TÁMOP 3.1.4/08/2 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés

– innovatív intézményekben”

Komplex intézményi helyzetelemzés

Szász Endre Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai

Szakmai Szolgáltató Intézmény

Szász Endre Általános IskolaNagyberki

Komplex intézményi szaktanácsadó: Holjevicz FerencnéKE Pedagógus továbbképző és Szolgáltató Intézet

Tartalom

TÁMOP-3.1.4./08/2.

1. A feladat-ellátási hely társadalmi-gazdasági környezetének bemutatása.....................41.1. Az intézmény működési és gazdasági területének társadalmi helyzete.....................41.2. Demográfiai mutatók alakulása a településen és az intézményben ..........................41.2.1. A település demográfiai mutatói.............................................................................41.2.2. Az intézmény demográfiai mutatói.........................................................................51.3. Kistérségi, mikrotérségi, települési közoktatási hálózatban betöltött szerep bemutatása a közszolgálatok elérhetősége szempontjából..............................................61.4. Szociokulturális háttér: a lakosság munkanélküliségi mutatói szociális ellátás-ban részesülők megoszlása, Az SNI, a hátrányos helyzetű és HHH gyermekek arányaaz intézményben, ill. feladat-ellátási helyen, a települési átlaghoz viszonyítva................71.4.1. Szociokulturális háttér: a lakosság munkanélküliségi mutatói, a szociális ellátásban részesülők aránya……………………………………………………………………………………………. 71.4.2. Az SNI, a hátrányos helyzetű és HHH gyermekek aránya az intézményben, illetve feladatellátási helyen, a települési átlaghoz viszonyítva........................................82. Az intézmény bemutatása............................................................................................92.1. Az intézményi feladatellátás jogi és szervezeti keretei..............................................92.2. Infrastrukturális háttér: eszköz; ingatlan, és a humán erőforrás…………................. 92.2.1 Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben……………………………………………………… 122.2.2. Humán – erőforrás 132.3. Az intézmény pedagógusainak módszertani képzettsége………………………………………….142.4. Az intézményben az elmúlt 3 évben lezajlott fejlesztések, programok, eredmények összegzése...................................................................................................152.5. Az intézmény programkínálatának rövid bemutatása 153. Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok infokommunikációs eszköz-használatára, módszertani felkészültségére vonatkozó elemzés......................................173.1. Az intézmény hardver és szoftver feltételei……………………………………………………………….173.1.1. Az intézmény hardver feltételei……………………………………………………………………………….173.1.2. A számítástechnikai eszközökkel felszerelt helyiségek…………………………………………..183.1.3. Az intézmény szoftver feltételei………………………………………………………………………………183.2. Az intézmény pedagógusainak informatikai felkészültsége………………………………………193.3. Az informatika alkalmazása a tanítási órákon……………………………………………………………203.3.1. Az informatika tantárgy tanítása…………………………………………………………………………….203.3.2 Az informatika alkalmazása egyéb tantárgyak tanítási

óráin……………………………….203.4. Az informatika alkalmazása egyéb területeken…………………………………………………………203.4.1. Mire használják a kollégák a számítógépet?...................................................204. Az intézményi szolgáltatások eredményessége……………………………………………………………214.1. Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében (olvasás-szöveg-értés, matematika, pedagógiai hozzáadott érték, hozott érték index)……………………………………………………………………………………………………………………………… .........................................................................................................................214.2. Eredményesség a továbbtanulási, lemorzsolódási, hiányzási adatok tükrében……….224.3. A település életében játszott szerep………………………………………………………………………….24

2

TÁMOP-3.1.4./08/2.

5. Problémák, szükségletek bemutatása…………………………………………………………………………..25

5.1. Az intézmény szintjén megjelenő hiányok, szükségletek, szolgáltatási hiányok összegzése……………………………….................................................................................255.2. Az intézmény fejlesztési kapacitása ………………………………………………………………………….276. Szakmai fejlesztési

javaslat…………………………………………………………………………………………..286.1. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai……………..286.2. Az intézmény programjára vonatkozó tervek és ezek rendszere……………………………..296.3. Javaslat az intézmény fejlesztési célkitűzéseinek eléréséhez szükséges tevékeny-ségekre és a szükséges szakmai szolgáltatások igénybevételére …………………………………..316.4. Az intézmény gyakorlatának innovatív, egyediséget biztosító elemei……………………..336.5. A projekt javasolt kapcsolódása más projektekhez, fejlesztésekhez……………………….337. A javasolt fejlesztés várható hatásai……………………………………………………………………………347.1. A tervezett tevékenységek milyen pontokon szolgálják a kompetencia-alapú oktatásra való átállást, a tanulók kulcskompetenciáinak erősítését?...........................347.2. A tervezett tevékenységek hatása a HH és HHH gyermekek nevelésére, oktatására. A pályázat hogyan járul hozzá a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javításához? …………………………………………………………………………………..357.3. A tervezett tevékenységek hatása az SNI gyermekek nevelésére. A pályázat hogyan segíti elő az SNI tanulók integrált nevelésének, oktatásának elterjesztését?.....357.4. A tervezett fejlesztés hogyan járul hozzá a magasabb szintű szakmai eredmények eléréséhez…………………………………………………………………………………………………………………………..36

3

TÁMOP-3.1.4./08/2.

1. A feladat-ellátási hely társadalmi-gazdasági környezetének bemutatása

1.1. Az intézmény működési és gazdasági területének társadalmi helyzete

Nagyberki község Kaposvártól 20 km-re keletre, a 61-es közlekedési főút mellett, Dombóvártól 15 km-re, a Kapos-folyó völgyében fekvő település. Nagyberki 512 lakóépülete 12 utcában települt. A gondozott porták, a korszerű, komfortos házak sora, a rendben tartott közintézmények, a közszolgáltatások szintje jómódot tükröz. A községnek széles körű intézményhálózata van, többek között – intézményirányító társulás formájában – 1-8 osztályos általános iskolát (melyben nyelvi labor, számítástechnikai oktatás, zeneiskola működik), ahova több mint 300 gyermek jár a környező településekről, napköziotthonos óvodát, háziorvosi, fogorvosi rendelőt, körjegyzőséget, könyvtárat, az idősek számára Idősek Klubját tart fenn. A község valamennyi útja szilárd burkolatú, 1993-ban kerékpárút is épült Mosdósig. Az egészségügyi szolgálatot a helyi háziorvos illetve fogorvos látja el. A községben kábeltelevíziós hálózat (helyi képújsággal), földgázhálózat, korszerűnek mondható telefonhálózat van. A közeljövő legfontosabb fejlesztési feladata a szennyvízelvezető rendszer kiépítése. Az 1960-as évektől egyre többen - főként szakmunkások és középfokú végzettséggel rendelkezők - találtak munkahelyet más ágazatokban, elsősorban Kaposváron, amely tendencia a helyi Termelőszövetkezet megszűnésével is fokozódott. Ugyanakkor igen sok magángazdálkodó jelent meg a faluban a kárpótlási, részarány-tulajdonú földek megművelésére. Fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban a mosdósi kórház, melynek kiszolgáló személyzete jórészt helybeliekből és környékbeliekből tevődik össze. (Forrás: Nagyberki Község hivatalos honlapja)

1.2. Demográfiai mutatók alakulása a településen és az intézményben (csökken, stagnál, növekszik)1.2.1. A település demográfiai mutatói

Nagyberki lakónépességének száma 25 fővel alacsonyabb, mint az állandó népesség száma. (1466 fő). Az állandó népesség korösszetételi adatai alapján a 0 –18 éves korú korosztály lélekszáma 286 fő, amely az állandó népesség csaknem 20 %-át teszi ki. Az állandó népesség 6% -a 0-5 éves, 9%-a 6 -14 éves, és 5%- a a 15-18 éves korosztály. A település jövője szempontjából meghatározó, hogy viszonylag stabil népességgel rendelkezik. A bevándorlás tekintetében, sem az elvándorlás, sem a bevándorlás nem jellemző a településre.

4

TÁMOP-3.1.4./08/2.

1441 1466

91 125 760

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

Lakónépességszáma

Állandónépesség

száma

Állandónépességből a

0-5 évesekszáma

Állandónépességből a6-14 évesek

száma

Állandónépességből a15-18 évesek

száma

Demográfiai mutatók

1. ábra

1.2.2. Az intézmény demográfiai mutatói

283

278

267

274

255

260

265

270

275

280

285

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

A tanulói összlétszám változása

2. ábraAz elmúlt három évben az általános iskolában csökkent a tanulók száma. A jelen tanévben a gyermeklétszám növekedett, de így sem éri el a létszám a 2005, illetve a 2006-os év szintjét. A településen élő általános iskolás korú gyermekek közül 35 fő település veszi igénybe a közoktatási szolgáltatásokat. Köztük sem sajátos nevelési igényű, sem hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanuló nincs. (1.sz.tábla)

5

TÁMOP-3.1.4./08/2.

1.sz.tábla

A településen élő tanulók száma Összesen HH/HHHSajátos

nevelési igényűAlsó tagozat (1-4.) 159 93/53 13

ebből

helyben 144 93/53 13más településre eljáró 15 0 0feladatellátási helyen 144 93/53 13

Felső tagozat (5-8.) 150 73/50 26

ebből

helyben 130 73/50 26más településre eljáró 20 0 0feladatellátási helyen 130 73/50 26

1.3.Kistérségi, mikrotérségi, települési közoktatási hálózatban betöltött szerep bemutatása a közszolgálatok elérhetősége szempontjából:

2.sz.tábla

KözszolgáltatásokHelybe

nMás településen, éspedig... (km)

Helyben, más településről kijáró

szakember(ek). Havonta hány

alkalom?

