EGYED ÁKOS

Történetkutatás és történelmi tudat

Lehet , hogy ezt az í rás t a tör ténet i t uda t va lami fé le def in íc ió jáva l kel le t t vol-n a kezdeni . Csakhogy egy i lyen def in íc iónak a kísérlete, bá r o lda laka t v e n n e igény-be, végül is csak a n n a k beismeréséhez vezetne , hogy a tö r t éne lmi t u d a t n a k n i n -csen á l t a l ánosan e l fogadot t megha tá rozása . Ezért i n k á b b az evidenciákból i n d u -lunk ki, a n n á l inkább , m e r t c i k k ü n k n e m elméleti , h a n e m gyakor la t i célból ké-szült. N e m a tör ténetf i lozóf ia , h a n e m a t ö r t éne tku ta t á s o ldaláról közelít i meg t á r -gyát : a r omán ia i m a g y a r nemzet iségi t ö r t éne tku ta t á s t u d a t f o r m á l ó szerepének néhány gyakor la t i kérdésé t vet i fel .

Tehá t az e v i d e n c i á k . . . Tény, hogy az egyénnek és közösségnek van tör té -ne lmi tuda ta , amely a múl t ró l , a tö r t éne lemrő l a lkotot t vé l eménykén t létezik. Ebből következően n e m véglegesen k ia laku l t , k e r ek foga lomrendsze r ; i n k á b b különböző megje lenés i f o r m á i b a n érhe tő te t ten . Természe te szer int változó és bonyolul t je-lenség, ame lynek a fo rmálása , á l landó ú j r aa lko tá sa , időnként i z ava ra inak m e g -szüntetése t á r s ada lmi fe lada t , hiszen jórészt e t től f ü g g az egyén csopor t tuda ta : a nemzethez , nemzetiséghez, osztályhoz s ember i séghez való viszonyulása .

Milyen tényezők j á t s zanak szerepet a tör téne t i t u d a t f o r m á l á s á b a n ? Ügy vé l jük , hogy elvileg legalábbis a számos tényező között a tö r t éne t tudo-

m á n y t egyféle p r i m á t u s illeti meg. Ha pedig ezt a fe l fogás t e l fogad juk , e lsőként azt a ké rdés t kel l f e lvázo lnunk , hogy milyen a történetkutatás és a történelmi tudat közti viszony.

Ha ez a viszony csupán abból ál lna, hogy a t ö r t éne tku ta t á s rákényszer í t i az egyénre és a t á r s ada lomra a s a j á t elképzeléseit , vé leményét , az meg m i n d e n to-vábbi né lkü l f e j e t h a j t a n a a h is tor ikusok tek in té lye előtt, k ö n n y ű vo lna a dolgunk. Csakhogy a viszony sokkal bonyolu l tabb . Ugyanis a tör ténet i t u d a t fe j lődésének is megvan a m a g a mechan izmusa , v a n n a k belső törvényszerűségei . Gyökerei tör ténel -m ü n k fo r r á sa iba ágaznak le, de a ma i helyzet, he lyzet tudat , a l é tkörü lmények s m á s t u d a t f o r m á k is e rő te l jesen be fo lyáso l j ák fe j lődését . Mindezek köve tkez tében m á r csak azér t is, m e r t a t á r s a d a l o m b a n különböző nemzedékek é lnek együtt , a tö r téne lmi t u d a t s t r u k t ú r á j a heterogén.

E tuda t a laku lása fo lyamatos , m e g v a n a m a g a tör ténet isége. A régebbi ko-r o k b a n nagy szerepet já tszot t a szóbeli hagyomány , a nemzedékrő l nemzedékre , apá ró l f i ú r a szálló vé lemény az egyik vagy más ik tö r téne lmi korról , eseményről , személyiségről. Az tán a tör téne t í rás , t ehá t az í rásbeliség t u d a t f o r m á l ó e re j e meg-növekedet t , először az ér te lmiségiek körében, m a j d a tö r t éne lemokta tá s rendszere -sítése u tán , egyre szélesebb nép ré t egekben is. Bár szerepe csökkent , a szóbeli h a -gyományozás m a is fontos a tö r t éne lmi t u d a t a l ak í t á sában .

Az egymás mel le t t élő nemzedékek kérdéséné l m a r a d v a , azt is le kel l szö-geznünk, hogy az idősebbek tör ténet i t uda t a az egyéni é lményekből leszűr t tör té-ne lmi je l legű t apasz ta la tok köve tkez tében gazdagabb : a háborúk , a t á r sada lmi vá l -tozások, a kü lönfé le e lnyomatások átélése mély n y o m o k a t hagyo t t az e m b e r e k t u d a t á b a n . S bizony nehéz a tör ténész dolga, m e r t szinte va rázs lónak kell l enn ie ahhoz, hogy megrögződöt t vé leményeke t (az egyéni átélés n e m biztosí téka az í téle-tek helyességének) megvál toztasson. A f i a t a l a b b nemzedékek tö r téne t i t u d a t a főleg az iskolai tö r téne lemokta tás , az egyéni o lvasmány s a t ömegkommunikác ió ú t j á n a lakul . Fontos ebben a művésze tek , különösen a f i lmművésze t szerepe. Emel le t t tovább i he terogén e lemek is vegyü lnek a tö r téne t i t uda tba , a t á r s ada lmi osztály-hoz, e tn ikumhoz , különböző f a jokhoz való ta r tozás szerint . Mégis e lmondha tó , hogy a tör ténet i t u d a t — lényegét t ek in tve — a mú l t ró l a lkotot t vé l emények összessége.

