1

Turizmus társadalmi-gazdasági alapjai

6. téma:A turizmus gazdasági hatásai.

A táblázatok és grafikonok forrása:

Központi Statisztikai Hivatal (2008): Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérıl. www.ksh.hu

A turizmus gazdaság

Összetett iparág• Komplex termék

– A turista élményt keres!• Egységes iparág vagy számos önálló ágazat?

– TEÁOR ’03, TEÁOR ’08 szerkezetében szétszórva!• Együttmőködés vagy verseny más ágazatokkal

– Területhasználat, munkaerıigény, fogyasztói jövedelmek…• Turizmuson és gazdaságon kívüli tényezık hatása

– Politikai, környezeti, kulturális események…. • Elemei (ld. turizmus rendszere):

– Kereslet: a turista– Kínálat: vállalkozások, intézmények, helyszín– Piaci kapcsolat: utazásszervezık, utazási irodák…

2

TEÁOR ’08: szakmakódok – turizmus ágazathoz kapcs. tevékenységek

…C Feldolgozóipar• 10 Élelmiszergyártás

– 10.1 Húsfeldolgozás, tartósítás, húskészítmény gyártás– 10.2 ……

• 11 Italgyártás – (Desztillált szeszes ital, szılıbor, gyümölcsbor,

sör,…üdítıital)• 12 Dohánytermék • 14 Ruházati termék gyártásaG Kereskedelem, gépjármőjavítás• 45 Gépjármő, motorkerékpár kereskedelme, javítása• 47 Kiskereskedelem

– 47.1 Nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem– 47.2 Élelmiszer, ital, dohányáru kiskereskedelme– 47.3 Gépjármő üzemanyag kiskereskedelem

H Szállítás, raktározás (Régi: I)• 49 Szárazföldi, csıvezetékes szállítás

– 49.1 Helyközi vasúti személyszállítás– 49.3 Egyéb szárazföldi személyszállítás (városi,

elıvárosi, taxi, egyéb)• 50 Vízi szállítás

– 50.1 Tengeri személyszállítás– 50.3 Belvízi személyszállítás

• 51 Légi szállítás– 51.1 Légi személyszállítás

• 52 Raktározást, szállítást kiegészítı tevékenység – – 52.2 szállítást kiegészítı tevékenység

I Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (régi: H)• 55 Szálláshely szolgáltatás

– 55.1 – 55.9 (Szálloda,üdülı,kemping, egyéb)• 56 Vendéglátás

– 56.1 -56.3 (étterem, rendezvény, ital)K Pénzügyi, biztosítási tevékenység• 64 Pénzügyi közvetítés• 65 Biztosítási tevékenységM Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység• 73 Reklám, piackutatás• 74 Egyéb szakma, tudományos, mőszaki tevékenység

(pl fordítás, tolmácsolás)N Adminisztratív és szolgáltatást támogató

tevékenység– 77.1 Gépjármőkölcsönzés– 77.3 Egyéb tárgyi eszköz kölcsönzése (pl. vízi

szállítóeszköz)• 79 Utazásszervezés, utazásközvetítés, egyéb foglalásR Mővészet, szórakoztatás, szabadidı

• 90 Alkotó mővészeti, szórakoztató tev.• 91 Könyvtári, levéltári, mőzeumi, egyéb kulturális tev.• 92 Szerencsejáték, fogadás• 93 sport, szórakoztató szabadidıs tev.S Egyéb szolgáltatás• 96 Egyéb személyi szolgáltatás (fodrászat,

szépségápolás, mosás, egyéb..)

A turizmus gazdasági hatásai Gazdasági hatás:• A küldı- és a fogadóterületek gazdaságának

jellemzıiben, gazdasági struktúrájában a turizmus fejlıdése következtében végbemenı változások

• Társadalmi-kulturális és környezeti hatások pénzben kifejezett haszna és költsége?

