Conexiuni la nivel de peisaj între utilizarea terenurilor, calitatea habitatelor şi serviciile ecosistemelor din valea râului Mureş

HURO/0901/205/2.2.2

Két ország, egy cél, közös siker!Două ţări, un scop, succes comun!

Táj szintű kapcsolatok a tájhasználat, élőhely-minőség és ökoszisztéma

szolgáltatások között a Maros völgyében

brosura_ver20121120.indd 1 2012.11.20. 17:08:24

Vezető Partner: „Vasile Goldis” Nyugati Egyetem AradProjekt partner: Szegedi Tudományegyetem

Partener Lider de Proiect: Universitatea de Vest „Vasile Goldiş” Arad

Partener de Proiect: Universitatea de Ştiinţe din Szeged

Ez a kiadvány „Táj szintű kapcsolatok a tájhasználat, élőhely-minőség ésökoszisztéma szolgáltatások között a Maros völgyében” című, a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013-ban megvaló-suló, HURO0901/205/2.2.2 számú projekt keretében készült, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Magyar Köztársaság és

Románia társfinanszírozásával.

Proiectul „Conexiuni la nivel de peisaj între utilizarea terenurilor, calitatea habi-tatelor şi serviciile ecosistemelor din valea râului Mureş” este implementat prin Programul de Cooperare Transfrontalieră Ungaria-România 2007-2013 (www.huro-cbc.eu) şi este finanţat de Uniunea Europeană prin Fondul European de Dezvoltare Regională, completat de co-finanţarea naţională a celor două state

membre participante în program, Ungaria şi România.

brosura_ver20121120.indd 2 2012.11.20. 17:08:26

Határon átnyúló ökológiai vizsgálatok a Maros völgyében

A folyóvölgyek különleges szerepet játszanak a Kárpát-meden-ce geológiai, ökológiai és társadalmi rendszereiben. Változatos alapkőzetű és éghajlatú régiókon húzódnak keresztül, távoli élő-helyeket kötnek össze, így sokféle hatást közvetítenek különböző tájakon keresztül, és jelleg-zetes tájalakító szerepűek. A folyóvölgyeket, így a Maros völgyét is, sokszor politikai határokon szelik ketté, ame-lyek társadalmi-tájhasználati különbségekben nyilvánul-nak meg, ennek következté-ben a természetközeli életkö-zösségek alakulására is erős hatással lehetnek.A Szegedi Tudományegye-tem Ökológiai Tanszéke és az aradi „Vasile Goldiş” Nyugati Egyetem Ökológiai és Természetvédelmi Tanszéke új kö-zös kutatási projektet indított el a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében 2010-ben azzal a cél-lal, hogy az ökológiai kutatások minőségét és intenzitását növelje a dél-alföldi régióban. Az infrastruktúra javítása és a humán erő-forrás megteremtése után a Maros völgye természeti viszonyaira, a tájhasználati módok különbségeinek hatására és a folyó élővilág- és tájalakító szerepére koncentrálva folytattuk a kutatásokat 2011-

1

brosura_ver20121120.indd 1 2012.11.20. 17:08:29

től, melyek során a határmenti régiók tájszerkezetének jellegére, a tájszerkezetek különbségeinek antropogén okaira, a gyorsan vál-tozó élőhelyek – zátonyok, szigetek – faunájának szerveződésére és egyes kiemelt ritka állatpopulációk filogenetikai kapcsolataira vonatkozó új ismereteket kívántunk szerezni.

A program eredményei és hatásai

• A kutatások eredményeivel hozzájárulunk olyan hatékony és fenntartható tájhasználati modellek kidolgozásához, melyek hosszú távon támogatják és megkönnyítik a határ menti régiók lakosságának életkörülményeit, és ezzel egyidejűleg megőrzik a természetes tájszerkezetet és a biológiai sokféleséget, hiszen egy térség lakosságának az életminősége a természeti értékek ésszerű felhasználásától függ.• A program jó lehetőséget teremtett arra, hogy az élőhelyek és ökoszisztéma szolgáltatások értékelésére kidolgozott magyar és román eljárásokat tovább fejlesszük. Az új közös rendszer se-gítheti a helyi közösségeket és önkormányzatokat, hogy hatékony irányelveket dolgozzanak ki a régióban a fenntartható fejlődésre.• A két partner egyetem humán erőforrásait erősítette a ta-pasztalatcsere és a közös továbbképzéseken való részvétel, egyben megteremtette a további együttműködés lehetőségét és feltételeit.

