Utazása jugoszláv tengerpartra

Kiadja:a Magyar Diafilmgyártó Vállalat

Budapest

1. Hazánk déli szomszédja, Jugoszlávia 255 804 km2-enterül el: kétharmada hegyvidék, egyharmada síkság. A többmint 20 millió lakosú országot dél-nyugatról a csodálatoskékségű Adriai-tenger 2092 km hosszan határolja. Ez a vál-tozatos tengerpart méltán vonzza a magyar turisták tízezreit.Barangolásunkat közös folyónk, a Duna mentén kezdjük.Első állomásunk Jugoszlávia északi autonóm területének, aVajdaságnak központja a 214000 lakosú Újvidék (NoviSad).

2. Újvidék egyik fő nevezetessége a Duna feletti dombonmagasodó péterváradi vár. Gondozott úton, sáncok és csil-log bástyák között jutunk fel a kilátóteraszra. Az itt álló ba-rokk óratorony érdekessége, hogya nagymutató az órákat,a kicsi pedig a perceket mutatja.

3. A város központja a Szabadság tér (Trg Slobode). Ittemelkedik az 1894-ben neoreneszánsz stílusban épült tor-nyos városháza. Előtte Szvetozár Miletics, a híres szerb po-litikus szobra áll: Ivan Mestrovics alkotása.Belgrád a szocialista Jugoszlávia fővárosa. Már a görögHérodotosz (i, e. 485-425) is megemlékezik a város lakóiról.A Duna és a Száva összefolyásánál levő települést ez idő-ben szkíta törzsek lakták. Az 1. század végétől Singidunumnéven római város, majd hosszú századokig végvár, a XIX.század elejéig török kormányzóság, pasalik székhely.

4. A mai Belgrád modern nagyváros. Térszerű főutcája aTerazije, amelynek két oldalát korszerű épületek, áruházak,üzletek szegélyezik.

5. Belgrád legtágasabb tere, a Köztársaság tér - esti fény-ben. Előtte Obrenovics Mihály szerb fejedelem 1882-benemelt lovas szobra. (Készítője Enrico Pazzi firenzei mestervolt.)

6. A város mai, szláv nevét: Beograd (Fehérvár) - a felső-vár messzire fehérlő mészkőszikláiról nyerte a XI. század-ban. A történelem viharai során a vár többször elpusztult.Mai formáját XVIII. századi átépítésekor kapta. Tekintsünkaz új Belgrádra a várfalak előtti térségről, a Kalemegdán-ról! Az északi bástyán Ivan Mestrovics alkotását. "A győz-tes" szobrát látjuk.

-'

7, A régi Belgrád jellegzetes épülete a konyhájáról is híres,hangulatos "Kávéház a kérdőjel hez".

8, A jugoszláviai Visegrádon szép lótnlvcló a XVI. század-ban emelt török híd, amelynek történetét a Nobel-díjas IvoAndries írta meg "Híd a Drinán" címmel.

9. Utunkat a hegyes-völgyes Bosznia-Hercegovinában foly-tat juk. Szarajevó Bosznia-Hercegovina Szövetséges Köztár-saság fővárosa, közigazgatási, kulturális és ipari központja,ahol harmonikusan ötvöződik a régi és az ú]. - A belvárosképe egy régi, mohamedán temető felől nézve.

10. Szarajevó még ma is a keleti 'romantikát őrzi. A XVI.században épített Csekrdzsijina dzsámi egyike apiacteret,a Bas-csarsiját szegélyező négy dzsáminak. Érdekessége,hogy kétszintes.

11. A Bas-csarsija színes látványossága a Kazandzsiluk: aréz- és ezüstművesek utcája.

12. Gazi Huszref bég dzsámijának belső tere. - A törökSzarajevó nagy építtetőjének neve legalább olyan csen-gésű itt, mint Firenzében a Medicieké. Gazi Huszref bégtöbb mint 30 éven át volt a város kormányzója a török bi-rodalom diadalmas szakaszában, a XVI. sz.-ban. A dzsámia Balkánon a mohamedán vallás legnagyobb és legpom-pázatosabb épülete. Korai konstantinápolyi stílusban a tö-rökök híres építésze, Hajrudin emelte.

13. A vad regényes Neretva-kanyonon át vezet az út a ten-ger felé. Kopár hegyek, zord sziklák között folyik a Neret-va: egyik oldalán van a közút, a másikon a, vasútvonal. -:Itt vívták a partizánseregek anémet fcsisztókkol a másodikvilágháború egyik nagy ütközetét, a neretvai csatát.

14. Szarajevó és a tenger között félúton fekszik Mosztár.Régi városrésze, a turistákat vonzó egykori iparosnegyede,a Kazandzsiluk, a bosnyák-török világ élményét nyújtja.

