1. A tételA turizmus fogalmi meghatározása és jelentősége, a turisztikai tevékenységek osztályozása.

A turizmus szóra többféle meghatározás létezik. Az egyik szerint a turizmus a következő:

- utazás kedvtelésből, egy ország bejárása;- az utazások könnyítésére létrehozott eszközök megszervezése;- a turisták utazáskor fellépő igényeinek kielégítésére irányuló

gazdasági tevékenység;

A turizmus nem egyenlő az utazással, mert egyrészt a cél szabad kiválasztásával jár, másrészt kedvtelésből történik. A turizmus és a turista ma már általánosan használt kifejezések, minden nyelv átvette őket.

Visszatekintés: A turizmus elemzését a berlini iskola indította meg az első világháború után. Ezidőben a megfogalmazás :” Személyek utazása egy olyan helyre, ahol nem rendelkeznek lakással.” Ezt kiegészítették a főbb utazási motivációkkal is.

A mai megfogalmazás a következő: „ A turizmus az emberek lakhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, amennyiben az utazást és a tartózkodást nem letelepedési szándék, illetve jövedelmező tevékenység motiválja.”

Ennél a pontnál kell külön választani a látogató és a turista fogalmát.- látogató: statisztikai célból minden olyan személyt jelöl, aki

állandó lakhelyét elhagyva más országba látogat bármely célból, kivéve, hogy ott jövedelemszerző tevékenységet folytasson. Ebbe a kategóriába tartozik:

a. turista: aki legalább 24 órát tölt a meglátogatott országban és utazásának célja:

1. szabadidő eltöltése;2. üzlet, család, kiküldetés,

értekezlet;b. kiránduló: az az időszakos látogató, aki

kevesebb, mint 24 órát tölt a meglátogatott területen;

A turizmus további megfogalmazásban a következő:„…egy öt elemből álló és szélesebb környezettel kölcsönhatásban lévő nyílt rendszer, amelynek elemei a következők: turisták adják a dinamikus emberi

elemet; a kibocsátó terület, a tranzit út és a fogadóterület adják a három földrajzi elemet; végül a turizmus szektor adja a gazdaságit. Mind az öt elem funkcionálisan és térben rendezett és mind kapcsolatban van fizikai, technológiai, társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezőkkel. A dinamikus elemet az utazó emberek adják, akik cselekvése szabadidőn alapul és legalább egy éjszakát töltenek a felkeresett helyen.

Tehát az ember bizonyos motivációk hatására elhagyja állandó lakhelyét, hogy ideiglenesen azon kívül tartózkodjon, eközben igénybe vesz szolgáltatásokat, amelyeket az e célra szerveződött turisztikai szektor nyújt számára, ezáltal hat az új környezetére és az is hat őrá, majd hazatér, ez a turizmus.

Bármely formáját is vizsgáljuk a turizmusnak, a lényege az állandó környezetből való kiszakadás, rövidebb vagy hosszabb távra. Ez történhet szabadidőben, vagy munkaidőben.

- szabadidőben: mint a munkaidő ellentéte, nem vehető teljes egészében figyelembe a turizmus szempontjából. Kiesik belőle az alvásra, étkezésre, testápolásra fordított úgynevezett biológiai idő.

- A munkaidőben is előfordul helyváltoztatás, amely egyrészt a szokásos munkarendhez tartozik, vagy azon kívüli, nem állandó rendszerességgel történik.

Akárhogy is folytatjuk a vizsgálódást, elmondható, hogy a turizmus az élet szerves része. Az egyén motivációja hajtja előre az új megismerésére, keresésre – kutatásra.

A WTO által megfogalmazott turizmus:

„A turizmus magába foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyzetváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.”

- a turizmus valamennyiünk életének szerves részét képezi;- a turizmus kínálatának fogalma is kiszélesedik /színházak,

sportlétesítmények nem csak a helyi lakosok számára áll/- a gazdasági hatások mellett előtérbe kerül a társadalmi, kulturális,

környezeti és életminőségi aspektusok is, viszont a gazdasági hatása sem elhanyagolható;

- új feladat a helyi turizmus statisztikai mérése;

A turisztikai tevékenységek osztályozása:

A közvetítő szektor szerepe a turizmus rendszerében: a kereslet és a kínálat, avagy a turista és a termék összekapcsolását hivatott elősegíteni. A közvetítő szektor nagy- és kiskereskedelemből áll. Két főszereplője: a nagybani elosztással foglalkozó utazásszervező (tour operator), a kicsinybeni értékesítő, az utazási ügynök vagy utazási iroda (travel agency)

Az elosztási csatornák szereplői, illetve jelentőségük változása napjainkban:

Tour operator: az utazásszervező a légi közlekedést (vagy más távolsági szállítást) és a fogadóterület szolgáltatásait szervezi egybe csomagtúra formájában, amelyet az elosztási csatornákon keresztül eljuttat a fogyasztókhoz. Tulajdonképpen turisztikai terméket szervez meg és kínál, de a szolgáltatásokat nem ő maga, hanem a közlekedési, szálloda vendéglátó- és egyéb vállalatok – az un. szolgáltatók – nyújtják. Az utazásszervező nem értékesít közvetlenül a fogyasztónak, hanem az utazási irodákon vagy a légitársaságok értékesítési irodáin keresztül árusít. A szolgáltatóktól általában nagyban vásárol, ezért rendszerint alacsonyabb árat ér el, ez teszi lehetővé, hogy az utazási irodáknak jutalékot fizessen.

Travel Agency: az utazási irodai tevékenység a különböző turisztikai szolágáltatások közvetítésére alakult ki: a közlekedési, szállás, étkezési, városnézési és egyéb szolgáltatásokat az utazási irodák a szolgáltatótól kapott jutalék ellenében értékesítik a turisták számára.

2. A tételTurizmus mérése (fogalmak, módszerek, ellentmondások okai, hasznosítási lehetőségek)

Statisztikai adatszolgáltatásA legtöbb információ, mind a keresleti, mind a kínálati oldalt tekintve a statisztikai adatszolgáltatáson keresztül nyerhető, ahol alapvetően szét kell választani a belföldi és a nemzetközi turizmust.

- határstatisztika (nemzetközi turizmus – vendégforgalom)

- szálláshelyi statisztika (nemzetközi és belföldi turizmus – vendégforgalom)

- utazási irodai statisztika (nemzetközi és belföldi turizmus – vendégforgalom, költés)

- MNB statisztikái (nemzetközi turizmus – költés)Adatok határstatisztikai megfigyelésekből (havonta)

- be- és kilépők száma - a belépők nemzetisége- a be- és kilépések határállomásai- igénybe vett közlekedési eszköz

A módszer előnyei és hátrányai+: a teljes sokaságról ad képet, a vendégek zaklatása nélkül-: a teljes forgalom regionális megoszlásáról és egyéb jellemzőiről nem ad képet, a turizmus valódi teljesítményének alakulására vonatkozó következtetések nem vonhatók le belőle

Adatok kereskedelmi szálláshelyi statisztikákból (havonta)KERESLETI ADATOK KÍNÁLATI ADATOKVendégek száma A szálláshely kapacitás, valamint annak Nemzetiségek szerinti összetétele minőségi és területi megoszlásaVendégéjszakák száma Szállásdíj-bevételek Nemzetiségek szerinti összetétele KapacitáskihasználtságÁtlagos tartózkodási idő

A módszer előnyei és hátrányai+: a határok formálissá válásával helyettesítő szerepet tölthet be, a vendégek kötelező nyilvántartása miatt mindig rendelkezésre áll, lehetővé teszi a teljes forgalom országon belüli területi és időbeli megoszlásának vizsgálatát, használható a belföldi turizmus nyomon követésére, a megfigyelés szálláshely-kategóriák alapján végezhető.-: felfelé torzít, mert nem veszi figyelembe azt, ha egy vendég több egységben is megszáll, lefelé torzít, mert csak a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevőket veszi számításba, nem szolgáltat információt a kirándulókról, átutazókról, Magyarországon jelentős a fekete forgalom, korlátozott információkkal szolgál

A Magyar Nemzeti Bank által készített statisztika (havonta)

- Turisztikai bevételek: a fogadó országban közvetlenül vagy közvetve külföldi valutában jelentkező, a külföldi látogatók által saját célra, különféle áruk és szolgáltatások vásárlására fordított összeg, amely a nemzetközi közlekedési kiadásokat nem tartalmazza

- Turisztikai kiadások: az a pénzösszeg, amely egy adott ország lakosságának külföldi utazásai során felmerül, és szintén nem foglalja magába a nemzetközi közlekedési kiadásokat

Központi banki módszer+: az információk áramlása automatikus, a vendégek megkérdezése nélkül-: csak a teljes költés nagyságát mutatja, a turisták fogyasztásának szerkezetéről nem ad képet, csak valutanemenkénti megoszlást mutat

A rendszeres statisztikai adatgyűjtésből rendelkezésre álló adatok- a látogatók száma és megoszlásuk nemzetiség,

igénybevett közlekedési eszköz, határállomás és hónapok szerint (be- és kiutazó turizmus)

- a kereskedelmi szálláshelyet igénybevevő vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma, és megoszlásuk nemzetiség, az egyes szállástípusok, települések (turisztikai régiók) és hónapok szerint (beutazó és belföldi turizmus)

- nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások (be- és kiutazó turizmus)

- a szervezett turizmus (beutazó, kiutazó és belföldi turizmus)

- a szálláshelykínálat alapadatai

A MAGYAROSZÁGI TURIZMUS FŐ MUTATÓI (1985 - 2000)

Megnevezés 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000Nemzetközi turizmus

Külföldi látogató (ezer) 15.127 37.632 39.240 39.833 37.315 33.624 28.803 31.141Ebből: turista (ezer) 9.724 20.510 20.690 20.674 17.248 16.812 14.402 15.571Turisták tartózkodási ideje (millió éjszaka) 70 101 132 139 132 120 100 100Ker. szálláshelyek külföldi forgalma (ezer véj) 15.199 13.618 9.998 10.676 10.656 10.138 9.943 10.514Ebből: szálloda (ezer vendégéjszaka) 5.343 6.373 6.323 6.770 6.906 6.980 6.873 7.365Bevételek (millió $) 271* 818 2.640 3.222 3.440 3.514 3.394 3.428Kiutazások száma (ezer) 5.533 13.596 13.083 12.064 12.173 12.317 10.622 11.065Kiadások (millió $) 126* 473 1.056 957 924 1.115 1.200 1.097Idegenforgalmi egyenleg (millió $) 145* 345 1.584 2.265 2.516 2.398 2.203 2.331

Belföldi turizmusKer. szálláshelyek belföldi forgalma (ezer véj) 13.034 8.768 6.342 6.466 9.791 6.778 7.384 7.855

Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása

Összes férőhely-kapacitás (júl. 31-i állapot, ezer férőhely) **298 306 292 303 309 287 301 313

Ebből: szálloda (ezer férőhely) 43,9 56,6 87,1 89,2 94,1 96,8 102,5 100,6Szállodák szobakihasználtsága (%) 63,1 55,4 45,4 47,2 47,7 47,5 45,5 46,7

* Csak a konvertibilis forgalom adatai. 1985-ben ezen felül a bevételeknél további 383,1 millió Rbl., a kiadásoknál pedig további 122,1 millió Rbl. forgalom volt

** 1998-tól a szervezett fizetővendéglátás nem szerepel a kereskedelmi szálláshelyek között.

Megjegyzések: az MNB módszertani okokból 1995-ig visszamenőleg módosította a hivatalos turisztikai bevételek és kiadások összegét, a táblázat az új adatokat tartalmazza. 1998-tól a határstatisztika nem különíti el a látogatóforgalmon belül a turistákat, ezért az utolsó három évben a turisták száma és tartózkodási ideje becslésen alapul.

A TURIZMUS LEGINKÁBB HASZNÁLT STATISZTIKAI MUTATÓI

Kategória Mutató neve Mértékegység Adatgyűjtés helye

Megjegyzés

Nemzetközi beutazó turizmus

1. Látogatók száma 2. Turisták száma3. Érkezők száma szálláshelyeken

Érkezés (arrival) 1. Határ2. Határ3. Szálláshely

Nem a személyek, hanem az érkezések számát mérik (ugyanazon személy az év során többször is utazhat/érkezhet ugyanabba a térségbe). A mutató mellett fel kell tüntetni a mérés helyét.

4. Tartózkodási idő Éjszakák (nights) száma

Szálláshely Ha a határstatisztika kiterjed a turistákra, rendszerint a tartózkodási időt is méri

5. Nemzetközi turisztikai bevételek

$, Euro vagy nemzeti valuta

Nemzeti bankok és más hivatalos beváltóhelyek

Az un. "központi bank módszer" a beváltásokat és átutalásokat méri. A másik módszer: a látogatók körében végzett reprezentatív "felmérés".

Nemzetközi kiutazó turizmus

1. Kiutazó forgalom Kiutazások száma Határ Nem a személyek, hanem a határátlépések számát mérik.

2. Nemzetközi turisztikai kiadások

$, Euro vagy nemzeti valuta

Nemzeti bankok és más hivatalos beváltóhelyek

 

Belföldi turizmus

1. Turista forgalom Érkezés (arrival) Szálláshely Országon belül az egyes régiók teljes látogatóforgalma csak utasszámlálással és felméréssel ismerhető meg

2. Tartózkodási idő Éjszakák számaÉjszaka/turista

Szálláshely  

Szállás-helyek

1. Kapacitás Szobaszám és működési idő (nap)

Szálláshely  

2. Kapacitás-kihasználás

% Szálláshely Bruttó kihasználás: kiadott szobák száma/éves kapacitás (szobák száma x 365 nap). Nettó kihasználás: kiadott szobák száma/szobák száma x működési napok száma.

3. A tételA turizmus rendszerelméleti megközelítése

Mi is a rendszer: egymással kölcsönhatásban élő elemek összessége. A rendszer lehet:

- zárt: környezetéből nem vesz fel és nem ad le semmit /energia, anyag, információ/

- nyílt: környezetéből felvesz és oda le is ad /energiát stb…/;

Ahhoz, hogy a turizmust rendszerként fogjuk fel, meg kell határozni annak: - környezetét;- fő elemeit / összetevői, alkotórészei, alrendszerei/- ez utóbbiak funkcióit és kölcsönhatásait;- az egész működési mechanizmusát;

Az emberi tevékenységek és kapcsolatok bonyolult rendszerének a része a turizmus, ezáltal elmondható róla, hogy nyílt rendszer, környezetével kölcsönhatásban van, hat arra és az is hat rá vissza.

Természet: valamennyi társadalmi – gazdasági jelenség meghatározója: a települések és a fő gazdasági tevékenységek alapvetően a természeti adottságok függvényében alakultak ki. Napjainkban a turizmus az egyik legfontosabb területfejlesztési tényező. Különösen mondható ez a mezőgazdasági és ipari termelésre alkalmatlan területekre. /tengerpartok, hegyi üdülők/

Társadalmi – gazdasági tényezők: szintén meghatározói és formálói a turizmus fejlődésének. A diszkrecionális jövedelmek kialakulása, az emberek szabadidejének növekedése a kereslet oldalon meghatározó. A kínálat kialakulása részben a tudomány és a technika főként a közlekedéstechnika fejlődése, amely az általános gazdasági fejlődés függvénye volt.

Természet

Kultúra

Gazdaság

PolitikaTudomány

Technika

Turizmus

Társadalom

Politikai tényezők: elsősorban a nemzetközi utazásokat befolyásolják. (elzárkózás, vagy nyitottság egy adott állam részéről);

Kulturális tényezők: az utazási motivációkra hat, a kultúra a turizmusban egy igen fontos vonzerő.

/… a kölcsönös függések bonyolult rendszerével gyakran találkozunk a turizmus tervezése során. Mindig bonyolult az olyan feladatok megoldása, ahol több tényezőt kell figyelembe venni, mint például a környezetvédelmi szempontok egyeztetése a rentábilitási feltételekkel, a lakossági igényekkel, az építési előírásokkal stb… Ilyen esetekben mindig minőségi elemzésekkel lehet vizsgálódni, de számítani kell arra, hogy egyre több tényezővel kell számolni…/

Ha a turizmust kiemeljük e fentiekből és középpontba helyezzük, mint rendszert, akkor a többi terület környezetté válik számára. A turizmus tehát egy jól körülhatárolható rendszer, mely elemeinek egy közös célja van: a lakóhelyüktől távol levő emberek igényeinek kielégítése. A rendszer tehát :

- nyitott; - dinamikus: az állandóan változó piacon a visszacsatolások (feed back)

segítségével állandóan figyelve és megfelelő időben változtatva tud reagálni a változásokra;

- interdependens: egymással függésben álló szolgáltatások, melyek közül, ha csak egy is hiányzik, vagy rosszul elégíti ki az igényeket akkor a turista rossz emlékekkel érkezik haza és nem látogat többé az adott desztinációba.

A turizmus két alrendszerre oszlik: - 1: a kereslet fő elemei:

szabadidő; diszkrecionális jövedelem; motiváció;

- 2: a kínálat elemei: vonzerő, vagy attrakció, infrastruktúra, közlekedési eszközök; szálláshelyek étkezési lehetőségek; szórakozás és egyéb elfoglaltság; szolgáltatások; higiéné, biztonság; vendégszeretet; turizmus tervezése; az árak;

A keresletet és a kínálatot a marketing, majd a turista utazása köti össze. /Marketing: a turista utazása előtt az egyes turisztikai szervezetek által kifejtett tevékenység mellyel próbálják befolyásolni a turistát, hogy milyen utat válasszon stb../ A marketinghez ismerni kell a piacot, a fogyasztói igényeket, vásárlási szokásokat, azoknak megfelelően kialakítani bemutatni és értékesíteni a kínálatot. Végül fontos megtervezni a visszacsatolást, mellyel megkapjuk a turisták véleményét arról, hogy elégedettek voltak e .

Külső tényezők: - társadalmi környezet;- gazdasági környezet;- természeti környezet;- politikai környezet;- technológiai környezet;- kulturális környezet;

A rendszer elemzése:- Statikus : lényege, hogy a rendszert egy adott pillanatnyi állapotában

vizsgálja, így könnyen meg tudjuk ragadni a változtatható elemeket, illetve a hatótényezőket. Feltárja a motiváció központi szerepét a turizmus összetett rendszerében. Ha adott a szabadidő, a jövedelem, a helyváltoztatás eszköze és megfelelő a kínálat, akkor végül is az utazási motiváció megléte, vagy hiánya az, ami az embereket helyváltoztatásra késztet, vagy otthonmaradásra bír.

- Dinamikus elemzés : hosszabb periódust vizsgálva azt kapjuk, a kereslet és kínálat valamelyik eleme változik. A külső és belső hatások összegződnek, kölcsönös függőségek bonyolult rendszere alakul ki.

4. A tételTurista típusok a külföldi szakirodalom tükrében

Plog

Nem csak turistákat kategorizált aszerint, hogy mennyire nyitottak az ismeretlen iránt, illetve mennyire nyitottak a megszokott dolgokra.

Pszichocentrikus: a megszokott dolgokat szereti (Coney Island, Miami)Allocentrikus: nyitott az ismeretlenre (Afrika, Távol Kelet)Midcentrikus: arany középutat választók, számuk a legnagyobb (USA, Hawai, Anglia, Közép Eu, Mexiko)

Pszichocentrikus: napsütést, szórakozást keresnek, kikapcsolódás, családias hangulat, szolgáltatások igénybevétele, autót előnyben részesítikAllocentrikus: új élményeket keres, szokatlan desztinációk, idegen kultúra megismerése, nem nagy igények a kényelemre és a luxusra

Cohen

Vándor-felfedező: nem intézményesített turizmusEgyéni tömegturista-szervezett tömegturista: intézményesített turizmus

Vándor: teljesen újat keres, elkerüli a turizmus szektort, beleolvad a helyi kultúrába, személyes kapcsolatba kerül a helyi lakosokkal.

