutek legyőzeacuteseacutet s Heacuterakleacutesra mint csecsemőre koncent-raacutel A megereszkedett has eacutes mellkas a hanyagul előrevetett jobb laacuteb eacutes a taacutemaszkodoacute a kiacutegyoacutera mintegy csak veacuteletlenuumll suacutelyt helyező bal keacutez nem kuumlzdelmet hanem beacutekeacutes szemleacute-lődeacutest eacutes jaacuteteacutekossaacutegot fejez ki s ezt a hataacutest fokozza ahogy a gyermek a jobb kezeacuteben a maacutesik kiacutegyoacutet tartja Heacuterakleacutes a kiacutegyoacute szemeacutebe neacutez eacutes raacutemosolyog laacutethatoacutean mint gyermek csodaacutelva a vadaacutellatot mint szaacutemaacutera uacutej eacuterdekes lenyűgoumlző jelenseacuteget Ez a szobor eacutepp attoacutel egeacuteszen megdoumlbbentő eacutes eszteacutetikai hataacutesaacutet tekintve rendkiacutevuumll erőteljes hogy a miti-kus toumlrteacutenetből adoacutedoacute jelenetet uacutegy aacutebraacutezolja hogy koumlzben nem toumlrekszik annak a miacutetoszboacutel adoacutedoacute eacutertelmezeacuteseacutet megje-leniacuteteni A toumlbbi Heacuterakliskos-szobor baacuter eszteacutetikai kifogaacutesok termeacuteszetesen felmeruumllhetnek veluumlk kapcsolatban adekvaacutet aacutebraacutezolaacutesai a mitikus toumlrteacutenetnek a capitoliumi Heacuterakliskos viszont nem toumlrődik a mitoloacutegiai haacutetteacuterrel a miacutetoszboacutel csak a szituaacutecioacutet veszi aacutet a toumlrteacutenetet magaacutet eacutes annak kimeneteleacutet nem proacutebaacutelja kifejezeacutesre juttatni

Abban aki a szoborhoz nem a mitoloacutegiai ismeretek biztosiacute-totta prekoncepcioacutekkal koumlzeliacutet a szoborhoz magaacutehoz biztosan adekvaacutet de semmikeacutepp sem a mitoloacutegiai toumlrteacutenettel (bdquoHeacuterakleacutes megfojtja a keacutet kiacutegyoacutetrdquo) egybevaacutegoacute olvasat szuumllethet meg S baacuter a mitoloacutegia felől eacuterkező neacutező szaacutemaacutera a bdquokiacutegyoacuteoumllő Heacuterak-

liskosrdquo eacutertelmezeacutes nyilvaacutenvaloacutean adott az ilyen neacutező szuumlkseacuteg-keacutepp ellentmondaacutesba uumltkoumlzik az aacuteltala ismert miacutetosz az aacutebraacute-zolaacutessal szemben s az aacuteltala laacutetott szobor a miacutetosszal szemben hat Miacuteg a toumlrteacutenetben eacutepp a nem emberi a heacuteroikus a leacutenyegi mozzanat melynek koumlvetkezteacuteben az emberfeletti tett a kiacute-gyoacutek megoumlleacutese bekoumlvetkezhet a szobor a csecsemőnek bdquoheacutet-koumlznapirdquo realitaacutest koumllcsoumlnoumlz s a vadaacutellatokkal valoacute talaacutelkozaacutest sem kuumlzdelemkeacutent mutatja be Az ilyen neacutező tehaacutet keacutenytelen tudomaacutesul venni hogy a szobor az ő olvasataacutet nem megerősiacute-ti hanem vaacuteratlan eacutes uacutej elemekkel bonyoliacutetja gazdagiacutetja vagy destruaacutelja

A mitikus toumlrteacutenetekre uacutej szemmel neacutező alexandriai koumllteacute-szet eacutes a mitikus vilaacutegboacutel maacuter kifeleacute tartoacute illetve belőle kileacutepő hellenisztikus eacutes roacutemai kor keacutepzőműveacuteszete egyaraacutent hajlamos meggondolaacutes neacutelkuumll aacutetvenni de meacutegis sajaacutet iacutezleacuteseacutehez igaziacuteta-ni egy-egy sajaacutet műveacuteszi neacutezőpontjaacuteval oumlsszeegyeztethetetlen mitikus irodalmikeacutepzőműveacuteszeti anyagot Ezen Kunstwollen eredmeacutenyekeacuteppen a ndash Kallimachos aacuteltal preferaacutelt ndash logikus-saacutegot eacutes konzisztenciaacutet neacutelkuumlloumlző művek joumlhetnek leacutetre me-lyekben azonban esetenkeacutent (s ilyen szerintem a XXIV idill vagy a capitoliumi Heacuterakliskos-szobor esete) a szerző erőteljes jelenleacutete ndash Bahtyin terminoloacutegiaacutejaacuteval a szerzőnek a hőst eacutes a művet bdquolezaacuteroacuterdquo aktusa ndash aacuteltal egy egyseacutegesseacute formaacutelt vilaacuteg-szerű fi kcioacute joumlhet leacutetre mely erőteljesen kuumlloumlnboumlzik a bdquovaloacute-di mitikusrdquo irodalomboacutelkeacutepzőműveacuteszetből ismert műveacuteszeti terektől s feszuumlltseacutegeacutet eacutepp a benne egyesuumllő anyag eacutes forma ellentmondaacutesaacuteboacutel nyeri

