TTTI JózsIef TIT József ATTIlA szAbAdegyeTem · A tavalyi évben a Wagner művészete című előadás-sorozatban képet kaphattunk a legfontosabb operák gondolati-filozófiai

TIT József ATTIlA szAbAdegyeTem

Művészettörténet, Történelem, Filozófia, Földrajz, Kultúrák keresztútján, irodalomtörténet,

zenetörténet, pszichológia, természettudományok

2016 ősz / 2017 tavaszwww.jasze.hu

BeiraTKozási időszaK: 2016. szeptember 26-tól október 7-ig

hétköznapokon a Kossuth Klubban 13-19 óra között

legyen Ön is klubtag!

a Kossuth Klub Egyesület 2010-ben átalakította tagjainak nyújtott szolgáltatásait. Ezzel szeretnénk elérni, hogy tagjaink aktívan részt vegyenek az általunk szervezett programokon, és közösen igazi klubként működjünk.

minden klubtagunk 2 db szabadon felhasználható szabadegyetemi előadásra szóló belépőt kap.

(Minden előadás a Kossuth Klub épületében kerül megrendezésre.)

tagdíj: 3000 Ftkedvezményes tagdíj: 2000 Ft (diákoknak és nyugdíjasoknak)

a tagdíjat évente egyszer kell befizetni és naptári évre vonatkozik.

tit kossuth klub egyesület1088 Budapest, Múzeum u. 7.tel.: 1/338-3166

szabadegyetem:szabó [email protected]

titkárság:varga [email protected]

www.jasze.hu

jasze_2016-17_OSZ_programfuzet_borito.indd 1 2016.09.12. 11:26

Kedves Régi és Új Hallgatóink!

A több évtizedes hagyományt folytatva idén is elindul a TIT József Attila Szabadegyetem új tanéve. Folytatódnak az immár hagyományossá vált és évek óta nagy népszerűségnek örvendő művészettörténeti, zenetörténeti, földrajzi és a nyugdíjas korosztálynak szóló előadásaink a már jól ismert előadókkal.

Közkedvelt kurzusaink mellett természetesen újakat is indítunk, ilyen többek között az „1956 a világban – a világ 1956-ban”, valamint az „Így éltünk, laktunk, étkeztünk, szórakoztunk 1956-ban” című sorozat, amelyek az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmá-ból ingyenesen látogathatók.

Emellett meghirdetjük a két szemeszterre tervezett „Tudományunk hatá-rain” című sorozatot, amelyben neves előadók segítségével bepillantást nyerhetünk abba, hogy egyes szakterületeken hol tart ma a tudomány. Előadásainkban érinteni fogjuk az emberek, közösségek természethez való viszonyának változását, megismerhetjük a legújabb, Nobel-díjas közgazda-sági irányzatot, a társas viselkedés változásait, az Univerzumból feltárt leg-újabb titkokat, a teológia és a filozófia, valamint a természettudományok egymáshoz való viszonyát.

Idén új, pszichológiával foglalkozó kurzust ajánlunk figyelmükbe: „Lehet-e magányosan boldog az ember?” címmel. A sorozatban azt járjuk körül, hogy saját elégedettségünk, harmóniánk hogyan és mennyire függ mások-tól és a körülöttünk lévő környezettől.

Folytatódik diplomáciatörténettel foglalkozó sorozatunk, valamint újra meg-hirdetjük Tamás Ferenc Irodalmi alkotások párbeszéde című nagy sikerű kurzusát.

Arra törekszünk, hogy az előadások színvonalát és a hallgatók kényelmét az évről évre javuló technikai feltételek (hangtechnika, projektorok) révén biztosítani tudjuk.

Minden kedves hallgatónknak tartalmas és kellemes időtöltést kívánunk a TIT József Attila Szabadegyetemen!

A TIT József Attila Szabadegyetem munkatársai

A műsorváltozás jogát fenntartjuk.

Kedvezmények a TIT József Attila Szabadegyetemen

Kedves Hallgatóink,

Szabadegyetemünk a 2016/17-es évadban is számos kedvezménnyel sze-retne kedveskedni régi és új hallgatóinak!

• Az idei tanévben is lehetőség nyílik úgynevezett biankó bérlet vásár-lására. A 10 alkalomra szóló bérlet ára egységesen 8000 Ft. A tavaly el nem használt alkalmak idén is felhasználhatóak. A bérlettel bárme-lyik szabadegyetemi előadás látogatható (Földes Imre zenei előadásait másfél x-szel lehet látogatni.)

• Egy hallgató több különböző sorozatra való beiratkozása esetén ked-vezményeket biztosítunk.- két előadás-sorozat: 1000 Ft kedvezmény - három előadás-sorozat: 3000 Ft kedvezmény- négy előadás-sorozat: 5000 Ft kedvezmény- Józsefvárosiaknak: 25 % kedvezmény

• Lehetőséget biztosítunk részletfizetésre is.

• Napijegy vásárlására is van lehetőség: 1000 Ft/előadás (zenetörténet: 1500Ft, nyugdíjas klub: 600 Ft)

A kedvezmények nem összevonhatók.

Az „1956 a világban - a világ 1956-ban” és az „Így éltünk, laktunk, étkeztünk, szórakoztunk 1956-ban” c. előadás-sorozatok az 1956-os Emlékbizottság támogatásával, „A magyar szabadság éve” elnevezésű programsorozat keretében valósulnak meg.


1

tit József Attila Szabadegyetem 2016/2017

ta

rt

al

om

tartalomMűvészettörténet 2 Egyetemesművészettörténet 2 Aszázadfordulómagyarfestészete 3 Azegyetemesépítészetmesterei 4 Stílusteremtőgéniuszok 4

Zenetörténet 6 Azenetörténete 6 Hallgassukésnézzükegyütt! 7 Wagner 7

Történelem 9 1956avilágban–avilág1956-ban 9 Ígyéltünk,laktunk,étkeztünk,szórakoztunk1956-ban 10 Történelmiésrégészetibarangolásokazókorban 12 Diplomácia 17

Természettudomány 19 Atudományokhatárain 19

Nyugdíjas szabadegyetem 24 Művészettörténetnyugdíjasoknak 24 Elődeinkélete–amagyarságéletmódtörténete 24 NyugdíjasKlub 26

Kultúrák keresztútján 28 Afelkelőnapországa–ajapáncivilizáció 28

Pszichológia 30 Lehet-emagányosanboldogazember? 30

Irodalom 34 Irodalmialkotásokpárbeszéde 34 WilliamShakespearedrámáinakműfajisokfélesége 36

Földrajz 38 TitkoskincsekKelet-Indiában 38 BarangolásatörténelmiMagyarországtájain 39

Filozófia 42 Atotálisdiktatúraésafilozófia 42 Filozófiaamindennapokban 47

2


MŰVÉSZETTÖRTÉNET

Egyetemes művészettörténetII. évfolyam26alkalomElőadó:Ludmann Mihály

Ebbenazévbenazegyetemeseurópaiművészettörténetnagykorszakaiés ezek területi jellemzői kerülnek bemutatásra. Különösen fontos azeurópaikultúraalakulásaésformálódása,valamintátalakulásaésválto-zása.Eztfogjukáttekinteniaz5.századtóla15.századvégéig.

november7. A kora keresztény művészet kibontakozása a Római Birodalom romjain

november14. A bizánci kultúrkör születése és első virágkora, a képrombolási vita

november21. Új művészet kibontakozása Európa nyugati peremén

november28. A karoling és preromán művészetdecember5. A romanika művészete I.december12. A romanika művészete II.december19. A romanika művészete III.január9. A bizánci művészet kiteljesedésejanuár16. A gótika születésejanuár23. A gótika művészete I.január30. A gótika művészete II.február6. Firenze és Siena gótikus művészetefebruár13. Giotto és követőifebruár20. Egy új képi nyelv születése, Masaccio festészete

és hatásafebruár27. A velencei festészet a 15. századbanmárcius6. Az itáliai quattrocento építészetemárcius13. A 15. század reneszánsz szobrászatának szü

letésemárcius20. A quattrocento második felének építészetemárcius27. A flamand művészet a 15. században I.április3. A flamand művészet a 15. században II.április10. A Sixtuskápolna festői, 1482április24. A reneszánsz építészet a 15. század fordulóján

3


A magyar művészet a középkor végéigAmagyarművészettörténeténekbemutatásaszorosankapcsolódikazeurópaikorstílusoktörténeténektárgyalásához.Kiegészítiésteljesebbétesziazt,amitezenévszázadokművészetérőltudunk,éshangsúlyosanemelikiésmutatjabeamagyarművészetegyedivonásait.

május8. Művészet a honfoglalás korában és a kora romanika művészete

május15. A romanika virágkora és a gótika megjelenése a magyar művészetben

május22. A gótika művészetének virágkora május29. A késő gótikus művészetünk

Részvételidíj:20 800 FtMinden hétfő, 17:30

ö ö ö

A századforduló magyar festészete6előadásElőadó:Ludmann Mihály

1917-ben amagyarművészetet több veszteség is érte. Hárommeg-határozó mester is távozott: Madarász Viktor, Zemplényi Tivadar és FerenczyKároly.Rájukemlékezünkezenelőadás-sorozattal.

április20. Párizs és München magyar művészei az 1850–1880as években

április27. A Hollósykörmájus4. A nagybányai művészet születésemájus11. Az akadémikus és műcsarnoki festészet Buda

pestenmájus18. A nagybányai festészet kiteljesedésemájus25. Új törekvések a magyar festészetben 1900 és

1914 között

Részvételidíj:4800 FtCsütörtökönként, 17:30

MŰ

VÉ

SZ

ET

TÖ

RT

ÉN

ET

4


Az egyetemes építészet mesterei10előadásElőadó:Ludmann Mihály

Akorábbielőadásoksoránamagyarésnemzetköziépítészetelmúltkét-százévénekjelentősebbalkotóivalésműveikkelismerkedtünk.Mostidő-benkicsitmélyebbreásunk.Bemutatásrakerülneknépszerűéskevésbéismertalkotók,akika18–19.századbanjelentősműveketalkottak.

november10. Johann Lucas von Hildebrandtnovember24. François Mansartdecember8. Karl Friedrich Schinkeljanuár19. Leo von Klenzefebruár2. Theophil Edvard Hansenfebruár16. Gottfried Sempermárcius2. Victor Hortamárcius16. Otto Wagnermárcius30. Joseph Olbricháprilis13. Antoni Gaudí

Részvételidíj:8000 FtMinden második csütörtök, 17:30

ö ö ö

Stílusteremtő géniuszok10előadásElőadó:Ludmann Mihály

Asorozatebbenazévbena19.századnagyalkotóinakéletművétmu-tatjabe,megismertetveahallgatókatakorralésaművekértelmezésiéselemzésilehetőségeivel.Különbözőindulásúéseltérőkulturálisgyö-kérrelrendelkezőalkotókesetébenkülönösenérdekes,amiösszekötiéselválasztjaőket.

november3. Barabás Miklósnovember17. Caspar David Friedrich

5


december1. William Turnerdecember15. Francisco Goyajanuár12. Madarász Viktorjanuár26. Paul Gauguinfebruár9. Zichy Mihályfebruár23. Edgar Degasmárcius9. Georges Seuratmárcius23. Vincent van Gogh


MŰ

VÉ

SZ

ET

TÖ

RT

ÉN

ET

6


ZENETÖRTÉNET

A zene története VI. évfolyam: A 20. század közepétől napjainkig 10 előadás Előadók: Földes Imre, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ny.egyetemitanáraés Solymosi Tari Emőke (PhD), aLisztFerencZeneművészetiEgyetemadjunktusa

Földes Imre és Solymosi Tari Emőke zenetörténészek a 2016/17-estanévbenfejezikbe2011őszénmegkezdettnagyszabású,hattanéveszenetörténetisorozatukat.Asok-sokmuzsikával,vetítettképpel,film-részlettelillusztráltelőadásoka20.századközepétőlnapjainkigterjedőidőszaknagymestereihezéskiemelkedőalkotásaihozigyekeznekköze-lebbvinniahallgatóságot.

november16. Prokofjev és Sosztakovics november30. Messiaen, Varèse, Xenakis december14. Britten február8. Lutosławski és Penderecki február22. Cage, Stockhausen, Boulez március8. Ligeti március22. Kurtág április5. A „harmincasok” április19. A repetitív iskolamájus3. Magyar operák a 20. század második felében és

a 21. század elején

Pótidőpont:2017.május17.

