1-.-.-Í-.

lebbről három könyv jelenik meg, melyeknek jöve-delme az emiitett czélra lesz fordítandó. — Elsőa „Szeretet könyve," irja ée szerkeszti Emília.Az egész mii kiállítását a papírgyártól kezdve akönyvkötőig ingyen végzik, a szétküldést a „Cs.K." szerkesztősége szintén ingyen teljesiti, esze-rint az előfizetési pénzek minden levonás nélkül aszükölködőknek jutnak. Ellenőrzésül szolgál azelőfizetők névsorának közlése. Előfizetési ára 1 f't.mely október 15-ig Emiliához, Pesten kalaputcza17. ez. alá küldendő. —Második az „Alföldiek se-gély-albuma", szerkeszti Reviczky Szever és Zi-lahy Károly. Tartalmát a programm szerint, alegjelesebb irok művei teendik. A könyv DeákFerencz arczképét is hozza, kinek egyszers-mind a mü ajánlva lesz. A tiszta jövedelem szinténaz alföldi szükölködőknek van igérve. Előfizetésiára 2 it. szeptember 30-ig Pfeifer Nándor könyv-kereskedésébe Pestre küldendő. Bolti ára 3 ft.leend. — A harmadikat kizárólag Erdély magyaríróinak közreműködése mellett P. Szathmáry Ká-roly bocsátja közre „Részvét-album" ezim alatt.Az egész tiszta jövedelem b. Eötvös József urnákfog beküldetni kézhez juttatás végett. A bevételrőlés kiadásról a hírlapokban nyilt számadás tétetikközzé. Az előfizetési ár, 2 ft. október 20-ig aszerkesztőhöz Nagy Enyedre küldendő. Reméljük,hogy e jótékony czélu vállalatok meleg pártfogás-nak fognak örvendeni.

** (Az alföldi szűkölködök érdekében Erdély)elismerésre méltó szép jeleit adja azon testvériesrészvétnek, melylyel alföldi vérei iránt viseltetik.Azon szép ajánlatok mellett, melyeket onnétegyes hazafiak tettek, ujabban egy pár községnemes eljárását is följegyezhetjük. Ugyanis Ma-ros-Vásárhely városa az alföldi szükölködők ja-vára 200 ftot szavazott meg; Krizba község pedig60 Jdarab marha ingyen eltartására késznek nyi-latkozott s gondoskodott arról is, hogy a marhá-kat oda és visszahajtó emberek szíves fogadta-tásra találjanak.

** (Tűzhányó hegy hazánkban.) A „ F — k "szerint, a muzslai hegy Beregben, közelebbrőllávával tört ki.

** (Hosszú életkor.) Székely-Kereszturonnemrég temettek el egy czigányt, a ki 115 évetélt. Koporsóját négy fia kisérte, kik közöl a 70évet már a legifjabb is túlhaladta.

— (Adakozások.) A Vasárnapi Újság szerkesztőségéhez múlt héten beküldetett :

Az alföldi szükölködők számára Somogyme-gyéből Kutasról az ottani ref. egyház több tagjaHorváth József lelkész ur által 22 ft. 30 krt.

E jótékony adakozásra vonatkozólag a be-küldő t. lelkész ur leveléből a következő sorokérdekkel fognak bírni távolabb körökben is :,,Kevés, de jó szivü hallgatóim előtt egy tanítá-som alkalmával fölemlitém a szárazság miattszűkölködők sorsát. Eredménye eddigelé az lett,hogy ezek nyomorának enyhítésére azonnal ada-koztak : Kalamár István 1 ftot., Nagy József 1felöntő búzát, Pais József 1 ftot., Kovács György1 ftot., Kovács József 2 ftot., Horváth Ferencz1 felöntő búzát, Várady Gergely 2 ftot, ennekfelesége, Kalamár Ürzse 1 ftot., Pap József 2ftot., Pap István 2 felöntő búzát, Kalamár János1 ftot., Tóth Józser 1 felöntő búzát, Balog József1 fel. búzát, Iger Ferencz 1 fel. búzát, VáradiMihály % fel. rozsot, Bútor Mihály 1 ftot., TóthFerencz 1 ftot., én is adtam hozzá 2 felöntő bú-zát, összesen a készpénz 13 ft.; a 9 felöntő búza

•Í--41—.

312

helyett, könnyebb felküldés végett az egyház ad9 ftot. (közönséges ára itt csak 7—8 ft.), a félnyolezadrészért pedig 30 krt. így összesen kül-dök 22 ft. 30 krt. — Bizonyos, hogy még több isfog jőní, de sietek ezt kézbesíteni, részint hogylássák a gazdagabbak, mit tesznek a szegényföldmivesek, részint, mert bis dat, qui cito dat.Horváth József ref lelkész. (A nemes adománytköszönettel vettük s azonnal rendeltetése helyéreküldtük át. Szerk.)

Nemzeti színház.Péntek, aug. 21. A „Faust" czimü operára

szükségelt előkészületek miatt nem volt előadás.Szombat, aug. 22. Az előre hirdetett „Faust"

czimü opera továbbra halasztatván, helyette aPaulai-pár föllépteül „Hamlet" Shakespeare 5felvonásos szomorujátéka került szinre. A Paulai-pár ugy a közönség mint a müértők osztatlan tet-szésével találkozott, s vendégszereplésük azonóhajtást keltette bennünk, vajha őket nemzeti szín-házunk állandó tagjai közé sorozhatnék.

Vasárnap, aug. 23. A Paulai-pár fölléptével„Mátyás király lesz." Történeti szinmű öfelv.IrtaSzigligeti.

Hétfő, aug. 24. „Dalos Pista." Népszínmű 3felv. Irta Szigligeti.• Kedd, aug. 25. „Hunyadi László.'' Opera 4szakaszban. Zenéjét szerzetté Erkel F.

Szerda, aug. 2(5. A Paulai-pár föllépteül„Bánk bán." Szomorujáték 5 felv. Irta KatonaJózsef.

Csütörtök, aug. 27. „Eszter és Dávid" vigj.2 felv.

Budai népszínház.Aug. 21. „A vén bakancsos és fia a huszár."

Énekes népszínmű 3 felv. Irta Szigeti. ZenéjétBognár.

Aug. 22. „A huszárcsiny ."• Énekes népszínmű3 felv. Irta Vahot Imre.

Aug. 23. és 24. „Dunanan apó és fia uta-zása." Operetté 3 felv. Zenéjét szerzetté Oftenbach.

Aug. 25. „Mátyás diák." Énekes népszínmű3 szakaszban. Irta Balogh.

Aug. 26. „Tiz leány és egy férj sem." Ope-retté 1 felv. Zenéjét Szerzetté Souppé F. Eztmegelőzte „Eljegyzés lámpafénynél." Operetté 1felv. Zenéjét szerzetté Offenbach. A „Tiz leány-ban" Lidit a gazdasszonyt ezúttal HarmathEmmaszemélyesítette, még pedig köztetszés között. He-lyén látjuk itt megemlíteni, hogy a „Nővilág"azon hire, mintha Harmath Emma a budai szín-házat, — hol ő különben is a közönség kedvencze,— elhagyni szándékoznék : teljesen alaptalan.

Aug. 27. „Dunanan apó és fia utazása."Operetté 3 felv. Offenbachtól.

Szerkesztői mondanivaló,67] 7. Szilsárkány. K E. E perczig még nem hatá-

rozhattuk el a mü leendő hazáját, <le vagy az egyik, vagya másik helyen bizonyosan meg fogjuk telepíteni. A többiajánlat között is sok haszonvehetöt látunk, s a megválasz-tást ön saját bírálatára bizzuk.

6718. Hantos. F. I Nagy örömmel vettük a ritkánlátható kedves vonásokat. Hanem az a két hazafi, a kiremost e levél következtében szükségünk volna, még mindignyári álmát aluszsza valahol a vidéken. Várjuk őket, s ugyfogunk cselekedni, a mint illik

6719 T. . . . Sándor hamvaira. Ily nemű alkalmikölteményeket még akkor sem adhatnánk, ha tökéleteseb-bek volnának eszme és forma dolgában, mint a jelen ver-sezet.

6720 Tallya. K. G. A franczia beszély nem nekünkvaló. A fordítás nyelve is sokat szenved még a gallicismu-sok súlya alatt. „Árbocz"-ot még nem olvashattuk el.

6721. Heves. O. J. Valóban olyanok az idők, hogy akérdéses ügyben most semmit sem lendíthetünk. Eddig ishiában kerestük a kedvező alkalmat. Kérjük tehát ama,derék hazánkfia pontos czimzetét, hogy a nálunk letettösszeget minélelébb átküldhessük számára.

6722. Mezőberény. B. B. Lapunk múlt száma bizo-nyosan meggyőzte önt arról, hogy itt más baj nem forgottfenn, mint — a tárgyhalmaz. Szerencsés viszonttalalko-zásig!

6723 Munkács. L. G. A legjobb időben érkezett,a mint láthatja ön. Fogadja szíves köszönetünket.

— A Vasárnapi Újság régibb évfolyamai :

Eladó : A Vas. Üjság 1854—1862. évi mind a kilencrfolyama minden hiány nélkül; 6 évi folyam bekötve, atöbbi kötetlen állapotban. Minden kötet 6 forint, összesen54 ft. (A 9 kötet egy árván maradt szegény fiu öröksége,s ha vevője akad, a bejött pénz a gyermek isk„láztatásárafog fordittatni). Bővebb értesítésre ajánlkozik az árvagyámja Bory Sándor ur Alsó-Sztregován (utolsó postaSzakai.)