15. A városrész fő látnivalóia a Neretvát átívelő, csodásRégi híd, a török hídépítészet remeke. 9 éven át épült, 30méter hosszú és 20 méterrel a folyó víztükre felett emelke-dik. Mimár Hajrudin 1566-ban kezdte el építeni. Merészvonalvezetése, technikai tökélye a vasbeton korának építé-s:eiben is csodólctot kelt.

16. Pocsitelj, o Neretva völgyének Mosztártól 30 km-re fek-vő, meseszerű, romantikus városkája. A hegyoldal kis házaiközül a karcsú minaret és az óratorony magasodik ki.

17. A hegy tetején a középkori bástyatorony áll. A váratMcityás király, Velence és a Dubrovniki Köztársaság közöserővel építtette a török ellen.

18. Pocsiteljtől 25 krn-es, élmény teli kitérőt ígér a több mintszáz, faragványdíszes középkori sírkővel. stecsákkal ékes ra-dimljei sírmező.Rövid autózás után érjük el Opuzent. Itt ágazik el az adriaiautóút délnek Dubrovnik, észak felé Split irányában. Mielőször a déli irányban vesszük sorra Dél-Dalmácia legjel-legzetesebb fürdőhelyeit.19. - Dubrovnik madártávlatból.Dubrovnik (Raguza) Jugoszlávia és az egész Adria egyiklegvonzóbb idegenforgalmi helye. A VII. sz.-ban már fenn-·álló települést a XII-től a XVI. századig épített hatalmas,sokbástyás városfal veszi körül.

..2D. Dubrovnik óvárosa XVII. századi képét őrzi, így főutcá-_ -fer, a mindig mozgalmas Piaco is.

21. A fiatal turisták kedvenc pihenőhelye a Szent Balázs(Sv. Vlah) templom lépcsője.

22·..Dubrovnik művészeti vonzerejét a minden évben meg-rendezett Nyári Játékok adják. - Hangverseny a Rektor--palota előtt.

23. Hercegnovi dús növényzetévei, pálmafás sétányaivalpatinás fürdőhely a Crna Gora-i tengerparton, a Kotori-(Cotta rói) -öbölben. Szép strandok, nagy szállodák, kultu-rált környezet jellemzi a Dél-Adrio e nagy múltú fürdőhe-lyét.24. Budvát az i. e. IV. században görögök alapították. Azegykori sziget-város ma már összeforrt a szárazfölddel. AXV. századi bástyákkal, falakkal körülvett városka ma szépstrandfürdőiről, szállodáiról híres.

25. Szveti Sztefan. Az egykori halászházakból átalakítottsrállodaváros ma luxusnyaralóhely, amelyet töltés köt ősszea parttal. A virágdíszes, hangulatos hely belépőjeggyel te-kinthető meg.

26. Korcsula szigetét hajóval vagy komppal lehet megkö-zelíteni. A 47 km hosszú. 276 km2 területű sziget városkáitautóút köti össze. Közülük a legnagyobb a sziget délkeletirészén fekvő műernlék-vóros, Korcsula. A gótikus székesegy-ház (Tintoretto, Bossono festményeivel). a régi bástyák. avárosháza és szép kis templomok várják a látogatókat afestői városkában. amely szülöttének vallja a híres világ-utozót, Marco Polót.27. A karsztos Biokovo-hegység tövében. Dubrovnik és Splitközött fekvő Makarska a jugoszláv Adria-part egyik vonzóés látogatott fürdőhelye. (A Ferenc-rendi templom kincstáraés a kolostor pincéjében berendezett kagylómúzeum is ér-dekes látnivaló.)28. Hvar szigetét hajójáratok kötik össze Splittel. A szigetlegnagyobb települése Hvor, kedvelt nyári- és téli üdülő-hely. - A város fölött. a hegytetőn az V. Károly német--római császárról és spanyol királyról elnevezett Spanyol--erőd magasodik.29. Hvar számos műemléke tanúsítja. hogy egykor nagy je-lentőségű város volt. A reneszánsz stílusú Szt. István szé-kesegyház (gazdag kincstárral). városfalak. erődítmények.szép templomok és patrícius-paloták teszik felejthetetlennéa bolyongást a hvori utcákon.30. Omis a XI-XII. szózadban rettegett kalózfészek volt.Ma nyaralóhely. kellemes. homokos stranddal. - A XVI.századi székesegyház reneszánsz harangtornya. Háttérbenaz egykori kalózvár falai.

31. A sebes vizű Cetina Omisnál ömlik a tengerbe. Torko-latának közelébe érve egyszeriben megváltozik az eddigimeg szokott adriai tájkép. A komor sziklakanyonból előtörőfolyócska partján. a sziklákon romos bástyák magasodnak.Kellemes csónakkirándulást tehetünk a Cetinán.

32. Az Adria harmadik legnagyobb szigete Bracs. A szigetegyik kis halásztelepülésének. Pucsiscsének mozgalmas ré-sze a kikötő.33. Split Közép-Dalmácia gazdasági. kulturális és idegen-forgalmi központja. Felemelkedését. műemlékvárosi rang-ját Diocletianus római császárnak köszönheti, aki a tenger-pa~ton ~otalmas palotát építtetett. Jelentős részei még maIS óllnok.

