TRIANON, 1920. június 4. Tajekoztato 2010_1.pdf · XXIX.évfolyam,1.szám Budapest,2010 Áldást a magyarra! Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik. A haza, a haza egyenlõ volt

XXIX. évfolyam, 1. szám Budapest, 2010

Áldást a magyarra!Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik.

A haza, a haza egyenlõ volt mindig

ezer év óta már, és mindig az marad,

mert nem darabokból összetákolt darab:

egytest a mi hazánk, eleven valami!

Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani!

Máskor is hevert már elkötözött tagokkal.

Zsibbadtan alélt a balga erõszakkal.

De mihelyt fölengedt fojtó köteléke,

futni kezdett a vér elapadt erébe.

Visszakapta, ami soha el nem veszett.

Nagyobb nem lett avval. Csak egészségesebb.

Lám, igaz jószágunk visszatér kezünkre,

bár a világ minden fegyvere õrizze.

Mert erõs a fegyver és nagy hatalmasság,

de leghatalmasabb mégis az igazság.

Útja, mint a Dunánk és csillagok útja:

nincs ember, aki azt torlaszolni tudja.

Él a nagy Isten és semmise megy kárba,

Magyarok se lettünk pusztulni hiába,

hanem példát adni valamennyi népnek,

mily görbék s biztosak pályái az égnek.

Ebbõl tudhatod már, mi a magyar dolga,

hogy az erõs elõtt meg ne hunyászkodna.

Erõs igazsággal az erõszak ellen:

így élj, s nem kell félned, veled már az Isten.

Kelnek a zsarnokok, tûnnek a zsarnokok.

Te maradsz, te várhatsz, nagy a te zálogod.

Zsibbad a szabadság, de titkon bizsereg,

és jön az igazság, közelebb, közelebb...

(Babits Mihály)

TRIANON, 1920. június 4.

A világtörténelem legnagyobb szégyene, igazságtalanságaés kegyetlensége! Trianon: the greatest disgrace, unjustice

and cruetly of the universal history!

2 VITÉZI TÁJÉKOZTATÓ 2010/1.

Tartalom:A Történelmi Vitézi Rend fõkapitányának levele

a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetségénekügyvivõjéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

Változás... változást vár minden lélek . . . . . . . . . . . . . . . 2

Magyarország nemzeti gyásznapja . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

Összmagyar megemlékezõ tüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Nemzeti Feltámadási Menet 2010. . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Néhány Trianon-megemlékezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Doni megemlékezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

Kitörés – A becsület napja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Az Egyetemi Rohamzászlóalj. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

A közjogi helyzet értékeléseaz alkotmányosság szemszögébõl. . . . . . . . . . . . . . . . 10

Magyar Vitézek Bálja, 2010. február 13. . . . . . . . . . . . . 11

Könyvgyûjtés – Kárpátaljára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Akikre büszkék vagyunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

A Szent Korona mentésének 65. évfordulója MattseeSalzburg tartomány, Ausztria, 2010. július 2-3-4. . . . 16

Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

ERDÉLY TÖRZSSZÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Csíkszereda, 2010. május 8., Millenniumi templom . . 18

Vitéz Horthy István Kormányzó-helyettes – Mindigközöttünk marad! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Érdekesség… Egy repülõút története és tanulságai . . . 20

Az Erdély Törzsszék 2009. évi évzáró állománygyûlése . 20

Kerekes Izsák-emléknap Nagymohán . . . . . . . . . . . . . . 21

A doni tragédia áldozatairaemlékeztek Sepsiszentgyörgyön . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

Megújult Sinka István szülõháza. . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

Sepsiszentgyörgy 1848 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Szováta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Csíkszereda – Gyõzzük le kishitûségünket! . . . . . . . . . 23

Szent László Király napjai, 2010. június 24-27. . . . . . . 23

Szent Ágoston-templom, 2009. aug. 29. . . . . . . . . . . . . 23

BUDA TSZK – Eseménykrónika . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Boldog vitéz báró Apor Vilmos, a vértanú püspök. . . . . 26

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÖRZSSZÉK. . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

A Veszprém vármegyei alcsoport hírei . . . . . . . . . . . . . 27

Koszorúzások Várpalotán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

A magyar katona hõsi helytállását hirdeti! . . . . . . . . . . 28

NYUGAT-DUNÁNTÚLI TÖRZSSZÉK . . . . . . . . . . . . . . . . 29

Soproni Honvéd Hagyományõrzõ Egyesület . . . . . . . . . 29

KELET-MAGYARORSZÁGI TÖRZSSZÉK . . . . . . . . . . . . . 30

DÉL-ALFÖLDI TÖRZSSZÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

Nagykõrös, városi ünnepség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

Wass Albert felolvasás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

KÖMA Eseménynaptár2009. okt. 1-tõl 2010. márc. 31-ig . . . . . . . . . . . . . . . 31

Vitézi lovas híradó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI TÖRZSSZÉK. . . . . . . . 38

2009. év eseményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38

1848 emléke – koszorúzás Miskolcon márc. 15-én . . . 39

Horthy Miklós Társaság 2010. II. félévi programjai . . . 39

KELET-MAGYARORSZÁGI TÖRZSSZÉK . . . . . . . . . . . . . 40

A Magyar Kultúra Napja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

Gyertyagyújtás a II. vh. áldozataiért Ibrányban . . . . . . . 40

Örömhír! Házasságkötés! Gólyahír . . . . . . . . . . . . . . . . 41

Magyar Örökség Díjat kapott Prohászka Ottokár püspök . . 42

66 év után életre kelt a NIMRÓD- és a BOFORS-díjas . . 43

Hadak útjára léptek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

Szlovénia, Ukanc. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

Hiszekegy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47

A Történelmi Vitézi Rend fõkapitányának levele a LengyelKöztársaság budapesti nagykövetségének ügyvivõjéhez

2010.04.10.Mély megrendüléssel értesültünk a lengyel nemzetet ért tragikus csapásról. Döb-

benten állunk lengyel testvéreink vesztesége, gyásza elõtt, amellyel az 1940-ben elle-nük elkövetett nemzetpusztító öldöklés 70. évfordulóján kell szembenézniük. Kér-jük minden lengyel testvérünket, fogadják szívbõl jövõ, legmélyebb együttérzésün-ket, és erõsítse õket a tudat, hogy Magyarország minden tisztességes polgáraszeretettel gondol rájuk ebben a nehéz órában.

Fogadja a lengyelek Istene engesztelõ áldozatnak ezt a szerencsétlenséget, és erõ-sítse meg a hozzátartozókban és minden lengyelben a hitet, hogy a sok-sok mártíráldozata, a hozzátartozók imái, és magyar barátaik fohászai és együttérzése nemhiábavalóak.

Isten áldása és a magyarok szeretete adjon erõt lengyel testvéreinknek a csapáselviseléséhez, örök nyugodalmat az áldozatoknak, és soha meg nem szûnõ emléke-zést a lengyel nemzet minden tagjának!

Isten tartsa meg és erõsítse Lengyelországot! Éljen Lengyelország!Együttérzéssel, gyászukban osztozva, tisztelettel:

vitéz Hunyadi László fõkapitány

List komendanta Historycznego Zakonu Rycerskiego dorzecznika Ambasady Polskiej Rzeczypospolitej w Budapeszcie

10.04.2010.Jesteœmy g³êboko wstrz¹œniêci tragicznym ciosem, którego dozna³ dzisiaj naród

polski. Stoimy przera¿eni wobec straty i ¿a³oby naszych polskich braci, z któr¹

musz¹ siê zmierzyæ w 70 rocznicê pope³nionej na ich narodzie w 1940 roku zbrodni

ludobójstwa. Prosimy wszystkich naszych polskich braci, ¿eby przyjêli p³yn¹ce z

naszych serc, najg³êbsze wyrazy wspó³czucia, i niech wzmacnia ich œwiadomoœæ

tego, ¿e ka¿dy prawy obywatel Wêgier myœli o nich z mi³oœci¹ w tych trudnych

godzinach.

Oby Bóg Polaków przyj¹³ to nieszczêœcie, jako ofiarê odkupienia i umocni³ w

krewnych zmar³ych i wszystkich polakach wiarê w to, ¿e poœwiêcenie ¿ycia tak wielu

rodaków, modlitwy ich bliskich oraz pacierze i wspó³czucie wêgierskich przyjació³

nie s¹ daremne.

Niech b³ogos³awieñstwo Boga i mi³oœæ Wêgrów da si³ê polskim bratankom do

zniesienia tego ciosu, wieczny odpoczynek ofiarom, i nieprzemijaj¹c¹ pamiêæ o nich

u wszystkich ludzi polskiego narodu!

Niech Bóg chroni i umacnia Polskê!

Niech ¿yje Polska!

Wspó³czuj¹c i dziel¹c Wasz¹ ¿a³obê, z powa¿aniem:

Rycerz László Hunyadi komendant

Változás... változást vár minden lélekSzomjazzuk az õszinte tisztaságot, s várjuk, támogatjuk a nemzetépítõmunkát.A törvény szigorát. Az elesettek felkarolását. Az egység megteremtését.Keresztény/keresztyén hitünk tiszteletben tartását, ápolását.Köszöntjük az erre elhivatott, ezért élõ és ezért tévõ erõt, a nemzeti öntu-datot feltámasztó nemzeti kormányt.Minden erõnkkel szolgáljuk a nemes célok elérését segítõ közös erõfe-szítéseket: magyarságunk megmaradását a Kárpát-medencében; gyer-mekeink otthon-teremtését, a képesítésnek megfelelõ munka megte-remtését, tisztes megélhetést, s a békés, nyugodt élet körülményeineklétrejöttét.

Történelmi Vitézi Rend

2010/1. VITÉZI TÁJÉKOZTATÓ 3

MAGYARORSZÁG NEMZETI GYÁSZNAPJA

A trianoni békediktátum„Testvéreink, ti drágák odafenn, minket itt fogott a be-omló tárna!Csak fájó sóhajunkkal üzenhetünk hozzátok fel,A fényes napvilágra.…Testvéreink, ti drágák odafenn, zokog-e értünk hét faluharangja?Sikolt-e érettünk a vészharang?Hozzánk a mélybe nem hatol a hangja.”…1920. március – Reményik Sándor

A Magyarországot és a magyar nem-zetet megnyomorító trianoni békedik-tátum elõkészítésérõl és hatásairól nap-jainkig igen sok publikáció jelent meg,attól kezdve, hogy rendalapító és or-szággyarapító vitéz nagybányai HorthyMiklós altengernagy, mint kormányzófelemelte a nemzetet nyomorából. Demi is volt maga a trianoni béke?

A Nagy Háborút lezáró Versail-les-környéki békék szakítottak az évez-redes béke-kultúrával. A különféle há-borúkat lezáró békék – mint azt etimo-lógiailag maga a béke szó jelenti – egé-szen a XIX. század végéig arra szolgál-tak, hogy megbékéltessék a legyõzöttfele(ke)t. Jó példája ennek a napóleonivilágháborút lezáró 1815. évi bécsi bé-kerendszer, amely Franciaországot visszaemelte anagyhatalmak sorába, s alkalmas volt a világméretû bé-ke megõrzésére egy teljes évszázadon át. A XX. szá-zadra azonban ez a békekötési kultúra átadta a helyét adiktátumoknak, amelyek a legyõzöttek megbüntetésé-re törekedtek, s ez egyaránt érvényes az 1919–1922 kö-zötti versailles-i–washingtoni és az 1947. február 10-ipárizsi békerendszerre. Épp ez utóbbi bizonyítja, hogyaz elõbbit nem is biztos, hogy békének lehet minõsíte-ni: negyed század múltán újabb békerendszer megal-kotására volt szükség, a Totális Háború, egyben az1914-tõl három szakaszban 1945-ig tartó XX. századivilágháború lezárására.

A magyar történelemben trianoni béke néven elhí-resült diktátumot, mint a Magyar Királyság és a NagyHáborúban gyõztes Szövetséges és Társult Hatalmakközötti hadiállapot lezárását és a háború utáni béke-idõszak alapelveit kodifikáló nemzetközi jogi okmányt1920. június 4-én a Versailles melletti Nagy-Trianon

palotában (Grand Trianon, tévesen a Kis-Trianon pa-lotában vagy a Kis- és a Nagy-Trianon palotát összekö-tõ folyosó csarnokában) írta alá magyar részrõl BenárdÁgost, a Simonyi-Semadam-kormány népjóléti ésmunkaügyi minisztere és Drasche-Lázár Alfréd rend-kívüli követ és meghatalmazott miniszter, illetve 17 ál-lam (az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország,Japán, Nagy-Britannia és Olaszország, továbbá társulthatalomként Belgium, Csehszlovákia, Görögország,Kína, Kuba, Lengyelország, Nicaragua, Panama, Por-tugália, Románia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságés Sziám) meghatalmazottja.

A trianoni békediktátum aláírásakor– a maradék – Magyarországon 10 perc-re megállt az élet, s megszólalt mindenharang, duda stb. A Nemzetgyûlés1920. november 15-én fogadta el, együnnepélyes tiltakozó nyilatkozat elfoga-dását követõen. 1921:XXXIII. törvény-cikk címmel 1921. július 26-án lépett ha-tályba Magyarország és a ratifikáló, il-letve a ratifikációs okmányokat kicseré-lõ országok (Belgium, Csehszlovákia,Franciaország, Japán, Nagy-Britannia,Olaszország, Románia, a Szerb–Hor-vát–Szlovén Királyság és Sziám) közötta Nemzetgyûlés általi törvénybe iktatá-sával. Görögországgal csak 1921. októ-ber 15-én lépett életbe. Az AmerikaiEgyesült Államokkal, miután annak

Kongresszusa a trianoni békét nem ratifikálta, Ma-gyarország külön kötött békét, amelyet 1921. augusz-tus 29-én írt alá Budapesten Ulysses Grant-Smith, azUSA magyarországi megbízottja és gróf Bánffy Miklósmagyar külügyminiszter, s az 1921:XLVIII. törvény-cikként 1921. december 17-én vált hatályossá. Szov-jet-Oroszország (a késõbbi Szovjetunió) sem írta alá atrianoni diktátumot, majd csak az 1947. február 10-ipárizsi békét.

1. A békeszerzõdés szerkezeteA szerzõdés 14 rész 364 cikkelyébõl állt. Bevezetõ

része tartalmazta a Magyarországgal szerzõdést kötõszövetséges és társult hatalmak felsorolását, s kimond-ta a hadiállapot megszûnését közöttük.

Az I. rész a Nemzetek Szövetsége Egyesség-okmá-nyát; a II. Magyarország határainak megállapítását; aIII. a politikai rendelkezéseket, a más országokhozkerült területekrõl, tulajdonokról és követelésekrõlvaló lemondást, a magyarországi kisebbségek védel-

„Nem kell nekünk a más folyója!Nem kell nekünk a mások bérce!

Csak magyar hegy és magyar rónaAhogy az Isten rég kimérte.

Nem kell nekünk idegen égbolt,Egy porszeme se a világnak!

Csak az kell, ami a miénk volt!Igazságot, Igazságot, Igazságot

Magyarországnak!”

A hazánkat gyalázatosan megcsonkító trianoni békedik-tátum 90 esztendeje, 1920. június 4-én, budapesti idõ szerint16:32-kor íratott alá. Szerzõnk, aki hadtörténész-muzeoló-

gus, noha egyoldalas összefoglalót kértünk tõle, alapos leírás-sal szolgált. Hálásan köszönjük a nagyívû tanulmányt. Írásáta következõ kiadványban folytatjuk. (szerk.)


mét és az állampolgárság kérdését; a IV. az Európánkívüli érdekeltségek újraszabályozását; az V. rész a ka-tonai határozványokat; a VI. a hadifoglyok hazaenge-dését, hazaszállítását és a háborúban elesettek sírhe-lyének kérdését; a VII. a büntetõ rendelkezéseket, aháborús bûnösség fogalmát és a bûnösök bíróság eléállítását; a VIII. a jóvátételi kötelezettségeket; a IX. apénzügyi határozványokat; a X. a gazdasági rendelke-zéseket, benne a legnagyobb kedvezmény elvének 5 év-re szóló, egyoldalú érvényesítési kötelezettségét, vas-út-, posta- és távíróegyezményt, a volt Központi Hatal-mak országaival 1914. augusztus 1. után kötött gazda-sági szerzõdések hatályon kívül helyezését, a magyarkormányok 1918. november 3. és 1920. június 4. közötthozott, a Szövetséges és Társult Hatalmakat érintõgazdasági rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését;a XI. a légi közlekedésre vonatkozó szabályokat; a XII.a kikötõkre, a víziutakra és a vasutakra vonatkozó ren-delkezéseket, a Duna nemzetközi víziúttá nyilvánítá-sát, egy, Magyarország tengerre való szabad kijutásaérdekében késõbb letárgyalandó egyezmény megalko-tásának kötelezettségét, Magyarország elõzetes hozzá-járulási kötelezettségét a Szövetséges és Társult Hatal-mak által késõbb megalkotandó közlekedési egyezmé-nyekhez; a XIII. a munkáról, a nemzetközi munkaügyiszervezetekhez való magyar kapcsolódásról szóló ren-delkezéseket és a Nemzetközi Munkahivatal alapsza-bályát; a XIV. a vegyes rendelkezéseket, benne Ma-gyarország hozzájárulását a Szövetséges és Társult Ha-talmak egymás közötti és harmadik országokkal kötöttegyezményeihez, valamint az aláírók neveit rögzítette.

A Függelék egyes tételeit a fenti részekhez kapcsol-ták. A VIII. részhez csatolt I. Függelék a Magyarország-ra kirótt kártérítést, a II. a Jóvátételi Bizottság szerveze-tét és hatáskörét, a III. a hajótérben történõ kártérítést,a IV. a természetbeni jóvátételt, az V. a Szövetséges ésTársult Hatalmaknak Magyarországon biztosítandó op-ciókat, a VI. a távírókábelek átengedését szabályozta. AIX. részhez csatolt Függelék az Osztrák–Magyar Mo-narchiától örökölt államadósság Magyarországra esõrészét, illetve a Magyarország felé korábban fennállottállamadósságok eltörlését (beszámítását a jóvátételbe)szabályozta. A X. részhez kapcsolt I. Függelék a tartozá-sok behajtását felügyelõ Felülvizsgáló és KiegyenlítõHivatal felállításáról és hatáskörérõl rendelkezett, a II.kimondta Magyarország vagy állampolgárai kereseté-nek tilalmát a Szövetséges és Társult Hatalmak felé tu-lajdonjogi vagy gazdasági kérdésekben, a III. vegyesdöntõbíróság(ok) felállítását rendelte el vitás gazdaságikérdésekben. A XIV. részhez csatolt Függelék felsorol-ta azon nemzetközi egyezményeket, amelyeket Magyar-országnak el kellett ismernie.

A béke szövegéhez Kiegészítõ Jegyzõkönyvet csa-toltak a végrehajtás szabályzásáról, Kiegészítõ Nyilat-kozatot az osztrák–magyar haditengerészet által el-süllyesztett hajókra vonatkozó iratanyag kiszolgáltatá-sáról, valamint Pótlás a Jegyzetekhez címen szövegsze-rû módosításokat és kiegészítéseket az egyes cikke-lyekhez. (folyt.)

dr. v. matolcsi Ravasz Istvánhonvéd alezredes, hadtörténész-muzeológus


Összmagyar megemlékezõ tüntetésJúnius 4-én, a trianoni békeparancs 90. évfordulójára

összmagyar megemlékezõ tüntetést kezdeményez a Ma-gyarok Világszövetsége Versailles-ba, a történelmi Ma-gyarország feldarabolásának helyszínére, a Nagy-Tria-non palota elé. Az MVSZ törvényt kezdeményez Trianonnapjának nemzeti gyásznappá, illetve nemzeti emléknap-pá való nyilvánításáról. Trianon emlék-CD készül.

Párizsban Albert Camus-szobor állítását tervezik.Magyar az, akinek fáj Trianon! – idézte fel tíz évvel eze-

lõtt, a Magyarok V. Világkongresszusának nyitókonfe-renciáján elhangzott kijelentését a Magyarok Világszö-vetségének elnöke, vitéz Patrubány Miklós, majd HenriPozzi francia újságírót, a trianoni diktátumot kierõszako-ló francia miniszterelnök, Clemenceau egykori rejtjelezõhaditudósítóját idézte, aki a húszas években kiadott köny-vében, La guerre revien (A háború visszatér) kifejtette,hogy 1920. június 4-én Versailles-ban Magyarországotnem feldarabolták, hanem egy, évtizedeken keresztül, tit-kos összeesküvéssel elõkészített merénylettel meggyilkol-ták. Az MVSZ elnöke isteni csodának nevezte azt, hogyMagyarország ezek után még létezik.

Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbelielnöke a hazugság századának nevezte a XX. századot. Nyo-matékkal kifejtette, hogy Magyarország trianoni feldarabolá-sának semmi köze az I. világháború kimeneteléhez, hiszen jó-val annak befejezése elõtt, 1917-ben, a párizsi szabadkõmû-ves kongresszuson döntöttek Magyarország sorsáról.

Felháborítónak nevezte a magyarországi sajtó közönyéta magyar nemzet legsúlyosabb sorskérdése iránt, hiszen asajtótájékoztatón egyedül a Duna TV stábja jelent meg.

A Magyarok Világszövetsége kezdeményezi, hogy a2010-es választások után megalakuló Országgyûlés hoz-zon törvényt június 4-nek, Trianon napjának nemzetigyásznappá, illetve nemzeti emléknappá való nyilvánítá-sáról, amelyen minden magyarországi iskolában kötelezõlegyen a trianoni ország-csonkításról megemlékezni. Az

MVSZ elkészíti a törvény tervezetét és azt kéri az Ország-gyûléstõl, hogy a június 4-e elõtti, alakuló ülésén fogadjaazt el.

• Az MVSZ precedensnek tekinti Olaszország példáját,amely a közelmúltban törvényt fogadott el február 10-neknemzeti emléknappá való nyilvánításáról (1947. február10. a II. világháborút lezáró párizsi béke napja, fél Isztriaelvesztésének és 300.000 olasz elüldözésének a napja.)

• A Magyarok Világszövetségének Elnöksége kezde-ményezi az egyházak felé, hogy ezen a napon 16 óra 30perckor öt percre szólaljanak meg a harangok.

• A 2010. június 4-i, Versailles-i összmagyar tüntetésre aMagyarok Világszövetsége hívja az összes nemzeti érzésûmagyar embert és szervezetet. Kéri, hogy a megyei szerveze-tek és az Országos Tanácsok szervezzenek utazást a helyszín-re. Az utazások budapesti koordinátora Hompoth Zoltán.

• Az Aradi Vértanúk mártíromsága 160. évfordulójá-ra kiadott emlék-CD mintájára Trianon 90. évében azMVSZ egy Trianon emlék-CD kiadását tervezi. Szándé-ka szerint az emlék-CD május elsõ napjaiban jelenikmeg.

Tarján Ernõ felajánlotta, hogy Albert Camus halálának50. évében, a Magyarok Világszövetsége állítson szobrotPárizsban Albert Camus Nobel-díjas francia írónak, az1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc lelkes tá-mogatójának. Camus:’A magyarok vére’ címû mûvében,1957-ben írja:

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a sza-badságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az el-múlt húsz esztendõben.”

MVSZ Sajtószolgálat

Nemzeti Feltámadási Menet 2010.Idén immár hatodik alkalommal indult útjára a nemze-

ti feltámadási menet, hogy a Történelmi Magyarországtelepülésit érintve Pünkösd szombatján megérkezzékCsíksomlyóra. A Nemzeti Feltámadási Menetet a Zamár-di r.k. egyházközség és a helyi polgári kör kezdeményeztea 2004-es kettõs állampolgársági népszavazás gyalázatoseredménye okán. Elsõ ízben 2005-ben indult útjára a Fel-támadási menet, hogy lelkes emberek kiállása által hir-desse az elfásult, vagy csalódott honfitársainknak a Feltá-madott Krisztussal való szövetségünket, a nemzeti újjá-születésünk tiszta vágyát. A második évtõl már két ágbanindult el a menet, az idei évtõl pedig már három ágban. Azútvonalak a Történelmi Magyarországot szelik át, s esz-meileg egy szívet rajzolnak a Kárpát-medencébe. A Nagy-péntek délután 3 órakor útjára induló menet a Kárpát-ha-za stációit érintve 50 nap múlva, Pünkösd szombatján ér-kezik meg Csíksomlyóra, a fõbúcsú helyszínére.

A Feltámadási menet jelvénye egy Árpád-kori motívu-mú szárnyas kereszt. Ez a motívum egyaránt elfogadhatóa katolikus és protestáns testvérek számára. Árpád-korieredetében benne rejlik a keresztény/keresztyén egysé-günk eszméje. Benne rejlik Húsvét (kereszt), Pünkösd(szárny) szimbolikája is. Az idei Feltámadási menet jel-igéje: „Szent Atyám, tartsd meg õket a nevedben, akiketnekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi.” (Jn.17 11.)Békesség Istentõl!

Fehérné Markó Kamilla VRNT, elnökFehér Imre VRNT, szkp.

egyházközségi világi képviselõk

Néhány Trianon-megemlékezésVerõce, „Kárpáthaza Temploma” felszenteléseA Julianus Alapítvány, valamint Verõce Önkormány-zata, Bethlen Farkas polgármester úr vezetésével meg-épült kápolna ünnepi felszentelése. A Történelmi Vi-tézi Rend nagy létszámmal vonul ki az eseményre, atörténelmi zászlókkal és a 64 vármegye zászlaival.Idõpont: 2010. június 4., 16:30 óraSzervezõ: Dr.v.Bucsy László tkp úr,Tel.: +36-30-234-6116Zebegény, Trianon-megemlékezés.Idõpont: 2010. június 4, délelõtt.

Sopron: Erdélyi Kör szervezésében Trianonmegemlékezés1998-tól a VR, 2003-tól az Erdélyi Kör szervezésében,a T.V.R. aktív közremûködésével.Szervezõ: v. Igler Attila szkp., Sopron megye

Nagykanizsa, Nagy-Magyarország emlékmû,Trianon-megemlékezés.T.V.R. részérõl szervezõ: v. Igler Attila szkp.Tel: +36-30-342-1656

Nem júniusi esemény, de Trianonhoz kapcsolódik:Harka, Rongyos Gárda Fesztivál – szeptember közepe.Az ágfalvai gyõztes csata emlékére, emléktúrával, kora-beli ’Rongyos Gárda’ felszereléssel. Kulturális mûsor:történészek, zenekarok, prózai színészek fellépésével.

A T.V.R. utazását szervezi:Dr.v. Dengyel Zoltán tkp. úr.Részletek, jelentkezés nála.


Doni megemlékezésekEgy kis könyvecskét tartok a

kezemben, amelyet a protes-táns tábori püspökség adott ki1942-ben. „Fegyverben”a cí-me. Imádságok honvédeinkszámára, amelyet a katonákmindennapjaikban, ott a harc-téren is, kilátástalannak tûnõhelyzetekben bizonyára sokatolvasgattak. 1943 január elejénis sokan mondhatták el ezeketaz imákat, a Don kanyarban,

Istenhez fordulva segítségért és eligazításért, hazájukért,családjukért életükért aggódva. Édesapám utolsó kará-csonyi ajándéka volt, onnan, a frontról, ahonnan már nemjött vissza.

Megemlékezésemet az õ fohászukkal, imájukkalkezdem: Uram!Népem Gondviselõje! Te adtál hazát és azévszázadok viharában a Te karod oltalmazta. Ezért az aján-dékozó és megtartó kegyelemért hálás szívvel áldalak Téged.Most is Te légy Istene a magyarnak! Istene, akiben feltétlenülbízik, akinek kezében tudja sorsa irányítását. Add Atyám,hogy ez a nemzet ne az önerõben bízás könnyen olvadó jegé-re, hanem a te kegyelmed erejére építse jövendõjét. Hadd él-jen minden magyarban ennek a benned bízó hitnek harcoslelket formáló ereje., Áldalak Istenem, hogy szent akaratod-ból hazámért harcolhatok. Segíts, hogy ebben a szolgálatom-ban is engedelmes eszközöd lehessek. Használj fel, Uram,hazám védelmében arra és úgy, amire és ahogyan jónak lá-tod. Te tudod Atyám, hogy nemzetem nem hivalkodásból ésnem hatalmi vágyból, hanem végsõ szükségbõl fogott fegy-vert. Tõled vett õsi hivatását, a keresztyén vallás szabadságá-

nak, a keresztyén erkölcsi érté-keknek a védelmét vállalta. Légymellette igaz ügyét védõ harcá-ban. Ne bánj vele méltatlanságaszerint. Krisztus érdeméért bo-csáss meg neki. Álld meg, véddmeg!

Én Istenem! Te tudod, hogyszeretteim védelmére is jöttem eharctérre. Erõm összeszedem ésbátran védem õket mindaddig,míg kegyelmed engedi. Irántukérzett sírig tartó szeretet emészt engem és még a haláltól sem fé-lek, ha életüket menthetem ezzel. Érzem feladatom súlyos ter-hét. Segítségedet kérem, Istenem,hogy harcaimban meg netántorodjam, s ha úgy végeztél felõlem hogy áldozat legyek azélõkért, szeretteim vedd gondviselõ kegyelmedbe és a minden-napi kenyerüket add meg nekik ezután is. Légy velük, amikorén már nem védhetem többé õket s kölcsönös megértésbentartsd össze családi fészkünket. Légy támasza az özvegynek,segedelme az árváknak. amíg életben tartasz Istenem, erõsítsdbátorságom, növeld oltalmadba vetett hitem, hogy mindengondomat bizalommal vethessem rád. Tarts meg engem testi,lelki épségben, hogy harcaink után viszontlátván egymást,együtt dicsõíthessünk téged, gondviselõ Atyánkat, a JézusKrisztus által. Ámen.

Hagyományaink szerint minden évben, január 12-hözlegközelebb esõ vasárnapján,a II. világháború legnagyobbmagyar veszteségét okozó doni áttörésnek emlékére,más-más történelmi egyház tiszteletreméltó segítségévelemlékezünk meg a II. világháborúban elesett katonahõ-sökrõl. Áldott emlékük felidézésére Isten házánál erre manincs alkalmasabb hely, mivel azok, akikre ma itt emléke-zünk, idegen ország földjében porladtak el, sírjukhoz,nyughelyükhöz elmenni nincs módunk. Minden évben al-kalmat szeretnénk teremteni mindazoknak az emlékezés-re, akiket családtagjaik révén soha el nem múló fájdalom-mal töltött el szeretteik elvesztése és emléküket szívük-ben, lelkükben ma is szeretettel õrzik. Immár 67. éve, hogya II. világháborúban elesett, idegen földben porladó hõselõdeinkre, hozzátartozóinkra, apáinkra, egykor volt fiak-ra, testvérekre, rokonokra, magyarokra emlékezünk. Mi,akik akkor itthon maradtunk, anyák, feleségek, gyerme-kek, sokáig és reménykedve vártuk róluk a híreket, a szûk-szavú zöld tábori levelezõlapokat, hogy élnek, szeretettel

gondolnak reánk, várják, hogy új-ra láthassuk egymást. A sorsazonban kegyetlen és dermesztõhideggel az orosz fagyos földön,aknamezõkön, dörgõ ágyúszóval,vad tankok özönével, hatalmastúlerõvel megakadályozta, hogymég egyszer láthassuk és meg-ölelhessük õket!

