Traceability of fresh products

Friss zöldség- és gyümölcsáruk nyomon követési útmutatójaGS1 MAGYARORSZÁG Kht. – 2006

Minden szerzõi jog fenntartva © GS1 Magyarország Kht., 2006. 1

G S 1 – A z ü z l e t i é l e t g l o b á l i s n y e l v e

A GS1 az elmúlt években rendkívül nagy erõket mozgósí-tott annak érdekében, hogy az élelmiszeripari termékektermelésében és kereskedelmében részt vevõ partnereiszámára nyomon követési kézikönyveket, ajánlásokat dol-gozzon ki. Ennek eredményeként több, az élelmiszerszek-tor különbözõ szereplõi számára hozzáférhetõ kézikönyvkészült, amelyek segítik a GS1-szabványok alapján mûkö-

dõ nyomon követési rendszerek kiépítését. A nemzetközikiadványok angol nyelven jelentek/jelennek meg, és jelle-gükbõl adódóan a helyi, regionális adottságokat, feltétele-ket nem mindig veszik figyelembe. Éppen ezért a rend-szerhasználóink számára a nemzetközi ajánlások alapján,de a magyar sajátosságokat szem elõtt tartó nyomon kö-vetési útmutatót készítettünk.

E lõszó

A GS1 MAGYARORSZÁG Globális Azonosító és Kommuniká-ciós Rendszereket Mûködtetõ Közhasznú Társaság, a GS1nemzetközi hálózat tagja.

A GS1 egy olyan nemzetközi rendszer, amely lehetõvé teszia termékek, szolgáltatások, szállítási egységek, szervezetekés helyek azonosítását és az ehhez kötõdõ kommunikációt.A rendszer mûködtetését a GS1 végzi nemzeti szervezetekhálózatán keresztül, amelyek valamennyi felhasználó szá-mára fejlesztik és karbantartják a kódolási szabványokat, ésaz a céljuk, hogy olyan globális ágazatközi szabványt fej-lesszenek ki, amely a nemzeti és nemzetközi kereskedelemközös nyelve. A GS1 célja vezetõ szerep betöltése az ellátá-si és kínálati lánc fejlesztéséhez kapcsolódó globális szabvá-nyok megalkotása és megvalósítása terén.

A GS1 hivatalosan is egyesíti a világ legelfogadottabb szab-ványrendszerének, a GS1-rendszernek a struktúráját és irá-nyítását egy politikai, gazdasági és ipari korlátok nélküli,közös szervezetben. A GS1 feladata, hogy globális, nyitott,ágazatsemleges szabványok kifejlesztésével, a szabvá-nyokhoz kapcsolódó képzésekkel és oktatásokkal a szabvá-

nyok megvalósítását támogassa és elõsegítse, megköny-nyítve ezzel a legjobb üzleti megoldások alkalmazását éselterjedését.

A Társaság fõ tevékenysége: mindenki számára nyitottrendszer biztosítása, a GS1-szabványok továbbfejlesztése,valamint az elosztási lánc szereplõi között történõ adat- éstermékáramlással kapcsolatos ajánlások, szakmai anyagokkidolgozása, nyilvánossá tétele, és azok használatbavételé-re tanácsadói, konzultációs tevékenység folytatása, mind-ezeken túlmenõen pedig a meglévõ és az új piactereken aGS1-szabványrendszert használók számának folyamatosbõvítése.

GS1 MAGYARORSZÁG Kht.

1139 Budapest, Fáy utca 1/B, II. em. 6.Tel.: (+36 1) 412-3940Fax: (+36 1) 412-3949www.gs1hu.org

G S 1 M A G Y A R O R S Z Á G

Minden szerzõi jog fenntartva © GS1 Magyarország Kht., 2006.2

F r i s s z ö l d s é g - é s g y ü m ö l c s á r u k n y o m o n k ö v e t é s i ú t m u t a t ó j a

A kiadványt fordította, írta és összeállította: Kétszeri DávidLektorálta: Magyar Béla

A kiadvány összeállítását szakmai tudásukkal és támogatásukkal segítették: Kecskés Katalin, Krázli Zoltán és Vatai Krisztina

2006

A kiadvány a GS1 Magyarország Kht. kizárólagos tulajdonát képezi. Bármilyen célú felhasználásához

a GS1 Magyarország Kht. külön engedélye szükséges.



Bevezetés 5

1. Az élelmiszer nyomon követés jogi háttere 6

2. Definíciók 7

3. GS1-szabványok szerepe az áruk nyomon követésében 83.1 Helyek, helyszínek azonosítása 83.2 Logisztikai egységek és kereskedelmi áruk azonosítása 93.3 Adatok rögzítése, tárolása és kommunikációja 10

4. A zöldség-gyümölcs ágazatra szabott nyomon követési modell 144.1 Nyomon követési modell 15

5. A logisztikai és a kereskedelmi egységeken megjelenítendõ adatok 165.1 A kereskedelmi árukon használandó adattartalom-azonosítók 165.2 A logisztikai egységeken használandó adattartalom-azonosítók 175.3 Kötelezõen megjelenítendõ és opcionálisan feltüntethetõ adattartalom-azonosítók 17

6. A GS1-szabványokon alapuló élelmiszer nyomon követési rendszerek gyakorlati jelentõsége 22

7. Az élelmiszerek jelölésének jogi háttere 237.1 Alapfogalmak 237.2 A rendelet néhány lényeges paragrafusa 23

8. Esettanulmányok 268.1 A t. v. paprika nyomon követése GS1 eszközökkel 268.2 Nagykereskedelmi nyomon követés – Anecoop 30

9. Glosszárium 33

10. Felhasznált irodalom 35

Tarta lom





A nyomon követési rendszerek feladata a pontos és gyorstermékazonosítás, a kérdéses termékek eredetének és je-lenlegi tartózkodási helyének meghatározása. A rendszerekbevezetésével lehetõvé válik egy esetleges élelmiszer-biz-tonsági probléma kiindulási pontjának meghatározása, ésaz érintett termékek, tételek visszahívása, illetve kivonása apiacról. Egy jól kialakított és mûködtetett élelmiszer nyo-mon követési rendszerrel az élelmiszer-vállalkozók nagy lé-pést tehetnek a fogyasztók bizalmának elnyerésében.

A nemzetközi ajánlás kidolgozásában részt vevõ szerveze-tek (1. táblázat) felismerték egy közös, általános azonosítási,kommunikációs és nyomon követési szabvány kialakításá-nak szükségszerûségét. A közös cél érdekében, a GS1együttmûködésével létrehoztak egy munkacsoportot és el-indították a Friss Termék Nyomon követési Projektet(FTNYP). A csoport sikeres együttmûködésének eredményeaz útmutató alapját képezõ nemzetközi ajánlás (FreshProduct Traceability Guideline).

Az ajánlás a friss zöldség- és gyümölcstermékek elosztásiláncában részt vevõ valamennyi szereplõ (termelõk, csoma-golók, logisztikai szolgáltatók, exportõrök, importõrök stb.)számára segítséget nyújt a GS1-szabványokon alapuló,nemzetközileg elfogadott nyomon követési rendszerek ki-építésének és mûködtetésének kérdésében.

A magyar kiadványt ezenkívül kiegészítettük számos más,hasznos információval, remélve, hogy ezzel megkönnyítjüka GS1-megoldásokon alapuló élelmiszer nyomon követésirendszerek kiépítésével kapcsolatos feladatok megoldásá-nak folyamatát.

A friss zöldség- és gyümölcsáruk nyomon követési útmuta-tón kívül szíves figyelmükbe ajánljuk a GS1-rendszerrõl ésalkalmazásáról szóló egyéb kiadványainkat.

Bevezetés

A n e m z e t k ö z i k i a d v á n y e l k é s z í t é s é b e n r é s z t v e v õ s z e r v e z e t e k

EuroHandelsinstitute (EHI) – Európai Kereskedelmi Intézet

European Association of Fresh Produce Importers (CIMO) – Európai Friss Termék Importõrök Egyesülete

Euro Retailer Produce Working Group (EUREP)

European Union of the Fruit and Vegetable Wholesale – Az Európai Unió Gyümölcs ésZöldség Nagykereskedelmi Szövetsége

Import and Export Trade (EUCOFEL) – Import és Export Kereskedelem

Southern Hemisphere Association of Fresh Fruit Exporters (SHAFFE) – Déli Friss Zöldség Exportõrök Egyesülete

EAN International – GS1

1. táblázat: A nemzetközi projektben részt vevõ szervezetek



Az Európai Parlament és Tanács 2002. január 28-án megje-lentette 178/2002/EK számú rendeletét, amely az európaiélelmiszerjog általános elveinek és követelményeinek meg-állapításáról, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal létre-hozásáról és élelmiszer-biztonsági ügyekben alkalmazandóeljárások megállapításáról rendelkezik. A rendelet segítsé-gével mindenekelõtt az unión belüli jogharmonizációt igye-keztek elõsegíteni, annak érdekében, hogy az élelmiszerek-kel kapcsolatos törvények, elõírások egységesek legyenekaz unió területén, ezzel megkönnyítve az áruk (pl.: élelmi-szeripari termékek) szabad áramlását. A rendeletben nagyhangsúlyt kapott a közösségi törvényi szabályozás egy újalapelve, a fogyasztók egészségének védelme. A rendeletvalamennyi élelmiszer-vállalkozásra, élelmiszerre, valamintaz élelmiszerek elõállítására felhasznált alapanyagokra éssegédanyagokra vonatkozik.

A rendelet 18. cikkelyének értelmében a termelés, a feldol-gozás és a forgalmazás minden szakaszában biztosítani kellaz élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszerek elõállításáraszánt állatok, valamilyen élelmiszerbe vagy takarmánybakerülõ vagy vélhetõen bekerülõ egyéb anyagok útjánaknyomon követhetõségét, 2005. január 1-jei határidõvel. Anyomon követés során az „egy lépést elõre egy lépést hátra”elv érvényesül. Vagyis a vállalkozásnak minimálisan azt kelltudnia meghatározni, hogy közvetlenül kitõl került hozzá azadott áru, és hogy õ közvetlenül kinek adja tovább a sajáttermékét. Ehhez persze az élelmiszer-vállalkozóknak és a ta-karmány-elõállítóknak gondoskodniuk kell arról, hogy azo-nosítani tudják az adott termékeket, árukat, illetve az ezentermékek kereskedelmében részt vevõ azon személyeket,akiktõl és akiknek az élelmiszert, takarmányt, az élelmiszer-elõállításra szánt állatot, valamilyen élelmiszerbe vagy ta-karmányba bekerülõ, vagy vélhetõen bekerülõ egyéb anya-got kapják és adják tovább. Ennek érdekében a vállalkozók-nak rendelkezniük kell olyan rendszerekkel és eljárásokkal,amelyek lehetõvé teszik a különbözõ információk nyilván-tartását és elõhívását az illetékes hatóságok kérelmére.

Miért van szükség nyomon követési rendszerekre? A rende-let 14. cikkelye kiköti, hogy minden piacra kerülõ élelmiszer-nek biztonságosnak kell lennie. Ugyanakkor, ha valamigond, probléma merül fel és nincs megoldva az egyes téte-lek azonosítása és nyomon követése, akkor az összes, adotttípusú terméket vissza kell hívni a piacról. Sõt, ha nem lehetegy adott terméktípusra leszûkíteni az érintettséget, akkor avállalkozás összes terméke visszahívásra kerül. Ez akár igenjelentõs költségekkel járhat, amit természetesen az érintettvállalkozásoknak kell megfizetniük, és nem biztos, hogycsak közvetlen anyagi veszteségrõl kell beszélnünk. Az érin-tett vállalkozás vagy márka jó hírnevén esett csorba a ké-sõbbiekben akár jóval nagyobb veszteséget fog okozni,mint a közvetlenül a termékkivonásból és/vagy visszahívás-ból eredõ költségek. A törvény nem határozza meg, hogymilyen szintû legyen a nyomon követés, illetve, hogy mek-kora legyen egy tétel, ezt a vállalkozás saját maga határoz-hatja meg. A Rendeletbõl világosan következik, hogy a Kö-zösségben forgalomba hozott, illetve valószínûleg forga-lomba hozatalra kerülõ élelmiszereket vagy takarmányokatel kell látni olyan címkékkel vagy azonosító eszközökkel,amelyek a vonatkozó meghatározott rendelkezések köve-telményeivel összhangban, a vonatkozó dokumentáción ésinformáción keresztül lehetõvé teszik a termék nyomon kö-vetését. Ez a törvényi elõírás már önmagában elegendõkésztetést kell hogy jelentsen a nyomon követési rendsze-rek kiépítéséhez. A törvényi elõíráson túlmenõleg azonbannem szabad lebecsülni a piac által támasztott elvárásokatsem. A vállalkozás számára ugyanis egyáltalán nem mind-egy, hogy visszahívás/kivonás esetén a termelés mekkorahányada kerül ki a piaci kereskedelembõl, és ezáltal mekko-ra veszteséget okoz. Továbbá, ma már egyre több nagyke-reskedõ és élelmiszeripari multinacionális vállalat várja elbeszállítóitól, hogy nyitott rendszerû szabványokkal lássákel termékeiket, ezáltal is megkönnyítve az azonosítást, anyilvántartást, a rendeléseket, illetve az áruk nyomon köve-tésének folyamatát.

1 . Az é le lmiszer nyomonkövetés jogi háttere



N y o m o n k ö v e t h e t õ s é g

A 178/2002/EK Rendelet értelmében a nyomon követhetõ-ség „lehetõség arra, hogy nyomon követhetõ legyen egyélelmiszer, takarmány, élelmiszer elõállítására szánt állatvagy olyan anyag, amely anyagot élelmiszer vagy takar-mány elõállításánál felhasználásra szánnak, illetve amelynélez várható, a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás min-den szakaszában”.A nyomon követés két irányban történhet:

a) nyomon követés elõre,b) nyomon követés vissza.

A két fõ irányon túlmenõleg, egy élelmiszer-vállalkozásszempontjából három különbözõ szakaszra lehet osztani azellátási láncolatot: „upstream” (felsõ szakasz), „internal”(belsõ szakasz) és „downstream” (alsó szakasz).

