Valakinek, valaminek, szervezetnek, tevékenységnek az elbírálás céljából

történő MEGVIZSGÁLÁSA

• tények (magatartás) megállapítása

• viszonyítás valamilyen mércéhez

• értékelés (következtetések, javaslatok)

ELLENŐRZÉS (audit)

Az ellenőrzés céljai:

• károk megelőzése: prevenció (gátőr)• fegyelmezés (rendőrség)• visszacsatolás (feed back) az irányítási folyamatban

(Fayol)– „jelezni a hibákat és tévedéseket azok kijavítása, illetve

megismétlésük elkerülése érdekében” (H.Fayol)• bevételek növelése (BKV)• minden hiba feltárása (repülőgép-karbantartás)• a lényeges hibák kiszűrése (best practice a pénzügyi

ellenőrzésben)• a hibás (személy) felkutatása (nyomozó)

Az ellenőrzés céljai:

• harc a korrupció ellen (OLAF)*• a hatalmi ágak kölcsönös kontrollja (Checks and Balances)**• ítéletalkotás (bíróság)• tanácsadás (ügyvéd)• független vélemény adása (könyvvizsgáló)• segítség (orvos• partnerség (független auditor)• stb.

*az EU csalások elleni hivatala **Montesqueu, Bibó I.

AZ ELLENŐRZÉSI RENDSZER STRUKTÚRÁI

• tulajdonformák szerint (magán, állami, önkormányzati stb.)• szakterületek szerint (műszaki, egészségügyi, közlekedési stb.)• hatalmi ágak szerint• gyakoriság szerint (évenként, folyamatosan, esetenként)• időpont szerint• függetlenség szerint• az ellenőrzés típusa szerint• az ellenőr jogosítványai szerint (hatósági realizálás)• stb.

Az ÁLLAMI ellenőrzés hazai rendszere

• Az Országgyűlés ellenőrző tevékenysége• a parlamenti ellenőrzés struktúrája*

– a plenáris ülés ellenőrzési jogosítványai– bizottsági jogosítványok– frakció jogosítványok– képviselői jogosítványok

• ombudsmanok• Állami Számvevőszék (ÁSZ)•

*Házszabály 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat

Az ÁLLAMI ellenőrzés hazai rendszere

A kormányszervek ellenőrző tevékenysége* KEHI* fejezet * Kincstár

* APEH* VPOP* Illetékhivatalok* Felügyeletek

- PSZÁF- Versenyfelügyelet- Szerencsejáték Felügyelet- Fogyasztóvédelmi Felügyelet- stb.

* Közigazgatási hivatalok* Munkaügyi ellenőrzés* stb.

Az ÁLLAMI ellenőrzés hazai rendszere

Az igazságszolgáltató hatalmi ág ellenőrző tevékenysége

* Alkotmánybíróság* Cégbíróságok

- a cégek nyilvántartása és bejegyzése- a cégbírósági törvényességi felügyelet

* Ügyészségi törvényességi ellenőrzés- a büntetőjoggal kapcsolatban- általános törvényességi felügyelet

Az állami ellenőrzés rendszere Magyarországon

Állami ellenőrzés

Országgyűlés Kormány

Igazságszolgáltató szervek

Plenáris ülés

Bizottságok

Frakciók

Képviselők

Ombudsman

ÁSZ

állandó

ad hoc

napirend előtti felszólalás

Pénzügyi Hatósági

KEHI

APEH

VPOP

Illeték- hivatalok

Felügyeletek

Közigazgatási hivatalok

Munkaügyi ellenőrzés

stb.

Alkotmánybíróság

Cégbíróság

Ügyészség

interpelláció

kérdés

azonnali kérdés

Kincstár

Fejezet

pénzügyi ellenőrzés

teljesítményellenőrzés

országgyűlési biztos

különbiztosok

Az ÁSZ feladatai

Ellenőrzési feladatokEllenőrzési feladatokAlkotmány 32/C. § (1)Alkotmány 32/C. § (1)

• az az ÁLLAMHÁZTARTÁS ÁLLAMHÁZTARTÁS gazdálkodásagazdálkodása– az állami költségvetési javaslat az állami költségvetési javaslat megalapozottságamegalapozottsága– a felhasználások a felhasználások szükségessége szükségessége és célszerűségeés célszerűsége

• az állami költségvetés végrehajtásáról készített az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadászárszámadás

• az ÁLLAMI VAGYONaz ÁLLAMI VAGYON– kezelésekezelése– az állami az állami vállalatok, vállalatok, vállalkozásokvállalkozások

• vagyonérték-megőrzővagyonérték-megőrző• vagyongyarapító vagyongyarapító tevékenységéttevékenységét

• Az ÁSZ ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket

Az ÁSZ feladatai

Előzetes felülvizsgálati feladatAlkotmány 32/C. § (1)

ÁSZ előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét (alkotmánybírósági beadvány!)

