Távközlő és Biztosítóberendezési - SiHuHusihuhu.com/wp-content/uploads/2012/12/TKBBv.7.pdf · Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek TkBb - 6 v.7 - 2015.10.15 Az

Tankönyv és útmutató

a gyermekvasutas ismeretek elsajátításához és

a szolgáltatok ellátásához

Távközlő és Biztosítóberendezési

ismeretek

Írták: Bauer Károly, Balassa László, Bicskei János,

Füstös István, Váczi Viktor

Fotók: Asztalos Sándor, Csonka Zsolt, Füstös István, Hajtó Bálint, Lugosi Albert,

Rigó Tamás

A Távközlő és Biztosítóberendezések témakör magyarázó ábráit szerkesztette

(Buzgány Imre ábráinak felhasználásával) és a könyvet egységes szerkezetben összeállította:

Füstös István, üzemmérnök (vezető oktató)

Felelős kiadó: Bauer Károly, a Gyermekvasút vezetője

A kiadvány alapjai (a tételes felsorolást mellőzve): a MÁV Zrt. forgalmi és kereskedelmi Utasításai;

a Gyermekvasút forgalmi és kereskedelmi Végrehajtási Utasításai;

a korábban kiadott tankönyvek, Útmutatók és a gyermekvasutasokra érvényes egyéb szabályozások;

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bármilyen módon segítették e kiadvány megjelenését.

Általános tudnivalók

v.7 - 2015.10.15 TkBb - 3

Tartalomjegyzék

Távközlő berendezések ...............................................................................5 1 Általános ismertető ............................................................................................. 5

A távközlő berendezések rendeltetése................................................................................ 5 A távközlő berendezések felosztása .................................................................................... 5

2 Távközlő berendezések kezelése ...................................................................... 5 A vonali távbeszélő kezelése............................................................................................... 5 Az állomások hívójelei a vonali távbeszélőn ........................................................................ 6 Az állomásközi távbeszélő kezelése ..................................................................................... 7 A helyi távbeszélő kezelése ................................................................................................. 7 Hármasbelépő használata.................................................................................................... 7 A gépkapcsolású távbeszélők kezelése általában .............................................................. 10 Nyilvános vezetékes telefon .............................................................................................. 10 Mobiltelefonok .................................................................................................................. 10 MÁV üzemi távbeszélő....................................................................................................... 10 Telefonszámok a Gyermekvasúton ................................................................................... 11 Az utastájékoztató hangosbemondó berendezés kezelése............................................... 12

3 Morse-jelek, Morse ABC .................................................................................. 13 Morse ABC ......................................................................................................................... 13

4 Távközlő berendezések témakör vizsgakérdéseiHiba! A könyvjelző nem létezik.

Biztosítóberendezések .............................................................................. 15 1 Általános tudnivalók ......................................................................................... 15

A biztosítóberendezések feladata általában ..................................................................... 15 Állítási feladat .................................................................................................................... 15 Biztosítási feladat ............................................................................................................... 15 Visszajelzési feladat ........................................................................................................... 18 A biztosítóberendezések legfontosabb feladata ............................................................... 18

2 A váltók állítása és lezárása............................................................................. 19 A váltók állításának módjai ............................................................................................... 19 A váltók lezárásának módjai ............................................................................................. 19 Az állítóemeltyűk színezése .............................................................................................. 20

3 A biztosítóberendezések kezelése .................................................................. 22 A váltózáras biztosítóberendezés kezelése ....................................................................... 22 A központi reteszes biztosítóberendezés kezelése Hűvösvölgy állomáson ...................... 27 A központi reteszes biztosítóberendezés kezelése Hárshegy állomáson .......................... 28 A Siemens-blokkos („szímensz-blokkos”) vágányutas biztosítóberendezés kezelése ....... 31 Kezelési szabályok rendkívüli esetekre ............................................................................. 44 VES („fau-esz”) típusú elektrodinamikus biztosítóberendezés kezelése .......................... 45 Kezelési szabályok rendkívüli esetekre ............................................................................. 49 A MÁV Dominó-55 típusú biztosítóberendezés kezelése ................................................. 52 Kezelési szabályok rendkívüli esetekre ............................................................................. 59 + Különleges kezelések, amelyeket csak az állomásfőnök végezhet ................................. 59

Biztosítóberendezések TÉMAKÖR vizsgakérdéseiHiba! A könyvjelző nem

létezik.

Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek

TkBb - 4 v.7 - 2015.10.15


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 5

Távközlő berendezések

1 ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ

1.1. A vasúti távközlő berendezések rendelte-tése, hogy gyors és megbízható kapcsolatot létesítsenek a Gyermekvasúton szolgálatot

teljesítők (gyermekvasutasok, felnőtt dolgozók) között. A gyermekvasutasok és felnőtt dolgozók a távközlő berendezések segítségével szabályozzák a vonatok közlekedését és állandó kapcsolatban vannak egy-mással. A vasútnál, a vonatközlekedés szervezése és lebonyolítása során a vasutas dolgozók nagyon sokszor kell, hogy felhívják egymást, ezért kialakítottak olyan telefonokat, amelyek a vasút tulajdonában vannak, és más nem használhatja azokat. Ezeket a rendszereket a vasút saját távközlési műszaki szolgálata üze-melteti.

1.2. A távközlő berendezések lehetnek:

Távbeszélő berendezések:

vonali távbeszélő állomásközi távbeszélő helyi távbeszélő gépkapcsolású távbeszélő

nyilvános vezetékes telefon

mobiltelefon

vasútüzemi távbeszélő DPS rendszerű távbeszélő vonalirányítói távbeszélő

Hangosbemondó berendezések:

utastájékoztató berendezés üzemi célú (kétirányú) hangosbemondó berendezés

Egyéb berendezések (hármasbelépő és forgalmi asztal, vonathangosító

„MOBI-DIG”)

2 TÁVKÖZLŐ BERENDEZÉSEK KEZELÉSE

2.1. A vonali távbeszélő berendezés a Gyer-mekvasút összes állomására be van kap-csolva. Lehetőséget biztosít bármely két állo-

más közötti beszélgetés lebonyolítására, illetve arra, hogy egy közleményt több állomás részére egyidejűleg adjanak le (úgynevezett „körözvények”).

A távközlő berendezések

rendeltetése

A távközlő berendezések

felosztása

A vonali távbeszélő

kezelése


TkBb - 6 v.7 - 2015.10.15

Az állomások részére hívójelek (csengőjelek) vannak megállapítva (úgyneve-zett Morse-jelek). A hívás csengetés valamennyi állomáson hallható. 2.2. A vonali távbeszélő kezelése a következőképpen történik:

1. A hívó fél az iránykulcsot középállásba („vonali" állásba) helyezi. 2. Felemeli a kézibeszélőt és meggyőződik arról, hogy a vonalon nem

folyik beszélgetés (belehallgat). 3. Ha beszélgetés folyik, akkor meg kell várni annak befejezését. 4. Ha a vonal szabad, akkor csengeti a felhívandó állomás hívójelét.

Csengetéskor a hallgatóban nagyon erős hang keletkezik, ezért külö-nösen vigyázni kell arra, hogy ne csengessünk bele egy folyó beszél-getésbe. A csengetést minden állomás hallja.

5. A hívott állomás is középre állítja az iránykulcsát, és jelentkezik (visz-szacsengeti saját hívójelét, majd felveszi a kézibeszélőt köszön és be-mondja az állomás nevét).

6. Jelentkezés után a hívó fél köszön, bemondja az állomás nevét, és megkezdi a beszélgetést.

7. A beszélgetés befejezése után a kézibeszélőt vissza kell helyezni a tartóvillára.

2.3. A vonali távbeszélőn egyszerre több állomással is lehet beszélni, sőt a vo-nal valamennyi állomása meghívható egyszerre (körözvény). Körözvény ese-tén az állomások nem csengetnek vissza, hanem a kezdőponttól a végpont felé haladva folyamatosan jelentkeznek állomásuk nevének bemondásával, majd a hívó bemutatkozik és megkezdi a beszélgetést.

2.4. A vonali távbeszélő hívójelei és az állomá-sok betűjelei a következők:

Állomás Betűjel Morse kód

Széchenyihegy A —

Csillebérc U —

Virágvölgy L —

János hegy I

Szépjuhászné S

Hárshegy H

Hűvösvölgy O — — —

Az állomások betűjeleit a Gyermekvasúton általánosan

is használjuk az állomás nevének rövidítésére.

Körözvény csengetés (V) — ( — — — — többször megismételve)

Az állomások hívójelei a

vonali távbeszélőn


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 7

2.5. Az állomásközi távbeszélő a szomszédos (nyitva tartó) állomásokkal történő beszélgeté-sek lebonyolítására szolgál.

2.6. Az állomásközi távbeszélő kezelése a következő: 1. A hívó fél az iránykulcsot abba az irányba (jobbra vagy balra) kap-

csolja, amelyik szomszéd állomással beszélni kíván 2. Csengeti a szomszéd állomást:

a. Egy hosszú csengetéssel (T betű) kell hívni azt a szomszéd állomást, amely felé p á r a t l a n számú vonatokat indítunk.

b. Két hosszú csengetéssel (M betű) kell hívni azt a szomszéd állomást, amely felé p á r o s számú vonatokat indítunk.

3. A hívott állomás a hívójelből megállapítja, hogy melyik szomszéd állo-más hívja, az iránykulcsot a megfelelő állásba állítja és visszacsenget a hívó állomás hívójelével (amivel a szomszéd állomást hívná). a. két hosszú csengetésre egy hosszú csengetéssel kell vissza-

csengetni b. egy hosszú csengetésre két hosszú csengetéssel kell vissza-

csengetni 4. Ezek után a beszélgetés lefolytatható. 5. A beszélgetés befejezése után a kézibeszélőt vissza kell helyezni a

tartóvillára.

2.7. A vonatforgalommal kapcsolatos közléseket (pl.: engedélykérés, indulási időközlés, visszajelentés) általában az állomásközi távbeszélőn kell leadni.

2.8. A helyi távbeszélő feladata, hogy egy ál-lomáson belül összekösse a különböző szol-gálati helyeket.

A Gyermekvasúton Széchenyihegy állomáson helyi távbeszélő köti össze a for-galmi irodát a váltóállító központtal („toronnyal").