7 keacutep

8 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 31Okor_2010_4_heberjavindd 31 20110104 11515020110104 115150

Tanulmaacutenyok

32

Jegyzetek

1 Effe 19782 Stern 1974 ndash Szepessy Tibor Heacuterakliskos-eacutertelmezeacutese e keacutet aacutel-

laacutespontot kombinaacutelja amikor az idillnek a kis Heacuterakleacutesről szoacuteloacute első bdquocsodaacutesrdquo reacuteszeacutet mint parodisztikusat elkuumlloumlniacuteti az utaacutena kouml-vetkezőktől amelyekben a heacuteroacutes maacuter bdquokorszerűenrdquo a helleniszti-kus ideaacutelokhoz igaziacutetva jelenik meg Ezen eacutertelmezeacutesi seacutema ellen elsősorban az szoacutel hogy az elbeszeacutelői intonaacutecioacute felteacutetelezett vaacutel-taacutesaacutet semmi nem motivaacutelja Mieacutert kezdeneacute a koumlltő egyszer csak komolyan venni eacutes mint valoacutedi hőst magasztalni azt akit eleinte ironikusan kezel eacutes ennek megfelelően is aacutebraacutezol Vouml Szepessy 1999

3 Ritooacutek Zsigmond az oacutedakoumlltőt jellemezve a pindarosi eacuterteacutekrend eacutes ideaacutelok maacuter Pindaros sajaacutet koraacuteban is anakronisztikus voltaacutet hangsuacutelyozza Szerinte bdquoPindaros tragikumahellip abban rejlik hogy őhellip az oacutedon eszmeacuteket proacutebaacutelta uacutej leacutelekkel megtoumllteni nekik uacutej eacutertelmet adni egy oly korban amelyben maacuter mindenki uacutej utakat keresettrdquo RitooacutekndashSarkadyndashSzilaacutegyi 1984 277 ndash A koumlnyv uacutejabb aacutetdolgozott kiadaacutesaacuteban Ritooacutek aacutetiacuterja az itt ideacutezett mondatot s ki-jelenteacutese eacuteleacutet erősen tompiacutetja Az oacutedaacutekban megjelenő eacuterteacutekrendet maacuter nem a korszellemmel teljesseacuteggel szembenaacutelloacutekeacutent iacuterja le ha-nem az archaikus ideaacutelok tovaacutebbeacuteleacuteseacutet a klasszikusnak nevezett korban is reaacutelisnak veacuteli Az oacutedaacutek anakronizmusaacutenak feloldaacutesa-keacutent arra mutat raacute hogy Goumlroumlgorszaacuteg demokratizaacuteloacutedaacutesa eacutes ezzel egyuumltt a klasszikus korba valoacute aacutetmenete fokozatos volt s az egyes teruumlleteken maacutes-maacutes uumltemben ment veacutegbe (282ndash285)

4 Laacutesd pl V nemeai oacuteda 26ndash35 I olympiai oacuteda 49ndash585 Pontosabban a mű cselekmeacutenyeacutenek siacutekjaacuten csak mindennek meg-

joumlvendoumlleacuteseacutevel de ez az oacuteda iacuteveacuten nem vaacuteltoztat inkaacutebb csak azon fi nom koumlltői megoldaacutest csodaacutelhatjuk benne hogy Heacuterakleacutes eacuteleteacute-nek első napjaacutet Pindaros uacutegy tudja bemutatni hogy ezen keresztuumll egeacuteszen halaacutelaacuteig illetve istenneacute vaacutelaacutesaacuteig koumlvetjuumlk a hős sorsaacutet

6 A koacutedexek toumlbbseacutegeacuteben az utolsoacute szoacute nem νόμον hanem δόμον de Bruno Snell eacutes Sir John Sandys egyaraacutent a νόμον olvasatot reacuteszesiacuteti előnyben s az oacuteda iacutegy valoacuteban lekerekiacutetettebbnek tűnik ugyanakkor eacutertelmes eacutes nyelvileg korrekt a δόμον olvasat is

7 Hutchinson 19978 Effe 1978 48ndash49

9 A Hekaleacute cselekmeacutenyeacutenek eacutes feleacutepiacuteteacuteseacutenek rekonstrukcioacutejaacutet laacutesd Szepessy 1992

10 Laacutesd erről Lesky 1957 660 Gow 1950 II koumltet 43711 Uo12 Az aitioloacutegiaacuteroacutel eacutes a mimeacutezisről mint az iroacutenia eszkoumlzeiről illetve

mint egymaacutes ellen kijaacutetszott a szoumlvegszerűseacuteget fokozoacute oumlsszete-vőkről Kallimachos himnuszkoumllteacuteszeteacuteben laacutesd Depew 1993

13 Az idillben nemcsak az I nemeai oacutedaacutera talaacutelunk utalaacutesokat ha-nem ndash mint ez Gow kommentaacuterjaacuteboacutel egyeacutertelműen kideruumll ndash hypotextuskeacutent az Odysseia egyes reacuteszei is folyamatosan jelen vannak a szoumlvegben