Ez a vé l emény n e m m a r a d m e g önkörében , hiszen a közgondolkodás, ame ly -n e k részévé vál ik , k iha t az ember i cse lekvésekre; másrész t a közvélemény — kih í -vásai , e lvárása i r évén — k iha t a t ö r t éne l emku ta t á s f e j lődésé re is. Igaz viszont, hogy a t ö r t é n e t t u d o m á n y ú j a b b e redménye i n y o m á n a tö r téne lmi t u d a t m a g a is fokozatosan á ta lakul . A tö r téne t i t u d a t és a t ö r t é n e t t u d o m á n y legá l ta lánosabb ösz-szefüggését Bobinska lengyel tör ténész így l á t j a : „A tör téne lmi tudat , amely m i n t -hogy lényegében mentá l i s szféra — vagyis felöleli a t á r sada lmi psz ich ikum te-rü le té t —, ugyanakkor bizonyos m é r t é k b e n a t ö r t é n e t t u d o m á n y mentá l i s a l a p j á t a lko t ja . " T e h á t egymást fel té telezik, és tegyük hozzá, m e r t ez igen lényeges: egy-mást mintegy ellenőrizve fejlődnek. M o d e r n e b b kife jezéssel élve, s t ruk tu rá l i s v i -

szony áll f e n n a t ö r t é n e t t u d o m á n y és a tö r téne lmi t uda t között, s ha ebben a vi-szonyban zavarok á l lnak be, va l ame ly ik rész r endsze r in t n e m k í v á n a t o s i r ányba kezd fe j lődni . H a pé ldáu l a t u d o m á n y o n túl i tényezők túlságos m é r t é k b e n ha t a l -m u k b a ker í t ik a t á r s ada lom tör téne t i t u d a t á n a k az i rányí tásá t , az k ö n n y e n elsza-k a d h a t a t udományos ku t a t á s eredményei tő l , s esetleg könnyen enged az i l lúzió c sáb jának . G o n d o l j u n k a hi t ler i f a s i zmus „ tör téne lmi" p r o p a g a n d á j á r a , amely a f a j i f e l sőbbrendűség hamis t uda t áva l t ömte a fe jeke t , hogy legyőzhetet lensége mí -toszának tö r t éne lmi há t t e re t biztosítson. A m á s i k esetben, t ehá t amikor a tö r té -ne t í rás szakad el — különböző okok fo ly tán — tá r sada lmi el lenőrző közegétől, könnyen v á l h a t önmagáé r t való, é r ték te len , dogmate rme lő vál la lkozássá . I lyenkor az tör ténik , hogy a t á r s ada lom előtt elveszíti hi telét , s j ó f o r m á n n incs ha tássa l a tö r téne lmi t u d a t a laku lására . Az ötvenes években lényegében ez tö r t én t n á l u n k a tör ténet í rássa l . Viszont ar ró l sem szabad megfe ledkeznünk , hogy a tör ténész sze-mélyisége, egyénisége i lyenkor , sőt t a l án éppen i lyen időkben sokat ron tha t , de sokat is segíthet . A közösségüktől e lszakadó ka r r i e r i s t ákbó l le t tek a f as izmus leg-szolgaibb tör ténet í rói , míg mások a r e n d k í v ü l nehéz k ö r ü l m é n y e k között is igye-keztek s z a k m á j u k becsüle té t e m b e r ü l szolgálni.

Ha a funkc iona l i zmus felől köze l í t j ük meg fe l t e t t ké rdésünke t , azt m o n d h a t -juk, hogy a tö r t éne lmi t u d a t n a k a valóságos tö r t éne lmi fe j lődés t anu lsága i t kell t a r t a lmazn ia , hiszen f u n k c i ó j a n e m más, m i n t az, hogy elősegítse egy adot t közös-ség helyes cselekvéseit , ame lyek a tö r téne lmi fe j lődés i r ánya és a h u m a n i z m u s ke -retei között mozognak. Valóban, t apasz ta la t i t ények szer int a tö r téne lem tanu lsága i t helyesen ér tékelő t u d a t n a k igen nagy szerepe lehet a közösségek, e tn ikumok, á l la-m o k egymás közti kapcso la ta inak rendsze rében s — a tö r t éne lem hosszú ide jéve l mé rve — a közösségek f e n n m a r a d á s á b a n is. Az a közösség (különösen kisközösség), amely egyál ta lán n e m vagy rosszul gazdá lkodik tö r t éne lmi hagya tékáva l , a l igha képes hosszú t ávon f e n n m a r a d n i . S el lenkezőleg: a reá l is tö r téne lmi önismeret , a tö r téne lmi adot tságok, tö rvényszerűségek fe l i smerése a közösségek boldogulásá t szolgálhat ja . A t ö r t é n e t t u d o m á n y szerepe épp az, hogy a tör ténet i t u d a t i lyen i rá -nyú fej lődését , f u n k c i ó j a i lyen é r t e lmű te l jes í tését a m a g a eszközeivel elősegítse.

