TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN...Zadatak je u svezi s kulturom Istoka staroga vijeka. Ustanovite uz koju se državu starog vijeka vezuju slike! U tabelu pored imena države upišite

Történelem horvát nyelven középszint — írásbeli vizsga 0801

Név: ........................................................... osztály:......

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

KÖZÉPSZINTŰ

ÍRÁSBELI VIZSGA

2008. május 7. 8:00

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

● 2

00

8.

má

jus

7.

írásbeli vizsga 0801 2 / 40 2008. május 7.

Történelem horvát nyelven — középszint Név: ........................................................... osztály:......

Važne informacije

Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte točno – i u slučaju ispravljanja!

Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti vrijeme koje vam stoji na raspolaganju!

Navedite samo onoliko elementa odgovora koliko se u zadatku zahtijeva! (U slučaju da navedete više elemnata, vaše odgovore ćemo vrednovati u redoslijedu upisivanja.)

Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje! ! Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge!

• Pozorno pročitajte zadatke! • Pozorno slijedite upute zadataka! • Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)! • Uz svaki zadatak koristite dozvoljena pomagala: zemljovide srednjoškolskog

povijesnog atlasa i dvojezični rječnik! • Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja!

Pri razradi tekstualnih zadataka predlažemo sljedeći redoslijed:

1. U zadatku naznačen problem smjestite u vrijeme i prostor! 2. Za razumijevanje zadatka koristite izvore, odnosno srednjoškolski povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (npr. razvitak, promjene, proizvodnja), odnosno one

pojmove u svezi s datim razdobljem (npr. kmet, ceh, kult lučnosti) pomoću kojih se dati problem može prezentirati!

4. Ugradite u svoje formulacije prikupljene informacije, zaključke! 5. Napravite skicu, koncept – ako je potrebno! 6. Otkrijte prethodne događaje, razloge i posljedice problema! 7. Formulirajte pretpostavke, obrazloženja! 8. U razradu ugradite svoje samostalne spoznaje (npr. godine, imena), svoju točku

gledišta, mišljenje! 9. Pripazite da vam rečenice budu jasne! 10. Pripazite na konstrukciju teksta i na pravopis!

Na znanje:

Kriteriji ispravljanja eseja: • razumijevanje zadatka • udovoljavanje sadržajnim zahtjevima • konstrukcija odgovora, logičnost, jezična pravilnost

Želimo vam puno uspjeha u radu!



I. ZADACI KOJI SE RJEŠAVAJU DAVANJEM KRATKIH ODGOVORA

1. Zadatak je u svezi s kulturom Istoka staroga vijeka. Ustanovite uz koju se državu starog vijeka vezuju slike! U tabelu pored imena države upišite što je prikazano na slici! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! (Po elementu 0,5 boda.)

a) b)

c)

Ime države staroga vijeka Imenovanje spomenika kulture a) b) c)

3 boda



2. Zadatak je u svezi s društvenom i kulturnom poviješću srednjovjekovnih gradova. Odgovorite na pitanja na osnovi prikaza i tekstova!

(Po elementu 0,5 boda.)

Városi közösség – Građansko društvo; Polgárok – Građani; Városvezetés – Vodstvo grada; patríciusok, kereskedők – patriciji, trgovci; polgármester vagy bíró – gradonačelnik ili sudac; kézművesek (céhmesterek) – obrtnici (cehovski majstori); szenátus (kisebb tanács) – senat (manje vijeće); nagytanács – veliko vijeće; Városi nép (plebejusok) – narod grada (plebejci) „[…] Polgárjoggal csak az rendelkezett, aki saját ingatlannal bírt a városban. […] Firenze […] lakosságának több mint háromnegyede, textilipari munkások, nap-számosok, szolgák, fuvarosok –, akiknek nem volt a városban saját házuk […] nekik semmi szavuk nem volt a város ügyeinek intézésében […] ” (Katus László: A középkor története)

„[…] Građanskim je pravom raspolagao samo onaj koji je imao svoju nekretninu u gradu. […] Više od tri četvrtine građana […] Firence su tekstilni radnici, nadničari, sluge, kirijaši koji u gradu nisu imali vlastitu kuću […] oni nisu imali prava glasa u svezi s poslovima grada […].” (László Katus: Povijest srednjeg vijeka)

„A reneszánsz […] tért hódít […] Firenzében […] néhány fiatal művész összefogott […] és megteremtik az új építészetet. […] Vezetőjük Filippo Brunelleschi volt (1377–1446). A város őt bízta meg a dómépület befejezésével. A firenzei dómot gótikus stílusban kezdték építeni. […] A firenzeiek mindenáron kupolával akarták betetőzni székesegyházukat, de addig egyetlen építésznek se sikerült olyan szerkezetet kitalálni, amellyel áthidalhatta volna a hatalmas teret. Brunelleschi megoldotta a feladatot […]” (E. H. Gombrich: A művészet története)

„Renesansa […] osvaja […] u Firenci […] složilo se nekoliko mladih umjetnika […] i stvaraju novo graditeljstvo.[…] Njihov je predvodnik bio Filippo Brunelleschi (1377. – 1446.). Grad mu je povjerio dovršetak katedrale u Firenci. Gradnja firentinske katedrale započeta je u gotičkom stilu. […] Firentinci su po svaku cijenu htjeli svoju katedralu okruniti kupolom, ali do tada ni jedan arhitekt nije uspio izmisliti konstrukciju koja bi premostila taj ogroman prostor. Brunelleschi je riješio zadatak […]” (E. H. Gombrich: Povijest umjetnosti)



a) Imenujte onaj društveni sloj koji nije sudjelovao u upravljanju grada! …………………………………………………………………..……………………………...

b) Na osnovi teksta imenujte uvjet građanskih prava u srednjovjekovnim

gradovima! …………………………………………………………………………..……………………...

c) Imenujte, tko je/su od onih s građanskim pravima u srednjovjekovnim

gradovima

1. mogao biti sudac? .................................................................................................. 2. mogli biti članovi velikog vijeća? ……………………...…………………...…… 3. članovi senata? …………………...…………………………

d) Po redoslijedu postanka nabrojite stilove u graditeljstvu koji su u XII. – XIV. st. determinirali/odredili izgled talijanskih gradova!

1. ………………………………………………………..…….………………………

2. ………………………………………………………….…………………………..

e) Imenujte onaj element u graditeljstvu koji je u srednjem vijeku, prilikom

gradnje katedrale, primijenjen prvi put! Koristite srednjoškolski povijesni atlas!

…………...…………………………………………………………………….……………….. 3. Zadatak je u svezi s mađarskom poviješću XIV. st.

Korištenjem izvora zaokružite redni broj pravilnog odgovora! U jednoj grupi odgovora ima samo jedan pravilan odgovor! (Po elementu 1 bod.)