• Kedvezı hatások - Kedvezıtlen hatások• A hatásokat élvezık, illetve elszenvedık:

Turisták Költségvetés, önkormányzat

Turizmusban nem érdekelt lakosság és vállalkozások

Turizmusban érdekelt lakosságés vállalkozások

3

Feladat: Soroljon fel 2-2 kedvezı illetve kedvezıtlen gazdasági

hatást az érintett szereplıkre nézve az alábbi turisztikai célú fejlesztések esetében:

1. Wellness szálloda létrehozása2. Szórakoztató és bevásárlóközpont létrehozása3. Természetjáró túraútvonalak létrehozása4. Vitorláskikötı létesítése5. Quad-pálya létesítése

Turisták Költségvetés, önkormányzat

Turizmusban nem érdekelt lakosság és vállalkozások

Turizmusban érdekelt lakosság és vállalkozások

Kedvezıt-

len

Kedvezı Kedve

zıtlen

KedvezıKedvezıt-

len

KedvezıKedvezıtlenKedvezı

Kedvezı és kedvezıtlen hatásokKedvezı• Munkahelyteremtés • Multiplikátor hatások • Infrastruktúra fejlesztése • Árfelhajtó szerep (pl. telekárak) • Import növekedése (pl. fejlett

technológia) • GDP/GNP növekedése • (kiegészítı) Jövedelemforrás • Regionális fejlıdés,

egyenlıtlenségek csökkentése • Gazdasági szerkezet változása • Hagyományos tevékenységek

támogatása • Devizabevételek növekedése • Adóbevételek növekedése • Külsı források bevonása • Szolgáltatásbıvülés • Vállalkozói kedv növekedése

Kedvezıtlen• Szezonális foglalkoztatás, fluktuáció• Migráció• Infláció• Árfelhajtó szerep (pl. élelmiszerek) • Import növekedése (pl. hazait felváltó

termékek) • Erıltetett fejlıdés • Gazdasági függıség kialakulása • Regionális egyenlıtlenségek növekedése• Gazdasági szerkezet változása • Hagyományos tevékenységek eltőnése • Káros hatások felszámolásának költségei • Infrastruktúra túltelítıdése • Növekvı kormányzati kiadások • Jövedelem- (és munkaerı) kiáramlás • "Fekete forgalom"

fennmaradása/növekedése

4

A TURIZMUS PIAC SAJÁTOSSÁGAILáthatatlan export• Láthatatlan

– Megfoghatatlan, szállíthatatlan termék– Országon belül létrejövı külkereskedelmi tranzakció

• Export– Nemzetközi fogyasztó– A turista utazik a termékhez

• Exportálhatatlan/más módon értékesíthetetlen termékek megvásárlása

• Kiskereskedelmi értékesítés• Árképzés: a közvetítı szektor szerepe

A turizmus gazdasági funkciói1. Fizetési mérleg funkció2. Kiegyenlítési funkció3. Foglalkoztatási funkció4. Jövedelmi funkció5. Termelési funkció

Fizetési mérleg funkcióMérleg• Turisztikai bevételek és kiadások egyenlege Jelentıs többlettel záró országok• Fogadóterületek � javítja az ország fizetési mérlegétJelentıs hiánnyal záró országok• Küldı területek � rontja az ország fizetési mérlegét

5

A TURIZMUS A FIZETÉSI MÉRLEGBEN

Jövedelmek és átutalások mérlege

• Külföldön turizmusban foglalkoztatott hazaiak jövedelmének hazautalása

• Külföldön történt befektetések profitjának repatriálása

• Külföldrıl kapott osztalék• Nyeremények hazautalása

• Turizmusban foglalkoztatott külföldiek jövedelmének hazautalása

• Külföldi befektetések profitjának repatriálása• Osztalék-fizetés• Nyeremények hazautalása

Tıkemérleg

• Külföldnek nyújtott hitelek törlesztése• Külföldrıl kapott hitelek törlesztése

Szolgáltatások mérlege

• Külföldiek által vásárolt szolgáltatások• Turizmus által indukált szolgáltatás-export

•Hazaiak által külföldön vásárolt szolgáltatások•Turizmus által indukált szolgáltatás-import

• Külföldi látogatók által vásárolt árucikkek• Turizmus által indukált áruexport

• Hazaiak által külföldön vásárolt árucikkek• Turizmus által indukált áruimport

Kereskedelmi mérleg

KövetelésekTartozások / Kötelezettségek

A turizmus mint láthatatlan exportAz import és az export statisztikailag nem rögzíthetı pontosan a turizmusnálA láthatatlan export elınyei a „normál” áruexporttal szemben:• A kiegyenlítés általában azonnali fizetéssel történik (kivéve közvetítı

szervezetek bekapcsolása esetén) • Az ország határain belül történik, így vámok, szállítás, csomagolás nincs! • Tartalma: (turisztikai mérleg):

– üdülés, illetve üzleti tartózkodás, – gyógyászati, kórházi és tanulmányi célú tartózkodás, – egynapos és tranzit forgalom, – nemzetközi személyszállítás (vasúti, hajózási és légi forgalom).

