2
Bevezetés a történettudományba (Dr. Sonkoly Gábor) 1. előadás, 2006. szeptember 12. - szükséges képességek: kritikus gondolkodás, problémamegoldó képesség (tacit knowledge) - ha egy fogalom jelentése megváltozik, a történész feladata kideríteni hogy ez mikor és miért történt - a korszakolást először a reneszánszban hozták létre, először a középkort nevezték el, de ezt ma is minden ország máskorra teszi (középkor eleje 1492? netán 1640? stb.) - a korszakok határai mindig vitát gerjesztenek - korszakhatár lehet akár egy forradalom is (ami egyébként az állam működés-képtelenségének szindrómája…) - a nemzeti történettudomány oktatása a 18. században jött be - egy tudomány intézményesüléséhez szükséges: o tanszék o folyóirat (pl. Századok) - az állam pedig pénzt kell hogy adjon a tudomány igazolja a nemzetállamot - a patria (haza) szó két alkotóeleme: o propria („kis haza”) o patria communis („közösségi haza”) - 476, a Nyugatrómai Birodalom bukása után után a patria communis már a vallási közösséget jelenti o a mennyország, ahová minden keresztény el fog majd jutni o később a Szentföld lett az új patria o a keresztes hadjáratok után pedig Franciaország és Anglia, tehát ezúttal már konkrét ország(ok) o és mivel ők a patria, ezért tehát ők keresztények is o ma pedig már minden nemzetnek van patria-jelentése ez átörökli a kirekesztő gondolatokat (hiszen pl. „Magyarország a magyaroké”, Németország a németeké” stb.)

Törttud Sonkoly 09.12

Embed Size (px)

DESCRIPTION

: törttud_Sonkoly 09.12..doc

Citation preview

Page 1: Törttud Sonkoly 09.12

Bevezetés a történettudományba (Dr. Sonkoly Gábor)1. előadás, 2006. szeptember 12.

- szükséges képességek: kritikus gondolkodás, problémamegoldó képesség (tacit knowledge)

- ha egy fogalom jelentése megváltozik, a történész feladata kideríteni hogy ez mikor és miért történt

- a korszakolást először a reneszánszban hozták létre, először a középkort nevezték el, de ezt ma is minden ország máskorra teszi (középkor eleje 1492? netán 1640? stb.)

- a korszakok határai mindig vitát gerjesztenek- korszakhatár lehet akár egy forradalom is (ami egyébként az állam működés-

képtelenségének szindrómája…)

- a nemzeti történettudomány oktatása a 18. században jött be- egy tudomány intézményesüléséhez szükséges:

o tanszéko folyóirat (pl. Századok)

- az állam pedig pénzt kell hogy adjon a tudomány igazolja a nemzetállamot

- a patria (haza) szó két alkotóeleme:o propria („kis haza”)o patria communis („közösségi haza”)

- 476, a Nyugatrómai Birodalom bukása után után a patria communis már a vallási közösséget jelentio a mennyország, ahová minden keresztény el fog majd jutnio később a Szentföld lett az új patriao a keresztes hadjáratok után pedig Franciaország és Anglia, tehát ezúttal már

konkrét ország(ok)o és mivel ők a patria, ezért tehát ők keresztények iso ma pedig már minden nemzetnek van patria-jelentése

ez átörökli a kirekesztő gondolatokat (hiszen pl. „Magyarország a magyaroké”, Németország a németeké” stb.)