„[Csák Máté] parancsunk ellenére kezdte a király híveit és követőit megtámadni, hogy így őket a király iránti hűségüktől eltántorítsa. Ha pedig a király ellen láza-dókat, akárhányszor nyíltan vagy titokban megtámadta, földjeiket és javaikat a tűz martalékául vetve, mohó zsákmányolással kifosztotta, azokból semmit, még a méltá-nyos részt sem juttatta a király kezébe főhatalma jeléül. A lázadók várait sem ostro-molta, pedig megígérte; sőt azokat is, amelyeket a király híveitől erőszakosan elra-gadott, sajátjaként birtokolva tartományuraságához kapcsolta. A Buda melletti kirá-lyi várat [értsd: Visegrádot] az uralkodó megbízván benne, meghatározott időre át-engedte neki, mire ő semmirekellő módon – tulajdonává téve és a király tetszése ellenére megtartva – ő és örökösei birtoklására megerősítette, hogy Budának és lakosainak – akik mint tiszta hódolattal teli fiai az előbb mondott királyt a vállukon hordták és tisztelték –, valamint a királynak sokféle zaklatást okozva, azon földet felforgassa és a királyi fennhatóság alól eltántorítsa […]

4 boda



A nemes esztergomi és váci, nyitrai, továbbá részben az egri és veszprémi, valamint más egyházakat és sok monostort, valamint azok szabadságait, dicső jogait és megszámlálhatatlan javait, amelyet Isten tiszteletére kegyes adományul a keresz-tény királyok juttattak, sokoldalúan megnyomorítja és zaklatja; az emberekre és azok hűbéreseire gyakran adókat és súlyos kivetéseket ró ki, más jogtalanságokat és súlyos károkat okozva nekik, […] a minap összegyűjtvén hadseregét nem átallott egészen Buda kapujáig ellenségesen előrehatolni, fosztogatva és megsemmisítve mindent. Ahol a király feleségével, a királynéval együtt személyesen tartózkodott.” (Részlet Gentilis bíboros, pápai követ Csák Mátét kiközösítő okleveléből, 1311)

„[Máté Csák] je protivno našoj zapovijedi počeo napadati pristalice i sljedbenike kralja kako bi ih odvratio od vjernosti prema kralju. Ako je pak one koji su se digli protiv kralja, bilo koliko puta – otvoreno ili tajno napao – spalivši im dobra i zemlje, pohlepno opljačkao, od dobara ni onaj pravičan dio nije – u znak priznanja vrhovne vlasti – ustupio kralju. Ni tvrđe ustanika nije opsjedao, iako je obećao, što više i one koje je od pristalica kralja nasilno izdvojio, posjedujući ih kao svoje, priključio svome imanju Kraljevsku tvrđavu pored Budima [tj. Višegrad] imajući vjeru u njega, kralj mu je na određeno vrijeme prepustio, na što ih je on, na nevaljali način prisvojio te usprkos kraljevskoj volji zadržao – za svoje dobro i dobro svojih nasljednika ojačao – da bi Budim i njene pučane koji su se kao iskreni sinovi klanjali svome kralju, štovali ga i nosili na svojim ramenima, odnosono činio svaku vrstu uznemiravanja kralja, prevratnički zemlju u kraljevsku vlast pokolebao [...]

Na sve načine uznemirava i ubogaljuje plemenite ostrogonske, vacke, nyitranske, dijelom egerske i vesprimske, odnosno druge crkve i samostan, njihova slobodna i slavna prava te nebrojena dobra koja su kršćanski kraljevi u slavu Boga velikodušno dali; na ljude i njihove feudalne vazale često razrezuje teške poreze i davanja čineći im druge nepravde i velike štete, [...] a neki dan okupivši svoju vojsku nije se ustezao neprijateljski prodrijeti sve do vratiju Budima – uništavajući i opljačkajući sve i sva. Tamo gdje su se kralj i njegova žena kraljica zajedno zadržavali.” (Fragment Povelje kardinala i nuncija Svete Stolice Gentilisa o izopćenju Máté Csáka, 1311.) a) 1. Máté Csák je vjerno i iskreno podržavao svoga kralja Karla I. Roberta.

2. Máté Csák je prividno, jedno vrijeme podržavao Karla I. Roberta, a uistinu se uvijek trudio oslabiti njegovu vlast.

3. Máté Csák čak ni prividno nije stao uz Karla I. Roberta, od samoga početka je bio njegov najnemilosrdniji protivnik.

b) 1. Máté Csák je postupio protivno naredbi kralja.

2. Máté Csák je postupio protivno naredbi nuncija Svete Stolice. 3. Máté Csák je postupio tako kako se s nuncijem Svete Stolice ranije dogovorio.

c) 1. Máté Csák je podjednako pljačkao crkvene i svjetovne posjede te nije imao obzira

ni prema gospodaru jer je pokrenuo napad i prema njegovoj budimskoj tvrđavi. 2. Máté Csák je napao i opljačkao samo posjede svjetovnih gospodara, crkvene

posjede je pustio na miru. 3. Mjesto gdje se kralj zadržavao Máté Csák nije napao nikada.



d) 1. Máté Csák je opsjedao samo tvrđave, seosko je pučanstvo pustio na miru.

2. Máté Csák je poštovao pučanstvo grada, njih nije nikada uznemiravao. 3. Máté Csák je pored napada na gradove opljačkao i spalio i sela.

e) 1. Katolička je Crkva u sukobu između kralja i vladara pokrajina stala na stranu

Karla I. Roberta, tako uveliko uvećavši tabor anžuvinskog kralja. 2. Građanstvo gradova (npr. budimsko) nije podržavalo kralja jer je tako osjećalo da

im kralj ne pruža sigurnost u odnosu na napade pokrajinskih vladara. 3. Osim Máté Csáka je 1310. godine već svo posjedničko plemstvo podržavalo

kraljevsku vlast.

5 bodova

4. Zadatak je u svezi s formama vladanja u XVIII. stoljeću. Riješite zadatke! a) Imenujte državne forme koje vidite na slici!

1. Király – Kralj; Parlament – Parlament; Kormány – Vlada; Bíróság – Sud; választópolgárok – građani s

pravom glasa; választójoggal rendelkező polgárok/lakosság – građani/stanovništvo s pravom glasa 2. Király – Kralj; Hadsereg – Vojska; Kormány – Vlada; Bíróság – Sud; lakosság – stanovništvo

1. ……….......….....................…………………………………. (1 bod)

2. ………….............................…………………………………. (1 bod)

2.

1.



b) Uz tvrdnju upišite redni broj one slike na koju se tvrdnja odnosi! (Po elementu 1 bod.)

Tvrdnja Redni broj

1. Grane vlasti se razdvajaju.

2. Kralj upravlja uredbama.

3. Kralj raspolaže samo ograničenim pravima.

4. Dio stanovništva države putem svojih zastupnika kontrolira izvršnu vlast.

4 boda

5. Zadatak je u svezi s mađarskim barokom. Tekst dopunite pomoću zemljovida! (Po elementu 1 bod.)

Jelentős építészeti emlék a XVIII. századból – Značajniji spomenici graditeljstva iz XVIII. st.; egyházi épület – crkveno zdanje; palota, kastély – palača, kaštel; városi emlék – graditeljstvo grada; Pázmány Péter által alapított jezsuita egyetem (1635) – isusovačko sveučilište koje je osnovao Péter Pázmány (1635.); barokk stílusban épült jezsuita templom (építésének kezdete) – isusovačka crkva građena u baroknom stilu (početak gradnje)

A barokk építészeti stílus emlékei Magyarországon Spomenici baroknog graditeljstva u Mađarskoj



Barokna kultura i stil, čije je ishodište u Italiji, u Kraljevini Mađarskoj pojavili su se u

……. (a) stoljeću. Novi je stil uvezao …………….….. (b) red iz Nagyszombata.

Tu je Péter Pázmány osnovao ……………… (c) s odjelom za nauk vjere i filozofiju.

Nakon potjerivanja Turaka širenje baroknih crkava je bio znak katoličke obnove ili

drugim imenom i širenje ………………. (d). Osnaženju katoličanstva je pomoglo da

nakon naseljavanja, znatan dio građevina u državi je obnovljen u baroknom stilu.

Na području …………………. (e) taj stil nije bio toliko raširen, što je dokaz da je tamo

i dalje ostao snažan pokret reformacije. (Tekst iz udžbenika)

5 bodova

6. Zadatak je u svezi s industrijskom revolucijom i njenim posljedicama. Odgovorite na pitanja na osnovi navoda! (Po elementu 1 bod.)