14 A bdquofantasztikumroacutelrdquo (tehaacutet a valamely reaacuteliskeacutent megalkotott iro-dalmi vilaacutegban irreaacuteliskeacutent hatoacute esemeacutenyről) mint az irodalmi koacute-dok kevereacuteseacutenek koumlvetkezmeacutenyeacuteről laacutesd Lotman 2002

15 Theokritos rendkiacutevuumll fi noman utal Zeusra mint segiacutetőre az esemeacute-nyek leiacuteraacutesa koumlzben egy genitivus absolutus szerkezetben emliacutetve meg hogy Zeus bdquoeacutebren vanrdquo ἀλλrsquo ὅτε δὴ παίδων λιχμώμενοι ἐγγύθεν ἦνθον καὶ τότrsquo ἄρrsquo ἐξέγροντο Διὸς νοέοντος ἅπαντα Ἀλκμήνας φίλα τέκνα φάος δrsquo ἀνὰ οἶκον ἐτύχθη (Amikor pedig nyelvuumlket nyuacutejtogatva a gyermekek koumlzeleacutebe eacutertek akkor aztaacuten feleacutebredtek ndash mert Zeus mindent eacuteszben tart ndash Alkmeacuteneacute kedves fi ai s feacuteny aacuteradt szeacutet a haacutezban 20ndash22 sor)

16 Brendel 193217 New York Metropolitan Museum of Art Hydria 252818 Paris Louvre Stamnos G 19219 Plin Nat XXXV 63 hellipmagnifi cus est [hellip] et Hercules

infans dracones strangulans Alcmena matre coram pavente et Amphitryone (nagyszerűhellip a kiacutegyoacutekat fojtogatoacute gyermek Hercules is Alcmenaacuteval a helysziacutenre siető anyaacuteval eacutes Amphitryoacuteval)

20 Laacutesd erről Brendel 1932 199ndash200 eacutes Robert 1921 II koumltet 62121 Archaumlologische Zeitung 26 1868 Tafel 422 Pompeii Casa dei Vettii23 London BM 124324 Antakya Mus 102425 Szentpeacutetervaacuter Ermitaacutezs A 7626 Roacutema MC 247

Bibliograacutefia

Effe 1978 Effe B bdquoDie Destruktion der Tradition Theokrits my-thologische Gedichterdquo Rheinisches Museum fuumlr Philologie 121 (1978) 48ndash77

Brendel 1932 Brendel O bdquoDer Schlangenwuumlrgende Herakliskosrdquo Jahrbuch des Archaumlologischen Instituts XLVII (1932) 191ndash238

Depew 1993 Depew M bdquoMimesis and Aetiology in Callimachusrsquo Hymnsrdquo Harder M A ndash Regfuit R F ndash Wakker G C (szerk) Callimachus Forsten Groningen 1993 57ndash77

Gow 1950 Gow A S F Theocritus Edited with a translation and commentary Cambridge University Press 1950

Hutchinson 1997 Hutchinson G O Hellenistic Poetry Clarendon Press Oxford 1997

Lesky 1957 Lesky A Geschichte der Griechischen Literatur Funk-ke Berlin 1957ndash1958

Lotman 2002 Лотман Ю М bdquoЗаметки о структуре художествен-ного текстаrdquo История и типология русской культуры laquoИс-кусство-СПБraquo Санкт-Петербург 2002

Robert 1921 Robert C Die griechische Heldensage Weidmannsche Buchhandlung Berlin1921

RitooacutekndashSarkadyndashSzilaacutegyi 1984 Ritooacutek Zsigmond ndash Sarkady Jaacutenos ndash Szilaacutegyi Jaacutenos Gyoumlrgy A goumlroumlg kultuacutera aranykora Gondolat Budapest 1984 Aacutetdolgozott kiadaacutesa Ritooacutek Zsigmond ndash Sar-kady Jaacutenos ndash Szilaacutegyi Jaacutenos Gyoumlrgy ndash Neacutemeth Gyoumlrgy Goumlroumlg művelődeacutestoumlrteacutenet Osiris Budapest 2006

Stern 1974 Stern J bdquoTheocritusrsquo Idyll 24rdquo American Journal of Philology 95 (1974) 348ndash361

Szepessy 1992 Szepessy Tibor bdquoKallimachos Hekaleacutejardquo Antik Ta-nulmaacutenyok 36 (1992) 23ndash40

Szepessy 1999 Szepessy Tibor bdquoTheokritos eacutes Apolloacutenios Rhodios Heacuterakleacutes-portreacutejardquo Antik Tanulmaacutenyok 43 (1999) 67ndash99

Okor_2010_4_heberjavindd 32Okor_2010_4_heberjavindd 32 20110104 11515020110104 115150

Theokritos csecsemő Heacuterakleacutese

31

nisztikus minta alapjaacuten keacuteszuumllt roacutemai maacutervaacutenyszobor25 a 7 keacutepen egy samosi tetradrachma laacutethatoacute) Heacuterakleacutes teacuterdel vagy uumll egyik kezeacuten taacutemaszkodik s egyszersmind a foumlldhoumlz szo-riacutet egy kiacutegyoacutet a maacutesik kezeacutet a levegőben tartja vagy a feje foumlleacute emeli mintha eacutepp foumlldhoumlz csapni keacuteszuumllne vele maacutesodik ellenfeleacutet S baacuter ez utoacutebbi tiacutepus uumlgyesen eacuterzeacutekelteti Heacuterakleacutes csecsemő voltaacutet a taacutemaszkodaacutes aacuteltal s egyszersmind hihetőveacute teszi a kiacutegyoacutek legyőzeacuteseacutet azzal hogy azt elsősorban a gravitaacute-cioacutera s nem a gyermek izmaira haacuteriacutetja meacuteg ezen aacutebraacutezolaacutesok is vagy Heacuterakleacutes csecsemőszerűseacutegeacuteből vagy győzelmeacutenek bizonyossaacutegaacuteboacutel keacutenytelenek engedni a bdquomitoloacutegiai teacutenyrdquo a csecsemő győzelme tehaacutet toumlbbnyire nehezen olvashatoacute le ma-gaacuteroacutel a műről