Eladó: A Vas. Újság 1856-57-58—59-60—62-ik;-évi, összesen 6 folyama, kemény borítékba kötve, egyen-kint 7 ftjával, de csak együtt, összesen 42 ftért. — a rét-sági postán feladva utóvét mellett a vevő részére bérmen-tetlenül. Ráadásul az 1861. folyam első fele kötetlenül.Bővebben értesít Fityka Ferencz Alsó-Romhányban (utolsóposta Rétság).

SAKKJÁTÉK.192-ik sz. feladvány. — Zagyva I m r é t ő l

(Debreczenben).Sötét.

a b c d e f gVilágos.

Világos indul, s 3-ik lépésre matot mond.

A 187-dik számú feladvány megfejtése.(Willmers Rudolftól.)

Világos. Sötét.1. Fg3-e5: Ke4-e5:A)2. b2—b3 tetsz. sz.3. Vb6— h6 tetsz. sz.4. Vh6—e3fmat.

Világos.12. Vb6-b3t3. Vb3-c2f

A) Sötét.Ke4—d3Kd3-d2Kd2-el

4. Vo2—e2-fmat.Helyesen fejtették meg. Devecseren : Fülöp József.

— Bucsányban : Tomka Kálmán — Kó'vdgó-Örtön : GoldSamu. — Debreczenben : Zagyva Imre. — Rimatzombaton :Róth Kálmán. — Egerben : Tilkovszky F. — Pesten;Cselkó György.

Rövid értesítések. Bucaány : T. K. Üdvözöljük önt,mint ismét egy derék harezost zászlónk alatt. Sokan van-nak, a kik feladványainkat megfejtik, anélkül hogy jelent-kezni szeretnének : de mi a találkozásnak annálinkább ör-vendünk, mert igy az erősebbeket közelebbről megismernivan alkalmunk. — Eger : A 188. ez. f. hibátlan. A 189-renézve lapunk 33-ik számának. „Rövid értesítései" közötttalálja ön a feleletet Tálya : H. N. L. Az öninatokatmegvizsgáljuk, addig is fogadja köszönetünket.

NAPTÁR.Hó-

és betinapKatholikus és Protestáns

naptár

3031

Augusztus—SeptemberD 14 ŐrangyalRajmund hitval.Egyed, VerenaIstván, KalUztaAlbert

VasárHétfőKeddSzerdaCsőt. | —Péntek Rozália szűzSzóm. jVictorin püspök

D 13 Benől'aulinVerenaAbsolonMansvétMózesHerkul. Erős

Görög-orosznaptár

Aug. (ó)18 F 13 Florus19 Endre20 István21 Tádé22 Agathonik23 Lupus vért.24 Eutiehius

Izraelitáknaptára

Elul15161718192021 5O.Sabb.

© N a p - H o l d -kel | delel | nyug.|| kel | delel | nyűg'

6. m.

42

ó.,444240

6J386 366 346 32

1010'49

ó. p.5042332314

555

ó.789

101112

1Holdnegyed : <£ Utolsó negyed 5-én, 2 óra 26 perez reggel.

TARTALOM.Báró Eszterházy Pál (arczkép). — Nizet Ferencz,

Dobrow L.— Kirándulás a halastóhoz és a tengerszemheza szepesi Kárpátokban. — A gyufa vegytani tekintetben.Szeberényi L. — Csaroda (képpel). Lehoczky T. — A jan*kováczi vízesés (képpel). Válkay Imre. — Mi jövedelmezmég a legszárazabb években is? — Történelmi kalázatok.Lehoczky T. — Egyveleg. — Tárház ; Egyház és iskola.— Ipar, gazdaság, kereskedés. — Közintézetek, egyletek.— Balesetek, elemi csapások. — Mi újság? — Nemzetiszinház. — Budai népszínház. — Szerkesztői mondanivaló.— Sakkjáték. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak. magyar-uteza l.ii.),

Teljes számú példányokkal csupán a Vasárnapi Újságból szolgálhatunk még, a Politikai Újdonsá-gokból csak a folyó számtól kezdve.

Kiadó-tulajdonos Hrckrnaní Gusítáv. - Nyomtatja Landerer és Beek«n«8t, egyetem-ute*a K. «á» alatt Pesten, 1868.

Tizedik évi folyam.36-ik szám.

Pest, september 6-án 1863.

Előfizetési föltételek 1863-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. Fél évre 5 ft. — Csupán Vasárnapi Ujsag :Egész évre 6 ft. Fél évre 8 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

Egy 85 éves tisztes aggastyánt vezetünkismét e lapok közönsége elé, kinek mellétbár nem díszítik ragyogó érdemjelek, sőtnevét talán helysége határán tul a szomszédfaluban sem ismerik — de ki mégis a ha-zára, egyházra, emberiségre nézve több va-lódi érdemet bir felmutatni, mint a világtólünnepelt sok hosszú czimü név.

Ezen férfiú, kit az ide mellékelt hivensikerült kép ábrázol, Ferencz József, vízak-nai ref. orgonista-énekvezető és leánytanitó.Született a magyarság kimerithetlen aknájá-ban, a szép Székelyföldön Erdővidékén Nagy-Baczonban 1778-ban.— Tanult Nagy-Enye-den, honnan 1804-ben hozatott Vízaknára,mostani hivatalába, melyet csaknem teljes60 éven keresztül, oly buzgóság-gal viselt, hogy ha minden hiva-tali körben ily egyének állaná-nak, akkor a közügy gépezetevigan mozogna és a haza boldogvolna. E hosszú időn keresztültanított 745 leány-gyermeket, —sőt ha ide számláljuk a fiukat is,minthogy az első években azokis keze alá jártak, — tanítványaiszámát fel lehet tenni 1000-re.Mind ezek tőle tanulták a bölcse-ség első elemeit : olvasást, irást,vallást, számvetést és éneklést, —mert meg kell jegyezni, hogy az1200 lelket számláló vízaknaiegyháznak nem igen van oly tagja,ki a fennebbieket ne tudná.

Egész városunkban — igyirja az ottani buzgó ref. lelkész,Herepei Károly ur — csak két,— nálánál is öregebb, ember van,kit nem ö tanított; első évi tanít-ványai közöl pedig csak egy rend-kívül elgyengült öreg asszonyvan még életben. Hány ember te-metését látta azóta a jó öreg!2000-re megy azok száma, kiketmindenkor szépen csengő éneké-vel örökre elbucsuztatott. Igy őkét nemzedéknek volt nevelője,oktatója; — két nemzedéket ve-zetett a vallás és erkölcs utján skisért az örök nyugalom helyére. Hiva-talában, még pedig oly csekély fizetés mel-lett — mit kiírni valóban átallok — sok-kal pontosabb, mint városunk sok költségbekerülő rósz órája, s mióta, — már 22 éve,— vele szolgálok, soha egy órát sem mu-lasztott el. Kivévén mintegy két heti gyen-

Ferencz József, iskolatanitó.gélkedését, mikor magamnak csaknem pa-rancsolólag kellett öt visszatartóztatnom.Már rég volt, de jól emlékszem, hogy akkorezt mondta : „Clarissime, ha nem szolgál-hatok, meghalok;" mire én azt felelém: „Nemugy van, öreg ur, de ha nem kíméli magát,meghal, s akkor igazán nem szolgálhat." Csakigy tudtam rávenni, hogy egy kisnyugodal-mat vegyen magának.

Most már élte 86-ik évét számlálja, s olyegészséges és sokat győző, hogy ha az innenhárom órányira eső Szebenbe megy, hogyott kevés vásárlását megtegye, útközbenmeg sem nyugszik, sőt még délire haza jő,

| még pedig gyalog, mert bár magám is több-I szőrhivtam szekeremre,elfogadninemakarta.

F E R E N C Z J Ó Z S E F .

Emellett mindig csendes, egyaránt jókedélyü,mit Isten csak egy jól töltött élet jutalmáuladhat. És itt meg kell őt ismertetnünk mintembert és családfőt. Az öreg urat — irjaróla az említett lelkész ur — a tudósok közénem számlálhatni, — de mégis birja azonbölcseséget, melylyel sok nagy tudós nem

dicsekedhetik, mert ha igaz az, hogy mindentudomány végczélja, az embert jóvá és meg-elégedetté tenni: ugy ezen ismeretlen sze-rény öreg a világ legnagyobb bölcsei közétartozik. Én nem láttam őt soha rendén kí-vül örvendeni, búsulni, vagy haragudni,nemhallottam tőle soha egy panaszkodó, zúgo-lódó, vagy békételenkedő szót, s bár mikedvetlenség érte, egész katekizmusa ebbőlállott : „Legyen meg 0 Szent Felségének ked-ves akarata." Szereti is őt minden ember;minden asszonyt, bármily öreg legyen is, édesleányának szólít, s azok mint apjokat nézik.