A szolgáltatás

ellátatlanKÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK

Óvodai nevelés xÁltalános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás X

KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK

Gyógypedagógiai tanácsadás

X

Korai fejlesztés és gondozás xFejlesztő felkészítés XNevelési tanácsadás X 1

Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás X Gyógytestnevelés X

GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKGyermekjóléti szolgáltatás XBölcsőde XCsaládi napközi XIskolai napközi X

1 Kaposvári kistérséggel kötött feladatellátási megállapodás keretében szolgáltatást a kaposvári Bárczi Gusztáv Egységes Módszertani és Gyógypedagógiai Intézmény látja el

6

TÁMOP-3.1.4./08/2.

Házi gyermekfelügyelet X

GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOKCsaládok átmeneti otthona

X

Közoktatási intézményi feladatok ellátásaNagyberkiben helyben biztosított az óvodai, az általános iskolai és az alapfokú művészetoktatás, melyet az intézményfenntartó társulás településein élő (Baté és Kercseliget, Csoma, Szabadi) iskolás korú gyermekek is igénybe vesznek. Az alsó tagozat kihasználtsága 96 %, a felső tagozaté 86,7%. A feladatellátási helyen ellátott közoktatási feladatok

3.sz.tábla Ellátott gyerekek száma Férőhelyek számaÁltalános iskola 1-4. 144 150Általános iskola 5-8. 130 150Gyógypedagógiai oktatás Integráltan:

39Szegregáltan:

Napközi 22 30

Közoktatási szakszolgálati feladatokA szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés, pályaválasztási tanácsadás biztosított helyben, minden más szolgáltatás Kaposváron vehető igénybe. A gyógypedagógiai tanácsadást, a korai fejlesztést, fejlesztő felkészítés és a továbbtanulási, ellátatlan a településen.

Gyermekjóléti alapellátásokHelyben biztosított a gyermekjóléti szolgáltatást, illetve az iskolai napközi. Nincs a településen bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, valamint a családok átmeneti otthona, e szolgáltatások ellátatlanok.

1.4. Szociokulturális háttér: a lakosság munkanélküliségi mutatói szociális ellátásban részesülők megoszlása,

1.4.1. Szociokulturális háttér: a lakosság munkanélküliségi mutatói, a szociális ellátásban részesülők megoszlása

4.sz.táblaSzociális helyzet a településen ÖsszesenÁllandó népesség száma 1466Munkanélküliek száma a településen 101Ebből tartósan munkanélküli 41Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 96Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 96

7

TÁMOP-3.1.4./08/2.

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?

123

A település lakosságának 6,9%-a munkanélküli, közülük tartósan a munkanélküliek aránya 40,6%. Az állandó népesség 2,8 %-a tartósan munkanélküli. Rendszeres szociális segélyben 96 háztartás, illetve fő részesül. Ez az állandó népesség 6,6 %-a. Rendszeres gyermekvédelmi segélyben részesül a 0-18 éves korosztály 42,1 %-a.

1.4.2. Az SNI, a hátrányos helyzetű és HHH gyermekek aránya az intézményben, ill. feladat-ellátási helyen, a települési átlaghoz viszonyítva

274

166

103

39

0

50

100

150

200

250

300

tanulókszáma

HH HHH SNI

Tanulók összetétele intézményi szinten

144

93

5313

130

73

5026

0

50

100

150

200

250

300

350

Alsó tagozatos Felső tagozatos

SNI, HH és HHH tanulók aránya

létszám HH HHH SNI

3. ábra 4. ábra

Az iskolában a tanulók 60,6%-a hátrányos helyzetű, közülük 97,2 % halmozottan hátrányos helyzetű. Az összlétszámhoz viszonyított arányuk 37,6%, ami igen magas A sajátos nevelésű gyermekek aránya 14,23 %, ami szintén magas arány. Az 1 – 4. évfolyamot vizsgálva a HH tanulók aránya 64,58%, ezen belül a HHH tanulók aránya 56,99 %. Az összlétszámhoz viszonyított halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 36, 8 %. Az alsó tagozaton 9,03% a sajátosan nevelési igényű gyermek aránya.5 – 8. évfolyamon a HH gyermek aránya 56,15%, közülük 68,49% halmozottan hátrányos helyzetű. A felső tagozat összlétszámát alapul véve ez 38,46 %-ot jelent. Ebben az iskolaszakaszban az alsó tagozaténál magasabb a sajátos nevelési igényű tanulók száma és aránya, jelen tanévben 20 %.

8

TÁMOP-3.1.4./08/2.

2. Az intézmény bemutatása2

2.1. Az intézményi feladatellátás jogi és szervezet5.sz.tábla

Az intézmény neve Szász Endre Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény

Feladatellátási hely neve Általános Iskola NagyberkiFeladatellátási hely címe 7255. Nagyberki, Ifjúság u. 1.Intézmény neve Szász Endre Általános Iskola, Óvoda,

alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény

Intézmény címe 7255. Nagyberki, Ifjúság u. 1.Az intézmény székhelye 7255 Nagyberki, Ifjúság u.1.Fenntartó megnevezése Baté, Csoma, Kaposkeresztúr, Kapospula,

Kercseliget Mosdós, Nagyberki, Szabadi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Működés kezdete (év) 1998. A pályázatba vont további feladat-ellátási helyek neve

Napközi Otthonos Óvoda NagyberkiNapközi Otthonos Óvoda Baté

Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Önállóan gazdálkodó, a Társulási Tanács által elfogadott költségvetési

előirányzat feletti rendelkezés szempontjából teljes jogkörű költségvetési szerv.

Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású nevelési – intézmény. Az általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény összetett

iskolaAz intézmény tevékenysége:

Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó oktatás Általános iskolai tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátása Alapfokú művészetoktatás Pedagógiai szakszolgálat: logopédiai ellátás, gyógytestnevelés,

továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai

nevelése, oktatása, egyéni – csoportos terápiája Pedagógiai szakmai szolgáltatás Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés.

Intézményegységei:

2 TÁMOP 3.1.4./08/2 adatlapok;a 2008.júlis 1.napjától hatályos Alapító okirat; igazgatóhelyettesi interjú

9

TÁMOP-3.1.4./08/2.

Szász Endre Általános Iskola és Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (egységes iskola) Nagyberki

Szász Endre Általános Iskola és Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény telephelye Batthányi Károly Körzeti Általános Iskola Igal

Nagyberki tagóvoda Mosdósi tagóvoda Kercseligeti tagóvoda Batéi Szivárvány tagóvoda Kapospulai Napsugár tagóvodaAz intézmény évfolyamainak száma: Általános iskola Nagyberki 1-8 évfolyamAlapfokú művészetoktatás:

Előképző évfolyamok száma: 2 Alapfokú évfolyamok száma: 6 Továbbképző évfolyamok száma: 4

Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: Általános iskola: 300 fő Művészetoktatás, Nagyberki 228 fő

A tanulólétszám és összetétel változás

283 278 267 274

167 165

93

166

0 0

84103

0

50

100

150

200

250

300

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

Összlétszám Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű

5. ábra

10

TÁMOP-3.1.4./08/2.

Az intézményben az elmúlt három tanévben csökkent a tanulók száma. A kapacitás kihasználtság 91,33%. A rendelkezésre bocsátott3 statisztikai adatok szerint a HH és a HHH tanulók aránya csak a 2007/2008-as tanévben csökkent jelentős mértékben, a jelen tanévben 1,8 szeresével nőtt. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló csak az utóbbi két tanévben tanul az intézményben. Átmeneti és tartós állami nevelésbe vett gyermek nincs az intézményben.

A tanulói létszám változása ellátott közoktatási feladatonként:6. sz.tábla

Ellátott közoktatási feladatok*

Ellátott gyerekek/tanulók száma

2005/2006tanév

2006/2007tanév

2007/2008tanév

2008/2009tanév

Általános iskola 1-4.

146 140 139 144

Általános iskola 5-8.

145 138 134 130

Gyógypedagógiai oktatás

I: 28 Sz: I: 26 Sz: I: 34 Sz: I: 39 Sz:

Napközi 101 70 28 22A tanulók létszáma az előző három tanéven csökkenő tendenciát mutat. A jelen tanévben kismértékű növekedés tapasztalható az 1-4.évfolyamon. A napközit igénybe vevők száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Jelenleg körülbelül egy ötöde a kiinduló évhez viszonyítva. Ennek oka, csak a 3. évfolyam egy osztályában van napközi, az 1- 4. évfolyam többi osztályában az iskolaotthonos oktatás folyik. Egy tanulószobai csoport működik 23 felsős tanuló részvételével.

Tanulólétszám és összetétel évfolyamonkénti

39 3842

2530 31

36 3328

2428

1317 15

22 1916 14 17

613

8

1811

2 3 62 3

7 9 7

05

1015202530354045

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

tanulólétszám HH HHH SNI

6. ábraAz integrált gyógypedagógiai oktatásban részesülők száma és aránya az utóbbi két tanévben emelkedő tendenciát mutat. Az integrált oktatásban résztvevők legmagasabb arányban a 7. évfolyamon vannak.3TÁMOP 3.1.4./08/2; Komplex intézményi helyzetelemzés vizsgálati adatlapja

11

TÁMOP-3.1.4./08/2.

