V. A műszaki-minőségi ellenőrzés (M.M.E.) megszervezése

(Control tehnic de calitate – C.T.C)

5.1. A minőség meghatározása, jellemzői

A minőség – kvalitás - a latin „qualitas” kifejezésből ered (ennek megfelelően jelölésére a

„Q”-t alkalmazzák) és a különböző tudományok különbözőképpen határozzák meg.

Filozófiai szempontból a minőség valamely élőlény, tárgy, fogalom vagy folyamat lényeges

tulajdonságainak összességét jelenti.

A logika szerint a minőség olyan kritériumokból áll, amelyek alapján állító vagy tagadó

kategóriák jönnek létre.

Ami a termékek és a szolgáltatások minőségét illeti, a szakirodalomban több meghatározást

találunk:

- a vevő elvárásainak kielégítése

- a termék hozzáférhetősége

- megfelelőség az előírásoknak

- használhatósági megfelelés.

A gazdaságtudományok szemszögéből nézve a minőség – a használati érték kifejezője – a

forgalomban az áruk azon tulajdonságainak az összessége, melyek az illető áruk értékére

hatással vannak.

A legújabb és leginkább elfogadott meghatározás a minőségről az ISO 8402 szabványban

található, amelyet az EU Minőségügyi Szervezete is alkalmaz, mely az alábbiak szerint

határozza meg a minőséget: „A minőség a termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és

jellemzőinek összessége, amelyek alkalmassá teszik kifejezett vagy elvárható igények

kielégítésére.”

Emberek vagyunk, ennek megfelelően igényeink vannak. Igényeinket az érték elégíti ki. Az

igénykielégítés lényege, hogy a termelő a termelési folyamat során olyan terméket állít elő,

amely a fogyasztó igényét elégíti ki. Az igénykielégítés során a termelő értéket ad át a

fogyasztónak.

Az egyik ilyen értéket teremtő egység a vállalat. A vállalatokban általában termelési

folyamat van, ahol a termék sajátos szerepet tölt be: egyrészt a termelési folyamat

minőségének a megtestesítője, a hordozója, másrészt a fogyasztási folyamat

minőségképességének hordozója.

Napjainkban a minőség terén szemléletváltás történik az egész társadalomban, de

kiváltképpen érződik ez a vállalatoknál.

A régi minőségi tevékenység egy vállalatnál főként abból állt, hogy a termelési folyamat

végén (jobb esetben egy-egy termelési szakasz végén) a minőségi ellenőr megvizsgálta a

terméket, összehasonlította az előírásokkal és „megfelelő” vagy „nem megfelelő”

osztályozással látta el. Ha a termék vagy szolgáltatás nem felelt meg az előírásoknak, nem

juthatott el a következő gyártási szakaszba, illetve nem kerülhetett a fogyasztóhoz. Ezek a

nem megfelelő termékek vagy szolgáltatások azonban már magukban hordozzák az addigi

költségeket (tervezés, gyártás-előkészítés, nyersanyag, stb.) amelyeket semmilyen módon

nem lehet visszanyerni, a hibás áruval el kell könyvelni a vele járó költségeket is, tehát sokat

ront a vállalat nyereségén esetleg hírnevén, sikerén. Az említett negatívumok főként abból

adódtak, hogy a különböző osztályoknak, részlegeknek elhatárolt feladatkörük volt.

Az új szemlélet alapján a minőség lényege a teljes körű felelősség és a megelőzés. A teljes

körű minőségbiztosításban az egész személyzet részt vesz, figyelembe véve, hogy a minőség

kulcsa az ember. Jelentős az ember és ezen belül a nemzeti kultúra minőségbefolyásoló

szerepe. Ebből következik, hogy a gyártó vagy szolgáltató vállalat mellett a minőség másik

meghatározó tényezője a környezet.

Ha a környezet és az érdekeltségi rendszer ösztönzőleg hat az igényesebb munkára,

valamennyi termék magasabb színvonalon kerülhet a vásárlók, fogyasztók elé. Ezzel

megnyerhető a vásárlók bizalma, csakis így változtatható meg a vásárlói magatartás. Ez

azonban egy hosszú ideig tartó következetes, minőségközpontú munka eredményeként jöhet

csak létre.

A minőség tudománya a kvalitológia, amely mindazon törvényszerűségekkel, módszerekkel

foglalkozik, amelyek lehetővé teszik a társadalom szempontjából a leghasznosabb termékek

létrehozását.