A vizsgált terület

Kutatásaink a Maros völgy alföldi részében folytak, ahol a folyó kü-lönböző mértékben szabályozott részekre osztható. A Maros men-

2

brosura_ver20121120.indd 2 2012.11.20. 17:08:30

3

tén nyolc darab 9 km2–es mintavételi területet jelöltünk ki Lippa és Szeged között, melyek a vizsgált régióban jellemzőek voltak mind a tájszerkezetre, mind a tájhasználatra nézve. Elkészítettük a min-taterületek vegetációtérképét, amelynek alapján a különböző táje-lemek arányait becsültük. Az egyes területek jellemző természet-közeli gyepes részén társulásszerkezeti felméréseket is végeztünk, amivel a tájhasználat hatása mérhető. A tájszerkezeti és gazdálko-dási viszonyok kapcsolatáról, a természeti területeknek a különbö-ző tájakban betöltött szerepéről a lakosság körében reprezentatív mintán végzett felmérések alapján készítettünk elemzéseket.A Maros különleges képződményei a zátonyok és szigetek, melyek gyorsan fejlődnek és a legkitettebbek a vízjárásnak. Az erős zava-rás következtében várhatóan gyér életközösség alakul ki rajtuk, de emberi zavarás hiányában ez a közösség mégis különleges lehet. Ennek igazolására végeztünk felméréseket különböző méretű és előtörténetű szigetek faunáján, melynek során a talajlakó ízeltlábú közösségek szerveződését és lehetséges dinamikáját becsültük.Az önálló életközösségeket is fenntartó folyó menti sávszerű,

A kutatások terepi minta-vételezésére kijelölt terü-

letek

brosura_ver20121120.indd 3 2012.11.20. 17:08:31

hosszan elnyúló élőhelyek elrendeződése távoli tájakat összekö-tő folyosóként is működik, biogeográfiai jelentőséggel. Ennek feltárására ritka állatfajok populációinak filogenetikai vizsgálatát végeztük, mely az elszigeteltség mértékét, a rokonsági fokokat tárhatja fel. Programunkban bogár- és halfajok tanulmányozása mellett gubacsdarazsak biogeográfiai és evolúciós mintázatainak feltárása is szerepelt. A folyóvölgyek mindig is otthont adtak emberi településeknek és a lakosság megélhetését biztosították. Különböző korok embe-

rei számára e térségek más-más elemei voltak fontosak, viszonyuk a természeti

értékekhez időnként változott. Tanulmányunkban a Maros-mente jelenlegi állapotát igyekeztünk feltárni, összehasonlítva a határ két oldalán kialakult szocio-ökonómiai viszonyokat.

A tájszerkezet és a természetes vegetáció összefüggései

A folyóvölgy kiváló gazdálkodási adottságait hosszú idő óta ki-használó ember jelentősen átalakította a természetes tájszerkeze-tet. A Maros-völgy alföldi szakaszán jellemzően mezőgazdasági

TISCIA monograph series

Landscape-scale connections between the land use, habitat quality and ecosystem goods and services in the Mureş/Maros

valley

Edited by

László Körmöczi

Szeged-Arad 2012

Two countries, one goal, joint success!

Kutatási eredményeinket egy monográfiában tettük közzé, mely megtalálható a

http://expbio.bio.u-szeged.hu/ecology/tiscia

címen

4

brosura_ver20121120.indd 4 2012.11.20. 17:08:32

5

művelés határozza meg a táji mintázatot, míg a gáton belüli ártér-ben faültetvények gyakoribbak. Természetközeli élőhelynek job-bára a legelőgyepek tekinthetők, melyhez csatlakozik a gátoldalak természetközelivé váló gyepje. Hajdani erdők maradványai szór-ványosak, biológiai sokféleségüket a tájhasználat és az idegenho-nos növények betelepedése erősen csökkenti.

