Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Turizmus rendszere
2019-2020-as tanév, 9. évfolyam
XXVIII. Turisztika ágazat
54_812_03
Turisztikai szervező, értékesítő
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 1
1. tanóra
Bevezető óra: felszerelés, számonkérés, jegyek súlyozása,
tankönyv: A turizmus alapjai
Szerző: Bárkányi Anikó
Cikkszám: MK-5892
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 2
Szükségletek fogalma
A képeken belülről fakadó érzeteket láthattunk, amelyek arra
motiválják az embert hogy kielégítse a megfogalmazott
érzeteit.
A szükségletek olyan belső érzetek, amelyek önmaguk
megszüntetésére cselekvést váltanak ki.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 3
Szükségletek kielégítési sorrendje
Általában megfigyelhető, hogy a létfenntartás szükségleteit
elégítik ki az emberek először, ezek lesznek az „Elsőrendű
szükségletek”
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 4
Szükségletek kielégítési sorrendje
Vannak olyan szükségletek, amelyek könnyebbé,
színvonalasabbá teszik életünket, de nem létfontosságúak,
ezek a „Másodrendű szükségletek”
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 5
Szükségletek kielégítési sorrendje
„Harmadrendű szükségletek” azok az úgynevezett
luxusigények, amelyek csak luxuscikkekkel és
luxusszolgáltatásokkal elégíthetőek ki. például egy
összehajtható „foldable”mobiltelefon ma még luxuscikknek
számít
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 6
A szükségletek jellegük szerint,
kielégíthetőség szerint, megjelenési formájuk
szerint
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 7
Szükségletek megjelenésük szerint
Egyéni (ruha, élelmiszer)
Társadalmi (közvilágítás, csatornázás)
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 8
Szükségletek jellegük szerint
Anyagi (termékek és szolgáltatások, például lakás, kocsi, )
Szellemi (olvasás, szórakozás, színház)
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 9
Szükségletek kielégíthetőség szerint
Teljes szükséglet: adott időpontban megjelenő és kielégítésre
váró összes szükséglet
Látens szükséglet (az adott fejlettségi szinten még nem
kielégíthető)
Tényleges szükséglet (a gazdaság adott szintjén kielégíthető)
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 10
A szükségletek összerendeződése Maslow
szerint
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 11
Önmegvalósítás
(kreativitás, hitelesség,
önfenntartás)
Megbecsülés szükséglete
(presztízs, önbecsülés, státusz)
Közösségi igények (szeretet, barátság,
hovatartozás)
Biztonság szükséglete (védelem, rend, stabilitás)
Fiziológiai szükségletek (evés, ivás, alvás, levegő)
A turizmus elhelyezése a szükségletek
között
Kielégítési sorrend szempontjából a másodlagos szükségletek
közé tartozik az egyén turisztikai szükséglete.
Megjelenése szerint olyan egyéni szükséglet, amelyet
társadalmi szükségletek felerősítenek. Például az
infrastruktúra minőségi szintje vonzó lehet az egyén számára.
Jellege szerint anyagi szükséglet, hiszen termékeket és
szolgáltatásokat vásárolok meg, de szellemi szükséglet is
egyben, mert a tanulást, szórakozást is szolgálja.
Kielégíthetőség szempontjából pedig a tényleges szükségletek
közé tartozik.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 12
Javak és szolgáltatások
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 13
Jószágnak, többes számban javaknak nevezzük az emberi
szükséglet kielégítésére alkalmas termékeket és
szolgáltatásokat.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 14
Szolgáltatások azok a tevékenységek, amelyek nem anyagi
javak megtermelésére irányulnak, ugyanakkor a társadalom
igényeit kielégítik. Jellemzően nem, vagy alig jár
anyagfelhasználással.
Például: telefonszolgáltatás, áramszolgáltatás, vízellátás,
fodrászat, vendéglátás, utazások hivatásos megszervezése,
autóbérlési szolgáltatás, banki tevékenység
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 15
Termékek: anyagfelhasználással megtermelt és eladásra
szánt, üzleti mennyiségű áru, a szükségletek kielégítésére.
Közös jellemzőjük, hogy kézzelfoghatóak, de kapcsolódik
hozzájuk nem kézzel fogható tulajdonság is!