Milyen a t ö r t é n e t t u d o m á n y s t r u k t ú r á j a és f u n k c i ó j a ? Ha n e m a k a r u n k a tö r téne lmie t lenség h i b á j á b a esni, je lzésszerűen u t a l n u n k

kell a tö r téne t í rás h a j d a n i fe j lődés i ú t j á r a s t á r s ada lmi f u n k c i ó j á r a . Bár a múlt idézés , a tör ténet í rás , a leírás, a na r r ác ió f o r m á j á b a n , egyidős az

írásbeliség k ia laku lásáva l , t e h á t a legrégibb t u d o m á n y o k egyike, szerepe évezredek során alig vál tozott . N e m a k a r t m á s lenni, m i n t az ember i cselekvések, esemé-nyek, k i emelkedő p é l d a k é p e k memor i á l é j a . K r ó n i k a volt , n e m több, igaz, sokszor i rodalmi szintű krónika , mely f u n k c i ó j á t a b b a n lá t ta , hogy az é le t t an í tómes te re legyen. Vitás, hogy az volt-e, még akkor is, h a Cicero u t á n a tö r t éne t í rók gyak ran idézget ték az i smer t szállóigét: His tor ia est magis te r vi tae. A polgár i nemze tek születésekor az tán a his tór ia társadalomszervező funkciót kapot t , s a nemzet i tudo-m á n y r a n g j á r a emelkede t t (a nyelvészet te l együtt), m e r t elősegítette a nemzet i tu -dat , végső soron a polgár i nemze t k ia laku lásá t . Ettől kezdve azonban e lmélet i a l a p j a egyre j obban a hanya t ló polgárság ideológiá jához igazodott , és szélsőséges f o r m á k -ban is megny i lvánu l t (sovinizmus, fa je lméle t ) .

Pozi t ív i r ányú fo rdu la to t elvileg a ma te r i a l i s t a f i lozófia és a polgár i köz-gazdaság elmélete , főleg pedig a m a r x i z m u s hozott. Mivel azonban a tö r t éne t í rás módszerében t o v á b b r a is konzerva t ív t u d o m á n y n a k bizonyult , a gyakor la t i f o r d u -lat későbbi . Éppen ezért okkal m o n d h a t t a Marc Bloch, a m o d e r n szellemiségű tör -téne t í rás egyik megalapozója , hogy „a tö r t éne lem igen régi az elbeszélés embr io -nál is f o r m á j á b a n " , de „mint e lemző vál la lkozás a n n á l i f j a b b " .

Az u tóbbi év t izedekben a t ö r t é n e l e m t u d o m á n y valóságos me tamor fóz i son megy át. E r e d m é n y e k é n t m a belsőleg strukturált történetkutatásról és -írásról beszélhe-tünk, olyanról , amely a történelmi folyamat valóságos struktúrájához próbál iga-zodni. A pol i t ika tör téne t évezredes egyedura lma megszűnt , a h a j d a n i egységes tör -ténet í rás he lyén ú j szakágazatok jö t tek lé t re (a fo lyama t a XVIII . sz. végén elkezdő-dött). I lyenek, hogy csak a f o n t o s a b b a k a t emlí tsük, a gazdaság-, t á r s a d a l o m - és művelődés tör téne t , v a l a m i n t ezek részdiszcipl ínái : az agrár - , ipa r - és á r tör téne t , a város- és fa lu tö r téne t , v a l a m i n t — és ez n e m kü lön i rányza t — az in tegrác ióra tö rekvő civil izációtörténet . Másrész t a his tór ia t u d o m á n y a azál ta l igazodott a tör-téneti idő sajátosságaihoz, hogy tör téne t i ko ronkén t is szakosodott . A területi struk-túra sajátosságaihoz az egyetemes tör téne t , nemzet i tö r téne t és a he ly tö r téne t el-különülése révén ke rü l t közelebb.

Nyi lvánvaló , hogy a d i f fe renc iá l t t ö r t é n e t t u d o m á n y jobban megfe le l funkc ió i -nak, az eddiginél j obban f e l t á r h a t j a a tör téne t i hagyományt , segí thet fe l i smern i az igazi nemzet i és közösségi é rdekeke t a tör ténet i fe j lődés egészében, segíthet sa-

j á t k a r a k t e r ü k megőrzésében, e lőmozd í tha t j a a nemze tek törekvései t , mégpedig a más nemze t ek és közösségek megbecsülése mel le t t , s n e m a ve lük va ló el lenséges-kedés által . Ebben a törekvésében a t ö r t éne t t udomány t különösen az összehason-lító történetkutatási módszer segíti, amely az önkontroll szerepét tölti be, az ön-imádat s a múlt (a s a j á t nemzet i tör ténelem) mitizálása ellen. Vonatkoz ik ez a m a r x i e lveken nyugvó t ö r t é n e t t u d o m á n y r a is, amely egyik f ő f e l a d a t á n a k t a r t j a a szocialista e m b e r közösségi tuda t i v i l ágának fo rmá lásá t .

A r o m á n tö r t éne t í r á s t u d a t f o r m á l ó f u n k c i ó j a r endk ívü l e rő te l jes volt a tör -t éne lem fo lyamán . Csak u ta ln i szere tnénk a nagy erdélyi t r i á sz ra (Samuil Micu, Gheorghe Şincai , P e t r u Maior), ame ly a la t in szá rmazás eszméjé t v i t t e b e a r o m á n köztudatba , és a 48-as tör ténet í ró i n e m z e d é k r e (Kogălniceanu, Bălcescu), amely a nemzet i egység és függet lenség gondola tá t népszerűs í te t te , végül Iorgára , aki a r o m á n tör ténet i t uda to t szintet izáló műve ive l szolgálta.