2.9. A helyi távbeszélő kezelése a következőképpen történik: 1. A hívó fél csenget (hívójel: egy rövid csengetés) 2. A hívott fél visszacsenget (egy rövid csengetés) (A forgalmi irodában

az iránykulcsot „helyi távbeszélő" állásba kell helyezni!). 3. A kézibeszélők felemelése után a beszélgetés lefolytatható. 4. A beszélgetés befejezése után a kézibeszélőt vissza kell helyezni a

tartóvillára.

2.10 A hármasbelépő a telefonkészülék alatt található, és célja, hogy az általunk használt

telefonkészüléket arra a vonalra kapcsolja, ahol telefonálni szeretnénk. Az iránykulcs segítségével a következőkből választhatunk:

Bal szélső állás: állomásközi telefon a kezdőpont felőli állomás felé

Jobb szélső állás: állomásközi telefon a végpont felőli állomás felé

Középső állás: vonali telefon Széchenyihegy állomáson a bal szélső állás a helyi telefon, ami a váltókezelő toronnyal való kapcsolattartást teszi lehetővé.

Az állomásközi

távbeszélő kezelése

A helyi távbeszélő

kezelése

Hármasbelépő használata


TkBb - 8 v.7 - 2015.10.15

1. ábra Hármasbelépő kezelése

Vonali

Csengető-

kulcs

Áll.közi

KP felé

Áll.közi

VP felé

Iránykulcs

Telefonkészülék

Kézibeszélő

Hármasbelépő

A hármasbelépő a telefonkészülék alatt található.

Két kapcsoló (úgynevezett „kulcs”) van rajta.

Az egyik az iránykulcs, amelynek három állása van

(ezért hármasbelépő az egész szerkezet neve):

-balra: állomásközi távbeszélő kapcsolat a kezdőpont felé;

- középen: vonali kapcsolat az összes állomással;

- jobbra: állomásközi távbeszélő kapcsolat a végpont felé;

A másik a csengetőkulcs, amely segítségével csenget-

hetünk az iránykulccsal kiválasztott kapcsolat felé

Vonali

VP

Cs

KP

Vonali

VP

Cs

KP

Állomásközi kapcsolat

a kezdőpont felé(Iránykulcs balra kapcsolva)

Az állomásközi távbeszélőn a kezdő-

pont felé eső szomszéd állomást egy

hosszú ( - ) csengetéssel hívjuk (mert

a kezdőpont felé páratlan számú

vona-tokat indítunk).

A kezdőpont felé eső szomszéd

állomás erre kettő hosszú ( - - )

csengetéssel válaszol (mert felénk

páros számú vonatot indít).

Ha a kezdőpont felé eső szomszéd

állomás hív minket, akkor is kettő

hosszút csenget, amire mi egy

hosszú csengetéssel válaszolunk.

A

U

L

I

S

H

O

SZÉCHENYI-HEGY

CSILLEBÉRC

VIRÁGVÖLGY

JÁNOS-HEGY

SZÉPJUHÁSZNÉ

HÁRS-HEGY

HŰVÖSVÖLGY

állomásnév hívójelbetű-

jel

A

U

L

I

S

H

O

A

U

L

I

S

H

O

SZÉCHENYI-HEGY

CSILLEBÉRC

VIRÁGVÖLGY

JÁNOS-HEGY

SZÉPJUHÁSZNÉ

HÁRS-HEGY

HŰVÖSVÖLGY

SZÉCHENYI-HEGY

CSILLEBÉRC

VIRÁGVÖLGY

JÁNOS-HEGY

SZÉPJUHÁSZNÉ

HÁRS-HEGY

HŰVÖSVÖLGY

állomásnév hívójelbetű-

jel

Vonali távbeszélő kapcsolat(Iránykulcs középre kapcsolva)

A vonali távbeszélőn bármelyik

állomással beszélhetünk. A csengetett

hívójelet az összes állomás hallja, így

a hívott állomás is. Ha a saját hívó-

jelünket halljuk, akkor minket hívnak,

ekkor visszacsengetés nélkül felvesszük

a kézibeszélőt.

Állomásközi kapcsolat

a kezdőpont felé(Iránykulcs jobbra kapcsolva)

Az állomásközi távbeszélőn a vég-

pont felé eső szomszéd állomást

kettő hosszú ( - - ) csengetéssel

hívjuk (mert a végpont felé páros

számú vonatokat indítunk).

A végpont felé eső szomszéd

állomás erre egy hosszú ( - )

csengetéssel válaszol (mert felénk

páratlan számú vonatot indít).

Ha a kezdőpont felé eső szomszéd

állomás hív minket, akkor is egy

hosszút csenget, amire mi kettő

hosszú csengetéssel válaszolunk.

Vonali

VP

Cs

KP


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 9

2. ábra Gyermekvasút állomásainak telefonos kapcsolata

Vo

nal

i

U

Cs

Szé

chen

yih

egy

Csi

lleb

érc

Vir

ágvö

lgy

Ján

osh

egy

Hár

sheg

y

Hű

vösv

ölg

y

Vo

nal

i

L

Cs

A

Vo

nal

i

I

Cs

U

Vo

nal

i

S

Cs

L

Szé

pju

hás

zné

Vo

nal

i

H

Cs

I

Vo

nal

i

O

Cs

S

Vo

nal

i

Cs

H

Áll

om

áskö

zi

távb

eszélő

(vö

rös s

zín

)K

ét szom

széd

os á

llom

ás tud r

ajta

beszélg

etn

i

Vo

nali t

ávb

es

zélő

(kék s

zín

)A

vo

na

l összes á

llom

ása

tud b

eszéln

i e

gym

ássa

l

Szé

chen

yihe

gy é

s C

sille

bérc

állo

más

közi

távb

eszé

lőn

besz

élne

k. M

indk

ettő

jük

irány

kulc

sa e

gym

ás fe

léva

n ka

pcso

lva,

így

létr

ejöh

et a

bes

zélg

etés

.

Virá

gvöl

gy é

s Já

nosh

egy

irány

kulc

sai

egym

ás fe

léva

nnak

kap

csol

va, h

a m

ost

min

dket

ten

felv

enné

k a

tele

font

,

besz

élhe

tnén

ek.

Szé

pjuh

ászn

éés

Hű

vösv

ölgy

von

ali t

elef

onon

bes

zélg

etne

k,

min

dket

tőjü

k irá

nyku

lcsa

köz

épál

lásb

an, „

vona

li”ál

lásb

an v

an.

Ha

Hár

sheg

y m

ost f

elve

nné

a te

lefo

nt, h

allh

atn

áa

besz

élge

tést

, mer

t az ő

irány

kulc

sa is

„vo

nali”

állá

sban

van

.

A

U

L

IH

SO


TkBb - 10 v.7 - 2015.10.15

2.11. Gépkapcsolású telefonoknál a telefon-kagyló (kézibeszélő) felemelése után megvár-juk a búgó hangot, majd tárcsázzuk a hívott fél

telefonszámát. A hívás megtörténtét egy mélyebb, hosszan szaggatott hang jelzi (csengetési hang). A csengetési hang akkor szűnik meg, ha a hívott fél felvette a kagylót. Ekkor illedelmesen, a napszaknak megfelelően köszönni kell, bemutatkozni és udvariasan elmondani hívásunk okát. Ha hívott fél mással beszél (foglalt), akkor magas, rövid, szaggatott hangot hal-lunk. Ebben az esetben le kell tenni a kagylót és később a hívást meg kell is-mételni. Ha bennünket hívnak, a kagyló felemelése után köszönünk a napszaknak meg-felelően (Jó napot kívánok!), bemondjuk a szolgálati hely nevét (Gyermekvasút, Szépjuhászné állomás) és a hívó fél számára megadjuk a szükséges tájékoz-tatást.

2.12. A nyilvános vezetékes telefonhálózat az előfizetők között teremt kapcsolatot.

2.13. A telefonszámok Budapesten hétjegyűek, vidéken hatjegyűek. Például: Budapest: 397-53-94 (Hűvösvölgy állomás) Vidék: 271-751 A telefonszámokhoz körzetszám is tartozik. Ezeket csak akkor kell tárcsázni, ha körzeten kívüli telefonszámot kell hívni. Körzeten kívüli hívás esetén először a „06”-ot kell tárcsázni, majd a körzetszá-mot és a telefonszámot folyamatosan.

2.14. A mobiltelefonok vezeték nélküli távbe-szélési lehetőséget biztosítanak. A Gyermek-

vasúton a mozdonyokon és Hűvösvölgy állomáson alkalmazunk szolgálati mo-biltelefonokat.

2.16. A MÁV üzemi távbeszélő hálózatába a vasúti szolgálati helyek (állomások, pályaud-

varok, igazgatósági irodák stb.) vannak bekapcsolva. Ez a MÁV saját telefon-hálózata, amelyet a szolgálati telefonbeszélgetések lebonyolítására hoztak létre.

A gépkapcsolású távbe-

szélők kezelése általában

Nyilvános

vezetékes telefon

Mobiltelefonok

MÁV üzemi távbeszélő


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 11

2.17. Az üzemi telefonszámok négyjegyűek (pl.:55-79). Vidékre vagy vidékről Budapestre történő hívásnál a szám előtt tárcsázni kell a kétjegyű körzetszámokat is folyamatosan, második tárcsahang várása nélkül. (pl.:02-48-95). Körzetszámok:

01 – Budapest 02 – Budapest környéke 03 – Debrecen és környéke 04 – Miskolc és környéke

05 – Pécs és környéke 06 – Szeged és környéke 07 – Szombathely és környéke

Körzeten belüli telefonáláshoz körzetszámot nem kell tárcsázni. 2.18. A Gyermekvasút állomásai között létesít összeköttetést 2 számjegyű hívószámokkal. Bizonyos elő-hívószámokkal más telefonköz-

pont mellékeit is kapcsolni tudja (pl. az Otthonépület irodáit). ☼ A DPS angol rövidítés (Decentralized Party-line System) a központos társasvonali távbeszélő rendszerre utal.

2.19. A Gyermekvasút állomásainak közvetlen összeköttetése a hűvösvölgyi állomásfőnöki irodával. Hűvösvölgyben nyomógombos pult

van az állomásfőnök asztalán, amin egyszerre több állomást is be tud hívni a beszélgetésbe. A többi állomáson pedig ún. vaktárcsás készülék van, tehát a telefonkagyló felemelése után a rendszer azonnal felhívja a hűvösvölgyi vo-nalirányítói távbeszélő pultot.