Részvételidíj:12 000 FtMinden második szerda, 18:00

7


Hallgassuk és nézzük együtt! 12előadás(+3ajándékalkalom)Előadó:Zelinka Tamás zenetanár,zeneiismeretterjesztő,szerkesztő

Asorozatebbenatanévbenisazeneirodalomlegnépszerűbbremekmű-veitkínáljakiválóminőségűfilmekrőlazalábbitémákköréválogatva.Újdonság,hogyazismeretterjesztőelőadásokszállóigéketistartalmaz-nakmajdKristóNagyIstvánBölcsességekkönyvéből.

október21. Az öröm(Ingyenes)november4. Az irgalmasság (Miserére)november25. A drágakődecember9. Az álomdecember16. Ádvent(Ingyenes)január6. A vidámságjanuár20. A harangfebruár3. A kantátafebruár17. A vágymárcius10. A hazamárcius24. A varázslatáprilis14. A költészetáprilis28. A virágmájus5. A szülőkmájus19. A tánc(Ingyenes)

Részvételidíj:9600 FtPénteki napok, 14:30

ZE

NE

TÖ

RT

ÉN

ET

8


WagnerII. évfolyam8alkalomElőadó:Kocsis Gáborzenetörténész

A tavalyi évben aWagner művészete című előadás-sorozatban képetkaphattunk a legfontosabb operák gondolati-filozófiai hátteréről, smegismerhettükazegyesművekbenrejlőemberi-művészimondandót.Az idei sorozat két irányban igyekszik tágítani eddigi ismereteinket:egyrészről a korai operák ésmás kisebb fajsúlyú darabokbemutatá-sával (Miértmondta vajonMahler, hogy „mégiscsak aRienzi Wagnerlegnagyobbműve”?),másrészrőlalegjelentősebbzenedrámáktovábbi,részletesebbelemzésével,ismertetésével.

október26. A szerelmi tilalom, Rienzi, A bolygó hollandinovember9. Tannhäuser, Lohengrinnovember23. A Rajna kincse, A walkürdecember7. Siegfriedjanuár18. Az istenek alkonyafebruár1. Trisztán és Izolda, Wesendonckdalokfebruár15. A nürnbergi mesterdalnokokmárcius1. Parsifal, Az apostolok szeretetlakomája

Részvételidíj:6400 FtMinden második szerda, 17:30

9


TÖRTÉNELEM

1956 a világban – a világ 1956-ban9előadásTémafelelős:Lugosi Győző(ELTEBTK)

Az1956-osmagyarországifelkelésajelenkorimagyartörténelemleg-kiemelkedőbbeseményeinekegyike.Ekétségtelenülsorsfordítónapok,hetek olykor egyoldalú, túlzottan „hungarocentrikus” szemlélete foly-tánazonbanáltalábanleegyszerűsítő,részlegesvagyegyoldalúképél‚ ’56-rólmégatörténetikérdésekirántfogékonyhonpolgárokkörébenis.Azelőadás-sorozatarravállalkozik,hogyamagyarországieseményeketszűkebb(kelet-közép-európai)éstágabb(Földközi-tengeri)geopolitikaierőtérben helyezze el, kitekintve a formálódó-forrongó hidegháborúsnemzetközirendszertávolabbividékeireis.

november14. Magyarország geopolitikai meghatározottságai a bipoláris államközi rendszerben

Előadó:Fischer Ferenc(PTEBTK)november28. A desztalinizációs válság KeletEurópában A keletnémet népfelkelés (Berlin, Magdeburg,

Halle,Lipcse),1953 Előadó:Hevő Péter(ELTEBTK)december12. Az 1956. júniusi poznani munkásfelkelés és az

októberi lengyelszovjet válság Előadó:Mitrovits Miklós(MTABTKTTI)január16. A titói Jugoszlávia különútja a kül és belpoli ti

kában Előadó:Juhász József(ELTEBTK)január30. A nasszeri Egyiptom, 1954–1957. A szuezi válság

Előadó:Lugosi Győző(ELTEBTK)február13. Az algériai háború és a francia IV. Köztársaság

válsága Előadó:J. Nagy László (SzegediEgyetem,BTK)február27. Az afrikai dekolonizáció nyitánya. Aranypart/

Ghána függetlenné válása Előadó:Búr Gábor(ELTEBTK)

TÖ

RT

ÉN

EL

EM

Ingyenes!

é

10


március27. India és az 1956os magyar felkelés Előadó:Bethlenfalvy Géza(ELTEBTK)április10. LatinAmerika társadalmai 1956ban Előadó:Szilágyi Ágnes Judit(ELTEBTK)

Az előadás-sorozat díjmentesen látogatható!Minden második hétfő, 17:30

ö ö ö

Így éltünk, laktunk, étkeztünk, szórakoztunk 1956-ban15előadásTémavezető:Valuch Tibor történész

Hogyanéltekszüleink,nagyszüleinkamásodikvilágháborút,akommu-nista hatalomátvételt követően és 1956-ban?Milyen volt amindennapiéletrendjeazötvenesévekben?Mi,hogyanésmiértváltozottmeg,ésmimaradt változatlan a hétköznapokban? Többek között ezekre a kér-désekre is keresi a választ ez a sokszínű előadás-sorozat, ami egyfaj-ta,sajátosalulnézetbőlmutatjabeaz1956-osforradalmatmegelőzőésaz azt követő időszakmagyar világát. Az előadások segítségévelmeg-ismerhetővé válnak a lakásviszonyok, bepillanthatunk az otthonokba,lakóterekbe,megelevenedik a pesti divat, a pesti utca, a paraszti élet, aszínházakésamozivilága.Azelőadásokhallgatóirészletesáttekintéstkaphatnakakorszabadidősszokásairól,asportéletről,akedveltszórako-zóhelyekről,amagyarésanyugatikönnyűzenevilágárólcsakúgy,mintakorlegfontosabbtömegkommunikációseszközének,arádiónakszerepérőlésműködéséről.Azelőadókazegyestémakörökismertkutatói,történé-szek,levéltárosok,etnográfusok,művelődéstörténészek,szociológusok.

október24. Főbérlet, társbérlet, albérlet, ágybérlet. Lakásviszonyok Budapesten és a nagyvárosokban az 1950es évek közepén

Előadó:Nagy Ágnes történész-levéltáros

Ingyenes!

11


november7. Sztálinváros, Kazincbarcika, Leninváros, Komló, Várpalota… Mindennapi élet a szocialista „csinált” ipari városokban

Előadó:Ispán Ágota etnográfusnovember21. A magyar falu 1956ban: a hagyományos parasz

ti életviszonyok továbbélése és változásai Előadó:Varga Zsuzsannatörténész

december5. Így laktunk Pannóniában: a lakáskultúra és a lakóterek az ötveneshatvanas években

Előadó:Valuch Tibortörténészdecember19. A pesti divat az 1950es évek közepén

Előadó:Simonovics Ildikóművészettörténészjanuár9. Filmkultúra: „… menjünk a moziba be.” Mit ját

szottak a mozik ’56 októberében? Előadó:Murai András január23. Színházkultúra: a fővárosi színházak repertoárja

’56 őszén. A Déryné Színház. Nagy rendező és színészegyéniségek a Rákosiérában

Előadó:Góg Lauraszínháztörténészfebruár6. Zenei kultúra: a magyar könnyűzene világa. Mi

szólt a néprádióból? Előadó:Nemes Nagy Péterzeneiszakújságírófebruár20. Zenei kultúra: könnyűzene Nyugaton. Mi szólt a

világvevő rádiókból ’56 októberében? Előadó:Nemes Nagy Péterzeneiszakújságírómárcius6. Mi szólt a rádiókból az ötvenes években? A Ma

gyar Rádió és a Szabad Európa Rádió műsorai Előadó:Simándi Iréntörténészmárcius20. Sport I. A magyar foci ’56ban Előadó:Majtényi Györgytörténészáprilis3. Sport II. A melbournei olimpia lázában Előadó:Zeidler Miklóstörténészmájus15. Étkezés, gasztronómia I. A vendéglátás intézmé

nyeinek államosítása és átalakulása az ötvenes években

Előadó:Havadi Gergőszociológusmájus29. Étkezés, gasztronómia II. Falusi vegyesbolt, Kö

zért, Csemege. Élelmiszerfogyasztás falun és városon az ’50es években

Előadó:Báti Anikó etnográfus

TÖ

RT

ÉN

EL

EM

é

12


június12. Budapesti életképek az ötveneshatvanas években

Előadó:Kiscsatári Mariannafotótörténész

Az előadás-sorozat díjmentesen látogatható!Minden második hétfő, 17:30

ö ö ö

Történelmi és régészeti barangolások az ókorban7előadásTémavezető:Kálóczy Béla

Az egy évvel ezelőtt indult,Ókori civilizációk, metropoliszok címűelőadásunkfolytatásaként–alátogatókkívánságátfigyelembevé-ve – elidőzünkmég az ókorban. Nem annyira tematikus követke-zetességgel,mint az előző félévben, inkább csemegézünk a kima-radtérdekesésizgalmasókorieseményekközül.Alegtöbbkutatót,egyetemioktatótmárismerjük,mellettükazonbanújtudósokkalistalálkozhatunk.

november8. Trója háborúi és Homérosz A trójai háború és Homérosz eposzai a görög

történetiidentitásalapjáulszolgáltak.Aháborúelbeszélésétsokkutatóamitológiaésatörté-nelemközöttiátmenetivilágbahelyezte.Atró-jai eredet a római identitásba is beépült,mintahogyapergamoniállamisTrójábanláttagyö-kereit.Aháborútakoraújkortólinkábbmondá-nak,mint történelemnek tekintették. A németSchliemannásatásamegváltoztattaeztafelfo-gást, de a falakmegtalálásamégsem igazoltamagánakaháborúnakamegtörténtét,azeposzihősöklététpedigkülönösennem.Eszázadokonáttartottbizonytalanságbarobbantbelealeg-utóbbi,ManfredKorfmannáltalvezetettásatás

13


és annak értékelése, amely olyan elemi erejűvitát váltott ki, hogyazt bátrannevezhetjükajelenkortrójaiháborújának.

Előadó:Németh György ókortörténész,klasz-szika-filológus, tanszékvezető egyetemi tanár,azMTA doktora

november22. Az ókori kulturális turizmus: az olympiai Zeuszszentély

Olympia az ókori Görögország egyik legláto-gatottabb szentélye volt, és nem csupán azolympiai játékokidején,négyéventepárnapra,hanemattólfüggetlenülis.Zeusztemplomábanálltazókorivilághétcsodájaközöttszámontar-tott, aranyból és elefántcsontból készített Ze-usz-szobor.Aszentélyterületéntöbbszázhíresbronzszoborisláthatóvoltaklasszikuskorhíresszobrászainakműhelyéből.Arómaicsászárkor-ban az érdeklődők még Pheidiász műhelyét ismegtekinthették, Héra temploma pedig inkábbmúzeumként, mint kultuszépületként szolgált.Minderről Pauszaniasz Görögország leírása c.művébőlértesülünk,akiazittenilátnivalókbe-mutatásának szentelte a legnagyobb figyelmetésterjedelmet.Azelőadásbaneztaszövegetésa többmintegyévszázadatartónémetásatá-sok idevágóeredményeitmutatjukbe.Az elő-adóarraisválasztad,hogymiértéppenezenameglehetősenelhagyatott,anagypolitikaiköz-pontoktól távolesőhelyen jött létreegyolyankultuszközpont,amelymessziföldrőlvonzottaalátogatókatéssportolókat.