2.2 Infrastrukturális háttér: eszköz; ingatlan, és a humán erőforrás 2.2.1. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben

7. sz.tábla4

Eszköz/létesítménydarab építés/

felújítás/beszerzé

s éve

Az eszközt / létesítményt használó

gyermekek,

tanulók száma

HH / HHH gyermekek, tanulók

száma

sajátos nevelési igényű

gyermekek,

tanulók száma

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

12008 48 28 18 10

nyelvi laborszámítástechnikai szaktanterem 1 1993 274 166 103 39számítógép (min. P4 szintű) 25 274 166 103 39ebből internet hozzáféréssel

25274 166 103 39

interaktív tábla*tornaterem 1 1978 274 166 103 39tornaszobaöltöző 2 1978 274 166 103 39étkező vagy ebédlő 1 220 140 89 30vízöblítéses wc 18 274 166 103 39szükségtanterem/csoportszoba - - - - - -tanári szoba 1

Az iskola 1978-ban épült, a nyílászárók korszerűsítése 2008 őszén megtörtént. Felújításra vár az épület tetőszerkezete, s a belső álmennyezet kialakítása, mellyel jelentős energiát lehetne megtakarítani. A művészeti iskola létszámának bővítése további tantermek létrehozását, kialakítását teszi szükségessé. A tantermek berendezése átlagos, bútorzatának jelentős száma az intézmény svájci testvérkapcsolatának adományaiból származik (tanulói padok, székek, irattartó szekrények). Tervezés alatt van egy színpados terem kialakítása is.

A jelenlegi tornaterem méretei miatt (20x12 m-es) nem alkalmas versenysportok lebonyolítására. Indokolt a község vezetőinek terve, melyek szabványos, több sportág versenyeinek megrendezésére alkalmas sportcsarnokot képzelt el az iskola mellé. Ez a hely lehetne a falu központja is, mert az iskola 3 hektáros területe és a mellette lévő kb.

4 TÁMOP 3.1.4/08/2.pályázat komplex intézményi helyzetelemzés vizsgálati adatlapja

12

TÁMOP-3.1.4./08/2.

ugyanakkora üresen álló terület alkalmassá teszi merészebb elképzelésekre is (pl. uszoda).5

Az elmúlt évtizedekben több alakalommal történt kisebb nagyobb felújítás. Az iskola elhelyezkedése kedvezőnek tekinthető, mert a zajos, nagy forgalmú főúttól távolabb, viszonylag csendes, nyugodt környezetben helyezkedik el. Az iskolát fákkal, bokrokkal parkosított udvar veszi körül, mely alkalmas a szabadtéri mozgásos játékokhoz. Az oktatás 14 tanteremben, informatikai, technika és zeneteremben folyik Az intézmény részt vett a TIOP 1.1.1 pályázatban, melyben 8 db digitális tábla és 20 db számítógép (8 db lap top, 12 db asztali számítógép) beszerzésére pályázott.A ROP infrastrukturális beruházás pályázatban is indult a fenntartó, sajnos nem nyert.2.2.2. Humán –erőforrás

Pedagógusok munkakör szerinti megoszlása

48%

41%

4% 7%

tanító tanár napközis nevelő gyógypedagógus

Nevelőtestület megosz lása nemek és tanítási gyakorlat szerint

0 0 01 1 1

4

01 1

7

12

0

2

4

6

8

10

12

14

0-5 év 6-10 év 11-16 év 17-20 év 21-25 év 25-nél több

férfi nő

7. ábra 8. ábraA tantestület létszáma 27 fő. Mindenki rendelkezik munkakörének ellátásához szükséges főiskolai képesítéssel, 4 fő közoktatás – vezetői szakvizsgával is. Nem megfelelő képesítéssel oktatott tantárgyak nincsenek. A kémia és az ének tantárgy oktatása utazó pedagógussal történik. A fogyatékkal élő tanulók oktatását szintén utazó szakemberek segítségével valósítja meg az iskola.A pedagógusok munkakör szerinti megoszlásában felülreprezentáltak a tanítók. 7 %-kal alacsonyabb a tanárok aránya. A tantestület nemek szerinti megoszlása aránytalan, felülreprezentáltak a nők (88,9%), a férfiak aránya mindössze 11,1% (3 fő)A pedagógiai munkát 3 gyógypedagógus, egy-egy logopédus és fejlesztő pedagógus, valamint 2009 óta iskolapszichológus6 segíti

8. sz.táblaSzakemberek száma

Heti órakeret

Ellátott tanulók száma

Ellátásban érintett évfolyamok

gyógypedagógus 3 21 39 1-8logopédus 1 21 46 1-85 Forrás: az igazgatóhelyettes írásos intézmény bemutatója6 Forrás: személyes megbeszélés, interjú

13

TÁMOP-3.1.4./08/2.

fejlesztőpedagógus 1 22 15 1-4iskolapszichológusgyermekvédelmi felelős

1 4 1-8

roma pedagógiai asszisztens/dajka

- - - -

egyéb - - - -

2.3. Az intézmény pedagógusainak módszertani képzettsége (kiemelten a kompetencia alapú oktatást támogató módszertani képzések, pl.: projektoktatás, kooperatív tanulási technikák, stb)

A pedagógusok akkreditált továbbképzéseken való részvételét a természetes igények mellett az intézmény lehetőségei, továbbá a pedagógiai programban kitűzött célokból, feladatokból adódó szükségletek határozzák meg.Az elmúlt három évben a tantestület tagjai különböző témájú és időtartamú (30-120 órás) akkreditált továbbképzéseken vettek rész. A HEFOP 3.1.4 pályázatnak köszönhetően a tantestület 4 tagja megismerkedett a kompetencia alapú oktatás koncepciójával, követelményeinek megfelelő új tanulási módszerekkel, illetve a felsős matematikai programcsomaggal. A korszerű pedagógiai eljárások, tanulásszervezési módokra való felkészülés tekintetében a kooperatív technikákkal ismerkedett meg több pedagógus, illetve a „Tanulásirányítás mesterfokon” című 120 órás tanfolyam keretében a differenciált tanulásszervezéssel, a projektmódszerrel.

9. sz.táblaMódszertani terület (min 30 órás képzés; pl.: kooperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, projektpedagógia, drámapedagógiai, stb.)

Képzések ideje(év)

Résztvevő főállású pedagógusok

Résztvevő pedagógusok által tanított tantárgyak

Résztvevő pedagógusok által tanított tanulócsoportok

Kooperatív tanfolyam 2006-2007

6

Alsó tag. minden tantárgy

Matematika

1.;2.;3.;4. oszt.

6.;7.;8.Tanulásirányítás mesterfokon

2006-20071

Alsó tag. minden tantárgy

3.;5.

Kompetencia alapú oktatás

2007

6

Alsó tag. minden tantárgy

Matematika

1.;2.;3.;4.

6.;7.;8.Matematika tanulás zavarai

20081

Matematika Alsó tagozat

14

TÁMOP-3.1.4./08/2.

2.4. Az intézményben az elmúlt 3 évben lezajlott fejlesztések, programok, pályázati projektek eredményeik összegzése Az elmúlt 3 évben a pedagógia gyakorlat megújítását célzó intézményi fejlesztések:

- A művészeti oktatási kínálat kibővítése,- Szakmai és szakszolgálati feladatok felvállalása,- Képességfejlesztő napközis csoport indítása, melynek kiemelt célja A

szociokulturális hátránnyal induló gyermekek komplex, személyre szabott fejlesztése.

A megpályázott és elnyert pályázati projektek is elsősorban eszközfejlesztésre, az alapfokú művészeti oktatás tárgyi feltételeinek javítására, valamint különböző szintű tehetséggondozó versenyek szervezésére irányultak.

10. sz.táblaPályázati kiírás száma, pályázat címe

Pályázat tárgya, eredménye (max. 2 mondat)

Pályázott támogatás összege

Megvalósítás ideje

Érintett tanulócsoportok

Benyújtott pályázatok

1.Tanulmányi és tehetséggondozó verseny2.OM művészeti nevelés3. TIOP-1.-1.-1.-1. 07/1-2008-00374.SOMOGY MEGYEI KÖZOKTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY 5.DDOP 2007-3-1-2/2F

1.A régió tehetséges tanulóinak megmérettetése2.Művészeti nevelés feltételeinek javítása3. Eszközbeszerzés

4.Intézményi tehetséggondozó munka

5.Intézmény felújítás

1.850 000 Ft

2. 1.181.097

3. 1.572.400

4. 1.750 000

1. 1-8 évfolyam

2.Műv-i iskolások

3. 1-8 évfolyam

Ebből a támogatást nyert pályázatok

1.Tanulmányi és tehetséggondozó verseny2.OM művészeti nevelés

3. TIOP-1.-1.-1.-1. 07/1-2008-0037

1.A tehetséges tanulóinak megmérettetése2. Művészeti nevelés feltételeinek javítása

3. Eszközbeszerzés

1. 100.000

2. 1.181.097

3. 1.572.400

2009.május

2. 2008.12.31.

3. 2009.04.30.

1. 1-8 évfolyam

2.Műv-i iskolások

3. 1-8 évfolyam

2.5. Az intézmény programkínálatának rövid bemutatása A tanítás általános tanterv szerint folyik. Negyedik osztálytól választhatják a

gyermekek az angol vagy német nyelv tanulását.

15

TÁMOP-3.1.4./08/2.

