TúrajavaslaTok a TermészeT élménye a BalaTon mellékén és a ... · tozatossá a látványt. A föld alatti világot a tu-rizmus számára kiépített Lóczy-barlangban tanulmányozhatjuk

TúrajavaslaTok

a TermészeT élménye a BalaTon mellékén és a BakonyBan

Csopak2013

bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:54 Page 1

2

Impresszum

TúrajavaslaToka TermészeT élménye a BalaTon mellékén és a BakonyBanCsopak, 2013.

Írta: FuTó jános

Barcza GáBor, kenéz IsTván, kopek annamárIa, lelkes andrás, rozner GyörGy, somlaI szIlárd, vers józseFszövegeinek felhasználásával

Borító terv: vIrT emese

Fotók: BaloGh lászló, Bárány lászló, Bauer norBerT, eGrI csaBa, Fehér csaBa,FuTó jános, FuTó péTer, korBély BarnaBás, korInek-schönThal elIsaBeTh,kovács Béla, kovács rIchárd, ladányI Tamás, lelkes andrás, máTé Bence,maGyarI máTé, mészáros andrás, naGy lajos, naGy zolTán, sInka GáBor,somlaI szIlárd, szenThe zolTán, TóTh szaBolcs, vers józseF, vókó lászló,záBrák károly

Kiadja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park IgazgatóságFelelős kiadó: puskás zolTán IGazGaTó

Támogató:

Prospektus Nyomda, Veszprém

ISBN: 978-963-88693-2-6

www.bfnp.hu


3

Újszerű kiadványunkkal ahhoz szeretnénk se-gítséget nyújtani, hogy a természeti értékekiránt érdeklődő gyalogos túrázók és a jármű-vel érkező kirándulók könnyen megtalálják aBalaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság(BfNPI) területén, illetve a Bakony–Balaton tér-ségében lévő különleges látnivalókat. A közis-mert túracélpontokon kívül számos olyanérdekes útvonalat is ajánlunk, amit általábanmég nem ismernek a kirándulók. Bejárásuk-hoz kifejezetten javasoljuk a nyaralási szezo-non kívüli tavaszi és őszi időszakot, ésszerepeltetünk még néhány téli túrát is.Könyvünk egyúttal ismeretterjesztő célokat isszolgál; rövid magyarázatokkal mutatja beegy-egy tájegység legérdekesebb földtani kép-ződményeit, ritka növényeit, állatvilágánakegyes képviselőit, továbbá több kultúrtörténe-ti nevezetességet is.Mint látni fogják, a Dunántúl közepének tájtí-pusokban e leggazdagabb régiója változatosgeológia felépítéssel rendelkezik. Ebből és amorfológiai sokszínűségből következően igensokféle élőhelyi környezet alakult ki e csodála-tos tájon, ahol a gyakoribb fajok mellett szá-mos védett, ritka növény és állat él. Különösaktualitást ad a kötet megjelenésének, hogy aBakony–Balaton Geopark 2012 őszén felvételtnyert az Európai Geoparkok Hálózatába.Néhány számadat a fotókkal gazdagon illusztráltkönyvről: 5 megye területén 10 tájegység 75 tú-rájának több száz látnivalóját kínálja írásunk.A kötet összeállítása az alábbi szempontokszerint történt.Hangsúlyosabban szerepel a Balaton környé-ke, miután a BfNP is itt helyezkedik el, de kite-kintünk a Bakony távolabbi térségeire is, aholszintén számos védett terület és rengeteg ér-dekesség található. A túrák mindig a települé-sek valamilyen könnyen megközelíthető, jólazonosítható helyéről indulnak ki, és körút-