• Az idegenforgalmi (fizetési) mérleg aktív oldalán szerepel: – A külföldi vendégektıl szállás- és ellátás bevételek (szálloda, gyógyintézmény, más

szálláshelyek + kórházak és klinikák külföldi páciensei, intézetek, panziók és gyermekotthonok külföldi növendékei, fıiskolák külfödi hallgatói is!)

– A turisztikai vállalkozások külföldi vendégektıl származó bevételei. – A külföldi vendégek, fıleg az egynapos vendégek vásárlásaiból eredı

bevételek. – A külföldi vendégek részére nyújtott szolgáltatások bevételei.

• Az idegenforgalmi (fizetési) mérleg passzív oldalán szerepel: – A belföldiek külföldön felmerült idegenforgalmi célú kiadásai (üdülési, üzleti,

gyógyászati célú tartózkodás, tanulmányút, egynapos kiránduló forgalom).

– A belföldiek nemzetközi közlekedési kiadásai a külföld javára. • a külföldiek miatt jelentkezı élelmiszer- és élvezeti cikk importot nem veszi

figyelembe (v.ö. fejlıdı országok idegenforgalmi mérlege !)

6

Az utasforgalmi

bevétel éskiadás

alakulása, 2004–2007 (KSH, 2008)

Az utasforgalmi export és import alakulása, 2004–2007 (KSH, 2008)

Sematikus költési struktúra

BefektetıkOsztalékEgyéb

KözüzemekMarketing Programok

KereskedelemNyersanyagFotóeszközök

TanácsadókBiztosításSzuvenír

ÉpítıiparBérleti díjRuházat

Bank, biztosítóJutalékokKözlekedés

KöltségvetésAdókVendéglátás

AlkalmazottakBérekSzállás

Végsı haszonélvezı

Ki kapja?

Turisztikai szolgáltató

Mire költ?

TuristaMire költ?

7

Sematikus költési struktúra

BefektetıkOsztalékEgyéb

KözüzemekMarketing Programok

KereskedelemNyersanyagFotóeszközök

TanácsadókBiztosításSzuvenír

ÉpítıiparBérleti díjRuházat

Bank, biztosítóJutalékokKözlekedés

KöltségvetésAdókVendéglátás

AlkalmazottakBérekSzállás

Végsı haszonélvezı

Ki kapja?

Turisztikai szolgáltató

Mire költ?

TuristaMire költ?

A Magyarországra érkezıkülföldi

látogatók magyarországikiadásai, 2004–2007

A Magyarországra látogató külföldiek egy fõ egy napjára jutó kiadásai, kiemelt országok szerint*, 2007

A Magyarországra látogatókülföldiek fogyasztási

szerkezete, 2007

8

Kiegyenlítési funkció• Kevésbé fejlett területeken turizmus fejlesztés• Az iparnak kedvezıtlen adottság környezeti vonzerı lehet a

turizmus számára• Munkahelyteremtés, jövedelemforrást jelent• Problémák:

– A természeti vonzerık térben koncentráltan jelennek meg!– Eredeti és származtatott kínálat viszonya– A kínálathoz szükséges beszerzések ne a térségen kívülrıl jöjjenek!

• A turisztikai fejlesztés feltételei– Országos vagy nemzetközi jelentıségő vonzerı (versenyképesség)– Infrastrukturális ellátottság tıkeigényes– Források:

• Adók – az ideiglenes lakót/ turistát és a helyben lakót is érintik• Központi adók: SZJA, vállalkozási nyereségadó, ÁFA • Helyi adók: építményadó, telekadó, kommunális adó, gépjármőadó, helyi

iparőzési adó, idegenforgalmi adó• Magánbefektetık, külföldi tıke, PPP

– Megközelíthetıség– Biztonság– Turizmussal kapcsolatos attitődök (ld. társadalmi – kulturális hatások!)