Felfedező: az utazás egyénileg szervezett, le akar térni a ’kitaposott útról’, kilép ugyan a környezeti buborékból, de bármikor visszaléphet.

Egyéni tömegturista: hasonló a felfedezőhöz, de rugalmasabb, mivel az utazás szervezett. Nem a valóságos desztinációt látja.

Szervezett tömegturista: csomagtúrán vesz részt, nem lép ki saját környezeti buborékjából, kevés kapcsolata van a helyi kultúrával és lakosokkal.

Smith

Turista típus Turisták száma Alkalmazkodás a helyi normákhoz

Felfedező Nagyon korlátozott Tökéletesen Újdonság

Otthonosság

Elit Ritkán látható TökéletesenOff-beat Nem mindennapi Jól

Nem megszokott Időnként látható ValamennyireSzinte tömegturista Egyenletesen áramlik Keresi a nyugati stílusú

kiszolgálástTömegturista Folyamatosan áramlik Elvárja a nyugati stílusú

kiszolgálástCharter-turista Nagy tömegben Megköveteli a nyugati stílusú

kiszolgálást

Swarbrooke

Preferált vonzerők a családi életciklus tükrében

Családi életciklus szakaszai Preferált szükségletekGyerek Új élmények, gyerekek, akikkel játszani

tud. Szülői segítség, irányításTinédzser Új élmények. Izgalom, státusz. Több

függetlenség, más tinédzserek, aktivitásFiatal felnőtt Új élmények. Cselekvési szabadság. Más

fiatal felnőttek. AktivitásFiatal pár Új élmények. Romantika. Egyedüllét,

intimitás.Fiatal pár babával Baba-barát szolgáltatások.Növekvő család Takarékosság. Élmény a család minden

tagjának.Felnőtt pár, külön élő gyerekek Újat tanulni. Inkább passzív.Idős Passzív részvétel, takarékosság. Mások

társasága. Könnyű megközelíthetőség.

5. A tétel Az idegenforgalmi piac sajátosságai

Az idegenforgalmi piac a kereslet és kínálat találkozásának a helye, ennek eredménye: a FORGALOM.

SAJÁTOSSÁGAI:

térben és időben eltér a fogyasztói piactól lassú a megtérülési idő kockázatos és érzékeny a politikai és környezeti tényezők változására áttöri az országhatárokat a fogyasztás és szolgáltatás egyidejűsége jellemző a kereslet mögött szükséglet van a kínálat mögött vonzerő a kereslet és kínálat távol esik egymástól a kínálat közvetítésében a reklámnak van nagy szerepe nagy a verseny a szolgáltatás raktározhatatlan a kínálat merev és eszközigényes a kereslet viszont változékony jellemző a szezonalitás

Idegenforgalmi kereslet

a turista fizetőképes szükséglet; nagysága mindig adott ár mellett

értelmezhető objektív eredetű sokkal bővebb és színesebb, mint a kínálat Potenciális kereslet:

a lakosoknak az a része, mely nem kér szolgáltatást, de megtehetnéez a kereslet növekvőben van, mert

- nő az életszínvonal- növekszik a lakosság

száma- nő a szabadidő- csökkennek az utazási

korlátozások

Elemei:- szabadidő- diszkrecionális jövedelem- motiváció

Sajátosságai:

- heterogén jelleg: különböző motívumok befolyásolják a turisták utazásait

- változékonyság: anyagi és lélektani okok vannak rá hatással- komplexitás: áruk és szolgáltatások széles körére terjed ki- periodicitás: időszerűség- különös érzékenység: minden változásra (politikai-, ár-,

jövedelemváltozásra)

idegenforgalmi keresletet befolyásoló tényező:

- 1. potenciális vásárlók jövedelme, jövedelemszintje- 2. az idegenforgalmi termék ára- 3. kiegészítő vagy helyettesítő termék ára- 4. preferenciák, ízlések és szokások

az idegenforgalmi kereslet függvénye kifejezhető ezen változók függvényeként:

DT= f (y,p1,p2,p3….pn-1, T)

ahol y = jövedelemszint (a legkritikusabb elem) p = ár T = preferencia mérőszáma

1. potenciális vásárlók jövedelme, jövedelemszintje

-- ha y nő, akkor az utazási hajlandóság is nő

-- ennek mérése a kereslet – jövedelemrugalmasságával történik

2. az idegenforgalmi termék ára

Kereslet törvénye:

- a kereslet és az ár fordított arányban vannak egymással (ha egyéb tényezők változatlanok)

- általában minél magasabb az ár, annál alacsonyabb a kereslet

- ezt mérik árrugalmassági együtthatóval: azt mutatja, hogy az árak egységnyi relatív változása milyen változást mutat a keresletben

- є > 1 rugalmas: csekély ármozgás is nagy változást okoz a keresletben

- є < 1 rugalmatlan: az ármozgást nem követi lényeges keresletváltozás

- є = 1 egységnyi a rugalmassága

3. kiegészítő vagy helyettesítő termék ára

4. preferenciák, ízlések és szokások

Weblen effektus: a turisztikai termékek egy részére nem igaz az, hogy minél magasabb az ár, annál alacsonyabb a kereslet

oka: presztízse van a terméknek; a jövedelemszint általánosan emelkedik, de a létminimumra fordított jövedelem nem változik, a szabad rendelkezésű jövedelem nő

Idegenforgalmi kínálat

szűkebb értelemben magába foglalja a piacon adott áron, vételre kínált utazási és egyéb idegenforgalmi szolgáltatások összességét

a kínálat központi kategóriája a turisztikai termék, amely lehet egyetlen vagy néhány szolgáltatás, az otthonától távol lévő turista igényeinek kielégítésére létrejött szolgáltatáshalmaz

a turisztikai kínálat tárgya: kedvező adottságokkal és így megfelelő vonzerővel rendelkező fogadóhely

tágabb értelemben a kínálat tárgya: az erőforrások

a kínálat magába foglalja a turizmus létrejöttének helyi feltételeit, a turisták fogadásához, ellátásához szükséges valós vagy potenciális lehetőségeket; azokat a formákat és módszereket, aminek alkalmazásával kínálják és értékesítik az id. forg-i szolgáltatásokat

a helyi felkészültség az a tényező, amely hosszabb ideig tartó és kulturált tartózkodást tesz lehetővé

Elemei:

- vonzerő- infrastruktúra- szálláshely- értékesítés- higiénia- biztonság- vendégszeretet- árak (az árak a kínálat egész komplexumára hatnak)

Termékösszeállítás két módja:

- tour operator által package- turista keresi és vásárolja meg a közvetítőtől

A termék sajátosságai:

- megfoghatatlan, immateriális- előállítás és fogyasztás egyidejűsége- veszendőség: nem raktározható- heterogén jelleg: nagyon változatosak a termékek- helyhezkötöttség: nem mozdítható, nem exportálható- erős verseny- merevség: a kereslethez lassan alkalmazkodik- szubjektív jellegű termékek: a sikeres utazás attól függ, hogy milyen az

utas lelkiállapota, elképzelése az adott helyről, megfelelő információval látták- e el

Kínálat törvénye:

- egy termék ára és a termelők által előállított termékmennyiség egyenes arányban áll egymással (ha egyéb tényezők változatlanok)

6. A tételA turizmus versenyképességét befolyásoló tényezők, Magyarország versenyképességének a megítélése;

Versenyképesség azt jelenti, hogy a pici viszonylatban hogy álljuk meg a helyünket, valamint milyen eséllyel kínáljuk szolgáltatásainkat a piacon, amelyen számos konkurens van.

A versenyképesség tényezői a turizmusban:- a küldő piac potenciális keresletének magas színvonalú ismerete;- a fogadóhely turisztikai kínálatának nagysága, szerkezete,

színvonala, vonzerői, turisztikai szolgáltatásai;- a turisztikai kínálat ismertsége,- a turisztikai kínálat megközelíthetősége, elérhetősége;- ismertség és megközelíthetőség fogalma: hiába rendelkezik egy

ország turisztikai vonzerővel, ha az a küldő piacon nem ismert, másrészt a vonzerő ismerté tétele mellett biztosítani kell azok könnyű és kényelmes elérését is;

- a marketing munka középpontjában a turisztikai szolgáltatás iránti kereslet magas színvonalú ismerete és a célpiacok meghatározása ál;

A versenyképesség tényezői: a küldő piac potenciális keresletének magas színvonalú ismerete a fogadóhely turisztikai kínálatának nagysága, szerkezete, színvonala,

vonzerői, turisztikai szolgáltatásai a turisztikai kínálat ismertsége a turisztikai kínálat megközelíthetősége, elérhetősége a versenyképesség további feltétele, hogy a marketing munkával tovább

növeljük a kínálatot a turista megnyerése 3 tényezőtől függ:

- vonzerő- vonzerő ismertsége- vonzerő megközelíthetősége

Jelenleg az Európai Unióval szemben nem vagyunk versenyképesek, mert – bár a külföldi turisták számát illetően kiemelkedő a piaci részesedésünk – nem tudjuk adottságainkat úgy kihasználni, hogy az EU szintjének megfelelő gazdasági eredményeket érjünk el.

A versenyképesség megítéléséhez a hatékonysági mutatók globális összevetése mellett célszerű összefoglalni turizmusunk erős és gyenge oldalait, valamint a külső lehetőségeket és korlátokat.

Gyengeségek hiányos infrastruktúra tisztaság, rend hiánya komplex tur-i termékek hiánya,

alacsony színvonalú szolgáltatások

magas árak romló közbiztonság túltengő fekete gazdaság tájékoztatás hiánya gyenge vállalkozói kedv, erős

fluktuáció, tőkehiány az ország ismeretlensége Bp-Balaton központúság belföldi tur. csökkenése tudatos, fenntartható fejlődés

feltételeinek hiánya

Erősségek változatos vonzerők gyógy- és termálvizek központi földrajzi fekvés természeti és kulturális értékek

elkezdett védelme infrastruktúra megkezdett

kialakítása nemzetközi láncok jelenléte a

szállodaiparban, a vendéglátásban, közlekedésben és a közvetítő szektorban

erős törekvés vidéken a turizmus fejlesztésére

Lehetőségek a szomszédos országokkal való

együttműködés az EU-n belüli regionális

különbségek mérséklődése fellendülés a világazdaságban a külföldi tőke tovább

érdeklődése Magyarország iránt

új turisztikai irányzatok elterjedése

Veszélyek tartós recesszió a

világgazdaságban a globális problémák tovább

éleződnek a külföldi tőke megszűnik

érdeklődni Magyarország iránt a turizmusban jellemző marad a

szezonalitás

7. A tételA Maslow – piramis idegenforgalmi elemzése. Az utazási döntés folyamata és modelljei.

Az utazási döntés folyamata a szükségleteknél kezdődik és azok kielégítése tesz rá pontot. A szükséglet önmagában elég általános fogalom, azt jelenti, hogy ha belső egyensúlyunk megbomlik akkor a visszaállítás érdekében reflexfolyamatok lépnek életbe és motivációs mechanizmusok jönnek működésbe. Amíg a reflexes folyamatok elegendőek addig az idegrendszer többi része nem lép működésbe. Ha viszont ez nem elég, akkor lépnek életbe a motivációs mechanizmusok. A motiváció legalapvetőbb forrása a biológiai szükségletek helyreállítása.Miután a biológiai igények kielégültek, előtérbe kerülnek a kutató – kereső tendenciák. Ezt nevezzük változatosság keresésnek. A szükségleteknek tehát, előbb tudatosulniuk kell, szándékká kell válnia és konkrét célban kell megfogalmazódnia. Ezt igyekszik elősegíteni a marketing. Először segít az igény tudatosításában, abban, hogy bizonyos szolgáltatás vagy termák hozzásegít minket egyes igények kielégítéséhez, ekkor válik az egyén motiválttá arra, hogy utazzon. Ezt követően célokat ajánl, hogy kielégítse a már tudatosult igényeket. A motívumok lehetnek általánosak /végcél/, specifikus /az eszköz amivel elérjük/

A motivációs folyamat: Igények lépnek fel, melyek tudatosulnak, ezekből lesznek a szándékok, majd ajánlások motívumok, és végül elérünk a célokhoz, célokból marketing eszközeivel hatni lehet a tudatosulás folyamatára, a célok elérése után újabb igények léphetnek fel és így folytatódik tovább körforgás szerűen a folyamat.

A motivációs folyamatot egyéb külső tényezők is befolyásolhatják:

- belső személyes ösztönzők (tanulnom kéne, de álmos vagyok)- környezeti szűrők ( holnap viszont vizsga)- külső ösztönzők ( rossz idő van, szól anyum)- feszültség ( mit tegyek)- alternatívák ( úszom egyet vagy futok, rögtön nekilátok tanulni, vagy

alszom még egy kicsit)- döntés ( futok aztán tanulok)- tevékenység ( futás – tanulás)

A többféle ösztönző hatására a különböző motivációk egymásra rakódnak. A több befolyásoló tényező miatt.

Maslow piramis a turizmus tükrében:

Szükséglet Motívum TevékenységFiziológiai Kikapcsolódás Menekülés, feszültség

levezetése, napfény keresése, fizikai- szellemi kikapcsolódás

biztonság biztonság Egészség, regeneráció, megelőzés

Valahová tartozás szeretet Családi együttlét, rokonság ápolása, társaság, társadalmi kapcsolatok ápolása, személyi kapcsolatok ápolása

Megbecsülés Státus keresése Etnikum, saját teljesítmények megbecsülése, fontosságunk elismertetése másokkal, személyes fejlődés, önfitoktatás,

Önmegvalósítás Legyünk tisztában igazi természetünkkel

Önfelfedezés és értékelés, belső vágyak kielégítése

Tudni és megérteni ismeretszerzés Kulturális / nevelési/ érdeklődés új témák iránt

esztétikai A szépség értékelése Környezet, tájkép

Tehát az egyes szükségleti szinteken a fenti motívumok és kielégítésükre mozgásba jövő cselekvés és érdeklődés tapasztalható. Míg az egyik szint kielégítetlen addig nem tudunk tovább lépni a másira.

„normális” Maslow:- fiziologiai (éhség stb.)- biztonság (félelem és aggodalommentesség)- valahovatartozás ( szeretetnyújtás – kapás)- megbecsülés ( ön és mások)- önmegvalósítás ( személyes önkifejezés)

- tudni és megérteni ( ismeretszerzés)- esztétikai ( szépség értékelése)

Külső motivációs tényezők lehetnek: jövedelem nagysága, lakóhely szokásai,Belső: turista személyisége, életvitele, értékrendszere;

Ezen motivációk alapján és a különböző tényezőket figyelembe véve jó képet lehet kapni a piac egyes szegmenseiről, és arról hogy az azokba tartozó személyek milyen érdeklődésűek stb…

Ennek alapján:- földrajzi,- demográfiai,- utazási cél,- pszichografika ( érték életstílus)- viselkedés- termék,- elosztási csatorna;

lehet szegmenseket alkotni motivációs szempontból, (de hogy hogy arról elképzelésem sincs)

Az utazási döntés folyamata:

Az utazási döntés folyamata a szükségletnél kezdődik. A szükségletnek előbb tudatosulnia kell, szándékká kell válnia és konkrét célban kell megfogalmazódnia. Tulajdonképpen ezt igyekszik segíteni a marketing . Először segít az igény tudatosításában (hogy egy adott szolgáltatás vagy termék hozzájárulhat egy bizonyos szükséglet kielégítésében, pl. egy külföldi utazás a monotónia megtöréséhez) Ekkor válik az egyén motiválttá arra, hogy utazzon. Ezt követően célokat ajánl (pl. egy városnéző körutazás Európában), hogy kielégítse a már tudatosult szükségletet. Az utazási döntés folyamata:

8. A tételA turizmus gazdasági hatásai

A turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb ágazata. A turizmus növekedését az elmúlt évtizedekben számos tényező segítette: - a fejlett országokban a szolgáltatási szektor növekedése; - diszkrecionális jövedelmek emelkedése; - növekvő szabad idő (és fizetett szabadság); - illetve a szabadidő tartalmas és változatos módon történő eltöltése iránti

igény fokozódása.

A turizmus fejlődését elősegítette az a tény is, hogy a nemzetközi turizmus jelentős mértékben növelte az adott ország devizabevételeit. (így a turizmusfejlesztés jelentős prioritásokat kapott.A turisták gazdasági jelentősségének egyik legfontosabb összetevője a turisták költése a meglátogatott területen. Azonban a turizmusnak a gazdasági életben játszott szerepe nem merül ki ebben, hanem magában foglalja mindazon tovagyűrűző hatásokat (gazdaság általános élénkítése, foglalkoztatottság növelése, befektetések ösztönzése), amelyek a turizmus fejlődésének következtében érvényesülnek a fogadó területen.

Adatok: (1999) kb. 260 millióan dolgoztak a szektorban; teljes foglalkoztatottság 8%-a; a világgazdaság által előállított GDP 11,7%-t adja; a turizmusban realizálódott a világ teljes fogyasztásának 11,3%-a; összes befektetés 11,9%-a; összes adóbevétel 10,4%-a.

Magyarország:Itt is a gazdaság egyik legjelentősebb ágazata. A regisztrált bevételek 1999-ben a GDP 10%-át adták. A turizmus devizaegyenlege teljes mértékben fedezte a külkereskedelmi mérleg hiányát. Ennek következtében Magyarország inkább fogadóországnak tekinthető (azaz a külföldi turisták jóval többet költenek nálunk, mint a magyarok külföldön.

A turizmus ágazat tulajdonságai: A termék komplex, mindent magában foglaló, és raktározhatatlan. Láthatatlan exportnak tekinthető (fogyasztó utazik a termékhez). A fogyasztó maga is részese a szolgáltatásnyújtási folyamatnak,

viselkedése befolyásolja a termék minőségét. A turista itt olyan termékeket is vásárol, ami megfogható, de nem

exportálható. A turista itthon ezt megvásárolhatja, ráadásul kisker. áron. A turisztikai termék iránti kereslet szezonális, és érzékenyen reagál az

előre nem látható változásokra. A turisztikai keresletet jellemzi a magas ár- és jövedelemrugalmasság.

A keresletre fordítottan hat az árfolyamváltozás ( leértékelés kereslet növekedés).

Multiplikátor hatás – élénkíti a gazdaságot.

Kiegészítő termékek, szolgáltatások:Pl.: infrastruktúra, közlekedési hálózat, vásárlási lehetőség.A turizmus fejlődésének előfeltétele a minimális szintű infrastruktúra megléte, amely fejlődéséhez a későbbiekben a turizmus is hozzájárul.

A turizmus gazdasági hatásainak definíciója:A küldő és a fogadó területek gazdaságának jellemzőiben, gazdasági struktúrájában a turizmus fejlődése következtében végbemenő változások.Nagy mértékben függ a turizmus típusától (tömeg, alternatív stb.).A turizmus gazdasági hatásainak jelentős része a turisták költéseinek a következménye. Ez 3 csoportra osztható: - személyes fogyasztáshoz kapcsolódó kiadások, - vállalati szféra, - kormányzati szervak utazási kiadásaira.

A turizmus fejlesztéséhez szükség van tőkebefektetésre, illetve kormányzati kiadásokra.

A turizmussal kapcsolatos munkahelyek csoportosítása: közvetlenül a turizmusban dolgozók, a turizmust kiszolgáló háttériparban dolgozók, a turizmussal kapcsolatos kormányzati szolgáltatásokban dolgozók.

Amennyiben sikerül egy desztinációban külső befektetőket találni a turizmus fejlesztéséhez, más jellegű problémák merülhetnek fel. Minél nagyobb a külső (külföldi) tulajdonban lévő vállalkozások aránya, annál jelentősebb lehet a profit kiáramlása, és annál kevésbé érvényesül a turizmus általános gazdaság élénkítő szerepe.