A fe l szabadu lás u t án i tö r téne t í rás a demokra t i kus és f o r r a d a l m i hagyományok fe l fedezése és te r jesz tése terén végzet t ú t tö rő m u n k á t . N a p j a i n k r o m á n tör téne t -í r á s á n a k a l endü le té t n a g y m é r t é k b e n fokozzák egyrészt azok a ku t a t á sok és e red -mények , amelyek az első központosí tot t dák á l l am 2050. év fo rdu ló j áva l kapcsola-tosak, másrész t az a tény, hogy 1980 augusz tusában h a z á n k b a n rendez ik meg a soron levő XV. Nemzetközi Tör ténészkongresszust . E tekinté lyes nemzetközi tudo-mányos f ó r u m je lentős tör téne t i kérdéseke t tárgyal , é rzékel te tésére csak n é h á n y címet eml í t ünk : Ke le t -Európa — a civilizációk ér intkezési t e rü le te ( főreferens Románia) ; a béke f o r m á i n a k kérdése a t ö r t éne l emben (Olaszország és Spanyolor -szág); föderá l i s és p lu ra l i s t a á l l amok (Lengyelország); a nő szerepe a tö r t éne lemben (Franciaország); a tö r t éne lemokta tá s helye és szerepe a X X . századi e m b e r fo r -m á l á s á b a n (Szovjetunió); demográ f i a , j á rványok , ökológia (Anglia).

A r o m á n t ö r t é n e t t u d o m á n y te rmésze tesen foglalkozik az együt té lő nemzet i -ségek, így a román ia i magya r ság és németség tör téne téve l is. Köve tkezésképpen a r o m á n tö r t éne t í rás nagy ha tás t gyakorol a román ia i magya r ság tö r téne lmi t u d a -t á r a ; gye rmeke ink az ok ta t á s m i n d e n fokoza tában t a n u l j á k R o m á n i a tör téneté t , a sa j tóban , szak lapokban olvassák a népszerűsí tő , i l le tve szakcikkeket . A tö r téne-lem népszerűsí téséből kiveszi részét a televízió, amely m i n d e n generáció tör té -ne lmi t u d a t á r a ha t . Bár a t ankönyvek sokszor hiányosak, e lmondha tó , hogy a román ia i m a g y a r s á g tör ténelmi t u d a t á b a n je lentős he lye t fogla l el a r o m á n néppe l való közös hagyomány , testvériség tuda ta . Ehhez egyre nagyobb mértékben járul hozzá nemzetiségi történetkutatásunk is, amely ugyanakkor céljául a sajátos tör-téneti hagyományok feltárását, ébresztését, éltetését tűzte ki.

Milyen m a nemzet iségi ön i smere tünk? Más, m i n t tegnap, á l l ap í t j a meg Gáll Ernő, m e r t más, megvál tozot t lé tkörü l -

m é n y e k között fo ly ta t egy hagyománysor t . Ez te rmésze tesen a tör ténet i önisme-retre , t u d a t u n k r a is vonatkozik . Tehá t tö r téne t i ön i smere tünknek elvileg tuda to -sabbnak , t á rgy i l agosabbnak kell lennie, m i n t a réginek, hogy j o b b a n szolgálhassa ma i s ho lnapi é le tünket .

És v a j o n mi lyen a va lóságban? Ebben a kérdésben a szociológia ke l lene hogy eligazítson, de egyelőre n e m

tud. Ezér t egyéni t apasz ta l a t a ink a l a p j á n kel l képe t f o r m á l n u n k róla. Bizonyosnak látszik, hogy a va lós mú l t i smere t igénye je l lemzi nemzet i ségünk

többségét . S a n n a k egy része reális , épí tő jel legű ön i smere t re te t t szer t ; elsősor-ban a h u m á n ér telmiség. E r r e va l l a könyvvásár lók , tör téne t i i roda lma t olvasó közönség összetétele. Ezzel a réteggel áll a t ö r t é n e t k u t a t á s u n k a lkotó jel legű d ia-lógusban. K ia l aku lóban v a n ugyanakkor egy f i a t a l nemzedékekbő l : mérnökökből , munkásokbó l , középfokú műszakiakból , t isztviselőkből álló közönség is, amely oda-figyel a tör téne t i i roda lomra , ké rdésekre . Je len tős különbségek t apasz ta lha tók a nemzedék i tör téne t i ön i smere tben is. A f i a t a l a b b magya r nemzet iségi korosztá lyok tör ténet i t u d a t á b a n sa j á t m ú l t j u k a t i l letően sok a b izonyta lanság, a h iány, ami az iskolai tö r t éne lemokta tás fe lé is f igyelmezte tő jel ke l lene hogy legyen. Az idősebb korosztá lyok t u d a t á b a n számos egymásnak e l l en tmondó vé lemény keveredik . So-kan pesszimiszt ikus vé leményt a lak í to t t ak ki a tör téne lemről . M i n d e n rosszul si-ke rü l t — m o n d j á k , s törökfogla lásra , Habsburg -e lnyomás ra , Mohácsra , N a g y m a j -tényra , Vi lágosra stb. h iva tkoznak . Mások, és ez a ka tegór ia eléggé népes, közöm-bösek; a tö r t éne lem fa tá l i s és szeszélyes — ismételget ik, b e n n e az egyén és a kisközösség tehete t len . Hasznosabb mássa l foglalkozni , m i n t tö r t éne lemmel . S végül v a n n a k — igaz, egyre kevesebben —, ak ik még mind ig i l lúziókat őr izgetnek tuda -t u k b a n : t ö r t é n e l m ü n k szép, h ibamen te s volt , csak a tör ténészek okve te t l enkednek , dehero izá lnak és os toroznak — így vé lekednek. Azt meg s e m m i k é p p e n sem h a j -landók tudomásu l venni , hogy n e m m i n d e n tö r t éne lmi csapás okai keresendők külső tényezőkben.

Persze i n k á b b a szélsőségeket eml í t e t tük meg, hogy érzékel tessük: szocialista nemzet iségi t u d a t u n k f o r m á l á s á b a n a nemzet iségi t ö r t é n e t k u t a t á s n a k még bőven van tenn iva ló ja .

