„Tudni semmi, elképzelni minden.” (Anatole France: Bonnard Szilveszter vétke.)

Délkelet-Európa klímájáról nem lehet eleget tudni.

És tudni nem elég, el is kell képzelni!

RÉVAI

A „Balkán” szó törökül erdős hegységet jelent. Az összesen több, mint fél millió négyzet km kiterjedésű régió túlnyomóan hegyes vidék.

Ugyanakkor kelet felől mégis nyitott!

Közép-Európához 1200 km-en kapcsolódik, és magas hegység attól nem választja el.

Dél felől a Dinári Hegység és a Balkán Hegység láncolata akadályozza a közlekedést.

Hogy lássuk, hol is járunk, idézzünk egy történelmi példát!

Mauricius kelet-római császár (582 – 602) bölcs és rátermett uralkodó volt, de elődeitől jelentős költségvetési hiányt örökölt. Ezért

602-ben katasztrófális döntést hozott: elrendelte, hogy a légiók Pannóniában

teleljenek. A légiók fellázadtak, és Phocas-t pajzsukra emelték

A malőrt (részben) az éghajlati viszonyok okozták.

Ha a hőmérséklet-, vagy csapadék átlagos értékeinek

térképeit nézzük,

nem egészen értjük, hogy mi a probléma.

T - január

T - július

P - január

P - július

Ezekből a térképekből, pl. nem derül ki, hogy a Déli Kárpátok és a Duna közötti Román Alföld, vagyis Olténia és Munténia, miért

kapta a Havasalföld nevet?

A válasz az Általános Légkörzés:

Erdély klímája enyhébb és csapadékosabb, mert a Kárpátok koszorúja elzárja a nyugati

szelek útját kelet és dél felé, és ugyancsak elzárja a kelet felől érkező hideg és száraz

szelek útját nyugat felé.

A legérdekesebb és legtanulságosabb Bulgária esete!

Éves középhőmérséklet

Átlagos évi csapadék

A Balkán Hegység összesen 600 km hosszú, legmagasabb csúcsa a

Botev (2376 m):

• vízválasztó a Duna vízgyűjtője, és a Marica vízgyűjtője között,

• klíma választóvonal,

• és a múltban közlekedési akadály is volt.

(Összesen 20 hágó keresztezi. Legfontosabb a Sipka szoros, és az Iskur folyó völgye.)

A választóvonaltól északra fekvő térség klímája kontinentális, hasonló a közép-

kelet európai térség klímájához, de annál a terület nagy részén zordabb.

Más szóval: a szoláris klíma nem minden. Ebben a térségben különösen jelentősek

az Általános Légkörzésből származó egyéb hatások. Fontosak a hó- és

szélviszonyok!

A Balkán Hegység déli oldala meredek, az északi oldal enyhén

lejt észak felé. Ennek következtében kevesebb

inszolációt kap!!!

A hegység 1600 méter fölötti részét októbertől májusig hó

borítja.

A mediterrán klíma dominanciájának északi határa a Rodope hegység.

A Rila, Pirin, Rodope együttes és a Balkán hegység közé eső Trák alföld (Marica völgye) egyaránt tükröz kontinentális- és mediterrán hatást, de a kontinentális hatás az erősebb.

Itt a klíma zordabb, mint Európa más hasonló földrajzi szélességű területein. (Az átmeneti jellegből is fakad, hogy a hőmérséklet- és csapadék viszonyok szeszélyesek, évről-évre jelentősen változhatnak.)

A klímát, mint a mérsékeltövben általában, itt is a vándorló ciklonok pályái határozzák meg.

A Földközi-tengeri ciklonok szerepe döntő.

A polárfront télen a Balkán félszigettől délre helyezkedik el, nyáron felhúzódik északabbra.

A csapadék erősen függ az orografikus tényezőktől. A magasabb fekvésű lejtők évi 2.500 mm-nél több csapadékot is kapnak.

A jelentősebb anomáliák télen fordulnak elő.

Az átlagos évi csapadék 630 mm. A Fekete tenger partján Dobrudzsa, valamint a Trák alföld 500 mm-nél kevesebb csapadékot kap.

Ezeket a (különben termékeny) területeket, valamint a kevésbé kedvező klímájú Duna menti platót gyakran sújtja szárazság.

A hegyek közé zárt völgyek fölött gyakran alakul ki hőmérsékleti inverzió, ami a levegő stagnálását, olykor a szmog megülését okozza.

A mediterrán kapcsolat

A Dinaridák előtere (a Dalmát tengerpart) mediterrán jellegű.

A nyár hosszú és forró, és a csapadék kevés.

A tél enyhe (8-12°C) és csapadékos(Nyugati szelek esetén, jelentős orografikus

csapadék: pl. Kotori Öböl – 4930 mm)

Belgrád és Pulahavi csapadékösszegek összevetése

• Belgrád: legtöbb júniusban (64 mm), legkevesebb februárban (39 mm).

• Pula: legtöbb novemberben (112 mm), legkevesebb júliusban (43 mm).

De nemcsak a mediterrán öv jelent idegenforgalmi vonzerőt!

A térséget a télisportok kedvelői is kezdik felfedezni. A tájak szépsége, vadsága,

érintetlensége, az élővilág, a műemlékek gazdagsága stb. mind szélesítik a

kínálatot. Mindegyiknek megvan klíma szempontból a sajátos feltétel rendszere.

Mindez rohamosan fejlődik.

Balkan Holidays (London)

„The true holiday specialist” to:

Bulgaria, Croatia, Slovenia, Montenegro, Serbia & Romania.

With 41 years of experience, no-one knows more about them then we do!

Aszály probléma:Aszály probléma:

Európában leginkább a Mediterrán Európában leginkább a Mediterrán térséget, a Balkán félszigetet, térséget, a Balkán félszigetet,

valamint a közép- és kelet-európai valamint a közép- és kelet-európai országok területét sújtják aszályok. országok területét sújtják aszályok. A klímaváltozás következtében ez a A klímaváltozás következtében ez a

probléma élesebbé válhat.probléma élesebbé válhat.

Szerbia: Éves csapadék összegek (1950 – 2000)

Sub-regional Drought Management Centerin South-Eastern Europe

Az UNCCD (ENSZ Egyezmény a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelemről) kezdeményezni szeretné egy „aszály központ” létrehozását. A kontakt csoport

vezetője Dr. Vermes László.

• meteorológiai és hidrológiai adatok gyűjtése és értékelése,

• aszály-menedzsmentre vonatkozó programok koordinálása,

• figyelmeztető rendszer kiépítése,• integrált katasztrófa kezelési rendszer

kifejlesztése,• érdekeltség felkeltése, oktatás.

Befejezésül engedjük elkalandozni a gondolatainkat!

• A balkán félsziget félúton Róma és Bizánc között szinte kínálkozott arra, hogy a Római Birodalom súlypontja legyen. De nem lett az! Miért?

• Erre a természeti viszonyok adják a magyarázatot. Hiába volt szép, de nem volt eléggé jó hely, ezért általában csak felvonulási területnek tekintették.

• Sosem volt a konvergencia helye, hanem inkább a divergenciáé.

• Most a térség kezd az érdeklődés előterébe kerülni. • Nagyok a rejtett tartalékok. De a klíma továbbra is

problémákat vet fel: régieket és újakat.