„Egyetlen gyermeket sem lehet foglalkoztatni semminemű munkában nyerspamut-nak fonallá való fonására, vagy ilyen gyapjúanyag bármely előzetes elkészítésére, amíg kilenc esztendős korát el nem érte. […] Naponta tizenkét órán túl egyetlen tizenhat éven aluli személyt sem lehet foglalkoztatni semminemű munkában nyerspamutnak fonallá való fonásában, vagy ilyen gyapjúanyag előzetes előkészítésében, vagy bármely fonoda, gyár vagy épület, vagy az azokban lévő gyári vagy gépi berendezés takarítására vagy javítására, leszámítva az étkezésekhez szükséges időt; ez a tizenkét óra reggeli öt és este kilenc óra közé kell essen. […] minden ilyen személynek mindennap folyamán reggelihez félóránál nem kevesebb, és ebédnél teljes egy óránál nem kevesebb időt kell engedélyezni […] […] minden ilyen fonoda, gyár vagy épület mennyezetét és belső falait évente két-szer oltatlan mésszel és vízzel le kell mosni.” (Törvény a gyermekmunka korlátozásáról Angliában, 1819)

„Ni jedno se dijete do dobi dok ne dostigne devet godina ne smije zapošljavati u obradi sirovog pamuka u pamučno vlakno ili u bilo kakvoj pripremnoj radnji vunenog materijala. […] Više od dvanaest sati se ne smije zapošljavati ni jedna osoba ispod šesnaest godina ni u kakvom poslu obrade sirovog pamuka u pamučno vlakno ili za pripremu takvog vunenog materijala ili za čišćenje i popravak tvornica, predionica i zgrada te strojeva u njima, ne računajući vrijeme potrebno za jelo, tih dvanaest sati treba da je u razdoblju između pet sati ujutro i devet sati navečer. […] svakoj takvoj osobi tijekom dana za doručak treba dozvoliti ne manje od pola sata, a za ručak ne manje od sat vremena […] […] strop i unutarnje zidove svake takve predionice, tvornice treba dva puta godišnje oprati negašenim vapnom i vodom.” (Zakon o ograničavanju rada djece u Engleskoj, 1819.)



a) Koga od navedenih nije smio zapošljavati jedan poduzetnik u pamučnoj industriji u svome pogonu nakon 1819. godine? Podcrtajte pravilan odgovor!

8-godišnji dječak 11-godišnja djevojka

15-godišnji dječak 9-godišnja djevojka

b) Koliko je smio dnevno i zakonito raditi jedan dječak od 10 godina 1820. godine? …………………………………………………………………………………………………

c) Formulirajte jednom rečenicom zašto je u Engleskoj 1819. godine prihvaćen zakon koji ograničava rad djece? …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

3 boda

7. Zadatak je u svezi s prethodnim događajima Nagodbe. Ustanovite, jesu li navedene tvrdnje istinite ili lažne! Svoj odgovor označite znakom „X”! (Po elementu 1 bod.)

4 boda

8. Zadatak je u svezi s prethodnim događajima I. svjetskog rata. Riješite zadatke pomoću srednjoškolskog povijesnog atlasa i na osnovi svojih spoznaja! (Po elementu 0,5 boda.) a) Koja je velika sila vladala 1865. godine Elzasom i Lotaringijom? ......................................................................................................................................................

b) Zaokruživanjem označite one dvije velike sile koje su prije I. svjetskog rata bile suprotstavljene zbog Elzasa i Lotaringije!

1. Austro-Ugarska Monarhija – Rusija 2. Engleska – Francuska 3. Francuska - Njemačka

Tvrdnja Istinita Lažna

a) Pasivni otpor značio je otpor prema Oslobodilačkoj borbi.

b) Pasivni otpor je povećao gospodarsku snagu posjedničkog plemstva.

c) Habsburški je dvor u vrijeme Bachovog sustava putem uredbi pojačao oslobođenje kmetstva 1848. godine.

d) Sklapanje Nagodbe je s mađarske strane imalo isključivo političke razloge.


Történelem horvát nyelven — középszint Név: ........................................................... osztály:...... c) Dopunite rečenice! Gospodarski značaj Elzasa i Lotaringije se u drugoj polovici XIX. stoljeća za velike sile

pojačao. Nakon novina koje su nastale pod utjecajem ................................................ (1)

(npr. Bessemerov postupak) porastao je značaj industrije čelika, stoga se isplatilo iskorištavati

i lotaringijsku ........................... (2) slabije kvalitete.

2 boda

9. Zadatak je u svezi s mađarskom vanjskom politikom između 1938. – 1941. godine.

Sparite data zemljopisna područja i tekstove! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! (Po elementu 1 bod.)

1. Većim dijelom nemađarskom nacionalnošću nastanjen prostor koji je Mađarska zaposjela samostalnom vojnom akcijom.

2. Područje nastanjeno presudnom većinom mađarskog stanovništva dobiveno putem Prvog bečkog suda koji je proveden uz sudjelovanje Sila osovina.

3. Područje je Mađarska nakon raspada Jugoslavije – surađujući s njemačkim jedinicama, zaposjela jednom vojnom akcijom.

4. Mađarska je to područje dobila nakon druge odluke Bečkog suda Sila osovina.

Zemljopisna područja Redni broj ponovnog stjecanja

a) Južni dio gornje Mađarske

b) Sjeverni Erdelj

c) Potkarpatje

d) Južna Ugarska

4 boda



10. Zadatak je u svezi s revizionističkom politikom Mađarske. Dopunite tekst pomoću svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.)

Nije dvojbena međunarodno-pravna korektnost II. bečke odluke: SAD i Velika

Britanija su je podjednako shvatile kao diktat koji je nametnut Rumunjskoj te su

osporavale njeno važenje. Pored toga je, međutim i cijena koju je

zahtijevao/zahtijevala ………………………………… (a) koju je trebala platiti

Mađarska, bila previsoka. Nacional-socijalistički Volksbund je postao jedinom

zakonitom organizacijom domaćih Nijemaca; poslije dosadašnja dva započeli su

pripremati III. ……………………………. (b). […] …povećali su izvoz

………………………………….. (c) u Njemačku. Od svega ovoga je, međutim, bilo

najvažnije da se Mađarska 20. studenog 1940. godine […] priključila njemačko-

talijansko-japanskom …………………………………………………(d) i time napustila

načelo …………………………………………. ……………………..(e).

5 bodova

11. Zadatak je u svezi s karakteristikama europskih bivših socijalističkih država nakon demokratskih promjena. Odlučite na osnovi zemljovida i statističkih podataka jesu li tvrdnje istinite ili lažne! (Po elementu 0,5 boda.)

EU-tagállamok – članice EU; 2004-ben csatlakozott államok – pristupile 2004.; 2007-ben csatlakozó államok – pristupit će 2007.; tárgyalás alatt – traju pregovori o priključenju

Države članice Europske unije i one koje su pred priključenjem (2005.)



Nekoliko karakterističnih pokazatelja regije 1997.-98. Države Nezaposleni u odnosu na radno

sposobne % GDP/osoba*

(dolar) Albanija 13,7 670 Bugarska 14,0 1190 Češka 5,2 4710 Estonija 9,7 3210 Hrvatska 17,6 4610 Jugoslavija 25,6 1138 Poljska 10,5 3503 Letonija 7,0 2200 Litva 6,7 2587 Makedonija 41,2 1090 Mađarska 9,3 4415 Rumunjska 8,8 1780 Slovačka 12,5 3480 Slovenija 14,8 9161

∗ A bruttó hazai össztermék (GDP) az adott országban előállított összes javak és szolgáltatások értékösszegét jelenti. - * Bruto nacionalni dohodak (GDP) je ukupna vrijednost svih dobara i usluga proizvedenih u datoj zemlji.