Hivatala mellett az öreg ur maga idejé-ben jó gazda is volt. Még 1807-ben Vízaknaváros egyik előkelő családjába házasodva,

mind neje, mind saját szorgalmaután szép jószághoz jutott, segyike volt a legjobb gazdáknak.De 1836-ban neje meghalván,minden jószágát, számos marháités pénzét két gyermeke közt ki-osztván, saját piaczsori házábólkivonulva, az iskola házába köl-tözött, s azóta ott él rideg magá-nyában, mint egy remete. Azon-ban a gazdaságot megszokva,azután is vett ki haszonbérbe föl-deket, s azokból szerzett jövedel-méből minden unokájának földe-ket vásárlott és ajándékozott. Demár néhány éve ezzel is felha-gyott s csak apró tanítványaivalvaló kedves bajlódásban tölticsendes egyformaságban életét.

Mióta forrón szeretett nejemeghalt, semmiféle mulatságba,lakodalomba vagy keresztelőbenem megy, sőt még gyermekeisem tudják megnyerni bármelyünnepélyes családi ebédre. De ahalottas házhoz, a legszegényebbemberhez is pontosan elmegy s avirasztókkal, itteni szokás szerint,halotti énekeket és zsoltárokaténekelve, éjfél felé tér haza. —Egyébiránt rendesen este 8 óra-kor lefekszik, reggel, télen nyá-ron, 3 órakor felkel, imádkozik,

szobáját kitakarítja s aztán rövid szárú pi-pájára gyújtva s csendesen elmélkedve,várjaa harangszót s kis tanítványai megjelené-sét. Igy teldegélnek napjai zajtalan egyfor-maságban s valóságos philosophusi nyuga-lomban.

Végre még azt is megjegyezzük, hogy

í i t i :} í "_:; ti

314

ezen tisztes patriárcha, a két haza előttIduna név alatt ismeretes, testben és lélek- jben oly kedves, korán elhunyt kóltőnönek, iSzász Pálinak, Szász Károly első nejének, |édes nagyatyja. j

Jó lélekkel kívánhatja mindenki, a ki e |sorokat olvassa, velünk együtt: Tartsa megIsten sokáig ezen szép öreget s adjon neki \végnapjaiban is minél több örömöt s vigasz-talást! _

M u r a f e l e t t . . .(Tót népdal után )

Mura felett setét felhő,Sohajtoz az esti szellő:A virág is reszket, fázik,Még a csillag sem sugárzik.— A viz partján ül egy holló feketében,Iszik, iszik nagy bujába' :Idegenben van a párja!

Messze, ott tul a Körösön,Ott sirdogál kear vesén;Dolga sorja ott fo dogál,De a lelke meg visszaszáll — —— A viz partján ül egy holló feketében,Iszik, iszik nagy bujába' :Idegenben van a párja!. . . Kesereg a szép Anicza,Édes anyja csinosítja,Hosszú haját fésüli fel,Vigasztalja — — könyeivel . . .— A viz partján ül egy holló feketében,Iszik, iszik nagy bujába' :Idegenben van a párja!,,Ne add lányom magad búnak,Tűzd hajadra koszorúdat,Meg jön ő még az uj hóra :Szög hajad lesz takarója!"— A viz partján ül egy holló feketében,Iszik, iszik nagy bujába' :Idegenben van a párja'.,Ne fond, anyám oly szorosan,Siratom őt százszorosán, —Nem jön ő már soha ide,Szög hajain sem őt fedi be . . .'— A viz partján ül egy holló feketében,Iszik, iszik nagy bujába' :Idegenben van a párja!,Adom magam nehéz búnak,Dobd el, anyám koszorúmat;Csak ő él az én szivemben,— De a halál visz el engem . . .'— A viz partján ül egy holló feketében,Iszik, iszik nagy bujába' :Idegenben van a párja! Szász Béla.

Közlemények Brazíliából.Ívta Tóth Kálmán, brazíliai vasúti mérnök.

Braziliába való utazásomra szánván elmagamat, mind a tropikus éghajlat és állat-világ veszélyeivel, mind élvezeteivel eleveme°" akartam ismerkedni, s azért mindenmegkapható müvet, melyben ezen ország :

leirása foglaltatik, figyelmesen átolvastam, jAzt hittem, hogy már most ismerem Bra-z iliát.

De midőn a partra szállva, oly sok ide-genszerüvel környezve láttam magamat, elő-készületeim daczára is ugy látszott nekem,mintha semmitsem olvastam volna ezen or-szágról. Mert mindazon terjedelmes, illus-trált s nem illustrált müvekben sok érdekesolvasható, csak az nem, ami a mérsékelt ég-hajlatból érkezőre nézve meglepő.

Azért engedje meg az olvasó, hogy bártollúm a megható benyomásokat oly élénkenelőtűntetni, mint azt' a tárgy érdemlené,gyönge : tapasztalataimnak itt egy kis váz-latát közölhessem.

Tapasztalásom szerint az utazás csak ak-kor kellemes, ha azt pénzzel bőven ellátvaeszközölhetjük s ha az utazó kedve szerintmaradhat vagy visszafordulhat, hol s merreakar.

En pénztárczámnak tölt voltával nem di-csekedhettem, azért is utazásaimat nem szá-mithatom életem zavartalan élvezetei közé.

Hazámból egy időre eltávoztam, hogykülföldön oly műszaki ismereteket s tapasz-talásokat szerezzek, melyeket egykor hazámszolgálatában felhasználhassak. Azért nemutazási s élvezési vágy, hanem csak czélomhatározott iránya birt reá, hogy Észak-Ame-'ikát, mely mostani hadi állapotában szán-iékomnak többé nem kedvezhetett, odahagyva, egy unalmas tengeri utazásnak ves-sem magamat alá, hogy Braziliának műszaki

egyéb viszonyait tanulmányozzam.Pénzösszegem, mint az a szerzettnél és

meggazdálkodottnál közönségesen lenni szo-kott, csak mérsékelt vala, miért is a legol-sóbb alkalmatosságot t. i. vitorlahajót vá-

lasztottam.Több angol s amerikai mérnök ajánló-

levelei által Braziliában alkalmazásom bizto-sítva lévén, munkához való kedvvel s jóreménységben Bostont s vele az Egyesült-államokat s a nagy csatatért odahagytam.

Egy észak-amerikai bárkán szereztemmagamnak helyet.

Bárkánk talán a világ legroszabb ha-jója volt.

A hajótulajdonos mondta ugyan: „Theisnot a elipper, not a very fást sailing vessél,but a safe one." (Hajóm nem clipper ugyan,nem is valami sebesen járó hajó, de — biz-tos) s valóban nem is volt clipper, sőt akedvező szeleknél alkalmazni szokott vitor-lát sem tudta vinni anélkül, hogy ne hajlottvolna veszélyesen az oldalra.

Mint minden hosszú tengeri utazás, ugya mienk is unalmasságában kitűnő volt.

Szerencsémre utazótársaim is valának,és pedig egy bostoni család s egy fiatalamerikai, mind müveit emberek, kiknek tár-salgási tehetsége a kellemetlen viszonyokáltal nem csonkult.

A tengert gyakran meg szokták énekelni„nagyszerű csendességében és mozgásában",de meg kell vallanom, hogy sohasem birtamezen költői magasságra emelkedni és azthiszem, hogy a legtöbb tengeri költő, ten-geri müveit a szárazon, talán a tengerpar-ton költötte, honnét a vizszin kiterjedésétjobban meg lehetett itélni.

• Utazásunk 61 napig tartott, ezek közöl9 napot a „szélcsendek" övében (Doldrums)töltöttünk.

Az úgynevezett szélcsendet nem kellszorosan venni, mert nem múlik el egy nap5—6 zivatar nélkül, melyek szélvészszel sesözáporral vannak összekötve, de nem so-káig tartanak. A tenger azért mindig erősmozgásban van, a hajó minden zivatar utána hullámok játéka, és nem kormányozható,

: mert a kormánynak csak akkor van hatása,i ha a hajó menésben van.

Hogy a levegőben ellentállás eszközöl-tessék, és a hajóra káros taszítások mérsé-

i keltessenek, minden vitorla kiterjesztetik.! Ezek az árboczokon lazán lelógnak, és ahajónak emelkedésénél és leszállásánál ren-des zörejt okoznak, mely annak, a ki azttöbb ideig hallotta, feledhetlen marad.

Ezen szórványos (sporadicus) szélroha-mok a hajót a Doldrum-okban ide s tova űzik,mig az végtére aPassat-szelek(Tradewinds)

: tájékához közeledik, hol az óhajtott szelekelőször igen gyengék, de a doldrumoktóltávolsággal erőben növekednek.

Nekünk a Doldrumokban a sors 9 napiúgynevezett veszteglést (csendes fekvésthatározott, de nem ritkaság, hogy némely

. hajók 40 napig is vesztegleni kénytelenekOlvasás majdnem az egyedüli foglala

\ tosság. A fedélzeten való időnkinti fel- s aláJárás egészségi szempontból szükséges, d<

csak egy házfedelen való sétálással hasonlít-ható össze. Halászatban nem voltunk sze-rencsések; a delfinek és czápák, melyek ha-jónkat követték, régi praktikusok lehettek,mert mindig sikerült nekik a csalételt ahorogról leenni anélkül, hogy rajta megakad-tak volna. A szigonyvetés hasonlókép nemsikerült s így csak a társalgásra voltunkszorítkozva.