• Nyomon követés elõre („Tracking”): A termék azonosításaaz ellátási láncban. Meghatározott adatok alapján az élel-miszer-vállalkozónak meg kell tudni határoznia (az „egy lé-pést elõre elv” alapján), hogy a kérdéses termék éppen holtalálható az elosztási láncban.

• Nyomon követés vissza („Tracing”): A termék (alapanyag,segédanyag, késztermék, stb.) eredetének meghatározá-sa. Az ellátási lánc bármely pontján meg kell tudni határoz-ni (az „egy lépést hátra elv” alapján) a termék eredetét.

• Upstream (felsõ szakasz): Az ellátási lánc azon része, amely

az adott élelmiszer-vállalkozás beszállítóit (nyersanyagok,segéd- és adalékanyagok, csomagolóanyagok vagy akárkésztermék, stb.) tartalmazza.

• Internal (belsõ szakasz): Az adott vállalat belsõ folyamataitfoglalja magába. Bár ez a dokumentum nem foglalkozikezzel a szakasszal, mégis alapvetõ fontosságú, hogy ez aszakasz megfelelõ módon kapcsolódjon az „upstream” és„downstream” szakaszokhoz.

• Downstream (alsó szakasz): Az ellátási lánc utolsó részétképezõ szakasz. Ide tartoznak a logisztikai szolgáltatók, aközponti raktárak, a nagykereskedõk és a kiskereskedelmiegységek.

A n y o m o n k ö v e t é s f e l t é t e l e i :

a) Globálisan alkalmazható egyedi azonosítás: A nyomonkövetett egységek egyértelmû és egyedi azonosítása azélelmiszer-ellátási láncon belül.

b) Adatközlés és adattovábbítás: A nyomon követés megkö-veteli az elõre egyeztetett adatok, információk közlését,továbbítását.

c) A megfeleltetési pontok kezelése: Az ellátási lánc egészé-ben gondoskodni kell a megfeleltetési pontok helyes me-nedzsmentjérõl.

d) Nyomon követési adatkommunikáció: A nyomon követésalapvetõ feltétele, hogy a termékek fizikai mozgásávalegyidejûleg a hozzájuk kapcsolódó adatok is áramoljanak.

2 . Def in íc iók

Nyomon követési Technológiai GS1-rendszer által alapelvek folyamat kínált megoldások

EGYEDI AZONOSÍTÁS AUTOMATIKUS GTIN, SSCC, GLN, EPCAZONOSÍTÁS

ADATRÖGZÍTÉS AUTOMATIKUS VONALKÓDSZABVÁNYOK ÉS TÁROLÁS ADATRÖGZÍTÉS (EAN/UPC, GS1–128)

ÖSSZEKAPCSOLÁS ELEKTRONIKUS SZOFTVEREKADATFELDOLGOZÁS

ADATKOMMUNIKÁCIÓ ELEKTRONIKUS GS1 EANCOM/XML,ADATCSERE ,EPCglobal Network, GDSN

2. táblázat: A nyomon követés feltételei



Minden, a nyomon követési rendszerben szereplõ árunak,élelmiszernek és/vagy helynek egyedi azonosítóval kell ren-

delkeznie. A GS1 globálisan alkalmazható, egyedi azo-nosítói egyedülálló lehetõségeket nyújtanak ehhez.

3 . GS1-szabványok szerepe az áruk nyomon követésében

GS1 prefix: 599

GS1 GLN

5 9 9 1 2 3 4 5

5 9 9 1 2 3 4 5 1 2 3 4 C

Cégazonosító szám: 12345 GS1 cégprefix: 59912345

GS1 cégprefix

GS1 prefix Cégazonosító szám

Hely- preferencia

Ellenõrzõszám

+ =

1. ábra: A GS1 GLN azonosító szám felépítése (8 jegyû cégprefix esetén)

A nyomon követés során alapvetõ feladat a helyszínek pon-tos azonosítása. Friss zöldség- és gyümölcsáruk esetén pél-dául egyértelmûen tudni kell azonosítani a termelõt, a ter-mõterületet, ha az elosztási láncban külön szerepel, akkora csomagolásért felelõs vállalkozást, a szállítót, a nagykeres-kedõt és a kiskereskedõt. A fent említett helyek, jogi szemé-lyek azonosítása, a nyomon követésen túl, elengedhetetlenelõfeltétele az üzleti tranzakciók EDI (Electronic DataInterchange) üzenetekben történõ lebonyolításának. Hi-szen az EDI üzenetekben ezek az azonosító számok jelölik avevõt, a beszállítót, a származási helyet, illetve az áru átvé-telének helyét. A fent említett okok miatt a GS1 GlobálisHelyazonosító Szám (GLN – Global Location Number),

kulcsfontosságú szerepet játszik az elosztási lánc menedzs-mentjében. A helyazonosító szám egy azonosító szám,amely fizikai, funkcionális vagy jogi helyekre utal. Jól hasz-nálható cégek, vállalkozások, raktárak, termõterületekvagy cégen belüli fizikai, illetve funkcionális helyek egyér-telmû, egyedi azonosítására. Nagyobb termõterületek, rak-tárak, disztribúciós központok esetében lehetõség van a fi-zikai helyszínek kisebb részekre osztására és külön-különGLN számmal történõ azonosítására. (Részletesebb infor-mációk a GS1 Magyarország Számbank Katalógus illetve aGlobális Helyazonosító Számok címû kiadványaiban olvas-hatók.)

3 . 1 H E L Y E K , H E L Y S Z Í N E K A Z O N O S Í T Á S A



A friss zöldség- és gyümölcsárukat az elosztási lánc egészé-ben, minden csomagolási, szállítási és raktározási kiszere-lésben egyértelmûen azonosítani kell. Ennek érdekébenminden kereskedelmi és minden logisztikai egységet azo-nosító számmal kell ellátni. Az azonosító számokat számok,illetve vonalkódok formájában is fel kell tüntetni az adottegységeken.

3.2.1 Kereskedelmi áruk azonosítása

Kereskedelemi áru minden egység (termék vagy szolgálta-tás), amelyeknél igény van a rájuk vonatkozó, elõre megha-tározott információk visszanyerésére és ezen információk-nak az elosztási folyamat bármely pontján árazás, megren-delés vagy számlázás céljából történõ felhasználására. Ez ameghatározás a nyersanyagoktól a fogyasztási készárukigmindent lefed, és minden olyan szolgáltatásra vonatkozik,amelynek elõre meghatározott jellemzõi vannak. A kereske-delmi egységek globális és egyedi azonosítására a GS1 Glo-bális Kereskedelmi Áru (Azonosító) Szám (GTIN – GlobalTrade Item Number) ad kézenfekvõ megoldást. A GTINszám biztosítja az áruknak a világ bármely pontján történõegyedi azonosítását. Nagy elõnyt jelent, hogy a GTIN szá-mot fel lehet használni a GS1 EANCOM és GS1 XML üzene-tekhez, továbbá, hogy vonalkódok formájában meg lehetjeleníteni az egyes kereskedelmi egységeken, megkönnyít-ve ezáltal az adatok gyors leolvasását és hozzáférését.

Az általános szabálynak megfelelõen, általában a termékelõállítója adja ki a GTIN számot (kivéve GTIN–8). Bizonyosesetekben, ha például a terméket egy adott vevõ megren-delésére csomagolják, és csak ez a vevõ rendelhet belõle,akkor a vevõ adhatja meg a kereskedelmi egység GTIN szá-mát. (A GTIN számkiadásról részletesebben olvashat a GTINszámkiadás szabályai címû kiadványunkban.)

3.2.2 Logisztikai egységek azonosítása

A logisztikai egység egy, az ellátási lánc tárgyát képezõ,bármilyen összeállítású egység, amely szállítás és/vagyraktározás céljára készült. Egyértelmû, egyedi azonosításá-ra és nyomon követésére a GS1 Szállítási Egység Sor-szám Kód (SSCC – Serial Shipping Container Code)használható (lásd: 3.ábra). A kötött, 18 karakter hosszúságúSSCC kódot közvetlenül a logisztikai egység (lehet akár ho-mogén, vagy akár heterogén) összeállításakor kell kiadni.Minden esetben, mikor új logisztikai egységet állítanak ösz-sze, új SSCC számot kell kiadni. Az SSCC szám nemcsak hogysegít a logisztikai egységek azonosításában és nyomon kö-vetésében, de kiválóan alkalmazható referenciaszámként.Amennyiben az elosztási lánc valamennyi érintett szereplõ-je rendelkezik megfelelõen szinkronizált informatikai adat-bázissal, akkor az SSCC szám egy referencia, egy hivatkozá-si számként használható, amelyhez a logisztikai egységek-hez kapcsolódó lényeges információk társíthatók.

GS1 prefix: 599

GTIN–14

5 9 9 1 2 3 4 5

50 9 9 1 2 3 4 5 1 2 3 4 C


GS1 cégprefixIndikátor-

szám

A tartalmazott egység GTIN-je(ellenõrzõ szám nélkül)


Árureferencia

Ellenõrzõszám

+ =

2. ábra: A GTIN–14 azonosító szám felépítése (8 jegyû cégprefix esetén)

3 . 2 L O G I S Z T I K A I E G Y S É G E K É S K E R E S K E D E L M I Á R U K A Z O N O S Í T Á S A



A GS1-szabványok alkalmazása az elosztási láncban jelentõ-sen javítja az információáramlás és információcsere haté-konyságát. Ha ezen szabványokat együtt használják egy jólkialakított és naprakész adatbázissal, akkor lehetõség van azáruk elosztási láncban történõ egyértelmû azonosítására éseredetének pontos, gyors meghatározására.

Habár a GS1-szabványok tartalmazzák azokat az informáci-ókat, amelyek szükségesek a termékek nyomon követésé-hez, mégis, a szabványok alkalmazásakor elengedhetetlen,hogy a termelõk, a csomagolásért felelõs vállalkozások, az

importõrök/exportõrök, a szállítók, a nagykereskedõk és akiskereskedõk helyesen rögzítsék, tárolják és kezeljék is a lo-gisztikai egységek azonosító számát (SSCC), a kereskedelmiegységek azonosító számát (GTIN), a helyek, helyszínek azo-nosító számát (GLN), valamint egyéb, az árukhoz kapcsoló-dó információkat. Az elõbb felsorolt adatok pontos, napra-kész karbantartása és tárolása biztosítja, hogy a termelõk ésa csomagolásért felelõs vállalkozások ellássák az importõrö-ket/exportõröket, nagykereskedõket, hatóságokat és egyébügyfeleiket a nyomon követéshez nélkülözhetetlen infor-mációkkal, az ún. nyomon követési adatokkal.

Az információcsere, minden nyomon követési rendszeralapvetõ részét képezi. Az információnak követnie kell a ter-mék fizikai mozgását.

Az információk folyamatos áramlásának biztosítása érdeké-ben, az ellátási lánc minden résztvevõje által ismert, elõremeghatározott nyomon követési adatokra van szükség. Azadatok rögzítésére pedig a már létezõ, a piaci résztvevõk ál-tal jól ismert szabványok (pl.: GS1–128, korábbanUCC/EAN–128) adják a legjobb megoldást.

Az automatikus adatrögzítésre kézenfekvõ megoldást je-lentenek a GS1 vonalkódok. Ezek az ellátási lánc bármelypontján, megfelelõ szoftver- és hardverháttérrel, könnye-dén leolvashatók, és a belõlük nyert adatok rögzíthetõk éstárolhatók. Ezáltal lehetõvé válik a ma már oly fontos real-

time, azaz valós idejû információszerzés és rögzítés. Nembeszélve arról, hogy a gyorsaságon kívül a globális, egyediés automatikus azonosítással és adatrögzítéssel soha nemlátott pontosságot lehet elérni. A különféle iparágakban vi-lágszerte igen széles körben használják az EAN/UPC ésGS1–128 szabványú vonalkódokat. A nyomon követésiadatok rögzítésére és azok közlésére a GS1 logisztikaicímkéjének használata a piac valamennyi szereplõjénekkülönösen ajánlott. Használata nemcsak hogy megfelelõmegoldást jelent az adatok rögzítésére és jelölésére, demeg is teremti a kapcsolatot a termék fizikai áramlása és ahozzá kapcsolódó információk áramlása között. Ma márazonban az áruk, logisztikai és szállítási egységek azonosítá-sa területén egy új módszer, a rádiófrekvenciás azonosításitechnológia, az RFID/EPC is kezd tért hódítani.

GS1 prefix: 599

GS1 SSCC

5 9 9 1 2 3 4 5

50 9 9 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5


GS1 cégprefix

kiter-jesztõszám


Logisztikai egység referencia

6 7 8 C

Ellenõrzõszám

+ =

3. ábra: A GS1 SSCC azonosító szám felépítése (8 jegyû cégprefix esetén)

3 . 3 A D A T O K R Ö G Z Í T É S E , T Á R O L Á S A É S K O M M U N I K Á C I Ó J A



3.3.1 Az élelmiszer nyomon követés eszköze: GS1–128

A nyomon követés során nem elég csupán azonosítani azárukat, termékeket az élelmiszerláncban. Egyéb, kiegészítõadatokra is szükség van, ha pontosan meg akarjuk határoz-ni az áruk eredetét és jelenlegi tartózkodási helyét. AGS1–128 rendszer az azonosításon túl lehetõvé teszi külön-bözõ hosszúságú információk megjelenítését, vagy akártöbb információ egybefûzését és azok egyetlen vonalkódjelkép formájában történõ ábrázolását. Ezt az egyedülállóképességet az adattartalom-azonosítók (AI-k) használata te-szi lehetõvé. Az adattartalom-azonosítók olyan kódok, me-lyek egyértelmûen meghatározzák az õket követõ informá-ció fogalmát és formátumát. Az adattartalom-azonosítót(AI) követõ információ tartalmazhat numerikus és/vagy alfa-numerikus karaktereket. Ezek a tulajdonságok kellõ rugal-masságot biztosítanak, hogy valamennyi, nyomon követés-hez szükséges adatot szabványosan el lehessen helyezni azadott egységen, legyen szó kereskedelmi árucikkrõl vagyakár logisztikai egységekrõl. A következõ táblázatban(3.táblázat) összefoglaltuk a nyomon követést segítõ, leg-gyakrabban alkalmazott adattartalom azonosítókat és azokmegjelenési formátumát.