Tvrdnja Istinita Lažna

a) U svakoj od zemalja koje su pristupile Europskoj uniji 2004. godine je nezaposlenost 1997. godine bila niža od nezaposlenosti onih zemalja koje se priključuju 2007. godine.

b) Od bivših socijalističkih zemalja je u onima najviši GDP u kojima je najniža nezaposlenost.

c) Od onih zemalja koje su pristupile 2004. godine razini razvijenosti Europske unije se 1997. godine približila jedna država nasljednica Jugoslavije.

d) Europska unija zbog izbjegavanja nacionalnih konflikata dozvoljava pristup samo onoj državi koja je i prije 1990. godine bila samostalna država.

2 boda



12. Zadatak je u svezi s nacionalnim i etničkim manjinama u Mađarskoj. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! „Minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok, és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, ha-gyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonysá-got, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.” (1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól, I. Fejezet 1. § (2) bekezdés)

„Svaka takva nacionalna zajednica koja obitava na teritoriju Mađarske najmanje jedno stoljeće, koja je u odnosu na stanovništvo države u brojčanoj manjini, čiji su članovi mađarski državljani, a od ostalih dijelova stanovništva se razlikuju po jeziku, kulturi i običajima, a svjedoče o takvoj svijesti o zajedničkoj pripadnosti koja je usmjerena prema njihovoj zaštiti te izražavanja i zaštiti tijekom povijesti formiranih interesa zajednice.” (I. poglavlje 1. §. st. (2) Zakona o zaštiti prava nacionalnih i etničkih manjina br. LXXVII. iz 1993. godine)

„68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. (2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. (3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják. (4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.” (Részlet a Magyar Köztársaság alkotmányából)

„68.§ (1) Nacionalne i etničke manjine u Mađarskoj čine dio Vlasti naroda: oni su konstituivni čimbenici. (2) Republika Mađarska štiti i čuva nacionalne i etničke manjine. Jamči kolektivno sudjelovanje u javnom životu, njegovanje svoje kulture, upotrebu materinskog jezika, naobrazbe na materinskom jeziku te pravo korištenja imena na svome jeziku. (3) Zakoni Republike Mađarske jamče pravo zastupništva nacionalnih i etničkih manjina koje žive na njenom teritoriju. (4) Nacionalne i etničke manjine imaju pravo ustrojiti mjesne i državne samouprave.” (Fragmenti iz Ustava Republike Mađarske) a) Kakvo vremensko ograničenje propisuje za manjine Zakon za nacionalne i etničke manjine da bi postale nacionalne manjine? (1 bod) ………………………………………………………………………………………………….

b) Nabrojite dva takva prava koja Ustav jamči nacionalnim i etničkim manjinama! (Po elementu 0,5 boda.) ………………………………………………………………………………………………….



c) Mogu li kolektivni predstavnici nacionalnih i etničkih manjina biti izabrani u Parlament po povlaštenom mandatu? (1 bod) ………………………………………………………………………………………………….

d) Koje su razine samouprave koje mogu ustrojiti nacionalne i etničke manjine u Mađarskoj? (Po elementu 0,5 boda.) ………………………………………………………………………………………………….

4 boda



II. TEKSTUALNI ZADACI S OBRAZLAGANJEM

Pročitajte pozorno! Od sljedećih zadataka morate riješiti sveukupno tri. Po sljedećem pravilima morate izabrati: morate riješiti jedan zadatak iz opće povijesti, dva zadatka iz mađarske povijesti – jedan kratak i jedan dugačak iz različitih razdoblja. Proučite pozorno zadatke!

Redni broj Razdoblja, teme Tip

zadatka 13. Lutherova reformacija Kratak

Opća povijest 14. Mirovni sustav koji je zaključio razdoblje I.

svjetskog rata Kratak

15. Društvene promjene u Mađarskoj početkom XIII. stoljeća Kratak

16. Raspadanje države na tri dijela Dugačak

17. Program i djelatnost Istvána Széchenyija Kratak

18. Demografski i narodnosni odnosi u Mađarskoj XVIII. st. Dugačak

19. Poljoprivreda Kádárovog doba Kratak

Mađarska povijest

20. Djelatnost Istvána Bethlena, predsjednika Vlade Dugačak Da bismo vam pomogli dat ćemo vam moguće kombinacije pravilno izabranih zadataka. Izaberite jedan stupac iz sljedeće tabele! Zaokružite slovni znak izabranog stupca!

Tip zadatka A B C D E F G H I J K L

Kratak 13. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 14. 14.

Kratak 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19.

Dugačak 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20. 16. 18.

Mogu se vrednovati samo zadaci izabrani po pravilima! Nakon zadataka navedeni su kriteriji za vrednovanje, broj postignutih bodova utvrđuje strukovni profesor koji ispravlja radnje. Od zadataka razradite samo tri, ostalo ostavite prazno!

Prije razrade zadataka proučite uputstvo na 2. stranici!

Tijekom razrade odgovora može se napraviti skica (bilješka)!



13. Zadatak se odnosi na reformaciju. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite glavne zahtjeve i nekoliko karakteristika Lutherove reformacije!

Martin Luther A lutheri reformáció – Lutherova reformacija; Új egyház (lutheri v. evangélikus) – Nova Crkva (Lutherova ili evangelička); nincs szükség pápára, püspökre, szerzetesekre – ne treba papa, ne trebaju biskupi, ni redovnici; nincs szükség szentekre – nema potrebe za svecima; a bűnt csak Isten bocsáthatja meg – samo Bog može oprostiti grijehe; „Csak a hit által’” (Sola fide!) – „Samo po vjeri!” (Sola fide!); új liturgia – nova liturgija; laikus gyülekezet és lelkész – vjerska zajednica laika i dušobrižnik; anyanyelvi igehirdetés – propovijed na materinskom jeziku; bibliafordítás – prijevod Biblije; iskolák – škole; könyvnyomtatás – tiskanje knjiga; „Csak a Szentírás (Biblia) által!” (Sola scriptura!) – „Samo po Svetome pismu (Bibliji)” (Sola scriptura); Két szentség (keresztség és úrvacsora) – Dva otajstva (sakramenta) (krštenje i pričest kruhom i vinom)

„A pápa nem engedhet el semmiféle büntetést, csak azt, amit vagy a maga vagy a kánonok (egyházi előírások) rendelkezése alapján szabott ki. A pápa nem bocsáthat meg egy vétket sem, legfeljebb kihirdeti és megerősíti Isten bocsánatát.



Emberi tanokat prédikálnak azok, akik azt állítják: mihelyt megcsörren a ládába dobott fillér, a lélek kiszabadul a tisztítótűzből. Minden keresztény – ha őszinte bánata van – búcsúlevél nélkül is elnyeri büntetései és bűnei elengedését.” (Luther: Részletek a 95 pontból)

„Papa ne može oprostiti nikakvu kaznu, samo onu koju je on sam odredio ili je odredio na osnovi kanona (crkvenih propisa). Papa ne može oprostiti niti jedan grijeh, u najboljem slučaju može objaviti i potvrditi Božji oprost. Ljudski nauk propovijedaju oni koji tvrde: čim zazvoni filir bačen u kutiju, duša se izbavi iz ognja čistilišta. Svaki kršćanin – ako je njegova tuga iskrena – i bez oproštajnog pisma će dobiti oprost grijeha i svojih kazni.” (Luther: Dijelovi iz 95 teza) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Broj moguće

osvojivih

Broj osvojenihKriteriji

bodova Razumijevanje zadatka 4 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Primjena stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 4 Čimbenici koji formiraju događaje 6 Konstrukcija, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 24

DJELITELJ 2 Broj ispitnih bodova 12



14. Zadatak je u svezi s mirovnim sastankom kojim je zaključeno razdoblje I. svjetskog rata. (kratak) Korištenjem izvora, vlastitih spoznaja i odgovarajućih zemljovida srednjoškolskog povijesnog atlasa otkrijte gdje su tijekom rješavanja teritorijalnih pitanja uvažavana Wilsonova načela, a gdje nisu! Obrazložite svoj odgovor!