Előadó: Patay-Horváth András régész, tör-ténész, latin és ógörög filológus, kandidátus,egyetemioktató

december6. A késő antikvitás. Az ókor utolsó évszázadai Azókorutolsóévszázadaithosszú időnkeresz-

tülhanyatlókorszaknak tartottákaszakembe-rek.Ígyjelentmegezazidőszakaművelt

TÖ

RT

ÉN

EL

EM

é

14


közvéleménytudatábanis.A20.századmáso-dikfelébenazonbanarómaikorutolsóésako-raiközépkorelsőévszázadainakmegítélésete-réndöntőváltozáskövetkezettbe.Napjainkbantörténészek, művészettörténészek, régészekegyarántérdeklődéssel fordulnakazókorvégefelé,avizsgálatokhangsúlyapedigazókorivilágvégét jelentő „hanyatlás” helyett egyre inkábbakésőrómaivilágátalakulására,újpolitikaiéskulturális központok felemelkedésére tolódik.ManapságakorszakkutatóiaRómaiBirodalmatfelváltó barbár királyságok megszületését, azújnépekérkezésétsemelsősorbanapusztításésakulturálisszétesésképeivelmutatjákbe–ehelyettmindgyakrabbanazintegrációésakul-turálisösszecsiszolódásképeiveltalálkozhatunk.

Előadó:Bollók Ádámrégész,MTARégészetiIn-tézet

december20. Épített politika: Augusztusz városépítészetének politikai nyelve

A római történelem egyik legfontosabb alakjaAugusztusz császár volt. Egyszemélyi uralmaévtizedekrestabilizáltaacsászárságrendszerét,amelynek örökkévalóságát minden igyekezeté-vel próbálta megteremteni. Ebben a praktikusfeladatotbetöltőépítészetnekvoltalegnagyobbajelentősége:monumentálisépítkezésekbekez-dett,egyremásraépültekaközéletreésasokember befogadására alkalmas fórumok, bazili-kák,fürdők.RómavárosaAugusztuszigrendet-lenésdísztelenvolt, házainakanyagaegysze-rűtufa,azőkorábanazonbanamárványméga fényes travertint ismind jobbankiszorította. AcsászárRómábólapompásésnagyszerűmár-ványépületek városát akarta megteremteni. Azépítkezésekhatóságiellenőrzésalákerültek,éslassankéntbizonyostervszerűségálltbe.

Augusztuszésazőtkövetőutódaimindazépíté-szetet,mindaszobrászatotahatalomszolgála-

15


tábaállították.Eművészetekbenapropagandaszerepemindeneddiginélerőteljesebbenérvé-nyesült.Rómaörök–hirdettékagazdagpalo-ták,adiadalívek,acsászárszobrokezernyimá-solatai.

Előadó:Ferenczi Attilaklasszikafilológus,ELTEhab.egyetemidocens,azÓkortudományiInté-zetigazgatója

január10. Élet és halál Szíria bronzkori palotáiban AháborúsújtottaSzíriaazókorbanavilágegyik

legfontosabbgazdaságiéskereskedelemicent-rumavolt.Nemvéletlen,hogymindennagyhata-lommegakartaszereznimagának.Voltazonbanegy időszak, aKr. e. 3. évezredés a2. évez-redelsőfele(koraésközépsőbronzkor),amikoregyesvárosokkörülolyanönállóhelyihatalmakalakultak ki,melyek jelentős tényezői voltak akorabelivilágpolitikának,éskifinomultanyagiésszellemi örökségükkulturális centrumokká tet-teőket.Ennektalánalegjellegzetesebbemlékeiapaloták.Azelőadásháromhelyszíntemelki,amelyekrőlelmondható,hogyfeltárásukigazitu-dományosszenzációnakszámított.AzelsőEblakoraipalotájahatalmasékírásosarchívumával,melybőlmegismerhetőegy,asumérekkelegy-idős civilizáció.A következőMari hatalmaspa-lotája, a kor egyik csodája, melyet a babiloniHammurápi rombolt le, és amelynek ékírásosszövegei a legjobb képet nyújtják nemcsak akor nemzetközi politikájáról, hanemazokról azamurrú nomádokról, akik a bibliai patriarchákrokonai voltak. Végül Qatna palotája,melynekdíszestermeialólegyigenszokatlanésmeglepőtemetkezésiéshalottkezelésiszokásokrólárul-kodó királyi kripta került elő, amely érintetlenállapotbanmaradtfenn.

Előadó: Kalla Gábor egyetemi docens,régész-assziriológus, ELTE Régészettudomá-nyiIntézet

TÖ

RT

ÉN

EL

EM

é

16


január24. A krétai királyság, az Égeitenger a bronzkorban

Krétafekvése,természetiszépségei,termékenytalajaésenyheéghajlatamiattérdemeltekia„Földközi-tengeri szigetek királynője” elneve-zést.IttbontakozottkiEurópaelsőmagaskul-túrája a bronzkor folyamán, amely nagyjábólKr.e.3000-től1000-ig tartott.Amitikusural-kodórólminószinaknevezettműveltségszámosorientálisvonástmutat:kialakulásaKeletrőlbe-vándorlóemberekművevolt.Eznemvéletlen,mivelKrétaazelsőletelepedésrealkalmasföld-területazÉszak-AfrikavagySzíria felől érkezőhajósokszámára.AKr.e.2.évezredelejénfel-épülő hatalmas paloták (Knósszosz, Phaisztoszstb.)ugyancsakkeletimintákravezethetőkvisz-sza.Számossajátságukazonban,mintahogyakrétaikultúraáltalábanis,európaikötődésűnekszámít.Aminószi civilizációhanyatlása termé-szetikatasztrófákkalkezdődött,majdamükénéigörögök foglaltákelaszigetet.Abronzkorvé-génagörögdórtörzsekbenyomulásaKrétátavaskorigörögvilágrészévétette.

Előadó:Szabó Miklósrégész,ókorkutató,egye-temitanár,akadémikus

február7. A fekete fáraók Egyiptoma és a szaiszi reneszánsz: a Nílusvölgy a 2526. dinasztia idején

AKr.e.9.századmásodikfeléreEgyiptomtöbb,egymással rivalizáló törpeállamra esett szét.Bárezenállamalakulatokközültöbbismegpró-bálkozott a területi terjeszkedéssel, az országegyesítéseEgyiptomhatárainkívülről,aKözép-ső-Nílus völgyéből indult meg, ahol a 8. szá-zadraszilárdultmegazegységesnúbiaiKusitaKirályság. A thébai állammal jó kapcsolatokatápoló,kultúrájábanerősenegyiptizálódottKusha század utolsó harmadában foglalta el Felső-

17


Egyiptomot, a következő évtizedekbenpedig aDelta fejedelemségeit is felszámolta. A feketefáraók egyiptomi uralmának (25. dinasztia) akorszuperhatalma,Asszíriavetettvéget,amia 8.századvégétőlszinténigénytformáltaNílus-völgyére.Bárazasszíroktöbbhadjáratbansike-resenszorítottákvisszaanúbiaiakatatradicio-nálisdélihatárvidékentúlra,azEgyiptomfelettiuralmatcsakrövidideigvoltakképesekmegtar-tani.A7.századközepénazegységesEgyiptomtrónján már a néhai asszír vazallus, a szaiszifejedelmi családból származó Pszammetik ült(26.dinasztia).Akusitákkörülbelül70évesésaszaiszikirályokmegközelítőlegmásfélévszáza-dosuralmaazegyiptomikultúramegújulásánakidőszaka, amelynek hatása még évszázadok-kal később is érzékelhetőmaradt. Egyiptom a 8.századvégétőlismétbekapcsolódottamedi-terránvilágvérkeringésébe,a7.századközepé-tőlpedigagörögséggelisközvetlenkapcsolatbakerült.Azelőadáskitérathébaimagyarásatá-sokrelevánseredményeireis.

Előadó:Schreiber Gáboregyiptológus,egyete-miadjunktus,ELTEEgyiptológiaiTanszék

Részvételidíj:5600 FtMinden második kedd, 17:30

ö ö ö

DiplomáciaII. évfolyam10előadásTémafelelős:Lugosi Győző(ELTEBTK)

Szabadegyetemünk 2015 őszén Az európai államrendszer építőmestereicímmelkétrészeselőadás-sorozatotindítottamodern

TÖ

RT

ÉN

EL

EM

é

18


európaidiplomáciatörténetéről.Azelsőrészbenavesztfáliaibéke-rendezéstőla„hosszú”19.századvégéigtekintettünkátkiemelkedő„külügyéri”életpályákat.Asorozatmost indulómásodikrészébena„rövid” 20. század– a két világháború közötti évek,majd ahideg-háború korszaka – néhány meghatározó európai külpolitikusánakmunkásságakerülterítékre.

október18. Georgij Vasziljevics Csicserin és Maxim Litvinov Előadó: Halász Iván tanszékvezető egyetemidocens,NemzetiKözszolgálatiEgyetem

november15. Aristide Briand Előadó: Majoros István egyetemi tanár,

ELTEBTKnovember29. Gustav Stresemann Előadó: Majoros István egyetemi tanár,

ELTEBTKdecember13. Robert Schuman Előadó:Gazdag Ferencegyetemitanár,NKEjanuár10. Alcide De Gasperi Előadó: Pankovics József, Politikatörténeti

Intézetjanuár24. Andrej Gromiko Előadó:Kulcsár Istvánújságírófebruár21. Maurice Couve de Murville Előadó:Garadnai Zoltán főmunkatárs,Orszá-

gosLevéltármárcius7. Willy Brandt Előadó:Kis J. Lászlóegyetemitanár,Budapesti

CorvinusEgyetemmárcius21. Bruno Kreisky Előadó:Maruzsa Zoltán egyetemi adjunktus,

ELTEáprilis4. Agostino Casaroli életpályája a Szentszék keleti

politikájának tükrében Előadó: Balogh Margit főmunkatárs, MTA

BTKTTI

Részvételidíj: 8000 FtMinden második kedd, 17:30

19


TERMÉSZETTuDoMÁNy

A tudományok határain I. évfolyam: Természettudományok7előadásTémavezető:Kálóczy Béla

Atermészettudományokazelmúltévszázadbanhihetetlengyorsasággalfejlődtek.Ebben jelentősszerepevolta technikaivívmányoknak,ame-lyekrévénatudósoknaklehetőségüknyíltolyanműszakiberendezése-ket,műszereketkonstruálni,melyekkelasejtenbelülzajlófolyamatokatmegfigyelhették.Észlelhettékazatomokonbelülirészecskékmozgását,mérhettékaláthatatlanhullámokáltalelőidézettváltozásokat,genetikaiösszefüggésekettárhattakfel,agyunkműködésénekbonyolultvegyire-akcióit térképezhették fel.Miközben e kutatási eredmények sok eddigikérdéstmegválaszoltak,vagytévesismeretetkorrigáltak,újabbésújabbkérdésekkeletkeztek.AkétfélévretervezettA tudományok határaincíműsorozatunkelőadásai-banneveselőadóksegítségévelnyerhetünkbepillantástabba,hogyegyestudományterületekennapjainkbanholtartunk.Esorozatotatermészettu-dományokirántérdeklődő,nyitottgondolkodásúlátogatóinknakajánljuk.

november10. Az elméleti fizika felfedezései Hány,azatomnálkisebbrészecskétismermaa

tudomány,ésmiezekjelentősége?Hogyantud-jukészlelnia szubatomi részecskéket?Hogyanlehetkiszámítaniegynemismertelemirészecs-keparamétereit?MiajelentőségeaHiggs-bozonfelfedezésének?Helytálló-emégEinsteinanyag-ésenergiamegmaradástörvénye:E=mc2?Igaz-eazegyenletmegfordítva,azazlétrehozhatunk-eenergiábólanyagot?Milyenerőkhatnakafizikaitörvényekben? Miből származik az erő, a von-zás?Miért vezetnek amatematikaimodellek avilág megismeréséhez? Létezhet-e egy teljes,egységeselméleteafizikának?

Előadó:Sükösd Csabafizikus,kandidátus,cím-zetes egyetemi tanár, BME Nukleáris TechnikaTanszék

TE

RM

ÉS

ZE

TT

uD

oM

ÁN

y

é

20


december8. Az idő története Létezett-eidőa„teremtés”előtt?Kellett-eazidő

a fizikai törvények kialakulásához? Megvalósít-ható-eazidőutazás,vagycsupánelméletijáték,vízió?Mittakaratér-időfogalom?Úgygondol-nánk,hogyazidőnekegyirányavan,amelyavi-lágegyetemtágulásávalhozhatóösszefüggésbe.Vannak-emásirányaiazidőnek?Létezik-eezafolyamat fordítva?A rendezettségvagy rende-zetlenségirányábahaladunk?–nehamarkodjukelválaszunkat!