Harmadik osztálytól került bevezetésre az önismereti óra, mely segíti a problémával küzdő tanulók önértékelését, a társaknak pedig a másság elfogadását. Ezeket az órákat pszichológus tartja.

Nem kötelező tanórai foglalkozások keretében:7

Tanórán kívüli felzárkóztató, fejlesztő szakkorrepetálás Hátrányos helyzetű tanulók számára felzárkóztató foglalkozások Tehetség kibontakoztató és középiskolára előkészítő foglalkozás Az alapfokú művészetoktatás az alábbi tanszakokat kínálja:

Néptánc, társastánc Zongora, fuvola Képző-, és iparművészet: makett és papírtárgy-készítés, grafika Színjáték. A művészeti iskolások minden évben, záróvizsga keretében

bemutatják a szülőknek és a falunak a tudásukat. Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek Szakkörök:

Játékos sport az 1 – 4. évfolyamos tanulók részére Ökölvívás az 5 – 8. évfolyamosok számára, mely utánpótlás nevelést

biztosít a Ring SC. számára Labdarúgás az 1 – 8.évfolyam részére két korcsoportban Angol szakkör az első osztály második félévétől, tagjai elsősorban

tanítói javaslat alapján kerülnek kiválasztásra. A szakkör munkáját nyelvi est keretében mutatják meg a szülőknek.

Szabadidős tevékenységek: Osztálykirándulások Klubdélutánok Tanulmányi kirándulások

Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák lehetnek: A napközis foglalkozás: „Fejlesztő napközi” Tanulószobai foglalkozás Énekkar Tanulmányi és sportversenyekÉvente megrendezett hagyományos iskolai programok, rendezvények:

o Télapófutást, tavasszal a nyuszi futáso Farsang.

7 Forrás: Szász Endre Általános Iskola, Napköziotthonos Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programja 102-103.p

16

TÁMOP-3.1.4./08/2.

3. Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok infokommunikációs eszközhasználatára, módszertani felkészültségére vonatkozó elemzés8

3.1. Az intézmény hardver és szoftver feltételei3.1.1. Az intézmény hardver feltételei

11.sz.táblaEszköz neve Típus/kategória Darab

(diák/ adminisztráció/ tanári felkészülés) Példa: 10 / 2 / 5

Számítógép konfiguráció: Elavult 20/0/0Kifutófélben lévő 7/0/2Korszerű 4/2/2

Hordozható számítógép: ElavultKifutófélben lévőKorszerű 5/0/3

Digitális zsúrkocsiSzkenner 1Digitális videokamera 1Digitális fényképezőgép 1

Nyomtató Tintasugaras nyomtató 2Fekete-fehér lézernyomtató

2

Színes lézernyomtató 0Egyéb: 0

Aktív táblaWeb kameraProjektor 1Egyéb, itt fel nem sorolt eszköz

Az iskola zömében korszerűtlen hardver eszközökkel rendelkezik. A 37 db számítógép konfiguráció 78,4 %-a elavult, illetve kifutófélben A 8 db hordozható számítógép mindegyike korszerű. Tanári felkészüléshez 4 számítógép internet hozzáférés és 2 db hordozható számítógép áll rendelkezésre. Az iskolai adminisztrációhoz használt gépek korszerűek. A 4 db nyomtató mindegyike fekete – fehér. Egy-egy szkennerrel, digitális videokamera, fényképezőgép, projektor képezi még az informatikai eszközpark részét. Digitális zsúrkocsival és aktív táblával sajnos nem rendelkezik az intézmény. A TIOP 1.1.1. 2008 keretében 8 interaktív táblát és 20 db nyert az intézmény, de ezek az eszközök még nincsenek az iskolában

3.1.2. Számítógéppel felszerelt helyiségek12. sz.tábla

Helyiség Helyiségek száma Gépek számaSzámítástechnika 1 25

8 TÁMOP 3.1.4/08/2. pályázat IV.IKT eszközök intézményi alkalmazásának vizsgálati adatlapja

17

TÁMOP-3.1.4./08/2.

szaktanterem (kizárólag informatika tantárgy oktatására)Számítástechnika szaktanterem (egyéb tantárgyak oktatására)Csak tanári bemutatóra alkalmas multimédiás teremSzertárak 10Tanári szoba 1 2Könyvtár 1 Adminisztrációs cél:

Kutatási/tanulási cél:Irodák 3 3egyéb

Az iskolában 1 számítástechnikai szaktanterem van, melyben 25 db gép áll az informatikai oktatás rendelkezésére. Nincs az intézményben az egyéb tantárgyak oktatására kialakított számítógépes szaktanterem, s a tantermekben nincsenek számítógépek. Szükség esetén 3 hordozható számítógép és egy projektor áll a pedagógusok rendelkezésre.

3.1.3. Az intézmény szoftver feltételei13. sz.tábla

Szoftver típusa FajtáiOperációs rendszer Windows XPSzövegszerkesztő OFFICE WORDTáblázatkezelő OFFICE EXCELAdatbázis-kezelő ACCESSPrezentációs program POWER POINTProgramozási nyelvSpeciális szakmai szoftverTantárgyi oktatóprogramok

Fájl-, e-mail- és web szervert nem működtet az intézmény. NOVEL operációs rendszerrel működő helyi számítógépes hálózat van az iskolában, melyre a számítógépek 60%-a kapcsolódik.A számítógépek 100 %-a rendelkezik Internet eléréssel. Az Internet típusa és sávszélessége: ISDN 128/128 kbps.

3.2. Az intézmény pedagógusainak informatikai felkészültsége 14. sz.tábla

végzettség főFelsőfokúközépiskolai tanári (informatika)általános iskolai tanári (informatika)egyéb nem tanári egyetemi vagy főiskolai informatikaiOKJ-soktatás informatikus 1rendszerinformatikus

18

TÁMOP-3.1.4./08/2.

végzettség főszoftverüzemeltetőszámítógép-kezelő (-használó) 2ECDLteljes 4startPedagógus továbbképzés (informatika témájú)30 órás30-60 órás 660-120 órás 2Egyéb

Az informatikai végzettségű pedagógusok száma 14 fő. 13 pedagógus semmilyen informatikai ismeretekkel nem rendelkezik. Az informatika tantárgyat tanítók közül 1 fő nem rendelkezik informatikai végzettséggel.OKJ – s képzés keretében megszerzett képesítések:

- Oktatás informatikus végzettséggel 1 fő,- Számítógép – kezelő (használó) 2 fő rendelkezik.

ECDL teljes Az intézményben sem főállású rendszergazda, sem oktatástechnikus nincs.Intézményi szinten az informatika terület felelőse az igazgatóhelyettes. A számítástechnikai eszközök üzemeltetését szintén ő látja el.

19

TÁMOP-3.1.4./08/2.

3.3. Az informatika alkalmazása egyéb területeken3.3.1. Az informatika tantárgy tanítása

15.sz.táblaévfolyam csoport óraszám

1 2 12 2 13 2 14 1 15 1 16 2 17 2 18 2 1

Informatikaoktatás minden évfolyamon van heti 1-1 órában. A nagyobb létszámú osztályok esetében csoportbontással oldja meg az iskola, hogy minden tanulónak biztosítva legyen az önállóan géphasználat. Heti 4 órában informatikai szakkör működik, melynek célja a tehetséggondozás, illetve az érdeklődő tanulók számára többlettudás elsajátítása.Informatikai tanulmányi versenyt szerveznek az intézményben. ECDL vizsgára és OKJ-s számítástechnikai szakképesítő vizsgára való felkészítés nem az intézmény profilja.3.3.2. Informatikai eszközök alkalmazása egyéb tantárgyak tanításánál

Az informatikai eszközök tanórai alkalmazása nagyon szűk körű. Az 1 – 4. évfolyamon alkalmazzák a tanítók a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére, valamint a 8. évfolyamon az angol nyelv tanítása során.

3.4. Az informatika alkalmazása egyéb területeken3.4.1. Mire használják a kollégák a számítógépet?

16. sz.táblaTevékenység soha ritkán gyakra

nÓrára felkészülés XTanórai munka XLevelezés XBöngészés XHivatalos ügyek elintézése XIskolai adminisztráció pl. e-napló)

X

Közösségi oldalak (iwiw, facebook)

X

Chat XEgyéb, éspedig

A számítógépet a pedagógus kollégák gyakran használják a tanítási órákra és fejlesztő foglalkozásokra való felkészülésre, feladatlapok szerkesztésére, elemzések, beszámolók

20

TÁMOP-3.1.4./08/2.

készítésére, iskolai adminisztrációra, böngészésre, levelezésre, valamint hivatalos ügyek intézésére. Ritkán jelenik meg a számítógép a tanórai munkában.A tanári szobában lévő számítógépet a kollégák kis része használja rendszeresen. Igaz a kollégáknak otthon van saját számítógépük, melyen tudnak dolgozni.Az intézménynek jelenleg nincs weblapja, de elkészítését tervezik. Ezét az intézményi dokumentumok nyilvánosságát a könyvtárban és a tanári szobában való elhelyezéssel biztosítják. A tervek szerint a 2009/2010 –es tanévtől a weblapon hozzáférhetőek lesznek a nyilvános dokumentumok.3.4.2. A diákok számítógép használatának lehetősége

A diákok a számítógépet kutatásra, házi feladat elkészítésére, az iskolaújságban megjelenő cikkek megírására, illetve az újság készítésére használják.