A jellemzők egy része objektíven meghatározható, ezek műszerrel mérhetők, más részük csak

emberi érzékszervekkel, szubjektíven.

A minőség objektív kifejezői az élettartam, a megbízhatóság, a gazdaságosság és a

teljesítmény.

a.) Az élettartam az az idő, ameddig rendeltetésszerű alkalmazás mellett a termék

használható.

A termék élettartamánál figyelembe kell venni a fizikai és a relatív kopást.

A fizikai kopás arra utal, hogy a termék a használat során tönkremegy, a relatív kopás pedig

azt jelenti, hogy a termék korszerűtlenné vált. Tervezéskor ezeket figyelembe kell venni,

hogy kiszámíthassuk az optimális élettartamot:

b.) A megbízhatóság az árunak az a képessége, hogy meghatározott ideig és meghatározott

feltételek között betölti-e és milyen fokon az előírt feladatait. Magába foglalja az áru

hibamentességét, tartósságát, tárolhatóságát és javíthatóságát.

c.) A gazdaságosság a ráfordítás és az eredményesség közötti kapcsolatot fejezi ki.

A gazdaságosság kifejezhető: - természetes mértékegységben

- vegyes mutatószámmal

d.) A teljesítmény azt fejezi ki, hogy az áru milyen színvonalas és mit nyújt a fogyasztónak.

A minőség szubjektív tényezői emberi érzékszervekkel határozhatók meg. Pl.

Élelmiszereknél: szín, szag, illat, zamat, állomány, tisztaság, alak. Vegyi, kozmetikai áruknál:

szín, formatervezés, csomagolás, divatosság. Ruházati áruknál: az anyag és a fazon

divatossága, színe, stb.

A minőség és az ár összefüggése. A fogyasztói árban egyesülnie kell a minőségnek, vagyis

az árnak mindig valamely meghatározott minőségre kell vonatkoznia. A termékszabványok

többsége minőségi követelményeket is előír, így az ár közvetetten összhangban van a

szabványokkal is.

5.1. ábra. A minőség és az ár összefüggése

A jobb minőségű áru előállítása általában magasabb költségekkel valósítható meg, ezért

magasabb a termék fogyasztói ára. Gyakran a legkiválóbb „legtöbbet tudó” termék

megvásárlása pazarló fogyasztást jelentene. Ezeknél a termékeknél megtörténik, hogy az

előállítási ár magasabb, mint az eladási ár, tehát a gyártása már nem gazdaságos.

Versenyképessé, jó minőségűvé tenni termékeit vagy szolgáltatásait, központi célja bármely

vállalkozónak, mert csak így léphet be az egyre igényesebb piacra és csak így tudja teljes

mértékben kielégíteni a vevők egyre magasabb igényeit.

5.2. A műszaki-minőségi ellenőrzés előkészítése

A műszaki-minőségi ellenőrzés tudományos alapokon lévő szervezése nagyon jó műszaki

felkészültséget igényel, az ellenőrzés technológiája és az ellenőrző eszközök megtervezése

által.

A műszaki-minőségi ellenőrzés technológiájának kidolgozása különböző műveleteket tesz

szükségessé:

- az ellenőrző műveletek pontos megállapítását,

- az ellenőrző műveletek elvégzési sorrendjét,

- az ellenőrzésre váró elemek felsorolását,

- az ellenőrzőpontok meghatározását,

- a legmegfelelőbb ellenőrzési módszerek, és

- a használandó technikai eszközök kiválasztását.

A műszaki-minőségi ellenőrzés modern szervezése a gépesítés kiterjesztését és annak

automatizálását, valamint új tudományi és technológiai megvalósításokat tesz szükségessé.

A műszaki-minőségi ellenőrzés elvégzésére létrehozott gépesítési és automatizálási eszközök

köréből a következőket említjük:

- mérő és ellenőrző készülékek;

- automata (önműködő) és félautomata osztályozók és

- ellenőrzők;

- szabályozó és védő szerkezetek.

A műszaki-minőségi ellenőrzés elvégzése sajátos szabályozó technikai dokumentumokra

támaszkodik, amelyek alapján meghatározzák az ipari termékek minőségi szintjét.

Technikai dokumentumok lehetnek:

- szabványok;

- belső technikai normák;

- műszaki előírások.

A felsorolt dokumentumok alapján meghatározhatók:

- a termékek alkotó, működési és megbízhatósági műszaki előírása;

- minőségellenőrző módszerek és szabályok ;

- csomagolási, bélyegjelzési, raktározási és szállítási előírások.