Végre egyik napon a napállás vizsgála-tát befejezvén, kormányosunk oda nyilat-kozott, hogy ha a szél ily kedvező marad, abekövetkező reggelre a Cabn Frio-i'élc vilá-gító jelt megláthatandjuk. Csakugyan reg-gel 4 órakor egy világló pontot mutattaknekünk mintegy 15 fokra a láthatár felett,melyet könnyen csillagnak lehetett volnanézni, ini azonban a forrón óhajtott világitóháznak volt jele.

Virradatkor a Cabo meredek formáitisztábban feltűntek, végre a száraz földnekágasbogas hegylánczai, & Serra do Mar, lát-hatókká lettek. Mindenki a látcsőt szeméretartva, sikeretlenül törekedett részleteketmegkülönböztetni. Csak a körvonalak mu-tattak egy még soha nem látott szakadozottrajzot, mely bizony nyal fáktól származott,melyek erős egyenes törzsökökön emelkedvelaposan terjesztik szét tetejöket, — ezekpálmák lehettek. Gyorsan közeledtünk aszáraz felé; délben már mintegy 30 tengerimérföldnyire a rio janeiroi kikötőbe valóbejárást láthattuk, mely a meredek, 1200lábnyi magasságú Pao rf' Assucar (Czukor-süveg) nevű kőszirtjével eltéveszthetlen.

Reményünk, hogy még ezen estén a ki-kötőben horgonyozhatunk, megsemmisült,mert a szél megszűntével a hajó a gyengeszélrohamok ellen csak lassan haladhatott.

Következő reggel azonban azon élvezet-ben részesültünk, hogy az egész partot afelkelő nap sugaraiban láthattuk. Oly lát-vány, melyet leirni lehetetlen; legfölebb aformák leirása lehetséges, de a színezetet aképzelötehetségre kell bízni.

Déli-Braziliának partja széthasadt grá-nitból áll, a formák óriásiak, meredekek ésélesek, a tekefonna leggyakrabban van kép-viselve, s a ezukorsüveg nevezet, mely szo-rosan a bejárásnál álló szirtóriásnak kitün-tetésül adatott, a Rio-Janeiro körüli sziklá-kat is megilleti. A tengerből emelkedő,többnyire össze nem függő hegyek, 1000—3000 lábnyi magasságnak, mig a tenger-öbölnek hátterét a Serra do Mar-nak 7500láb magasságú Orgona hegyei (Serra dosOrgaos) képezik. A hegylejtök melegövi nö-

rényekkel buján be vannak nőve, az előtér-ben pedig a sötétkék tenger simul el. A há-om tengeri mérföld szélességű bejárást az

315

egyik felén a Czukorsüveg, a másikán egyszikla-kiszökésen álló eröd,SanctaCruz őrzi.Ezt elhagyva, tündérvilágban érzi magát azutazó. Alig hihet az ember szemének és aligképes a táj nagyszerűségét felfogni.

A vidék pompás látványától elragad-tatva, megérkezésem első napját egészenannak élvezésére áldoztam fel, s a vidék né-zésébe elmerülve, a hajót a rendőri engedélydaczára nem hagytam el. Ezen áldozat nagy-ságát csak az képzelheti, ki mint nem ten-gerész, egy hosszú tengeri utazáson átesetts daczára erős dohányos voltának, 10 napotszivarozás nélkül volt kénytelen tölteni, smost ebbéli vágyának kielégítését még egynappal önként elhalasztja. A következő napa szárazra szálltam ki, még pedig, kiterje-désre nézve egyik legnagyobb birodalomnakfővárosába, Mio-Janeiróba.

Valamint a természet melegövi ékességemeglepi az érkezőt, ugy ezen ország váro-saiban is idegennek s úgyszólván kiábrán-dultnak érzi magát az ember. A portugallok,

kik Rio-Janeirót építették, hazájok városaitvették mintául, azért e város nemcsak a por-tugál városok, de még az éghajlati viszo-nyok hátrányait is egyesíti. Rio-Janeiro ut-czái keskenyek s a hüsitö tengeri szellők be-juthatását akadályozzák. A házak a söpre-dék és szemét-lerakásra szükséges helyeknélkül épitvék, azért az utczavégek különö-sen rondák.

Kiszállásom napja szombatra esett, melyitt a koldusok napja. Alkalmam volt ezeketgyalog, lóháton, kocsikon s gyaloghintókban(kólyákban) rabszolgák által hordva, az ut-czákon koldulva láthatni. Efféle koldusokhevertek az utczasarkokon s templomaitok-nál, betegségtől feldagadt lábaikat muto-gatva. E szomorú látványtól egy csoportnégerrabszolga által vonattam el. kik kávé-zsákokat hordozva fejőkön, egyhangú afri-kai énekkel könnyítették járásukat. Néger-rabszolganők fel- s aiá jártak az utczákon, skülönféle, előttem tökéletesen ismeretlengyümölcsöket ajánlottak, kiabálásokkal ki-sérve. Sok látnivaló volt s minden ismeret-len előttem.

A Rua do Ouvidor s Rua dos Ourives alegdíszesebb és legnépesebb utczák. Gazdagfranczias angol gyártmányok kirakatai egy-más mellé sorozva, nem érdeklik az idegentannyira, mint a belföldi készítmények, t. i. atollvirágok- s természeti ritkaságok-keres-kedőinek kirakatai. A belföldi madarak tol-laiból t. i. a természetes virágoknak legpom-pásabb utánzásai készíttetnek. Semmi gyé-mánt, ékszer sem vetélkedhetik egy ko-libri-tollakból készített fejdisz pompájával.Smaragdsárga s arany vörös bogarak szinténalkalmaztatnak, s szárnyfödeleik virágleve-lek gyanánt használtatnak.

Hasonló érdekkel nézi az utazó a termé-szeti tárak gyűjteményét. Mindennemű szép,nagy s undorító rovarok, hernyók, csuszó-mászók, jaguárok, párduezok, s az indiánokfegyverei s ékszerei stb. vannak itt kiállítva.Mindezt már talán szebb példányokban isláttuk valamely európai múzeumban, de ittmég azon érzés is hozzájárul, hogy azon or-szágban vagyunk, hol ezek honosak s lehet-séges, hogy maholnap a mutogatott állatok-kal még dolgunk is lehet A város azon ré-sze, mely a kikötőhöz legközelebb van, azüzletek helye. Mesteremberek s á szegényebbosztály itt lakik, kereskedők rakhelyei s iro-dái itt vannak. A vagyonosabb osztályok la-kásai a környék dombjain, a tengerpartons az öböl túlsó részén fekvő Nictheroy,Praia Grandé és St. Domingo nevű gyar-matokban vannak szétszórva.

Nem kell említenem, hogy az európaiaklakását a brazíliaiétól könnyen meg lehetkülönböztetni. Az utóbbi tarkán festett snehézkes diszitményekkel ellátott házáta kertbe állítja, mely inkább temetőhöz,mint pihenő helyhez hasonlít, szobrot szobormellé, öntött vasból készített oroszlánt,Napóleont kalappal a hóna alatt, egy szar-vas, vagy Venus mellé stb. állít, csak fákatnem láthatni. Daczára annak még sem sike-rül a brazíliaiaknak a vidék szépségét elron-tani, s házaik a gyönyörű környezetbenmég itt-ott szépek is. Alig voltam itt egypár napig, midőn az Egyesült-Allamok meg-bizott miniszterétől meghiva, Petropolisbamentem, hol vendégszerető házában 14 na-pig tartózkodtam.

Petropolis egy, a Serra da Estrella neve-zetű, 3000 láb magasságú hegylánczon fekvőkis helység, mely a brazíliai császárnak, stöbb gazdag családnak nyári lakhelye, kikott szép s nem szép villákat bírnak Gyö-nyörű kirándulás esik ide Rio-Janeiróból.Délután 1 órakor elhagyja az ember a vá-

ost gőzösön, mely 2 óra hosszat erdős és

| mi veit szigetek közt az öblön keresztül jár.A gőzös Mauá nevű állomásnál kiköt, holegy vonat készen áll, az utazókat egy félóraimenet után a Serra tövéhez vinni. Itt a vas-utat elhagyva, öszvérekkel húzott kényelmeskocsikban, s az itt kezdődő Estrada doIndiistrifl e Uniao országúton Petropolisnaktartunk. Ezen országutat az angolok épiték,s innen egészen a Minas Gcrae* tartományba

j húzódik. Egy európai út sincs jobban építves oly jó karban tartva. A legyőzendő nehéz-ségek igen nagyok voltak, s kiállítása, bekell vallani, remekmű.

A szakavatlannak is sok élvet nyújt atermészet, mert az országút sok kanyarula-tában borzasztó mélységeket kerül, s maga-san emelkedő nagy virágú zsirnövényekkels párásítókkal benőtt függőleges sziklafalakhosszában vonul felfelé. — A mélységbőlőserdei fák s sötétzöld pálmák nyúlnak fel sa kisebb fákhoz kötelekkel látszanak erősítvelenni; ezek felfutó növények,melyek a fákatbeborítják, s melyek indái gyakran ' 2 lábvastagságra is nőnek. Helyenkint a fák moh-hal vannak borítva, mely 30 lábnyi hosszútekercsekben lóg le. — Minden kanyarulat-nál uj szépség mutatkozik; a völgyben a rio-

"janeiroi hegylánczokkal kerített tengeröböltűnik fel, s azon tul a véghetlen oczeán sikjaterül el.

