Embed Size (px)
Citation preview
A számítógépi programalkotások jogi
védelme
Készítette: Gradwohl Roland
GRROAAT.PTE
2012/2013 II. félév
8. szemeszter
Témavezető belső konzulens Készítette
Konzulens neve: dr. Balogh Zsolt Hallgató neve: Gradwohl Roland
Szakja: PTE-ÁJK Jogász Nappali
E-mail: [email protected]
TartalomjegyzékI. Bevezetés
II. A informatikai fejlődés története
1. A szoftver
1.1 A hardver és a szoftver elhatárolása
1.2 A UNIX és a UNIX-típusú operációs rendszerek
1.3 A UNIX rendszerek fő szolgáltatásai
1.4 A Microsoft történetének áttekintése
III. A szoftver- licenc szerződések típusai
1. A szoftver- licencek csoportosítása
2. A tulajdonosi szoftverek
2.1 Kereskedelmi programok
2.2 Freeware programok
2.3 Shareware programok
3. Egyéb tulajdonosi szoftver- típusok
4. Free szoftverek (szabad)
4.1 A Copyleft eljárás
5. A félszabad (semi-free) programok
IV. Szankcionálás
1. A szerzői jogbitorlás fogalma, fajai
2. A szerzői jog megsértésének jogi következményei
3. Büntetőjogi jogkövetkezmények
4. Egyes eljárási kérdések
V. Összefoglalás és Utószó
VI. Irodalomjegyzék
1
I. Bevezetés
A számítógépi programalkotások egy jövőbe mutató igen kényes területe éppúgy a
technológiának, mind a jognak. Ma már nem találunk olyan területet, ahol az informatika, a
számítógépes technológia, a számítógépes programok ne jelennének meg. Ehhez társul az a
tény is, hogy a technológia eme formája igen dinamikus, igen változó; folyamatos fejlődést
mutat. A jognak a szerepe éppen ezen tények ismeretében igazodnia az tudományhoz és az
élethez; hiszen a jog rendeltetése nem más, mint szabályozni a társadalmi viszonyok azon
területeit, ahol az emberek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdálkodó szervezetek a létük, működésük során egymással érintkeznek.
A dolgozat lényege, hogy a Tisztelt Olvasó betekintést nyerjen eme "dinamikus világba",
valamint az ehhez kapcsolódó jogi megvalósítások bemutatására kerüljenek. A dolgozatom
folyamán igyekszem a korábban szerzett technikai tapasztalataimat - 2009-ben Bsc diplomát
szereztem a PTE-TTK Programtervező informatikus szakán -, továbbá itt a PTE-ÁJK kar
Jogász szakán szerzett jogi tudásom alapján körvonalazni a dolgozat témáját, az
összefüggésekre, jelenségekre, esetleges szankciókra felhívni a Tisztelt Olvasó figyelmét.
A dolgozat, valamint a téma jellegéből adódik, hogy teljes körű ismertetésre nem kerül sor.
Nekem, mint a dolgozat szerzőjének a feladatom ebből adódóan annyi, hogy néhol mélyebbre
hatolva, néhol pedig felületesen felvázoljam, ismertessem eme roppant érdekes, változékony,
képlékeny világ képét. Továbbá az, hogy a Tisztelt Olvasó érdeklődését fejezhesse ki a téma
iránt a dolgozat elolvasása, tanulmányozása során.
Kellemes tanulmányozást kíván a Szerző!
2
II. Az informatikai fejlődés története
3
1. A szoftver
1.1 A hardver és szoftver elhatárolása
A két informatikai fogalom meghatározása egyéni feladatnak minősíthető, hiszen a hardvert
alkotó több száz elem önállóan is meghatározható; a szoftver pedig különféle módokon
definiálható. A hardver maga a számítógép, melyből felépül az eszköz, azaz a computer
fizikai megvalósulása, alkatrészek összessége, tömkelege. A különböző hardvereszközöknek
számos funkciója van: az adatbevitel, a vezérlés, a műveletvégzés és végül az eredménykiírás.
Ez a folyamat nevezhető az informatikában Neumann- ciklusnak. Az adatbeolvasás a beviteli
(input), az eredménykiírás pedig a kiviteli (output) eszközökön keresztül megy végbe (I/O
eszközök). A vezérlés és a műveletvégzés a központi feldolgozó egységen (CPU- Central
Processing Unit) keresztül történik. Az adatok tárolására a központi memória szolgál., melyek
mint tudjuk elveszítik tartalmukat a számítógép kikapcsolása után (pontosabban az operációs
rendszer kikapcsolása/újraindítása során). Az egész számítógép – beleértve a különféle
funkciókat, amelyeket említettünk – működéséért a szoftverek felelősek; azaz eme szellemi
termékek irányítják, vezérlik a hardvereket.1
A szoftver általában három fő részből áll: 2
Forráskód (Source code) valamely programnyelven készül. Eme kód a programozó
által leírt utasítások összessége. Nem csak a kódot tartalmazza, hanem a programozó
által leírt különféle kommenteket. A forrásprogramból fordítóprogram (compiler)
segítségével automatikusan gépi programmá (gépi kóddá – assemblerré) alakul, ami
nem más, mint a
Tárgyi program, mely a programozó által leírt utasítások alapján irányítja a
számítógép processorát. Ez a tárgyi program nem más, mint amit a számítógép
magának átalakított. Emberi érzékelés számára szinte felfoghatatlan ez a program.
Dokumentáció, ami tulajdonképpen a kiegészítő dokumentáció, amely mint önálló
írásmű is jogi védelmet élvez. Ide tartoznak a különféle dokumentációkat, amelyeket a
felhasználónak szánnak a tervezők, programozók, fejlesztők, annak érdekében, hogy a
1 Dr. Marton Kálmán: A számítógépi programalkotások jogi védelme,http://www.jogiforum.hu/publikaciok/13.1.0 2001. 07.01, 2001. július 31.2 Ibid.
4
felhasználó (user) tökéletesen, meghatározott keretek között, hibátlanul tudja
használni a programot; illetve megismerje a fejlesztők támogatottságát,
segítségnyújtási opcióit (Helpdesk).
