Vajda Lajos (1908-1941) - a magyar avantgárd és az önarcképek mestere –

centenáriumi kiállítás

Nemzeti Galéria2008.XII.13.- 2009. III. 1-ig meghosszabbítva !!

Vajda Lajos,

ez a művelt multikulturális ember, aki anyanyelvi szinten beszélt és olvasott

németül, szerbül és franciául, aki ismerte a

legújabb nyugat-európai festészeti áramlatokat,

mert három és fél évet nyomorgott végig Párizsban

a 20-as években és látta, amit látnia kellett, nos ő

Szentendrét, ezt a modern világon kívüli, szláv ortodox zárványt választotta

témául és színhelyül.

„Ki vagyok én?”

Kalapos önarckép1924

Felemelt karú önarckép

1925

Esti utca - 1929

Kínai kivégzés – fotómontázs, 1930/33(e technika a párizsi évek orosz avantgárd hatása)

Párduc és liliomfotómontázs

1930/33

Párizs utánÖnarcképek – első korszak

Végsőkig leegyszerűsített, vonalas önarcképeinek

egyike sem fejez ki semmilyen karakteres hangulatot vagy lelkiállapotot. Lényegében csak

Vajda személyének azonosítására szolgálnak, mint egy aláírás.

(Műveit nevével csak egészen ifjú korában jelezte)

Önarckép bő inggallérral

1935

Kettős arckép, házzal1936

Önarcképek – második korszak

Ide az ún. ikonos és egyéb festmények sorolandók.

Az ikonos festmények különösen azért érdekesek, mert itt Vajdának valóságos, földi jellegű

önarcképeihez képest egy másik, egészen más és mégis mindenben

rá jellemző, őt ábrázoló, megdicsőült arcképeivel szembesülünk.

Ezek közül kiemelkedik az Ikonos önarckép és a Liliomos önarckép.

A Vajda-életmű fő alkotása, a

„Felmutató ikonos önarckép” (1936)

címen ismert pasztell festmény.

A mű az önarckép műcsoport szintézise.

A képben összefutnak a vonalas önarckép-rajzok

és az ikonos képek fejlődésvonalai:

összegződnek a korábbi motívumok.

A halálfejes önarcképek mondanivalója, egyértelműen a „memento mori”.

Ezekben a rajzokban, de különösképpen az Önarckép koponyával címűben,

melynek szuggesztív hatásához a fekete háttér és a fekete félszem is nagyban

hozzájárul, bizonyítékot látunk arra, hogy Vajda tudta, de legalábbis érezte:

kevés időáll rendelkezésére.

Életművét a halál fenyegető árnyékában hozta létre, a halál állandó kísérője volt

gondolatainak.

Önarckép, koponyával

1936

Fekete önarckép

1935

Álarcos önarckép1935

Szentendrei városrajzaiban a nyugat-európai szubjektivizmust

és individualizmust a végső konzekvenciáig feszítve eljutott az objektív tér képéig.

Vajda e korszakát a „transzparens montázs” jellemzi, mely konstruktív szürrealista tematikában testesült

meg.

Madonna a kapu felett, 1937

Szentendre, vízparti házak1935

Szentendrei házak, 1936

Szentendrei házak, feszülettel

(az életmű legérettebb darabja)

SzentendreTorony tányéros

csendélettel 1936

Két nővér1936

Dinnyefej1936

1937-ben a szovjetunióbeli koncepciózus perek hatására kiábrándul az eszméből és

leszámol az orosz avantgárd-utópiával.

Festészetében a transzparens montázst felváltja a tudatosan felvállalt

szürrealizmus.

A szeszélyesen csapongó alakzatokból helyenként démonikus maszkok, világító

szemű ősállatok baljóslatú képe bontakozik ki.

Csendélet patkó alakú asztalon

1937

Petróleumlámpa vásári síppal - 1937

Kollázs-technika

Vajda képein

Absztrakt önarckép

1937

Barátok1937

Fej nélküli Krisztus

1937

Feszülettel

1937

Rajzmontázs, fekete arcú

Krisztus - 1937

Zöld félkör, naranccsal - 1938

Északi táj – 1938(az elmagányosodás képi megjelenítésének

gyöngyszeme)

Kompozíció fával - 1938

Perui múmiafej - 1939

Szörny, kék térben 1939

1940.

Vajda művészetének utolsó csúcsponti szakasza és záróakkordja. Nagyméretű

szénrajzait szegénysége miatt csomagoló papírra készíti.

E művek egyik fontos eleme a félelem, a kultúra széthullásának s a személyes sors kilátástalanságának rettenete, a

tragédia elemi erejű közvetítése. Gyógyíthatatlan TBC-je 1941-ben vitte sírba.

(A budakeszi Erzsébet királyné szanatóriumban hunyt el)

Madárnövény

ezüstháttérrel

1940

Háború, harc - 1940

Ősnövényzet1940

A nyugtalanító Vajda- életmű

Egy nagy tehetséggel megáldott kiváló elme a társadalom szempontjából illetlent és befogadhatatlant gondolt

magáról. A normális ember pedig kénytelen azt mondani: „ez maga

a téboly”. Vajda képei után viszont eltűnődhet: vajon nem a téboly-e az emberi nem igazi sajátja ?

Műveit felesége előbb rejtegette, majd kiállítási

lehetőség, múzeumi érdeklődés híján a lakásában őrizte. Passuth Krisztina 1966-ban innen bányászta elő a magyar avantgárd főműveit: a démonokat az

ágyneműtartóból….

Egyes motívumai és rajztechnikája másokra is hatott: Kondor Béla szárnyas emberei, El Kazovszkij

„vándorállata” tőle valók. Az ő lényegét mégsem merte érinteni senki….

E kiállítást az idei New York-i

magyar kulturális év keretében is

bemutatják, ahonnan

Amszterdamba utazik tovább a

tárlat.

Születése után 100 évvel így a világ is (talán) megismeri a

magyar avantgárd méltatlanul

feledésbe merült művészét.

László Judit2009. II. 15.