A Gyermekvasút állomásainak telefonszámai az alábbiak:

Üzemi telefon Közcélú hálózat DPS rendszer

Szolgálati főnök 79-66 397 - 53 92, 397 - 53 96

Hűvösvölgy áll. 52-75 397 - 53 94 11 vagy 20

Hárshegy -- -- 12

Szépjuhászné 54-70 394 - 35 26 13

Jánoshegy -- -- 14

Virágvölgy 54-46 395 - 83 76 15

Csillebérc -- 395 - 82 94 16

Széchenyihegy 52-44 395 - 54 20 17

Vontatási telep 52-74 376 - 86 09

Gyermekvasutas Otthon 397 - 53 93

DPS rendszerű

távbeszélő

Vonalirányítói

távbeszélő

Telefonszámok a

Gyermekvasúton


TkBb - 12 v.7 - 2015.10.15

2.20. Az utastájékoztató hangosbemondó be-rendezés az utazóközönség védelmére (fi-gyelmeztetésére) és tájékoztatására szolgál. Az utasvédelmi és utastájékoztató szövegeket

a Hangosbemondó szövegkönyvben előírt időben (forgalmi helyzetben) és szö-veggel szabad bemondani.

Rendkívüli esetben ― az állomásfőnök engedélyével ― egyéb szövegek (szolgálati közlemények stb.) is bemondhatók.

3. ábra Hangosbemondó berendezés Virágvölgy állomáson

2.21. Az utastájékoztató hangosbemondó berendezés kezelése a következő-képpen történik:

1. Miután a bemondandó szöveget kiválasztottuk, magunkban elolvas-tuk, a berendezés nyomógombját benyomjuk, ekkor a téren a MÁV dallamszignál hallható. Ha a berendezés dallamszignált nem játszik le, akkor a bemondást a „Figyelem!” mondattal kell kezdeni.

2. A dallamszignál elhangzása után a gomb további folyamatos nyomva-tartása mellett a megfelelő szöveget a Hangosbemondó szövegkönyv-ből beolvassuk.

3. A gombot elengedjük. 2.22. A hangosbemondó berendezés kezelését és a szöveg bemondását figyel-mesen és fegyelmezetten kell végezni, mert a közleményeket az állomáson tartózkódó valamennyi utas hallja. 2.23. Utasvédelmi és utastájékoztató közleményeket általában: - vonat érkezése, indulása, illetve áthaladása - tolatási mozgások - (induló) vonatok (10 percet meghaladó) késése esetén kell alkalmazni.

☼ Az utastájékoztató hangosbemondó berendezések egyirányú közlést tesznek lehe-tővé. Egyes állomásokon kétirányú hangosbemondó berendezéseket alkalmaznak a forgalmi iroda és a váltókörzetek között a tolatási mozgások irányítására és a váltókat karban-tartó személyzet munkájának megkönnyítésére.

Az utastájékoztató han-gosbemondó berendezés

kezelése


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 13

3 MORSE-JELEK, MORSE ABC

3.1. A Morse-jelek rövid és hosszú jelekből áll-nak

A — M — —

á — — — n —

b — O — — —

C — — ö — — —

d — p — —

E r —

é — S

f — T —

g — — U —

H ü — —

I V —

j — — — y — — —

k — — z — —

L — x — —

A Távközlő berendezések tantárgy vizsgakérdései a Biztosítóberen-dezések témakör végén találhatóak.

Morse ABC


TkBb - 14 v.7 - 2015.10.15


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 15

Biztosítóberendezések 1 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

+ A biztosítóberendezéseket elsősorban azért hozták létre, hogy a vonatok közlekedését biz-tonságosabbá tegyék. A biztosítóberendezé-

sek azonban más egyéb feladatokat is ellátnak. A biztosítóberendezések feladatai (logikai sorrendben):

állítási feladat;

biztosítási feladat;

visszajelzési feladat; Az állítandó szerkezetek (pl. jelzők, váltók, il-letve a váltókat lezáró szerkezetek) a forgalmi

irodától távolabb találhatók. A váltók 50-150 méterre, a főjelzők 150-300 mé-terre, de az előjelzők akár 800 méterre is lehetnek a forgalmi irodától számítva. A biztosítóberendezések egyik fő feladata, hogy a szerkezetek távolabbról (a forgalmi irodából vagy a váltóállító központból) állíthatók legyenek. A jelzők minden esetben központból állíthatók (az alak- és a fényjelzők egy-aránt). A váltók távolabbi lezárására reteszt alkalmazhatunk. A fejlettebb be-rendezések pedig a váltók távoli állítását („központi állítás”) is megoldják (vo-nóvezeték, vagy elektromos motor segítségével).

A biztosítóberendezések lényege, hogy az ál-lítandó szerkezetek között az állítási sorrend-

ben függőségeket hoznak létre. Ez azt jelenti, hogy az egyes eszközöket (a jelzőket, illetve a váltókat) csak bizonyos feltételek teljesülése esetén engedi a berendezés állítani. Ezeket a függőségeket a biztosítóberendezések mechani-kus vagy elektromos szerkezetek segítségével hozzák létre. A jelzőket például csak akkor tudjuk „szabad” állásba állítani, ha a váltók már helyesen állnak, és le is vannak zárva. De ha már a jelzőt „szabad” állásba állítottuk, akkor a váltókat a berendezés már nem engedi feloldani, tehát azokat állítani sem lehet. Ez az alapvető függőség az összes biztosítóberendezésbe be van építve. A fejlettebb berendezések további feltételeket is vizsgálnak. Például a vonatok közlekedését (elhaladását) is érzékelik, és csak akkor engedik a váltókat felol-dani, ha a vonat már behaladt, illetve kihaladt. Egyes (még fejlettebb) berende-zések az állomás összes vágányának (vágányszakaszának) állapotát is jelzik (áll-e jármű rajta, vagy nem, tehát „foglalat” vagy „szabad”). Ezek a berendezé-sek a jelzőket csak akkor engedik „szabadra” állítani, ha a vágány-szakaszok, amelyeken a vonat közlekedni fog, nem foglaltak. A biztosítóberendezések tehát így biztosítják a vonatok közlekedését.

A biztosítóberendezések

feladata általában

Állítási feladat

Biztosítási feladat


TkBb - 16 v.7 - 2015.10.15


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 17


TkBb - 18 v.7 - 2015.10.15

A biztosítóberendezések további fontos fel-adata, hogy az egyes szerkezetek (váltók és

jelzők) állapotáról tájékoztassák a kezelő személyzetet. A jelzők és váltók állását mechanikus módon vagy elektromos módon jelzi visz-sza a berendezés. Központi állítású váltók esetében nemcsak a váltó állását, hanem a használhatóság megállapítását is visszajelzi. Ezek a visszajelzések vagy mechanikus módon (pl. emeltyűállások, mozgó nyi-lak, kallantyúk, tológomb helyzete, illetve az emeltyű állítása közben az erő nagysága) vagy elektromos módon (blokkmezők vagy „ablakok” színe, lámpák, fénysávok, illetve csengő) valósulnak meg. Amennyiben a vágányok foglalt vagy szabad állapotát érzékeli a berendezés, úgy azt is visszajelzi egy táblán, amelyen a vágányok rajza szerepel (vágány-tábla). Nagyon fontos, hogy a hibás működést is jelezze a berendezés. A mechanikus berendezések a hibára az emeltyű túl könnyű vagy túl nehéz állításával tudnak utalni. Az elektromos rendszerek már színes „ablakokkal”, villogó visszajelző fényekkel, illetve csengőjelzéssel jelzik az esetleges hibákat.

1.1. A biztosítóberendezések legfontosabb fel-adata, hogy a váltók és a jelzők között szerke-zeti függést hozzanak létre oly módon, hogy:

a jelző csak akkor állítható „Szabad” állásba, ha a váltók helyes állásban állnak és le vannak zárva;

amíg a jelző „Szabad” állásban áll, addig a váltókat nem lehet fel-oldani és átállítani.

A Gyermekvasúton valamennyi állomás biztosított.

☼ A „nagyvasúton" a biztosítóberendezésnek a szerkezeti függést úgy kell létrehozni, hogy az - egyrészt a vonat teljes elhaladásának ideje alatt rögzítse a váltókat; - másrészt a berendezés jelezze, hogy a lezárás (jelzőállítás) melyik vágányútra vonat-kozik (vágányszám, vágányúti csík).

Visszajelzési feladat

A biztosítóberendezések

legfontosabb feladata

A váltók állítása és lezárása

v.7 - 2015.10.15 TkBb - 19

2 A VÁLTÓK ÁLLÍTÁSA ÉS LEZÁRÁSA

☼ A vasúti közlekedés legveszélyesebb pontjai a váltók. A vasutak fejlődése során először a váltókhoz kellett olyan szerkezeteket kialakítani, amelyek ellenőrzik a kezelő személyzet munkáját. A váltókezeléssel kapcsolatos eset-leges figyelmetlenségből súlyos balesetek származhatnak. Persze ezek a berendezé-sek bizonyos ismereteket igényelnek, hogy tudjuk őket kezelni és a munkánkat ne akadályozzák, hanem segítsék.

2.1. A váltókat lehet a helyszínen, (kint a vál-tónál) az ellensúllyal (súlykörtével) állítani. Ezt az állítási módot hívjuk helyszíni váltóállítás-

nak. Így állítjuk a váltókat Virágvölgy (L), Jánoshegy (I), Hárshegy (H) és Hűvösvölgy (O) állomásokon.

☼ A helyszíni állítású váltók ellensúlya (súlykörtéje) vörös-fehér színű. Ennek a váltóállítási módnak az előnye, hogy a szerkezet nagyon egyszerű. Hátránya viszont, hogy a váltókezelőnek minden váltóhoz egyenként oda kell menni, ha át kell állítani. Egy nagyobb állomáson így igen sok időbe telik egy vágányút beállítása, nem is beszélve a hóról, hidegről, szélről, amikor nagyon kellemetlen ilyen munkát végezni. Erre találták ki a régi vasutasok a központi váltóállítást.

2.2. A központi állítású váltókat valamelyik szolgálati helyről (forgalmi irodá-ból, váltóállító központból) kell állítani.