államhatárok 1914-ben – državne granice 1914.; Olaszországnak ígért – obećano Italiji; Romániának ígért – obećano Rumunjskoj; Oroszországnak ígért – obećano Rusiji; Görögországnak ígért – obećano Grčkoj

U Antantinim tajnim ugovorima, tijekom rata pojedinim državama obećani teritoriji

„VII. [...] Belgiumot ki kell üríteni, és helyre kell állítani [...] VIII. [...]Azt az igazságtalanságot, amelyet Poroszország 1871-ben Elzász-Lotaringia tekintetében Franciaországnak okozott [...] jóvá kell tenni [...] IX. Az olasz határokat a világosan felismerhető nemzetiségi vonalak szerint kell kiigazítani. X. Ausztria–Magyarország népei részére, amelyeknek helyét a nemzetek között oltalmazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét.



XI. Romániát, Szerbiát és Montenegrót ki kell üríteni [...] Szerbiának szabad és biztosított kijáratot kell adni a tengerhez; a különböző balkáni államok egymás közötti kapcsolatait [...] az állami és nemzetiségi hovatartozás történelmileg kialakult vonalai szerint kell meghatározni [...] XII. A jelenlegi Ottomán (Oszmán) Birodalom török részeinek teljes szuverenitást kell biztosítani, de a többi nemzetiség részére, amelyek most török uralom alatt élnek, biztosítani kell létük feltétlen biztonságát, önálló fejlődésük teljes és zavartalan lehetőségét. [...] XIII. Független lengyel államot kell létesíteni, amely magában kell, hogy foglalja a vitathatatlanul lengyel lakosság lakta területeket [...]” (Részletek az ún. wilsoni pon-tokból, 1918. január 18.)

„VII. […] Belgiju treba isprazniti i obnoviti […] VIII. […] Treba ispraviti […] onu nepravdu koju je Prusija 1871. godine s Elzasom i Lotaringijom učinila Francuskoj […] IX. Talijanske granice se moraju korigirati u skladu s jasno prepoznatljivim narodnosnim crtama. X. Za narode Austrije-Mađarske, čije mjesto među narodima želimo štititi i jamčiti, treba dati najslobodniju mogućnost njihova samostalna razvitka. XI. Rumunjsku, Srbiju i Crnu Goru treba isprazniti […] Srbiji treba dati slobodan i osiguran izlaz na more, međusobne odnose među raznim balkanskim državama […] treba odrediti sukladno povijesno formiranim crtama državne i narodnosne pripadnosti […] XII. Za dijelove sadašnjeg Otomanskog (Osmanskog) Carstva treba osigurati puni suverenitet, ali za ostale narodnosti koje sada žive pod turskom vlašću treba osigurati bezuvjetnu sigurnost njihova postojanja, punu i nesmetanu mogućnost njihovog razvitka. […] XIII. Treba ustrojiti neovisnu poljsku državu koja u svom sastavu mora imati teritorije s neosporivim poljskim stanovništvom […]” (Fragmenti tzv. Wilsonovih točaka, 18. siječnja 1918.) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Broj moguće

osvojivih

Broj osvojenih Kriteriji

bodova Razumijevanje zadatka 4 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 4 Otkrivanje činjenica koje formiraju događaje 6 Konstrukcija, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 24

DJELITELJ: 2 Broj ispitnih bodova 12

15. Zadatak je u svezi s promjenama mađarskog društva s početka XIII. stoljeća. (kratak)

Analizirajte pomoću izvora i svojih spoznaja kako se na početku XIII. st. promijenio položaj svjetovnog vodećeg sloja!

„2. Azt is akarjuk, hogy sem mi, sem a mi utódaink valamely hatalmas kedvéért servienseket soha el ne fogassanak, [...], hacsak előbb meg nem idézték, és bírói úton el nem ítélték őket. 3. Úgyszintén semmiféle adót [...] nem fogunk szedetni a serviensek birtokai után, [...] 4. Ha valamely serviens fiú utód nélkül hal meg, birtoka negyedrészét leánya örökölje, a többiről úgy intézkedjék, ahogy akar.[...] 7. Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, a serviensek ne tartozzanak vele menni, csak az ő pénzén, és visszatérése után rajtuk hadbíróságot ne szedjen. [...] 8. A nádorispán minden ember dolgában, ki országunkbeli, különbség nélkül ítél-jen. De nemesek perét, ha fejök vesztébe vagy birtokuk veszedelmébe jár, a király híre nélkül el ne végezhesse. [...] 10. Ha valamely jobbágyúrnak (értsd: főúrnak), akinek tiszte vagyon, hadban tör-ténik halála, annak fiát vagy atyjafiát illendő tiszttel méltó megajándékozni. És ha szabad ember halna meg, úgy ajándékozza meg fiát a király, amint neki tetszik. 16. Egész vármegyét (értsd: a vármegyének a királyi kézen lévő teljes birtokállomá-nya) vagy bármiféle méltóságot örök tulajdonul vagy birtokul nem adományozunk. [...] 26. Birtokokat nem szabad az országon kívüli [személyeknek] adományozni. Ha ilyeneket adományoztak vagy eladtak, meg kell engedni az ország lakóinak, hogy azokat visszaváltsák. 31. Elrendeljük, hogy mi vagy valamelyik utódunk valaha is ezzel a rendelkezéssel szembehelyezkedni akarna, ezen oklevelünk alapján a hűtlenség minden vétke nélkül országunknak mind püspökei, mind más jobbágyai (értsd: az ország főurai),



valamint nemesei valamennyien és egyenként a jelenlegiek és utódaik nekünk és utódainknak mindörökre ellenállhassanak és ellentmondhassanak.” (Részlet az Aranybullából)

„2. Želimo i to da se niti mi, niti naši nasljednici, zarad volje nekoga od silnika servienti nikada ne dadu uhititi, [...] osim ako ih ranije nisu prizvali i sudbenim putom osudili. 3. Također na posjede servienata nećemo dati ubirati nikakva poreza [...] 4. Ako neki od servienata umre bez muškog potomka, četvrtinu posjeda neka naslijedi njegova kćer, a o ostalome neka odlučuje kako mu je volja. [...] 7. Ako li pak kralj van države htio boj voditi, servienti neka ne budu dužni s njime poći – samo za njegove novce, a poslije povratka neka od njih ne ubire ratnu globu. 8. Župan palatin neka u poslu svakoga čovjeka koji je iz naše zemlje sudi bez činjenja razlika. Ali sudski postupak plemića, ako je riječ o gubitku glave ili opasnost po posjed, ne može učiniti bez glasa kralja. [...] 10. Ako kojeg kmetskog gospodara (tj. velikaša) koji imade naziv, smrt zadesi u boju, njegova sina ili rođaka treba darivati doličnim nazivom. I ako bi umro slobodan čovjek neka ga daruje kralj kako je njemu drago. [...] 16. Cijelu varmeđu (tj. dio cijelog fonda posjeda koji je u kraljevim rukama) ili bilo kakvo dostojanstvo u trajno vlasništvo ili posjed ne dajemo.[...] 26. Posjedi se ne smiju darovati [osobama] van države. Ako su takvi prodani ili darovani, treba dozvoliti stanovnicima države da ih otkupe. 31. Naređujemo, ako bismo se mi ili neki naš nasljednik ovim odredbama htio usprotiviti, temeljem ove povelje – bez svakog grijeha nevjere – kako biskupi, tako i drugi kmetovi (tj. državni velikaši), odnosno plemići svi i plemići pojedinačno – sadašnji i njhovi potomci – nama i našim potomcima, zauvijek mogu usprotiviti i suprostaviti.” (Fragment iz Zlatne bule) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

Broj

moguće osvojivih




16. Zadatak je u svezi s vremenima poslije Mohačke bitke. (dugačak) Predstavite pomoću izvora i svojih spoznaja proces raspadanja države na tri dijela i ukažite na posljedice!