Allokációs költségvetés

Bevételek KIADÁSOK

Autonóm adók (Ta)

(vagyonadók, fejadó)Jövedelemfüggő, közvetett

adók (TY) (ÁFA, fogyasztási

adók)Díjbevételek (F)Hitel (D)

Kormányzati vásárlások (G)(honvédelmi kiadások, oktatási

kiadások,egészségügyi kiadások,

tömegközlekedés, stb.)

Redisztribúciós költségvetés

Bevételek KIADÁSOK

Jövedelemfüggő közvetlen adók (TY)

(társasági adó, személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, osztalékadó stb.)

Kormányzati transzferek (TR)(szociális segély, munkanélküli

ellátás, nyugdíj, területi és települési egyenlőtlenségeket

kiegyenlítő támogatások)

Stabilizációs költségvetés

Bevételek Kiadások

Jövedelemfüggő adók (Ty)

Autonóm adók (Ta)

Adósság (D)

Kormányzati vásárlások (G)Kormányzati transzferek (TR)

Államadósság utáni kamatfizetés (N)

Államadósság tőketörlesztés (Da)

A KÖZPÉNZEK ELLENŐRZÉSÉNEK CÉLJA

külső ellenőrzés

EURÓPAI UNIÓ MAGYARORSZÁG

a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés objectives for financial audits

objectives for performance audit

céljai feladatai

legality and regularity

completeness

reality of operations

economy

efficiency

az Alkotmány

szerint

törvényesség

célszerűség

eredményesség

államháztartás gazdálk.

megalapozottság

ellenjegyzés

előzetes ell.

measurament

valuation

presentation and publication

effectiveness az

ÁSZ tv. szerint

célszerűség

eredményesség

törvényesség

államháztartás gazdálk.

megalapozottság

teljesíthetőség

TÁRSADALOM

Erőforrások(INPUTOK)

Folyamatok Végtermékek(OUTPUTOK)

Külső tényezők

Eredmények(Hatások)

Gazdaságosság Hatékonyság Eredményesség

ELLENŐRZÖTT SZERVEZET

Gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség

A teljesítmény-ellenőrzés tartalma

A PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS HIERARCHIKUS JELLEGE

• ELLENŐRZÉS (AUDIT)– pénzügyi ellenőrzés (financial audit)

• közpénzek ellenőrzése (audit of public funds)– számvevőszéki ellenőrzés (governmental audit,state

audit)» teljesítményellenőrzés (vfm)» eredményességi ellenőrzés

(effectiveness)

Á lla m h á z ta r tá s K ö z h a sz n ú s z e r v e z e te k V á lla lk o z ó i s z fé r a E g y é b

K ö z p o n ti sz in t H e ly i s z in t T á r s a d a l

m i E g y é b M in is z té r i

u m i Á P V R t.

N é z ő p o n t

A z e l le n ő r z é s h a t ó k ö r e

E lle n ő r z ő in té z m é n y e k

K ö z p o n ti k ö lts é g v e t

é s

E lk ü lö n íte tt á lla m i

p é n z a la p o k

T B a la p o k

Ö n k o r -m á n y z a to k

K ö z a la p í tvá n y o k

s z e r v e z e te k

M a g á n - s z fé r a

h a tá sk ö r

P á r to k E g y h á z a k E U

tá m o g a tá s o k

Á lla m i S z á m v e v ő s z é k Á S Z + + + + + + + * + + + + +

K ü ls ő F ü g g e tle n (m a g á n ) k ö n y v v iz s g á la t * * + + + + – – + + + – – – K o rm á n yz a t i (K E H I) e l le n ő rz é s + + – – + + + – + – – – +

K in c s tá r i e l le n ő rz é s + + + – – – – – – – – – + F e lü g y e le t i k ö l ts é g v e - té s i e l le n ő rz é s + + – – – – – – + – – – + F e lü g y e lő b iz o t ts á g i e l le n ő rz é s (R t ., K f t .) – – – – – – – + + + – – –

B e ls ő

B e ls ő e l le n ő rz é s (s z e rv e z e te n b e lü l) + – + + + + + + + + + + +

* ü v e g z s e b - tö r v é n y s z e r i n t

* * A k ö z p o n ti k ö lts é g v e té s i s z e r v e k s z á m á r a a jo g s z a b á l y o k n e m te s z ik k ö te le z ő v é , d e n e m is t i lt já k a k ö n y v v i z s g á la t o t . I s m e r te k o ly a n h a z a i i n té z m é n y e k , a m e ly e k ö n k é n t b í z n a k m e g f ü g g e t le n k ö n y v v i z s g á ló t p é n z ü g y i b e s z á m o ló j u k e lle n ő r z é s é v e l. I ly e n i n té z m é n y v o lt a z Á lla m i S z á m v e v ő s z é k is .