Szeretnénk, ha azokat is meg-érintené ez a megemlékezés, akikcsak hallottak a 67 évvel ezelõtttörtént háború borzalmairól,(vagy éppen nem is hallottak mégezekrõl, különbözõ okok miatt,)vagy, mert olyan szerencsésekvoltak, hogy családjukban nemvolt olyan katona, aki ott vesztet-

Dunaharaszti

Kecskemét

Mány

Központi megemlékezés


te volna az életét az orosz fronton, vagy mert az iskolábannem is tanították ezekrõl az igazságot. Azóta felnõtt egy fi-atal generáció, akik jószerével a nemzetközi tõke kezébenlevõ médiából szerzik a „szellemi táplálékot”. Ez pedignyilvánvalóan az õ érdekei szerint akarja formálni a fiata-lokat, akik úgy nõnek fel, hogy azt tanítják, sugallják ne-kik: magyarnak lenni, magyarul beszélni, hagyományokatápolni, sõt… dolgozni is szégyen és alantas dolog ezért ahazáért. A mi kötelességünk, feladatunk, hogy elmondjuknekik is az igazságot, tanítsuk õket elõdeik, hõseink emlé-kének tiszteletére.

Az újabb kori történelemben nem nagyon volt olyan ese-mény, amelyrõl annyit hallgattak, hazudtak volna, amelyetannyira eltorzítottak és beszennyeztek volna, mint a ma-gyar katonák részvételét a II. világháborúban. Ezek a torzí-tások, hazugságok, elhallgatások a rendszerváltoztatás utánsem szûntek meg, és még napjainkban sincs egészen a he-

lyén ennek az érté-kelése. Közismert,hogy a történelemsorán sok alkalom-mal kényszerült amagyarság harcbabocsátkozni idegenhódítókkal, hatal-makkal, ahol a leg-jobb, legbátrabbférfiak ontották vé-rüket, áldozták éle-

tüket a hazáért, a szabadságunkért. Tatárok, törökök, azosztrákok, oroszok, a csehek, románok ellen harcoltak akülönbözõ korokban, különbözõ háborúkban. Így történtez 1943 januárjában a szovjetek elleni küzdelmekben is. Ezta háborút követõen Magyarországot igazságtalanul ag-resszornak minõsítették a béketárgyalásokon és sok éven átjóvátételek megfizettetésével sanyargatták az országot.Tették ezt annak ellenére, hogy tudták, Magyarország kor-mányzója kényszerû helyzetben utolsóként csatlakozott anémetekhez akkor, amikor a szomszéd ország csapatai márrégen a szovjet területeken masíroztak. Mégis, a háborúután a mi katonahõseinknek nem járt kegyeleti megemlé-kezés, a hõsöknek kijáró tisztelet, megbecsülés. Csak a csa-ládok gyászoltak csendben, de félelemben.

Wass Albert, a „Bujdosó imája”c.versében írt néhánysor, errõl is szól: ” A népek közt Uram, nekem is van egy né-pem. Ha érdemét kegyednek a szenvedéssel méred, úgy egy-nek sincsen annyi szent jussa, mint e népnek. Mások bûnéértis õt verte ostorod. Sok, súlyos nagy keresztet szó nélkül hor-

dozott. Legjobb fiaitvitte mindég a Golgotá-ra, s jótettének soha,csak bûnének volt ára!Uram, adj békességet aKárpátok között!...Se-hol annyi virág,és seholannyi bánat. Szeresdjobban URAM az énszegény hazámat! Mertnépem, Fajtám, Vérem!Fájdalma bennem ég! Szánd meg Uram Isten Attila nemze-tét. Adj békés aratást sok vérvetés nyomán. Nyugodjék megkezed gond verte otthonán”.

Mi,- a még élõ hozzátartozók, magyarságunkat vállalók,emlékezünk! Büszkék vagyunk hõseinkre! Fogadjuk meg,hogy nem hagyjuk elfeledni õket, amíg magyar él e földön.Gyújtsuk meg az emlékezés mécsesét õseink képzeletbelisírhantja elõtt és tegyünk fogadalmat, hogy nem hagyjuk ki-aludni az emléküket azoknak, akik a legdrágábbat: az éle-tüket áldozták fel a haza védelméért, amit esküvel fogad-tak. Nem az õ hibájuk volt, hogy nem gyõztesként térhettekhaza és legtöbben jeltelenül porladtak el idegen földben.

Minden évben emlékeztetnek õk bennünket és figyel-meztetnek arra, hogy nem felejthetjük el, hogy volt idõ,amikor ágyúk dörögtek, aknák robbantak és legyilkoltákapáinkat, fiainkat. De figyelmeztetnek arra is, hogy mind-ezek ellenére mégis vagyunk! Isten akaratából. És leszünkis az õ segítségével, magyarok! De csak, ha megmaradunkerkölcsös, becsületes igazságos embereknek. Bátor és szó-kimondó, önfeláldozó, érdeklõdõ, tenni akaró, tudásraéhes magyaroknak.

Megszólítanak bennünket õk, az emlékük által. MAnem harcra buzdítanak, hanem az igazság megtalálására.Tisztelet és megbecsülés illeti a 2. magyar hadsereg kato-náit, altisztjeit, tisztjeit, akik a szovjetunióbeli harcukat tá-vol a hazától, mostoha körülmények között vívták. Alul-maradtak ugyan az egyenlõtlen harcokban, de becsülettelteljesítették kötelességüket, jó hírnevükön nem eshetcsorba. Tisztelettel és kegyelettel adózunk mindazoknak amagyaroknak, akik a doni téli csatában hõsi halált haltakvagy megfagytak az orosz hómezõkön. Életüket áldozták amagyar haza jobb jövõjének reményében. Adjon a magya-rok Istene örök és békés nyugodalmat nekik.

Dicsõ emléküket nem felejthetjük el soha!Dr. Juharosné v. Molnár Piroska szkp.

Bács-Kiskun m.(Beszédét elmondta: 2010. január 10. Kecskemét)

Szeged

Mány

ARCHÍVUMA Történelemi Vitézi Rend

archívuma számára köszönettelfogadunk fényképeket, rajzokat,képeslapokat, tábori levelezõla-pokat, személyes dokumentumo-kat a katonaéletrõl.

Postacím:Történelmi Vitézi RendEgyesület1095 Budapest,Soroksári út 46.

Kiadja: Történelmi Vitézi Rend EgyesületFelelõs kiadó: v. Dékány Ágoston orsz. tkp.

Felelõs szerkesztõ: v. Tolnai EtaVitézi Tájékoztató Szerkesztõsége Postacím: 1399 Budapest, Pf. 694/123

Honlap címe: www.vitezirend.co.hu

Történelmi Vitézi Rend EgyesületA Fõvárosi Bíróság 11883 sorszám alatt jegyezte be.

Székhely: 1095 Budapest, Soroksári út 46.Postacím: 1453. Budapest, Pf.20.

E-mail cím: [email protected]: www.vitezirend.hu; www.vitezirend.co.huBankszámlaszám: 11709002-20127262-00000000

Adószám: 18258325-1-43


A becsület napjára

Hajnalban a lõporfüstös nyirkos téli ködbenA vérmezõt károgó varjúsereg fedi önfeledten.S e varjúdalban a felhõk vállára könyököl az ördög,A hõsök pusztulását, vergõdését látva kéjesen röhög.

Fent a várban a vértõl-, könnytõl ázott kövönA sátáni horda házról-házra járva halállal köszön.Ölik, rabolják, csonkítják a vérzõ hõsöket,Lángszóróval, benzint gyújtva róják a köröket.

A Bécsi kapu felõl patakokban dõl a vérRing, mint vitorlás a tengeren egy tábori levél.Ki adta fel e levelet? Ki nevelte hõsünket?Elhagyott hitvesi ágy, itt hagyott szülõ, harangszó, gyermek…

Negyvenezer hû katona lelke menetel az ég feléA díszõrséget angyalok adták sorba állva az út mellé.Testüket hátra hagyták, de becsületüket sosem!Példaképpé válva utódaiknak és Neked!

v. Ország György/2010.01.30(A verset elmondta Dénes János ’56-os forradalmár)

Kitörés – A becsület napjaOlyan rendezvényen képviselhetem a Hadtörténeti In-

tézet és Múzeumot, amely emléket állít minden katona-ál-dozatnak, aki az 1944. karácsonyától 1945. február 13-áigtartó budapesti csata során vesztette életét. Hiszen JókaiMór már másfélszáz esztendõvel ezelõtt megírta, hogy ahalálban a katonák sorsa már közös, a halálban õk márnem ellenségek:

„... és ahogyan egymásra borultak (...) patakzó vérük egy-befolyt, úgy csordogált el az utolsó cseppig, megállíthatatla-nul életükben ádáz ellenfelek, halálukban egyformák, meg-békéltek. A lelkükkel a gyûlölet is elszállt.”

Nekünk, katona-utódoknak, függetlenül attól, hogy mi-lyen egyenruhát viselünk, közös feladatunk az emlékezésa közös harcban elesett katonákra, közös a felelõsség földimaradványaik felkutatására és közös a kötelezettség sírja-ik ápolására. És közös a jövõképünk abban is, hogy a teg-napi harcosok mai emlékmûveinek és hadisírjainak a jövõ-ben a béke jelképévé kell válniuk. Ezt a közös küldetéstjelképezi az is, hogy a budapesti csata 65. évfordulóján, aharcokban életüket vesztett katonák emlékét õrzõ emlék-mû elõtt hajtunk fejet.

Mikor a közös szót hangsúlyozom, nem politikai értéke-lésekbe bocsátkozom, az nem a katonák feladata, egy kato-na nem politizálhat, s egy jó katona sosem politizál. Arraemlékezem, hogy miután a 14–18-as Nagy Háborúban apá-ik is együtt küzdöttek, 65 esztendõvel ezelõtt 30-35 ezermagyar, 35-40 ezer német, 140-150 ezer szovjet és 15-20ezer román katona feszítette meg minden erejét a magyarfõváros birtoklásáért. Számukra ez tisztán katonai hadmû-velet volt, függetlenül mindenféle politikától. Sõt: a katlan-ba zárt csapatok parancsnoka 1945. február 11-én este ép-pen azért semmisíttette meg a még üzemképes rádiókészü-lékeket, nehogy a politikai vezetés keresztezze akkor márkétségbeesett hadmûveleti szándékát, a kitörés kísérletét.Sõt: éppen a katonák tudják a legjobban, mit jelent a hábo-rú, milyen emberi szenvedéssel és pusztítással jár a hadako-zás. A szovjet és a román katonák éppen azért törekedtekBudapest minél gyorsabb elfoglalására, hogy megrövidítséka háborút a magyar nemzet számára. A magyar és a németkatonák pedig – miközben esküjükhöz híven harcoltakutolsó csepp vérükig idegen hatalmak betört hadseregei el-len – éppen azért kísérelték meg a lehetetlent, hogy végetvessenek a fõváros polgári lakossága szenvedésének. S tet-ték mindezt úgy, hogy nem kímélték erejüket és életüket.

Mindannyian, harcoltak akár magyar, akár németegyenruhában, idézhették volna egy fiatalon – épp egy go-lyó által – életét vesztett költõ 11 évvel késõbb papírra ve-tett sorait:

„Ó, drága barátaim, Budapestenéltek-e még?Vagy testeteken gázoló tankok alatt nyúltok elalázatos-resten?Van-e még töltényed, s gránátod az övben,vagy elsiratott már özvegy anyád?

Még szól-e kezedben a fegyver,vagy ajkad a hûs rögöt rágja földeteken?Halljátok szavamat, emberek, s te vén Európa!Sírok felett bolyong az õszi szél,Sírokra ejt fehér könnyet a télSírj! Legjobbjaid hullanak, tespedt Európa!”Azért gyûltünk itt össze,

hogy megemlékezzünk a 65esztendõvel ezelõtti kitörésikísérletrõl. Arról a katonaimûveletrõl, amelynek soránegységnyi idõ alatt a legtöbbkatona vesztette életét a bu-dapesti csata forgatagában.

1945. február 11-én este40 ezer német és magyar ka-tona indult meg a budai he-gyeken keresztül, hogy ki-törjön a szovjet vasgyûrû-bõl. A történészek számítá-sai szerint 700-800 érte el a dunántúli vonalakat, a rendel-kezésünkre álló adatok alapján 3 ezren estek fogságba, shozzávetõleg 12 ezren tûntek el – nem egy közülük egysze-rûen hazament és elrejtõzött, magával vívén bajtársait is –,de hol a többi 15 ezer?!

Bizony, mintegy 15 ezer német és magyar katonaalussza örök álmát a budai hegyek ölén. Nagyobb részükmár rendezett temetõkben, így a közeli Budaörs né-met–magyar békeparkjában, ám sokan vannak, akik a kör-nyezõ hegyoldalak, erdõk mélyén pihennek ma is, s nemvéletlen, hogy egy-egy építkezés vagy erdõirtás során nap-jainkban is kerülnek elõ maradványok.

S bizony, a szovjet katonák és a hozzájuk csatlakozottmagyar önkéntesek naplóiba is fekete betûkkel került be akitörés 3-4 napja. Nem ismerjük pontosan, hányan vesztet-ték életüket 1945. február 11. és 13. között, de legkevesebb5-7 ezren, 48 óra leforgása alatt! Együtt ez több, mint 20ezer katonát jelent. Gondoljunk bele: több mint 20 ezer fia-tal élet szakadt hamvába, 20 ezer család kapta meg – hamegkapta – az értesítést, hogy mindennek vége, szerettükettöbbé nem várhatják haza. A most megkonduló lélekha-rang mindannyiukat szólítja valahol egy más dimenzióban.

A lélekharang kondulásában a legmélyebb és a legti-tokzatosabb a katona gondolata. Miközben bajtársairaemlékezik – akár ismerte õket, akár messzi idõtávolbasüllyedt elõdeire tekint – lelket lehel belé a harang. Ezértis mondja õt lélekharangnak. Reá teszi az eltávozottak se-regének terhét, s azt csak õ bírja el zokszó nélkül. Ha ku-polája alatt elsírjuk könnyeinket, közvetítjük a Hadak Út-jára költözötteknek szeretõ üdvözletünket.

Üzenjük nekik, hogy nincsenek egyedül, szívünkben to-vább él sosem halványuló emlékük. Velük vagyunk lélek-ben, s lelkükkel van a most megkonduló lélekharang. Ez azõ világosságuk, az õ evangéliumuk, szava megcsendíti örök


takarodójuk hangsorát, a kürtszót, mi egykor csatába szólí-totta õket. A lélekharang az õ szellemi gyógyírjuk, a továbbiútjuk, mi vezérli õket a Hadak Útján nem más, mint a milelkünkbõl kiszakadt és az õ lelkükkel egyesülõ szövétnek.S míg mi kezünket csendülése közben szívünkre tesszük, azõ lelkükben kigyúl a bajtársi szeretet lángja. A bajtársi sze-reteté, amely örök együvétartozásban egyesíti a ma és múltkatonagenerációit. A korabeli ruha, mit most viselek, a maiMagyar Honvédség tisztjeként, ezt jelképezi.

S azok, akikre a lélekharang kondulása emlékeztet, mi-közben golyótól vagy gránáttól találva a földre roskadtak,utolsó gondolatukkal családjukat idézték fel lelki szemeikelõtt. Bajtársaik pedig, akik kezüket fogták az utolsó másod-percekben, ismét csak a már idézett fiatal költõ sorait mor-molhatták, hiszen nem tudhatták: nem õk lesznek-e a követ-kezõk, akiknek sorsát keresztbe töri a kegyetlen küzdelem:

„Fogunk között homok csikordul,kezünk a kõbe mar,hideg szívünkben alvadt vér rezeg,tépett sebünkön gennyes ing a var...”Visszatérve beszédem alapgondolatára, a katonák sors-

közösségére, mindenképpen ki kell emelnem, hogy az ak-kor hõsi halált halt magyar, német, szovjet és román kato-nák utódai ma már közösen dolgoznak apáik és nagyapáikkatonasírjainak gondozásán. Ezzel pedig szép példáját ad-ják az összefogásnak, amelynek lényege az, hogy a XX. szá-zad világháborúján átívelõ katonai szövetség vagy katonaiszembenállás a XXI. századra olyan összefogássá szelídült,amelynek legmagasztosabb célja a békefenntartás, s az em-lékezés, azon keresztül pedig a figyelmeztetés a béke meg-õrzésének fontosságára. Ez pedig mindennél fontosabb!

Soha többé olyan eseményeket, melyek katonasírok tíz-ezreit hagyják maguk után. Soha többé háborút, mert an-nál nincs borzalmasabb, ezt pedig igazán mi, katonák tud-juk a legjobban. Legyen ez a mai emlékezés mementó,amely az elkövetkezendõ generációk tagjait figyelmezteti!Nem kell, hogy újra olyan versek szülessenek, mint amely-bõl immár harmadszor idézek:

„Én láttam katonát sírva könyörögni golyóért,gyermeket, rokkant aggot a tankok tetején,én láttam köveken lassan iramló rõt vértláttam lánykát, mellében tört szuronnyal,holtan, kedvese kebelén”A görög filozófusok évezredekkel ezelõtt leírták, az

idõ, ahogyan elõrehalad, egyre bölcsebbé teszi az embert.A második nagy világégés egyre inkább a feledés homályá-ba vész és a ma élõ generációk egyre kevesebbet tudnakazokról, akik akkor vesztették életüket. Reájuk az évtize-dek múltával már csak az emlékmûvek és a sírkertek emlé-keztetnek. A katonák emléke pedig, akik életüket vesztet-ték, megõrzendõ az utókor számára, hiszen a nagy filozó-fust, George Santayanát idézve:

„Aki nem tud emlékezni a múltra, arra van átkozva, hogymegismételje azt.”

Az igazi katonák pedig nem hiszik, hogy bárki újra sze-retné élni a 103 napig tartó budapesti csata, az 51 naposhelységharc és a 4-5 napos kitörés borzalmait. Éppenezért kell emlékeznünk mindazokra, akik 65 esztendõvelezelõtt halálmegvetõ bátorsággal harcoltak, s példát kellmerítenünk erkölcsi erejükbõl. A magyar honvédekébõl,akik esküjükhöz híven védelmezték hazájuk fõvárosát, azegyszerû német katonákéból, akik nem akarták megen-gedni, hogy a front elérje távoli hazájukat, s a szovjet és aromán katonákéból, akik úgy vélték, magasztos küldetéstteljesítve rohannak bele a géppuskák tüzébe.

dr. matolcsi Ravasz István alezredes VRNTa HM Hadtörténei Intézet és Múzeum tudományos titkára

Az Egyetemi RohamzászlóaljA Mányi Emlékhelyen emlékezünk hõsi halottainkról,

akik életüket áldozták fõvárosunk, Budapest védelmében.Itt vagyunk azok, akik életben maradtak, mert a jó Isten

megsegített.Ma már csak kevesen vagyunk, akik a harcokban, a

Várból való kitörésben részt vettek. Azt hiszem, mindnyá-junk elõtt megjelenik a megemlékezéskor a háború min-den borzalma. A halottak sokasága, a hóban elhullott lo-vak, elpusztult épületek, a szenvedõ polgári lakosság.

Az Egyetemi Rohamszázlóalj hõs harcosai a „fehér be-kecses egyetemisták"a háború borzalmai között is meg-õrizték emberi méltóságukat, az ellenség is elismerte bá-torságukat és lovagias viselkedésüket. Nem található se-hol olyan dokumentum, amely kegyetlenkedésrõl, az elfo-gott ellenség megkínzásáról, kivégzéséról szólna.

Ugyanakkor a szovjetek lángszóróval ölték meg a magate-hetetlen sebesülteket, harckocsikkal taposták a még élõket.

A második világháború történetében a leghosszabb ideigtartó ostromgyûrû a sztálingrádi volt, a második -103 napos– a budapesti ostrom. Igaz a mondás: vae victis! Azaz: Jaj alegyõzötteknek! – mert lassan 60 éve Sztálingrád hõs védõi-rõl szól a történet. Ugyanakkor a 103 napig Budapestet hõ-siesen védõk — a komunista"történészek"szerint – fasisztákvoltak és okozták a város pusztulását.

Az igazság ezzel szemben, hogy ezek a fiatal magyarférfiak: egyetemisták, diákok hazájukat védték becsülettelés bátorsággal. Mindnyájan tudták, hogy hõsies önfeláldo-zásuk reménytelen, de mégsem gondolt egyikük sem az el-lenséghez való átállásra, hanem teljesítette kötelességét.A várból mintegy húszezer harcos kísérelte meg a kitörést.Csak hétszáznak sikerült. Közöttük háromnak az Egyete-mi Rohamzászlóaljból, név szerint: Kokvay Gyula, BothAttila és Hídvégi Géza.

Az életben maradottak kötelessége, hogy a várost védõ,életüket feláldozó bajtársaink becsületét, hõsiességét is-mertessék el a magyar társadalommal. Ma már Európábanés a világon egyenlõségjelet tesznek a Hitler által fémjelzettnáci diktatúra és a Sztálin nevéhez kapcsolódó kommunistadiktatúra között, akkor a „hõs védõ” jelzõ nem csak a sztá-lingrádi, hanem a Budapestet védõket is megilleti!

Követeljük, hogy a magyarok, de az egész világ ismerjeel, hogy az életüket feláldozó fiatalok hõsök voltak, hõs-ként harcoltak és hõsként haltak meg.

Meg kell ismertetni az igazságot a mai magyar fiata-lokkal, hogy példaképpen tekintsék és tiszteljék azokat,akik az életüket áldozták hazájukért.

vitéz Lányi Zsolt(egykori Egyetemi Rohamzászlóalj)

volt országgyûlési képviselõ

Magyarországon az egyetlen kitörés-emlékmû és emlékhely


A közjogi helyzet értékelése az alkotmányosság szemszögébõlrészlet “A Szent Korona-tan és az alkotmányosság” címû elõadásból

A legutolsó béke-rendszerû demokratikus, általánosés titkos parlamenti választást az 1938.évi XIX. törvény-cikk alapján 1939. május 25. és 26-án, Pünkösd vasárnapés hétfõjén tartották. A háború alatt nem volt választás,azért az 1944. évi VIII. törvénycikk az 1939. évi június hó10. napjára összehívott országgyûlés tartamát kivételesenmeghosszabbította. Ennek értelmében a törvényhozás azországgyûlés 1944. évi június hó 9-én lejáró idõtartamátegy évvel meghosszabbította, illetve a háború esetlegeselhúzódása esetén mandátuma a békekötés utáni 6 hóna-pig tart.

1944.október 16-án vitéz nagybányai Horthy MiklósKormányzó úr lemondott tisztségérõl, melyet a SerédiJusztinián hercegprímás vezetése alatt álló, az 1937.éviXIX. törvénycikk alapján létesült “Országtanács”, majd azutolsó legitim törvényhozás két háza egyhangúlag tudo-másul vett és törvénybe iktatott.

Az Országgyûlés Képviselõházát és Felsõházát a háborúshelyzet ellenére senki nem oszlatta fel, így az érvényben lévõ törvé-nyek alapján az egyedüli alkotmányos képviseleti szerv volt.

A történelmi alkotmányosság szempontjából ezért el-fogadhatatlan, hogy a véres kezû Sztálin parancsára és el-várásainak megfelelõen 1944.december 12-én a Moszkvá-ból Debrecenbe érkezõ, a nemzeti érdekeket elárulókmegalakították az “Ideiglenes Nemzetgyûlés Elõkészítõ Bi-zottsága” elnevezésû illegitim, szovjetbarát testületet. Ahivatalos történetírás szerint ez a Bizottság 1944.decem-ber 14. és 20. között megszervezte és végrehajtotta a“nemzetgyûlési választásokat”, természetesen csak a VörösHadsereg rémuralma és megszállása alatt lévõ területe-ken. A valóságban viszont a szovjetek bevonulása után fel-álló, legfõképpen a kommunisták befolyása alatt lévõnemzeti bizottságok kijelölték a számukra megbízhatóképviselõket. Ennek megfelelõen az “Ideiglenes Nemzetgyû-lés” elnevezésû illegitim társaság erõteljesen szélsõbaloldali,nemzetidegen többséggel rendelkezett.

Az alkotmányos jogkörökkel nem rendelkezõ, magátkésõbb mégis “Ideiglenes Kormány”-nak nevezõ testületlétrehozása céljából" az “Ideiglenes Nemzetgyûlés” 23 tagúPolitikai Bizottságot választott, majd még december 22-énmegválasztotta az “Ideiglenes Kormány”-t, melynek tagjaita moszkvai bolsevik vezetés jelölte ki. Az “Ideiglenes Nem-zetgyûlés”valójában nem is mûködött, hiszen 1944. december21-i összehívását követõen 1945 szeptemberéig nem is ültössze. Ezért az “Ideiglenes Kormány” felügyeletét a Politi-kai Bizottság látta el, felhatalmazás nélkül kezébe véve azúgynevezett “Ideiglenes Nemzetgyûlés” jogköreiknek jó ré-szét..

Ez az illegetim testület alkotta meg aztán az “1945.évi VIII.törvény a nemzetgyûlési választásokról” elnevezésû, általukjogszabálynak tekintett, valójában kirekesztõ, magyar ellenes,szovjet érdekû szabályrendszert.

A szégyenletes párizsi békeszerzõdés elõtt csaknem 2évvel ugyanis kizárták a választójogból a Trianonban el-szakított, de a jó Isten kegyelmébõl idõközben visszatértterületeken élõ magyar testvéreinket. Megfosztották vá-lasztójoguktól az erõteljesen jobboldali érzelmû magyaro-kat, azokat, akik ellen a “Népbíróság” elnevezésû, valójá-ban bosszúszervezetek felléptek, akiket politikai okokbólinternáltak, vagy akik a keresztény, nemzeti alapokon állóegyesületekben, pártokban,vagy szervezetekben bármi-lyen tisztséget viseltek.

Közjogi szempontból ezért sem lehet elfogadni törvényesnekmindazt, ami 1944.december 12-tõl Debrecenben történt, sennek megfelelõen az 1945.évi – alkotmányosnak és demokra-tikusnak hazudott – nemzetgyûlési választásokat sem. Ugyan-is már az ókori Rómában is törvénybe foglalták és az egyete-meken ma is tanítják, hogy “A jogtalanság nem szülhet jogot!”Ennek megfelelõen közjogilag az 1945.november 4-én létrejöttillegitim testület által hozott döntések sem érvényesek, így töb-bek között az államforma megváltoztatására hozott sem.1946.január 30-án tehát jogalap nélkül küldték vérpadra aMagyar Királyságot, kizárólag azért, hogy az õsi jogok sárbatiprásával kezdetét vehesse a senkiházik uralma.

A magyarság és az antibolsevizmus szempontjából tra-gikus kimenetelû háborús események következtében 1945után jobboldali érzelmû magyar hazafiak százezrei kény-szerültek elhagyni hazájukat, köztük a Magyar Országgyû-lés Képviselõ- és Felsõházának tagjai. Az 1939-es törvény-hozók közül összesen 106 fõ emigrált, akik közül 67 képviselõrészvételével 1947. augusztus 20-án – a németországi Altött-ingbe szervezett Nemzeti Zarándoklat alkalmával – a Gutten-burg kastélyban lezajlott a Magyar Országgyûlés Képviselõ- ésFelsõházának együttes ülése.

Az 1944.évi XI. törvénycikk értelmében ugyanis a magyarparlament Budapesten kívül is tarthatott üléseket (1944.de-cember 7-tõl 1945.március 16-ig például Sopronban), tehát atörvényes jogcím megadatott más országokban is a parla-menti ülésekre. A törvényen alapuló házszabályok 128. §-a sze-rint a Parlament érvényes tanácskozásához 40 tag, határozatho-zatalhoz 50 tag egyidejû jelenléte volt szükséges, így a 67 fõ rész-vételével az érvényesség is biztosított volt. (Itt jegyzem meg, hogyaz elsõ világháború idõszakában a szerb országgyûlés Korfuszigetén, a II. világháború alatt a menekült belga országgyû-lés pedig Hollandiában tartotta üléseit.)

Az “1848. évi III. törvénycikk a független magyar felelõsminisztérium alakításáról” alapján ugyanis a mandátumát1939-ben elnyert, de 1944-ben törvényesen meghosszabbítottOrszággyûlés jogosult volt mûködõ magyar kormányt felállíta-ni, valamint a magyar nemzetet továbbra is törvényesen képvi-selni.

A Magyar Országgyûlés Képviselõházának és Felsõhá-zának együttes ülésén ezért Incze Antal, a Magyar ÉletPártja váci országgyûlési képviselõjének javaslatára azalábbi országos határozatot fogadták el: “Az Országgyûléshálás köszönettel fordul vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc vezér-ezredeshez a magyarság érdekében eddig kifejtett munkássá-gáért és õt teljes bizalmáról biztosítja. Az Országgyûlés, mint amagyar nemzet és az állami szuverenitás képviselõje, átérezvetörténelmi hivatását és a nemzeti érdek szolgálatának szüksé-gességét, vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredest Ma-gyarország miniszterelnökévé megválasztja és õt az államfõijogok ideiglenes gyakorlásával – az 1920.évi I. törvénycikk ál-tal meghatározott jogkörben – megbízza és egyben felkéri,hogy ebben a közjogi hatáskörben tovább folytassa tárgyalása-it a nyugati hatalmakkal, ezenkívül az alkotmányosan hozotttörvényekben foglalt miniszteri tárcák szerint és a rendkívüliközfeladatok által indokolt ügykörben szükséghez képest fele-lõs magyar kormányt alakítson az antibolsevista nemzeti erõkösszefogásával.” A megválasztott vitéz kisbarnaki FarkasFerenc letette esküjét, majd még aznap Altöttingben foly-tatta együttes ülését az Országgyûlés Képviselõháza ésFelsõháza, ahol Vámos Jenõ jegyzõ ismertette az államfõijogok ideiglenes gyakorlásával megbízott miniszterelnökátiratát a magyar kormány összetételélrõl. Közjogi értelem-


ben tehát ez volt a második világháború elõtt utoljára szaba-don választott magyar Országgyûlés utolsó ülése.

