Ú A Föld felületének, illetve annak valamely részleténekkicsinyített, síkban kiterített képe.

Ú A Földön, más égitesten, vagy a világûrben találhatótermészeti és társadalmi jellegû tárgyak, jelenségek,vagy folyamatok méretarány szerint kicsinyített,generalizált, magyarázó ábrázolása síkban. A térkép afelszín elemeit ortogonális vetítéssel alaprajzszerûen,vagy egyezményes jelekkel ábrázolja.

Definíció

Ú A térkép hossztartó vonalain mért távolságnak és avalódi redukált vízszintes távolságnak a hányadosa.

Ú M = 1 / m, vagy M = 1 : m (m=méretarányszám)Ú A méretarány csak bizonyos helyeken és irányokban

fejezi ki a kicsinyítés pontos értékét.

Az egész térképre érvényes meghatározása:

Ú Egy térképen ábrázolható maximális információmennyiség.

Ú A felszín egyes elemei elmaradnak, vagyösszevonódnak, mások pedig kiemelve,kihangsúlyozva kerülnek ábrázolásra.

(térképi ábrázolás)

’ kiválasztás;’ tipizálás;’ hangsúlyozás.

’ Egyszerûsítés;’ nagyobbítás;’ eltolás;’ összevonás;

Ageneralizálás

típusai

Ú A térképtartalmat szöveggel magyarázójelgyûjtemény.

Ú A felszín valamely elemének, vagyelemcsoportjának nem alaprajzszerû,elvonatkoztatott ábrázolása.

Atérképjelek

osztályozása

Ú Tartalmuk szerint:’ Általános térképek: közvetlenül a földfelszínt, annak

domborzatát, vízrajzát, a rajta lévõ természetes ésmesterséges részleteket ábrázolja.

’ Tematikus térképek: a természeti és társadalmi környezetjelenségeit, azok mennyiségi, minõségi jellemzõitábrázolják, háttértérképüket az általános térképekegyszerûsítése adja.

Ú Az elkészítés módja szerint: ’ Felmérési térképek.’ Levezetett térképek.

Ú Méretarányuk szerint:’ Földmérési térképek: M 1:500 - 1:10.000; az alakzatok jól,

alaprajzukkal jelenek meg (szinte minden lemérhetõ).’ Topográfiai térképek: M 1:10.000 - 1:300.000; hû képét

adják a terepfelszínnek, a tereptárgyak a valóságnakmegfelelõ helyzetûek, de egy részük már egyezményesjelekkel ábrázolódik (mérhetõséget a felszínen biztosítják,de a tereptárgyak méretei esetén nem).

’ Földrajzi térképek: M 1:300.000 - ; szinte mindenegyezményes jelekkel van megadva (a mérések nempontosak, csak tájékoztató jellegûek).

Ú Északi- és Déli-sark: a Föld forgástengelyének felszínidöféspontjai.

Ú Egyenlítõ: a Föld középpontján átmenõ és aforgástengelyre merõleges sík által a gömbfelületbõlkimetszett legnagyobb gömbi kör.

Ú Földrajzi hosszúsági körök (meridiánok, délkörök): azegyenlítõre merõleges, a pólusokon átmenõlegnagyobb gömbi körök.

Ú Földrajzi szélességi körök (paralelkörök): az egyenlítõsíkjával párhuzamos síkok által a felszínbõl kimetszettgömbi körök.

Ú Földrajzi fokhálózat: a meridiánok és a paralelkörökvonalrendszere (a térképen ennek vetített képe).

ÚFöldrajzi szélesség(latitude): az a szög, amelyetaz adott pontban a gömbötérintõ síkra állítottmerõleges az egyenlítõsíkjával bezár (északi +, déli -;egyenlítõtõl .

ÚFöldrajzi hosszúság (longitude): az a szög, amelyet azadott ponton átmenõ délkör síkja egy kiválasztott kezdõdélkör síkjával bezár (kezdõ délkörtõl keletre keleti,+;nyugatraLondon melletti greenwichi csillagda kupoláján áthaladómeridián a kezdõmeridián).