Például: tv készülék + szerviz szolgáltatás, vagy élelmiszer +
kereskedelmi hálózat, személyautó + szerviz és értékesítés
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 16
Az új fogalmak ismeretének elmélyítése:
javak,
Szolgáltatás,
Termékek
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 17
A javak eredetük szerint
Gazdasági javak: gazdasági tevékenység során alakulnak ki
és válnak fogyasztásra alkalmassá, fizetni kell értük,
mennyiségük szűkös
Szabad javak: Elvileg korlátlanul állnak rendelkezésre a
természetben, eredeti állapotukban fogyasztjuk őket, nem
kell értük fizetni.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 18
Old meg a füzetedbe önállóan
Gazdasági javak Szabad javak
Erdei gomba, kenyér, gépek, levegő, víz, könyvek, napfény,
homok, bútor, autó, szél, termálvíz
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 19
Feladatmegoldás, javak eredetük szerint
Gazdasági javak Szabad javak
Kenyér, gépek, könyvek,
bútor, autó
Erdei gomba, levegő, víz,
napfény, homok, szél,
termálvíz
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 20
A javak felhasználás szerint
Termelési eszközök: Azok a javak, amelyeket más javak
előállítására használnak fel
Fogyasztási cikkek: Közvetlenül használják fel az emberi
szükségletek kielégítésére
Döntő kérdés, hogy mi a felhasználás módja:
Liszt – háztartás – fogyasztási cikk
Liszt – Pékség – Termelési eszköz
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 21
Old meg a füzetedben
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 22
Fogyasztási cikkek Termelési eszközök
Autó a taxisnál, sertés zsír, strandfürdő a működtető cégnél,
tégla a magánház építésénél, brikett a víkendházban, kenu a
balatoni nyaralóban, motorcsónak a sportegyesületnél,
Feladatmegoldás, a javak felhasználás szerint
Fogyasztási cikkek Termelési eszközök
Sertés zsír,
tégla a magánház építésénél,
brikett a víkendházban,
kenu a balatoni nyaralóban,
Autó a taxisnál,
strandfürdő a működtető cégnél,
motorcsónak a sportegyesületnél,
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 23
A javak tárgyi formájuk szerint
Szolgáltatások: azok a tevékenységek, amelyek nem anyagi
javak megtermelésére irányulnak, ugyanakkor a társadalom
igényeit kielégítik. Jellemzően nem, vagy alig jár
anyagfelhasználással.
Termékek: anyagfelhasználással megtermelt és eladásra
szánt, üzleti mennyiségű áru, a szükségletek kielégítésére.
Közös jellemzőjük, hogy kézzelfoghatóak, de kapcsolódik
hozzájuk nem kézzel fogható tulajdonság is!
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 24
Old meg a füzetedben
Szolgáltatás Termék
kerékpár, színészi előadás, síléc, tanítás, tv-szerelés, ápolás,
csokoládé, kerékpár-bérlés, péksütemény, karóra, autó
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 25
Feladatmegoldás, a javak tárgyi formájuk
szerint
Szolgáltatás Termék
Színészi előadás, tanítás,
tv-szerelés, ápolás, kerékpár-
bérlés,
Kerékpár, síléc, csokoládé,
péksütemény, karóra, autó
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 26
A turizmus mint szolgáltatási tevékenység
Szálláshely-szolgáltatás Vendéglátó szolgáltatások
Pl.:
Szállásadás, mosatás,
értékmegőrzés, wellness
részleg üzemeltetése
Alap-és kényelmi
szolgáltatások: mint például a
toalett, ruhatár.
Szórakoztatás: zene, játékok,
műsorszolgáltatás
Egyéb: borkóstolás, házhoz
szállítás
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 27
A gazdálkodás
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 28
A gazdálkodás fogalma
Olyan ésszerű tevékenységek összessége, amelyeknek során az
emberi szükséglet kielégítésre alkalmas javak és
szolgáltatások előállítása, megőrzése és felhasználása
történik.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 29
A gazdálkodáshoz kapcsolódik
Szűkösség az a jelenség, amikor az erőforrások csak
korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, így a
szükségletek is csak korlátozott számban elégíthetőek ki.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 30
A gazdálkodás körforgása
1. Szükséglet 2. Termelés 3. Elosztás
4. Csere 5. Fogyasztás
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 31
Termelés
Olyan céltudatos, tervszerű tevékenység, amelynek során a
természet tárgyait tesszük alkalmassá szükségleteink
kielégítésére.
Végső célja tehát a fogyasztás.
A termelés szüntelen ismétlődését újratermelésnek hívjuk.