A GS1–128 típusú jelképrendszert csak logisztikai egysége-ken és kereskedelmi árucikkeken (pl.: rekeszek, dobozokstb.) lehet feltüntetni, fogyasztói egységeken nem, mivel a

pénztáraknál elhelyezett vonalkódolvasók nem tudják leol-vasni. Azt, hogy mely adatok kerüljenek megjelenítésre ajelképrendszerben, a kereskedelmi partnereknek elõre megkell határozni. Persze vannak ún. kötelezõen megjeleníten-dõ adatok, amelyeket a szabványok értelmében kötelezõenfel kell tüntetni az egységeken a szabványokban rögzítettmódon. Így például, ha egy jó nyomon követési rendszertkívánunk kialakítani, akkor a kereskedelmi egységeken min-denképpen fel kell tüntetni a GTIN számot, a gyártási tétel-számot és a három dátum (csomagolás napja vagy gyártásnapja vagy minõségmegõrzési határidõ) közül valamelyi-ket. Az elõbb említett adatokon kívül szükség esetén termé-szetesen egyéb adatok is könnyedén megjeleníthetõk aGS1–128 rendszerben. Hangsúlyozni kell, hogy mindenesetben a kereskedelmi partnereknek elõre egyeztetniükkell egymással, hogy milyen adatok kerülnek megjelenítés-re a kereskedelmi (gyûjtõ) árukon.

Szintén kritikus pont lehet a logisztikai egységek jelölése. Alogisztikai egységek (pl.: raklapok), elosztási láncban törté-nõ azonosításának és nyomon követésének alapvetõ felté-tele, hogy a nyomon követési adatok helyesen és könnyenhozzáférhetõ módon legyenek elhelyezve a szállítási egysé-geken. Az adatok logisztikai egységeken történõ, szabvá-nyos megjelenítésére szolgál a GS1 logisztikai címkéje(következõ oldal: 4. ábra). A kereskedelmi partnerek közöttiegyeztetés természetesen ilyenkor is nélkülözhetetlen.

Adattartalom-azonosító „AI”

Teljes cím Formátum

00 Szállítási Egységek Sorszám Kódja (SSCC) n2+n18

01 Globális Kereskedelmi Egység Szám (GTIN) n2+n14

02 Logisztikai egység tartalmának GTIN-je n2+n14

10 Gyártási tételszám n2+an...20

11 Gyártás napja (ÉÉHHNN) n2+n6

13 Csomagolás napja (ÉÉHHNN) n2+n6

15 Minõségmegõrzési határidõ (ÉÉHHNN) n2+n6

17 Fogyaszthatósági határidõ (ÉÉHHNN) n2+n6

21 Gyártási szám n2+an...20

310X Nettó tömeg (kg) n4+n6

37 Logisztikai egységben lévõ kereskedelmi egységek száma (db) n2+n...8

401 Küldeményszám n3+an...30

412 Feladó címe GLN számmal n3+n13

3. táblázat: A leggyakrabban alkalmazott adattartalom-azonosítók



3.3.2 Az élelmiszer nyomon követés legújabb eszköze: RFID-EPC

Az EPC (Elektronikus Termékkód) egy gyorsan fejlõdõ rend-szer, amely a Rádiófrekvenciás Azonosítást (RFID) használjaaz automatikus azonosításra, jelentõs elõnyöket biztosítva akülönbözõ elosztási láncok, így természetesen az élelmi-szerlánc szereplõi számára. Az Elektronikus Termékkódmegalkotása a rádiófrekvenciás azonosításkor felhasználtadatok szabványosítása érdekében történt. Az új rendszeregyrészt átveszi a már világszerte elterjedt, a GS1 által ko-rábban kidolgozott azonosító számokat (GTIN, SSCC, GLN,GRAI, GIAI), másrészt kialakítottak egy új azonosítót, aGeneral Identifier – Általános Azonosítót (GID) is. Mind azújonnan kialakított, mind pedig az átvett GS1-szabványokmár egy sorozatszámmal is rendelkeznek, így akár mind-egyik fogyasztói árucikk egyedileg azonosítható. Ezáltal ki-használható a technológia egyik fontos elõnye, az egyestermékek nyomon követhetõsége. Fontos döntés volt, hogyaz EPC-szabvány átvette a GS1-szabványokat, a mai napiglegelterjedtebben használt azonosítási szabványokat. Így azúj rendszer bevezetése mellett döntõ gazdálkodó szerveze-teknek nem kell egy teljesen új azonosítási struktúrát kiala-kítaniuk, és az ellátási láncok zavartalanul állhatnak majd átaz új, automatikus azonosítási eszköz használatára.

Az EPC tagek (egy antennával ellátott rádiófrekvenciáscsip, amely az EPC-szabványú kódot tartalmazza, és az azo-nosítani kívánt egységeken helyezendõ el) alkalmazása azélelmiszerláncban mozgó áruk nyomon követésében telje-sen új dimenziót fog nyitni. Óriási elõnyük a jelenleg alkal-mazott automatikus azonosítási eszközökkel szemben (vo-nalkódok), hogy nincs szükség közvetlen optikai kapcsolat-ra az olvasó és az adathordozó között (EPC tag), így másod-percenként akár 200 tag is beolvasható, gyakorlatilag kor-látlan mennyiségû adat tárolható rajtuk, és az EPC kódok-ban alkalmazott sorszám minden azonosított árut egyedi-leg azonosít. Az EPC kódok, mivel megtartják a GS1-szab-ványokat, globális elfogadottsága szintén biztosított. Példá-ul egy Magyarországon elõállított EPC tag a világ bármelypontján minden gond nélkül olvasható, és a rajta szabvá-nyos módon tárolt információ visszanyerhetõ. Az elõbb fel-vázolt képességek következtében az RFID alapú EPC azono-sítási szabványok és eszközök a nyomon követhetõség általtámasztott valamennyi követelménynek megfelelnek, sõtszámos területen jelentõs hasznot is hajthatnak a rendszertbevezetõ vállalatok számára. A pilot projektek keretébentesztelõ élelmiszer-kereskedelmi cégek, központi raktárakés logisztikai központok igen jelentõs költségmegtakarítástértek el, és tanulmányaik alapján a beruházási költségeik isigen rövid idõn belül megtérültek.

A címke felsõ része szabadformátumú információttartalmaz.

A címke középsõ részeszöveges információt ésaz emberi szem számárais olvasható formábantartalmazza a vonalkódmagyarázatát.

Az alsó rész a vonalkódotés a hozzá tartozó szám-sort tartalmazza.

GS1–128:(02) – GTIN szám(13) – Csomagolás napja(10) – Gyártási tételszám(37) – A logisztikai egy-ségben található, AI (02)-vel megadott GTIN szá-mú kereskedelmi egysé-gek darabszáma

(00) - SSCC szám

4. ábra: GS1 logisztikai címke

GS1 Magyarország Kht.1139 Budapest, Fáy utca 1/b

GTIN:05999999990018Gyártási tételszám/Lot: Csomagolás napja:1234AB 2006. 01. 04.SSCC:059999999900000018



Az RFID technológia élelmiszerláncban történõ alkalmazá-sa iránti igény és lehetõség még csupán néhány éve je-lentkezett, így gyakorlati megvalósítása jelenleg a kezdetistádiumban van. A benne rejlõ lehetõséget azonban mu-tatja, hogy igen rövid idõn belül szerte a világon megala-kultak (pl.: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németor-szág) és alakulnak (Magyarország) az RFID-EPC laborok,ahol a gyakorlatban felmerülõ problémákat igyekeznekmegoldani és a már kész megoldásokat a felhasználók ren-delkezésére bocsátani.

Az EPC egyértelmûen a közeljövõ slágertémája lesz, és beve-zetését elõbb vagy utóbb nem kerülhetik el az élelmiszeripar-ban mûködõ vállalkozások sem. Az már magukon a vállalko-zásokon múlik, hogy úttörõként, az elsõk között vezetik-e beaz új rendszert, megoldva ezzel a nyomon követhetõség leg-több problémáját, megfelelve az élelmiszer-biztonság (ter-mékkivonás, termékvisszavonás, nyomon követés) elõírásai-nak, és jelentõs költségmegtakarítást realizálva a forgalma-zás, a logisztika és a raktárgazdálkodás területén, vagy csakkésõbb veszik át az azonosítás eme új lehetõségét.



A modell célja, hogy felvázolja a friss zöldség- és gyümölcs-áruk elosztási láncban történõ fizikai mozgását és a hozzákapcsolódó információáramlást, valamint meghatározza azadott pontokon alkalmazandó GS1 szabványokat.

A teljes körû nyomon követés megvalósítása érdekében,az áruk (bármilyen kiszerelésrõl is legyen szó) egyértelmûazonosításán túl, elengedhetetlen, hogy az elosztási láncvalamennyi szereplõje (pl.: termelõ, kiskereskedõ, stb.) ésvalamennyi meghatározó pontja/helyszíne (termõhely, lo-gisztikai központ, raktár, kiskereskedelmi egység, stb.)egyedileg azonosítható legyen. E célt szolgálják a már em-lített azonosító számok és azok helyes, pontos rögzítése ésmegfeleltetése.

A GS1-rendszer hatékony nyomon követési, raktárgaz-dálkodási, készlet-nyilvántartási vagy akár minõségbiztosí-tási menedzsmentet tesz lehetõvé, és az átgondoltan kiala-kított rendszerek akár igen jelentõs elõnyöket biztosíthat-nak a vállalkozások számára. Természetesen az általánosnyomon követési elvek a friss zöldségek és gyümölcsök ese-tében is érvényesek. Vagyis:

A) Az azonosító számokat helyesen kell kiadni, alkalmazni ésnyilvántartani azért, hogy a kapcsolódási pontokat a ke-reskedelmi és a logisztikai egységek között kezelni lehes-sen. Minden vállalkozás saját felelõssége a kapcsolódásipontok helyes menedzselése, ezáltal lehetõvé téve a be-szállított, kezelt és kiszállított áruk nyomon követését. Afriss zöldség- és gyümölcsáruk esetében igen nagy kocká-zatot jelent, amikor a raklapok tartalmából kisebb keres-

kedelmi egységeket állítanak össze. Ilyenkor nagy az esé-lye annak, hogy a nyomon követés szempontjából fontosadatok elvesznek. Amennyiben nincs meg a szükséges éspontos megfeleltetés a raklapok és a kereskedelmi egysé-gek között, akkor egy élelmiszer-biztonsági krízis bekö-vetkezésekor az összes termék visszahívásra, illetve kivo-násra kerül. Ezért a nyomon követési rendszerek kialakítá-sakor különösen ajánlott a megfelelõ nyomon követésikapcsolatok kialakítása és helyes kezelése a raklapok és abelõlük képzett kereskedelmi egységek között.

B) Az élelmiszerláncon belül, a partnerek között, bizonyosadatok rögzítésének és kommunikációjának szisztemati-kusnak és automatikusnak kell lennie. Értelemszerûennem minden adatot kell automatikusan közölni az üzletipartnerekkel. Azt, hogy mely adatok mely csoportba tar-tozzanak, a vállalkozásoknak elõre meg kell határozniuk.

C) Egy nyomon követési rendszer hatékonyságát az elosztá-si lánc leggyengébb láncszeme határozza meg. A tételekmeghatározása, kialakítása mindenképpen kritikus pont-nak számít ebben a folyamatban, hisz ez határozza megaz adott nyomon követési rendszer pontosságát. Minél ki-sebb és minél homogénebb a tétel, annál pontosabb anyomon követés.

D) Az elektronikus úton történõ információcsere (EDI üze-netek, XML) az adatok gyorsabb és pontosabb kommuni-kációja révén igen jelentõs elõnyökkel jár a gazdasági életszereplõi számára.

4 . A zöldség-gyümölcs ágazatra szabott nyomonkövetés i model l



* Tétel: A tétel azon élelmiszerek sokasága, amelyeket azonos feltételek mellett állítottak elõ vagy csomagoltak (Az élelmiszerek jelölésérõl szóló 19/2004.(II.26) FVM-EszCsM-GKM együttes rendelete.).Az iparban és a kereskedelemben általában a gyártási tételszámot, LOT számot, illetve a sarzsszámot szokták használni egy adott tétel azonosítására. A friss zöldség- és gyümölcsáruk esetében legtöbbször LOT, illetve tételazonosító számként emlegetik a nyomon követést biztosító azonosító számot.

N Y O M O N K Ö V E T É S E L Õ R E :

Beszállító

Termelõ Csomagolás Tétel* Kiszállítás Kiskereskedõkialakítása

Tétel* nyomonkövetése:AI (01) és AI (10)

Kereskedelmi egységcímkézése: AI (01) és AI (10)Opcionálisan: AI (13),AI (412), AI (30), AI (310x)

5. ábra: Nyomon követési modell

N Y O M O N K Ö V E T É S V I S S Z A :

Termelõ Tétel* Csomagolás Beszállító Kiskereskedõ

Az ábrán szereplõ adattartalom-azonosítókról (AI) a következõ fejezetekben részletesen lesz szó.

Homogén raklap logisztikai cím-kéje: AI (00), és/vagy AI (01) vagyAI (02) és (37), AI (10)Opcionálisan: AI (13), AI (412), AI (310x)Kevert raklap logisztikai címkéje:AI (00)Opcionálisan: AI (13), AI (412), AI (310x)

A)A következõ oldalon, az 5. ábrán a friss áruk (zöldség, gyü-mölcs) fizikai áramlását (vastag vonal) és a hozzá kapcsoló-dó információáramlást (szaggatott vonal) modellezzük. Azelosztási lánc csak azon pontjai szerepelnek, ahol a külön-bözõ egységek kialakításra, megbontásra és átcsomagolás-

ra kerülnek. Persze nincs rá mód, hogy a valóságban elõfor-duló valamennyi lehetséges elosztási láncot modellezzük,azonban az elvek lényegi megértése után bármilyen bonyo-lult elosztási láncra kiépíthetõ egy GS1-megoldásokon ala-puló nyomon követési rendszer.