’ Azimut: valamelyfelszíni pontbólkiinduló iránynak aponton átmenõmeridiánnal bezártszöge

’ Loxodróma: olyanfelületi vonal, amelyminden pontjábanugyanazt a szöget zárjabe a meridiánnal,vagyis az azimutjaállandó.

’ Ortodróma: két felszínipont közöttilegrövidebb távolságfelszíni vonala.

Ú Földünk felülete térben görbült felület, ezérttorzulások nélkül nem fejthetõ síkba (minél nagyobbaz ábrázolni kívánt földfelület, annál nagyobbak atorzulások)

Ú VETÜLETEK (leképezési szabályok) alkalmazásaszükséges. º A vetület a vetítés eredménye.

Ú Vetítés: az alapfelület rajzolatának megfelelõje aképfelületen.

’ Alapfelület, amirõl a vetítés történik;– Föld felszín º geoid º földi ellipszoid, gömb.

’ Képfelület az a felület, amire a vetítés történik;– sík, henger, kúp.

A FÖLD ALAKJA, KÖZELÍTÕ FELÜLETEI

A föld elméleti alakja matematikai-fizikai fogalom: anehézségi erõtér potenciáljának a közepes tengerszinttelegybeesõ szintfelülete º ez a geometriailag szabálytalanfelület a geoid.

Ú A vetítés lehet:’ - geometriailag (mértanilag) értelmezhetõ és

szemléltethetõ º perspektív vetület,’ - matematikai összefüggésekkel definiált, geometriailag

nem szemléltethetõ º nem perspektív vetület.

Ú Nagyméretarányú térképeknél kettõs vetítés (forgásiellipszoidról º hozzá optimálisan simuló gömbre(Gauss-gömbre) º síkba fejthetõ felületre (henger,kúp).

Ú Hossztorzulási viszony, lineármodulus: A és B közöttilegrövidebb felületi vonal hossza ds, hossza a képfelületen ds'.l=ds'/ds a hossztorzulásra jellemzõ érték. Hossztartó vetületnincs (csak bizonyos vonalak, irányok mentén vannakhossztartóak).

Ú Szögtorzulási viszony, iránymodulus: Két szakasz általbezárt szög w, a szakaszok képfelületi megfelelõi által bezártszög w'. i=tgw'/tgw a vetületi irányok torzulására jellemzõ.Szögtartó vetületnél i=1.

Ú Területtorzulási viszony, területi modulus: Egy elemi kisfelület nagysága az alpfelületen dT, ennek megfelelõje aképfelületen dT'. t=dT'/dT a területek torzulására jellemzõ érték.Területtartó vetület esetén t=1.

Ú Olyan térképi vetület nincs, amely minden pontjában szög ésterülettartó is egyszerre, mivel akkor hossztartó is lenne. A nemszög- és nem területtartó vetület neve általános torzítású vetület.

’ Bármely csoportba is tartozzék a vetület, mindig vanrajta egy pont, vagy egy vonal, amelynél semmiféletorzulás nem lép fel, tehát mind a háromfajta torzulásiviszony 1-gyel egyenlõ.

’ A torzulások ettõl távolodva nõnek.’ A használat szempontjából megengedhetõ legnagyobb

torzulási értékek a vetület területi nagyság szerintialkalmazhatóságának határt szabhatnak.

’ A vetület gyakorlatban csak akkora terület ábrázolásárahasználható, amelynél a torzulások a megengedettmértéket nem lépik túl.

’ Ennél nagyobb terület ábrázolásánál egymás melletttöbb, esetleg ugyanazon fajta vetületet kell alkalmazni.

Ú A fokhálózat alakulása szerint:’ Valódi vetület:

– poláris elhelyezésnél a meridiánok képei egyenesek,és egy pontban (ez lehet a végtelenben is) futnakössze,

– a paralelkörök képei koncentrikus körök, vagykörívek, amelyek középpontja az a pont, ahol ameridiánok képei találkoznak,

– a fokhálózat képei egymást derékszögben metszik,tehát egyben vetületi fõirányok.