A p é n z ü g y i e l le n ő r z é s i r e n d s z e r e g y e s e le m e in e k h a tó k ö r e M a g y a r o r s z á g o n

Egy nagy rendszer: az államháztartás

• Négy alrendszer együttese

• 1. A központi kormányzat költségvetése (központi költségvetés)

• 2. A TB-alapok költségvetése

• 3. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetése

• 4. A helyi önkormányzatok költségvetése

1-2-3: állami költségvetés

Á L L A M H Á Z T A R T Á Snagy rendszer, négy gazdálkodó

alrendszer együttese = 100

• központi szint:• központi kormányzati költségvetés 46-48 %• TB-alapok költségvetése 26-28 %• elkülönített állami pénzalapok költségvetése 2-4 %• helyi szint:• helyi önkormányzatok költségvetése 22 - 24 %

(1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról)

K Ö Z S Z F É R A

• az államháztartás

• a közhasznú szervezetek

• az állami és önkormányzati tulajdonban (résztulajdonban) levő társaságok

A közhasznú szervezetek fogalma és rendszere

Nem kormányzati és nem haszonelvű (non-profit) szervezetek(NGOs)

• társadalmi szervezetek*

• alapítványok

• közalapítványok

• közhasznú társaságok

• köztestületek

• sportági országos szakszövetségek*politikai pártok, szakszervezetek, munkáltatói érdekképviseletek és biztosító egyesületek kivételével

( 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről)

ÁLLAMIKÖLTSÉGVETÉSaz államháztartás

központi szintje*Áht. 2/A §

ÁLLAMHÁZTARTÁS

Áht. 1. §

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK

ésHELYI KISEBBSÉGI

ÖNKORMÁNYZATOKKÖLTSÉGVETÉSE

az államháztartás helyi szintje

Áht. 5. §

KÖZSZFÉRA(public sector)

IFACGlossary

KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK

közalapítványokkht-ktárs. szervezetekköztestületek

ÁLLAMI, ÖNKORMÁNYZATI

TÁRSASÁGOK(MNB, ÁPV. Rt. ,MÁV,

BKV stb.)

teljeskörű pénzügyi ellenőrzés(magánkönyvvizsgálat)

törvényben meghatározott körben pénzügyi ellenőrzés

(magánkönyvvizsgálat)

ÁSZ financial audit(fejezeti financial audit)

ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KÖLTSÉGVETÉSE

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSa központi kormányzat költségvetése

TB— ALAPOK KÖLTSÉGVETÉSE

*central government (ESA’95, GFS)

A KÖZSZFÉRA (PUBLIC SECTOR) STRUKTÚRÁJA MAGYARORSZÁGON

K Ö Z P É N Z E K

Mindazon bevételek és kiadások, amelyekkel az államháztartásfeladatainak ellátását finanszírozzák.

(szűkebb értelemben - 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról)

Mindazon bevételek és kiadások, amelyekkel a közszférafeladatainak ellátását finanszírozzák.

(tágabb értelemben)

KÖZPÉNZEK AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSBAN

A közpénz formájaÁllam-háztartási alrendszer

B E V É T E L E K

Központi

költségvetés

adók

kiemelt adók

ÁFA, fogyasztási és jövedéki adó, SZJA, társasági adó és osztalékadó, EVA

egyéb lakossági adók, biztosítási adó, játékadó

egyéb adók

vámok vám, vámbiztosíték

egyéb

illetékek, járulékok, díjak, bírságok, kezességi visszatérülés, MNB nyeresége, osztalék, koncessziós bevétel, bányajáradék, hozzájárulás, EU pénzek

K Ö Z V A G Y O N

• az államháztartás alrendszereinek vagyona(szűkebb értelemben)

• a közszféra vagyona(tágabb értelemben)

PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS (financial audit)

hivatalos vizsgálat * könyvvezetésre,* elszámolásokra,* pénzügyi dokumentumokra,* beszámolókra,* belső irányítási rendszerre,* IT rendszerre irányul

vállalkozásoknál, intézményeknél stb. a* megbízhatóság,* pontosság, pénzügyi helyzet,* valódiság megállapítása céljából,

vélemény-nyilvánítás (megtagadás) formájában

Az pénzügyi ellenőrzési rendszer struktúrája az ellenőrzés TÍPUSA (szakmai tartalma) szerint