4 . 1 N Y O M O N K Ö V E T É S I M O D E L L



Kötelezõen megjelenítendõ adattartalom-azonosítók: • Globális Kereskedelmi Áru (Azonosító) Szám (GTIN) – AI 01• Gyártási Tételszám – AI 10

Opcionálisan feltüntethetõ adattartalom-azonosítók:• Csomagolás Napja – AI 13

• Változó Tömeg – AI 31nn• Tartalmazott Áruk Darabszáma – AI 30• Feladó GLN Száma – AI 412

5. A logiszt ikai és kereskedelmiegységeken megjelenítendõadatok

A kereskedelmi (fogyasztói) egységek azonosításához ele-gendõ, ha rajtuk csak a GTIN szám szerepel. Elõfordulhat-nak azonban esetek, amikor egyéb kiegészítõ információtis meg kell jeleníteni a kérdéses kereskedelmi, illetve lo-gisztikai egységeken. Ilyenkor a GTIN szám és az azt meg-jelenítõ vonalkód már nem elég, csak a GS1–128 jelképnyújt megfelelõ, szabványos és globálisan alkalmazhatómegoldást. A rendszerben az adattartalom-azonosítók (AI)segítségével az azonosításon kívül egyéb hasznos infor-mációk is megjeleníthetõk alfanumerikusan és vonalkódformájában egyaránt. Az ajánlás ötödik fejezetében olyanAI-k szerepelnek, melyek kereskedelmi (gyûjtõ) és logiszti-kai egységeken történõ feltüntetése, mindenképpen aján-

lott. Persze egyéb információ is feltüntethetõ akár vonal-kód, vagy akár ember számára értelmezhetõ formában(betûk, számok) az adott egységeken. Azt, hogy melyek le-gyenek ezek a speciális információk, a helyi igények hatá-rozzák meg, és így természetesen az ajánlás nem is tartal-mazza ezeket. Kidolgozásuk a kereskedelmi partnerek fel-adata, melyben a GS1 Magyarország Kht. készségesennyújt segítséget.

Most pedig nézzük meg a logisztikai egységeken és a ke-reskedelmi egységeken vonalkódok formájában feltünte-tendõ adatokat és az ezeket meghatározó adattartalom-azonosítókat.

6. ábra: GS1–128 jelkép gyûjtõegységen (AI 01 és AI 10)

5 . 1 A K E R E S K E D E L M I Á R U K O N ( P L . : D O B O Z , K A R T O N ) H A S Z N Á L A N D Ó A D A T T A R T A L O M - A Z O N O S Í T Ó K :



A) Homogén logisztikai egységek A homogén logisztikai egység, olyan egyedi termékekbõlkerül összeállításra, melyek ugyanabból a tételbõl (Lot-ból) származnak. Vagyis ezek a termékek, áruk azonosGTIN és sarzs/Lot számmal rendelkeznek.

Kötelezõen megjelenítendõ adattartalom-azonosítók:• Szállítási Egység Sorszám Kód (SSCC) – AI 00• Külön a logisztikai egységnek kiadott GTIN szám – AI 01

vagy a logisztikai egységben található kereskedelmiáruk GTIN száma – AI 02, és ezen kereskedelmi egysé-gek logisztikai egységben található darabszáma – AI 37Opcionálisan feltüntethetõ adattartalom-azonosítók:

• Gyártási Tételszám – AI 10• Csomagolás Napja – AI 13• Feladó GLN Száma – AI 412• Változó Tömeg – AI 31nn (7. ábra következõ oldalon)

B) Kevert logisztikai egységekHeterogén logisztikai egységrõl akkor beszélünk, mikor araklap összeállításához több különbözõ tételbõl származóterméket használnak. Ebben az esetben a raklapon sze-replõ termékek különbözõ GTIN és sarzs/Lot számmalvannak ellátva.

Kötelezõen megjelenítendõ adattartalom-azonosítók:• Szállítási Egység Sorszám Kód (SSCC) – AI 00

Opcionálisan feltüntethetõ adattartalom-azonosítók:• Gyártás Napja – AI 11 vagy Csomagolás Napja – AI 13 • Feladó GLN Száma – AI 412• Változó Tömeg – AI 31nn

5.3.1 Logisztikai Egységek Azonosítása: AI 00

Már említettük, hogy a logisztikai egységek szabványosazonosítására az SSCC kód szolgál. GS1–128 rendszer ese-tén a 00 számú adattartalom-azonosító határozza meg,hogy az azt követõ számsor a logisztikai egység SSCC kódjalesz. A SSCC szám felépítésérõl bõvebben olvashat a GS1MAGYARORSZÁG Számbank Katalógusában.

5 . 3 K Ö T E L E Z O E N M E G J E L E N Í T E N D O É S O P C I O N Á L I S A N F E L T Ü N T E T H E T O A D A T T A R T A L O M - A Z O N O S Í T Ó K

7. ábra: Homogén logisztikai egységeken feltüntetendõ adattartalom-azonosítók

8. ábra: AI (00) és az SSCC kód

Adattartalom- Serial Shipping Container Code (SSCC)azonosító szállítási egység sorszám (azonosító) kódja

Kiterjesztõ GS1 Egységsorszám Ellenõrzõszám cégprefix szám

00 N1 N2 N3 N4 N5 N6 N7 N8 N9 N10 N11 N12 N13 N14 N15 N16 N17 N18

5 . 2 A L O G I S Z T I K A I E G Y S É G E K E N ( P L . : R A K L A P ) H A S Z N Á L A N D Ó A D A T T A R T A L O M - A Z O N O S Í T Ó K :



5.3.3 Változó paraméterû (tömegû) kereskedelmi árucikkek azonosítása: AI 01

Sokszor elõfordulhat, hogy a termék valamely paramétere,pl.: tömege, térfogata, hossza nem behatárolható. Zöldségekés gyümölcsök esetében ez a változó paraméter természete-sen a legtöbb esetben a tömeg. A Globális Kereskedelmi Áru(Azonosító) Szám (GTIN) ilyen esetekben is nyugodtan hasz-nálható az adott árucikk azonosítására, azzal a kiegészítéssel,hogy a GS1 azonosító számban ezt minden esetben jelölnikell. Erre szolgál a 9-es indikátorszám használata. Az adattar-talom-azonosító továbbra is a 01 marad.

5.3.2 Állandó paraméterû kereskedelmi árucikkek azonosítása: AI 01

Említettük már, hogy a kereskedelmi egységek azonosítá-sára a Globális Kereskedelmi Áru (Azonosító) Szám (GTIN)használatos. A GS1–128 jelképrendszerben a 01 számúadattartalom azonosító jelöli a GTIN számot tartalmazóadatsort.

A kereskedelemben sokszor elõfordul, hogy egy adott árubólösszeállított rekesznyi vagy raklapnyi mennyiségû áru (pl.: re-kesz ásványvíz) is külön GTIN azonosító számot kap, nem csakaz alaptermék. Erre azonban csak akkor van lehetõség, ha ál-landó összeállítású, ún. szabványos (sztenderd) raklapokrólbeszélünk. Tehát a GTIN szám segítségével akár magasabbcsomagolási szinten is be tudjuk azonosítani az adott egysé-get. Az adattartalom-azonosító ugyanúgy 01 marad.

5.3.4 Logisztikai egység által tartalmazott, fix paraméterû kereskedelmi árucikk azonosítása: AI 02

A GS1–128 rendszer alkalmazásakor, ha a 02-es számúadattartalom-azonosítót használjuk, az azt követõ adat-sorban a logisztikai egység által tartalmazott termékekGTIN számát kell megadni. Csak abban az esetben alkal-mazható ez a megoldás, ha maga a gyûjtõcsomagolás

nem rendelkezik külön GTIN számmal, illetve a logisztikaiegységben lévõ árucikkek azonos GTIN számmal rendel-keznek, így természetesen külsõ és belsõ tulajdonságaikmegegyeznek, illetve csomagolási kiszerelésük azonos.Ha a logisztikai egységben az árucikkek gyûjtõcsomago-lásban vannak elhelyezve, és ez külön GTIN számmal bír,akkor az AI 02 után a gyûjtõcsomag GTIN számát kell fel-tüntetni.

Minden szerzõi jog fenntartva © GS1 Magyarország Kht., 2006.

9. ábra: AI (01), utána 9-es indikátorszámú GTIN

Adattartalom-Indikátor

Globális kereskedelmi áru (azonosító) szám Ellenõrzõazonosító (GTIN) szám

01 9 N2 N3 N4 N5 N6 N7 N8 N9 N10 N11 N12 N13 N14

Adattartalom-Globális kereskedelmi áru (azonosító) szám (GTIN)

Ellenõrzõazonosító szám

01 0 0 0 0 0 0 N1 N2 N3 N4 N5 N6 N7 N8 GTIN–8

01 0 N1 N2 N3 N4 N5 N6 N7 N8 N9 N10 N11 N12 N13 GTIN–13

01 N1 N2 N3 N4 N5 N6 N7 N8 N9 N10 N11 N12 N13 N14 GTIN–14

Adattartalom- A logisztikai egységben található termék globális Ellenõrzõazonosító kereskedelmi áru (azonosító) száma (GTIN) szám

02 N1 N2 N3 N4 N5 N6 N7 N8 N9 N10 N11 N12 N13 N14



5.3.5 Logisztikai egység által tartalmazott, változó paraméterû (tömegû) kereskedelmi árucikk azonosítása: AI 02

Változó tömegû (paraméterû) kereskedelmi egységekbõlösszeállított logisztikai egységek esetén is alkalmazható a02-es adattartalom-azonosító. Az AI 02 után ilyenkor is a lo-gisztikai egységben lévõ kereskedelmi árucikkek GTIN szá-mát kell megadni, azzal a kikötéssel, hogy ezek a kereske-delmi egységek azonos csomagolási szinten vannak, és

ugyanazzal a GTIN számmal vannak ellátva. Értelemszerûena kereskedelmi egységek GTIN száma ilyenkor csak a 9-esindikátorszámot tartalmazó azonosító szám lehet.

Hasonlóan az elõzõ esethez, ha a címkén a logisztikai egy-ség által tartalmazott termék GTIN számát adjuk meg (AI02), akkor kiegészítésként, kötelezõen meg kell adni a lo-gisztikai egységben található, adott GTIN számú kereske-delmi egységek darabszámát. Ezt a darabszámot az AI 37után tüntethetjük fel (lásd: 11. ábra).

Ha a címkén a logisztikai egység által tartalmazott termékGTIN számát adjuk meg (AI 02), akkor kiegészítésként köte-lezõen meg kell adni a logisztikai egységben található,

adott GTIN számú kereskedelmi egységek darabszámát. Ezta darabszámot az AI 37 után tüntethetjük fel.

Adattartalom-Indikátor

A logisztikai egységben található termék globális Ellenõrzõazonosító kereskedelmi áru (azonosító) száma (GTIN) szám

02 9 N2 N3 N4 N5 N6 N7 N8 N9 N10 N11 N12 N13 N14

5.3.6 Gyártási tételszám / Lot szám feltüntetése: AI 10

A GS1–128 jelképrendszerben a 10-es számú adattartalom-azonosító (AI 10) jelzi, hogy az ezt követõ adatsor egy gyár-tási tételszámot/Lot számot fog tartalmazni. A tételszámota gyártó maga határozza meg. A gyakorlatban ez általában mûszakot, gépsort, idõpontot vagy belsõ kódrendszert je-

lenthet. Az AI 10 után következõ gyártási tételszám változóhosszúságú (max. 20 karakter), alfanumerikus kód lehet.

Adattartalom-Gyártási tételszám/Lot szám

azonosító10 N1 változó hosszúságú N20

11. ábra: AI (02), utána 9-es indikátorszámú GTIN és AI (37) feltüntetése a GS1–128 rendszerben

Jelmagyarázat:AI (02) – A beépülõ változó paraméterû kereskedelmi (gyûjtõ) egység

GTIN száma AI (37) – A logisztikai egységben található, AI (02)-vel megadott GTIN

számú kereskedelmi egységek darabszáma A példa szerint: 12 db 95991234567897 GTIN számú kereskedelmiegységet tartalmaz a logisztikai egység.

10. ábra: AI (02) és AI (37) feltüntetése a GS1–128 rendszerben

Jelmagyarázat:AI (02) – A beépülõ kereskedelmi (gyûjtõ) egység GTIN száma AI (37) – A logisztikai egységben található, AI (02)-vel megadott GTIN

számú kereskedelmi egységek darabszáma A példa szerint: 12 db 05991234567894 GTIN számú kereskedelmiegységet tartalmaz a logisztikai egység.



5.3.8 Változó darabszám megadása: AI 30

Azt a darabszámot jelöli, amibõl a változó tömegû (paramé-terû) kereskedelmi egység áll. Ennek megadása kiegészíti aváltozó tömegû (paraméterû) kereskedelmi egységek azo-nosítását. Mivel azt a számot jelöli, amibõl az adott egységáll, ezért önmagában nem lehet feltüntetni, csak kizárólagegyéb adatok kiegészítéseként szerepelhet a GS1–128struktúrában. AI 30 után változó, de maximum 8 karakterhosszúságban kell szerepelnie a számnak.

Adattartalom- Változó darabszámazonosító egységek darabszáma

30 N1 változó hosszúságú N8

5.3.9 Kereskedelmi és logisztikai mennyiségek megadá-sa: AI 31nn, AI 32nn, AI 35nn, AI 36nn

Változó paraméterû kereskedelmi egységeknél alapvetõfontossággal bír, hogy a változó paramétereket (pl.: tö-meg, hossz, térfogat stb.) szabványosan és pontosan meg

tudjuk adni. A GS1–128 rendszerben ezeket a változó pa-ramétereket a sokféle, rendelkezésre álló adattartalom-azonosítóval lehet megadni. Mivel a paraméterek egyadott kereskedelmi egységre vonatkoznak, ezért ezeket aparamétereket azonosító adattartalom-azonosítók önma-gukban nem szerepelhetnek a GS1–128 jelképrendszerben,csak a kereskedelmi egységet azonosító AI 01 vagy AI 02-velegyütt jelenhetnek meg.