A szigetek faunája

A Maros nagyobb szigetein fás közösségek alakultak ki, melyeket erdőműveléssel nem vagy alig zavarnak. Így feltételezhetően na-gyobb a biodiverzitásuk is, ezt ízeltlábú együttesek vizsgálatával kívántuk ellenőrizni. Három, talajfelszínen aktív csoport alapján ezek az élőhelyek is meglepően változatosnak bizonyultak, mivel a 22 mintahelyen gyűjtött mintegy negyvenkétezer egyed nagy több-sége hangya volt, melyek 18 fajt képviseltek, a közel háromezer-ötszáz pók viszont 73 fajból került ki. A szigetek gyér poloskafaunája ugyan sok fajt képviselt, ez a cso-port viszont előnyben részesíti a magasabb növényzeti szinteket. A fauna diverzitására az emberi zava-rás is kedvezőtlenül hat.Szigetek benépesülése tekintetében jelentősen különbözik a magyar és a román szakasz, mivel előbbin jelentősebb szabályzást végeztek, ezért sziget nehezebben alakul. A

brosura_ver20121120.indd 5 2012.11.20. 17:08:33

B1a – Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások; D34 – Mo-csárrétek; F2 - Szikes rétek; H5a – Kötött talajú sztyeprétek ; J4 – Fűz-nyár ártéri erdők; OB – Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok; OC – Jel-legtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok; P1 – Őshonos fafajú fiatalosok; P2a – Üde cserjések; P7 – Ősi fajtájú, gyepes vagy er-dősödő, extenzíven művelt gyümölcsösök; P8 – Vágásterületek; RA - Ős-honos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok; RC – Keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdők; S2 - Nemes nyárasok; S3 - Egyéb tájidegen lombos erdők; S7 - Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok; T1 - Egyéves, nagyüzemi szántóföldi kultúrák; T2 - Évelő, nagyüzemi szántó-földi kultúrák; T3 - Zöldség- és dísznövénykultúrák, melegházak; T6 - Kistáblás mozaikok; T9 – Kiskertek; U3 – Falvak; U8 – Folyóvizek; U9 – Állóvizek; U10 - Tanyák, családi gazdaságok

A vizsgált régió négy jellemző tájszerkezete a magyar szakaszon (bal oldalon: Szeged, Maroslele) és a román szakaszon (jobb olda-lon: Vladimirescu; Păuliş).

A térképeken a jellemző élőheléy típusokat tüntettük fel, melyek eloszlása alapján hasonlítottuk össze tájhasználati módok hatását.

6

brosura_ver20121120.indd 6 2012.11.20. 17:08:37

7

benépesült szigetek a parti zóna mintegy kiterjesztéseinek tekint-hetők, vegetációjuk és faunájuk nagyon hasonló, önálló közösség nem alakult ki.

Filogenetika

A Maros völgye a Pannon régiónak olyan része, mely élőhely frag-mentumaival még jelentősen hozzájárul a régió biológiai sokféle-ségének fenntartásához. A közösségszerveződések jobb megérté-séhez fontos ismereteket szolgáltat egyes táplálkozási kapcsolatok részleteinek feltárása, melyeknek apró, de gyakori és jelentős tag-jai az erdőkben mindenhol jelenlevő gubacsdarazsak.A programkeretében többek között társbérlő tölgy gubacsdarazsak

brosura_ver20121120.indd 7 2012.11.20. 17:08:43

(Hymenoptera, Cynipidae, Synergini), Ceroptres, Rhoophilus, Sy-nergus, Synophrus, Saphonecrus és Ufo génuszok biológiájának, rendszerezésének, evolúciójának különböző aspektusait vizsgál-tuk. A molekuláris filogenetika alapján, amely új adatokkal is ki-egészült a Kelet-Palearktikumból, több új hipotézis is felvetődött a gazda asszociációkra vonatkozóan.