☼ Az ilyen váltók ellensúlya szürke színű, de ezzel a helyszínen nem lehet a váltót állítani, mert ki lett kötve a berendezésből.

Központból állíthatjuk a váltót emberi erő segítségével, fekete színű állítóemel-tyűvel, vonóvezetékkel.

Így állítjuk a váltót Széchenyihegy (A) állomáson.

☼ Ennek az állítási módnak az előnye, hogy lerövidül a vágányútbeállítás ideje (nem kell kimenni a váltóhoz), de az átállításhoz az ember fizikai erejét vesszük igénybe. To-vábbi hátrány, hogy tolatás közben megnő az aláváltás veszélye.

2.3. Központból állíthatjuk a váltót emberi erő nélkül, elektromos motorral is.

Így állítjuk a váltókat Szépjuhászné (S) és Csillebérc (U) állomásokon.

☼ Ez a legjobb mód a váltó állítására.

☼ A váltókat a vonatok közlekedésének idejére lezárjuk. A vonat részére a jelzőt csak a váltó lezárása után tudjuk állítani (szerkezeti függés!). A váltók lezárásának oka

egyrészt az, hogy illetéktelenek át ne állítsák, másrészt az, hogy a váltókezelő a vonat közlekedése előtt (vagy közben) figyelmetlenségből át ne állítsa.

A váltók állításának

módjai

A váltók lezárásának

módjai


TkBb - 20 v.7 - 2015.10.15

2.4. A legegyszerűbb váltólezárási mód, amikor a váltót a helyszínen váltózár-ral, kulcs segítségével zárjuk le. Így zárjuk le a váltókat Virágvölgyben (L) és Jánoshegyen (I).

☼ A nyitott (nem lezárt) váltóban mind a két csúcssín mellett találunk kulcsot a váltó-zárban. A váltó helyes állásba állítása után a simuló csúcssínnél lévő váltózárat kell lezárni. A másik csúcssín melletti váltózár nem zárható le (mert ott nem simul a csúcs-sín), az a kulcs tehát a váltózárban marad. Ennek a módszernek az előnyei és hátrányai megegyeznek a helyszíni váltóállítással: nagyon egyszerű szerkezet, de minden váltóhoz oda kell menni, lezárni és felnyitni.

Az egyenesbe záró kulcs táblája kör alakú, a kitérőbe záró kulcs táblája négyszögletes és rá van írva a váltó száma is. 2.5. A helyszíni állítású váltókat lezárhatjuk (vonóvezeték segítségével) köz-pontból retesszel, sárga színű emeltyűvel. Így zárjuk le a váltókat Hárshegyen (H) és Hűvösvölgyben (O). 2.6. A központból vonóvezetékkel állított váltókat a központban, a vágányúti kallantyúval és úgynevezett blokkok segítségével zárhatjuk le. Így zárjuk le a váltókat Széchenyihegyen (A).

+ A vágányúti kallantyú rögzíti az állítóemeltyűket, a kallantyú elfordítása után az emel-tyűk nem állíthatók át.

2.7. Az elektromos váltókat a biztosítóberendezés zárja le.

+ Csillebércen (U) a „VES” elektrodinamikus berendezés a váltó kapcsológombját elektro-mechanikusan rögzíti, lezárás után a váltó kapcsológombot nem lehet elfordí-tani. Szépjuhásznén (S) a D55 berendezés a váltó nyomógombját hatástalanítja, vagyis a váltó elektromos lezárása után a váltóállító gombokat hiába nyomjuk meg, nem történik semmi.

Az állítóemeltyűk színezése utal az állított szerkezetre.

FEKETE emeltyűvel állítjuk a VÁLTÓkat. SÁRGA emeltyűvel kezeljük a RETESZt. KÉK emeltyűvel kezeljük a TOLATÁSJELZŐt. VÖRÖS emeltyűvel kezeljük a BEJÁRATI JELZŐt, a KIJÁRATI JELZŐt és

az ELŐJELZŐt.

Az állítóemeltyűk

színezése

K E

A váltók állítása és lezárása

v.7 - 2015.10.15 TkBb - 21


TkBb - 22 v.7 - 2015.10.15

3 A BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSEK KEZELÉSE

3.1. Virágvölgy (L) és Jánoshegy (I) állomáson a váltók helyszíni állításúak, váltózárral lezár-hatók, a jelzők alakjelzők.

Kezelési sorrend: 1. a váltót a helyszínen megfelelő állásba kell állítani és 2. a váltózárkulccsal le kell zárni; 3. a kulcsot a forgalmi irodába kell vinni, majd a váltóellenőrzés (lásd

Forgalmi ismeretek) után el kell helyezni az irodai állítókészülék meg-felelő kulcsnyílásába és el kell fordítani.

Érkező vonat esetén a rendelkező forgalmi szolgálattevő kezeli a bejárat

jelzőt az alábbiak szerint: 4. ha az e g y e n e s E váltózárkulcs van a berendezésben elhelyezve

és elfordítva, akkor a bejárati jelző „Szabad sebességcsökkentés nél-kül” állásba állítható az A1 (ha páros vonat érkezik) vagy a B1 (ha

páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű felső () helyzetbe

állításával (a jelző mindkét emeltyűje felső () helyzetben van),

majd 5. az előjelző „A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást en-

gedélyező jelzés várható” állásba állítható az Aej (ha páros vonat ér-kezik), vagy Bej (ha páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű

felső () helyzetbe állításával;

6. ha a k i t é r ő K váltózárkulcs van a berendezésben elhelyezve és el-fordítva, akkor a bejárati jelző „Szabad csökkentett, 15 km/h sebes-séggel” állásba állítható az A2 (ha páros vonat érkezik), vagy B2 (ha

páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű alsó () helyzetbe

állításával (a jelző mindkét emeltyűje alsó () helyzetben van). Az

előjelző ebben az esetben nem kezelhető.

A kétfogalmú előjelző csökkentett sebességre nem tud előjelzést adni, ezért marad „A főjelzőn Megállj-jelzés várható" állásban.

Ha a jelző „szabad” állásban van, a kulcsot a berendezés rögzíti, (nem

fordítható vissza és nem vehető ki az irodai állítókészülékből). Egy időben csak az egyik bejárati jelző kezelhető.

Induló vonat részére jelzőt nem tudunk kezelni (nincs kijárati jelző), de a

váltót ebben az esetben is le kell zárni; 7. a vonat teljes behaladása után az előjelzőt, majd a főjelzőt vissza kell

állítani, a kulcs ekkor elfordítható és kivehető az irodai állítókészülék-ből;

8. a váltózárat a helyszínen ki kell nyitni és a váltót szabványos állásba kell állítani.

A váltózáras biztosítóbe-

rendezés kezelése

A biztosítóberendezések kezelése

v.7 - 2015.10.15 TkBb - 23

Biz

tosí

tób

eren

dez

és a

fo

rgal

mi i

rod

ában

1

ALAPHELYZET

B2

B1B1 Bej

1E K

1E K

Emeltyűk

Kulcs-

nyílások

1K 1E

Végponti oldal

ALAPHELYZET

Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. A kezelés sorrendjét a lila számok mutatják, az emeltyűk állítási irányát pedig a nyilak.

ELŐJELZŐ

A főjelzőn

Megállj-

jelzés

várható!

VÁLTÓJELZŐ

A váltó csúccsal

szemben haladó

menet részére

EGYENES

irányba áll.

BEJÁRATI JELZŐ

Megállj!

VIRÁGVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben

BejBej

BB

Kezdőponti oldal Végponti oldalBiz

tosí

tóbe

rend

ezés

a fo

rgal

mi i

rodá

ban

A b

izto

sító

-

bere

ndez

és r

ajza

Kulcs-

nyílások

Emeltyűk

1E K1E K2E K2E K

B2

B1 BejAej

A2

A1

B2

B1

B2

B1 BejBejAejAej

A2

A1

A2

A1

A bejárati jelzők emeltyűi

Az előjelzők emeltyűi

Virágvölgy állomás torzított helyszínrajza és Lezárási táblázata

1I.

II.

2Csillebérc feléJánoshegy felé

Váltók

2

E

K

2

E

K

Menet

viszonylat

Bejárat/kijárat

Csillebérc

áll. felől/felé

Menet

viszonylat

Bejárat/kijárat

Csillebérc

áll. felől/felé

Vágányra,

vágányról

I.

II.

Vágányra,

vágányról

I.

II.

1

E

K

1

E

K

Vágányra,

vágányról

I.

II.

Vágányra,

vágányról

I.

II.

Menet

viszonylat

Bejárat/kijárat

Jánoshegy

áll. felől/felé

Az 1. és 2 sz. váltók szabványos állása a lezárt egyenes állás.

Lezá

rási

tábl

ázat

(a

falo

n)

2010. dec.


TkBb - 24 v.7 - 2015.10.15

B2B2

B1B1 BEjBEj

B2B1 Bej

BejB2B1

4.

1

111

BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA

1E K

1E K

1K

Az „

1K”

jelű

ku

lcso

t

a b

ere

nd

ezésb

en

el kell

hely

ezn

i és e

l kell f

ord

ítan

i!Az „

1E”

jelű

ku

lcso

t

a b

ere

nd

ezésb

en

el k

ell

hely

ezn

i, és e

l kell fo

rdíta

ni

1E

1K1K1E

1E1E

1K1K

4. 5.

BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA

Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. A kezelés sorrendjét a lila számok mutatják, az emeltyűk állítási irányát pedig a nyilak.

BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA

3.3.

1.2.1.

2.

VÁLTÓJELZŐ

A váltó csúccsal

szemben haladó menet

részére EGYENES

irányba áll.

ELŐJELZŐ

A főjelzőn

sebesség-

csökkentés nélkül

továbbhaladást

engedélyező

jelzés várható!

BEJÁRATI JELZŐ

Szabad

csökkentett,

legfeljebb

15 km/ó

sebességgel!

VÁLTÓJELZŐ

A váltó csúccsal

szemben haladó

menet részére

KITÉRŐ

irányba áll.

BEJÁRATI JELZŐ

Szabad

sebesség-

csökkentés

nélkül!

ELŐJELZŐ

A főjelzőn

Megállj-

jelzés

várható!