Előadó: Bíró Tamás Sándor fizikus, az MTAdoktora, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont,igazgató-helyettes

január5. Az űrkutatás újabb eredményei ÖtéviszáguldásutánaJupiterközelébeértegy

földiszonda,egymásikaPlutótközelítettemeg,egyévtizedekkelezelőttindítottűrszondapediga Naprendszer határához ért. Az emberMars-rautazásamáratervezőasztalonvan.Ésezekcsakanaprendszerbeliégitestekkelkapcsolatoseredmények. A csillagászok különféle hullám-hosszakon érzékelő űrszondákkal vizsgálják alégkörön túlról az Univerzumot. Milyen nehéz-ségei vannakazűrjárműveinkkel valókommu-nikációnak? Látunk-e lakható égitestet a köze-lünkben?Létezik-eelegendő földi energiaezekmegközelítésére,egyföldikatasztrófaeseténazoda történő áttelepülésre?Milyenmesszire lá-tunk egyáltalán, ésmimindent, ami a Földrőlnemislátszik?

Előadó:Szabados László prof. emeritus,MTACsillagászati és Földtudományi Kutatóközpont,CsillagászatiIntézet

január19. A genetika meglepetései Milyenfolyamatokkésztettékazelsőősimoleku-

lákat önmagukmegduplázására?Hogyan zajlik

21


ezareplikáció?Hogyanalakultakkiazokage-netikaitulajdonságok,amelyekazembertalkal-massátettékatermészetbőlvalókiemelkedésé-re?Igaz-e,hogytestünknagyobbrészevelünkélő gombákból, baktériumokból, vírusokból áll,melyekivarsejtjeinkkelöröklődnekutódainkba?Mekkoraszerepevangenetikaiprogramunknakahétköznapiéletünkbenhozottdöntéseinkben?Van-e genetikai alapja szexuális orientációnk-nak, előítéleteinknek, politikai beállítódásunk-nak?Mireképesazembergénállománya,milyenjövővár ránk? Lehet-emesterségesDNS-t, ésezzelszintetikusorganizmustelőállítani?

Előadó: Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, azMTArendestagja,egyetemitanárELTETermé-szettudományiKarBiológiaIntézet

február2. Teremtés és evolúció Az evolúció tudományos alapjait az 1800-as

évek közepén Darwin fektette le. Az evolúci-ósgondolatazonbanmáragörögök idejében,Anaximandroszjóvoltábólismertvolt.Akéttu-dósköztelteltkétésfélezerévalatttöbbbio-lógiaievolúcióselméletisszületett.Holtartmae téren a tudomány? Létezhetett-e egy olyanősigénkészlet,amelybőlazösszesföldiélőlényszármazik? Összeegyeztethető-e a természet-tudományosnézetahittételeivel?Mitámasztjaalá a létezés „intelligens tervezés” elméletét?Holtartavitaateremtéselméletésabiológiaievolúcióközött?

Előadó:Boldogkői Zsoltmolekulárisbiológus,az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi ta-nár,SzegediTudományegyetemOrvosiBiológiai Intézet

február16. A Világegyetem története MikorkeletkezettaVilágegyetem?MivoltaNagy

Bummelőtt?Miindítottabeazősrobbanást?

TE

RM

ÉS

ZE

TT

uD

oM

ÁN

y

é

22


TágulvagyzsugorodikazUniverzum?Mileszasorsunk,hatágul,ésmi,hazsugorodik?MilyenaVilágegyetem,ésmiértolyan?Voltak-evagykeletkeztek a létezésünket meghatározó fizi-kai törvények? Tudja-e az ember befolyásolnia fizikai törvényeket? Léteznek-e olyan törvé-nyek, amelyekmegszabhatják a Világegyetemfejlődésénektovábbimenetét?Volt-eazidőnekszerepe a világ keletkezésének folyamatában?Hány dimenzió létezik? Végül citáljuk Einsteinklasszikussá vált dilemmáját: „Mindig izgatott,nyílt-eIstennekválasztásilehetőségeaterem-téssorán?”

Előadó: Lukács Béla elméleti fizikus, kozmo-lógus,azMTAdoktora,tudományostanácsadó,MTAWignerFizikaiKutatóközpontRészecske-ésMagfizikaiIntézet

március2. Agykutatás. Agyunk titkai Az agyvelővel foglalkozó különböző ágazatok

(anatómia, kémia, fiziológia, sejtbiológia, pszi-chológia) látványos fejlődése lehetővé tette,hogy közelebb jussunk annak a szakadéknakaz áthidalásához, amely az agy élettani és lé-lektani funkciójátjelentik.Kinehallottvolnaabalagyféltekeverbális,elemzőgondolkodási,ajobb félteke vizuális, észlelő és ezzel egyidejűgondolkodásifunkciójáról?Kinehallottvolnaaröntgensugarakkal az agyról réteges felvétele-ket készítő CT-vizsgálatról, vagy az agy vérel-látását vizsgáló izotóposvizsgálatokról, azagyszerkezetének,működésének,anyagcseréjénekelektromos tevékenységének, háromdimenziósképimegjelenítéséről?Miközbenegyrerészlete-sebb agytérképek készülnek, mindinkább lát-szik, hogy az agyi funkciók nem egy területrelokalizálódnak,hanemazagyigensokidegszö-vetebonyolultegyüttműködéserévénszületnekmegagondolataink, döntéseink.Hogyanmoz-

23


gósítja az agy a különböző helyeken lévő in-formációkatazegyes feladatokmegoldásához?Megismerheti-evalahaazagyönnönhallatlanulbonyolultműködését?Filozofikuskérdés!

Előadó:anyomdaielőkészítésalattazelőadóvalmégegyeztetésfolyik.Nevétkésőbbaszabad-egyetemhonlapjántesszükközzé.


TE

RM

ÉS

ZE

TT

uD

oM

ÁN

y

24


NyuGDÍJAS SZABADEGyETEM

Művészettörténet nyugdíjasoknak10előadásElőadó:Ludmann Mihály

Ezensorozatotmindenművészettörténetirántérdeklődőnekjavasoljuk,akiszeretnéfelfrissíteniésgyarapítaniismeretét.

november14. Giotto és koranovember28. Masaccio és a reneszánsz festészet születésedecember12. Belliniek és Giorgione. A velencei festészet kez

deteijanuár16. Új utakon. A reneszánsz építészet kialakulásajanuár30. Michelangelo, a szobrászfebruár13. A genti oltár. A flamand festészet kettős arcafebruár27. Középkor a reneszánszban. Hieronymus Bosch

és kortársaimárcius13. A római San Pietro építésének történetemárcius27. Leonardo, kód nélküláprilis10. Az örök szépség keresője, Raffaello

Részvételidíj:6000 FtMinden második hétfő, 16:00

ö ö ö

Elődeink élete – a magyarság életmódtörténete15előadásElőadó:Szucsik Ágnesközépiskolaitörténelemtanár

Az iskolai történelemoktatásban elsősorban csatákról, uralkodókról, híres emberekről tanultunk. Szerencsére a történelemkutatás egyretöbbetfoglalkozikazéletmódváltozásaivalis.Sorozatunkezeknekazúj

25


ismereteknekazösszefoglalásáravállalkozik.Aztigyekszikbemutatni,hogyegyeskorokbanhogyanéltekőseink.Mibenhittek,hogyangondol-kodtak,hollaktak,milyenruhákathordtak,mitettek,milyeneszközökethasználtak,hogyanszórakoztak?

október19. Kacagányos Árpád népe – a honfoglaló magyarság társadalma és életmódja INGYENES!

november2. Szentek, legendák, népmesék nyomában – az Árpádkor életmódtörténete

november16. A városi levegő szabaddá tesz – a középkori magyar városfejlődés

november30. Az élet szépségei – reneszánsz és humanizmus 15–16. századi Magyarországon

december14. Terülj, terülj asztalkám – főúri lakomák, paraszti étkek

január11. „Istennek ajánlva legyetek immár ti” – a végvári katonák és a hódoltságban élők életmódja

január25. Nemesek és az ő jobbágyaik – a 18. században bekövetkezett életmódváltozások

február8. Kiművelt emberfők országában – a reformkor hatása a mindennapokra

február22. Boldog békeévek – a dualizmus korának életmódja

március8. Borsszem Jankótól a tornaklubig – tömegkultúra a 19–20. század fordulóján

március22. Meseautó és summásvilág – társadalmi rétegződés és életmód 1920as és 1930as években

április5. A háborúk polgári áldozatai – élet a hátországban a nagy háborúk éveiben

április19. A nagy testvér árnyékában – a Rákosikorszak hétköznapjai

május3. A legvidámabb barakk – a Kádárkorszak életmódtörténete

május17. „És teremti az Úr Évát, hogy Ádámnak mindenben társa legyen” – a női szerep változásai

Részvételidíj:7000 FtMinden második szerda, 14:30

Ny

uG

DÍJ

AS

SZ

AB

AD

EG

yE

TE

M

26


Nyugdíjas Klub14alkalom

október27. Az 1956os forradalom szimbolikus terei Előadó:Ludmann Mihálynovember10. A költő Karinthy Frigyes Előadó:Tamás Ferencnovember24. 175 éve született Antonín Dvořák (1841–1904) Előadó: Zelinka Tamás december8. Azűrhajózás-űrkutatástörténete Előadó:Horváth András csillagászdecember16. Ádvent Előadó: Zelinka Tamásjanuár5. A Szikláshegység bércei között I. Kalifornia fővárosából,Sacramentóbólkiindulva

vadregényes tájakon, a Tahoe-tó érintésével aYosemiteNemzeti Park lenyűgözőenszép tája-it,aKingskanyonszurdokvölgyétésaSequoiaNemzetiParkezerévesmamutfenyőinekvilágát,majd aHalál Völgyének kopár vidékétmutatjabeazelőadás.

Előadó:Óvári Árpádjanuár19. A Szikláshegység bércei között II. Aszerencsejátékok fővárosának, LasVegasnak

nyüzsgését, aColorado folyón épített óriás ví-zierőművet,aHoover-gátatésaZionNemzetiParkhegyvidékétismerhetjükmeg.

Előadó:Óvári Árpádfebruár2. A gyógynövények és a jelenkori táplálkozás

Előadó:László-Bencsik Ábelfebruár16. Az évszakok a művészetben Előadó:Réti Máriamárcius2. Afrika (Jabulani) Előadó:Ipach Ildikó március16. Füst Milán költészete Előadó: Tamás Ferencmárcius30. A magyar szecesszió építészetének elfelejtett

mesterei Előadó:Ludmann Mihály

27


április13. A szeretet és szerelem fogalma a különböző világcivilizációkban

Előadó:Kopcsik Istvánáprilis27. A passió után – Krisztus feltámadásatéma a fes

tészetben Előadó:Réti Mária


Ny

uG

DÍJ

AS

SZ

AB

AD

EG

yE

TE

M

28


KuLTúRÁK KERESZTúTJÁN

A felkelő nap országa – a japán civilizáció12előadásElőadó:P. Szabó József

november8. Japán vagy Nihon, esetleg Nippon? Egy kis japán történelem, amely alig több mint ezeréves – írásban, a többi szájhagyomány. Mi lett a modern japán gazdasági csodából a 21. századra? A japán–magyar rokonság, amelyben igazán hisznek Japánban

november22. A ma is kötelező japán etikett a köznapi életbendecember6. A japán etikett aranyszabályai, amelyeket az üz

leti életben is érdemes betartanidecember20. Giri és on – felelősség és kötelezettségvállalás.