A reál is tö r t éne lmi tuda t k i a l a k u l á s á n a k a fe l té te le i n á l u n k sem másak , m i n t á l t a l ában : e n n e k m i n d e n k é p p e n a valóságos m ú l t és a tö r téne lmi hagyo-m á n y egészére kel l fe lépülnie . Csak ez a szemléle tmód képes kiküszöbölni tör té-neti t u d a t u n k h iányai t , ki igazí tani egyoldalúságai t , torzulásai t , megszün te tn i bizo-nyos egyensúlyzavara i t , m e r t — röv iden szólva — a te l j es t ö r t éne l em t ü k r é b e n kiderül , hogy m ú l t u n k nemcsak vereségek sorozata, h a n e m e r e d m é n y e k b e n , meg-tar tó pozit ív h a g y o m á n y o k b a n is bővelkedik . Ezeknek a f e l t á rása je lentős ténye-zője lehet a tuda tos és ku l tu rá l t é le tmódnak , a nemzet iségi ön tuda tnak , a jobb közérzetnek.

Fent i á l l í t á sunka t t ehá t a te l jes , totál is t ö r t éne lem koncepc ió já ra alapozzuk. Az ember iség tö r t éne lmé t m i n t gazdaság i - tá r sada lmi fo lyamatok , ember i tevé-kenységek s a nek ik megfe le lő s t r u k t ú r á k összességét é r te lmezzük. Fo lyamat jel lege a b b a n van, hogy az e m b e r t körü lvevő vi lág megelőző tevékenységek ter-méke, s az ember , f e n n t a r t v a a megelőző nemzedékek tevékenységének e redmé-nyeit , lé t rehozza a következő n e m z e d é k e k éle t fe l té te le i t is. „A tö r t éne lem n e m egyéb — í r ta M a r x —, m i n t egyes nemzedékek e g y m á s u t á n j a , amelyek m i n d -egyike k iaknázza azokat az anyagokat , főkén t te rmelőerőket , amelyeke t va la -menny i e lőd je reá hagyományozot t , i lyenképpen tehá t a r áhagyo t t tevékenységet fo ly ta t j a egész megvál tozot t k ö r ü l m é n y e k között, másfe lő l pedig a régi kö rü lmé-nyeket módos í t j a egészen megvál tozot t tevékenységgel ." A tö r t éne lem totál is jel lege pedig abban áll, hogy a ma , a je len ho lnap m á r mindenes tü l „múl t tá" , tö r téne-l emmé lesz. Á m a tö r t éne t tudomány , miközben igyekszik a tö r t éne lem fo lyamata i t , f o lyama t s t ruk tú r á i t fe l tá rn i , t i l takozik az ellen, hogy egyszerűen az összes m ú l t -beli e semények va l ami fé l e t á r h á z á n a k tekintsék. Fus te l de Caulanges a tör té-ne lmet „az ember i közösség" t u d o m á n y á n a k nevezi , M a r c Bloch ezt e l fogadva, az-zal egészíti ki, hogy a h is tór ia az ember iség történeti t u d o m á n y a . T e h á t az á l l an -dóan változó tör téne t i fo lyamatoka t , s t r u k t ú r á k a t t a r t j a ku t a t á sa t á rgyának .

Kérdés , hogy nemzet iségi t ö r t é n e t k u t a t á s u n k eléggé s t ruk tu rá lódo t t - e ahhoz, hogy á t foghassa a te l jes t ö r t éne lmünke t .

Nézzünk széj jel t ö r t éne t í r á sunk t á j á n . A rendsze resebb nemzet iségtör ténet i ku ta t á sok megindu lása óta kétségkívül

a műve lődés tö r téne t t e rén é r tük el a legtöbb s leg je lentősebb e redmény t . Szabó T. Att i la , J a k ó Zsigmond, Benkő S a m u és m á s müvelődés tör ténészek m u n k á s s á g a eléggé ismert , semhogy i t t i smét lésekbe kel lene bocsá tkoznunk. Szinte fe lbecsül -hete t len fontosságú ez a művelődés tör téne t i f e l t á ró m u n k a tör téne t i ön i smere tünk szempon t j ábó l is, m e r t „századokat egybekötő" ku l tú rh i s tó r ia i vonula t ró l , tudósok-ról, i roda lmárokró l , i rodalomról , iskolákról , t anárokró l , nyomdászokró l v a n szó benne . Ez a hagyományfe l t á r á s növelhe t i önbecsülésünket , hiszen b izonyí t ja , hogy európai mércéve l m é r v e is rangos szellemi k u l t ú r á t t e r emte t t ek eleink. Az európai kompara t i sz t ika és az ú j a b b k o r i t ö r t éne tünk ku t a t á sa ugyanakko r megóv attól, hogy ezeknek az e r e d m é n y e k n e k és tör ténet i h a g y o m á n y o k n a k mitizálói legyünk.