A magyar ellenkormány létrehozását az amerikai kor-mány magas rangú tisztségviselõi elõször támogatták, de anagypolitikai körülmények változásának eredményekéntkésõbb a német megszállási zóna amerikai tisztségviselõiegyértelmûvé tették, hogy:

1.) “Semmiféle menekült kormány nem tûrhetõ az ame-rikai megszállási övezetben, legyen az nyílt, vagy titkos.

2.) Menekült csoportok politikai tevékenysége a kato-nai kormányzóság rendeleteibe ütközik.

3.) Szervezett menekült csoportok által akármelyik szö-vetséges nemzet, vagy annak vezetõi ellen kifejtett kritikanem tûrhetõ.

4.) Minden menekült kormány megalakítására vonat-kozó kísérlet azonnal megszüntetendõ.

A utolsó törvényes, külhoni emigrációban mûködõ alkot-mányos magyar kormány így 1949.május 29-én lemondott.Újból bebizonyosodott, hogy az Amerikai Egyesült Államok ajaltai titkos egyezség után ismét elárulta a magyar ügyet.

vitéz Pintér Kornélészak-dunántúli törzskapitány

Magyar Vitézek Bálja, 2010. február 13.A Történelmi Vitézi Rend báljának történelmi hely-

színe immár sokadik alkalommal a Stefánia Palota. „Vi-tézek, legények, de gyönyörû ez az élet Tinéktek!” – vé-lekedik a ’Vitézi Csárdás’. (Szövege és zenéje: Farkas De-zsõ, 1924.) Valóban öröm és sugárzó jókedv hatotta átvalamennyi bálozót. Láthattuk gyermekeinket HampelKatalin pompázatos magyar díszruháiban, melyek nemcsak bálunknak, de bármelyik hírneves divatbemutató-nak egyedüli, megismételhetetlen, minden díjat el- ésbesöprõ látványa lehetnének! Gratulálhattunk a kitün-tetetteknek, gyönyörködtünk a Kormorán-dalokban,üdvözöltük Kárpát-aljáról, Erdélybõl, Belgiumból, Ir-

országból, Németországból érkezett rendtársainkat,családjaikat, hallgattuk, s táncoltunk v. Esze Jenõ zene-karának dallamaira, a Csillagszemû Tánccsoporttal pe-dig együtt roptuk a szilaj csárdást. Vitéz Sasvári Sándorelõadása magával ragadta a Nagyérdemût. Percekig tar-tó vastaps, ismétlés … és e révén újabb gyönyörû dalkápráztatott bennünket. A gasztronómia különlegessé-geit a Ház szakácsai biztosították, de rendünk borászaikínáltak hozzá koccintani-valót. Köszönjük a tombo-la-felajánlásokat, köszönjük a szervezõk munkáját –mindazzal a reménnyel, hogy 2011. februárjában talál-kozunk újra, ugyanitt.

A Történelmi Vitézi Rend kitüntetettjei, 2010. február:1. v. Kõrösi László tkp. (betegsége miatt testvére, v. Kõrösi Kálmán vette át) Arany Érdemkereszt

2. v. Soltész Gyula tkp.fõszéktartó – Ezüst Nemzetvédelmi Kereszt3. Dr. v. Béres József – Ezüst Nemzetvédelmi Kereszt

4. Dr.v.Dengyel Zoltán tkp. – Ezüst Nemzetvédelmi Kereszt5. v. Szanyó Árpád kp. tkp. – Ezüst Nemzetvédelmi Kereszt

6. v. Szilasi-Horváth Csaba szkp. – Ezüst Nemzetvédelmi Kereszt7. v. Czapp Béla v.hdgy – Bronz Nemzetvédelmi Kereszt

8. Andor Tímea: Bronz Nemzetvédelmi Kereszt9. v. Takács Dóra – Bronz Nemzetvédelmi Kereszt

Fotó

:v.T

olna

iEta


Báloztunk...2010

Hampel Katalinés vitéz Sasvári Sándor

Katalin díszruhái –„manökeinjeinkkel”

Tánc...

tánc...

tánc

Kormorán:Géczi Erikaés Tóth Renáta

Sej, borászok, borászok...v. Horváth András, v. Szanyó Árpád, dr. v. Béres József,Tasi Sándor VRNT, Szabó Zoltán

CsillagszemûTánccsoport

DR. V. MOHAI LÁSZLÓ

a biztosítási jog és ingatlanjog területénkomoly tapasztalatokkal rendelkezõ ügyvéd,

biztosítási szakjogász várja régi és újügyfeleit a polgári jog területére tartozó ügyekben,

rendtársaknak kedvezménnyel.

1123 Budapest, Alkotás u. 53. MOM Park Irodaház E torony III. emeletTel.: 06 (30) 513-8616

[email protected]Ügyfélfogadás elõzetes bejelentkezés alapján.

Könyvgyûjtés – KárpátaljáraMárciusi körlevelünket megerõsítjük az alábbiak sze-rint:Szépirodalmi könyveket szándékozunk adományoznikárpátaljai magyar iskoláknak.Gyûjtés idõtartama, helye, ideje:2010. december 31-ig1033. Budapest, Csikós ú. 9.Szanyó Kft. telephelye, munkaidõben9:00-17:00 óráig. Elõzetes telefon-bejelentkezést kérünka +36-1-436-7110 telefonszámon. Köszönjük!


AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK!

Vitéz Detre Gyula László m.kir.fõhadnagyAz 1917. március 19-én született vitéz Detre Gyula

László rendtársunkat 92. születésnapja alkalmából kö-szöntjük szeretettel!

1918. március 19. Monostorszegen, Bács-Bodrog vm.született. Szülei 1920-ban menekültek Zomborból Bajakörnyékére, mivel sem tanító édesapja, sem édesanyja ap-ja, az ottani fõjegyzõ, nem akarta a hûségesküt letenni amegszálló szerbeknek. Vitéz Detre Gyula édesapja azI.vh-ban mint ’rohamista’ 36 hónapot, a II.vh-ban 16 hó-nap frontszolgálatot teljesített. Édesapja Baján 50 évetszolgált tanítóként. Detre Gyula a gimnáziumi érettségijétkövetõen önként bevonult 2 évre katonának, ezt követõena Ludovika Akadémia hallgatója.

Gyula bácsi így vall: „Életem hitvallása, melyet mindenkörülmények között megtartottam: Mindig jó ügy érdeké-ben harcoltam. A választott útról másfelé le nem tértem.Hitemet megtartottam!”

„1945 óta külföldön; Kanadában 60 éve mint menekült(nem, mint emigráns!) tartózkodom, s folytattam kényszer-bõl elhagyott Hazám érdekében a kommunisták elleni har-comat. S haza fogok térni majd véglegesen is… Megírtam„Történelem közelrõl” c. könyvemet, melyet négy könyvke-reskedésben árulnak Budapesten. Tudom,várják a személyes találkozót is barátaim,rendtársaim. Néhány évvel ezelõtt jártamBudapesten, s tervezem az újabb látogatást.

93 évesen élvezem a számítógép különbö-zõ problémáit – de megkönnyíti a kapcsolat-tartást, a kommunikációt. Rendünkhöz tar-tozónak érzem magam, mert Édesapám isvitéz volt az I.világháború haditettei után.Irataimat a Történelmi Vitézi Rend illeté-kesének postán elküldtem megõrzésre azutókor számára.”

Felidézzük visszaemlékezésébõl életútjá-nak egy-egy mérföldkövét:

„1942. dec.6-án, avatásom után a Ludovi-ka Akadémiáról Szabadkára osztottak be a9/II.zlj.4. szdához szolgálattételre. 1944. júliusában a zlj-atelõször a M.Kir. Testõrség megerõsítésére, majd Fótrarendelték országos karhatalmi feladattal megbízva. Több-ször orosz és amerikai bombázásoknak, kommunista par-tizánakcióknak voltunk áldozatai. Október 5-én rendeltékzlj-unkat Budapestre. Október 14-ig Kormányzó Úr Test-õrségének megerõsítésére voltunk beosztva.1944.okt.15-én a németek által elfoglalt Vár eleste utánzlj-unkat kinevezték Testõr zászlóaljnak. A legnehezebbidõkben szolgáltam hazámat, a magyar népet, tántorítha-tatlan felfogásommal, hogy a kommunizmussal semmi-lyen körülmények között kiegyezni nem lehet. Századom-mal a Vár biztonságának megszervezésével bíztak meg; aparancsot teljesítettem….1945. március 27-én Velem köz-ségbõl, ahova kihelyezték századomat, teljes felszereléssel…Kõszegre kellett bevonulnom. Velem és Kõszeg közöttCák községben szovjet páncélgépkocsi-felderítõ csoport-ba ütköztünk, melyet páncélököllel megsemmisítettünk.28-án erõs orosz tüzérségi tûzben századommal elfoglal-tam a szombathelyi mûút-Kõszeg – Dél és a Szabó-hegyközötti védõkörletet. …Felderítõ járõröket küldtem ki,akik erõs ellenséges elõnyomulást jelentettek harckocsik-kal és gyalogsággal. Ezek dél körül elérték védõállásain-kat. A bal szárnyon lévõ lgvd.tü.osztály több harckocsi ki-lövése után a túlerõvel szemben megsemmisült, ill. vissza-vonult; jobb szárnyamon a védõkörletet kiürítették. A

helyzet kb. tízszeres fölénnyel kilátástalannak látszott. Idõközben jelentést kaptam, hogy Király Béla vk.szds, Kõszegvárosi és járási katonai közigazgatás pk., Kubicza Kázmérvk.alezr. vezérkari tiszt a védelmi tervekkel megadta ma-gát az oroszoknak. Így egyedül maradva a védõállásban,lassan kezdtem visszavonni a századomat….A visszavonu-ló német és magyar csapatok, valamint az ökrös szekere-ken menekülõ családtagok, nõk, gyermekek, öregek vonu-

lását biztosítottuk: a hátrahagyott lõ-szer-készleteket felrobbantva azt a benyo-mást keltette az oroszokban, hogy a hegyek-ben és az erdõkben nagy harcok dúlnak. Tel-jes napra feltartóztattuk az elõrenyomulásu-kat. Mielõtt átléptük volna a magyar határt,felszólításomra elõléptek azok, akik hazaakartak térni, 17 fõ. A megfelelõ ellátmányt,a tartalékból lovakat bocsátottuk rendelke-zésükre – és ahogy hallottam, sok nehézségárán, de hazajutottak. A megbízható embe-rekkel már könnyebben tudtunk áttörni Bo-rostyánkõnél, Kirchschlagnál és Aspangnálbekerítve. A Semmeringen keresztül elértükMariazellt. …A zlj. Szt.Pöltenen keresztülMattsee-ba, majd Tann-ba lett irányítva és

áthelyezve v. Horkay László szds.zlj.pk.és a Testõrségpk.-a, Mészáros István tö.ezds. felterjesztettek a MagyarEzüst Érem Hadiszalagon a Kardokkal S.L. kitüntetésre.A Testõr zlj. „Kõszeg védelmében” kifejtett harcairól aHadak Útja c. újság XXX.évf. 341.sz.1978. nov. „Végsõharcok a Magyar Földön” címmel számol be. …A háborúbefejezése elõtti néhány napban a Testõrség autóin felvet-tük a zlj. hozzátartozóit Eisenstressben (cseh protektorá-tus), (feleségem, aki elsõ gyermekemmel volt várandós,édesanyám, húgom is köztük volt.) – s igyekeztünk a Tannmelletti Eiberg községbe. Érdekességként említem, hogySherdingnél a Duna hídjánál Alföldi Géza költõt, újság-írót vettem fel és Pockingig vittük õt. 1946-tól 4 évi ausztri-ai (Kellerberg) menekülttábori élet után Salzburgon ke-resztül Bremenhafenbõl amerikai csapatszállító hajóvalHalifaxba, onnan Montrealba, egy átmenõ katonai tábor-ba kerültünk 1949. júliusában.” Kanadai életérõl csak ki-ragadva a történések sorrendjében:

1950-tõl bekapcsolódott a Montreali Magyar egyházak ésegyesületek munkájába. 7 évig elnöke is a Nagybizottságnak.1951-tõl a Kanadai Magyarok Szövetségének tagja, hosszúideig alelnöke. 1951-ben a magyar cserkészcsapatok meg-szervezésében segédkezett.

1956-ban a Szabadságharc után segíti a Montrealba ér-kezõ menekülteket: munkakeresésben a Hungarian Reli-ef Comittee keretein belül. Segíti beilleszkedésüket.

Köszöntjük a 93 éves, örökifjú Gyula bátyánkat!


J.G.Diefenbaker miniszterelnöknek Tollas Tibor barátjá-val személyesen mondanak köszönetet azért, hogy többezer magyar menekültet befogadott. A miniszterelnöknekátadták a „Tiszteletbeli Magyar Stzabadságharcos” elis-merést. 1960-ban Pántis István barátjával (már Magyaror-szágon él, KÖMA TSZK./ szerk.) a Montreali MagyarÉnekkart szervezték meg, több jelentõs bemutatkozásonvettek részt, sõt, nyertek el értékes díjakat. 1960–1972-igszervezte meg és vezette a MHBK Montreali Zrínyi VívóClubot. Sok magyar és más nemzetiségû fiatal tanult, gya-korolt és versenyeken vett részt a kanadai katonai iskolák-ban is.

1974-ben szervezõje Mindszenthy József bíboros her-cegprímás montreali fogadásának. Hercegprímás úrralközösen koszorút helyezett el a montreali MagyarokNagyasszonya templom parkjában a MHBK által építte-tett Hõsi Emlékmûre Tamás István és Pápai Ferenc baj-

társaival együtt. Az ünnepségek alatt Bíboros úr szemé-lyes testõre volt.

1976-ban véradással hívta fel a figyelmet: az 1956-osMagyar Szabadságharc emlékére, viszonzásul a KanadaiVöröskereszt segítségnyújtásáért.

Nyugdíjba vonulása után is aktív, tele energiával. A Du-na TV. 2006-ban készített Vele portré-mûsort.

v. Detre Gyula minden kapcsolatának az volt a célja, hogybefogadó országa, Kanada népe elõtt képviselje a magyarságszellemét, lelkét és érdekeinek szolgálatát; õrizze az ezer-éves hagyományokon nevelkedett örök katona-eszményt.Mind a mai napig figyelemmel kíséri az anyaország történé-seit; munkálkodik a magyar közösségek megmaradásán. 50éves közéleti tevékenységének hosszú és göröngyös útja volt,de büszkén tekint vissza, mert úgy érzi: fogadott esküje szel-lemében igyekezett mindig cselekedni. Telefonon búcsúzko-dunk.: „kényszerbõl hazát cseréltem, de szívet nem!”


Vitéz Vajda Lajos: Horthy kormányzó úr székely testõrségében szolgáltamNapsütéses, hûvös reggelen utunk a marosszéki Fehér-

egyházára vezetett. Célunk Vajda Lajos bácsi meglátoga-tása, aki vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Úrtestõre volt. Családias fogadtatásban volt részünk, meg-gyõzõdhettünk a Vajda család felebaráti szeretetérõl ésbecsületes, tisztességes jellemérõl, ami az õsi székely-ma-gyar virtust idézte fel elõttünk. Nem véletlen, hogy Lajosbácsi az alig felszabadult Székelyföldön a sorozásra váródélceg székely legények közül elsõk között volt kiválasztvaa Magyar Királyi Testõrségbe. Szembetûnõ volt a sok min-dent megélt ember frissessége és korát meghazudtoló em-lékezete. Miközben az akkori testõri toborozásról beszél-gettünk, feltûnt az a büszkeség, hogy Horthy kormányzóúr katonájává válhatott, de elmondása szerint érezte, tud-ta a vállalt feladat súlyát. Az egykori testõr kitûnõen emlé-kezett néhai bajtársaira, akiket szintén Székelyudvar-helyrõl avattak testõrré. Látható volt Lajos bácsi elérzéke-nyült tekintete, ahogy a régi képekrõl idézett számunkra.

Ahogy sorba jöttek elõ a történetek, az idõs emberreúgy tekinthettünk, mint a letûnt idõk beszédes tanújára.Elmondása alapján a testõri viselet a székely szakasználkülönb volt, ezért hívták õket „vitéz testõröknek.” Nemcsoda, hiszen a Kormányzó Úr emlékirataiban így emléke-zik a székely palotaõrség kiválóságáról: Ferencz József aMonarchia uralkodója ekként jegyezte meg akkori szárny-segédének, a késõbbi Kormányzó Urunknak:„Õ Felségekülönös érdeklõdéssel fordult a palotaõrség felé, és feltû-nõen szíves mozdulattal köszönte meg tisztelgését.” A leg-felsõbb elismerés a székelyudvarhelyi cs. és kir. 82. gyalog-ezrednek szólt. Ferenc József császár és magyar királytestõrei voltak a kiképzõi a székely testõröknek is, bizony„nem lehetett egynapon emlegetni azt, hogy mi milyen ki-képzést kaptunk, s õk milyen katonák voltak!” – hallottuka megállapítást.

„Belsõ szolgálatot teljesítettünk a királyi palotában, alakosztályoknál, az ezüstkamránál s ahol kellett.” – emlé-kezett vissza az egykori székely testõr. Aztán így folytatta:„Horthy kormányzó szárnya alá vette a zsidókat, akiketestére hazaengedtünk és nappal õriztünk a várkertben.”Tehát cáfolatot hallhatunk a mai általános megítélés el-

len. „Azt hiszem, ha Szálasi közbe nem lép, Erdély úgymaradt volna, ahogy volt. Talán akkor nem szakadt volnameg a testõri élet sem. – vélekedett Lajos bácsi.

Egyik alkalommal szolgálata teljesítésekor a Deákcsarnokban éppen a német hadvezetés tett látogatást Hit-ler vezérletével. Kérdésünkre, hogy a Führer milyen em-ber volt, fejcsóválva és kis mosolygással kaptuk a választ:„Mogorva volt, nem tûnt annyira úriembernek.”

Így terelõdött a szó a valós tényre, hogy vitéz nagybá-nyai Horthy Miklós negyedévszázados kormányzóságasem volt mentes a viszályoktól, egyre erõsödött a nyilas éskommunista mozgalom. Ezeknek maga az erõs kezû, vi-szont az egyre idõsödõ és kimerülõ kormányzó sem tudottgátat szabni.

Az 1944-es összeomlás koronatanújaként székely test-õrség tagjának alkalma volt látni az akkori körülményekhatására megtört és elkeseredett államférfit, aki késõbbmég portugáliai számüzetésében is erõsen hitt a Szent Ko-rona Országainak felszabadításában.

A jövõ alakulása kapcsán Vajda Lajos bácsi mondta:„A szolgálat kezdésekor és befejezésekor a Magyar Hi-szekegyet elmondtuk és ennek szellemében éltünk.”

Feladatunknak kell tekintsük ennek a szellemiségnekaz átmentését mindennapjainkra, ami egy Szebb Jövõhözfog vezetni a Jó Isten segedelmével.

vitéz Joó Lóránd, Székelyudvarhely



Horthy Miklós Kormányzó úr testõrségének tagja voltam – György Domokos visszaemlékezéseAz erdélyi Mezõbándról 1941 október

13-án vonultam be Marosvásárhelyre ésott tisztes iskolán kaptam kiképzést. 1943április vége felé a Testõr Lövészszázad-hoz kerültem, amely akkor alakult megGödöllõn. Nyolcan jelentkeztünk a test-õrséghez. Február elsején léptettek elõõrvezetõnek, április elején tizedesnek. Vi-téz Korponay Pál csendõr hadnagy volt aszakaszparancsnokunk Két fõhadna-gyunk volt, akikre szívesen emlékszemvissza: vitéz lófõ léczfalvy Gyárfás Gyõzõés Zólyomi László. Gödöllõrõl novembervégén, 28-29-én kerültünk be a Radeczkylaktanyába, Budapestre. Az egységembenvolt még két falumbeli: Bartha Pál és Ba-lázs Péter, akik jelentkeztek a gyalogostestõrséghez, engem is felírattak. SajnosPali ott maradt a Testõr Lövészszázadnál,nem sorozták be a gyalogos testõrségbe,mert hiányzott 1cm a testmagasságából.Egészen 1944 október 16-ig szolgáltamott, a nyilas hatalomátvételig.

Mi a királyi palota külsõ védelmét bizto-sítottuk. A szolgálat alatt vigyázz-állásbankellett két órán keresztül állnunk mozdu-latlanul. A térdeken is csak láthatatlanullehetett súlyt váltani. Két óra szolgálatután két óra pihenõ és két óra készenlétkövetkezett, azután ismét szolgálat. Több,más õrhely is, járõrszolgálat is volt. A jár-õröknek 365 lépcsõ fel, majd le: meghatá-rozott járõrútvonalunk volt. Ellátmányunkjó volt, étkezdében, asztalnál étkeztünk, nem úgy, mint ed-dig, az övünkön lógó sajkából. A palota belsõ õrségétõl és akoronaõröktõl külön volt a szállásunk és az ellátásunk, velükcsak felületes kapcsolatunk volt.

A kertbe vezetõ kapunál teljesítettem szolgálatot, ami-kor közeledett a kormányzó úr, megkérdezte, unokája ottvan-e a kertben, nyitottam az ajtót és feleltem. A követke-zõ ajtót, ami néhány lépésre volt már csak, akkor értem el,amikor a kormányzó úr rátette a kezét a kilincsre így ket-ten nyitottuk a kertkaput, amit derûsen fogadott.

Az õrszolgálati eseményeket, mint például ezt is jelen-teni kellett kihallgatáson.

1944. október 16-ig, a német megszállás és a nyilas hata-lomátvétel idõpontjában éppen fenn voltam a Juszticia szo-bornál a Várban, a lakosztállyal szemben teljesítettem szol-gálatot. Utoljára kerültem le, a többi külsõ õrt már korábbanelfogták, lefegyverezték. Azt akarták mindenáron megtudni,kik voltak a siklónál szolgálatban, mert a testõrség a paran-csához és az esküjéhez híven védte a németek ellenében is avárat. Az alagúton keresztül tudtam az utat, ki tudtunk szök-ni a városba. Akkor készült a katonaruhás fényképem. Elju-tottunk a Teleki-térre, Magyari István ismerõsömhöz, aki azttanácsolta, menjünk vissza, mert ha elfognak, azonnal kivé-geznek. Így visszamentünk az egységünkhöz.

Az egész testõrséget és a lövész-századot a Hunyadi pán-célosokhoz és a Szent László gránátos ezredhez osztották be,én a Szent László gránátos ezredhez kerültem. El kellett vál-nom a földijeimtõl. Elsõnek 1944 karácsony szombatján ve-tettek be minket az oroszok ellen. Vonultunk visszafelé. Baj-tánál felvettük a harcot, lõttük az oroszt. Én úgy maradtammeg, hogy egy vastag fa mögött letérdeltem. A lábam körülverte a faleveleket a golyószóró, fejem felett a fát hasították a

golyók, ha állok gyomorba, ha fekszem fej-be lõttek volna. Isten segített, megmene-kültem. Kovácspatak pusztáig jutottunk,ott összetalálkoztam isteni véletlen folytánBartha Pali barátommal, õ nehézpuskásvolt, én gránátvetõs kiképzést kaptam mégMarosvásárhelyen. Pali barátomnak voltbora, amivel megkínált, s megtöltötte a saj-kámat, töltöttem a kulacsomba a fiúknakis. Hát, én úgy berúgtam, mert már kétnapja nem ettem semmit. Itt találkoztamutoljára Bartha Palival. Õ soha nem térthaza.

Az elsõ bevetésbõl az elsõ rajból né-gyen, a második rajból hárman marad-tunk. Helemba északi kijáratánál, a teme-tõnél páncél-védelembe kellett beásnunkmagunkat a fagyos földbe. Ástam egy kisgödröt, amibe alig-alig fértem a térdem ésa hátam is érte a fagyos földet, fáztunk,vártuk a támadást. Ez karácsony másnap-ján történt. Az oroszok a Duna és a vasútközött a hátunkba kerültek, hét fõs rajun-kat majdnem bekerítették. Puskaropogás,’Segítség meglõttek! Segítség, segítség!’-ezt lehetett hallani. Aki halálos sebet ka-pott, az már nem szólt, nem nyögött, el-csendesedett. Bakrak Dezsõ felvidéki pót-tartalékos hozta a zászlós úrtól parancsot:visszavonulás! Géppisztollyal, teljes me-netfelszereléssel elkezdtem futni. Bíztat-tam a parancshozót is, tartson lépést ve-lünk Árkosfalvi Kovács István honvéddal

hárman indultunk, de elvesztettük egymást a golyózáporban.Sajnos Kovács István soha nem került haza. Megkerültem azoroszokat az erdõben, megállok, világosságot látok, húzódokodébb, hogy elkerüljem a világosságot, harmadszor húzód-tam tovább, mire rájöttem, hogy az esthajnal csillag világít. Aszívem úgy dobogott hogy minden hangot elnyomott, csak aziháló dobogást hallottam. Marosvásárhelyen, amikor ki-mentünk a kaszárnya kapuján, mindig futást vezényelt a sza-kaszparancsnokunk Futva közlekedtünk. Akkor kínnakéreztük, most az edzettség jó szolgálatot tett. Lehet, hogy azéletemet köszönhetem a jó kondíciómnak.

Egy szõlõsön át lehúzódtam a völgybe, egy kerekes kútmellett két alakot láttam. A géppisztolyt rájuk fogtam, nemtudtam, mi lesz a következõ pillanatban. Rám kiállt azegyik: ’Állj, ki vagy!’ -Én vagyok Domi, hadapród úr! –meg-ismertem a hangját. Igen megörültünk egymásnak. Mi hár-man maradtunk meg… Visszavonulás…Kovácspatak pusz-ta és Garamkövesd melletti erdõn átvezetõ úton találkoz-tunk egy század katonával, akik azt mondták, mennünk kellvelük. Én félre léptem és elkezdtem vetkõzni, mintha aszükségemet kellene elvégeznem. Miután elment az utolsókatona is, visszaöltöztem és behúzódtam az erdõbe. A had-apródõrmester és a tizedes hozzátársult a fõhadnagyhoz ésszázadához. Soha többé nem láttam õket.

Bementem Garamkövesdre, elmegyek a szélsõ házhoz,hogy feküdjek le a pajtában pihenni. Egyik pokrócomatodaadtam a házigazdának. Amint lefekszem, az oroszok akertkapuban hangoskodnak. Kirohantam a pajtából, átug-rottam a magas kerítést és rohantam be az erdõbe a kister-metû orosz nem tudott a kerítésen átugrani nem lõtt utá-nam, ma sem tudom miért. Ha lõ, ma nem vagyok itt, nemmesélek nektek.


Kigondoltam, ha megállítanak, azt mondom, hogy sie-tek, mert idõre a parancsnokságon kell lennem. A magyarés német õrségen is átmentem, mert nálam volt mindenfelszerelésem, géppisztolyom stb. Ha megállítottak, mind-járt mondtam, hogy idõre a parancsnokságon kell lennem,mennem kell. Mire észbe kaptak és a nyílt parancsot kér-ték volna már tovább is álltam. Így eljutottam Komáro-mig. A pótkerethez, az egységemhez Pápára szerettemvolna visszajutni. Komáromban szállást kaptam egy ma-gyar százados lakásában, a feleségét másnap az egységé-hez Gyõr közeli hegyekbe vitette. Mondták, engem is el-visznek. El is vittek Gyõrig õk fölmentek a hegyekbe en-gem letettek a város határában. Felültem egy lovas szekér-re, ami majdnem olyan gyorsan haladt, mintha gyalogmentem volna. Jött egy német teherautó leintettem ésmutogattam, hogy a parancsnokságra kell eljutnom. Pápa„komandament” mondtam. Elvittek, intettek, hogy üljekfel. Nagy meglepetésemre a teherautón egy szakasz csend-õr utazott, akik a katonaszökevényekre vadásztak. Nemvoltak papírjaim, engem is letartóztathattak volna, deminden szerelvényem megvolt, így nem feszegették, hon-nan és hova tartok. Túléltem – és megtaláltam az elveszettegységemet. A menekülésben tüdõgyulladást kaptam, be-kerültem a pápai kórházba. Egy hetet töltöttem ott, majdfélig gyógyultan a leventék kiképzésében vettem részt, Aleventékkel Hévízen felül ismételten a frontra kerültem.Zalaalmáson nagypénteken kerültem orosz fogságba. Azelsõ orosz lehúzta a csizmámat. Kaptam helyette egyrossz, kitaposott bakancsot, a második orosz a nadrágo-mat vette el. Így álltam télvíz idején csizma és nadrág nél-kül. Összegyûjtöttek minket és tereltek tovább. Estére el-szállásoltak egy faluvégi ház udvarán, ahol egy baglya sar-jú volt, amit magunkra terítettünk. Hát, így dícsértem aFennvalót köpenyben-gatyában. Elkezdett esni a hidegdecemberi havasesõ. Másnap tudtam szerezni egy csizma-nadrágot. Hajnalban indítottak minket hosszú menetosz-lopban – lehetett vagy 15-20 km hosszú – gyalog Székesfe-hérvárra. Nem voltunk összeírva, megszámolva. Gyepüka-

ján településen sikerült megszöknöm. Az erdélyi, románterületre tartozókat Székesfehérváron bevagonírozták ésFöldvárra vitték ahonnan Oroszországba vitték ki a haza-térõ katonákat. Mezõbándról is sokakat Földvárra majdorosz területre vittek. Balázs Péter barátom is orosz fog-ságból került haza 1949-ben.

Sikerült hamis papírokat csináltatnom: Gönczi Domo-kos voltam papíron. Gönczi János ismerõsöm fiának vettengemet, így kaphattam papírokat. Szekérrel indultammájus 4-én haza Erdélybe. Désre mentem, meg akartamkeresni a rokonokat, ismerõsöket, élnek –e. Ahogy beér-tem a faluba, késõn vettem észre: egy román banda „mû-ködött”, az egyik tagja felismert, jól megvertek. Megvá-doltak hazaárulással, katonaszökevényként kezeltek, denem végeztek ki…Sajószentandrástól Besztercéig gyalogvittek a román csendõrök, itt lehúztam két hónapot, majdátvittek Kolozsvárra a börtönbe, itt szintén két hónapottöltöttem.

A szülõfalumból is bevádoltak, „hogy én nagy magyarvagyok” – ami akkor fõbenjáró bûn volt. Ismerem a vádló-imat, már megbocsátottam nekik. Még tovább vittek:Nagyváradra. Itt is letöltöttem két hónapot. Útépítésendolgoztattak. Hat hónap vizsgálati fogság után Nagyvá-radról elengedtek, ismételten hazaindultam, gyalog és te-hervonattal utaztam Marosvásárhelyig, innen gyalog in-dultam haza, Mezõbándra. 1945 késõ õsszel értem végrehaza a falumba.