Hét órakor este Petropolisba érkeztünk.A házak a völgyekben elszórva épitvék, ahelység egyszerre nem tekinthető át, deszámtalan kedves pont látható. Az itteni hű-vös éjszakák miatt sok család a meleg idő-szak alatt itt lakik.

Érdektelen volna, minden csekélyebbkörülményt az olvasóval közölni. Csak rövi-den érintem, hogy azonnal a Dom Pedro se-condo vasútnál alkalmaztattam, s az országvalódi belsejébe kellett mennem, s most máregy esztendőnél több, hogy a Rio-Janeiro,Minas Geraes s St. Paulo tartományokat is-merem s némileg jogosítva érzem magamatez országról, népéről s szokásairól véle-ményt mondani.

Braziliának népessége arezszinre nézveigen különböző. Azt mondják, hogy 2

3 -aszines. Határozottan következő fajták jönekitt elő : a fehérek, kik csak európaiak általképviseltetnek; a brazíliaiak nem vétethet-nek teljes bizonyossággal azoknak, mertfehér társasággal vegyítve, a brazíliai csa-ládban egyszerre fekete vagy barna unoka-hugot vagy nénét találhatni. Az afrikai par-tokról jövő fekete a fehérnek ellentéte, s arcz-alakja szerint igen különböző. Köztök aMinas-néger, mind pompás termetére s iz-mos alkatára, mind magasabb szellemi ké-pességére nézve a legkitűnőbb; eredetilegmohamed vallásuak lévén, ruházatjok ke-letre emlékeztet. Az erős férfiak kávé s teher-hordásra, a nők, kik között egyik semkisebb, mint 5% láb, quitanderásnak (gyü-mölcsárusoknak) használtatnak.

Chinaiakat nagy számban hoztak átBraziliába, velők a thea-tenyésztést meg-kezdendök; most ezek itt letelepedtek s ha-lászatot űznek.

Az ős lakóval — az indiánnal — mindigellenségesen bántak a brazíliaiak, s azértkevés kivétellel, a terjedő műveltség előtt ezmég mindig visszavonul. Imitt-amott mégisoly szelídek és békések, hogy a telepeketnem háborítják.

Ezen fajták keveréke képezi azután anépet, mely magát brazíliainak nevezi; stöbbnyire leszármazásának erkölcstelenségétveszi fel magába.

A szabad mulatt, mestiz, quadroon s amint még a fajkeverés fokozatait nevezniszokták, inkább megveti s gyűlöli a szere-csen rabszolgát, mint a bennszülött fejér fajt.

1850. óta a rabszolgák bevitele be vantiltva, s azt hiszik, hogy 20 év alatt a rab-

| szolgaságnak vége lesz, részint mert a rab-szolga-népségben a születések ritkábbak,mint a halálesetek, részint mert sokan kö-zölök megváltják magukat. A nagy halan-dóság a rabszolgák elhagyott állapotábóleredhet. A rabszolgának nincsen hazája,családi élete, vagyona. Férj és nő, anya sgyermek, különböző tulajdonosoknak ela-datva, örökre elválasztatnak, mint azt épena tulajdonos anyagi haszna kívánatossá te-szi. A megváltás többnyire az európaiakközbenjárásával tétetik lehetségessé. Ter-mészetesen a kiváltást eszközlö személyétőlfügg, hogy ez hasznothozó üzletből, vagyemberszeretetböl eredő tett legyen. A rab-szolgát megvenni s felszabaditó papírjaitmindaddig szokták a kiváltók maguknáltartani, mig a kiszabadulandó az összeget,többnyire a vételár kamatjaival, leszolgálta.Az észak-amerikaiak azt állítják, hogy olyrabszolgák is vannak, kik kiszabadulásukatnem óhajtják; én ilyenre nem akadtam.

A rabszolga könnyű munkára egy hóra30—40 osztrák értékű forintot tevő árértbéreltetik ki. Vas utunk alagút munkálatai,nál ezek a tulajdonosoktól 2 ft.—2ft. 50 o. é-krért fogadtatnak ki. A tulajdonos rabszol-gáját olcsó s goromba ruhával, s lehetőlegegyszerű étellel látja el. (Carne ser.a, aszalthus, Monté videó s Buenos Ayresböl,/ey«o,bab sfarinhety lisztnemü a Mandico növény-ből, melyből a sago-féle kereskedési czikk,clapiocca készíttetik.) A rabszolga bevitelmegszüntetése előtt a bánásmód különbözővolt. Midőn egy rész ugy vélekedett, hogymérsékelt munkával a rabszolgát élethosz-szant használhatónak kell fenntartani; amásik rész hasznothozóbb elvet követvén,rabszolgáit néhány év alatt agyondolgoz-tatta s azután ujakat vett.

A szabad bennszülött, akár gazdag, akárszegény, átlagosan egyenlöképen él. Az an-golok és hollandok által Kelet- s Nyugat-Indiából hozott melegövi comfort. mely azéghajlat kellemetlenségeit mérsékelni segiti,a brazíliaiak előtt ismeretlen. A házak leg-egyszerűbben épitvék s butorozvák, a falakrekeszfalakból állanak, melyek bambusnád-íonással vannak födve s agyaggal bemázolva.Fölötte egy üres cseréppel fedett födélszékemeltetik. A menyezet egészen hiányzik.Hogy efféle lakások mintegy a férgek szá-mára vannak készítve, tudnivaló. A falak spallózatok a hangyáknak, a gyíkoknak,skorpióknak és skolopendráknak a legké-nyelmesebb lakhelyül szolgálnak, mig apatkányok a födél alatt ütik fel székhelyö-ket. Azért nem is lehet csodálni, hogy egybrazíliai salonban az egyik szobasarokból a 'másikba élő hangya-utat láthatni; nem szok-ták kiirtani, mert ezek a gyíkokkal együtta tisztítási munkákat szokták eszközölni. Azur itt a rabszolgáival egyenlő élelemszerrelél, mely többnyire carne secca-ból, farinhá-ból, feijao-ból, néha fris húsból és tökehal-ból áll. Ebéd után naponkint guiava gelées gyümölcsök szolgáltatnak. Fekete kávénaponkint háromszor jő elő, reggel a fel-kelésnél, a reggelihez s ebéd után, sokanazonban a belföldi theának (maté) adják azelőnyt, mely kókuszdió serlegből náddalszivatik. Még egy pár esztendő előtt affecta-tiónak tartották evőeszközzel enni. A ke-nyér is csak az ujabb kor behozatala.

A nők, kiket igen ritkán láthatni, átalá-ban nem csinosak. Többnyire igen éles arcz-vonásaik vannak; s minthogy már 13 éveskorukban férjhez mennek, igen hamar elvi-ragoznak, s ifjúságok frisseségét elvesztvén,vagy Xantippe-féle arezokat kapnak, me-'lyékben minden szenvedély ki van fejezve,

b-

316

vagy kifejezéstelen bazsarózsa-féle képekkénövik ki magukat. Nevelésük franczia, deieliilet.es, beszélik e nyelvet, zongoráznak,énekelnek, természetesen többnyire roszul,s nem tudnak érdekesen beszélni. Rendesenegész ékszerkirakatot tesznek magukra sszeretik az ismeretes flanel-darabot s a rizs-port használni. A napsugarai ellen edzettek,mert többnyire hajadon fővel s napernyőnélkül járnak. E részben a brazíliaiak leá-nyaikról kimélőbben gondolkoznak, mint azangolokról, kikről azt szokták mondani„csak a veszett kutya s az angol jár az ut-czának naptól sütött oldalán."

Az uralkodó vallás a r. kath. lévén,gyakran, sokkal gyakrabban, mint nálunk,nagy processiókat láthatni, melyek előttünkszokatlan fáklya-fénynyel s rakéták ropogá-sával kisértetnek, katonai diszmenetek isvannak velők összeköttetésben. Nagyobbünnepek alkalmával a templomok belsejekülönös fényűzéssel világittatik ki, melynekköltségei árverések által fedeztetnek. Az ár-verések napja s órája hírlapok utján hir-dettetik, sakkor a ma-gányos ok-tól befolytadakozásokmint : min- .;.::d e n n e m üs z á r n y a smadarak,ananászok smás drágábbgyümölcsök,sorsjegyek segyéb legkü-lönnemübbaj ándékokárverés ut-ján adat-nak el.

Vájjon ittaz éghajlativiszonyokkellemete-sek-e, vagynem? azt ne-héz megítél-ni. Részem-ről a nyaratm a j d n e mt ű r h e t i en-nek tartom;vannak, kiknem panasz-kodnak elle-

felhötlen. Ez a gyümölcsök ideje. mert. amint csudálkozásomra tapasztaltam, az esőidőszakban csak ananászt s néhány Íztelengyümölcsöt, vagy a jobbakat csak iszonyúárakon kaphatni. Az annanász darabja10—15 forintba kerül. A mangosz a déligyümölcsök legjobbika s baraczk nagyságú1 forintba, a dinnyének darabja 2 forintba ke-rül, s Pesten 10 krajczárért sem kelne el. Anarancsok már novemberben eltűnnek apiaczról s csak aprilban kaphatók megint.

