Transznacionális és multinacionális vállalatok

„MNC”

többnemzetiségű tulajdonosi kör

többközpontú irányítás

„TNC”

szűk tulajdonosi kör, egy nemzetből

centralizált vállalatirányításanyavállalat (HQ) + leányvállalatok

• már a 19. századtól: finanszírozóként, infrastrukt. Építés, mezőgazd., kitermelés (szegény országokba)

• II. vh után: USA beruházásai: feldolgozóiparba (fejlett országokba)

• ‘70s: Eur, Japán beruházás nő• ekkor még csak termelési integráció

• ’80s: komplex vállalati integráció (K+F, marketing, irányítás dekoncentrációja) 0

10

20

30

40

50

60

70

1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010

ezer

vál

lala

t

19141970

1990

2002

• világgazdasági szerepük nő:

működőtőke-áramlást generál: 7 trillió dollárnyi működőtőkét tart mozgásban (80% Σ világ)80% ipari termelés, hozzáadott érték, bevételek (10% GDPV), foglalkoztatás (90/200/ Mió fő), exporttevékenység (50% világexp), 2/3 világkereskedelem (1/3 intra-firm)

Koncentráltság! Top100 (0,2% Σ TNC): 14% Σ forgalom, 12% külföldön befektetett tőke, 13% Σ dolgozók.

A nemzetközi munkamegosztás egyre inkább ezen vállalatóriások belső ügyévé válik, mint ahogy a nemzetközi kereskedelem jelentős hányada is anyacégeik és saját leányvállalataik között zajlik.

• stratégiai földrajzi hely (anyavállalatok és leányvállalataik telepítésénél) → üzleti sikeresség

• Anyavállalatok 90%-a fejlett országokban (koncentráltság!)

• HQ: 38/24 London, 37/26 Párizs, 107/72 Tokió

• Leányvállalatok 1/3-a Kínában

A Global500 HQ-inak megoszlása, 1999.

Az első 250 legnagyobb bevételű vállalat HQ-jainak eloszlása

42

2619

58

96

0

20

40

60

80

100

120

USA Japán Franciaország Németország pénzügyi szektorbanérdekelt vállalat

válla

lato

k sz

áma

Headquarterek megoszlása

TNC-k nemzetközi befektetési döntéseinek fontossági sorrendje

1. A piac bővülése2. A piac nagysága3. Profitkilátások4. Politikai és társadalmi biztonság5. Jogi és szabályozási környezet6. A munkaerő minősége7. Az üzleti infrastruktúra minősége és az üzleti környezet8. Az emberi és pénzügyi erőforrásokhoz való hozzájutás9. Bérköltségek10. K+F források és képességek11. Az állami kereskedelempolitika jellege12. A nyersanyagforrások közelsége és hozzáférhetősége

Forrás: Simai M. – Gál P., 2000.

TNC-k Magyarországon

• 159 (2004)

56

22 22 21

67

0

10

20

30

40

50

60

USA Németország Japán Franciaország Nagy-Britannia Dél-Korea

TNC

-vál

lala

tok

szám

a

Forrás: ECOSTAT

TNCk rangsora Közép- és Kelet-Európában külföldi beruházásaik alapján, 2002.

Forrás: UNCTAD

A feltörekvő államok TNC-inek rangsora a külföldi beruházásaik alapján, 2003.

Forrás: UNCTAD

Néhány transznacionális vállalat és ország K+F kiadásai, 2002., milliárd USD

Forrás: UNCTAD

Külföldi leányvállalatok kutatás-fejlesztési kiadásainak aránya néhány országban 1995-2003, (%)

Külföldi leányvállalatok részesedése a vállalati K+F kiadásokban

Változás 1995-től

K+F-központtal rendelkező külföldi leányvállalatok Kínában, 2004.

Forrás: UNCTAD

A Motorola világméretű kutatás-fejlesztési hálózata, 2004.

Forrás: UNCTAD

A TOYOTA kutatás-fejlesztési központjai a világban, 2005.

Forrás: UNCTAD

A TNC-k külföldi K+F-központjainak számának változása 2005-2009(a vállalati vezetők válaszainak százalékában)

Forrás: UNCTAD-felmérés

Változatlan marad29%

Csökkenés várható2%

Növekedés várható69%

A legvonzóbb várható kutatás-fejlesztésiterületek, 2005-2009

(a megkérdezettek arányában)

Forrás:

• UNCTAD: www.unctad.org• Bernek Á.: A globális világ politikai földrajza, Bp, 2002.• ECOSTAT: www.ecostat.hu

A kutatás-fejlesztés területi elhelyezkedése, 2004., (%) A kutatás-fejlesztésre legtöbbet fordító700 vállalat területi elhelyezkedése