34. A Diocletianus-palota peristiliumának szép részlete a'boltíves oszlopsor. Évről évre szabadtéri előadásokat ren-deznek itt.

35. - Mestrovics Múzeum. Ivan Mestrovics (1883-1962) Ju-goszlávia nagy szobrásza, aki pásztorgyerekből lett száza-dunk egyik legnagyobb művészévé. Az épületet Mestrovicstervei szerint, bracsi fehér márványból építették, és a mű-vész legszebb alkotásait őrzi.

36. Split vonzásterületéhez tartozik, az egykor vele vetekedőhatalmú Trogir. Kis szigeten fekszik, és híd köti .őssze a szá-razfölddel. A városkát erős várfalak, bástyák védték. A ten-gerparti sétány festői pálmasora a régi velencei erősség-hez, a Kamerlengo-erődhöz vezet.

37. A várfalak között kanyargó sikátorok ódon palotái, régiházai a késő középkort idézik. A múzeumvároska egyik leg-szebb világi épülete a gótikus Cippico-palota - a farag-ványdíszes románkori katedrálissal szemben.

38. Megragadó látványa félszigeten fekvő Primosten, ame-lyet elsősorban komfortos szállodáiért látogatnak. Valami-kor a városka szigetre épült, de a keskeny tengerágat fel-töltötték, és Primosten a szárazföldre is átterebélyesedett.

39. Sibenik városát a X. sz.-ban a horvátok alapították. Mais jelentős kikötő. Nevezetes műemléke a Szt. Jakab kated-rális, a dalmáciai késő gótika és a reneszánsz páratlan al-kotása. Az óvárosban a középkori városépítészet sok jel-legzetességét figyelhetjük meg.

40. Zára (Zadar) egykor a római Dalmácia fővárosa volt.Megtaláljuk itt a római, a bizánci és a román építészet re-mekműveit. A Sv. Stosija (Szt. Anasztázia) templomot aXII-XIII. században építették román stílusban.

41. A bizánci stílus szép példája a IX. századi Szt. Donáttemplom. Aljában jól látszanak az építéshez felhasznált, ró-mai kori faragott kövek.

42. A Sv. Marija templom harangtornyát Könyves Kálmánkirályunk építtette 1105-ben. Erről tanúskodik a torony bel-sejében látható "r. co-Ilo-man-nus" felirat. Tekintsük mega templommal egybeépült Régészeti és EgyházművészetiMúzeum remekeit, kincseit is!

43. Zadarból k,önnyen elérhető, ritka szép természeti látni-való Plitvice zuhatagos, festői tórendszere (16 tóból áll).

44. A mindössze 86 km2 területű, erdős Rab az Adria leg-zöldebb szigete. Névadó városában, Rab-ban régi temp-lomok, patrícius-paloták és szép fürdőöblök várják a nyara-lókat.

45. Krk, a Frangepán-vár. - A sziget névadó városa, kőzi-gazgatási és kulturális központja az 1280 lakosú Krk. Mais a XV. századi várfalak veszik körül, és sikátoraiban gya-koriak az egy-kétszáz éves házacskák. Ma a szigetet hídköti össze a szárazfölddel.

46. A sziklás, komor Bakari-öbölben, dombon fekszik aromantikus városka, Bakar.

47. A horvót tengerpart legrégibb fürdőhelyét, Crikvenicátenyhe éghajlata miatt minden évszakban szívesen látogat-ják. Gyógyszanatóriumában főleg légúti és allergiás meg-betegedéseket gyógyítanak.

48. Opatija (Abbázia) egykor kis halászfalu volt. Ma szál-lodák, parkok, sétányok, rendezett strandok teszik hangu-latossá. Neves klimatikus gyógyhely.

49. Az Isztriai félszigeten fekvő Pulát még a rómaiak ala-pították. Fő látnivalói is római koriak; az amfiteátrum, aSergiusok diadalíve, a Porta Gemina, de bizánci, közép- ésújabb kori műemlékei is figyelmet érdemelnek. Az 1. szá-zadbeli amfiteátrum csaknem olyan nagy, mint a rómaiColosseum.

50. Rijeka (Fiu me) - Jugoszlávia legforgalmasabb kikőtő-városának - látképévei búcsúzunk a kék Adriótól.

A filmet összeállította: Barta I Ferenc

Lektorálta: dr. Bács Gyula

Szerkesztette: Lázár Júlia

A fotók egy része Bartal Ferenc felvétele. a többi képet aJugoszláv Idegenforgalmi Hivatal magyarországi képvise-

lete bocsátotta rendelkezésünkre.

Segítségükért ezúton is köszönetünket fejezzük ki.

Diafilm hny. 8174 - 500 pid. F. k.: Gergely Róbert