A probleacutema minthogy a test eacutes az izomzat megjeleniacuteteacutese a szobraacuteszatban kuumlloumlnoumlsen hangsuacutelyos a nem csekeacutely szaacute-muacute Heacuterakliskos-szobor eseteacuteben mutatkozik meg leginkaacutebb ndash s a dilemma radikaacutelis feloldaacutesa is egy Kr u 2 szaacutezadi roacute-mai szobron26 (8 keacutep) laacutethatoacute Az aacutebraacutezolaacutes ikonograacutefi ailag a fent vaacutezolt maacutesodik tiacutepusba sorolhatoacute s szinte teljesen azo-nos beaacutelliacutetaacutesuacute egy maacutesik roacutemai kori a Louvre-ban őrzoumltt Heacute-rakliskos-szoborral De a Louvre-beli szoborral szemben itt a szobraacutesz mellőzi a mitikus cselekmeacutenyből adoacutedoacute elemet a kiacutegyoacutek legyőzeacuteseacutet s Heacuterakleacutesra mint csecsemőre koncent-raacutel A megereszkedett has eacutes mellkas a hanyagul előrevetett jobb laacuteb eacutes a taacutemaszkodoacute a kiacutegyoacutera mintegy csak veacuteletlenuumll suacutelyt helyező bal keacutez nem kuumlzdelmet hanem beacutekeacutes szemleacute-lődeacutest eacutes jaacuteteacutekossaacutegot fejez ki s ezt a hataacutest fokozza ahogy a gyermek a jobb kezeacuteben a maacutesik kiacutegyoacutet tartja Heacuterakleacutes a kiacutegyoacute szemeacutebe neacutez eacutes raacutemosolyog laacutethatoacutean mint gyermek csodaacutelva a vadaacutellatot mint szaacutemaacutera uacutej eacuterdekes lenyűgoumlző jelenseacuteget Ez a szobor eacutepp attoacutel egeacuteszen megdoumlbbentő eacutes eszteacutetikai hataacutesaacutet tekintve rendkiacutevuumll erőteljes hogy a miti-kus toumlrteacutenetből adoacutedoacute jelenetet uacutegy aacutebraacutezolja hogy koumlzben nem toumlrekszik annak a miacutetoszboacutel adoacutedoacute eacutertelmezeacuteseacutet megje-leniacuteteni A toumlbbi Heacuterakliskos-szobor baacuter eszteacutetikai kifogaacutesok termeacuteszetesen felmeruumllhetnek veluumlk kapcsolatban adekvaacutet aacutebraacutezolaacutesai a mitikus toumlrteacutenetnek a capitoliumi Heacuterakliskos viszont nem toumlrődik a mitoloacutegiai haacutetteacuterrel a miacutetoszboacutel csak a szituaacutecioacutet veszi aacutet a toumlrteacutenetet magaacutet eacutes annak kimeneteleacutet nem proacutebaacutelja kifejezeacutesre juttatni

Abban aki a szoborhoz nem a mitoloacutegiai ismeretek biztosiacute-totta prekoncepcioacutekkal koumlzeliacutet a szoborhoz magaacutehoz biztosan adekvaacutet de semmikeacutepp sem a mitoloacutegiai toumlrteacutenettel (bdquoHeacuterakleacutes megfojtja a keacutet kiacutegyoacutetrdquo) egybevaacutegoacute olvasat szuumllethet meg S baacuter a mitoloacutegia felől eacuterkező neacutező szaacutemaacutera a bdquokiacutegyoacuteoumllő Heacuterak-

liskosrdquo eacutertelmezeacutes nyilvaacutenvaloacutean adott az ilyen neacutező szuumlkseacuteg-keacutepp ellentmondaacutesba uumltkoumlzik az aacuteltala ismert miacutetosz az aacutebraacute-zolaacutessal szemben s az aacuteltala laacutetott szobor a miacutetosszal szemben hat Miacuteg a toumlrteacutenetben eacutepp a nem emberi a heacuteroikus a leacutenyegi mozzanat melynek koumlvetkezteacuteben az emberfeletti tett a kiacute-gyoacutek megoumlleacutese bekoumlvetkezhet a szobor a csecsemőnek bdquoheacutet-koumlznapirdquo realitaacutest koumllcsoumlnoumlz s a vadaacutellatokkal valoacute talaacutelkozaacutest sem kuumlzdelemkeacutent mutatja be Az ilyen neacutező tehaacutet keacutenytelen tudomaacutesul venni hogy a szobor az ő olvasataacutet nem megerősiacute-ti hanem vaacuteratlan eacutes uacutej elemekkel bonyoliacutetja gazdagiacutetja vagy destruaacutelja