A szoftverek egyik legfontosabb típusa az operációs rendszer, mely irányítja a
számítógépünket felhasználási igényeink szerint. Ebből azt a következtethetést vonhatjuk le,
hogy a lehető legfontosabb program. Így elengedhetetlennek tartom ismertetését,
kialakulásának körülményeit, rövid történeti áttekintését, s két igen elterjedt operációs
rendszer változat bemutatását.
Az operációs rendszer: „nem más, mint egy ún. „rendszer-szoftver“, amely a számítógép működését vezérli, koordinálja az elvégzendő feladatokat. Az operációs rendszer nem egyetlen program, hanem a rendszert vezérlő és a felhasználót segítő programok összessége.”1
Régebben a DOS operációs rendszer, majd a Microsoft Windows 95/98 és NT, az OS/2 Warp,
manapság pedig a Microsoft Windows XP SP3, Microsoft Windows Vista, Microsoft
Windows 7, Microsoft Windows 8, a LINUX rendszerek, illetve a különféle Macintosh
rendszerek számítanak a legelterjedtebb rendszer-szoftvereknek. 2
„Az operációs rendszerekre épülnek rá a fejlesztői rendszerek, melyek a felhasználót segítik a gép teljesítményének fokozottabb kihasználásában, illetve programok írásában, kiemelkednek közülük a programozási nyelvek. A harmadik szinten találhatóak a felhasználói programok és rendszerek, amelyek alkalmasak a felhasználó egyedi problémáinak megoldására, ebben a csoportban a legáltalánosabb ill. legegyszerűbb szoftverektől kezdve a legbonyolultabb szakértői rendszerekig találhatóak meg a számítógépi programok változatos fajtái.”3
Az operációs rendszer egyéb részei (Windowsnál és Linuxnál egyértelműen a hal.dll fájl)
kötik össze a felhasználót a rendszerrel, s ezáltal teljesítik a felhasználó legtöbb akaratát.
Azért a legtöbbet, hiszen vannak olyan dolgok, amelyekbe nem enged, - illetve enged, csak
nem tanácsos - betekintést (pl. A CPU process kiosztásába).
1.2 A UNIX operációs rendszerek története1 Ibid.2 Ibid.3 Ibid.
5
A UNIX egy 1969-ben kifejlesztett operációs rendszer, melyet az AT&T munkatársai
dolgoztak ki a Bell Laboratories-ben. Amikor egy programozó a UNIX nevet hallja, nem más
jut eszébe, mint az operációs rendszerek ősatyja. Egy olyan fordulópont az operációs
rendszerek történetében, melyhez minden mai ilyen jellegű program visszavezethető.
Azonban mára már beszélhetünk UNIX-jellegű rendszerekről is, melyeknek igen széles
palettája születetett meg az évek során. A Unix-jellegű rendszerek több informatikai
problémára kínálnak megoldást. Egyes verziók "ingyenesek" (például: Linux FreeBSD),
néhány verzió fizetős (Például: HP-UX AIX).
„A hatvanas években néhány nagy amerikai cég elhatározta, hogy egy „mindentudó” operációs rendszert fejlesztenek ki közösen. Meg is született az új rendszer – neve Multics – de nem terjedt el, bár ez volt az első operációs rendszer, amely megkapta a B2-es biztonsági minősítést. Bár a rendszer PL/1-ben készült, a speciális igényei, például a hardveres memória védelem, vagy a 36 bites rendszerek sajátosságai, nem tették lehetővé a hordozhatóságot, és hardverigényei is nagyok voltak.”1
Amikor a cégek lemondtak a Multics-ról, egy Ken Thompson nevű fiatalember a nagy
közönség elé vitte új ötletét, miszerint a Multics fejlesztése során született eredmények
felhasználásával egy újrendszert kellene létrehozni. Nekikezdett a munkának, és 1969-re el is
készült egy igen egyszerű operációs rendszer, amely működőképesnek bizonyult.2
Megszületett a UNIX.
„A névadó tulajdonképpen Brian Kernighan volt, aki közben bekapcsolódott a fejlesztésbe, és eunuch Multics-nak kezdte nevezni munkájuk gyümölcsét. A UNIX eredetileg egy PDP-7 (PDP) számítógépen futott, szerették volna azonban egy modernebb PDP-11 gépre áttenni. A gond csak az volt, hogy ehhez a teljes programrendszert sorról-sorra újra kellett írni. Akkoriban ugyanis az operációs rendszereket assembly-ben írták, amely hatékony volt ugyan, csakhogy minden géphez saját nyelv tartozott. Ennek persze az volt a következménye, hogy ha valaki át akart vinni egy operációs rendszert egy másik gépre, akkor teljesen újra kellett írnia azt. A UNIX csapat elhatározta, hogy egy „portolható” operációs rendszert készít.”3
A megoldást csak egy olyan programozási nyelv jelenthette, amelyik hordozható – vagyis
gépfüggetlen – és elég hatékony ahhoz, hogy operációs rendszert írjanak vele. Dennis M.
Ritchie alkotta meg ama programnyelvet, amely a ma legendás C programozási nyelv elődje
volt. Közös munkával újraírták a UNIX-ot ezen a nyelven, és így megszületett az első
hordozható operációs rendszer. Eme programozási nyelvvel elérték azt a UNIX programozói, 1 Wikipedia - UNIX c. cikke alapján, http://hu.wikipedia.org/wiki/Unix2 Ibid.3 Ibid.