Országon belül leszakadt, lemaradt régiók számára a turizmus fontos katalizátor szerepet játszhat. Azzal, hogy munkahelyeket teremt és növeli a lakosság és az önkormányzatok és a helyi vállalkozások jövedelmét, hozzájárulhat a szociális feszültségek csökkentéséhez, megállíthatja az elvándorlást (+ multiplikátor hatás Gazdaság általános élénkítése = regionális különbségek csökkentése.

Turizmus hatása a fizetési mérlegre: A fizetési mérleg tartalmazza a belföldön realizálódott turizmus hatásait

(bevétel); másrészt a passzív forgalom következtében felmerülő kiadásokat.

A negatív gazdasági hatásai: szakképzetlen munkaerő; deviáns viselkedések és magatartás elterjedése; ingatlan spekuláció; az infrastruktúra és a turisztikai létesítmények idényszerű kihasználása; import igények növekedése; monokultúra kialakulása; árszínvonal növekedése (inflációs hatás); vásárlóerő kivitele.

9. A tételMultiplikátor hatás a turizmusban

A turisták adott régióban való költése jövedelmeket és kibocsátásokat indukál, amelyek további jövedelmeket és kibocsátásokat eredményeznek. A turisztikai (jövedelmi) multiplikátor azt az arányt jelöli, hogy egy egységnyi turisztikai költés a gazdaságban mekkora összjövedelmet generál. Ezt hívják tovagyűrűző hatásnak is.

Képlet:Jövedelmi multiplikátor = 1/(1-MPC) (= 2)

MPC: fogyasztási hajlandóság ( pl. 0,5)

Azaz 1000 Ft elköltése 2000 Ft-ot generál.

Kiáramlások:Azon pénzügyi folyamatok, amelyek következményeképpen a gazdasági körforgásba kevesebb pénz kerül vissza. Pl.:

jövedelmekre kivetett adók; import beszerzések; megtakarítások.

A jövedelmi multiplikátor meghatározásában meg kell különböztetni: közvetlen költést: a turisztikai szolgáltatóknak kifizetett díjak; közvetett költést : alkalmazottaknak (turisztikai) kifizetett bérek, és a

szolgáltatók készletbeszerzései; indukált költést: amely a turizmus hatására a gazdaság egészében

kimutatható bér- és jövedelememelkedésre utal.

A multiplikátor függ az adott ország, desztináció gazdaságának importfüggőségétől, a turisták költési struktúrájától és a gazdaság tulajdonosi összetételétől.

Egyéb multiplikátorok:1. termelési (output) multiplikátor: egy egységnyi turisztikai költés hetását

mutatja a gazdaság termelési szintjére.

2. fogyasztási / értékesítési (sales) multiplikátor: u.az, csak nem tartalmazza a raktárkészletek növekedését csak az elfogyasztott/értékesített termékek hatását.

3. foglalkoztatási multiplikátor: egységnyi pótlólagos turisztikai fogyasztás foglalkoztatottságra gyakorolt hatását mutatja.

4. költségvetési multiplikátor: állami bevételek változását mutatja egységnyi pótlólagos turisztikai fogyasztás hatására.

Multiplikátorok jellemzői:o pontatlanság,o statikus mutatók (mivel a múlt adataiból dolgozik ezért

rugalmatlan a gazdaság és a környezet változásaira)

10. A tételA turizmus társadalmi és kulturális hatásai

A turizmus társadalmi jelenség. A benne részt vevő emberek összességét jelenti. A turizmus lényege az emberek közötti interakció, kölcsönkapcsolat.

Utazók: saját normáik szerint élnek, viselkednek, maguk is hatást gyakorolnak a fogadó terület lakosaira, életmódjukra, attitüdjeikre és azok viszont.

A modern turizmust befolyásoló társadalmi tényezők: népesség növekedése; növekvő urbanizáció; és az ebből következő növekvő stressz (növeli az utazás iránti

vágyat); nagy értékben fejlődött a kommunukáció, információs technika; mobilitás növekedése, távoli desztinációk megközelítésének

javulása; folyamatosan növekvő szabadidő, fizetett szabadság tartamának

hosszabbodása; a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődése (hivatás turizmus).

Az UNESCO szerint a kultúra mindaz, amit az emberiség a természethez hozzáadott. Bele tartozik:

- értékrendek,- egyéni viselkedési jellemzők,- erkölcsi normák,- családi kapcsolatok,- közösségi életstílus,- kreativitás kifejeződése,- szervezetek működése, működtetése.

A kultúra a turizmus számára az egyik legjelentősebb vonzerőt jelenti. 3 fő formája: 1. élettelen kultúra: építészet, művészeti alkotások, 2. mindennapi életben kifejeződő kultúra: gasztronómia, szabadidős

tevékenységek, szokások, életmód, 3. megelevenített kultúra: fesztiválok, karneválok, hagyományőrző

rendezvények.

Turizmus társadalmi, kulturális hatásai:

Azokat a változásokat értjük ez alatt, amelyek a turisztikai desztinációk lakosságának az életminőségében következnek be a turisztikai szektor fejlődése, és a turisták jelenléte következtében.

A társadalmi hatások 3 fajtája: azok a hatások amelyeket csak a turizmus fejlődése okozhat

(turizmustól való túlzott függés); amelyek a turizmus fejlődésével feltétlenül együtt járnak (fogadó

népesség átrétegződése); amelyeket más hatótényezők is előidézhetnek (társadalmi mobilitás

növekedése).

A turizmus hatásai mások lehetnek a társadalom különböző szintjein (egyéni, családi, közösségi, helyi, regionális, nemzeti, nemzetközi).

A turizmus társadalmi hatásainak a csoportosítása másképpen: - szocioökonómiai (infláció, munkahely teremtés), - szociokulturális (nyelvhasználat hatása).

Társadalmi hatások csoportosítása:I. Népességre gyakorolt hatások:

- népességszám változása, - időszakos foglalkoztatottak ki-be áramlása, - szezonális lakosok jelenléte, - egyének és családok áttelepülése, - kor, nem, faj szerinti megoszlás megváltozása, - népesség urbanizációja.

II. Munkaerőpiac átalakulása: - új munkahelyek létrejötte, - szezonális munkahelyek növekedése, - gazdasági ágak diverzifikációja, - fokozott gazdasági egyenlőtlenségek, - változás a kisebbségi csoportok munkalehetőségeiben, - foglalkozási lehetőségek megváltozása.

III. Közösség jellemzőinek, szerkezetének átalakulása: - új társadalmi osztályok megjelenése, - a közösség gazdasági orientációjának változása, - szezonális lakosok jelenléte, - konfliktus a kívülről érkezettekkel, - politikai, társadalmi, vallási, erkölcsi értékrendszerek átalakulása,

- vallási különbségek kialakulása, - változás a közösség infrastruktúrájában, - földtulajdonhoz jutás és a földtulajdon feletti rendelkezés megváltozása.

IV. Hatások egyéni és család szinten: - napi életvitel és mozgási szokások megváltozása, - családszerkezet átalakulása, - társadalmi hálózatok felbomlása, - közegészséggel, közbiztonsággal kapcsolatos vélemények megváltozása, - változás a szabadidő eltöltés lehetőségeiben, - fogyasztási szokások átalakulása.

V. Hatások a természeti, kulturális erőforrásokra: - erőforrások fokozott védelme, - erőforrások tönkretétele, károsítása, - zsúfoltság, túlterheltség, szennyezés, - kommercializálódás, - hagyományok, szokások átalakulása.

A fejlődés sebessége nagyban befolyásolhatja, hogy mennyi ideje van a helyi lakosságnak a változásokhoz való alkalmazkodásra.A közösség bekapcsolódásának a mértéke szintén befolyásolhatja a társadalmi, kulturális hatásokat, továbbá az, hogy mennyire fontos az adott desztinációban a turizmus szektor a gazdaság egészét tekintve. Meghatározó a gazdasági, kulturális különbség is.

Doxey: Irridex

11. A tételA turizmus fizikai hatásai

A fizikai környezet a turizmus szemszögéből történő értelmezés szerint magában foglalja a következőket: - élettelen természeti erőforrások, - élővilág, - táj, - épített környezet.

A fizikai környezet elemei jelentik az egyik legfontosabb vonzerőt a turizmusban. A turizmus fizikai környezetre gyakorolt hatását a következő módon csoportosíthatjuk:1. közvetett – közvetlen 2. visszafordítható – visszafordíthatatlan3. kedvező (+) – kedvezőtlen (-)

1. közvetett - közvetlen

Az indirekt hatások hosszabb idő után válnak csak egyértelművé, és nehezebben különíthető el a turizmusra vonatkozó része. A közvetlen hatások más-más módon hatnak a természeti illetve az épített környezetre (az épített környezet ellenállóbb a közvetlen hatások ellen).

2. visszafordítható - visszafordíthatatlan

Akkor nevezhetünk egy hatást (+ és -) visszafordíthatónak, ha azt meg lehet (hosszabb-rövidebb távon) szüntetni. Egy hatást visszafordíthatónak csak hosszú távon tekinthetünk. Vannak ún. „kvázi visszafordíthatónak” tekinthető hatások is, amikor az adott hatást ugyan visszafordíthatónak tekinthetjük, de kicsi annak a valószínűsége, hogy ez valóban meg is fog történni, illetve a megszűntetés költségei olyan magasak, hogy a visszafordíthatóság teljesen elképzelhetetlen.

3. Kedvező - kedvezőtlen

A hatások irányát mutatja. A turizmus által a fizikai környezetben eredményezett + hatásokat nehezebb említeni, többnyire a média sem szentel ezeknek akkora figyelmet, illetve sokszor nem is a turizmusnak tulajdonítják a hatást. Ennek egyik oka, hogy a + hatások inkább közvetettek, míg a károsak inkább közvetlenek.A + környezeti hatásokat leginkább a gazdasági hatások közvetítésével érhetjük tetten.

A hatások csoportosítása:

1. Hatások a természeti környezetre:- Levegőminőség,- geológiai tényezők,- vízminőség,- természeti erőforrások kimerülése,- növény- és állatvilág.

2. Hatások az ember alkotta környezetre:- épületek és vizuális hatások,- területhasználat megváltozása,- infrastruktúra.

3. Hatások ökoszisztémákra

Levegő minősége:A turizmusban a legkézenfekvőbb levegőszennyezést okozó tevékenység a közlekedés illetve a vendéglátó- és szálláshelyeken, az attrakciók területén működő eszközök kibocsátásai. Meg kell említeni a hőszennyezést, zajszennyezést és a kellemetlen illatanyagok kibocsátását is.

Geológiai problémák:Leglátványosabb fajtája a szemetelés. Ide tartozik továbbá a savas esők okozta károsodás, a tisztítatlan szennyvizek talajba kerülése, illetve a talajerózió (pl.: sípályák).

Vízminőség:Ide tartozik a már említett (szennyvíz és savaseső) bemosódás, eutrofizálódás (algásodás), illetve a napolaj és a vízi közlekedési eszközök szennyezései.

Természeti erőforrások kimerülése:Inkább közvetett kapcsolatban áll a turizmussal.(közlekedés) Kőolajszármazékok, ivóvízbázis tartozik ide.

Növény- és állatvilág:A természet jobb megismerésére irányuló emberi igény hozta létre azokat a turisztikai termékeket, amelyek állatoknak a természetes élőhelyükön való megfigyelését teszik lehetővé. Ha azonban túl nagy a kereslet a természetes élőhelyek iránt, az problémaforrássá válhat.Pozitív hatás az, hogy turizmus hozzájárul az értékes természeti területek védetté nyilvánításához, továbbá a védett területek kezelői is plusz bevételekhez juthatnak a turizmus által. A pozitív hatások között szerepelhet természeti adottságok értékeinek felismerése.Negatív hatás lehet pl. ha az állatok túlzottan függenek az embertől (táplálékot, védelmet várnak tőlünk). Az ember be tud avatkozni a természetes szaporodás

menetébe is. A megnövekedő forgalom okozhatja az állatbalesetek számának fokozódását is a zajszennyezésen kívül. Egy faj (legyen az növény vagy állat) egyedszámának változása vagy eltűnése az adott területről további láncreakciót eredményezhet a táplálékláncban elfoglalt helye szerint.

Hatások az ember alkotta környezetre:Történelmi, kulturális emlékhelyeket egyrészt a turisták számára mutatnak be, másrészt kénytelenek is védeni azokat a turisták tömegeitől.

Épületek, vizuális hatások:A történelmi/kulturális értékek jelentik a turizmus számára a másik fő vonzerő-kategóriát. Fenntartásukban és megőrzésükben a turizmus fontos szerepet játszhat. Negatív hatás lehet a rongálás, vandalizmus, a fokozott igénybevétel által okozott károsodások és a közlekedés által okozott rezgések.Az épített környezet átalakulásához vezethet az épületek új (turisztikai) funkciókkal való megtöltése. Ha a lakosság jelentős része, közvetlenül vagy közvetve, de a turizmusból él, akkor akár kényszerítő erőként is megjelenhet a fizikai környezet állapotának, illetve annak megóvásának a kérdése.Létezik ún. vizuális szennyezés is.

Területhasználat megváltozása:Ez alatt a természeti környezetben okozott olyan kárt értjük, amelyet egy mesterséges (épített) elem megjelenése okoz.

Infrastruktúra:Fontos alapját képezi a turisztikai szolgáltatásoknak, nélküle nem képzelhető el a modern turizmus. A turizmus fe3jlődése általában elősegíti az infrastruktúra fejlesztését is. Az infrastruktúra kiépítése is okozhat tájképet, településképet, növény- és állatfajokat érintő hatásokat.

Hatások ökoszisztémákra:Ebben az esetben a veszélyt a terület belakottságának, beépítettségének fokozódása, a hulladékkezelés, az ivóvízbázis elérhetősége és mérete jelenti.

12. A tétel A turisztikai vonzerők és felkészültségi tényezők jelentősége,

csoportosítása

1.1 Vonzerők csoportosítása alkotó szerint

1.1.1 Ember alkotta vonzerők egyházi központok, szent helyek (Jeruzsálem) műemlékek (Akropolisz) történelmi helyek (Waterloo) építészeti remekek (Kínai nagy fal, Eiffel-torony) múzeumok (Louvre) előadóművészet (New York-i Filharmonikusok) népművészet, népi kultúra (palócok) fesztiválok (Cannes, Salzburg) ünnepek, népszokások (Velencei-, Riói karnevál) világvárosok (New York, London) sport (olimpia, VB, Forma-I) tematikus parkok (Disneyland, La Cité) szerencsejáték-központ (Las Vegas) szórakozás (Soho) gasztronómia (francia konyha) társaság, rokonok, barátok világkiállítás, vásárok, kongresszusok

1.1.2. Természetes vonzerő víz (tavak, folyók, tengerek hegyek és a hó természeti ritkaságok (Niagara vízesés) fauna és flóra (Amazonas vidék) nemzeti parkok (Yellowstone) vadrezervátumok (Serengeti) gyógy és termálvizek (Hévíz)

1.2 Vonzerők csoportosítása jelentőség szerint

1.2.1. Elsődlegesaz utazás fő célja elegendő élményt nyújt több napi tartózkodásra is hosszú tartózkodás, relatív kevesebb turista

1.2.2. Másodlagosa fő desztináció felkeresése melletti/előtti/utáni látogatás színesíti a programot, az

élmény-kínálat viszonylag egyszerűbb relatív sok turista, rövid tartózkodás

1.3 Vonzerők csoportosítása tulajdonos szerint

1.3.1 Magántulajdon

elsődleges cél a profit elérése, a fejlesztési irányt döntően ez határozza meg

1.3.2. Köztulajdon (állam)a fejlesztési lehetőségek közötti választás döntően a felügyelő szerv döntésén múlik a turizmus elfogadottságától függ ténylegesen, milyen volumenű és irányú fejlesztés valósul meg.

1.3.3. Non-profitáltalában valamilyen társadalmilag fontos érték megóvásához, kezeléséhez, fejlesztéséhe kapcsolódó tevékenység a turizmus lehet elfogadott, integrált része vagy elutasító. (pl. egy kiállítás a vakok éltéről)

1.4 Vonzerők csoportosítása tartósság szerint

1.4.1 Fizikai helyépület, település, terület, múzeum helyhez kötött, bármely időpontban rendelkezésre áll. (de lehet szezonális) Fejlesztési lehetőségei korlátozottak, nagy beruházást igényelnek. (pl. Nemzeti Múzeum)

1.4.2. Esemény-rendezvényrövid ideig tartó elsősorban szervezésbe történő beruházást igényel, időszakonként változhat, átalakulhat könnyebb a fejlesztés (pl. Búcsú, augusztus 20-ai tűzijáték)

1.5 Vonzerők csoportosítása hatókör és jelleg szerint

Hatókör szerinti osztályozás: mekkora távolságról képes az attrakció vonzást gyakorolni a turistákra

1.5.1. Helyi Búcsú, helyi focimeccs1.5.2. Regionális Hírös Napok1.5.3 Nemzeti / országos Utazás Kiállítás1.5.4. Nemzetközi Forma-I

A vonzerő olyan értékes adottsága a területnek, ami odavonzza az embereket.Az attrakciók alapján dönti el a turista, hogy melyik desztinációt választja. Az attrakció az egyéni érdeklődés beállítottsága alapján jelenthet erősebb vagy gyengébb vonzerőt a turista számára

Az attrakció a turisztikai fogadóképesség alapja., a kínálat egyéb elemei önmagukban nem elegendőek a turisták érdeklődésének felkeltésére.

A desztináció kiválasztásában egy bizonyos esemény vagy hely mellett a terület valamilyen általános jellemzője is szerepet játszhat.

Természeti értékek: táj, flóra és fauna, földtani és vízrajzi adottságok Klíma: az egyik legfontosabb vonzerő, de csak könnyű megközelíthetőséggel

együtt lehet vonzó (tömegturizmus az 50-es, 60-as évektől) Kultúra: minden terület, régió, ország saját kultúrával rendelkezik. egyedi

szolgáltatásokon keresztül ez is piacra vihető (életstílus, gasztronómia, múzeumok, néprajzi értékek, tudományos potenciál)

Történelem: az elmúlt időszak kultúrájának bizonyos emlékei számtalan fizikai formában megnyilvánulhat (múzeumok, emlékhelyek, templomok, szentélyek, várak, kastélyok)

Alternatív vonzerők:1. Érintetlen, védett területek (NP, tájvéd-i körzetek, term. véd-i területek): 2. Egyediség, különlegesség (világcsodák, Niagara, Grand Canyon, Matterhorn,

Capri, Baradla-barlang, Hévíz) világörökségek: Aggteleki barlangrendszer, Tokaj-hegyalja, Pannonhalma, Hortobágyi szikes puszta, Hollókő, Andrássy út, Duna part és panoráma, Ókeresztény kápolna.

3. Sokszínűség, változatosság (két különböző tájtípus találkozása): I. szárazföld-víz (tenger, tó, folyópart), II. síkság-hegyvidék (vásárvonalak), III. vegetációs különbségek (erdő-mező), IV. riviéra-hatás (tengerpartra délies lejtő fut ki).

4. Elzártság: - ahol még nincs igazi idforg, - elvonultan lehet pihenni, - Skandinávia, - Cserehát vidéke, Dél-Zselic, Ormánság.

5. Feltártság: - a táj értékei idforg-i termékké vannak átformálva, - kritérium: legyen vonzerő, szállás, étkezés, programok.

6. Táj: 3 alapvető értéke: - látvány, panoráma, - ritkaság, egyediség, - tudományos érték. Ritkaság-érték: - egyedi arculat (világcsodák): Devils Rock, Yellowstone, Matterhorn, Óriások útja, Finn-tóvidék. Tudományos érték: - a táj fejlődéstörténetéből származik: Dera-patak, Rax-hegység, Tauern-ablak. Látvány érték: - földtani érték, - hidrológiai érték, - zoológiai, botanikai érték, - kultúrtörténeti érték, - esztétikai érték.