A mitikus toumlrteacutenetekre uacutej szemmel neacutező alexandriai koumllteacute-szet eacutes a mitikus vilaacutegboacutel maacuter kifeleacute tartoacute illetve belőle kileacutepő hellenisztikus eacutes roacutemai kor keacutepzőműveacuteszete egyaraacutent hajlamos meggondolaacutes neacutelkuumll aacutetvenni de meacutegis sajaacutet iacutezleacuteseacutehez igaziacuteta-ni egy-egy sajaacutet műveacuteszi neacutezőpontjaacuteval oumlsszeegyeztethetetlen mitikus irodalmikeacutepzőműveacuteszeti anyagot Ezen Kunstwollen eredmeacutenyekeacuteppen a ndash Kallimachos aacuteltal preferaacutelt ndash logikus-saacutegot eacutes konzisztenciaacutet neacutelkuumlloumlző művek joumlhetnek leacutetre me-lyekben azonban esetenkeacutent (s ilyen szerintem a XXIV idill vagy a capitoliumi Heacuterakliskos-szobor esete) a szerző erőteljes jelenleacutete ndash Bahtyin terminoloacutegiaacutejaacuteval a szerzőnek a hőst eacutes a művet bdquolezaacuteroacuterdquo aktusa ndash aacuteltal egy egyseacutegesseacute formaacutelt vilaacuteg-szerű fi kcioacute joumlhet leacutetre mely erőteljesen kuumlloumlnboumlzik a bdquovaloacute-di mitikusrdquo irodalomboacutelkeacutepzőműveacuteszetből ismert műveacuteszeti terektől s feszuumlltseacutegeacutet eacutepp a benne egyesuumllő anyag eacutes forma ellentmondaacutesaacuteboacutel nyeri

7 keacutep

8 keacutep

Okor_2010_4_heberjavindd 31Okor_2010_4_heberjavindd 31 20110104 11515020110104 115150

Tanulmaacutenyok

32

Jegyzetek

1 Effe 19782 Stern 1974 ndash Szepessy Tibor Heacuterakliskos-eacutertelmezeacutese e keacutet aacutel-

laacutespontot kombinaacutelja amikor az idillnek a kis Heacuterakleacutesről szoacuteloacute első bdquocsodaacutesrdquo reacuteszeacutet mint parodisztikusat elkuumlloumlniacuteti az utaacutena kouml-vetkezőktől amelyekben a heacuteroacutes maacuter bdquokorszerűenrdquo a helleniszti-kus ideaacutelokhoz igaziacutetva jelenik meg Ezen eacutertelmezeacutesi seacutema ellen elsősorban az szoacutel hogy az elbeszeacutelői intonaacutecioacute felteacutetelezett vaacutel-taacutesaacutet semmi nem motivaacutelja Mieacutert kezdeneacute a koumlltő egyszer csak komolyan venni eacutes mint valoacutedi hőst magasztalni azt akit eleinte ironikusan kezel eacutes ennek megfelelően is aacutebraacutezol Vouml Szepessy 1999

3 Ritooacutek Zsigmond az oacutedakoumlltőt jellemezve a pindarosi eacuterteacutekrend eacutes ideaacutelok maacuter Pindaros sajaacutet koraacuteban is anakronisztikus voltaacutet hangsuacutelyozza Szerinte bdquoPindaros tragikumahellip abban rejlik hogy őhellip az oacutedon eszmeacuteket proacutebaacutelta uacutej leacutelekkel megtoumllteni nekik uacutej eacutertelmet adni egy oly korban amelyben maacuter mindenki uacutej utakat keresettrdquo RitooacutekndashSarkadyndashSzilaacutegyi 1984 277 ndash A koumlnyv uacutejabb aacutetdolgozott kiadaacutesaacuteban Ritooacutek aacutetiacuterja az itt ideacutezett mondatot s ki-jelenteacutese eacuteleacutet erősen tompiacutetja Az oacutedaacutekban megjelenő eacuterteacutekrendet maacuter nem a korszellemmel teljesseacuteggel szembenaacutelloacutekeacutent iacuterja le ha-nem az archaikus ideaacutelok tovaacutebbeacuteleacuteseacutet a klasszikusnak nevezett korban is reaacutelisnak veacuteli Az oacutedaacutek anakronizmusaacutenak feloldaacutesa-keacutent arra mutat raacute hogy Goumlroumlgorszaacuteg demokratizaacuteloacutedaacutesa eacutes ezzel egyuumltt a klasszikus korba valoacute aacutetmenete fokozatos volt s az egyes teruumlleteken maacutes-maacutes uumltemben ment veacutegbe (282ndash285)

4 Laacutesd pl V nemeai oacuteda 26ndash35 I olympiai oacuteda 49ndash585 Pontosabban a mű cselekmeacutenyeacutenek siacutekjaacuten csak mindennek meg-

joumlvendoumlleacuteseacutevel de ez az oacuteda iacuteveacuten nem vaacuteltoztat inkaacutebb csak azon fi nom koumlltői megoldaacutest csodaacutelhatjuk benne hogy Heacuterakleacutes eacuteleteacute-nek első napjaacutet Pindaros uacutegy tudja bemutatni hogy ezen keresztuumll egeacuteszen halaacutelaacuteig illetve istenneacute vaacutelaacutesaacuteig koumlvetjuumlk a hős sorsaacutet