ként – kevés kivételtől eltekintve – ugyanodatérnek vissza. Időtartamuk általában néhányóra, de vannak egész naposak is. Túlnyomó-részt jelzett turistautakon haladnak, de né-hány jelzetlen szakasz óhatatlanul belekerült,mert nem minden természeti értékhez vezetfestéssel jelzett út.A gyalogos túrák többnyire nem igényelnek azátlagostól eltérő edzettséget. Megadjuk az út-vonal hosszát, valamint méterben jelezzük alegyőzendő szintkülönbséget is. Minden táj -egységnél egy-egy kerékpáros túrát is javaso-lunk.Az útvonalak zömmel valamilyen földrajzi-föld-tani képződményhez (pl. szikla, barlang, kőzet-feltárás, forrás, patak) kapcsolódnak, hiszenezek jobban „elviselik” az erőteljesebb turiz-must. Emiatt nem vagy épp’ csak jelzésszerű-en szerepelnek a növény- és állatvilág védelmeszempontjából érzékenyebb helyszínek. Az út-közben előforduló „biológiai jellegű” látniva-lókról viszont szót ejtünk.Az útvonalak bejárásához turistatérkép (Bala-ton, Keszthelyi-hegység, Déli-Bakony, Északi-Bakony, Somló) mindenképpen szükséges.Ennek az az egyszerű oka, hogy a könyv mére-te nem teszi lehetővé részletes útvonaltérké-pek közlését. A turistatérképek esetlegeskésőbbi útvonal- és turistajel-változásaiértugyan nem tudunk felelősséget vállalni, de aleírások segítenek a terepi eligazodásban.A tájegységekről és az egyes látnivalók nagyrészéről az elmúlt másfél évtizedben számosismeretterjesztő kiadványt jelentetett meg aBfNPI, amelyek a látogatóközpontokban kap-hatók vagy megrendelhetők az Igazgatóságközpontjából (8229 Csopak, Kossuth L. u. 16).A nemzeti park honlapján (www.bfnp.hu)részletesebb leírások olvashatók a tájegysé-gekről, valamint az összes védett területről.Jó túrázást kívánunk!

BevezeTés



5

A klasszikus tájföldrajzi beosztás szerint ér-telmezett – Badacsonyörstől Litérig húzódó –Balaton-felvidéken belül e fejezet csak a sajá-tos megjelenésű keleti résszel ismerteti megaz érdeklődőt (a nyugati részek a további fe-jezetekben szerepelnek). A Cholnoky Jenőföldrajztudós által bevezetett fogalom – Ba-latoni-Riviéra – talán itt mutatja legjellem-zőbb arculatát. A Balaton minden évszakbanés napszakban más-más színű vízfelülete ná-dasokkal bélelt öblözeteivel kapcsolódik azalacsony fekvésű partvidékhez. Fölötte kez-dődnek a hajdan szőlőkkel és gyümölcsösök-kel beültetett napsütötte lankák, amelyekmanapság zöldövezeti üdülőterületté alakul-nak át.Az emberkéz változtatásai viszont alig érintet-ték a legmagasabban fekvő, köves talajúkarsztbokorerdőkkel, cseres-tölgyesekkel borí-tott hegytetőket. A táj szépségét fokozzák aszéles dolomit fennsíkokba vágódó, és a partihegyláncolatot mély szurdokvölgyekkel átrése-

lő patakok. A gyors folyású sédek mentén méga forró nyarakon is hűvös, párás környezetbenkirándulhatunk.E természetes feltárások jó néhány geológiaiérdekességet hoztak felszínre; karrmezők,sziklabordák, megdőlt kőzetrétegek teszik vál-tozatossá a látványt. A föld alatti világot a tu-rizmus számára kiépített Lóczy-barlangbantanulmányozhatjuk.A keletebbre elterjedt vörös homokkő szó sze-rint tovább színesíti a tájat, és nem csak a rőtszínű talaj révén. Kedvelt építőkőként számosrégi és újabb kerítés, ház, borospince falában,kikötők mólójában találkozhatunk vele. Már arómaiak is szívesen alkalmazták és néhány Ár-pád-kori műemlék templom is ebből áll.A szubmediterrán éghajlat tükröződik a me-legkedvelő növények és a virágaikat látogatógazdag rovarvilág elterjedésében is. Tavasztólőszig lepkék tarkaságában gyönyörködhetünkeldugott erdei tisztásokon, napsütötte szikla-gyepeken.

BalaTon-FelvIdék TájeGyséG


6

BalaTonFüred

meGközelíTés

Balatonfüred É-i városrészén, a központtól aKΩ jelzés vezet az Öreghegyi utcában találhatóLóczy-barlangig, aho vá gépkocsival is el lehetjutni.

Túra

2 km, 130 m, 1,5-2 óra, gyalogosParkoló–Lóczy-barlang–(Z∆)–Jókai-kilátó–(K)–Aranyember útja (tanösvény)–(Z)–parkoló

érdemes meGnéznI

Balatonfüred: Jókai-villa, Tagore-sétány, Kos-suth-forrás (szénsavas), Vörös templom (1)

TudTa-e?Jókai Mór szenvedélyesen szerette a természetet; még saját ásványgyűjteménye isvolt. Természetrajzi ismeretei révén műveiben érzékletes leírásokkal tudta bemu-tatni a különböző magyarországi tájakat.

