2. oldal

3. oldal

4. oldal

Előszó A Tisza szabályozás elképzeléseit tartalmazó Vásárhelyi-terv alapján megvalósult vízépítési munkálatok Tiszalök térségét is érintették. Az eredeti elképzelések szerint a tiszalöki duzzasztómű jelentős szerepet kapott mind a folyó vízgazdálkodásában, mind az Alföld mezőgazdasági vízellátásában. Azonban ez a megoldás mégsem jelentette volna a folyó teljes értékű hasznosítást. Dr. Mosonyi Emil professzor úr szenvedélyes érvelésének az eredményeként született meg a döntés arról, hogy a Tisza folyón komplex hasznosításra alkalmas vízlépcső épüljön, mely a korábbi tervekben már szereplő duzzasztómű és hajózsilip mellett szerves egységként tartalmazza az energia termelésre alkalmas vízerőművet is. Ez a vízlépcső hadifoglyok embertelen körülmények között végzett munkájával épült meg. Számukra 50 év távlatából már csak az szolgáltathat némi vigaszt, hogy amit építettek, az ma is működik, ma is hasznosítani lehet a folyó megújuló energiáját az életünkben olyan fontos szerepet betöltő villamos energia termelésére. 1956. szeptember 22-én érkezett el az a pillanat, amikor a tervezők, a gyártók és az építők közös munkájának eredményeként első alkalommal a villamos hálózatra kapcsolták és villamos energiát termelt a GANZ gyár által szállított első blokk a Tiszalöki Vízerőműben. Ez 50 éve volt. Ötven éve működtetik a szakemberek a berendezéseket, elismerik mindazoknak a munkáját, akik ezt a létesítményt megalkották. 1963-ban szakkönyvben gyűjtötték össze az OVF1 vezetőjének, Dégen Imrének irányításával a hazai vízépítési műtárgyak jellemzőit. Ennek a dokumentumnak2 meghatározó fejezetét képezte a Tiszalöki Vízlépcső ismertetése. Napjainkban arra vállalkoztunk, hogy elismerve az elődeink jelentős munkáját, ezt a művet forrásként felhasználva ismételten közre adjuk ennek a dokumentumnak a Tiszalöki Vízerőművet ismertető fejezetét, jelezve benne mindazon változásokat, melyek az elmúlt öt évtized alatt történtek. A korának jelentős műszaki teljesítményét szemléltetik a beillesztett korabeli felvételek, és mutatják a változásokat a közelmúltban készített fényképek. Őszinte tisztelettel ajánljuk ezt a dokumentumot a Tiszalöki Vízlépcső tervezőinek, építőinek, gyártóinak és a 2006. március 15-én Széchenyi-díj kitüntetésben részesített Dr. Mosonyi Emil professzor úrnak. Tiszalök, 2006. szeptember 22. Ötvös Pál a Tiszavíz Vízerőmű Kft. ügyvezetője 1 Országos Vízügyi Főigazgatóság 2 Dr. Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai Vízlépcsők Országos Vízügyi Főigazgatóság Budapest, 1963.

5. oldal

A vízerőtelep A vízerőtelep a duzzasztómű és a hajózsilip mellett, a Tiszalöki Vízlépcső harmadik nagy műtárgya. Legnagyobb teljesítménye 11520 kW, csúcsüzemben azonban a vízerőtelep teljesítménye eléri a 14 MW-ot is. Kiépítési vízhozama 300 m3/s, amelyet 3 db 100 m3/s víznyelésű 4,8 m átmérőjű Kaplan-rendszerű turbina hasznosít. Az esés 0-7,5 m között változik. Az erőtelep évi átlagos energiatermelése 54 millió kWó.

A duzzasztási szint tervezett értéke az OVF üzemterve szerint változik, éspedig az öntözési idényben (ápr. 15 – szept. 15.) 94,50 mAf-i, azon kívül 94,00 mAf szintű. Az öntözési idényen kívüli alacsonyabb duzzasztást főleg a bodrogzugi belvizes problémák indokolták. A valóságban a duzzasztási szint télen-nyáron 94,50 mAf a vízerőmű üzemelése érdekében. A villamos energia termelésre hasznosítható vízmennyiséget az öntözővíz elvonás csökkenti. Az öntözővíz a tenyészidő alatt a vetésforgóba beállított növényféleségeknek időben változó vízigénye és a tenyészidő alatti csapadék mennyisége miatt változó nagyságú. A vízerőhasznosítás nem elsődleges célja a vízlépcsőnek. A tiszalöki vízerőtelep üzeme révén évente átlag 80 000 t kb. 3000 kalóriás szén takarítható meg.

6. oldal

Mély- és magasépítés A vízerőtelep a duzzasztómű mellett kiképzett öblözetbe épült. A duzzasztómű bal parti pilléréhez közvetlenül csatlakozik az erőtelep tömbje. Áramlási okok miatt a duzzasztómű balparti pillére előtt és mögött, terelőpillérek épültek. A vízerőtelep tömbje az öblözet rézsűihez partfalakkal csatlakozik.

A duzzasztómű tengelye, valamint a vízerőtelep tengelye párhuzamos és egymástól 7,5 m-re fekszik. Ezt az elrendezést elsősorban az erőtelep alatti szivárgás miatt választották. A szívócső végén végigfutó 10,00 m-es Larssen-szádfal egyenes folytatása a duzzasztómű alsó végén levő Larssen-szádfalnak, de lehetőség volt a 16,00 m-es Larssen-szádfal egyenes folytatására is. Az ilyen elrendezéssel folytatott szivárgási számítások a duzzasztóműnél kiadódó értékekhez közelálló eredményeket adtak a vízerőtelepnél is. Az öblözetek a víznek a Tisza medréből a turbinákhoz történő egyenletes hozzávezetését, ill. a szívócsatornából kilépő víznek a mederbe való visszavezetését biztosítják. Az öblözetek vonalozása modellkísérlet alapján alakult ki. A felső öblözet fenékszintje azonos a duzzasztómű 86,50 mAf szintű küszöbmagasságával. Az alsó öblözet fenékszintje a szívócsatorna végétől, 79,50 mAf. A szintről egyenletesen emelkedik a duzzasztómű alatti 84,00 mAf tiszai mederszintre. A felső öblözet fenékbiztosítását az erőtelep előtt 10 m széles, 50 cm vastag kőrakat, az alsó öblözetben pedig a szívócsőhöz csatlakozóan szivárgó rétegen 2,00x2,00 m nagyságú 60 cm vastag betonkocka-burkolat 20 m sávban, majd 80 cm átmérőjű drótfonatos kőhengerek 25 m sávban, végül 50 cm vastag kőszórás 32 m sávban szolgálja.

7. oldal

Az öblözeteket határoló rézsűk hajlása a "0" víz alatt 1:3-as, felette 1:2-es és kőburkolattal védettek. A duzzasztási szint felett a rézsűk egy része 1:3-as, melyeket gyepburkolattal látták el. A felső öblözetben a víznek a főmederből történő megfelelő kivezetését a felső terelőpillér biztosítja. Célnak megfelelő alakját modellkísérlet határozta meg. A pillér szádfallal körülvett betontömb. Ebben képezték ki a hallépcső legfelső részét, valamint az egyenletes talaj feszültség elérése miatt, a takaréküregeket. A takaréküregekben 4 db vízbevezető cső és a 98,00 mAf-i szintre felmenő 10 cm átmérőjű levegőztető cső biztosítja a mindenkori külső vízállást, s így elkerülhető volt a belső túlnyomás keletkezése. A duzzasztómű előfeneke, bal parti pillére és a vízerőtelep tömbje, valamint a terelőpillér között legnagyobbrészt vörös hullámlemez biztosítja a vízzárást. Alapozási síkja 85,00 mAf-i szintű, és csak a duzzasztómű pillérénél éri el 83,50 mAf-i szintet. A pillér teteje legnagyobbrészt 95,30 mAf-i és csak a duzzasztómű pillérénél – torzfelület átmenettel – 98,00 mAf-i szintű. Ezt a két szintet lépcső köti össze.

A hallépcső főleg a kecsege átjutása miatt, medencesorozatos típusban épült. A medencék elválasztó falain a kecsegék számára fenékbúvó nyílás, más fajta halak számára pedig felső bukónyílás készült. A bögék 1,20x1,50 m-es méretűek. A hallépcső üzemelési idejében mértékadó szintkülönbség 72 bögére oszlik, úgy, hogy a bögék közt a vízszintkülönbség csak 10 cm. A hallépcső bejárata táblás elzárással zárható le. A bögéket egymástól előregyártott vasbeton-pallók választják el. A legalsó és a legfelső pallóban képezték ki a fenék, ill. a felső bukónyílást. A később esetleg szükséges cementbepréselés céljára 9 db csövet építettek be, a duzzasztóműnél ismertetett módon.

8. oldal

A hallépcső 29-51 jelű bögéje a duzzasztómű pillérében van. A terelőpillérekhez való csatlakozásnál a vízzárást körülfutó kenderkötél-szigetelés biztosítja. Az alsó öblözetben a vízerőtelepből kilépő víznek a főmederbe való visszavezetésére, a duzzasztómű és a vízerőtelep utófeneke közti szintkülönbség, valamint a duzzasztómű mögött keletkező fedőhengereknek a vízerőteleptől való távoltartására szolgál a 35,00 m hosszú alsó terelőpillér. Miként a felső pillér, úgy ez is szádfalakkal körülvett betontömb, amelyben a hallépcső vége és takaréküregek vannak, ugyanolyan vízbevezetéssel és levegőztető berendezéssel, mint a felső pillérben. A pillér alakját modellkísérlet határozta meg. A pillér alapozása 80,20 és 81,20, míg a pillér teteje 92,00 mAf-i színtű. A pillér – a végétől számított 16 m-re, 84,80 mAf-i szinttől felfelé – osztóhézaggal két részre osztott. A pillérbe 7 db cementbepréselő csövet építettek be. A duzzasztómű szélső pilléréhez és a terelőpillérhez csatlakozik a vízerőtelep 47,80x62,50 m-es betontömbje, amelybe három turbinát és generátort, valamint segédberendezéseket építettek be. A gépegységek egymástól való távolsága 19,40 m. A betontömbből a part felöli oldalon 9,5 m-es konzol nyúlik ki a gépcsarnok szélességében. Itt helyezték el a háziüzemi transzformátorokat, azok kapcsoló berendezéseit és felette a szerelőteret.