A lakosság és a természeti viszonyok kapcsolata

A Maros-mente lakossága számára az ökoszisztéma szolgáltatások értéke némileg eltér más régiókban tapasztaltaktól. Itt a legfonto-sabbnak a megélhetést biztosító ellátó szolgáltatások bizonyultak, mellettük a kulturális szolgáltatás is nagyobb jelentőséggel bír, míg a más tájakon fontosabb szabályozó szolgáltatások itt háttér-

Synergus fajok filogenetikai fája, melyen a gazdanövényeket színek jelölik

8

brosura_ver20121120.indd 8 2012.11.20. 17:08:44

9

be szorulnak. Ez a beállítottság mező- és erdőgazdálkodással való szorosabb kapcsolatra vezethető vissza. A kulturális szolgáltatás fontossága pedig a folyóval való együttélésből, a táj és életközös-ségei még mindig jelentős természetességéből fakad, ami a folyó menti településeken élőkben gyökerezik erősebben.

Cercetări ecologice transfrontieră pe valea Mureşului

Văile râurilor joacă un rol important în definirea condiţiilor geo-logice, ecologice şi sociale ale bazinului Carpatic. Acestea traver-sează regiuni cu o geologie şi un climat variat, conectând habitate aflate la mare distanţă, în acest fel transmit o multitudine de inf-luenţe asupra regiunilor traversate, având rol crucial în definirea acestora. Bazinele râurilor, printre ele şi a Mureşului, sunt de multe ori divizate de graniţele politice, rezultând în diferenţe în privinţa modului de utilizare a teritoriului, fapt care poate influenţa semni-ficativ biocenozele locale. Catedra de Ecologie a Universităţii de Ştiinţe din Szeged şi Catedra de Ecologie şi Protecţia Mediului a Universităţii „Vasile Goldiş” din Arad au demarat în anul 2010 un proiect finanţat prin Programul de Cooperare Transfrontieră Unga-ria-România cu scopul extinderii şi îmbunătăţirii calitative a prog-ramelor de cercetare ecologică în regiunea banatului. După îm-bunătăţirea infrastructurii şi obţinerea resurselor umane necesare am realizat, începând cu anul 2011, cercetări asupra condiţiilor de mediu, diferitele moduri de utilizare a terenului şi influenţa aces-tora asupra mediului, respectiv asupra importanţei râului Mureş în definirea habitatelor şi biocenozelor locale, în decursul cărora am încercat să obţinem informaţii de actualitate asupra structu-

brosura_ver20121120.indd 9 2012.11.20. 17:08:45

rii peisajului, a influenţelor antropice care determină diferenţe în structura peisajului, a faunei habitatelor aflate în continuă schim-bare – maluri, insule precum şi a legăturilor filogenetice ale unor populaţii rare de animale de importanţă deosebită în regiunile din apropierea graniţei Româno-Maghiare.

Rezultatele şi efectele programului

– Rezultatele cercetărilor au contribuit la dezvoltarea unor modele durabile şi eficiente de utilizare a teritoriului, care spri-jină şi facilitează, pe termen lung, viaţa comunităţilor din apro-pierea graniţei, în acelaşi timp contribuind la păstrarea structurii naturale a peisajului şi a biodiversităţii naturale, deoarece calitatea vieţii unei comunităţi depinde de utilizarea eficientă şi durabilă a resurselor naturale.– Programul a creat condiţii optime pentru îmbunătăţirea metodelor române şi maghiare de evaluare a habitatelor şi ecosist-emelor. Noul sistem comun poate ajuta comunităţile şi autorităţile locale să îşi dezvolte propriile strategii de dezvoltare durabilă.– Cele două universităţi partenere şi-au îmbunătăţit calitatea resurselor umane în urma participării la schimburi de experienţă şi seminarii de instruire comune, fiind create bazele şi condiţiile unei colaborări de lungă durată.