’ Képzetes vetület:– amelynél valamely feltétel nem teljesül.

Magyarországon használt vetületi rendszerek

Ú Sztereografikus vetületi rendszer:’ Valódi, érintõ, szögtartó, ferde tengelyû,

sztereografikus vetület.’ Kettõs vetítés: Bessel-féle elipszoidról Gauss-gömbre,

majd síkra sztereografikus vetítéssel.’ Hazánk jelenlegi területére esõ kezdopontja a

Gellérthegyen.’ A hossztorzulás a kezdõponttól 127 km-re éri el a még

elfogadható 1:10.000 értéket (10 cm 1 km belül).’ Elsõ kataszteri felmérések és topográfiai térképek,

erdészeti (üzemi) térképek.

Sztereografikus vetületi rendszer

Magyarországon használt vetületi rendszerek

Ú Hengervetületi rendszer:’ Érintõ, szögtartó, ferde tenelyû vetület.’ Kettõs vetítés: Bessel-féle elipszoidról Gauss-gömbre,

majd a gömbrõl hengerre.’ Három szögtartó hengervetületi rendszer (az egész

ország területét lefedi).’ Egy-egy vetület sávszélessége 180 km (kb. itt éri el a

10cm/km-es torzítási értékek).’ Henger

szélességek közötti területen. Ettõl északra a HÉR,délre a HDR.

’ Kataszteri térképek.

Hengervetületi rendszer

Magyarországon használt vetületi rendszerekÚ Gauss-Krüger vetületi rendszer (G-K):’ Érintõ transzverzális hengervetület (nem kettõs vetítésû).’ A rendszer transzverzális elhelyezkedésu elliptikus

hengerekbõl áll, amelyek a Kraszovszkij-féle ellipszoidot egy-egy meridián mentén érintik. Vetülete a Mercator-féle szögtartó vetület (képzetes).

’ A középmeridiánok hossztartóak.’ A leképezést csak a középmeridián közvetlen környezetére

végzik el.’ Egy-egy

hosszúság-különbségû’ Torzulási (ez is 1 méter

alatti torzulás a tízezres szelvényeken).’ Mo-on

(A greenwichi meridián szegélymeridián.)’ Az egész Föld egységes ábrázolására alkalmas.’ Mo-on katonai célokra.

Gauss-Krüger vetületi rendszer (G-K)

Gauss-Krüger vetületi rendszer (G-K)

Magyarországon használt vetületi rendszerekÚ Univerzális Transzverzális Mercator vetületi rendszer

(UTM):’ A rendszer transzverzális elhelyezkedésû elliptikus

hengerekbõl áll, amelyek a Hayford-féle ellipszoidot kéthossztartó ellipszoidi hosszúsági kör mentén metszik.

’ A majd a hengert elforgatják, mint a G-K vetületnél.

’ Sok nemzetközi térképmû alapja.

Univerzális Transzverzális Mercator vetületi rendszer(UTM):

Magyarországon használt vetületi rendszerek

Ú Egységes Országos Vetület (EOV):’ A vetület kettõs vetítésû szögtartó ferdetengelyû metszõ

hengervetület.’ Alapfelülete az IUGG/1967 ellipszoid, a közbensõ vetítés

gömbi felületre történik.’ A hengerpalást a Gauss-gömböt két hossztartó

segédparalelkör mentén metszi.’ Az egész ország területére egy hengervetület.

– X tengely: gellérthegyi háromszögelési pontonáthaladó meridián képe,

– Y tengely: az ország középsõ szélességi vonalaközelében haladó és az elõbbi meridiánra merõlegeslegnagyobb gömbi kör képe.