Az erőtelep teste osztóhézag nélkül egy tömbben épült meg, csak a 72,00 m hosszú gépcsarnokot osztották osztóhézaggal két részre. Ilyen nagy betontest osztóhézag nélkül még nem épült Magyarországon. Igaz ugyan, hogy az alsó kezelőtér alvíz felőli oldalfalán később három hajszálrepedés keletkezett. Ezek eredete azonban még nem tisztázott. A repedéseket azóta a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet rendszeresen vizsgálja. A szádfalak törés nélkül futnak végig az erőtelepnél is. A földmunka csökkentése érdekében az erőtelepet a

9. oldal

duzzasztómű és a partfelőli oldalán szádfal határolja. Az oldal-szivárgási út hosszabbítására a felvíz felőli konzolba bekötve és azon túl is, összesen 24,8 m hosszban, oldalbekötő szádfal épült; felette – mivel a 16 m-es szádfal nem volt elég hosszú – 2,00 m széles agyagfal épült, 95,00 mAf-i szintig a munkagödör rézsűjéig. Az erőtelep alatti szivárgás megfigyelésére 12 db, az oldalszivárgás megfigyelésére pedig 29 db piezométeres csövet építettek be az erőtelep környezetébe.

A kiemelt munkagödörbe 15 cm vastag kiegyenlítő betonréteg került, s erre hordták fel a bitumenes szigetelőréteget. A vízerőtelep statikai szempontból együttdolgozó része a szívócsövet, csigaházat és előcsatornát képező alaplemezek és födémekből kialakult nagymerevségű test, az ún. alaptest. Az alaptest felvízfelőli végén kezdődnek az előcsatornák. A terelőpillérek és az öblözet által megfelelő módon bevezetett víz 52,50 m hosszú összefüggő gerebmezőn át folyik a három előcsatornába. A gerebmezőt egymástól 145 mm távolságban levő 12x90 mm keresztmetszetű laposvasakból megfelelően kötegelve állították össze. A gerebpálcák hossza 7500 mm. Két közbenső megtámasztásuk van hidraulikai szempontból megfelelő áramvonalas kiképzéssel. A gerebmezők gépegységenként fűthetők, az előcsatorna felett végigfutó folyosóban elhelyezett transzformátor és kapcsoló berendezés segítségével. Sajnos, a fűtőberendezés nem működik kielégítően. A hiba kijavítása folyamatban van.

2006. évi állapot 2003-tól a gerebmezőt 161,5 mm osztástávolságban levő 12x90 mm keresztmetszetű laposvasakból megfelelően kötegelve állították össze. A gerebpálcák hossza 8100 mm, a zárólemezzel együtt a teljes hossza 8500 mm. Két közbenső megtámasztásuk van hidraulikai szempontból megfelelő áramvonalas kiképzéssel. A gerebmező nem fűthető.

10. oldal

A gerebek tisztítása az előcsatorna felett végigfutó gerebtisztító gép segítségével történik. A gerebszemét csilléken a parti tárolóhelyre, vagy apró szemét esetén csatornán át az alvízbe kerül. A gerebkötegek meghibásodáskor félportáldaruval emelhetők ki a vízből. A 16,40 m széles, 86,50 mAf fenékszintű előcsatornát 1,20 m széles és 12,52 m hosszú osztópillér két egyenlő 7,60 m széles részre osztja. Bennük a víz 1,02 m/s sebességgel jut el a csigaházba. Az előcsatornában hornyokat képeztek ki az ideiglenes elzáró gerendák és turbinazsilipek részére. Az előcsatorna feletti részben van a turbinazsilip tároló helye. Az ideiglenes elzárás tábláit a parton levő raktárépületben tárolják. Mind a két elzárást a felettük végigfutó félportáldaru tudja mozgatni, ill. elhelyezni, vagy kiemelni. Az előcsatornához csatlakozik a csigaház. Vonalozását kisminta kísérletek segítségével, a GANZ-gyár határozta meg. A csigaház legmélyebb pontja 86,50 mAf-i szintű, s erről emelkedik fel a fenék a csigaházkúp felső szintjéig. A csigaház-kúpban két légmentesen zárható nyílás van. Az egyiken a járókerék alá, a másikon a terelőlapátok csapjai alá lehet bejutni és azok kenését elvégezni. A csigaház-födém alsó síkját a nagyobb vízzáróság elérése céljából torkrét betonnal vonták be. A csigaház-kúphoz csatlakozik a szívócső, amelynek alakját ugyancsak kisminta kísérletek segítségével a GANZ-gyár határozta meg. A függőleges fémburkolatnál a csatlakozó rész 5,736 m átmérőjű körszelvény, s innen íves átmenettel, állandóan bővülő szelvénnyel jut el a szívócső vízszintes szakaszán levő 16,40 m széles, 6,5 m magas téglalap alakú végszelvényhez. A szívócső vízszintes szakaszán a szelvényt 1,20 m széles, 12,80 m hosszú osztópillér – ugyanúgy, mint az előcsatornát – két egyenlő 7,60 m széles részre osztja.

2006. évi állapot A gerebek tisztítása 2003-tól az előcsatorna felett végigfutó automatikus üzemű hidraulikus gerebtisztító gép segítségével történik. A gerebszemét konténerekbe kerül, melyeket közúton szállítanak el a lerakóhelyre. Az uszadék elmosató-csatornát nem használja az Erőmű.

2006. évi állapot A csigaház-kúpban két vízzáró tömítéssel ellátott nyílás van. Az egyiken a járókerék alá, a másikon a terelőlapátok csapjai alá lehet bejutni. A terelőlapátok alsó csapágyait 1964-67-között vízkenésűvé alakították át, ezért kenés céljából nem kell a terelőlapátok alatti térbe bemászni.

11. oldal

Ezzel elérhető volt, hogy ugyanazokat a betétgerendákat lehet használni, mint az előcsatornánál. A szívócső vízszintes szakasza 79,50 mAf-i szintű. Ehhez csatlakozik az utófenék emelkedő betonlap-burkolata. A szívócső végén az ideiglenes elzárás számára horony van kiképezve, amely felfut egészen a 92,00 mAf-i szintű kezelőhídig, ahonnan az úszódaru segítségével lehet az elzárógerendákat elhelyezni. A szívócső íves szakaszát koptatásnak jól ellenálló torkrét betonnal vonták be.

Az erőtelep alaplemezébe 69 db cementbepréselő csövet építettek be. A csigaházakat és szívócsöveket egységenként víztelenítő aknán keresztül, mobil szivattyúval lehet vízteleníteni. A szívócsőből és csigaházból a víz külön-külön tolózárral lezárható csővezetéken jut az aknába. Az aknából a víz 92,00 mAf-i szinten az alvízbe nyomható, vagy ugyanezen a csövön át lehet vizet beengedni akár a szívócsőbe, akár a csigaházba.

2006. évi állapot A szívócső végén az ideiglenes elzárás számára horony van kiképezve, amely felfut egészen a 92,00 mAf szintű kezelőhídig, ahonnan az úszódaru segítségével lehet az elzárógerendákat elhelyezni. 2002-től a kezelőhídra acél szerkezetű híd épült, melyben vízszintes elrendezéssel hidraulikus munkahengerek vannak, melyek segítségével lehet az ideiglenes elzárás hornyaiba helyezett elzáró táblákat leengedni.

12. oldal

Ezeket az aknákat a csigaház-födém tetején túlnyomást bíró, öntött acél fedelek zárják le. A csigaházat ugyancsak a csigaház-födémen keresztül lehet megközelíteni, és ugyanolyan vízzáró fedelek zárják le a nyílását, mint a víztelenítő aknáét. A talpcsapágy hűtővizét egységenként külön-külön, erre a célra készített aknában lehet hűteni. Ezt az aknát a csigaház alvízi oldalán a víztelenítő aknával ellentétes oldalon képezték ki. A csigaház-födémre támaszkodik az erőtelep felépítményi része, amely két részből áll: az alsó géptérből és magából a gépcsarnokból. Az alsó géptér a csigaház-födémtől a 100,50 mAf-i szintig tart. Felvíz felől az alépítményhez tartozó előcsatorna feletti szekrénytartó határolja, amelynek folyosójában helyezték el a gereb fűtőberendezésének transzformátorát. Ehhez a folyosóhoz az alsó géptérből a duzzasztómű felőli végén ajtó vezet. A turbinák fölött vasbeton lábakon áll a generátort tartó vasbeton gyűrű. A generátorokat alátámasztó gyűrűk felvíz felőli oldalán és az előcsatorna szekrénytartója között az alsó géptér teljes hosszában két csatorna fut végig. Az egyik a gépház fűtését szolgáló meleglevegő-csatorna, a másik a kábelcsatorna. A két csatorna falai tartják az ún. felső, 100,50 mAf-i szintű kezelőfödémet, amely egybeolvad a generátor szellőzőcsatorna kör alakú felső födémével. A kábelcsatorna levegője a duzzasztómű felőli mesterséges szellőztető berendezéssel cserélhető. Az alsó géptérben találhatók a turbinák segédgépei, a szabályozók, olajnyomó telepek, légtelenítők, kompresszortelep, a generátor és annak gerjesztőgép-csoportja az indítóellenállással. A gépegységek között a meleglevegő-csatorna fala mentén helyezték el a segédüzem számára az öntöttvas-tokos elosztókat.

2006. évi állapot Az alsó géptér a csigaház-födémtől a 100,50 mAf-i szintig tart. Felvíz felől az alépítményhez tartozó előcsatorna feletti szekrénytartó határolja, amelynek folyosójáról a már korábban üzemen kívül helyezett gereb fűtőberendezés transzformátorát a ’70-es években kiszerelték.

2006. évi állapot Az alsó géptérben találhatók a turbinák segédgépei, a szabályozók, olajnyomó telepek, kompresszortelep, a generátor és annak gerjesztőgép-csoportja az indítóellenállással. A légtelenítőket a ’60-es években kiszerelték. A gépegységek között a meleglevegő-csatorna fala mentén helyezték el a segédüzem számára az elosztókat, melyeket 1988-92 között alumínium tokozottakra újítottak fel.

13. oldal

Az alsó géptér alvíz felőli fala mentén vannak a már említett víztelenítő és hűtőaknák lezáró fedelei és a turbinatáblák. Az alsó géptérhez csatlakoznak a partfelőli oldalon a konzoltartók között a háziüzemi transzformátorok kamrái és a kapcsoló berendezések helyiségei. A helyiségek felvíz felőli oldalán fut végig a kábelcsatorna folyosója. Ezek felett foglal helyet a 99,50 mAf-i szintű szerelőtér. A háziüzemi transzformátorok helyiségeihez az épület partfelőli részén, ún. angolakna csatlakozik. Ide nyílnak robbanás esetén a transzformátorok biztonsági ajtói. A kapcsoló berendezés és a transzformátorok helyiségei között folyosó van.

A transzformátorok helyiségeit külön mesterséges szellőztető berendezéssel látták el. Az alsó gépteret a szerelőtér melletti lépcsőn lehet megközelíteni.

