Budapesti Gazdasági Főiskola

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

PR szakirányú továbbképzés

VÁROS-IMÁZSFEJLESZTÉSI MODELL MAGYARORSZÁGON JÁSZBERÉNY

PÉLDÁJÁN

ELEMZÉS ÉS STRATÉGIA

Készítette: Turóczi Gábor

Budapest, 2002

Tartalom

Előszó 3-4

I. Jászberény kommunikációs adottságai 5-14

Előszó 5 1. Jászberény idegenforgalmi helyzete 51. 1. A város fekvése, természeti viszonyai 51. 2. Jászberény történelmének szenzációi 61. 3. Jászberény idegenforgalmi adottságai 82. A városi szintű kommunikáció kiindulópontjai 102. 1. A lakosság identitástudata 102. 2. Oktatás és közművelődés 13

II. A jelenlegi kommunikáció áttekintése 15-37

Előszó 15

1. Nemzetközi kommunikáció 16Előszó 161.1. Testvérvárosi kapcsolatok 161.2. Nemzetközi sajtókommunikáció 181.3. Az idegenforgalom kommunikálása 181.4. Nemzetközi sportkapcsolatok 19

2. Országos szintű kommunikáció 21Előszó 212.1. Belföldi sajtóvisszhang 212.2. Az idegenforgalom kommunikálása 212.3. A Jász Múzeum és a Lehel-kürt kommunikálása 222.4. Online kommunikáció 232.5. Országos sportversenyek 24

3. Városi szintű kommunikáció 25Előszó 253.1. A helyi média 253.1.1. A város tömegkommunikációs eszközökkel való ellátottságának alakulása 253.1.2. A helyi elektronikus média - Trió TV, Trió Rádió 283.1.3. A helyi média kihasználtsága 303.1.4. Önkormányzati kommunikáció a helyi médiában 333.2. Önkormányzati kulturális alapintézmények 1. 343.3. Önkormányzati kulturális alapintézmények 2. 343.4. Önkormányzati kulturális alapintézmények 3. 353.5. Az önkormányzat egyéb tömegkommunikációs megnyilvánulásai 35

III. Javaslat az összehangolt kommunikációs stratégia kialakítására 38-50

Előszó 381. Nemzetközi kommunikáció 382. Országos szintű kommunikáció 413. Városi szintű kommunikáció 43

Zárszó 51-52

Irodalomjegyzék 53-54

2

Előszó

A városok közötti versengés régmúltra tekint vissza. A hatalomért éppúgy harcba szálltak és

szállnak, mint a gazdasági előnyökért. A verseny élesedése és tudatos módszerekkel történő

befolyásolása különösen a fejlett városokban figyelhető meg néhány évtizede. Hazánkban a

legutóbbi tíz évben formálódott és nyert egyre nagyobb teret a településmarketing, mint a

településfejlesztés egyik eszköze. A település tehát felfogható termékként, amelyet a piacon

„értékesítenek”. Ugyanakkor a település "értékesítése" nem azonos annak kiárusításával. A

bölcs közösség - általában az önkormányzat - a település új, vagy már meglévő, de új életre

keltett használati, vagy spirituális értékének (értékeinek) korlátozott használati jogát engedi

át, jó esetben csak ideiglenesen.

Az embereknek meghatározott képe van az egyes városokról, azok látványosságairól,

szolgáltatásairól és az ott élő emberekről. Ez a kép (a benyomások összessége) befolyással

van a „vásárlási döntésre”, ezért minden városnak nagy gondot kell fordítania külső képére,

tudatos kommunikációjára. A megfelelő arculat kialakítása tehát minden város számára fontos

feladat. Arculat alatt egy cég (esetünkben város) kifelé és befelé irányuló önábrázolását és

magatartását, megnyilvánulásainak megtervezett, tudatosan és folyamatosan használt

összetevőit értjük. (Fazekas I. [2000]). Hozzá kell tennem, hogy az arculat nem egyenlő a

vizuális arculattal (a design-nal). Ez utóbbi csupán az arculat egyik alkotórésze. Ahogyan ez

megmarad az emberekben, amilyen benyomások alakulnak ki a városról, olyan a város

imázsa.

Az imázs fogalma a latin eredetű „imágóra” vezethető vissza, amely két szemantikai kört

egyesített – az „imitari”-t (imitálni) és az „aemulator”-t (törekedni). (Szeles P. [1998]) Ma az

imázsnak több jelentése és értelmezése létezik, melyekből néhányat leírnék.

„Az imázs azon elképzelések és benyomások összességét jelenti, amely egy emberben vagy

csoportban egy adott személyről, termékről vagy vállalatról kialakul” (Fazekas I. [2000])

M. M. Kasimir megfogalmazása szerint: „Amit az emberek gondolnak, éreznek, hisznek és

érzékelnek cégről, termékről és márkáról.” Baskin és Aronoff azt mondják, hogy egy

szervezet imázsa az emberek szervezettel kapcsolatos attitűdjeinek és meggyőződéseinek

keveréke. Brückner szerint az imázs motivációs információ-hordozó. (Szeles P. [1998])

A város imázshoz közel áll a sajátos ország imázs is, mely az adott népről, nemzetről és

országról kialakult, annak minden aspektusú létével kapcsolatos belső és külső nézet- és

véleményrendszert, a heterogén és általánosított értékítéletek egyidejűleg objektív és

szubjektív komplex pszichológiai tartalmát jelenti. (Szeles P. [1998])

3

Nézetem szerint a város imázs nem más, mint az emberekben a városról kialakult kép, melyet

lehet és kell alakítani és nemcsak azért, hogy az minél jobb és szebb legyen, hanem

pragmatikus megfontolásokból is.

Ez a dolgozat is ezt a célt szolgálja. A munkában Jászberény kommunikációs adottságait,

jelenlegi (tömeg) kommunikációját és imázs alakulását kívánom leírni.

A munka három fejezetből áll. Az első fejezetben leírom a város kommunikációs adottságait -

ilyenek az idegenforgalmi helyzet, a város fekvése, a történelem, az identitástudat és az

oktatás/közművelődés. Ezen attribútumok alapján jellemezhető a város jelenlegi

kommunikációs tevékenysége, és ezekre alapozva lehet felépíteni a város új, európai

színvonalú kommunikációs stratégiáját.

A második fejezetben a város jelenlegi kommunikációját tekintem át a klasszikus polito -

episztemológiai (kommunikációs) triász segítségével – egyaránt jellemzem nemzetközi,

országos- és városi szintű tömegkommunikációját. A munka egy Public Relations (PR)

stratégia is egyben, a PR pedig, mint ismeretes, szervezethez kötött. Ebből a megfontolásból

kiindulva a dolgozat főleg az önkormányzat szemszögéből íródik, hiszen az önkormányzaté a

koordinátori szerep a város integrált kommunikációjában.

Jászberény nemzetközi kommunikációja főleg a testvériskolai/testvérvárosi kapcsolataira, az

ehhez kapcsolódó külföldi sajtópolitikára, a sportkapcsolatokra és az idegenforgalomra épül.

Az országos szintű kommunikációban szintén fontos szerepet játszik az idegenforgalom

kommunikálása, valamint az önkormányzat sajtópolitikája. Szó esik ezen kívül az online

kommunikációról, az országos sportversenyeken való részvételről és eseménymarketingről is.

A városi szintű kommunikáció három dimenzióban történik: a helyi médián keresztül, az

önkormányzati kulturális alapintézmények által, valamint az egyéb tömegkommunikációs

lehetőségek segítségével.

A harmadik fejezetben – ismerve a kommunikációs adottságokat és a város jelenlegi

kommunikációját – megpróbálom felvázolni a fejlődés lehetséges irányvonalait és ötleteket

adni a városfejlesztéshez.

A Jászság fővárosa - ahogy a munkából kiderül - remek kommunikációs adottságokkal

rendelkezik, ám ezek nincsenek kellően kiaknázva.

Remélem, hogy szakdolgozatom hozzájárul Jászberény arculatának markánsabbá tételéhez, a

gazdasági és idegenforgalmi vonzerő növeléséhez, valamint a lakossági elégedettség magas

szinten tartásához.

Egy dolgot azonban fontos rögzítenünk: a jelenlegi munka csak a tömegkommunikációra

koncentrál.

4

I. Jászberény kommunikációs adottságai

Előszó

Mielőtt jellemezném Jászberény jelenlegi kommunikációját, feltétlenül szót kell ejtenünk a

város kommunikációs adottságairól, vagy ha jobban tetszik, azokról a tényezőkről, amelyek

hatnak a kommunikációra. Bátran állítom, hogy az érdekes történelem, a természeti

viszonyok, az idegenforgalom, az identitástudat, a sport, a gazdaság, a látnivalók és a többi

dolog mind-mind megannyi fontos forrása a három szinten (nemzetközi, belföldi és helyi)

történő kommunikációnak.

Ha Jászberényt lehet egy menyasszonyhoz hasonlítani, akkor láthatjuk, hogy ez a

menyasszony egyelőre több értéket rejt magában, mint amit a legmerészebb hírverés eddig a

nagyközönség tudomására hozott.

1. Jászberény idegenforgalmi helyzete

1.1. A város fekvése, természeti viszonyai

Jászberény egy órán belül megközelíthető Budapestről, aminek köszönhetően a közvetlen

kommunikációs lehetőségeket jobban ki lehet használni, mint egy távolabb eső alföldi

településen. Ez két szempontból előnyös a város számára: egyrészt valósan kibővíthető egy

magyar vidéki városnál megszokott kommunikációs eszköztár, mert sokkal könnyebben lehet

bevonni a fővárosi idegenforgalmi és gazdasági agglomerációba, másrészt, mivel Jászberény

ugyanúgy beletartozik a budapesti vonzáskörzetbe, az országos média kihasználhatóságának

mértéke óriási.

A Jászság első városa – a szemnek is oly megnyugtató látványt kínáló alföldi magyar

nagytelepülés – sok minden mellett arra is példa, hogy természetből kiválasztott lakhely és a

történelem, illetve egy város és a maga táji közege milyen természetességgel és józansággal

szervezi közös sorsát – ha a történelmi környezet is úgy akarja. (Alexa Károly [2001])

Jászberény Jász Nagykun Szolnok megye északnyugati részén, a Jászság közepén, a Zagyva

folyó két partján fekszik. A tájegység az Alföldhöz tartozik, de tiszta időben idelátszanak a

Mátra vonulatai is. A tájat szétágazó vizek, az ezt körülvevő galériaerdők, ritka facsoportok

jellemzik. (Szabó István [1979]).

5

A város azért válhatott közigazgatási központtá, mert a jászföld természeti magjában jött

létre: a Jászság természeti viszonyait és az emberek létmódját meghatározó két nagy

természetföldrajzi tényező, a mocsarasság és a homok itt találkozik egymással. (Alexa Károly

[2001]).

A város környezeti látványosságai közé tartozik a Hajta mocsár és a Zagyvamenti

természetvédelmi terület.

1.2. Jászberény történelmének szenzációi

A város történelme egy igazi, egyedülálló különlegesség. Kevesen tudják, hogy a jász nép

észak-iráni származású, Magyarországra a kunokkal együtt a XIII. században érkeztek, s a

Tiszától nyugatra az Alföld északnyugati sarkában a Zagyva és a Tarna folyók, valamint az

Ágó patak által körülhatárolt területen telepedtek le. (www.jaszsag.hu/jaszbereny [2002])

Településeik központja Jászberény volt. A jászok letelepülésüktől fogva különböző

kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, megyéktől független élet, önálló közigazgatás,

pallosjog), amely fejében a mindenkori katonai szolgálattal tartoztak a királynak.

Ezt a helyzetet szüntette meg a török hódoltság után 1702-ben I. Lipót császár, aki eladta a

Jászságot a Német Lovagrendnek. 1745-ben - miután a jászok biztosították az uralkodót arról,

hogy saját erejükből összegyűjtik és visszafizetik a kincstárnak önmaguk eladásának összegét,

a félmillió forintot – Mária Terézia jóvoltából a jászok visszakapták földjeiket és ősi

kiváltságjogaikat. Ez volt a „REDEMPTIO”, az önmegváltás, ami a magyar történelemnek

sajátos, helyi mozzanata. (Tóth János [1991]).

Jászberény központi irányító szerepe 1745 után újból megerősödött. A város a további

évtizedekben gyorsabban fejlődött, ám a Jász-Kun-Hármas Kerület saját közigazgatási

rendszerét 1876-ban megszüntették – ezután a város nehezebben és lassabban fejlődött.

Ekkor már tapasztalhatóak a pásztorkodásról az intenzívebb földművelésre való áttérés,

valamint a városiasodás jelei. Kis mértékben ugyan, de megindult a kapitalista fejlődés is,

mellyel párhuzamosan a munkásmozgalom is erősödni kezdett. A Tanácsköztársaság idején,

1919-ben a szervezett munkásokból és parasztokból alakult direktórium átvette a hatalmat.

(Tóth János [1965]). A Tanácsköztársaság bukása után a Horthy-féle állami berendezkedés

következett, majd 1944-ben a szovjet hadsereg lerohanta Jászberényt.

A szocializmusról röviden annyit, hogy párhuzamosan zajlott az iparosítás és a mezőgazdaság

átalakításának folyamata – ekkor létesült az Aprítógépgyár (1951) és a Lehel Hűtőgépgyár

(1953), valamint a Kossuth mezőgazdasági termelőszövetkezet (1948).

6

Megindult a városfejlődés is: elkezdődtek az építkezések, az infrastruktúra kialakítása, a

csatornarendszer kiépítése, a közterek és parkok ápolása, a művelődés, az oktatás

megszervezése, stb.

A rendszerváltozást követően a kormány felismerte, hogy a gazdaságot saját erőből nem tudja

kiemelni elmaradottságából, ezért igyekezett elősegíteni a külföldi tőke beáramlását. A

meginduló változások országszerte átformálták a korábbi mezőgazdasági, ipari viszonyokat és

tulajdonformákat. Hasonlóképp zajlott ez Jászberényben is. A mezőgazdaság átalakítása az

EU követelményeihez, a Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár privatizációja, valamint újabb és

újabb külföldi befektetők megjelenése a térségben mind erről tanúskodik.

Ez az új, világszínvonalú és az európai normákhoz igazodó gazdasági, befektetői környezet

maga után fogja vonni a város adottságainak európai színvonalú képviseletét.

Jászberény ma nemcsak a mezőgazdaság, hanem a kereskedelem és az ipar központja is a

Jászságban.

A jászsági ipar egyik generálója a Lehel/Electrolux outsourcing politikája, miszerint a svéd

tulajdonos folyamatosan kihelyezte – és kihelyezi – a gyártó tevékenységeket. Ez a

vállalatpolitika óriási húzóerőt tudott gyakorolni a térség ipari fejlődésére.

A másik fontos tényező az Aprítógépgyár privatizációja volt. Az 1951-ben alapított gyár ma

fénykorát éli és olyan nagyvállalatokkal áll kapcsolatban, mint a Zoltek, a Hitachi, vagy a

Caterpillar.

A mezőgazdasági termelőszervezetek és a két nagy gyár privatizációját követően több ezren

kényszerültek munkahelyük elhagyására. Ma ők alkotják a város kis- és középvállalkozásait,

melyek a színvonalas bedolgozói tevékenységükkel teljesítik a privatizált gyárak

megrendeléseit és elvárásait.

A korábban tehát egyetlenegy komoly vállalattal rendelkező térségben mára létrejött a nagy-

közép- és kisvállalati piramis és a folyamata még nem zárult le. Az Electrolux további

tevékenységeket helyez ki, pályáztat meg, újabb beszállítók tervezik a környékre települést. A

kialakult ipari kultúra, képzett munkaerő vonzza a befektetőket, a Jászságba települt a

szórakoztató elektronikai ágazatba tartozó Samsung, a szomszédos Gödöllőre a Sony… Az

elektronikus körzet a főváros felé nyújtózik.