Hogyan működik a japán társadalom. A „keret”, amelyről az egyik legismertebb közgazdász beszél

január10. Egy dinasztia, amely évezredek óta egyedül birtokolja a császári trónt, de gyakorlatilag szinte sosem uralkodott. Nemzeti tudat és nacionalizmus Japánban

január24. A nő a japán társadalomban. Nők a trónon, a családban, az irodalomban vagy éppen a szórakoztatóiparban, avagy a félreértett gésák…

február7. Vallás és vallásosság Japánban. A shinto és a buddhizmus békés együttélése. Miért nem tudott elterjedni a kereszténység Japánban? A zen buddhizmus és a japán orvoslás

február21. „A japán nyelv az ördög nyelve!”március7. A közmondásos „tanulási láz” Japánban. A karri

er záloga a Tokióegyetemmárcius21. Színház, vers, regény, virágkötészet és virágné

zés – sportkörkép a japán kultúráróláprilis4. Aggasztóan öregszik a japán társadalom, népbe

tegség lett a túlhajszoltság, a karoshi. Kevés a gyerek, viszont sok az öngyilkosság és a bűnözés (yakuza)

29


április18. Tokió, Washington, Moszkva, Peking és Brüsszel – Japán a világpolitikában. Történelmi és mai vonatkozások, szigetviták, amelyek akár világháborúval fenyegethetnek


Ku

LTú

RÁ

K K

ER

ES

ZT

úT

JÁN

30


fil

oz

óf

ia

PSZICHoLÓGIA

Lehet-e magányosan boldog az ember?A Lélekben Otthon Alapítvány és a Kossuth Klub közös sorozata8előadásTémavezető:Veress Ágnes

Boldogságkeresésrőlszólósorozatunkbanidénaztpróbáljukkörüljárni,hogysajátelégedettségünk,harmóniánkhogyanésmennyirefüggmá-soktólésakörülöttünklévőkörnyezettől.

november3. Lehete boldognak lenni egy boldogtalan társadalomban? Aboldogságjóérzésekkeljáróállapot.Mindany-nyianvágyunkrá,éstörekszünkboldoggátenniszeretteinket. De vissza is lehet élni ezzel, hahatalmi eszközként alkalmazva „megmondják”,hogyanválhatunkboldoggá.Ajánlásokatteszacsalád, az iskola, a pszichológia, a világnézet, apolitika.Mitjelentmindezatársadalomésazegyén vonatkozásában, egymást erősítik vagykonfliktusbanállnakegymással?Érdemesegyüttgondolkodnunkezekenakérdéseken.Háthabol-dogulunkvelük.

Előadó:Bokor Lászlópszichiáter,pszichotera-peuta, kiképző pszichoanalitikus, kiképző cso-portanalitikus, a Pszichoterápia szakfolyóiratszerkesztőségénekmunkatársaésfelelőskiadó-ja,aMentalPortPszichoterápiásrendelőklinikaiigazgatója.

november17. A pszichológiai változás boldogságot hoz? Sokanfordulnakpszichiáterhezazért,mertszá-

mukraalétszinteelviselhetetlenülnehéz.Vajonha elérik a pszichoterápiás célt, az egyben je-lenti-e a boldogság elérését is? A belső válto-zásténylegboldogságothoz?Ésvajonugyanaztjelenti a terápiás cél azorvosnak,mint ahoz-

31


záfordulópáciensnek?Azemberitermészetéspszichoterápia határairól, valamint a gyógyítóéskliensekapcsolatárólisszóesikmajdazelő-adásban.

Előadó: unoka Zsolt pszichiáter, pszichotera-peuta, a pszichiátriai rehabilitáció szakorvosa,kognitívviselkedésterapeuta,pszichoanalitikus,aSemmelweisEgyetempszichoterápiásrészle-génekosztályvezetőfőorvosa

december1. Lehete magányosan boldog az ember? Lehet-eboldogaz,akiegyedülél?–Állandóbol-

dogságtermészetesennincs,aboldogságválto-zó, a lényeg, hogy kiegyensúlyozottak legyünk.Előadásombanpszichoanalitikuselméletektükré-benvázolomfelazegyedüllétésamagánykülön-bözőminőségeit,különkitérveakoraikötődés-re. Szeretném azokat a fejlődésben lehetségeselakadásokat is felvillantani,amelyekazegyéntszociáliskapcsolatainakkialakításábangátolják.

Előadó:Ajkay Klárapszichoanalitikus,klinikuspszichológus, pszichoterapeuta, kiképző pszi-choanalitikus, kiképző pszichodráma-terapeutaéskiképzőcsoportanalitikus

december15. Intimitás a párkapcsolatban – hol veszítjük el a bizalmat?

Akötődésekegyrészevelünkszületett,nagyobbrészétviszont tanuljuk,ésezekmenténalakít-jukkiújabbkötődéseinket.Akiezt„rosszul”ta-nultameg,azfélazegyedülléttől,azesetlegessérülésektől,a folyamatosmegalázottságtólésszégyenérzettől–ésfélazöleléstől,intimitástól.Az előadásmélyebb rálátást ad a jólműködő,egészségeskapcsolatra,megismertetazintimi-táskritériumaival.Továbbákörüljárjaaz„álkap-csolatokból”kivezetőlehetségesutakat

Előadó:Komáromi Évaklinikaiésaddiktológiaiszakpszichológus

PS

ZIC

Ho

LÓ

GIA

é

32


fil

oz

óf

ia

január12. Szex és boldogság Vajon ténylegmindenkiértiés tudja,hogymit

miért tesz a szexualitás területén? Valóbanmindent szabad csinálni, ésmindenmegenge-dettannakérdekében,hogyboldogoklegyünk? A szexualitás mint alapvető emberi motivációakkorjó,hanemválikfogyasztásicikké,ésnemaktuálisdivatoknakéspiaciérdekeknekrende-lődikalá.Azelőadásebbenazegyszerűkérdés-bensegíteligazodniabonyolulttáválóminden-napokban.

Előadó: Hoyer Mária klinikai és addiktológiaiszakpszichológus, a Semmelweis EgyetemEgészségtudományiKarAlapozóEgészségtudo-mányiIntézetAlkalmazottPszichológiaTanszé-kénekavezetője,főiskolaidocens

január26. Szex és nyugdíj – az időskori szexualitás A filmekben szinte soha nem látni olyat, hogy

egy középkorú házaspár szeretkezne – ez amédia számáraunalmas, szinte tabu téma.El-lenben fiatalok és tilosban járó szeretők szen-vedélyes együttléteit gazdagon ábrázolják. Azidőskoriszextabutéma,ésezahálószobáinkbaisbeférkőzik.Riadtanvágyunkfiatalokmarad-ni,sszorongunktestünktökéletlenségemiatt–vagy lemondunkéletünkegy fontos szeletéről,éselhisszük,hogynekünkezmárnemjár,nemvaló.Azelőadásszámoskülföldifelmérésmeg-lepőeredményeitisismerteti.

Előadó: Hevesi Kriszta közgazdász, újságíró,pszichológus,sportszakpszichológusésegész-ségfejlesztőszakpszichológus,azELTEPPKok-tatója

február9. Boldogságkeresés a világhálón Hálózatokműködtetik a társadalmat és a gaz-

daságot.Avirtuálistérbenavilághálókötösz-szeminket. De vajonmindezmennyire írja át

33


az emberi kapcsolatokat? Behálózva a szemé-lyiségünkisváltozik?Többbarátunklesz?Netánegymástólelidegenedvemagányosabbáválunk?Ekérdésekreisválasztkeresazelőadás,amelyrészbenaHány barátod is van?címűpszicholó-giaitanulmánykötetenalapul.

Előadó: unoka Zsolt pszichiáter, pszichotera-peuta, a pszichiátriai rehabilitáció szakorvosa,kognitívviselkedésterapeuta,pszichoanalitikus,aSemmelweisEgyetempszichoterápiásrészle-génekosztályvezetőfőorvosa

február23. Magány és társadalom Nem tudunk igazán magányosak lenni, hiszen

a legelsőpillanattólkezdvetársaktól,másoktólfügg életünk. Felnőttként hálózatokban élünk,kik(kevesen)sokakhozkapcsolódva,kik(sokan)kevesekhezkapcsolódva.Kapcsolatainkazonbannematermészettőlvalóak,tőlünkfügg,hogyakapcsolatokbangazdag„szociálisburzsoákhoz”,vagyakapcsolatokbanszegény„szociálisprole-tariátushoz”tartozunk-einkább.Azelőadásbanakapcsolatépítő stratégiákról,abizalomról,azönépítésről, a sikeres társas szereplés titkairólleszszó.

Előadó: Csepeli György szociálpszichológus,szociológus, a Magyar Tudományos Akadé-miadoktora,azEötvösLorándTudományegye-tem Interdiszciplináris Társadalmi KutatásokDoktoriProgramjánakalapítója,vezetője,aMa-gyarSzociológiaiTársaságelnöke

Részvételidíj:6400 FtCsütörtöki napok, 17:30

PS

ZIC

Ho

LÓ

GIA

34


PS

ZIC

Ho

LÓ

GIA

IRoDALoM

Irodalmi alkotások párbeszédeVI. évfolyam: Bűnök és erények15előadásElőadó:Tamás Ferencirodalomtörténész,költő,magyartanár

Irodalmi kurzusunk – az előző évek nagysikerű sorozatának folytatá-saként – egymásnak felelő, egymástmegvilágítóműalkotásokat teszegymásmellé, ígymutatjafelaz irodalomésatársművészetekbelsőkapcsolatrendszerét,izgalmasproblémafölvetéseitésválaszait.Azideikurzusvezérfonalátabűnök és erényekadják,ésamegszokottmódonszabadonjárkálunkamagyarésvilágirodalombanaBibliátólésHomérosztólakortársírókig,költőkig.Sokszorfogjukidézniazevangé-liumipéldázatokatésDantét,továbbábölcselőketéspszichológusokat.Az irodalmi elemzéseket – a szokásosmódon – képek és a témáhozkapcsolódózeneirészletekegészítikki.

október19. Bűnök és erények – bevezetés 1. Bűn-éserény-katalógusok.Ahétfőbűn(vícium),

azisteniésasarkalatoserények.Bűn,bűntudat,bűnbánat,bűnbocsánat.Pilinszky,Babits,Ester-házy.IstvánkirályintelmeiImreherceghez;Zrí-nyi:Szigetiveszedelem;Kölcsey:Parainesis

november2. Bűnök és erények – bevezetés 2. JózsefAttilabűn-versei.TakácsZsuzsa,Kertész

Imrenovember16. Az első főbűn: kevélység / gőg. A hübrisz

Fazekas:LúdasMatyi;Iliász–Agamemnon;An-tigoné–Kreón;Ady-versek

november30. A második főbűn: fösvénység Dante:Pénzésszerencse(Pokol,7.ének);Cso-

konai:Zsugori uram;Molière: A fösvény;Ady-versek

december14. A harmadik főbűn: bujaság Dante:ASzerelemhalottai(Pokol,5.ének);Ba-

bits:ADanaidák;Boccaccio:Dekameron; Janus

35


Pannonius: Pajzán epigrammák; Villon, Baude-laire

január11. A negyedik és ötödik főbűn: irigység, torkosság

Arany János: A fülemile; Mikszáth: Beszterceostroma;Móricz:Tragédia;Balzac:Aszamárbőr

január25. A hatodik főbűn: harag; gyűlölet és bosszú ElektraésOresztész;AranyJános:Toldi;Emily

Brontë:Üvöltőszelekfebruár8. A hetedik főbűn: a jóra való restség Pilinszky:Hommageà IsaacNewton;Bulgakov

Pilátusa;Babits:Restségdicséreti;Ottlikfebruár 22. Még egy főbűn: hazugság; csalás OdüsszeuszalakjaHoméroszOdüsszeiájábanés

DanteIsteniszínjátékában;Arany:Toldiszerel-me;NádasPéter:Hazug,csaló

március8. A három isteni erény: hit, remény, szeretet Szent Pál: Szeretet-himnusz; Pilinszky-versek;

AssisiSzentFerenc;Tolsztoj:IvanIljicshalálamárcius22. A négy sarkalatos erény: okosság, igazságosság,

lelki erősség, mértékletesség Az okos és balga szüzek példázata; Erasmus:

ABalgaságdicsérete;Azirgalmasszamaritánuspéldázata;Kosztolányi:EstiKornél/Elinger;Bal-zac:Goriotapó;Zrínyi:Szigetiveszedelem

április5. Árulók Dante,NádasPéter,Esterházyáprilis19. A hatalom megszállottjai Arany:Awalesibárdok;Shakespeare:Macbeth,

III.Richárdmájus3. Bűn és bűnhődés Dosztojevszkij,Aranymájus17. Vezeklés, megtisztulás Babits:Intelemvezeklésre;Tolsztoj:Feltámadás

Részvételidíj:12 000 FtMinden második szerda, 17:30

IRo

DA

Lo

M

36


PS

ZIC

Ho

LÓ

GIA

William Shakespeare drámáinak műfaji sokfélesége10előadásElőadó: Kállay Géza,azELTEAnglisztikatanszékénekprofesszora