6
hogy az új számítógép így már egy kipróbált, szabványos és ismert operációs rendszerrel
jöhet ki a piacra – a felhasználók pedig már másnap elkezdhetik a használatát, még tanulniuk
sem kell. Rohamosan terjedt a UNIX.1
„A UNIX operációs rendszerek legfontosabb jellemzői:
A rendszermag (kernel) és a felhasználói felület (shell) elválik egymástól A konfigurációs beállítások (néhány kivétellel) (szakember számára) olvasható
szövegfájlokban vannak tárolva "minden fájl" filozófia: A rendszer minden eleme (ideértve a rendszereszközöket is) az
operációs rendszerben fájlként jelenik meg. A grafikus felület (ha van) elkülönül a rendszer többi részétől, ezért a grafikus
terminálokkal (X terminál), viszonylag kis sávszélességgel lehet a központi gépre kapcsolódni
Sok gyártónak van UNIX-szerű operációs rendszere, néhány példa:
AIX (IBM) Darwin / Mac OS X (Apple) IRIX (SGI) HP-UX (Hewlett Packard) Solaris (Sun Microsystems) UNICOS (Cray) UnixWare (SCO)
Viszont vannak szabad szoftverként terjeszthető UNIX-szerű rendszerek is, mint például:
FreeBSD, NetBSD, OpenBSD (lásd bővebben: BSD) Linux
Érdekességképpen néhány eltűnt rendszer:
A/UX (Apple) NextStep (NeXT) Amiga UX / AMIX (Commodore) Minix Xenix (Microsoft)”2
1 Ibid.2 Ibid.
7
1.3 A UNIX rendszerek fő szolgáltatásai
A dolgozat ezen fejezete a legfontosabb UNIX szolgáltatások közül ismertet néhányat, nem
túl részletesen.
Inicializálás (Init):
„Egy UNIX rendszer legfontosabb szolgáltatását az init parancs nyújtja. Ez indul minden UNIX rendszer első processzeként, mint az utolsó dolog, amit a rendszermag a rendszerindítás (boot) után csinál. Amikor az init elindul, folytatja a rendszerindítási folyamatot különböző indulási aprómunkák elvégzésével, azaz például ellenőrzi és felcsatolja (mount) a fájlrendszereket, démonokat indít stb.Azon dolgok pontos listája, amit az init végez, egy sajátos paramétertől függ, mely többértékű lehet, és a működés módját, jellegét határozza meg. Az init általában egyfelhasználós üzemmódot (single user mode) nyújt, mely esetén egyetlen felhasználó sem jelentkezhet be, csakis a root, aki a konzolon használhatja a shell-t. A szokásos üzemmód a többfelhasználós üzemmód (multiuser mode). Néhány esetben ezt általánosítják, és bevezetik a futási szinteket (run level); az egy- és többfelhasználós üzemmód két futási szintnek felel meg, de vannak mások is, mint például az X automatikus futtatása a konzolon.A Linux tíz futási szintet engedélyez (0-9), de ezek közül rendszerint csak néhányat definiálnak alapértelmezésben. A 0. futási szintet "rendszerleállításként" definiálták. Az 1. futási szint az "egyfelhasználós üzemmód". A 6. futási szint a "rendszer újraindítása". A többi futási szint attól függ, hogyan definiálta őket egyik vagy másik disztribúció, s ezek között jelentős eltérések lehetnek. Ha vetünk egy pillantást az /etc/inittab tartalmára, rendszerint tájékozódhatunk arról, melyek az előre definiált futási szintek, s miként definiálták őket.Normál működés esetén az init megbizonyosodik arról, hogy a getty program működik (azaz a felhasználók be tudnak jelentkezni), és az árva processzeket (amelyeknek a szülője meghalt) örökbe fogadja, mivel a UNIX típusú rendszerekben minden processznek egyetlen fastruktúrához kell tartoznia.Amikor a rendszer leáll (shut down), az init az, amely a többi processz leállításával foglalkozik, lecsatolja a fájlrendszereket, és leállítja a processzort, valamint egyéb dolgokat is végez, ha úgy állították be.”1
Bejelentkezés (Login) terminálról:
A bejelentkezéseket a getty program végzi el. A getty beolvassa a felhasználó nevét
és futtatja a login programot, mely a jelszót olvassa be. Ha mindkét adat helyes, a
login elindítja a shell-t. Ha a shell futása megszakad vagy ha a login leáll, ezt az init
észreveszi, és a getty egy új példányát indítja el.2
1 Linux rendszeradminisztrátorok kézikönyve: Verzió 0.8, Fejezet 3. Egy Linux-rendszer áttekintésehttp://tldp.fsf.hu/HOWTO/sag-hu/x147.htmlSzemethy Tivadar: Unix ismertető, http://mek.oszk.hu/01200/01249/01249.htm2 Ibid.
8
Syslog:
A rendszer gyakran üzeneteket (hibaüzeneteket, figyelmeztetéseket) adhat. Olykor
fontos, hogy ezeket az üzeneteket bármikor meg lehessen tekinteni, amiatt érdemes
ezeket egy fájlba írni. Ezt végzi el a syslog program. Az üzenetek eme alkalmazással
típusaik, fontosságuk szerint csoportosíthatók a könnyebb olvasás érdekében.1
Grafikus felhasználói felület (Graphical User Interface; GUI):
A UNIX és a Linux nem ágyazza bele a felhasználói felületet a rendszermagba - mint
például a Microsoft Windows operációs rendszerek -; ehelyett felhasználói szintű
programokra bízza megvalósítását. A Linux által elsődlegesen használt grafikus felület
az "X Window System" (rövidítve "X"). Az X csak egy ablakozó rendszert ad,.
Létezik két igazán népszerű asztali munkakörnyezet (desktop environment) is: a
Gnome és a KDE.2
Hálózati fájlrendszerek (Network File System; NFS, SUN Microsystems):3
Az egyik leghasznosabb dolog a fájlok megosztása a hálózati fájlrendszeren keresztül.
A fájlok megosztása által különféle műveletek hajthatók végre a fájlokon anélkül,
hogy minden adat egy és ugyanazon a számítógépen helyezkedne el.
E alkalmazással becsapjuk a programot, hiszen az azt hiszi, hogy a másik számítógép
fájljai a saját gépen vannak.4
Levelezés:
Az elektronikus levél (e-mail) a számítógépes kommunikáció egyik legelterjedtebb
módszere. Minden felhasználónak van egy bejövő levelesládája (incoming mailbox);
ez egy speciális formátumú fájl, ahol az új - úgyszintén speciális fájlban tárolódó -
levelek tárolódnak.5
1 Ibid.2 Ibid.3 SUN Microsystems - mai nevén ORACLE - fejlesztette ki az NFS-t. A SUN hivatalos honlapja: http://www.oracle.com/us/sun/index.htm, A SUN Microsystems története: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sun_Microsystems4 Linux rendszeradminisztrátorok kézikönyve: Verzió 0.8, Fejezet 3. Egy Linux-rendszer áttekintésehttp://tldp.fsf.hu/HOWTO/sag-hu/x147.html5 Ibid.