Lengyel Királyság – Poljsko Kraljevstvo; Bécs – Beč; Pozsony – Požun; Ferdinánd zsoldosai – plaćenici Ferdinanda; Tokaj – Tokaj; Kőszeg – Kiseg; Székesfehérvár (1526 nov.–1527.) – Stolni Biograd (stud. 1526.-1527.); Buda – Budim; Váradi béke 1538 – Varadinski mir 1538.; Várad – Varad; Szulejmán 1532 – Sulejman 1532.; Mohács – Mohač; Gyulafehérvár – Gyulafehérvár; sztambuli szerződés 1528 – Stambolski ugovor 1528.; béke 1533 – mir 1533.; Török Birodalom – Tursko Carstvo

Turski vojni pohodi i vanjskopolitički odnosi nakon Mohačke bitke



„Ebben a percben óriási ellenséges csapatot pillantottunk meg […] Ekkor aztán a király fejére tették a sisakot, s a felség arcát halálos sápadtság borította el, mintha a következő szerencsétlenséget előre megérezte volna.” (Brodarics István kortárs krónikaíró 1526. augusztus 29-ről) „U ovoj smo minuti zapazili golemu neprijateljsku vojsku […] Tada su na glavu kralja stavili kacigu, a lice njegovog veličanstva je oblila smrtna bjelina, kao da je unaprijed osjećao nadolazeću nesreću.” (István Brodarics, suvremeni kroničar o 29. kolovozu 1526. godine)

Ferdinand Habsburg (1526.-1564.)

„Leveleinkben és mindenütt másutt felséges János királyt testvérünknek és Magyarország, Dalmácia, Horvátország királyának fogjuk írni és nevezni.” (Ferdinánd a váradi békében, 1538)

„U svojim pismima i svugdje drugdje ćemo veličanstvenog kralja Ivana zvati i pisati o njemu kao našemu bratu i kralju Mađarske, Dalmacije i Hrvatske.” (Ferdinand o Varadskom miru, 1538.)

Ivan Zapolja / Szapolyai János (1526.–1540.)

János király „fő bizodalmát pedig György barát uramba vetvén, reá bízá gyermeke dolgát”. (Mindszenti Gábor, 1540) Kralj Ivan „je pak poklonivši svoje veliko ufanje u brata Đuru, povjerio poslove sina njemu”. (Gábor Mindszenti, 1540.) Sulejman (1520.–1566.)

„[...] csapatonként nyomultak be a városba, megszállták az összes őrhelyeket [...] tele volt velük a piactér, zsúfolásig tömve az utcák; a királyné őfelsége fiát visszatartották a többi úrral együtt a sátorban, s nem is engedték korábban haza csak már akkor, amikor a császár [értsd: szultán] megbízott emberei visszajöttek és jelentették: Budát a császár akarata szerint, ellenállás nélkül bevették.” (Izabella királyné megbízottja, 1541)

„[...] po četama su prodirali u grad, zaposjeli su sve stražarnice [...] napunili su tržnicu, ulice su bile krcate; sina njenog veličanstva kraljice su zajedno s ostalom gospodom zadržali u šatoru te ga nisu ni pustili kući ranije, samo onda kada su se carevi [tj. sultanovi] povjerenici vratili i javili: Budim su po volji cara bez otpora zauzeli.” (Povjerenik kraljice Izabele, 1541.)



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



Broj moguće

osvojivih


bodova Razumijevanje zadatka 8 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 8 Otkrivanje činjenica koje formiraju događaje 10 Konstrukcija, jezična pravilnost 8 Sveukupni broj bodova 42 DJELITELJ: 2 Broj ispitnih bodova 21

17. Zadatak je u svezi s programom i djelatnošću Istvána Széchenyija. (kratak) Korištenjem izvora i pomoću svojih spoznaja otkrijte u čemu je Széchenyi vidio prepreke gospodarske modernizacije Mađarske! Predstavite na koji je način htio te probleme riješiti!

„A robot [...] és azon kárt, mely belőle háramlik, éppen oly bajosan tagadhatni, mint azt, hogy 2x2=4. [...] És ki nem tapasztalta [...] hogy azon munkát, melyet egy egész helyes (értsd: telkes) jobbágy rossz ekéjével [...] 52 nap [...] tud elvégezni, maga béreseivel, jó szerszámokkal [...] a mondott idő egyharmad része alatt [elvégzi] [...] a kiművelt emberfők mennyisége a nemzet igaz hatalma [...] Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat stb. teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat józanul használni tudja [...] A múlt elesett hatalmunkból, a jövendőnek urai vagyunk [...] Sokan azt gondolják, Magyarország volt, én azt szeretném hinni: lesz!” (Részletek Széchenyi István Hitel című művéből, 1830)

„Kako je 2x2=4, isto tako je teško poricati štetu koja teče iz tlake. [...] I tko nije iskusio [...] da onaj posao koji jedan cijeli (tj. kmet koji raspože selištem) kmet svojim lošim plugom može obraditi [...] za 52 dana [...], sa svojim birošima, dobrim alatima [...] obavi za jednu trećinu narečenog vremena [...] količina izobraženog ljudstva je prava moć naroda [...] Javnu snagu ne čine rodne nizine, planine, minerali, klima itd. – već pamet koja ih može trezveno koristiti [...] Od pale vlasti prošlosti gospodari smo budućnosti [...] Mnogi misle, Mađarska je bila, ja bih htio vjerovati: ona će biti!” (Fragmenti iz djela Istvána Széchenyija: Zajam, 1830.)

„1-szer A Hitel [...] 2-szer eltörölve az Aviticitas (ősiség). [...] 4-szer a Jus Proprietatis (birtokbírhatás joga). 5-szer törvény előtti egyformaság.”

(Széchenyi István: Stádium, 1833) „1-put Zajam [...] 2-put brisan Aviticitas (avicitet). [...] 4-put Jus Proprietatis (pravo posjedovanja). 5-put jednakost pred zakonom.”

(István Széchenyi: Stádium, 1833.)



………………………………………………………………………………………….............

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

………………………………………………………………………………………………..…

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

Miklós Barabás: Postavljanje kamena temeljca Lančanog mosta Izgradnju mosta je vodio jedan engleski inženjer Adam Clark.



Broj moguće

osvojivih




18. Zadatak je u svezi s demografskim i narodnosnim odnosima u Mađarskoj XIII.

stoljeća. (dugačak) Na osnovi sljedećih izvora i pomoću svojih spoznaja analizirajte koji su razlozi doveli do promjena u broju stanovnika i sastavu narodnosti u Mađarskoj tijekom XIII. stoljeća te ukažite i na njihove posljedice! Za svoj odgovor koristite i odgovarajući zemljovid srednjoškolskog povijesnog atlasa!