2006. évi állapot A kapcsoló berendezés és a transzformátorok helyiségei között folyosó van. Ezen a folyosón került elhelyezésre 2000-ben a diesel biztonsági áramforrás.

2006. évi állapot A transzformátorok helyiségeit külön szellőztető csatornával és a gépház tetőzetére kivezetett szellőző kürtővel látták el.

Ebbe a folyosóba lehet a szerelőtérből a gépházi daru segítségével a transzformátorokat leengedni.

14. oldal

A generátorok hűtése, azok kis fordulatszáma miatt, mesterséges úton történik. A körülfutó csatornából a meleg levegőt elektromotorral hajtott ventillátor szívja s nyomja télen a gépcsarnokba, nyáron a felvíz felőli oldalon a szabadba. A ventillátorokat a 100,50 mAf-es födém alatt, felülről megközelíthető aknában helyezték el. A 100,50 mAf szint felett helyezkedik el a gépcsarnok, amely 19,80 m széles, 72,00 m hosszú és 14,85 m magas. A gépcsarnok vasbeton keretekből áll, melyeknek tengelytávolsága 4,31 m. A szerelőtérnél egy keretoszlop-távolság 7,40 m. A kereteket, a darupályatartó gerendán kívül, a külső esztétikai kiképzésnek megfelelő párkánytartó gerendák kötik össze. A 72,00 m hosszú gépcsarnokot dilatációs hézag osztja két részre. A gépcsarnokot hőszigetelés miatt kettős födém zárja le. Az alsó födém légoltalmi előírások miatt monolit kerettel készült és kazettás elrendezésű, míg a szerelőtér felett teljesen sík kiképzésű. A felső födémszelemen gerendákon felfekvő kőszivacsos Hill-pallókból készült. A felvíz felőli felső kezelőfödém és a gépcsarnok keretlábai között helyezték el a gépfeszültségű, a világítási és a duzzasztómű, valamint a hajózsilip részére szolgáló erőátviteli kapcsoló berendezés celláit. A 2x75/15 tonnás gépházi futódaru végig tud haladni a gépcsarnok teljes hosszában. A szerelőtér felvíz felőli oldalára fut be a rendes nyomtávú vasúti vágány, amely a daru segítségével lehetővé teszi a nehéz géprészek helyszíni kirakását. A gépcsarnok megvilágítását az alsó géptér hosszában az alvízi oldalon vasbetonkeretű ablakok, a felvízfelőli részen, a villamos berendezés cellái mögött, üvegtéglák szolgálják. A darupályatartó feletti ablakkeretek a gépcsarnok szellőztetését biztosítják. A szerelőtér oldalt egy-egy kisebb félkör alakú ablakon kívül csak a bejárati homlokzaton kiképzett nagyméretű ablakon és üveges bejárati kapukon keresztül kap megvilágítást.

2006. évi állapot A generátorok hűtésére elegendőnek bizonyultak a generátorra szerelt légterelő elemek, ezért a szellőző ventillátorokat a ’60-as években – melegedés méréseket követően – kiszerelték. A körülfutó csatornából a meleg levegőt a generátor által keltett légáram nyomja télen a gépcsarnokba, nyáron a felvíz felőli oldalon a szabadba.

2006. évi állapot A szerelőtér felvíz felőli oldalára fut be a rendes nyomtávú vasúti vágány, amely már nem vasúti iparvágány, hanem csak a vízerőmű és az alállomás között, az üzemi területen belül használható. A daru változatlanul lehetővé teszi a nehéz transzformátorok, vagy géprészek helyszíni rakodását.

15. oldal

Az esti megvilágítást az alsó födémbe süllyesztett lámpák, és az alsó géptérben a falra erősített lámpák biztosítják. A gépcsarnok fűtése meleg levegővel történik. A meleg levegő előállítása a betétgerenda-raktár épületében elhelyezett kaloriferekben történik, s onnan földalatti csatornán át jut az előbb már említett meleglevegő-csatornába, és az osztja szét a gépcsarnok teljes hosszában. A levegő a szerelőtér végéből ugyancsak a földalatti csatornán át jut vissza a kaloriferekhez. A gépcsarnok vízellátását a szerelőtérben elhelyezett fali csap szolgálja. Innen ágazik le a géphez szükséges egyéb vízvételek vezetéke, valamint az erőtelephez csatlakozó duzzasztómű-pillérben elhelyezett mosdó, zuhanyozó és WC számára a vízvezeték is. A gépcsarnok és a duzzasztómű pilléreinek külső esztétikai kiképzésére az Építőművészek Tanácsa a KÖZÉPTERV változatát fogadta el kivitelezésre.

2006. évi állapot A gépcsarnok fűtése a generátorok üzemelésekor keletkező meleg levegővel történik. A kaloriferes fűtés a ’60-as évek elején lebontásra került. Amennyiben a fűtési időszakban nem üzemelnek a generátorok, akkor a gépcsarnok nem fűthető, csak a kezelő fülkékben lehet helyi fűtőtestekkel megfelelő légállapotot biztosítani.

16. oldal

A gépcsarnok partfelőli végén, az alvíz felőli oldalon, a gépcsarnokhoz csatlakozik a 92,00 és 99,50 mAf-i szintig a szobor talapzat, amely a parti rézsűk lezáró tömbjét képezi az erőmű felé. A partfalak az öblözetek rézsűi és az erőtelep be, -ill. kiömlési szelvényének függőleges falai között biztosítanak átmenetet. Vonalozásuk a modellkísérletek alapján alakult ki. A partfalak szerkezetének megválasztása során, a felső, 8,80 m magas partfalnál a kihorganyzott szádfal, míg az alsó, 12,50 m magas partfalnál a Larssennel kombinált szögtámfal bizonyult a leggazdaságosabbnak. A felső partfal 47,40 m hosszú. Szerkezeti megoldás szerint két részre oszlik. Az első rész 12,00 m hosszú, II. új profilú Larssenből vert vasszádfal, amelynek felső végére 94,00 mAf-i szintű 1,80x0,80 m méretű süveggerenda épült úgy, hogy a partfal felső síkja 95,30 mAf-i szintű. A szádfal kettős kihorgonyzású. A főhorgonysor 90,70 mAf-i szintben fogja meg a szádfalat.

A horgonyok egymástól való távolsága 1,60 m. A 20 db főhorgony páronként közös vasbeton horgonylemezbe köt be. A segédhorgonyok, szám szerint 9 db, a süveggerendához vannak erősítve, egymástól 3,20 m távolságra. Mindegyik külön-külön ugyancsak vasbeton horgonylemezbe köt be. A vízerőtelep 99,00 mAf-i szintű előcsatorna födéme és a 95,30 mAf-i szintű partfal között az erőtelepből kinyúló konzol képez átmenetet, amely lezárja a vízlépcső tengelyével párhuzamos rézsűt. A partfal második része csökkenő méretű Larssen-szádfalból és az előbbivel azonos méretű süveggerendából áll. Ez a szakasz már csak egysoros kihorgonyzást kapott, a 93,25 mAf-i szinten. A horgonyok száma 6 db, s azok páronként vasbeton horgonylemezbe kötnek be. A felső partfalnál az egyoldalú víznyomás keletkezését a hátfal mögé beépített, változó szemnagyságú szivárgóréteg akadályozza meg.

17. oldal

Az alsó partfal 42,88 m hosszú. Szerkezetileg öt, egymástól dilatációs hézaggal elválasztott részből áll. A partfal végig 92,00 mAf-i szintű. Az erőtelephez csatlakozó első rész III. új profilú 16,00 m hosszú Larssen-szádfalra támaszkodó 6,00 m magas és 8,00 m-re benyúló vasbeton szög-támfalból készült. A szögtámfal belül 3,5:1 és 10:1 hajlású vasbeton cölöpjáromra támaszkodik. A második rész 14,00 m hosszú II. új profilú Larssen-szádfalra és cölöpjáromra támaszkodó azonos méretű szög- támfalból áll. A cölöpjárom alkalmazását a helyenként 8,00 m magas földfeltöltés indokolja. A partfal további részeit a termett talajon, síkalapozású szög-támfalként építették meg. Egyoldalú, víznyomás elkerülésére a szög-támfal mellett szivárgóréteg került beépítésre. A vízerőtelep betonmennyiségét a felhasznált betonacél súlyát és a fajlagos vasmennyiséget az alábbi táblázat mutatja.

megnevezés beton m3

vasalt beton,vasbeton

m3

betonacélt

fajlagos acélmennyiség

kg/m3 alaptest 466 15 179 806 53 csigaház - 7 339 338 46

csigaházfödém és attól a 100,50 mAf szintig 455 5 602 695 124

magasépítés - 1 388 114 82 gépház összesen: 921 29 508 1 953 66

megnevezés beton m3

vasalt beton,vasbeton

m3

betonacélt

fajlagos acélmennyiség

kg/m3 alsó terelőpillér - 1 771 5 3 felső terelőpillér - 1 793 8 4 alsó partfal (cölöpökkel 11 563 43 76 felső partfal, kihorgonyzó elemekkel együtt - 88 4 45

utófenék 880 - - - előregyártott elemek - 38 6 158 egyéb betonrészek 7 - - - gépházon kívüli 898 4 253 66 16

megnevezés beton m3

vasalt beton,vasbeton

m3

betonacélt

fajlagos acélmennyiség

kg/m3 a tiszalöki vízerőtelepbe beépített beton és betonacél mennyisége:

1 819 33 761 2 019 60

18. oldal

A vízerőtelep gépészeti berendezése A vízerőtelepbe három függőleges tengelyű állítható lapátokkal ellátott Kaplan-turbina és közvetlen kapcsolású generátor került beépítésre.

A turbinák fő műszaki adatai:

normális esés 5,00 m maximális esés 7,50 m minimális esés 2,00 m nyelőképesség 100 m3/s teljesítmény 5750 LE (4,2 MW) fordulatszám 75 f/min megfutási fordulatszám 207 f/min

A gépcsoport állórésze a fix támlapát-gyűrűrendszerből és a mozgatható Fink-lapátokból álló terelőrendszerből tevődik össze. A támlapát-gyűrűrendszer egy alsó és egy felső öntöttvas gyűrűből és közöttük 15 db rögzített öntöttacél támlapátból áll. Az alsó gyűrűt a lapátokkal, a csigaház betonkúpjának felső szintjén helyezték el, míg a felső gyűrűt a csigaház födémjébe építették be. A felső gyűrűre fekszik fel a terelőrendszer felső gyűrűje és a turbinafedél, amelyen viszont a talpcsapágy nyugszik.