4. Az intézményi szolgáltatások eredményessége A település életében játszott szerep (társadalmi szerepvállalás, kiemelten a HHH–s gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása szempontjából)

4.1. Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében (olvasás - szövegértés, matematika, pedagógiai hozzáadott érték, hozott érték index)

17.sz.tábla2003 2004 2006 2007

Országos kompetencia-mérés eredménye

Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

HH / HHH tanulók átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

HH / HHH tanulók átlaga

Országos átlag

Szövegértés6. évfolyam 455 500 429 509 n.a. n.a. 512 n.a. 5458. évfolyam

– –480 500 406 n.a. 497 540 n.a. 497

Matematika6. évfolyam 500 444 505 465 n.a. 493 n.a. n.a 4978. évfolyam

– –447 500 393 n.a. 494 545 n.a. 491

Az intézmény csak 2004-ben rendelkezik mindkét évfolyamra, kompetencia területre vonatkozóan adatokkal. A 8. évfolyamra vonatkozóan vannak évenkénti adatok a szövegértés és a matematika tekintetében egyaránt. A nyolcadik évfolyam tanulói 2004-

21

TÁMOP-3.1.4./08/2.

ben és 2006-ban mindkét kompetenciaterületen jelentősen az országos átlag alatt teljesítettek, míg 2007-ben az országos átlag feletti eredményt értek el Szövegértés 2007:

o Az iskola átlageredménye 57 ponttal magasabb az országos átlagnál,o A községek átlagát 72, a városokét 47, a megyeszékhelyek átlagát 18 ponttal

haladja meg az intézmény tanulóinak teljesítménye.o A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása tekintetében is pozitív

az intézmény eredménye. A községi iskolákhoz viszonyítva alacsonyabb az 1.szint alatt és az 1.szinten teljesített tanulók aránya (Nagyberki 26%, községek 43,2%), magasabb a 2-4.szinten teljesítők aránya; Nagyberki 70,9%, községei iskolák 62,8 3%

Matematika 2007:o Az iskola átlageredménye 54 ponttal magasabb az országos átlagnál,o A községek átlagát 59, a városokét 60, a megyeszékhelyek átlagát 32. Budapest

átlagát 25 ponttal haladja meg az intézmény tanulóinak teljesítménye.o A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása tekintetében is pozitív

az intézmény eredménye. Nincs 1. szint alatt teljesítő tanuló. Első szinten teljesített a tanulók 10,3 %, másodikon 40, 9 %. 3-4. szinten teljesített a diákok 48,8%-a. Az utóbbi eredmény 2,28-szorosa a községi iskolákban elért eredményeknek.A hozzáadott érték és a hozott értékindex adatai, a hátrányos helyzetű tanulók

által elért eredmények adataival nem rendelkezik az intézmény.

4.2.Eredményesség a továbbtanulási, lemorzsolódási, hiányzási adatok tükrében (megoszlás)Továbbtanulási mutatók

A vizsgált időszakban nem volt olyan diák, aki speciális szakiskolában tanult volna, illetve nem tanult volna tovább.A gimnáziumban továbbtanulók száma minden vizsgált évben alacsonyabb az országos átlagnál és csökkenő tendenciát mutat. Kiemelkedően alacsony arányban folytatták tanulmányaikat az iskola diákjai ebben az iskolatípusban 2005-2007-ben( 3%, illetve 8%-ban). A HH tanulók aránya azonos, illetve a 2007/2008.tanévben magasabb volt (20%) a gimnáziumot választók között, mint e kategóriába nem tartozóké.Szakközépiskolában továbbtanulók aránya – a 2004/2005, 2007/2008-as tanévet kivéve – magasabb az országos átlagnál. A HH tanulók 11%-54%-a, a sajátos nevelési igényű tanulók 20%-25%- a tanul tovább ebben az iskolatípusban.

22

TÁMOP-3.1.4./08/2.

Szakiskolai képzést választók aránya jelentős mértékben magasabb az országos átlagnál. Ezt az iskolatípust választja a HH tanulók többsége, arányuk – egy tanév kivételével – 60% - 65%, a sajátos nevelési igényű tanulók 75%-80%-a.

18. sz.tábla

Gimnázium (%)

Szakközépiskola (érettségit

adó képzés) (%)Szakiskolai képzés (%)

Speciális szakiskola

(%)

Nem tanult tovább

(%)Tanév

Össz

léts

zám

on b

elül

HH /

HHH-

tanu

lók

köré

ben

SNI t

anul

ók

köré

ben

össz

léts

zám

on

belü

l

HH /

HHH-

tanu

lók

köré

ben

SNI t

anul

ók

köré

ben

össz

léts

zám

on

belü

l

HH /

HHH-

tanu

lók

köré

ben

SNI t

anul

ók

köré

ben

össz

léts

zám

on

belü

l

HH /

HHH-

tanu

lók

köré

ben

SNI t

anul

ók

köré

ben

össz

léts

zám

on

belü

lHH

/ HH

H-ta

nuló

k kö

rébe

nSN

I tan

ulók

kö

rébe

n

2003/2004 28% 40% 32% 0 0 0 0 0 02004/2005 26% 26% 32% 11% 42% 63% 0 0 0 0 0 02005/2006 3% 50% 35% 47% 65% 0 0 0 0 0 02006/2007 8% 8% 45% 54% 25% 47% 38% 75% 0 0 0 0 0 02007/2008 18% 20% 27% 20% 20% 65% 60% 80% 0 0 0 0 0 02008/2009

országos átlag 2005/2006

36,6% 43,1% 19,0% 1,3%

A lemorzsolódás kockázatát jelző mutatók alakulása az intézménybenMagántanuló, a vizsgált időszakban 250 óránál többet hiányzó tanuló nincs az intézményben. Évfolyamismétlők csak az utolsó két tanévben voltak, arányuk meghaladja az országos átlagot. ( sz.tábla) A HH tanulók 5,45% -4,8 %-a, a HHH tanulók 5,1% - 4,3 %-a évismétlő.

23

TÁMOP-3.1.4./08/2.

19. sz.tábla

Évfolyamismétlők aránya (%)

Magántanulók aránya (%)

Az előző tanévben 250 óránál többet

hiányzó tanulók aránya (%)

Tanév összlétszámon belül

HH / HHH-gyerekek körében

SNI gyerekek

összlétszámon belül

HH / HHH-gyerekek

SNI gyerekek

összlétszámon belül

HH / HHH-gyerekek körében

SNI gyerekek

2004/2005 0 0 0 0 0 0 0 02005/2006 0 0 0 0 0 0 0 002006/2007

3,25,45/5,1 0 0 0 0 0 00

2007/20082,8

4,8/4,3 0 0 0 0 0 0

2008/2009 0 0 0 0 0 0

országos átlag 2005/2006 2,11% 0,61% 0,37%

4.3. A település életében játszott szerep (társulási szerepvállalás, kiemelten a HHH, illetve az SNI tanulók esélyegyenlőségének biztosítása szempontjából, amennyire releváns) Jelentős szerepet vállal az iskola a falu és a mikro – térség életében. Elsősorban a művészi munka területén. Falunapokon, különböző rendezvényeken az iskola tanulói sikerrel mutatják be tudásukat. E rendezvényeken az iskola minden tanulója részt vehet, az SNI és a HH tanulók egyaránt. E mellett az iskola két dolgozója képviselőtestületi tagként is részt vesz a falu közéletében.Kulturális és sport rendezvények:

- Megemlékezések október 6.-ról, október 23.-ról és március 15.-ről, tanévnyitó, tanévzáró és ballagási ünnepélyek.

- Minden ősszel a települési önkormányzatok csapatainak bevonásával játékos sportdélután szervez az iskola.

- A szülői munkaközösség szervezi decemberben a télapófutást, tavasszal a nyuszi futást.

- Hagyományos rendezvény az alapítványi bál, melynek szervezésében a szülők is részt vesznek, a műsort a falu „Rokszínköre” adja (az iskola volt diákjai, a mikro-térség fiataljai). Ez is nyitott rendezvény, melyen a településen élők is részt vehetnek.

- Kulturális programok: karácsonyi műsor, farsangi bál, gyereknap, anyák napja- Szülők fóruma, ahol valamilyen neveléssel kapcsolatos téma megbeszélése folyik

a téma avatott szakemberének irányításával.

24

TÁMOP-3.1.4./08/2.

Rendszeres a kapcsolat, az együttműködés az intézmény környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőkkel:

- szülőkkel, - intézményfenntartó társulással,- helyi önkormányzattal,- cigány kisebbségi önkormányzattal,- gyermekjóléti szolgálattal,- szociális és egészségügyi partnerekkel a HHH tanulók sikeressége érdekében.9

- A „Nagyberki Általános Iskoláért Alapítvány”-nyal, melynek elsődleges célja a tehetséges tanulók segítése, támogatása. Az alapítvány anyagiakkal támogatja a művészeti és sporttevékenységeket. (pl. utaztatást, edzőtáborozást, fellépők ruhák vásárlását stb.)

Jelentős szerepet vállal az iskola a kistérség munkájában is. Hagyomány a kistérségi természetismereti kooperatív tanulmányi verseny lebonyolítása.

5. Problémák, szükségletek bemutatása5.1. Az intézmény szintjén megjelenő hiányok, szükségletek, szolgáltatási hiányok összegzése

- A nagyberki iskola fejlesztése mind az infrastruktúra, mind a pedagógiai gyakorlat szempontjából szükségessé vált. Szükséges az informatikai eszközpark bővítése, korszerűsítése, melynek során a pedagógusok informatikai eszközökhöz való hozzáférése javul, megteremtődik az informatikai eszközök tanórai alkalmazásának lehetősége.