A földmivelés, mely kiválólag kávé-,czukor-, pamut- s rizs-termesztésben áll,igen alant fokú. Földmivelési eszközök igennehezen találnak alkalmazást, s nevetni kellazon római foldmivelő és kézi eszközök fe-lett, melyek itt még használatban vannak,s Herculanumból régiségi ritkaság végettgyüjtetnek. Az észak-amerikaiak Rio-banegy nagy helyiségben különféle gépeketállítottak fel, melyekkel bizonyosan 50-szertöbbet teljesíthetni, mint az itteni eszközök-kel. Bámulva nézi a fazendero ezen látszó-lag combinált készületeket, de nem veszi

A varbóezi ref. templom. — (Miskovstky Oy. rajza után

ne. Ereszben csak a hévmérő lehet részrehaj-latlan. A hévmérséklet változása az árnyék-ban + 15° és 36° + Réaumur közt változik.Megjegyzendő, hogy nem a száraz meleg alegterhesebb, hanem az, midőn a nap ködré-tegre süt s az egész természet mintegy gőz-fürdőben látszik állani.

A nyári esőszak novemberben kezdődiks april végével vagy május derekán végző-dik. Az esőszak kezdetét gyakori esöszaka-dások, zivatarok s égiháboruk jellemzik.Lassankint az égiháboruk ereje fogy, migvégre a rendes esők beállanak, melyek az-után 8 s több napig szakadatlanul tartanak,anélkül, hogy a'levegőt hűsítenék. Januárhóban közönségesen egy két hetes szárazidőszak következik, mire megint a rendesesők folyamata áll be. A meleg idő véghó-napjai a sárgaláz időszaka, mely azonbannéhány esztendő óta gyöngébben mutat-kozott.

A brazíliai tél mindenesetre azon évszak,melyben semmiről sem panaszkodhatni. Azéjszakák frissítő hüsek, a napok nem túlsá-gosan melegek, az ég 2 -3 hónapig tiszta és

meg, mert gazdasága enélkül is boldogul,mint eddig. Az eke tökéletesen ismeretlen sa talicska a vasút építésekkel hozatott be.A négerek a megtelt talicskákat fejőkönakartak vinni, mig az egy kerék czéljátmegmagyarázták nekik. A földek nem trá-gyáztatnak.

Megjegyzendő, hogy földadó itt nincs,hanem az államköltség a Braziliában készi-tett kézmüvekre kivetett magas ki- s bevi-teli vám által fedeztetik. Ezen nagyszerűnemzetgazdasági rendszabály folytán, mely-nek bibijét még senki sem találhatta ki, atermővé tett földekbe senki sem fektet ér-téket. Ha tehát egy kávé-ültetvényben a fákkihaltak, s a főid egészen ki van sziva, to-vább mennek az ültetéssel s a régi ültetvénytmagárahagyják. A közel fekvő domblánczős erdejét leégetik, s bele kávét ültetnek,így halad a mivelés előre, mint egy pusz-tító angyal, mögötte kopár dombokat hagyva,melyeken még az öszvérek sem találnakelegendő táplálékot.

A vadászt sem nagy élvezetek várjákitt. Vad elég van, de nehezen található. Igen

szenvedélyes vadásznak kell lenni, ki egynéltöbb vadászatra megy. Az erdőben minden-lépés küzdelembe kerül. A felfutó növénye-ket, előbb keresztül kell vágni s vigyázókörültekintéssel kell meggyőződni, hogyföldre, ne pedig kígyóra lépjünk, melyek igenis számosak. Az úgyis ijedős vadat az elke-rülhetlen nesz hamar elűzi s igy az ős er-dőben töltött egész napi fáradság utánsemmi a jutalom, még vadat sem látunk, deannál több mérges kígyót, s este a szolgaegy óra hosszant mindazon férgek kivágá-sával foglalkozhatik, melyek a testünkreragadtak.

V a r b ó c z .(Tornamegyében )

A tér tartalmára nézve kicsiny, de a ter-mészet mindennemű áldásaival bőven meg-ajándékozott Tornamegyében fekszik Var-bócz helysége, melynek térnagysága a Láczipusztáéval együtt 1770 hold. Magyar lako-sainak száma 489 református és 56 katholi-

kus; ez utób-biak a torna-

'••- > ujfalusi lel-> ^" _ készséghez

tartoznak,mig a r e-f o r m a t u -

] sok falujok-ban anya-templom-mal bírnak,melynek raj-zát a mellé-kelt képenmutajuk be

íi":,.i tisztelt ol-vasóinknak.Hogy a köz-ség l a k ó iegykor mindkatholiku-sok voltak,kétségtelen;a reformatiokorszakábanazonban el-szakadván alakosság leg-nagyobb ré-sze a kath.vallástól, atemplomotis megtartot-ták s maig-

lan dicsérik benne a föld és ég teremtöjét...Varbócz Szendrőhöz közel feküvén, sokszornyugtalanittatott azon ellenséges csapatok-tól, melyek Szendrő vára s Miskolcz feléhúzódtak. . . 1241-ben a Miskolcz felé vonults a mohi pusztán csatára kelt tatárseregek,majd későbben Hunyady János és HollósMátyás dicső kormánya alatt a csehek, kikPutnok, Vadna, Galgócz és Szepsiben meg-fészkelték magukat s kiknek Giskra, Te-lephus, Komoróczky és Valgatha nevű ve-zéreik rablómódra zsaroltak e vidéken, sokkárt okoztak Varbócznak; majd BebekGyörgy zaklatta azt, ki Kassától fogva többvár birtokosa volt s kinek neje a höslelküBáthori Zsófia, a közelfekvő Szádvár vá-rába zárta magát s elszántan vedé innentávollevő férje birtokát, midőn Svendi Lázárcsászári hadvezér megtámadá és ostromláazt. 1605-ben Bocskay, majd Bethlen és Rá-kóczy kurucz seregei kalandoztak Varbóczkörül s mindannyian zaklatták, Miskolcz,Szendrö, Putnok s Torna várak közt, melyeknevezetes szerepet játszottak honunk tör-ténelmében,lévén helyezve Varbócz. . . . De

ól i

ki a történelemben nem gyönyörködik, azélvet találhat azon nektárban, melyet Var-bócz lejtős helyei teremnek, s mely kedvesizére, főkép különös jó zamatjára nézve azországszerte hires neszmélyi, somlyói ésszerednyei boroknál épen nem alábbvaló.

Lehoczky Tivadar.

A csopaki kastély.(A. Balaton partján.)

A Veszprémből Balaton-Füredre vezetőuj országúton, mely a két helyet az előbbiútnál egy órával hozta közelebb egymáshoz,legelébb is Felső-Örsre jutunk, Zalamegyé-nek ez oldalon első helységébe. Itt az utast— irja egy kezünk között levő terjedelme-sebb útirajz *) — már régibb s legújabbszőlőültetvények üdvözlik.

Felsö-Örs régi telep — némelyek Örsvezértől származtatják, de okmányilag Mikévagy Miske mesterig vihető föl eredete, ki-nek fiai tán e tájt, mely Kővágó-Örsnek isneveztetett,maguk köztfölosztván, -„__-~~ ----}_-három hely- " --_ -=- - ==r— -̂_-ségnek ad- _:_ __tak eredetet, " ~~u. m. Felső-,Alsó-Örsnekés Lovasnak.— Fel ső-Örsnek szépjövedelmű,sz. Magdol- c-náról czim- ' ^zett prépost-sága van,melyet azÖrs-ivadékegyik tagjaalapított, smost a Bat-thyány- csa-lád adomá-hyozza.Tem-plomát Mó-rócza Dánielköz birtokosur szorgal-mas régé-szeti kuta-tásai követ-keztében az1207-dik és1228-ik éviidőközben épültnek állítja. Négyszögre vá-gott idevaló termésköböl épült tornya vilá-gos nyomait mutatja egy tisztes időkornak,főleg a két keskeny ablak között levő na-gyobb ablak, mely félkörivezetü s két kő-oszlop által, melyeket, ha jól emlékszem, ki-gyók körülfonnak — három részre osztatik.Legérdekesb kőportaléja, melyen az oszlop-fejek már hiányos alakokat mutatnak, smelynek csúcsive helyét egy czimer képezi,s ezen egy kezét áldásra emelő püspök-süveges fő látható, kinek másik kezébengörbe pásztori bot van, a mellette levő kétsegéd pedig az áldásra mintegy meghajolnilátszik. — A templom főhajójának s a pres-byteriumnak csucsivezete kereszt-gerincze-zetü, s igy ujabbkorunak tartatik, mig afélkörbe végződő apsis kora román építé-szetre mutat. (Mindezekről bővebben szól azArch. közi. II. kötete 207. lapján.)

Innét a szabálytalanul épült házak közölkijutván, egy szép völgybe ereszkedünk, hon-

•) „Dunántúli rajzok." Jancsik Edétől. (Meg fog je-lenni a „Magyar Ember Könyvtár" Ill-ik kötetében ) —Szeri;

nét két hegycsúcs között meglepöleg a Ba-laton sima tükrét pillantván meg, sajátságosörömélvezetet érez az — ki e tájon legelősz-ször utazik. Mert hisz megpillantottuk azország büszkeségét — a magyar kis tengert.A lejtön leérve, a láthatár mindig tágul.Balról egy hegyormon Alsó-Örs reform, egy-házával — mig mindig közelebb érjük aBalaton mellett fekvő dúsfüvü réteket, s alejtön emelkedő, s bő szürettel kinálkozószőlőket. Lovas kisded, alig 200 lélekkelbiró helységen, mely nagyrészt a veszprémikáptalané, átrobogván — hol Miké mesterlovait tartá hajdanában — Palaznakra érünk,hol a vidék legjobb borát szűrik. De jóságra,zamatra nézve nem sokat enged a mintegykis óranegyedre eső Csopak falu borterme-lése. S ime itt a szülömivelés az egész hegy-séget mintegy elárasztja Köves, Arács, sBalatonfüred határán, melyek mintegy lán-czolatot képeznek Lovastól kezdve, ugy hogyha valahol, itt igazán a bor hazájában talál-hatja magát minden idegen, kik ide a vas-pályán s Kisfaludy gőzösön mind sűrűbben

A csopaki kastély. (A Balaton partján.)