A kétfogalmú elő-

jelző a csökkentett

sebességre nem

tud előjelzést adni.

egyenesbe-

egykar

kitérőbe-

kétkar

VIRÁGVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben

BB

BejBej

BB

BejBej

A váltózárat

mindig a simuló

csúcssínnél

tudjuk lezárni

A váltózárat

mindig a simuló

csúcssínnél

tudjuk lezárni


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 25

HŰVÖSVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben

ELŐJELZŐ

A főjelzőn

Megállj-

jelzés

várható!

ALAPHELYZET

ALAPHELYZET

Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. Az emeltyűk állítási irányát a nyilak, sorrendjét pedig a számok mutatják.

AA

BEJÁRATI

JELZŐ

Megállj!

AejAej

2rE2rE

2rK

A2

A1A1Aej

Biz

tosí

tób

eren

dez

és a

fo

rgal

mi i

rod

ában

2

R

VÁLTÓJELZŐ

A váltó

csúccsal

szemben

haladó

menet

részére

EGYENES

irányba áll.

Elzárási táblázat

I. vágány II. vágány

2rK

2rE, Tj1 Tj1

AEj, A1 B A2 C

A2

A1

A2

A1

2rE

2rK

2rE

2rK BB Tj1Tj1

1rE

1rK

1rE

1rK CCAejAej

Bejárat / kijárat

HÁRSHEGY felől / felé


Bejárat / kijárat



2rK

2rE, Tj1 Tj1

AEj, A1 B A2 C


Bejárat / kijárat



2rK

2rE, Tj1 Tj1

AEj, A1 B A2 C

Emeltyű felső helyzetben

Emeltyű alsó helyzetben

Állítható jelzőemeltyűk felsorolása

Az Elzárási táblázat

értelmezése

Biz

tosí

tóbe

rend

ezés

a fo

rgal

mi i

rodá

ban

Tj1

Von

tatá

si te

lep

AAej

CC

B2

II.1

I.Hárshegy

Hűvösvölgy egyszerű-

sített helyszínrajza

Előjelző

emeltyűje

Bejárati

jelző

emeltyűi

ReteszemeltyűkKijárati

jelzők

emeltyűi

Tolatásjelző

emeltyűje


TkBb - 26 v.7 - 2015.10.15

2

HŰVÖSVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben

VÁLTÓJELZŐ

A váltó

csúccsal szem-

ben haladó

menet részére

EGYENES

irányba áll.

ELŐJELZŐ

A főjelzőn

sebességcsök-

kentés nélkül

továbbhaladást

engedélyező

jelzés várható!

BEJÁRATI JELZŐ

Szabad

csökkentett,

legfeljebb

15 km/ó

sebességgel!


BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBABEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA



VÁLTÓJELZŐ

A váltó

csúccsal szem-

ben haladó menet

részére KITÉRŐ

irányba áll.

AAAA

AejAej

BEJÁRATI JELZŐ

Szabad

sebesség-

csökkentés

nélkül!

ELŐJELZŐ

A főjelzőn

Megállj-

jelzés

várható!AejAej



sebességre nem


egyenesbe-

egykar

kitérőbe-

kétkar

1.2

1.2

1.22

1.

2rE2rE

2rK2rK

A2A2

A1A1AEjAEj 2rE2rK

A2A1Aej 2rE2rK 2rE2rK

Aej A2A1

12

4. 3.

2.

RR

R


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 27

3.3 Hűvösvölgy (O) állomáson a váltók hely-színi állításúak, központból retesszel lezárha-tók, a jelzők alakjelzők. Minden váltóhoz egy-egy kétkarú, sárga színű reteszemeltyű-pár

tartozik (rE és rK). Kezelési sorrend:

1. a váltót a helyszínen kell a megfelelő állásba állítani; 2. a váltót a rendelkező forgalmi szolgálattevő reteszeli a sárga színű

reteszemeltyűk segítségével a következők szerint:

e g y e n e s irányba reteszelés esetén a 2rE reteszemeltyűt alsó

() helyzetbe kell állítani (mindkét reteszemeltyű alsó ()

helyzetben van);

k i t é r ő irányba reteszelés esetén a 2rK reteszemeltyűt felső

() helyzetbe kell állítani (mindkét reteszemeltyű felső ()

helyzetben van). 3. Érkező vonat esetén a bejárati jelzőt kezelni kell az alábbiak szerint:

a. e g y e n e s irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző „Sza-bad sebességcsökkentés nélkül” állásba állítható az A1 vörös

színű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával, majd

az előjelző „A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhala-dást engedélyező jelzés várható” állásba állítható az AEj vörös

színű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával;

b. k i t é r ő irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző „Szabad csökkentett sebességgel” állásba állítható az A2 vörös

színű állítóemeltyű alsó () helyzetbe állításával. A kétfogalmú

előjelző ebben az esetben nem kezelhető. 4. Induló vonat részére a kijárati jelzőt kell kezelni a B (első vágány)

vagy C (második vágány) vörös színű állítóemeltyű felső () hely-

zetbe állításával; Bármelyik főjelző kezelése esetén a berendezés a reteszemeltyűket rögzíti (tehát nem oldható fel a retesz). A jelzők között is van szerkezeti függés: egy időben csak egy főjelző (bejárati vagy kijárati jelző) állítható.

5. A vonat teljes behaladása után az előjelzőt, majd a bejárati jelzőt visz-

sza kell állítani, illetve a vonat kihaladása után a kijárati jelzőt vissza kell állítani, ezáltal a reteszemeltyűk rögzítése megszűnik. A főjelző emeltyűjét csak akkor szabad visszaállítani és a reteszt fel-oldani, ha a vonat utolsó járműve is lehaladt a váltóról.

6. a reteszt fel kell oldani és a váltót a helyszínen szabványos állásba kell állítani.

A központi reteszes bizto-sítóberendezés kezelése

Hűvösvölgy állomáson


TkBb - 28 v.7 - 2015.10.15

Az állomás vontatási telep felöli oldalán tolatásjelző van felállítva. Feladata a vonatok védelme (vonatközlekedés - bejárat vagy kijárat - esetén a jelző „Tilos a tolatás”-jelzést ad). A tolatásjelzőt a vontatási telep felől történő tolatá-

sok esetén kell kezelni, a kék színű Tj1 emeltyű felső () helyzetbe állításával

(„Szabad a tolatás”). A tolatás befejezése után a jelzőt vissza kell állítani. A bejárati vagy kijárati jelzők csak akkor kezelhetők, ha a kék színű Tj1 emeltyű

alsó () helyzetben van („Tilos a tolatás”).

3.2. Hárshegy (H) állomáson a váltók helyszíni állításúak, központból retesszel lezárhatók, a jelzők alakjelzők. Minden váltóhoz egy-egy sárga színű reteszemeltyű („1r” jelű illetve „2r”

jelű) tartozik. Kezelési sorrend:

1. A váltót a váltókezelő a helyszínen állítja a megfelelő állásba; 2. A váltót a rendelkező lezárja, reteszeli a sárga színű reteszemeltyű

segítségével az alábbiak szerint:

e g y e n e s irányba reteszelés esetén a sárga színű reteszemel-tyűt kicsappantás nélkül felső helyzetbe kell helyezni (2a.), majd

fent kell kicsappantani és alsó () helyzetbe kell állítani (2b.) (Az

emeltyű mögött a berendezésen a kis nyíl az "E" betűre mutat);

k i t é r ő irányba reteszelés esetén a sárga színű reteszemeltyűt

alsó helyzetben kell kicsappantani és felső () helyzetbe kell ál-

lítani. (A kis nyíl a „K" betűre mutat.) Érkező vonat esetén a rendelkező forgalmi szolgálattevő kezeli a bejárati jelzőt az alábbiak szerint: 3. E g y e n e s irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző „Szabad

sebességcsökkentés nélkül” állásba állítható az A1 (ha páros vonat érkezik) vagy a B1 (ha páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemel-

tyű felső () helyzetbe állításával (a jelző mindkét emeltyűje felső

() helyzetben van), majd az előjelző „A főjelzőn sebességcsök-

kentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható” állásba ál-lítható az AEj (ha páros vonat érkezik) vagy BEj (ha páratlan vonat

érkezik) vörös színű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával;

4. K i t é r ő irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző „Szabad csök-kentett sebességgel” állásba állítható az A2 (ha páros vonat érkezik)

vagy B2 (ha páratlan vonat érkezik) vörös állítóemeltyű alsó () hely-

zetbe állításával (a jelző mindkét emeltyűje alsó () helyzetben

van). A kétfogalmú előjelző ebben az esetben nem kezelhető.

A kétfogalmú előjelző a csökkentett sebességre nem tud előjelzést adni, ezért marad „A főjelzőn Megállj-jelzés várható” állásban.

A központi reteszes bizto-sítóberendezés kezelése

Hárshegy állomáson


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 29

HÁRSHEGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben

B2

B1B1 BejEz a

re

tesze

me

ltyű

felo

ldo

tt h

ely

ze

tbe

n

kic

sa

pp

an

tás

né

lkü

l

sza

ba

do

n m

ozg

ath

ató

E O K

Biz

tosí

tób

eren

dez

és a

fo

rgal

mi i

rod

ában

ELŐJELZŐ

A főjelzőn

Megállj-

jelzés

várható!

ALAPHELYZET

ALAPHELYZET


1r

1r

BEJÁRATI

JELZŐ

Megállj!

11

BejBej

BB

A2

A1

A2

A1AejAej

Előjelző

emeltyűje

Bejárati

jelző

emeltyűi

Retesz-

emeltyűk

B2

B1

B2

B1

Bejárati

jelző

emeltyűi

BejBej

Előjelző

emeltyűje

2r2r 1r1r

E 0 K E 0 K



2rK

2rE,

AEj, A1 A2

Bejárat / kijárat

SZÉPJUHÁSZNÉ felől / felé



1rK

1rE,

BEj, B1 B2

Bejárat / kijárat

HŰVÖSVÖLGY felől / felé



2rK

2rE,

AEj, A1 A2

Bejárat / kijárat

SZÉPJUHÁSZNÉ felől / felé



1rK

1rE,

BEj, B1 B2

Bejárat / kijárat

HŰVÖSVÖLGY felől / felé

Főku

lcs

Kezdőponti oldal Végponti oldal

Biz

tosí

tób

eren

dez

és a

fo

rgal

mi i

rod

ában

A „Főkulcs” helye

Em

eltyű

kA retesz állapotát

mutató nyíl

VÁ

LT

ÓJE

LZŐ

A v

ált

ócsú

ccsal szem

ben

hala

dó

me

ne

t ré

szére

EG

YE

NE

S i

rán

yb

a á

ll.