9
Nyomtatás:
Főszabály szerint egyszerre csak egy személy használhat egy nyomtatót. Azonban ez
igen gazdaságtalan, tehát célszerű megosztani a nyomtatókat a felhasználók között.
A nyomtatás megkezdése előtt a vezérlő program egy nyomtatási sort (print queue)
hoz létre. Ennek értelmében tehát mindend nyomtatási feladat (job) egy várakozási
sorba kerül. E sorrendben oldja meg a feladatokat a nyomtató egymás után.1
1 Ibid.
10
1.4 A Microsoft történetének áttekintése (1975-1999):
1975 - 1976
A BASIC 2.0 verzió hivatalos megjelenése, 4K és 8K változatokban.
Paul Allen lesz a MITS szoftverigazgatója.
Bill Gates és Paul Allen eladják az Altair 8800-ra írt BASIC-et, a személyi
számítógépekhez írt első számítógépes programozási nyelvet a Microsoft első
ügyfelének, az Albuquerque, Új-Mexikó székhelyű MITS vállalatnak.
A MITS Altair 8800 megjelenik a Popular Electronics magazin címlapján, amely
ötletet adott Paul Allen és Bill Gates számára a BASIC programnyelv kifejlesztéséhez.
Új Mexikó állam belügyminisztériumának hivatala bejegyzi a Microsoft kereskedelmi
nevet.
Bill Gates az egyik első programozó, aki felveti a szoftverkalózkodás kérdését. Az
elsőként a MITS Computer Notes hasábjain közölt „Nyílt levél a
hobbiszámítógépeseknek” cikkében Gates azzal vádolja a hobbifelhasználókat, hogy
szoftvert lopnak és ezáltal megakadályozzák, hogy mások „...jó szoftvereket írjanak”.
Látnoki módon a következő szavakkal fejezi be írását – „...Semmi nem tenne
boldogabbá mint, hogy tíz programozót alkalmazva elárasszam a hobbipiacot jó
minőségű szoftverrel”.1
1 A Microsoft története , A Microsoft Corporation hivatalos weboldala alapján
http://www.microsoft.com/hun/news/cegprofil/microsoft-tortenete/
11
1977 - 1989
Elérhető a FORTRAN-80, a Microsoft második programozási nyelve.
Paul Allen és Bill Gates aláírnak egy hivatalos partneri megállapodást.
Az IBM bemutatja személyi számítógépét, amelyen a Microsoft 16-bites operációs
rendszere, a Microsoft MS-DOS 1.0 verzió, valamint a Microsoft BASIC, a Microsoft
COBOL, a Microsoft Pascal, és egyéb Microsoft termékek futnak.
A Microsoft átalakul egy magánkézben lévő vállalattá, amelynek elnöke, Bill Gates,
elnökhelyettese pedig Paul Allen. A vállalat Microsoft Inc. néven egy Washington
államban bejegyzett vállalkozássá alakul.
A Microsoft bemutatja az MS-DOS operációs rendszer lehetőségeit kibővítő
Microsoft Windows grafikus operációs rendszert. A Windows első kereskedelmi
forgalomban kapható változata csak 1985 novemberében érhető el.
A Microsoft bemutatja a Word for MS-DOS 1.00 szövegszerkesztőt.
Megjelenik a Microsoft Windows kereskedelmi változata.
A Microsoft bejelenti az Office programcsomagot, a Macintosh rendszerekhez CD-
ROM lemezen elérhető első általános üzleti szoftvert.1
1992 - 1995
A technológiai fejlesztés területén elért eredmények elismeréseként Bill Gates Bush elnöktől
átveszi a National Medal of Technology kitüntetést. Megjelenik a több mint 1000 fejlesztést
tartalmazó Microsoft Windows 3.1. Az új verzió iránti felhasználói érdeklődés példa nélkül
álló, az előzetes rendelések száma világszerte meghaladja az 1 millió példányt. Bill Gates
magyarországi látogatása, a Windows 95 magyarországi bejelentése az Operaházban.
Világszerte elérhető a Microsoft Windows 95. Ügyfél-kiszolgáló Fejlesztői Konferencia
keretében megtörténik az SQL Server 6.0 hazai bejelentése.2
1 Ibid.2 Ibid.
12
1999
A Microsoft bejelenti az elosztott webes alkalmazások és az internet alapú
webszolgáltatások létrehozásához és üzemeltetéséhez használható átfogó és integrált
Windows Distributed interNet Architecture (Windows DNA) 2000 platformot.
Steve Ballmer hivatalosan bejelenti a Microsoft Office 2000 terméket.
Az Internet Explorer 5.0 böngésző bemutatása.
A Microsoft megnyitja első online boltját. (Shop)1
A Microsoft történetének áttekintése során tisztán látható, hogy a cég nem csak az
informatikai, hanem a gazdasági élet talaján is alaposan megvetette a lábát. 1999-től kezdve
napjainkig a Microsoft hihetetlen tempóban, egyre és egyre dinamikusabban fejlődik. Mindezt
visszatükrözik a különféle konzolos, PC-s, mobil megoldások számtalan variációi (mobil
alkalmazások, operációs rendszerek).
Mindezek mellett a Microsoft egymás után vásárolja fel a különböző cégeket, hogy ezek
termékeivel, funkcióival az IT-piac vezető pozíciójárt harcolhasson az APPLE-el szemben.
1 Ibid.
13
III. A szoftver-licenc szerződések
típusai
14
1. A szoftver-licencek csoportosítása
A szerzői jogok eme vonulatának tekintetében az az általános gyakorlat alakult ki, hogy a
szerző és a felhasználó szoftver-licencszerződést kötnek, amely magában hordozza azon
jogokat és kötelezettségeket a szerző és a felhasználó számára, mely a szoftver használata
során megjelenhet. A licencszerződések a legtöbb esetben blanketta. A szerződés megkötése a
legtöbb esetben factum concludens1-el történik, mivel a szoftver bármilyen szintű
felhasználása a szerződés elfogadását jelenti. E jogok és kötelezettségek alapján - mind a
felhasználó, mind a szerző oldalát tekintve - különböző típusai különböztethetők meg a
szoftver-licencszerződéseknek.2
A szoftver felhasználását korlátozó tényezők:
a szoftver ingyenesen avagy kizárólag pénz ellenében beszerezhető,
a szoftver forráskódjával kapcsolatos álláspontok (megismerhető, átalakítható, stb),
a szoftver felhasználhatóságával, illetőleg terjeszthetőségével kapcsolatos
álláspontok.3
E szempontok figyelembe vételével három kategóriát különböztethetünk meg; jelesül a
tulajdonosi-, szabad-, félszabad szoftvereket. E kategóriáktól fontos elkülöníteni az un.