Végrehajtásához több tényezőre és azok összehangolására is
szükség van: ezek a „termelési tényezők”
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 32
Termelési tényezők
A javak és szolgáltatások előállítása során felhasznált
gazdasági erőforrások
(Munka, természeti tényezők, tőkejavak, vállalkozó)
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 33
Munka: céltudatos emberi tevékenység
Munkaerő: az ember szellemi és fizikai képességeinek az
összessége, amelyet a munkavégzés során felhasznál. Ellenértéke a
munkabér
Természeti tényezők: eredeti formájukban alkalmasak termelési
célokra (tavak, folyók, erdők, bányakincsek, stb.)
Két nagy csoportjuk a megújuló, és a nem megújuló
energiaforrások. Felhasználásuk során fontos a környezetvédelem
szempontjainak mérlegelése. Olyan fenntartható fejlődésre van
szükség, ahol a jövő szükségleteinek kielégítése nincs veszélyben
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 34
Tőkejavak: termeléssel létrehozott gazdasági javak, amelyek
más javak előállítását szolgálják
Vállalkozó: olyan speciális képességekkel rendelkező személy,
aki képes a termelési tényezők egységbe szervezésére és
irányítására
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 35
Elosztás
Az elosztás során a megtermelt javakat felosztjuk a
társadalomban élő egyének és a társadalmi csoportok között
A javakból így részesül az állam, a munkavállalók, és a
termelési eszközök tulajdonosai is.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 36
Csere
Az áruhoz jutásért cserébe az egyik fél felajánl valamit az
áruért. Például pénzt!
A pénz általános értékmérő, amelyet mindenki elfogad a saját
áruért cserébe.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 37
Fogyasztás
A gazdasági körforgás utolsó eleme, a megtermelt javak
felhasználása. (Az az esemény, amikor a termék, vagy
szolgáltatás szükségletet elégít ki.)
Amennyiben újabb igények merülnek fel, a körfolyamat újra
indul, a mennyiségtől függően szűkebb, vagy kibővített
formában.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 38
A gazdasági körfolyamat szereplői vevőként és eladóként is
megjelennek szükségleteik kielégítése céljából.
Például vevőként jelenik meg, ha egy étterem gépeket,
berendezéseket és alapanyagot vásárol. De ez történik akkor
is, ha egy utazási iroda nyomdai munkákat rendel meg saját
tájékoztatófüzete előállítására.
Eladóként jelenik meg, amikor áruját ellenérték fejében
másnak átadja. Például értékesíti a különböző vevőknek a
termékeket és szolgáltatásokat.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 39
A piac fogalma
A vevők és az eladók találkozási helye a piac, ahol alku és
megegyezés révén a termékek és szolgáltatások gazdát
cserélnek egymással, ellenérték fejében.
Röviden a piac a kereslet és kínálat, valamint a köztük
kialakult kapcsolatok összessége.
Szereplői: háztartások, vállalatok, állami intézmények,
külföldi eladók és vevők
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 40
A piac elemei
(kereslet-vevők, kínálat-eladók, ár-áru)
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 41
A kereslet
Fizetőképes vásárlási szándékot jelent, amit erőteljesen
befolyásol az:
• Ár,
• Vásárlási szokások,
• Kínálat,
• Reklámok,
• Idényszerűség,
• Fogyasztók jövedelmének nagysága és változása
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 42
Vevők
Akik a felkínált árut, vagy szolgáltatást képesek megvenni.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 43
Kínálat
Az eladásra szánt termékek és szolgáltatások összessége. Azok
a szereplők, akik kínálják, az ELADÓK!
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 44
Ismétlés
Termék: miden olyan kézzel fogható jószág, amely
szükségletet elégít ki!
Szolgáltatás: minden olyan tevékenység, amely szükségletet
elégít ki!
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 45
Ár, Áru
Ár: az áru pénzben kifejezett értéke
Áru: az a termék, vagy szolgáltatás, amelyet eladásra
termelnek
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 46
Az árat alapvetően meghatározza a kereslet és a kínálat!
Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, akkor túlkereslet van és
emelkednek az árak
Ha a kínálat nagyobb a keresletnél, akkor túlkínálat van, ami
általában árcsökkenést eredményez!