A Jászságban a fejlődés felszívta a szabad munkaerőt. Gyakorlatilag már csak a hátrányos

helyzetű társadalmi csoportokban van munkanélküliség. A szomszédos, elmaradottabb

térségekből (Tápióság, Heves és környéke) erősödik az ingázás a jászsági vállalatokhoz.

A fejlődés kedvezően hatott a bérekre. Emelkedésük jele, hogy a térség második legnagyobb

vállalata, az Aprítógépgyár (korábban már említettük), amely maga is nyugat-európai cégek

7

beszállítója, kénytelen volt inkább kelet-magyarországi beszállítók után nézni. A fejlődés

látványos: a jászberényi Ipartelep utcában új gyártócsarnokok és a tulajdonosok gusztusos

házai váltják egymást, mintha egy nyugat-európai városkában járnánk. A környéken

Jászberényben van a legtöbb autószalon és a legtöbb új autó.

(A Hitesy és Bartucz Üzleti Tanácsadó Kft. tanulmánya alapján)

Az elmúlt évek nagyarányú fejlesztései és igényei révén Jászberényt és a Jászságot

bekapcsolták a hazai és a nemzetközi távhívásba. Szinte mindenhol van telefon és az egész

térségben igénybe vehető a mobiltelefon-szolgáltatás.

A város vezetékes gáz és elektromos hálózat kiépítettsége évtizedek óta teljes: a legtöbb tanya

is villamosított. A háztartások közel 60%-a kapcsolódik a szennyvíz-elvezető rendszerhez, az

egészséges ivóvízzel való ellátottság megoldott. Az egészségügyi szolgáltatás elismert.

Jászberény kórházában nemcsak a város, de a Jászság valamennyi településének betegei

magas színvonalú egészségügyi ellátásban részesülnek.

(Halász Sándorné: „Jászberény testvérvárosi kapcsolatai” c. szakdolgozata nyomán)

Van ezen kívül Jászberényben menedzser klub, helyi ipartestület és iparkamara is. (A Jász-

Nagykun-Szolnok megyei Kereskedelmi és Iparkamara jászberényi területi irodája.) Ez mind

megannyi lehetőséget kínál a vállalatok közti együttműködési kultúra továbbfejlődésében,

illetve a gazdaság fejlődését tekintve is.

1.3. Jászberény idegenforgalmi adottságai

A város gazdag műemlékekben. A Jász Múzeum – melyet az ország első múzeumai között

alapítottak – őrzi a jászok múltjának írásos és tárgyi dokumentumait, valamint az ország egyik

legrégebbi történelmi ereklyéjét, a Lehel-kürtöt.

Ismereteink szerint a kürt a X-XI. század táján Bizáncban készült. A gazdagon díszített

elefántagyar kürtöt eredetileg, valószínűleg cirkuszi játékok alkalmával használták. Erre

utalnak a kürt felületének magas művészi értékű, gazdag faragványai is. A kürt Jászberénybe

kerülésének idejéről, körülményeiről biztos adatok nem állnak rendelkezésünkre. Eddig

ismert legkorábbi ábrázolása, amelyet a Jászberényi Református Egyházközség egykori

pecsétje őrzött meg, 1642-ből való. A török hódoltság után a kürt képe rákerült Jászberény

város, a Jász-Kun Kerület, valamint a jászsági községek címerére és pecsétjeire. Hatalmi

jelvényként ünnepi alkalommal övén viselte a kürtöt a jászok kapitánya is. De használták

ivókürtként és jeles alkalmakkor meg is szólaltatták. A kürtöt a XVIII. század elején még

8

általában "Jász-kürt" néven emlegetik, majd egyre gyakrabban bukkan fel a "Lehel kürtje"

elnevezés.

A Hamza Múzeumban Hamza Dezső Ákos híres magyar filmrendező és festőművész

képzőművészeti alkotásait, valamint felesége, Lehel Mária divattervező rajzait tekinthetik

meg az idelátogatók.

A város kulturális élete élénk: a helyi néptánc együttesek, hagyományőrző szólisták, zenei-

képző- és iparművészeti csoportok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Egyre több

külföldi látogató ismeri meg a Nemzetközi Táncházat és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az

Európai kisebbségek folklórfesztiválját, a Jász Expo-t és a nemzetközi Mézvásárt, ahol igazi

kuriózumnak számít a minden évben megrendezett mézkirálynő választás. 1996 óta több ezer

látogatót vonz a Jászberényi Nyár - Vigadalmi Rendezvénysorozat. A városban működik a

nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, az Árendás- és a Barkóca Gyermek –

Néptáncegyüttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János- a Székely Mihály- és a Vasas

kórusok, valamint egy zeneiskola. .

Kellemes időtöltést kínálnak a városi séták és a városkörnyéki kirándulások is. Különös

szépségűek az út menti keresztek, a festett szobrok (Szent Vendel, Szent Orbán, Szent Donát,

Nepomuki Szent János) és a népi építészet még ma is fellelhető emlékei. Jászberényben az

elismert iparművész, Sisa József vezetésével művésztelep kínálja komplex szolgáltatásait.

A városban több civil szervezet, alapítvány és egyesület is létezik a már említetteken kívül.

Ilyenek a Berényi Műhely, a Fejér Mária Népi Díszítőművészeti szakkör, a Folklór Kulturális

Közalapítvány, a Jászberényi Hagyományőrző Együttes, a Képzőművészet- barátok köre, a

Honvéd Jász Kaszinó Együttes, a Jászberényi Harmónia Kamarakórus, a Jászberényi Gazdák

és Polgárok Köre, a Jászberényi Pedagógus Természetjáró Szakosztály, a Jász Kertbarát Klub,

a Jász Népi Díszítőművészeti Alkotóközösség, a Kelepelők, az Öregerdeiek Baráti Köre, az

Öregzenészek Baráti Köre, a „Regélő” Színjátszó Kör, a Sáros András Kulturális

Közalapítvány és a Jászságért Évkönyv Alapítvány. (Jászberény Kulturális Koncepciója:

[1999]) Véleményem szerint ezen intézmények, szervezetek kommunikálása elengedhetetlen,

hiszen sokszínű, tartalmas művelődési és szórakozási lehetőségeket kínálnak a város

lakosságának, ami a város imázs szempontjából felbecsülhetetlen.

A vendéglátás területén szállodák, panziók, kellemes éttermek, vendéglők, pizzériák, sörözők,

és kávézók várják a jászok fővárosába érkező vendégeket.

Ami a sport- és rekreációs lehetőségeket illeti – a városban van vadásztársaság, két

horgászegyesület, Lovas baráti kör, Lovasbandérium, és lovas szakosztály is. A

zöldövezetben megtalálható sport- és szabadidőközpont szabadtéri és fedett uszodával,

9

szaunával, műjégpályával és egyéb szolgáltatásokkal várja a pihenni és kikapcsolódni

vágyókat. A város központjában termálfürdő is működik. Bizonyára azt is kevesen tudják,

hogy Jászberényben jelentős múlttal rendelkező, versenynaptárban szereplő országos és

nemzetközi sportversenyek is megrendezésre kerülnek. Ilyenek a Hajta kerékpáros- és

gyalogos teljesítménytúrák, a lovas díjugrató és a görkorcsolya versenyek.

(Az alfejezetben nagy segítséget nyújtott a város kulturális koncepciója, a Jászberény város

idegenforgalmának helyzetéről, lehetőségeiről szóló tájékoztató, valamint a helyi

önkormányzat kiadásában megjelent „Jászberény” c. tájékoztató kiadvány)

2. A városi szintű kommunikáció kiindulópontjai

2.1. A lakosság identitástudata

Ahhoz, hogy megismerkedjünk a jászberényiek identitástudatával, két felmérés segíthet hozzá

minket. Az egyik, a Jelenkutató Intézet felmérése, ahol több kutatási terület is ezzel volt

kapcsolatos. Ilyenek a „Lakókörnyezet legsúlyosabb problémái”, a „Város-ügyekkel való

elégedettség-elégedetlenség”, a „Városi helyzet összehasonlítása korábbi időszakkal” és végül

a „Megtartó erő I-II”. Ez utóbbi áll a legközelebb a helyi lakosság identitástudatának

megismeréséhez.

A Jelenkutató Intézet más közvélemény- és piackutató cégekkel együtt 1992 óta végez közvélemény-kutatásokat a helyi önkormányzatokról, a helyi nyilvánosságról, a helyi közvéleményről, a helyi médiáról, a helyi emberek érdeklődéséről a helyi- és országos politika összehasonlításáról, a helyi „elitről”, a települések polgármestereiről és képviselőtestületekről. Mintáikban általában 10-17 vidéki város és község szerepel, valamint 1-2 fővárosi kerület. A kérdezőbiztosok a városok méretétől és a megrendelők igényétől függően 300 és 2000 közötti, véletlenszerűen kiválasztott helyi lakossal készítenek standardizált kérdőíves és telefonos interjúkat. A minták akkor jók, ha minél pontosabban tükrözik a városok felnőtt lakosságát nem, életkor és végzettség szerint. Az interjúk általában és tartalmi értelemben két részből állnak. A kérdőívekben egyaránt szerepelnek az egyeztetett, tehát a mindenütt kérdezett „országos összehasonlító kérdések”, valamint az időszerű és speciális „az itt és most érdekes” helyi kérdések. A kutatások kedvelt célpontja Jászberény, melyet a „gazdag kisváros prototípusaként” emlegetnek. A Jelenkutató Intézet az önkormányzat felkérésére 1995 óta végez közvélemény-kutatásokat a városban. Az eredmények biztatóak, amelyekről a későbbiekben még szó lesz.

10

Az egyik esetben a kérdés így szólt: „Szándékában áll-e elköltözni a városból?”

A válaszok (százalékban):

1999 2000 2001

Nem 93 93 88

Igen 4 6 7

Egyéb válasz 4 0 1

Nem tudja 0 1 4

A másik kérdés pedig: „Szeretné-e, ha gyermeke ebben a városban telepedne le, teremtene

magának megélhetést?”

A válaszok (százalékban):

1999 2000 2001

Igen, mert itt megtalálhatja a számítását,

boldogulhat

84 85 83

Nem szeretném 10 9 10

Nem tudja/nincs válasz 6 6 7

Mindkét táblázatból kitűnik, hogy a jászberényiek nagy többsége elégedett a várossal és eszük

ágában sincs onnan elköltözni. Emellett a nagy többség azt is gondolja, hogy ami jó neki, az

jó lesz a gyermekének is. Sokan szeretnék, ha a következő generáció is Jászberényben

maradhatna, mert itt megtalálhatja a számításait.

Pontosan e következő generáció véleményére kíváncsi a másik felmérés, amely a jász

öntudatról szól. A Lehel Vezér Gimnázium 1994/95-ös Évkönyvében közreadott nagyobb

lélegzetű felmérést 3 időpontban (1983, 1991 és 1995) végeztek el, összesen 344 diák

bevonásával. Az alábbi kérdések ismétlődtek meg:

1. Kik a jászok és hol laknak?

2. Mikor jöttek Magyarországra a jászok?

3. Lakhelyeden jászok laknak-e?

4. Mi a jász megváltás?

11

5. Az iskolában hallottál-e a jászok jogairól?

6. Jásznak vallod-e magad?

7. Mi a jellemző a lakóhelyedre és lakóira?

A válaszok érdekesen alakultak. Kiderült, hogy korábban a diákok nagyon keveset tudtak a

jászokról, eredetükről, a Redemptióról, a jászok jogairól, stb. 1983-ban az első kérdésre

például egyetlen (!) diák írt választ, amely így hangzott: „mink vagyunk azok”.

A későbbi kutatások során a helyzet nagyon sokban javult, a diákok egyre tájékozottabbak

lettek a jászok történelmével, eredetével kapcsolatban.

Az identitástudat szempontjából az utolsó kérdés a legfontosabb számunkra. A lakóhely és

lakóinak igen széles körű és egymásnak részben ellentmondó vélemények is születtek,

melyeket a következő táblázat foglalja össze:

1983 1991 1995

Tájszólás 18,8 19,64 3,61

Dolgos, szorgalmas 14,7 21,4 16,86

Pletykás, kíváncsi 10,7 3,57 3, 61

Barátságos, segítőkész 10,06 13,4

Zárkózottság 5,36

Pénzhajszoló 4,7

Önző, magának való 4,7 2,67

Irigy, fukar, kapzsi 4,0 3, 61

Makacs, szívós, kitartó 9,82

Összetartás 9,6

Nem adott választ 26,98 29, 5 45,85

Település fejlődése, illetve szépsége,

rendezettsége miatt érzett öröm

16, 86

(Kérdés: „Mi a jellemző a lakóhelyedre és lakóira?” A válaszok százalékban)

A megkérdezettek száma 1983-ban 149 fő, 1991-ben 112 fő, 1995-ben 83 fő volt.

A legszomorúbb észrevétel, hogy a legnagyobb százalékot minden évben toronymagasan a

„nem tudja” rubrika vitt el, ami azt bizonyítja, hogy a diákok igazából nem tudják, hogy

milyenek is a jászok valójában. Sokan említették a tájszólást (1983-18%, 1991-19%), bár

1995-ben ez a szám radikálisan lecsökkent (3%). Nagyjából stabil képet mutat a dolgosság,

12

szorgalmasság (14-21-16 %), a barátságosság és segítőkészség (10 és 13 %) bár valami miatt

erről a diákok nem emlékeztek meg 1995-ben. Mindhárom időpontban szerepelt a pletykásság

és a kíváncsiság, bár 1991-ben és 1995-ben ez visszaszorult 3%-ra a korábbi 10 %-hoz képest.

Ha nem is nagy számban, de akadtak más negatív tulajdonságok is. Ezek voltak a

zárkózottság, a pénzhajszolás, az önzés, az irigység és a makacsság. Nagy örömmel tölt el,

hogy 1995-ben a diákok már szívükön viselik településük sorsát és a megkérdezettek 17 % - a

emelte ki a település fejlődése, illetve szépsége, rendezettsége miatt érzett öröm fontosságát.

Röviden összefoglalva: a jászok egy barátságos, segítőkész és szorgalmas, ugyanakkor egy

kíváncsi nép, amely enyhe tájszólással beszél. (Legalábbis a felmérésből ez derül ki).

Ami pedig a jászok szabadságérzetét illeti: az főleg a Redemptióval kapcsolatos és ma is sok

mindenben megnyilvánul.

2.2. Oktatás és közművelődés

A város kulturális struktúrája jellegzetesen kisvárosi jellegű.

Az oktatási intézményekben közel 6.000 fiatal sajátítja el a tudás általános és szakmai

ismereteit alap-, közép- és felsőfokon egyaránt. A középiskolák diákjai országos versenyeken

előkelő helyezéseket érnek el és tömegesen tanulnak tovább az egyetemeken és a főiskolákon.

A városban 13 óvoda, 2 általános iskola (több tagintézménnyel), egy zeneiskola, 2 középfokú

szakiskola, 1 gimnázium és 1 felsőfokú oktatási intézmény tevékenykedik. A Szent István

Egyetem Jászberényi Főiskolai Kara (Korábban a Jászberényi Tanítóképző Főiskola) az

ország minden részéről fogad hallgatókat és képez főleg a Jászság részére tanítókat,

szociálpedagógusokat és művelődésszervezőket. A Liska József Erősáramú Szakközépiskola

és Gimnázium, valamint a Klapka György Szakközép és Szakmunkásképző Iskola a helyi és a

környékbeli gyárak, üzemek és műhelyek szakember utánpótlását adja. A 234 éves Lehel

Vezér Gimnázium pedig országszerte ismert és elismert oktatási intézmény.

(Halász Sándorné: „Jászberény testvérvárosi kapcsolatai” c. szakdolgozata nyomán)

Kulturális intézmények tekintetében – a színházat kivéve – lényegében mindenféle intézmény

megtalálható a városban. A 80-as évek végéig az államilag-tanácsilag fenntartott hálózat volt

jellemző, közülük a Jász Múzeum és a mozi „lógott ki” vállalatszerű, illetve megyei

fennhatóságú működtetésével. A művelődési ház jellegű intézmények sorában pedig nemcsak

tanácsi, hanem vállalati fenntartásúak működtek. Néhány vállalat, de még inkább szövetkezet

nemcsak az intézményfenntartásból, hanem amatőr művészeti együttesek fenntartásából is

komoly részt vállalt, hiszen szponzorálásuk alapozta meg a Jászság Népi Együttes, a Palotásy

13

János Kórus és a Lehel Társastáncklub működését. Így jöttek létre a Városszépítő Egyesület

és a Kertbarátok köre is.