„public domain“ szoftvereket, mivel ezek nem állnak szerzői jogi szabályozás (copyright)
alatt, szerzőjük ugyanis lemondott erről.4
1 Factum concludens: Ráutaló magatartással történő szerződéselfogadás a római magánjogban.2 Gross Balázs: A szoftver-licencszerzõdések típusai, http://www.jogiforum.hu/publikaciok/19, 2001. május 5.,3 Ibid.4 Ibid.
15
2. A tulajdonosi szoftverek
E szoftverekkel kapcsolatos tevékenység tekintetében korlátokat állnak fen. Ebben a
csoportban a döntő többséget a kereskedelmi szoftverek teszik ki.
2.1 Kereskedelmi programok
E programokat a szerzője kizárólag azon célból hozta létre, h kereskedelmi forgalomba
bocsássa. Ezáltal elmondható, hogy az ilyen programok terjesztése teljességgel tiltva van.
Külön szabályozás vonatkozik a program másolására, így a biztonsági mentés készítésére is.1
A szerző tiltja a forráskód (soure-code) megismerését, megismerhetővé tételét, a program
bármilyen jellegű - felhasználó általi - módosítását, illetőleg a program visszafejtését, avagy
az erre vonatkozó mindenféle visszafejtési-kísérletet is. Hiszen a forráskód ismeretében igen
könnyen reprodukálhatóvá válik a szerzői jogi oltalom alatt álló dolog. A kereskedelmi
programokra szinte minden esetben garanciát vállal a terjesztő. A programhoz minden
esetben dokumentáció is tartozik. Elmondható tehát, hogy az ilyen jellegű licenc-szerződések
a felhasználó jogosultságait igen pontosan körvonalazzák. Ebből pedig tisztán látszik, hogy
eme esetben a jog szinte csak a szerző jogait védi.2
2.2 Freeware programok
Ezen programok jellegüket tekintve mind ingyenesek, szabadon terjeszthetők, és a
felhasználásukra sincsen korlátozás. Azonban a program forráskódja nem ismerhető meg,
továbbá program nem is módosítható. Többnyire a számítógéppel történő munkát kisegítő,
járulékos jellegű programok kerülnek ilyen oltalom alá. E szoftvert alkotója bármikor,
akaratától és szándékától függően átsorolhatja más kategóriákba. Ilyen abban az esetben
fordulhat elő, hogyha a program igen sikeres lesz, s az alkotója úgy dönt, hogy kereskedelmi
szoftver formájában ellenérték fejében szeretné ezentúl értékesíteni.3
1 Az Európai Unió 91/250/ECC irányelve szerint a biztonsági mentés készítését az egyéni licencszerződésben sem lehet megtiltani.2 Gross Balázs: A szoftver-licencszerzõdések típusai, http://www.jogiforum.hu/publikaciok/19, 2001. május 5.3 Ibid.
16
2.3 Shareware programok
A shareware licenc kategóriába tartozó programok prima facie1 olyanok, mint a freeware
programok, hiszen ezek is ingyenesen beszerezhetők, és szabadon terjeszthetők. Azonban a
shareware programok nem használhatók díjfizetés nélkül korlátlanul és teljeskörűen. Azaz a
program bizonyos funkcióit tekintve korlátozás alá kerül, a működését késleltető
mechanizmus fogad bennünket, avagy időkorlátot kap.
Az egyik legegyszerűbb módszer a IDŐKORLÁTOS2 program megoldás, azaz az ingyenes
használatot a licencszerződés csak bizonyos időre engedi (időkorlát). Ezután pedig fennáll az
a lehetőség, hogy a felhasználó a vételár kifizetése előtt kipróbálja az adott szoftvert, majd a
kipróbálási idő lejártával döntsön csak arról, hogy megvásárolja-e. Másik technikai megoldás
a program késleltetett indítása, az un. „bosszantó képernyők“ (nag screen). E képernyők
tájékoztatnak minket a program teljes verziós funkcióiról, továbbá az időkorlát határidejéről,
illetőleg esetleges reklámokat is megjeleníthetnek.3
A shareware és regisztrált változat közötti különbségek szerint háromféle csoportba
sorolhatjuk a shareware programokat:
1. A regisztrálás a programban semmiféle változást nem. (csak jogi korlátozás)
2. A regisztrálás feloldja a különféle korlátozásokat (időkorlát, az egyes funkciók
„letiltása“, stb)
3. A regisztrálás megtörténtével a felhasználó egy teljesen új programot kap a forgalmazótól.4
1 Prima facie = első pillantásra2 Időkorlátos program: Az időkorlát általában a program telepítésétől indul, és fix ideig (leggyakrabban 30 napig) tart, de konkrét naptári időponthoz is köthetik.3 Gross Balázs: A szoftver-licencszerzõdések típusai, http://www.jogiforum.hu/publikaciok/19, 2001. május 5.4 Ibid.
17
3. Egyéb tulajdonosi szoftver-típusok
Az előzőekben ismertetett típus-programokon kívül találunk még további változatokat.
A TRIAL (kipróbálásra kiadott) szoftver prima facie igen hasonlít az időkorlátos
programokhoz, azonban nem szabadon terjeszthetők, s általában a felhasználó más szoftver,
vagy hardver megvételével jut hozzájuk.1
Egy igen hasonló program a LIMITED EDITION (korlátozott kiadású) szoftver. Annyiban
van eltérés a trial-hoz képest, hogy itt a program bizonyos funkcióit korlátozták a készítők. E
program korlátozások nélküli, s a kereskedelmi szoftverlicenc alatt kiadott párját gyakran
„prémium-“ vagy „deluxe edition“-nek nevezik.2
Érdekes átmenet a kereskedelmi és a freeware program között az un. AD POWERED
(reklámmal támogatott) szoftver, amely a felhasználás feltételeiben megegyezik a freeware
programokkal, készítőjük mégis üzleti céllal hozta létre őket. A bevétel többsége nem a
termék árából, hanem a programhoz párosított különféle reklámokból származik. Alapja az
online állapot, azaz a program készítője internet-alapú programokhoz csatolja e
reklámfelületet.3
Szintén átmeneti kategóriának fogható fel, ezúttal a freeware és shareware között az un.