6 A koacutedexek toumlbbseacutegeacuteben az utolsoacute szoacute nem νόμον hanem δόμον de Bruno Snell eacutes Sir John Sandys egyaraacutent a νόμον olvasatot reacuteszesiacuteti előnyben s az oacuteda iacutegy valoacuteban lekerekiacutetettebbnek tűnik ugyanakkor eacutertelmes eacutes nyelvileg korrekt a δόμον olvasat is

7 Hutchinson 19978 Effe 1978 48ndash49

9 A Hekaleacute cselekmeacutenyeacutenek eacutes feleacutepiacuteteacuteseacutenek rekonstrukcioacutejaacutet laacutesd Szepessy 1992

10 Laacutesd erről Lesky 1957 660 Gow 1950 II koumltet 43711 Uo12 Az aitioloacutegiaacuteroacutel eacutes a mimeacutezisről mint az iroacutenia eszkoumlzeiről illetve

mint egymaacutes ellen kijaacutetszott a szoumlvegszerűseacuteget fokozoacute oumlsszete-vőkről Kallimachos himnuszkoumllteacuteszeteacuteben laacutesd Depew 1993

13 Az idillben nemcsak az I nemeai oacutedaacutera talaacutelunk utalaacutesokat ha-nem ndash mint ez Gow kommentaacuterjaacuteboacutel egyeacutertelműen kideruumll ndash hypotextuskeacutent az Odysseia egyes reacuteszei is folyamatosan jelen vannak a szoumlvegben

14 A bdquofantasztikumroacutelrdquo (tehaacutet a valamely reaacuteliskeacutent megalkotott iro-dalmi vilaacutegban irreaacuteliskeacutent hatoacute esemeacutenyről) mint az irodalmi koacute-dok kevereacuteseacutenek koumlvetkezmeacutenyeacuteről laacutesd Lotman 2002

15 Theokritos rendkiacutevuumll fi noman utal Zeusra mint segiacutetőre az esemeacute-nyek leiacuteraacutesa koumlzben egy genitivus absolutus szerkezetben emliacutetve meg hogy Zeus bdquoeacutebren vanrdquo ἀλλrsquo ὅτε δὴ παίδων λιχμώμενοι ἐγγύθεν ἦνθον καὶ τότrsquo ἄρrsquo ἐξέγροντο Διὸς νοέοντος ἅπαντα Ἀλκμήνας φίλα τέκνα φάος δrsquo ἀνὰ οἶκον ἐτύχθη (Amikor pedig nyelvuumlket nyuacutejtogatva a gyermekek koumlzeleacutebe eacutertek akkor aztaacuten feleacutebredtek ndash mert Zeus mindent eacuteszben tart ndash Alkmeacuteneacute kedves fi ai s feacuteny aacuteradt szeacutet a haacutezban 20ndash22 sor)

16 Brendel 193217 New York Metropolitan Museum of Art Hydria 252818 Paris Louvre Stamnos G 19219 Plin Nat XXXV 63 hellipmagnifi cus est [hellip] et Hercules

infans dracones strangulans Alcmena matre coram pavente et Amphitryone (nagyszerűhellip a kiacutegyoacutekat fojtogatoacute gyermek Hercules is Alcmenaacuteval a helysziacutenre siető anyaacuteval eacutes Amphitryoacuteval)

20 Laacutesd erről Brendel 1932 199ndash200 eacutes Robert 1921 II koumltet 62121 Archaumlologische Zeitung 26 1868 Tafel 422 Pompeii Casa dei Vettii23 London BM 124324 Antakya Mus 102425 Szentpeacutetervaacuter Ermitaacutezs A 7626 Roacutema MC 247

Bibliograacutefia

Effe 1978 Effe B bdquoDie Destruktion der Tradition Theokrits my-thologische Gedichterdquo Rheinisches Museum fuumlr Philologie 121 (1978) 48ndash77

Brendel 1932 Brendel O bdquoDer Schlangenwuumlrgende Herakliskosrdquo Jahrbuch des Archaumlologischen Instituts XLVII (1932) 191ndash238

Depew 1993 Depew M bdquoMimesis and Aetiology in Callimachusrsquo Hymnsrdquo Harder M A ndash Regfuit R F ndash Wakker G C (szerk) Callimachus Forsten Groningen 1993 57ndash77

Gow 1950 Gow A S F Theocritus Edited with a translation and commentary Cambridge University Press 1950

Hutchinson 1997 Hutchinson G O Hellenistic Poetry Clarendon Press Oxford 1997

Lesky 1957 Lesky A Geschichte der Griechischen Literatur Funk-ke Berlin 1957ndash1958

Lotman 2002 Лотман Ю М bdquoЗаметки о структуре художествен-ного текстаrdquo История и типология русской культуры laquoИс-кусство-СПБraquo Санкт-Петербург 2002

Robert 1921 Robert C Die griechische Heldensage Weidmannsche Buchhandlung Berlin1921