Újabb keletű kezdeményezések is meghonosodtak, illetve befolyásolják, alakítják a város

közművelődését. 1991-ben Budapesten alakult újjá az elszármazottakat és az itt élőket

összefogni szándékozó Jászok Egyesülete, amely hozzájárult a táj kulturális életének

élénkítéséhez, különösen az alapvető jelentőségű reprint könyvek kiadásával és pályázataival

váltott ki közfigyelmet. A Jászságban élő és az ide kötődő értelmiségiek összefogását tartja

céljának a térség tudományos problémáit, művészeti életét megjelenítő, annak nyilvánosságot

teremtő Jászsági Évkönyv, amely a vele azonos nevű alapítvány gondozásában jelenik meg.

II. A jelenlegi kommunikáció áttekintése

14

Előszó

Egy város imázsalakítását több szervezet is végezheti. Jászberény esetében ilyenek lehetnek

az önkormányzat, a civil szervezetek, a helyi vállalkozók, az Electrolux-Lehel Kft., vagy

például a Városvédő- és Szépítő Egyesület. Az imázsformálás történhet közös erőkkel, külön-

külön, tudatosan, vagy ösztönösen, sok vagy kevés eszközzel, kis és nagy pénzből egyaránt.

Egy biztos: mindenkinek érdeke, hogy városa szépüljön, gazdasága fellendüljön,

infrastruktúrája javuljon, hogy jó híre legyen, a szociális-társadalombiztosítási ellátottság, az

iskolázottság, a kórházi ellátás, az önkormányzat tevékenysége megelégedettséget váltson ki.

Ez utóbbiból indulnék ki, mert jelenleg elsősorban az önkormányzat vállalja a koordinátor

szerepét az integrált kommunikációban.

Az önkormányzatok kiemelt feladatai közé tartoznak a településfejlesztés, a

településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a vízrendezés és a csapadékvíz

elvezetése, a csatornázás, a helyi infrastruktúra, tömegközlekedés fejlesztése, a köztisztaság

fenntartása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonságról és energiaszolgáltatásról,

a foglalkoztatás megoldása, gondoskodás az óvodákról, az oktatásról, az egészségügyi és

szociális ellátásról, valamint közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport

támogatása. (Elmer Antalné - Herczeg Józsefné: [1999])

A magyarországi önkormányzati rendszer kialakulásáról, átalakulásáról és jelentőségéről

nagyon sok írás jelent meg a közelmúltban. A sok negatívum mellett két pozitív dolgot

szeretnék kiemelni: egyrészt bebizonyosodott, hogy az önkormányzatok működése

elengedhetetlen, (bátran mondhatjuk, hogy nagy a rendszerstabilizáló erejük), másrészt nem

véletlen, hogy az önkormányzatok ma jobb teljesítményt nyújtanak, mint az állam (ez abból

következik, hogy a helyi embereket sokkal jobban érdekli saját lakóhelyük sorsa, mint az

egész országé).

Ebben a fejezetben megpróbálom összefoglalni azt, hogy az előző fejezetben kimutatott

kommunikációs adottságokat hogyan és milyen médiumokon keresztül hasznosítja a város.

Az önkormányzat jelenlegi kommunikációját a klasszikus kommunikációs „triász”

segítségével jellemzem: kitérek Jászberény nemzetközi, országos és a helyi kommunikációs

tevékenységére egyaránt.

15

1. Nemzetközi kommunikáció

Előszó

Jászberény város nemzetközi kommunikációja alapvetően a testvérvárosi/testvériskolai

kapcsolataira épül. Ez utóbbi két fogalom nem feltétlenül fedi egymást, ugyanis egy

testvériskolai kapcsolat nem mindig feltételez testvérvárosi kapcsolatot is.

Ebben a relációban érdemes még megemlíteni a Déryné Művelődési Központ tevékenységét,

valamint a nemzetközi szinten elért kiemelkedő sporteredményeket.

1.1. Testvérvárosi kapcsolatok

Bár az oktatás, közművelődés és kultúra területén sikeres együttműködés bontakozott ki a

város erdélyi, japán és német testvériskolai kapcsolatainak köszönhetően, a testvérvárosi

kapcsolatok ennél sokkal többet jelentenek.

A testvérvárosi mozgalomhoz történő csatlakozás témáját dr. Magyar Levente polgármester

tárta még 1991. februárjában az önkormányzati testület elé. Így fogalmazott: „Bizonyára nem

tévedek, ha azt állíthatom, hogy az egységes Európa gondolata a testvértelepülési

kapcsolatokból indult ki, amelyek programjaikkal segítik az európai eszme teljessé válását, és

a települések közti baráti szálak előbb-utóbb integrált Európát eredményeznek”. (Halász

Sándorné szakdolgozata alapján). Rövid és tömör, ám frappáns. Minden benne van.

A testvérvárosi kapcsolatok megalapozásánál mindenki egyetértett abban, hogy ezek a

kapcsolatok gyümölcsözőek és hosszú távúak kell, hogy legyenek. A legfontosabb dolog

emellett az interaktivitás és az egyenrangúságra való törekvés, a földrajzi távolság nem lehet

akadály. A kapcsolatfelvétel három fázisból állt: elsőként a személyes nexus kialakítását

tervezték, amire alapozva a kulturális kapcsolatokat kívánták megalapozni, melyek

átvezetnének a konkrét gazdasági együttműködéshez.

A Polgármesteri Hivatalon belül létrehozták a Szervező Irodát, amelyre a testvérkapcsolatok

kiépítését, gondozását és fejlesztését bízták rá. Fő feladatai a napi operatív ügyintézésen kívül

a külkapcsolatok megszervezése és a „propaganda” tevékenység, ahogy ők nevezik.

Jászberénynek 1991-óta négy testvárosa van: a német Vechta, az olasz Conselve, az amerikai

Sedalia és az Iráni Yazd. Az együttműködés mindenhol sikeres, a kommunikáció és

eszmecsere folyamatos.

16

A testvérvárosi kapcsolatok felbecsülhetetlen értékkel bírnak, hiszen elősegítik a városok

lakosainak kapcsolatteremtését, közreműködnek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok

kiépítésében, lehetőségeket adnak a közigazgatási szakismeretek kölcsönös megismerésében,

valamint a tűzoltóság, a közrend és a közbiztonság területén, elősegítik a városok közti

egészségügyi, szociálpolitikai és sport kapcsolatok bővülését és végül, de nem utolsósorban

támogatják az idegenforgalom kialakulását.

A tömegkommunikáció szempontjából leírhatatlan jelentőséggel bírnak a hivatalos

látogatások, az üzletember találkozók, az oktatási intézmények szakképzési törekvései (főleg

az idegen nyelvek elsajátítása, javítása terén), az osztálykirándulások, az ösztöndíj

lehetőségek, a szakmunkásoknak szóló továbbképzések, a táncbemutatók és a kórusok

fellépései, valamint a sporteseményeken, neves külföldi vásárokon és kiállításokon való

részvétel (Pl. a világhírű Stoppelmarkt Vechtában és Missouri állam vására, amelynek 1899-

óta Sedalia ad otthont).

Ez pedig akarva-akaratlanul az imázsfejlesztést szolgálja. Gondoljuk csak el: mondjuk egy

diákcsoport két hétre ellátogat Vechtába. Minden gyermeknél ott van egy apró souvenir

Jászberényből, egy útifilm a városról és egy halom kiadvány. A városban több

tömegkommunikációs megnyilvánuláson is van alkalmuk részt venni, ezért két hétig, ha

akarnak, csak Jászberényről beszélnek. A helyi sajtó fokozott figyelemmel kíséri az

eseményeket (mert azért egy német kisváros helyi médiája is felkapja a fejét az ilyen jellegű

eseményekre) majd „szállítja” a megjelent képanyagokat és tudósításokat. Mindenki boldog

és elégedett – ám senki sem veszi észre, hogy kőkemény városmarketingben vett részt.

Természetesen ez csak részben működik így, inkább úgy mondom, hogy így kéne, hogy

működjön.

Röviden ennyit szerettem volna mondani a testvérvárosi kapcsolatokról, bár az

elkövetkezőkben lesz még szó róluk.

17

1.2. Nemzetközi sajtókommunikáció

A városnak igazából nincs konkrét, elfogadott sajtópolitikája, ennek ellenére a hírek java

részét az önkormányzat generálja.

A külföldi sajtóvisszhang főleg a testvérvárosi kapcsolatokhoz kötődik: a cikkek

nagyságrendjét egész pontosan meg lehet határozni.

A legtöbb cikk Németországban jelent meg: a testvérvárosi kapcsolat 1993-as indulása óta

olyan médiumok jelentettek meg írásokat és képanyagokat, mint az „Oldenburgische

Volkszeitung”, a „Nordwest-Zeitung”, az "OV am Sonntag" és a "Rundschau am Mittwoch",

"Sonntagsblatt" és a "Kurier". A legfontosabb napilap ezek közül az „Oldenburgische

Volkszeitung” 25 ezres példányszámával és 93%-os piaci részesedésével. A cikkek nagy

többsége a város PR és sajtóreferensének, Frank Käthlernek köszönhető, aki tanácsaival e

dolgozat elkészítésében is sokat segített.

Olaszországban a 67,5 %-os piaci részesedéssel rendelkező Il Gazzetino c. napilapban jelent

meg néhány cikk Jászberényről. A közel 140.000-es példányszámú lapot 7 körzetben

terjesztik Olaszországban.

Az Egyesült Államokban főleg a sedaliai helyi újság, a Sedalia Democrat adott hírt a

városról.

Iránban egy cikk jelent meg az ország legnagyobb weboldalán, a www.iranian.com címen, az

viszont nagy és szerteágazó. A szörföző ide-oda kattintgatva megismerkedhet Jászberénnyel,

annak nevezetességeivel, ahol fényképeket és további írásokat tölthet le.

1.3. Az idegenforgalom kommunikálása

A régióba irányuló program- és kulturális turizmus fejlesztésének érdekében főleg a Déryné

Művelődési Központ tesz kommunikációs lépéseket. Az intézmény keretein belül működik a

Tourinform Iroda, amely a Magyar Turizmus Rt.-vel kötött szerződés értelmében a több mint

száz egységből álló nonprofit jellegű országos hálózat tagja. Létrejöttét, felszerelését az

Országos Idegenforgalmi Alap anyagilag támogatja, működését a művelődési központ

biztosítja.

A kommunikáció főleg a művelődési központ által szervezett és az önkormányzat által

támogatott kulturális, művelődési és szórakoztató rendezvényekre, eseményekre (Jászok

Világtalálkozója, Jászberényi Nyár - Vigadalmi Napok, Csángó fesztivál, a nemzetközi

18

Mézvásár, a különböző kiállítások és tárlatok, hangversenyek, színházi előadások,

gyermektáborok, stb.) és a helyi látványosságokra, „kuriózumokra” terjed ki.

Az intézmény évről-évre részt vesz az Utazás nemzetközi kiállításokon a BNV területén, társ

irodák közreműködésével eljuttatja szórólapjait, kiadványait nyugat-európai idegenforgalmi

vásárokra, valamint információt ad az utazási irodáknak Jászberényről. Az idelátogató

külföldieket idegen nyelvű szórólapokkal, térképekkel és egyéb kiadványokkal tájékoztatják.

(A kiadványokról az idegenforgalom országos szinten történő kommunikálása c. alfejezetben

írok bővebben).

A nemzetközi kommunikációt elősegítheti, hogy a művelődési központ weboldala

(www.interj.hu/deryne) angol és német nyelven is elérhető az érdeklődők számára.

A város idegenforgalmi fejlesztésének érdekében 2001. áprilisában megalakult az

önkormányzat turisztikai albizottsága, amelyet a város turisztikai koncepciójának és

stratégiájának elkészítésével bízták meg. A koncepció elkészült és 2002. májusában kerül az

önkormányzati képviselőtestület elé.

1.4. Nemzetközi sportkapcsolatok

Véleményem szerint a nemzetközi sportkapcsolatok is egyfajta tömegkommunikációs

lehetősége a városnak, hiszen a sportolók a nemzetközi sportesemények kapcsán nagyon sok

információt „kijuttatnak” a városról, amelyeket viszonylag sok ember fogad be.

Itt két dimenzióban lehet gondolkodni: egyrészt a Jászberényben megrendezésre kerülő

sporteseményekben, másrészt a jászberényi csapatok, egyesületek külföldi részvételében.

Ahogy a „Jászberény idegenforgalmi adottságai” c. alfejezetben már írtam, Jászberényben

jelentős múlttal rendelkező, versenynaptárban szereplő nemzetközi sportversenyek is

megrendezésre kerülnek. Ilyenek a Hajta kerékpáros- és gyalogos teljesítménytúrák, a lovas

díjugrató és a görkorcsolya versenyek.

A 9 szakosztállyal rendelkező Jászberényi Sportegyesület utánpótlás labdarúgó szakága

német, francia, olasz és román kapcsolatokkal rendelkezik. Az évente megrendezésre kerülő

Rétsági Gyula nemzetközi utánpótlás tornán 3-4 külföldi csapat vesz részt. A berényi fiatalok

francia és német tornákra kapnak meghívást.

A JSE-Balczó diáksport egyesület görkorcsolya szakosztálya rendszeresen részt vesz az

Európa különböző országaiban (Németország, Belgium, Ausztria, Szlovákia) megrendezésre

kerülő versenyeken. A „Jász Kupa” elnevezésű nemzetközi versenyükön ezekből az

országokból vesznek részt görkorisok.

19

Immár második éve érkezik Jászberénybe a Tour de Hongrie mezőnye. 2002- ben a

kerékpáros verseny egy szakaszát rendezik meg Jászberényben.

Külföldi versenyeken vesznek részt ezen kívül a fogathajtó szakosztály, a Jászberényi turista

egyesület, Jászberényi Yakuzák SE, a Klapka György ISK karate szakcsoportja, a V-Fon

Jászberény női röplabda csapata, valamint a Jászberényi Tanítóképző Főiskola DSE női

kézilabdacsapata.

20

2. Országos szintű kommunikáció

Előszó

Az önkormányzat országos szintű (tömeg) kommunikációjából a város sajtópolitikáját, az

idegenforgalom kommunikálását, a belföldi sporteseményeket és az online kommunikációt

tartom fontosnak kiemelni.

2.1. Belföldi sajtóvisszhang

Hasonlóképp, mint a nemzetközi sajtópolitikánál, itt is az önkormányzat generálja főleg a

híreket, viszont a sajtópolitika itt sem tudatos.

Az önkormányzat megalakulásától kezdve végeztet sajtófigyelést a városról megjelent

hírekről, tudósításokról az országos médiában. Ide tartoznak többek között a polgármester és a

képviselőtestület tagjainak nyilatkozatai, a velük készített riportok és interjúk, illetve

bármilyen hír, ami megjelent Jászberénnyel kapcsolatban. Ezeket egyenként most lehetetlen

elemezni, hiszen az elmúlt években rengeteg írás jelent meg Jászberényről a különböző

területeken. (Csak az érdekesség kedvéért: az Új Néplap 2001-ben összesen 872 db cikket

jelentetett meg Jászberényről. (forrás: www.ujneplap.hu, a letöltés időpontja: 2002.03.23.)

Igaz, hogy a regionális média természetesen jobban érdeklődik a város iránt a térség

gazdasági életében betöltött központi szerepe miatt, bár az országos média „termése” sem

sokkal szerényebb ennél. A megjelent sajtóvágatokat a Városi Könyvtárban őrzik és a

következő tágabb témakörök alapján csoportosítják őket: „Jászberény”, „Önkormányzat”,

„Aprítógépgyár”, „Electrolux” és „Egyéb”. Sajtóelemzést az önkormányzat nem készít.