Zona studiată

Cercetările noastre s-au concentrat asupra bazinului inferior al Mu-reşului, unde râul poate fi divizat în secţiuni mai mult sau mai puţin

10

brosura_ver20121120.indd 10 2012.11.20. 17:08:46

11

regularizate. De-a lungul râului Mureş am definit opt zone de pre-levare a probelor de 9 km2 între Lipova şi Szeged, reprezentative în zona studiată atât din punct de vedere al structurii peisajului cât şi al utilizării acestuia. Am realizat o hartă a vegetaţiei din zonele de prelevare a probelor, pe baza căreia am estimat distribuţia di-feritelor elemente ale peisajului. În porţiunile relevante din zonele cu vegetaţie ierboasă am efectuat studii ale fitocenozelor, pentru evaluarea influenţei antropice prin modul de utilizare a terenurilor. Pentru evaluarea relaţiei între structura peisajului şi gospodărirea teritoriului, respectiv a importanţei condiţiilor de mediu în viaţa comunităţilor locale am efectuat sondaje pe eşantioane statistic semnificative ale populaţiei locale.Formaţiunile specifice râului Mureş sunt malurile şi insulele care se dezvoltă rapid şi sunt permanent expuse efectelor apei. Ca o conse-cinţă a expunerii lor ridicate este de aşteptat să găsim aici biocenoze rarefiate, dar totuşi importante deoarece se dezvoltă în lipsa influ-enţei antropice. Pentru confirmarea acestor teorii am efectuat cer-cetări asup-ra faunei insulelor de diverse di-mensiuni şi origini, pe baza cărora am evaluat structura şi dinamica po-pulaţiilor de

brosura_ver20121120.indd 11 2012.11.20. 17:08:48

12

artropode terestre din aceste habitate.Habitatele sub formă de bandă, întinse de-a lungul malurilor în-deplinesc, pe lângă funcţia de suport pentru biocenozele locale şi o funcţie de coridor de legătură între habitate îndepărtate, de impor-tanţă biogeografică. Pentru evidenţierea acestor caracteristici am studiat legăturile filogenetice ale populaţiilor de animale rare, în scopul evaluării gradului de izolare, respectiv ale gradului de rude-nie cu alte specii. Pentru acest program am ales să studiem câteva specii de insecte şi peşti semnificative.Văile râurilor au fost întotdeauna preferate de comunităţile uma-ne deoarece oferă spaţii propice pentru aşezări şi asigură resursele necesare pentru susţinerea comunităţii. Pentru comunităţile umane din decursul istoriei diferitele elemente ale acestor teritorii au rep-rezentat resurse importante, relaţia oamenilor cu natura s-a modi-ficat în legătură cu aceste priorităţi. În studiul nostru am încercat să evidenţiem situaţia actuală din bazinul Mureşului, comparând situaţia socială şi economică din cele două părţi ale graniţei româ-no-maghiare.

brosura_ver20121120.indd 12 2012.11.20. 17:08:50

Hajdú-Bihar

Békés

Timiş

Arad

Bihor

Szabolcs-Szatmár-Bereg

SatuMare

MAGYARORSZÁG

ROMÂNIA

Csongrád

Afüzet tartalmának összeállításához hozzájárultak:

Gicu-Gabriel Arsene, Bátori Zoltán, Bihari Péter, Bozsó Miklós, Cseh Viktória, Iulia-Natalia Dărăban, Ioan Don, Ioan Duma, Erdős László,

Gallé Róbert, Gébert Judit, Richard Hoffmann, Körmöczi László, Lőrinczi Gábor, Maák István, Málovics György, Margóczi Katalin,

Mihók Barbara, Mihai Pascu, Marian Petrescu, Posta Ádám, Roboz Ágnes, Schwéger Szabina, Szpisjak Nikolett, Torma Attila,

Daciana Turcuş, Violeta Turcuş, Zalatnai Márta

Szerkesztette: Körmöczi László

Kiadja: Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszéke, Szeged, 2012

Nyomda: Generál Nyomda Kft.Szeged, Kollégiumi u. 11/h., Magyarország

brosura_ver20121120.indd 13 2012.11.20. 17:08:52

www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu

Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Conţinutul acestui broşură nu reprezintă în mod necesar poziţia oficială a Uniunii Europene.

brosura_ver20121120.indd 14 2012.11.20. 17:08:56