RitooacutekndashSarkadyndashSzilaacutegyi 1984 Ritooacutek Zsigmond ndash Sarkady Jaacutenos ndash Szilaacutegyi Jaacutenos Gyoumlrgy A goumlroumlg kultuacutera aranykora Gondolat Budapest 1984 Aacutetdolgozott kiadaacutesa Ritooacutek Zsigmond ndash Sar-kady Jaacutenos ndash Szilaacutegyi Jaacutenos Gyoumlrgy ndash Neacutemeth Gyoumlrgy Goumlroumlg művelődeacutestoumlrteacutenet Osiris Budapest 2006

Stern 1974 Stern J bdquoTheocritusrsquo Idyll 24rdquo American Journal of Philology 95 (1974) 348ndash361

Szepessy 1992 Szepessy Tibor bdquoKallimachos Hekaleacutejardquo Antik Ta-nulmaacutenyok 36 (1992) 23ndash40

Szepessy 1999 Szepessy Tibor bdquoTheokritos eacutes Apolloacutenios Rhodios Heacuterakleacutes-portreacutejardquo Antik Tanulmaacutenyok 43 (1999) 67ndash99

Okor_2010_4_heberjavindd 32Okor_2010_4_heberjavindd 32 20110104 11515020110104 115150

Tanulmaacutenyok

32

Jegyzetek

1 Effe 19782 Stern 1974 ndash Szepessy Tibor Heacuterakliskos-eacutertelmezeacutese e keacutet aacutel-

laacutespontot kombinaacutelja amikor az idillnek a kis Heacuterakleacutesről szoacuteloacute első bdquocsodaacutesrdquo reacuteszeacutet mint parodisztikusat elkuumlloumlniacuteti az utaacutena kouml-vetkezőktől amelyekben a heacuteroacutes maacuter bdquokorszerűenrdquo a helleniszti-kus ideaacutelokhoz igaziacutetva jelenik meg Ezen eacutertelmezeacutesi seacutema ellen elsősorban az szoacutel hogy az elbeszeacutelői intonaacutecioacute felteacutetelezett vaacutel-taacutesaacutet semmi nem motivaacutelja Mieacutert kezdeneacute a koumlltő egyszer csak komolyan venni eacutes mint valoacutedi hőst magasztalni azt akit eleinte ironikusan kezel eacutes ennek megfelelően is aacutebraacutezol Vouml Szepessy 1999

3 Ritooacutek Zsigmond az oacutedakoumlltőt jellemezve a pindarosi eacuterteacutekrend eacutes ideaacutelok maacuter Pindaros sajaacutet koraacuteban is anakronisztikus voltaacutet hangsuacutelyozza Szerinte bdquoPindaros tragikumahellip abban rejlik hogy őhellip az oacutedon eszmeacuteket proacutebaacutelta uacutej leacutelekkel megtoumllteni nekik uacutej eacutertelmet adni egy oly korban amelyben maacuter mindenki uacutej utakat keresettrdquo RitooacutekndashSarkadyndashSzilaacutegyi 1984 277 ndash A koumlnyv uacutejabb aacutetdolgozott kiadaacutesaacuteban Ritooacutek aacutetiacuterja az itt ideacutezett mondatot s ki-jelenteacutese eacuteleacutet erősen tompiacutetja Az oacutedaacutekban megjelenő eacuterteacutekrendet maacuter nem a korszellemmel teljesseacuteggel szembenaacutelloacutekeacutent iacuterja le ha-nem az archaikus ideaacutelok tovaacutebbeacuteleacuteseacutet a klasszikusnak nevezett korban is reaacutelisnak veacuteli Az oacutedaacutek anakronizmusaacutenak feloldaacutesa-keacutent arra mutat raacute hogy Goumlroumlgorszaacuteg demokratizaacuteloacutedaacutesa eacutes ezzel egyuumltt a klasszikus korba valoacute aacutetmenete fokozatos volt s az egyes teruumlleteken maacutes-maacutes uumltemben ment veacutegbe (282ndash285)

4 Laacutesd pl V nemeai oacuteda 26ndash35 I olympiai oacuteda 49ndash585 Pontosabban a mű cselekmeacutenyeacutenek siacutekjaacuten csak mindennek meg-

joumlvendoumlleacuteseacutevel de ez az oacuteda iacuteveacuten nem vaacuteltoztat inkaacutebb csak azon fi nom koumlltői megoldaacutest csodaacutelhatjuk benne hogy Heacuterakleacutes eacuteleteacute-nek első napjaacutet Pindaros uacutegy tudja bemutatni hogy ezen keresztuumll egeacuteszen halaacutelaacuteig illetve istenneacute vaacutelaacutesaacuteig koumlvetjuumlk a hős sorsaacutet

6 A koacutedexek toumlbbseacutegeacuteben az utolsoacute szoacute nem νόμον hanem δόμον de Bruno Snell eacutes Sir John Sandys egyaraacutent a νόμον olvasatot reacuteszesiacuteti előnyben s az oacuteda iacutegy valoacuteban lekerekiacutetettebbnek tűnik ugyanakkor eacutertelmes eacutes nyelvileg korrekt a δόμον olvasat is

7 Hutchinson 19978 Effe 1978 48ndash49

9 A Hekaleacute cselekmeacutenyeacutenek eacutes feleacutepiacuteteacuteseacutenek rekonstrukcioacutejaacutet laacutesd Szepessy 1992