Fontos odafigyelni a minőségi előírások időszakonkénti felülvizsgálatára, a termék

teljesítőképességének szinten tartása céljából.

5.3. A M.M.E. osztályozása

Az ipari egységek keretében, az ellenőrzési műveleteket különböző szempontok szerint

osztályozhatjuk:

1. Az első szempont az ellenőrzött termékek száma szerinti osztályozás:

- az egész termelést átfogó ellenőrzés (teljes ellenőrzés);

- felmérések alapján (részleges ellenőrzés);

- az első termék vagy alkatrész ellenőrzése.

2. Egy másik szempont az ellenőrző személyzet szerinti osztályozás

- önellenőrzés: a terméket előállító személyzet önmagát ellenőrzi;

- a belső ellenőrök által végzett vizsgálatok;

- a vállalt szintjén a műszaki-minőségi ellenőrző osztály által végzett vizsgálatok;

- a kliens végzi az áru átvételekor.

3. Az ellenőrző folyamatok helyszíne szerinti osztályozás:

- a munkahelyen végzett ellenőrzések;

- az ellenőrző helyen végzett ellenőrzés;

- egy erre a célra speciális ellenőrző és mérő eszközökkel és műszerekkel felszerelt ellenőrző

helyen végzett vizsgálatok.

4. Tartalmuk szerint

Tartalmuk szerint az ellenőrzési műveletek a következő csoportok szerint osztályozhatók:

- laboratóriumi vizsgálatok;

- mértani ellenőrzések;

- technológiai vizsgálatok;

- külső vizsgálatok;

- a technológiai fegyelmezettség betartásának vizsgálata;

5. Az ellenőrzési időszak szerint:

- előkészítő ellenőrzés;

- közbeeső ellenőrzés;

- végső ellenőrzés.

5.4. A műszaki-minőségi ellenőrző osztály megszervezése

5.2.sz. ábra: A műszaki-minőségi ellenőrző osztály megszervezése

1. Az M.M.E osztály személyzetének hatáskörébe tartoznak:

- a nyersanyag, az anyag, az alkatrészek minőségének ellenőrzése;

- a hibás termékek elutasítása;

- a mérő és ellenőrző műszerek biztosítása és megfigyelése.

2. Az M.M.E. osztály fontosabb jellemzői:

- a tulajdonképpeni műszaki ellenőrző jelleg;

- minőségjavítási jelleg;

- megfelelő magatartás a minőséggel szemben.

3. Az M.M.E. osztály vezetőjének hatáskörébe tartozik:

- a műszaki-minőségi ellenőrzés megszervezése;

- korszerű ellenőrzési módszerek tervbe vétele és tanfolyamok megszervezése az ellenőrök

szakképzettségének javítása érdekéből;

- a vezetőség értesítése a minőségtől való eltérés esetén, és a minőségileg nem megfelelő

termék gyártásának felfüggesztése;

- a minőségellenőrző laboratórium megszervezése és vezetése

A következő ábra egy autógyártással foglalkozó vállalat műszaki-minőségi ellenőrző

osztályának szervezési struktúráját mutatja:

A vállalat vezetősége

M.M.E

(szolgáltatások, irodák, munkaközösség, laboratórium, stb.)

5.3.sz.ábra: A M.M.E. szervezési struktúrája

Ahhoz, hogy a műszaki-minőségi ellenőrzés jó körülmények között működjön, meg kell

határozni az ellenőrzéshez szükséges személyzet számát.

A szükséges személyzet számának kiszámításánál a következő képletet használjuk:

ahol:

Ne – a szükséges ellenőrző személyzet száma;

Nt – ellenőrzés alatt lévő termékek, felszerelések száma;

n - ellenőrző felszerelések száma;

t - egy ellenőrzési művelethez szükséges idő (perc);

b - az ellenőrzés kiválasztási foka;

K – együttható, amely az ellenőrzött dokumentumok leállási idejét mutatja; ez a selejtezést

és a termék átvételét biztosító dokumentáció kitöltéséhez szükséges idő.

Ie – egy ellenőr rendelkezésére álló munkaidő.