2.2. Az idegenforgalom kommunikálása

A turizmus fejlesztésének kommunikálásáért felelős Tourinform Irodáról az előző fejezetben

már volt szó. Most megpróbálom összefoglalni, milyen lépéseket tesz az iroda az országos

kommunikáció során.

Mindenek előtt gyűjti és eljuttatja a Nemzeti Turisztikai Adatbankba a város és a Jászság

turisztikai kínálatának és rendezvényeinek adatait. Az iroda használja az ország egyik

legteljesebb, folyamatosan karbantartott szoftverét, az OTIR-t. A különböző megkeresések

(telefon, fax, e-mail, levél, stb) számának folyamatos növekedése azt jelzi, hogy érdemes

21

minél több információt és minél gyakrabban eljuttatni a külvilág számára. Ez ügyben fontos

partner az országos média, ahol az 1994-től 2001. márciusáig terjedő időszakban sok

ismeretterjesztő, „a városba invitáló” írás, illetve tudósítás jelent meg.* Ezek egy része ingyen

jelent meg, egy része pedig célirányos hirdetésként, illetve pr cikk-ként.

Ezen kívül készülnek kiadványok, leporellók, szóróanyagok, ám azok színvonala változó,

mennyiségük és terjeszthetőségük korlátozott. Hiányzik többek között a városi kiadványterv,

s így eseti az együttműködés a pénzügyi feltételek megteremtésében az önkormányzat, a

Tourinform Iroda és a területen érintett vállalkozók között.

Az iroda a következő kiadványokat (készítette) készíti:

- a három nyelven (magyar, angol német) megjelenő, „Jászberényi séta” című kiadvány

- az ugyancsak háromnyelvű „Jászberényi Nyár – Vigadalmi Napok előzetes programja”

- a „Jászság Múzeumai”

- a „Jászság szálláshelyei”

- a „Jászság strandjai”

- „Töltsön el egy napot Jászberényben!”

- „Étkezési lehetőségek Jászberényben”

- „Termálfürdő és strandok Jászberényben”

- „Állat- és Növénykert”

- „A Jászság turisztikai kínálata” (magyar, angol, német, francia és olasz nyelven)

A kiadványokat eljuttatják az ország Tourinform irodáihoz.

Hozzáteszem, ezen kívül számtalan útikönyv, idegenforgalmi térkép, kiadvány és képeslap

készült Jászberényről. Mivel ezek száma rengeteg, most eltekintek ezek felsorolásától.

A kommunikáció érdekében az iroda részt vesz a Megyei Idegenforgalmi Napok c.

rendezvényen (kiállítás, film, előadás), a „Welcome to Hungary” idegenforgalmi

rendezvényeken a Budapesti Kongresszusi Központban, valamint különböző országos

turisztikai, idegenforgalmi szervezetekbe próbál bekapcsolódni.

2.3. A Jász Múzeum és a Lehel-kürt kommunikálása

A Jász Múzeum nem önkormányzati fenntartású alapintézmény, ám az önkormányzat mindig

is támogatta azt. 2001-ig az intézmény konkrét rendezvényeihez, fenntartási és ad hoc

költségeihez kapott anyagi támogatást. 2001-től évente egy összeget, közel félmillió forintot

különítenek el részére az önkormányzat teljes, illetve annak oktatási, közművelődési és

kulturális bizottságának költségvetéséből. Az összeg felett a múzeum szabadon rendelkezik.

22

Másik bevételforrása adományokból és alapítványoktól származik. Ez utóbbiból

legjelentősebb a Jász Múzeumért Alapítvány elnevezésű, amely többek között a

kommunikációs és a PR feladatokat is ellátja. A kommunikációs tevékenység a következőkre

terjed ki:

- sajtótevékenység: az alapítvány évente kétszer, 600 példányban saját szakfolyóiratot jelentet

meg „Redemptio” címmel, mely a jász és kun településekre jut el. A lapról a következő

alfejezet, „A helyi média” c. részében adok részletesebb leírást.

- sajtómonitoring: a múzeum 1994 óta szorgalmasan gyűjtögeti a róla megjelent cikkeket a

helyi, megyei és országos médiában (ez utóbbiban, ugyanúgy, mint a Jászberényről megjelent

cikkek, írások esetében nem volt sajnos nagy a sajtóvisszhang, hiszen az országos média

számára a Jász Múzeum tevékenysége nem bír akkora hírértékkel)

- kiadványok, prospektusok

A Jász Múzeumot azért fontos kommunikálni, mert a Jászság szellemi-tárgyi kultúrájának

alapintézménye, mely többször megkapta az „Év múzeuma” megtisztelő címet. A Lehel-kürt

(melyről már két ízben is esett szó) pedig elengedhetetlen kommunikációs adottsága,

kulturális attribútuma a városnak, illetve a helyi lakosság identitástudatának a forrása is.

2.4. Az online kommunikáció

A város online kommunikációja visszamaradottabb a többi vidéki városhoz képest. Bár a

város sok közintézményének és civil szervezetének van weboldala az interneten, ám ezek

nagy része szét van szórva a világhálón, nem frissül kellőképp és hiányos (esetenként

félrevezető) adatokat tartalmaz.

A másik probléma, hogy a város is kevés weboldalon és portálon szerepel, kevés helyről

elérhető.

23

2.5. Országos sportversenyek

Ahogy azt a „Nemzetközi sportkapcsolatok” c. alfejezetben leírtam, a sport is fontos szerepet

tölt be a város tömegkommunikációjának során, hiszen segítségével nagyon sok információ

eljuttatható a városról.

Ha az országos sporteseményeseket nézzük, akkor ez hatványozottan igaz, hiszen országos

szintű bajnokságban szinte minden szakosztály és csapat részt vesz, Jászberényben pedig

számos országos verseny is megrendezésre kerül.

Sokan úgy gondolják, hogy a sportnak nem sok köze van a tömegkommunikációhoz, a

városfejlesztéshez és az imázs alakulásához. Szerintük a hangsúly itt azon van, hogy a sport

viszi a város nevét: gyakorlatilag, mint egy teaser (izgató) kampány. Funkciója se több, se

kevesebb.

Nos ezzel részben egyetértek, mert fel lehet fogni ezt a fajta tevékenységet teaser

kampányként is, akkor viszont konstatálhatjuk, hogy ez a város részéről nem tudatos.

Véleményem szerint a sport is tömegkommunikáció, hiszen egy központi szereplő, a

kommunikátor (esetünkben Jászberény város önkormányzata) emberek nagy csoportjához, a

nagyközönséghez juttat el információt a városról különböző technikai közvetítő eszközök

segítségével. Esetünkben ilyen eszköz lehet akár egy labdarúgópálya és annak hangosítási

rendszere is.

Gálik Mihály Médiagazdaságtan c. könyvében a következőképp definiálja a

tömegkommunikáció fogalmát:

„A tömegkommunikáció a társadalom kommunikációs folyamatainak azon formája, melynek

során az információ a forrástól szakemberek által feldolgozva, technikai közvetítők révén jut

el az emberek kisebb-nagyobb csoportjaihoz, a nagyközönséghez.” (Gálik M.:[2001])

Ezt figyelembe véve mindenki maga döntse el, hogy ide lehet-e sorolni a sportot, vagy sem?

24

3. Városi szintű kommunikáció

Előszó

A városi szintű kommunikáció három dimenzióban történik: a helyi médián keresztül, az

önkormányzati kulturális alapintézmények által, valamint az egyéb tömegkommunikációs

lehetőségek segítségével.

Mint ismeretes, a rendszerváltást követően a helyi média egyre fontosabb szerepet tölt be a

helyi emberek tájékoztatásában.

3.1. A helyi média

3.1.1. A város tömegkommunikációs eszközökkel való ellátottságának alakulása

A rendszerváltás után lényeges és nagy horderejű változások történtek ezen a téren, melyek

egy része új technikai eszközök megjelenésével és térhódításával jellemezhető. Először csak a

Hűtőgépgyár irodaházának tetején került elhelyezésre egy parabola antenna, majd a városi

kábel-hálózat útján vált elérhetővé sokak számára több hazai és külföldi televíziós csatorna

vétele. Ugyanígy terjedt a számítógép és más információhordozó eszközök használata,

melyeket az idő múlásával egyre több ember kezd megismerni és használni. A faxok,

modemek, fénymásolók, az internet és a távközlés/infokommunikáció elterjedése mind-mind

e körbe tartozik. Az új eszközök használatát előbb főleg a fiatalabbak és műszaki

érdeklődésűek sajátították el, majd egyre szélesebb körben váltak és válnak elfogadottá.

Természetesen használatuknak továbbra is maradtak korlátai, így a külföldi televízióadások és

az internet által elérhetővé tett információk nem kis része csak az adott nyelveken tudók

számára élvezhető. E területen is érvényesül a tömegkultúra könnyen fogyaszthatóságának

elve, hiszen bizonyos műfajok, pop-zene, sportműsorok olyannyira internacionalizálódtak,

hogy nézésük, élvezésük nyelvi és egyéb akadálya lényegesen kisebb. További karakteres

jelenség a helyi tömegkommunikáció megjelenése, illetve újjáéledése. Újjáéledésről

elsősorban a nyomtatott sajtó és a könyvkiadás terén beszélhetünk, hiszen a múlt század

utolsó évtizedei óta folyamatosan jelentek meg újságok és egyéb kiadványok a városban. Az

első 1868-ban (Jászkunság néven), az utolsó (Jászkürt néven) 1948-ban jelent meg utoljára.

Ezután csak esetenként jelent meg egy-egy helyi újság, vagy egyéb alkalmi kiadvány.

25

E vonatkozásban kivételt képezett a Hűtőgép című üzemi lap (ma mondhatnánk „hírlevél”,

mely a belső PR és kommunikáció elengedhetetlen eszköze). A lap 1967-ben jelent meg

először és esetenként városi ügyekkel is foglalkozott. 1985-től 1991-ig az újságban

állandósult is egy városi betétoldal „Városi közélet” címmel, amely tájékoztatást adott a város

legfontosabb eseményeiről. A városlakók nagy részét elérték vele, hiszen ekkor minden 4.

ember a Hűtőgépgyárban dolgozott. A LOT szám is szép volt, hiszen egy családban 2-4

ember is olvashatta. A példányszám a dolgozók létszámának függvényében változott, ma

4.200 példányban jelenik meg. Médiaajánlata nem is volt és nem is lesz, bár a helyi

szervezetek, vállalkozók többször próbáltak reklámlehetőséghez jutni - sikertelenül.

Lapstruktúrája nem változott, periodikáját tekintve havilap, ám néha havonta kétszer is

megjelenik. 1991-ig A/3-as méretben jelent meg, utána A/4-es lett. Még egy érdekesség: az

újság logója, betűtípusa és színvilága a Hűtőgépgyár logójának, termékeinek betűtípusaival és

színvilágával együtt változott. Az újság ma is létezik Electrolux Újság néven, hiszen a

Hűtőgépgyárat felvásárló Electrolux felismerte a belső PR adta eme remek lehetőséget és ma

is eljuttatja a lapot a cég összes dolgozójának.

Jó ideig a városvezetés éppen erre a lapra kívánta alapozni, vele együttműködve

megvalósítani az új helyi újság közreadását. A városi tanács a 80-as évek végén már úgy

látta, hogy abban a helyzetben szükség van egy önálló városi újság megjelentetésére. Abban

bíztak, hogy a szerény új lap elnyeri azok támogató érdeklődését, akik szeretnének többet

tudni városuk életéről, azokról a tanácsi-helyhatósági szándékokról, amelyek az itt élők

helyzetének javítását szolgálják. Jászberény város Tanácsa ettől indíttatva úgy döntött 1989.

június 9-ei ülésén, hogy Jászkürt elnevezéssel önálló lapot indít. Ám nem csak az akkor

jelentkező felfokozott tájékozódási igény motiválta a testületet a döntésben, hanem - ahogy

arról már korábban volt szó - az is, hogy Jászberény város történelmében mindig is fontos

szerepe volt a különböző címeken megjelenő helyi újságoknak. Talán egy kicsit

szimbolikusnak is mondható, hogy több mint 40 évi hallgatás után ugyanazon a néven

(Jászkürt) ébresztették újra a lapot. Első mutatványszáma 1989 decemberében jelent meg, a

városi tanács „karácsonyi ajándéknak” szánta a városlakók számára. A lap eleinte 1700-3500

példányszámban jelent meg kéthetente. A kezdetekben problémák adódtak a terjesztést

illetően, a lap nem, vagy nehezen jutott el a város külterületeire.

1999 tavaszán az önkormányzat pályázatot írt ki a lap kiadására, melyet a Tuti -Peso Bt. nyert

meg. A Jászkürtöt ma már 12.000 példányszámban terjesztett informatív, színes újsággá

fejlesztették, a korábbi havi kétszeri megjelenés helyett minden héten, 8 oldalon színes,

elegáns külsőt biztosítva a lapnak törekszenek informálni a város lakóit. A kezdeti terjesztési

26

problémákat 1-2 hónap alatt hatékonyan megoldották, ugyanis saját terjesztői hálózatot

építettek ki. Ennek köszönhetően nemcsak a város belterületére, hanem a külterületi lakosok

számára is biztosítják a lap eljutását. 2002-től az önkormányzat évi 10 millió forinttal

támogatja a Jászkürtöt, cserébe a lapnak minimum évi 48 alkalommal kell megjelennie. A

többi pénzt hirdetésekből kell előteremtenie az újságnak.

(Mivel a Tuti-Peso Bt.-nek öt éve a tulajdonában van egy hirdetési újság is, a Jászsági Tuti

Tipp, a hirdetésszervezés és marketingtevékenység professzionális szinten működik. A

hetente 30.000 példányban megjelenő színes, ingyenes hetilap a Jászságban 19 településre jut

el, terjesztése szintén saját hálózaton keresztül valósul meg. (www.interj.hu/tutitipp, a letöltés

időpontja: 2002. 03. 04.) A lap a legalacsonyabb hirdetési tarifákkal dolgozik a térségben, ami

nagyrészt hozzájárul sikerességéhez.)

A kiadó az olvasók érdeklődésének kielégítését, hiteles tájékoztatását tartja a legfontosabb

feladatának, aminek érdekében a külső formai változtatások után a belső tartalom

reformálását is elindították. Új rovatok („A telefonvonal végén”, „A szerkesztőség

postájából”, „Poprovat”) jelentek meg, színes írások, helyszíni tudósítások kezdték el

színesíteni az újságot. A Jászkürt rendszeresen beszámol az önkormányzati üléseken

történtekről, az ott megszavazott döntésekről. A napi eseményeket követve hűen tudósítja,

informálja az olvasókat. Figyelemmel kíséri a város intézményeiben zajló munkát, beszámol a

diáksikerekről, a fontosabb politikai eseményekről, a helyi rendezvényekről. Az

önkormányzat képviselőtestülete által jóváhagyott 1 fő főszerkesztő formálja a lap szakmai

irányvonalát, aki a szakirányú végzettséggel rendelkező (a sajtótörvényben foglaltaknak

megfelelő) külsős újságírók és fotósok foglalkoztatásával biztosítja a lap mindenkori színes,

hiteles megjelenését. (Jászberény Város Település-fejlesztési Koncepciója alapján)

A Tutitipp egyik legnagyobb versenytársa a Hungária Szuperinfó Országos Laphálózat tagja,

a Jászsági Szuperinfó.

A kiadó, a Szuperinfó Kft. Jászberény fő tevékenysége a Jászsági Szuperinfó c. 38.000

példányban megjelenő heti hirdetési újság és a Szuperinfó Plusz c. 12.000 példányos kétheti

újság kiadása. Az első szám 1990. június 22-én jelent meg Jászberényben 8.000 példányban,

A/4-es formátumban, 2 oldalon, fekete-fehérben. 1993. szeptemberétől az újság formátuma az

országos rendszernek megfelelően A/3-ra változott. E közel 3 éves időtartamban a

példányszám elérte a 35.000-et és 22 települést látott el hetente információval (még 2

színben). 1994. októberétől már 4 szín color kivitelben jelenik meg. 1997-től Jászberényt,

mint földrajzi, gazdasági centrumot önálló -jelenleg 2 heti - 12.000 példányos Szuperinfó

Plusz szolgálja.