„Magyarország, vagy annak nagy része germanizáltassék, s a forradalmakra és nyugtalanságra hajló magyar vér a némettel szelidíttessék természetes ura és örökös királya hűségére és szeretetére.” (Részlet gróf Kollonich Lipót 1689. évi tervezetéből)

„Mađarska ili njen veći dio neka se germanizira, nemirna mađarska krv sklona revolucijama neka se pripitomi njemačkom, zarad vjernosti i ljubavi vječnome kralju.” (Fragment iz plana iz 1689. godine grofa Lipóta Kollonicha)

„A magyarországi szlovákok egykori elődei a XVIII. században a történelmi Magyar-ország északi, túlnépesedett vármegyéiből húzódtak le a délebbi, elnéptelenedett, több földet és jobb megélhetést ígérő területekre. A jobbágyok elvándorlásukkal megszabadulhattak a röghöz kötöttségtől, s új otthonukban biztosították szabad vallásgyakorlásukat is.” (Tankönyvi szöveg)

„Nekadašnji preci Slovaka iz Mađarske su se u XVIII. stoljeću iz sjevernih, prenapučenih varmeđa povijesne Mađarske povlačili na južne, rjeđe naseljene teritorije koji su obećavali više zemlje i bolji život. Kmetovi su se preseljenjem oslobodili vezanosti uz grudu, a u novom domu je osigurana i sloboda vjeroispovijesti.” (Tekst iz udžbenika) „Ő legszentségesebb Felsége [...] meg fogja engedni, hogy bármely szabad embert, hat éven keresztül, minden közadó fizetéstől való mentesség feltétele mellett, az országba hívhassanak, és hogy e szabadságot országszerte kihirdethessék. 1. § [...] ez iránt a nyíltparancsokat a római szent birodalom országaiban és tarto-mányaiban is kihirdethessék [...]”(1723. évi CIII. törvénycikk)



„Njegovo najsvetije Veličanstvo […] će dopustiti da se bilo koji slobodan čovjek, tijekom šest godina – uz uvjet oslobađanja plaćanja svakog javnog poreza, pozove u zemlju i da se ta sloboda objavi diljem zemlje. 1.§ […] otvorene zapovijedi u svezi s tim neka se i objave u državama i pokrajinama Rimskog Svetog Carstva [...]” (čl.CIII. zakona iz 1723. godine)

„Ő legszentségesebb felsége kegyelmesen rendelkezni fog, hogy különféle kézmű-veseket hívjanak az országba, a közterhektől való, tizenöt éven át tartó teljes mentesség biztosításával. 3. § [...] az ily külföldről bejött kézművesek, az említett mentesség kitöltött évei után el ne távozzanak, hanem az állandó itt lakást folytassák.”(1723. évi CXVII. törvénycikk)

„Njegovo najsvetije Veličanstvo će milostivo raspolagati da se, uz jamčenje od oslobađanja plaćanja javnih tereta u trajanju od petnaest godina, pozovu različiti obrtnici. 3.§ […] tako useljeni obrtnici iz inozemstva, nakon prolaska godina od oslobađanja plaćanja javnih tereta, neka ne odu već da nastave tu živjeti.” (čl. CXVII. zakona iz 1723. godine)

németek – Nijemci; magyarok – Mađari; szlovákok – Slovaci; ukránok – Ukrajinci; horvátok – Hrvati; szerbek – Srbi; románok – Rumunji; görögök - Grci, örmények - Armenci, cigányok – Romi

Betelepülés és belső vándorlás a XVIII. századi Magyarországon Useljavanja i unutarnje migracije u Mađarskoj XVIII. stoljeća

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Broj moguće

osvojivih


bodovi Razumijevanje zadatka 8 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 8 Otkrivanje činjenica koje formiraju događaje 10 Konstrukcija, jezična pravilnost 8 Sveukupni broj bodova 42




19. Zadatak se vezuje uz poljoprivredu Kádárovog doba. (kratak) Na osnovi sljedećih izvora i pomoću svojih spoznaja predstavite promjene poljoprivredne strukture 1960-1970-ih godina!

„A felgyorsult ütemű növekedés okai részben ugyanazok voltak, mint korábban: a hozamnövelő tényezők, a motorizáció és az okszerű talajerő-gazdálkodás komolyan vétele. A mezőgazdaság gyors fejlődésének a fentiek mellett volt néhány olyan oka is, amely közvetlenül összefüggött az új mechanizmus rendelkezéseivel. Ilyennek tartható a kisüzemi, illetve családi állattartás minden addigi létszám- és egyéb korlátozásának a feloldása. Egy-egy többgenerációs nagycsalád kezén így akár 3-4 hold föld is felhalmozódhatott.

A nagyüzemi gazdálkodás terén az iparszerű termelési rendszerek bevezetése és elterjedése, valamint a téeszek részben ezzel is összefüggő modern és szakszerűen irányított nagyüzemekké alakulása bizonyult fontosnak. Az új mechanizmus kínálta lehetőséggel élve 1969-ben ezért megvásárolták, és a hazai viszonyokra adaptálták a zárt rendszerű amerikai kukoricatermesztés technológiáját. Sikeres alkalmazása viszonylag nagy területekkel és beruházási kapacitásokkal rendelkező üzemeket feltételezett.

Az összeolvadási folyamattal párhuzamosan radikálisan átalakult a téeszek ve-zetőgárdája. A téeszszervezés fázisában elnökké tett jobb gazdák az évek során meghaltak, nyugdíjba vonultak. Helyükbe az agrárfőiskolákról és a Gödöllői Agrár-tudományi Egyetemről időközben kikerült fiatal szakemberek léptek, akik a 68-as reform által kínált lehetőségeket magától értetődően és nagy rugalmassággal használták ki. A vezetőcsere méreteire jellemző, hogy 1970 és 1974 között a felső-fokú végzettséggel rendelkező elnökök aránya 18%-róI 43%-ra ugrott. A főagro-nómusok körében ugyanerre az időre 90%-ra emelkedett az egyetemi diplomával rendelkezők számaránya.” (Romsics Ignác XX. századi történész)

„Razlozi ubrzanog ritma razvitka su bili dijelom isti kao ranije: ozbiljno tretiranje čimbenika koji povećavaju prinose, motorizacija i razložno gospodarenje sa zemljištem. Brzi razvitak poljoprivrede je, osim gore navedenih, imao i nekoliko takvih razloga koji su u neposrednoj svezi s uredbama novog mehanizma. Takvim se može smatrati ukidanje ograničenja za brojnosti i bilo kakvih drugih ograničenja malopogonskog, odnosno obiteljskog uzgoja stoke. U rukama pokoje velike obitelji od više generacija se tako moglo nagomilati čak 3-4 holdi zemlje.

Podjela bruto proizvodne vrijednosti među sektorima poljoprivrede 1981. godine (%)

Naziv % Zadružno gospodarstvo 50,8 Gospodarstva s malom proizvodnjom 32,8

od toga okućnice 18,2 od toga pomoćna gospodarstva 14,6 Državna gazdinstva 16,4

Promjene broja poljoprivrednih zadruga

1961. 4600

1978. 1600



Na polju gospodarenja velikih pogona se pokazalo važnim uvođenje i širenje industrijskih sustava proizvodnje, odnosno dijelom i u svezi s tim, prerastanje poljoprivrednih zadruga u moderna i stručno vođena velika poduzeća. Koristeći mogućnost novog mehanizma 1969. godine su kupili i adaptirali, sukladno domaćim uvjetima, zatvoreni sustav američke tehnologije uzgoja kukuruza. Uvjet uspješne primjene je bilo postojanje poduzeća s relativno velikim površinama i kapacitetima ulaganja.

Postupkom spajanja se radikalno promijenilo i vodstvo poljoprivrednih zadruga. U fazi organizacije poljoprivrednih zadruga postavljeni predsjednici nastali od boljih gazda su tijekom godina pomrli ili umirovljeni. Na njihova su mjesta stupili mladi stručnjaci s diplomom viših poljoprivrednih škola, Poljoprivrednog fakulteta iz Gödöllőa koji su mogućnosti ponuđene reformom iz ’68. godine iskoristili fleksibilno i kao nešto što se samo po sebi razumije. Za omjere promjene vodstva je karakteristično da je u razdoblju između 1970. i 1974. godine omjer predsjednika koji imaju visoku stručnu spremu s 18% porastao na 43%. Među glavnim agronomima je postotak onih koji raspolažu s fakultetskom diplomom porastao na 90%.” (Ignác Romsics, povjesničar XX. stoljeća) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…..……………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………



Broj

moguće osvojivih




20. Zadatak se vezuje uz Istvána Bethlena, predsjednika Vlade. (dugačak)

Korištenjem izvora i svojih spoznaja predstavite korake političke i gospodarske konsolidacije! Otkrijte kako su ti koraci doprinijeli učvršćenju poretka!