7. Természeti adottságok: Földrajzi fekvés: térbeli kapcsolat a környezettel, megközelíthetőség. Éghajlat: - ált. az otthoninál kellemesebb klíma a célterületen, - vagy

egzotikus, extrém éghajlatú területek (tundra, sivatag, esőerdő), - hatással van a terület turizmusára (szezonalitás), - Európa: óceáni, mediterrán, meleg mérsékelt, hűvös mérsékelt, tundra, tajga, hegyvidéki.

Domborzat: - magashegységek: alpinizmus, trekking, rafting, síelés, - síkságok: puszta, különleges vegetáció, lovaglás, kerékpár, - partok: üdülés, strandolás.

Vegyük szemügyre az egyes összetevőket/felkészültségi tényezők/, melyek vonzerőként hathatnak/ a könyvben sokkal több van róluk, de direkt nem részletezem, rizsa az egész/:

- Közlekedés: rövidtávon, busz, autó, középtávon vonat, majd hosszabb távra repülővel utaznak, így már látható is hogy a különböző vonzáskörökön belül hogyan közlekednek az emberek.

- Infrastruktúra: út- víz – elektromos hálózat stb.. Kifejezetten a turizmus miatt ritkán építenek infrastruktúrát, viszont nélküle nem lehet vagy nehéz turizmust csinálni. Manapság azért az ilyen irányú fejlesztéseknél figyelembe veszik a turizmust is.

- Szálláshelyek: szállodák, kereskedelmi szálláshelyek, egyéb ker. száll. Helyek, nem kereskedelmi szálláshelyek;

- Étkezés: éttermek, bárok, kocsmák, kávézók, büfék, - Kultúra, vásárlás, sport, egyéb vonzerők: minél összetettebb, minél

világraszólóbb, minél hirhedtebb, igényesebb érdekesebb, egy attrakció annál messzebbről fognak érkezni turisták;

- Biztonság és higiénia: lehet negatív hatása is. Sőt inkább az ha nem megfelelő;

- Vendégszeretet: korrekt, szívélyes, előzékeny, stb…- Árak: ár – szolgáltatás értéke nagyon fontos tényező, az árak

összehasonlítása alapján válasszák ki a legmegfelelőbbet. Fekete piac is jelen van, stb..

(Ez nem tartozik a tételhez, de esetleg jó ha egyszer elolvassa az ember, sose lehet tudni:)Egyedi vonzerők: Budapest

Világváros, történelmi fejlődés Természet:

nagy folyó (Duna) → hegyvidékről érnek alföldre → szigetek (Hajógyári ~, Margit ~, Csepel ~)

Budai-hegység → Gellérthegy (Citadella), Várhegy (Budai vár), Széchenyi-hegy (kirándulás), Hármashatár-hegy (kir.)

Barlangok: Pálvölgyi ~, Szemlőhegyi ~ termálvizek → törésvonalak mentén + barlangok

Fürdők: Rudas, Gellért, Lukács stb. Idegenforgalmi adottságok

Szálláshelyek száma magas, vendéglátás Programok Jó megközelíthetőség, közlekedés

Budapest környéke Balaton

Kárpát-medence legnagyobb tava Vetődéses medencében Déli oldal lapos, homokos; Északi oldalon riviéra hatás, borvidék Sekély → hamar felmelegszik, könnyen befagy Turisztikai szempontból külön régió Kis-Balaton: madárrezervátum Káli-medence: Kékkút, Művészetek völgye Tapolcai-medence: tanúhegyek, bor

Gyógyvizek Különböző oldott ásványi anyagok a vizekben; különféle kezelésekhez

alkalmazzák Kőzetrepedések mentén, illetve vulkáni utóműködés Ország egész területén találhatunk gyógyvizet Fürdők: Bükk, Harkány, Hévíz, Hajdúszoboszló; Budapest: Széchenyi, Rudas

stb. Borvidékek

Magyarországon kedvezőek az éghajlati adottságok (napsütés, talaj, domborzat)

Borvidékek Tokaj-Hegyalja: furmint, hárslevelű, muskotály (SZAMORODNI, ASZÚ) Eger: bikavér, leányka Siklós-Villány: cabernet franc, pinot noir, olaszrizling Badacsony: kéknyelű, szürkebarát Szekszárd: kadarka, bikavér, rizlingek

Sopron: kékfrankos Mátraalja: debrői hárslevelű, gyöngyösi olaszrizling Mór: ezerjó, chardonnay Bükkalja: olaszrizling Balatonfüred-Csopak: rizlingek

Barlangok Aggtelek-Jósvafő (Baradla) Miskolctapolca (barlangfürdő) Lillafüred (Anna ~, Szt. István ~, Szeleta ~), Szilvásvárad (Istállóskő) Budapest (Mátyáshegyi ~, Pálvölgyi ~, Szemlőhegyi ~, Ferenchegyi ~) Abaliget (cseppkő ~) Tapolca (tavas ~)

13. A tételA turisztikai kereslet és kínálat befolyásoló tényezői és a törvényszerűségek érvényesülése, illetve ábrázolása termék fajtánként

Keresleta turistafizetőképes szükséglet; nagysága mindig adott ár mellett

értelmezhetőobjektív eredetűsokkal bővebb és színesebb, mint a kínálat

Potenciális kereslet: a lakosoknak az a része, mely nem kér szolgáltatást, de megtehetnéez a kereslet növekvőben van, mert

- nő az életszínvonal- növekszik a lakosság száma- nő a szabadidő- csökkennek az utazási korlátozások

Sajátosságai:

- heterogén jelleg: különböző motívumok befolyásolják a turisták utazásait

- változékonyság: anyagi és lélektani okok vannak rá hatással- komplexitás: áruk és szolgáltatások széles körére terjed ki- periodicitás: időszerűség- különös érzékenység: minden változásra (politikai-, ár-,

jövedelemváltozásra)

Elemei:- szabadidő- diszkrecionális jövedelem- motiváció

Ahhoz, hogy a motiváció valós keresletté válhasson, szükséges:

diszkrecionális jövedelem szabadidő helyváltoztatás fizikai lehetősége (idősek, mozgáskorlátozottak) helyváltoztatás jogi lehetősége közlekedés …

idegenforgalmi keresletet befolyásoló tényező:

- 1. potenciális vásárlók jövedelme, jövedelemszintje- 2. az idegenforgalmi termék ára- 3. kiegészítő vagy helyettesítő termék ára- 4. preferenciák, ízlések és szokások

az idegenforgalmi kereslet függvénye kifejezhető ezen változók függvényeként:

DT= f (y,p1,p2,p3….pn-1, T)

ahol y = jövedelemszint (a legkritikusabb elem) p = ár T = preferencia mérőszáma

1. potenciális vásárlók jövedelme, jövedelemszintje

-- a turisztikai kereslet rugalmas: ha a jövedelemszint nő, akkor az utazási hajlandóság is nő

-- ha a jövedelmek csökkenek, az id.forg-i kereslet is csökken-- ennek mérése a kereslet – jövedelemrugalmasságával történik

-- a vizsgált társadalmat célszerű három csoportba sorolni:

nem rendelkeznek olyan jövedelemmel, amelyet utazásra fordíthatnak: ezt a réteget az alacsony jövedelem kizárja a turizmus keresletéből, ezért itt jöv.rugalmasság nem értelmezhető

középréteg: az, amely a létminimum költségeinél magasabb jövedelemmel rendelkezik. Itt tökéletesen igaz a kereslet-jöv. rugalmasság.

a társadalom felső rétege: jómódban él, számára az utazások esetében a jövedelemnek nincs jelentősége, így ennél a rétegnél szintén nem beszélhetünk jöv. rugalmasságról

2. az idegenforgalmi termék ára

Kereslet törvénye:

- a kereslet és az ár fordított arányban vannak egymással (ha egyéb tényezők változatlanok)

- általában minél magasabb az ár, annál alacsonyabb a kereslet

- ezt mérik árrugalmassági együtthatóval: azt mutatja, hogy az árak egységnyi relatív változása milyen változást mutat a keresletben

- є > 1 rugalmas: csekély ármozgás is nagy változást okoz a keresletben

- є < 1 rugalmatlan: az ármozgást nem követi lényeges keresletváltozás

- є = 1 egységnyi a rugalmassága

- a középrétegre jellemző leginkább az árak befolyásoló szerepe, hiszen ha az árak emelkednek vagy számára aránytalanul magas, akkor inkább másra költi a pénzét…

3. kiegészítő vagy helyettesítő termék ára

4. preferenciák, ízlések és szokások

Weblen effektus: a turisztikai termékek egy részére nem igaz az, hogy minél magasabb az ár, annál alacsonyabb a kereslet

oka: presztízse van a terméknek; a jövedelemszint általánosan emelkedik, de a létminimumra fordított jövedelem nem változik, a szabad rendelkezésű jövedelem nő

conspicuous consumtion (presztízs fogyasztás): árnövekedés esetén nem csökken a mennyiség (ahogy a kereslet törvénye kimondja), hanem nő a presztízstermékeknél

Egyéb tényezők, melyek befolyásolják a kereslet alakulását:

adott társadalom korbeli összetétele: pl. idősek csökkenő kereslete adott társadalom iskolázottsági összetétele: szociológiai kutatások

összefüggést mutattak ki az iskolázottság és az utazási igény között a társadalom belső tradíciói, szokásai: vannak országok, ahol a

rendszeres utazás egyfajta társadalmi szokás a divat is befolyásoló lakókörnyezet: pl. városi ember természet iránti vágya éghajlat: elsősorban a hidegebb éghajlatú területekről a mediterrán

jellegű területek irányába utaznak

Idegenforgalmi kínálat

szűkebb értelemben magába foglalja a piacon adott áron, vételre kínált utazási és egyéb idegenforgalmi szolgáltatások összességét

a kínálat központi kategóriája a turisztikai termék, amely lehet egyetlen vagy néhány szolgáltatás, az otthonától távol lévő turista igényeinek kielégítésére létrejött szolgáltatáshalmaz

a turisztikai kínálat tárgya: kedvező adottságokkal és így megfelelő vonzerővel rendelkező fogadóhely, vonzerő

tágabb értelemben a kínálat tárgya: az erőforrások

a kínálat magába foglalja a turizmus létrejöttének helyi feltételeit, a turisták fogadásához, ellátásához szükséges valós vagy potenciális

lehetőségeket; azokat a formákat és módszereket, aminek alkalmazásával kínálják és értékesítik az id. forg-i szolgáltatásokat

a helyi felkészültség az a tényező, amely hosszabb ideig tartó és kulturált tartózkodást tesz lehetővé

Elemei:

- vonzerő- infrastruktúra- szálláshely- értékesítés- higiénia- biztonság- vendégszeretet- árak (az árak a kínálat egész komplexumára hatnak)

Kínálat törvénye:

egy termék ára és a termelők által előállított termékmennyiség egyenes arányban áll egymással (ha egyéb tényezők változatlanok)

piaci egyensúly: az az ár, ahol a keresett és kínált mennyiség azonos, ahol a vásárlók és az eladók szándékai találkoznak.

14. A tételA FENNTARTHATÓSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI A TURIZMUSBAN

1987-ben Bruntland bizottság dolgozta ki.A fenntartható fejlődés, olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációjának lehetőségeit a saját szükségleteik kielégítésére Növekedés minden területen úgy, hogy a természeti erőforrások állapota szinten maradjon, vagy javuljon.

1992-ben a Rio De Janeiroi 2. ENSZ Környezetvédelmi Konferencián meghozták a fenntartható fejlődésre vonatkozó AGENDA 21 programot. A programban a turizmus nem kerül külön említésre, de mint hogy a legfejlődőbb gazdasági ágazat ezért integrációja szükséges. A turizmus morális okokból felelős azért, hogy ne okozzon visszafordíthatatlan károkat, és üzleti szempontból is érdeke a környezeti és kulturális értékek megóvása.

Fenntartható turizmus:1997. Wall meghatározása szerint fenntartható turizmusnak olyan turizmust lehet tekinteni, amely a következő szempontoknak megfelelnek:

1. adott desztináció természeti környezetének teherbíró képességét szem előtt tartva lehetővé teszi a természeti erőforrások megújulását

2. felismeri, hogy a helyi közösség, a szokások, az életmód fontos összetevői a turisztikai terméknek, így..

3. elfogadja, hogy a helyi lakosság arányosan részesedjen a turizmus pozitív gazdasági hatásaiból

4. tiszteletben tartja a helyi lakosság érdekeit és kívánságait a turizmus fejlődésére vonatkozóan

5. ha a fejlődés olyan ütemű, hogy azt még a desztináció képes kedvezőtlen változások nélkül befogadni

6. a turizmus nem szorítja ki a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokért vele versenyben lévő többi gazdasági tevékenységet

A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ALAPELVEI:

1. a turizmus tervezése, fejlesztése az adott desztináció megőrzési vagy fenntartható fejlődési stratégiájának része kell, hogy legyen

2. tiszteletben kell tartani az etikai irányelveket (helyi életmódra, kultúrára, természeti környezetre, gazdasági-, politikai szerkezetre vonatkozóan)

3. a költségeket és a pozitív hatásokat egyenlően meg kell osztani az adott desztináció és a turisztikai szektor között

4. a helyi lakosokat és a turistákat el kell látni a turizmus környezetre gyakorolt hatásairól szóló információkkal

5. mindezt meg kell előznie egy komplex hatásvizsgálatnak, amely lehetővé teszi a fejlesztési alternatívák közötti választást

6. folyamatos monitoring tevékenység szükséges ahhoz, hogy a helyi lakosság szükség esetén időben be tudjon avatkozni

A FENNTARTHATÓSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI

1. TERVEZÉS

a tervezés jelentős szerepet játszik a különböző hatások megelőzésében, a negatív hatások minimalizálásában és a pozitív hatások maximalizálásában

tervezett fejlődésre kell törekedni a turizmus tervezésében a kettős integráció nagy figyelmet kap:

› a turizmust be kell vonni a környezetébe, s a nemzeti és regionális tervekben a turizmusnak is szerepelnie kell› a tervezésnek a turizmus-rendszer valamennyi elemét magában kell foglalnia

területi szintű tervezés:

1. biztosítja azt, hogy adott desztináció attrakciói és szolgáltatásai képesek magas színvonalon kielégíteni a turisták igényeit

2. továbbá biztosítja azt, hogy a helyi lakosság számára a turizmus fejlődése kedvező változásokat eredményezzen

KMTT: környezetileg megalapozott turisztikai tervKlasszikus tervezési ciklus:

1. helyzetfelmérés és célok meghatározása2. felmérés és vizsgálat3. elemzés4. szintézis (kapott eredmények összevetése)5. fejlesztési javaslatok (célok és stratégiák

kidolgozása)6. megvalósítás

létesítmény szintű tervezés: Célja, hogy a leendő épületek funkciójukban, formai megjelenésükben és elhelyezkedésükben jól illeszkedjenek a környék adottságaihoz.A regionális és helyi fejlesztési szervezetek kezében van néhány eszköz, amelyekkel elősegíthetik a számukra fontos hatások érvényesülését. Ezek az eszközök két csoportba sorolhatók:

1. direkt módszerek (standardok felállítása, tiltás, büntetés, bírság megszabása

2. indirekt módszerek (bonyodalmas engedélyezési procedúra, magas engedélyezési költségek, gyakori ellenőrzések)

2. OKTATÁS ÉS INFORMÁLÁS

a fenntarthatóság megvalósíthatatlan akkor, ha az adott területet, attrakciót használók (a lakosság és a turisták) nincsenek megfelelően informálva, nem ismerik az alapvető környezeti tényeket és összefüggéseket, s ha nincsenek tisztában a turizmus hatásaival

a oktatásnak már fiatal korban el kell kezdődnie

a terület lakosságának jó példával kell elöljárnia ahhoz, hogy a látogatóktól is a megfelelő viselkedést várják el

a turisztikai trendekben egyre fontosabbá válik a környezeti etika szerepe ez a tudatosodás hozzájárul a környezet megőrzéséhez, a turizmus negatív hatásainak megelőzéséhez

ún. viselkedési kódexekben fogalmazzák meg az alapelveket, amelyek röviden, néhány pontba szedik a tanácsokat, javaslatokat

viselkedési kódexeket készíthetnek: közösségek, magánvállalkozások, nonprofit/ állami szervezetek, idegen- és túravezetők

viselkedési kódexek készülhetnek egyes tevékenységekre vonatkozólag is; desztinációk különböző típusaira; szálláshelyek egyes fajtáira; a turizmus hatásainak különböző típusaira; illetve általános jelleggel is.

a kódexekben egyértelmű magyarázatoknak kell lenniük, pozitív fogalmazásoknak; lehet számokat, rajzokat hazsnálni; fel kell

tüntetni a kódexet elkészítő szervezet nevét, elérhetőségét; több idegen nyelven célszerű készíteni

A TURIZMUS FENNTARTHATÓSÁGÁNAK A MÉRÉSE

statisztikai jellegű mutatók (turisták száma, típusa, jellemzői, helyi lakosra jutó turistaszám…)

gazdasági jellegű mutatók (turisztikai befeketés szintje, turizmusból származó adóbevétel, munkanélküliség szintje, a desztináció turisztikai bevételei és kiadásai…)

társadalmi jellegű mutatók (turizmusban foglalkoztatottak képzettsége, látogatók viselkedésének szabályozása, foglalkoztatottak elégedettsége, kódexek, a helyi társadalmi-kulturális környezet épségének megőrzése…)

környezeti jellegű mutatók (levegőminőség, zajszennyezés, érzékeny ökoszisztémák, vízminőség, közlekedési dugók, veszélyeztetett fajok, hulladékkezelés…)

15. A tételA KÖZLEKEDÉS ÉS A TURIZMUS FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI

Az ókorban a korai turizmus fő formái az üzleti, vagy hivatással járó és vallási célzatú utazások voltak. A főníciaiak, kínaiak, görögök és a rómaiak, aktív kereskedelmet folytattak a környező népekkel, mely hosszabb - rövidebb utazással járt. Volt más formája is az ókori utazásoknak, ilyenek voltak a tengerparti üdülések, gyógyhelyekre, fesztiválokra, szentélyekhez, sőt külföldi utazások is voltak, elsősorban Egyiptomba és Közel – Keletre, illetve az olimpiákra (Az első olimpia Kr.e. 776, újkori első olimpia 1896 Athén.) ahová szabályosan szervezeték az utakat.

A középkorban a feudális társadalmi berendezkedés a helyhez kötöttséget hozta magával, ezért általánosan a társadalom immobil volt.Legnagyobb tömeget a vallási zarándoklatok. A vallási ünnepek a mindennapi munkát törték meg (Holidays). Ebben a korban csak a földesurak utaztak, mert csak ők rendelkeztek szabadidővel, pl. nyári szálláshelyre, külföldi körútra, nemesi gyűlésekre, stb… . A keresztes hadjáratok a XI. században lökést adtak az kereskedők, katonák és papok utazásainak. Ugyancsak utaztak az egyetemek között a diákok, illetve a céhlegények, akik ilyen módon tanulták ki a mesterségüket.