A hagyományfe l t á r á s más te rü le te in is szület tek e redmények , de jóval sze-rényebbek , m i n t a műve lődés tö r t éne tben . A t ö r t é n e t t u d o m á n y egyes ágaza ta inak a l e m a r a d á s a hova tovább tör ténet i t u d a t u n k ferdülése ihez vezethet . A gazdaság- és t á r sada lomtör t éne t í r á s bizonyos fokú l e m a r a d á s a mia t t — és e r r e I m r e h Is tván A rendtartó székely falu c ímű köte te f igyelmezte te t t — n e m elég tuda tos az a hagyományápolás , amely az elődök önfenn ta r tó , ö n m a g u k életét megszervező te-vékenységét l á t t a t j a . A gazdaságtör téne t speciális ágaza tának , az ag rá r tö r t éne tnek az e lhanyagolása közvet lenül szegényíti tö r téne lmi közgondolkodásunkat . Hiszen az erdélyi magya r ság zömében mezőgazdaságot fo ly ta tó közösségekből állt . Ezek a lap-se j t j e az önálló fa lus i ház ta r tás , a család, ame ly a demográf ia i folytonosság s a hagyomány le té teményese vol t ; régi c sa l ád rendsze rünk erényei f igye lemre mél -tóak. N e m elégséges, h a a r á n k m a r a d t népi örökségből, ku l tú r ábó l csak a népda l és a t ánc vá l ik élő h a g y o m á n n y á : ki kel l h á m o z n u n k az é le tmód ér tékes elemeit , amelyek r endk ívü l t anulságosak l ehe tnek pé ldáu l a közösségi, az anyagi s m á s j a v a k k a l t a k a r é k o s a n bánó, józanul törekvő, egészséges men ta l i t á sú ember neve-lésében. S különösen a m u n k á r a va ló nevelésben. Egy i lyen fe l t á rás segí thet a b b a n is, hogy a ma i p r o b l é m á i n k egy iké t -más iká t — pé ldáu l az egykeprob lémát — meg-felelő tö r téne lmi mélységében í t é l jük meg. És i t t m á r i s nemzet i ségtör téne t i k u t a -tása ink e r edménye i r e h iva tkozha tunk . A fa lus i családi ház t a r t á s ön fenn ta r tó , a népességet ú j r a t e r m e l ő funkc ió j á t vizsgálva j ö t t ü n k rá, hogy a ház t a r t á s egyen-súlya mi lyen nagy szerepet kapo t t e funkc iókban . Századokon át, a m i n d e n n a p i szükségletek e lő teremtése mel le t t , s te rmészetesen a feudál i s szolgál ta tásokon túl,

alig m a r a d t lehetőség ceremoniá l i s a lapok megte remtésé re . De ü n n e p e k azért mégis voltak, s ezek a közösségek belső kohézió já t n a g y m é r t é k b e n erősí te t ték. A m i k o r az tán a f euda l i zmus utolsó nagy tör ténet i szakaszában lehe tővé vá l t az ü n n e p i ce-r emón iák gazdagí tása, bizonyos v idéke inken , pé ldáu l Kalotaszegen, a ceremoniá l i s a lapok meg te remtése tú l fe j lődöt t , hosszú éveket , n é h a évt izedeket ve t t igénybe (a vagyont érő menyasszonyi ke lengye előál l í tása például) , s így a ce remóniák végső soron eredet i f u n k c i ó j u k n a k e l len té tébe c sap tak át, veszélyessé vá l t ak a közösség fo lyamatossága , önmaga ú j r a t e r m e l é s e szempont jábó l . (Mint i smeretes , a je lenség ma is fennál l . )

Szükség van, a g r á r m ú l t u n k r ó l lévén szó, a t á r sada lomtör t éne t i ku t a t á s előre-lépésére is. Főleg azért , m e r t a közgondolkodásban még mind ig n e m a laku l t ki reál is kép az erdélyi magya r ság múl tbe l i t á r s ada lmi s t r uk tú r á j á ró l . S az is közis-mer t , hogy a régi r o m á n his tor iográf ia gyak ran te t t egyenlőségjele t az e lnyomó nemes és á l t a l ában a m a g y a r közé, később az u ra lkodó osztály, vagy éppen á l l a m -a p p a r á t u s és m a g y a r közé, rosszul i n f o r m á l v a ezál tal a r o m á n közvéleményt . En -nek a t u d a t n a k a m a r a d v á n y a i v a l n é h a m a is t a lá lkozunk. A valóság pedig az, hogy az erdélyi magyarság évszázadokon át többségében éppúgy jobbágyi sorban élt (a székelységnek sa já tos t á r sada lmi képle te volt), m i n t a r o m á n ; később a magyar m u n k á s és parasz t éppúgy szenvedet t a t á r s ada lmi e lnyomás mia t t , m i n t a román . Persze egy a lapos t á r sada lomtör téne t i vizsgálódás azt is számszerűen fe l -mérné , hogy a m a g y a r t á r s a d a l o m b a n a nemesség a r á n y a va lóban nagyobb volt , min t más t á r s a d a l m a k é b a n , és hogy a nemes i é le t forma, amely később a dzsent r i önromboló, önf i togta tó é le tvi te lébe torkol lot t , b izony sok k á r t okozott n e k ü n k , mer t az együt té lő népek, sőt egyes európa i pol i t ikusok is a magyarságo t n e m k is m é r t é k b e n ebből a szemszögből kezd ték megítélni . Ki t a g a d h a t n á , hogy ezek a tuda t i m a r a d v á n y o k m a is é lnek? Ezzel az é le tmódda l kapcso la tban még a mi kö-r e inkben is sok az illúzió, Ady Endre költészete és harcos publ ic i sz t iká ja e l lenére is. M e r j ü k ál l í tani , hogy ezt a f a j t a h a g y o m á n y t t á r s a d a l m u n k n a k az a része, a m e -lyet „i l lúzióőrzőnek" nevez tünk , de ta lán a közömbösök egy része is, é r t ékesebbnek t a r t j a , m i n t az előbb eml í te t t agrár tör téne t i , parasz t i hagyomány t .