• törvényességi, szabályszerűségi („megfelelőségi”) ellenőrzés (regularity audit, financial audit, attest audit, compliance audit)*

• a teljesítmény (hatékonyság) ellenőrzése (performance audit, value for money audit*, program evaluation)*

a VIZSGÁLATI CÉL

dönti el

Pénzügyi ellenőrzés

A pénzügyi beszámoló ellenőrzése

Kapcsolódópénzügyi

vizsgálatok (szegmensek)

hű kép

számviteli elvek

belső irányítás

vagyonvédelem,

szabályszerűség

gazdaságosság hatékonyság program-audit

IT

Ellenőrzési Ellenőrzési típusok*típusok*

Teljesítményellenőrzés

* GAO Yellow Bokk

belső ellenőr

internal auditor (CIA)

külső ellenőr external auditor

könyvvizsgálóindependent auditor

számvevő governmental auditor(CPA)

ellenőr auditor

A (PÉNZÜGYI) ELLENŐRZÉS ALANYAI

A pénzügyi ellenőrzés rendszere Magyarországon

Pénzügyi ellenőrzés

Külső (független)

Belső

Magán könyvvizsgálat

Számvevőszéki ellenőrzés

Kormányzati

hatáskörben

Társasági

(intézményi)

hatáskörben

társaságok

önkormányzatok

közalapítványok

költségvetési szervek

közhasznú szervezetek

KEHI

fejezeti

kincstári

felügyelőbizottság

belső ellenőrzés (internal audit) állami pénzalapok

egyéb

intézményi (internal audit)

kuratórium

G D P ~ 2 0 b i l l i ó f o r i n t

1

3

4

5

1 : M a g á n s z f é r a m a g á n k ö n y v v i z s g á l ó2 : K ö z p o n t i k ö l t s é g v e t é s Á S Z2 - 5 : Á l l a m h á z t a r t á s m a g á n k ö n y v v i z s g á l ó é s Á S Z

A GDP független PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSE MAGYARORSZÁGON

Az elszámoltatás rendszere a jogállamban

Parlamentlegislative

Kormányexecutive

Számvevőszéklegislative auditor

ellenőrzés

audit

átruházott hatáskör

elszámoltatás (zárszámadás)

független információ (számvevőszéki jelentés)

Szabályozási rendA költségvetés jogi és elszámolási alapelvei

•költségvetés-készítési kötelezettség: ez a kötelezettség azóta vált általánossá, mióta az állam köteles elszámolni a költségvetés bevételeiről és kiadásairól. •az elfogadott költségvetésnek megfelelő végrehajtás •ellenőrizhetőség•nyilvánosság •specialitás: meg kell határozni hogy a bevételeknek mi a forrása •a népképviseleti felhatalmazás elve: megfogalmazza azt a követelményt, hogy a költségvetést, mint alapvető fontosságú pénzügyi tervet a népképviseleti szervek hatáskörébe kell utalni. •korlátozott idejű felhatalmazás elve: a költségvetési időtartam egy év •az előzetes felhatalmazás elve: a bevételek beszedésének és a költségvetés végrehajtásának minden eleme a népképviseleti felhatalmazás szerint történjen.

Elszámolási alapelvek• Teljesség elve: minden megvalósítani tervezett gazdaságieseményt fel kell venni a költségvetésbe és a zárszámadásban, (a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóban) minden megtörténtpénzügyi műveletet ki kell mutatni.• Részletesség: biztosítja, hogy mind a tervezéskor, mind a beszámoláskor a költségvetés helyzete — bevételek, kiadások alakulása — megítélhető legyen.• Áttekinthetőség: garantálja, hogy a költségvetési dokumentumokáttekinthető (szemléletes, tartalmilag jól rendszerezett) formábankerüljenek a döntéshozók asztalára. Folyamatosság: az időszak záró adatai megegyeznek a következő időszak nyitó adataival.

Elszámolási alapelvek• A pénzforgalmi elszámolások kötelezettségénekelve: minden bevételt és kiadást azon költségvetésiidőszakban kell elszámolni, amelyben a bevétel aköltségvetésbe befolyt, illetve amikor a kiadást pénzügyilegteljesítették. • Bruttó elszámolás elve: a bevételek és kiadások minda költségvetésben, mind a zárszámadásban teljesösszegükkel szerepelnek, nem lehet azokat összevonni. • A hitelfelvétel és a végleges bevételekkülönválasztásának elve: az áttekinthetőséget, aköltségvetés valódi deficitjének kimutathatóságát szolgálja.