R

A berendezés végpont felőli oldala


TkBb - 30 v.7 - 2015.10.15

11

HÁRSHEGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben

1r1r

B2B21r

BejB2B1BEj

Bej

4.

BEjBEj

Bej

4.

11

VÁLTÓJELZŐ

A váltó csúccsal

szemben haladó

menet részére

EGYENES

irányba áll.

ELŐJELZŐ

A főjelzőn

sebesség-

csökkentés nélkül

továbbhaladást

engedélyező

jelzés várható!

BEJÁRATI JELZŐ

Szabad

csökkentett,

legfeljebb

15 km/ó

sebességgel!


BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBABEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA


A berendezés végpont felőli oldala A berendezés végpont felőli oldala

E O K

B1

B2B1

3.

B1B1

B2B1

3. 2.

3.1r

Kic

sa

pp

an

tás

nélk

ül

felső

he

lyze

tbe

ho

zn

i,

ma

jd,

ma

jd f

en

t k

ics

ap

pa

ntv

a

als

óh

ely

ze

tbe

állít

an

i

E O K

2b.

2a.

Le

nt

kic

sap

pa

ntv

a

felső

he

lyze

tbe

állít

an

i


VÁLTÓJELZŐ

A váltó csúccsal

szemben haladó

menet részére

KITÉRŐ

irányba áll.

BEJÁRATI JELZŐ

Szabad

sebesség-

csökkentés

nélkül!

ELŐJELZŐ

A főjelzőn

Megállj-

jelzés

várható!



sebességre nem


egyenesbe-

egykar

kitérőbe-

kétkar

1.

1.

BB

BejBej

BB

BejBej

R

R


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 31

A jelző kezelése után a berendezés a reteszemeltyűt rögzíti (tehát nem oldható fel a váltó reteszelése). Egyszerre csak az egyik bejárati jelző kezelhető.

Induló vonat részére jelzőt nem tudunk kezelni (nincs kijárati jelző), de a váltókat az induló vonatok részére is le kell reteszelni; 5. a vonat teljes behaladása után az előjelzőt, majd a főjelzőt vissza kell

állítani, ezáltal a reteszemeltyű rögzítése megszűnik; FIGYELEM! A főjelző emeltyűjét csak akkor szabad visszaállítani, és

a reteszt csak akkor szabad feloldani, ha a vonat utolsó járműve is lehaladt a váltóról;

6. a reteszt fel kell oldani és a váltót a helyszínen szabványos állásba kell állítani.

Figyelem! Ha a reteszemeltyű szabadon mozog, ez a váltó reteszeletlen (feloldott) állapotára utal! Ilyenkor a reteszemeltyű mögött a berendezésen lévő kis nyíl a „0" feliratra mutat.

+ A fenti kezelések csak akkor végezhetők el, ha a „Főkulcs” el van fordítva a berende-zésben. A szolgálat végén az állomásfőnök a reteszemeltyűket (egyenes irányba reteszelő hely-zetben) és a bejárati jelzőket Megállj-állásban a „Főkulcs” elfordításával rögzíti, majd a kulcsot kiveszi, és Hűvösvölgy állomáson leadja őrzés céljából. A szolgálat megkezdé-sekor pedig a Főkulcsot be kell helyezni a berendezésbe és el kell fordítani, különben a berendezés nem kezelhető.

3.4. Széchenyihegy állomáson a váltókat vo-nóvezeték segítségével a váltóállító központ-ból állítjuk, a jelzők alakjelzők. A biztosítóberendezés két részből áll:

rendelkező készülék a forgalmi irodában

állítókészülék a váltóállító központban A berendezés kezelése során a rendelkező a forgalmi irodában, a váltókezelő a váltóállító központban található berendezéseket kezeli. A két berendezés kö-zött elektromos kapcsolat van, amely segítségével a két szolgálati helyen kö-zösen kell a vágányút beállítást és a jelzőállítást elvégezni (a rendelkező elren-deli, míg a váltókezelő beállítja a megadott vágányutat, és állítja a kijelölt for-galmi iránynak megfelelő jelzőket).

A Siemens-blokkos [„szí-mensz-blokkos”] vágány-utas biztosító-berendezés

kezelése


TkBb - 32 v.7 - 2015.10.15

Kezelési sorrend: A rendelkező (forgalmi irodában)

1. A menet beállításakor a rendelkező készüléken a tológombot a kijelölt vágányra tolja (a tológomb a vonatot jelképezi).

2. A tológomb alatt az iránykallantyút, a „bejárat” vagy a „kijárat” felirat felé elfordítja (ekkor a kallantyú rögzíti a tológombot).

3. A csengőgombot benyomja és az induktor karját legalább háromszor körbeforgatja.

A váltókezelő (váltóállító központ)

A váltókezelő állítókészülékén megszólal a csengő (leesik a csengőre szerelt esőtárcsa) és a kis ablakban megjelenik a kijelölt vágány száma.

4. A váltókezelő a vágányutat az Elzárási táblázatnak megfelelően beál-lítja (az Elzárási táblázat a vágányszám kijelző alatt található).

5. A tolatásjelzőt „Tilos a tolatás” állásba állítja (KÉK színű Tj1 jelű állí-tóemeltyű alsó () helyzet), majd a váltókat a FEKETE színű, 1 és 3 jelű állítóemeltyűkkel megfelelő helyzetbe állítja. (alsó emeltyűhely-zet: egyenes állás, ill. a felső emeltyűhelyzet: kitérő).

Figyelem! Váltót csak akkor szabad állítani, ha nincs rajta jármű és nem is közeledik felé jármű. A váltók átállítása során a váltó használhatóságát is megvizs-gálja: amennyiben az állítóemeltyű a SZOKÁSOS erővel állítható és BECSAPPANTHATÓ: a váltót használhatónak tekintjük a ha-ladó járművek terelésére. Az át nem állítandó váltók állítóemel-tyűit legalább félállásig kimozdítja (próbaállítás). Ha ez a szoká-sos erővel sikerül, akkor a váltó használható.

a túl könnyen mozgó állítóemeltyű vezetékszakadásra utal;

a nem becsappantható, vagy csak szokatlanul nagy erővel becsappantható emeltyű esetén pedig a simuló csúcssín és a tősín közé idegen anyag (hó, jég, kő stb.) kerülhetett;

ha az állítóemeltyű a kicsappantás után azonnal megakad, ez váltófelvágásra utal.

Ilyen esetekben a váltót használhatatlannak kell tekinteni, jármű-vet a váltóra ráengedni nem szabad és erről az állomásfőnöknek haladéktalanul jelentést kell tenni!

6. Egyenes irányú bejárat vagy kijárat esetén az 1. sz. váltót egyenes irányban reteszeli (a SÁRGA színű 1rE jelű reteszemeltyűt alsó ()

helyzetbe állítja).

☼ Ez a retesz csak egyenes irányba képes a váltó lezárására és csak az egyenes irányba bejáró (nagyobb sebességgel közlekedő) vonatok biztonságának fokozása céljából építették be.


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 33

A rendelkező berendezése a forgalmi irodában

Váltóellenőrzés a vágányút lezárása után (a tológomb, és a vágányúti blokk megtekintése)


TkBb - 34 v.7 - 2015.10.15

4. ábra A váltókezelő állítókészüléke (berendezése)


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 35

Váltóállítás előtt mindig rá kell nézni a

váltóra, hogy nincs-e rajta jármű, és nem is közeledik felé jármű…

… illetve, hogy a váltó állításával nem veszé-lyeztetjük-e a váltóban dolgozókat (pl. váltótisz-títás, javítás stb.)

Próbaállítás: „Ha a váltót nem kell állítani, az emel-tyűt akkor is legalább félál-lásig ki kell mozdítani, és visszacsappantani. Ha ez a szokásos erővel sikerül, ak-kor a váltó használható a járművek terelésére.” VÁLTÓÁLLÍTÁS ELŐTT

NÉZZ KI AZ ABLAKON!

Váltóállítás: „Ha az emeltyű a SZOKÁSOS erővel állítható és BECSAPPANTHATÓ, akkor a váltó használható a mozgó járművek terelésére!”

A vágányúti kallantyú kezelése

A jelzőblokk visszazárása (a

vonat közlekedése után)


TkBb - 36 v.7 - 2015.10.15

7. Az emeltyűk helyes állását az Elzárási táblázat alapján egyezteti (vál-tóellenőrzés), majd a vágányutat lezárja, a vágányúti kallantyút a vá-gányszám felé fordítja. (Ezzel rögzíti a váltók, a retesz és a tolatás-jelző állítóemeltyűit.)

8. Ezután a vágányúti blokkbillentyűt ütközésig lehúzza, és az induktor karját legalább nyolcszor körbeforgatja, ezzel a vágányutat elektro-mos úton lezárja. A művelet az „irodába” feliratú csengőgomb benyo-

másával és az induktor karjának háromszori megforgatásával jelzi a forgalmi szolgálattevő felé. A vágányút lezárásakor a vágányúti blokkmező színe ZÖLDRŐL FE-HÉRRE változik.

A rendelkező (forgalmi irodában) A vágányút lezárásakor a vágányúti blokkmező színe ZÖLDRŐL FE-HÉRRE változik.

9. A vágányúti blokkmező FEHÉR színe a vágányút lezárását jelzi (a vál-tók a tológombbal kijelölt vágányra vezetnek). Ekkor a bejárati vagy kijárati jelző blokkbillentyűjét ütközésig lehúzza, és az induktor karját legalább nyolcszor körbeforgatja, így elektromos úton engedélyt ad a jelző állítására. A bejárati vagy kijárati blokkmező színe VÖRÖSRŐL FEHÉRRE vál-tozik.

A váltókezelő (váltóállító központ) A bejárati vagy kijárati blokkmező színe VÖRÖSRŐL FEHÉRRE vál-tozik.