- Az iskolában a HH/HHH és a SNI tanulók aránya meghaladja az országos átlagot, a tanulók többsége ma is szakiskolában tanul tovább.

- Az országos kompetenciamérésen – a 2007-es mérés kivételével – a tanulók eredményei jelentősen alacsonyabbak az országos és a községi átlagnál.

- A pedagógusok kis hányada rendelkezik a korszerű, az integrált és inklúzív nevelés hatékonyságát, eredményességét növelő korszerű pedagógiai módszerek ismeretével (9.sz.tábla). Az iskola alkalmazza a differenciált tanulásszervezést, valamint a kooperatív módszereket, azonban az egyes évfolyamok és tantárgyak között e tekintetben nagy a különbség, s az alkalmazások zömében az 1 – 4. évfolyamra korlátozódnak.( sz.tábla) Egyrészt e módszerek, tanulásszervezési módok alkalmazásának arányát növelni kívánják kiemelten az 5 – 8. évfolyamon. Másrészt a pedagógia és az esélyegyenlőségi programban megfogalmazott elvárásokkal összhangban,

9 Nagyberki, Csoma, Mosdós, Kercseliget, Szabadi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve 2007-2013, 61.p

25

TÁMOP-3.1.4./08/2.

szükségesnek tartja - a nevelő – oktató munka minőségének javítása érdekében – a pedagógusi kompetenciák fejlesztését, új módszerek, tanulásszervezési és irányítási stratégiák megismerését, a pedagógiai praxis megújítását.

- A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv10: Célként fogalmazza meg: „ a kompetencia alapú és integrált

szemléletű, korszerű pedagógiai módszereket alkalmazni tudó” pedagógus, mint humánerőforrás megteremtését az oktatás hatékonyságának, eredményességének javításai érdekében. Ennek érdekében szükséges a pedagógusok szakmai kompetenciáinak fejlesztése, korszerűsítése

Fejlesztési célú beavatkozások: A kompetencia alapú oktatás elterjesztése Hálózati együttműködés erősítése, az egymástól tanulás

megszervezése Feladatok, beavatkozási területek:

Programok, tantervek felülvizsgálata, stratégiai célok módosítása a kompetencia alapú oktatás megteremtéséhez

A projektpedagógia bevezetéséhez, működtetéséhez alkalmazkodó iskolai környezet megteremtése

Integrált nevelés, inklúzív szemlélet erősítése- A pedagógusok a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, az osztálytermi

folyamatok minőségi fejlesztésével kívánják megújítani pedagógiai gyakorlatukat. Mindez szükségessé teszi a pedagóguskompetenciák fejlesztését, a pedagógiai szemlélet és gyakorlat megváltoztatását szolgáló metodikák és jó gyakorlatok megismerését.

20. sz.táblaMódszertan (pl.: kooperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, projektpedagógia, drámapedagógiai, stb.)

Évfolyamonként a

tanulócsoportok hány %-

ban alkalmazzák

Érintett tanulócsopor

tok

Érintett tantárgyak

A tanórák hány %-ban alkalmazzák

Kooperatív 100% 1-2.o Magyar, matematika,

term.ism.

70%

Kooperatív 50% 3.o Magyar, matematika,

term.ism.

40%

Kooperatív 100% 4.o Magyar, matematika,

term.ism.

30%

Differenciált 100% 1-4.évf. Magyar, 80%10 Nagyberki, Csoma, Mosdós, Kercseliget, Szabadi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve 2007-2013, 44-47.p

26

TÁMOP-3.1.4./08/2.

tanulásszervezés matematika, term.ism.

Differenciált tan. szervezés

70% 5-8.évf. Magyar, matematika,

földrajz, biológia,

történelem, fizika, kémia

60%

Drámapedagógia 100% 1-4.évf. magyar 30%

5.2. Az intézmény fejlesztési kapacitása (szükségletek és adottságok, a tantestület szakmai önképzésének eddigi tapasztalatai, pl. működő szakmai munkacsoportok, intézményi együttműködések tapasztalatai, amire a fejlesztés építhet)

Az iskola pedagógusai módszertani fejlesztésekben kevésbé járatosak. A pedagógusok módszertani képzettsége - korszerű tanulói tevékenykedtetésre épülő, az integrált és inklúzív pedagógia módszerek – szűk körű, szükségük van módszertani képzésekre, jó gyakorlatok megismerésére.A szakmai munkaközösségek (alsós, felsős SNI) az önképzések megszervezésével, a továbbképzéseken elsajátított tudás átadásával járulnak hozzá az új programok, fejlesztések bevezetéséhez.

Az iskolában 60,6% a hátrányos helyzetű, a 37,6% halmozottan hátrányos helyzetű, valamint 14,2% a sajátos nevelési igényű tanulók aránya. Az integrált és inklúzív nevelés, a kompetencia alapú oktatás és az integrációs pedagógiai rendszer együttes alkalmazásával lehetősége biztosít minden tanuló optimális fejlesztéséhez, a tanulói tevékenykedtetésen alapuló módszerek és új tanulásszervezési módok pedagógiai gyakorlatba történő meghonosításához, adaptálásához. Az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése érdekében új pedagógiai módszerek, oktatási eszközök bevezetésére van szükség.

A pedagógusok olyan képzettséget szereznek, melynek segítségével képesek lesznek az informatikai eszközök felhasználói szintű alkalmazására, az SDT és az interaktív táblák használatára a tanórákon, illetve a tanórai felkészülésben. Az új tanulásszervezési, tanulásirányítási módok és módszerek alkalmazásával lehetőség nyílik a tanulási és magatartási problémák megelőzésére, hatékonyabb kezelésére

6. Szakmai fejlesztési javaslat6.1. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges

irányai (célrendszer)

A közoktatással szembeni elvárások változását a társadalmi igények, a munkaerőpiaci igények tették szükségessé. A piaci viszonyok között egyre nagyobb igény van a változásokhoz gyorsan, rugalmasan alkalmazkodó, tudását alkalmazni,

27

TÁMOP-3.1.4./08/2.

folyamatosan megújítani képes munkavállalókra. Ugyanakkor a mérési eredmények azt mutatják, hogy a magyar oktatásban részvevők, abból kikerülők e tekintetben elmaradnak az elvárásoktól, elfogadhatatlanul nagy különbségek alakultak ki az egyes iskolák teljesítményei (mérési eredményei) között.

A közoktatás középtávú stratégiájában kiemelt cél az élethosszig tartó tanulás megalapozása, a kulcskompetenciák fejlesztése révén.11 Ezért a ma iskolájával szembeni elvárások:

- Fejlessze, alapozza meg az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákat, képezzen olyan egyéneket, akik képesek fejlődni, alkalmazkodni a gyorsan változó világhoz.

- A NAT 2003, mint a közoktatási szabályozó dokumentum, a kulcskompetenciáknak, az egész életen át tartó tanulás kompetenciáinak hatékonyabb fejlesztését várja el az oktatás minden pedagógiai szakaszában. Ennek sikeressége csak a tanulási környezet (támogató rendszer és fizikai környezet), valamint a tanári munka lényegi átalakulása mellett lehetséges.

A pályázat által támogatott tevékenységek megvalósítása hozzájárul a stratégiai cél teljesüléséhez.

A Szász Endre Általános Iskola nevelőtestülete a pályázat célkitűzéseivel azonosul, és elkötelezett a kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése mellett.

Alapvető célAz egész életen át tartó tanulás képességének megalapozása, fejlesztése a kompetencia alapú oktatás megvalósítása, a tanulók egyénre szabott fejlesztésével, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével.Részcélok:- Hasznos és használható tudás elsajátítása annak érdekében, hogy a tanulók a

megszerzett tudásukat eredményesen és kreatív módon legyenek képesek felhasználni a különféle élethelyzetekben, kontextusokban.

- A pedagógusok módszertani kultúrájának megújítása.- A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek megismerése és

alkalmazása.- A gyermekek életkoruknak és ritmusuknak megfelelő módon jussanak

alkalmazható és hasznosítható tudáshoz;- A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának

támogatása.

11 Az Oktatási Minisztérium Középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája. Budapest, 2004. április

28

TÁMOP-3.1.4./08/2.

6.2. Az intézmény programjára vonatkozó tervek és ezek rendszere (beleértve az intézmény társadalmi szerepvállalására vonatkozó elképzeléseket is)

Programválasztás elvei: o kompetenciaterületek minél szélesebb lefedettsége;o egymásra épülés, folyamatos fejlesztés;o önkéntesség elve o bevonás elve: a lehetőségeket figyelembe véve mindkét tagozat pedagógusai

vegyenek rész a projektbeno a pedagógusok minél nagyobb számban sajátítsák el az egyéni különbségeket

figyelembe vevő, hatékony tanulásszervezési módokat, metodikákat.21. sz.tábla

A projektben részvevő pedagógusok önként jelentkeztek a kompetencia alapú oktatásra

Kötelező tevékenységek/terül

etek

Évfolyam/osztály

Tanulócsoport

Érintettek száma IndoklásTanulók

Pedagógusok

Szövegértés „A” 1.o5.o

11

2525

11

Kötelező program.

Matematika „A” 1.o5.o

11

2525

11

Kötelező program.