Ha a kínálat éppen kielégíti a keresletet, akkor egyensúlyi ár
alakul ki
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 47
A piacok csoportosítása
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 48
Földrajzi csoportosítás
Helyi piac (pl. lakossági zöldségpiac, békásmegyeri piac)
Regionális piac (megyék piacai, pl. dabasi vásár)
Országos piac (a magyar piac)
Nemzetközi piac (világpiac, tőzsde, nemzetközi vállalatok
integrációja)
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 49
Forgalmazott áruk szerint:
Termékek piaca (valami kézzelfoghatót veszünk)
Szolgáltatások piaca (oktatás, idegenforgalom)
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 50
Termék jellege szerint:
Fogyasztási cikkek piaca (élelmiszerek, ruházati termékek,
szállodai szolgáltatások)
Termelőeszközök piaca (alapanyagok, alkatrészek, félkész
termékek)
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 51
Piaci forma szerinti csoportosítás:
Árupiac: a termékek és szolgáltatások piaca
(szakosodás jellemzi beszerzési és értékesítési formára)
Munkaerőpiac (szereplői a munkaadók és a munkavállalók)
Pénz-és tőkepiac (pénz rövid távon, tőke hossztávú
értékpapírok, hitelek)
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 52
A piacok szerkezete
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 53
Piacgazdaság kialakulásának előfeltételei
Tőke korlátozásmentes, szabad rendelkezésre állása
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 54
Milyen gazdálkodási formák vannak?
Hagyományos gazdálkodáson alapuló (szűk, elzárt
közösségek)
Tervutasításos gazdálkodáson alapuló (központosított
rendszerek, pl. régi Magyarország, mai É-Korea)
Piacgazdaságon alapuló (nyitott, versenyalapon működő
rendszer, ahol az államapparátusnak is van önálló feladata)
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 55
Piacgazdaságok
• a javak, termelőeszközök magántulajdonban (szabad adás-
vétel, öröklés, birtoklás)
• a termelt árut piacra bocsájtják (eladják)
• vállalkozói réteg → a profit érdekében végzik a gazdasági
tevékenységet
• bárki vállalkozhat → szabad vállalkozások rendszere,
egyéni vállalkozás és csoportos vállalkozás
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 56
Piacgazdaságok 2
• a „mi, mennyit, hogyan, kinek” kérdésre a választ a
kereslet-kínálat adja meg
• az áru a piacon cserél gazdát → (piacgazdaság)
• verseny → sokan állítanak elő azonos terméket → a
technológiai fejlődést segíti, árat csökkent
• szabad árrendszer
a pénz lehet: fizetőeszköz→ vásárolsz rajta, vagy tőke→ ha
van tartalékod, s azon céget alapítasz, ami profitit hoz
• állandó technológiai fejlődés → (olcsóbban többet
előállítani, nagyobb haszonnal
értékesíteni)
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 57
Többszereplős piac jelensége: aVerseny
Két vagy több piaci szereplő egymással szembeni,
előnyszerzésre irányuló, adott szabályok között zajló
tevékenysége.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 58
Versenyhez szükséges feltételek
Egyetlen vállalkozás se legyen monopol helyzetben
A kereslet haladja meg a kínálatot, vagyis legyen vásárlóerő
A vállalkozások legyenek önállóak, vagyis ne függjenek az
államtól
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 59
Versenyhelyzet/Tökéletesen versenyző piac
A piacon sok szereplő van, nagyon erős a verseny a termelők,
valamint a szolgáltatók között a vevőért, aki szabadon,
bármikor átpártolhat más eladóhoz.
Ennek a típusú piacnak a szereplői nem tudják érdemben
befolyásolni az árat, ezért árelfogadóak.
A részvétel a keresleti és a kínálati oldalon is önkéntes.
Ilyenek az utazási irodák, utazásszervezők és
utazásközvetítők
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 60
Versenyhelyzet/Monopolisztikusan versenyző
piac
Ezen a piacon kevesebb résztvevő van, elsősorban nagy,
tőkeerős cégek, amelyek képesek az árakat befolyásolni.
Ilyenek a nagy kereskedelmi láncok, a szállodaláncok, a
műszaki cikkeket forgalmazó cégek.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 61
Versenyhelyzet/Oligopol piac
Csak alig néhány szereplő van a piac kínálati oldalán, és fel is
osztják egymás között a piacot. Ilyenek a hazai
mobilszolgáltatók.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 62
Versenyhelyzet/monopólium
A piac kínálati oldalán csak egyetlen szereplő van, aki
tőkeerős, ármeghatározó helyzetben van.
Árait mindaddig emelheti, ameddig a kereslet felső határába
nem ütközik.