WilliamShakespeare(1564–1616)darabjait–akárolvasva,akáraszín-házbanülve–akkorélvezhetjükigazán,haa„legvilághírűbb”világhírűszerzőbennemcsupánatisztelnivaló„klasszikust”látjuk,hanemértjük,milyenkor,milyenszokások,milyenszínpadiésműfajihagyományok,milyenangolnyelvörökösevolt,ugyanakkordrámaihelyzeteit–hétköz-napjainkvalóságában–minélközvetlenebbülmagunkravonatkoztatjuk.Egyikkezünkkelaz„akkor”-ba,másikkala„most”-bakapaszkodunk.Ezúttal kilenc Shakespeare-dráma újraértelmezésére teszünk kísér-letet, és főként a kor műfajaira koncentrálunk. A 36 drámáját egy-befoglaló, 1623-as ún. Első Fólióban a szerkesztők – John Hemingesés Henry Condell, Shakespeare színésztársai – három műfaj szerintcsoportosítottákhajdanikollégájukdarabjait:vígjátékok,királydrámák(históriák) és tragédiák. Azóta – különösen a vígjátékok esetében –a szakértők több alműfajt ismegkülönbözettek. Némileg a budapestiszínházak repertoárjához is igazodva, mindegyikre veszünk egy-egypéldát,éstöbbekközöttannakisutánajárunk,vajonShakespearemiértnemírtsohavárosikomédiát(citycomedy-t),holottezkoránakközked-veltműfajavolt.Asorozatajánlhatómindazoknak,akiketérdekel,hogyakorismereteiveláthatottdrámai-költőiszövegekolvasásábólhogyanbontakozhatkiszemélyesjelentésa21.századmásodikévtizedében.

november4. Shakespeare pályaképe és műfajtörténeti áttekintés

november18. Királydrámák. III. Richárd: valóban olyan gonosz?

december2. Korai vígjáték. A makrancos hölgy: ki szelídít meg kit?

december16. „Zöld” vígjáték. Szentivánéji álom: mi a szerelem?

január13. Társalgási vígjáték. Sok hűhó semmiért: a látvány hatalma

január27. „Nagytragédia”. Hamlet: a meg nem osztható tudás

37


február10. „Keserű komédia”. Mindenjó,havégejó: a befejezetlen vígjáték

február24. „Házi (domestic)” tragédia. Othello: a különbözőség titka

március10. A legmonumentálisabb tragédia. Lear király: a szeretet elviselhetetlensége

március24. Románc. Avihar, szintézis és búcsú; mi a színház?

Részvételidíj:8000 FtMinden második péntek, 17:30

IRo

DA

Lo

M

38


IRo

DA

Lo

M

FÖLDRAJZ

Titkos kincsek Kelet-Indiában8előadásElőadó:Ipach Ildikó

India. Ez a szó a legtöbb ember számára két véglet: a Kelet varázsa,mogul pompa (TadzsMahal és társai); szent tehén, hihetetlen szegény-ség, vonat tetején utazó, mindenütt lógó utasok. Ez volt a múlt. Ilyenmárnincs.A többnapigúton levővonatokáltalában20kocsival és kü-lönböző osztályokkal közlekednek. A szerelvény-összeállításokat ponto-san jelzik az állomásokon a kijelzők. Ez a kontinensnyi ország, amely aBritBirodalomtól függetlennéválva3részreszakadt(hinduIndia,musz-lim Pakisztán és Bangladesh), az elmúlt néhány évtized alatt fantasz-tikus fejlődésen ment keresztül. Elsőként a számítástechnikában: na-gyon sok komoly nemzetközi cég Indiában dolgoztat bérmunkában. Akiegykicsitmesszebbmegyanagyvárostól, kincseket talál.Miezeketkerestükéstaláltukmeg3hétenátvonattal,hátizsákkalKelet-Indiában.

november3. Chennai (Madras) – Kalahasti – Tirupati – Alampur – Kulnool

november17. Srisailam – Hyderabad – Golconda – Warangal – Palampet – Ghanpur

december1. Hanamkonda – Bhadrakali – Bhubaneswar – Uda ya giri – Khandagiri – Dhauli – Puri – Konark

december15. Kolkata (Kalkutta) – Vaishali – Raigir – Nalanda – BodhGaya

január12. Varanasi (Benáresz) – Sarnath – Udayapur – Vidisha – Udayagiri – Mandi – Eran – Deogarh

január26. Orchha – Gwalior – Delhi (Nemzeti Múzeum)február9. Buddhista emlékek: Ajanta, Ellora, Sanchi,

Sarnath, BodhGaya, Lumbini, Darjeeling (DIA)február23. A mogul India: Mandu, Delhi, Agra, Fatehpur

Sikri, Jaipur, Amber (DIA)


39


Barangolás a történelmi Magyarország tájainI. évfolyam8előadásElőadó:Óvári Árpád

ADévénytőlaKazán-szorosig,végigaKárpátokonsorozateddigbemu-tatott45előadásábanaKárpát-koszorúszéptájaitjárvajutottunkelaDévényi-kaputólaDéli-Kárpátok2500méterescsúcsaira.Ezekhezszer-vesenkapcsolódnakamagyarAl-Dunaszabályozásraiskiterjedő,Her-kulesfürdő,aKazán-szorosésaVaskapuvidékétismertetőelőadások. A továbbiakbanazúj sorozataFelvidéken,Burgenlandban,Horvátor-szágban mutat be történelmi emlékeket és művészettörténeti szem-pontbólkiemelkedőalkotásokat.

október27. Herkulesfürdő és a Cserna völgye AmelegforrásairólarómaiidőkótaismertCser-

navölgyébenépültkia19.századbanmárnem-zetközihírnevetszerzettHerkulesfürdő.Azelő-adásvégigvezet az egykor szebb időket látott,csodálatos fekvésű fürdőhelyen és a Csernafolyóvölgyénekszéptájain.

november10. Orsova és a Kazánszoros Az előadásból megismerhetjük a rómaiak által

aKazán-szorossziklafalaibavágotthadiösvényt,a Szörényvárnál (ma: Turnu Severin) Traianuscsászáridejénépülthídmaradványait,amagyarAl-Duna-szabályozás 19. században elvégzettmunkálatait, a 20. század gigászi építkezését, a román–szerb együttműködésben létesítettVaskapuerőművet.UtolsófelvételeketláthatunkatörténelmiOrsovavégnapjairól.Azelárasztáselőttnéhányhéttelkészültfelvételekmégmeg-örökíthettékAdaKalehszigetét,aKoronakápol-nát,ahol1853-banmegtaláltákazelásottSzentKoronátésakoronaékszereket.

FÖ

LD

RA

JZ

é

40


IRo

DA

Lo

M

november24. A Felvidék rejtett kincsei Gömörben Visszatérve aDévénytől a Kazánszorosig, vé

gig a Kárpátokon sorozatban már ismertetettgömöri tájakra, Karaszkó, Kiéte, Martonháza(Ochtina)ésGecefalvatemplomainakközépkorifreskóit,valamintazOchtinai-aragonitbarlangotismerhetjükmeg.

december8. Toporctól Hervartóig AMagyarNemzetiGalériagótikusszobraiközött

található néhány különleges szépségű, egykoroltárt díszítő, középkori, fából készült szobornyomábanjutunkelegyfelvidékikistelepülés-re, Toporcra. A Görgey-család ősi fészkétől aPoprádfolyómenténérünkelHervartófatemp-lomához.AtemplomoltáránakegyestáblaképeitugyancsakaMagyarNemzetiGalériakiállításántekinthetjükmeg.

december22. Ólubló vára és a bártfai bazilika Atörténelmihatárvidékenálló,egykorZsigmond

királyáltalalengyeleknekelzálogosítottszepes-ségivárosokközpontjakéntműködőváratéski-állításait,majdvisszatérveBártfára,abazilikátmutatjabeazelőadás.

január5. Őrség – Németújvár Az Őrség nyugati határainkon Burgenlandba

átnyúló részében áll a Batthyányiak ősi fész-ke, Németújvár (ma Güssing) vára. Az egykorMagyarországhoz tartozó település és a vármegtekintéseutánatörökökellenvívottgyőztesszentgotthárdicsataemlékhelyétkeressükmegNagyfalván(ma:Mogersdorf).

január19. Zágráb és Fiume A800évesközöstörténelmimúltemlékeivelHor-

vátország fővárosában, Zágrábban és Fiumébenegyaránttalálkozunk.A19-20.századmagyarki-

41


kötő-ésvárosépítőmunkáiamodernFiumekiala-kításához jelentősen hozzájárultak. Erről tanús-kodnakHajnalAntalésBarossGáboremlékei.

február2. Zára (ma: Zadar) és környéke A tengerparton a Paklenica Nemzeti Parkot is-

merjükmeg.ZáraóvárosábanKönyvesKálmánkirályunkáltalaSzűzMáriamonostortemplomrészéreépíttetettharangtoronyésaNagyLajoskirálytábrázolódomborművekaMagyarKirály-ságmáigfennmaradttöbbszázévesemlékei.


FÖ

LD

RA

JZ

42


FÖ

LD

RA

JZ

filozófia

A totális diktatúra és a filozófia II. évfolyam8előadásTémavezetők:Forrai Gáboregyetemitanár,BMEésullmann Tamás egyetemitanár,ELTE

Ahuszadikszázadtotálisdiktatúráikomolykérdéseketvetnekfelafilo-zófiaszámára.Akérdésekegyrészeazzalkapcsolatos,hogymikéntjö-hettekegyáltalánlétreamagátcivilizáltnaktartószázadbanolyanbor-zalmasrendszerek,mintafasisztaésakommunistadiktatúra.Hanema teljesencinikushatalomvágymozgatvalakit,akkormilyengondolatalapjánvélhetiúgy,hogyjogavanráerőltetniazelképzeléseitmásokra?Milyen gondolat alapján akarja a valóságot átrendezni?Milyen eszmevezethetmásnemzetekvagyetnikumokelnyomásához,megkülönböz-tetéséhezvagyakárszisztematikuskiirtásához?Akérdésekmásikcsoportjaazegyénésadiktatórikushatalomviszonyá-ravonatkozik.Milyenembertípusttermelkiegydiktatórikusrendszer?Vajonetikaiértelembenfelelősségrevonhatóak-eazok,akikközremű-ködnek a diktatúraműködtetésében, s akár parancsra kínoznak vagyölnekmásokat? Van-e egy ilyen helyzetben választási lehetőségünk?Hogyan lehet szembeszegülni egy totális diktatúrával? Milyen emberitényezőkrelehetvisszavezetniadiktatúráknakvalóbehódolást?Akérdésekharmadikcsoportjaazzalkapcsolatos,hogyvajonbizonyosfilozófiaigondolkodásmennyirelehetvétkesazilyenrettenetesállamokmegszületésében.Akommunistadiktatúrarészbenfilozófiaalaponkí-vánta legitimálnimagát.Afasisztadiktatúraafilozófiaihagyományai-rajoggalbüszkeNémetországbanjöttlétre.Milyengyökereivannakazilyeneszméknekaz európai hagyományban?Vajonmi vezetett neves20.századifilozófusokat(Heidegger,Lukács,Schmitt)arra,hogyakárcsakrövididőreis,dediktatórikusrendszerekmelléálljanak?Miérthit-tékazt,hogyatársadalomgyökeresenátalakítható,ésebbenafilozófi-ánakisszerepevan?Azelőadás-sorozategy-egygondolkodópolitikáhozéstotalitarizmushozvalóviszonyánkeresztüligyekszikmegvilágítaniezeketakérdéseket.

november14. Heidegger és a nemzetiszocializmus MartinHeidegger,a20.századegyiklegnagyobb

43


filozófusaanácihatalomátvételidejénafreiburgiegyetemrektoralett,ésbelépettazNSDAP-ba.Annakellenére,hogynemegészegyévutánle-mondottarektorihivatalból,ésnéhányévlefor-gása alatt teljesen visszavonult a közügyektől,Heideggerpolitikai szerepvállalásaamainapignemhagyjanyugodniafilozófiaiközvéleményt.Az utóbbi időben különösen heves vitákat vál-tott ki, hogymegjelentek Heidegger gondolatinaplói,melyekfilozófiájánakpolitikaiönértelme-zéséttartalmazzák.Azelőadásarraakérdésrekeresiaválaszt,hogymiközeHeideggerfilozó-fiájánakanácivilágnézethez, illetveHeideggernácikmellettielköteleződéséhez?