Választott kompetenciaterületSzociális, életvitel és környezeti kompetenciák „A”

6. 1 30 1

SNI, HH és HHH tanulók magas aránya

Angol  

4. 2. 45 1 A társadalmi szükségletek figyelembe vétele, egymásra épülés, folyamatos fejlesztés biztosítása

Tantárgytömbösítés:magyar 

7. 1 28 1 Hatékonyabb kompetenciafejlesztés

matematika 8.b 1

181

Műveltségterület:Művészetek: zene, dráma, tánc, vizuális kultúra

1. 1

25 3 Integrált szemlélet kialakítása, hatékonyabb fejlesztés

3 hetet meghaladó projekt:Vizek

8.a 1 18 6 Kötelező

29

TÁMOP-3.1.4./08/2.

2.b 1 18 2

Témahét: Egészséges életmód

6.o 1 30 5

Moduláris oktatás: A tanulás tanulása

5-6. 2 54 1 Szinkronban a nem szakrendszerű oktatás bevezetésével+ szociokulturális háttér, 67%HH tanuló

IKT-vel támogatott órák 25%,

kötelező 6 Kötelező

Az iskola a 2009/2010. tanévtől kezdve pedagógiai gyakorlatába beépíti az új módszertanokat; az indikátoroknak megfelelően a tantárgytömbösített oktatást; a témahetet és a 3 hetet meghaladó projektet. A pályázati projektben meghatározott ütemtervnek megfelelően kidolgozza és közzéteszi saját innovációit.(20-21.sz.tábla)

22. sz.táblaAz iskolai innovációhoz kapcsolódó egyéb programok, tevékenységek

Jó gyakorlat Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéseSaját innováció: „ - Fejlesztő napközi

- „A tanulás tanulása” modulrendszer kidolgozása, dokumentációjának elkészítése

- A víz projekt leírása- „Lelkierő” szülősegítő pszichológiai szolgáltatás” program

Pp módosítás - A nevelési program és a helyi tanterv átdolgozása, fejlesztése a pályázati projektnek megfelelően- - „A tanulás tanulása modul helyi tantervének kidolgozása- Művészetek műveltségterület oktatási programjának

kidolgozása- Kompetencia alapú értékelési rendszer

A programokat bevezető pedagógusok belső továbbképzéseken átadják kollégáiknak azt a tudást, amit a továbbképzéseken, hálózati tanulás során elsajátítottak, valamint a programadaptáció során saját tapasztalataik alapján önállóan szereztek meg. Így a következő tanévekben ezek a pedagógusok a belső implementáció képzőivé válhatnak.

Társadalmi szerepvállalás: A pedagógusok egymás munkáját belső továbbképzésekkel, konzultációkkal segítik, ahol lehetőség nyílik a tapasztalatok cseréjére, a jó gyakorlatok átvételére, és az esetleges problémák megbeszélésére is.

A nyilvánosságot a nyitott rendezvények biztosítják, nevezetesen: a nyílt napok, szakmai napok, tanácskozások, műhelymunkák, melynek keretében bemutatják a fejlesztési tapasztalatokat a kistérség, a megye és más érdeklődő nevelési partnerek számára. A projektek, témahetek, modulok megvalósítása lehetőséget ad szülők, külső segítők bevonására. Célszerű a kompetencia alapú oktatás népszerűsítésére igénybe

30

TÁMOP-3.1.4./08/2.

venni a helyi, kistérségi és megyei média lehetőségeit. (sajtó munkatársainak meghívása, sajtótájékoztató tartása). A szélesebb körű érdeklődésre számot tartó projektmunkák eredményeinek bemutatása (kiállítás, színpadi produkció, prezentáció…) települési, kistérségi rendezvényeken. A szakmai anyagok közlése az intézmény, a kistérség honlapján.

6.3. Javaslat az intézmény fejlesztési célkitűzéseinek eléréséhez szükséges tevékenységekre és a szükséges szakmai szolgáltatások igénybevételére

Fejlesztési célkitűzéseik eléréséhez az alábbi tevékenységekre és szakmai szolgáltatások igénybevételére teszek javaslatot:

23. sz.tábla

Továbbképzések Résztvevők száma/tevékenységek Feladatellátási hely vezetői számára:

menedzsment-képzés 1: változásmenedzsment, projektmenedzsment 2 fő

Feladatellátási hely vezetői számára: menedzsment-képzés 2: új oktatásszervezés az intézményben (projektpedagógia, tantárgytömbösített oktatás)

2 fő

Általános pedagógiai módszertani továbbképzés 1: új tanulásszervezési eljárások alkalmazása

8 fő

A kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés:1. Kooperatív tanulás;2. Tanórai differenciálás heterogén csoportban3. Hatékony tanuló-megismerési technikák;4. Osztályzat nélküli pedagógiai értékelés;5. Tevékenységközpontú pedagógiák;6. Professzionális tanári kommunikáció.7. Drámapedagógia8. Óvoda-iskola átmenet9. Tanulás tanulása (tanulásmódszertan)

8 fő

A kompetencia alapú oktatási programcsomag alkalmazását támogató módszertani képzés (30 óra)

6 fő

Az infokommunikációs technológiák (IKT) oktatásban történő alkalmazását segítő képzés

6 fő

Az IPR alkalmazására, hatékony együttnevelésre felkészítő tantestületi képzés

27 fő

Az IPR alkalmazását támogató, tantestületi módszertani képzés

27 fő

A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek együttnevelésére felkészítő képzés

2 fő

31

TÁMOP-3.1.4./08/2.

Mérés-értékelési képzés 1 főTanácsadói szolgáltatások Komplex intézményi szaktanácsadó 35 óraIntézményi folyamat-szaktanácsadó (intézményvezetés, komplex fejlesztési folyamat)

90 óra

IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó 30 óra

Kompetenciaterületi mentor- szaktanácsadó 14 óra/pedagógus *8 fő= 112 óra

IKT mentor-szaktanácsadó 30 óraIPR módszertani mentor tanácsadó 60 óraTaneszközök beszerzése

Kompetencia alapú oktatási programok: - tanulói taneszközök, segédletek, - tanári módszertani kézikönyvek, segédletek, - egyéb eszközi elemek (demonstrációs segédletek) és licencek, - értékelési eszközök.

8 programcsomagTanulói és tanári segédletek

2500 000 Ft értékben

A kompetencia alapú oktatás alkalmazását támogató egyéb taneszközök (digitális eszközök)

400.000 Ft értékben

Az intézményi innovációt támogató tevékenységek tervezési segédlete

Tantestületi felkészítő nap a projekt indításakor Egész napos program: 6-8 óra,

workshop – jelleggel

Helyi tanterv, pedagógiai program módosításához kapcsolódó többletmunka

120 óra

Jó gyakorlatok átvétele, adaptációja, hálózati tanulás

Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése

Pedagógusok fejlesztési, innovációs tevékenység támogatása

160 óra: projektek, témahetek programjának, a tantárgytömbösítés

helyi tantervének, a témahét, a projekt kidolgozása, a moduláris oktatás

értékelési és követelményrendszerének kidolgozása

6.4. Az intézmény gyakorlatának innovatív, egyediséget biztosító elemei

- Fejlesztő napközi programja- „A tanulás tanulása” modulrendszer kidolgozása, dokumentációjának

elkészítése;- A víz projekt kidolgozása és leírása;- „Lelkierő” szülősegítő pszichológiai szolgáltatás” programja;- - „A tanulás tanulása modul helyi tantervének kidolgozása;- Művészetek műveltségterület oktatási programjának kidolgozása;- Kompetencia alapú helyi értékelési rendszer.

32

TÁMOP-3.1.4./08/2.

6.5. A projekt javasolt kapcsolódása más projektekhez, fejlesztésekhezA projekt illeszkedik a kistérségi közoktatási fejlesztési tervben meghatározott

irányokhoz, célokhoz, és fejlesztési elképzeléseihez. Összhangban van az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében12 megfogalmazott fejlesztési célokkal, tervezett beavatkozásokkal.

A TÁMOP 3.2.2.-ben létrejönnek a régiós hálózatkoordinációs központok, amelyek szolgáltatások nyújtásával, szakmai konferenciák, workshopok szervezésével támogatják az intézményi fejlesztéseket. A hálózati tanulás, jó gyakorlatok megismerése céljából javasolt a kapcsolódás.

TIOP 1.1.1 A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése. A pályázat keretében lehetőség nyílik arra, hogy az intézmény hozzájusson azokhoz az informatikai eszközökhöz, amelyek szükségesek az IKT - eszközökkel támogatott tanórák és oktatás szervezéséhez, illetve közvetlenül hozzájárulnak a digitális írásbeliség elterjesztéséhez.

A TÁMOP 3.1.1-ben a megvalósuló fejlesztésekhez, az esélyegyenlőség és oktatási integráció területén biztosítja a szakmai szolgáltatások szakmai előkészítését, támogatását és nyomon követését, több helyen ingyenesen vehetik igénybe a szolgáltatásokat.

A TÁMOP 3.1.6 keretében kerülnek kifejlesztésre, illetve bővítésre azok a szakmai kompetenciák, szolgáltatások, melyek elengedhetetlenül szükségesek az inkluzív nevelés bevezetéséhez.

7 A javasolt fejlesztés várható hatásai7.1. A tervezett tevékenységek milyen pontokon szolgálják a

kompetencia-alapú oktatásra való átállást, a tanulók kulcskompetenciáinak erősítését?

A kompetencia alapú oktatás bevezetésével hangsúlyosabbá válik a készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatás. A programok bevezetésével a tanórákon az ismeretek átadása a képességek fejlesztésével együtt valósul meg. A tanulók tudását, teljesítményét individualizált módon mérik, amely jó hatással van a gyerekek további munkájára.