Az újkorban legelterjedtebb közlekedési eszköze a lovas szekér volt, ami veszélyes, kényelmetlen, drága és hosszú utazási formát biztosított. Fejlődést a XIII.-XIV. század fordulója hozott, amikor megépítették Komárom megyében Kocs községben a kényelmesebb lovas kocsit. A szekrényt előbb szíjakkal később rugókkal erősítették a vázhoz, így nőtt a sebesség is és a kényelem is. A postakocsit a XVII: században elsőként Franciaországban Toscanaban vezették be. Ekkor hozták létre a első útadokat melyek az útépítések költségeit fedezte.Az igazi fellendülést a közlekedésben a gőzmozdony megjelenése hozta. Ezt Anglia példáján lehet a legjobban bemutatni. Az első nagydivatot a gyógyfürdőzés (Bath), majd nem sokkal később a tengerparti fürdőzés hozta. Az utazások fő szállító eszközeként a postakocsi útvonalain létesül fogadók, hamarosan új családi szállodák megjelenésével bővültek.(az első Covent Gardenben volt.)I. Erzsébet korában volt jelentős a fiatal nemesek tanítatása külföldön, mely egy hosszabb körutazás formájában valósult meg (Grand tour), a diákok az európai nagy kultúrközpontokat járták végig. Később már az alacsonyabb társadalmi rétegek között is divattá vált ez az utazási forma. Eleinte ezek az utak 3 évesek voltak és Franciaország, Olaszország, Németország, Svájc, és a Németalföldre összpontosult. Később más nemzetek is csatlakoztak ehhez a szokáshoz. Amerika a XIX: században csatlakozott. Az utazások időtartama és célja azonban megváltozott lerövidült, inkább szabadidő eltöltésévé vált. A századfordulóra már inkább a középosztály kéviselte az utazó réteget. A Grand tour hatása e résztvevők kulturális gazdagodásán kívül a túrában szerpelő városok fejlődését hozt magával, pl. Velence, Róma, Firenze, Párizs, stb… .

Az ipari forradalom, mely a XVIII: századvégén bontakozott ki legelsőként Angliában egyben olyan gazdasági, társadalmi változásokat hoztak, melyek

megteremtették a tömeg turizmus alapjait. A megnövekedő lakosság elindította a városiasodást. A turizmusra két társadalmi szektor gyakorolt nagy hatást. Az egyik a városlakók, a másik a nagytőkés társadalmi réteg. Míg az első a vonatkirándulások fő közönsége addíg a másik a külföldi utazások főszereplőivé váltak. Az utazáshoz két fő feltétel szükséges: szabadidő és a diszkrecionális jövedelem, illetve a motiváció. A fő utazási formák ott alakultak ki ahol ezek jelen voltak.A Közlekedés technika forradalma a gőzgép felfedezésével (James Watt 1778.) indult meg, illetve a gőzhajó (R.Fulton 1807.), majd a gőzmozdony (G.Stephenson 1817.) létrehozásával. Az első vasútvonal 1825-ben Stockton - Darlington, majd 1830-ban Liverpool- Manchester között épült meg. A vasutak elsőként kereskedelmi utazókra figyeltek oda, de hamarosan felfedezték a kirándulókban rejlő lehetőségeket, melyeknek kedvezményes tarifákat vezettek be, illetve különjáratokat indítottak nekik. Ezek a mai charterjáratok ősei.Thomas Cook mint a későbbi tömegturizmus apja 1841-ben egy kirándulást szervezet saját cége számár Leicesterből Loughouburgba 1 shillinges részvételi díjjal. A jegyeket saját maga vette meg előre, viszonteladásra. A kirándulást maga vezetett, amelyen 570 fő vett részt. A siker újabb vállalkozásra ösztönzi, így teremtve meg a T/O személyét. A nagy látogató forgalom a desztinációkon a vasúttársaságokat arra ösztönözték, hogy állomásaikon szállodákat építsenek, mely egy szállodaépítési korszakot indított el.

Új közlekedési lehetőséget a mélytengeri gőzhajózás megjelenése nyújtott. A P&O 1838-ban vezette be az első menetrendszerű járatát a Távol –Keletre. Ezt követte a Counard észak -amerikai járata. Angliában Thomas Cook 1866-ban szervezte meg az első hajóutat USA-ba. A P&O a Szuezi – csatorna 1869. évi megnyitása után már indiai és Távol – Keleti utjait népszerűsítette.

XIX. század végén, a kerékpár felfedezése és elterjedése jelentett új színfoltot a turizmusban. Megszülettek az első mozgó kirándulások és üdülések.Ugyancsak nagy változást hozott a századvégén a N. A. Otto által 1876-ban felfedezett robbanómotor, amiből K. Benz 1855-ben megépítette az első motorgépkocsit. Az első világháború utáni gazdasági világválság okozataként a turizmus jelentősen vissza esett. Erről a mélypontról a közlekedés, a személygépkocsik és buszok elterjedésével került ki a turizmus.

A vonat virágkora 1830-1930-ig tartott, amit a személygépkocsik, buszok általánossá válásának köszönhető.A személygépkocsik, az utazást személyessé, rugalmassá tette a helyváltoztatást, olyan helyeket is elérhettek, amit addig nem. Ösztönző volt a közös családi utazásokra, melyek magukkal hozták a campingek, motelek elterjedését és egy sor más szolgáltatást, mint Szervizek, büfék , boltok, info.parkok, autóklubok, stb…Az autós turizmus két gyorsan fejlődő formája az RV(Recraiton Vehicule) üdülési járművek (lakókocsik), ill. a Rent a Car gépkocsi kölcsönzés mely Amerikában a legnépszerűbb. Ez a szolgáltatás leginkább a reptereken gyakori, pl. az ún. Fly-drive packages, ahola repólő jeggyel együtt adják a kölcsönautó-szolgáltatást.

A hajókat a repülőgép szorította ki szép lassan a fő tengeren túli közlekedésből. A repülő a második világháború utáni korszak fő közlekedési eszköze. Előbb a propelleres gépek, majd 1958-tól a Boeing – 707 belépésével a lökhajtásos repülők, 1970-től pedig a négyszáz személyt befogadni képes óriási gépek Boeing – 747 jelzik a technikai fejlődést és a vele járó sebesség és kényelem növekedését. A charter (nem menetrendszerű) járatok és a csomagtúrák (package -, inclusive – tours. mindent szolgáltatást magukba foglaló utak) elterjedése a tömegturizmus kialakulásának az egyik fő hajtóereje volt. A repülőgép forgalom különösen az Európát Észak – Amerikával összekötő transz - atlanti vagy észak – atlanti viszonylatban vált uralkodóvá. Azonban míg Európában inkább a nemzetközi, addig Észak - Amerikában és Japánban a belföldi repülőforgalom a jelentősebb.A repülőgép napjainkban meghatározó a hivatásturizmus és az iterkontinentális utazások területén. Az autóbusszal együtt domináló szerepe van az intraregionális (földrészen, vagy régión belüli) szervezett csoportos turizmus lebonyolításában.Míg a közúti közlekedésben a mai napig nem sikerült nemzetközi szabályozást bevezetni addig a légi közlekedésben már 1944-ben megszületett a Chicagói Konvenció, mely kikötötte a kormányok számára a kétoldalú megállapodások megkötését, a tarifákat pedig az IATA szabályozta.A fő gond napjainkban az európai légtér zsúfoltsága, valamint a repülőgépek ellen elkövetett terrorista akciók.

A közlekedés szerepe:

A desztinációkba el kell jutni. Ehhez szükségesek a közlekedési eszközök. A közlekedési eszközöknek meg vannak a hatósugarai, csak egy bizonyos távolságot képesek meg tenni.

A közlekedési eszközök megválasztása függ:- az idő tényezőtől,- az ártól, - a biztonságtól,- a kíváncsiságtól,- az érzelmi faktortól- desztinációtól, stb…

A leggyakrabban használt közlekedési eszközök:- autó,- repülő,- vonat,- hajó.

A közlekedési eszközök igénybevétele közvetítőkön keresztül történik. A T/O nem tulajdonosa a közlekedési eszközöknek, amit használ az utazás szervezésében.

Közlekedési vállalatok:- Pullmantur (busz)- Frantour (vonat)- SNCF (vonat)

- Air Kanada (repülő)- KLM (repülő)- P&O (hajó)- Costa (hajó olasz)

A vonzerőhöz el kell jutni, a turisztikai termék fontos eleme a megközelíthetőség, amelyet a különböző közlekedési eszközök biztosítanak. Napjaink turizmusában a repülő, a személygépkocsi és a vonat játsszák a legjelentősebb szerepet. Mindnek megvan a maga hatósugara: rövidebb távokra a közúti közlekedés szinte egyeduralkodó, közepes távokon szerepet játszik a vonat és bizonyos távokon felül (vagy utak és vasútvonalak hiányában) a repülő is, a nagyobb távú utakon pedig a légi közlekedés szinte kizárólagos. A közlekedési eszközök kiválasztásánál a turizmusban az idő mellett fontos szerepet játszanak még: az ár, a biztonság, a szervezet, a szituáció, az érzelmi-esztétikai szempontok és a kíváncsiság. A közlekedési eszközöket üzemeltető vállalatok a turizmus fontos partnerei, illetve résztvevői. A tömegközlekedési vállaltok is részt vesznek valamilyen mértékben a turistaforgalom lebonyolításában. Hazánkban legfontosabb közlekedési vállalatok a MÁV, a Malév, BKV.

Infrastruktúra szerepe:A szűkebb értelemben vett infrastruktúra – az út-, víz-, elektromos, távközlési és csatornahálózat – mindennemű modern gazdasági tevékenységek alapja, a turizmus sem lehet meg nélküle. Az infrastruktúra megteremtése állami feladat.

A turisztikai helyszínek területfejlesztése során elsődlegesen azon tényezők meglevő, ill. kialakítandó rendszerét kell vizsgálni, amely a látogató-, ill. turistaforgalom igényeinek kielégítésére szolgál, vagyis a terület/település turisztikai célú infra- és szuprastrukturáját. Amennyiben egy terület nem rendelkezik minimális infra- és szuprastrukturával, úgy legfeljebb a kalandturizmusban vagy az ökoturizmusban résztvevő turisták fogadására alkalmas.

A turisztikai infrastruktúra definiálása a turisztikai szakirodalomban különböző módon történik. Lengyel M. (1992) szerint a szűkebb értelemben vett turisztikai infrastruktúra magába foglalja az út-, a víz-, az elektromos, a távközlési- és a csatornahálózat összességét.

Tágabb értelemben a turisztikai infrastruktúra a tárgyi fogadóképesség egészét jelenti, vagyis az alapinfrastruktúrára való ráépülés, a felépítmény, amely a szállás, az étkezés, a kereskedelem és az egyéb turisztikai szolgáltatások egészét magába foglalja. Ezek együttesen alkotják a turizmus kiszolgáló ágazatait.

C. Kaspar (1992) turisztikai infra- és szuprastruktúra fogalma némiképp eltér a Lengyel Márton féle rendszertől: C. Kaspar az infrastruktúrához sorolja a turisztikai közlekedési szállítóeszközöket (síliftek, függővasutak, fogaskerekű stb.), a helyi idegenforgalom létesítményeit: a vendégek pihenését és sporttevékenységét szolgáló létesítményeket (fürdők, sportpályák, sétautak stb.), a szórakozóhelyeket, a konferenciaközpontokat, az információs szolgálatokat. A turisztikai szuprastruktúra alatt a szállás és ellátás rendszerét érti.

E két rendszert értelmezve finomítja tovább a turisztikai infra- és szuprastruktúra fogalmát Michalkó Gábor (1999). Az ő infrastruktúra fogalma megegyezik Kaspar infrastruktúra definíciójával, a szuprastruktúrát viszont elsődleges és másodlagos szuprastruktúrára bontja. Elsődleges szuprastruktúra alatt a kereskedelmi szálláshelyek és a vendéglátóegységek jelenlétét érti, míg a másodlagos szuprastruktúra a szolgáltató szféra egységeit foglalja magába: ajándéküzletek, légitársaságok, utazási irodák, pénzváltók, információs irodák stb. A turizmust működtető szolgáltatások legegyértelműbb és átláthatóbb tagolását a Michalkó G. - féle rendszer nyújtja. Ezért a turisztikai fejlesztések tárgyalásánál ezt használjuk. Ahhoz, hogy egy terület a turisták célterületévé váljon, szükség van egy minimális - az "átlag" turista igényeit kielégítő - alap infrastruktúrára:

1. Szükséges a terület jó megközelítési lehetősége: elsősorban közúton, másodsorban légi- és vasúti közlekedés útján.

2. Fontos (elengedhetetlen) a terület minimális higiénés - egészségügyi feltételeinek biztosítása, vízhálózat, a szennyvízelvezetés megoldása (optimális esetben a csatornahálózattal való ellátottság).

3. Szükséges a terület elektromos vezetékekkel való ellátottsága a tömegturista hétköznapi életvitelének biztosítása céljából.

4. Előnyös a terület távközlési hálózat útján történő nemzetközi és hazai elérhetőségének biztosítása (minimális feltétel a telefonálási lehetőség biztosítása).

A turisztikai helyszínek területfejlesztése országonként különböző hangsúlyt kap, attól függően, hogy milyen a turizmus megítélése, s a gazdaságban elfoglalt helyzete az adott országban.

Magyarországon a turizmus mindig is a gazdaság bevételi oldalát növelő fő tényező volt, de a rendszerváltásig mostohagyerekként kezelték, a turizmusból származó bevételek töredékét forgatták vissza az ágazatba. A rendszerváltás szemléletbeli változást is hozott: az 1990-es években jól hangzó szlogen volt, hogy a turizmus a gazdaság húzóágazata, s ahhoz, hogy ez ne változzon, költeni kell rá. A gyakorlati megvalósulásra azonban közel tíz évet kellett várni. A turizmus fejlesztésére kormányzati szinten megalkotott koncepciók megvalósulásából eddig keveset tapasztalhattunk. E téren változást jelentett az előző Kormány által meghirdetett Széchenyi Terv, mely a turizmust kiemelten fejlesztendő ágazatként kezelte, s ennek megvalósításához éves szinten

meghatározott keretet biztosított (2001-ben 25 Mrd Ft-ot, 2002-ben 28,1 Mrd Ft-ot). A Széchenyi Terv ösztönözte a magyarországi turizmus azon ágait, melyek az ország vonzerőadottságaihoz igazodnak (gyógy- és termálturizmus - pl. a harkányi, sikondai fürdő fejlesztése, kastély- és várturizmus - pl. a hőgyészi Gróf Apponyi Kastélyszálló felújítása, konferenciaturizmus - pl. Pécsett a Nádor Szálló 500 fős konferenciateremmel való újjáépítése), valamint azon ágakat melyek turizmusának egyedi, jellegzetesen magyar jellegét hordozzák (bor- és gasztronómiaturizmus - pl. Villányi Borászati Rt. termelésfejlesztésére).

16. A tételÁrpolitika és árképzés a turisztikai vállalkozások

gazdálkodásában

A hatékony értékesítés alapkövetelménye a reális ár. Az ár a fogyasztó döntését természetesen befolyásolja. Hatásának mértéke függ a fogyasztó anyagi lehetőségeitől.

ÁrképzésAz áru ára, az áru pénzben kifejezett értéke. Nyersanyag + élő- és holtmunka. Fedezni kell a kiadásokat + nyereséget kell elérni.Árak egymásra épülése1. Bruttó beszerzési ár → 2. Beszerzéskor előzetes ÁFA → 3. Nettó beszerzési ár → 4. Árrés → 5. Nettó eladási ár → 6. Értékesítés ÁFA-ja → 7. Bruttó eladási ár → 8.

Költségvetésbe befizetett ÁFA

MutatókÁrrés = Nyersanyag érték * HKÁrrés = Bruttó ár * HKNettó eladási ár = Nyersanyagérték * (1+HK)Haszonkulcs = (árrés / beszerzési ár)* 100Beszerzési ár = Nettó eladási ár / 1+HKÁFA = Nettó eladási ár * ÁFA%Bruttó eladási ár = Nettó eladási ár * (1+ÁFA%)

Bruttó eladási ár

Nettó ár ÁFA

Beszerzési ár Árrés

Költség Nyereség

Nettó eladási ár = Bruttó eladási ár / 1+ÁFA%

Árak kialakításaAz árak differenciálásának egyik célja a minőségi különbségek érvényre juttatása. Ezek szempontjai:

Időtényező (előszezoni, főszezoni) Szegmentum szerint (csoportár) Tartózkodási idő szerint (heti, havi ár) Értékesítési csatorna szerint (utazási iroda) Fizetés módja szerint (kedvezményes ár korai fizetés esetén)

Az árak általában a turisztikai kínálat legváltozékonyabb elemét jelentik. A turista utazási döntésére a vonzerőn kívül leginkább a célterületek árszínvonala hat, döntése előtt arról igyekszik tájékozódni és a motivációjának megfelelő termékek sokaságából rendszerint az árak összehasonlítása alapján választja ki a számára megfelelőt. Fontos irányzat napjaink turizmusában, hogy a turista ítéletére nem önmagában az ár, hanem az ár-szolgáltatási érték együttese hat. A nemzetközi turizmusban mindehhez még az árfolyam különleges szerepe is társul, hiszen egy külföldi ország árait a turista az árfolyamon keresztül értékeli. Sajátos helyzetben vannak ebből a szempontból a konvertibilis valutával nem rendelkező országok, ahol kényszer- árfolyamok és rendszerint valutakorlátozások vannak érvényben. Ezekben a térségekben általában kialakul a feketepiac, mert a szabadon átváltható külföldi pénzekért a lakosok vagy a vállalkozók a hivatalos árfolyamnál magasabb összeget is szívesen fizetnek a külföldi turistáknak, hiszen hiánycikkről van szó. Ez a helyzet nálunk is.Ugyanezen országokban a turizmus inflációs hatása is erősebb az átlagosnál, ha a nemzetközi turizmus szerepe jelentős, és a szolgáltatók áraikat nem az általános hazai ár- és bérszínvonalhoz, hanem a magasabb fizetőképességű külföldi turisták keresletéhez igazítják.

A turisztikai termék árának sajátosságai továbbá:- összetett, hiszen a terméket különböző áruk és szolgáltatások képezik,- képzésénél az önköltség mellett a konkurencia árait és a megcélzott kereslet

fizetőképességét is figyelembe kell venni,- differenciált, mert függ a szezontól, a termék ismeretségétől, a vendégkörtől, stb.

Az árképzést meg kell hogy előzze a piackutatás és az árkalkuláció. A szezonalítás enyhítésén a szolgáltatók rendszerint engedményes árakkal próbálnak segíteni (költségorientált árképzés). Piacorientált árképzésnél a keresletet, illetve a konkurencia árait veszik alapul:- helyzetmegőrző módszer: a versenytársakéhoz viszonyított árszínvonal

fenntartására törekszik- piacvezetők követése: a kisebb vállaltok a nagyobb vállaltokhoz próbálnak árban

alkalmazkodni- tradicionális módszer: pl. szállodai szobaárat úgy határoztak meg, hogy a szoba

ezerszeri értékesítése a bekerülési értéket hozza- célpiacok szerinti árazás: a költségek és a versenyhelyzet elemzése alapján

állapítjuk meg az árakat- egyéb módszerek, pl.: promóciós árak (árengedmények), a népszerű

árszínvonalhoz való igazodás (a legkeresettebb árkategóriába eső szolgáltatásokat

kínáljuk), páratlan utolsó szám alkalmazása (ezek vonzóbbak, mint a kerekített összegek)

- többlépcsős árazás: fokozatosan alakítjuk ki a végleges árat

Fontosabb árstratégiák:- behatolásos: új terméket alacsony áron vezetünk be- lefölözéses: új terméket magas áron vezetünk be, később esetleg csökkentjük az

árat- promóciós: árkedvezmények alkalmazása- differenciált: a termék életciklusától, a célpiactól, a szezontól, stb. függően eltérő

árak alkalmazása

Árengedmények formái:- mennyiségi rabatt: a tour operatorok nagy mennyiségben vásárolnak, így

kedvezőbb árakat tudnak kialakítani- idő rabatt: elő- és utószezoni árak, idényen kívüli árak, előrendelési árkedvezmény- funkcionális (bevezetési vagy kiárusítási) árkedvezmény- fizetési kedvezmény: előre fizetés, készpénzfizetési kedvezmény- egyéb: pl. partnereknek vagy alkalmazottaknak nyújtott kedvező ár

Az árképzés és a termék életgörbe szakaszai1. Bevezetés: - piaci lefölözés: a legmagasabb áron való értékesítés (luxustermékek, divattermékek)- piaci behatolás: minél rövidebb idő alatt, minél több vendég, alacsony árral. - közepes induló ár: reklámár, majd közepes árszint.