Túléltem. Min múlott, nem tudom. Talán, hogy sohanem adtam fel, nem estem kétségbe, bíztam a Jóistenben,bíztam magamban. Ma már 88 éves vagyok. Ámbár az na-gyon bánt, hogy a magyar katonák szenvedése, áldozatamég a mai napig sem kapta meg a megilletõ elismerést.Több, mint négy évig voltam katona a katonakönyvem sze-rint, a nyugdíjnál a magyar honvédség csak három évetigazolt. Elfogadtam, mert mit tehetek. Amennyit adnak,annyit adnak. Nekem annyi kell, amennyi van. Egészségesvagyok, s örülök, hogy veletek beszélgetek.

Lejegyezték: Bartha László, Mezõbánd, Szabó Zoltán, Mány.

HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉVFORDULÓK

A Szent Korona mentésének65. évfordulója Mattsee Salzburg

tartomány, Ausztria, 2010. július 2-3-4.„Lépünk, ahol õk jártak, látjuk, amit õk láttak…” v. Woth Imre

Szeretettel várunk minden rendtársunkat, hozzátartozóikat,barátainkat, érdeklõdõket a Szent Korona és a koronázási jelvé-nyek 65 év elõtti megmentésének helyszínére.

Programok:Július 2. péntek: Magyar est, 18:00-tól 22:00 óráig(Kiállítás, gyepûvédõk, baranta harci bemutató)Helyszín: Kiállítás a kastélyban, bemutatók a tó partja menti

kelta skanzen és park területénJúlius 3. szombat: Magyar délelõtt, 10:00-13:00 óráigHelyszín: ugyanott, ill. a tavon lévõ színpad. (Napvágás zene-

kar, harci bemutatók)Július 4. vasárnap: 10:00-Koszorúzás, katolikus szentmise, a Szent Korona Magyar

Emlékmû és az erdélyi két kopjafa ökumenikus megáldása.Ebéd: Magyar gulyásleves.

Történelmi Vitézi Rend, Magyar Koronaõrök Egyesülete


AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNKKissé másként emlékezünk. A háború okozta tragédia

mind a mai napig él a hozzátartozókban, s a barátokban,akik, bár az idõ tovaszállt, szívükben kitörölhetetlenül hor-

dozzák a veszteség fájdalmát. S vajon hány- és hány ilyenörök tragédia súlyát hordozzuk mind a mai napig?

Vitéz Molnár Sándor fõhadnagyAz elsõ képen egy hat éves kislány néz rajongó szeretet-

tel az édesapjára, akit 1940-ben Erdély visszafoglalásakor,mint tartalékos hadnagyot hívtak be a haza szolgálatára. Eza kislány én voltam, és akkor még nem sejtettem, nem tud-hattam, hogy két év sem telik el, és a II. világháború szörnyûdoni viharában egy aknagránát elveszi tõlem azt a lehetõsé-get, hogy még egyszer láthassam szeretett édesapámat.

Sok- sok éven át kutattam, kerestem a nyomát, va-lami emléket róla, valami bizonyosságot, egy hivata-los iratot, egy naplórészletet valamelyik hazatért baj-társától, amelyben egy mondat talán megemlíti, egyfényképet a szerencsésebben hazatérttõl, de csak né-hány zöld tábori levelezõlap és évekkel késõbb aHadtörténeti Intézet levéltárában megmaradt Hon-védségi Közlöny lapja került hozzám, amelybõl a ki-tüntetettek között az õ neve is szerepelt. Sokszor ol-vastam végig ezt a névsort, amely akkor nem üzentnekem semmit. Aztán néhány éve Pápán találkoztamvitéz Galántay Mártával, akit rendünk alhadnagya-ként agilis szervezõ, jó pedagógus és vitézhez méltó,segítõkész embernek ismertem meg.

Így történhetett, hogy amikor egyszer megint a kezem-be vettem azt a bizonyos „Honvédségi Közlönyt”, meg-akadt a szemem egy néven: Hannauer István (Pápa), aki aDonnál szolgált. Akkor tudtam, hogy Mártához kell for-dulnom segítségért, aki az elsõ telefonbeszélgetéskor el-mondta, hogy természetesen ismerte az illetõ urat, sõt alányával is jó barátságban volt és meg fogja keresni a kéré-semmel.

Hónapok teltek el, de az alhadnagy nõ fáradhatatlanulintézkedett, megtalálta az idõközben Gyõrbe költözöttHannauer Sárikát, aki édesapja hagyatékában megtaláltnéhány fronton készült fényképet, amelyen katonák van-nak, igen szegényes orosz körülményeket mutató helyeken.

Kérdés, hogy ezeken rajta van-e az én édesapám? Levél-ben elküldtem egy kis képet a beazonosításra, és a születés-napom elõtt megérkezett a postán néhány fénykép…Ezekegyikén, minden kétséget kizáróan, ott áll középen MolnárSándor tart. hadnagy is, 42 évesen, kicsit megfogyva, a baj-társai körében, egy szegényes szállás elõtt!

Ez az utolsó fényképem most már róla! 75. születésna-pomra, a sok szép és szeretettel adott ajándék közül ez alegértékesebb! Érdemes volt kitartóan keresni apám emlé-két, mert talán ott fent, ahol számon tartják a Hadak Útjáratérteket, egy angyal megsajnálta azt a kis hadiárvát, aki ki-tartóan kereste és keresi ma is vitéz édesapja emlékét.

Dr. Juharosné v. Molnár Piroska szkp.

ÁRPÁD-HÁZ ALAPÍTVÁNY1025 Budapest, Csalán u. 34. Telefon: 200-1973Bankszámlaszám: 10700378-27035304-51100005Adószám: 18109386-1-41Nyilvántartási szám: 8738

Kérjük Rendtársainkat, a Vitézi Tájékoztató kiadásához –anyagi lehetõségeikhez mérten – szíveskedjenek hozzájárulni.Szívesen vesszük hirdetések elhelyezésének kérését.

A Magyar Koronaõrök Egyesülete örömmel értesíti aNemzetes Hölgyeket és Urakat:Megjelent ’A Magyar Koronaõrség története’ c. kiad-ványunk magyar, angol és német nyelven.A kiadvány megvásárlásával az Egyesület mûködéséttámogatják a tisztelt érdeklõdõk.

Elõkészületben:

A Magyar Koronaõrség története horvát és olasz nyel-venA Szent Korona viszontagságai 1944-1945-ben ma-gyar, angol, német és olasz nyelvenA Szent Jobb országlása magyar, angol, német és olasznyelvenA Magyarok Szent Koronája magyar, angol, német ésolasz nyelven

Érdeklõdni: a [email protected] vagy a+36/20- 385-8453-as telefonszámon.

Magyar Koronaõrök Egyesülete

HelyesbítésTisztelt Szerkesztõ! A Vitézi Tájékoztató 2009./3-4. szám-

ban, Gérecz Attiláról szóló írásukhoz szeretnék hozzászólni.Neve után nyá. százados rendfokozat szerepel. A jelzõ akkorhelyes, ha olyan személyrõl van szó, aki nyugállománybanvan. Gérecz Attila halála után, 1994-ben kapta meg a száza-dosi rendfokozatot, így a posztumusz százados a helyes.

Üdvözlettel: Pap Attila

Köszönjük! Honlapunkon javítjuk, s a jövõben figye-lembe vesszük kedves Olvasónk észrevételét.

Szerkesztõség


ERDÉLY TÖRZSSZÉK – VITÉZAVATÁS

Csíkszereda, 2010. május 8., Millenniumi templomA Történelmi Vitézi Rend Erdély Törzsszéke 46 fõ vitézt

avatott e napon, közülük 4 fõt posztumusz. Az ünnepi szent-misét vitéz Darvas Korma József esperes, szkp. úr celebrálta.

Meghívott díszvendégként jelen volt vitéz PatrubányMiklós a Magyarok Világszövetsége elnöke, rendtársunkis. A vitézavatás ceremóniáját bajtársi ebéd követte, me-

lyet családias légkörben, Rendünk vitézei: elöljárók, tiszt-ségviselõk, régi- és az újonnan avatottak, családtagjaik,barátaik, mintegy 230 fõ, a Sapientia Egyetem ebédlõjé-ben költöttek el. Üdvözöljük új rendtársainkat! Köszön-jük mindazok munkáját, akik együttes akarattal, az ügyiránti alázattal segítették a rendezvény megszervezését.

Említsük vitéz Lázár Elemér Erdély országos törzska-pitányának nemes célkitûzését: emléktáblát állíttat aT.V.R. Erdély TSZK nevében az erdélyi hazafiaknak,Kormányzó Úr törzstisztjeinek, tisztjeinek, akik helytáll-tak hazánkért, nemzetünkért, s akiket méltatlanul ítélt fe-ledésre az eddig íródott történelem: 2008. v.Lázár Domo-kos tábornok (I.vh.),v. Lázár Károly altábornagy, testõr-ség fõparancsnoka, v. Lázár Ferenc, huszárszázados, fiai:István fõhdgy és Ferenc hdgy. (II.vh.hõsi halottai) vala-mint Károly fia, Béla (Recsk).

2009. v. Lakatos Géza vezérez-redes miniszterelnök. 2010. május8: v. felsõtorjai primor Kozma Ist-ván altábornagy (1896-1951), a Se-gítõ Mária Líceum (most Mártonáron Líceum) egykori diákja. Fel-szentelte az emléktáblát v. DarvasKorma József esperes úr, szkp., v.Nagy Zoltán v.hdgy történész mél-tatta altábornagy úr életét.

Valamennyi emléktábla egységesen 60 × 80 cm-es vö-rös márvány, aranyozott betûkkel.

V.T.

Batsányi János (1763-1845)Bíztatás

A hazáért élni, szenvedni s jót tenni,Ügye mellett önként s bátran bajra menni,Kárt, veszélyt, rabságot érte fel sem venni,S minden áldozatra mindenha kész lenni –

Barátom! Oly dolgok, melyek az embernekDicsõség mezején oszlopot emelnek,S mellyekért (bár, míg élsz, sokan nem kedvelnek)A jók sírodban is áldanak, tisztelnek. (1783)

Fotó

:Koc

zkás

Erz

sébe

t


Vitéz Horthy István Kormányzó-helyettes – MINDIG KÖZÖTTÜNK MARAD!A honvéd nem fél a haláltól, nem retten vissza semmitõl. Egy

bajtárs elesett? A szív hangosabban dobog, és még keményebbrefeszülnek az ajkak. A honvéd most csak az otthon maradottakragondol. Az apára, anyára, feleségre és gyermekre.

Reggel fél 5 lehetett. Felhõktõl volt terhes az ég alja, s a napcsak nehezen, ritkán bújt át rajta.

Szent István napja volt, amikor egy tizedes futva jön, és jelen-ti: Egy magyar vadászgép zuhant le a közelben. A Kormány-zó-helyettes úr gépe… Ismerik a gépét HÉJA V- 421. Füstölgõroncsok az út mentén. Homokot lapátolnak a romokra. Törzsétmár betemette a homok, jobb szárnyán ott a felírás: V- 421. Ahonvédsapkák lekerülnek, feszes vigyázzba mered mindenki. Aromok elõtt állnak: vitéz Jány Gusztáv, vezérezredes hadsereg-parancsnok és nemes Rakovszky György vezérõrnagy. Egy piló-tafõhadnagy jelenti: „A Kormányzó-helyettes úr, vitéz nagybá-nyai Horthy István, ma reggel 5 óra 10 perckor hõsi halálthalt…” Erre nincs felelet. Az Úr kifürkészhetetlen akarata.

Hogyan történt? Hisz egyedül állt a gyepen! A pilóta bajtárs je-lenti: 25. bevetése lett volna a fõhadnagy Úrnak. Közel-felderítõgépet kellett volna biztosítania. Kis magasságban végrehajtandófeladat… A közel-felderítõ gép mögé akart besorolni a Fõméltó-ságú Úr. Gépe az erõsen bedöntött balfordulóban átbillent, és du-góházba esett. Kettõt pörgött a gép a dugóhúzóban, amibõl sike-rült még kivennie a gépet, de a kis magasság miatt – 350m lehetett– az orrára állt gépet nem lehetett magasba hozni…

Deszkából ácsolt bódé, kátránypapír tetõvel. Bal oldalt össze-csukható tábori ágy, rajta egy pár csizma. Az ágy mellett egy egysze-rû karosszék, tábori ing van rajta, szépen összehajtva. Az ágy fejénélrádió. Itt hallgatta a fõhadnagy úr a kormányzó úr üzenetét. A tisz-tiszolga Farkas György honvéd, kisírt szemmel meséli, a fõhadnagyúr tegnap este még bajtársaival bridzsezett és mutatja az ered-ményt: 2 pengõ 40 fillér a nyeresége. A falon térkép mellett torna-szer. Távolabb a szoba sarkában egy alumínium lavór, négy lábon.

Éppen 1942. augusztus 20.-án lett jelölve szabadságra. Õ nemfogadta el. A sátoron kívül van egy körtefa. Itt olvasgatott sza-badidejében, utoljára augusztus 19-én délután. Aztán egy hõsihalált halt hadapród temetésén vett részt, akit egyszerû koporsó-jában egy tábori lelkész búcsúztatott el bajtársaitól. Este együttvacsoráztak a honvédokkal. Vacsorára nem fogadott el semmitöbbletet. Felajánlottak neki tejet és vajat, de lencselevest és ko-miszkenyeret vacsorázott. Õ ilyen bajtárs volt! Aztán jött a fentemlített kártyaparti és utána elbúcsúzott. “Holnap jubilálok, ezlesz a 25. ellenség feletti repülésem.” – mondta búcsúzóul. Júliuselsején indult el Szolnokról és 5-én már Kurkszban volt. Aztánjöttek a bevetések, amelyeket példásan elvégzett. Egy szép nyárieste Magyarországról a front mögött egyzenész cigánybanda eljátszotta neki ked-venc dalát meglepetésként. ’Lehullott arezgõ nyárfa levele’… még eldúdolta velüka ’Nincs cserepes tanyám’ címû nótát, az-tán borravalót adott a bandának, megkö-szönvén figyelmességüket.

Minden pilóta, amikor bevetésre in-dult, külön élelmiszercsomagot kapott:csokoládét, mandulát, gyümölcsöt, kek-szet. Vitéz Horthy István fõhadnagy úr,akinek a századnál a legtöbb bevetése volt,

nem fogadta el e pilóta-adagot. Csak azután élt e lehetõséggel,miután a bevetésen elsõ légi gyõzelmét aratta. Itt a harctérenízig-vérig katona volt. Nem fogadott el semmiféle kivételezést amunkában, de kivette részét a bajtársai szórakozásaiban és örö-meiben egyaránt. Aggódott, mint minden harctéri honvéd min-den harci bevetése elõtt, és nagy szeretettel gondolt szeretteire.

Augusztus 13-án üzenték meg neki, hogy felesége, Ilonaasszony a 151-es számú kórházi vonattal a harctérre érkezik,ahol az egyik tábori kórházban ápolónõi szolgálatot fog teljesíte-ni. Vitéz nagybányai Horthy István fõhadnagy úr nagyon meg-örült e hírnek és parancsnokától szabályos háromnapi szabadsá-got kért, hogy meglátogassa feleségét. Az együtt töltött szép na-pok után augusztus 18-án érkezett vissza a vadászrepülõtérre.Elsõ dolga volt megtudakolni, milyen és hány bevetésen vettekrészt bajtársai. Augusztus 19-én Péterfy Andor hadapród mes-ter, repülõbajtárs temetése elõtt meglátogatta vitéz Szabó Lász-ló vezérõrnagy hadosztályát és szívében készülõdött az augusz-tus 20-i Szent István napi ünnepségre.

Sajnos, ez az ünnepi nap gyásznappá vált. A hajnali órában afõhadnagy úr, aki bevetésen vett részt, vadászgépével lezuhant.Megtalálták a zsebóráját is, amely 5 óra 7 percet mutatott. Egy-szerû, dísztelen katonakoporsóba helyezték drága holttestét. Se-besültszállító autó vitte vissza a táborba. Koporsóját hat tiszt vet-te vállára a tábor bejáratánál. Vitéz Jány Gusztáv ment a kopor-só után. Az árván maradt tiszti sátor elõtt kis asztalkára helyez-ték a tölgyfa koporsót, mezei virágokból font koszorúkkal fedtékbe. Tetejére az összegörbült légcsavart helyezték. BátorszegiKiss Sándor református esperes tábori lelkész mondott imát.

A ház elõtti térségben letaposott fû, de azon a helyen, ahol aKormányzó-helyettes úr tekintete megpihenhetett a pázsiton,mûvészien kirakott fûbõl, kavicsokból aprólékos gonddal elkészí-tett címer fekszik. Alatta a felirat, amely tragikus valósággá vált.

“Mindent a Hazáért!” – Sír a szél…Sejtelmesen susognak afák. Vajon mirõl mesélnek? – Csak azt susoghatják, amit mimindnyájan tudunk: Itt élt és a hõsi harcok után itt pihent megegy igaz magyar férfi, magyar honvéd, magyar katona, aki azérttudott igazi hõs lenni, mert igazi ember volt.

Vitéz nagybányai Horthy István1904. dec. 9 – 1942. augusztus 20.Gépészmérnök, repülõvezetõ, tervezõ mérnök. 1930-1940

MÁVAG fõmérnöke, majd igazgatója. MÁV fõnöke, majd ál-lamtitkár 1942. február 19tõl kormányzó-helyettes. 1940. április27.-én házasságot köt gróf Edelsheim Gyulai Ilonával, fia, ifjúHorthy István született 1941. január 17.-én. Általa beszélt nyel-vek: magyar, német, francia, angol. Katonaszolgálata 1942. má-

jus 1 Szolnoki 1. vadászrepülõ osztály. 1942.július 2 vadászrepülõs a szovjet fronton. 25bevetésen vett részt. 1942. augusztus 20. ahaza védelmében önmagát feláldozó ma-gyar katonahõs.

Koltunovka, 1942. augusztus 20.

Rátonyi János haditudósító jelentésealapján írta:

vitéz Nagy ÁrpádHajdúsági Székkapitányság, Nagyszalonta

Vitéz nagybányai Horthy István repülõ fõhad-nagy parancsot ad rajának az indulása

A gépben... A kormányzóhelyettes úr útnak indulEgy szomorú Szent István-nap emléke,ahol vitéz Horthy István gépe lezuhant...


Érdekesség… Egy repülõút története és tanulságai1939. június 18-án, kora reggel egy kis kétüléses, 100 ló-

erõs Arado-79 típusú, német gyártmányú sportrepülõgépszállt fel a budaörsi repülõtérrõl és fordult DK-i irányba.Vezetõje Horthy István, a MÁVAG akkori vezérigazga-tó-helyettese volt, aki Indiába, Bombay-be (ma Mumbay)vezette többszöri leszállással a gépet. Vállalkozásának azvolt a konkrét célja, hogy megszerezzen a gyár számára 100db, az akkori idõben igen korszerûnek számító 424-es gõz-mozdony gyártását célzó versenytárgyalást. Útja mindenszempontból sikeres és eredményes volt, a mintegy 10.000km-es utat oda-vissza hét és fél nap alatt teljesítette rádió-irányítás nélkül, térkép alapján, navigátor segítsége nélkülrepülve.

Repülõútja itthon és külföldön nagy visszhangot kel-tett, a hazai repüléstörténet egyik legjelentõsebb vállalko-zásának számított. Az agilis, 6 nyelvet beszélõ, rendkívülimûszaki érdeklõdésû és képességû Horthy István már1927-ben repülõvezetõi engedélyt szerzett, és sokat tett a

hazai repülésügy érdekében. 1929-30 között 1 évig dolgo-zott a Ford Mûvek deabourni gyárában, majd tervezõmér-nökként a Ford detroiti gyárában.1939-es repülõútjáranem önmaga-mutogatás miatt került sor, hanem, mert akonkurensnek számító, részben német tulajdonúGanz-gyár képviselõi minden helyet lefoglaltak a hetenteközlekedõ bombay-i járaton. A háború közbeszólt, a moz-donyok legyártására nem kerülhetett sor késõbb sem.Megszállás alá került az ország. Feledtetni akarták a béke-idõk teljesítményeit, köztük Horthy István repülõútját is.Jelenünk közállapotai mellett, az ország gazdasági és mo-rális válságának idõszakában bátrabban és nyíltabban kel-lene olyan egyéniségek példái felé fordulni, melyekbõlmúltunk jobb megismerését remélhetjük; az elhallgatástöbb, mint 70 évét ideje volna meghaladni, s a MÁVAGegykori fõmérnökérõl, a vakmerõ és tapasztalt pilótárólérdeme szerint emlékezni.

Dr. Vincze Károly

Az Erdély Törzsszék 2009. évi évzáró állománygyûléseA Horthy Miklós által alapított Történelmi Vitézi

Rend Erdélyi Törzsszéke Csíkszeredában tartotta évzáróülését. Ez alkalommal jelen voltak a T.V.R. fõkapitánya,v. Hunyadi László, v. Lázár Elemér Erdély országos törzs-kapitánya, v. Kocsis László Észak-Erdély törzskapitánya,v. Soltész Gyula fõszéktartó, valamint az Erdélyi Székekelöljárói.

Az ülést ünnepélyes keretek között nyitotta meg v. Láz-ár Elemér országos törzskapitány, beszámolva az 2009-esévi eseményekrõl, tevékenységekrõl és az adódott nehéz-ségekrõl. Tájékoztatta a Rend elöljáróit a 2010-es évi ter-vekrõl: A már rendszeres ünneppé vált Vitézi Bált 2010.februárjában szervezzük meg Csíkszeredában, májusban aMillennium templomban kerülnek felavatásra a váromá-nyos, és a Nemzetvédelmi Tagozatra ajánlott leendõ rend-tagok.

Júliusban Mattsee városában szentelik fel a köszönet-nyilvánítás és hála jelképéül felállított két kopjafát a Ma-gyar Emlékmûnél, annak újraszentelésével egyidejûleg.Augusztusban történik a Bilibók-tetõi megemlékezés,szeptemberben a kenderesi találkozó.

A Rend elöljárója különös figyelemmel és szigorral ke-zeli a székkapitányok és hadnagyok tiszta múltját igazolóokiratokat. Felhívta a figyelmet a leendõ vitézek alapos tá-jékoztatásának fontosságára, valamint a nemzetért, szé-kelységért felvállalt küldetés betöltésére.

Hitvallása szerint a T.V.R. a magyarság felemelkedé-sét, hagyományainak megõrzését, és a romlandó erkölcsitudat helyreállítását kell szolgálja. „Mi példát kell mutas-sunk, pozitív jövõképet kell állítsunk.”-mondta v. LázárElemér Erdély országos törzskapitánya. A beszámolótSepsiszék, Szováta-Sóvidék, Kézdiszék, Udvarhelyszék,Gyergyószék, Csíkszék, Marosszék és Bardoc- Miklósvár-szék elöljáróinak éves eseményfeldolgozása követte. Min-den székkapitány elmondta jövõbeli elképzeléseit, terveit.V. Benkõ Emõke Bardocz-Miklósvárszék székkapitányaKerekes Izsák balladahõs emlékére állítandó kopjafa el-készítését, felavatását szorgalmazta. V. Kádár Edit had-nagy bemutatta Bardocz-Miklósvárszék vitézi zászlaját.

Az ülés további részében v. Hunyadi László fõkapitányszólt a jelenlévõkhöz: A már megtapasztalt hibákból okul-va tanítsuk a fiatal nemzedéket. „Szülõ a gyermekeinekmit adhat? Segítséget tud nyújtani: egyfajta örökölt tisz-tességet, tanári szigort. A jövõben csak így tudunk tisztaszemmel, emelt fõvel az utókorra nézni. Aggódó, féltõszemmel kezelem Erdélyországot, mert ez még romlatlanemberi és természeti kincs. A továbbiakban is az erdélyinép önbecsülésének erõsítését vállalom. Szeretném, haméltóképpen kerülnénk a 2010-es esztendõ 90 éves al-bumjába.”

Ez alkalommal bronz nemzetvédelmi kereszttel tün-tették ki Dr. v. Oláh Bányay Irma nemzetes úrnõt a ma-gyarságnak tett szolgálatáért.

V. Soltész Gyula fõszéktaró beszámolójában elmondta,hogy a 2007-es évi felmérés szerint tíz törzsszékben 2.610fõs állományunk volt. Ebbõl 1600 személy élõ kapocs, ak-tív részese a vitézi tevékenységeknek. Az elöljárók figyel-mét a kitartó rendi munkára, rendi kötelességre hívta fel.Szorgalmazta a Rendbe való elõfelvételi periódust.

V. Kocsis László, Észak-Erdély törzskapitánya felszóla-lásában hangsúlyozta: döntõ év lesz az elkövetkezõ esz-tendõ a Rend életében, hiszen a tiszta magyar szellemmegóvását veszik célba. Úgy a Rend, mint a nemzet lelki,morális változáson kell átmenjen. Más értelmet kell adni apénznek, a munka értelmének. É.-Erdély tkp.-ja beszá-molt a Kenderesre állítandó székelykapu tervérõl. E sze-rint Erdõvidéken székelykaput faragnak a székely fara-gók, Horthy Miklós kormányzó úr iránti tiszteletbõl, azeredeti, 1940-ben készült, Kenderesen, a Horthy-birtokonfelállított, de az orosz megszálló csapatok által elpusztítotthelyébe. A székelykapu állításának fõ védnöke a T.V.R.Ezt a megmozdulást támogatja a Horthy Miklós Társaság,a Magyar Tengerészek Szövetsége és a Kenderesi Önkor-mányzat.

Az állománygyûlést v. Szilágyi Árpád szavalata, vala-mint a Székely- és a Magyar himnusz eléneklése zárta.

v. Benkõ Emõke székkapitányv. Kádár Edit hadnagy


Kerekes Izsák-emléknap Nagymohánv. Benkõ Emõke magyar szakos tanárnõ, a Bar-

doc-Miklósvárszéki Történelmi Vitézi Rend székkapitá-nya szervezésével december 11-én, Nagymohán kopjafátállítottak Kerekes Izsák balladahõs emlékére. A kopjafátfaragta Bardocz István, erdõvidéki faragó. A kopjafaanyagi támogatását a Történelmi Vitézi Rend biztosította.

A megemlékezés ünnepi istentisztelettel kezdõdött aNagymohai Református Templomban. Szegedi László aBrassó megyei Református Egyházmegye esperese beszé-dében kihangsúlyozta Kerekes Izsák nagymohai magyarvitéz életének, hõsies életvitelének fontosságát egyetemesmagyarságunkra nézve. „Ha azt akarod, hogy emlékezze-nek rád, tégy valami olyat, hogy érdemes legyen az utókor-nak veled példálózni. Kerekes Izsák olyat tett, amirõl ér-demes írni, emlékezni.”- mondta beszédében az esperesúr. Nagy Veres Hajnalka a Brassó megyei ReformátusEgyházmegye segédlelkésze röviden bemutatta a maiNagymohát: „Elszigetelt falu, kétszeresen is, nehezenmegközelíthetõ és a környéken egyedüli magyar falu. Akiitt született, annak a legszebb falu. Csönd van és nyuga-lom, nincs telefon, gyógyszertár, menetrendszerinti járat,sem internet. Isten itt mégis olyan kincseket helyezett el,amelyek kárpótolják ezt a hiányosságát a helységnek. AXVII. században épült õrködõ templom a falu legnagyobbkincse, megtartó erõ az Istenbe vetett hitnek. A falu õseiszékelyek voltak. Ami õket jellemzi: szeretet, összetartás,székely õsöktõl örökölt dacos élni akarás. Kincsük azanyanyelvük, az érdekes megkülönböztetõ neveik, egyeditáncuk, népdalaik és nem utolsó sorban a Kerekes Izsákballada. Krizbai Imre baróti reformtus lelkész röviden el-mondta Nagymoha múltjáról szóló ismereteit. Mély át-éléssel említi: ”annyi élményt kaptam ebben a templom-ban, nem is tudom hogy sûrítsem össze mondanivalómat.Az biztos, hogy szívem egy része itt marad Nagymohán.Nagy öröm számomra, hogy Benkõ Emõke felismerte azta feladatot, hogy térjünk vissza Kerekes Izsákhoz. Kere-kes Izsák példája megtanít arra, hogy szabadon beszéljünk

magyarságunkról, tiszta erkölcsünkrõl, megõrizve a tisztamagyar szót."

Áros Erzsébet nagymohai magyar szakos tanárnõ gyer-mekkori emlékeit idézte fel a balladahõs körül kialakultelméletekkel kapcsolatosan. Az õ tudomása szerint, felté-telezetten Kerekes Izsák tetemét a szószék alatt helyeztékörök nyugalomra.

Ambrus Attila, a Brassai Lapok fõszerkesztõje üzenteminden magyarnak, elöljárónak: az alvó hõsök ébredje-nek és tegyenek a hazáért, népért. Az ünnepi beszédekbenhelyet kaptak a Nagymoháról elszármazottak is, akik só-várogva figyelik eldugott csöndes kisfalujukat, még ma isharminc- negyven év távlatából.

Az ünnepi istentiszteletet a Kerekes Izsák emlékére ál-lított kopjafa ünnepélyes leleplezése és a koszorúk elhe-lyezése követte. Díszõrséget álltak a baróti cserkészek és aTörténelmi Vitézi Rend.

Az esti órákban ’A magyarság õsi jelképei’ címû kiállí-tás megtekintése következett a helyi mûvelõdési otthon-ban, majd a Kõhalmi Általános Iskola, a Kõhalmi Refor-mátus Szórvány Diákotthon tanulóinak tartalmas és ha-gyományõrzõ elõadását mutatták be. Ünnepi mûsorszám-ként adták elõ Kerekes Izsák balladáját. Reggelig táncmu-latság szórakoztatta a Nagymohára látogató magyar em-bereket.

v. Benkõ Emõke szkp., v. Kádár Edit v. hdgy.A doni tragédia áldozatairaemlékeztek Sepsiszentgyörgyön

2010. január 12-én a T. V. R. Sepsi-széki rendtársai ésaz Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) civil szervezet együtt em-lékeztek arra a 67 évvel ezelõtt történt tragédiára, amitöbb, mint 130 000 magyar honvéd életébe került. A fák-lyás megemlékezést a sepsiszentgyörgyi közös temetõ ka-tonai sírkertjében rendezték, ahol a szervezõk mellett azRománinai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), aMagyar Polgári Párt (MPP) és más megemlékezni kívánószemélyek rótták le kegyeletüket az elesett hõsök emlékeelõtt.