19. oldal

A talpcsapágy axiális terhelése a fedélen és a terelőrendszer felső gyűrűjén keresztül a felső támlapát-koszorúra, majd a támlapátokon át a betonkúpra adódik át. Ezen a terhelésen kívül a támlapátok még a csigaházfödém terhelését is átadják az alapokra, mivel a csigaházfödémet a nagy méretek miatt nem önhordóvá képezték ki. A 15 db támlapát közül 12 db egyenletesen van a gyűrű kerületén elosztva, míg három lapátot az előcsatorna felőli oldalon -a modellkísérlet eredményeként- a többi lapátok közé építették be. A támlapátgyűrű legnagyobb átmérője 7,9 m. A lapátok magassága 2,5 m.

A támlapát-gyűrűn belül találjuk a vezetőlapát-rendszert, mely szintén egy felső és alsó gyűrűből, valamint 24 db vezetőlapátból áll. A vezetőlapát felső gyűrű a támlapát felső gyűrűre fekszik fel, az alsó gyűrű pedig egy betonkúpba befalazott gyűrűre. A felső és alsó gyűrűbe ágyazták be a vezetőlapátok csapjait bronzperselyekkel ellátott, zsírral kent csapágyakba. A vezetőlapátok magassága csapok nélkül 2,2 m. A szabályozó gyűrű a turbinafedélen levő vályúban csúszik és azt négy görgő vezeti. A szabályozó gyűrűt vonórúd segítségével két olaj-szervomotor mozgatja. A két olaj-szervomotor munkabírása 12150 mkg. Az alsó vezetőlapát-gyűrű alatt van a futókerékház, amelyben a futókerék mozog.

2006. évi állapot A felső és alsó gyűrűbe ágyazták be a vezetőlapátok csapjait bronzperselyekkel ellátott, zsírral kent csapágyakba. Az alsó gyűrűben a vezetőlapátok csapjai vízkenésű, rozsdamentes

20. oldal

A futókerékház acélöntvényből készült és körülötte hat feszítőcsavart helyeztek el. Ezek a betonhoz támaszkodnak és segítségükkel a kerékházat könnyen lehet beállítani. A futókerékházba csatlakozik a szívócső függőleges, egyenletesen bővülő kör keresztmetszetű szakasza, amely szintén acélöntvényből készült és rajta zárható búvónyílás van. A turbinafedélhez alulról a vízterelő kúpot erősítették fel. A vízterelő kúpon keresztül megy a turbinatengely. A kúpban a tengelyt speciális széngyűrűs tömszelence tömíti. A tömszelencén mégis átszivárgó vizet két, úszóval vezérelt elektromotorral hajtott szivattyú szállítja az alvíz felé. A turbinafedélen két 300 mm átmérőjű légszelep van. Ezek feladata, a turbina hirtelen szabályozása vagy zárása esetén, levegőt bocsátani a fedél alá, és ezzel a terelőlapát-rendszer mögött keletkezett vákuumot megszüntetni. A légszelepek olajkatarakttal vannak felszerelve. A katarakt a szeleptányért működése után újból lezárja. A légszelepek nyitását a szabályozó gyűrűre szerelt ferde ívpálya vezérli. Görgős kar mozgatja közvetlenül az olajkataraktot és a szeleptányért. Lassú elmozdulás esetében a katarakton az olaj a beépített fojtáson át cserélődik és a légszelep zárva marad. A turbinafedélen – az erre a célra készített bemélyedésen – felállított retesz olajnyomással működik és a sebességszabályozóktól mágnes vezérli. A turbina zárása után a retesz dugattyúja a szabályozó gyűrű kerek nyílásaiba ugrik be, és rögzíti a turbinalapátokat.

2006. évi állapot A futókerékház acélöntvényből készült. Az első turbina beindítását követő évben a beállított ház a pozíciójából elmozdult, ezért mindhárom turbinánál beállítást követően a futókerékház mögötti teret kb. 2/3-ad magasságig betonnal kiöntötték. Az I. számú turbina futókerékháza 1979-ben ennek ellenére ismételten elmozdult. A helyreállítását követően a ház mögötti térbe a kibetonozást megelőzően körbefutó betonvas hálót szereltek be, majd a teret 2/3-ad részig ismételten kiöntötték betonnal.

2006. évi állapot A tömszelencén mégis átszivárgó vizet két, szintérzékelő szondával vezérelt elektromotorral hajtott szivattyú szállítja az épületen kívül elhelyezett olajfogó edényzetbe, majd innen a megtisztított víz a vezetékes csatorna rendszerbe folyik.

21. oldal

A retesz az indítási automatikába van beépítve és csak akkor nyit, ha az olajnyomó telep már olaj nyomás alatt áll, és a sebességszabályozó üzemképes.

A turbina forgórészét a generátor forgórészével 8 m hosszú tengely köti össze. A tengely a talpcsapágyban van megosztva. Az alsó tengelyrész 5,5 m hosszú, míg a felső toldat 2,5 m. A tengely mindkét végén karimával van ellátva és azok segítségével összefogva. Az alsó tengely alsó karimájára a lapátokkal ellátott járókerekeket függesztették fel, míg a felső karimája a talpcsapágyra támaszkodik. A felső tengely-darab felső karimája közvetlenül csatlakozik a generátor forgó agyrészéhez és annak egyúttal fedelét is képezi. A generátor felett van még egy tengelycsonk, karimával ellátva és az zárja el a forgórész-agyban elhelyezett tengely-szervomotort. Mindhárom tengely üreges. A kétrészes tengely belsejében halad át a vonórúd, amely a tengely-szervomotor dugattyúját köti össze a járókerék-agyban levő csillaggal. A vonórúd hossza 11,00 m, átmérője 240 mm. A járókerék négylapátos. Legnagyobb átmérője 4,8 m, elhelyezési magassága 89,25 mAf-i szintű.

22. oldal

Anyagtakarékosságból a lapátokat elektroacélból öntötték, és rozsdamentes lemezzel borították. A lapátokat csapjaikkal egybeöntötték. A csapra ékelt emeltyű és heveder köti össze a lapátokat az agyban levő csillaggal. A járókerék agy teljesen fel van töltve olajjal. Krómbőr-tömítések tömítik a lapátcsapokat a beszivárgó víz, valamint a kiszivárgó olaj ellen. A járókerék agy átmérője 2,36 m, és acélöntvényből készült. A tengely-szervomotor a generátor forgórész-agyban nyert elhelyezést és a tengelyek karimái képezik a fedelét. Az acélöntésű agyat persellyel bélelték ki, és azon felül mozog fel- és alá a dugattyúgyűrűkkel ellátott dugattyú. A szervomotor átmérője 1,0 m, lökete 210 mm. A tengely-szervomotor segítségével lehet a járókerék-lapátokat állítani. A tengely-szervomotorhoz az olaj, a generátor felső csapágy felett elhelyezett elosztófejen keresztül jut. Az elosztófej két öntöttvas házból áll. Az egyik hengeres, a másik kúpos. A talpcsapágy Michel-rendszerű, billenő szegmensekkel ellátott, önbeálló és önkenésű csapágy, mely 300 t axiális erő felvételére alkalmas. A csapágyba 10 szegmens van beépítve. A szegmensek hossza 400 mm, szélessége 410 mm. A csapágy terhelése 22,5 kg/cm2, számított közepes hőfoka 45 oC, súrlódási vesztesége 48 LE. A generátor alatt és felett egy-egy vezetőcsapágy helyezkedik le. Mindkét csapágy azonos elven épül fel, mindkettő önbeálló és önkenő.

2006. évi állapot Az I. számú turbinánál anyagtakarékosságból a lapátokat elektroacélból öntötték, és rozsdamentes lemezzel borították. 1964-67 között végzett nagyjavítás során a II. és III. számú turbináknál a lapátokat tömör, rozsdamenetes öntött lapátokra cserélték ki.

2006. évi állapot 1993 óta speciális műanyag tömítőgyűrűk tömítik a lapátcsapokat a beszivárgó víz, valamint a kiszivárgó olaj ellen.

2006. évi állapot A talpcsapágy Michel-rendszerű, billenő szegmensekkel ellátott, önbeálló és önkenésű csapágy, mely 300 t axiális erő felvételére alkalmas. A csapágyba 10 szegmens van beépítve. 2001 óta a billenő szegmensek PTFE felületűek, az alapgyűrű acél anyagú.

23. oldal

Az összes csapágyba, tehát a talpcsapágyba is, állandó távjelző ellenállás-hőmérőket és a legmagasabb megengedett hőfok ellenőrzésére egy-egy kontakthőmérőt építettek be. A sebességszabályozó az alsó géptér padlószintjén áll, közvetlenül a gépcsoport előtt, és csővezetékkel van a Fink-lapátok szervomotorjával, valamint az elosztófejjel összekötve.

A sebességszabályozóba építették be a tengely-szervomotor, valamint a vezetőlapátokat állító két szervomotor vezérszelepeit és elővezérlő szelepeit rugalmas visszavezetéssel, valamint a vészleállító szelep elővezérlő szelepét és a reteszt működtető vezérszelepet.

2006. évi állapot Az összes csapágyba, tehát a talpcsapágyba is, állandó távjelző ellenállás-hőmérőket építettek be, melyekhez csatlakozó kijelző műszerek a legmagasabb megengedett hőfok elérése esetén hibajelzést adnak.

2006. évi állapot A sebességszabályozóba építették be a tengely-szervomotor, valamint a vezetőlapátokat állító két szervomotor vezérszelepeit és elővezérlő szelepeit rugalmas visszavezetéssel, valamint az 1988-92 évi nagyjavításkor áttervezettek szerint a minimális olajnyomás alá csökkenéskor működő szükségleállító szelepet és a terv szerinti többi hidraulikus szelepet.

24. oldal

A fordulatállító és nyitáskorlátozó berendezés, valamint az elektromos inga ugyanitt nyernek elhelyezést. A BBC elektromos inga periódus érzékelő szerv, tehát egyúttal fordulatszabályozó és ezért az végzi a turbina szabályozását automatikusan, mindennemű mechanikai beavatkozás nélkül. Ha a periódus esik, az inga a turbinát nyitásra, ha emelkedik, akkor zárásra vezérli. Az elektromos inga a generátorkapcsokról feszültségváltón keresztül kapja a feszültséget. Ha a feszültség kimarad, az ingarugó hatására azonnal zárást vezényel és a vezérszelep a turbinát zárja. Az inga feszültsége a kapcsolótábláról gombnyomással megszakítható, ha valami oknál fogva gyors leállást akarunk végrehajtani. A turbina teljesítményét, vagyis a turbina terhelésének fokát, a fordulatállító berendezéssel a kapcsolótáblától és a vezérlőből távvezérelve lehet szabályozni. A szabályozáshoz szükséges legnagyobb 25 bar olaj nyomást az olajnyomó telep szolgáltatja, amely a gépegységek mellett az alsó géptér padlószintjén helyezkedik el. Az olajnyomó telepnek két 2250 l űrtartalmú légüstjét közös tartályra szerelték, melyek egymással összeköthetők és egyik a másiknak tartaléka is.