1

3

2


7

BarlanGmélyTől a heGyTeTőIG

A város egyik leghíresebb természeti képződ-ménye, a kiépített Lóczy-barlang. A korlátozot-tan nyitva tartó, világítással ellátott,kényelmesen bejárható barlangot (4) feltétle-nül javasoljuk megtekinteni. Röpke fél óraalatt a hegy gyomrában is megismerkedhe-tünk a ferdén dőlt, igen látványos kőzetréte-gekkel, a hévizek által gömbüstösre oldott,tűzkőgumókkal pettyezett Füredi Mészkővel.A föld alól kikapaszkodva, régi kőfejtő gödrökközt vezet felfelé a turistaút, amely ezen a sza-kaszon együtt fut az Aranyember útja elneve-zésű tanösvénnyel. A Tamás-hegy sűrűcserszömörce bokrokból és alacsony növésűmolyhos tölgyekből álló karsztbokorerdejeősszel színes levélpompába öltözik (2). Az út-közben látott, fákkal benőtt kősáncok szürkehalmai elárulják, hogy alig kétszáz éve itt mégszőlősgazdák kapálták a napsütötte lejtőköntermő szőlőtőkéket.

A hegytetőre érkezvén a Jókai-kilátó szellősmagasából pazar balatoni körpanoráma tárulelénk a kenesei magaspartoktól a somogyidombokon át, a vízben tükröződő Tihanyi-fél-szigetig. Mögöttünk a Balaton-felvidék erdő-borította, völgyekkel és kis medencékkeltagolt lankás vonulatai sorakoznak.Utunkat K felé folytatva érdekes kőbarázdákmellett haladunk; a mészkő talaj alatti oldódá-sa, a karsztosodás hozta létre e sajátos karrfel-színt.A hegytetőről visszafordulva a K jelzésen, a tan -ösvény tábláinak kíséretében ereszkedünk le avárosba. A ligetekkel váltakozó dolomit ésmészkő sziklagyepek melegkedvelő növény- ésállatfajok otthonai. Rendkívül értékes hazai or-chidea-félék (kosborok) élnek az árvalányhajaslejtőkön, mint a vitézvirág (3). A házak közt a jobbra tartó utcán jutunk visszaa barlang melletti parkolóba.

4


8

BalaTonFüred-BalaTonarács

meGközelíTés

Balatonfüred ÉK-i, arácsi városrészétől, a Béke ut-ca folytatásában aszfaltozott, majd az utolsó né-hány száz méteren kőszórásos út vezet aKoloska-völgyi erdei pihenőhelyhez.

Túra

2 km, 50 m, 1-2 óra, gyalogosParkoló–Koloska-forrás–(P)–Koloska-sziklák–(Z+)–(P)–Koloska-völgy–parkoló

érdemes meGnéznI

Balatonarács: román stílusú templom, temető-ben id. Lóczy Lajos síremléke

TudTa-e?A világhírű geológus és földrajztudós id. Lóczy Lajos, a Balaton-kutatás megszerve-zője arácsi nyaralójában írta a térség földtörténetét bemutató monográfiáját a múltszázad elején. Vörös homokkőből faragott síremléke a helyi temetőben áll.

1

3

2


9

karszTForrás a koloska-szIklák alaTT

Kirándulásunkat kisgyermekes családoknak isajánljuk, mivel az asztalokkal, padokkal és tűz-rakó hellyel ellátott erdei pihenő melletti tágasréten (4) bőven jut hely játszásra, mozgásra. Aközeli, kiépített Koloska-forrás karsztvize sekély,kristálytiszta vizű mesterséges tavacskábangyűlik össze, majd az erdőszéli Koloska-patak-ban csobogva szalad a Balaton felé.A forrás fölötti tisztás túloldalán a völgyoldal-ban bal kéz felé folytatódik a természeti érté-keket bemutató tanösvény (3). A lépcsőkkelellátott, szerpentinező gyalogúton 10 percalatt kapaszkodunk fel a Koloska-sziklákhoz(1). Tetejükről elragadó panoráma tárul elénk.A 200 millió éves dolomitból álló szirtek füg-gőlegesen szakadnak a szédítő mélységbe. Azaprózódásra igencsak hajlamos kőzetből a csa-padékvizek eróziója és a téli fagyok szinte aszemünk láttára formálnak egyre jobban elkü-