Külföldi vendégéjszakák

száma a kereskedelmi

szálláshelyeken, 2007

Belföldi vendégéjszakák

száma a kereskedelmi

szálláshelyeken, 2007

9

Foglalkoztatási funkcióAz idegenforgalomtól függı munkahelyek száma• szálloda- és vendéglátóiparban foglalkoztatottak• a tercier szektor más területein lévı olyan munkahelyek,melyeket a turizmus közvetlenül vagy

közvetve befolyásol; • a nem idegenforgalmi községekben is vendéglátóipari munkahely (a helyiek szükségleteihez); • turisztikai településeken: szezonális és részmunkaidıs foglalkoztatás (statisztikák:csak az

egész évben betöltött állások!) Az idegenforgalom foglalkoztatási hatása • direkt (pl. szállodai munkahelyek), - indirekt (mellékkereset, részmunkaidı stb.). • mennyiségi foglalkoztatási hatás: nemcsak munkahelyek száma, hanem bér v.

jövedelemnövekedés is!A turizmus szektor munkaerıigényének sajátosságai:• A szakképzettségi igény összetett, szakképzetlen és magasan kvalifikált munkaerı is• Magas a szakképzetlenek vagy az alacsony szakképzettségőek aránya.• A foglalkoztatottság szezonális, fıleg az alacsony szakképzettségőeknél• Magas a fluktuáció• Szezonálisan vendégmunkások tömeges alkalmazása

A napi és a heti munkaidı rendszertelen• Magas a nık és a fiatalok részaránya. • Nem a fix, hanem a különbözı jutalékokkal kombinált bérezési formák terjedtek el. • Magyarországon a turizmusban közvetlenül 300 ezer, közvetve 480 e fı dolgozik (2005).

10

Foglalkoztatottak a turizmusban, 2004-2007

Jövedelmi funkció: Turisztikai jövedelmi multiplikátor

• Egy egységnyi turisztikai plusz költés a gazdaságban mekkora összjövedelmet generál

• Multipikátor = 1/(1–Č) , Č= fogyasztási határhajlandóság(MPC, Marginal Propensity to Consume)

Turisztikai multiplikátor-hatás: a turista költése kiknél okoz jövedelemnövekedést?

Multiplikátor-hatás mértéke – mi befolyásolja?• Gazdaság önellátó képessége• Kiáramlások - Azon pénzügyi folyamatok, amelyek következtében a

gazdasági körforgásba kevesebb pénz kerül vissza– A jövedelmekre kivetett adók (ideiglenesen)– Import beszerzések– (Lakossági és intézményi) megtakarítások (ideiglenesen)

11

Jövedelmi multiplikátor-modellTURISTÁK KÖLTÉSE Turisztikai szolgáltatások

Szálloda, étterem

Helyi vásárlás

Háztartás közvetlen jövedelme (bér, nyereség)

Helyi vásárlás

Megtakarítás

Import javak beszerzése

Központi költségvetés (adók járulékok)

Import beszerzés

Önkormányzat (helyi adók)

ÖÖsszes tsszes tööbbletjbbletjöövedelemvedelem

Példa: Jövedelmi multiplikátor-modellTURISTÁK KÖLTÉSE:

50000 Ft

Turisztikai szolgáltatások: szállás, étkezés (50000 Ft)

Helyi vásárlás –beszállítók: 32%16000 Ft

Háztartás közvetlen jövedelme (nettómunkabér, profit) 40%: 20000 Ft

Helyi vásárlás 85 %: 17000 Ft

Megtakarítás 10 %: 2000 Ft

Import 5 %: 1000 Ft

Központi költségvetés (ÁFA, bérjárulékok, jövedelemadó) 15 %: 7500 Ft

Import javak (beszállítók) 8%: 4000 Ft

Önkormányzat (helyi adó) 5 %: 2500 Ft

Össz: 32 % + 34 % (40%• 85%) = 66% = 16000 +17000 =33000 Ft,multiplikátor = 1 /(1-0,66) = 2, 94 azaz 50 000 Ft költés 147 e Ft jövedelmet generál

12

Jövedelmi multiplikátor komponensei

• Közvetlen költés (elsıdleges, direkt) – azaz a közvetlenül a turisztikai szolgáltatóknak kifizetettszolgáltatási díjak

• Közvetett költés (másodlagos, indirekt) – a turisztikaiszolgáltatók alkalmazottainak fizetett bérek ésfizetések, a szolgáltatók készletbeszerzései,

• Indukált költés (harmadlagos) –a turizmus hatására a gazdaság egészében kimutatható bér- és jövedelememelkedés, illetve az annak hatására bekövetkezı nagyobb gazdasági aktivitás

Turizmus –specifikus ágazatok multiplikátorai (GDP-re,2000. évi ÁKM)

Értelmezés:• pl. a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat terméke iránti egységnyi kereslet a

termelési beszállítási kapcsolatokon keresztül – összesen 1,935 bruttó termelést generált, – amibõl 1 egység szálláshely- szolgáltatás,vendéglátásként kerül végsõ felhasználásra.