2. Növekedés: - árcsökkenés védekezés céljából, vagy támadás. - kihívó áremelés: alacsony árrugalmasságú termékeknél, aminek a célja a forgalom növelés. - árfelhajtás: a monopol cégeknél, ha a kereslet meghaladja a kínálatot (gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, amit a Gazdasági Versenyhivatal büntet).

3. Érés: speciális árképzési taktikák. - álcázott árazás: így a vendég nem tud összehasonlítani, mert a csomag részekre van osztva. - csali árazás: rosszabb ajánlatot magas áron ajánl, ezzel terméket felértékeli. - kettős árazás: lecsupaszított alaptermék, majd kiegészítő szolgáltatás magas áron.

4. Telítődés: árcsökkenéssel a keresletet megtartom.

5. Hanyatlás: árleszállítás, készletek minél gyorsabb leépítése.

17. A tételAz utazásszervezők tevékenysége. Elosztási csatornák a turisztikai szektorban.

Utazásszervező: olyan vállalat/vállalkozás, amely nagy tételben megvásárolja a turisztikai szolgáltatásokat, ezeket csomagba rendezi, és továbbadja az utazás közvetítőnek. A csomag minimum 24 órás tartózkodásból áll, és legalább egy másik szolgáltatásból (étkezés, transzfer). A TO aktív és passzív turizmusban is részt vehet.

Utazásszervezőnek minősül az: - saját szervezésű, vagy egyedi megrendelésre belföldön utaztat, - belföldről külföldre szervez közvetlenül, vagy közvetítővel, - külföldi utazásszervező Magyarországra történő útját szervezi, - külföldről külföldre szervez, - külföldről szállást értékesít, - teljes körű rendezvényszervezéssel foglalkozik.

Az utazásszervező nem értékesít (általában) közvetlenül a fogyasztónak. Utazásközvetítő az így kapott csomagot értékesíti az utas felé, amiért jutalékot kap. Tehát a turisztikai termék elosztási csatornái:

1. turisztikai termék – kisbani UI – fogyasztó2. turisztikai termék – nagybani UI – kisbani UI – fogyasztó3. turisztikai termék – nagybani-kisbani UI – kisbani UI – fogyasztó

Az elosztási csatornák szereplői, illetve jelentőségük változása napjainkban:

Tour operator: az utazásszervező a légi közlekedést (vagy más távolsági szállítást) és a fogadóterület szolgáltatásait szervezi egybe csomagtúra formájában, amelyet az elosztási csatornákon keresztül eljuttat a fogyasztókhoz. Tulajdonképpen turisztikai terméket szervez meg és kínál, de a szolgáltatásokat nem ő maga, hanem a közlekedési, szálloda vendéglátó- és egyéb vállalatok – az un. szolgáltatók – nyújtják. Az utazásszervező nem értékesít közvetlenül a fogyasztónak, hanem az utazási irodákon vagy a légitársaságok értékesítési irodáin keresztül árusít. A szolgáltatóktól általában nagyban vásárol, ezért rendszerint alacsonyabb árat ér el, ez teszi lehetővé, hogy az utazási irodáknak jutalékot fizessen.

Travel Agency: az utazási irodai tevékenység a különböző turisztikai szolágáltatások közvetítésére alakult ki: a közlekedési, szállás, étkezési, városnézési és egyéb szolgáltatásokat az utazási irodák a szolgáltatótól kapott jutalék ellenében értékesítik a turisták számára.

Elosztási csatorna: az egymással szoros kapcsolatban álló szervezetek rendszere, aminek a feladata, hogy a terméket a fogyasztó felé eljuttassa. A 2., 3. pont esetén intenzív politikára van szükség, ki kell választani a legjobb utat, ami lehet:

- extenzív: minden eladási ponton megtalálható, a piacra dobásnál jellemző,

- intenzív: meghatározott eladási pontokra koncentrál, jellemző a saját tulajdonban lévő nagybani-kisbani UI-ra, ilyen értékesítési politika mellett a fogyasztónak is elad a nagybani utazási iroda. Itt a kisbani iroda problémát jelent, mert konkurencia.

- szelektív: kiválasztja az eladási csatornát, és csak azon értékesít. - Exklúzív: megállapodás alapján egyetlen viszonteladóra koncentrál, az

elosztást rá bízza. A marketing költségeket és a kockázati tényezőket csökkenti.

Az utazásszervezés folyamata1., Tervezése a terméknek: milyen lehetőségek vannak (politika, közlekedés, infrastruktúra), felmérése a motivációnak, szükségletnek, konzultációk, személyes tapasztalatok, 14-18 hónappal hamarabb.

2., Piackutatás: beazonosítani a potenciális keresletet, itt már van kockázati tényező. Megállapítani ki a tényleges konkurencia, ennek az informálódás eszköztára áll rendelkezésre.

3., Termékelőállítás: útvonalak, szolgáltatások, szerződések a beszállítókkal, realizáláshoz szükséges humán erőforrás, 10-14 hónappal korábban.

4., Árkalkuláció a termékhez: a termék beárazása, ami szolgáltatásonként napra lebontva (közlekedés, szállás, étkezés, kísérő, biztosítás, kiegészítő szolgáltatás, jutalék, marketing költség).

5., Programfüzet és brossura kialakítása: legalább 3-4 hónappal hamarabb. Minden UI arra vár, hogy a konkurencia előrukkoljon az áraival, és ezek tudatában szeretne alacsonyabb árat ajánlani.

6., Piacra dobás: promóciós kampányok, média, partnerek meglátogatása, hirdetések, 6-8 hónappal korábban.

7., Formalitás: helyfoglalás, visszaigazolás.

8., Utazás realizálása: menetrendek, táblázatok elkészítése, pénzügyi rendezések.

9., Utazás elszámolása: 5-6 hónappal hamarabb.

10., Minőség-ellenőrzés.

18. A tétel A szállodai költséggazdálkodás kulcskérdései, elemzési és értékelési módszerek

1.)Alapvető ktg fogalmak:Költség: élő és holt munka pénzben kifejezett értéke.Kiadás: alapvetően pü-i fogalom, eltérhet a ktg-től. Mindig a vállalkozás által ténylegesen kifizetett összeg, pl: munkabér, adók, illetékek.

A ktg csop több félek épp müködhet, ez lehet pü és számviteli szempontból.Itt kifejezetten szállodai szempontok alapján történika csop.

2.)Költségek csop:-Ktg jellege szerint-Ktgnem szerint-Ktghely szerint.-Ktgviselő szerint-Jövedelmezőségi szempont szerint-Bevételhez való kapcsolata szerint

KÖLTSÉG JELLEGE SZERINT:Egyszerű(elemi)ktg és összetett ktg különböztetünk meg-Egyszerű ktg: ami további ktg-re nem bontható-Összetett: több egyszerű ktg-ből tevődik össze, ilyenek az egyes ktg csoportok, aminek a gazdasági tartalmuk azonos, pl. :élőmunka ktg-e, szálloda energa ktg.A szállodai gazdálkodásban ált ktg csop alkalmaznak.

KÖLTSÉGNEMEK:

A ktg megjelenési formái. Az azonos jellegű és tartalmú ktg-k összevonására. A ktg nemek a felmerült éves össz ktg-t öleleik fel.Ezek lehetnek:-Anyagi jellegű ráfordítások:anyag ktg, igénybe vett szolg, egyéb szolg., eladott áruk beszerzési értéke, eladott (közvetített) szolg értéke.-Személyi jellegű ráfordítások:bérktg, személyi jellegű egyéb kifizetések, TB járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék.-Értékcsökkenési leírás: az immateriális javak és tárgyi eszközök után elszámolt amortizációs összeg. Az ért csökk leírást a vállalkozás eredményénak alakulásától függetlenül el kell számolni.

KÖLTSÉGHELY SZERINT:A nagy szállodáknál különösen ott ahol több érétkesítő hely van a közvetlenül a szolgáltatás érdekében felmerülő költségek vizsgálata elengedhetetlen. Ebből világosan látható, hogy a nyújtott szolgáltatás és a ktg arányban áll egymáshoz vagy sem. A ktg hely számítást a ktg fajta és a ktg viselő közé kell beállítani. E

számítással könnyen megállapítható, hogy egy értékesítő egység ktg felhasználása indokolt vagy nem a bevétel elérésének érdekében, illetve milyen intézkedések kellenek a ktg megtakarításhoz az eredményesebb müködéshez.A ktg hely vizsgálatát nem csak a szállodai értékesítő helyeknél célszerű elvégezni hanem azon területek esetében is ahol bevétel nem realizálódik de tevékenysége nélkül nem szálloda a szálloda pl: műszaki karbantartás.

A ktg hely számítás vizsgálata akkor valósítható meg ha a ktg hely egyben felelősségi terület is, tehát a vezető felel a terület ktg miatt és rendelkezik az ehhez szükséges hatáskörrel.A ktg helyenkénti elszámolás célja az önnallló üzemegységek ktg gazdálkodásának figyelemmel kíséréseA ktg helyek kijelölése a szállodán belül mindig döntés kérdése. Azokat a ktg csoportokat jelöli ahol az elemzés, gazdálkodás céljára gyűjtünk költségeket.PL:-Igazgatási és egyéb ktg -Értékesítési és marketing ktg.-Karbantartási ktg.-Energia ktg.-Értékcsökkenési leírás-Vagyonbiztosítás-Szálloda bérleti díja.

KÖLTSÉGVISELŐ SZERINT:

Ez alapvetően elszámolási és elszámoltatási ktg jelent. Kifejezi, hogy az adott tevékenységhez hogyan kapcsolódikegy adott ktg. Mi az a tev amire a ktg közvetlenül elszámolható. Ktg viselő csak árbevételetkitermelő egység lehet, hiszen az árbevétel fedezi a ktg-t.

JÖVEDELMEZŐSÉGI SZEMPONT SZERINT:

Megkülönböztetünk: közvetlen, közvetett és általános ktg-t.Közvetlen ktg: már a felmerüléskor lehet tudni, hogy mely tev érdekében merültek fel és milyen szolgáltatást terhelnek. A közvetlen ktg mindig a szálloda profitorientált tevékenységéhez kapcsolódik pl:élőmunka ktg-e – szállás tevszobák takarítási ktg – szállás tevszakácsok, felszolg bére – vendéglátás

Általános vagy fel nem osztott ktg: e ktg nélkül nem létezik szállodai tev., de nem kapcsolhatók egyértelműen egy adott tev-hez, vagy éppen nem bonthatók meg, mivel a teljes szálloda müködését bizt. Az ált ktg tartalmazza a profitközpontok, üzemegységek összes nem közvetlen ktg-t. Így az ált ktg a közvetett ktg csop. PL:Igazgatás és személyügyi ktg, értékesítés és marketing, energia, műszaki tev.A szállodai jövedelmezőségi elemzésnél és az eredmény kimutatásban a az ált ktg nem osztjuk fel szolgáltatásokra. Bizonyos esetekben szükség van a bev kitermelő egységek teljes önköltségére, pl: árképzésnél. Ilyen esetekben szükséges a közvetett ktg vetítéssel történő felosztása

Teljes önktg=közvetlen ktg+vetített ált ktg.BEVÉTELHEZ VALÓ KAPCSOLATA ALAPJÁN

Ez mutatja meg hogy hogyan reagál a bev vált az adott ktg.Megkülönböztetünk állandó, változó, vegyes ktg-t

Állandó fix ktg: a bev alakulására nem vagy csak hosszabb idő eltelte után reagálnak. A bev vált független pl az amortizáció vagy a bérleti díj. Természetesen az áremelkedés során ezek változhatnakViszonylag állandó ktg: ami a bev vált azonnal nem reagál, vagy csak bizonyos mértékben reagál, ilyen a bevételhez kötött prémium.Változó ktg: a bev vált hatására vált a ktg is. Ha a ktg nem bevétellel arányosan változik akkor megkülönböztetünk progresszív(bev-nél gyorsabban vált) és degresszív(bev-nél lassabban vált) ktg-tLineáris ktg: azonos írányban arányosan vált a bevétellel, pl.: fizetett jutalék.Vegyes ktg: egy részük változó ill állandó. Ha a szállodában egy szoba nincsen kiadva akkor is felmerülnek bizonyos ktg-k. Ahogyan nő a kihasználtság ezek a ktg emelkednek lineárisan. Hasonló a karbantartás is.

DISZKRECIONÁLIS KTG-K: Olyan ktg-k amelyek a vezető döntésének köv. rövid távon elkerülhetőek, hosszú távon gondot okoz a müködésben. Pl: a szállodai eredmény nem az elvártaknak megfelőlen alakul, mert kevesebba vendég, így az eredmény megtartása és esetleges növelése érdekéban a PR és marketing ktg csökkentik. Az akció azonnal lehet pozitív de távlatben negatív lesz a hatása.

GAZDASÁGI MUTATÓK:Önktg számítás: alkalmazása a szállodai szobaár képzés területénAlkalmazás területi a Yield management, megterülési számok, tervezésEgy kiadható szobára jutó közvetlen ktg/Teljes önktgEgy kiadott szobára jutó közvetlen kzg/Teljes önktg

Szintmutatók: szakmai összehasolítás a tervezés és a tény időszakban az árbevétel százalékában.

Megoszlási viszonyszámok: A teljes ktg belül az egyes ktg-k milyen sullyal szerepelnek. Pl: a bérktg a teljes ktg 33% teszi ki

Fedezet számítás. A szobaár képzéshez használják elsősorban, a számítás alapját minden esetben a tervezett átlagár képezi. Meg kell állapítani, hogy mennyi szobát kerll kiadni ahhoz hogy a fix ktg fedezve legyen, és mennyi szobát kell kiadni ahhoz, hogy fedezet legyen az összes ktgre

Szakmai mutató számok: ezek a számok segítik a management tervezési feladataitEgy vendéger jutó anyag értékeEgy szobára jutó tisztító szer értékeEgy kiadott szobára eső karbantartási ktgEgy szobára eső energia ktgEgy szöbára eső marketing ktg

Egy szobára eső élőmunkaktgKÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS:

A ktg-re az árrés nyújt fedezetet, így az árrésnek két része van:- Költség fedezeti hányad- Nyereség fedezeti hányad

A ktg takarékosság tehát eredményességet növel, aminek az ésszerű határokon belül kell maradnia, mert a minőség rovására mehet, annak van egy alsó határa.

Vizsgálandó tényezők:Ktg fajták vizsgálata: fontos az egyes ktg alakulásának vizsgálata, elemzése, nagysága. Vizsgálni kell, hogy esetlegesen milyen módszerekkel lehet pl az energia ktg csökkenteni, hogy ne menjen a rovására semminek.. Ennak módszere lehet, hogy energiatakarékos gépeket vesz, vagy energia szabályozót épít be, vizsgálva, hogy a csökkentés mekkora ktg kerül.Ktg összetétel vizsgálata: ennek statisztikai eszköze a megoszlási viszonyszám számítása. Az egyes ktg milyen arányban jelennek meg a összes ktg belül.Ennek az összehasolító elemzésnek két írányban szükséges vizsgálódnia: az előző évi terv és tényszámok összehasolítása. Ha nagyon eltér akkor tételes vizsgálat kell.Költséghely vizsgálata: lsd előrébbKöltségek és bevétal viszonyának vizsgálata: a ktg szintmutatóval hat. meg. A ktg szint megmutatja hogy az ktg összege hány százaléka bev-nekKöltségszint=(ktg/bev)*100Ennek a számításnak is alapját képezheti a hazai és nemzetközi összehasonlító adatok valamint az elöző időszak tapasztalati számai.A ktg szint elemzéskor fontos tudni, hogy a egyes ktg-k milyen arányban állnak egymással és hogyan reagálnak a bev vált-ra. Pl: az állandó ktg-nél a bev növ a ktg szint csökken, a proporcionális ktg nem vált a bev növ hatására, a progresszív ktg együtt nő a bev-el, a degresszív ktg csökk várható a bev növ esetén.Ktg elemzések:

- -egy szobára jutó átlagos változó ktg-k- -egy szobára jutó áálandó ktg-k- -egy szobára jutó bérktg- -egy dolgozóra jutó árbevétel/eredmény- -fedezetszámítás(fedezet: az a az árbev, ami fedezet ad a kts-re, ez a

szobaár megállapítás alapja, fedezeti pont: ahol még sem veszteség sem nyereség nem realizálodott.

Gazdasági mutatószámok:-önktg számítás: a szobaár képzéshez használják-szintmutatók: szakmai összehasonlítás és tervezés és a tén időszakban az árbev%-ban-megoszlási viszonyszámok: a teljes ktg-n belülaz egyes ktg-k milyen súllyal szerepelnekfedezet számítás: a szobaárképzésnél használatos, mennyi szobát kell kiadni ahhoz, hogy a ktg-re fedezet legyen.Szakmai mutató számok: amik a management tervezési feladatait segítik

Létszámgazdálkodás:Célja a megfelelő munkakörben a megfelelő személy elhelyezése és a megfelelő létszám kialakítása. A szálloda létszám jellemzői:- nagy létszám, melynek nagy a bérvonzata, oka a 24 órás nyitva tartás- nagyon összetett heterogén állomány eltérő emberekkel, egy céllal- a létszám nagyságát határozza meg a egység nagysága- a létszám függvénye a kapacitás kihasználtság- csoportosítás:állományi létszám, dolgozói létszám

A szállodák nyereségének legnagyobb hányadát a szobaár bev adja, ezért alapvető kérdés a realizált átlagos szobaár nagysága.Megkülönböztetünk kínálati árakat és ténylegesen elért árakat. A kettő közül jeletős különbség van a köv okokból: adott engedmények, összetétel változása miatt, devizaárfolyamok változása miatt

Szobaár szerkezete:Nettó szobaár

Kötelező reggeliSzobaár ÁFA

Kötelező reggeli ÁFAIdegenforgalmi adó

Bruttó szobaár

Elszámolás és gazdálkodás:

- Nettó szobaár –szobaárbev- Kötelező reggeli- vendéglátó bev- ÁFA csak átfut a szállodán a befizetési köt miatt

A bruttó szobaár csak kínálati ár amely megjelenik ajánlatként. A vendéget mindig az érdekli, hogy mennyit fog fizetni.Átlagár=adott időszakban elért szobaárbev/eladott szobák áraEgy kiadott szobára eső árbev=adott időszakban aladott szobaárbev/kiadható szobák számaREVPAR=átlagár*szobakihasználtsági mutató

19. A tételA turisztikai szakma szabályozása Magyarországon

A turizmusra vonatkozó hazai joganyag túlnyomó része az elmúlt években – a piaci viszonyok változásához igazodva és a jogharmonizációs követelményeknek eleget téve – többször is módosult. A szakmai szabályozás a jogharmonizációnak megfelelően igazodott a vonatkozó uniós normákhoz, továbbá az EU tagországaiban követett gyakorlathoz. Ennek eredményeként növekedtek a szakmai követelmények, hatékonyabbá vált az utasvédelem. Továbbá megteremtődtek az alapjai a turizmus hosszú távú fejlődésének, és erősödött a hazai utazási vállalkozások versenyképessége.

Magyarországnak az Európai Unióval és tagállamaival kötött társulási szerződése (az ún. Európai Megállapodás) 1994 óta formálisan is arra kötelezi jogalkotó szerveinket, hogy normáinkat az EU szabályaihoz alakítsák.