Előadó:Schwendtner Tibor egyetemitanár,EKF

november28. Polányi társadalomfilozófiai projektje Polányitelsősorbanjelentőstudományfilozófus-

kéntésegyteljesenújszerűismeretelméletki-dolgozójakénttartjaszámonafilozófiatörténet.Korai filozófiai munkái azonban döntő többsé-gükbennemezekhezaterületekheztartoznak. A’30-asésa’40-esévekbenelsősorbantársadal-miproblémákfoglalkoztatták,ésezekrekeresettválaszokat a közgazdaságtanbanés a társada-lomfilozófiában. (Nem véletlen, hogyManches-terbenaSocialStudiesprofesszorávánevezték,amikor 1948-ban formálisan is pályát váltott.) A korszak legsúlyosabb társadalmi problémáit, a létrejött diktatúrákat és azok következmé-nyeitaklasszikusliberáliseszmékésazazokraépülő liberális társadalmak belső ellentmondá-sábanlátta,ezértaliberalizmusmegújításaálltfilozófiai érdeklődése középpontjában. (Nohapublikált tudományfilozófiainak és ismertelmé-letinek tekinthető írásokat is.) Az előadásbanamellett fogok érvelni, hogy Polányi filozófiaigondolati rendszerénekegészerekonstruálhatóúgy, mint egy újfajta liberális társadalomfilo-zófia,aholPolányitudományfilozófiája,

fil

oz

óf

ia

é

44


ismeretelméleteésmetafizikája„csupán”aklasz-szikusliberalizmusproblémáinakmegoldásáhozszükséges részletek, és végső jelentésüket aszabadtársadalomújfilozófiaimegalapozásában nyerikel.

Előadó:Margitay Tihamér egyetemitanár,BME

december12. A nácizmus pszichológiája Gyakorlatilagegyidőben,az1940-esévekkör-

nyékén,egymássalpárhuzamosanErichFrommésSartreispszichológiaimódonközelítettemeganácizmusfőmotívumát:mindkettejükszerintazembersajátszabadságaelőlvalómenekülé-seeredményezianácizmusraisfogékony–má-sokkal szembeni hatalmi jellegű – viselkedés-módot. A másik nagyhatású értelmezési irányZimbardótól származik, aki 1971-ben neveze-tes stanfordi börtönkísérletében azt mutattaki,hogyazemberektöbbségebörtönviszonyokközötta rájukosztott– rabvagy fogvatartó–szereppel maradéktalanul azonosul. A kétfélemegközelítés értelme éppen ellentétes: a náciviselkedésmódotazegyénszabaddöntése,vagypedig éppen ennek lehetetlensége magyaráz-za-e?Anácizmussalkapcsolatbanmegfogalma-zottbármilyen–nemcsakpszichológiai,hanemfilozófiai – elgondolás a hatalom legitimálásátvagykritikájátistartalmazzaimpliciten.

Előadó:Gedő Évafőiskolaidocens,WJLF

január16. A tömegkultúra diktatúrája A társadalmi viszonyok tömegesedésének je-

lensége, beleértve a művészet és kultúra ter-melésének, fogyasztásának tömegesedését, a19–20.századfordulójánkezdifelkeltenifilozó-fusok, pszichológusok, társadalomtudósok fi-gyelmét.Benjamin,Adorno,Arendtésmásokin-tenzívérdeklődéssel fordulnakazonváltozásokfelé,melyekrészbenújművészetiformák(film),

45


részbenújbefogadási éskommunikációshely-zetek révén jelentkeznek. Az egyik elmélet azúj,tömegekreszabottkultúramanipulatív,dez-informálójellegétállítjafejtegetéseiközéppont-jába, amit Horkheimer és Adorno klasszikuskönyveprovokatív tömörséggel fogalmazmeg:kultúriparmint„atömegekbecsapása”.Azelő-adás e sokat vitatott tézismentén tárgyalja atömegkultúraéstömegtársadalomfogalmait,atömegkultúra átható jelenlétét hétköznapjaink-ban,valamintbefolyásoló,ideologikusjellegét.

Előadó:olay Csaba egyetemidocens,ELTE

január30. Bibó István fasizmusmagyarázata Bibó István élete és műve. A politikai teoreti-

kus és a gyakorló politikus. Gondolkodásánakantispekulativitása: „politikai filozófus” helyett„politikai gondolkodó”. Narratív demokrácia-elmélete: demokráciafogalmának intézményi,szociálpszichológiai és történeti összetevője.Antiszemitizmus-magyarázatánakrétegei.Ané-metpolitikaihisztériaokaiéstörténete,gondo-latmenete.Abibóifasizmusmagyarázathelyeafasizmustipológiáksorában.

Előadó:Perecz László egyetemitanár,BME

február13. Claude Lefort totalitarizmus és demokráciaelmélete

ClaudeLeforta20.századifranciapolitikaifilo-zófiamegújításánakcentrálisalakja.Abaloldaliindíttatásúgondolkodó–nemutolsósorbanaz1956-os magyar forradalom következménye-ként – az 1970-es évektől kezdve alakítja kilegnagyobbhatásúelemzési kategóriáit. Lefortszámára a totalitarizmus formái (kommuniz-mus,fasizmus)ademokráciamechanizmusaivalpárbaállítvaelemezhetőkhatékonyan,éstehe-tők a politikai tudományoktól megkülönbözte-tettpolitikaifilozófiatárgyává.Azelőadás

fil

oz

óf

ia

é

46


igyekszik áttekinteni Lefort nem tanulságoknélküli gondolkodói útját, és külön figyelmetszentelaszimbolikusdominancia(totalitarizmus)ésszimbolikusnyitottság(demokrácia)filozófiaikategóriáinakésmaialkalmazhatóságának.

Előadó:Takács Ádám egyetemiadjunktus,ELTE

február27. A „totális integráció” kritikája a Frankfurti Iskola második generációjában

A „totális integráció” fogalmát Adorno A felvilágosodás dialektikájának 1969-es kiadásáhozírt előszavában vezette be. Ettől fogva ez letta Frankfurti Iskola totalitarizmus-elméleténekkulcsfogalma;demárAdornosempróbáltaösz-szekötniezta fogalmatazáltalaoly fontosnaktartott„utólagos”vagykésőbbiperspektívával,a múltfeldolgozással. A Frankfurti Iskola má-sodik generációja részbena hatvanas évekbelitapasztalatok, részben a múltfeldolgozás alá-támasztásamiatt lemond a „totális integráció”fogalmáról,ésehelyettakritikaújmodelljétve-zetibe.(AzelőadásbankitüntetettenHabermasMegismerés és érdekcíműelőadásáraésazonoscíműkönyvérefogoktámaszkodni.)

Előadó:Weiss János egyetemitanár,PTE

március13. Erény és terror Avilágtörténelemelsővilági ideológiánalapuló

diktatúrája a jakobinus rémuralom, 1793–94.FilozófiaiforrásaJean-JacquesRousseau,amo-dernizmuselsőmodernkritikusa,aművészetekés tudományokhaladásátazerkölcsökhanyat-lása nevében elvető kultúrkritikája, az angolképviseleti rendszert az antik direkt demokrá-cia ideáljamiatt elvető politikai filozófiája. Ro-bespierre először a király perében fogalmazzamegaforradalomellenségeivelszembenérvé-nyesítendő,ajogállaminormákatelvetőeljárásigazolását,majd ezt fokozatosan kiterjeszti az

47


egészellenzékre,agirondistákra,majdaHegy-párt nem robespierre-ista frakcióira. „Francia-országban csak két párt van: a nép és a népellenségei”, ebből következik a legális ellenzéklehetetlensége.A„terrorazerényemanációja”–hirdeti a rémuralomnyitányában. „Eza sza-badságdespotizmusa”–ígySaintJustapolitikaipereket előkészítő vádbeszédeiben. VégezetülBibóIstvántidéznémazeurópaitörténelmifej-lődésértelméről, hogya szocializmus számáramilyenszörnyűtehertételtjelentettajakobinuserőszakkultuszátvétele,ahelyett,hogyazem-berjogideklarációkszervesfolytatásakénthatá-roznámegprogramját.

Előadó: Ludassy Mária professzoremeritus,ELTE

Részvételidíj:6400 FtMinden második hétfő, 17:30

ö ö ö

Filozófia a mindennapokban10alkalomElőadó:Körmendi Nóra filozófus,író

Korunkatavégletekjellemzik.Avilágbanegyszerrevanjelenahihetet-lenanyagijólétésazelképzelhetetlennyomor,abőségésazéhezés,atörékenybékeésaháború.Ugyanilyenkettősségjellemziagondolati-ságunkatis,azemberielmelenyűgözőképességeivelazegyikoldalon,azóriási tömegeketmeghatározószellemi igénytelenségésa felelős-ségvállalásteljeshiányaamásikon.Ezakettősségpedigkihatavilágra,amibenélünk.Éppemiattvanszükségafilozófiára,annakisafilozófiatörténetentúl-mutató,gyakorlatbanhasznosítható,életközelieszköztárára–melyetaFontanusKözpontFilozófiatanszékeképvisel.A Fontanus által összeállított, 10 alkalmat felölelő előadássorozatbanolyanfilozófiatörténetiirányzatokatveszünkgórcsőalá,melyek

fil

oz

óf

ia

é

48


jelenpillanatbanisnagyonerőshatássalvannakagondolkodásmódunk-ra,ráadásulúgy,hogyennektudatábansemvagyunk.Hamegvizsgáljukezeket a hatásokat, felismerhetjük,mely eszméket honnan ollóztunkössze, ésmilyen tanultmintákból áll az a filozófia, amit sajátunknakhiszünk.Ezpedigegybenlehetőségarrais,hogyelinduljunkavalóbanönállógondolkodásfelé.

november8. Bevezetés a gondolkodás történetébe Életünk része a számítógép, a mobiltelefon –

olyan bonyolult „okos” eszközöket használunk,amelyekneknemismerjükaműködését,éské-peseksemlennénkilyenszerkezeteklétrehozá-sára.Másoktaláltákki,másokraktákössze,mikészen kapjuk őket. Ugyanígy használjuk hét-köznapjainkbanazokatazelméleteket,eszközö-ketésösszefüggéseket,melyeknekeredetéről,kialakulásáról, sőt talán a valódi jelentésérőlsem tudunk semmit.Mégis használjuk, termé-szetesnekvesszük,eszünkbesejutmegkérdő-jelezni ezeket. A bevezető előadásban átfogóképet kaphatunk a gondolkodás történeténekkialakulásárólazantikvitástólnapjainkig.

november22. Szókratész és az információ, illetve a kérdések fontossága

A kommunikáció, a beszélgetés, a kérdésfelte-vés, a vitamamindennapjaink szerves részétalkotják. Azonban a legtöbbször nem vagyunktudatában annak, hogymiért pont úgy kérde-zünk,ahogy,ésmiértéppenaztállítjuk,amit.A hétköznapi, gyakran felszínes beszélgetéseksoránkülönösennemvagyunk tisztábanazzal,hogy a kommunikáció segítségével akár infor-mációkat oszthatunk meg vagy információhozjuthatunk. Magunkról, a világról, a valóságról. A sorozat második részében az antik filozófiaegyik kiemelkedő alakja segítségével ismer-hetjükmegazérthetőkommunikációfontossá-gát.Arrólisleszszó,hogyhafigyelünk,asaját

49


kommunikációnkbanisfelfedezhetjükajeleket,visszatérő vonásokat, mely segítségével meg-érhetjük,hogymilyenfolyamatokzajlanakben-nünkvalójában.