2006. évi állapot A fordulatállító, indítási megemelő és nyitáskorlátozó berendezés a hidraulikus szelepekkel, valamint a digitális turbina szabályozóhoz tartozó arányos szelep ugyanitt nyertek elhelyezést. A hálózati üzem alatti periódus érzékelését a digitális szabályozó berendezés végzi, mely nyitás-, teljesítmény- és vízszintszabályozásra alkalmas. Automatikusan elvégzi a turbina szabályozását mindennemű mechanikai beavatkozás nélkül (de biztosított a kezelői beavatkozás lehetősége is). A digitális turbinaszabályozó a generátorkapcsokról feszültségváltón keresztül kapja a feszültséget. Ha a generátor feszültség kimarad, vagy villamos védelmi működés hatására a turbinaszabályozó azonnal zárást vezényel és a vezérszelep a turbinát zárja. Gombnyomással lehet a turbinapultról szükségleállítást és gyorszárást, a generátor kapcsolópultról szükségleállítást kezdeményezni, ha erre valamilyen oknál fogva szükség lenne. A működtető feszültség kimaradása minden esetben szükségleállítást okoz.

2006. évi állapot A turbina teljesítményét, vagyis a turbina terhelésének fokát, a turbinaszabályozó alapjelének megváltoztatásával, vagy nyomógombokkal a turbinapultról, illetve a villamos vezénylőből lehet szabályozni.

25. oldal

A két olajszivattyú állítja elő az olaj nyomást. A szivattyúk közvetlenül a légüstbe szállítják az olajat. A légüst nyomását a szivattyú nyomóvezetékébe iktatott nyomásváltószelep szabályozza. A légüstre két-két kontakt manométert szereltek fel. A sűrített levegőt mindhárom gépegység olajnyomó telepe részére a gépcsarnok alsó gépterébe – az alvízi fal mentén – elhelyezett kettős kompresszortelep szolgáltatja. Az egyik tartalék.

2006. évi állapot Négy olajszivattyú állítja elő az olaj nyomást, melyből az egyik az üzemi, míg a többi szükség szerint vesz részt az olaj utántöltési folyamatában.

2006. évi állapot 1995-ben a légüstre egy-egy manométert és egy-egy nyomástávadót szereltek fel. A nyomástávadókhoz tartozó elektronikus kiértékelő egység vezérli a nyomásváltó szelepeket, és szolgáltat mérő jelet a turbinaszabályozó részére.

26. oldal

A talpcsapágy hűtése vízvezetéki vízzel történik. A hűtővizet zárt csőkígyó-rendszerben elektromotorral hajtott szivattyú keringteti. A víz visszahűtése külön erre a célra a csigaház mellett elhelyezett hűtőaknában történik. A hűtőakna vize a csigaházból cserélődik. A talpcsapágyban egy, a hűtőaknában három csőkígyót helyeztek el, és ezeket egymással összekötötték. Az egész csőkígyó-rendszerbe 330 fm, 51 mm átmérőjű acélcsövet építettek be. Amikor a duzzasztás 94,00 mAf szintű, vagy az annál alacsonyabb duzzasztás esetén a turbina indulása előtt a csigaházat légteleníteni kell. Erre a célra minden csigaháznak külön elektromotorral hajtott légszivattyúja van. A légszivattyú a csigaházból szív és egy kiegyenlítő edénybe nyom, aminek kivezetése van az alvízbe. A csigaház és a szívócső víztelenítése gépegységenként külön-külön aknából történik. Az aknában a víz tolózárakon keresztül mehet. Egy hordozható szivattyú az aknába leengedve flexibilis csővezetéken keresztül a vizet az alvízbe nyomja.

2006. évi állapot A talpcsapágyban és a hűtőaknában egy-egy csőkígyót helyeztek el, és ezeket egymással összekötötték. Az egész csőkígyó-rendszerbe 330 fm, 51 mm átmérőjű acélcsövet építettek be, melyekben fagyásveszély elkerülésére fagyálló folyadékkal kevert ivóvíz kering.

2006. évi állapot Üzemszerűen 94,00 mAf szintű, vagy annál alacsonyabb duzzasztás nem fordul elő, ezért légszivattyúkat a ’60-as években leszerelték.

27. oldal

Az elektromotorral rácsos acélszerkezetbe egybeépített szivattyút daru szállítja egyik aknából a másikba. A gépészeti berendezések vezérlése és ellenőrzése a korszerű elveknek megfelelően elektromos, ill. elektro-hidraulikus úton történik. A turbinák, szabályozóberendezések és segédüzemek indítását, leállítását és ellenőrzését villamos kapcsolók, lámpák, és műszerek segítségével a gépterem közepén elhelyezett hármas turbinatáblán valósították meg. Az egyes gépekhez szorosan tartozó ellenőrző lámpákat és készülékeket a szabályozó berendezések mellé épített kis táblákon helyezték el.

A nagyobb mechanikai berendezések (retesz, szükségleállító stb.) működtetése olaj nyomással történik, melyhez a nyomóolajat a szabályozó berendezés nyomóolaj telepe szolgáltatja. A nyomóolaj vezérlését a szabályozóra épített mágneses működtetésű vezérlőszelepekkel oldották meg.

2006. évi állapot A rácsos acélszerkezetbe villanymotorral egybeépített két szivattyú és nyomóvezetékenként egy-egy visszacsapó szelep van beépítve, mely egységet daru szállítja egyik aknából a másikba.

2006. évi állapot A gépészeti berendezések szabályozása, vezérlése és ellenőrzése a korszerű elveknek megfelelően digitális, elektromos, ill. elektro-hidraulikus úton történik. A ’70-es évek végétől a turbinák, szabályozóberendezések és segédüzemek indítását, leállítását és ellenőrzését kezelőpanel, villamos kapcsolók, nyomógombok, lámpák és műszerek segítségével a gépterem közepén turbinafülkében elhelyezett hármas turbinapulton valósították meg. A ’70-es évek végén egyes gépekhez tartozó szabályozó berendezések mellé épített kis táblákat megszüntették.

28. oldal

A mágneseket működtető kapcsolásokat, továbbá a visszajelző lámpákat a nagy, ill. a kis turbina táblákra helyezték el. A szinkronizáláshoz, ill. a terhelési állapot megváltoztatásához szükséges fordulatállító kapcsolót – a villamos vezérlőterembe is – a géptermivel párhuzamosan szerelték fel. Ez egy gombnyomásra egymásután önműködően helyezi üzembe a segédüzemi motorokat. A három generátor adatai egységenként a következők:

teljesítmény (cosϕ=0,8) 4800 kVA fordulatszám 75 f/min feszültség 5250 V áramerősség 528 A

A függőleges tengelyű gépcsoport összesen három vezetőcsapággyal és egy talpcsapággyal készült. Ez az elrendezés a gépcsoport nyugodt járását biztosítja, és megakadályozza a két vezetőcsapágyas elrendezésben tapasztalható kóválygást. A forgórész ún. láncforgórész (Gall-lánc) alakjában készült el. Ennek felépítése hasonló egy végtelenített lemez lánchoz, amelyben egymás mellett a gép tengelyirányában annyi lánctag van elhelyezve, hogy abból a megkívánt géphossz kiadódjék.

2006. évi állapot A ’70-es évek végén a mágneseket működtető kapcsolókat, nyomó-gombokat, továbbá a visszajelző lámpákat a turbinapultra helyezték el. A szinkronizáláshoz, ill. a terhelési állapot megváltoztatásához szükséges fordulatállító nyomógombokat – a villamos vezénylőterembe is – a géptermivel párhuzamosan szerelték fel. A segédüzemi motorok önműködő üzembe helyezési lehetőségét a ’70-es évek végén megszüntették, mert üzemszerűen nem működött.

29. oldal

A gerjesztőgép, szokástól eltérően, nem a generátor tengelyén épült, hanem mint külön motordinamó-gépcsoport helyezkedik el az alsó géptérben a generátor mellett. A gyorsjárású gerjesztőgép-csoport súlya kisebb, mint a szokásos kivitelű generátor tengelyre épített gépcsoporté, hatásfoka pedig nem rosszabb. A pillanatnyi feszültségcsökkenés áthidalását a gerjesztőgép-csoportba beépített lendítőmag biztosítja. A generátor szellőztetéséről külön kellett gondoskodni, mert bár a forgórész megfutásakor elég kerületi sebességgel rendelkezik, üzemi fordulatnál azonban kicsi, mintegy 23,5 m/s, a szellőzés pedig csak kb. 35 m/s sebességnél biztosítható megfelelően. Súlyadatok

Gépcsoport forgó része 148,3 t Gépcsoport álló része 209,2 t Szabályozó- és nyomóolajtelep 21,5 t Gerjesztőgép-csoport 3,5 t Légtelenítő berendezés 3,5 t Generátor szellőző berendezés 3,5 t

egy gépcsoport összesen: 389,5 t három gépcsoport 1168,5 t légsűrítő berendezés 1,5 t víztelenítő szivattyú 0,8 t 3 víztelenítő akna berendezése 2,1 t

a három gépcsoport összesen: 1172,9 t

2006. évi állapot A generátor szellőztetéséről nem kellett külön gondoskodni, az elvégzett melegedés vizsgálatokat követően a szellőző ventillátorokat a ’60-as években leszerelték.

30. oldal

A vízerőtelep villamos berendezése A vízerőtelepbe 5,25 kV gépfeszültségű és 0,4 kV-os háziüzemű kapcsoló berendezést építettek. Az 5,25 kV-os berendezés A vízerőtelep 4,8 MVA teljesítményű, 5,25 kV névleges feszültségű generátorai egységkapcsolásban – egy-egy 5 MVA teljesítőképességű, 38,5/5,25 kV áttételű transzformátoron át – az erőművi alállomás 35 kV-os gyűjtősínjére csatlakoznak. A háziüzemi transzformátorok gépenként, a gépfeszültségű sínekről ágaznak le, gépfeszültségű megszakító közbeiktatása nélkül. A kapcsoló berendezést a gépterem felvízi oldalán a felső, 100,50 mAf-i szintű kezelőfödémen, a gépcsarnok pillérei között helyezték el vasbeton cellákban. A szakaszolók kézi működtetésűek. A távparancsadás a vezérlőteremből történik parancsadó lámpák segítségével. A kapcsoló berendezés celláit teljes magasságban elölről nyitható, domborított vaslemez ajtók zárják le. Ezen kívül mögöttük még dróthálós ajtók is vannak, ezek a vaslemez ajtók kinyitása után eltávolíthatók. A vaslemez ajtókra szerelték az állásjelző műszerekkel kirakott vaksémát. A védelmi berendezések celláinak ajtói megfelelő nagyságú üvegablak betétekkel készültek. Ezek módot nyújtanak arra, hogy az ajtók kinyitása nélkül a kezelőszemélyzet bizonyos mértékű ellenőrzést végezhessen.