POSTCARD-WARE (email-ware), amelyben a shareware programoknál megszokott
korlátozás jelképes, s a program készítője annyit kér csupán a felhasználótól, hogy a termék
megfelelt az elvárásainak, küldjön egy köszönő levelet a program about-jában megtalálható
levelezési címre. A program teljes mértékben freeware-nek tekinthető azzal a kitétellel, hogy
a szerző nyomon tudja követni az általa írt program elterjedtségét.4
1 Ibid.2 Ibid.3 Ibid.4 Ibid.
18
4. A szabad (free) szoftverek
A free szoftver nem azonos a freeware szoftverrel, ugyanis az itt megjelenő - Free Software
Foundation (FSF) - szabad szoftverlicenszelési szabadság mód szerint a következőket kell
érteni:
1. A programfuttatás szabadsága
2. A program teljeskörű megismerése, továbbá módosítása
3. A program korlátlan terjesztésének szabadsága
4. A program fejlesztésének és a fejlesztések nyilvános elérhetővé tételének a szabadsága
A program ingyenesen beszerezhető, de ugyanakkor ez a feltétel nem zárja ki azt, hogy a
programot ellenérték fejében is terjesszék. A program terjesztőjének nincs szüksége a
program szerzőjének az engedélyére, valamint a terjesztésből szerzett nyereségből nem
kötelező a készítőnek juttatni.
A terjesztéssel szemben azonban két követelmény mégis fenn áll:
ha a forgalmazó csak a bináris kódot terjeszti, akkor a forráskódot a felhasználó
kérésére minden esetben, ingyenesen annak rendelkezésére kell bocsátani.
a programmal dokumentációját is terjeszteni kell.1
4.1 A „copyleft“ eljárás
A free szoftverek felhasználási feltételei tehát az mondják ki, hogy az ilyen programokat bárki
szabadon használhatja és módosíthatja. Azonban vannak olyan esetek, amikor a program
módosítója úgy dönt, hogy a program kikerülhet a szabad szoftverek köréből; s adott esetben
az eredeti készítőjének akarata ellenére. E probléma elkerülésére jött létre a „copyleft“ eljárás.
Az elnevezés asszociál a „copyright“ fogalomra, mely a szerzői jogokat tartalmazza, azonban
itt a szerzői jogi védelem nem a szerző, hanem a felhasználók jogait védi, azáltal, hogy a
program módosítóját kötelezi arra, hogy a keletkezett származékot, avagy szimpla módosítást
1 Ibid.
19
szabad szoftverként terjessze tovább. A korlátozás ez esetben is a licencszerződésben jelenik
meg.1
A copyleft megvalósítására dolgozott ki a GNU project egy fix felhasználási feltételcsomagot
a GPL-t (General Public Licence). A GNU GPL nem tartalmaz korlátozásokat a szoftver
használatára, csak a terjesztésre és a módosításra. Azaz az előzőekben leírt feltételeket
teljesíti. Természetesen eme célok elérésére nemcsak e licensz típus alkalmazható.2
5. A „félszabad“ (semi-free) programok
A tulajdonosi és a szabad szoftverek kategóriája között található eme vegyes licenctípus,
amely a felhasználó személyétől, továbbá a program felhasználásának céljától teszi függővé
annak státuszát. Általában két felhasználást különböztet meg: a magáncélra és üzleti célra
való felhasználást, azzal a kitétellel, hogy az oktatásban való felhasználást szinte mindig
kedvezőbb kategóriába sorolják. Más esetben meg kimondottan a magánszemélyeket és a
vállalkozásokat különbözteti meg. Így ezek a programok az üzleti felhasználók számára
kereskedelmi programokként, a magánfelhasználók számára freeware vagy szabad
szoftverekként jelennek meg. Eme licence típusok azonban kétélűek, hiszen ezen szerződések
a felhasználónak tágabb mozgásteret engedélyeznek, de ezzel a program szerzőinek kevesebb
jogát tartják fenn. A szabad szoftver licencszerződés-típus azonban nem hagyja teljesen
védtelenül a szerzőt. A szabad szoftver felhasználását szabályozó szerződés pontosan
ugyanolyan jogi védelmet nyújt a szerzőnek, mint más licencszerződés-típusok.3
1 Ibid.2 Ibid.3 Ibid.
20
IV. Szankcionálás
21
1. A szerzői jogbitorlás fogalma, fajai
A szerzői jogviszonyról elmondható, hogy szerkezetét tekintve abszolút, s negatív tartalmú.
Ez azt jelenti, hogy a jogosultakon kívül mindenki köteles tartózkodni attól, hogy a szerző
jogát bármilyen módon megsértse. Tehát, ha ilyen jogsértés bármilyen formában
bekövetkezik, akkor szerzői jogbitorlásról beszélhetünk.
A szerzői jogbitorlás tipizálható:
vagyoni jogosultságokat sértő (engedély nélküli felhasználás)
személyi jogokat sértő
Eme tipizálás alapján beszélhetünk a szankciók szerinti felosztásról is, mely a
következőképpen alakul:
Büntetőjogi,
Vagyoni,
Szabálysértési jogi,
Polgári jogi.
A polgári jogi szankció is tovább bontható aszerint, hogy objektív avagy szubjektív alapú a
jogsértés. Objektív esetén tehát arról van szó, hogy független a jogsértő magatartás
felróhatóságától. Szubjektív esetén viszont a jogkövetelmények csak akkor állnak be, hogyha
a jogsértő magatartás felróható, azaz a jogsértő nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható.1
1 Dr. PhD Verebics János: A szellemi alkotások joga. Egyetemi előadás. Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem. http://www.old.uti.bme.hu/cgi-bin/hallgato/oktatok.cgi?detail=true&oktato_id=84
22
2. A szerzői jog megsértésének polgári jogi
jogkövetkezményei
A szerzői jogok megsértése esetén tehát az előzőek alapján elmondható, hogy a szerző
védelmében objektív és szubjektív alapú jogkövetkezmények alkalmazhatók [Szjt. XIII.