Adattartalom-azonosító Megadott értékek

A1 A2 A3 A4 N1 N2 N3 N4 N5 N6

Az adattartalom-azonosító elsõ három karaktere (A1, A2,A3) jelzi, hogy a következõ adatsor mértékegységet fog tar-talmazni, és jelzi, hogy milyen típusú mértékegység követ-kezik. A negyedik karakter (A4) a tizedesvesszõ helyét jelziaz AI-t követõ hat karakterben (N1, N2, N3, N4, N5, N6) meg-adott értékben. Ha A4 = 0, akkor nincs tizedesvesszõ, ha pe-dig például A4 = 1, akkor a tizedesvesszõ N5 és N6 közöttvan. A következõ táblázatban (4. táblázat a következõoldalon) összefoglaltuk a Magyarországon használatos, fon-tosabb mértékegységeket azonosító AI-eket.

5.3.7 Csomagolás napja: AI 13

Zöldségek és gyümölcsök esetén a csomagolás napját szo-kás feltüntetni a GS1–128 rendszerben. Ezt a célt szolgáljaaz AI 13, melynek struktúrája ÉÉHHNN (lásd: 12. ábra).

Csomagolás napja

Adattartalom-Év Hónap Nap

azonosító

13 N1 N2 N3 N4 N5 N6

12. ábra: AI (01), AI (13 ) és AI (10) feltüntetése a GS1–128 rendszerben

Jelmagyarázat:AI (01) – A kereskedelmi egységet azonosító GTINAI (13) – A kereskedelmi egység csomagolásának dátu-

maAI (10) – A kereskedelmi egység tételszámaA példa szerint: A 05991234567894 GTIN számú keres-kedelmi egységet 2006. 01. 04-én csomagolták, és Lotszáma: 1234AB

13. ábra: A nettó tömeg megadása a GS1–128 rendszerben

Jelmagyarázat:AI (01) – A változó paraméterû kereskedelmi (gyûjtõ) egység

GTIN száma AI (3101) – A változó paraméterû kereskedelmi (gyûjtõ) egy-

ség nettó tömegeA példa szerint: A 95991234567897 GTIN számú kereskedelmi(gyûjtõ) egység nettó tömege: 12,5 kg



Adattartalom-azonosító Megadott értékek MértékegységA1 A2 A3 A4

3 1 0 N4 Nettó tömeg kg

3 1 1 N4 Hossz vagy 1. méret (kereskedelmi) méter

3 1 2 N4 Szélesség vagy 2. méret (kereskedelmi) méter

3 1 3 N4 Vastagság, magasság vagy 3. méret (kereskedelmi) méter

3 1 4 N4 Nettó felület (kereskedelmi) négyzetméter

3 1 5 N4 Nettó térfogat (kereskedelmi) liter

3 1 6 N4 Nettó térfogat (kereskedelmi) köbméter

4. táblázat: Fontosabb mértékegységeket azonosító adattartalom-azonosítók

5.3.10 A logisztikai egységben található kereskedelmi tételek darabszámának megadása: AI 37

Ha a logisztikai egységben lévõ kereskedelmi termékekGTIN számát tüntetjük fel a logisztikai egység címkéjén (AI02), akkor kötelezõen meg kell adni a logisztikai egységbentalálható kereskedelmi egységek darabszámát is. A darab-számot az AI 37 után kell megadni.

Adattartalom- Kereskedelmi azonosító egységek darabszáma

37 N1 változó hosszúságú N8

5.3.11 A feladó GLN számának megadása: AI 412

A GS1–128 rendszerben, az AI 412 adattartalom-azonosítósegítségével bármely cég, vállalkozás vagy helyszín – akitõlvagy ahonnan a kérdéses egység származik – GLN számamegjeleníthetõ, és így egyértelmûen azonosítható.

Adattartalom- Globális helyazonosító szám azonosító (GLN)

412N1 N2 N3 N4 N5 N6 N7 N8 N9 N10 N11

N12 N13



A GS1-szabványok élelmiszerláncban történõ alkalmazása anyomon követésen túl egyéb elõnyökkel is jár a vállalkozá-sok, vállalatok számára. A szabványok használata nagymér-tékben megkönnyíti és felgyorsítja a kereskedelmet, a lo-gisztikát, a raktármenedzsmentet, a készletnyilvántartást, azáruátvételt és az elektronikus adatcserét (EDI). Mindezek ál-tal a GS1-szabványokon alapuló nyomon követési rendsze-rek bevezetéséhez szükséges beruházási költségek hamarmegtérülnek. Így a vállalatok számára a nyomon követéstörvényi elõírásának betartása és feltételeinek megteremté-se nem egy újabb szükséges rossz, hanem sokkal inkábbegy új lehetõség a megfelelõ szervezési, jelölési és informa-tikai háttér fejlesztésére, megfelelve ezáltal a fogyasztókegyre növekvõ igényeinek. Az élelmiszer-elosztási és keres-kedelmi folyamatok fejlesztése, valamint a fogyasztók bizal-mának elnyerése és megtartása már önmagukban elegen-

dõ garanciát jelentenek a gazdasági növekedésre. Az élel-miszer nyomon követésnek a fentieken túl fontos szerepelehet az Európai Unió élelmiszer-szabályozásának sarkala-tos pontját képezõ eredetvédelemben is. Egy jól felépítettés mûködtetett nyomon követési rendszerrel biztosítható,hogy az adott élelmiszeripari termék – legyen szó akár olta-lom alatt álló eredetmegjelölésû vagy oltalom alatt állóföldrajzi jelzésû, esetleg hagyományos, különleges ter-mékrõl – az elõírt, megfelelõ minõségû alapanyagokból ésadott termékhez kötõdõ régióból származzon. Így meg-elõzhetõek vagy legalábbis csökkenthetõek lennének azolyan, évszázadok alatt kivívott világhírnevet néhány pilla-nat alatt leromboló botrányok hatásai, amelyeknek a kö-zelmúltban sajnálatos módon Magyarországon többszöris tanúi lehettünk.

6 . A GS1-szabványok szer int ié le lmiszer nyomon követés irendszerek je lentõsége



Magyarországon az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII.törvény 20. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglalt fel-hatalmazás alapján a 19/2004. (II.26) FVM-EszCsM-GKMegyüttes rendelet határozza meg a fogyasztókhoz kerülõ

élelmiszerek jelölésére vonatkozó jogi hátteret. A rende-letbõl csupán néhány részletet emeltünk ki, amelyek a frisszöldségek és gyümölcsök jelölése esetében fontosak le-hetnek.

7 . Az é le lmiszerek je lö lésénekjogi háttere

A rendelet definiál néhány igen fontos fogalmat, amelyeketmindenképpen célszerû e kiadványban feleleveníteni, hi-szen az élelmiszerek helyes, a jogszabályoknak megfelelõjelölésének elõfeltétele, hogy az élelmiszer-vállalkozó tisz-tában legyen az alapdefiníciókkal.

Jelölés: „bármely, az élelmiszerre vonatkozó szó, jel, véd-jegy, márkanév, ábra vagy szimbólum, amelyet az élelmi-szer csomagolásán, a dokumentációban, a címkén, a felira-ton, a gyûrûn vagy a galléron helyeznek el”. Elõrecsomagolt élelmiszer: „olyan egység, amely az élelmi-szerbõl és az élelmiszer azon csomagolásából áll, amelybe

az élelmiszert forgalomba hozatal elõtt csomagolták be, ésamely további változtatás nélkül kerül a végsõ fogyasztó-hoz vagy közétkeztetésre. Az élelmiszert egészben vagyrészben tartalmazó csomagolásnak olyannak kell lennie,hogy annak felnyitása vagy megváltoztatása nélkül a tarta-lom ne legyen megváltoztatható”.

Az elõrecsomagolt élelmiszer fogalmából egyértelmû, hogyazok a zöldségek, gyümölcsök, amelyeket egyesével vékonypapír- vagy mûanyag fóliába csomagolnak abból a célból,hogy egyedi védelmet biztosítsanak a terméknek, nem te-kinthetõ elõrecsomagoltnak.

7 . 1 A L A P F O G A L M A K

3. § (1) „A jelölés és az alkalmazott jelölési módszera) nem vezetheti félre a fogyasztót az élelmiszer tulajdon-

ságait – így az élelmiszer fajtáját, azonosságát, jellemzõ-it, összetételét, mennyiségét, eltarthatóságát, szárma-zását vagy eredetét és elõállítási vagy termelési módját– illetõen.”

4. § „Az 5–18. §-ban elõírtak figyelembevételével az élelmi-szer jelölésén az alábbi adatokat kell feltüntetni:a) az élelmiszer megnevezése,b) az összetevõk felsorolása,c) bizonyos összetevõk vagy összetevõ csoportok meny-

nyisége a 8. § szerint,

d) elõrecsomagolt élelmiszer esetén annak nettó meny-nyisége,

e) az élelmiszer minõségmegõrzési idõtartamának lejá-rati dátuma, illetve a mikrobiológiai szempontból gyor-san romló élelmiszer fogyaszthatóságának idõpontja,

f) a minõség megõrzéséhez szükséges különleges tárolásivagy felhasználási feltételek,

g) az élelmiszer elõállítójának vagy az Európai Gazdasági Tér-ség (a továbbiakban: EGT) valamely államában székhellyelrendelkezõ forgalmazójának neve vagy cégneve és címe,

h) az eredet vagy a származás helye, amennyiben megjelö-lésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élel-miszer tényleges származása vagy a valódi eredete felõl.”

7 . 2 A R E N D E L E T N É H Á N Y L É N Y E G E S P A R A G R A F U S A

5. § „Külön jogszabály a 4. § b) és e) pontjában foglalt elõ-írástól eltérhet, illetve a 4. §-ban felsoroltakon kívül továb-bi kötelezõ jelölés feltüntetését is elõírhatja.”

6. § „(7) Azokat az élelmiszereket, amelyeket a minõség-megõrzési idejük növelésére a levegõtõl eltérõ összetéte-lû gázatmoszférában csomagoltak, a védõgázas csoma-golásban jelöléssel is el kell látni.”

A „védõgázas csomagolásban” felirat feltüntetése a jelölés-ben (nem a termék nevében!) azért szükséges, mert a ter-mék megjelenésén többnyire nem érzékelhetõ a védõgáz,ezért a fogyasztói tájékoztatást szolgálja, hogy a meg-növekedett minõségmegõrzési idõtartam ennek köszönhe-tõ. Vákuumcsomagolás esetén - amely jól érzékelhetõ - nemkötelezõ annak deklarálása.

7. § „(2) Nem kötelezõ az összetevõk felsorolása a követke-zõ termékek esetében:a) friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott,

nem szeletelt vagy más hasonló kezelésnek alá nem ve-tett burgonyát.”

9. § „(1) Az elõrecsomagolt élelmiszer nettó mennyiségétb) más termék esetén tömegegységben, kilogrammban

vagy grammban kifejezve kell megadni.”A nettó tömeg vagy nettó térfogat feltüntetését nemkell megelõzze a „nettó tömeg” vagy „nettó térfogat”kifejezés.

„(5) Azon élelmiszer esetén, amelyet szokás szerint darab-szám szerint értékesítenek, a nettó mennyiség feltüntetésenem kötelezõ, ha a termék kívülrõl jól látható és megszá-molható, vagy a darabszám a jelölésen fel van tüntetve.”

10. § „(1) Az élelmiszerek minõségmegõrzési idõtartama azaz idõtartam, ameddig az élelmiszer a tulajdonságait he-lyes tárolási körülmények között megõrzi. A minõség-megõrzési idõtartamot az élelmiszeren – a (7) bekezdés-ben foglalt kivétellel – a (2)–(6) bekezdés szerint kell fel-tüntetni.”„(7) Az alábbi élelmiszerek esetén – amennyiben jogsza-bály másként nem rendelkezik – nem szükséges aminõségmegõrzési idõt megjelölni:a) friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott,

nem szeletelt vagy hasonló eljárásnak alá nem vetettburgonyát; ez az eltérés nem alkalmazható csírázómagvakra és hasonló termékekre, mint a pl. a hüvelyesnövények hajtásaira.”

14. § „(1) Elõrecsomagolt élelmiszereknél a 4. és 5. §-banmeghatározott jelöléseket – a (2), (3) és (6) bekezdésbenfoglalt kivétellel – az élelmiszer csomagolásán vagy az ah-hoz kapcsolt címkén kell feltüntetni.”

A paragrafus az elõrecsomagolt élelmiszerekre határozzameg, hogy hol kell megjelennie a jelöléseknek. A gyûjtõ-vagy nagyfogyasztói csomagolásra nincs szabályozás. Agyûjtõ vagy nagyfogyasztói csomagolás jelölése az élel-miszer-elõállítók döntése, ami természetesen nem lehetellentétes az egyedi fogyasztói csomagoláson megjelenõjelölésekkel, de azokra nem kell teljes körûen kiterjedjen,ugyanakkor megfelelõ információt kell adnia a gyûjtõ-vagy nagyfogyasztói csomagokat kezelõknek.

15. § „ (1) Ha az élelmiszer a végsõ fogyasztó vagy a közét-keztetés részére elõrecsomagolás nélkül kerül értékesí-tésre, vagy a fogyasztó kérésére a vásárlás helyén, jelen-létében csomagolják,a) a 4. és 5. §-ban meghatározott jelöléseknek a terméket

kísérõ kereskedelmi dokumentumokban kell szerepelnie,b) az eladás helyén, jól látható módon a fogyasztók tájé-

koztatására a 4. § a) pontja szerinti információt kell kö-zölni.”