2006. évi állapot 1998-tól a vízerőtelep 4,8 MVA teljesítményű, 5,25 kV névleges feszültségű generátorai egységkap-csolásban – egy-egy 5 MVA teljesítő-képességű, 22/5,25 kV áttételű transzformátoron át – az erőművi alállomás 22 kV-os gyűjtősínjére csatlakoznak.

2006. évi állapot A védelmi berendezések celláinak ajtói üvegablak betéteket nem tartalmaznak, ezért csak az ajtók kinyitásával tud a kezelőszemélyzet ellenőrzést végezni.

31. oldal

A 0,4 kV-os berendezés A 380 V-os segédüzemet tápláló, 1 MVA teljesítőképességű, 5,25/0,4 kV-os transzformátorok gépenként a gépfeszültségű sínekről ágaznak le, megszakító közbeiktatása nélkül. A háziüzem transzformátorainak kapcsolási csoportja Dy5. A transzformátorok közvetlenül földelt csillagpontú 380 V-os hálózatot táplálnak. A turbinák segédberendezései: turbinafedél víztelenítő szivattyú, talpcsapágy-hűtővíz keringető szivattyú, olajnyomó telep szivattyúi, kompresszortelep, csigaház-légtelenítő szivattyú, víztelenítő szivattyú.

A generátorok segédberendezései: gerjesztőgép-csoport, hűtőventillátor.

Általános fogyasztók: a duzzasztómű tábláinak emelő-

berendezése, a hajózsilip kapumozgató berendezése a vízerőtelep darui (gépházi daru,

félportáldaru) a gereb-fűtés a gerebtisztító gép a kábelcsatorna szellőztető ventillátora az alállomás háziüzeme csak kivételes esetben a világítási

hálózat. A háziüzemnek – a három gépnek megfelelően – három 400 V-os főelosztója van, amelynek helyiségét a szerelőtér alatt helyezték el és az az alsó géptérből közelíthető meg. A főelosztó helyiség mellett, a part felől, a transzformátorok szállítására folyosót képeztek ki. A folyosó mellett a transzformátorok kamrái találhatók. A transzformátorok alatt olajgyűjtő medence van. A transzformátor

2006. évi állapot A 400 V-os segédüzemet tápláló, 1 MVA teljesítőképességű, 5,25/0,4 kV-os transzformátorok gépenként a gépfeszültségű sínekről ágaznak le, megszakító közbeiktatása nélkül. A háziüzem transzformátorainak kapcsolási csoportja Dy5. A transzformátorok közvetlenül földelt csillagpontú 400 V-os hálózatot táplálnak.

2006. évi állapot A turbinák segédberendezései: turbina résvízszivattyúk talpcsapágy-hűtővíz szivattyú olajnyomó telep szivattyúi kompresszortelep indítási- és megemelő olajszivattyúk víztelenítő akna szivattyúk. A generátorok segédberendezései: gerjesztőgép-csoport. Általános fogyasztók: a duzzasztómű tábláinak emelő- berendezése a hajózsilip kapumozgató berendezése a vízerőtelep darui (gépházi daru, félportáldaru) a gerebtisztító gép a kábelcsatorna szellőztető ventillátora az alállomás háziüzeme a világítási hálózat.

32. oldal

kamrák előtt szellőzőakna húzódik végig. Ezen keresztül vezetik be a friss levegőt a transzformátorok alá. A szellőzőakna egyben a transzformátorok robbanótere is. Ezek az ajtók patentzárosak és kifelé nyílnak. A vész- és szükségvilágítás, valamint a gépenként szükséges egyenáramú motorok táplálására, reteszelésére és működtetésének ellátására, 220 V-os egyenáramú öntöttvas elosztót építettek az alsó géptérbe, amelyet az állomásban elhelyezett akkumulátor telepről látnak el. Védelem A védelmi terv a generátorok és az azokra megszakítók közbeiktatása nélkül csatlakozó fő- és háziüzemi transzformátorok védelmét biztosítja. A terv elkészítésénél figyelembe vették azt az üzemszerűen is előforduló kapcsolási helyzetet, amikor a 380 V-os háziüzem csak a 35 kV-os hálózatról kap táplálást, tehát a generátorok üzemen kívül vannak. A generátorokat és a csatlakozó transzformátorokat az alábbi védelmi berendezésekkel látták el:

a) generátor túláramvédelem feszültségcsökkenési reteszeléssel b) generátor különbözeti védelem c) generátor állórész tekercselés testzárlat védelme d) feszültségnövekedési védelem e) gyorsműködésű, nagy áram beállítású túláramvédelem f) generátortest hőfokmérése g) a gerjesztőkör védelme h) háziüzemi leágazás primeroldali túláramvédelem i) háziüzemi leágazás szekunderoldali túláramvédelem j) főtranszformátor különbözeti védelem k) transzformátorok gázvédelme l) transzformátorok túlmelegedés jelzése

2006. évi állapot 1998-tól a védelmi rendszer üzemeltetésénél figyelembe vették azt az üzemszerűen is előforduló kapcsolási helyzetet, amikor a 400 V-os háziüzem csak a 22 kV-os hálózatról kap táplálást, tehát a generátorok üzemen kívül vannak.

2006. évi állapot 2000-től a gépenként szükséges egyenáramú működtető körök táplálására, reteszelésére 220 V-os egyenáramú elosztó szekrényt építettek az alsó géptérbe, amelyet az állomásban elhelyezett akkumulátor telepről látnak el.

2006. évi állapot m) visszteljesítmény-védelem n) szinkronozó automatika o) gyorsrágerjesztő automatika

33. oldal

Vasszerkezetek, emelő berendezések Gereb A turbinákhoz áramló víz által hordott nagyobb méretű és mennyiségű különféle uszadék feltartóztatására az előcsatornák előtt húzódó, összefüggő, 76°3' alatt hajló gerebmezőt építettek. A gerebmező 340 db 90x12 mm keresztmetszetű és 7,50 m hosszú rúdvasakból áll, amelyek egymástól 149,5 mm-re fekszenek. Egy-egy kötegbe 4 db gerebpálcát fogtak össze. A gerebmező két végén levő köteg hat pálcából áll. E kötegek a homlokfalon és a fenéken egy-egy beépített küszöbgerendára, azon kívül még két közbenső síkban – vízszintesen és áramvonalasan – kialakított tartókra fekszenek fel. Helyzetüket a felfekvő gerendákra erősített szögvas darabok, elmozdulás ellen pedig a víznyomás és a ferde elhelyezés okozta önsúly komponensek biztosítják. Ez az elrendezési mód az esetleg szükségessé váló cserét könnyíti meg. A téli eljegesedést a gerebpálcák fűtésével lehet megakadályozni. Ebből a célból az egyes egységekhez tartozó gerebmezőket három fázisú vezetőrendszerré alakították ki, acéldaraboknak – váltakozva alul, ill. felül – a gerebpálcák közé való hegesztése révén. A gerebmező ugyancsak megfelelően impregnált, fa szigetelőgerendára fekszik fel. A fűtéshez szükséges transzformátor nagyságát és a fűtőáram feszültségét csak a próbafűtés után lehet majd megállapítani.

2006. évi állapot 2003-tól a gerebmező 342 db 90x12 mm keresztmetszetű és 8,10 m hosszú rúdvasakból áll (a zárólemezzel együtt a teljes hossz 8,50 m), amelyek egymástól 161,5 mm osztástávolságra fekszenek. Egy-egy kötegbe 4 db gerebpálcát fogtak össze. A gerebmező partfal felöli végén levő köteg hat pálcából áll. E kötegek a homlokfalra és a fenéken egy küszöbgerendára, azon kívül még két közbenső síkban – vízszintesen és áramvonalasan – kialakított tartókra fekszenek fel. A helyzetüket és az elmozduláselleni biztosításukat a víznyomás és a ferde elhelyezés okozta önsúly komponensek mellett a homlokfalhoz normál duzzasztási szint felett zárólemezzel történt csavaros rögzítésük biztosítja. Ez az elrendezési mód az esetleg szükségessé váló cserét vízszintcsökkentés nélkül biztosítja. A téli eljegesedés ellen a gerebpálcákat nem lehetett fűteni, ezért a szükségtelenné vált gerebfűtő berendezést a ’80-as években lebontották, a gerebtagok szigetelését és a gerebpálcák sorba kötését megszüntették.

34. oldal

Gerebtisztító A gerebtisztító berendezés a gerebpálcák közé rakódott uszadék eltávolítását végzi. A gép az előcsatorna felett 99,00 mAf szintű platón elhelyezett laposacél síneken gördül. A szerkezet négy keréken mozog, amelyek közül az egyiket elektromotorral hajtott fogaskerék áttétel mozgat. A gereb tisztítására szolgáló fésűs kocsi részben a felső vasszerkezeten, részben a vasszerkezetre függesztett és az előcsatorna ferde falára gördülő pályán jut le a gerebekig, ill. emelkedik fel a surrantóig, hogy abba öntse a felhozott uszadékot. A fésűs kocsit három sodronykötélre függesztették fel. A két szélső a kocsi mozgatására, a középső a kocsi billentésére szolgál.

Hogy a kocsiban összegyűlt uszadék a fésűs kocsi kibillentésekor maradék nélkül a surrantóba kerüljön, a fésűs kocsi kerekeinek kiálló tengelyei felfelé mozgás közben beakadnak a fésűs kocsi pálya billenő ajtajának horgaiba. A megtelt szemétszállító csillét kézi erővel, vagy a parti tárolótérhez vagy a gerebszemét úsztató aknanyílásához lehet tolni, és ott üríteni.

2006. évi állapot 2003-tól a hidraulikus rendszerű, automatikus üzemű gép az előcsatorna felett 99,00 mAf szintű platóra épített speciális síneken gördül. A szerkezet négy keréken mozog, amelyek közül kettőt-kettőt villanymotorral hajtott fogaskerék áttétel mozgat. A gereb tisztítására teleszkópos kivitelű, hidraulikus munkahengerekkel mozgatott markoló szerkezet szolgál, mely az uszadékot minden markolás után kiviszi a 99,00 mAf-es parti szinten kialakított konténer tárolóig. Itt a két 20 m3-es konténer közül a programozás szerint kiválasztott konténerbe ejti a felhozott uszadékot.

2006. évi állapot A megtelt konténert gépjárműre rakva a kijelölt hulladék lerakóhelyre szállíttatja el az Erőmű. A gép automatikus üzemmódban működik, de biztosított a lehetősége a kezelőfülkéből történő kezelésnek is. A fülkében a kézi üzemmód kiválasztása után a gép kezelése mesterkapcsolókkal lehetséges.

