BILINGVIS KOMPETENCIA, KOGNITÍV ELMÉLETEK ÉS A KÉTNYELVŰSÉG HATÁSAI AZ

OKTATÁSBAN

Kutató Középiskolai Tanárok I. Tudományos Konferenciája, Karcag

2006. október 6-7.

Várkuti Anna

Tartalom

BevezetésA bilingvis kompetenciaKognitív elméletek és a kétnyelvűség hatásai az

oktatásban

Bevezetés Hazai magyar-célnyelvű oktatási intézmények száma kitartóan

nő az 1980-as évektől-pl. 1996-ig a választék:

- a 2004/2005-ös tanévben 407 középiskolában indult nyelvi előképzős osztály (749 csoport, 11.834 diákkal) (folytathatja kéttannyelvűként, ha a követelmények teljesülnek)

(Vámos Ágnes,1998, Magyarország tannyelvi atlasza. p.22)

11 4 4 4 4 4 2 1 1 1

12

45 11

14 1617

17 17 17

4

5

7 15 16 18 22 23 24

2

3

34 4 5 6 6 6

22 3 3 3 3 31 1 1 1 1 1

1

2

1 1

0%

20%

40%

60%

80%

100%

az in

tézm

énye

k ar

ánya

Spanyol

Olasz

Francia

Német

Angol

Orosz

Sok vizsgálat, tanulmány bizonyítja, hogy a két tanítási nyelvű gimnáziumokban megvalósult a kettős pedagógia cél:

magas szintű idegennyelvtudás megszerzése felvételin versenyképes tudás a célnyelven tanított tárgyakból is

→ de szinte semmit sem tudunk a célnyelven tanulás

nyelvi hátteréről! Bőséges külföldi tapasztalat, főleg kisebbségi tanulók kétnyelvű

oktatásáról, → de nagyon kevés az elit kétnyelvű oktatásról !

A személyes szakmai tapasztalat a célnyelven tanítás során

számos pszicholingvisztikailag érdekes kérdést vet fel→ empirikus kutatásom témája:

„ A kéttannyelvű oktatás hatása a tanulók felszíni és kognitív nyelvi kompetenciájának fejlődésére” – az elméleti háttér feltárása indokolja a bilingvis kompetencia vizsgálatát.

A bilingvis kompetencia

Kéttannyelvű oktatás során a tanulók mindkét nyelv nyelvi rendszerét elsajátítják valamilyen szinten

BILINGVIS/BILINGVÁLIS

KOMPETENCIA = két

nyelvben való

felkészültség

Forrás: Baker, 2002, 145. old.

Integrált modell a két nyelvi rendszer mentális reprezentációjáról

Bár a cél a balansz kétnyelvűség (mindkét nyelvet egyformán ismeri az egyén), a kétnyelvű oktatás folyamatában a tanuló két nyelvének nyelvi kompetenciája többnyire nagyon eltérő.

A magyar elit kétnyelvű oktatás fő jellemzője: a tanulók magyar anyanyelvi dominanciája mindvégig megmarad.

Mi a nyelvi kompetencia? A nyelvi rendszer ismerete (a nyelv belső, mentális

reprezentációja) Megnyilvánulása (a valós nyelvhasználat) a nyelvi performancia

De a gyakorlatban a beszédpontosság és a beszédfolyamatosság egymást kiegészítő elemei a nyelvtudásnak!

A nyelv kettős funkciója (a kommunikáció és a gondolkodás eszköze) alapján kibővítve a nyelvi kompetencia összetevői:

szociolingvisztikai irányban lingvisztikai kompetencia (nyelvi szabályok és szókincs ismerete)

kommunikatív kompetencia (az adott beszédhelyzetben elfogadott

nyelvi viselkedés ismerete)

és mivel szaktárgyak oktatásának tannyelve is:

szakmai nyelvi kommunikatív kompetencia

pszicholingvisztikai iránybana nyelvhasználat négy formája: beszédértés írott szöveg értése beszéd írás

és a gondolkodást lehetővé tevő kognitív elem (belső beszéd)

(a kognitív pedagógiában a verbális információ v. második jelrendszer)

● A nyelvoktatás (anya- és idegen nyelvi) célja a négy nyelvhasználati forma fejlesztése

● A kommunikatív nyelvtanítás szerint az idegennyelvtudás megtanítandó elemei: a nyelvtani tudás, a szövegalkotói tudás (pragmatikai, szociolingvisztikai is) és

a szövegkohézió létrehozásának tudása

A bilingvis kompetencia különböző dimenziókban tanulmányozandó:

FELSZÍNI NYELVI KOMPETENCIA (BICS)

sikeres kommunikációt biztosít a hétköznapi életben, amikor a konkrét helyzet kontextusa is segítheti a megértést

Mutatói: kiejtés folyékony beszéd alapvető szókincs alapvető nyelvtani ismeretek

KOGNITÍV NYELVI KOMPETENCIA (CALP)

a nyelvhasználó dekontextualizált, csak verbális elemeket használó helyzetben is képes bonyolult értelmi műveleteket végezni nyelvi eszközökkel

Mutatói: bővebb szókincs (elvont fogalmak,

szinonímák, analógiák, stb.) bonyolult nyelvtani megoldások

ismerete és használata

Kognitív elméletek és a kétnyelvűség hatásai az oktatásban bevándorlók gyermekeinek nyelvtudását vizsgáló hosszas kutatás eredménye

→ a Cummins-féle küszöbhipotézis - a korai kétnyelvűség lehetséges kognitív hatásai eltérő kétnyelvűségi helyzetekben a két nyelvben való felkészültség függvényében

(Forrás: Göncz, 1995, 80. old.)

Eltérő hatású lehet a nyelvismeret mértéke a gyerek további értelmi és pszichológiai fejlődésére a kétnyelvűségi szituáció szerint:

FELCSERÉLŐ KÉTNYELVŰSÉGI HELYZETBEN(a környezet az egyik nyelvet és

kultúrát előnyben részesíti a másik rovására)

→ negatív hatás ha az iskolai oktatásban a

második nyelv úgy válik tannyelvé, hogy az anyanyelvét sem sajátította el megfelelően a tanuló, a kognitív képességek nem alakulnak ki egyik nyelvben sem → szemilingvizmus

HOZZÁADÓ KÉTNYELVŰSÉGI HELYZETBEN(a környezet mindkét nyelvnek a tanulását

megfelelően serkenti)

→ pozitív hatás A bilingvis kompetencia alacsony

szintjének túllépése kiiktatja a negatív hatásokat, magas küszöbének az elérése serkenti a kognitív fejlődést

A két nyelv elsajátítása során a kognitív adottságok jobban kiteljesedhetnek, mint egynyelvű helyzetben

A magyarországi elit kétnyelvű oktatás hozzáadó kétnyelvűségi helyzetet jelent → elvárható a célnyelven való tanulás pozitív hatása a kognitív fejlődésre

A küszöbhipotézis kritikája

• nem állapítja meg mi az alsó és a felső nyelvi küszöb• kockázatos mesterséges küszöbszinteket kijelölni, amikor a nyelvtudás folyamatosan változik

(Forrás: Baker, 2002, 168.)

A két-küszöb hipotézis „három szintes ház” analógiája

a küszöbhipotézis továbbfejlesztése – a fejlődési kölcsönhatás hipotézis - egy második nyelvben elért kompetencia nagymértékben az anyanyelvi kompetencia függvénye -

"Ha az első nyelvben a kompetencia alacsony, …és beiktatják a második nyelv intenzív tanulását, ez károsítja az első nyelv további megfelelő fejlődését, ami viszont a másodnyelv fejlődését is korlátozza. Ugyanakkor, ha az első nyelvi kompetencia szintje magas … a másodnyelv intenzív tanulása a leghatékonyabb módja annak, hogy funkcionális kétnyelvűség alakuljon ki, és a nyelvi fejlődést ne érje károsodás." (Göncz, 2004, 39.).

A kétnyelvű oktatás gimnáziumi szintje éppen ebbe az optimális kategóriába esik. 14-15 éves korra a tanulók magyar anyanyelvi kompetenciája elég magas szintű, így a célnyelvi kompetencia magas szintű elérésére (intenzív célnyelv és célnyelven tanulással) kedvező a nyelvi háttér.

A felszíni nyelvi kompetencia az első nyelvben általában iskoláskorig kialakul viszonylag gyorsan (2-3 év alatt) kialakulhat egy második nyelvben is.

A kognitív nyelvi kompetencia lassabban fejlődik (kb. 12 éves korra), mindvégig szorosan korrelál

gondolkodással és az intelligenciával kialakulása egy második nyelvben is éveket (6-7 év) vehet igénybe,

miközben a felszíni nyelvi kompetencia már kitűnően funkcionál.