érkeznek. A lég is enyhébb leven, a növény-zet itt tavaszkor mintegy két héttel előbbrevan, mint Veszprémben.

E hegyláncz minden emelkedett domb-ján egy-egy csinos nyári lak diszlik, ugyhogy ezek összege mintegy hegyi várost ké-pezni látszik, hol a fürdői és szüreti idény-ben nem ritkaság egy-egy vigadozó vendég-kört találhatni. A Balaton fölött lebegő köd,a változatos alakú hegyek, a nyájas égbol-tozat, a felhők képei, színeik varázshatalma,a tükörfényü tó síksága, az időnkint szelekáltal fölkorbácsolt hullámok moraja, a ső-tétlő erdők — a virító szőlő-ültetvények,a vörös talajban diszlő vetemények, végre aláttér végtelensége, mind elősegítik a bala-tonmelléki éden bájait.

Mindezen nyaralók fejedelme gyanánttűnik fel a Csapakon Ránolder János vesz-prémi püspöknek mintegy három év előttemelt pompás nyaralója. Rápillantván, azon-nal észreveszszük, hogy c magas főpap mü-izlése számos utazása által nem mindenna-pivá lön. Ezen épület által építészetünk s azegész vidék ízlésének fejlődéséhez, a művé-

szek pártolásához, de leginkább a szegény-séggel küzdő népség fölsegélyezéséhez ki-vánt hozzájárulni. E főúri nyaralóban azon-ban a kényelmen kivül vallásra buzdító jel-vényekkel is találkozunk. Czimer gyanánthomlokzatán arany kereszt ragyog. Hazánksz. királyainak, védasszonyának, a magasbirtokos védszentje, s a tűzvészben segélyzősz. bajnok, végre mindenféle őrzöangyalokfehérkő szobrai intik a szemlélőt, hogy azember nemcsak e hon és föld lakója, hanemhogy égfelé emelkedik a mi jövendőnk, shogy erről még élvezeteink közepett semszabad megfeledkeznünk. Buzgón imádkoz-hatni csinos kápolnájában, a teremtés szép-ségén gyönyörbe merülhetünk az épületvégén emelkedő torony erkélyén.

A nyaraló előtti téren nemes virágcso-portozatok között egy ugrókut vizsugarai-ban látjuk a napsugarak ragyogó szivárvá-nyos színeit, mig alatta és mögötte a legvá-logatottabb szölöfajok duslombozatu rendjeifranczia kezelési modorban legdusabb gyü-mölcsözéssel jutalmazzák az Úr szőlejében

is buzgó fő-pap számos

_ -^==-^—2^--^ _ költségeit. E^Z- szőlő- s bor-

kezelés jeles-ségéröl szól-nak a lon-d o n i ipar-kiállitásrólszóló külföl-di lapok tu-dósításai, ezt•örökíti az at-tól n y e r térem, s migmüizlését aveszpréminőnövelde s•ezen épülethirdeti, tu-dományárólkiadott szel-lemi müveitesznek ta-núságot. Ellehet mon-dani, hogy őapostol nem-csak az Urszőlejében,hanem min-tagazdasá-gában is.

Az ellenségek ellenségei.Természettani életkép

Nem hiában vallja magát az ember a te-remtés remekének, mert észszel és erős aka-rattal minden más állatot, annál inkábbminden növényt és ásványt, szóval, a nagytermészetnek bármely szülöttjét a magauralma alá hódithatja. Alig van már a nagyvilágnak oly rejtekhelye, hova az emberi-nem el nem jutott volna. Igaz, hogy néhaezen munkájában nagyszerű akadályokkalkell küzdenie, hanem észszel és kitartással,s ezenkívül testének idomítható hajlékony-alkatával mindenre képes, mi észszerűen le-hetséges ; megmutatta azt azzal, hogy vala-mint a jéghideg sarkvidéken, ugy a forróégöv alatt is meg tudott telepedni, s megho-nosodni.

Nem csoda tehát, ha az ember esz-mélve, de öntudatlanul is a világ uránaktartja magát. De ezen Öntudatban néha el-bizakodik, és minden teremtményt csak azon.viszonyból itél meg, melylyel tulajdon sze-mélyéhez áll, s igy valamely állatnak vagy

növénynek hasznos vagy káros voltát odumagyarázza, hogy az neki (az embernek)hasznot hoz, vagy kárt okoz.

Ezen szempontból az állatokat és növé-nyeket, sőt az ásványokat is két felé osztá-lyozza : kasinosukra és károsokra. E leiosz-tás pedig vajmi hiányos, sőt a természet nagyösszességében nem is létezik. Fejtegessükezt bővebben. Mellőzve mostanra az ásvány-országot, melynek azonban minden szerveslényekre sok és fontos befolyása van, nézzükegyelőre a növények és állatok összes szá-mát. Az eddigelé ismert és meghatározottnövények száma 80,000-re tétetik, de többezerre menő növények a füvészek gyűjtemé-nyeiben még meghatározatlanul, még név-telenül hevernek, ugy, hogy az eddig fölfede-zett növények összes számát bátran száz-ezerre tehetni. De ha meggondoljuk, hogyroppant nagy földterületek Észak- és Dél-Amerikában, Közép-Afrikában és Ausztráliá-ban , úgyszintén Ázsiában is még eddigembernyomot nem láttak, vagy legalábbnövénytanilag megvizsgálva nincsenek; to-vábbá, hogy még Európában is évenkintujabb és ujdbb fajok fódöztetnek föl, méltánlehet az egész világ összes növényfajainakszámát 150,000-re becsülni. — Az eddignéven megnevezett és leirt állatfajok számalegújabb kimutatások szerint 130,000-re té-tetik. Vegyünk a még ismeretlenekre csak20,000-et,ugy az állatok száma is 150,000-remegy; ennélfogva az összes élő, azaz : szer-ves lényeknek számát az egész föld kerekse-gén a természetvizsgálók méltán 300,000-reteszik. Már oszsza fel most valaki a növé-nyek és állatok e nagy sokaságát haszno-sokra és károsokra!

A legkisebb részét ismeri és tanulta ek-koráig hasznára fordítani az ember, eztartoznék tehát az első osztályhoz, a haszno-sok közé. Az igazán vagy csak képzelt káro-sokból hányat ismerünk? ismét a nevezettnagy számnak csak csekély részét. Hát atöbbi hová tartozik? talán a haszontalanokközé; azért, mert mi emberek közvetlenhasznát nem veszszük, vagy nem ismerjük?Ily felfogása a természet nagy összeségé-nek, az annyiracsodált,kedvelt,gyönyörűenszép és magasztos természetnek, szégyenéreválnék minden müveit és mélyebben gon-dolkodónak. A természet titkai behatlanokés a nagy teremtő annak hüvelyeit is csakszorgalmas és figyelmes búvárainak engedtemegközelítőleg kipuhatolni. A ki pedig atermészet müveiben mélyebben kutatott ésmiriádnyi lényeinek számtalan elágazó ésismét összevágó czéljait megismerni kezdte,az szent borzadálylyal ihletve kénytelen el-ismerni, hogy a nagy természetben haszon-talan és czél nélküli lény nem létezik; mertkoránsem elég, hogy azt mondjuk : ezenállatnak, vagy ama növénynek hasznát nemismerjük, tehát haszontalan, vagy fölös-leges. Szoktassa magát egyelőre is a terem-tés remeke és ura, az ember, szoktassa ma-gát, ugy vélem, egy kis mérsékletre, s havalaminek czélját át nem látja, ne mondjamindjárt, hogy hát ez mirevaló, s e vagyama férget miért teremtette az Isten? hiszsemmi haszna nincsen! Ha a legkisebb her-nyó működését látod s nézed, mily szorga-lommal s ügyességgel fonja finom selyem-szálait gubója elkészítésére s csodálva kérded,hogy kitől tanulta e megvetett parányi ál-latka művészetét!? ugy tekintsd a dolgot,mintha a természet egy nagy színpad volnas a színfalak mögül látnád a nagy teremtőkezét működni. Szent áhítattal fogod aztántovább szemlélni műveletét, szemléletébenelmerengeni, csodálni, szeretni s végreimádni öt.