27

2001-től A/4-es formátumú, 16 oldalas a Jászsági Szuperinfó, 38.000 példányban már Heves

városban is megjelenik. Ezt a váltást a médiakutatási és a saját piackutatási eredmények

indukálták.

A hirdetők bizalmát a 11 éve működő, folyamatosan fejlesztett, saját terjesztőhálózat alapozza

meg. (http://jaszsagi.szuperinfo.hu, a letöltés időpontja: 2002. 03.04. )

Ahogy korábban volt szó róla, a Jász Múzeumért Alapítvány évente kétszer, 600 példányban

saját szakfolyóiratot jelentet meg „Redemptio” címmel. A redemptio latin szó, ami annyit

tesz: visszavásárlás, megváltás, önmegváltás. A szó az 1745-ös jászkun redemptióra utal,

amikor a jászok és a kunok példás összefogással, saját erejükből visszavásárolták régi

kiváltságjogaikat. Mária Terézia magyar királynő 1745. május 6-án írta alá a jászok és a

kunok redempcionális diplomáját. Ilyen és ehhez hasonló történelmi pillanatokról,

honismereti eseményekről, valamint helytörténeti kiállításokról, „huszártalálkozókról”,

„huszártoborzásról”, „jászsági vendégjárásról”, „jászkapitányokról”, szoboravatásokról,

díjátadásokról számol be a folyóirat, valamint a helyi, a témához kapcsolódó híreket,

eseményeket és képanyagokat teszi közzé. A folyóirat 1994-ben indult útjára, mint a jász és

kun települések honismereti lapja. Fő célcsoportja a megyei hagyományőrző szakkörök.

Médiaajánlata is van, tehát hirdetés elhelyezésére is van lehetőség. Ára: 100 forint.

A Berényi Kármentő szintén 1994-ben indult, a Városvédő- és Szépítő Egyesület lapja. A lap

célja ugyancsak a jász értékek bemutatása.

3.1.2. A helyi elektronikus média

„Az információrobbanás korában élő ma embere természetesnek tartja, hogy zsebrádióján

hallgatja a legfrissebb híreket, hogy színes televízióján a történéssel egyidőben szemlélhet –

akár egy távoli kontinens eseményeit, használja, élvezi az elektronikus tömegkommunikáció

mindmegannyi eszközét. ” (Sugár Gusztáv: [1985])

Ide tartozik a helyi televízió és rádió-vételi lehetőség, a teljes feltétel-rendszerével. Ennek

rádiós szegmense hagyományos módon, televíziós szegmense részint hagyományos módon,

(pl. parabola antenna segítségével), részint egységes kábelhálózat igénybevételével

funkcionál.

Ami a rádiós lehetőségeket illeti, az országos „hatáskörrel” rendelkező magyar adók és a kellő

vételi lehetőséggel bíró külföldi adók mellett Jászberényben egy társas vállalkozás önálló

stúdió-sugárzási engedéllyel rendelkezik a 97.7 MHz-es hullámhosszon, 144 W

teljesítménnyel, napi 16 órai adásidőben. Ez a jogosítványa 2006. 03.11-ig biztosított. Az

28

adás élvezhető minőségben hozzávetőleg 15-16 km sugarú területen belül vehető,

hallgatottsága mintegy 70-80 %.

A rádióadó 1995. július 1-jén kezdett el sugározni helyi, közszolgálati rádióként, napi 8

órában, Rádió Jászberény néven. Az adó minden korosztály és minden társadalmi réteg

igényeit megpróbálta kielégíteni: a könnyűzenei műsorok mellett politikai, mezőgazdasági

műsorok is helyet kaptak a műsorszerkezetben.

Ezután 1996-tól a Jászkürt, a Rádió Jászberény és a Jász TV Jászmédia Kht. néven közhasznú

gazdasági társasággá alakult, ezentúl a három média egy összegben kapta a támogatást az

önkormányzattól. A műsorstruktúra folyamatosan bővült, a sugárzási idő nőtt.

1999-től a helyi TV és rádió átkerült egy másik cég tulajdonába. Az új tulajdonos rövidtávú

tervei között szerepelt a városi kábeltelevíziós hálózat minőségi javítása és a rádió

műsoridejének 16 órásra bővítése. A tulajdonosváltással a rádió is nevet változtatott: Trió

Rádió lett belőle, mely 1999. május 1-jén kezdte el a 16 órás adás sugárzását.

Mára úgy tűnik, hogy a kalandos történetű, magánkézben lévő rádióadó végre megtalálta

sajátos arculatát s azt a kötelező stílust, színvonalat és szellemiséget, melynek eredményeként

a helyi rádiózás ma igen jelentős társadalmi szerepet tölt be Jászberényben. A rádió

tárgyilagosan és naprakészen informál, eltérő álláspontokat is megjelenít, valamint közéleti

fórumot is felvállal. (Természetesen a sport, vetélkedők és zenei kívánságműsorok mellett. )

A televízió-vételi lehetőségeket illetően ma már túlsúlyban van a kábelhálózatot is igénybe

vevők száma: Jászberény háztartásai közül 7.000-en csatlakoztak már e hálózatra. A kábel-

televízió az elmúlt néhány évben többször gazdát cserélt- ma, a rádióhoz hasonlóan szintén

magánkézben van. A cég igyekszik szolgáltatói tevékenységét folyamatosan bővíteni a

színvonal és a fogyasztói kör tekintetében egyaránt- ma már internet szolgáltatást is kínál az

érdeklődőknek.

1999. december végén befejeződött a Jászfényszaru város teljes területét lefedő csillagpontos

hálózat építése. 2000 elejétől Jászalsószentgyörgy alkotja a térség műszaki központját, ahol

már beüzemelték a professzionális fejállomást, az optikai adó- és elosztórendszert. A

lakosságot folyamatosan tájékoztatják a különböző településeken belüli hálózatok

megépítéséről. A színvonal biztosítása érdekében Jászberényben egymástól teljesen független

két optikai körgyűrű biztosítja a kor műszaki követelményeinek megfelelő teljes

sávszélességű interaktív szolgáltatást.

29

3.1.3. A helyi média kihasználtsága

1. A Jászkürt

1995-ben minden második jászberényi lakos (52 %) a Jászkürt c. kéthetilapból tájékozódott.

1997-ben a lap olvasótábora növekedett a legdinamikusabban 1996-hoz képest (+8%). Ezzel

gyakorlatilag visszaszerezte azt az olvasótábort, amit feltehetőleg a kétheti lappá válás miatt

veszített el. Egyébként a kétheti laphoz a kérdezettek 15 %-a soha sem jutott hozzá, 47 %

viszont rendszeresen kézbe veszi.

A Jászkürt városi lap olvasótábora az előző évekhez képest növekedett, hiszen most már csak

a megkérdezettek 16 %-a válaszolta azt, hogy nem olvassa a lapot. 7 %-kal növekedett az

újságot rendszeresen kézbevevők aránya.

1998-ban Jászberény város lapját sohasem olvasók száma (30 %) hirtelen nagyon ugrott, a

lapot ritkán olvasók (23 %) aránya rovására; ugyanis a gyakran (25 %) vagy mindig (18 %)

újságot olvasók aránya 43 %. A lapot a megkérdezettek pont fele tartja tényszerűnek, 45 %

nem tud véleményt alkotni. Csak 3 % szerint nem tényszerű a tájékoztatása, 2 % pedig arról

számolt be, hogy bizonyos esetekben, kérdésekben nem az. 1998 óta a Jászkürt látja el a

legsikeresebben a helyi ügyekkel kapcsolatos tájékoztató feladatot. Ez abból derül ki, hogy a

lakópolgárok 52 %-a elegendőnek tartja a város ügyeiről szóló cikkeket az újságban.

A Jászkürt olvasottsága (százalékban)

Válaszlehetőségek 1996 1997° 1998 1999 2000 2001

Mindig/rendszeresen 39 46 18 74 72 60

Gyakran 25 14 12 25

Ritkán/csak néha 36 38 23 10 11 11

Soha 25 16 30 3 2 3

Nem tudja/nincs válasz - - 4 - 3 1

°1997-ben azt kérdezték, hogy milyen gyakran jut hozzá a helyi laphoz?

A robbanás 1999-2000-ben következett be: a helyi lap olvasottsága 80 % fölé került. A lap

tárgyilagosságát is kiemelik a helyiek, hiszen a megkérdezettek háromnegyede, majd 94 %-a

négyes és ötös osztályzatot adott az újság tényszerűségének.

2. Városi televíziózás

Az alfejezet és a következő alfejezet is a Jelenkutató Intézet „Jászberény 2001, az országosan egyeztetett önkormányzati közvélemény-kutatás” c. zárótanulmányának adataira támaszkodik

30

A jászberényiek tájékoztatásában a legfontosabb intézmény a városi kábeltévé volt 1995-től

1998-ig. 1997-ben még a megkérdezettek 68 %-a a városi televíziót nevezte elsődleges

önkormányzati hírforrásának. A helyi TV nézettsége kezdetben magasabb (1996: 49 %;

1997:59 %) majd, a rendszeresen tévézőknél 1998-tól erős visszaesést mértek: előbb 33 %-

kal, 1999: 28 %-kal, 2000: 35 %-kal. Akkor, 1997-ben a nagyobb politikai nyilvánosság

érdekében fontos lehetőségnek tűnt a képviselő-testületi ülések egyenes közvetítése, ami

találkozott a polgárok többségének akaratával, hiszen a megkérdezettek 71 %-a helyeselte az

indítványt (1999-ben 68 %, 2000-ben 65 % igényelte az egyenes vagy szerkesztett adásokat a

helyi parlamentről).

A városi tévé nézettsége (százalékban)

Válaszlehetőségek 1996 1997* 1998 1999 2000 2001

Hetente/rendszeresen 49 59 33 28 35

Ritkábban/ritkán 14 16 35 45 38

Soha/egyáltalán nem 8 25 27 26 23

Ne, fogható a helyi tévé 28 - - - -

Nem tudja/nincs válasz - - 5 1 4

Az első három évben a városi televízió évről-évre erősítette hírpiaci pozícióját és úgy tűnt,

hogy meghatározó információátadó szerepe megkérdőjelezhetetlen. 1997-ben a polgárok több

mint kétharmada (68 %) említette információs forrásként a helyi tévét. Az adásokat fogni

tudók több mint fele (59 %) hetente, 16 %-ka ritkábban, további 25 % pedig soha nem nézte a

műsorokat. 1998-ban az önkormányzatról szerzett ismeretek első számú forrása még a városi

televízió 65 %-kal.

A városi televízió nézettsége jelentős volt 1998-ban: a megkérdezettek alig 27 %-ka nem nézi,

33 % rendszeres, míg a polgárok 35 %-ka csak alkalmi nézője volt a helyi műsoroknak. A

helyi tévé tájékoztatását tényszerűnek tartotta a megkérdezett nézők több mint fele, kevésbé

vagy nem tényszerűnek mindössze 6 %-ka, míg 42 % nem tudja ezt a kérdést megítélni.

A fordulat úgy és akkor következett be, amikor a helyi televíziózás megtorpant, s a nyomtatott

sajtó rendkívüli expanzióban volt. Az arány megfordult: 91-71 %-ban a nyomtatott sajtó

31

javára. Ez a fordulat egybeesett a műsorok tárgyilagosságának csökkenésével is, amely 2001-

ben ismét nagyot javult.

2. Helyi és regionális rádiózás

A mérések kezdetén, 1995-ben a Rádió Jászberény még nem tudott nagy hallgatói piacot

szerezni, így csak kisebb szerepet tulajdoníthatunk a rádiónak az információátadásban.

Viszont 1995 és 1999 között a különböző neveken jegyzett helyi rádió közönsége egyre nőtt

(24 %-ról 64 %-ra), így egyre nagyobb lett információtovábbító szerepe. Általában a Rádió

Jászberény a harmadik legfontosabb helyi médium volt, de 1995-96 után csak 1998-99-ben

következett be kimutatható elmozdulás (46 %-ról 64 %-ra). 1997-ben a megkérdezettek közel

egyharmada (30% ) soha nem hallgatja az adásokat, de közel egyötöde (17 %) hallgatta

naponta, további 32 % pedig hetente, akár többször is. 1998-ban a Rádió Jászberény

tényszerűségét illetően a többség (58 %) nem tudott véleményt alkotni, míg a hallgatók 38 %-

ka tényszerű tájékoztatásról adott számot. A helyi rádió megítélése is viszonylag kedvező, bár

egy ponttal elmarad az ötven pontos elégedettségi határtól.

3. A face-to-face (személyes) kommunikáció

A felmérések azt is igazolják, hogy a személyes kommunikációnak fontos szerepe van a

polgárok tájékozódásában. Ennek egyik – az önkormányzat részéről intézményesített –

változata a lakossági fórum. A megkérdezettek 87 %-ka tudott arról, hogy az önkormányzat

szokott ilyen fórumokat tartani, 35 % venne részt, 14 % pedig már részt is vett ilyen

fórumokon. A megkérdezettek közel fele (46 %) határozott nemmel válaszolt. Valamelyest

növekedés volt tapasztalható a személyes kommunikáció, ismerősök útján szerzett

információk területén; az 1995-ben még legfontosabb információforrás a „szájhagyomány”

volt; 1998-ban a helyiek 36 %-a munkatársaitól tájékozódott a városháza eseményeiről; ám ez

a helyzet úgy tűnik végleg a múlté. Viszont a polgároknak továbbra is elenyésző hányada (3-

11 %) szerzi be személyesen a hivataltól, illetve az önkormányzati képviselőktől az

információkat. 1998-ban a város önkormányzati képviselői álltak az „előkelő” tizedik helyen,

hiszen a megkérdezettek csupán 11 %-a nevezte meg őket tájékozódása forrásaként. Ez igen

kevés, ami miatt nem lehet megdicsérni az önkormányzatot.

32

3.1.4. Önkormányzati kommunikáció a helyi médiában

Az önkormányzat a tévénél és rádiónál 60-60 perc saját önkormányzati műsorra kap

díjmentes lehetőséget, a Jászkürt pedig rendszeresen beszámol az önkormányzati üléseken

történtekről, az ott megszavazott döntésekről.

Az önkormányzatok kedvező(bb) megítélésénél fontos szerepet játszik az, hogy milyen

kommunikációs csatornákon és milyen hatékonysággal képes párbeszédet folytatni a helyi

lakossággal. A fentiek figyelembe vételével érdemes kicsit részletesebben megvizsgálni az

egyes médiumok teljesítményét, illetve a kialakult hírpiaci helyzetet.

A következő táblázat a hírpiaci helyzetet mutatja be, illetve arról ad képet, hogy 1995-től

2001-ig milyen forrásokból szerezte be a lakosság az információkat az önkormányzat

tevékenységéről.

Információforrások 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

Jászkürt 52 44 52 63 91 90 92

Helyi Rádió 24 40 41 46 64 60 41

Helyi TV 58 62 68 65 71 67 61

Megyei lap 1. (Szolnok megyei Néplap) 19 18 14 16 20 19 19

Hirdetési újság - 16 - - - - -

Megyei lap 2. (Jászkun Krónika) 19 14 8 22 - - -

Regionális rádió - 40 - - 9 15 7

Országos lap(ok) - - - 17 21 15 -

Országos rádió(k) - - - 28 27 29 -

Országos televízió(k) - - - 43 36 36 -

Önkormányzati képviselőjétől 7 3 3 11 10 11 5

Munkatársaitól, ismerőseitől 60 31 38 36 30 34 21

Egyéb (hivatalból, írott tájékoztatóból stb) 4 3 3 3 3 5 5

Kérdés: Kérjük nevezze meg azokat a forrásokat, ahonnan információkat szerez a képviselő-

testület és a városháza munkájáról! (százalékban)

A táblázatból kitűnik, hogy a legtöbb információt a városi lapból, a helyi tv-ből és rádióból

szerzi a lakosság, illetve fontos szerepet tölt be a face-to-face kommunikáció is. A képviselő-

33

testület és a városháza munkáját illetően háttérbe szorulnak a regionális és országos adók,

valamint a sajtótermékek.