Az M.M.E. osztály vezetője

Ell

enőr

zési

terv

ekki

dolg

ozás

ának

os

ztál

ya

A tu

lajd

onké

ppen

i m

inős

égel

lenő

r-ző

os

ztál

y

Műs

zaki

-gaz

dasá

gi

elle

nőrz

ő os

ztál

y

A te

rmék

ek

meg

bízh

atós

á-gá

nak

elle

nőrz

ő os

ztál

ya

Min

őség

ell

enőr

zési

és

kísé

rlet

ezés

i la

bora

tóri

umok

Ne = Nt n t b K / Ie

5.5. A műszaki-minőségi ellenőrzés fontosabb formái

1. A nyersanyagok minőségének ellenőrzése

A különböző nyersanyagok minőségének ellenőrzése az átvételkor történik, szabványok,

belső technikai normák vagy műszaki előírások alapján.

Az ellenőrzésnek szigorú jellege van és a nyersanyag méretezési, fizikai, kémiai jellemzői

alapján történik. Ezt az ellenőrzést laboratóriumokban, vagy ellenőrző helyeken végezik.

2. A termelési folyamat ellenőrzése

Ennek az ellenőrzési formának a szerepe a munkások által be nem tartott gyártási

technológiákból származó selejtek, veszteségek elkerülése.

A termelési folyamatok ellenőrzését álló vagy mozgó ellenőrzési pontokhoz kiosztott

ellenőrök végzik.

A próbák és a próbadarabok ellenőrzésekor, az előírt normákkal való összehasonlítás alapján,

megállapítható, a termelési folyamat működése, az előírt normákhoz viszonyított

változékonysága.

5.6. A termékek műszaki- minőségi szintjének a megállapítása

5.6.1. A műszaki-minőségi szint (MMSz) egy általános mutató,

amely úgy érhető el, hogy összehasonlítjuk egy termék minőség-meghatározó jellemzőit egy

másik termék jellemzőivel, amelyik erre a célra volt kiválasztva.

A műszaki-minőségi szint kiszámítása:

ahol:

MM - műszaki-minőségi szint (MMSz)

C1 – azon minőségi jellemzők összessége, amelyek pozitívan befolyásolják a minőséget, ha

abszolút értéke minél nagyobb.

C2 - olyan összessége, amelyek pozitívan befolyásolják a minőséget, ha értéke minél kisebb.

Jir - „i” számú jellemző, értéke – azon termék jellemzőinek mintaértéke, amelyikkel

összehasonlítjuk a vizsgált terméket(mărimea caracteristicilor de referinţă)

Jij - “i” számú jellemző értéke – az összehasonlítandó termékekre vonatkozóan (mărimea

caracteristicilor pentru care se face calculul)

i - az „i” jellemzők súlyozottsága (részaránya)

MMSz megállapításához szükséges munkálatok:

- azon jellemzők meghatározása, amelyeket a számításoknál használunk és a

mértékek abszolút nagysága,

- a jellemzők befolyásának, súlyozottságának megállapítása; ezeket szakemberek

értékelik fel és jegyeket adnak minden jellemzőre.

5.6.2. Tájékoztatási (információs) szint (T.Sz.).

MMSz legtöbb 1 lehet

∑nis = a jegyek összessége, amelyeket szakemberektől kapnak egy “i” jellemzőre

(suma notelor unei caracteristici “i”)

∑∑nij = az összes jegyek amelyeket a szakemberektől kapnak minden jellemzőre

(suma notelor tuturor caracteristicilor)

δi = a jellemzők súlyozottsága (raportul caracteristicilor)

A T.Sz. azt mutatja meg, hogy mennyire ismertek a mintaértékű termék jellemzőinek értékei.

Az MMSz kiszámításához feltétel, hogy a TSz legalább 0,6 (60%) legyen.

ahol:

A jellemzők összehasonlítási alapjából kiindulva ki lehet számítani a MMSz következő

mutatóit:

- Megfelelési mutató – amikor az összehasonlítást a dokumentáció értékei szerint

végzik.

- Nemzetközi mutató – amikor az összehasonlítást annak a terméknek

a jellemző értékei szerint végzik, amelyik a nemzetközi piacot uralja.

- Csúcs mutató - amikor az összehasonlítást a piacon levő legjobb

termék szerint végzik.

5.7. A minőség javításához szükséges erőforrások és intézkedések

5.7.1. A minőség javításához szükséges erőforrások és ezek hatásai

A vállalatok gyártmányjegyzékéhez tartozó termékek a minőségi-hatékonysági kapcsolatok

szerinti kivizsgálása, két alapkérdésre kell válaszoljon:

- “ Milyen a hatékonysága a mostani minőségi szintnek?”

- “Mekkora lesz a gazdasági hatékonyság e szint feljavítása esetében?”