10 Laacutesd erről Lesky 1957 660 Gow 1950 II koumltet 43711 Uo12 Az aitioloacutegiaacuteroacutel eacutes a mimeacutezisről mint az iroacutenia eszkoumlzeiről illetve

mint egymaacutes ellen kijaacutetszott a szoumlvegszerűseacuteget fokozoacute oumlsszete-vőkről Kallimachos himnuszkoumllteacuteszeteacuteben laacutesd Depew 1993

13 Az idillben nemcsak az I nemeai oacutedaacutera talaacutelunk utalaacutesokat ha-nem ndash mint ez Gow kommentaacuterjaacuteboacutel egyeacutertelműen kideruumll ndash hypotextuskeacutent az Odysseia egyes reacuteszei is folyamatosan jelen vannak a szoumlvegben

14 A bdquofantasztikumroacutelrdquo (tehaacutet a valamely reaacuteliskeacutent megalkotott iro-dalmi vilaacutegban irreaacuteliskeacutent hatoacute esemeacutenyről) mint az irodalmi koacute-dok kevereacuteseacutenek koumlvetkezmeacutenyeacuteről laacutesd Lotman 2002

15 Theokritos rendkiacutevuumll fi noman utal Zeusra mint segiacutetőre az esemeacute-nyek leiacuteraacutesa koumlzben egy genitivus absolutus szerkezetben emliacutetve meg hogy Zeus bdquoeacutebren vanrdquo ἀλλrsquo ὅτε δὴ παίδων λιχμώμενοι ἐγγύθεν ἦνθον καὶ τότrsquo ἄρrsquo ἐξέγροντο Διὸς νοέοντος ἅπαντα Ἀλκμήνας φίλα τέκνα φάος δrsquo ἀνὰ οἶκον ἐτύχθη (Amikor pedig nyelvuumlket nyuacutejtogatva a gyermekek koumlzeleacutebe eacutertek akkor aztaacuten feleacutebredtek ndash mert Zeus mindent eacuteszben tart ndash Alkmeacuteneacute kedves fi ai s feacuteny aacuteradt szeacutet a haacutezban 20ndash22 sor)

16 Brendel 193217 New York Metropolitan Museum of Art Hydria 252818 Paris Louvre Stamnos G 19219 Plin Nat XXXV 63 hellipmagnifi cus est [hellip] et Hercules

infans dracones strangulans Alcmena matre coram pavente et Amphitryone (nagyszerűhellip a kiacutegyoacutekat fojtogatoacute gyermek Hercules is Alcmenaacuteval a helysziacutenre siető anyaacuteval eacutes Amphitryoacuteval)

20 Laacutesd erről Brendel 1932 199ndash200 eacutes Robert 1921 II koumltet 62121 Archaumlologische Zeitung 26 1868 Tafel 422 Pompeii Casa dei Vettii23 London BM 124324 Antakya Mus 102425 Szentpeacutetervaacuter Ermitaacutezs A 7626 Roacutema MC 247

Bibliograacutefia

Effe 1978 Effe B bdquoDie Destruktion der Tradition Theokrits my-thologische Gedichterdquo Rheinisches Museum fuumlr Philologie 121 (1978) 48ndash77

Brendel 1932 Brendel O bdquoDer Schlangenwuumlrgende Herakliskosrdquo Jahrbuch des Archaumlologischen Instituts XLVII (1932) 191ndash238

Depew 1993 Depew M bdquoMimesis and Aetiology in Callimachusrsquo Hymnsrdquo Harder M A ndash Regfuit R F ndash Wakker G C (szerk) Callimachus Forsten Groningen 1993 57ndash77

Gow 1950 Gow A S F Theocritus Edited with a translation and commentary Cambridge University Press 1950

Hutchinson 1997 Hutchinson G O Hellenistic Poetry Clarendon Press Oxford 1997

Lesky 1957 Lesky A Geschichte der Griechischen Literatur Funk-ke Berlin 1957ndash1958

Lotman 2002 Лотман Ю М bdquoЗаметки о структуре художествен-ного текстаrdquo История и типология русской культуры laquoИс-кусство-СПБraquo Санкт-Петербург 2002

Robert 1921 Robert C Die griechische Heldensage Weidmannsche Buchhandlung Berlin1921

RitooacutekndashSarkadyndashSzilaacutegyi 1984 Ritooacutek Zsigmond ndash Sarkady Jaacutenos ndash Szilaacutegyi Jaacutenos Gyoumlrgy A goumlroumlg kultuacutera aranykora Gondolat Budapest 1984 Aacutetdolgozott kiadaacutesa Ritooacutek Zsigmond ndash Sar-kady Jaacutenos ndash Szilaacutegyi Jaacutenos Gyoumlrgy ndash Neacutemeth Gyoumlrgy Goumlroumlg művelődeacutestoumlrteacutenet Osiris Budapest 2006

Stern 1974 Stern J bdquoTheocritusrsquo Idyll 24rdquo American Journal of Philology 95 (1974) 348ndash361

Szepessy 1992 Szepessy Tibor bdquoKallimachos Hekaleacutejardquo Antik Ta-nulmaacutenyok 36 (1992) 23ndash40

Szepessy 1999 Szepessy Tibor bdquoTheokritos eacutes Apolloacutenios Rhodios Heacuterakleacutes-portreacutejardquo Antik Tanulmaacutenyok 43 (1999) 67ndash99

Okor_2010_4_heberjavindd 32Okor_2010_4_heberjavindd 32 20110104 11515020110104 115150