A t á r s ada lomtö r t éne tnek egy más ik sa já tos h a j t á s a a munkásmozga lom- tö r t é -net . Bár v a n n a k e r edménye ink ezen a téren is, n e m elegendőek ahhoz, hogy ez a hagyomány a nemzet iségi tör ténet i t u d a t b a n az öt megi l le tő helyet e l foglal -ha tná . Ped ig ismeretes , hogy az erdélyi munkásmozga lom kora i szakaszában a konkré t demokrác i ának mi lyen szép f o r m á i jö t tek létre, s hogy a r omán ia i m u n -kásmozga lomban és nemzetközi k o m m u n i s t a mozga lomban az erdélyi magya r ság s zámarányá t t ú lha l adó a r á n y b a n ve t t részt. Ez a tény — ha a tör téne t i t u d a t sík-j á r a v e t í t j ü k á t — reál is ön i smere tünk , önér téke lésünk ér tékes pi l lére lehet.

N e m kel lene a b b a h a g y n u n k a 48-as f o r r a d a l o m ku ta t á sá t sem, hiszen 1848 él az erdélyi magya r ság t u d a t á b a n , és ezért t u d a t f o r m á l ó e re j e nagy. A tör ténet í rás tó l is függ, hogy a legendák és téveszmék k i szo ru l j anak a 48-as tör ténet i tuda tból .

Vi ta téma, hogy a tö r téne lmi hagyományhoz , nemzet i -nemzet iségi örökséghez hogyan kell v iszonyulnia a tör ténésznek. Meddig m e h e t el k r i t ika i á l lásfogla lá-s ában? Ebben a ké rdésben ke rü l szembe a legtöbb a lka lommal a tö r t éne tku ta tó a tör ténet i közgondolkodással .

Pe rsze recept nincs, mind ig a konk ré t tör téne t i e lemzésnek kell é r tékí té le te t m o n d a n i a va l ame ly kérdésben . E n n e k során a ma i ku t a t á s bizony gyakran kény-szerül a r ra , hogy a tör ténészelődök ér tékelései t is megvál toz tassa vagy módosí tsa . Bár ebben a je lenségben á l t a l ában a közgondolkodás a t ö r t é n e t t u d o m á n y gyönge-ségét l á t j a , a valóság az, hogy a vé leményeke t m á s t u d o m á n y o k is g y a k r a n vál toz-t a t j á k egyik vagy más ik tú lha lado t t kérdésben. És ez így v a n r e n d j é n . Viszont a tudományos történetkutatás helyzeté t nehezí t i az a tény, hogy a közvélemény gyak-r a n egy ka lap a lá veszi a „kon junk tú ra tö r t énészekke l " , holot t a ke t tő között mi -nőségi kü lönbség van. A k o n j u n k t ú r á t k ihaszná lók n e m az ú j f o r r á s k u t a t á s vagy ú j e lmélet i koncepciók a l a p j á n vá l toz t a tnak gyakor ta vé leményt , h a n e m azért , m e r t s zám ukra így előnyös. Ha ezt a zavaró kö rü lmény t (a szaktör ténészek és a „kon junk tú ra tö r t énészek" összekeverését) s ikerül t isztázni, a szak tör téne lem és a közönség kapcsola ta i erősödni fognak , ami m i n d e n k é p p e n kívánatos .

E n n e k é rdekében n e m árt , h a k i t é r ü n k a t u d o m á n y m a i á l l á spon t j á r a a h a -gyomány kérdésében . Az az á l l á spon t j a ugyanis , hogy a hagyomány n e m kezelhető t abukén t , s csak akkor é lhe t t ovább ma i v iszonyaink között, ha m á r kr i t ika i lag e lemeztük. A szelekció azonban n e m lehet dogmat ikusan szűk lá tókörű. A tör té-net i örökségből eleve csak a v isszahúzó örökséget kel l k i rostá lni , de még e n n e k is helyet kel l biztosí tani a ku t a t á sban , hiszen azt, hogy mi vol t jó és m i nem, csak az örökség egészében é r t é k e l h e t j ü k helyesen. S emel le t t a nega t ív pé ldák is t a -nulságosak lehetnek , ó v h a t n a k hasonlók megismétlésétől .

Hogyan a lka lmazkod ik nemzet iségi t ö r t éne t í r á sunk a te rü le t i és időbeli s t ruk-tú rákhoz?

Az u tóbb iva l kapcso la tban a vá lasz csak pozit ív lehet , h iszen a régebbi ko-roka t is k u t a t j u k , éppen úgy, m i n t az ú j a b b a k a t . A terü le t i s t r u k t ú r á t i l letően azonban rosszabb a helyzet.

I n d u l j u n k ki a román ia i magya r ság te lepülés fö ldra jz i viszonyaiból . Abból , hogy a székelység s n é h á n y k isebb tá jegység l akosságának kivéte lével szétszórt települési r endsze rben , vegyes lakosságú vá rosokban és f a l v a k b a n él. Ennek kö-ve tkez tében tö r t éne tének f e l t á r á s á b a n kivételes je lentőséget k a p a még fe j le t len, he ly tör ténet i módszer . A he ly tör téne t művelésé t indoko l j a egy másik , a tör téne t i hagyomány t i l lető é r téke lméle t i szempont is. I smere tes ugyanis , hogy tör ténet i h a g y o m á n y a i n k különböző é r t ékka t egó r i ákban he lyezkednek el: egy részük az országos hagyományrendsze rben , vagy az á l ta lános m a g y a r hagyományban , a csúcsa az egyetemes hagyományka tegór i ában , de v a n n a k olyan ér tékes helyi hagyomá-nya ink , ame lyeknek csak az i l lető helység, tá jegység, megye lehet a gazdá ja . Fe l -t á r ó j a pedig a he ly tö r t éne tku ta tás .