A fáklyás megemlékezésen beszédet mondott v. BordásAttila vitézi hadnagy, Nemes Elõd az EMI háromszéki el-nöke. A történelmi egyházak részérõl Szabó Lajos kano-nok és Incze Zsolt református lelkipásztor mondtak imát.

Az eseményrõl egy rövid összeállítás megtekinthetõ akövetkezõ linken:

www.youtube.com/watch?v=BDvj-cs9MeU

v. Erdélyi Béla szkp.; v. Nagy Zoltán v. hdgy

Megújult Sinka István szülõházaA 2009-es évben célkitûzésünk volt Sinka István szülõ-

házának felújítása. A „FEKETE BOJTÁR” városunk szü-lötte (Nagyszalonta 1897 – Budapest 1969). Már 1990 ja-nuárjában az utca kivétel nélkül minden lakója, elsõk köztkérte az utca új elnevezését, s 1990 márciusától a nagy köl-tõ szülõházától a Kölesérig húzódó utca az Õ nevét viseli.

A felújítást követõen emléktáblát helyeztünk el a szülõ-házra, az utcára és az udvarra egyaránt. Most 2009-ben,sokat mellõzött költõnk egykori házán mintegy 2 ezer dol-lár értékben fõjavításokat végeztünk el az ingatlan külsõrészein, mely immár felújítva, egyenlõre állja az idõ vi-szontagságait.

Ezúton is köszönjük minden támogató áldozatos segít-ségét.

vitéz Bondár Imre szkp.vitéz Nagy Árpád kincstárnok


Sepsiszentgyörgy 18482010. március 15. a sepsiszentgyörgyiek emlékezetében

úgy fog megmaradni, mint amikor végre hazaérkezett Gá-bor Áron egyetlen megmaradt rézágyúja. Bennfentes in-formáció ugyan, de azt hiszem, elárulhatom, hogy amikorkihozták a bukaresti kényszerlakhelyérõl, az ottani mun-katárs úgy búcsúzott tõle, hogy „Na végre, ettõl is megsza-badultunk, legalább nem lepi tovább a por!”

Sepsiszentgyörgyön nem ilyen fogadtatásban volt része,sõt az ágyú ideiglenes helyére való becipelésében a Törté-nelmi Vitézi Rend is kivette részét oly formán, hogy egyikSepsi-széki hadnagya maga is a cipelõk közt volt és vitte bea több mint fél tonnás „édes terhet”.

A Történelmi Vitézi Rend Sepsi-széki állománya már-cius 13-án, szombat este a Nyugdíjasok „Sugás” Érdekvé-delmi Szövetségével közösen ünnepelte Nemzeti Ünne-pünket Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyv-tár, Gábor Áron Termében. A helyszín megválasztása semvolt véletlen, hisz ebben a teremben jelentette ki 162 évvelez elõtt Gábor Áron, hogy „lészen ágyú”.

Az elõadást a szervezõk hiánypótlónak is szánták, mertúgy gondolták, az elmúlt 20 év ünnepségei annyira az aktu-álpolitika eszközeivé váltak, hogy már-már elfelejtjük, hogymit, kiket és miért ünnepelünk március 15-én. 20 éve a “po-

litikusok párhuzamot von-nak a 162 évvel ezelõtti ese-ményekkel és úgy használ-ják, mint a lelkipásztorok aBibliát, amiben mindenrevan egy jó példázat” mondtanyitó beszédében v. NagyZoltán hadnagy, majd tör-ténelmi elõadásában v.Bordás Attila hadnagy fel-elevenítette a 162 évvel ezelõtti eseményeket, hogyértsük is, miért volt GáborÁron rézágyúja felvirágoz-va, vagy miért született anóta, hogy ’Kossuth Lajosazt üzente…’

A történelmi elõadást követõen szavalatot mondottKisgyörgy Ferenc. Máté Lóránd, az Erdélyi Magyar Ifjak(EMI) képviselõje beszédében hangsúlyozta, mennyirefontos a XXI. század fiatalsága számára is átmenteni ha-gyományainkat, ünnepeinket. Köszönetét fejezte ki a je-len levõ szülõknek és nagyszülõknek, hogy megõriztékmárcius 15-e szellemét és átadtak/átadják ezt a fiatalabbgenerációknak is. Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgár-mestere rögtönzött beszédében hangsúlyozta eszmei éspolitikai jelentõségét az ágyú hazahozásának.

Az estét a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház szín-mûvészei, illetve az Õszirózsa Dalkör tette hangulatosabbá.

v. Nagy Zoltán v. hdgy történész

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, balról v. Szabó ZoltánFerenc a Nyugdíjasok „Sugás” Érdekvédelmi Szövetség elnöke, jobbrav. Bordás Attila v. hadnagy

SzovátaMárcius 15. A Történelmi Vitézi Rend Szováta-Sóvidék-

szék tagjai részt vettek délelõtt 10 órától a szovátai Polgár-mesteri hivatal dísztermében, a székely nemzeti zászló el-helyezési ünnepségén, ezt követõen ünnepi szentmisén aszovátai római katolikus templomban.

Délután 15 órától a szovátai Polgármesteri hivatal kert-jében gyülekeztünk, ahol koszorút helyeztünk el az1848-as kopjafánál. Mindezek után együtt vonultunk fel aváros ünneplõ lakosságával a szovátai fürdõtelepre, a„Medve-tó” közelében lévõ Petõfi-szoborhoz az ünnepimegemlékezésre és koszorúzásra.

v. Bocskai István szkp; v. László János


Csíkszereda – Gyõzzük le kishitûségünket!Március 15. A Hargita Megyei Önkormányzat épületére

felhúzták a kék-aranyszínû székely lobogót. A megyeszékhe-lyen az emlékezõk százainak zászlós tömegével ünnepeltek aTörténelmi Vitézi Rend tagjai az intézményvezetõkkelegyütt, s helyeztük el a Gál Sándor szobornál az emlékezéskoszorúit. A tömeg a Vár térre vonult a Csíkszéki Mátyás Hu-száregylet lovasai vezetésével. Az események Petõfi Sándorverseinek szavalatával kezdõdtek, majd Kelemen Hunor kul-turális miniszter mondott beszédet. A felszólalás központimotívuma Gábor Áron ágyújával volt kapcsolatos, melyetnemrég Bukarestbõl Székelyföldre hoztak haza. „Talán nemszentségtörés azt mondani, hogy ennek a megmaradt ágyú-nak lelke is van. Mert a harangoknak is lelkük van. GáborÁron agyúi pedig székely harangokból készültek. Ez az agyúmagában hordja a szabadságharcosok hitét és Gábor Áronüzenetét: Gyõzzük le kishitûségünket, és tegyük a dolgunkat,végezzük a munkánkat. Mérgesek, bosszúsak, szomorúak,türelmetlenek lehetünk – de kishitûek nem!” – hangsúlyozta.

A Csíkszeredai megemlékezést ünnepélyesebbé tették aNagy István Mûvészeti Iskola diák kórusa, a Hargita NemzetiSzékely Népi Együttes, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület.

Írás és fotó:dr. Huszti Orban Sarolta, v. hdgy.

Szent László Király napjai, 2010. június 24-27.Magyar-székely nemzeti kulturális ünnep CsíkrákosonFõvédnök: Böjte Csaba OFM A rendezvény eszmeisége:Sok évszázados vagy akár évezredes székely hagyomány meg-jelenítése történik a kijelölt napokon, minden program a he-lyi és környékbeli szellemi forrásokból táplálkozik. Identitás-beli megerõsítés mellett az alapeszme természetesen magábafoglalja azt is, hogy helye van a derûnek és vigasságnak!Miért Csíkrákoson lesz a rendezvény?Mert Szent Lászlót a Boldogságos Szûz „választott vitézének”nevezik a középkori templomi himnuszban. Csíkrákos és Gö-

röcsfalva Kisboldogasszony népe és az Õ patronáltjaként élünkévszázadok óta. Ebben is egyek vagyunk Szent Lászlóval.Idegenforgalmi szempontból is szerencsés a június végi idõ-pont, mert általában ezt követõ héten tartják azEzer Székely Leány Napját Csíksomlyón.Fõszervezõ: Cserekert Fogadó, Csíkrákos – Kovács An-na-Mária házigazda. Szervezõk: Csíkrákosi PolgármesteriHivatal, Cserei Mihály Általános Iskola tanárai és diákjai,Csíkrákosi Pacsirta Dalegylet, valamint a helyi Székely Lo-vasegylet

Szent Ágoston-templom, 2009. aug. 29.Csíkszereda a történelmi Magyarország egyik legkeletibb

városa. A XIV. században emelték városi rangra, azóta Csík-,Gyergyó-és Kászonszék központja. A pártállami idõszakban aszisztematizálásnak nevezett településrombolás következté-ben eltûnt az óváros nagy része, és helyükre hatalmak lakó-tömböket építettek. Ez természetesen kihatott az egyházi élet-re is. A városnak a XVIII. Században épült 200-300 személybefogadására alkalmas temploma egyre szûkebbnek bizonyult.E gond orvoslásával már Jakab Antal püspök idejében is pró-bálkoztak, kevés sikerrel,míg a megoldás Jakubinyi György ér-sekre hárult. 1995-ben létrehozta a Szent Ágoston-plébániát,Pénzes Józsefet pedig kinevezte címzetes esperesnek.

Szent Ágoston 354-430-ig élt, s a kereszténység egyik leg-befolyásosabb filozófusa volt. 32 éves korában tért meg és ke-resztelkedett meg. Ágoston így írt édesanyjáról: „Anyámnakköszönhetek mindent, ami vagyok. Õ kétszer szült engem:elõször erre a világra, másodszor az Isten országába. ”

Mindenki segített, ahol tudott. Az Orbán kormány idejénnagy lendületet kapott az építkezés, de utána lelassult, s 7 évetkellett várni, míg 2009. augusztus 29-én sor került a templomszentelésére. A hatalmas templom szinte „betakarja ” az alattalevõ várost. Hasznos területe 3720nm, 1200 személy(700 ülõ-hely)befogadására alkalmas. Templom és kápolna, szolgálati la-kások,irodák és ifjúsági központ kap helyet az impozáns épület-együttesben,amelynek két, egyenként 43 méteres tornyábannégy harangot helyeztek el.

Ezen a napon a Duna TV egyenes közvetítése mellett aplébánia nyilvántartásában szereplõ 10.000 hívõ lélek közülszinte mindenki megjelent.

Felemelõ érzés volt e sorok szerzõjének is, aki noha refor-mátus vallású, de egy ilyen alkalommal könnybe lábadt sze-mekkel vett részt az Isten háza fölszentelésén.

v. Horváth András kp.tkp.Fotó

:v.H

orvá

thA

ndrá

s

KÖZLEMÉNY: Barabási László 2009. május 2-án történt felavatását a Vitézi Szék érvénytelennek tekinti, mivel kérel-mében felvételét kizáró adatot hallgatott el. Ezért a Rendi Kódex 42. par. 1. bek. a) pontjának rendelkezése szerint esküjeérvénytelen. Fent nevezett nem tagja a Történelmi Vitézi Rendnek, vitézi címét és jelvényét nem használhatja, a nevérekiállított okmányok érvényüket veszítették.


BUDA TÖRZSSZÉK

EseménykrónikaNovember 10. A Vitézi Klub vendége Kiss Róbert, az

Új Magyar Gárda fõkapitánya és Moldován Péter, a Gár-dán belül megalakult csendõrség parancsnoka. Helyszín:IV. ker. Árpád út 66.

November 21. Hazatérés Templomának Színházterme.Buda Törzsszék õszi állománygyûlése.

December 5. Belvárosi Plébánia templom. Megemléke-zõ szentmise a dicstelen kettõs állampolgársági szavazás 5.évfordulóján; Simicskó István tartott emlékeztetõ beszé-det. A szentmisén a Történelmi Vitézi Rend díszegységeés több törzsszék küldöttsége is részt vett.

December 5. Farkasréti temetõ, v. nagybankói PajtásErnõ egykori koronaõr-parancsnok sírján helyeztük el akegyelet és megemlékezés mécseseit, virágait. „Azért jöt-tünk össze, hogy megemlékezzünk és tisztelettel fejet hajtsunkegy nagyszerû ember, v. Pajtás Ernõ vezérõrnagy, a korona-õrök utolsó parancsnoka elõtt, akinek irányításával, hõsieshelytállással és leleményes furfanggal a koronaõrök kimenekí-tették és megmentették legszentebb nemzeti ereklyéinket, aMagyar Szent Koronát, a Szent Jobbot és a koronázási jelvé-nyeket. Nem engedjük, hogy nevét az utókor elfeledje és tetté-nek nagysága a feledés homályába merüljön. Ígérjük, hogyemlékét hálás szívvel megõrizzük és ápoljuk. Kérjük a Jóistent,adja meg neki az örök élet jutalmát.”

Évfordulós emlékünnepség: 2010. december 5-én v. Paj-tás Ernõ halálának 60. évfordulója lesz, melyet megfelelõelõkészületek után, kellõ ünnepélyességgel rendezünk meg,s melyre mindenkit szeretetettel várunk.

v. Madaras Ágnes v. hdgy.Január 12. Mátyás Templom. A Doni hõsökre emlé-

keztünk szentmise keretében, utána a Hadtörténeti Inté-zet udvarán folytatódott a megemlékezés.

Január 12. IV. ker. Árpád út 66. Pest Törzsszékének ja-nuári klubnapja. A doni tragédiára emlékeztünk.

Január 13. A Hegyvidéki Trianon Társaság szervezésé-ben elõadás-trilógia: Koltay Gábor: „A Szabadság ára”;Dr. Barlay Ö.Szabolcs: „Miért kérte fel Horthy kormány-zó úr Prohászka püspököt miniszterelnökké?”; Varga Do-mokos György: „Trianon és az egyetlen történet”. Ren-dünk jelentõs létszámmal képviseltette magát.

Február 6. Belvárosi Plébánia Templom.2010. évi Horthy-mise a Kormányzó úr halá-lának évfordulóján.

Február 6. Mány, Kitörés-megemlékezés; központirendi esemény.

Buda Tszk. új zászlaja

Fotó

:Koc

zkás

Erz

sébe

t,v.

Toln

aiE

ta


Február 12. XII. kerület, Turul-tér (Nagyenyed u. – Is-tenhegyi út – Böszörményi út sarok). Megemlékezés a Ki-törés áldozataira. Az esemény fõ szervezõje a KDNP XII.kerületi szervezete és a Hegyvidéki Trianon Társaság.

Február 13. Hagyományosan elvonultunk a Normafá-tól nem messze esõ három ismeretlen honvéd sírjához,akik a kitörésben vesztették életüket. Sírjukat minden év-ben megkoszorúzzuk haláluk évfordulóján. Találkozó a sí-háznál, mint mindig.

Február 13. szombat 19 óra, Stefánia Palota. MagyarVitézek Bálja. A T.V.R. központi ünnepi programja,melynek elõkészítésében, lebonyolításában törzsszékünk

jelentõs részt vállalt. E történelmi helyszín a bál hangula-tát nagyban meghatározza. Törzsszékünk nagy létszám-mal vett részt az évköszöntõ rendi mulatságon. Kiemeljüka fiatalok örvendetesen aktív részvételét, a mûsor színvo-nalát és sokrétûségét, s bálunkon évek óta a zenét szolgál-tató együttes munkáját. Jövõre is várunk mindenkit, rend-társainkat, barátainkat!

Február 24. szerda Pilinszky Kávéház. A kommuniz-mus Áldozatai Emlékapjának elõestéje.

A Pesti Srác Alapítvány, a Corvin-közi Bajtársi Közös-ség és az 56-os Magyarok Világszövetsége rendezésében,törzsszékünk tagjainak szépszámú részvételével, v. HajdúSzabolcs kp.tkp. úr elõadásával. Emlékeztünk 56. mártír-jaira, a kommunizmus embertelenségére békeidõben: amegtorlásokra, emberkínzásokra, s nem utolsó sorban a2006-os eseményekre.

Február 26. Gödöllõ. Pozsonyi Csata-emlékmûállításfolyamatának indulása. Szent Norbert Premontrei Gimná-zium. A programot fõkapitány úr körlevélben is a Rend ki-emelkedõ eseményei közé sorolta. Vitéz Friedrich Klára ésvitéz Szakács Sándor elõadása a bosnyák piramisok magyarvonatkozásáról önmagában is rendkívüli, s feltétlen ajánl-juk ezek megismerését. Az est bevételével a 907-es Pozso-nyi Csata emlékére felállításra kerülõ 4 m-es kopjafát és azehhez tartozó védõemelvényt támogatjuk a „támogatói” je-gyekkel.

Március 14. vasárnap 14 óra, Magyar Színház (HevesiSándor tér a volt Nemzeti Színház). Pest és Buda törzsszé-kek közös március 15-i megemlékezése immár 3. alkalom-mal. Az elõzõ évekkel ellentétben idén a színház nagyszín-padát béreltük ki a Cserkész Szövetséggel. Törzsszékeinktagjai zsúfolásig megtöltötték az ünnepi elõadásra a szín-házat. Himnusz, szavalat, ünnepi beszéd, Szózat után: Ta-

mási Áron: Ábel c. zenés játéka került bemutatásra. Azóriási siker feltételezi, hogy Tamási Áron írásaira újra rá-irányítottuk a figyelmet.

Március 15. Gábor Áron emlékmû (Szilágyi ErzsébetFasor – Gábor Áron út sarok). Buda Törzsszék központimegemlékezése a II. kerületi Önkormányzat rendezvé-nyén. Tavalyi évben rendtársaink a díszegység tagjaikéntvonultak fel, s idén egy hónappal az esemény elõtt ismétmegkaptuk ezt a megtisztelõ felkérést.

Március 21. vasárnap, Szent Imre Templom (Villányiút) Jótékonysági koncert a székelyderzsi erõdtemplomért: ABudakörnyéki Székely Kör szervezéséhez csatlakozva a TVRés a Horthy Miklós Társaság segítségével 2010. márc. 21-én abudapesti Szent Imre templomban jótékonysági koncertetszervezett az UNESCO Világörökségét képezõ székelyderzsierõdtempom Szent László freskóinak felújítására. A székely-derzsi unitárius lelkész megnyitó beszédét követõen Bege At-tila a Budakörnyéki Székely Kör elnöke is felhívta a figyelmeterre a megmentésre szoruló páratlan nemzeti kincsre. A mû-sor egy budai székely kislány szavalatával kezdõdött. v. PittiKatalin operaénekesnõtõl egyházi imákat, énekeket, versekethallhattunk. Hegedûs Valér zongoramûvész nemcsak PittiKatalin és Mága Zoltán kísérõjeként, hanem szólistaként ishozzájárult a szép zenei élményhez. A koncert végén a szerve-zõk átadták az esemény kapcsán „összejött” több, mint400 000 Ft adományt a lelkész úrnak. Köszönjük mindenrésztvevõnek, minden rendtársunknak a nemes adományo-zást! v. Madaras Ágnes v.hdgy.

Megnyitó


Március 28. Hõsök tere. Közös Ima Magyarországért.Jelentõs létszámmal képviseltük Rendünket.

Március 31. Bálint Márta marosvásárhelyi színésznõadta elõ vitéz Jókai Anna „Szegény Sudár Anna” c. darab-ját a Magyar Színházban.

Február 13 – április 16-ig vitéz Dékány Ágostonotkp. úr, grafikusmûvész kiállítása megtekinthetõ voltaz Erdei Éva Galériában.

Április 10. Apor Vilmos tér. Boldog vitéz Apor Vilmospüspök úrra emlékeztünk. Ez a megemlékezés a Történel-mi Vitézi Rend állandó programjai közé tartozik.

Április 24. Buda Törzsszék tavaszi állománygyûlésea Budavári Mûvelõdési Ház Színháztermében. Anyagiokok miatt helyszínt kellett váltanunk. Az I. ker.-i Pol-gármesteri Hivatal nagyon kedvezõ feltételekkel bocsá-totta rendelkezésünkre az új helyszínt, melyet ezúton isköszönünk. A fõkapitányi beszámolót követõen a 2009.év pénzügyi beszámolóm, ill. évértékelésem követke-zett. Tájékoztattam a Törzsszék tagjait a tisztségviselõ-

kön keresztül elkezdõdött aktivitási felmérésrõl is. Ez amunka azért fontos, mert tisztában kell lennünk azzal,hogy Törzsszékünknek általában miért csak kb. a negye-de vesz részt az állománygyûléseken, vagy egyéb ren-dezvényeken. A nem aktív állományt emlékeztetnünkkell a kódex elõírásaira, ill. Vitézi Esküjére. A cél nemaz értesítési listákból való törlés, hanem a Törzsszéktagjainak a Renden belüli aktivitás növelése. Hasznosés kellemes program: hagyományosan a vetített fotókonkeresztül mutattuk be rendtársainknak a 2009. év törzs-széki történéseit.

A Történelmi Vitézi Rend könyvgyûjtésbe kezdett ahatáron túli szórvány magyar iskolák részére. Kérjük,érezzétek magatokénak is ezt a nemes feladatot. Segítsé-günkkel sok magyar kisgyermekhez juttathatjuk el a ma-gyar irodalom remekmûveit. (Könyvgyûjtésre vonatkozó to-vábbi adatok az újság 12. oldalán. szerk.)

vitéz Béres FerencBuda törzskapitánya

Boldog vitéz báró Apor Vilmos, a vértanú püspök(2005-ben egyházi engedéllyel posztumusz vitézzé avatva)

Magyarországon már befejezõdtek a harcok 1945. tava-szán, de a megszálló Vörös Hadsereg katonái rémuralmatteremtettek az országban. Azon kívül, hogy az utcáról civilférfiakat fogdostak össze és vittek hadifogságba, asszonya-ink, lányaink a legteljesebb félelemben éltek, mert bármi-kor gyalázatot követhettek el ellenük. Ilyen rettegés köze-pette menekültek hölgyeink Gyõrött a székesegyházba az-zal a reménnyel, hogy talán a templom megvédi õket. Bá-ró Apor Vilmos volt abban az idõben a gyõri püspök, akiátérezve az üldözendõk rettegését, nagyon sok hölgyet fo-gadott be a templomba abban a hitben, hogy talán sikerülmegvédeni mindannyiukat az erõszaktól. Húsvét elõtt tör-tént, hogy egy csoport szovjet katona nõket akart elvinniebbõl a menekült-tömegbõl. A püspök ellenállt, sikerültmeghiúsítania aljas szándékukat és a katonák elmentek.Majd ugyanezen csapat beszeszelt állapotban ismétvisszatért és most már részegen kezdett követelõzni. A ke-zükben géppisztoly volt, de a püspök odaállt elébük.

Budán, az Apor Vilmos téren látható a püspök szobra.Üres kézzel, nyitott tenyérrel áll és sugárzik belõle a ke-mény elszántság és akarat, mely megállásra kényszeríttet-te a brigantikat.

A részegség azonban minden gaztettre aljasítja az arrahajlamosakat és a püspököt négy lövéssel eltalálva leterí-tették. Talán felébredt ezekben a gonosztevõkben mégisvalami emberi érzés, mert a püspök megsebesítése utánelmentek és a templomban reszketõ nõknek nem lett bán-tódásuk. A püspököt kórházba vitték. Menthetetlen volt.Utolsó szavai voltak: „Köszönöm uram, hogy én is nagy-pénteken halhatok meg. …Felajánlom szenvedéseimet azédes magyar hazáért és az egész világért. Szent István, kö-nyörögj szegény magyarokért!”

Úgy érzem, a püspököt ért lövéssel megindult Magyar-ország legyilkolása is. Mert a püspök halála utáni másodiknapot, április 4-ét, az országunkat kiárusító szolganépséga felszabadulás napjának nevezte el. Most gyûlölet beszé-det idézek: Igenis felszabadítás volt, mert felszabadítottákaz országunkban a gyilkosokat, a gonosztevõket, a jellem-

telen, hazátlan gazembereket, akiknek Magyarországnem haza, hanem csak egy lakóhely, amelyet ki lehet ra-bolni. De ez a rablás reményeink szerint – amikor AporVilmos vértanú püspök szobra elõtt fejet hajtottunk és ko-szorúztunk – már csak egy napig tart.

Báró Apor Vilmosnak csak az elõrenyújtott keze volt ésezzel meg tudta állítani a fegyveres ellenséget és megmen-tette tõlük az oltalmat kérõ asszonyokat, lányokat. A Tör-ténelmi Vitézi Rend csak csekély jelét tudta adni annak anagyrabecsülésnek, amelyet a vértanú püspök megérde-melt azzal, hogy egyházi engedéllyel posztumusz vitézzéavattuk. A Katolikus Egyház a püspök vértanúságát bol-doggá avatással ismerte el.

Boldog vitéz báró Apor Vilmos vértanú püspök, könyö-rögve kérünk, hogy ahogyan megmentetted az oltalmadatkérõ asszonyokat, leányokat, úgy vigyázz hazánkra is, hogyvégleg szûnjön meg szenvedésünk, amely a szovjet puska-golyók eldördülésével kezdõdött és amely azóta is megke-serítette életünket.

2010. április 10.vitéz Cseresnyés Pál

tb. törzskapitány


ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÖRZSSZÉK

A Veszprém vármegyei alcsoport hírei2010. január 23. Devecserben a

Római Katolikus Családok Házaadott otthont a „Magyarnak lennibüszke gyönyörûség” címû magyar-ságismereti elõadássorozat harma-dik rendezvényének, melynek té-mája „A Szent Korona és a Szent Ko-rona-tan” volt. A felkért elõadók:vitéz Kiss Imre, a Szent Korona Szö-vetség elnöke, vitéz Pintér Kornél, aTörténelmi Vitézi Rend észak-du-

nántúli törzskapitánya és Mayer Ferenc VRNT. történész, aSzent Korona Szövetség Veszprém megyei elnöke voltak.

2010. február 5. a Történelmi Vitézi Rend Veszprémmegyei alcsoportja, a Magyar Vidék Országos 56-os Szö-vetség Veszprém megyei szervezete és „Az 1956-os Forra-dalom és Szabadságharc emlékéért” Alapítvány szervezé-sében Jeszenszky Iván egykori hortobágyi kitelepített, azALTERRA Svájci-Magyar Kiadó Kft. igazgatója mutattabe Veszprémben „Kitelepítettek” címû megrendítõ doku-mentumregényét. A szerzõ kis gyermekként ott veszítetteel 27 esztendõs édesanyját, aki ma is jeltelen sírban nyug-szik. Ma sem tudja, hogy a szántóföld hol rejti a testét, hi-szen titokban, a család nélkül hantolták el. Az õ emléké-nek is adózva hozta létre az Ebesi Múzeum állandó kiállí-tását a hortobágyi zárt kényszermunka táborok történeté-rõl, több tízezernyi sorstársa tragédiájáról.

2010.február 25. Veszprém vármegye számos települé-sén megemlékeztek a Kommunista Diktatúrák Áldozatai-nak Emléknapjáról, mely rendezvényeken az alcsoportszámos tisztségviselõje és tagja is megjelent, így vitéz Ga-lántai Márta Edit tb.vitézi alhadnagy, Kincses László VRNT.vitézi alhadnagy, vitéz Török Károly vitézi hadnagy, KunLászló VRNT. közép-dunántúli székkapitány és vitéz PintérKornél törzskapitány is.

Balatonfüreden ezen a napon a Városi Önkormányzatszervezésében a vitéz Bata Ferenc nevét viselõ Emlékliget-ben, az arácsi temetõben vitéz Bata Ferenc kopjafájánál ésVaszary Gábor emléktáblájánál koszorúztak, majd ökume-nikus megemlékezésre került sor a Bajcsy-Zsilinszky úti te-metõben Kósa Pál emléktáblájánál. Ökumenikus imátmondott Fõtisztelendõ Gyûrû Géza pápai prelátus és Nagy-tiszteletû Riczinger József evangélikus lelkész. A megemlé-kezés sorozat elõestéjén az Anna Grand Hotel dísztermé-ben Gereben Ágnes történész emlékezett a kommunista dik-tatúra 100 millió áldozatára. A Történelmi Vitézi Rend al-csoportját a megemlékezéseken Eckert Emil VRNT. vitézialhadnagy és vitéz Springmann Mihály képviselte.

2010. február 25. Rendtársunk, vitéz Sántha Csabanemzetes úr szervezésében Pápán, a tulajdonában állócsodálatos Edvy Malom Fogadóban Dr. Varga Tibor jog-történész tartott nagy sikerû elõadást „Vízkereszttõl Hús-vétig” címmel.

2010.március 15. Veszprém vármegye számos települé-sén képviseltette magát a Történelmi Vitézi Rend az1848/49-es Forradalom és Szabadságharc 162. évforduló-jának tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezéseken.

A Történelmi Vitézi Rend képviseletében e napon töb-bek között Lovason vitéz Pintér Kornél törzskapitány, Vár-palotán Kun László VRNT. közép-dunántúli székkapitányés Csiszár Ernõ Rezsõ VRNT, Bándon Csordás Endre Leven-te VRNT. és Csordás Hedvig Katalin VRNT., Balatonfüre-

den Eckert Emil VRNT. vitézi alhadnagy és vitéz Spring-mann Mihály, Veszprémben vitéz Török Károly vitézi had-nagy, Szegedi Mária László VRNT. és vitéz Radnai József,Pápán pedig Kincses László VRNT. vitézi alhadnagy veze-tésével koszorúztak.

2010.március 27. Veszprémben tartotta elsõ félévi állo-mányülését a Történelmi Vitézi Rend Veszprém megyeialcsoportja. A 2010.február 2-án Hadak Útjára lépett Za-lai Károly VRNT. vitézi alhadnagyról történt megemléke-zés után vitéz Hunyadi László Fõkapitány köszöntötte amegjelent állományt és tájékoztatást adott az elmúlt idõ-szak tevékenységérõl. Ezt követõen vitéz Pintér Kornéltörzskapitány tartott beszámolót, majd Kun László VRNT.közép-dunántúli székkapitány ismertette és értékelte azalcsoport tevékenységét. Az állományülés végén vitéz Pin-tér Kornél törzskapitány köszönetet mondott vitéz GalántaiMárta Edit tb.vitézi alhadnagynak a Zalai Károly VRNT. vi-tézi alhadnagy, népi iparmûvész családjának megsegítésé-re indított jótékonysági gyûjtés lebonyolításáért, melyreFõkapitány úrtól kapott felkérést.