A pedagógusok szerepe megváltozik, a tanuló önálló tudásszerző folyamatának irányítói, segítői, facilitátorai lesznek. Ennek érdekében jól kell ismerniük tanítványaikat, hogy képesek legyenek számukra a lehető legalkalmasabb módszereket, munkaformákat kiválasztani, tehát továbbképzésre, önképzésre lesz szükségük. A nevelőtestületben

12 Nagyberki, Csoma, Mosdós, Kercseliget, Szabadi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve

33

TÁMOP-3.1.4./08/2.

megélénkül szakmai párbeszéd a, amely kedvezően hat a napi munkára, valamint a tanulók teljesítményére is.

Érdekesebbek lesznek a tanórák, izgalmasabb lesz a tanulás. Megváltozik az iskola hangulata, a tanárok motiváltsága, a tanárok rugalmassága, a tananyag szerkezete, az alkalmazott pedagógiai módszerek, a tanulók időbeosztása és terhelése, a gyerekek közti kapcsolatok, az iskola kapcsolata a szülőkkel és az őket körülvevő tágabb közösséggel.

A tanulók motiváltságát biztosítja a kommunikációközpontúság, az interakciók biztosítása. A feladatok játékossága, életszerűsége, a problémafelvető tananyag-felépítés, a páros munka, kooperatív csoportmunka a tanulók aktív részvételét eredményezi, vállalkozóbbá, bátrabbá teszi még a hátrányos helyzetükből származó szorongásos, visszafogottabb gyerekeket is. Fokozódik a társakra figyelés, erősödik az egymás iránti bizalom és segítőkészség. Munkapartneri kapcsolat alakul ki tanár és diák között.

A differenciálás tudatos, következetes alkalmazása növeli a fejlesztés hatékonyságát. A koncepció jobban igazodik a meglévő képességekhez és szükségletekhez, lehetővé teszi az egyéni haladási tempót. A folyamatos visszacsatolás, a fejlesztő értékelés ösztönző hatással van a gyermekek munkájára.

A moduláris rendszer, a készségfejlesztés, az együttműködésre építő tevékenykedtetés, a megváltozott tanár-diák viszony hatékonyan készít fel a felnőtt szerepekre, az élethosszig tartó tanulásra, az önálló és csoportos kreatív gondolkodásra és cselekvésre.

A tanulók tanulás iránti attitűdje pozitív irányban változik, teljesítményük fokozódik, eredményeik javulnak. A kompetencia alapú oktatásban résztvevő tanulók országos kompetenciamérésben elért teljesítménye, a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók tekintetében is, a program bevezetését követő második és negyedik évben, mindkét kompetenciaterületen szignifikánsan nagyobb a családiháttér-index becsült értékénél.

Az intézményi partnerkapcsolatokban, a mérések eredményeinek nyomon követésében jelentős szerepe van az IKT-nak. Ez a humánerőforrás-fejlesztés a sikeres továbbtanulást és a munkaerőpiacon való helytállást fogja elősegíteni.

7.2. A tervezett tevékenységek hatása a HH és HHH gyermekek nevelésére, oktatására. A pályázat hogyan járul hozzá a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javításához?

A kompetencia-alapú nevelés-oktatás bevezetésével az intézmény hozzájárul a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének növeléséhez, tanulási motivációs bázis megerősítéséhez illetve fenntartásához.

34

TÁMOP-3.1.4./08/2.

Lehetőséget biztosít egyéni ütemű tanulásukra, a sikerélmény átélésére, segíti felzárkóztatásukat.

A megújult tanulási környezet támogatja a szociokulturális hátrányokkal induló hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek zavarmentes beilleszkedését.

Az új továbbképzési tartalmak felkészítik a pedagógusokat az ismeretközvetítés és képességfejlesztés integrált megvalósítására, a hozzáadott érték mérésére a továbbtanulást meghatározó tudásterületeken. A megújult nevelési-oktatási gyakorlat hatására csökken a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében az évismétlők aránya. Nő a tanulmányi sikeresség, nő az érettségit adó középiskolában továbbtanulók száma, ezáltal javul munkába állási esélyük, társadalomba történő integrációjuk.

7.3. A tervezett tevékenységek hatása az SNI gyermekek nevelésére. A pályázat hogyan segíti elő az SNI tanulók integrált nevelésének, oktatásának elterjesztését?

Az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából fontos feladat a sajátos nevelési igényű, a részképesség-zavaros, illetve az esetleg integráltan oktatható valamilyen fogyatékossággal élő tanulók segítése. A hatékony tanuló-megismerési technikák és patronáló rendszerek alkalmazásával lehetővé válik, hogy a pedagógusok mélyebben és egyúttal előítéletmentesen ismerjék meg a tanulókat, dolgozzák ki és valósítsák meg a hatékony együttnevelés helyi programját. A tervezett tevékenységek hozzájárulnak egy tanulóbarát, elfogadó iskolai környezet kialakításához. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével számukra is lehetővé válik fejlettségüknek, képességeiknek, készségeiknek megfelelő egyéni haladási ütemű oktatás, a hatékonyabb, személyre szabott fejlesztés. Mindez számukra is lehetővé teszi a munkaerőpiac által igényelt ismeretekhez és tudáshoz való hozzájutást, a szükséges kompetenciák elsajátítását, azaz a különböző fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációjának alapját. Ezzel hozzájárul a SNI tanulók a munkaerő-piaci esélyeinek növeléséhez.

7.4. A tervezett fejlesztés hogyan járul hozzá a magasabb szintű szakmai eredmények eléréséhez (pl.: pedagógiai dokumentumokban megfogalmazott célrendszerhez kapcsolódó mutatók várható minőségi változása; bekapcsolódás a kistérségi, regionális fejlesztő, hálózati munkába; hozzájárulás a tanulók továbbtanulási eredményeinek javításához; munkaerő-piaci szempontból releváns kompetenciáik erősítéséhez; stb.)

A kompetencia alapú oktatás bevezetése, a modern informatikai eszközök alkalmazásának eredményeként – a kistérségi közoktatási fejlesztési koncepciónak megfelelően – a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában

35

TÁMOP-3.1.4./08/2.

mások számára is értékes szakmai tapasztalatokkal rendelkező bázisintézmény jöhet létre, amely a hálózati tanulás színtere lehet. Jó gyakorlatainak, tapasztalatainak átadásával hozzájárulhat a pedagógiai praxis minőségének, színvonalának fejlesztéséhez.

Sor kerül az intézmény stratégiai dokumentumainak módosítására (pedagógiai. - és minőségirányítási program), a tudatosabbá válik a kulcsfolyamatok szervezése és megvalósítása segítve az oktatás minőségének javításátA tanulók számára reális céllá válik:

- az alkotóképes, tartós tudás elsajátítása,- az egész életen tartó tanulást megalapozó készségek, kompetenciák

elsajátítása,- a kulcskompetenciák olyan szintű elsajátítása, melyeknek alkalmazásával

képesek tudásuk bővítésre, folyamatos újrateremtésére.A kompetencia alapú oktatás, a digitális technológia alkalmazása felkelti az

iskolán belüli és külső partnerek iskola iránti érdeklődést, mindez hozzájárulhat a partneri kommunikáció és együttműködés növeléséhez.

A tervezett fejlesztés lehetőséget ad arra, hogy a továbbképzések keretében minden pedagógus megismerhesse a munkáját segítő programokat. A tanulók számára biztosítani kell a teljes körű hozzáférést e korszerű eszközök használatához. Az információs és kommunikációs technológiák használata nélkül napjainkban elképzelhetetlen az egyéni boldogulás, a munkaerő - piaci érvényesülés.

A pedagógusok szakmai, módszertani, szemléletbeli megújulása, a kompetencia alapú taneszközök használata, az új pedagógiai módszerek alkalmazása lehetőséget ad az iskolai kudarc és a lemorzsolódás elleni hatékony eszközök elterjesztésére, az eltérő ütemű előrehaladás és felzárkóztatás intézményi lehetőségeinek bővítésére, amely:

- támogatja a sikeres integráció megvalósulását,- a tanulók továbbtanulási esélyeinek javulását eredményezi,- lehetőséget ad a munkaerő-piaci szempontból releváns kompetenciáik

erősítéséhez. Hosszú távon növekszik az érettségit ad középiskolában továbbtanuló HH és HHH tanulók aránya. Az országos kompetenciamérésben a 8. évfolyamosok között nem lesz olyan tanuló, aki szint alatt, illetve az első szinten teljesít.

A pedagógusszakma fejlesztésére irányuló szakmai koncepció figyelembe veszi a társadalom és a gazdaság igényeit, az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó követelményeket és azokat a szakmai kihívásokat, amelyekkel a mai iskolák szembesülnek.

36

TÁMOP-3.1.4./08/2.

A Komplex Intézményi helyzetelemzést a fenntartói és intézményi adatszolgáltatás alapján Holjevicz Ferencné komplex intézményi szaktanácsadó készítette.

Nagyberki, 2009. február 20.

………………………………………………………………………….

komplex szaktanácsadó

A komplex intézményi helyzetelemzést elfogadta Komár András polgármester, a pályázó képviselője és Völgyi Attila a Szász Endre Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény igazgatója.

Nagyberki, 2009. február 20.

………............................................. ……………………………………………………..Polgármester Iskolaigazgató

37