Fejezet]. A szerzői jogi törvény mellett, azonban a Ptk. is irányadó a jogsértés esetén.
Az objektív alapú szankciók csupán csak a jogsértés tényére alapítva érvényesíthetők. E
szankciók elsősorban a szerző személyhez fűződő jogosultságainak védelmére hivatottak.
Szubjektív alapú szankcióról a szerzői jogsértés esetén akkor beszélünk, ha a jogsértő
magatartás felróható, vétkes.1
2.1 A szerzői jogsértés objektív alapú szankciói
A szerző jogainak megsértése esetére az Szjt. 94. § (1) bekezdése ötféle polgári jogi igény
érvényesítését biztosítja. Továbbá elmondható, hogy felróhatóságtól függetlenül
érvényesülnek eme jogkövetkezmények, s a Ptk. 84.§ is tartalmaz különféle rendelkezéseket a
szerző igényeinek érvényesítésére.
Ezek alapvetően a szerző személyéhez fűződő jogainak megsértését szankcionálják, azonban
a szerzőnek megvan a joga ahhoz, hogy szükség esetén vagyoni igénnyel is fellépjen. A
sértettnek csak azt kell bizonyítania, hogy a jogsértő cselekmény vagy mulasztás megtörtént,
továbbá, hogy az valóban a szerző valamely szerzői jogának megsértését jelenti, s hogy a
jogsértést az alperes követte el. A szándékosságot vagy gondatlanságot a bíróság nem
vizsgálja. 2
A felperes a következő igényekkel léphet fel az alperessel szemben:
a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása
a jogsértés abbahagyása, valamint a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől
1 Dr. Marton Kálmán: A számítógépi programalkotások jogi védelme, http://www.jogiforum.hu/publikaciok/13.3.0, 2001. július 31.2 Ibid.
23
a jogsértő adjon elégtételt, és ennek saját költségén biztosítson megillető
nyilvánosságot:
Azaz a jogsértő szolgáltasson adatot a dolog, szolgáltatás előállításában, a
teljesítésben résztvevőkről, valamint a jogsértésben közreműködő üzleti
kapcsolatokról.
a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése,
a sérelmes helyzet megszüntetését, in integrum restitutio a jogsértő költségén,
a jogsértéshez használt eszköz és anyag, valamint a jogsértéssel előállított anyag
megsemmisítését, jogsértő mivoltától való megfosztását.1
2.2 A szerzői jog megsértésének szubjektív alapú szankciói
E károkozás következtében a legfontosabb tényező, hogy a jogsértő magatartás felróható-e. A
jogsértő a polgári jogi felelősség szabályai szerint köteles kártérítést fizetni, azaz a kártérítés
általános szabályait a Ptk. XXIX. fejezetet tartalmazza. Mentesül a felelősség alól, ha
bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. A bizonyítási
kötelezettség a jogsértőt terheli. Kártérítésre a szerző személyes jogainak megsértése miatt is
sor kerülhet.2
1 Dr. PhD Verebics János: A szellemi alkotások joga. Egyetemi előadás. Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem. http://www.old.uti.bme.hu/cgi-bin/hallgato/oktatok.cgi?detail=true&oktato_id=842 Dr. PhD Verebics János: A szellemi alkotások joga. Egyetemi előadás. Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem. http://www.old.uti.bme.hu/cgi-bin/hallgato/oktatok.cgi?detail=true&oktato_id=84Dr. Marton Kálmán: A számítógépi programalkotások jogi védelme, http://www.jogiforum.hu/publikaciok/13.3.0, 2001. július 31.
24
3. Büntetőjogi jogkövetkezmények
A szoftverek védelmére vonatkozó magyar szabályozás talán leggyengébb pontja a
büntetőjogi szankciók kidolgozatlansága. Ugyanis ez azt jelenti, hogy a jogsértő a normál
licencdíjnál alig fizet valamivel többet büntetésként, feltéve, ha ez a jogsértés a sérelmes
tudomására jutott.1
A szerzői jogsértés legsúlyosabb eseteit a Btk. bitorlásként [Btk.329.§] bűntetté minősíti és
három évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti.
A másik szerzői jogi bűncselekmény a szerzői és szomszédos jogok megsértése [Btk.
329/A.§.]. E bűncselekmény jogi tárgya kettős:
az Szjt. szerint szerzői jogvédelemben részesülő eredeti alkotások,
a szerzői joghoz kapcsolódó jogok: előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, stb.
A bűncselekmény sértettje az, akinek személyi vagy vagyoni jogát a cselekmény közvetlenül
sérti. Az elkövetési magatartás pedig természetesen e jogok megsértése. E törvény a
gondatlan elkövetést is büntetni rendeli. Eredmény-bűncselekményről van szó, tehát
befejezetté a vagyoni hátrány bekövetkeztével válik.