Az EU-nak nem létezik külön a turisztikai ágazatot szabályozó közösségi politikája. Ennek megfelelően a Közösségnek a HORECA- szektort illetően nincs világosan meghatározott kompetenciája.

Az unió a turizmus-szabályozást az egyes közösségi politikák mentén fedi le. Szinte a legtöbb, a turizmust is érintő jogszabály fogyasztóvédelmi kötődésű, vagy fogyasztóvédelmi szemlélet áll mögötte.

Az EU 90/314 EGK irányelve az utazási csomagról, az üdülési csomagról és a csomagtúráról, vagy például a 93/43 EGK irányelv az élelmiszerek higiéniájáról, de például a szállodák tűzbiztonságára is külön direktíva vonatkozik, amely mind- mind a vendégek (fogyasztók) biztonságát szolgálja.

Az idegenforgalmi, hazai jogi szabályozás egyrészt többszintű, másrészt igen szerteágazó.

Az utazásszervező az aki:- utazási szerződés alapján saját vagy egyedileg összeálított utat

közvetlenül vagy közvetítőn keresztül belföldre, vagy belföldről külföldre értékersít;

- aki külföldi TO magyarországra történő utazásait belföldön szervezi;- vagy aki külföldi vállalkozás megbízásából, külföldről külföldre

értékesít utakat;

Utazásközvetítő: - az utazási szerződést a TO megbízásából köti meg;- aki saját nevében köti az utazási szerződést az TO és vagyoni

biztosítékkal rendelkezik;

- csak bejegyzett vállalkozók folytathatnak TO-i vagy közvetítői feladatot;

A GMEKH a következő feltételek teljesülésekor veheti nyilvántartásba:- cégjegyzékbe bejegyezték;- vezető állású munkavállaló büntetlen előélletű;- 1 utazásszervezői minősítő vizsga teljes munkaidőben;- vagyoni biztosíték;- irodahelyiség;- milyen összegű árbevételt tervez;- köztartozása 60 napot meghaladó nem lehet;- bejegyzést megelőzően a tevékenységet nem folytatta;- egyéb tevékenységét igazolja pl.: pénzváltás;- csődeljárás a megelőző öt évben nem volt ellene;

Idegenvezetők:- rendelet szabályozza;- engedélyt a kamara adja ki;- igazolványa van róla, idegenvezetők nyilvántartásába bejegyezték;- tanfolyam + nyelvvizsga;- csak azon a nyelven vezethet, amiből a vizsgát lerakta;- tevékenységéért a megbízó is felelős;

Szállodák osztályba sorolása:- IKIM rendelet 2. számú melléklete alapján;- Fakultatív szolgáltatás: 1*=0pont 2*=25pont 3*=90pont 4*=130pont

5*=170pont-1 2 3 4 5

hoteltáj ----

3 emeletnél magasabb

2 emeletnél magasabb

Kell 1 emeletnél is Csomag és személy felvonó

Parkoló garázs Kell kell Garázs is Garázs is

Külön gazdasági bejárat

kell Kell és külön személyzeti is

kell Viccelsz?

Egységes formaruha

kell Hogyne kéne! Ide is kell Kell

Hűtőszekrény /minibár?/

Kell kell naná Mondom hogy kell

szolgáltatások Tévé 30%fax

Fénymásolás, hitelkártya stb

Mosatás, minden szirszar

Flinci flanci

1 idegen nyelv tudása

kell 24órában kell 3 idegen nyelv Kell

Ágyneműt hetente 1szer

kell 2szer 3naponta 2naponta

StbStbStbStbStbStbÁgyméret, szolgáltatások, mittudoménmég hogy mi, ami észbejut

Az utas és a TO között és közvetítő között jogviszony áll fent, ezt is egy rendelet szabályozza.

Utasbiztosítás:- BBP- Beteg: azonnali orvosi ellátás esetén;- Útlemondásra: stornó költség megfizetésétől mentes;- Légiutas balesetbiztosítás;- APEX díjtételű repjegy biztosítás, - Külföldi turista biztosítása magyarországon;

20. A tételA finanszírozás szerepe a turisztikai kínálat kialakításában, és a vállalkozások működtetésében

A tőke minden egyes vállalkozási tevékenység feltétele. Az idegenforgalmi vállalkozások kiemelkedően tőkeigényesek (szállodák, sport-közlekedési létesítmények)

A pénzügyi-gazdasági koncepcióban határozzák meg a pénzben kifejezhető elérendő célokat (likviditás, nyereség) és az ennek érdekében felhasználandó pénzeszközöket és stratégiákat.

Finanszírozás tágabb értelemben:- tőkebeszerzés- tőkefelhasználás vagy beruházás- tőkekezelés

A pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében a tőkét és a vagyont egymással folyamatosan összhangba kell hozni.

A pénzügyi tervezés szakaszai:- előzetes számításban a jövőbeni pü-i igényeket kell prognosztizálni.

(szükséglet terv)- milyen tőkét kell bevonni, a legoptimálisabbat kell kiválasztani. Tehát a

tőke nagysága és összetétele képezi a vita tárgyát (beszerzési terv)- ha a döntés megszületett, akkor meg kell tervezni annak végrehajtását

(végrehajtási terv)

A rövid távú pü-i tervezés : a likviditás folyamatos biztosítását és fenntartását szolgáljaA hosszú távú pü-i tervezés: 3- 5 évre teremti meg a vállalat tartós pü-i alapjait.

A finanszírozás fő formái

1.) Külső finanszírozása. hitelb. részesedési finanszírozás

2.) belső finanszírozása. önfinanszírozásb. finanszírozás felszabadított tőkéből

A hitelfinanszírozás: külső töke felvételéről van szó, a pénzt adó a vállalkozásban nem részesedik. Lejárat szempontjából: rövid, hosszú

Részesedési f: a tulajdonosok részéről töténik. Elsődleges kockázatviselés van.

Hozamérték? Olyan tőkét jelent, amelynek terheit a vállalat hozamereje el tud viselni.

Pénzügyi helyzet ellenőrzése:

Finanszírozási arány: saját tőke/ idegen tőkeSaját finanszírozás foka: saját tőke/ össztőkeAdósság foka: idegentőke/ össz tőke

Pénzügyi források:1. hazai források

a. közintézmények által kezelt állami alapok a fejlesztés finanszírozására: ifo fejlesztési alap

b. vegyes állami-magánszervezetek: kis közép vállalkozások közép/hosszú hitelek

c. kereskedelmi intézmények: bankok, takarék pénztárak

2. Nemzetközi források:a. bilateriális források: állami és magán projektekb. multinacionális társaságok: rt-k alapításával vesznek részt

fejlesztésekben főleg a szállodaipar a közlekedés, utasközvetítés területén

3. Nemzetközi szervezetekA világbank, és fejlesztési bankok kormányoknak nyújtanak főleg hosszú távú kölcsönt. A kölcsönöket igénybe lehet venni: repterek építésére, infrastruktúra, üdülőövezetek fejlesztésére.

A kormányok ösztönzik a turizmus fejlesztését. Ennek okai- gazdasági oka: munkahelyek teremtése, jövedelmek, adók gerjesztése.- Szociálpolitikai okok: hátrányos helyzetben lévők üdülési igényeinek

kielégítése- Környezetvédelmi oka: nemzeti parkok létesítése káros hatások

megelőzése- Politikai okok: kedvező kép megteremtése.

21. A tételA turisztikai tevékenység teljesítményének elemzésére, értékelésére alkalmas, illetve a vállalati működtetésre használt mutatószámok és csoportosításuk

Eszközgazdálkodás:Eszköz=vagyonelemek összessége

Forrás=vagyon miből fínanszírozódik (saját, idegen)

Vagyon lehet: álló, tárgyi, forgó, befektetett

Mutatószámok:Eszkmegtérülési ráta=Adózott eredmény/Ált eszköz érték

Eszk forgási seb.=Nettó árbev/Ált teljes eszk érték

Állóeszk megújítási aránymutató=Beruh értéke/Ált eszk állomány

Szállodai működés gazdasági eredménye:Meghatározott időszakban a teljesített szolg ellenértéke csökkentve a ráfordításokkal

Eredmény=B-K(R)

Bev lehet, származhat: alaptevékenység végzéséből, egyéb bev., pü bev., rendkívüli bev

Kapacitáskihasználtság:Kihasználtság=idöszakban kiadott szoba szám/idöszakban kiadható szoba számÁrkihasználtság=kiadható/kiadott*100Ágykihasználtság=kiadható/kiadott*100

Vendégkör vizsgálata:Összetétel alapján, ami lehet külföldi vagy belföldi, ebből pedig meghatározható a fizetőképesség.

Átlagos tertozkodási idő=vendégéj/vendégszám

Az alacsony tartozkodási idő nagyobb ktg-vel jár, mert nagyobb a kopás és a karbantartás igénye.

A szálloda szezonális üzem:Bevételi képesség mutató=elért tényleges bev/elérhető bev

Pénzügyi szempontok:A tőkemegtérülés a szállodák esetében a nyitást követő 3 év múlva realizálodikJövedelmezőség: A többi ágazathoz képest a jöv nem kielégítő. Olyan mutatókat alkottak amely a jövedelmezőség az üzemeltető és a befektető szempontjai szerint is kimutatható. Az üzemi folyamatok hatékonysága és az üzemi ktg-k az üzemeltető számára képezika jövedelmezőség kritériumait. A befektető a jövedelmezőséget mindenek előtt a befektetetttőkéjének kamatozásában látja.

A üzemeltető szempontjából a forgalom-jövedelmezőség és a ROI (Return of investment=beruházás megterülés)az irányadó

Forgalom jövedelmezőség: Az üzemi eredmény (NOP=Net Operation Profit) és a forgalom közötti viszonyt fejezi ki.

Forgalomjöv.=NOP(adózás előtti eredmény)/forgalomEzzel az üzemeltető szakmai rátermettsége kerül megítélésre, hogy az üzemeltetési ktg-n túl a tőketulajdonosok igényeit is ki lehessen szolgálni.

ROI (Return of Investment=beruh megtérülése))

Eza avállalat teljesítőképességét fejezi ki. A tényezők hatékony alkalmazását és ezáltal a befektetett tőke kamatozását mériA ROI mutató a forgalomjövedelmezőségből (NOP forgalom) és a tőke megtérülésből (forgalom/befektetett tőke) kapjuk meg.

ROI=(NOP/Forgalom)*(Forgalom/Befeketett tőke)

Ahhoz,hogy a befektetett tőke fínanszírozását közömbösítsük a fenti képletbe a NOP kiegészítendő a idegen tőke kamataival.

ROI=(NOP+kamatok)/forgalom*(Forgalom/Befektetett tőke

A tőkemegtérülés a befektetett tőke hatékonyságának fontos mitatója, mivel a megtérülés sebessége a tőke jövedelmezőségét döntöen befolyásolja.

ROE (Return of Equrity=tőkejövedelmezőség)

A befektető szempontjából a legfontosabb a saját tőke jövedelmezősége (ROE) számít, ami a felhasznált tőke kamatozását mutatja.

ROE%=NOP/Saját tőke

Mivel a nyereség kifizetés a részleges tartalékolás miatt csak ritkán azonos az üzemi eredménnyel (NOP) a befektető számára a részleges kamatozás csak ideális esetben azonos a saját tőke jövedelmezőségével. A sját tőke jöv ugyanakkor a befektetési vonzerő értékelésének és a befektetési kockázat mércéje.Kockázati prémiumot várnak el az utóbbiak miatt a tőkehozamhoz.

Duch:Hogyan lehet megbecsülni a forgalmat az adott jöv. Mellett. Adott időtartamra kiszámolt egy forgalmi elvárástForgalom vendégnap jöv feltételei mellett=Havi szobabér*Kockázeti tényező*ált kihasználtság*forg adó/30 nap(hó)*kétszeres fogl tényező

Árrésszint=árrés/árbevétel

Fedezeti forgalom=KTG(állandó)/D%D=fedezeti rész=árréshányad

Forgalom egy meghatározott nyereséghez=KTG(állandó)+Nyereség/D%

Forgalom veszteség kiegyenlítése=Veszteség/D%

OMNÉS elvEredetileg önkiszolgálókra dolgozták ki. A választékot három csoportra osztották: - alacsony,

- közepes (ide került a legtöbb kínálati elem), - magas.

Alacsony + magas < közepes

Adott csoporton belül a legdrágább termék ára 2,5 vagy 3-szorosa lehet a legalacsonyabbnál. Ez árszóródást határoz meg. Mutatószám (R) = keresleti átlagár/kínálati átlagár

R=keresleti átlag ár/kínálati átl ár

Keresleti átlagár = adott ételcsoport forgalma/eladott adagszám

Kínálati átlagár = kínálati ételcsoport összes ára/tételek száma

Eredmény, ha R mutató 0,9 <= R <= 1 kielégítőR < 0,9 túl magas

R > 1 túl alacsony

Yield management

Olyan árpolitika, ami a hozamot maximalizálja. Légitársaságok találták ki, mert kevés utassal ugyanannyiba került egy út. Ezért számítógépes foglalási rendszereket építettek ki. Időközönként statisztikai elemzéseket, értékeléseket, árellenőrzéseket hajtottak végre, hogy mi értékesíthető a termékből. Kialakítottak egy optimális árat, a hozam célkitűzések figyelembevételével.

Lényege: a piacon különböző árakkal, különböző szegmenseknek, különböző időpontban a vonzó árajánlat megtétele. Ennek a feltétele: az árrugalmasság és a vendégtípusok ismerete.

Gond lehet: - a vendégek beszélnek az árról, így sértődés lehet, - csalásra ad lehetőséget, - nehezen ellenőrizhető.

Célja: a legmagasabb profitot hozó szegmenseknek való értékesítés (profitmaximalizálás).

=egy kiadott szobára jutó közvetlen ktg/teljes önktg

Ktg bevétel viszonyának vizsgálata: a ktg szintmutatóval határozható meg. Megmutatja, hogy a ktg összege ?% a bev-nek

Ktg szint=ktg/bev*100Átlagár=adott időszakban elért szobaárbev/eladott szobák ára

Egy kiadott szobára eső árbev=adott időszakban eladott árbev/kiadható szobák száma

REVPAR=átlagár*szoba kihasználtsági mutatóREVPAR(Revenue per available rooms)

22. A tételA Marketing információs rendszer szerepe a piaci folyamatok figyelemmel kísérésében és a turisztikai stratégiai döntések meghozatalában

A turizmus piacának sajátosságai:

Ahhoz, hogy a turizmus marketing eszközrendszerét elemezhessük, érdemes felidézni a turisztikai piac egyes jellegzetességeit. Ezek határozzák meg ugyanis azt, hogy a piacot milyen eszközökkel lehet a leghatékonyabban befolyásolni.

Mi a piac?

A piac mindazon potenciális fogyasztókból áll, akiknek közös szükségleteik, ill. igényeik vannak, s ennek kielégítésére hajlandók és képesek is csereügyletekbe bonyolódni. Tágabb értelemben, a piac nem más, mint a kereslet és a kínálat találkozási helye.

A turisztikai kereslet és kínálat találkozó fő elemei:

Kereslet:- a szabadidő- a diszkrecionális jövedelem- a motiváció

A kereslet jellemzői: Sokféle megjelenési forma, változékonyság, komplexitás, nagyfokú kockázat (ismeretlen a termék, megfoghatatlan), érzékenység gazdasági-, politikai változásokra.

Kínálat:- a vonzerő vagy attrakció- az infrastruktúra és a közlekedési eszközök- a szálláshelyek és az étkezési lehetőségek- a szórakozás és egyéb szolgáltatások- a higéne, a biztonság- a vendégszeretet.

A kínálat jellemzői: Sokféleség, láthatatlan export, szolgáltatások nagy hányada, komplementeritás ( egy váll., különböző szolgáltatásai kiegészítik egymást), romlékonyság, bizonytalanság, helyhez kötöttség, merevség és eszközigényesség.

A kereslet és a kínálat találkozásának sajátosságai:Mivel a kereslet és a kínálat térben és időben elválik, az utasközvetitő szektor kiemelt szerepet kap. A fogadó- és küldőhely közötti kapcsolat megteremtése, valamint az értékesítés sikere jórészt rajtuk múlik.

A keresletet és kínálatot a marketing, majd a turista utazása kapcsolja össze. A marketing a turista utazása előtt, az utazási döntés befolyásolása érdekében a turisztikai szakmai szervezetek által kifejtett tevékenység, amely egy adott termék vagy szolgáltatás megvásárlására hivatott rávenni a fogyasztót. Ehhez ismerni kell a fogyasztó igényeit és vásárlási szokásait, azoknak megfelelően kell kialakítani, megismertetni kínálatunkat, végül fontos megszervezni a visszacsatolást, azaz megismerni a turisták véleményét az igénybe vett szolgáltatásokról, és annak alapján elvégezni a szükséges korrekciókat.

A marketing információs rendszer (MIR):A MIR a marketing kutatás egy része.

A MIR a következő elemekből áll:

1. Piackutatás:- A piaci jelenségek szervezett és módszeres vizsgálata.- A kereslet – kínálat kutatása.

2. Marketingkutatás:- A váll. piaci magatartásának lehetőségeit tárja fel.

Követelmények az információkkal szemben:- Időszerű legyen (napra kész).- Adatok megbízhatósága.- Mérhetőek -, összehasonlíthatóak legyenek az adatok.- Relevancia – lényeges infókat gyűjtsünk be, a lényegteleneket fölösleges

gyűjteni.- Gazdaságosság: költségek – bevételek viszonyának vizsgálata, nyereségre való

törekvés, profit maximalizálás.

A vállalati stratégia meghatározása:

A stratégia a célok, illetve a célok eléréséhez szükséges eszközök viszonylag hosszú időszakra érvényes meghatározása.A turisztikai vállalkozások stratégiában a legfontosabb piacpolitikai elveket kell tisztázni. Így a termék főbb jellemzőit, a piaci megjelenés formáit, prioritásait, a megcélzott vásárlói szegmentumokat, az árak kialakításának alapvető szempontjait, a főbb értékesítési csatornákat, a piac befolyásolásának előnyben részesített módozatait.A stratégia önmagában üres elképzelés, ha nem kapcsolódik egyéb fontos elemekhez.

Albrecht Service Modellje:

Albrecht service háromszöge a stratégia helyét mutatja be a szolgáltatók, vállalatok újszerű módon megrajzolt modelljében. A koncepció alapgondolata az, hogy a fogyasztó élményeit, tapasztalatait előre menedzselni, irányítani kell.

1. A service stratégia:

A jövőt érintő vízió, mely magában foglalja a vállalati filozófiát és kultúrát, a kiválóságot biztosító standardokat.A stratégia ígéret is a fogyasztó felé magas szintű szolgáltatások nyújtására, de magában hordozza azt az elvárást is, hogy a dolgozók ezt teljesítsék is.Az előrelátás a service stratégia kidolgozásának lényeges eleme. Azt a képességet jelzi, hogy látjuk az erdőt a fákon keresztül. Ez azt jelenti, hogy felfogjuk, mi is történik a piaci környezetünkben. Látjuk helyünket a piacon és világos koncepcióban számolunk be elfoglalni kívánt helyünkről.

Három fontos eleme van:

1. Piackutatás: A jó stratégia kidolgozásához nélkülözhetetlenek a piaci vizsgálatok.

2. Vezető értékek: A szervezet működésének alapelveit és a szolgáltatásokkal kapcsolatos kívánalmakat világosan meg kell határozni, illetve publikálni. Ezek tartós értékeként funkcionálhatnak.

3. A küldetés meghatározása: A vállalkozás lényegét, filozófiáját megfogalmazó dokumentum arra mutat rá, hogy pontosan milyen igényeket kívánunk kielégíteni.(pl.: Holiday Inn Hotels – Kényelem ésszerű árért az üzleti és középosztálybeli utazóknak.)