lönülő kőtornyokat. Oldalukon sziklai ternyékvirágzanak.A kilátóponttól továbbvezető tanösvény ala-csony növésű karsztbokorerdővel borítottfennsíkon visz bennünket észak felé. Az aprótisztásokon őszi csillagvirág, kis apolló lepkeés színpompás tűzlepkék (2) kerülnek elénk.Néhány száz méter után a völgytalpra leeresz-kedve visszafelé indulunk.A földszerkezeti mozgások nemcsak a sziklá-kat emelték itt magasba néhány millió évalatt, hanem időközben mély szurdokvölgyekis bevésődtek. Tipikus példája ennek a Kolos-ka-völgy, melynek száraz, időszakos patak-medrét lefelé követve érkezünk vissza apihenőhelyhez.Aki nem fáradt el a túra során, még kipróbál-hatja erejét és ügyességét a szomszédos erdeitornapályán.

4


10

Felsőörs

meGközelíTés

Felsőörs ÉNy-i végén, a sportpályákat a házak fe-lől gyalogosan megkerülve, vagy a Táncsics ésKisperjési utcákon gépkocsival is eljuthatunk atáblával jelzett geológiai bemutatóhely bejáratá-hoz.

Túra

1 km, 30 m, 1 óra, gyalogosErdősarok–(Z)–geológiai tanösvény–(Z)–Malom-völgy

érdemes meGnéznI

Felsőörs: Árpád-kori templomAlsóörs: Török-ház

TudTa-e?A geológusok az egész világon pelsoi emeletnek nevezik a felsőörsi földtani szel-vényben is látható 240 millió éves kőzetrétegsort. A név a Balaton római kori elne-vezéséből (Lacus Pelso) származik.

1

3

2


11

évmIllIók üzeneTe

A BfNPI által fenntartott Forrás-hegyi Geoló-giai Bemutatóhelyhez jól taposott gyalogös-vény visz le bennünket a középkorú csererdőborostyánnal benőtt fái közt. A Bakony–Bala-ton Geopark egyik fő nevezetességének szá-mító területet egy kiépített tanösvényenjárhatjuk körbe. Az erdőből kiérve egyenesena rét túloldalára ballagjunk, ahonnan szép rá-látás nyílik az előttünk húzódó Malom-völgy-re. A gyepet övező kökénybokrokon mezeiverebek (3) vagy más énekesmadarak ülnek. Acserjék közt feltűnik a mérgező termésű kecs-kerágó (2) is.Az ismertető táblától ereszkedjünk le a helyimészkőből készített lépcsőkön. A mesterségesenfeltárt, kissé megdőlt kőzetrétegek változatos tí-pusokból állnak (4). A kezdeti dolomittömbökután könnyen elmálló márgák következnek, mi-közben az ösvényen sétálunk. Később igenkemény tűzkőgumókkal tűzdelt szürke mészkő -

rétegeket látunk. A feliratok részletesen tájékoz-tatnak bennünket a hajdani földtörténeti esemé-nyekről és az ősi tengerek élővilágáról.Mielőtt az újabb – védőtetővel is ellátott – fel-táráshoz érnénk, vegyük szemügyre a sárgásárnyalatú, gumós felszínű, jókora réteglapot.Nevezetes helyen állunk: e nemzetközileg isszámon tartott földtani természeti érték a tri-ász időszak anizusi és ladin korszakainak ha-tárát képviseli.Folytatásában, a halványzöld színű, könnyenporló, erősen gyüredezett rétegsor (Vászolyirétegek) az egykori tenger alatti vulkanizmuseredményeként jött létre. Nevét a Balaton-fel-vidék egyik legkisebb falujáról kapta.A Z jelzésen a Malom-völgybe leereszkedve aLovasi-séd (1) köveken, faágakon csobogó vi-zét hallgatva élvezhetjük a természet nagysze-rűségét. E kis pihenő után a turistaútonvisszagyalogolva jutunk újra Felsőörsre.

4


12

Felsőörs

meGközelíTés

Felsőörs központjában, a műemlék templom kö-zelében parkolhatunk.