3.2. Önkormányzati kulturális alapintézmények 1.

A Déryné Művelődési Központ Tourinform Irodájának (melyről már több ízben volt szó)

„propaganda” tevékenysége városi szinten, ahogy ők nevezik:

- egyedi plakátok elhelyezése a Lehel Vezér Gimnázium épületének sarkán lévő

hirdetőszekrénybe, illetve a közintézmények előtt

- esetenként célirányos DM levél eljuttatása munkahelyekre, forgalmas szolgáltató és

kereskedelmi egységekbe, magánszemélyekhez

Az egyedi meghívókat, A/3-as plakátjaikat és műsorfüzeteiket „házon belül” tervezik és

nyomtatják.

- iskolákban és néhány munkahelyen eredményesen működik a személyes kapcsolatokra

épülő szervezőmunkájuk

- saját információs iroda működtetése

- az egész országra kiterjedő információs adatbázis

- ingyenes turisztikai kiadványok

- lakossági fórumok, közmeghallgatások, választási tájékoztatók

- városi és állami ünnepek lebonyolítása

3.3. Önkormányzati kulturális alapintézmények 2.

A Városi Könyvtár és Információs Központ

Az intézmény célja úgy megjelenni a városban, mint egy dinamikus szolgálat és szolgálatkész

kulturális intézmény, melyet érdemes használni, és ennek megfelelően finanszírozni. A

könyvtár alaptevékenysége az információszolgáltatás. Az intézmény nyilvános közkönyvtár,

ám a speciális kérések teljesítését is szeretné megoldani. Vannak hagyományos és nem

hagyományos feladatai egyaránt - ez előbbihez tartozik a kultúra sokoldalú közvetítése, az

utóbbihoz pedig az új dokumentumok gyűjtése és a számítógép adta lehetőségek hasznosítása

a tájékoztatásban.

Összegzésül: az önkormányzat közbenjárásával történő változások eredményeként a könyvtár

mára kívül-belül és szakmailag is megújult, szolgáltatásainak köre meghaladja a hasonló

nagyságrendű városokban működő könyvtárakét és a könyvtárba érkező látogatókból is

34

elismerést vált ki. (www.vkjaszbereny.c3.hu, a letöltés időpontja: 2002.03.23). A könyvtár az

országos- és a városi szintű kommunikáció tárgya egyaránt.

3.3. Önkormányzati kulturális alapintézmények 3.

Állat- és Növénykert

Látogatottsága egyre nagyobb, az utóbbi években jellemző rá a korszerű állat-elhelyezés, a

nagyfokú aktivitás és publicitás. Az állatok bemutatása mellett a pihenőpark is

látványosságot, programot adhat az idelátogatóknak, ami segíteni tudja a turizmus

figyelmének felkeltését.

Az Állat- és Növénykert az országos- és a városi szintű kommunikáció tárgya egyaránt.

Kommunikálása főleg saját weboldala segítségével történik, mely az összes keresőben és több

portálon is szerepel az interneten. (www.zoo.hu/jaszbereny)

3.4. Az önkormányzat egyéb tömegkommunikációs megmozdulásai

Ilyenek a lakossági fórumok, a képviselőtestületek tagjainak beszámolói a választókerületben,

fogadóórák, egyéb tájékoztató kiadványok, brosúrák, valamint fórumok és eszmecserék a

helyi vállalkozók, vállalatok részvételével (a Menedzser Klub, a helyi ipartestület és a kamara

rendezvényei). Ez utóbbiakról írnék pár sort, ugyanis az előbbiekről már volt szó az előző

alfejezetek során.

A Menedzser Klub

A Menedzser Klub 1996-ban alakult. Ma 47 tagja van, melyek Jászberény és a térség közép-

és nagyvállalkozásaiból kerülnek ki. Egyesületként működik, ám lényegét tekintve egy

„beszélgetős” klub, fórum, ahol főleg információcsere történik. A tagok kötetlen dialógusok

formájában megbeszélik egymás ügyeit és a helyi gazdaságot érintő kérdéseket. Kéthetente

megrendezett üléseikre gyakran hívnak meg neves előadókat a gazdaság különböző

területeiről, akik jelenléte emeli a fórum imázsát. Évente egyszer közgyűlést is szerveznek.

A klub nyitott és zárt egyben: tagjelölt cég csak közép- vagy nagyvállalat lehet, mely jelentős

hatással van a jászberényi és a jászsági gazdaságra. Emellett az új tagok belépése a már

meglévő klubtagok döntésének függvénye. Az éves tagdíj 100.000 forint, amiért cserébe a

35

tagcég részt vehet a klub ülésein és díjmentesen igénybe veheti a klub székházát, teljes

felszereltségével együtt.

A klub nem érdekképviseletként funkcionál, ami a tagok nagy heterogenitásával

magyarázható. (Van itt bank, autószalon, építőipari cég, áruház és egyéb más vállalkozás is).

A klub politikamentesnek vallja magát, ami nem jelenti azt, hogy rossz viszonyban állna az

önkormányzattal vagy egyéb más hatalmi szervvel. A kapcsolat ellenkezőleg nagyon jó,

hiszen az önkormányzat kikéri a klub véleményét a gazdasági kérdésekben, cserébe

információt ad a klubtagoknak az őket érintő politikai kérdésekről. A tagok kölcsönösen részt

vehetnek egymás ülésein, amit mindkét fél készségesen ki is használ.

A klub aktívan részt vesz a város marketingkommunikációjában: tanácsot ad, támogat,

szponzorál. Évente egyszer a lakosság részére ún. Nyílt Napot rendeznek, ahová bárki eljöhet

és felteheti kérdéseit. Nevéhez fűződik a Menedzser Bál megszervezése is.

A Jász-Nagykun–Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

A mintegy 14 ezer tagot számláló területi kamara 1994. december 5-én alakult. A tagkör 63

százaléka egyéni vállalkozás, kb. 4500 Kft. és Bt., 65 Rt. és 43 szövetkezet a tagja.

A kamarák feladata az általános gazdasági érdekérvényesítési tevékenység ellátása, a kamarai

vélemény és javaslat érvényesítése a törvények, rendeletek létrehozásában és alkalmazásában,

rendszerek és módszerek kidolgozása az érdekérvényesítés területén. E feladatot szem elõtt

tartva véleményezi a beérkezett, kamarát érintõ önkormányzati gazdasági elõterjesztéseket,

oktatási (szakképzési) koncepciókat. Tárgyal a megye gazdasági koncepciójának

kialakításában, részt vesz végrehajtásában.

A vállalkozók piaci pozíciójának erõsítése, üzleti kapcsolataik fejlesztése, az európai

minõségi színvonal elérése érdekében a kamara széles körû nemzetközi kapcsolatokat

alakított ki számos európai kamarával. Ezek az együttmûködések kitérnek a kamarák közötti

üzleti kapcsolatok létrehozása, az üzleti információk cseréjére, a gazdasági törvényekrõl,

rendeletekrõl és elõírásokról történõ kölcsönös tájékoztatásra, a régió rendezvényein való

megjelenésre, kamarai szakosztályok közötti szakmai eszmecserére, a szakképzés,

mesterképzés és – vizsgáztatás tapasztalatainak összevetésére, piackutatásra.

A kamarai szolgáltatások köre és igénybevétele fokozatosan növekedett, így a szervezet

gazdaságszervezõ tevékenységének elfogadottsága javult. A szolgáltatások rendszere a

vállalkozások versenyképességének növelését, innovációjuk elõsegítését célozza.

36

Tagjai részére a kamara ingyenes tanácsadást ad több szakterületen. Ilyenek az adózási,

számviteli, társadalombiztosítási és pénzügyi-hitelezési ügyek. (www.jnszmkik.hu, a letöltés

időpontja: 2002. 04. 13.)

Az önkormányzat és a kamara kommunikációja folyamatos, a két szervezet között szoros az

együttműködés.

Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) tagja, a helyi ipartestület

Az IPOSZ a magyar kisvállalkozások legnagyobb országos munkaadói és szakmai

szövetsége, mely 235 területileg szervezett ipartestületből, 32 országos szakmai szövetségből

és 19 megyei szintű szövetségből áll. A tagszervezetek tevékenységét az IPOSZ koordinálja,

mint országos szövetség. Az IPOSZ és ipartestületei szakmai érdekvédelmet folytatnak,

valamint szolgáltatások egész sorát működtetik a tagság érdekében. Ilyenek a könyvelés, a

tanácsadás, a szakképzés, a hitel- és garancia tevékenység, valamint az üzletközvetítés.

(www.iposz.hu, a letöltés időpontja: 2002.04.06.)

Jászberényben 1885-ben alakult az ipartestület. A helyi iparosok közül – akik a lakossági

igények kielégítésére termeltek – főleg csizmadia, szűcs, kollár-bognár, kovács, takács, kádár,

mesterek léptek be az ipartestületbe, melyhez később vendéglősök, kocsmárosok, és

mészárosok is csatlakoztak. A világháborúk alatt és a szocializmusban nehéz helyzetbe került

szervezet a rendszerváltás után alakult újjá, bár sokáig küszködött a túlélésért. (IPOSZ

Jubileumi Évkönyv 2000.)

Az önkormányzattal jó a kapcsolat: a polgármester és az önkormányzati képviselők

rendszerint részt vesznek az ipartestület rendezvényein (Kézműves Kiállítás, nyugdíjas

találkozó, az IPOSZ területi-régiós értekezletei és egyéb szakmai napok), a testvérvárosi

kapcsolatoknak köszönhetően pedig az ipartestület nem egyszer jelentős anyagi támogatásban

részesült. A közelmúltban az önkormányzat átadott egy önkormányzati tulajdonban lévő

ingatlant az ipartestületnek, hogy az legyen a szervezet székháza.

Az önkormányzat kikéri az ipartestület véleményét bizonyos kérdésekben. Ilyen a helyi

iparűzési adó meghatározása, amiből elkülönítenek egy részt a kisvállalkozások támogatására.

Emellett az ipartestület egy tagja részt vesz az önkormányzat gazdasági bizottságának

munkájában, mint külsős tag.

37

III. Javaslat az összehangolt kommunikációs stratégia kialakítására

Előszó

Ahogy az előző fejezetekből kitűnik, egy város kommunikációs tevékenységének

megvalósulásához rendkívül összetett feltételrendszernek kell teljesülnie. Jászberény remek

kommunikációs adottságokkal rendelkezik, amelyeket véleményem szerint sokkal jobban ki

lehet, és ki kell aknázni. A következők során megpróbálom felvázolni a lehetséges

összehangolt kommunikáció kialakítását.

1. Nemzetközi kommunikáció

Cél

Jászberény ismertebbé tétele, good will megteremtése, valamint a meglévő kapcsolatok

javítása, új kapcsolatok kiépítése.

Célcsoport

Egy település külföldi célcsoportjába elméletileg mindenki beletartozik, aki valamilyen

módon érintkezésbe léphet, vagy kívánatos, hogy érintkezésbe lépjen a település valamilyen

tényezőjével (pl. csak utazás közben nézi a helységet, beszél egy onnan származó személlyel,

részt vesz valamilyen, a települést érintő döntés meghozatalában). Ennek alapján a következő

külföldi célcsoportokat lehet kijelölni:

- külföldi potenciális látogatók, turisták

- üzletemberek

- külföldi befektető és gazdasági szervezetek

- kormányzati szervezetek

- sajtó képviselői

- a testvérvárosok lakossága, vállalkozói, civil szervezetei és politikai döntéshozói, valamint a

helyi média

- a magyarországi utazási portálok, irodák, amelyek külföldre ajánlanak ki anyagokat

Magyarország városairól és térségeiről, valamint a külföldre irányuló szakmai kiállítások (pl.

ITDH)

38

Üzenet

Tovább kell népszerűsíteni a Jászberényről kialakult külföldi eszményképet

Akcióterv

1. Testvérvárosi kapcsolatok

Mivel a nemzetközi kommunikáció egyik alappillére Jászberényben a testvérvárosi

kapcsolatok, ezért érdemes azok lehetőségeit a legteljesebb mértékben kihasználni,

tökéletesíteni, illetve újabb kapcsolatok után nézni.

Javaslat

- újabb testvérváros(ok) felkutatása (pl. Ausztria, Csehország, Szlovákia, Románia,

Lengyelország) a gazdasági, kulturális, közművelődési, oktatási, önkormányzati kapcsolatok

további kiépítésére. Ezek az országok földrajzilag közel állnak Magyarországhoz, ami

megteremti a lehetőséget, hogy potenciális turisták, üzletemberek és befektetők jöjjenek a

városba. Ugyanakkor lehet választani pl. egy angol városkát is, ami az eddig felsorolt

lehetőségek mellett még két szempontból is előnyös: egyrészt a két ország önkormányzati

rendszerének hasonlósága, másrészt a diákok nyelvgyakorlása szempontjából. (Az amerikai

testvérvárosi kapcsolat a nagy földrajzi távolság miatt ez utóbbit csak részlegesen tudja

kihasználni)

- kommunikáció a már meglévő és leendő testvérvárosokkal

- tudatos sajtópolitika, úgymint tudatos hírgenerálás, hírtovábbítás és sajtóelemzés

PR eszközök

- eseménymarketing: külföldi delegációk fogadása, amire rendezvényeket kell ráépíteni,

valamint saját delegációk kiküldése

- médiakapcsolatok: tudatos hírgenerelás, sajtómegjelenések, interjúk és háttérbeszélgetések

szervezése a delegációk itt (vagy) ottlétekor

- internet: az online kommunikációt sokkal jobban ki lehet és ki kell használni – pl. egy

kreatív, flashes, design-os interaktív Jászberény-város weboldal és egy ugyancsak

figyelemfelkeltő banner, vagy scyscraper segítségével. ( Ez utóbbiak megtervezéséről később

szó esik)

39

2. Az idegenforgalom kommunikálása

Ahogy az előző fejezetekből kiderül, a nemzetközi kapcsolatok másik alappillére az

idegenforgalom, amelynek kommunikálását főleg a Déryné Művelődési Központon belül

működő Tourinform Iroda végzi.

Javaslat

- szorosabb együttműködést kell folytatni a Magyar Turizmus Rt.- vel, hogy lehetőség nyíljon

hasznos információk elhelyezésére Jászberényről annak honlapján (www.hungarytourism.hu).

Itt több olyan rovat van, ahová Jászberény még nem került be (Kultúra, lovasturizmus,

kiadványok és videók, eseménynaptár, stb)

- kapcsolatba kell lépni a HOTELINFO Kereskedelmi és Propaganda Kft.-vel, amely

kifejlesztett egy ún. Hungary Info Katalógust és a belföldi turisztikai kedvezményeket nyújtó

Hungary Card-ot. Az előbbi egy évente megjelenő kiadvány, mely 1991 óta Magyarország

kilenc idegenforgalmi régiójának megfelelő bontásban mutatja be a programajánlatokat és

látnivalókat, a hoteleket, panziókat, kempingeket és éttermeket.

A Hungary Card segítségével a kártya tulajdonosa igényeinek megfelelő színvonalon,

tartalmasan és olcsóbban pihenhet, üdülhet, vagy akár csak eltölthet egy hétvégét

Magyarországon. Érdemes csatlakozni a kártyaprogramhoz, hiszen a cég weboldala elérhető

angol és német nyelven is a külföldiek számára.

- fel kell venni a kapcsolatot a Budapesti Turisztikai szolgáltató Kht-vel, amely üzemelteti

Budapest Hivatalos Turisztikai honlapját. (www.budapestinfo.hu) Bár a honlap elsősorban

Budapestről nyújt információt, ám ott lehetőség van a Jászberényről szóló információk

közzétételéről, nem beszélve arról, hogy onnan át lehet linkelni a www.hungarytourism.hu

lapra is. A honlap angol, spanyol és német nyelven is elérhető a külföldi érdeklődők számára.