10. Érkező vonat esetén kezeli a bejárati jelzőt:

egyenes irányba történő behaladás esetén a bejárati jelző „Szabad sebességcsökkentés nélkül” állásba állítható a VÖRÖS színű, A1 jelű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával. Ez-után a háromfogalmú előjelző „A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható” állásba állít-ható, a vörös színű, AEj jelű állítóemeltyűt alsó helyzetben ki-csappantva felső () helyzetbe állítja. (Az emeltyű mögött a be-rendezésen a kis nyíl az „E" betű felé mutat.);

kitérő irányban történő behaladás esetén a bejárati jelző „Szabad csökkentett sebességgel” állásba állítható a VÖRÖS színű, A2 jelű állítóemeltyű alsó () helyzetbe állításával. Ezután a háromfogalmú előjelző „A főjelzőn csökkentett sebességgel to-vábbhaladást engedélyező jelzés várható” állásba állítható, úgy, hogy a vörös színű AEj jelű állítóemeltyűt felső helyzetben kicsap-pantva alsó () helyzetbe állítja. Az emeltyű mögött a berende-zésen lévő nyíl a „K" betű felé mutat.

11. Induló vonat részére a kijárati jelzőt kezeli a vörös színű B jelű (első vágány) vagy C jelű (második vágány) állítóemeltyű felső () hely-

zetbe állításával. 12. A jelző állítása után az állítóközpont előtt fogadja a vonatot.


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 37

I.

II.

2

Tj1

1

3

AAEj

201

202

Forgalmi iroda

B

C

I. sz. állítóközpont

Csillebérc feléB

EJÁ

RA

TI

JEL

ZŐ

Rendelkező készülék SZÉCHENYIHEGY állomásV

ÁG

ÁN

Y Ú

T

KIJ

ÁR

AT

I JE

LZŐ

MOTORSZÍN

Fh.II.

Fh.I.

TV-adó

csonka

BE KI

II.

I.

Kényszeroldó CsengőCsengő

SZÉCHENYIHEGY állomás helyszínrajza

Iránykallantyú

Induktor karja

Blokkmezők

Blokkbillentyűk

CsengőCsengő-

gomb

ALAPHELYZET

Tológomb(semleges állásban)

Kényszeroldó-

gomb Elektromos kapcsolat a két berendezés-rész között


TkBb - 38 v.7 - 2015.10.15

Váltókezelő állítókészülék

SZÉCHENYIHEGY állomás

1rE1rEA2

A1

A2

A1AejAej 111 333 Tj1Tj1 BB CC

BE

JÁR

AT

I JE

LZŐ

KIJ

ÁR

AT

I JE

LZŐ

CsengőCsengő

V Á

G Á

N Y

ÚT

FE

LO

LD

ÓF

EL

OL

DÓ

FE

LO

LD

ÓF

EL

OL

DÓ

K E



1, 3

1, 1rE, 3, Tj1Tj1

AEj, A1 CA2 B

Bejárat / kijárat

CSILLEBÉRC felől / felé


1, 3

1, 1rE, 3, Tj1Tj1

AEj, A1 CA2 B

Bejárat / kijárat


Vágán

yszám

kije

lző

Vágányúti

kallantyú

ALAPHELYZET

Szigeteltsín-

jelfogó


1, 3

1, 1rE, 3, Tj1Tj1

AEj, A1 CA2 B

Bejárat / kijárat



1, 3

1, 1rE, 3, Tj1Tj1

AEj, A1 CA2 B

Bejárat / kijárat



v.7 - 2015.10.15 TkBb - 39

I.

II.

2

Tj1

1

3

AAEj

201

202

Forgalmi iroda

B

C


Csillebérc felé

BE

JÁR

AT

I JE

LZŐ

Rendelkező készülék SZÉCHENYIHEGY állomás

V Á

G Á

N Y

ÚT

KIJ

ÁR

AT

I JE

LZŐ

MOTORSZÍN

Fh.II.

Fh.I.

TV-adó

csonka

BE KI

II.

I.



Iránykallantyú

Tológomb

Induktor karja

Blokkbillentyűk

Csengő(az esőlemez leesve)

Csengő-

gomb

Bejárat a II. vágányra – EGYENES irányba

Kényszeroldó-

gomb Elektromos kapcsolat a két berendezés-rész között

Blokkmezők


TkBb - 40 v.7 - 2015.10.15

Váltókezelő állítókészülék SZÉCHENYIHEGY állomás

A2A1Aej

111 333 Tj1Tj1 BB CC

BE

JÁR

AT

I JE

LZŐ

KIJ

ÁR

AT

I JE

LZŐ

CsengőCsengő

V Á

G Á

N Y

ÚT

FE

LO

LD

ÓF

EL

OL

DÓ

FE

LO

LD

ÓF

EL

OL

DÓ

K EV

ágán

yszám

kije

lző

Vágányúti

kallantyú

1rE1rE

II.

Bejárat a II. vágányra – EGYENES irányba



1, 3

1, 1rE, 3, Tj1Tj1

AEj, A1 CA2 B

Bejárat / kijárat


Szigeteltsín-

jelfogó


1, 3

1, 1rE, 3, Tj1Tj1

AEj, A1 CA2 B

Bejárat / kijárat



1, 3

1, 1rE, 3, Tj1Tj1

AEj, A1 CA2 B

Bejárat / kijárat



v.7 - 2015.10.15 TkBb - 41

I.

II.

2

Tj1

1

3

AAEj

201

202

Forgalmi iroda

B

C


Csillebérc feléB

EJÁ

RA

TI

JEL

ZŐ

V Á

G Á

N Y

ÚT

KIJ

ÁR

AT

I JE

LZŐ

MOTORSZÍN

Fh.II.

Fh.I.

TV-adó

csonka

BE KI

II.

I.



Iránykallantyú

Tológomb

Induktor karja

Blokkbillentyűk

Csengő-

gomb

Csengő(az esőlemez leesve)

Kijárat az I. vágányról – KITÉRŐ irányba

Kényszeroldó-

gomb

Rendelkező készülék SZÉCHENYIHEGY állomás

Elektromos kapcsolat a két

berendezés-rész között

Blokkmezők


TkBb - 42 v.7 - 2015.10.15

1rE1rEA2

A1

A2

A1AejAej

1

Tj1Tj1 CC

BE

JÁR

AT

I JE

LZŐ

KIJ

ÁR

AT

I JE

LZŐ

CsengőCsengő

V Á

G Á

N Y

ÚT

FE

LO

LD

ÓF

EL

OL

DÓ

FE

LO

LD

ÓF

EL

OL

DÓ

K E

Vágán

yszám

kije

lző

Vágányúti

kallantyú

I.

3 B

Kijárat az I. vágányról – KITÉRŐ irányba

Szigeteltsín-

jelfogó



1, 3

1, 1rE, 3, Tj1Tj1

AEj, A1 CA2 B

Bejárat / kijárat



1, 3

1, 1rE, 3, Tj1Tj1

AEj, A1 CA2 B

Bejárat / kijárat



1, 3

1, 1rE, 3, Tj1Tj1

AEj, A1 CA2 B

Bejárat / kijárat


Váltókezelő állítókészülék SZÉCHENYIHEGY állomás


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 43

Biztosítóberendezési ismeretek

Tk.Bb. 52 1.2. változat 2010. XI. 12.

Az oldási folyamat(és a korai visszazárás megakadályozása) – kiegészítő ismeret

☼A biztosítóberendezés fontos feladata, hogy a vágányutat (a váltók lezárását) a vonat közlekedése

alatt rögzítse. Közvetlenül a vonat előtt, vagy a vonat alatt átállítható váltó súlyos balesetet okozhat.

A Siemens-blokkos berendezésnél az oldást az utolsó váltó után elhelyezett oldó-szigeteltsín végzi.

Az oldás folyamatát az alábbiakban egy bejáró vonat esetén figyelhetjük meg. Kijárat esetén a működés

megegyezik, csak akkor az utolsó kijárati váltó után elhelyezett szigeteltsín működteti a jelfogót

BE

JÁR

AT

I JE

LZŐ

KIJ

ÁR

AT

I JE

LZŐ

CsengőCsengő

V Á

G Á

N Y

ÚT

FE

LO

LD

ÓF

EL

OL

DÓ

FE

LO

LD

ÓF

EL

OL

DÓ

Szigeteltsín-

jelfogó

BE

JÁR

AT

I JE

LZŐ

KIJ

ÁR

AT

I JE

LZŐ

CsengőCsengő

V Á

G Á

N Y

ÚT

FE

LO

LD

ÓF

EL

OL

DÓ

FE

LO

LD

ÓF

EL

OL

DÓ

Szigeteltsín-

jelfogó

BE

JÁR

AT

I JE

LZŐ

KIJ

ÁR

AT

I JE

LZŐ

CsengőCsengő

V Á

G Á

N Y

ÚT

FE

LO

LD

ÓF

EL

OL

DÓ

FE

LO

LD

ÓF

EL

OL

DÓ

Szigeteltsín-

jelfogó

I.

II.

2

Tj1

1

3

A AEj

201

202

Forgalmi iroda

B

C

I. sz. állítóközpont Csillebérc felé

MOTORSZÍN

Fh.II.

Fh.I.TV-adó

csonka

I.

II.

2

Tj1

1

3

A AEj

201

202

Forgalmi iroda

B

C


MOTORSZÍN

Fh.II.

Fh.I.TV-adó

csonka

I.

II.

2

Tj1

1

3

A AEj

201

202

Forgalmi iroda

B

C


MOTORSZÍN

Fh.II.

Fh.I.TV-adó

csonka

I. fázis – a vonat a bejárati jelző előtt van

II. fázis – a vonat a váltókörzetben vanAmikor a vonat eleje az oldó szigeteltsínre ráhalad: a szigetelt-

sín-jelfogó vörös színre vált, a feloldóblokk pedig fehérre.

III. fázis – a vonat vége is lehaladt az utolsó váltóról Amikor az utolsó jármű is lehalad az utolsó váltóról (oldó szigetelt-

sínről), a szigeteltsín-jelfogó fehér színre vált

A korai oldást megakadályozza az I. fázisban:

- a „szabad” állásban álló bejárati jelző emeltyűje;

- a feloldóblokk (alaphelyzetében) fekete színe

(nem engedik lehúzni a bejárati jelzőblokkal közös blokkbillentyűt – mechanikus függés)

A korai oldást megakadályozza a II. fázisban:

- a „szabad” állásban álló bejárati jelző emeltyűje – mechanikus függés;

- a szigeteltsín-jelfogó vörös színe (megszakítja az induktor áramát: a bejárati jelzőblokk

és a feloldó közös blokkbillentyűje a jelző visszaállítása után már lehúzható, de az

induktor nem ad áramot, amíg a vonat az oldó szigeteltsínen van (a jelfogó ablaka

vörös) – elektromos függés)

A vonat az utolsó váltóról is lehaladt, az oldás a bejárati jelző visszaállítása után elvégezhető.