Elsõsorban a gyümölcs és zöldség, valamint csomagolat-lan sütõipari termékek forgalmazására szolgál ez a „jelölé-si” elõírás, amely nemcsak hazánkban, az EU-ban is gya-korlat. Szélesedik ugyan az a termékkör, amelyben az elõ-recsomagolás nélküli terméket felváltja a csomagolt, denem csökken a jelentõségük a csomagolatlan termékek-nek sem. Figyelembe kell venni azonban, hogy a jelöléselemeinek az árut kísérõ dokumentumokban ott kell len-niük, hogy akár a vásárló kérdésére válaszolva, akár a ha-tósági élelmiszer-ellenõrzés során a megfelelõ informáci-ókat meg lehessen adni. Amennyiben tételazonosításszükséges, azt lehetõvé kell tenni.

„(2) Ha az élelmiszert a forgalmazás helyén, de a fogyasz-tó távollétében elõre csomagolják, valamint a nem cso-magolt kenyereken csak a 4. § a), d), e) és g) pontja és aholszükséges, a j) pontja szerinti jelöléseket kell alkalmazni,azzal az eltéréssel, hogy a kenyerek minõségmegõrzésiidõtartama a lejárati nap nevének feltüntetésével is meg-adható.”

Fel kell hívni a figyelmet a „forgalmazás helyén” kitételre.Ez alatt az illetõ üzletet, áruházat (nem csak annak eladó-terét) kell érteni. Ha ez az elõrecsomagolás más helyen(pl. egy áruházlánc központi csomagolójában vagy egycsak a csomagolással foglalkozó vállalkozásnál) történik,ez a jelölési egyszerûsítés már nem érvényes. Ebben azegyszerûsített formában tehát csak az élelmiszer megne-vezését, nettó mennyiségét, a minõségmegõrzési idõtar-tamát, illetve fogyaszthatósági idejét, az elõállító vagyforgalmazó nevét és címét, továbbá ahol értelmezhetõ,ott az alkoholtartalmat kell feltüntetni.





17. § „(2) A Magyar Köztársaság területén forgalomba hoza-talra kerülõ élelmiszer csomagolásán magyar nyelven, kö-zérthetõ módon kell feltüntetni a 4. és 5. §-ban meghatá-rozott, a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenõrzéshezszükséges jelöléseket.(3) A Magyar Köztársaság területén elõállított és forga-lomba hozott élelmiszerek a magyar nyelvû szöveg fel-tüntetésén túl azzal azonos értelmû idegen nyelvû jelö-léssel is elláthatók.”

18. § „(1) Az élelmiszerek csomagolásán tételazonosító jelö-lést kell alkalmazni. A tétel azon élelmiszerek sokasága,amelyeket azonos feltételek mellett állítottak elõ vagycsomagoltak.(2) A tételazonosító jelöléssel el nem látott élelmiszereknem hozhatók forgalomba.(3) Nem kell tételazonosító jelölést alkalmazni:a) olyan mezõgazdasági termékekre, amelyeket nem köz-

vetlen fogyasztónak szánnak, hanem1. ideiglenes tárolásra, elõkészítõ vagy csomagolóhely-

nek adnak el és szállítanak,2. termelõi szervezeteknek szállítanak,3. egy integrációs elõkészítõ vagy feldolgozó rendszer-

ben gyûjtenek össze;b) a végsõ fogyasztónak történõ eladáskor nem elõrecso-

magolt élelmiszereknél, továbbá azoknál az élelmisze-reknél, amelyeket a fogyasztó jelenlétében, és azoknálamelyeket távollétében, de közvetlen értékesítésre cso-magolnak;

c) olyan csomagolásnál, amelynek jelölésre alkalmas felü-lete 10 cm2-nél kisebb;

d) egyedi csomagolású jégkrémeknél; ebben az esetben atételazonosító jelölést a gyûjtõcsomagoláson kell fel-tüntetni;

e) azon az élelmiszeren, amelynek minõségmegõrzésiidõpontja tartalmazza a hónapot és a napot.

(4) A nyers vagy feldolgozott élelmiszer elõállítója vagycsomagolója vagy az EGT valamely államában székhellyelrendelkezõ elsõ forgalmazója határozza meg a tételt, ésfelelõs a tételazonosító jelölés feltüntetéséért. A tételazo-nosító jelölés elõtt L betût kell feltüntetni, kivéve, ha azadott jelölés világosan megkülönböztethetõ az élelmiszeregyéb jelöléseitõl.(5) A tételazonosító jelölést, és ha szükséges, az L betût azelõrecsomagolt élelmiszereknél a csomagoláson vagy azélelmiszerhez csatolt címkén, a nem elõrecsomagolt élel-miszereknél a gyûjtõcsomagoláson, ennek hiányában akísérõ dokumentumon kell feltüntetni. A tételazonosítójelölést, és ha szükséges, az L betût minden esetben jólláthatóan, tisztán olvashatóan, kitörölhetetlenül kell fel-tüntetni."

A tételazonosító jelölés a termékek azonosíthatóságára ésnyomon követhetõségére szolgáló eszközök egyike. A tételmennyiségének meghatározásakor a gyártási és/vagy cso-magolási paraméterek mellett célszerû gyakorlati szem-pontokat is figyelembe venni, hiszen ha nagyon nagymennyiségeknek adják ugyanazt a jelet, az egy termékvisz-szahívás esetén a szükségesnél több terméket érinthet.

Új követelmény a tételazonosító jelölés elõtt az „L” betûfeltüntetése (ami az angol „LOT” szóra utaló jel, és mindentagállamban egyformán ezt a jelet kell használni), ezazonban csak akkor szükséges, ha a tételazonosító jelölésaz élelmiszer egyéb jelöléseivel összetéveszthetõ lenne. Atételazonosító jelölés nem a fogyasztó tájékoztatásátszolgálja, annak tehát nem kell a fogyasztó számára ért-hetõnek lennie, viszont biztosítani kell, hogy azokkal a je-lölésekkel, amelyeket a fogyasztónak szánnak, ne legyenösszetéveszthetõ.

Forrás:– Az élelmiszerek jelölésérõl szóló 19/2004. (II.26) FVM-EszCsM-GKM együttes rendelete – Õsz Csabáné: Élelmiszer-szabályozási Információk 2. – Az élelmiszerek jelölésérõl szóló 19/2004. (II.26) FVM-EszCsM-GKM együttes rendeletet és kom-

mentárja – FVM, 2004



Az elsõ esettanulmányban szereplõ elosztási lánc csak egyelképzelt esetbeli példa, melynek feladata, hogy segítsé-gével jobban meg lehessen érteni a friss zöldség-, gyü-mölcstermékek GS1-szabványok felhasználásával történõ

nyomon követését. A második esettanulmányban, azAnecoop spanyol termelõ és értékesítõ szövetkezet példá-ján keresztül nézhetjük meg az GS1–128 bevezetéséneklépéseit és eredményeit.

8 . Esettanulmányok

A paprikát egy gazda termeszti saját földterületén. A papri-kát eladja egy TÉSZ-nek/gazdaságnak, mely kialakítja a ke-reskedelmi egységeket, csomagolja és értékesíti a paprikát.A paprikát egy szupermarket vásárolja meg, és kínálja meg-vételre a fogyasztóknak. Most nézzük meg részletesen apaprika elosztási láncát!

a) termesztõ és termõterület azonosítása

A termesztõ saját GLN számmal rendelkezik, mely egyértel-mûen azonosítja õt, és így természetesen a paprika szárma-zási helyét is. Amennyiben a gazda nagy termõterülettelrendelkezik, a területét részekre oszthatja. Mindegyik rész-nek külön-külön GLN számot adhat. Ennek a megoldásnak

az elõnye, hogy lényegesen pontosabban lehet nyilvántar-tani, hogy az adott tétel paprika honnan is származik. Ennekkülönös jelentõsége van krízis esetén, amikor óriási költsé-geket lehet elkerülni, ha kellõen szûk területre tudjuk visz-szakövetni az érintett tételeket. A GLN szám ily módon tör-ténõ alkalmazása jelentõsen megkönnyítheti a paprika nyo-mon követését. Nagy termõterület esetén megoldást je-lenthet az is, ha a termelõ csak egy, saját magát azonosítóGLN számmal rendelkezik, és termõterületének egyes ré-szeit saját azonosítóval látja el. Ekkor azonban a termelõnekpontos nyilvántartással kell rendelkeznie, hogy melyik pap-rika melyik részrõl származik. Minden esetben a termelõ saját belátására van bízva, hogymekkora termõterületre akarja leszûkíteni a nyomon köve-tést. (14. ábra)

8 . 1 A T . V . P A P R I K A N Y O M O N K Ö V E T É S E G S 1 - E S Z K Ö Z Ö K K E L

Például:GLN 0: 599003200200 2 A termelõt mint jogi személyt azonosító GLN szám.

GLN 1: 599003200201 9GLN 2: 599003200202 6 A termõterületeket azonosító további GLN számok.GLN 3: 599003200203 3}

Egy nagyobb termõterület esetén az elõre ki-alakított kisebb részeket külön GLN számokkal,vagy akár belsõ kódokkal is lehet azonosítani.

A termelõt és/vagy a termõterületet a GLN szám azonosítja

GLN1

GLN2

GLN3

14. ábra: A termelõ/termõterület GLN számmal történõ beazonosítása



b) áru (lédig, I. minõségosztályú t. v. paprika) azonosítása

A termelõ áruit a közeli TÉSZ vásárolja fel, majd értékesíti. ATÉSZ kilogrammonként rendeli az I. minõségosztályú t. v.paprikát, és a számlázás alapja is a kilogramm. A paprikákatömlesztve, eldobható fakonténerben szállítják a TÉSZ-be. Anyomon követéshez természetesen elengedhetetlen a ter-mék egyértelmû azonosítása.

A termelõ nyolcjegyû cégprefixe: 59912345

Ebbõl a cégprefixbõl képezheti a termelõ az I. minõségosztá-lyú, lédig t. v. paprika tizennégy jegyû GTIN azonosítóját. Mi-vel változó paraméterû, jelen esetben változó tömegû árurólvan szó az áru azonosításához használt GTIN szám 9-es indi-kátorszámmal kell hogy kezdõdjön.

A lédig, 1. minõségosztályú sárgabarack GTIN száma95991234500047, melynek részletes felépítése a következõ:

Indikátor Cégprefix TermékazonosítóEllenõrzõ

szám9 5 9 9 1 2 3 4 5 0 0 0 4 7

Az adott konténert 2006. 07. 15-én töltötték meg t. v. papri-kával. Ez lesz a csomagolás idõpontja, amit célszerû feltün-tetni a kiszállításra kerülõ konténeren.

A nyomon követést tovább lehet szûkíteni, ha az adott GLNszámmal azonosított termõterületen, adott idõpontban le-szedett t. v. paprikának kiad a termelõ egy tételszámot. Ezta tételazonosító számot szintén ajánlott feltüntetni a fakon-téneren.

Pl.: 2006.07.14-én leszedett, 5990032002019 GLNszámmal azonosított termõterületrõl származó t. v. pap-rika tételazonosító száma (LOT): AP060714

(A tételazonosító számnak természetesen nem kell feltétlenül„beszélõ” számnak lennie. Sõt abban az esetben, ha túl hosszúa „beszélõ” számként létrehozott tételazonosító, nem is aján-lott, hiszen több karaktert kell vonalkód formátumban megje-leníteni, és a túl hosszú GS1–128 szimbólum csupán megnehe-zítheti az árun történõ megfelelõ elhelyezést. Igazából elég, haa tételazonosító szám csak egy hivatkozási szám (minél egy-szerûbb), amelyet mindenki a saját rendszerében nyilvántart.)

Mivel változó tömegû termékrõl van szó, ezért kötelezõenmeg kell adni a 9 599123450004 7 GTIN számmal azonosí-tott termék változó paraméterét, jelen esetben tömegét. Akonténernyi mennyiségû t. v. paprika tömege: 205,2 kg

A fakonténernyi áru, mint szállítási egység, külön SSCCszámmal is azonosítható. SSCC: 1599123450000000010

Kiterjesztõ Cégprefix

Logisztikai egység Ellenõrzõszám referencia szám

1 5 9 9 1 2 3 4 5 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0

A fakonténeren elhelyezett logisztikai címkén GS1–128 jel-képrendszerben a következõ adatokat célszerû feltüntetni: • Lédig, I. minõségosztályú t. v. paprika

GTIN száma: AI (01) 9599123450004• Csomagolás napja: AI (13) 060715• Tömeg: AI (3101) 002052• Feladó GLN száma: AI (412) 5990032002002• Tételazonosító szám: AI (10) AP060714• SSCC szám: AI (00) 1599123450000000010

A következõ ábrán GS1–128 jelképrendszerben is bemutat-juk a címkén feltüntetendõ adatokat és azok vonalkódosmegjelenítését (15. ábra). Ezekbõl áll össze a termék fizikainyomon követését segítõ logisztikai címke. A logisztikaicímkék fajtáival és azok felépítésével külön kiadványaink-ban foglalkozunk.

c) Nagykereskedõ (TÉSZ/gazdaság)

A beérkezéskor a fakonténeren elhelyezett címke beolvasá-sával azonosítják az árut, a beszállítót, és rögzítik a beszállí-tott paprika mennyiségét.

A TÉSZ a beszállított I. minõségosztályú t. v. paprikából sajátmaga állítja össze a fogyasztói és kereskedelmi egységeket.

15. ábra: A fakonténeren elhelyezésre kerülõ adatok GS1–128 jelképrendszerben



Fontos, hogy mindkét esetben rögzítsék a kiszerelések ösz-szeállításához felhasznált paprikák fontosabb kísérõ adatait(pl.: Honnan? Mikor? Tételszám?). Mind a fogyasztói egysé-gek, mind pedig a kereskedelmi egységek összeállításánálügyelni kell arra, hogy csak egy adott beszállítótól, és ha le-het, egy adott tételbõl származzon a paprika.

Pl.: Válogatás és osztályozás után hálózott mûanyag dobo-zokba csomagolják a paprikát. A csomagokat mérlegelik éscímkékkel látják el. A címkén szerepel a fogyasztói egységGTIN száma (vonalkóddal is), a csomagolás napja, a tételazo-nosító szám (Lot), illetve az egység tömege. Az így kialakított,egalizált 1 kg-os egységek lesznek a fogyasztói egységek. Afogyasztói egységek kialakításakor ügyelni kell arra, hogy azegységekbe csak egy termelõtõl/beszállítótól származó pap-rika kerüljön.