Túra

3 km, 50 m, 2 óra, gyalogosTemplom–(P)–forrás–(P)–Lovasi-séd–geológiaifeltárás–(jelzetlen)–Szent Kereszt-hegy–(jelzet-len)–Felsőörs

érdemes meGnéznI

Baláca: római villaVeszprémfajsz: kálvária és fáslegelő

TudTa-e?Mésztufagátak a karsztos eredetű patakok vizében képződnek. A fadarabokon, sziklá-kon átbukó vízből elillan az oldott szén-dioxid, így a kémiailag „feleslegessé vált” mésznyomban kicsapódik; megkövesedett kéregként vonja be az akadályt (2). Ily módon né-hány évtized alatt akár méteres magasságúra is megnőhetnek e különös karsztformák.

1

3

2


13

kőBordák és mészTuFaGáTak

A község főterén álló Árpád-kori templom aközépkorban nagy jelentőségű felsőörsi pré-postság székhelye volt. Geológiai érdekessé-ge, hogy alapfalait közvetlenül az ittelőbukkanó triász kőzetrétegekre (HidegkútiDolomit) rakták a hajdani mesterek, ami jól ki-vehető az északi oldalon (3). Az épület falai-ban – az uralkodó vörös homokkövön (1) kívül– jó néhány környékbeli kőzettípust is azono-síthat a figyelmes szemlélő. Különösen értéke-sek a távolabbról hozott miocén korúmészkőből faragott szobrok.Az útkanyartól a Hóvirág utcán lefelé sétálvafelfrissíthetjük magunkat a kis parkkal körbe-vett forrásnál. Rövid gyaloglással, a P jelzéstkövetve érjük el a gyors folyású Lovasi-séd völ-gyét. A patak mentén a mésztufagátak képző-dését is láthatjuk.Lejjebb, a balról érkező mellékvölgy torkolatá-nál egy mesterséges geológiai feltárást talá-lunk. A több négyzetméteres, erősen dőlt

réteglap szinte „világít” a fák közt. A jól réteg-zett mészkő valaha a triász időszak Tethys-ten-gerében iszapként ülepedett le.A víz mellett tovább ballagva lefelé, egy rövidkitérőt is tehetünk a jobbról becsatlakozó Ki-rály-kúti-völgybe (4).Az imént említett feltáráshoz visszatérve, azonnét induló mellékvölgy meredek, jelzetlengyalogösvényén a rétig kaptatunk. Az erdőszélét jobb kéz felé követve érünk fel a SzentKereszt-hegy tetejére. Az itt álló kőkeresztmelletti ösvény végén szinte megtorpanunk alátványtól. A lábunk előtti meredélyből egy vé-kony sziklaborda nyúlik a völgy fölé. A föld-szerkezeti mozgások hosszú idő alattfüggőlegesre állították a kőzetrétegeket, me-lyek legkeményebb részeit az erózió kiprepa-rálta a völgyoldalból.Visszafelé a mezőn át K-re tartva pár száz mé-ter után érjük el az utat, melyen begyalogol-hatunk a községbe.

4


14

alsóörs

meGközelíTés

Alsóörs vasútállomásáig vonattal vagy autóbusz-szal utazhatunk, ugyanott autóparkolót is talá-lunk.

Túra

5 km, 150 m, 3 óra, gyalogosV.á.–(K+)–metariolit feltárás–(K+, K, K∆)–Somlyó-hegyi kilátó–(K)–forrás–„amfiteátrum”–v.á.

érdemes meGnéznI

Alsóörs: Török-házFelsőörs: Árpád-kori templom

TudTa-e?Alsóörstől északra hatalmas méretű kőbányákban termelték a vörös homokkövet. Akőfejtők rekultivációja során az egyik katlan oldalát kőlépcsős nézőtérré alakították. Az„amfiteátrum” füves előtere gyermekes családok számára is kitűnő játszótér.

1

3

2


15

áTalakulT kőzeTek

A vasúttól az Endrődi Sándor utcán gyalogol-va, néhány száz méter után bal kéz felől együres telket látunk. A rég felhagyott kőfejtőudvarának északi oldalát néhány méter ma-gas, zöldesszürke természetes kőfal alkotja,amely az Alsóörsi Metariolit alapszelvényét(1) képviseli.E metamorf kőzet 450 millió éve, tenger alattitűzhányóműködés eredményeként jött létre.Az irtózatos robbanások után lerakódott vul-káni törmelékanyag iszappal temetődött be,majd mélybe süllyedve a karbon időszakbanátkristályosodott.A főutca kanyarjától az elhagyatott ifjúsági tá-bor elől indulunk a Somlyó-hegy „ostromára”.A faluszéli magányos, öreg tölgyfa után fiatal,sűrű aljnövényzetű erdőben kaptatunk. Útköz-ben egy kis tisztás rönkpadjai mellől már meg-pillanthatjuk a Balaton itt-ott megcsillanóvíztükrét.Újabb nekirugaszkodással hamarosan a tetőreérkezünk. Az ott magasodó kilátóról pazar lát-vány tárul elénk. Tihany felé a tópartot végig