→ Verbálisan telített iskolai helyzetben az eredményességhez nem elegendő a felszíni kompetencia szint. Ha a tanulók másodnyelvtudása alacsony kognitív kompetencia szintű, alulmaradnak hasonló korú, de anyanyelvükön tanuló társaikhoz képest.

több amerikai vizsgálat erre vezette vissza a bevándorlók iskolai lemorzsolódását (Miller, 1984)

ezt igazolta Göncz (2006) legújabb vizsgálata magyar anyanyelvű, de szerb iskolába átirányított tanulókkal

A „fejlődési kölcsönhatás” jelenségét magyarázó kognitív modellek és ábrázolásaik

kognitív alapkészség (CUP = common underlying proficiency) különböző nyelvi csatornákon szerzett és megfogalmazódott,

agyban tárolódó tudás közös a különböző nyelvek számára aki elsajátította egyszer, a következő nyelvek tanulásakor is

hasznosíthatja

specifikus nyelvi készségek (SUP = separate underlying proficiency), szükségesek a felszíni nyelvi kompetenciákhoz minden nyelvben külön, csak gyakorlással alakíthatóak ki

A „ kétcsúcsú jéghegy " modell

- a két nyelv viszonyának és mentális folyamataiknak korai ábrázolása -

(Forrás: Skutnabb:Kangas, 1984, 115.old.)

• A két csúcs a két speciális, egymástól elkülönülő nyelvi rendszer (SUP)

• A vízfelszín alatt a közös alapkészség (CUP), egy központi operációs rendszer, ahol a kognitív folyamatok mindkét nyelvben lezajlanak

(Forrás: Skutnabb-Kangas, 1984, 115 old.)

A másodnyelvi kognitív kompetencia magasabb szintje az első nyelvben elért függvénye, mert azzal közös verbális gondolkodási képességen alapszik.

→ a kéttannyelvű oktatás sikeressége szempontjából fontos, hogy csak akkor tanuljanak szaktantárgyakat célnyelven a tanulók, ha már magas szintű anyanyelvi, általános verbális kognitív képességeik vannak!

A „léggömb" modell

- a nyelvek független felszíni kompetenciáinak (BICS) és a közös alapkészség (CUP) ábrázolása - (a naiv "két nyelv-két léggömb" modell irányába kiterjesztett analógia)

A „ modernizált jéghegy " modell

az egynyelvi felszíni és kognitív nyelvi kompetenciák kognitív folyamatait, a nyelvi készségeket, és azok egymáshoz való viszonyát szemléltetni

(Forrás: Baker, 2002, 170. old.)

• A kognitív folyamatok lefelé haladva egyre elvontabb és komplexebb mentális tevékenységeket takarnak

• A nyelvi képességek is lefelé haladva válnak bonyolultabbakká

bár a közös kognitív alapkészség elméletének vannak korlátai a kétféle nyelvi kompetencia teljes szétválasztása is lehetetlen

→ segítség a kétnyelvű rendszerekben oktatóknak

(Forrás: Baker, 2002, 176. old)

• a nyelvi jellemzők 2 dimenzió mentén

→ differenciáltabb megkülönböztetése a felszíni és kognitív kompetenciákat igénylőnyelvhasználatoknak

Köszönöm a figyelmet!

Köszönöm a figyelmet!

Irodalom:

-Baker, C. (2002): Foundations of Bilingual Education and Bilingualism. Bilingual Education and Bilingualism 27 series. Clevedon, Buffalo, Toronto, Sydney.

-Göncz L. (1995): A tannyelv hatása a tanulók személyiségfejlődésére többnyelvű környezetben. In: Kassai I. (szerk.): Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete, pp. 65- 81.

-Göncz L. (2004): A vajdasági magyarság kétnyelvűsége. Nyelvpszichológiai vonatkozások, Szabadka., MTT Könyvtár 8, 316 o.

-Miller, N. (szerk.) (1985): Bilingualism and Language Disability. San Diego. College-Hill Press, Inc.

-Skutnabb-Kangas, T. (1984): Bilingualism or Not. The Education of Minorities. Clevedon, Multilingual Matters 7. 378 o.

- Vámos Ágnes (1998): Magyarország tannyelvi atlasza. Budapest. Keraban Kiadó. 584 o.- Várkuti A. (2005): Bilingualism in Hungary through school education. In: Lengyel Zs.-

Navracsics J. (szerk): Selected papers of 8th Summer School of Psycholingvistics. Veszprémi Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. CD-kiadvány.