december6. Arisztotelész és napjaink gondolkodása „Énlogikusangondolkodom!”–eztgondoljama-

gáról a legtöbb ember.De azzalmár csak ke-vesen vannak tisztában, hogy honnan is ereda logika, és hogy miféle célt szolgált eredeti-leg. Arisztotelész volt az első, aki a gondolko-dás rendjétnemcsupán tartalmi szempontból,hanem formailag is vizsgálta. Hogy ez hogyanjelenikmegamodernemberéletében?Pillanat-ról pillanatra ítéleteket hozunk, ezekből követ-keztetéseketvonunkle,majddöntünk.Hogyazítéletekavalóságonalapulnak-e,akövetkezte-téseinkvalóbanlogikusak-e,nagyonritkánvizs-gáljuk.Sőtelőfordul,hogydöntéseinketegyéni,csak ránk jellemző logika szerint hozzukmeg,amilegfeljebbformájábanhasonlítavalódilogi-kához?Lehetséges,hogyazarisztotelészi logi-kaettőlfüggetlenülisjelenvanazéletünkben,csaknemvesszükészrevagytudomásul?

december20. Descartes és a valóság megismerése Agyermekikíváncsiság,az,hogyrákérdezzünk

dolgokra, a vágy a valóság megismerésére, amegértésre,akorelőrehaladtávalkikopikbelő-lünk.Készválaszokatalakítunkki,egésznagy,mindenre kiterjedő készletet halmozunk fel vi-selkedésmintákból,melyekkel a környezetmárjólismerthatásairareagálhatunk.Vajonmennyi-revagyunkkapcsolatbanilyenkoravalósággal?Ténylegismerjükazt?Milenne,ha–Descartesnyomán–elkezdenénkvizsgálódni, kérdéseketfeltenni, megkérdőjelezni mindent, még olyanalapvetőnekhittdolgokatis,mintazészlelés,azemlékezés,vagyakárasajátlétezésünk?

fil

oz

óf

ia

é

50


január10. Hume és a képzelet Általában azt tekintjük valóságosnak, amit az

érzékszerveinkkelfelfogunk.Korunkranagyonjellemző ez az – alapvetően empirizmusbangyökerező, bár azért jelentősen eltorzított –nézet: amit látok, az van, ésúgyvan, ahogylátom; amit nem látok, az pedig nincsen. Dehogymiakapcsolatavalóságésafejünkbenlétrejövő benyomások, képzetek között, aztnem szoktuk vizsgálni. Mik ezek a benyomá-sokésképzetek?Hogyanalakítunkkibelőlükösszetettgondolatokat?Hogyantudjukfeltér-képezni a tudattartalmainkat?Milyen szerepevan a gondolkodásunkban az asszociációnakvagyazok-okozati összefüggésnek?EzekreakérdésekrekeressükaválasztHumesegítsé-gével.Miértfontosez?Hamegismerjükbenyo-másainkatésképzeteinket,akkorfeltérképez-hetjükazt,hogygondolkodásunkmilyensémátkövet, így megismerhetjük mentális szintünkműködését.

január24. Kant és az egó kialakulása Ebbenakorban,amelybenélünk,elégnehézle-

hetelképzelniegyolyanvilágot,amelybennemaz„én”állaközéppontban.Pediglétezett,Kantfilozófiatörténetiszempontbólmegkerülhetetlen„kopernikuszi fordulata” előtt. A kanti fordulathelyezte a megismerést, és így a megismerőegyéntavalóságvizsgálatánakközéppontjába.És ez a gondolat jelenünkre is óriási hatássalvan. Torzítva, átalakítva, de alapvetően hatá-rozzameg az életünket.Olyan kérdésekre ke-ressük a választ az előadás során, mint hogyhogyan alakul ki az egó, hogy az énközpontúvilágmilyenhatássalvanamindennapokra,éshogy esetleg van-e lehetőség továbblépni azénközpontúságból.

51


február7. Nietzsche és az értékek Nietzschét sokan és sokszor félreértelmez-

ték, egy-egy kiragadott mondatát, gondola-tát önkényesen továbbfűzték anélkül, hogy amondanivalót teljes egészében értették volna.A21.században,amikoréletünkjelentősrészeonlinezajlik,afelsemtettkérdéseinkrekészenkapunkelőrecsomagoltválaszokat,kívülrőlér-kező értékrend alapján élünk, és semmi semindokolja, hogy önálló kérdéseket tegyünk fel,mégnehezebbérteni azőüzenetét.Nietzschezsenialitását meglátni azonban csak saját kér-déseken keresztül lehet, máshogy megközelít-ve elveszünk a sorok között. Felmerült-e márbennünkaz,hogymitjelentalkotni?Kimondjameg,miajóésmiarosszavilágban?Milehetazérték?Ésmiazember?Mitjelentvalójábanemberneklenni–önálló,alkotó,értéketteremtőembernek?Bártöbbmintegyévszázadelteltaműszületéseóta,közlendőjeaktuálisabb,mintvalaha.Olyanszemszögetmutataz„utolsóem-ber”értékrendjétalkotóalapkövekről,amelyké-pesmegrengetniazolvasóvilágképét,ésvégsősoronmindenértékátértékeléséhezelvezethet.

február21. Mátrix és az egyén virtualitása Honnantudjuk,hogyébrenvagyunkvagyálmo-

dunk?AMátrixcíműfilm,megjelenéseután17évvelmégmindigaktuális.Többekközöttazértis,mert–bárnemtörekedvenietzscheimélysé-gekre,mégis,bizonyosszinten–tömegekérdek-lődését keltette fel sci-fibeágyazvaafilozófia,vagylegalábbisannaknéhányizgalmaskérdéseiránt.Olyankérdésekiránt,mint:miavalóság? Avalóságotérzékelem-e?Miavirtualitás?Ho-gyanhatazemberreavirtualitás?Csakszámí-tógéppelállíthatunkelővirtuálisvalóságot,vagyakárasajátelménkkelis?Elképzelhető-e,hogymostisegyilyenvirtuálisvalóságbanélünk?

fil

oz

óf

ia

é

52


március7. A teória és a gyakorlat Török-SzabóBalázs,A teóriacíműműszerzője

éstársaiarraaközöspontrajutottakvizsgáló-dásaiksorán,hogyahétköznapikonfliktusok,aproblémakéntmegéltélethelyzetekarraazegy-szerűtényrevezethetőkvissza,hogyazembereltávolodottavalóságtól,és ígynemolyannaktapasztalja azt – beleértve önmagát és a kör-nyezetét–,amilyenazvalójában.Azelőadásso-ránazokatatémákatjárjukkörbe,miértésho-gyantorzulelavalóságészlelés,miválasztjaelavalóságotaképzelettől,ésvajonlehetséges-eújraegyensúlybahozniakettőt.

március21. A filozófia gyakorlati eszköztára Afilozófiárasokanegytantárgyként,elvontfo-

galmakkalfoglalkozó,nehezenérthető,pusztánelméleti tudományként tekintenek.Azonbanazmárazelőző9előadásbóliskitűnik,hogyafi-lozófia alapjaiban határozzameg azt, ahogy avilágotszemléljük,ahogygondolkodunk.Emel-lettpedigrengetegeszköztkínálavalóságkere-séséhez.Ilyeneszközökavizsgálódás,akétely, akritika,alogika,akommunikációfigyeléseésígytovább.Ezeketazeszközöketahétköznapok-bantorzítvahasználjuk,ahelyeshasználatukkalésagyakorlatbanvalóalkalmazásukkalviszontközelebb kerülhetünk önmagunk és a valóságmegismeréséhez.


Kedves Régi és Új Hallgatóink!

A több évtizedes hagyományt folytatva idén is elindul a TIT József Attila Szabadegyetem új tanéve. Folytatódnak az immár hagyományossá vált és évek óta nagy népszerűségnek örvendő művészettörténeti, zenetörténeti, földrajzi és a nyugdíjas korosztálynak szóló előadásaink a már jól ismert előadókkal.

Közkedvelt kurzusaink mellett természetesen újakat is indítunk, ilyen többek között az „1956 a világban – a világ 1956-ban”, valamint az „Így éltünk, laktunk, étkeztünk, szórakoztunk 1956-ban” című sorozat, amelyek az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmá-ból ingyenesen látogathatók.

Emellett meghirdetjük a két szemeszterre tervezett „Tudományunk hatá-rain” című sorozatot, amelyben neves előadók segítségével bepillantást nyerhetünk abba, hogy egyes szakterületeken hol tart ma a tudomány. Előadásainkban érinteni fogjuk az emberek, közösségek természethez való viszonyának változását, megismerhetjük a legújabb, Nobel-díjas közgazda-sági irányzatot, a társas viselkedés változásait, az Univerzumból feltárt leg-újabb titkokat, a teológia és a filozófia, valamint a természettudományok egymáshoz való viszonyát.

Idén új, pszichológiával foglalkozó kurzust ajánlunk figyelmükbe: „Lehet-e magányosan boldog az ember?” címmel. A sorozatban azt járjuk körül, hogy saját elégedettségünk, harmóniánk hogyan és mennyire függ mások-tól és a körülöttünk lévő környezettől.

Folytatódik diplomáciatörténettel foglalkozó sorozatunk, valamint újra meg-hirdetjük Tamás Ferenc Irodalmi alkotások párbeszéde című nagy sikerű kurzusát.

Arra törekszünk, hogy az előadások színvonalát és a hallgatók kényelmét az évről évre javuló technikai feltételek (hangtechnika, projektorok) révén biztosítani tudjuk.

Minden kedves hallgatónknak tartalmas és kellemes időtöltést kívánunk a TIT József Attila Szabadegyetemen!

A TIT József Attila Szabadegyetem munkatársai

A műsorváltozás jogát fenntartjuk.

Kedvezmények a TIT József Attila Szabadegyetemen

Kedves Hallgatóink,

Szabadegyetemünk a 2016/17-es évadban is számos kedvezménnyel sze-retne kedveskedni régi és új hallgatóinak!

• Az idei tanévben is lehetőség nyílik úgynevezett biankó bérlet vásár-lására. A 10 alkalomra szóló bérlet ára egységesen 8000 Ft. A tavaly el nem használt alkalmak idén is felhasználhatóak. A bérlettel bárme-lyik szabadegyetemi előadás látogatható (Földes Imre zenei előadásait másfél x-szel lehet látogatni.)

• Egy hallgató több különböző sorozatra való beiratkozása esetén ked-vezményeket biztosítunk.- két előadás-sorozat: 1000 Ft kedvezmény - három előadás-sorozat: 3000 Ft kedvezmény- négy előadás-sorozat: 5000 Ft kedvezmény- Józsefvárosiaknak: 25 % kedvezmény

• Lehetőséget biztosítunk részletfizetésre is.

• Napijegy vásárlására is van lehetőség: 1000 Ft/előadás (zenetörténet: 1500Ft, nyugdíjas klub: 600 Ft)

A kedvezmények nem összevonhatók.

Az „1956 a világban - a világ 1956-ban” és az „Így éltünk, laktunk, étkeztünk, szórakoztunk 1956-ban” c. előadás-sorozatok az 1956-os Emlékbizottság támogatásával, „A magyar szabadság éve” elnevezésű programsorozat keretében valósulnak meg.


TIT József ATTIlA szAbAdegyeTem

Művészettörténet, Történelem, Filozófia, Földrajz, Kultúrák keresztútján, irodalomtörténet,

zenetörténet, pszichológia, természettudományok

2016 ősz / 2017 tavaszwww.jasze.hu

BeiraTKozási időszaK: 2016. szeptember 26-tól október 7-ig

hétköznapokon a Kossuth Klubban 13-19 óra között

legyen Ön is klubtag!

a Kossuth Klub Egyesület 2010-ben átalakította tagjainak nyújtott szolgáltatásait. Ezzel szeretnénk elérni, hogy tagjaink aktívan részt vegyenek az általunk szervezett programokon, és közösen igazi klubként működjünk.

minden klubtagunk 2 db szabadon felhasználható szabadegyetemi előadásra szóló belépőt kap.

(Minden előadás a Kossuth Klub épületében kerül megrendezésre.)

tagdíj: 3000 Ftkedvezményes tagdíj: 2000 Ft (diákoknak és nyugdíjasoknak)

a tagdíjat évente egyszer kell befizetni és naptári évre vonatkozik.

tit kossuth klub egyesület1088 Budapest, Múzeum u. 7.tel.: 1/338-3166

szabadegyetem:szabó [email protected]

titkárság:varga [email protected]

www.jasze.hu


Documents

TTTI JózsIef TIT József ATTIlA szAbAdegyeTem · A tavalyi évben a Wagner művészete című előadás-sorozatban képet kaphattunk a legfontosabb operák gondolati-filozófiai