Ilyen lehet például a Posta, bár szerepe láthatóan gyengült az
elmúlt években.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 63
A nemzetgazdaság szereplői és
tagozódása
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 64
Nemzetgazdaság fogalma
• Gazdálkodási tevékenységben résztvevő egységekösszessége,
• az egységek összes mérhető tevékenysége,
• a köztük kialakult gazdasági kapcsolatrendszer.
Szereplői a háztartások, vállalkozások és az állam. Abankrendszer és külföld. (Makrogazdasági szempontbólgazdasági szektorok)
Egyenként olyan mikroegységek, amelyek együttesen képezika makrogazdaságot. ( 1 háztartás, 1 vállalkozás, 1 államiszervezet)
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 65
Háztartások (a gazdaság mikroegysége)
Olyan emberi közösség, amelyet közös életvitel jellemez, s
így tagjaik létfenntartásáról közösen gondoskodnak.
Jövedelmeikből közösen fedezik kiadásaikat. Fogyasztanak és
lehetőség szerint megtakarítanak.
A háztartások összessége alkotja a makrogazdaság egyik
gazdasági szektorát. Hasonló célokkal és erőforrásokkal
számolnak. Ezek alapján hasonló döntéseket hoznak.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 66
Vállalkozás (gazdaság mikroegysége)
Azon gazdasági egységek összessége, amelyek eladási céllal
javakat termelnek, költségeiket pénzbevételből fedezik és
céljuk hosszú távon a profitmaximalizálás.
A makrogazdaság önálló gazdasági szektora.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 67
A magánszektor
A háztartások összességét és a vállalkozások összességét
együtt szokás szaknyelven magánszektornak is nevezni
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 68
Állam (költségvetési szféra)
Az állam különböző szervezeteinek összessége, közhatalmi
tényező, nemzetgazdasági célokkal.
(költségvetés, egészségügyi-és nyugdíjrendszer, közbiztonság,
határok védelme, külkapcsolatok ápolása, közjó
megteremtése, stb.)
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 69
A nemzetgazdaság tevékenységének rendszere
Szektoriális szemlélet: arról ad képet, hogy mely
tevékenységek járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a
gazdaság összbevételéhez egy gazdasági évben
1. Kitermelés
2. Feldolgozás
3. Szolgáltatás (ide tartozik többek között a turizmus
gazdasági tevékenysége)
4. K + F szektor
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 70
Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási
Rendszere (TEÁOR)
Ez a rendszer a vállalkozásokat a fő tevékenységük alapján
sorolja halmazokba, azaz nemzetgazdasági ágakba,
amelyeket betűjelekkel azonosítunk.
Például:
„I” nemzetgazdasági ág (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás)
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 71
„I” nemzetgazdasági ág
Két ágazatra tagozódik:
55-ös rendszámmal a szálláshely-szolgáltatás
56-os rendszámmal a vendéglátás
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 72
55-ös rendszámmal a szálláshely-szolgáltatás
alágazat
Szakágazatokra tagozódik:
55.10 rendszámmal a szállodai szolgáltatás
55.20 rendszámmal az üdülés és egyéb szálláshely-szolgáltatás
55.30 rendszámmal a kempingszolgáltatás
55.90 rendszámmal az egyéb szálláshely-szolgáltatás
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 73
55.10 szállodai szolgáltatás
Szálloda,
Üdülőszálloda,
Apartman szálloda,
Motel,
Gyógyszálloda,
Konferenciaszálloda,
Kaszinószálloda,
Motorhotel,
Panzió.
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 74
55.20 rendszámmal az üdülés és egyéb
szálláshely-szolgáltatás
Gyermeküdülő, egyéb üdülőház,
Vendégház és bungaló,
Falusi ház és faház háztartási szolgáltatások nélkül
Ifjúsági szálló,
Turistaszálló, hegyi menedékhely
Menedékhely, szabadtéri terület biztosítása sátra, hálózsákok
elhelyezésére
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 75
55.30 rendszámmal a kempingszolgáltatás
Rövid időtartamú tartózkodás céljából érkező látogatóknak
üdülési járműparkban elhelyezés, horgász-vadászparkban
való elhelyezés szálláshely-szolgáltatással
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 76
55.90 rendszámmal az egyéb szálláshely-
szolgáltatás
Diákszálló
Kollégium
Munkásszálló,
Vasúti hálókocsi
Családi panzió, szoba bérbeadása
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 77
Köszönöm a figyelmet!
2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 78