35. oldal

A gép kezelése a kezelőfülkéből történik, a főkapcsoló bekapcsolása után, nyomógombokkal. A fésűs kocsi helyzetét a kezelőasztalba beépített, átvilágított jelzőberendezés folyamatosan mutatja.

Ideiglenes elzáró gerendák A betétgerendás ideiglenes elzárás lehetővé teszi bármelyik előcsatorna, ill. szívócső elzárását és víztelenítését, ha arra javítási vagy egyéb okokból szükség lenne, ill. ha a turbina zsiliptábla rendeltetésszerű működésében zavar következne be. A vízzárást a változó víznyomásnak és a szerkezeti felépítésnek megfelelő 50 és 70 cm magas rácsos szerkezetű gerendák biztosítják. Az 50 és 70 cm magas gerendák egy oldalon, a legfelső – 60 cm magas zárógerenda – pedig oldalt és felül vízzáró lemezzel borítottak. Az egymás közötti és a pillérhornyokban történő vízzárást tölgyfa lécek biztosítják. Az 50 cm-es gerendákat 12,5 m, míg a 70 cm-es gerendákat 8,7 m egyoldalú víznyomásra méretezték. A gerendák száma, az elzárandó nyílások magassági méreteinek megfelelően:

előcsatornában szívócsőben 7 db 50 cm-es, 7 db 50 cm-es, 4 db 70 cm-es, 3 db 70 cm-es, 1 db 60 cm-es záró 1 db 60 cm-es záró

A rendelkezésre álló összes gerendával egyidejűleg hat nyílást lehetne lezárni, azaz mind a három turbinának az előcsatornáját vagy szívócsövét is. A betétgerendák víz alatti elhelyezését és vízből való kiemelését emelőkeret végzi, amely a rászerelt emelőhorgos szerkezetet vezeti.

2006. évi állapot Az ’50-es években a szívócső elzárás betört. Ez után megerősítették a gerendákat. Ezt követően az 50 cm-es és 70 cm-es gerendákat létrehozott elzárásra max. 9,0 m egyoldalú víznyomást engedélyeztek.

2006. évi állapot Az elzárás építéséhez és elbontásához búvár jelenléte szükséges. A szívócső elsősorban elzáró táblával zárható el. Betétgerendával történő elzárásához a táblát előbb ki kell emelni a helyéről.

36. oldal

Az ideiglenes elzáró gerendák súlya:

42 db 50 cm-es gerenda 1550 kg/db 65,1 t

24 db 70 cm-es gerenda 1800 kg/db 43,2 t

6 db 60cm-es zárógerenda 2200kg/db 13,2 t

2 db szerelőgerenda 1000kg/db 2,0 t 12 készlet horonyvasalás és egyéb vasszerkezetek 41,1 t

összesen: 164,6 t beépített faanyag 9,0 m3

Turbina zsiliptábla A turbina zsiliptábla feladata – a turbina üzemszerű leállása vagy bármilyen más oknál fogva a csigaház víztelenítésekor – a víz elzárása az előcsatornában. Egy turbinához két turbina zsiliptábla tartozik, mivel az előcsatornát osztópillérrel két részre osztották. Az előcsatorna két 7,60x6,50 m méretű részből áll. A turbina zsiliptábla helyénél mindkét oldalon 1,70x0,40 m méretű függőleges hornyot képeztek ki a zsiliptábla megtámasztására, ill. vezetésére. A 8,00 m támaszközű zsiliptáblát 9,50 m magas egyoldalú víznyomásra méretezték takarékossági okok miatt. Ez a víznyomás 86,50 mAf előcsatorna fenékszintből számítva 96,00 mAf szintű árvíznek felel meg. Ennél nagyobb árvíz esetén a turbina zsiliptábla mögé kiegyenlítő vizet kell beengedni, vagy ha a víztelenítést fenn kell tartani, akkor az előbbi pontban ismertetett ideiglenes elzárógerendákat kell a turbinazsilip elé rakni. A 6,50 m magas tábla, a felemelő berendezés gazdaságosabb kiképzése miatt két részből áll, amelyek azonban üzemközben állandóan összecsavarozottak, csupán javítás, ill. karbantartásához való kiemelés esetén kerülnek szétszerelésre. A tábla egybekapcsolt két részének méretét úgy választották meg, hogy mindegyikre egyforma terhelés jut. Mindkét rész fő teherhordó szerkezete két-két rácsos főtartó. A főtartók alatt közvetlenül két kerékből álló kerékszekrény nyert elhelyezést. A táblára ható 320 t terhelést ezek a kerekek adják át a fülkében függőlegesen végigmenő öntöttacél futósínek közvetítésével a betontestnek.

2006. évi állapot Ennél nagyobb árvíz esetén a turbina- zsiliptábla mögé kiegyenlítő vizet kell beengedni.

37. oldal

A tábla alul tölgyfa és gumi közvetítésével ül fel a csatorna fenekébe süllyesztett, bebetonozott acélgerendára. A két táblarész közötti tömítés gumilemezzel, a tábla, ill. az előcsatorna falai között pedig a víznyomás által leszorított tölgyfa lécekkel és gumival történik. A táblákat felhúzott állapotban az előcsatorna felett kiképzett aknában két kézi mozgatású reteszelővel lehet rögzíteni. A tábla mozgatása a turbinazsilipek aknái felett a 100,10 mAf szinten végigfutó félportáldaru segítségével történik. Az emelődaru a táblát két ponton egymástól 5,36 m-re fogja meg, két szemből álló lánctag segítségével. A lánctag a tábla felhúzott állapotában egy-egy kis aknában helyezhető el.

Egy zsiliptábla súlya:

vasszerkezet 24,00 t lánctag 0,28 t retesz 0,24 t tömítés l,80 t vezetősínek 7,15 t gépészet 2,83 t

összesen: 36,30 t

6 db zsiliptábla súlya összesen: 218,00 t

Az összes tömítési-, súrlódási-, szívási- és biztonsági tényezők figyelembevételével megállapított felhúzóerő nagysága 60 t. Félportáldaru Az előző fejezetben leírt turbinazsilipek és az ideiglenes elzárógerendák emelésére szolgál a félportáldaru.

A daru fő műszaki adatai:

a fő emelőmű teherbírása 2x30 t az emelés sebessége 3 m/min a kézi csörlők teherbírása függőlegesen 2x3 t

a kézi csörlők teherbírása ferdén 2x1 t a daru haladási sebessége 25 m/min

2006. évi állapot 1988-1992 között végzett nagyjavítás során minden turbina-zsiliptábla kicserélésre került új táblára, melyeken már csak gumi tömítések vannak.

38. oldal

A portál alsó oldala a 100,10 mAf-es szinten végigfutó négyszög-sínre támaszkodik két 0,9 m átmérőjű futókerékkel. A kerekek távolsága 3,5 m és azokat hegesztett U tartónak kiképzett szekrénytartóba fogták be. A portál másik oldala 3,3 m-rel magasabb – a 103,40 mAf-i szinten a gépcsarnok kereteire támaszkodó – darutartó gerendára, 0,5 m átmérőjű futókerekekkel támaszkodik. A kerekek távolsága 3,24 m, melyeket ugyancsak U tartónak kiképzett szekrénytartóba foglalták be. Az emelőmű elhelyezésére szolgál az 5,90x5,66 m méretű pódium, amelyet az alsó és felső kerékszekrény-tartókhoz függőleges és ferde elhelyezésű két-két portállábbal rögzítettek. Az alsó kerékszekrényen kezelőfülkét képeztek ki. A pódium létrával közelíthető meg. A portál szerkezete részben hegesztett, részben szegecselt kivitelű. A portál mozgatása elektromotorral, megfelelő áttételekkel történik. Az alsó szekrénytartóra sínfogót szereltek, e sínfogóval a daru a sínhez rögzíthető. A 2x30 t-ás emelőt a pódiumon helyezték el. A meghajtását elektromotor végzi, megfelelő tengelykapcsolón, két fokozatú hajtóművön keresztül, a szimmetrikusan elhelyezett lánckerekek segítségével. A lánckerekek 5,36 m távolságban vannak és ezekhez az emelést végző Gall-lánc csatlakozik. A Gall-láncnak a lánckerékről lejövő terheletlen tagjai a portáldaru vasszerkezetébe iktatott lánckerék-tárában helyezkednek el. A pódium konzolosan előrenyúló részén két darab 3 t emelőképességű, kézi hajtású csörlőt szereltek fel. Ezzel lehet az ideiglenes elzárógerendákat elhelyezni és kiemelni. Ugyancsak ezzel a berendezéssel lehet a gerebmezőket kiemelni. A daru áramellátását görgős rendszerű áramszedő végzi.

A félportáldaru súlya:

vasszerkezet 18,8 t emelőmű 5,2 t gépészet 4,3 t két csörlő 1,5 t

összesen: 29,8 t

2006. évi állapot A pódium konzolosan előrenyúló részén két darab 3 t emelőképességű csörlőt szereltek fel, melyeket a ’70-es évektől közös tengellyel egy villanymotor hajt láncos áttétellel. 2006-tól az emelőművek terhelésgátlóval vannak ellátva.

2006. évi állapot A daru áramellátását a ’80-as évektől négyvezetős, burkolt sínrendszerről csúszó rendszerű áramszedők biztosítják.

39. oldal

Gépházi futódaru A turbinák és generátorok szerelésénél és javításánál a géprészek szállítására és emelésére szolgál a gépházi futódaru.

A daru fő műszaki adatai:

fő emelőművek teherbírás 2x75 t segédemelő teherbírása 15 t fesztávolság 16,70 m darupálya hossza 71,00 m emelési magasság 13,00 m segédemelő-magasság 23,00 m emelési sebesség 1,2 m/min segédemelés sebessége 5,0 m/min futómacska sebessége 17,5 m/min hídsebesség 20 m/min

A daruhíd szegecselt tömör I-tartóként kialakított főtartói egymástól 3,30 m távolságban vannak. A melléktartók rácsos szerkezetűek. A daruhíd alján az alvízi oldalon van a rácsos szerkezetű nyitott darukosár. Innen létrán lehet feljutni az elektromosan reteszelt búvóajtón át a hídjárdára. A hídjárda mindkét oldalán védőkorlát vonul. A hídjárdáról a futómacskához hasonló szerkezetű korlátajtón át lehet eljutni. A hídhajtás hajtóerejét elektromotor szolgáltatja. A haladó darut a hajtómotor kikapcsolásakor fékszerkezet állítja meg. A daruhídnak tükörképszerű elrendezésben két 75 t-ás futómacskája van, közülük az egyik 15 t-ás segédemelővel is rendelkezik. A futómacska mozgatását elektromotor végzi, a motort rugalmas tengelykapcsoló köti össze a fekvő hajtóművel. A 75 t-ás teheremelés kötéldobja 0,9 m-es átmérővel két részre osztottan jobb- és balmenetű kötélhornyokkal készült. A daruhorog felfüggesztése tizenkét kötélágas. Ezért a daruhorog szerkezetében 6 db 0,75 m-es átmérőjű kötélkorongot, a macskaváz aljára 5 db azonos méretű terelőkorongot építettek be. A kötél átmérője 29 mm. A beépített kötélhossz 215 m. A 15 t-ás segédemelő kötéldobja 0,5 m-es átmérőjű. A hajtóerőt a dob egyik végére szerelt fogaskerékkoszorú veszi át az elektromotortól. A horogszerkezet

2006. évi állapot A ’70-es évektől a híddarura a felvízi oldalon kiépített közlekedő járdáról a daruhídra szerelt közlekedő hágcsón lehet feljutni, illetve onnan lejönni.