nádas öblök és beépített félszigetek hullámvo-nala alkotja. ÉK-i irányban a sűrű erdőből elő-villan későbbi úti célunk, egy hajdani kőbányavilágosabb foltja.A kilátó mögötti keskeny hegygerincen „szí-nes” sétát tehetünk. Az itt húzódó tektonikusfeltolódás darabokra tördelte a perm időszakihomokkövet. A kisebb-nagyobb fakóvörös kő-tömböket a fák alatti árnyékban vastag élénk-zöld moharéteg vonta be (2). A szabadonmaradt felületeken kékeszöld zuzmótelepektenyésznek. A színhatást ősszel vérpirosba öl-töző cserszömörcék és haragoszöld tűlevelűfeketefenyők szürke törzsei gazdagítják. Aszínkavalkádhoz még az aranyos bábrablók ishozzájárulnak (3).A hegyről visszaereszkedve a házak közt balrafordulunk, és a K jelzés az Alsóörsi-séd cso-bogó forrása mellett elvezet a kőbányához.Mielőtt visszaindulnánk, az „amfiteátrum” (4)kőlépcsőin ülve hallgassuk egy kicsit a kör-nyező sűrűségben trillázó énekesmadarakelőadását.

4


16

BalaTonalmádI-kápTalanFüred

meGközelíTés

Káptalanfüred vasútállomásától, illetve mögötte,a 71-es főútról a gyermektáborokhoz vezető ut-cákon, a S+ jelzést követve gépkocsival is eljutha-tunk a Köcsi-tó melletti autóparkolóhoz.

Túra

3 km, 150 m, 2 óra, gyalogosParkoló–(ST)–Köcsi-tó–geológiai bemutatóhely–(ST)–(S+)–(K)–Szabadság-kilátó–(S)–Nagy-kő-or-ra–(S)–vasútállomás

érdemes meGnéznI

Balatonalmádi: Vörös homokkő tanösvényAlsóörs: Török-ház, kőbánya amfiteátrum, me-tariolit geológiai alapszelvény

TudTa-e?A vörös homokkő sziklákon tengődő, alacsony, vékony törzsű, tőből elágazó,girbe-gurba tölgyfák száz évesnél is öregebbek. A magyarázat egyszerű: a szintehumusz nélküli, igen gyenge termőképességű, gyorsan kiszáradó savanyú váztala-jon csak rendkívül lassan tudnak növekedni.

1

3

2


17

BaranGolás a vörös homokkövön

A hangulatos kirándulóhelyként ismert Köcsi-tó környékét (4) minden évszakban érdemesfelkeresni. Tágas rétjén tavasszal kosborfélék,értékes védett növények virágoznak. A nagy-részt benádasodott vizes élőhely békák (3) ésmocsári teknősök számára nyújt menedéket.A lefolyástalan térszín agyagos üledéke össze-gyűjti a csapadékvizeket, ebből táplálkozik a tó.A vízzáró réteg alatt mindenütt vörös homokkőfekszik. E látványos kőzet sajátos színező elemea Balaton környéki tájnak. Természetes kibúvá-sokban és építőkőként is gyakran találkozha-tunk vele.Képződéséről a területet körbejáró Köcsi-tóitanösvény táblája tájékoztat. 270 millió éve azőskörnyezet még egészen más képet muta-tott. A Balatonnak híre-hamva se’ volt; a maisomogyi részeken egy erősen pusztuló hegy-ség húzódott, míg a Bakony helyén egy süllye-dő szárazföldi medence terült el. A permidőszak végének meleg, száraz éghajlatán ga-lériaerdőkkel övezett, ritkán megáradó folyókszállították hordalékukat e tájra. Vastól vörös-