- az együttműködés jobb kiaknázása Magyarország egyik legnagyobb utazási portáljával, a

www.travelport.hu oldallal

PR eszközök

Jelen esetben fel lehet használni face to face, e-mail, telefon, telefax és egyéb

infokommunikációs eszközt, a médiakapcsolatokat, a lobbitevékenységet, valamint a

marketingkommunikáció más elemeit is (eseménymarketing, hirdetési kampányok, stb.) Ez a

fajta együttműködés barter konstrukcióban is működhet. (Pl. barterlehetőség ezen weboldalak

és Jászberény város weboldala között)

40

2. Országos szintű kommunikáció

Cél

Minél több látogató, befektető és üzletember érkezzen Jászberénybe, good will elérése,

imázsfejlesztés.

Célcsoport

Ahogy eddig láthattuk, Jászberény országos szintű tömegkommunikációjának két fő

célcsoportja van: a turisták és a befektetők. Ezeket az idegenforgalom, a sajtókapcsolatok és a

sportesemények útján lehet elérni.

Üzenet

„Jöjjön el Jászberénybe, mert itt megtalálja mindazt, amit egy átlagos alföldi kisvárosban

nem”

Akcióterv

- a kommunikációs csatornák, eszközök bővítése, a meglévők tökéletesítése, illetve újak

létrehozása.

Az idegenforgalom kommunikálásánál itt is szorosabb együttműködésre kell törekedni a

Magyar Turizmus Rt.-vel, a HOTELINFO Kereskedelmi és Propaganda Kft.-vel, a Budapesti

Turisztikai szolgáltató Kht-vel, a www.travelport.hu oldallal és egyéb országos

idegenforgalmi és kulturális szakmai érdekvédelmi szövetségekkel, hiszen ezek nemcsak

külföldre, hanem főleg belföldre juttatnak el Magyarországról, a magyar városokról,

szálláslehetőségekről, vendéglátásról, kirándulásokról, eseményekről információt. Ezt a kört

lehet bővíteni utazási irodákkal és olyan utazási és egyéb kulturális portálokkal, amelyek

célközönsége főleg hazánkban található. (www.fesztival.hu, utazas.lap.hu, Falusi Turizmus

Centrum, tura.lap.hu, stb)

A 2001. tavaszán indult www.fesztival.hu internetes portál a magyarországi és a határon túli

magyar fesztiválok első és egyetlen online gyűjtőhelye.

Céljuk, hogy hazánk közel 800 fesztiválját, és fesztivál jellegű eseményét rendszerezzék, és

egyben hírt adjanak róluk. A rendezvények számára a fesztival.hu közös kommunikációs

platformot jelent, ahol a nagy események mellett a kisebbek is rendkívüli publicitáshoz

juthatnak általa.

41

A honlapon minden fesztivál ingyenes megjelenési lehetőséghez jut. Céljuk, hogy a lehető

legteljesebb körben térképezzék fel a hazai fesztiváléletet. Az oldal a Korridor Network

tagjaként működve komoly sikert és látogatottságot könyvelhet el. A honlapon való

megjelenéshez csupán arra van szükség, hogy Jászberény város, mint fesztiválszervező

küldjön egy e-mailt, vagy egy faxot, levelet, illetve jelentkezzen telefonon.

Az ingyenes kommunikációs felületen kívül, egyéb lehetőséget is kínálnak. Ha a város küld

olyan, egy adott rendezvényhez kapcsolódó emléktárgyat, vagy ereklyét, ami különleges és

egyedi, mert az adott fesztiválhoz konkrétan kapcsolódik, akkor ezt az interneten keresztül,

egy aukción elárverezik, így egy újabb publicitási felülethez juttatva a várost. A bevétel a

honlap további működését segíti. Az együttműködésért cserébe csak annyit kérnek, hogy

bannerüket, vagy egy linket helyezzen el a város saját honlapján, és lehetőség szerint a

programjaik szóróanyagán is tüntessék föl a fesztival.hu-t, mint partnert.

Hasonló, eredményes együttműködést lehet kezdeményezni az összes többi turisztikai és

utazási portállal.

- a város kommunikálása jászberényi „hungaricumok” segítségével (ilyen „jászberényikum”

lehet pl. a Konkoly-féle kolbász, amely országszerte ismert). A terméket be lehet mutatni

országos élelmiszeripari szakkiállításokon, ahol akarva-akaratlanul szóba kerül Jászberény,

valamint lehet róla készíteni egy rövidfilmet, amit esetleg bemutatnának a különböző TV

csatornákon.

PR eszközök

A PR eszközök palettája itt is hasonló, mint a nemzetközi kommunikációnál.

42

3. Városi szintű kommunikáció

A városi szintű kommunikáció lényege, hogy biztosítsa a kölcsönös információáramlást a

lakosság és az önkormányzat között.

Cél

A lakosság és az önkormányzat közötti kommunikációnak folyamatosnak és interaktívnak

kell lennie.

Célcsoport

- lakosság

Javaslat: a hatékonyság növelésének érdekében ezt a szegmenst tovább lehet bontani pl.

diákokra, nyugdíjasokra, munkanélküliekre, kisgyermekesekre, stb.

- a helyi üzletemberek és vállalkozók

- a helyi civil szervezetek és alapítványok

- az önkormányzati alapintézmények (Óvodák, iskolák, egészséügyi intézmények,

könyvtárak, művelődési házak, stb.)

- a helyi média

Üzenet

„A lakosság ne csak szubjektuma legyen a kommunikációnak, hanem érdemben is vegyen

részt benne”

Akcióterv

1. Városi Kommunikációs és Marketing Iroda létrehozása

Egy európai szintű, modern, interaktív kommunikációs csatornára, pl. egy Városi

Kommunikációs és Marketing Irodára azért van szükség, mert a külvilág és a lakosság felé

egyaránt áramoltatná az információkat, valamint ellátná a város PR és marketing ügyeit.

Ilyenek már évtizedek óta léteznek Angliában és Németországban, aminek köszönhetően egy

polgármester, vagy kormányzó akár 25-30 évig is hatalmon maradhat.

43

Ennek érdekében az iroda koordinálná a polgármesteri hivatalon belül működő Szervező

Iroda, a DMK Tourinform Iroda, a Városi Könyvtár és Információs Központ és a

sajtóreferens tevékenységét.

Az irodában az érdeklődők információt kaphatnának az önkormányzat tevékenységéről,

összetételéről, valamint elérhetőek lennének az önkormányzati rendeletek, határozatok

jegyzőkönyvek és pályázatok. Az irodában friss információt lehetne szerezni a városról, a

helyi rendezvényekről, a helyi intézményekről, önkormányzati alapintézményekről és civil

szervezetekről, a város kulturális-, sport-, rekreációs-, vendéglátási-, és szórakozási

lehetőségeiről, a helyi médiáról, az idegenforgalmi politikáról, valamint a város marketing és

PR tevékenységéről. Az iroda koordinálná a város online kommunikációját is.

Fontos, hogy a kommunikáció interaktív legyen – ennek eléréséhez két dolgot is létre lehet

hozni – egyrészt egy panaszdobozt, ahová mindenki eljuttathatja panaszát, sérelmeit, másrészt

egy ötletdobozt, ahol mindeni javaslattételi lehetőséggel élne a város kommunikációs és PR

tevékenységét illetően.

Fontos, hogy ez a „szellemi műhely” az önkormányzati és a civil szférában meglévõ -

ébredezõ tudatosságot közvetítve generálja a gazdasági szféra hasonló irányú mentalitás-

változását is, továbbá célja legyen a rokon törekvések közös fókuszban történõ összegyűjtése,

integrálása is. A várost, mint terméket hatékonyan pozícionáló városmarketing képes az

elõnyök bemutatására és kifelé történõ közvetítésére, a város hangulatának (és így áttételesen

teljesítményének) javítására, és sikere esetén végsõ soron a várostervezés kiinduló és

végpontjává is válhat egyben.

2. Egyéb kommunikációs csatornák

Ilyenek - a már meglévő - önkormányzati alapintézmények, a helyi média, a face to face

kommunikáció, a lakossági fórumok, a képviselőtestületek tagjainak beszámolói a

választókerületben, fogadóórák, egyéb tájékoztató kiadványok, brosúrák, valamint fórumok és

eszmecserék a helyi vállalkozók, vállalatok részvételével. Ezeket ugyanúgy teljes mértékben

ki kell használni, mint eddig.

A kommunikációs csatornák leggyengébb láncszeme Jászberényben az online kommunikáció,

amely ma már nagy jelentőséggel bírhat az önkormányzat számára is.

Az online kommunikáció új eszközöket ad a PR-szakemberek és vállalati kommunikátorok

kezébe, hogy jól időzítve, költséghatékony módon alakítsák kapcsolataikat a sajtóval és a

44

nagyközönséggel. A marketingarzenál leghasznosabb fegyvere egyébként is a PR, amely a

reklámköltségek töredékért képes megvalósítani, az alábbi célkitűzéseket:

- kedvezőbb képet teremt a vállalatról vagy intézményről

- új közönséggel (leendő tagokkal) hozza érintkezésbe a vállalatot vagy intézményt

- megerősíti a piacon az imázst és a reklámüzenetet

- megszilárdítja a régi ügyfélkapcsolatokat

A PR olyan módon teheti hitelessé a cégünket és szolgáltatásainkat, ahogy a reklám soha.

Amikor az újságok kedvező hangú cikkeket írnak, azzal kimondva, vagy kimondatlanul

cégünket vagy az ügyet támogatják. A reklám nem adhat ilyen erőteljes támogatást.

A PR viszont nem teheti jóvá a silány árut, illetve a silány szolgáltatást. Régi igazság, hogy a

rossz termék hírverése egyetlen eredményt érhet el: mindenki gyorsabban megtanulja, mit

kerüljön el nagy ívben.

Kevés példa akad itthon az online PR tevékenységre, a vállalatok most ismerkednek az

elektronikus PR lehetőségeivel és gondolkoznak, hogy költsenek-e rá pénzt. A vállalatok

weboldalán kevés a sajtóközlemény. Ha több lenne, akkor az újságírók igényeik szerint

kiszolgálhatnák magukat a vállalatra vonatkozó tudnivalókkal és ez a cég sajtó- és PR

munkatársait is nagymértékben tehermentesítené. Ma már látszik, hogy a marketing és az

online PR egymás felé tart, s idővel eggyé válik. Szakemberek úgy látják, hogy a cégek belső

kommunikációjuk során (intranet) sokkal jobban kiaknázzák az internet lehetőségeit, mint a

külvilág irányába.

Az online rendszerek hallatlan lehetőségeket kínálnak a vállalatoknak arra, hogy a hírverés

által javítsák a közönségben róluk kialakult képet és fokozzák forgalmukat. A hálózati világ

megengedi, hogy a média közbeavatkozása nélkül, közvetlenül a közönségnek sugározzuk

üzenetünket. Ez nagyon fontos különbség. A vállalatok terjeszthetik üzeneteiket fórumok,

hírcsoportok és más módszerek révén. A tisztességesen és a „netikettel” teljes összhangban

alkalmazott PR komoly értékké válhat a magunk és ügyfeleink számára.

Az egyik legmélyrehatóbb változás, amit az internet kivált a hírközlő eszközökben az, hogy a

hagyományos napi, vagy heti lapzárták értelmüket vesztik. Az intézmény webhelyén át éjjel-

nappal onthatja az információt.

Az online PR azzal az előnnyel is bír, hogy a vállalat személyre szóló kapcsolatot alakíthat ki

az ügyféllel, vagy ügyféljelölttel.

Megtalálhatjuk a vállalatok webhelyein a legfrissebb sajtóközleményeket. A legtöbb cég

valamelyik oldalon kialakít egyfajta sajtóközpontot, de a fontos híreket szerepeltethetik a

45

honlapjukon is. A webhelyet felkereső riporterek friss információkat találnak. A website

jóvoltából az ügyfelek is megtekinthetik a sajtóközleményeket az interneten.

Az internet egyébként a világ legolcsóbb és leghatékonyabb marketingeszköze, amely a világ

bármely részén működő, tetszőleges méretű vállalatnak segít, hogy továbbítsa

marketingüzeneteit.

Nincs figyelmesebb közönség az online-fogyasztónál. Kommunikál velünk, és miután ő

választotta ki a megfelelő weboldalt, biztos, hogy látni kíván bennünket.

Javaslat

- interaktív város weboldal létrehozása

- intranet kiépítése

- banner (online reklámcsíkok) megtervezése

Első lépés: Domain név regisztráció

A weblapok, a World Wide Weben, a böngésző navigációs mezőjébe az ún. URL (Uniform

Resource Locator) cím begépelése nyomán érhetőek el.

Például: http://www.mana.hu, vagy http://www.lenakalina.ru

A “www” után következő betűkombinációt nevezzük domain névnek. Ez a rövid sor már

információt ad arról, hogy mi található az adott weblapon. Az internet újszerűsége miatt ezen

a területen sem teljesen egységes a szabályozás. A példaként említett oldalak alapján a

következő információkat szűrhetjük le az oldalak felkeresése nélkül. A “.hu” illetve “.ru”

kétbetűs végződés a weblap származási helyét jelzi, ami ebben az esetben Magyarország

illetve Oroszország.

Az WWW-n megjelenni kívánó profitorientált vállalatok számára elsőrendű szempont, hogy

könnyen megjegyezhető vagy akár kitalálható domain nevük, azaz címük legyen, hiszen így

érik el a legtöbben oldalaikat. Az egyes címek megszerzéséért versengenek vagy versengtek a

cégek. Az internet szabadelvűségének megfelelően, elvileg bármilyen domain név

bejegyezhető az Egyesült Államokban, bár ez már nem egy vitás esethez, perhez vagy a

domain nevek egyszerű felvásárlásához illetve áruba bocsátásához vezetett. A magyarországi

szabályozás ennél szigorúbb elveket alkalmazva, csak az azonos nevû jogi személyiséggel

bíró szervezetnek engedi meg a bejegyzést a “cégnév.hu” címen. E mellett azonban “.com”

végződéssel bármilyen néven be lehet jegyezni magyar vállalatokat is.

46

Második lépés: a weblap megszerkesztése

Miután átnéztem több tucat város weboldalát a világ minden tájáról, véleményem szerint a

legfőbb követelmények a város weboldalával szemben, hogy:

- nívós, design-os legyen és flash-es technológiával készüljön

- átlátható legyen a linkszerkezet

- gyorsan le lehessen tölteni

- lehetőség szerint több nyelven is elérhető legyen

- az interaktivitás elengedhetetlen

A javasolt linkszerkezet (vastag betűvel vannak a linkek, dőlt betűvel pedig az allinkek):

Nyitó oldal – tartalmazza a város logóját, a Lehel-kürt fényképét, a nyelvek kiválasztását

lehetővé tevő „zászlócskákat” és még néhány technikai dolgot (Pl. javasolt felbontás,

operációs rendszer, stb). A flash-es technológia segítségével ezek az elemek sokféleképp be

tudnak „kúszni” a térbe.

Főoldal- a polgármester köszöntője, + fénykép

A városról- Tények és adatok - Természeti adottságok- Történelem- Idegenforgalom-

Látnivalók- Testvérvárosok

Térkép

Aktuális

Közérdekű információk- Telefonszámok- Közlekedési információk

Gazdaság - Tények és adatok- Befektetőknek- Mezőgazdaság- Ipar- Pénzintézetek-

Kereskedelem- Érdekképviseletek- Helyi vállalkozások

Közélet – Pártok

Önkormányzat -A testület- Rendeletek- Határozatok- Bizottságok- Polgármesteri Hivatal-

Hírek, Pályázatok- Önkormányzati alapintézmények

Civil szervezetek, alapítványok

Intézmények -Oktatás- Közművelődés- Egészségügy- Szociális intézmények

Események, rendezvények- A „Jászberényi Nyár” története- Rendezvénynaptár

Kultúra- Tájékoztató a város kultúréletéről- Mikor?Hol?Mit?