40. oldal

felfüggesztése négy kötélágas. A két kötélkorong 0,60 m-es átmérőjű. A terelőkorongé 0,35 m. A darukötél átmérője 22 mm, a beépített kötélhossz 115 m. A daru villamos berendezése a darupálya mentén vonuló gombasín-vezetékről kapja az áramot.

A daru súlya:

vasszerkezet 50,0 t gépészet 30,8 t

összesen: 80,8 t Parti, üzemi építmények A vízlépcső tengelyében a balparton kiképzett 99,00 mAf-i szinten kerültek elhelyezésre a parti üzemi építmények. A vízlépcső tengelyétől keletre, a felvízi partfallal szemben van a betétgerenda-raktár. A duzzasztómű ideiglenes elzáróbakjainak, tábláinak, a vízerőtelep ideiglenes elzárógerendáinak, az úszódarunak és a beemelő darunak tárolására szolgál. A nagysúlyú darabok mozgatását egy 3 t teherbírású, 12,00 m fesztávú daru segítségével végzik. Az elzáró elemeket kis platókocsikon szállítják, amelyek 1435 mm-es nyomtávú csillepályán mozognak. A raktár kapujával szemben egy kis fordító-korong van az erőtelephez csatlakozó, és a 95,30 mAf-i szintű padkán elhelyezett beemelő darutól jövő csillevágány kereszteződésénél. A 95,30 mAf-i szintet görgős pályaszakasz köti össze, amelyen a platókocsikat csörlőberendezés segítségével lehet leengedni, ill. felhúzni. A betétgerenda-raktár épületnek a vízerőtelep felé eső végében, a gépcsarnok fűtésére kalorifereket és ventillátorokat helyeztek el, külön elzárt, 127 m2 alapterületű helyiségben. A gépcsarnok fűtésére 900000 kcal/ó szükséges. A levegőt 40 000 m3/ó teljesítményű ventillátor nyomja a gépcsarnokba. A beépített motor teljesítménye 15 kW. A meleg levegőt a gépcsarnokba és vissza, egy kettős levegőcsatorna vezeti. A kaloriferekhez a gőz a kazánházból csővezetéken érkezik.

2006. évi állapot A daru villamos berendezése a ’80-as években felújításra került, majd 2005-től rádió távvezérléssel bővült ki. Az emelőműveket a ’80-as években terhelésgátlókkal látták el.

2006. évi állapot A ’60-as években a turbinacsarnok fűtésére szolgáló berendezések (kivéve a földbe épített kettős levegőcsatorna) elbontásra kerültek. A turbinacsarnok fűtése csak az üzemelő generátorok veszteséghőjének visszavezetésével lehetséges. Téli, árvizes időszakban a turbinacsarnok nem fűthető.

41. oldal

A betétgerenda-raktár raktározásra felhasználható alapterülete 564 m2, légtere 2256 m3.

a raktárépület beépített alapterülete 751 m2 a beépített légköbméter 7360 m3

A betétgerenda-raktárral szemben, az erőtelep alvízi részén helyezték el az igazgatósági épületet a vezénylőteremmel és kapcsolótérrel. Vezénylő- és irodaépület

A vezénylőterem a második emeleten van. Itt helyezték el U alakban kiképezve az erőtelep és az alállomás műszer celláit. Mögöttük a relétáblák sorakoznak. Az U alakkal szemben – mintegy a négyszöget bezárva – a duzzasztómű műszertáblái foglalnak helyet. Ezek mögött vannak a segédüzemi és a világítási táblák. Az U alak közepére kerül a vízerőtelep három gépegységének vezénylőasztala.

2006. évi állapot Az U alakkal szemben – mintegy a négyszöget bezárva – az általános elosztó műszertáblái foglalnak helyet. A duzzasztómű az erőmű vezénylőterméből nem üzemeltethető, a duzzasztótáblák műszertáblái elbontásra kerültek.

Az erőtelep és az alállomás közös vezénylőterme és annak segédberendezései, valamint az irodák, közös épülettömböt képeznek. A vezénylőtermi épületrészt és az irodák épületrészét egy fél emelettel tolták el egymáshoz viszonyítva. Mindkét épületrész háromszintű.

42. oldal

A vezénylőterem belső négyszögét a többi résztől rabic- és függönyfal választja el. Természetes megvilágítása felülről történik, ami árnyékmentességet biztosít. Ezen az emeleten található a nagyfrekvenciájú berendezés és az akkumulátor töltőberendezés is. A vezénylőterem alatt az első emeletet teljesen elfoglalja a kábelrendező. A földszinten az akkumulátor helyiség, a telefonközpont, a fűtőközpont és több kisebb raktárhelyiség került elhelyezésre. Az igazgatósági épületrész szintjén a vállalati és műszaki vezetőség, a főkönyvelőség, pénzügyi- és bérelszámoló csoportok irodái és a mellékhelyiségek sorakoznak. Az alagsorban az előírásos életvédelmi helyiségeket, mosdókat, öltözőket stb. helyezték el. Az erőtelep kábelfolyósóját a vezénylőépülettel és az alállomással járható kábelalagút köti össze.

az igazgatósági épület alapterülete 625 m2 a beépített légköbméter 7093 m3

Az igazgatósági épület mögött egészen az országútig terül el az alállomás területe. Az alállomás feladata a vízerőtelep csatlakoztatása a 35, ill. 120 kV-os országos hálózathoz és ezen kívül a keleti 120 kV-os távvezetékek csatlakoztatása. Az alállomás nem tartozik a vízlépcsőhöz, annak csak kapcsolódó beruházása, és ezért itt részletesen nem ismertetjük.

2006. évi állapot A ’80-as évektől ezen az emeleten találhatók a hírközlő berendezések is. A vezénylőterem alatt az első emeletet a kábelrendező, az akkumulátor töltőberendezések és az oktatóterem foglalja el.

2006. évi állapot A ’90-as évektől az igazgatósági épületrész szintjén a társasági és műszaki személyzet irodái és a mellékhelyiségek sorakoznak.

2006. évi állapot 1998-tól az alállomás feladata a vízerőtelep csatlakoztatása a 20, ill. 120 és 220 kV-os országos hálózathoz és ezen kívül a keleti 120 kV-os távvezetékek csatlakoztatása.

43. oldal

Műhelyépület Az alállomás és az iparvágány mellett épült a műhely. Az épület több helyiségből áll. Fő része maga a műhely, amelyben egy 5 t teherbírású, 11,60 m fesztávú, kézi mozgatású daruval lehet a nehezebb darabokat mozgatni. A főműhelyhez csatlakozik a villamos- hegesztő- és kovácsműhely. A műhelyekhez kétszintű iroda-, öltöző- és mosdó épületrész csatlakozik. A műhelyek belső világítását felülvilágítók biztosítják. Az öltöző és mosdó részekhez csatlakoznak az Országos Villamostávvezeték V. (OVIT) részére lefoglalt helyiségek és garázs. A műhelyek másik oldalához tűzoltószertár, ügyeleti szoba és a zárt raktárhelyiségek csatlakoznak egy kis irodával, míg a legszélén fedett, de oldalt nyitott rakodó zárja le az épületet.

a műhelyépület alapterülete 850 m2 a beépített légköbméter 7182 m3

2006. évi állapot Az épület több helyiségből áll. Fő része maga a műhely, amelyben egy 5 t teherbírású, 11,60 m fesztávú, kézi mozgatású daruhíddal, a rá szerelt 3,5 t teherbírású elektromos emelődobbal lehet a nehezebb darabokat mozgatni. A főműhelyhez csatlakozik a forgácsoló műhely. A műhelyekhez kétszintű iroda-, öltöző- és mosdó épületrész csatlakozik. A műhelyek belső világítását felülvilágítók biztosítják. Az öltöző és mosdó részekhez csatlakoznak a garázsok. A főműhely hátsó oldalán van berendezve a tűzoltószertár, a kazánház és a zárt raktárhelyiségek egy kis irodával.

44. oldal

Ez a nagy műhely nemcsak a vízerőtelepet és az alállomást szolgálja ki, hanem a keleti vízerőművek összes telepeinek fő javításait is itt végzik. A műhelyépület és az iparvágány mellett van a kazánház. A kazánház két része a kazántelep és a kémény. A kazántelep magában foglalja a kazánokat, az azokat kiszolgáló, egy oldalán nyitott szén- és salak teret, irodát, raktárt és a szükséges egészségügyi helyiségeket. A parti üzemi építmények sorát az olajtároló, a tűzoltó és öntöző vízkivételi épület, ivóvízkút és derítőtelep zárja le. A vízerőmű alvízi öblözete mellett a magas parton a vízerőmű igazgatósági épületétől nyugatra épült a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság irodaépülete, amelyben a duzzasztómű és a hajózsilip üzemvezetősége van elhelyezve. Ettől az irodaépülettől még távolabb, nyugatra van a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) megfigyelő épülete. A VITUKI ui. rendszeresen végez a vízlépcsőnél különféle ellenőrző vizsgálatokat, mint pl.: az építmények süllyedését, a pillérek elferdülését, a műtárgyak alatti szivárgást stb.

2006. évi állapot 1962-ben megszűnt ez a tevékenység.

2006. évi állapot A ’60-as években megszűnt és lebontották.

2006. évi állapot A duzzasztómű és a hajózsilip működtetője az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, melynek irodái a portaépületben találhatók. A vízerőmű alvízi öblözete mellett a magas parton a vízerőmű igazgatósági épületétől nyugatra épült a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság irodaépülete.

45. oldal

46. oldal

47. oldal

2006.

Tiszavíz Vízerőmű Kft. 4450 Tiszalök, Vízerőmű

tel.: 42/278-233, 42/578-558 fax: 42/278-433

e-mail: titkarsag@tiszavizvizeromu.hu web: www.tiszavizvizeromu.hu

Cg. 15-09-065269 Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyei Bíróság Cégbírósága