A fogyasztói egységeket kartondobozokba rakják. A karton-dobozok 32 db fogyasztói egységet tartalmaznak. Ez lesz akereskedelmi gyûjtõcsomagolás, amely – mivel sztenderdösszeállítású és rendelhetõ – külön GTIN számot kap.Amennyiben a gyûjtõcsomagolások nem kapnak külön té-telszámot, akkor a nyomon követés szempontjából fontos,hogy egy adott gyûjtõcsomagba mindig azonos tételszámúfogyasztói egység kerüljön.

A TÉSZ GLN száma: 5990000000009A TÉSZ kilencjegyû cégprefixe: 599123456A fogyasztói egységek cégprefixbõl képzett GTIN száma: 05991234560024A gyûjtõcsomagolás cégprefixbõl képzett GTIN száma: 05991234560031

A gyûjtõcsomagolás címkéjén a következõ adatok szerepel-nek GS1–128 jelképrendszerben (16. ábra): • A gyûjtõcsomagolás

GTIN száma AI (01) 05991234560031• Csomagolás napja AI (13) 060716• Feladó GLN száma AI (412) 5990000000009• Tételazonosító szám/Lot szám:

(Ez jelöli, hogy melyik csomagológép és melyik mûszakban csomagolta a fogyasztói egységeket és/vagy gyûjtõ-egységeket.) AI (10) 1234AB

A gyûjtõcsomagolásokból összeállítják a logisztikai egysége-ket, a raklapokat. A homogén raklapokban 50 db gyûjtõcso-mag található. Valamennyi gyûjtõcsomag azonos tételszám-mal rendelkezik. (Amennyiben nem azonos tételszámú keres-kedelmi gyûjtõcsomagokból állítják össze a raklapot, akkor araklap logisztikai címkéjén nem lehet feltüntetni a kereske-delmi áruk tételazonosító számát.) Nyomon követés szem-pontjából ügyelni kell a kapcsolódási pontok helyes mene-dzselésére, vagyis hogy minden esetben pontosan rögzítsék,hogy az adott gyûjtõ és/vagy logisztikai egységek összeállítá-sára milyen azonosítóval és egyéb kiegészítõ adatokkal ren-delkezõ árukat használtak fel.

A raklapokat logisztikai címkével látják el, amelyen a követ-kezõ információk kapnak helyet (17. ábra):• A logisztikai egységben található kereskedelmi

áruk GTIN száma AI (02) 05991234560031• Csomagolás napja AI (13) 060716• A logisztikai egységben

található kereskedelmiáruk darabszáma AI (37) 50

• Feladó GLN száma AI (412) 5990000000009• Gyártási tételszám AI (10) 1234AB• Szállítási egység sorszám

kód (SSCC) AI (00) 159912345600000038

Ha az összeállított raklap kevert:• Szállítási egység sorszám kód (SSCC) AI (00)

Opcionálisan:• Csomagolás napja AI (13)• Feladó GLN száma AI (412)

A kevert raklapok összeállítása során különösen ügyelni kellarra, hogy rögzítsék és eltárolják a raklap tartalmát képzõ

17. ábra: A homogén raklapon feltüntetendo adattartalom-azonosítók

16. ábra: A gyûjtõcsomagolás címkéjén feltüntetett adattartalom-azonosítók



egységek azonosítóit. Ehhez egy informatikai adatbázist al-kalmaznak, ahol a raklap SSCC számát referenciaszámkénthasználva tárolják a kevert raklap összeállítására felhasználtegységek azonosítóját. A nagykereskedõ és a kiskereskedõközött naprakész kommunikáció, adatszinkronizáció zajlik.Így a kiskereskedõ a kevert raklap SSCC számának leolva-sásával egybõl tudni fogja, hogy az adott raklap milyenegységeket tartalmaz. Természetesen homogén raklapesetén erre nincs szükség, hiszen a logisztikai címkén fellehet tüntetni a kereskedelmi egységeket azonosító GTINszámot. A raklapok szállításra készen állnak.

A gyûjtõcsomagoláson, illetve a logisztikai egységen sze-replõ adatokról természetesen a csomagolásért felelõs fél-nek (most a TÉSZ) egyeztetni kell a vevõvel/kiskereskedõvel(most szupermarket)!

d) Kiskereskedõ

A szupermarketben a szállítmány beérkezésekor a raklap-okon lévõ logisztikai címke tartalmát beolvasva mindenhasznos és szükséges információt megtudhatnak a raklapoktartalmáról. A kiskereskedelmi egység nem rendelkezik na-

gyobb tárolókapacitásokkal, és mivel friss áruról van szó, ahosszabb raktározás nem valószínû. A raklapok és gyûjtõ-csomagolások megbontása után, az EAN–13 vonalkóddalellátott fogyasztói egységek kikerülnek a polcokra. A képze-letbeli termékpálya a következõ ábrán (18. ábra) található.

Az említett példában jól láthattuk, hogy az elosztási láncbana csomagolásért felelõs szereplõnek van a legnagyobb fele-lõssége a nyomon követés biztosításában. Az elosztási láncpersze lehet egyszerûbb (a termelõ saját maga állítja összea fogyasztói, gyûjtõ- és a logisztikai egységeket, és szállítjaközvetlenül a kiskereskedõhöz), de akár sokkal bonyolul-tabb is (a TÉSZ és a kiskereskedelmi egység közé beékelõdikegy logisztikai központ vagy központi raktár). Ha már egy-szer a különbözõ szintû egységek összeállításra kerültek,nagyon körültekintõen kell eljárni, amennyiben ezeket azegységeket megbontják. Mindenképpen gondoskodni kella kapcsolódási pontok helyes kezelésérõl, illetve az újonnanlétrehozott egységek helyes címkézésérõl.

Amennyiben a kódok képzése, a címkézés és a kapcsolódá-si pontok kezelése helyes, akkor a paprika vagy akármilyenmás friss áru visszakövethetõ az elosztási láncon keresztülegészen a termelõig, vagy akár a termõterületig.

Áruátvétel: A raklapokon lévõ logisztikai címke leolvasásával minden szükséges információ megtudható a raklap tartalmáról

A termelõt /termõföldet GLN szám azonosítja

Fogyasztói egység(Kosaras paprika)

Szállítás

Fogyasztó

Áruátvétel:A beérkezett paprikátátveszik, mérlegelik,belsõ azonosítóval látják el a tárolóreke-szeket.

Csomagolás:1. Fogyasztói egységek

kialakítása2. Gyûjtõcsomagolás

összeállítása3. Logisztikai egységek

összeállítása

18. ábra: Az áru áramlásának folyamata

Szállítás



Az elõzõ fejezetben leírt elméleti esettanulmányt követõenmost nézzünk meg egy valós példát a GS1–128 rendszeralapján mûködõ nyomon követési modellre.

Elõzmények

A spanyol Anecoop-ot termelõszövetkezetek egy csoportjaalapította 1975-ben azzal a céllal, hogy megvalósítsák éselõsegítsék a friss termékek egész országra (Spanyolország)kiterjedõ kereskedelmét. Hamarosan piacvezetõkké váltak afriss termékek kereskedelmében, legyen szó akár gyümöl-csökrõl, akár zöldségekrõl. Tevékenységük nagy részét a cit-rusfélék képezik, és ezen termékek esetében a spanyol ex-port 54%-át az Anecoop bonyolítja le. A tagságban ma már több mint 99, a spanyol termelõketképviselõ termelõszövetkezet szerepel.

A „Naturane-rendszer” – Egy belsõ megoldás

A fogyasztók igényei egyre inkább nõnek. Egyre nagyobbelvárások jelentkeznek a friss termékek minõségével, biz-tonságával, frissességével, eredetével kapcsolatban. ANaturane-rendszert a növekvõ fogyasztói igények kielégíté-se érdekében fejlesztették ki az Anecoop-nál. A Naturaneegy, a zöldségek és gyümölcsök termesztésére kifejlesztett,komplett integrált belsõ rendszer, mely magába foglalja aHACCP-t, minõségbiztosítási folyamatokat. Kifejlesztése so-rán maximálisan figyelembe vették a fogyasztói, termelõi éskörnyezetvédelmi elvárásokat. A növényvédõ és rovarirtószerek használatát a minimumra csökkentették, és ellenõr-zése igen szigorú. A rendszer különösen nagy figyelmet for-dít a palántázásra és öntözésre. A Naturane, a termõföldtõlegészen a csomagolásig, a nagykereskedelemig, disztribú-cióig felügyeli a friss termékek kezelését, és az elsõ olyanprivát kezdeményezésû, fejlesztésû rendszer volt, melyet aEUREPGAP elfogadott.

Miért fontos a nyomon követés?

Az Anecoop felismerte, hogy a kereskedelemben használa-tos eltérõ szabványok teremtette akadályok leküzdése ér-dekében, szükség lenne egy nemzetközileg elfogadott ésszéles körben alkalmazott szabvány bevezetésére. Az EUnyomon követésrõl szóló rendeletével elérkezett az idõ egy,a Naturane-rendszerbe integrálható, hatékony gazdasági,logisztikai és élelmiszer-biztonsági menedzsment létreho-zására, ezzel fejlesztve és egyben erõsítve a jelenlegi belsõrendszert. Az automatikus adatrögzítés, az elektronikusadattárolás, adatfeldolgozás és az elektronikus kommuniká-ció nyújtotta pontosság és gyorsaság elérése érdekében azAnecoop úgy döntött, hogy a GS1-rendszer szabványainalapuló, automatikus nyomon követési rendszert fejleszt ki.

A GS1-rendszer alkalmazása

1998 és 1999 folyamán az Anecoop elkészített egy kataló-gust, amelyben rögzítették az általuk forgalmazott zöldsé-geket és gyümölcsöket, az õket, egyedileg azonosító GTINszámokat, a kiskereskedelemben történõ automatikus azo-nosítást biztosító GTIN–13 és GTIN–14 szabványstruktúrát.Ezzel egyidejûleg, a nagykereskedelmi igények kielégítéseérdekében megtervezték a kereskedelmi és logisztikai egy-ségeken alkalmazandó GS1–128-as szimbólumrendszert. Arendszer kialakítása és alkalmazása során az Anecoop a GS1friss gyümölcs- és zöldségtermékek nyomon követésiajánlását követte. (Lásd: 19. ábra)

Az említett példában jól láthattuk, hogy az elosztási láncbana csomagolásért felelõs szereplõnek van a legnagyobb fele-lõssége a nyomon követés biztosításában. Az elosztási láncpersze lehet egyszerûbb (a termelõ saját maga állítja összea fogyasztói, gyûjtõ- és a logisztikai egységeket, és szállítjaközvetlenül a kiskereskedõhöz), de akár sokkal bonyolul-tabb is (a TÉSZ és a kiskereskedelmi egység közé beékelõdikegy logisztikai központ vagy központi raktár). Ha már egy-szer a különbözõ szintû egységek összeállításra kerültek,

nagyon körültekintõen kell eljárni, amennyiben ezeket azegységeket megbontják. Mindenképpen gondoskodni kella kapcsolódási pontok helyes kezelésérõl, illetve az újonnanlétrehozott egységek helyes címkézésérõl.

Amennyiben a kódok képzése, a címkézés és a kapcsolódá-si pontok kezelése helyes, akkor a paprika vagy akármilyenmás friss áru visszakövethetõ az elosztási láncon keresztülegészen a termelõig, vagy akár a termõterületig.

8 . 2 N A G Y K E R E S K E D E L M I N Y O M O N K Ö V E T É S – A N E C O O P

19. ábra: GS1 logisztikai címke a raklapokon



A törvényi szabályozást (178/2002 EC Rendelet) messzemegelõzõen, már 2000-ben, a citrusféléket tartalmazó do-bozok és raklapok nyomon követése érdekében azAnecoopnak sikerült kifejlesztenie és alkalmaznia egy, aGS1–128 jelképrendszeren és az automatikus adatrögzíté-

sen (RFID és kézi vonalkódolvasók) alapuló nyomon követé-si rendszert. Bár a pilot projektben még csak három terme-lõszövetkezet vett részt, 2001-ben 15 és 2002-ben újabb 10szövetkezet döntött úgy, hogy a GS1-rendszeren alapulónyomon követési modellt alkalmazza.

A rendszer nyújtotta elõnyök

A GS1-rendszer alkalmazása nagymértékben javította azAnecoop termékazonosítási (GTIN–13 és GTIN–14) és termék-nyomonkövetési (GS1–128) képességeit. A rendszer azonbannemcsak egy nyomon követési eszköz, ennél sokkal többetkínál. Alkalmazásával a szövetkezet egyedülálló menedzs-menti eszközhöz jutott. A nyomon követési rendszer szerve-sen beépülve a már meglévõ menedzsmenti rendszerekbe,szoftverekbe, egyedülálló lehetõségeket kínált a szövetkezetmûködési hatékonyságának növeléséhez.

Minden csomagolóüzemnél kialakítottak egy belsõ adatbá-zist. A nyomon követési rendszer kiépítése és a GS1-szab-ványok alkalmazása megteremtette a feltételét annak, hogyezek az adatbázisok a lehetõ legpontosabban és „real time”módon legyenek vezetve. Minden szükséges adat, mintpéldául a termõföldek azonosítója, a termesztõ azonosítójastb. megtalálható a belsõ adatbázisokban.

A rendszer összeköttetésben áll az osztályozáshoz, váloga-táshoz, csomagoláshoz használt, különbözõ gépi eszközök-

kel. Így a gépi eszközöktõl származó információk is felhasz-nálhatók az áruk nyomon követéséhez. A rendszer általhasznált szoftver lehetõvé teszi, hogy a termesztés során al-kalmazott vegyszerek és eljárások rögzítésre kerüljenek, ésszükség esetén a kért információk gyorsan és pontosan elõ-hívhatók legyenek.

A rendszer kiépítése óta a következõ feladatok könnyedénés gyorsan megoldhatók:

• A termesztéssel kapcsolatos adatok pontos és gyors be-szerzése (pl.: vegyszeres kezelés idõpontjai, a felhasz-nált vegyszerek pontos nyilvántartása, a szedés idõ-pontja stb.).