• A magyarországi lakosság költése turisztikai célokra átlagosan 1,692 egység bruttótermelést generál.

• Tehát: a jellemzõ ágazatok bruttó termelésen belüli aránya 2004-ben 4,6%, de a termelési kapcsolatokat is figyelembe véve 4,6% ·1,696 = 7,8%

• a jellemzõ ágazatok GDP-n belüli aránya 2004-ben 5,2%, de a termelési kapcsolatokat is figyelembe véve 5,2% ·1,696 = 8,8%

13

GDP 2007 : 138 203,8 millió dollár (25 406,0 milliárd forint)

Termelési funkció (értékteremtés) • Értékteremtés: termelési tevékenységgel (munka, tıke-

és fıldhasználattal) létrehozott többlet érték,értéknövekedés

• Az idegenforgalmi szolgáltatás nem más, mint az elıállításához felhasznált alkotórészek összessége, amely a GNP-n keresztül érvényesül:

• föld + munka + tıke idegenforgalmi szolgáltatás

A turizmus mint termelési tényezı értékteremtése abból adódik, hogy:

• munkaadóként jelenik meg, és további munkalehetıségeket teremt

• tıkebevételt teremt

• földjáradékot tesz lehetıvé

14

Az értékteremtés

folyamata:

• Közvetlen értékteremtés - a turizmus ágazat kibocsátásából az elızetes szolgáltatások levonása után (az elızetes szolgáltatás hányada ágazatonként eltérı).

• Közvetett értékteremtés - a vendégköltést realizálószolgáltatók beszállítóinál és alvállalkozóinál keletkezı új érték. (elızetes szolgáltatások –más ágazatoknál közvetett keresletet váltanak ki).

• Indukált értékteremtés – a régióban keletkezı (bruttó vagy nettó) értékteremtés, mivel a turizmus révén keletkezett nagyobb vásárlóerı növeli a keresletet, ami a termelést ösztönzi.

Egyéb multiplikátorok

Termelési (output) multiplikátor• Egy egységnyi turisztikai költés hatása a gazdaság termelési

szintjéreFoglalkoztatási multiplikátor• Egységnyi pótlólagos turisztikai fogyasztás foglalkoztatásra

gyakorolt hatása Költségvetési multiplikátor• Az állami bevételek változása egységnyi pótlólagos turisztikai

fogyasztás hatására• A multiplikátorok alkalmazásának korlátai

– Felhasznált adatokból eredı pontatlanság – másodlagos források, feltételezések

– Adatok pontossága és megbízhatósága a többszöri áttétel és az összevonás-szétbontás miatt nem tökéletes

– Statikus mutatók az elmúlt idıszak adatai alapján - a módszer a gazdaság és a környezet változásait nem képes rugalmasan követni

– Alágazati eltérések szerepe az ágazati multiplikátorokmeghatározásában

15

Befektetések a turizmusban• Vállalkozó kedv növekedése• Finanszírozó

– Állam – közvetett és közvetlen– Önkormányzat - közvetett és közvetlen– Vállalkozók – közvetlen, profitorientált– Lakosság – kiegészítı jövedelem– (Tızsde)

• Tıke származási helye– Hazai – Külföldi

Befektetések a turizmusban 2.Tıkeigényes területek

Szállodaipar, konferencia-infrastruktúra, wellness-kínálat, közlekedés

Kevéssé tıkeigényes területekUtazásközvetítés, kerékpár-kölcsönzés, idegenvezetés, szuvenírbolt, stb.

Nemzetközi egyenlıtlenségek• Jövedelem ki- és beáramlása• Multiplikátor hatás változásaKülföldi befektetık támogatása• Szakmai hozzáértés, tapasztalatok• Erıforrások• Az ország nemzetközi megítélésének javítása• Referencia a potenciális befektetık számára• Mőködtetés, piaci bevezetés• Szakmai és menedzsment-ismeretek, betanítás

16

Turisztikai beruházások típusai

• Attrakció fejlesztı• Szálláshely-kapacitás növelı• Vendéglátó kapacitás növelı• Szolgáltatásfejlesztı

– Közvetlen– Közvetett

• Infrastruktúra-fejlesztı• Mőemlékvédelmi, restaurációs célú• Környezetvédelmi

A beruházásokteljesítményértéke, 2004–2007

17