Dr. Schmidt Sándor szobor avatás Dorogon.Az Észak Dunántúli Vízmű Zrt. vezetése, Székely Ferenc Géza vezérigazgató úgy döntött, hogy 2019. augusztus 28-án a Dorogi telephelyükön, a régi Schmidt villában egy mellszoborral emléket állítanak dr. Schmidt Sándor okl. bányamérnöknek.

A mellszobrot Dienes Szilárd bronzszobrászművész készítette

Először a meghívottak a Dorogi Szent Borbála templomban vendégváró Schmidt emlékmisén vettek részt.

A szobrot Székely Ferenc Géza és Glevitzky István OMBKE Dorogi Helyi Szervezete, a DSZKA, a Bányász Szakszervezeti Szövetség elnöke leplezte le.

Emlékbeszédeket Glevitzky István, dr.Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium államtitkára és Székely Ferenc Géza mondta.

Glevitzky István elismerő oklevelet és Schmidt Sándor emlékplakettet adományozott Székely Ferenc Gézának a tiszteletreméltó hagyományőrző munkájáért.

A meghívottak koszorúkat helyeztek el az emlékműnél.

Koszorút helyezett el az ÉDV Zrt vezetése, Dorog Város Önkormányzata, dr. Völner Pál, a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány, OMBKE Dorogi Helyi Szervezete, Bányász Szakszervezeti Szövetség,. Nagy megtiszteltetés volt, hogy a Schmidt leszármazottak 18-an, családtagokkal 28-an voltak jelen, s helyeztek el koszorút.Schmidt Sándor szülővárosából Felsőbányáról három volt és a jelenlegi alpolgármestere jött el és koszorúzott a rendezvényen.Zalaegerszegről Tóth János a Magyar Olaj és Gázipari Múveum vezetője koszorúzott. Tatabányáról az OMBKE Helyi Szervezete 30 fővel – bányász egyenruhában – képviseltette magát a rendezvényen, és koszorúzott.A megemlékezés alatt a Dorogi Bányász Zenekar aláfestő zenéjét halhattuk.

Tóth János minikönyvet ajándékoz a Schmidt vitrinbe.

A szobor avató ünnepség vendéglátással, baráti beszélgetéssel zárult.

Glevitzky István elhangzott beszéde alább olvasható:

Dr. Schmidt Sándor. Kiváló bányamérnöknek állítunk emléket, köszönet érte az ÉDV Zrt vezetésének.Felsőbányán született 1882-ben, 1904-ben szerzett bányamérnöki oklevelet a Selmeci Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskolán.Egy év múlva került Dorogra, és 1911-től 28 éven át  a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi bányáinak igazgatója. 1938-tól a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezérigazgató- helyettese 1943-ig, majd egy évig vezérigazgatója. 1953-ban az ÁVH letartóztatta, két hónap múlva belehalt a kínzásokbaŐ volt az első bányamérnök aki doktori címet kapott Magyarországon.1933Az Esztergom vármegye felsőházi tagja 1939-tőlNagy Szent Gergely Rend parancsnoki kereszt (XI. Piusz pápa, 1929)Magyar királyi bányaügyi főtanácsosa lett 1922-benDorog díszpolgára 1922Munkásotthon Önművelő és Önsegélyző Egyesület elnöke voltÉletútja: Selmecbánya, Salgótarján, Petrozsény, Dorog, Budapest voltIgazgatósága alatt Dorog lett a szénmedence központja. Az 1915-ben benyújtott, a dorogi szénbányászat fejlesztésére vonatkozó terve alapján a Reimann akna és altáró, a bányaalagút rendszer kiépítésével valósította meg a bányakoncentrációt.Dorog 1919-ben nagyközség lett, a lakossága igazgatósága alatt kétezer főről nyolcezer főre növekedett. Tisztviselő telepet épített, munkástelepeket (Új kolónia) a vasút menté. Városháza, bányakaszinó, két iskola, óvoda, bányafürdő, két templom, művelődési ház, kórház, sporttelep, sportuszoda, bányaszékház, kálvária, szénoltár, első világháborús emlékmű épült, főként Gáthy Zoltán, Mende Valér és Fleischl Róbert tervei alapján.

Pártolta a művészetet, kiemelve egy pár példát, Csiszér János szobrász első világháborús emlékmű, Mátrai Lajos szobrász Szent Borbála oltár bányász alakjai, Jeges Ernő festő templom freskók, Edvy Illés festő bányafürdő, Harangy Jenő munkásotthon freskó sorozata.Kidogozta kiváló műszaki csapatával a karsztvíz elleni védekezés újszerű módszereit, cementálás, tömedékelés. Gyakorlat lett z elfulladt aknák újranyitása. Megalkotta a művájárt, amely a vágathajtás gépesítésének első lépésének lehet mondani. Ezt követte Dorogon az F géptípus kifejlesztése, feltalálása (Dr. Ajtay Zoltán, Koszorús István, Szilárd József).Dorogiak emlékeznek:

- Árvai Ferenc munkáját a márvány domborműves emléktábláját 1997-ben avatták fel a nevét 1992 óta viselő lakótelepen

- 2003-ban, halálának 50. évfordulóján avatták fel a második emléktábláját a dorogi köztemetőben található Bauer-Stenger család kápolnájának külső falán.                               

Életműve nem csak a dorogi szénmedence 222 éves bányászatának fejlődését határozta meg, de nagy hatással volt a magyar szénbányászat fejlődésére is.

Az esemény kapcsán külön adunk részletes tájékoztatást a :

Schmidt családról Felsőbányai vendégekről Dienes Szilárd bronzszobrászművészről A Schmidt emlékmiséről

Dr. Korompay Péter