2010. április 2. A Történelmi Vitézi Rend Veszprémmegyei alcsoportja, a Magyar Vidék Országos 56-os Szö-vetség Veszprém megyei szervezete és „Az 1956-os Forra-dalom és Szabadságharc emlékéért” Alapítvány meghívá-sára Hartyányi Jaroszlava, az Ukrán Országos Önkor-mányzat elnöke mutatta be Veszprémben a szovjet rezsimáltal elõre kitervelt, 7 millió áldozatot követelõ 1932-33-asnagy ukrajnai éhínségrõl szóló „Az elrejtett igazság" címûkönyvét. A hallgatóság megdöbbenéssel értesült az ukránnép elleni legnagyobb kommunista rémtett, a „Holodo-

mor” részleteirõl. A könyvbemutató végén Hartyányi Ja-roszlava átadta vitéz Pintér Kornél törzskapitánynak a Pe-tõfi Sándor verseit ukránul, illetve Tarasz Sevcsenko ukránköltõ verseit magyarul tartalmazó közös emlékkötetet.


Vállalok levéltári kutatásokat megbízás alapján.Katonai, ’56-os, illetve megfigyelési ügyekben.A Történelmi Vitézi Rendbe való felvételhez;’56-os Emlékéremhez; Családtörténethez.

A felkutatott anyagról digitális másolatot, hiteles másolatot készítek,igény szerint.

Saját adatbázisomban lévõ adatokról hiteles másolatokat készítek.

Bõvebb felvilágosítás:vitéz Sz. Kovács Ferenc törzsszéki kapitányTelefon: 06 (20) 9190-578 (9–20 óra között)

VÁROM MEGKERESÉSÉT, HÍVJON BIZALOMMAL!


Koszorúzások Várpalotán2010. január 2. A városban mûködõ 56-os klub szerve-

zésében lezajlott megemlékezésen a Történelmi VitéziRend elhelyezte a megemlékezés mécsesét Berta Józsefemléktáblájánál. Igen rövid életérõl néhány mondat csu-pán az emlékezetnek: Az 1956-os forradalom idején Vár-palotán teljesített szolgálatot bányászkatonaként. 1956október 25-én elhagyta alakulatát és bekapcsolódott ahelyi forradalmi eseményekbe. Részt vett a tüntetésben,majd a pártbizottság és a rendõrség megtámadásában,utóbbi lefegyverzésében. Ekkor jutott egy golyószóró-hoz. A felkelõk torlaszokat, barikádokat építettek, s anap folyamán megtámadtak több Hajmáskér felõl érkezõszovjet gépkocsioszlopot. A gépkocsikat kilõtték, a szov-jet katonák közül tizenhárman vesztették életüket. Aharcot követõen visszatért laktanyájába, ahol a továbbiharchoz fegyvert és lõszert követelt, katonatársait pedigigyekezett rábeszélni: csatlakozzanak a felkeléshez. Alaktanya azonban másnap sem csatlakozott a megmozdu-láshoz, fegyvert sem adott ki, hiába követelték ezt a tün-tetõk, akik több eredménytelen ostromot is indítottak.Az egyik támadásban Berta is a Várpalotán állomásozólövészezred ellen harcolt. Tagja lett a nemzetõrségnek,részt vett a bujkáló ÁVH-sok felkutatásában is. 1956. no-vember 21-ig teljesített nemzetõrként szolgálatot. Ekkorértesültek arról, hogy a szovjet hadsereg letartóztatja aforradalomban részt vett személyeket. A közeli erdõbevonultak vissza, azt tervezték, hogy folytatják a harcot,végül azonban az egység feloszlott, többen külföldre me-nekültek. Berta visszatért alakulatához, ahonnan decem-ber elején szerelt le. 1957. február 14-én tartóztatták le.Elsõ fokon 1957 november 2-án szervezkedés vezetése

vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Ezt aLegfelsõbb Bíróság Katonai Kollégiumának Különtaná-csa Szimler János hadbíró alezredes vezetésével 1957 de-cember 10-én halálos íté-letre súlyosbította. 1958.január 2-án kivégezték.Berta Józsefet a budapestiKerepesi temetõ 301-esparcellájában temették el.Élt 24 évet. 1990 utánposztumusz honvéd õr-naggyá léptették elõ.

Január 10. Várpalotán,a Thuri téren, a II. világhá-borús emlékmûnél tartottmegemlékezésen, koszo-rúval tisztelgünk a hõsökemléke elõtt.

Március 15. Veszprém Megye Önkormányzata a helyiönkormányzattal közös ünnepi megemlékezést tartott,melyen Rendünk is képviseltette magát. A program része-ként kiállításra került egy 43m x 3m nagyságú panoráma-kép, az eredeti festmény kicsinyített mása, mely több né-ven ismert, úm. Székely Panoráma, Nagyszebeni csata stb.A Történelmi Vitézi Rend koszorúzásra szólítása után aszép számú közönség soraiból taps tört fel. A fenti rendez-vényeken Csiszár Ernõ VRNT nemzetes úr és Kun LászlóVRNT székkapitány koszorúztak.

(fotó: www.varpalota.hu)

Kun László VRNT szkp.

PÁKOZD-MÉSZEGHEGY

A magyar katona hõsi helytállását hirdeti!Hazánkban az egyetlen Ka-

tonai Emlékpark az EurópaiRegionális Fejlesztési Alaptársfinanszírozásával, vala-mint a Honvédség és Társada-lom Baráti Kör székesfehérvá-ri szervezete munkája, össze-fogása révén valósult meg.1848. március 15. emlékére aSzárazföldi Csapatok Parancs-nokságán rendeztük meg már-cius 12-én állománygyûlésün-ket, ezt követõen csapatzász-

lónkkal az emlékpark és a múzeum épületének ünnepé-lyes átadására indultunk.

„Pákozd az a hely, ahol nem csak a gyõzelmes vágtábanlázasan lobogó zászló csapkodását idézhetjük fel, hanem akoporsókra, sírokra terülõ fekete leplek szomorúságát is.Az Emlékpark megmutatja a hadviselés rémisztõ arcát ésméltó emléket állít az elesett katonáknak”–mondta beszé-dében dr. Balogh Ibolya, a Megyei Önkormányzat elnöke.

Takács János Pákozd polgármestere hangsúlyozta: Az1848-as csata emlékét büszkén õrzi a település. A hõsöküzenete: A haza ereje az önfeláldozásban mutatkozikmeg. Polgármester úr hívta a világban szétszóródott ma-gyarokat, látogassák meg a Katonai Emlékparkot.

Székesfehérvár polgármestere, Warwasovszky Tihamér,aki a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérváriszervezetének elnöke, arról szólt: Hinni kell a szabadság-ban! Ez adott erõt mindig a küzdelmekben. Hitre békébenis szükség van. Hit kellett az Emlékpark létrehozataláhozis! De ez még nem a végállomás. A munkát folytatni kell!Pákozd-Mészeghegy legyen központja a fiatalság honvé-delmi oktatásának. Fontos, hogy az Emlékpark törvénnyelemelkedjék Katonai Nemzeti Emlékhellyé. Szekeres Imrehonvédelmi miniszter: Ez az emlékpark nem csak az emlé-kezésnek, hanem a honvédségnek is része. – A nemzeti sza-lag átvágása után a jelenlévõk megtekinthették a kiállítást, saz épület belsõ kialakításában gyönyörködhettek. A Törté-nelmi Vitézi Rend képviseletében vitéz László Tibor szkp,vitéz Smohay Ferenc tb.vitézi hdgy és Mordényi Endreny.szds vett részt az átadási ünnepségen.

Törzsszéki kirándulást szervezünk Pákozd-Mészeghegyreaz Emlékpark, valamint a Don-kanyar Kápolna tanulmá-nyozására.

v. Smohay Ferenc tb.v.hdgy.

Fotó

:Mor

dény

iEnd

reny

.szd

s.


NYUGAT-DUNÁNTÚLI TÖRZSSZÉK

Soproni Honvéd Hagyományõrzõ Egyesület1999-tõl mûködik ebben a formában , vezetõje Igler At-

tila VRNT szkp. úr. Az egyesület rendkívül sok meghívás-nak tesz eleget egyházi és világi ünnepségeken és esemé-nyeken a Kárpát-medencében. Néhány helyszín, a teljes-ség igénye nélkül: Burgenland, Õrvidék, Felvidék, Po-zsony, Garam környéke, Erdély, Gyimes, Gyergyó, Ojtoz.

Filmforgatások: Csillagösvényen c. történelmi DVDsorozat, több magyar történelmi témával:

DVD/3. rész: 2008. õsz. Filmcím: Az elfelejtett Ron-gyos Gárda. DVD/4. rész: 2009. nyár. Filmcím: A halálraítélt zászlóalj

(a DVD-k kaphatók a nemzeti könyvesboltokban!)Néhány jelentõs ünnep és megemlékezés a 2010-es ed-

digi programjukból:

Január 12. Budai Vár – A már nemzetközivé vált X. Doni Hõsök Emléktúra indítása: dr. Holló József Ferenc altábor-nagy úr által.

Résztvevõk: magyar honvéd hagyományõrzõk, honvé-dek, civil szervezetek mellett német, olasz és román kato-nai egységek is.

Február 14. Budai Vár – Csendõr-nap.Március 20. Kõszeg. Szent Korona Ünnepség – 1944.

március 19. után itt õrizték a koronaõrök a Szent Koronátés a koronázási jelvényeket. Az egykori õrzés helyszínénvolt a megemlékezés. Ezt követõen a résztvevõk felgyalo-goltak a Trianon-kereszthez, megemlékezve a békediktá-tum 90. évérõl.

Április 3. Sopron. Nagyszombat: a Szent Sír õrzése asoproni Szt. Mihály helyõrségi templomban.

Április 8. Nagycenk. Emléktúra és emléknap gróf Szé-chenyi István halálának 150. évfordulóján. Sopronból 15km-es gyalogmenet csapatzászlóval Nagycenkre,

ünnepség a Legnagyobb Magyar szobránál és a mauzó-leumánál.

V. T.

Néhány eseményfotó:

Ojtoz, Erdély2007

DVD 2008 Rongyos Gárda-filmbõlRongyos GárdaEmléknap 2009

2009. Szent Sír õrzése

2010. márc. 15.


A kommunizmus áldo-zataira emlékezetek Sze-geden február 24-én éskoszorúztak a GlattfelderGyula téren. A Történel-mi Vitézi Rend tagjai is el-helyezték az emlékezés vi-rágait az emlékmûnél. Ko-szorúznak balról: v. KürtiJános, v. Bokor András tb.székkapitány és v. GimesiIstván székkapitány.

v. Hárs László

DÉL-ALFÖLDI TÖRZSSZÉKA Szegedi Csoport tagjai a korábbi évektõl eltérõen

Szegeden nem a Klauzál téren a Kossuth szobornál, ha-nem a Csongrád Megyei Közgyûlés meghívására a Vár-kertben, a Móra Ferenc Múzeumnál, a Klauzál szobornálkoszorúzott. A koszorút viszi v. Hárs András, középen v.Gimesi István székkapitány és v. Kürti János.

Nagykõrös, városi ünnepségKoszorút helyeznek el a T.V.R. nevében: vitéz Varga

Péter, vitéz Rákosi Szilvia és vitéz Kiss János a BKK me-gyei alcsoport tagjai, a március 15-i ünnepségen.

KELET-MAGYARORSZÁG TÖRZSSZÉK

Wass Albert felolvasás2010. febr.26-27-én a Magyarok Szövetsége 25 órás fel-

olvasást rendezett Wass Albert emlékére az író mûveibõlKecskeméten a Fáklyás Pince és borozó Vinotékában.Úgy gondoltam, tekintettel arra, hogy Wass Albertet aTörténelmi Vitézi Rend 2007-ben posztumusz vitézzéavatta, kötelességem ezen a rendezvényen közremûködõ-ként is részt venni. Pénteken (26-án este) és szombaton(27-én a délelõtti órákban)vállaltam felolvasást. Az elsõalkalommal azt a levelet ismertettem, amelyet a fia írt aT.V.R.-nek, édesapjuk posztumusz vitézzé avatása alkal-mából. Utána a „VOLTAM” c könyvbõl a „MAGYARÁLMOK” c. írását, második alkalommal a „HADD

SZÓLJAK MOST NAGYAPÁMRÓL”.c. mûvet válasz-tottam, amely felolvasásokkal nagy sikert arattam és úgyhiszem, a jelenlévõk ezt a T.V.R. elõnyére is nyugtázták.

Dr. Juharosné v. Molnár Piroska szkp.

v.H

árs

Lász

ló

Díszmagyar öltözékekCsaládi vállalkozásunk szolgáltatásait szeretnénk felkínál-

ni, szíves figyelmébe ajánlani a vitéz nagybányai Horthy Mik-lós Magyarország Kormányzója által alapított Történelmi Vi-tézi Rend tisztségviselõinek, tagjainak.

Egyedi elképzelések szerint vállaljuk férfi és nõi hagyomá-nyos Bocskai és Attila viseletek, mellények és Petõfi-gallérosingek méret alapján történõ varrását rendezvényekre, avatá-sokra, esküvõkre.

Célunk megismertetni az általunk gyártott termékeinketés kínált szolgáltatásainkat, kötelezettségvállalás nélküli sze-mélyes beszélgetés és termékbemutatás során is.

Weboldalunk: www.bocskaioltonyok.huTel: +36-70/245-9869; +36-20/445-6266Üzleteink Makón és tavasztól Óbudán is megtalálhatóak.Csoportos rendelések esetén (legalább 5fõ) az eredeti ár-

tól eltérõ kedvezményesebb összegért kínáljuk a Bocskai ésAttila dísz-öltözékeket.

Elképzeléseiket, észrevételeiket, megkereséseiket tiszte-lettel fogadjuk.

Baráti üdvözlettel: Kis-Jakab Péter

OLVASÓI LEVELEKKöszönjük érdeklõdésüket, észrevételeiket, cikkei-ket. Várjuk továbbra is leveleiket! Szerkesztõségünkigyekszik minden kérésnek eleget tenni. Elnézést ké-rünk, ha kéréseik teljesítése esetenként némi idõtvesz igénybe. Rendtársi üdvözlettel:

Vitézi Tájékoztató Szerkesztõsége


KÖZÉP-MAGYARORSZÁG KELETI TÖRZSSZÉK

ESEMÉNYNAPTÁR 2009. okt. 1-tõl 2010. márc. 31-igTörzsszékünk tisztikara számára célul tûztük ki, hogy

az egyes alegységek részvételüket egyre inkább önállóanmegszervezve vegyenek részt azokon a területükön esedé-kes rendezvényeken, amelyeken indokolt és elvárhatóRendünk megjelenése. Az elmúlt félévben ennek megfe-lelõen a dunaharaszti, az isaszegi és sülysápi alegységek –törzsszéki feletteseikkel egyeztetve – már több rendezvé-nyen önállóan képviselték a Történelmi Vitézi Rendet. Atörzskapitányi szinten szervezett eseményeken természe-tesen nagyobb létszámmal és rendszerint díszegységgelegyütt képviselték a Rendet a különbözõ alegységek rend-társai. Különösen ezekrõl az utóbbi rendezvényekrõl kö-zölhetnénk önálló cikkeket, de mivel fényképanyaggal isdokumentálni kívánjuk az eseményeket, a szöveges beszá-molókat kénytelenek vagyunk igen rövidre fogni.2009. okt. 4.

A nemzeti oldalon állók baráti összejövetele. Pár sor egyidevágó internetes híradásból: „A szadai dombon naple-mente és újhold között, a Trianoni Emlékmûnél magyarhazafiak egy csoportja kötetlen beszélgetésen és borozgatá-son vett részt, a kondérokban fõtt a birka- és malacpörkölt,égett a tábortûz…. Hét kitûzött zászló és egy csapat lovas isjelezte a résztvevõ nemzeti szervezetek szoros összetarto-zását…. Egyértelmû volt, a hét zászló mögé felsorakozottemberek sokasága nem a csodára vár, hanem aktív alakítóia magyar együvétartozásnak…..Olyan szép volt, hogy mégaz erdõ felett vadászó ragadozómadár is elcsodálkozott.”

A Szada és Veresegyház közötti dombon álló kereszt ésTrianon Emlékmû szinte szokásos összejöveteli helyévévált azoknak a környéken élõ honfitársainknak, akik szá-mára elsõdleges a magyarság ügye. Sokszínû közösség ez,tagjai lehetnek akár például fideszesek, jobbikosok, ba-rantások vagy vitézek, a leglényegesebb kérdésekbenmégis egyetértenek, erõsítik egymást és ösztönösen össze-kapaszkodnak. Bárcsak a nemzet egésze is így cselekedne!2009. okt. 6.

Az aradi vértanúk kivégzésének 160. évfordulóján a ve-resegyházi Széchenyi dombon felavatták a Vértanúk Lige-tét és az emlékparkban elsõként gróf Batthyány Lajos vér-tanú miniszterelnökünkbronz mellszobrát. Azemlékpark létrehozásátRendünk nevébenTörzsszékünk is segítet-te, ezért az avatáson 21fõs rendi díszegységgelvettünk részt. Az emlék-helyen ma is az általunkadományozott 48-aszászló lobog.

2009. okt. 8.Vitéz Zsóka Lajos rendtársunk „Az

én háborúm” címû könyvének bemuta-tója a Gödöllõi Városi Könyvtárban. Ateltházas est narrátora és a leventeél-ményeket felelevenítõ remek elõadásbeszélgetõpartnere dr. v. Bucsy László törzskapitány volt.Tõle a rendtársak nevében is egy eredeti, ritkaságnak szá-mító textil levente jelvényt kapott a könyv szerzõje.2009. okt. 16.

Törzsszékünk mintegy 180 fõ részvételével õszi állo-mánygyûlését a gödöllõi Premontrei Szent Norbert Gimná-zium aulájában tartotta. Az állománygyûlésen részt vett vi-téz Hunyadi László törzskapitány úr és vitéz Dékány Ágos-ton országos törzskapitány úr, valamint nagytiszteletû vitézCsuka Tamás nyugalmazott tábori püspök, dandártábor-nok úr, akinek szolgálata nyitotta meg az állománygyûlést.Az 1848-49-es és 1956-os mártírjainkra való megemlékezésután vitéz Tóth Imre nemzetes úr, a Történelmi Vitézi

Rend Ezüst Érdemkeresztjét, vitézMegyei Péter pedig Rendünk BronzÉrdemkeresztjét vehette át. Tisztelet-beli vitézként az állománygyûlésen vet-te át vitézi jelvényeit és díszes oklevelétfõtisztelendõ Gulyka József esperesprépost, továbbá a saját jogú vitézzé va-ló átminõsítését tanúsító oklevelét vitéz

Pántis István nemzetes úr. Ez alkalommal kapta meg szék-kapitányi kinevezését vitéz Szilasi-Horváth Csaba székka-pitány úr. A törzsszék rendi tisztségviselõinek sora örömtelimódon bõvült vitéz Megyei Péter és Lovas Károly VRNTnemzetes urakkal, akik ez alkalommal kapták meg vitézi al-hadnagyi megbízásukat.

A rendi és törzsszéki ügyek ismertetése után dr. v. Bu-csy László törzskapitány – válogatva 73 eseménybõl, ame-lyen a törzsszék az elmúlt év során résztvett – vetített ké-pes beszámolót tartott. Az állománygyûlés a szokásos ven-déglátás mellett remek hangulatú baráti-bajtársi beszélge-téssel zárult.


2009. okt. 22.A Gödöllõi Városi Könyvtárban Molnár V. József nép-

lélek kutató, tiszteletbeli vité-zi rendtársunk „A Tejút szent-jei” címû elõadását hallgattukmeg, az elõadó iránti tisztele-tünk jeléül rendi díszben.

2009. okt. 23.Az 1956-os forradalom és

szabadságharcra való gödöl-lõi, isaszegi és sülysápi meg-emlékezéseken a helyi alegy-ségek a Történelmi VitéziRendet méltó módon képvi-selve vettek részt, rendi dísz-ben koszorúztak.

2009. nov. 6.Teleki Pál gödöllõi szobránál koszorúzással tiszteleg-

tünk mártír miniszterelnökünk születésének 130. évfordu-lóján. Az évfordulókat hagyományosan a gödöllõi TelekiPál Egyesület rendezi meg. Rendünk megjelenésére min-dig számítanak.

2009. nov. 20.Ágotai Ferenc VNRT, iskolaigazgató rendtársunk

meghívására Balczó András öttusázó olimpiai és világ-bajnokunk tartott elõadást a Szadai Faluház nagytermé-ben. Rendtársaink szép számban és rendi díszben jelen-

tek meg. Egy mélyen hívõ éshiteles magyar ember ke-mény állásfoglalását hallhat-tuk: A magyarság addig nemfog megoldást találni gondja-ira, amíg az összefogás jegyé-ben nem Jézus lesz a közösnevezõ.

2009. nov. 22.Törzsszékünk történelmi zászlódíszével segítette a „Do-bogókõ a Szent Koronáért” címmel rendezett zarándokla-tot és elõadássorozatot.

2009. nov. 27.A Gödöllõi Városi

Könyvtárban FuszeneckerFerenc VRNT és SzabadiAttila VRNT rendtársa-ink „Volt egyszer egy Kis-muki” címû vasúttörténetifilmjének bemutatásárakerült sor. A film a Gödöl-lõ és Veresegyház közötthajdan közlekedõ legen-dás kisvonat történetétdolgozza fel. Mivel renge-teg környékbeli számárakedves emléket jelentett a„Mukivonat”, az elsõ be-mutató még több, telthá-zas bemutató követte Gö-döllõn, Szadán és Veresegyházán. A vetítések narrátoravitéz Bese Aladár MÁV fõtanácsos rendtársunk volt. Gra-tulálunk!

2009. nov.29.Ádventi kettõs kereszt-állítás a Jobbik gödöllõi szerve-

zete kezdeményezésére a máriabesnyõi kegytemplommalszemben lévõ magánterületen. A szervezõkkel való egyez-tetés során – nem kis részben javaslatunkra – megegyezésszületett arról, hogy ez a rendezvény elsõsorban ne a poli-tikáról szóljon, hanem az adventi várakozásról, hitrõl, amagyarság összefogásáról és a nemzetünkért való közösimádságról. Ennek szellemében a rendezéshez törzsszé-künk is jelentõs segítséget nyújtott. Megszerveztük, hogy31, a nemzeti oldalon álló – környékbeli és országos – szer-vezet, továbbá családok és baráti közösségek kösseneknemzeti szalagot a kettõs keresztet körülölelõ adventi ko-szorúra. A magasztos rendezvény levezetõje dr. v. BucsyLászló törzskapitány volt, aki beszédében is hangsúlyoztaa kettõs kereszt alatti példaértékû összefogás jelentõsé-gét. Törzsszékünk nagylétszámú köpenyes díszegységgel,rendi zászló alatt vett részt az eseményen.


2009. dec. 5.A Magyarok Világszövet-

sége rendezésében az Alkot-mány utcában több nemzetioldalon álló szervezet melletta Történelmi Vitézi Rend istámogatta azt a nagygyûlést,mely az ötödik évfordulón a2004. dec. 5-i népszavazásraemlékezett. A jelenlévõk ismételten kiálltak a magyar nem-zet egysége és az igennel való szavazás fontossága mellett egyesetleges népszavazás során. A Történelmi Vitézi Rendettörzsszékünk zászlós díszegysége képviselt.

2009. dec. 12.A katonai hagyományõrzés és tiszteletadás szép példája a

hagyományos megemlékezés, a „péceli csata” évfordulóján.Mellékeljük a Millenniumi Nemzeti Hagyományõrzõ Ala-pítvány elnökének, Bankó Erzsébet VRNT úrhölgynek leve-lét, melyben megköszöni isaszegi alegységünk részvételét.

2009 dec. 21.A leghosszabb téli es-

tén a hegyeken és dombo-kon ismét kigyúltak a ma-gyarság összetartozásátjelzõ tüzek. A fény kitelje-sedését, a Megváltó szüle-tését jelzõ és váró Fény-láncban magunk is mág-lyát nyújtottunk a szadaidombon.

2009. dec. 25.

A moldvai csángó gyerekek nyári anyaországi üdülteté-sét 2009-ben is segítettük. Mintegy karácsonyi ajándék-ként érkezett a szervezõk köszönõlevele.

2010. jan. 8.A Történelmi Vité-

zi Rend által posztu-musz vitézzé avatottWass Albert gödöllõiszobránál, születésé-nek 102. évfordulójánrendi díszben tiszte-legtünk és koszorúz-tunk. A megemléke-zést évente a Gödöllõi Református Líceum szervezi, aholWass Albert bronzszobrának gipszmásolatát elhelyeztük.

2010. jan. 15.A Szadai Faluház nagy-

termében telt ház elõtt vetí-tették Jelenczki István:„Háború a nemzet ellen”címû sokkoló filmjének I.és II. részét. Rendtársainkugyanúgy, mint a január22-én sorrakerülõ III. ésIV. rész vetítésekor, rendi díszben jelentek meg. A filmbe-mutatókat Ágotai Ferenc VRNT iskolaigazgató nemzetesúr szervezte meg.

2010. jan. 29.A Történelmi Vitézi Rend KÖMA Keleti Törzsszéke

Vácott a Göd-Dunakeszi és Váci alegységek részére kihe-lyezett állományülést tartott, ahol 16 rendtársunk jelentmeg. Az összejövetelen az alegységeket vezetõ v. Váczy Ká-roly és v. Mikesy Sándor mb. vitézi hadnagyok mellett részt-vett dr. v. Bucsy László törzskapitány, Czapp Béla VRNT

vitézi hadnagy és Lovas KárolyVRNT mb. vitézi alhadnagy is.Ez alkalommal köszöntöttük dr.v. Kovács Bertalan nemzetesurat 80. születésnapján és ekkorkapta meg alhadnagyi megbízá-sát Csereklye Sándor VRNTnemzetes úr, aki egyben a ProUrbe díjjal kitüntetett Váci Hu-szár és Nemzetõr Bandériumparancsnoka.


Az alegységi gyûlés célja volt a fenti két vitézi egységösszehangolt és önálló mûködésének elõsegítése annakérdekében, hogy a Történelmi Vitézi Rendet még hatéko-nyabban és látványosabban képviseljék a térségben.

2010. jan. 30. A Történelmi Vitézi Rend dunaharasztialegysége hagyományteremtés céljából rendezte meg adoni áttörésre emlékezõ szentmisét és megemlékezést.Erre a dunaharaszti Szent Imre Kápolnában került sor,beszédet mondott vitéz Szilasi-Horváth Csaba székkapi-tány, majd Szilasi-Horváth Vivien szavalata után szentmi-sén vettünk részt. A megemlékezés végén mécsest gyújtot-tunk a hõsök keresztjénél. (Fotó: 6. old.)

2010. febr. 4. „A nemzetrõl, a hazáról és a személyestennivalókról” címmel tartott elõadást VeresegyházánBethlen Farkas Verõce polgármestere. Jelen lévõ rend-társaink megerõsítették azt a szándékunkat, hogy a pol-gármester úr által megálmodott és épülõ Kárpát-HazaTemploma felszentelésén nagylétszámú zászlós díszegy-séggel vegyünk részt a trianoni évfordulón.

2010. febr. 12. Czapp Béla VRNT vitézi hadnagy szer-vezésében a „Szkíta aranyembertõl az Attila kurgánig”címmel Csepin Péter és Zsolnai Gábor tartott beszámolótKazahsztánból a Kárpát-medencéig lóháton megtett út-

jukról. A bravúros teljesítményt bõséges fotóanyaggal il-lusztráló elõadást a környékbeli lovasokkal együtt rendilovasegységünk tagjai is élvezettel hallgatták. Remek han-gulatú, „koccintós” baráti beszélgetés zárta a rendezvényt.

2010. febr. 13. Magyar Vitézek Bálján vettünk részt asz-taltársaságainkkal.

2010. febr. 25.A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján a sülysá-

pi önkormányzat által rendezett megemlékezésen sülysá-pi alegységünk koszorúzással képviselte rendünket.

2010. febr. 26. A Premontrei Szent Norbert Gimnáziumaulájában törzsszékünk szervezésében mintegy 450 fõ rész-vételével „háromrészes rendezvény” zajlott, melybõl az el-sõ kettõ nyilvános volt az általunk meghívottak számára.

Sajnálatos tény, hogy a magyarság Kárpát-medencei meg-maradása szempontjából döntõ jelentõségû, hivatalos törté-nelemoktatásunk által szinte eltagadott 907-es „PozsonyiCsata” évfordulóin Magyarországon nincs állami megemlé-kezés, és nem volt még a 2007-es Millecentenáriumon sem.

Csak a nemzeti elkötelezettségû „civil” hagyományõr-zõ közösségek tartják fenn ennek a csodálatos gyõzelem-

nek az emlékét, pl. a Puszta-szeren évente megtartott, fel-emelõ íjász rendezvénnyel.Kisebb emlékhelyek, pl. Gö-dön vagy vitézi kezdeménye-zésre Szegeden létesültek, de

monumentális emlékhelyrõl nem tudunk. A TörténelmiVitézi Rend KÖMA Keleti Törzsszéke és a Szent GyörgyLovagrend Békéscsabai Priorátusa ezért készíttetett egyhonfoglaláskori emlékeinkkel díszített, impozáns, 4 métermagas, alul 1 méter átmérõjû emlékoszlopot. Az emlék-mûvet többhónapos munkával rendtársunk, lovag vitézFüredi Gábor prior, fafaragó mûvész készítette el, felállí-tására várhatóan ez évben Gödöllõn, a Szabadság Napjánkerül sor. Az emlékmû felállítását támogató jótékonyságiest bevezetéseként az emlékoszlopot, annak faragványait,illetve a faragványok alapjául szolgáló honfoglaláskori ré-gészeti leleteinket vetített képes anyaggal dr. v. BucsyLászló ismertette. vitéz Szakács Gábor és vitéz FriedrichKlára rovásírás kutató és szakértõ rendtársaink érdekfe-szítõ elõadására került sor „ A bosnyák piramishegyek ésmagyar vonatkozásaik” címmel. Az elõadás után rövid –immár zártkörû – állománygyûlés következett, amelyentörzsszékünk csaknem teljes létszámmal vett részt.

Az estet – melynek adományokból származó bevételejelentõsen hozzájárult az emlékmû milliós nagyságrendûkiadásaihoz – v. Hunyadi László fõkapitány, v. DékányÁgoston országos törzskapitány, v. Béres Ferenc és v. Tur-ba László törzskapitány nemzetes urak, valamint a szom-szédos törzsszékek állományához tartozó rendtársaink ismegtisztelték.

Minden rendtársunknak köszönjük a támogatást, hi-szen, ha felállítani is sikerül a Pozsonyi Csata már elké-szült emlékmûvét, akkor ezt a Történelmi Vitézi Rend is-mét jelentõs fegyvertényként könyvelheti el.