1.

2.


TkBb - 44 v.7 - 2015.10.15

A váltókezelő (váltóállító központ)

13. A vonat elhaladása után a jelzőt visszaállítja, majd a bejárati vagy a kijárati jelző blokkbilletyűjét ütközésig lehúzza, és az induktor karját legalább nyolcszor körbeforgatja (a jelzőt lezárja). A jelző blokkmező színe FEHÉRRŐL VÖRÖSRE változik.

A visszazárás csak akkor végezhető el, ha a feloldó blokk színe és a szigeteltsín-jelfogó színe is FEHÉR).

A rendelkező (forgalmi irodában)

A jelző blokkmező színe FEHÉRRŐL VÖRÖSRE változik.

14. A jelzőmező vörösre változása után feloldja a vágányutat. A vágányúti blokkbillentyűt ütközésig lehúzza, és az induktor karját legalább nyolc-szor megforgatja. A vágányúti blokkmező színe mindkét szolgálati he-lyen FEHÉRRŐL ZÖLDRE változik.

15. Az iránykallantyút és a tológombot alapállásba helyezi.

A váltókezelő (váltóállító központ) 16. A vágányúti blokkmező zöldre változása után a vágányúti kallantyút

alaphelyzetbe állítja, a reteszt feloldja, és a váltókat szabványos ál-lásba állítja.

Figyelem! Három fontos szabály:

1. A blokkbillentyűt nem szabad felengedni, amíg a mező színe teljesen meg nem változik.

2. Blokkolás befejezésekor először az induktorozást hagyjuk abba, s csak utána engedjük fel lassan a blokkbillentyűt!

3. Nem szabad a blokkbillentyűt lehúzni, amíg az előző blokkolás telje-sen be nem fejeződött.

3.5. Ha a vonat elhaladása után a feloldó blokk fekete marad (a berendezés nem oldható fel), a váltókezelő ezt köteles jelenteni az állomás-

főnöknek, aki a kényszeroldást elvégzi. Ha a vonat után a szigeteltsín-jelfogó vörös marad (a berendezés nem oldható fel), a váltókezelő ezt köteles jelenteni az állomásfőnöknek, aki a szükséges műveleteket elvégzi és a berendezést feloldja.

Kezelési szabályok

rendkívüli esetekre


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 45

3.6. Csillebérc állomáson a váltókat elektro-mos motorral állítjuk, a jelzők fényjelzők. A be-rendezés a váltók és a vágányszakaszok fog-laltságát ellenőrzi. Az állomás kezdőpont felöli oldalán fényso-

rompó üzemel (Konkoly Thege Miklós út). A berendezést a rendelkező forgalmi szolgálattevő kezeli a forgalmi irodában elhelyezett egyközpontos készülékről.

5. ábra VES berendezés (alaphelyzetben)

A kezelési sorrend a következő: 1. A rendelkező meggyőződik a vágányút szabad voltáról a készülék

vágánytábláján. A vágánytáblán a foglalt vágányszakaszok vonalában vörös fénycsík világít, a szabad szakaszok sötétek.

2. Meggyőződik a váltó használhatóságáról, ha a váltó fekete kapcso-

lógombja feletti kis ablak fehér, a váltó használható a haladó járművek terelésére.

3. A váltókat a megfelelő állásba állítja a FEKETE váltó-kapcsoló-gombok segítségével.

Figyelem! A berendezés ― bár visszajelzi a vágányok és váltók foglaltságát ― nem zárja ki a foglalt váltó állításának lehetőségét. Váltóállítás előtt tehát mindig meg kell győződni arról, hogy nem áll-e a váltón jármű és nem is közeledik felé jármű.

A kapcsológomb elején a fekete vonal a váltó állását mutatja:

egyenes váltóállás esetén a vonal függőleges

kitérő váltóállás esetén a vonal vízszintes

VES [„fau-esz”] típusú elektro-dinamikus biztosítóberen-

dezés kezelése


TkBb - 46 v.7 - 2015.10.15

Váltót állítani a kapcsológomb elfordításával lehet. Állításkor a kap-csológomb feletti kis ablak fehérről vörösre változik, és a jelzőcsengő megszólal, mindaddig, amíg a váltó át nem állt. Ekkor a kis ablak újra fehér lesz, ez jelzi, hogy az állítás rendben megtörtént, a váltó ismét használható a járművek terelésére. Ha a váltó állításának akadálya van (a csúcssín és a tősín közé kő, kavics, hó, jég stb. került) akkor a kis ablak vörös marad, és a csengő sem hallgat el. Ilyen esetben a váltót vissza kell állítani, és az akadályt a helyszínen el kell távolítani.

4. A váltók állítása után a vágányút lezárása következik.

A ZÖLD színű vágányúti kapcsológombot az I. illetve a II. vágány felé 45 fokos szögben elfordítjuk (a gomb ferdén áll), ezzel rögzítjük a váltó kapcsológombját (lezárjuk a váltót). A vágányúti kapcsológomb elfor-dításakor a gomb feletti kis ablakban megjelenik a vágány száma. A vágánytáblán megjelenik a lezárt vágányút vonalának megfelelően kivilágított fehér vágánycsík, és megszólal a csengő, amely jelzi, hogy a jelző állítása következhet.

5. A vágányút lezárása után a jelzőt a VÖRÖS jelző-kapcsológomb segítségével lehet továbbhaladást engedélyező állásba állítani.

Bejárat esetén a „BEJ" felirat felé fordítjuk el, ekkor a bejárati jelzőn és előjelzőjén a megfelelő továbbhaladást engedélyező sebességjel-zés jelenik meg. Kijárat esetén a „KIJ" felirat felé fordítjuk el, ekkor a megfelelő kijárati jelzőn jelenik meg a továbbhaladást engedélyező jelzés. A jelző kapcsológombot 90 fokos szögben kell elfordítani – a gomb vízszintesen áll.

☼ A jelző kapcsológomb csak akkor fordítható el, ha a vágányúti kapcsológomb már el van fordítva (mechanikus ellenőrzés), illetve a vágány szabad és a váltó-használhatósági kis ablak fehér (elektromos ellenőrzés). Az elektromos ellenőr-zést a jelző kapcsológomb kismértékű elfordításakor figyelhetjük meg: a gomb feletti négy részre osztott kis ablak jobb felső részén a vörös szín fehérre vált és megengedi a gomb tovább fordítását. Ha a biztonsági feltételek nem teljesülnek, a gombot a berendezés nem engedi elfordítani! Ha a jelzőállító gombot 45 foknál jobban elfordítjuk, a gomb feletti kis ablak bal felső részén a zöld szín fehérre vált, ez jelzi, hogy a gomb lezárása megtörtént (nem fordítható vissza eredeti helyzetbe). Ha a gomb nem záródik le, a jelzőn nem jelenik meg a „szabad” jelzés. A jelző szabadra állásakor a „Be” vagy „Ki” szó is megjelenik a kis ablak alsó részén.

A jelzők állása a vágánytáblán megtekinthető. A jelző-kapcsológomb elfordításával rögzítjük a vágányúti kapcsoló-gombot (nem lehet a váltót feloldani), valamint a berendezés elektro-mosan rögzíti a jelző-kapcsológombot is. Ez azt jelenti, hogy a jelző- kapcsológombot csak a vonat elhaladása után lehet teljesen visszaál-lítani.


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 47


TkBb - 48 v.7 - 2015.10.15


v.7 - 2015.10.15 TkBb - 49

6. Az állomás kezdőpont felőli oldalán beállított menetek esetén a

jelzőn szabad jelzés csak a fénysorompó lezárása után jelenik meg. A fénysorompót a vágányábrán található SR 2 feliratú gomb

egyszeri benyomásával zárhatjuk le. Felnyitott helyzetben a fénysorompó visszajelzése függőleges zöld fénysáv. Lezáráskor először vízszintes sárga fénysáv látható, majd a késleltetési idő (kb. 30 másodperc) leteltével vízszintes vörös fény-sávra változik. Ekkor jelenik meg a jelzőn a továbbhaladást engedé-lyező jelzés.

☼ A késleltetési idő azért szükséges, hogy a leglassabban haladó közúti jármű is elhagyhassa az útátjárót.

Az SR 2 feliratú nyomógomb ismételt megnyomásával a sorompót fel-nyithatjuk. Amennyiben jelzőkezelés is történt, a sorompó csak a me-net elhaladása után nyílik fel (önműködően).

7. A vonat be- vagy kihaladásakor a jelzőt önműködően Megállj-ál-lásba állítja, és a fehér fénysávok vörösre változnak, majd ha a vonat

elhagyta a váltót (és a sorompót), megszólal a csengő és jelzi, hogy a jelző-kapcsológomb elektromosan feloldódott. A gomb felett a kis ablak bal felső részén a fehér szín zöldre vált. A berendezés alapállásba állítható a következő sorrendben: 1. a VÖRÖS jelző-kapcsológombot alapállásba állítjuk; 2. a ZÖLD vágányúti kapcsológombot alapállásba állítjuk; 3. a FEKETE váltó-kapcsológombokkal a váltót szabványos állásba

állítjuk.

3.7 A „szabad” jelzést bármikor Megállj!-ra

kapcsolhatjuk a VÖRÖS kapcsológomb visz-szaállításával (félállásig visszafordítjuk).

Gyermekvasutas pajtás ólomzárral lezárt vagy számlálóval ellátott nyo-mógombot önhatalmúlag SOHASEM kezelhet!

+ Ha a vonat elhaladása során a vágányút nem oldódik, akkor az állomásfőnök a „Kény-sze

Documents

Távközlő és Biztosítóberendezési - SiHuHusihuhu.com/wp-content/uploads/2012/12/TKBBv.7.pdf · Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek TkBb - 6 v.7 - 2015.10.15 Az