A termékek minőségi feljavításának gazdasági hatásai a következők:

a.) a jövedelem növekedése;

b.) a munkateljesítmény és a termelékenység növekedése;

c.) a felhasznált erőforrások egy részének a megtakarítása (kevesebb selejt,

újjáalakítás stb.)

A minőségjavításhoz szükséges erőforrások költségeit a következőképpen csoportosíthatjuk:

a.) a hibák kiküszöbölésére és a minőségbiztosításra vonatkozó költségek:

gi - információs szint,i – az „i” számú jellemző súlyozottsága

- az ellenőrző eszközök beszerzése;

- a személyzet újraképzésével járó költségek;

- a műszaki felszerelések bővítése, stb.

b.) a minőségi ellenőrzéshez tartozó költségek:

- a MME személyzet bérezése;

- a MME osztály anyagi költségei, stb.

c.) a minőséghiány okozta veszteségek költségei:

- a selejtekkel járó költségek;

- újjáalakítások költségei;

- a szavatossági időn belül történő javítások, stb.

5.4.sz. ábra: Az optimális minőségi szint.

a – minőségbiztosítás; b – minőségellenőrzés; c – nemmegfelelés, károk.

A vevő szempontjából a minőségi összköltséget a következőképpen bonthatjuk fel:

1.) a termék beszerzésével járó költségek – a jobb minőségű termékek drágábbak;

2.) a berendezések, felszerelések működésével és fenntartásával járó költségek.

5.5.sz..ábra: A vevő szerinti optimális termékminőség

5.7.2. A minőségjavításhoz szükséges intézkedések megalapozása

A szükséges munkálatokat következőképpen lehet csoportosítani:

1. A vállalat termék- és gyártmányjegyzékeinek elemzése

A vállalat termék- és gyártmányjegyzékeinek elemzése bizonyos szempontoktól függ:

a.) a termék életének az időtartama: a termék piacra kerülése (a termék megjelenése a

piacon) és a termék a piacról eltűnése közötti idő. Az ipari termékek általában, élettartamuk

folyamán a következő szakaszokon mennek át: beindítás (B), növekedés (N), érettség (E),

telítés (T), hanyatlás (H). (lásd 5.6. sz.ábra)

b.) a termék súlyozottsága a piacon: azoknak a termékeknek a gyártását kell vállalni

amelyeknek az eladási (létezési) aránya (%) a piacon a legnagyobb.

c.) a termék vonzereje szerint: különböző terméktípusok léteznek: csillagok (sztárok),

dilemmák, malomkövek, fejőstehenek.

5.6 .sz.ábra: A termék élethosszának elemzése

2. A minőségjavítás irányzatainak a meghatározása

A MMSz megállapítása egy termék a részarányos jellemzőinek összességéből áll.

Specifikus költségek, amelyek a MMSz javításával járnak – Ks (cheltuieli specifice)

A költségek visszanyerésének az időtartama, amelyet ki lehet számítani:

- a termelőnél – Ivt (durata de recuperare a cheltuielilor la producător)

vagy

Kf =felújítási költségek (cheltuieli de modernizare)

Mo = minőségi szint a felújítás előtt (nivel calitativ înainte de modernizare)

M1 = minőségi szint a felújítás után (nivel calitativ după modernizare)

Ge = gazdasági hatás (efect economic) – a termék árának a növelése vagy a termék költségeinek a csökkentése

Kf =felújítási költségek

- a felhasználónál, vevőnél – Ivf (durata de recuperare a cheltuielilor la beneficiar)

B = befektetés (investiţia)Gh = gazdasági hatékonyság (efect economic), az eladási ár növekedése, a termék minőség szintjének a növekedése

5.8. A termékek megbízhatósága (fiabilitate)

M e g b í z h a t ó s á g: egy terméknek az a tulajdonsága, hogy egy előírt jelleget teljesítsen

meghatározott feltételek között egy bizonyos időközben.

Ez a tulajdonság (megbízhatóság) egy termék azon sajátosságainak, jellemzőinek összessége,

amelyek képessé teszik, hogy minőségi jellemzőit megőrizze.

A megbízhatóság felmérése érdekében egy ipari mutatót használunk - a kiesések

gyakoriságát.

A kiesések gyakorisága a kiesések összege egy bizonyos időközben az összes termékhez

viszonyítva, amelyek jó működési állapotban voltak a meghatározott időköz elején

(kezdetén). A kiesések (meghibásodások) száma változik a termék életének különböző

szakaszaiban.

9.7.sz. ábra: A termék életszakasza