2010. márc. 14.A Magyar Színház Tamási Áron „Ábel” címû, rendünk

által szervezett díszelõadásán Lovas Károly VRNT mb. vi-tézi alhadnagy öttagú vitézi családjával képviselte törzs-székünket. A március 15-i gödöllõi rendezvényekre valókészülés többi rendtársunkat városunkhoz kötötte. A szí-nielõadás szervezésében kifejtett munkájáért külön gratu-lálunk v. Turba László törzskapitány úrnak.

2010. márc. 15.Dunaharaszti Alegység: a városi ünnepségen vett részt,

7 fõs vitézi díszegységgel. Ünnepi mûsort adtak a sziget-szentmiklósi színház mûvészei. A dunaharaszti Hõsök te-rére hagyományõrzõ huszárok bevonulását követõen ke-

rült sor a koszorúzásra, melyenjómagam és vitéz Czófalvi CsiaAttila koszorúzott helyi lakos-ként; kísérõk voltak vitéz MegyeiPéter vitézi alhadnagy úr és Szi-lasi-Horváth Vivien várományoskisasszony. További résztvevõk:Krivánszki Lajos VRNT, Gyimesi András VRNT, vitézHosszú Levente, vitéz Farkas Miklós Tamás. (vitéz Szila-si-Horváth Csaba szkp)

2010. márc. 20.Ezen a napon rendezte Dunaharasztiban törzsszé-

künk az elsõ tiszti értekezletet, melyen két, igazoltan tá-vollévõ alhadnagyunk kivételével teljes tisztikarunkrésztvett. Hagyományteremtõ célzattal és a törzsszékszervezettebb mûködése érdekében hívtuk életre ezt atisztségviselõk közötti megbeszélést, melyet a jövõbenfélévente rendezünk meg. Elõre egyeztetett idõpontban

a törzskapitány felhatalmazásával a székkapitány hívjaössze és rendezi a tiszti értekezletet. Ekkor van lehetõsé-günk kendõzetlenül megbeszélni törzsszékünk ügyeit.Dunaharasztin a több mint 3 órás, jegyzõkönyvben rögzí-tett értekezés után megkoszorúztuk a méltatlanul elfele-dett Turulos Hõsi Emlékmûvet, ahol a tisztikarról közösfotó is készült. Ezután a dunaharaszti alegység vendéglá-tását élvezve a helyi Liget vendéglõben kötetlen beszél-getés mellett fogyasztottuk el ebédünket. A figyelmesszervezésért köszönet illeti vitéz Szilasi-Horváth Csabaszékkapitány urat és családját.

2010. márc. 21.A Hazatérés Templomban a „80 év Isten tenyerén” cí-

mû felemelõ mûsor keretében köszöntöttük vitéz MolnárV. József rendtársunkat 80. születésnapján. A fõkapitányúr vezette, rendi zászlóval bevonuló 6 fõs vitézi egységben3 fõvel képviseltük törzsszékünket. Az egység vastapsotkapott, amikor fõkapitány úr a Történelmi Vitézi RendNemzetvédelmi Keresztjének Aranyfokozatával tüntetteki az ünnepeltet.

2010. márc. 28.A Jelenczki István rendezésében és dr. Papp Lajos szer-

vezésében, Rendünk támogatásával idén is megrendezés-re került a Hõsök terén az „Ima Magyarországért, ima amagyar lelkekért, áldás kérése a nemzetért.” címû ren-dezvény, melyen rendtársaink ezévben egyénileg vettekrészt.

„A Történelmi Vitézi Rend Közép-Magyarország, KeletiTörzszék tagjaként, de nem csak a törzskapitányi körlevélfelhívása miatt, vettem részt családommal a Hõsök terei ren-dezvényen. Virágvasárnap, szép napos idõben gyülekeztünkközös imára a magyar nemzetért, a magyar lelkekért. Kevés-sel 11 óra után õsi dobszóval, regöléssel vette kezdetét a dél-után 16 óráig tartó folyamatos közös ima, éneklés és a lélek-nek szóló táplálék mellett az elmét is nyitogató beszédek fo-lyamata, melyet nyitott értelemmel fogadott a közönség. Ahagyományoknak megfelelõen a hatvannégy vármegye ke-resztjeinek gyûrûjében gyûlt a tömeg. Folyamatosan érkeztekújabb és újabb közösen imádkozni vágyók a távozók helyéreés kapcsolódtak az áhitatos imádkozáshoz és énekléshez.Nem volt túl nagy a tömeg, de az állandóan érkezõk mindigkitöltötték a keresztek által határolt teret, így összességébensok ezer ember vett részt a lélekemelõ rendezvényen.” (BankóErzsébet VRNT)

30. 2010. márc. 28.Teleki Pál halálának 69. évfordulóján máriabesnyõi sír-

jánál zászló- és rendi díszben tisztelegtünk és koszorúz-tunk az évente rendszeresen megjelenõ és egymást immárjól ismerõ közösségben.

Beszámolónkban a lovas rendezvények nem szerepel-nek, ezekrõl lapunkban a „Vitézi Lovas Híradó” címenadunk tájékoztatást. Az eseménynaptár összeállítása so-rán is feltûnt, hogy azokon a rendezvényeken, melyekentörzsszékünk résztvett, a korábbinál is hangsúlyosabbanjelent meg a nemzeti összefogás szükségességének gondo-lata. E sorok papírra vetésekor még a választások elõtt va-gyunk, de szeretnénk hinni abban, hogy 2010. április 11.után a politika is magáévá teszi ezt az igényt. Mint az ese-ménynaptárt összeállító törzskapitány, szívbõl kívánomminden rendtársamnak, hogy megvalósuljon fõkapitányúr húsvéti „ünnepi parancsának” zárómondata:

„ Itt az idõ! Adjon a Teremtõ szebb jövõt számunkra!Mert csak így, együtt fog menni!”

dr. vitéz Bucsy LászlótörzskapitányFo

tók:

Tóth

Pét

er,G

erge

lyJá

nos,

Járo

kiZs

oltV

RN

T,M

olná

rLá

szló

,Szi

lasi

-Hor

váth

Viv

ien,

Lova

sK

árol

yV

RN

T,v.

Hun

yadi

Zsóf

ia,B

árán

yIs

tván

VR

NT,

Kor

ondi

Judi

t


VITÉZI LOVAS HÍRADÓTörzsszékünk esemény-

naptárában jeleztük, hogy aRendünket érintõ lovaseseményekrõl külön szá-molunk be. A KÖMA Kele-ti Törzsszék „vitézi lovasegységének” jelenlegi tag-jai: Bárány István VRNT,ifj. v. Bárány István, dr. v.Bucsy László, Czapp BélaVRNT, v. Légrádi Lilla,Papp László VRNT és TóthBéla VRNT rendtársak,akik a jelentõsebb lovaseseményeken rendi dísz-ben, vitézi nagyjelvénnyelés vitézi címeres egységesí-tett nyeregalátétekkel je-lennek meg. Sajnos, dr. Pe-rényi Miklós VRNT lovasbarátunk immár egy éve aHadak Útján lovagol. A vi-tézi lovas csoport – melyet arendi kötelékeken túl a lo-vas barátság is összefûz,számos lovas esemény, ver-seny kezdeményezõje, szer-vezõje és természetesenrésztvevõje. A Pusztai Né-pek Lovasviadala példáulCzapp Béla VRNT, a mili-tary jellegû összetett „Mar-gita Díj” és az 1000 m-esMillenneumi Pandúr Ga-loppverseny Bárány IstvánVRNT, a Dervis Vadászug-rató Verseny pedig dr. v.Bucsy László nevéhez fûzõ-dik. Aki a három utóbbiversenyen a nagyszámú in-duló közül az összesítésbenlegjobban szerepel, az egyévre megkapja a Bárány Ist-ván VRNT nemzetes úr ál-tal alapított vándor díjat, aSzittya Kupát. Két elsõ ésegy második helyezésével2009-ben dr. v. Bucsy Lász-ló nyerte el ezt a díjat. Im-már a Szittya Kupát is birto-kolva döntött úgy, hogy –helyet adva a fiataloknak –abbahagyja a szalagért, dí-jakért való versenyzést. A

jövõben is indulni fog,amikor csak lehet, demár csak versenyen kí-vül. Korábban ifj. v. Bá-rány István is nyert márSzittya Kupát.

Az elmúlt év õszén aDervis VadászugratóVerseny (2009. október10.), az õszi Hubertus lo-vaglás (október 24.), amogyoródi Kilátóban állóSzent László szoborhozszervezett tereplovaglás(november 14.), a jelme-zes Mikulás lovaglás és azévzáró túralovaglás (de-cember 31.) voltak a leg-népszerûbb terepverse-nyek és társas tereplovag-lások. (ld képeinket)

A 2010-es év eddigi legfontosabb lovas eseménye amárc. 15-i gödöllõi lovas díszelgés volt. A fogatok és lo-vasok nagylétszámú, impozáns, zászlódíszes felvonulá-sa – melyet a környezõ településekrõl és Budapestrõl isszámosan felkeresnek – minden évben nagy közönség-


siker. A szervezés és rendezés oroszlánrészét évek óta lo-vas rendtársaink vállalják. Ma már a felvonulók számáraa hagyományõrzõ, magyaros öltözet, vagy a lovassportbanelõírt ruházat is követelmény és ez még látványosabbá te-szi a díszelgést. A rendezést az idõjárás mellett számos, alovassportból adódó komoly veszélyforrás is nehezíti, eze-ket azonban eddig sikerült elkerülni.

2010-ben 110 lovas, 3 négyesfogat továbbá 15 hintó, il-letve népi fogat vonult fel összesen 151 lóval. A felvonu-lást 4 fõbõl álló vitézi lovasegységünk vezette rendi dísz-ben. A fogatok között, mint minden évben, most is láthatóvolt a vitézi fogat, melyen a Rend nevében koszorúzórendtársaink foglaltak helyet a vitézi zászlóval.

A rendi felvezetés, a vitézi fogat és a sokzászló között fel-feltûnõ vitézi zászlók máramár az igen nagyszámú közönség elõtt is is-mertté tették a Történelmi Vitézi Rendet.

Természetesen egy ilyen – országosan egye-dülálló – lovas rendezvényt csak a résztvevõ lo-vasok összefogásával lehet megvalósítani.Ezért alakítottuk meg a Tarsolyos Lovasegyle-tet, mely a gödöllõi térség kb. 30 km-es körze-tébõl fogja össze a lovasokat és a fogathajtókat.A Lovasegylet 5 alapító kapitánya közül né-gyen rendünk tagjai: Bárány István VRNT, v.alhadnagy, dr. v. Bucsy László törzskapitány,Czapp Béla VRNT v. hadnagy, és Hrustinszki

Ferenc VRNT nemzetes úr. A márc. 15-i díszel-gésen résztvevõ lovas csoportok vezetõi pedig aTarsolyos Lovasegylet hadnagyai. (Rendünk hi-erarchiájához hasonló vezetés nem véletlen!)

A lovas felvonuláson minden évben résztvesznek a Szilvásváradi Ménesgazdaság gyö-nyörû lipicai fogatai. Köszönet érte a Ménes-gazdaság gödöllõi születésû igazgatójának,Dallos Andor úrnak, a Tarsolyos Lovasegylettiszteletbeli tagjának.

dr. v. Bucsy Lászlótörzskapitány

(Következõ számunkban bõvebben a TarsolyosLovasegyletrõl. szerk.)

Fotó

k:C

sellá

rA

ndrá

s,Tó

thP

éter

,Gub

ler

Csa

ba,D

r.v.

Buc

syné

Pré

mK

atal

inV

RN

T,W

inkl

erC

saba


ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI TÖRZSSZÉK

2009. év eseményeiJanuár 11. A miskolci Szent Anna Plébánia templom-

ban megtartott szent mise keretében emlékezés a Doni át-törésre.

Március 15. Koszorúzás a Kossuth Lajos szobornál amiskolci Erzsébet téren.

Április 4. 2009. év I. Állománygyûlés.Május 18. Vitézi Rendünk tagja, emeritus prof. Dr. v.

Szirmay László atomfizikus, lovag vitéz Szarvas Péter es-peres plébános atya meghívására tartott elõadást nagy si-kerrel és telt házzal a miskolci Kolping Ház elõadótermé-ben.

Május 30. Hõsök napja és Rákóczi centenárium Kö-röm Községben. Ünnepi Kultúrmûsor, koszorúzás.

Június 14. Fóny községben vitéz Bojtor István reformátuslelkész-tanár és felesége vitéz Toókos Uzonka szervezésé-ben, valamint több konzervatív civil szervezet és a KazincziTársaság részvételével vitéz Babotsay Izsák, Rákóczi Ferenchadnagya és felvidéki sáfárának szoboravatása, koszorúzása.

Augusztus 2. Miskolcon a Kossuth utcai Reformátustemplomban vitéz Szabó Balázs és vitéz Bálint Natália or-gona- és opera-, valamint oratóriumrészletekkel adott jó-tékonysági hangversenyt a templom felújításának megse-gítésére.

Szeptember 12. A recski munkatáborban történt szenve-désekre, a diktatúra gyalázatos bûneire való megemléke-zés kórus, valamint más zenei és irodalmi elõadómûvé-

szek közremûködésével. Az ünnepségen vitéz KrasznayBéla nyá. honv. ezredes, a munkatábor túlélõje, a T.V.R.tb.h. fõkapitánya mondott nagyívû ünnepi beszédet.Megjelent vitézeink díszõrséget adtak, majd a TörténelmiVitézi Rend nevében helyeztek el koszorút a recski Em-lékmû talapzatán.

Október 3. Vitézavatás. Törzsszékünk életében örökreemlékezetes, hogy vitéz Juhász Béla három családtagjátvezette fel a vitézavatás színhelyére. Fotó a nemzetes vitézJuhász családról:

Október 6. Aradi Vértanúk Emléktábla-koszorúzásMiskolcon.

Október 11. vitéz Lovass Sajtos Szilárd honv. fhdgy.ref. tábori lelkész értesítése alapján részt vettünk Diós-gyõrben nt. Demeter Gyula ny. lelkész tanár és ref táborilelkész Pro Piis Meritis kitüntetésének átadása ünnepsé-gén.

Október 23. Megemlékezés az 1956 okt. 28-i sortûzmártírjaira. Koszorúzás a Mártírok Emléktáblájánál aZsolcai Kapuban Miskolcon.

November 5. Emléktábla-avatás, koszorúzás a kommu-nista diktatúra tiszalúci áldozatainak emlékére. A meg-emlékezések neves elõadók, köztük vitéz Wittner Máriaországgyûlési képviselõ közremûködésével történtek. Azeseményt és elõkészületeit Dr. vitéz Tóth Albert reformá-tus lelkipásztor, a Magyarországi Református Lelkész-egyesület Elnöke szervezte.

Az emléktáblán vitéz Wittner Mária 2001. február25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, a ma-gyar Országgyûlésben elhangzott emlékezetes beszédé-nek mondata olvasható, melyet az ’56-os emlékparkbanavattak fel e napon: „Együtt vádoljuk a szocialista köntös-be bújt hóhérainkat”. Wittner Mária 1956-os halálraítélt

November 12. 2009 év II. Állománygyûlés. Meghívottvendég a T.V.R. felsõ vezetésébõl vitéz Dékány Ágostonországos törzskapitány. Az állománygyûlést napirendi


pontok szerint levezette lovag vitéz Horváth LászlóÉk-Mo tkp.

December 16. A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségemeghívására a miskolci Szent Anna Plébánia Templom-ban részt vettünk az adventi gyertyagyújtási ünnepségen.

Az ünnepi mûsorban közremûködtek a Hermann OttóGimnázium tanulói. Köszönet a megható, színvonalaselõadásért.

lovag vitéz Horváth LászlóÉk-Mo tkp.

1848 emléke – koszorúzás Miskolcon 2010. március 15-én„Inkább halál, mint gyáva élet, / Igen, vesszünk, ha veszni kell,De küzdjünk, míg csak egy magyar lesz / És vérezzünk dicsõen el.Lesz legalább a történetben / Rólunk egy nagy emlékezetEgy büszke nép élt meggyalázva, / De dicsõn halt, mint született.”(Gyulai Pál: Hazám)

2010. március 15-én ünne-peltük az 1848/49-es forrada-lom és szabadságharc kitörésé-nek 162. évfordulóját, mely al-kalomból Miskolc városa is-mét rendezvénysorozat kere-tében emlékezett hõseire. Aszabadságharc idején Miskolc,mint „Felsõ-Magyarországszékvárosa”, fontos szerepettöltött be, számos híressé váltállamférfi, így például PalóczyLászló (Miskolc képviselõje ésaz 1848-as országgyûlés képvi-selõházi korelnöke, majd a ke-gyelmi szék elnöke), valamint Szemere Bertalan (a megyeországgyûlési képviselõje, majd a Batthyány-kormány be-lügyminisztere, Felsõ-Magyarország kormánybiztosa) ne-ve köthetõ a városhoz és környékéhez.

A délelõtt folyamán, 10:00 órától az Erzsébet téren ke-rült sor Kossuth Lajos (a Batthyány-kormány pénzügymi-nisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarországkormányzó-elnöke) szobrának megkoszorúzására, melyszobor az államférfi elsõ, egész alakos köztéri szobra voltMagyarországon.

Az ünnepi megemlékezésen a különbözõ politikai és ci-vil szervezetek mellett a városvezetés külön köszöntötte aTörténelmi Vitézi Rend képviselõit is, akik koszorú elhe-lyezésével tisztelegtek a forradalom és szabadságharc hõ-sei elõtt.

A Himnusz eléneklését követõen szavalat nyitottameg a rendezvényt, majd az ünnepi beszédben a jelenlé-võk az 1848-as hõsök, államférfiak ma is érvényes, meg-fontolásra érdemes gondolatait hallhatták. A diákpol-gármester emlékeztette továbbá az ünneplõket az ifjúságforradalomban és szabadságharcban betöltött szerepére,és egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a fiataloknaknapjaink Magyarországán az újkori forradalmakban isrészt kell vállalnia.

Az ünnepi beszéd elhangzását követõen került sor a ko-szorúk elhelyezésére. A Történelmi Vitézi Rend Északke-let-magyarországi Törzsszékének nevében lovag vitéz

Horváth László, vitéz Juhász Annamária, dr. vitéz JuhászÁgnes és vitéz Juhász Béla helyezte az emlékezés jelekénta koszorút és tisztelgett fõhajtással a neves államférfiszobra elõtt.

Dr. vitéz Juhász Ágnes

Horthy Miklós Társaság 2010. II. félévi programjai

Szeretettel köszönt minden tagtársat és barátot a Hort-hy Miklós Társaság elnöksége, mindenkit hív arendezvényekre.

Június 5. (szombat) Horthy-Klebelsberg TudományosKonferencia. (Kaposvár, Álmos vezér u. 1. Klebelsberg Kol-légium) Idõpont: 10 – 16 óra között. Az eseményre vonat-tal, (vagy autóbusszal) étkezési lehetõséggel, utazást szer-vezünk. Jelentkezés: (kizárólag este 20-21 óra között)v.Lovag Viktória Tel.: 291-68-01.

Június 20 (vasárnap) 17 óra. A Szent Margit Gimnázi-umban mûsoros délután: Kormányzó úr 142. születésnap-ja! (Bp. XI.ker. Villányi út 5-7, a Móricz Zs. körtérnél)

Augusztus 20 (péntek) 17 óra. Szent. István-napi kör-menet a Bazilikánál, tisztelgés a Szent Jobb elõtt. Gyüle-kezés 1/2 órával korábban az Arany J. u. – Podmaniczkytér sarkán.

Augusztus 29 (vasárnap) 18 óra Emlékezés a MagyarKirályság kormányzójára v. nagybányai Horthy MiklósraPátyon, a Horthy közben.

Szeptember 5.(vasárnap) Egész napos, hagyományoszarándoklat-megemlékezés Kenderesen, Kormányzó úrés családja honi földbe temetésének évfordulóján. Autó-busszal ez alkalomra is szervezünk utazást, ebéd-lehetõ-séggel a kastélyban. Jelentkezés: v.Lovag Viktória Tel.:291-68-01 (kizárólag este 20-21 óra között).Utolsó jelent-kezési határnap: aug. 20.!!!

November 14 (vasárnap) 16 óra Megemlékezés a Kor-mányzó úr vezette Nemzeti Hadsereg 1919-es (a Kun Bé-la-Szamuely Tibor-féle véres terrort felszámoló) rendterem-tõ budapesti bevonulásáról.

December 5 (vasárnap) 16 óra Megemlékezés és mûsorKormányzó úr névnapja alkalmából. (Szt. Margit Gimná-zium Bp. XI.ker. Villányi út 5-7, a Móricz Zs körtérnél).

Honlap: www. horthy. hu. Levelezési cím: Bp.1114. Vil-lányi út 8. (4/3). E-mail: horthy@horthy hu. Adószám:18107865-1-41


A Magyar Kultúra Napja

„Verset mondani nemzetépítõ fel-adat” Idézet Latinovits Zoltántól.Igen valóban az.

„Isten áldd meg a magyart…”ilyen õszintén még soha nem hallot-tam, mint 2010. január 17-én, aszatmárcsekei Református templom-ban, Csíkos Sándor Jászai Mari-díjasszínmûvész elõadásában.

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én„szatmárcsekei csendességében” fe-jezte be a „magyar nép zivataros szá-zadaiból” alcímmel ellátott nemzetiimádságunkat, a Himnuszt.

Ez az idõpont lett a Magyar Kul-túra Napja. Ez alkalomból a hozzálegközelebb esõ, azt megelõzõ vasár-napon ökumenikus istentiszteletrevárta az ezerötszáz lelkes Tisza-men-ti szatmári falu minden lakója azo-kat, akik nemzeti imádságunkat ésannak költõjét, a magyar mûveltségés mûvelõdés ügyét valós értékéntartják számon.

Kocsis Fülöp görög-katolikus püs-pök és Bölcskei Gusztáv reformátuspüspök hirdetett igét. Közremûkö-dött Csorba Gergõ orgonamûvész,valamint a fehérgyarmati Erkel Fe-renc Városi Vegyes Kar és a máté-szalkai Zenebarátok kórusa.

A görög-katolikus püspök úgy be-szélt a magyar nemzet kiváló alakjai-ról: költõkrõl, mûvészekrõl, mint pró-fétákról, akik hirdették és mûvelték amagyar kultúrát. A kultúra részesít aszépség csodálatos eszményében. Azember áhítja a szépséget. Mindenki-ben megvan a képesség, hogy töre-kedjen magából a legjobbat kiadni.Mindenki a maga képessége szerinttud hozzáadni a magyar kultúrához.Amikor tökéletességre törekszünk, acél: a legjobbat adni alázattal. Krisz-tus nélkül nincs magyar és nincs euró-pai kultúra.

Sólyom László a Magyar Köztár-saság elnöke, mint díszvendég, aszertartás végén mondott ünnepi be-szédet. Hangsúlyozta, hogy a kultú-ra és a magyar nyelv tartja egybe amagyar nemzetet. A Magyar Kultú-ra Napjáról pedig Jankovics MarcellKossuth-díjas filmrendezõ emléke-zett meg, aki a Kölcsey Társaság em-lékplakettjét vehette át. Ezt a díjatidén neki ítélte a kuratórium. A Köl-csey Társaság immár 15 esztendeje

hagyományosan szervezi a szatmár-csekei megemlékezéseket a magyarmûveltség állapotának elemzésére,valamint a felelõs magyar értelmisé-gi alkotói magatartás megfogalma-zására.

A Kölcsey emlékplakett legújabbtulajdonosa a Himnuszt a hazaszeretés a magyar kultúra részeként emelteki: Egyedülálló és teljes; tökéletesegységet alkot Erkel Ferenc zenemû-vével. Kölcsey Huszt címû versébõlis idézett.

„Messze jövendõvel komolyanvess öszve jelenkort;

Hass, alkoss, gyarapíts: s a hazafényre derül! …”

Az istentisztelet után a szatmár-csekei, csónakos fejfás mûemléki vé-dettségû református temetõben arésztvevõk megkoszorúzták KölcseyFerenc síremlékét.

v. Nagy Sándor sajtóreferens,v. Bacskó György szkp.

KELET-MAGYARORSZÁGI TÖRZSSZÉK

Gyertyagyújtás a II. világháború áldozataiért IbránybanAz Ibrányi Városépítõk Köre immár második alkalom-

mal rendezte meg gyertyagyújtással egybekötött megem-lékezését a II. világháború áldozatairól az ibrányi temetõ-ben. Erre az alkalomra meghívást kapott a Történelmi Vi-tézi Rend Sz.Sz.B megyei alegysége.

Nehezen tudtuk elképzelni a tavaszinak tûnõ meleg-ben, hogy mit élhettek át a II. Magyar Hadsereg katonái aDon-kanyar –40–45 °C-os szörnyû hidegében.

Ibrányban nem csak a 67 évvel ezelõtti csatákban el-hunytakra, hanem a II. világháború összes áldozatára em-lékeztünk. Az ibrányi temetõ világháborús emlékmûvé-nek márványtábláján 143 elesett és odamaradt neve szere-pel: 143 fiatalember, akik vérüket ontották és életüket ál-dozták Hazájukért.

A megemlékezést Román István a Megyei Közgyûlésalelnökének köszöntõ szavai után a HM nyíregyházai To-borzóirodája századosának beszéde követte: A hiányosfegyverzettel és felszereléssel reménytelen küzdelmetfolytató katonákról, majd a veszteségért Õket okoló ve-zérkarról, a háború végén a fogolytáborokból hazatérõ ka-tonákat megtagadó politikusokról hallhattunk. „Fontos,hogy a mai fiatalokkal megismertessük a történelmet. Er-re valók az ilyen emlékmûvek, megemlékezések” mondta.

Varga János esperes úr igehirdetése és könyörgéseután közösen imádkoztunk az áldozatok lelkéért.

A megemlékezés végén a jelenlevõk a magukkal hozottgyertyákat és mécseseket meggyújtva helyezték el az emlék-mûvön. A T.V.R. képviseletében gyújtott mécses is ott világí-tott a lassan kihunyó alkonyi fényben, jelképezve, hogy sohanem felejtjük el azokat, akik hazánkért hullatták vérüket!

2010. január 9.v. Bacskó György v. hdgy.


Örömhír! Házasságkötés!,, Az ember önmagában képtelen arra,hogy maradandóvá tegye az élet szépségeit.Legalább két ember együttes érzése kell ahhoz,hogy a szép szép legyen, s az öröm öröm „/Wass Albert/

vitéz Jánosa Réka és Dravecz Bence

életüket közös úton folytatják tovább, melyre Istenáldását kérve mondtak esküt 2009. szeptember26-án a pápai református templom falai között.Sok boldogságot az ifjú párnak!

vitéz Kovács Ilona,Jánosa Gyuláné

v. Pintér Kornél tkp.

A világ minden gyermekkel újrakezdõdik!

Örömhír! Gólyahír!„Szép reményeinknek hajnalcsillagánál, a jövendõ tündérkert gyanánt áll.” (Petõfi Sándor)

Köszöntjük Rendünk egyik szép nagycsaládját!

Dr. v. Török Péter és Török (Endrédy) Orsolya a boldogszülõk, gyermekeik:Janka (13), Tamás (11), Csenge (9),Ádám (7), Cili (4), Mária (6 hó)

Hittel, szeretettel, a Család biztonságában tarthatjuk megNemzetünket, remélhetünk jobb és szebb jövõt.Isten áldását kérjük Rátok, életetekre, gyermekeitekre.

v. Pintér Kornél É-dtúli tkp; v. Szanyó Árpád kp.tkp;v. Sz. Kovács Ferenc kp. széktartó

Isten ajándékaként kis vitézekrõl számolhatunk be a Haj-dú-Bihar megyei állományban. Vitéz Gál Zoltán rendtár-sunk neje, Enikõ ikreknek adott életet 2009. december25-én. Gál Dóra 2420 grammal és 45 cm-rel, Gál Máté pe-dig 2410 grammal és 44 cm-rel született.Gratulálunk a családnak! Kívánjuk, hogy Isten iránti sze-retetben és a Haza iránti hûségben neveljék gyermekei-ket.

H.B. és Sz.Sz.B. megyei állomány

Jámbor Sára Zsófia született 2009.XI.30.Vitéz Lévai Mihály második dédunokája, Jámbor János-né, vitéz Lévai Katalin második unokája. Szülõk: JámborZoltán és Petrovics AndreaEgészséget, sikeres, boldog életet kívánunk a Családnakszeretettel

Dr. v. Bucsy László tkp.


vitéz Horváth András kp. tkp úr unokáiBence 2004. július 20, Botond 2010. február 7.

„Isten hozott Titeket egy világban,melycsak rátok várt, Hatalmas szeretettel…”

v. Dékány Ágoston otkp.

Nikolas, 2005. március 25. Márk László,2009. november 14.

Zsófia édesanyjával2009. június 22.

v. Horváth László tkp.úr és unokái

„Békés biztonságban indul földi éltünk, Hálásan köszönjük csendes születésünk!”Köszöntjük a szülõket, gyermekeket – és nagyszülõket! Isten áldását

kérjük Reátok!v. Dékány Ágoston otkp.

Örömhír! Gólyahír!

Magyar Örökség Díjatkapott

Prohászka Ottokárpüspök

Ünnepélyes keretek között öt-venhetedik alkalommal adták áta Magyar Örökség kitüntetõ cí-met bizonyító okleveleket a Ma-gyar Tudományos Akadémiazsúfolásig megtelt dísztermében.

A Díjat 1995-ben alapította a„Magyarországért Alapítvány”, ké-sõbb a „Magyar Örökség és Euró-pa Egyesület” vette gondozásba,hogy erkölcsi elismeréssel támo-gassák azt a magyar teljesítményt,alkotást, intézményt vagy csopor-tot, mely hozzájárult a magyar tár-sadalom erkölcsi és szellemi élet-minõségének felemeléséhez.

(A beszámoló itt olvasható:http://www.szfvar.katolikus.hu/?fm=1&m=1&am=&op=view&id=3113)




66 év után életre kelt a NIMRÓD és a BOFORSMagyar Örökség díjas Hadtörténeti Intézet és Múzeum,

2010. jan. 12.1940M Nimród páncélvadász és légvédelmi gépágyúA Magyar Honvédség által 1940-ben rendszeresített

Nimród alapját a Toldi harckocsihoz hasonlóan egy svéd

tervezésû jármû, az L-62-es képezte. Ennek alvázahosszabb volt, mivel négy helyett 5 pár (bár kisebb) futó-görgõvel szerelték. A magyar mérnökök áttervezték a tor-nyot, de a fegyverzetet megtartották. A második sorozat-ban a motoron változtattak: a német Büssing helyett an-

nak GANZ licenszét szerelték be. A Nimródot eredetilegkettõs célra szánták, páncélvadászként és légvédelmi gép-ágyúként is számításba vették. A Szovjetunióban vívottharcok során kiderült, hogy elõbbi szerepkörében a gyen-gén védett célokat leküzdi, de hatástalan a T-34-esekkel és

a KV-1-esekkel (nehéz harckocsi) szemben. Annál inkábbbevált, mint a páncélos csapatokat és a gyalogságot támo-gató önjáró légvédelmi löveg. Éppen ezért a kezdetben apáncélos egységekhez rendelt Nimródokat 1943-44 fordu-lóján fokozatosan légvédelmi tüzérséghez osztották be.