A jogalkotó szándéka szerint súlyosabban - bűntettként - minősül a cselekmény, ha a szerzői
és szomszédos jogok megsértését jelentős vagyoni hátrányt okozva, vagy üzletszerűen követik
el. A büntetés ebben az esetben három évig terjedő szabadságvesztés. A büntetés öt évig
terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői és szomszédos jogok megsértését különösen nagy
vagyoni hátrányt okozva követik el.2
1 Dr. PhD Verebics János: A szellemi alkotások joga. Egyetemi előadás. Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem. http://www.old.uti.bme.hu/cgi-bin/hallgato/oktatok.cgi?detail=true&oktato_id=842 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 329/A .§
25
4. Egyes eljárási kérdések
„Annak tisztázásakor valamely eljárásban, hogy a jogellenesen használt szoftvernek a felhasználó valóban illegálisan volt-e birtokában az esetek túlnyomó részében, gyakorlati és célszerűségi szempontokból, a számítógépet a hozzátartozó adathordozókkal (floppy, CD, winchester) egyetemben le kell foglalni. A computer és az adathordozók a szakértői bizonyítást követően adhatók vissza, miután azokról a jogellenesen használt szoftvert törölték. A Btk. 329/A §. (5) bekezdése szerint azt a dolgot, melyre a bűncselekményt elkövették el kell kobozni. A számítógépet, mint a jogsértéshez felhasznált eszközt nem lehet elkobozni, mivel a program másolása, futtatása a gép használatának periférikus részét képezi, és nem tekinthető az elkövetés kötelező elkobzást maga után vonó eszközének. Azokat a gépen kívüli adathordozó eszközöket, amelyekről adat nem törölhető (pl. CD lemez) az eljáró hatóságnak el kell koboznia. A törölt adatokról, illetve a lefoglalt számítógép kiadásáról jegyzőkönyvet kell felvennie a hatóságoknak. Nagyobb mennyiségű számítógépet tartalmazó hálózat vizsgálása esetén a lefoglalásától, technikai nehézségek miatt, el lehet tekinteni, de a szakértői bizonyítást a helyszínen, jegyzőkönyv felvétele mellett, kell megtartani. Az illegális program felmérése akként történik, hogy kilistáztatják a gépen és az egyéb adathordozókon található "exe", "com" és "bat" (programindító) kiterjesztésű állományokat, majd rajtuk keresztül megállapítják milyen szoftver van telepítve a vizsgált felhasználónál. Ezt követi az adott programhoz tartozó számla, a felhasználói szerződés, az azt igazoló CoA (Certificate of Authenticity), vagy az újabb programoknál egyedi, számozott jel, hologram vizsgálata. Amennyiben a felhasználó nem tudja ezek valamelyikével igazolni felhasználói jogosultságát, nagy a valószínűsége, hogy illegálisan használja a kérdéses szoftvert.”1
1 Dr. Marton Kálmán: A számítógépi programalkotások jogi védelme, , http://www.jogiforum.hu/publikaciok/13.3.0, 2001. július 31.
26
V. Összefoglalás és Utószó
27
A dolgozatom feladata - a Bevezetéshez hűen - a számítógépi programalkotások
feltérképezése mind a technológiai, mind gazdasági, s végül, de nem utolsósorban a jogi
mivoltát tekintve. A technológiai oldal természetesen a számítástechnikai, programozási
szakma ízét hozta el az Olvasónak. A gazdasági ág a Microsoft Corporation évről-évre
száguldó managementjét és versenyét a konkurens Apple és Linux cégekkel szemben, a jogi
oldal pedig a technológia és gazdaság védelmét, oltalmát megvalósító eszköz képében mutatta
meg magát dolgozatom sorai között.
Igyekeztem objektív képet adni, s ezáltal az érdeklődést felkelteni a Tisztelt Olvasóban a téma
iránt. Azonban a téma igen tág, igen dinamikus. A tractatusom megírása közben is olyan
változások történtek mind a három területen - informatikai, gazdasági, jogi -, melyek
következtében igen nehéz lenne teljesen naprakész tanulmányt írni. Előnyömre szolgál, hogy
téma megválasztásakor igyekeztem olyan oldalról megközelíteni a témának eme változatos
oldalát, melyekről az ember nap mint nap hall, melyeket nap mint nap lát, amelyek a mai
száguldó és egyben "kényelmes" világ centrumát képezik. Ugyanis eme technológiák nélkül
erős túlzással, de kimondhatjuk, hogy megállna a világ. Gondoljunk csak bele! Példának
okáért az Internet nélkül szinte a legtöbb szolgáltatás, a kommunikáció, a gazdaság, a
vállalatirányítás, az egészségügy, stb... mind megrokkanna. Kimondhatnánk, hogy megtorpant
a Világ. Ugyanakkor az ellenkezőjét sem szabad elfelednünk. Eme dinamikus Világ
szabályozás nélkül hamar anarchiává válna. A számítógépi programalkotások révén az ember
bármit megtehet. Ki sem kell mozdulnia a lakásából, s elér mindent. Pontosan e veszélyes
hullámok féken tartására születtek és születnek e területet érintő jogszabályok, nemzetközi
egyezmények, szerződések, megállapodások.
A dolgozatom célja csupán annyi lenne, hogy a Tisztelt Olvasó gondolkodjon el azon, hogy
miért is kell igazán diszkréten és óvatosan kezelnünk eme területet.
Az évfolyamdolgozat megírásában felhasználtam eddigi tapasztalataimat és tudásomat,
melyet a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Programtervező
Informatikus Bsc. szakán e jogi tanulmányaimat megelőzően, továbbá azt a tudást, melyet
Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán Jogász szakon szereztem. S
szeretném megköszönni dr. Balogh Zsolt témavezető konzulensemnek a segítséget, ki
mindig mindenben maximális segítőkészséget tanúsított mind jogi, mind informatikai területet
tekintve.
28
VI. Irodalomjegyzék
Internetes forrás:
Dr. Marton Kálmán: A számítógépi programalkotások jogi védelme, ,
http://www.jogiforum.hu/publikaciok/13.3.0, 2001. július 31.
Gross Balázs: A szoftver-licencszerzõdések típusai,
http://www.jogiforum.hu/publikaciok/19, 2001. május 5.
Linux rendszeradminisztrátorok kézikönyve: Verzió 0.8, Fejezet 3. Egy Linux-
rendszer áttekintése, http://tldp.fsf.hu/HOWTO/sag-hu/index.html
Magyar Linux Dokumentációs project, http://tldp.fsf.hu/
Microsoft Corporation hivatalos weboldala,
http://www.microsoft.com/hun/news/cegprofil/microsoft-tortenete/
Szemethy Tivadar: Unix ismertető, http://mek.oszk.hu/01200/01249/01249.pdf
Wikipedia - UNIX c. cikke, http://hu.wikipedia.org/wiki/Unix
Egyetemi előadás:
Dr. PhD Verebics János: A szellemi alkotások joga. Egyetemi előadás. Budapest,
Budapesti Műszaki Egyetem.
http://www.old.uti.bme.hu/cgi-bin/hallgato/oktatok.cgi?detail=true&oktato_id=84
Jogszabály, jogforrás:
Az Európai Unió 91/250/ECC irányelve
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
29