2. A szervezet:

A service szervezet, fogyasztóbarát kialakítású kell, hogy legyen. A munkatársak oldaláról megközelítve, a szervezetet úgy kell felépíteni, hogy segítse azoknak az embereknek a munkáját, akik a fogyasztót szolgálják ki.

Alapvető szempont az is, hogy a kialakított információrendszer összhangban legyen a turisztikai vállalkozás céljaival, és hogy a szolgáltatott információk valóban fontosak legyenek, járuljanak hozzá a stratégia megvalósításához. Általánosságnak tűnik, de mégis fontos, ha egy lényeges információ nem jut el időben a megfelelő helyre. Ebből következik az, hogy rendkívüli szerepet játszik a szervezet felépítése, illetve a kialakított kapcsolatrendszer, melyek alapvetőn kell, hogy szolgálják a vállalkozás stratégiáját.

3. A munkatársak:

A kulcsszó a fogyasztó orientáltság. A megfelelően motivált munkatárs, aki tisztában van a vállalkozás elképzeléseivel, céljaival azonosul, a minőséget szolgáló standardokat elfogadja, hisz bennük, azaz fogyasztó orientált.Albrecht modelljében a kulcsszerep természetesen a vendéggel közvetlen kapcsolatot tartó munkatársé, aki minden pillanatban a vállalatot képviseli. Azon dolgozók megnyerése, akik soha nem találkoznak a fogyasztóval, csak úgy lehetséges, ha megértetjük velük, hogy ők olyan dolgozókat szolgálnak ki, akit közvetlenül a fogyasztóval állnak kapcsolatban.

Összefoglalva:A modellen a service stratégia, a munkatársak, és a szervezet a fogyasztó körül találhatók. A vendég határozza meg alapvetően az üzlet jellegét és a szervezet, arra szolgál, hogy azoknak az embereknek (munkatársaknak) az igényét kielégítse, akik végül is a fogyasztók érdekében tevékenykednek.A fogyasztótól a service stratégiához vezető vonal azt jelzi, hogy a vendég elvárása határozza meg a stratégiát. Fontos szempont, hogy a stratégiát a fogyasztó értékesnek találja, és hajlandó legyen érte fizetni.

Total Quality Managment (TQM)Teljeskörű Minőségirányitás:

A TQM minőségközpontú irányítási rendszer, amely feltételezi a vállalat összes munkatársának részvételét. A szervezet hosszútávra szóló sikerét a fogyasztói megelégedettségre, illetve a vállalat dolgozóinak, valamint a társadalomnak nyújtott előnyökre alapozva kívánja elérni.A TQM feladata a minőségen alapuló vállalati struktúra kialakítása, valamint olyan folyamat létrehozása, amely állandóan hat a minőségjavítás érdekében, és kiterjed a vállalat minden részére.

23. A tétel Az animáció szerepe és fajtái a turizmusban

Animáció: mozgás, lüktetésEredete: anima /lélek/ latin szóból.Az embereket egy bizonyos cselekvésre kell ösztönözni. Minden embert meg kell mozgatni.

Animátor: életvidám és kreatív ember, aki képes aktivizálni a közösséget és annak tagjait. (magas fokú intelligencia, érettség, önbizalom, magbiztosság, nyelvtudás szükséges, tolerancia)

Idegenforgalmi animáció: Klub Med.: franciák; Blitz és Tregano / az ő nevükhöz fűződik/.Pályakezdők voltak, nem rendelkeztek pénzzel, de létre hoztak egy T/O-t: Klub Mediterrane: felsőfokú intézményekben szerveztek utakat, és segítségükkel vitték a cég jó hírét. Az üdülőfaluban olyan embereket vittek, akik tudtak hangulatot oldani.

Mallorca: sátorban laktak, 1 közös asztal volt, esténként tábortűz, programok.Később nem csak diákok mentek, hanem a sznobok. 1954-ben a Rotschild bankház fr. ága beleinvesztált. Minden megtalálható volt a területen: piac, patika, színház stb.A luxus igényeket is ki tudták elégíteni. Később a külföldi piac felé is fordultak. Minden évben újabb ötletekkel álltak elő.Collier Bar: oldott hangulat jell. Mindenki nyakláncot kapott: a gyöngyök más színűek, annak függvényében, hogy ki mit iszik.1966-tól: megnyílt az USA piaca.3 tó elmélete: senki nem utazik túl messzire azért, hogy fürödjön a tengerben.

Robinson klub: német cég hozta létreNeckermann: EzüstpartWalltour: Olaszo.Franciao.: Fram

A Klub. Med-ből indult ki a central parkok kialakítása. Itt is lényeges az animáció.

A nagy központokban több nyelvet beszélő fiatalokat alkalmaznak, akik több kultúrát ismernek. Max. 30 fő jut 1 animátorra. Fontos, hogy az animátor kreatív legyen, tanácsadói tevékenységet is ásson el.

Languedoc-Roussillon: animáció nélkül nincs élmény. Fo.-ban akarták lekötni a turistákat. Elkezdtek építkezni, de senki nem használta a létesítményeket. Továbbra is Spo. Volt a kedvenc.

legnagyobb turisztikai fejlesztés mind idáig ’50-es években Spo-ba indultak a tömegek, Fro. Ezt meg akarta

akadályozni A L-R projectbe a francia kormány rengeteg pénzt fektetett Az volt az alapelv, hogy a Spanyolország felé menő turista forgalmat

már előbb megállítsák. A project nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a fejlesztések során sok hibát követtek el.

A fejlesztések 3 helyszínre koncentrálódtak: 1. GRANDE MOTTE – ez volt a legnagyobb fejlesztés és a legsikeresebb, a

turisták elkerülték2. CAP d’ ADGE – a projecten kivüli okokból vált ismetté3. PORT CAMARGUE – ez a helyszín lett a legsikeresebb

GRANDE MOTTE:- rossz helyre, rossz létesítményeket telepítettek- kaszinó – a település szélére telepítették és nem a közepére- dísz mólót csináltak ahonnan kitiltották az autókat, és csak kishajóval

tudtak kikötni- luxusszállót építettek, ami nagyon csúnya volt, a másik nagy hiba az volt

hogy az animátorok és a helybeli személyzet is ott lakott a vendégekkel együtt

- exkluzív villanegyedet alakítottak ki, ami megközelíthetetlen helyen volt- a strandot nem lehetett látni az országúttól, tehát senkinek sem tűnt fel- most szociálturisztikai központként üzemel

CAP d’ ADGE: - itt nem fektettek be olyan sokat mint a Grande Mottenál- egy nagy kihasználatlan területen 40 teniszpályát alakítottak fel- a közelben nudista telep volt, felkapták a homoszexuálisok és leszbikusok,

utána sikk lett ide járni

PORT CAMARGUE:- ez a terület nagy pusztaság, lapos terület- összekombinálták a lovas turizmust a vízi turizmussal, ember embert vonz -

ahol sokan vannak oda még többen mennek ( ez az alapja a nagy bevásárló központoknak is )

Nagyon fontos minden fejlesztésnél a körültekintő tervezés, a vezető animátorok véleménye, bevonásuk már a fejlesztések korai szakaszábanFRANCOIS PERROUX: a növekedési pólusok a húzó ágazatoknál alakulnak ki, ezért bizonyos turisztikai fejlesztések stratégia fontosságúak lehetnek a gazdaság egészére nézve.

Mall: bevásárlóközpontok. Különböző igényeket elégítene ki. Van, aki vásárolni akar, más szórakozásra vágyik (mozi, bowling stb.) MULTIFUNKCIÓ

F. Perroux: a növekedési pórusok a húzóágazatok körül alakulnak ki. Turisztikai termék fejlesztésében rugalmasnak kell lenni. Endogén (belső) mozgatórugóit kell feltárni. Nem csak a mikroökonómiában hanem a legutolsó számításokban is tudunk olyat csinálni, ami jó élményt ad.

Mo-on ez hiányos, új dolgok kellenek. Ahol nincs animáció az nem gazdaságos, dágább mert nincs vendég, így állami gondoskodás szükséges.

1900-as években üdülőközpontok az animáció szempontjából (Concord szindróma: 60-as évek aranykora: gyors fejlődés)

Fr. Riviéra: lassú, nem spontán fejlődés, tökéletes egyensúly, így valóban húzóágazat lett.Minden közp. közepén egy „lüktető szívet” találunk. Ezek a központok képesek voltak alkalmazkodni az új követelményekhez és ma is kivételes animáció helyszínei. A legigényesebb kör se kerüli el. Mindenütt jelen volt egy zseniális kezdeményező, akihez később véleményezők társultak. Kikristályosodott egy összefüggő turisztikai rendszer.

BATH-WoodR. NASH

Deauville: Atlanti-ó. partján van. Felkapott hely. Monry hercege kezdte el fejleszteni..

Marakesh: Marokkóban van /Liyvtey, Napóleon egyik tábornokának a nevéhez fűződik/

Nice-Nizza: Negresco hozta létre az első „lüktető szívet”. Az angol ipari ipari mágnások hozták divatba a helyet.

Megéve: hegyi üdülőközpont

Monte Carlo: at orosz arisztokrácia hozta divatba

Kialakul a mag, amely lehet egy szálloda, casino, gyógyfürdő /VICHY/, kikötő /PORTO-CERVO/.Szerves egységben kialakul sok perifériás lehetőség.

Városi animáció:- térképek a városban: áruházak, szállók is jelöltetik magukat- járdák birtokba vétele: kávéházak által- élő zenekarok szerepeltetése (hangulat)- butikok: polivalencia = többértékű - gyalogos utak

Kereskedelmi animáció:- üzletek nagy áruválasztéka, rugalmas nyitva tartás alkamazása

Rekreációs animáció:- tematikus parkok . pl. Disneyland- Centerparkok: többnyire fedett városközpontban, vízze kapcsolatos

szórakozási lehetőséget nyújt- Nemzeti Parkok, Natúr Parkok: nagyon nagy a beruházási igény, óriási

kockáza, rengeteg szellemi ráfordítás, lassan térül meg. Az Euro Disney majdnem 10 évig veszteséges voltFuturescape: oktatási célokra hozták létre önkormányzati pénzbőlAqualand: vízi paradicsomokPort Aventura (Sp). Témája a felfedezések

24. A tételA legfontosabb hazai és nemzetközi szervezetek

A turizmus rendszert a turisztikai szervezetek működtetik.A köz- és magánszektor közötti munkamegosztás gyakorlati kritériuma a tevékenység hatósugara és nyereségképző jellege. Ez utóbbit sokszor az időtáv is befolyásolja. A közszektor a közérdekeket szolgálja és ebben az azonnali vagy közvetlen nyereségképződés nem lehet döntő szempont. Hosszú távon igen pl.: infrastruktúra, a régió képének formálása.A magánszektor a befektetések mielőbbi megtérülését és a lehető legnagyobb nyereség elérését keresi. Szétszórt kis egységekből áll, így egyszerre többen választhatják ugyanazt a tevékenységet.

Szintek szerint nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi turisztikai szervezetek különböztetünk meg.

Nemzetközi szervezetek (kormányszintű):a Turizmus Világszervezete (WTO)Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC)Nemzetközi Szálloda szövetség (IHA)Utazási irodák Világszövetsége ( UFTA)Amerikai utazási irodák Szövetsége (ASTA)

Nemzeti szervezetek:a turizmus kormányszerve (minisztérium, vagy más kormányhivatal, nálunk az Országos Idegenforgalmi Hivatal – OIHMagyar Turisztikai Egyesület (MATUR)Magyar SzállodaszövetségMagyar utazási irodák Szövetsége (MUISZ)Idegenforgalmi Hivatalok Szövetsége (IHSZ)Magyar Camping ClubOrszágos hálózattal rendelkező turisztikai vállalatok (DANUBIUSZ, IBUSZ)

Regionális szervezetek:megyei önkormányzatokkiemelt üdülőterületek idegenforgalmi intézőbizottságaia nem állami szervek regionális tagozatai (Matur megyei tagozatai)a magánszervezetek megyei szintű egyesületeiregionális hálózattal rendelkező vállalkozások

Helyi szervezetek:

a települések önkormányzataiturisztikai vállalkozások (szállodák, éttermek, utazási irodák)helyi turisztikai egyesületek, klubok

A közszervezetek alapvető feladata a turizmus beillesztése az adott térség gazdasági és társadalmi életébe. Fontos szerepet játszanak a turizmusban is a nonlukratív – nem nyereségre törekvő szervezetek. Elsősorban a tájékoztatási és a hírverő tevékenység hárul rájuk. Finanszírozásuk közpénzekből és a magánvállalkozásokból történik. Nálunk ilyen tevékenységet töltenek be a Tourinform irodák és az átalakult idegenforgalmi hivatalok

25. A tétel A magyar és a világ turizmus főbb számai és tendenciái

-Magyarország:- nemzetközi turizmus:

1980 1985 1990 1995 1999 2000 MillióKülföldi látogató

13,9 15,1 37,6 39,2 28,8 30,9

Ebből turista

9,4 9,7 20,5 20,7 - -

(éj)össz 68 70 101 132 - -(éj) ker.szálloda külföldi forgalom

9,7 15,2 13,6 10 9,8 10,3

(éj) ebből szállás

3,7 5,3 6,3 6,3 6,9 7,3

Bevétel USD

160 271 818 2646 3400 3350

Kiutazások 5,2 5,5 13,6 13,1 10,6 11Kiadás USD

88 126 473 1056 1200 1072

Egyenleg USD

72 146 345 1584 2200 2278

- belföldi turizmus:1980 1985 1990 1995 1999 2000

Ker.szálláshely, belföldi.forgalom (éj)

13,5 13,6 8,8 6,3 7,1 7,7

Ebből szálloda (éj)

1,9 1,6 1,4 2,9 3,9 4,1

Össz kapacitás (ezer férőhely)

282 298 306 292 291 304

Ebből szálloda (ezer férőhely)

34,2 43,9 56,6 87,1 100,6 98

Össz forgalom (vendéj)

23,1 28,2 22,4 16,3 17,3 18

Ebből szálloda(vendéj)

5,6 7 7,7 9,2 10,8 11,4

Szobakihasználtság (%) 67 63 55 45 46 48Forrás: KSH és MNBÉrtékelés:

- Nemzetközi turizmus: 200ben: bevétel 3350m kiadás 1072m= egyenleg 2278m USD

- Külföldi látogató ~30m nőtt, kiutazó ~ 10m nőtt- Ker szálláshely külföldi forgalma 10,3 m ebből szálloda 7,3

=vendégéj nőtt;

- belföldi turizmus: ker szállhely belf forg 7,7m csökkent

- szálloda 4,1 nőtt

-kereskedelmi szálláshelyek : táblázat alapján

Adatok a világturizmusból:1995 2005

Munkahelyek száma 212 m 331 mTeljesítmény 3,4 billió USD 7,2 billió USDGDP részesedés 10,9% 11,4%Részesedés beruházásokból

11,4% 11,8%

Adóbevételek 655 milliárd USD 1,4 billió USDÉvi átlag növekedés 5,5% n.a

WTTC üzenete: A turizmus a világ legnagyobb gazdasági szektora és a legfontosabb munkahelyteremtő ágazat, amely elősegíti a gazdasági növekedést, a beruházásokat és a külkereskedelmet.

2001:- vendégforgalom 5,9m- vendégéjszaka 18,1m- külf vend forg: nőtt- belf vend forg: 4%kal visszaesett- átlagos szobafoglaltság: 47%- idegenforgalomból 4,4milliárd euro bevétel ez 17,9%kal nagyobb

mint 2000ben!

2002:- vendforg: 6m- vend éjj: 17,8 m- vendforg 1%kal csökkent;- vendéjj 3%kal csökkent 2001hez képest, - szobakih 45%lékos, csökkent- idforgbevétel: 85,7milliárd forint

2003:- vendforg: 6,1m- vendéjj: 2%kal csökkent 2002höz képest- szobakihasználtság: 44%- szállhelybevétel: 87,3 milliárd FT

2004 eddig:- vendforg: 6,4m 5%kal több mint 2003ban- vendéjj.: 8%kal több- átlagos szobakihasználtság: 31%- szállásdíjbevétel 17%kal nőtt 1 év alatt

Turizmus az élen:Az idegenforgalom világszerte az első számú exportágazat: 2000-ben a turisztikai szektor 170 ezer milliárd forintnak megfelelő forgalmat bonyolított le.

A turizmus pozitív hatásai: - Munkahely teremtés, jövedelemszerzés (állami, vállalati, személyi szféra)- Infrastruktúra fejlesztése, a beruházások élénkítése- Elmaradott térségek fejlődése- Gazdasági szerkezet korszerűsítése- Fogyasztói szerkezet korszerűsítése- Más szektorokra gyakorolt multiplikátor hatás- Kereskedelmi és fizetési mérlegre gyakorolt hatás (pozitív szaldó esetén)- A gazdasági recepciónak való ellenállás

A turizmus negatív hatásai:- Szakképzetlen munkaerő- Deviáns tevékenységek felszínre törése- Ingatlan spekuláció- Az infrastruktúra és a turisztikai létesítmények idényszerű kihasználása- Import igények növekedése- Monokultúra kialakítása- Árszínvonal növelő és inflációs hatás- Vásárlóerő kivitel- Kereskedelmi és fizetési mérlegre gyakorolt hatás (negatív szaldó esetén)

A turizmus MagyarországonVonzerőink:

- Természeti örökségek (természeti világörökségek, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek)

- Budapest (kulturális, turisztikai, politikai és konferencia központ)- Szép városok- Gazdag egyedi kulturális kínálat- Világhírű, történelmi fürdők- Gasztronómia és a magyar bor- Tájkép és életmód- Történelmi várak és kastélyok- Lovas hagyományok- VENDÉGSZERETET

Magyarország turizmusának gyengeségei:- Szezonális koncentráció (július – augusztus)

- Területi koncentráció (Budapest, Balaton)- Nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemteremtő képesség (fajlagos

költés)- Rövid áltagos tartózkodási idő- A külföldi turizmus túlsúlyos

Magyarország „egzotikus” desztinációból „normális” és konkurens cél országgá vált!

A WTTC becslése szerint Magyarország turisztikai bevételei 2010-re elérhetik a 7706 millió USD-t (99-ben 3320 millió USD) és 12,1%-kal (14,351 millió USD) járulhat hozzá a GDP-hez (99-ben 10,6%: 5876 millió USD).

A turizmus Magyarország sikerágazata, hiszen:1. a GDP 10%-át adja2. a GDP-hez való hozzájárulásának növekedési üteme meghaladja a

mezőgazdasági, az építőipari, a pénzügyi és az ingatlan szektor átlagát3. közel 300 ezer embernek ad tartós munkalehetőséget4. növekedési dinamikája kétszerese a teljes magyar gazdaságénak5. egyidejűleg alkalmas a gazdasági növekedés élénkítésére és a gazdasági

egyensúly javítására6. bizonyos térségekben egyedül a turizmus indukálhat pozitív gazdasági

folyamatokat7. jelentős húzóhatással rendelkezik.

Magyarország nemzetközi turisztikai bevételei:1999 – 3197 millió EUR2000 – 3723 millió EUR2001 – 4388 millió EUR (+17,9%)

Turizmusfejlesztésre szánt költségvetési források alakulása:1999 – 6500 millió HUF2000 – 7800 millió HUF2001 – 25000 millió HUF2002 – 28200 millió HUF

Magyarországra látogató külföldiek:1999 – 28803 ezer fő2000 – 31141 ezer fő

A turizmusfejlesztés céljai 2006-ra: a turizmusból származó bevétel meghaladja a 8 Mrd. eurót. Az egy látogatóra jutó fajlagos költés meghaladja a 250 eurót, A belföldi turizmus aránya eléri a nemzetközi szintet, Magyarország Európa egyik meghatározó turisztikai hatalmává válik.