1936M BOFORS 40 mm-es légvédelmi gépágyúA Bofors 36 M 40 mm-es légvédelmi gépágyú: A svéd

Bofors-cég licence alapján 1936-tól a MÁVAG által gyár-tott önmûködõ légvédelmi löveg. A 850 m/s kezdõsebes-séggel, 120 lövés/perc tûzgyorsasággal és nagylõszabatossággal rendelkezõ – a II. világháború idején amagyar csapatok légvédelmi fõ fegyvere volt, de nagyszámban szerepelt a honi légvédelemnél is. 4 fúvott gumi-kerékre szerelt, jól rugózott lövegtalp 90 km/h-s sebessé-get is lehetõvé tett, ezért vontatója a Ford-Marmon vagy aBotond terepjáró tehergépkocsi volt.

HM. H.I.M.sajtótájékoztató

Gratulálunk!Dékány Ágoston országos törzskapitány úr 2010.

március 12-én „Csepelért Díj” kitüntetésben részesült.A Csepeli Önkormányzat képviselõtestületének mél-tatása: Dékány Ágoston ízig-vérig csepeli. Itt született,itt kezdte iskoláit, s minden bizonnyal itt vált belõlecsepeli alkotó mûvész. Sokat dolgozik, rendszeres kiál-lító, de örömmel vesz részt az ifjúság oktatásában, te-hetséggondozásában is. Ez utóbbi tevékenységéért né-hány évvel ezelõtt Kvalitás-díjban részesült. Kivételes

rajztehetségét a ré-gészeti tudomány te-rületén kamatoztat-ta, de foglalkozottkönyvillusztrációvalis. Ma a legkorsze-rûbb mûvészeti ág, akomputer-grafika el-ismert mestere. Szá-mos külföldi kiállítá-

sa mellett gyakran hívják elõadónak, mely alkalmak-kor szívesen és értõn szól a magyar és ezen belül a cse-peli mûvészeti életrõl. Feleségével, Lacza Márta festõ-mûvésszel együtt a kerület szellemi, kulturális és mû-vészeti életének meghatározó tényezõje, elismertszaktekintély, közéleti ember. – A kitüntetést Tóth Mi-hály polgármester úr adta át, s kiemelte: A díjat azok aszemélyiségek kaphatják meg, akik a helyi közügyekterületén, például a mûvelõdésért, sportért, egészség-ügyért, környezet-védelemért, a rá-szorulók szociálisellátásában tetterõfeszítésekértkimagasló teljesít-ményt nyújtottak, stevékenységük pél-daértékû és elis-merésre méltó.

Nimród

Bofors

A bemutatón


Fájdalommal tudatjuk, hogyVITÉZ BALOGH LAJOS 1945–2009

VITÉZ BARNA KÁLMÁN 1946–2009

váratlan halálukról kell beszámoljunk. Várományosok-ként avattuk õket Nagyszalontán 2005. augusztus 16-án.Rendünknek és családjaiknak pótolhatatlan veszteségetjelent Teremtõnkhöz való megtérésük.

Kedves barátainkat rendtársunk, nagytiszteletû vitézFilep Ferenc református lelkész búcsúztatta.

Nyugodjanak békében.vitéz Bondár Imre szkp.

Erdély TSZK.

Mementó

Megdöbbenve értesültünk Dr. vitéz Vadász Dénes inté-zeti fõorvos-igazgató, kedves rendtársunk Hadak Útjáralépésérõl. Díszegységünkkel tisztelegtünk temetésén no-vember 27-én.

Búcsúbeszédet mondott vitéz zanati Kovács Imre Józsefa T.V.R. Nyugat-Dunántúli Tszk tb.tkp. Acsád és a kör-nyezõ falvak lakói emlékeznek áldozatos gyógyító munká-jára. Kiváló vitéz volt, minden megmozduláson, rendezvé-nyen aktívan résztvevõ. Elismeréssel adóztak barátai is asúlyos betegségben elhunyt kiváló ember, barát elõtt. A ko-porsón elhelyeztük a T.V.R. babérkoszorúját is.

Értékeljük a család, s kedves rendtársunk feleségénektöbbek között Rendünk felé tett hivatalos köszönetnyilvá-nítását.

vitéz zanati Kovács Imre József tb.tkp.

Szomorú szívvel jelentem, hogy vitéz Madaras GáborBronz Érdemkereszttel kitüntetett rendtársunk fájdal-mas hirtelenséggel 2009. december 24-én elhunyt.

1937. január 17-én született Solton, Szegeden avatták1994-ben. Hûséges és aktív tagunk volt. Korábban voltszívinfarktusa, de most egy szerencsétlen elesés követ-keztében kómába esett és a kecskeméti kórházban éle-tét vesztette, éppen karácsony este. Két gyermeke sze-retné tovább vinni a vitézi címet. Méltóak Édesapjuk-hoz. Nyugodjék békében.

vitéz Molnár Piroska dr. Juharosné szkp

Vitéz Major István

m.kir.tü.fõhadnagy 2009. december 29-én, életének 90.évében, budakeszi otthonában hunyt el csendesen. Veszp-

rémben született 1920-ban. Tanulmányait a LudovikaAkadémián végezte. Édesapja várományosaként avattavitézzé Kormányzó urunk Székesfehérváron 1938-ban.Hamvait 2009. január 22-én helyezték örök nyugalomra aveszprémi alsóvárosi temetõben lévõ családi sírboltban.Nyugodjon békében, emlékét megõrizzük.

É-Dtúli. Tszk.

Nemzetes lovag László József VRNT emlékére

1925. január 7-én született a Pécshez közeli Kisbicsér-den. Alapító tagja volt a Baranya Megyei 56-os Szövetség-nek.1956-ban részt vett a forradalmi eseményekben. 56-oshelytállásáért emléklappal tüntették ki. 2004.szeptember18-án avatták Budapesten vitézzé. A Szent György Lovag-rend tagja. Míg egészsége engedte, aktívan részt vett a ba-ranyai 56-os szövetség és a Történelmi Vitézi Rend mun-kájában. Bajtársai és rendtársai körében nagy tiszteletövezte. Az utóbbi években egészségi állapota megromlott.Hosszantartó súlyos betegség következtében 2010. janu-árjában, 85. születésnapja után távozott közülünk és adtaát lelkét a Teremtõnek.

Nyugodj békében szeretett Józsi bácsi!Minden tisztelõd, barátaid, rendtársaid

Isten akarata szerint újra megtért egy 88. évét betöl-tött öreg katonánk a Hadak Útjának csillag milliárdokkalövezett ama örök fényû és dicsõségû ösvényére, amirõlmi vitézek hisszük, hogy elvezeti Õt az örök világosságra,melyben része lesz az oly sok évet megért, sok embertpróbáló harcot, csatát megjárt rendtársunknak örökkönörökké. Vitéz ZákányJános rendtársunk!Te, aki oly sokat ál-doztál, tettél, csele-kedtél népedért,nemzetedért, megti-port hagyományaink,katonaeszményeinkés keresztény hitünkmegtartásáért, adas-sék Néked tisztesség,legyen Vitézi Ren-dünk minden ifjú vá-rományosa számára aTe tiszta, becsületes,harcos életutad követendõ Példa.

A sok-sok szemben ragyogó, könnyek gyémántja a bi-zonyság, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós mindenöreg katonájának hõsi emléke újra tisztességgel és be-csülettel ragyog. Õk voltak azok a HÕSÖK, akik a ször-nyû, véres XX. században hûséggel és végsõkig kitartvaállták meg helyüket és tartottak meg hitet, becsületet,hazaszeretetet, örök követendõ példával szolgálvamindhalálig.

PÉLDA, mondom – örök fényû emléke elõtt a T.V.R.Észak-Kelet Magyarországi Törzsszékhez tartozó rend-társak nevében – mély tisztelettel hajtom meg fejemet.

Emléked szívünkben örökké õrizni fogjuk.Arnót, 2010. január 14.

vitéz Horváth LászlóÉ-K. Mo. tszk.ter.tkp.

HADAK ÚTJÁRA LÉPTEK...„Nem múlnak õk el, kik szívünkben élnek, / Hiába szállnak árnyak, álmok, évek...” (Juhász Gyula: Consolatio)


HADAK ÚTJÁRA LÉPTEK...

vitéz Pongrátz Ödön

szabadságharcostól 2010. január 16-án vettünk búcsút akiskunmajsai temetõben. A Corvin-közi fegyveres ellenál-lás egyik szervezõje, az ’56-os Alapítvány egyik elnökevolt. Testvérével, vitéz Pongrátz Gergellyel együtt nemcsak a tiszta szívû forradalmár megtestesítõi, de a szabad-ságharc emlékének leglelkiismeretesebb, fáradhatatlanõrzõi is voltak. A 11 tagú Pongrátz család 1946-ban hagytael a szülõvárost, Szamosújvárt. Magyarországra költöztek.1956-ban HAT Pongrátz-fiú küzdött a harcokban!

Öccse, Gergely a Corvin-köz parancsnoka volt, õt aForradalmi Karhatalmi Operatív Bizottság tagjává válasz-tották; küldöttként tárgyalt a Parlamentben a Nagy Im-re-vezette kormánnyal. A szabadságharc leverése után azAmerikai Egyesült Államokban, Bostonban telepedett le.2004-ben avattunk vitézzé valamennyi Pongrátz testvért.2005-ben települt haza. Az ’56-os Történelmi Alapítványelnökeként irányította a ’Kiskunmajsai ’56-os Múze-um’-ot és az ’56-os Ifjusági Tábor’ munkáját.

Öccse, Gergely mellett helyezték örök nyugalomra, az’56-os Kápolnában.

87 éves volt. Lélekben örök ifjú. Nem feledünk!T.V.R.

Zalai Károly VRNT

Elhunyt az utolsó bakonyi cifraszûr szabó.2010. február 2-án küzdelmekkel és magyarság-szolgá-

lattal telt életének 66. esztendejében megtért Teremtõjé-hez Zalai Károly VRNT. vitézi alhadnagy, az utolsó bakonyicifraszûr szabó, népi iparmûvész, a Jeruzsálemi Templo-mos Lovagrend tagja.

A Zalai dinasztia szabad nemesi család volt, rangjukatkirályi beszállítóként kapták II. Lajostól. A szûrszabóság aZalai családban apáról-fiúra örökített hagyományként élt,dédapja egy türjei szûrkészítõnél tanulta ki a mesterséget.

Napjainkban egyedül már csak õ készített bakonyi cifra-szûröket. Keze munkáját remekmûvek õrzik, melyek többkirályi családhoz, államférfiakhoz is eljutottak. Ajándékbakészített szûröket többek között Habsburg Ottó királyi fõher-cegnek, Õszentsége II. János Pál és Õszentsége XVI. Benedekpápáknak, valamint Orbán Viktor miniszterelnöknek is.

Életében számos kitüntetés ismerte el tevékenységét,mély hitét és példás magyarságát: 1996-ban a MagyarNépmûvészet Kiváló Mestere, szintén ezen évben a Ma-gyar Feltalálók Egyesülete által létrehozott Magyar Géni-usz Társaság tagja lett. 1999-ben megkapta a Magyaror-szág Felemelkedéséért Emlékérmet, 2005-ben a Történel-mi Vitézi Rend okirati elismerésben, 2006-ban pedigBronz Érdemkereszt kitüntetésben részesítette. Az1956-os Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulóján aMagyar Vidék Országos 56-os Szövetség Jubileumi Em-lékérem kitüntetésében részesült, 2008-ban pedig 1956szellemi örökségének megõrzéséért és a bajtársi közösség-nek tett szolgálatáért megkapta a Magyar Vidék Országos56-os Szövetség Jubileumi Érdemkeresztjét is.

„Be van az én szûröm ujja kötve...” címmel a pápai Né-meth Annamária könyvet írt életérõl és munkásságáról. Akihaló-félben lévõ õsi mesterségérõl alig létezik szakiro-dalom, ezért is különleges a halála óta beszerezhetetlennévált könyv, mely a még élõ hagyományt is megörökítetteutódainknak. Halála elõtt alig két hónappal vehette kézbea kötetet.

A 2010.január 12-én készült utolsó interjúban így írt ró-la Mátyus Tamás újságíró a Veszprém megyei Naplóban:

„Gyerekkora óta foglalkoztatta a szakma, és mikor felnõtt,úgy döntött, elõdei nyomdokába lép. Már férfiszabóként dolgo-zott, mikor a hatvanas évek végén jelentkezett az ÜzemtörténetiÍrók Klubjába, ahol elkezdte kutatni mestersége eredetét. Atürjei egyházi levéltárban, Zalaszántón és a veszprémi LaczkóDezsõ múzeumban is értékes mintákra bukkant, amik alapján1972-re elkészítette elsõ bakonyi szûrét. Bár a lektorátus élethû-nek minõsítette, „a mai életbe nem beilleszthetõ ruhadarab”címszóval visszadobták mûvét. Ennek ellenére nem csüggedt el,tudta, hogy a szûröket nemzeti múltja miatt sosem kedvelte apolitikai vezetés, és szakmai körökben is tartottak tõlük.

Sorra készítette szûrjeit barátoknak, ismerõsöknek,munkái még Ázsiába és Dél-Afrikába is eljutottak. ErdõPéter bíboros a „tizenötmillió magyar nevében” a Szûz-anyának készített ruhadarabját élõ imának nevezte, és se-gített azt is megszervezni, hogy a pápa gyõri látogatásakortalálkozhasson a Szentatyával.”

E cikk elején azonban megbújt két kis mondat, mely en-nek a csodálatos életútnak a tragikus végét is elõre vetítette:

“Bakonyjákói otthonának múzeumként berendezett szo-bájában fogadott a mester, azaz elõbb felesége, mivel az idõsszabónak minden lépés láthatóan nehezére esik. Lábában azév elején vérrög keletkezett, már alig érzi a végtagot, de az élet-mentõ mûtétet az orvosok nem vállalják.”

Hamvait 2010. február 13-án, egy hóviharos szombatonhelyezték végsõ nyugalomra a bakonyjákói temetõben.Végtisztesség adásán szerettein kívül megjelentek rend-társai, barátai, tisztelõi, mûvészetének csodálói.

A Történelmi Vitézi Rend nevében – a törzskapitányképviseletében, annak betegsége miatt – Csordás EndreVRNT., a bándi Magtárskör Egyesület elnöke búcsúzottrendtársunktól, akinek tiszteletére Kun László VRNT. kö-zép-dunántúli székkapitány, vitéz Jánosa Réka Veszprémvármegyei hadnagy és vitéz Galántai Márta Edit tb. vitézialhadnagy vezetésével több vármegyébõl is megjelentekrendtársaink.

Betegségtõl megviselt teste már nincs köztünk, lelke,szelleme azonban tovább él. Ennek ékes bizonyítéka, hogyhalála után 1 hónappal a Pécsi Tudományegyetem Bölcsé-szeti Karának Néprajz- Kulturális Antropológia Tanszé-kén sor került egy hallgató „Zalai Károly cifraszûr készítõnépi iparmûvész életútja és munkássága” címû szakdolgoza-tának mûhelyvitájára.

Isten áldjon Karcsikám! A Mennyei Atya trónusánálimádságos lelkeddel járj közbe értünk magyarokért és sze-gény, kifosztott, megcsonkított Hazánkért!



Szlovénia, UkancA Krajcáros Alapítvány munkatár-

sai által felújított katonai temetõben,Ukancban (Szlovénia) sok év óta ha-gyomány, hogy a halottak napján aljubljanai diplomaták és a helyi ön-kormányzat képviselõi megemlékez-nek az itt nyugvó hõsi halottakról. Ezévben a Történelmi Vitézi Rend képvi-selõi is lerótták kegyeletüket a Hõsökelõtt.

Megemlékezés a szlovéniai ukancitemetõben, az I. világháború magyarés más nemzetiségû katonái felett – vi-téz László Tibor lelkipásztor:

Imádság: Mindenható Istenünk!Segítségül hívjuk a Te Nevedet, hogy aháború pusztításában elesettek fölöttemlékezzünk és segítségedet kérjük. Kérünk, teremts szí-vünkben bûnbánatot és jó szándékú tettrekészséget azért,hogy e borzalmak ne ismétlõdhessenek meg! Élet Ura, te-remts bennünk új szívet, hogy teljesíthessük akaratodat.Ámen.

Erdõ, fák, védõ óvó kerítés, s kegyeletes kezek veszikkörül az itt nyugvó katonák sírjait. Pihenésükben, mintahogy halálukban sincs különbség: a háború áldozatai õk.

Az áldozatot elszenvedõk nem csupán õk voltak, ha-nem családjuk, szûkebb, tágabb közösségük, nemzetünk.A halál és az élet értelme felett gondolkozó ember megáll,

mert kérdések támadnak a választ ke-resõk elméjében, s a válaszok közöttnéhány megfogalmazás:

A halál látása – értékesebbé teszi azéletet! Megerõsíti a meggyõzõdést: ko-molyan kell vennünk az életet! Egyének,nemzetek, s az egész emberiség számáraüzen a halál: Vedd komolyan életedet!Azaz: az egész emberiség rászorul arra,hogy komolyan vegye önmagát!

Mibõl is táplálkozott az itt nyugvókélete? A hazaszeretetbõl, kötelességér-zetbõl, katonai esküjükbõl fakadó tett-rekészségbõl: eléjük állított magasabbrendû eszményekbõl. És akik az életUrai akartak lenni, a Halál szolgáiváváltak.!!! Következményként pedig lát-

juk a front ütközeteit, a sár, a víz, a tûz, az elemek kihívását,melyek szerencsés esetben csak életpróbák, vagy pedigvisszafordíthatatlan tragédiák sorát eredményezték. Kiál-tásuk, haláltusájuk elcsendesült. A keresztre felfuthat arózsa, s a csatamezõ felett táncolhatnak a pillangók…

„Csak légy egy kissé áldott csendben: Magadban békességrelelsz, Az Úr-rendelte kegyelemben Örök, bölcs célnak megfe-lelsz…..”

Az élet komolyan vétele: a felelõsségérzet tudata annak,hogy robbanó anyagokkal telerakott világban élünk, s aholegy gyufaszál eldobásával felgyújthatjuk a világot.

vitéz Kõrösi Lászlótkp.

Nehéz szívvel értesítjükvitéz Bajtársainkat, hogy2010. március 6. napján,életének 81. évébenvisszaadta lelkét Teremtõ-jének szeretett bajtársunk,törzskapitányunk, a VitéziSzék tagja, a Dél-Dunán-túli Törzsszék egykorielöljárója, a Vitézi Ér-demkereszt arany fokoza-tával kitüntetett vitéz Kõ-rösi László nyá. honv. õr-

nagy, nemzetõr dandártábornok. Pécsett született1929-ben. Az 1956-os forradalom és szabadságharc sorántanúsított bátor magatartásáért a Köztársasági Érdemke-reszttel és a Hazáért Érdemkereszttel tüntették ki. Saját ér-deme jogán 2000-ben nyert felvételt a Vitézi Rendbe. ATörténelmi Vitézi Rend Dél-Dunántúli Törzsszékénekhadnagya, székkapitánya majd törzskapitánya volt.

Õ már égi szolgálati helyén segíti hõn szeretett Hazájátés a Magyar Szent Koronát. Imánk és fohászunk kísérje aHadak Útján.

Történelmi Vitézi RendVitézi Szék

vitéz domáldi és szászujfalusi Felszeghy Lóránd

2010. március 28-án a Hadak Útjára lépett.Désen született 1916.03.30-án, vitézzé avatva Budapes-

ten 1999-ben. Az 1991-ben alakult Nemzeti Alapítvány

egyik alapító tagja, aDoni Bajtársi Szövetségés a Történelmi VitéziRend, a Horthy MiklósTársaság, a Szent LázárKatonai és IspotályosLovagrend tagja.

2006-ban kezdemé-nyezõ közbenjárásáraés támogatásáraPestszentlõrinc Önkor-mányzata II. világhábo-rús emlékmûvet emelt aXVIII. kerületi Kossuthtéren.

Irányt mutató egyénisége, példamutató hazaszeretete,szigorú becsületessége és õszintesége, figyelmes és oda-adó szeretete nem csak Családjának jelent pótolhatatlanveszteséget.

Gyászolják lányai: v. Felszeghy Judit, Dr. v. FelszeghyKlára és unokái: v. Patakiné Szücs Eszter, v. Szücs Endreés rendtársai.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogyDr. Uray Istvánné, vitéz Szentistvány Éva

2010. március 27-én, életének 65. évében, hosszú, vég-telen hittel, erõvel és türelemmel viselt betegsége utánvisszatért az Atyai Házba.

A gyászoló családT.V.R. Kelet-Mao.Tszk, Debrecen


Tehát számolnunk kell mindannak a következményé-vel, amit megteszünk, vagy elmulasztunk! Nem lehet na-gyobbat kívánni a nemzetektõl, mint hogy komolyan ve-gyék, a maguk és más nemzetek sorsát, s ezzel együtt azegész emberiség sorsát.

Nem lehet, hogy egy nemzet életérdeke, az emberiségegyetemes életérdekével ellentétbe kerüljön; veszni kellhagyni az egyetemes érdeket a nemzeti, vagy idegen érde-kek fenntartásáért! Minderrõl az Úr Jézus Krisztus tettbizonyságot. A golgotai kereszt bizonyítja és minden szív-be beleírja az életpéldát:Õ komolyabban vette küldetését,mint az életét. Õ vállalta a halált, mert tartozott vele azigazságnak. Az Atya Isten pedig nem hagyta Fiát a halálmartalékának, feltámasztotta a halálból és dicsõségébeemelte! A feltámadás húsvéti örömhíre, hogy a Jézus sze-rinti hittel vállalt élet nem jár csalódással. A teremtett vi-lág, az Isteni megváltó akarat által így lett az új életnek, újteremtésnek és benne egy új lelki birodalomnak kezdeté-vé, munkálójává.

Komolyan akkor vesszük az életet, ha bármikor odatudjuk adni eszményeinkért, – s minél nagyobb darabokattörünk le életünkbõl áldozatként, annál egészebbé, telje-sebbé, valóságosabbá és dicsõségesebbé válik életünk.

Az erkölcsi világrend váljon az emberiség minõségiélettörvényévé! Szavunkból az emberiség jó lelke szólal-jon meg és mögötte álljon tanúságtételre az egész terem-tett mindenség és annak fenséges mûvésze: Isten, aki azélet Ura.

„Zengj hát az Úrnak, s járd az útat,Mit épen néked Õ adott.A mennybõl gazdag áldást juttat,S majd Jézus ád szép, új napot,Ki Benne bízik és remél,Az mindörökké Véle él.” (274.dicséret 4. verese)Holtak, de mégis élõk fölött, ezzel a reménységgel ál-

lunk.Áldás: „Áldjon meg titeket az Isten, aki a diadalmat ad-

ja nekünk a mi Urunk Krisztus által. Annak okáért,Atyámfiai, erõsen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkod-ván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti mun-kátok nem hiábavaló az Úrban! ” Ámen.

(Képek: http://www.thermo-press.co.uk/krajcza-ros/2009.9-12/Newukanc/ukanc09.html)

A Krajczáros Alapítvány az idén a halottak napján im-máron többedik alkalommal vesz részt az Isonzónál folytvéres küzdelmek hátországának számító Ukancban (Szlo-vénia) – egy Monarchia-beli katonai temetõben tartottmegemlékezésen. A ma már festõi környezetben lévõ em-lékhelyet az Alapítvány munkatársai újították fel. Dr Be-décs Gyula szombathelyi nyugdíjas történelemtanár újabbkönyvecskéjét az Alapítvány finanszírozásával a napokbanadják nyomdába és az olasz dolinákban, az olykor keskenyés köves, de kocsival is jól járható utak mentén fekvõ, vagyaz erdõvel körülölelt, karszti kövekkel bekerített sírker-tekre kívánják a magyar társadalom ma élõ nemzedéké-nek a figyelmét ráirányítani. Persze, e téren sokkal többtennivaló akadna Galíciában, ahol a „Halkabban járjon,aki él…” címû kiadványban mintegy 600, jórészt elhanya-golt, de mára néhányukat kulturált állapotba hozott kato-nai temetõrõl olvashatunk. Nos, eme példák csak kirag-adottan érzékeltetik, mely szerint korunk polgáraibanmintha újra éledezõben lenne a nagyapáink és dédapáink,valamint a viharos évszázadokon át a vártán mindenkorhelytálló felmenõink iránti kultusz. Szeretnénk a – remél-

hetõleg többeket megragadó – példák felsorolását folytat-ni és a http://haemgo.uw.hu portálon mielõbb és minélszélesebb kör számára láthatóvá tenni az eddigi eredmé-nyeket, de fontosnak érezzük megmutatni a további teen-dõket is.

Ehhez várunk bemutatkozó anyagokat és az ilyen térenmunkálkodó civil szervezetek, önkormányzatok, iskolák,egyházi és közéleti személyiségek, valamint önkéntesek ésszponzorok jelentkezését a Háborús Emlékhelyeket Gon-dozók Társasága tagjainak sorába.

Más / érdekes: www.katonasirok.freeweb.hu/

HiszekegyMagyar Nemzeti Hitvallás, röviden Hitvallás vagy

Hiszekegy 1920-tól 1945-ig a hazafias ünnepek – akkori-ban nem is nagyon tartottak másmilyet – állandó mûsor-számává vált, gyakran a teljes (15 versszakos) költeménytelszavalták, kifüggesztették a tantermek falára, s a tanításminden nap a refrén elmondásával kezdõdött.

De hogyan is keletkezett ez a fohász, amelyet abban akorban nem is volt olyan magyar ember, aki ne tudott vol-na kívülrõl? A gyalázatos trianoni diktátum aláírását kö-vetõen nem sokkal, még 1920. júniusában az irredenta(Magyarrországon a trianoni blékediktátummal jogtalanulelcsatolt területek visszaszerzésére irányuló mozgalom.szerk.) szervezeteket egységbe fogó Védõ Ligák Szövetsé-gének elnöke, Urmánczy Nándor pályázatot hirdetett egylegfeljebb 20 szóból álló nemzeti fohász, valamint egy leg-feljebb 10 szóból álló nemzeti jelmondat megalkotására.A cél az volt, hogy legyen egy-egy (viszonylag) hosszabb ésrövidebb, tömör, de csattanós mondás, amelyek kifejezikaz elcsatolt országrészek visszaszerzésére irányuló jogosnemzeti törekvést. A felhívásra több száz (!) pályázat ér-kezett be. A Rákosi Jenõ vezette bírálóbizottság összeté-tele és mentalitása biztosította a teljesen objektív értéke-lést, illetve rangsor kialakítását.

A jelmondatra kiírt pályázatot Bessenyei Szabó Mihálynyugalmazott fõispán nyerte meg „Csonka-Magyarországnem ország, egész Magyarország mennyország!” pályamûvé-vel. A nemzeti fohászra érkezett javaslatok közül a bizott-ság a legjobbnak Papp-Váry Elemérné (született SziklaySzeréna, Rozsnyó, 1881. április 18.) „A Felvidék egy elsza-kadt leánya” jeligéjû 15 versszakos költeményének kezdõ,egyben záró versszakát ítélte a legjobbnak, s minõsítetteegyben Magyar (Nemzeti) Hitvallássá: „Hiszek egy Isten-ben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban,Hiszek Magyarország föltámadásában. Ámen.” (Szerénaasszony az eredeti kéziratban „ö” és nem „e” betûvel írtale a „föltámadás” szót). A Hiszekegy oly gyorsan vált álta-lánosan ismertté és népszerûvé, hogy a Védõ Ligák Szö-vetsége újabb pályázatot írt ki, mégpedig a Hitvallás meg-zenésítésére. 1921-tõl ennek eredményeként a SzabadosBéla zenemûvészeti fõiskolai tanár által megzenésítettváltozat is közismertté vált. Papp-Váry Elemérné mégmegélte alkotásának viharos gyorsaságú elterjedését.1923. november 15-én Budapesten lelke megtért Terem-tõjéhez. Talán egyszer õ is megkapja azt az elismerést,amelyet 2007. július 29-én az abádszalóki születésû Ko-vács Pál gyalogos, a Nagy Háború elsõ hõsi halottja, akit aVitézi Szék posztumusz vitézzé avatott.

Rátfai Emese Judit

Hiszek egy Istenben,

hiszek egy hazában,

Hiszek egy isteni

örök igazságban,

Hiszek Magyarország

feltámadásában.

Ez az én vallásom, ez az én életem,

Ezért a keresztet vállaimra veszem,

Ezért magamat is reá feszíttetem.

Szeretném harsogni kétkedõk fülébe,

Szeretném égetni reszketõk lelkébe,

Lángbetûkkel írni véres magyar égre:

Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,

Ezzel porba zúzod minden ellenséged,

Ezzel megválthatod minden szenvedésed.

E jelszót, ha írod lobogód selymére,

Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,

Halottak országát feltámasztod véle.

Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,

Munkás, ki ennek élsz, boldog jövõd veted,

Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.

Férfi, ki ennek élsz, dicsõséget vettél,

Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,

Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.

Mert a hit az erõ,

mert aki hisz, gyõzött,

Mert az minden halál

és kárhozat fölött

Az élet Urával

szövetséget kötött.

Annak nincs többé rém, mitõl megijedjen,

Annak vas a szíve minden vésszel szemben,

Minden pokol ellen, mert véle az Isten!

Annak lába nyomán zöldül a temetõ,

Virágdíszbe borul az eltiport mezõ,

Édes madárdaltól hangos lesz az erdõ.

Napsugártól fényes lesz a házatája,

Mézes a kenyere, boldogság tanyája,

Minden nemzetségén az Isten áldása.

Magyar! te most árva, elhagyott, veszendõ,

Minden nemzetek közt lenn a földön fekvõ,

Magyar legyen hited s tied a jövendõ.

Magyar, legyen hited és lészen országod,

Minden nemzetek közt az elsõ, az áldott,

Isten amit néked címeredbe vágott.

Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,

Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,

Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:

Documents

TRIANON, 1920. június 4. Tajekoztato 2010_1.pdf · XXIX.évfolyam,1.szám Budapest,2010 Áldást a magyarra! Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik. A haza, a haza egyenlõ volt