• A zöldség/gyümölcs beszállításának könnyed ütemezé-se, valamint az átvétel gyors és pontos lebonyolítása.

• A zöldségek/gyümölcsök raktármenedzsmentje: (pl.:szabályozott légterû raktárak).

• A csomagolóüzem termelékenységérõl kapott, napra-kész információk

A fentiekben említett eredményeknek köszönhetõen azAnecoop és tagjai jelentõs költségmegtakarítást értek el.

Farmok/családi gazdaságok Raktár

Naturane napló*

Betakarítási napló*

GS1–128 alapú tétel nyomon követés*

* ellenõrzési eszközök

Disztribúció

Termesztés Termelõ A TÉSZ agrármenedzsere

Minõség-ellenõrzés a TÉSZ-nél

Vevõk

20. ábra: A Naturane-rendszer

AANNEECCOOOOPP



Folyamat Információáramlás

Termesztés (Termõföld) Termesztéssel kapcsolatos információkÁtvétel: Vonalkódok Termõföld azonosítása nyomtatása és raklapokon Információk: aratás/szedés napja,történõ elhelyezése szedést végzõ csoport azonosítója, minõség stb. (Csomagolóház) Minden raklapra vonalkód!Az áru belsõ mozgatása, Belsõ raktár pl.: raktározása Pl.: hûtött helyiség (Csomagolóház) Vonalkód beolvasásaA csomagolási folyamat A raklap információinak rögzítéseelõkészítése Vonalkód beolvasásaVálogatás, osztályozás A csomagolásra szánt áruk eredetének ellenõrzése

Minden raklapot és dobozt GS1–128 jelképrendszerû azonosítóval látnak el. A jelkép beolvasásával minden

Csomagolás, címkézés szükséges információ megtudható az adott egységrõl. (pl.: termõföld, csomagolás napja stb.)A raklapok nyomon követésének kulcsa az SSCC.

Kiszállítás

5. táblázat: A folyamatok és az információáramlás kapcsolata

AD

AT

BÁ

ZI

S



9 . G losszár ium

Adattartalom- Application Elemfüzér két vagy több karakterbõl álló kezdõ eleme, amely azonosító (AI) Identifier (AI) meghatározza az ezt követõ információ formátumát és értelmét.

EDIElectronic Data

Electronic Data Interchange (Elektronikus Adatcsere) rövidítése.Interchange

Ellenõrzõ szám Check DigitElemfüzér többi tagjából számított szám, amely ellenõrzi, hogy a számsor jól van-e összeállítva.

EPC EPCAz Electronic Product Code (Elektronikus Termék Kód) rövidítése.

EPC Tag EPC TagAz EPC kódot tartalmazó csip, a hozzá kapcsolódó kommunikációt lehetõvé tevõ antenna és ezek hordozófelülete.

GS1 GS1A teljes GS1 Szervezet, amely a GS1 Központi Irodából és a GS1 Tagszervezetek egész világra kiterjedõ hálózatából áll.

Globálisan irányított számozási rendszer, amelyet a GS1 minden üzletiegysége használ, kereskedelmi áruk, logisztikai egységek, helyek,

GS1 Azonosító GS1 Identification jogi személyek, tárgyak, szolgáltatási kapcsolatok stb. azonosítására. Kulcs Key A kulcsok képzése a GS1-rendszerhasználók azonosító számainak

(GS1 Cégprefixeknek) és a hivatkozási számok szabványalapú kiadási szabályainak a kombinálásával történik.

Egy 6–12 karakter közötti szám, amelyet a GS1 Tagszervezet ad ki,és feljogosítja a GS1-rendszerhasználót arra, hogy ez alapján GS1

GS1 Companyazonosító számot (GS1 ID Keys) képezzen, úgymint GTIN, GLN, SSCC,

GS1 Cégprefix Prefix

GRAI, GIAI, GSRN, GDTI vagy más GS1 adatelemet, például küldemény-számot, amely a GS1 Cégprefixbõl származhat. A GS1 Prefixbõl, valamint a GS1 Cégazonosító számból áll, és biztosítja a globális egyediséget.

GS1 EANCOM GS1 EANCOMA GS1 által kínált nemzetközi Elektronikus Adatcsere (EDI) szabvány, amely konform az UN/EDIFACT szabvánnyal.

GS1 GLN GS1 GLNA GS1 Global Location Number (GS1 Globális Helyazonosító Szám) rövidítése.

GS1 GTIN GS1 GTINGS1 Azonosító Kulcs áruazonosításra. A GS1 Global Trade Item Number(Globális Kereskedelmi Áruazonosító Szám) rövidítése.



GS1 Rendszer GS1 SystemA GS1 által megállapított specifikációk, szabványok és irányelvek.

GS1 SSCC GS1 SSCCGS1 Serial Shipping Container Code (GS1 Szállítási Egység Sorszám Kód) rövidítése.

GS1 XML GS1 XMLKiterjeszthetõ jelölõnyelv: Széles körû szabvány a W3C-tõl, amely megkönnyíti az adatcserét a számítógépes alkalmazások között.

GS1–128 GS1–128 A kód–128 vonalkódjelkép alkészlete, amelyet csak az GS1 általvonalkódjelkép Bar Code Symbol meghatározott adatstruktúrával szabad használni.

GTIN számGTIN-8 Identification A GTIN–8 azonosító szám 8 számjegybõl áll, a számot kereskedelmi

Number áruk és speciális alkalmazások azonosítására használják.

GTIN–13 GTIN–13 IdentificationA GTIN–13 azonosító szám, amely 13 számjegyet tartalmaz:

azonosító szám Numberkereskedelmi áruk és egyéb speciális alkalmazások azonosítására használják (például kuponok).

GTIN–14 GTIN–14 Identification A GTIN–14 azonosító szám 14 számot tartalmaz; kereskedelmi áruk azonosító szám Number azonosítására használják.

Valamely egység (termék vagy szolgáltatás), amellyel kapcsolatban Kereskedelmi áru Trade Item igény az elõre meghatározott információk visszanyerése, és amelyek

árazhatók, rendelhetõk, számlázhatók az ellátási lánc bármely pontján.

KereskedelmiTrade measures

Változó mennyiségû kereskedelmi áruk nettó mennyiségei, amelyeket mennyiségek kereskedelmi áruk számlázására használnak.

Az SSCC-n (Szállítási Egység Sorszám Kódján) belüli egységszám Kiterjesztõ számjegy Extension Digit számkapacitásának növelésére használható számjegy, amit

a felhasználó ad ki.

Logisztikai egység Logistic UnitBármely összeállítású egység, amely szállítás és/vagy raktározás céljárakészült, és az ellátási lánc tárgyát képezi. SSCC-vel azonosítják.

RFID RFIDA Radio-frequency Identification (rádiófrekvenciás azonosítás) rövidítése.

Az adatstruktúra egy része, amelyet a felhasználó ad meg, és amely Sorszám Hivatkozás Serial Reference kiterjesztõ számmal együtt létrehozza az egyedi SSCC-t az adott

GS1 Cégprefixhez.

SSCC SSCC Lásd GS1 SSCC

Human ReadableVonalkódhoz csatlakozó, ember által olvasható karakterek, mint betûk

Szemmel olvashatóInterpretation

és számok, ellentétben a vonalkód jelképek jelképkaraktereivel, amelyek csak géppel olvashatók.

Olyan egység, amelyet vagy elõre meghatározott azonos változatban (típus, csomagolás stb.) készítenek, és az ellátási lánc bármely pontján

Változó Variable Measureértékesíthetõ, és természeténél fogva változik a tömege vagy mérete.

paraméterû áru Trade ItemVagy olyan egység, amelyet nem elõre meghatározott tömegben, méretben vagy hosszban állítanak elõ.



• Anecoop – Implementation Case Study, Anecoop, 2004• Élelmiszer nyomon követhetõség az EAN.UCC szabványok segítségével • EAN.UCC Traceability Implementation, EAN International, 2003• EAN·UCC Globális felhasználói kézikönyv, EAN Magyarország Kht., 2000• ECR-Using Traceability In The Supply Chain To Meet Consumer Safety Expectations, ECR Europe, 2004• EurepGAP követelményrendszer a zöldség- és gyümölcstermesztés tanúsítására.

Györfi László Tamás: Minõség és Megbízhatóság, 2006/1• Európai Parlament és Tanács 178/2002/EK Rendelete (2002)• Az élelmiszerek jelölésérõl szóló 19/2004. (II.26) FVM-EszCsM-GKM együttes rendelete• Az élelmiszerek jelölésérõl szóló 19/2004. (II.26) FVM-EszCsM-GKM együttes rendelete és kommentárja• Élelmiszer-biztonság EU-szabályozás• Fresh Produce Traceability Guidelines – EAN International, 2002• Fresh Produce Traceability, Produce Marketing Association, 2005• GS1 Általános Specifikácó 7.0, 2006• GS1 Magyarország Kht. számbanki katalógusa, GS1 Magyarország Kht., 2006• Globális Helyazonosító Számok (GLN). GS1 Magyarország Kht., 2006• The Global Food Safety Initiative – Guidance Document (Fourth Edition), Global Food Safety Initiative, 2004• Implementing Traceability In The Food Supply Chain, CIES, 2004• Minõségbiztosítás az agrárgazdaságban, Szerzõi kollektíva, Mûszaki Könyvkiadó, 2000• Minõségirányítás az élelmiszergazdaságban. Dr. Gyõri Zoltán, PRIMOM• Traceability In The Food Chain, A Preliminary Study, Food Standards Agency, 2002 • Útmutató az élelmiszerjogról szóló 178/2002/EK rendelet 11., 12., 16., 17., 18., 19. és 20. cikkeinek végrehajtásához

10 . Fe lhasznált i rodalom

„Friss zöldség- és gyümölcsáruk nyomon követési útmutatója” a GS1 Magyarország Kht. kiadványa.

Szerkesztõség: 1139 Budapest, Fáy u. 1/B; telefon: 412-3940; fax: 412-3949e-mail: [email protected]; internet: www.gs1hu.org

Tervezés, nyomdai elõkészítés: TIPOTRONIK Stúdió

Nyomtatás: Prime Rate Kft.

A kiadványban megjelent anyagoknak akár teljes, akár részbeni újrahasználása csak a GS1 Magyarország írásbeli hozzájárulásával lehetséges.A kiadványban megjelenõ vonalkódok illusztrációk, nem leolvasásra, felismerésre szolgálnak.



A GS1 Magyarország honlapjának jelszóval védett felületeifolyamatosan bõvülnek a GS1-szabványok megismerését ésalkalmazását segítõ kiadványok elektronikus megjelenteté-

sével. Ezek az oldalak segítik a felhasználókat üzleti folya-mataik fejlesztésében, illetve a szabványok alkalmazásában.

VONALKÓD 10 LÉPÉSBENA GS1-szabványokkal, a vonalkódos termékazonosítással éppen csak ismerke-dõ felhasználóknak készült összeállítás, amely 10 lépésben vezeti végig az ol-vasót a vonalkód-alkalmazás elindításához szükséges tudnivalókon.

GLN INFORMÁCIÓS FÜZETA GLN (Global Location Number – globális helyazonosító szám) képzésérõl,elõnyeirõl, alkalmazási területeirõl ad tájékoztatást, kiemelten foglalkozik aGLN-szám szerepével a központosított közbeszerzésben és a termékdíjas sza-bályozásokban. (1. kép)

GTIN-SZÁMOK KIADÁSI SZABÁLYAEz a kiadvány azokat az eseteket elemzi, amelyeknél a termék vagy a csoma-golás különbözõ mértékû módosítása miatt felmerül a termékazonosításra ki-adott GTIN esetleges megváltoztatása. (2. kép)

AUTOMATIKUS AZONOSÍTÁS ÉS ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM A LOGISZTIKAI FOLYAMATOKBANA kiadványból kiderül, hogy a logisztikai folyamatokban a GS1-szabványokalkalmazása lehetõvé teszi:• az áruk pontos, fizikai nyomon követését;• a viták, peres ügyek számának csökkenését; • a rendelés, a feladási értesítés és a számlázás optimális kezelését;• az áru elõkészítéséhez, expedíciójához és fogadásához szükséges idõ jelentõs

csökkentését;• a raktárkészletek megbízható és optimális kezelését, nyilvántartását; • a boltok jobb ellátása révén az üzleti forgalom növelését;• az áruk nyomon követését, elõsegítve azt, hogy a felhasználók képesek legye-

nek megfelelni az egyre szigorodó élelmiszer-biztonsági elõírásoknak;• a gyors és hatékony (célzott) termékvisszahívást. (3. kép)

EPCglobal MAGYARORSZÁGA rádiófrekvenciás azonosításon (RFID) alapuló elektronikus termékkód (EPC)és az erre épülõ EPCglobal Network (Hálózat) alapvetõen meg fogja változ-tatni a logisztikai, kereskedelmi és raktározási folyamatokat az elosztási lán-cokban. A brosúrában röviden tájékozódhatnak az EPC alapjairól, illetve amagyarországi alkalmazását elõsegítõ EPCglobal Magyarország Program-ról. (4. kép)

SZÁMBANKI KATALÓGUSA GS1 Magyarország Számbanki katalógusa összefoglalja a GS1 Magyaror-szág által kezelt GS1 prefixek és GS1 céprefixek valamennyi lehetséges alkal-mazását. Részletes információt nyújt a GS1 cégprefixek segítségével képezhe-tõ GS1 azonosító kulcsokról, azok képzésérõl, felépítésérõl. Ezen túlmenõen is-merteti az értékmegadás nélküli, valamint a forinti illetve euró alapú kupon-azonosító számsor képzését, továbbá a belsõ azonosítást biztosító termékazo-nosító számsor felépítését. (5. kép)

További e lektronikus k iadványaink

1.

3.

4.

5.

2.

GS1 MAGYARORSZÁG Kht.1139 – Budapest, Fáy u. 1/b. 2. em.T 412-3940F 412-3949E [email protected]

www.gs1hu.org

Documents

Traceability of fresh products