Magyarországon használt vetületi rendszerek

Ú Egységes Országos Vetület (EOV):’ Tájolása ÉK-i, ezek a pozitív irányok.’ Elõjelhibák elkerülése miatt a rendszer kezdõpontját a

vetületi kezdõponthoz képest D-re 200 km-rel, nyugatrapedig 650 km-rel áthelyezték,– így minden értéke pozitív és– minden X érték (É-D-i koord., második) kisebb, és– minden Y érték (K-Ny koord., elsõ) nagyobb 400 km-

nél).’ Az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) vetülete.’ Polgári topográfiai, földrajzi és tematikus térképek.

Egységes Országos Vetület (EOV)

Ú A térkép rajzi elemeit a földrajzi fokhálózatba, mintalapba, ábrázolásra kerülõ dolgok együttesenalkotják.

Ú Domborzatrajz:’ Követelmény: a domborzat helye pontosan felismerhetõ,

magassága pedig mérhetõ legyen.– Elõzmények: Perspektív ábrázolás, Csíkozásos

ábrázolás’ Szintvonalas ábrázolás:

– Szintvonal az azonos abszolút magasságú pontokatösszekötõ izovonal.

– A szintvonalas térkép ezek merõleges vetületétábrázolja síkban.

– Alapszintvonal, fõszintvonal, felezõszintvonal,kiegészítõ szintvonal; eséstüske.

Ú

’ Színfokozatos ábrázolás: csak néhány fõszintvonal,közöttük színezés. (200 m-ig zöld, 200-500 m sárgásbarna,500-1000 m világosbarna, 1000-sötétbarna, legmagasabbcsúcsok fehér.)

’ Árnyékolásos ábrázolás: a domborzat érzékeltetésére.

Szintvonalas ábrázolás

Ú Síkrajz:’ A terep természetes és mesterséges tereptárgyait

mutatja be.– Vízrajz.– Természetes tereptárgyak és növényzet.– Települések, épületek.– Közlekedéshálózat, szállítás.– Határok.

Ú Síkrajz’ A méretarány csökkenésével:

– alaprajzhû,– alaprajzhoz

hasonló,– helyzethû,– térbelileg hû.

Ú Névrajz:’ A földrajzi nevek és a térképen szereplõ összes írás (név,

szám, magyarázó szöveg) együttesen alkotja.– Domborzati és tájnevek: ívelt és szórt írás.– Település nevek: nyugat-keleti irány.– Vízrajzi nevek.– Egyéb földrajzi nevek.

Ú A térképek egyéb rajzi elemei:’ A térkép kerete (keretkitörés);’ Fõ-, melléktérkép, kivágat.’ A térkép hálózatai:

– földrajzi fokhálózat;– kilométer hálózat;– keresõhálózat

’ A térkép díszítÅelemei és színei.

Ú Egyrészt bizonyos tárgyak jellegzetestulajdonságait, másrészt különbözõ tudományágakadatait mutatják be.

Ú SZAKTARTALOM !Ú Osztályozásuk:

– kvalitatív (minõséget szemléltetik),– kvantitatív (mennyiséget szemléltetõk),– statikus (állapottérképek),– dinamikus (különbözõ idopontok állapotait mutatják).

– analitikus (egyetlen téma),– komplex-analitikus (több téma, de "nincs" kapcsolat),– szintetikus (több, kapcsolatos téma - levezetett térkép).

Ú Ábrázolási módszerek:’ Jelmódszer: folyamatosan növekvõ (arányos területû v.

köbtartalmú jelek), értékfozatos (kategóriák),értékegységjel (egységnyi értéket kifejezõ jel a kívántszámban ismétlõdik).

’ Pontmódszer: ponttérkép.’ Felületi módszer: elterjedési terület ábrázolásához;

pontos, relatív (egymásba mosódó elterjedési területek),vázlatos (hangsúlyozott átmeneti zónákkal).

’ Kartogrammódszer: mennyiségi adatok ábrázolása.’ Diagrammódszer: több egymással kapcsolatban lévõ

adat ábrázolásához; jeldiagram (ponthoz, vonalhozrendelés esetén), kartodiagram (felülethez rendelés esetén).

’ Izovonalmódszer: izovonal, álizovonal, értékhatárvonal.’ Mozgásvonalak módszere: irány jelölés.