„Amit a szomszédos államok és nagyhatalmak várnak a magyar kormánytól, kül-politikailag mindenekelőtt béke, belpolitikában pedig a rend.” (Részlet a magyarorszá-gi francia követ 1922. márciusi jelentéséből) „Ono što susjedne države i velike sile očekuju od mađarske Vlade jest, na vanjskopolitičkom polju mir prije svega, u unutarnjoj politici pak red.” (Fragment iz izvješća francuskog veleposlanika u Mađarskoj u ožujku 1922. godine) „ 2. §. […] minden […] jogszabály, amely az Ausztriai Ház […] trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette, és ezzel a királyválasztás előjoga a nemzetre visszaszállt.” (Részlet az 1921. évi XLVII. törvényből) „2.§ [...] svaki [...] pravni akt koji je ustanovio ili regulirao pravo prijestolonasljedstva Austrijskog Doma [...] izgubio je svoje važenje i time se privilegija izbora kralja vratila narodu.” (Fragment zakona br. XLVII. iz 1921. godine)

„[…]A gyülekezési jog visszaállíttatik, gyűlések azonban csak zárt helyen tarthatók […] A közalkalmazottak, vasutasok és postások szakszervezete […] vissza nem állít-ható. […] A kormány […] a munkabérek szabályozására is kellő formát keres […] […] a szociáldemokrata párt tartózkodik minden propagandától, amely Magyaror-szág érdekeit sérti […] Politikai sztrájkoktól tartózkodik […]” (Összefoglaló kormány-zati jelentés az ún. Bethlen–Peyer-paktumról, 1921)

„[...] Pravo okupljanja se vraća, ali se sastanci mogu održavati samo u zatvorenim prostorima [...] Sindikati javnih službenika, željezničara i poštara [...] se ne mogu ponovno organizirati. [...] Vlada [...] za reguliranje plaća traži odgovarajuću formu [...]



[...] Socijaldemokratska stranka se suzdržava od bilo kakve propagande koja šteti interesima Mađarske [...] Suzdržava se od političkih štrajkova [...]” (Zbirno priopćenje Vlade o tzv. Paktu Bethlen – Peyer, 1921. godine)

„[…] A szavazás […] Budapest székesfővárosban és […] a többi törvényhatósági vá-rosban […] titkosan, más választókerületekben pedig […] nyilvánosan történik.” (Részlet az 1922. évi 2200. M. E. számú, a választójogról szóló rendeletből)

„[…] Glasovanje se […] u prijestolnici Budimpešti i […] u ostalim gradovima zakonske vlasti […] obavlja tajno, a u drugim izbornim jedinicama pak […] javno.” (Fragment iz Uredbe br. 2200. M. E. iz 1922. godine o izbornom pravu)

„A nemzetgyűlés most már az ősi alkotmányosság szellemében felújítja az ország-gyűlés ősi kéttáblás rendszerét. […] 2. §. A felsőház tagjait a tagság joga 1. méltóság vagy hivatal alapján, továbbá 2. választás vagy 3. kinevezés alapján illeti meg.” (Részlet az 1926. évi XXII., az országgyűlés felsőházáról szóló törvény-ből)

„Narodna skupština sada već u duhu drevne ustavnosti oživljava drevni dvodomni sustav parlamenta. […] 2.§ Pravo članstva članovima Gornjeg doma pripada 1. na osnovi dostojanstva ili mjestu u uredu, nadalje 2. izborom ili 3. imenovanjem.” (Fragment iz Zakona br. XXII. iz 1926. godine o Gornjem domu Parlamenta)

A népszövetségi kölcsön felvétele után már 1925-ben döntettek arról, hogy a korona helyére pengő rendszert vezet-nek be, de csak 1927. január 1-jén jelent meg az új fizetési eszköz. (1 pengő 12 500 koronával volt egyenlő.) Poslije podizanja zajma Društva naroda su već 1925. godine donijeli odluku da će umjesto krune uvesti sustav pengova, ali se novo platežno sredstvo pojavilo tek 1. siječnja 1927. godine. (1 pengov je iznosio 12 500 kruna.)

50 pengős mintabankjegy (1926. március 1.) Uzorak novčanice od 50 pengova (1. ožujka 1926.)



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Granska struktura industrijske proizvodnje (%)

1913. 1929.∗ Metalna industrija, industrija željeza

15,5

11,3

Strojogradnja 13,8 10,2Proizvodnja električne energije 1,5 4,2

Ostalo 12,1 12,2 Teška industrija ukupno

42,9 37,9

Tekstilna industrija 4,8 14,2 Industrija papira 0,6 1,2 Ostalo 9,3 11,0 Laka industrija ukupno 14,7 26,4 Prehrambena industrija 42,4 35,7

∗ 1929-re az ipari termelés 12%-kal múlta felül a háború előtti utolsó békeév szintjét. * 1929. godine je industrijska proizvodnja za 12% premašila razinu posljednje godine mira prije rata.

Doprinos glavnih grana gospodarstva u nacionalnom dohotku (%)

Grana 1913. 1928.

Poljoprivreda 44 39,7

Rudarstvo, metalurgija 1,8

Industrija 25

29,3

Prijevoz, trgovina 6,3

Ostalo 31

22,9



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………... Broj

moguće osvojivih


bodova Razumijevanje zadatka 8 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 8 Otkrivanje činjenica koje formiraju događaje 10 Konstrukcija, jezična pravilnost 8 Sveukupni broj bodova 42 DJELITELJ: 2 Broj ispitnih bodova 21







Maximális pontszám Maksimalni broj

bodova

Elért pontszám Broj postignutih

bodova 1. Kultura Istoka staroga vijeka 3 2. Srednjovjekovni grad 4 3. Mađarska povijest XIV. stoljeća 5 4. Forme upravljanja državom u XVIII. stoljeću 4 5. Mađarski barok 5 6. Posljedice industrijske revolucije 3 7. Prethodni događaji Nagodbe 4 8. Prethodni događaji I. svjetskog rata 2 9. Mađarska vanjska politika između 1938. i 1941. godine 4

10. Zagranični Mađari 5 11. Karakteristike bivših socijalističkih zemalja 2 12. Manjine u Mađarskoj 4

I. Egyszerű, rövid

feladatok I.

Jednostavni, kratki zadaci

I. Összesen / I. Ukupno 45 13. Lutherova reformacija 12 14. Mirovni sustav koji je zaključio razdoblje I. svjetskog rata 12 15. Društvene promjene u Mađarskoj početkom XIII. stoljeća 12 16. Događaji nakon Mohačke bitke 21 17. Djelatnost Istvána Széchenyija 12 18. Demografski i narodnosni odnosi u Mađarskoj XVIII. st. 21 19. Poljoprivreda Kádárovog doba 12 20. Djelatnost Istvána Bethlena, predsjednika Vlade 21

II. Szöveges, kifejtendő feladatok

II. Tekstualni

zadaci s razlaganjem

II. Összesen / II. Ukupno 45

I. + II. ÖSSZESENI. + II. UKUPNO 90

javító tanár / Strukovni profesor koji je

ispravio radnju Dátum: ......................................



__________________________________________________________________________

Elért pontszám

Postignuti broj bodova

Programba beírt pontszám

Broj bodova upisan u program I. Egyszerű, rövid feladatok I. Jednostavni, kartki zadaci II. Szöveges, kifejtendő feladatok II. Tekstualni zadaci s razlaganjem javító tanár / Strukovni profesor koji

je isparvio radnju jegyző / Bilježnik

Dátum: ................................................. Dátum: .................................................

Documents

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN...Zadatak je u svezi s kulturom Istoka staroga vijeka. Ustanovite uz koju se državu starog vijeka vezuju slike! U tabelu pored imena države upišite