Sport - A sportról… - Hírek- Tabellák- Sportrendezvény-naptár- Sportlétesítmények

Sajtó és PR - A város sajtó és PR tevékenysége -Városi Kommunikációs és Marketing Iroda

Vendégkönyv

Linkek

Impresszum

47

A weboldalt nemcsak tájékoztatásra, hanem marketingkommunikációra is fel lehet használni:

a helyi vállalkozásokat meg kell győzni, hogy szerepelni egy város weboldalán

presztízsértékkel bír, ahogy ez más országokban megfigyelhető.

Harmadik lépés: az intranet kiépítése

Az intranet kifejezést az internet szóból alkották. Míg az internet különböző számítógépek,

illetve hálózatok közötti kapcsolatot tesz lehetővé, addig az intranet belső vállalati hálózatot

jelent. Ez a hálózat az Internet grafikus Web technológiájának felhasználásával belső vállalati

információrendszer szerepét látja el.

Az intranet rendszereket általában egy már az internetre kapcsolódott vállalaton belül hozzák

létre. Ebben az esetben a rendszer nem igényel nagyobb befektetést, mindössze egy kiszolgáló

gépre (szerver) és szoftverre van szükség, valamint a felhasználók (kliensek) gépein lennie

kell egy böngésző (browser) programnak, mely egy könnyen kezelhető grafikus felületet és a

rendszerhez való hozzáférést biztosítja. Ha a vállalat még nem kapcsolódik az internetre,

akkor ez a rendszer kiépítésének költségeit ugyan megnöveli, de nem jelentős mértékben. Az

előbb említett szerver gép biztosítja a felhasználók számára a belső vállalati információs

anyagokhoz, illetve az internet többi részéhez való hozzáférést. Ezért biztonsági szempontból

szükség van egy ún. “tűzfalra”, mely egy olyan hardver-szoftver megoldás, amely biztosítja,

hogy a belső rendszerhez kívülről illetéktelenek ne férjenek hozzá a belső vállalati

anyagokhoz, illetve figyeli a bejövő és kimenő forgalmat. Az intranet egyik nagy előnye,

hogy a rendszer platformfüggetlen, azaz hardvertől és operációs rendszertől függetlenül

bármilyen számítógéppel rá lehet kapcsolódni. A felhasználók számára sem jelent komolyabb

tanulási feladatot a rendszer használatának elsajátítása, egy már ismerős felhasználói felülettel

találkozhatnak, melynek használata rendkívül egyszerű. A rendszer további előnye, hogy a

vállalat földrajzilag elválasztott részeit nem kell saját hálózat kiépítésével összekötni, hanem

csak egyszerűen rá kell csatlakozni a meglévő, az egész világot átfogó hálózatra.

Az intranet rendszereknek három lényeges közvetlen hatása van. Egyrészt naprakész,

könnyen hozzáférhetõ információkat biztosítana az önkormányzat tagjai számára, másrészt

elősegíti az önkormányzatban dolgozók közti kommunikáció kialakulását és támogatja a

kommunikáció fennmaradását, harmadrészt pedig az információ villámsebesen terjed.

Ezek együttes, közvetett hatása, hogy az alkalmazottak, illetve a szervezet hatékonysága

megnõ.

48

Negyedik lépés: bannerek (online reklámcsíkok) megtervezése

A világhálón a leggyakrabban használt reklámeszköz, a banner vonzó külsejével, design-jával

vonzza az érdeklődőket. Ha azok rákattintanak, akkor automatikusan a város honlapja jelenik

meg előttük. Ezért is fontos, hogy Jászberény honlapja minél attraktívabb és átláthatóbb

legyen, hogy az érdeklődő minél könnyebben eligazodjon benne. A banner elhelyezésére

alkalmas hirdetési felületek természetesen annál többe kerülnek, minél több az adott oldalon a

látogató.

Ötödik lépés

Ahhoz, hogy az online kommunikáció sikeres legyen, a felsorolt ötletek megvalósulásával

párhuzamosan kampányt kell indítani az online eszközök használatának szorgalmazására -

hogy a szélesebb lakosság is hozzáférjen ezekhez - a következő eszközök bevetésével:

-teleház propagálása

A teleház egy többfunkciós, nyitott profilú kisközösségi információs és telekommunikációs

szolgáltató központ. Egy olyan informatikai, számítástechnikai és irodai eszközökkel

felszerelt közösségi hozzáférési pont, amely a helyi társadalom fejlődéséhez a civil

közösségek fejlesztésének eszközével kíván hozzájárulni. A teleház kisközösségi válasz a

társadalmi átalakulás, a modernizáció, az információs társadalom és a globalizáció

kihívásaira.

- folytatni kell a helyi művelődési központ és még néhány helyi intézmény által szervezett

számítógép-kezelői és internetes tanfolyamainak lebonyolítását

- DM levél a lakosságnak a számítógép-használat és az internet határtalan lehetőségeiről,

valamint fórumok és találkozások a számítógépes kultúra terjesztésének érdekében

- tárgyalások a helyi szolgáltatókkal, hogy csökkentsék az internet-használat díjat, cserébe

reklámlehetőséghez jutnak a város weboldalán, valamint imázsuk is javulhat, ugyanis

hozzájárulnak a városfejlesztéshez

49

3. Felkészülés az európai uniós tagságra

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, illetve a csatlakozásra való felkészülés is számos

feladatot ró az önkormányzatokra: pl. a kommunikációs kultúra kiépítése, az eurobürokrata

adminisztráció, a helyi rendeletalkotásban a közösségi jogelveknek kell érvényesülniük, a

települési szilárd hulladékok elhelyezése, kezelése, az egészséges ivóvízellátás, a

szennyvizek, szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezése.

Az unióra épített önkormányzat stratégiájának legfontosabb jellemzői:

- hagyományokra épülő erős regionális és helyi identitástudat

- az önkormányzatnak legyen innovatív pénzügyi menedzsmentje

- jó közlekedési és kommunális infrastruktúra kiépítése

-legyen magas fokú a társadalmi szervezettség

- legyen fejlesztési stratégia mobillá tehető szükséges önrész forrásokkal

50

Zárszó

A dolgozat írása közben több dolog is foglalkoztatott. Mivel egy Public Relations (PR)

ügynökségen dolgozom, kíváncsi voltam, hogy mennyiben különbözik egy

város/önkormányzat kommunikációs stratégiája más szervezetétől, vagy mondjuk egy termék

piaci bevezetésétől. Arra is választ kerestem, mivel lehet jobban „eladni” a várost: marketing,

marketingkommunikációs, vagy PR eszközökkel. Van, aki erre esküszik, van, aki arra, de egy

tény: a marketingszemlélet tábora lényegesen nagyobb. A hazai és külföldi szakirodalomban

is sokkal többször fordul elő a „marketing” szó, mint a PR, a „városmarketing-

településmarketing” szavak egyre jobban divatossá válnak és bevésődnek a köztudatba. Én

úgy gondolom, hogy ezen szemléleteteket ötvözve lehet sikere város imázsfejlesztést

folytatni.

A munka során a következő kérdésekre próbáltam választ találni:

- milyen csatornákon keresztül kommunikál a város a külvilággal?

- ezek használata menyire tudatos?

- hogyan lehet ezeket a csatornákat fejleszteni és újakat létrehozni?

Kiderült, hogy Jászberény, a gazdag jászsági kisváros, remek kommunikációs adottságokkal

bír. Ilyenek az idegenforgalmi és gazdasági helyzet, a város fekvése/természeti viszonyai, a

történelmi háttér jolly joker-ei, a lakosság identitástudata és az oktatás/közművelődés. Főleg

ezekre kell támaszkodni a város kommunikálása során, mégpedig úgy, hogy ezekből csak az

igazi szenzációt emeljük ki, hiszen ami számunkra hírértéknek tűnik, az még nem biztos,

hogy hírértékű pl. az országos médiának, a turistáknak és a befektetőknek/üzletembereknek.

Sajnos azonban a helyi önkormányzatnak nem teljes mértékben sikerül kihasználni ezeket a

remek kommunikációs „adu-ászokat”.

A második fejezetben jellemeztem az önkormányzat jelenlegi tömegkommunikációját.

A nemzetközi kommunikáció során ez a testvériskolai/testvérvárosi kapcsolatok intézményén

keresztül, a külföldi sajtópolitika segítségével és az idegenforgalom kommunikálásával

realizálódik.

Az országos szintű kommunikációban is kiemelkedik az idegenforgalom és a sajtópolitika,

valamint első ízben találkozhatunk az online kommunikációval is.

A városi szintű kommunikáció három módon történik: a helyi médián keresztül, az

önkormányzati kulturális alapintézmények által, valamint az egyéb tömegkommunikációs

lehetőségek segítségével. (Ez utóbbiakhoz tartoznak a lakossági fórumok, a

51

képviselőtestületek tagjainak beszámolói a választókerületben, fogadóórák, egyéb tájékoztató

kiadványok, brosúrák, valamint fórumok és eszmecserék a helyi vállalkozók, vállalatok

részvételével).

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a város lehetőségeihez képest nem használja ki teljes

mértékben a kommunikációs csatornákat, mégis „tudat alatt” sokan foglalkoznak PR-rel és

marketinggel a városban. Hiányosság: a város online kommunikációja. A város nem

rendelkezik önálló domain címmel (www.jaszbereny.hu) és nincs önálló weboldala sem. Bár

több helyi cég weboldalán, illetve egyéb portálokon is található információ Jászberényről, ám

ezek az oldalak nem frissülnek kellőképp, hiányosak és esetenként félrevezető adatokat is

tartalmaznak.

A dolgozat javaslattételi részében is főleg erre a területre koncentráltam (természetesen

egyéb, nem online-kommunikációs ötleteim mellett). Bár az internettel szemben ma igen nagy

bizalmatlanság tapasztalható (a dotcom cégek válságai, e-business krach Németországban, az

Egyesült Államokban, a magyar online kultúra viszonylag elmaradott szintje – hozzá nem

értés/kevés internetező, drága árak, stb.), én mégis úgy gondolom, hogy erre a decentralizált

számítógépes, interaktív kommunikációs hálózatra kell most legfőképp koncentrálni a

városnak, hiszen az internet fejlődése a legdinamikusabb az összes médium között. Az

internet nyújtotta megjelenési és hirdetési formát mind több vállalat alkalmazza, az ott

elköltött hirdetési összegek évről-évre nőnek Magyarországon is.

Remélem, hogy szakdolgozatom hozzájárul Jászberény gazdasági és idegenforgalmi

vonzerejének növeléséhez, a lakossági elégedettség magas szinten tartásához és végül, de nem

utolsósorban a város imázsának fejlesztéséhez.

52

Irodalomjegyzék

I. Könyvek, nyomtatott források

1. Dr. Szeles Péter: „ A hírnév ereje. Image és Arculat”, Star PR Ügynökség, Budapest, 1998,

467 oldal

2. Korniss Péter- Alexa Károly: „Jászság”, Kossuth nyomda Rt., 2001., 135 oldal

3. Dr. Szabó István: „Jászberény”, Széchenyi nyomda, Győr, 1979, 67 oldal

4. Tóth János: „Jászberény”, Multi Varant Rt. Nyomdája, 1991., 22 oldal

5. Tóth János: „Jászberény”, Szolnok, Megyei Nyomdaipari Vállalat, 1965, 72 oldal

6. A Jászberény város önkormányzatának kiadásában megjelent „Jászberény” c.

tájékoztató kiadvány, Verzál nyomda, Jászberény, 48 oldal

7. Elmer Antalné-Herceg Józsefné: „Az önkormányzatok gazdálkodása”,

Perfekt kiadó Rt., Budapest, 1999, 142 oldal

8. Jászberény Város Kulturális Koncepciója, 1999.

9. Jászberény város lapja, a Jászkürt, ünnepi mutatványszám, 1989. december

10. Jászberény Város Település-fejlesztési Koncepciója, 2000.

11. Jászberény 2001, az országosan egyeztetett önkormányzati közvélemény-kutatás

zárótanulmánya. Készítette: a Jelenkutató Intézet

12. A Lehel V. Gimnázium Évkönyve 1994/95, Pető nyomda, Jászberény, 1996, 200 oldal

13. „A kis- és középvállalkozások inkubációjának új lehetőségei a hálózatfejlesztési

regionális gazdaságépítési programokban” – a Hitesy és Bartucz Üzleti Tanácsadó Kft.

tanulmánya, Budapest, 2001.

14. Halász Sándorné: „Jászberény testvérvárosi kapcsolatai” c. szakdolgozata, ELTE

Bölcsészettudományi Kar, Kulturális Menedzserképző Program, 1999.

15. Sas István: „Tájékoztató Jászberény város idegenforgalmának helyzetéről,

lehetőségeiről” Jászberény, 2001. március 8.

16. Sugár Gusztáv: „A magyar rádiózás története a felszabadulásig” Budapest, 1985, Posta

Rádió- és Televízióműszaki igazgatósága

17. Jovanov Levente „Egy helyi média születéséről” c. szakdolgozata, Jászberényi

Tanítóképző Főiskola, Társadalomtudományi és Közművelődési Tanszék, 2000.

18. IPOSZ Jubileumi Évkönyv 2000., Budapest, Firma Kht. Nyomda, 260 oldal

53

19. Fazekas Ildikó-Harsányi Dávid: „Marketingkommunikáció”, Szókrátész Külgazdasági

Akadémia, Budapest 2000, 345 oldal

20. Piskóti I.: Régió és településmarketing”, Miskolci Egyetem, Miskolc, 1997, 362 oldal

21. „Lépésről lépésre” c. cikk , a Kreatív 2001. júliusi száma

22. Kozsán Krisztina: „Teleházak, telekunyhók Magyarországon” c. dolgozata, Kopint

Datorg Gazdaságfejlesztési Szakközépiskola, Budapest, 2002.

23. Gálik Mihály: „Médiagazdaságtan”, Aula Kiadó, Budapest, 2001, 407 oldal

II. Online források

1. www.jaszsag.hu/jaszbereny - a Jászság honlapja: a letöltés időpontja: 2002. 02.10.

2. www.vkjaszbereny.c3.hu - a Városi Könyvtár honlapja: a letöltés időpontja: 2002.03.23

3. www.ujneplap.hu - az Új Néplap honlapja: a letöltés időpontja: 2002.03.23.

4. www.zoo.hu/jaszbereny - a Jászberényi Állat- És Növénykert honlapja: a letöltés

időpontja: 2002.03.23.

5. www.interj.hu/tutitipp - a Tuti Tipp honlapja:, a letöltés időpontja: 2002. 03. 04.

6. http://jaszsagi.szuperinfo.hu - a Jászsági Szuperinfó honlapja: a letöltés időpontja: 2002.

03.04.

7. www.jnszmkik.hu - a Jász Nagykun Szolnok megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapja: a letöltés időpontja: 2002. 04. 13.

8. www.iposz.hu - az IPOSZ honlapja: a letöltés időpontja: 2002. 04.06.

9. www.kreativ.hu - Kreatív marketingkommunikációs szaklap

10. www.btl.hu - Below the line marketingkommunikációs magazin

11. www.budapest.hu - Budapest honlapja

12. www.travelport.hu - az egyik legnagyobb hazai utazási portál

13. www.hungarytourism.hu - a Magyar Turizmus Rt. honlapja

14. www.budapestinfo.hu - Budapest turisztikai portálja

15. http://utazas.lap.hu - A Startlap család tagja

16. www.fesztival.hu - a magyarországi fesztiválok honlapja

17. www.jki.hu - a Jelenkutató Intézet honlapja

18. http://kormanyzat.lap.hu - A Startlap család tagja

19. www.localinfo.hu - Önkormányzati portál

20. http://web.b-m.hu/proba/cimtar.nsf/nev - Önkormányzati adatbázis

21. http://www.b-m.hu/onkormanyzat/index.htm - A Belügyminisztérium honlapja

54