Az csak bátor í t , hogy a he ly tör téne t műve lésének Angl iában , Németország-b a n s máshol is nagy becse van .

Régi igazság, hogy a he ly tö r téne t műve lése a szülőföldszeretet egyik meg-nyi lvánulása , a szülőföldszeretet pedig a haza f i ságnak szerves része, m o n d h a t n i p róbaköve . N e m lehet va lak i úgy á l t a l ában jó hazaf i , va laho l k o n k r é t a n dolgoznia kell , hogy o t thon lehessen benne .

Okka l ké rdezhe t i bá rk i : m i n d e r r e a rengeteg m u n k á r a , ami t fe l soro l tunk , hogyan f u t j a a szerény ke re tekke l rendelkező, u tánpót lás i gondokka l is küzdő nemzetiségi t ö r t é n e t k u t a t á s n a k ?

Amikor í r á s u n k beveze tő jében merésze l tük mondan i , hogy a tö r téne t i t u d a t -fo rmá lá sban va l ami fé l e p r i m á t u s illeti meg a tö r t éne t tudomány t , egyszerűen a r r a gondol tunk, hogy a m ú l t r észs t ruk túrá i , végte lenül gazdag tör téne te i csak az egységes tör téne t i f o l y a m a t egészében é r te lmezhe tők reá l i san , amelye t a megis-meré s meze jén a t ö r t é n e t t u d o m á n y m ű v e l meg. Most az eml í te t tekhez azt is hozzá kell fűzni , hogy m ú l t u n k oly gazdag, oly sokré tű és vál tozatos e seményekben és fo lyama tokban , hogy ezek fe l fedezése csakis a legkülönbözőbb ér te lmiségi fogla l -kozások, szakmák , a t u d o m á n y o k és művésze tek együ t tműködése á l ta l végezhető el. Így a tör téne t i t u d a t fe j lesz tése is sok tényező együt tes ha tásá t tételezi fel . A n -ná l inkább , mer t , amin t Anton io Banf i , a k iemelkedő olasz m a r x i s t a tör ténész megfoga lmaz ta : „a tö r téne lmi t u d a t a k u l t ú r a lényegi önfe l i smerése egy folytonos és szerves fe j lődés fo lyama takén t , amely ö n m a g á b a n h o r d j a é r t e lmét és igazolá-sát." Tehá t nem csak a t u d o m á n y o k j á r u l h a t n a k hozzá fej lesztéséhez, h a n e m igen je lentős m é r t é k b e n a művésze tek is.

Közhely, hogy a szépi rodalom mind ig is szívesen nyú l t tö r t éne lmi témákhoz . Eötvös Józsefre , Jóka i r a h iva tkozha tunk ; Ady köl tészetében és p r ó z á j á b a n előkelő helyen szerepel t a tö r téne lem. Bizonyos, hogy Napóleon oroszországi h a d j á r a t á t el-sősorban Tolsztoj regényéből i smer jük , és a pé ldák a végtelenségig fo ly ta tha tók .

A tör téne t i t u d a t fogékony a képzőművésze tek tör téne t i je l legű a lkotásai i r á n t is: egyik-másik tör téne t i személyiség úgy él a köz tuda tban , ahogy a l a k j a a fes tő vásznán vagy a szobrász vésője n y o m á n s a n y a g á b a n testet öltött . Erős érzelmi kötődést biztosít bizonyos tö r téne lmi események, je lenségek i r á n t a zene. M i n d -ebből n e m nehéz levonni azt a következtetés t , hogy tör ténet i ön i smere tünk a művésze tek hozzá já ru lá sá t n e m nélkülözhet i .

A t ö r t éne t t udomány p r i m á t u s a m i n d e n b izonnyal a b b a n áll, hogy sa já tos hozzáál lásával a leg tá rgyi lagosabban képes f e lmérn i a múl ta t . Ezért a művésznek i smern ie kel l a t ö r t éne tku ta t á s e redménye i t . Amin thogy ez fo rd í t va is áll. A tö r -t éne tku t a tónak is kötelessége, hogy számba vegye s t anu lmányozza a t á rgyá ra vonatkozó művésze t i a lkotásokat . A művész i m u n k a e lemeinek fe lhaszná lása nö-velhet i a t ö r t éne tku ta t á s ha tás foká t , m e r t e lőmozd í tha t j a e r ed mén y e i n ek asszimi-lá lását a közönség ál tal .

H á t r a vo lna még több ké rdés felvetése, me lyek közül első he lyen eml í tendő a tö r t éne lem népszerűs í tésének ügye. Röviden szólva sok függ a t ö m e g k o m m u n i -kációs eszközök felelőseinek, a lapok főszerkesztőinek és rovatvezetőinek, a R o m á n Televízió m a g y a r adása vezetőinek, szépirodalmi l apok i l le tékeseinek a hozzáál lá-sától. Attól, hogy közügynek tek in t ik -e nemzet iségi t ö r t é n e l m ü n k népszerűsí tését , vagy egyszerűen n é h á n y tör ténész személyes ambíc ió j ának .

Bár e l térő módszerekke l j á r u l n a k hozzá a tö r téne lmi t u d a t fo rmálásához , az eml í te t t tényezők közt egy dologban n e m lehet kü lönbség: abban , hogy szaktör-ténész, t ö r t éne lemtaná r , szépíró és képzőművész , publ ic is ta és a m a t ő r ku ta tó tel-jes felelősséggel kell hogy szóljon a tör téne lemről , m i n d n y á j u n k közkincséről .