re színezett kavicsos-homokos üledékük lera-kódva kemény kőzetté cementálódott. Mind-ezt a geológiai bemutatóhellyé (2) alakított kiskőfejtőben is tanulmányozhatjuk; a megdőltréteglapokon sétálva tulajdonképpen a hajda-ni folyómederben járunk.Ugyancsak homokkő alkotja a Ny-ra emelkedőCsere-hegyet. Ebből építették a tetején magaso-dó Szabadság-kilátót is (1). Teraszáról áttekinthet-jük a Balaton egész keleti medencéjét; különösenszép ebből az irányból a Tihanyi-félsziget.A sűrű erdőn átvezető turistaúton jutunk le aNagy-kő-orrához. A tektonikus erők által ösz-szeszabdalt kőtömeg valóban vöröslő orrkéntemelkedik ki a tájból. Némelyik szikláján mégjól látszik a feltolódásos csúszó mozgás kőbekarcolt nyoma.Az érdekes kőformákat borító ritkás „törpeerdőből” továbbvezető ösvény mentén néhollekerekített kőtömbök, kisebb-nagyobb görge-tegek árulkodnak arról, hogy 9 millió éve méga Pannon-tó hullámverése ostromolta e hegy-oldalakat.

4


18

lITér

meGközelíTés

Litér Balaton felőli végén, a 72-es főút mellettiautóspihenőnél parkolhatunk. Ugyanitt autó-buszmegálló is van.

Túra

3 km, 60 m, 1,5 óra, gyalogosParkoló–(jelzetlen)–geológiai feltárás–Mogyo-rós-hegy–(K)–parkoló–(K)–közpark

érdemes meGnéznI

Litér: középkori templomBalatonfűzfő: Mámai-templomrom

TudTa-e?A Balaton-felvidék hosszában végighúzódó tektonikus feltolódási zóna elvetési ma-gassága Litérnél 1,5 km. Az évmilliók folyamán csaknem függőlegesen ennyit moz-dultak el egymás mellett a kőzettömegek.

1

3

2


19

a „BecsípeTT” meTaBazalT

A község DK-i szélső házai mellett a József At-tila utca kivisz bennünket egy dús füvű rétre,ahol a villanyvezetéket követve fél kilométergyaloglás után érkezünk a bokroknál álló, bal-ról második villanyoszlophoz. Ennek tövébenbukkan elő a Litéri Metabazalt geológiai alap-szelvénye egy néhány méter átmérőjű mester-séges feltárásban. A sötétzöld árnyalatú, 400millió éves kőzet (2) egyedül itt látható felszí-nen az egész országban. A Bendola-patak délioldalán, a völgy mentén húzódó nevezetes Li-téri-feltolódás kettős törésvonala között – párszáz méteres tektonikus blokként becsípődve– emelkedett ki a mélyből sok millió év alatt. Az átalakult kőzet eredetileg robbanásos vul-káni anyagként keletkezett a szilur időszak-ban, majd a karbonban metamorfizálódott,amit fénylő felülete és palás szerkezete ismutat.A feltárástól a fenyőerdős domb felé tekint-ve fehéresszürke kőtornyok tűnnek sze-münkbe. A különös alakzatok kiformálódása

a természeti erők munkájának eredménye. Akiemelkedő domboldalról a kőzetszerkezetimozgások miatt összemorzsolódott, laza do-lomittörmelék lepusztult, míg a keményebbrészek kipreparálódva toronyszerű formátvettek fel.Ezután gyalogoljunk fel a Mogyorós-hegy te-tejére. A ritka növényeket és rovarokat éltetőgyepes vegetációt cserjések foltjai tarkítják.Márciusban tavaszi héricsek sárga virágai dí-szítik a hegyoldalt (4), és a fűszálak közt da-rázspókok szövik hálójukat (3).A tetőről szép kilátás nyílik a Veszprémi-fenn-síkra, a hajmáskéri lőtér pusztaságára és a mö-göttük húzódó bakonyi hegyvonulatokra.A parkolóhoz visszatérve a főút túloldalán, aHatár utcán sétáljunk tovább a közeli Közpar-kig. Egy pihenőhellyé és játszótérré alakítottrégi kőfejtőhöz érkezünk. A meredek bánya -falakon jól kivehetők a rideg kőzettömeget fel-aprózó törések, a Litéri-feltolódás itteninyomai (1).

4


Documents

TúrajavaslaTok a TermészeT élménye a BalaTon mellékén és a ... · tozatossá a látványt. A föld alatti világot a tu-rizmus számára kiépített Lóczy-barlangban tanulmányozhatjuk