Bízzuk tehát az Istenre, ki nemcsak e

01 S

'parányi világot, a mi földünket, hanem anapot és a számtalan sok csillagot, melyeketmindmegannyi, nagyobb és kisebb világnakismerünk, szóval, a ki e nagy mindenségetteremte és alkotá, hogy miért, mi czélrateremtette eme vagy azon földi lényt, mertmi azt soha tökéletesen felfogni s átlátninem fogjuk; s nézzük inkább, hogy ezenszámtalan földi teremtmény, hogy éli vilá-gát ? azaz : hogy teszi szerét, hogy élhessen,mely törvénynek hódol e tekintetben, ésmely törvény az, mely lételét oltalmazza, serőt ad arra, hogy lételét fenntarthassa;minden ellenséges viszontagságnak, erejéhezképest, ellentálljon? — Ha a világ összesteremtményeinek megmérhetlen nagy soka-ságán végigtekintünk, önkénytelenül azontanúságban részesülünk, hogy mindnyájanmegélnek egymás mellett, vagy ha a sorugy kívánja, néha egyik a másikán. Az ujabbvilágkorszakban legalább ritka esetek je-gyezvék fel arról, hogy valamely növényvagy állatfaj tökéletesen elenyészett volnaa föld kerekségéröl, és ezáltal az őslényeklajstromába jutott volna. Minden egyeslénynek tehát, a mint megszületik, joga vanéltéhez, s a mint kilép az élet-pályára --mint a költő mondja — mindenütt teritettasztal várja, inert mindegyik vehet magánaka mi kell, hogy éltét fenntarthassa, sőt jogavan, azt, a mennyire lehetséges, kellemessétenni. E jog átíilános és egyenlő. A jó Istenegyaránt felruházta vele az elefántot épenugy, mint a legnarányibb férget, a légbenröpkedö madarat és a tengernek töméntelensokaságu lakosait. A nagy természetbenminden mindené, és az ember, a teremtésnekúgynevezett zárpontja s remekje, bár leg-több jogot igényel magának a nagy világtárházába bemarkolhatni bárhová, hogy él-hessen s életét a lehető legkellemesbbé te-hesse, mégsem egyedüli ura a világnak, mitegy eleven példával kézzelfoghatólag bebi-zonyíthatunk. Hogy valaki azon elbizako-dásból, mintha az egész teremtés csak azember hasznára volna alkotva, kiábrándul-hasson, képzelje magát Dél-Amerika ős er-deinek közepébe, hová sok mérföldnyi kör-térbe az ember még be nem hatott. Itt év-ezredek óta növény- és állatország dúsantenyészik ; növény növényen ül, s buján növekszik a kedvező éghajlat és kövér föld bőnedveiből; állat állat mellett él, egyik amásikának, ez egy harmadiknak szolgál ele-delül. A növények az állathullákat, melyeka földet televénynyé átváltoztatni segítik,tulajdon nedvökké sajátítják át. Az állatokemésztő szervei az élő és elhalt növényekelemeit tápanyaggá készítik el. Itt hemzseg,duzzad az élet ezer meg ezer alakban és ki-számithatlan idő óta virul az ős erdőnek etájéka, de az ember abból semmi hasznotnem vett; tehát ezen sokféle növények ésállatok nem az ember kedveért, hanem ön-magukért teremtettek, miből nyilván látható,hogy minden földi teremtménynek megada-tott az élhetési jog, mindegyiknek t. i. amaga módjára.

Ezúttal a természetnek egy fő törvényéttanuljuk megismerni, mely nem más, mintaz ön/entartási ösztön, mely minden élőlénynyel vele születik, s mely abból áll,hogy mindegyik a maga fentartásához ra-gaszkodik , és pedig oly makacssággal éserővel, hogy a válság perczében, mindentekintetet félretéve, csak maga s fajánakfentartásáról gondoskodik, nem ismer ki-méletet, nem szeretetet, nem áldozatot. Hatehát látjuk, hogy valamely állat a másikátmegragadja, megöli s fölemészti, mert eztáplálékául szolgál, nyilván fölismerhetjük,hogy ezt önfentartási ösztönből tette, snem fogjuk mondhatni, hogy rósz indulat-

: ból cselekedte, vagy, hogy ahoz joga nem| volt. llyeténképen az állat, mely a másikat| fölfalta, ez utóbbinak urává tétetett magától

a természettől, ez pedig amazt természetesellenségéül tekintheti. Az önfentartási ösz-tönnek a természet mindhárom országában,minden lépten nyomon, számtalan példájátláthatjuk, mely alkalommal tapasztalni fog-juk, hogy a természetben örökös háború,halál és pusztítás létezik. Mindnyája fölöttDamokles kardja lebeg, s míg az egyik állatprédáját marczangolja, már tulajdon életeután egy harmadik leskelödik. Mindegyiknek joga van, élelmét keresni, ha ez másnakéletébe kerüine is, de viszont őrködnie kell,mert egy harmadiknak önfentartá>i ösztönetulajdon életét hozza veszélybe. De lássunkegy pár élő példát, mely alkalommal megfogjuk ismerni az ellenségek ellenségeit.

Nézzük csak a szúnyogot, mely közönsé-ges fölfogás szerint a mi természetes ellen-ségünk,mert nemcsak vérünket szívja hanemcsípésével élénk égetést és fájdalmat okoz;nézzük, a mint egy nagyhasu póknak háló-jába akadt, hasztalan erőlködik, hogy abbólkibontakozzék, inert mindinkább jobban ösz*szebonyolódnak gyöngéd lábai a hálóban, éshogy valamiképki ne szabaduljon oda siet apók és ujabb szálakkal mind szorosabban serősebben békóba veri önkénytes prédáját.Midőn már tökéletes védtelen állapotba tettea pók, mérges fulánkjával halálos sebet ejtrajta s azután kényelmesen szívja ki vérét.A pók tehát a szúnyognak, azonkívül min-den legyeknek, méhek, darázsok s egyébrepkedő vagy csuszó-mászó rovaroknak, sőtmint mondjak, némely nagy, szinte óriásfajtái, a kisebb madaraknak, mint például agyönyörű kis kolibrinek, melyet megfog smegöl, természetes ellensége. Azonban apóknak szintén többféle ellenségei vannak.A hernyászon vagy gyilkos darázsnemüekenkivül, melyek pondróik eledeléül a pókotis elviszik, nagyszámú madarak, fökép azéneklök, különösen pedig a barázda-bil-legtetö, a pókot megeszik. E kis madarakatismét a héja kapja el s fölemészti, s midőnez bizton képzeli magát, s prédájából kényei,mesén lakmározik, elsül a vadász fegyvere,.s halva leteriti.

A szervetlen világban, az ásványok kö-zött, ki hinné, hogy szintén örökös harcz és.háború létezzék, hisz a kövek lélektelen, élet-telen testek, s meg nem mozdulnak maguk-tói soha; a negyek roppant tömegei szilárdulállnak ezred évek óta. Azon kavics, melyDávid parittyájából Goliáth homlokához csa-pódott, s ennek halálát okozta, talán most is.ott heverne a fövényen, ha Dávid azt fel nememeli. Igaz, a szervetlen világban az egyes,ellenségek hosszú ideig békében alhatnakegymás mellett, de ha bizonyos körűimé-nyék beállanak, az ellenséges indulat azon-nal fólébreds kérlelhetlenül mutatja hatását.A szervetlen világban az elemek rokonságaűzi az uralmat, a vegyészek által úgyneve-zett ,,affinitás chemica." Tudják a szíves,olvasók, hogy mielőtt a sodaviz divatba jött,a nyári hőség okozta fölhevülést pezsgő po-rokkal volt szokás csillapítani. Két féle po-rok jönek itt érintkezésbe, és szárazon akái'száz esztendeig nyughatnának egyinásinel-lett, anélkül, hogy marják egymást s azonpillanatban, hogy őket vizbe olvasztva ösz.-szekeverjük, kész a forradalom. Az egyikporban szénsavas szikag volt, a másikbanborkösavany. Ez utóbbinak nagyobb rokon-sága lévén a szikaghoz, mint a szénsavnak.,midőn folyadékban egymást érintik, nagyzajjal elűzi abból s ö köti magát össze aszikaggal, azaz : a borkösavany, mint erő-sebb, meghódította magának a szikagot &belőle a gyöngébb szénsavat kikergette, mely

31!)

ezernyi gyöngyök alakjában a vizfölületéresietve, elillan. Tétessék most érintkezésbe ezuj test még erősebb rokonságú elemmel,például a kénsavval, ez ismét a borkösa-vanyt űzi el, s így a szervetlen világban isörökös háború van s az óriás Csimborazzoés Dhavalagiri, melyek megható nagyszerű-ségben elragadnak bennünket, szintén csak azeleinek ellenségekedéseinek szülöttjei, merta világ kezdetén a föld sima volt s csak ké-sőbb, az elemek harezából emelkedtek fel amahegymagaslatok. Képzelni lehet mily hatal-mas erők jöttek itt érintkezésbe, melyben azonroppant hegytömegek talán nem is vettekközvetlen részt, csak félre álltak az útból,félre tolattak és ott meredtek. ( V é g e k 5 v e t k e z ü t l

A népköltészet ügyében.A Kisfaludy-társaság folytatni kívánja ama

magyar népköltési gyűjteményt, melyet megbízá-súból ezelőtt 15 —17 évvel Erdélyi János szer-kesztett és adott volt ki. Immár nincs többé szük-ség a népköltemények gyűjtésének fontosságátkiemelni. Irodalom és közönség egyaránt elismertes az a nagy hatás, melyet Erdélyi gyűjteményeelőidézett, fölöslegessé tesz minden bővebb indo-kolást. E gyűjtemény a mily részvéttel találkozotta közönség részéről, épen oly élénk mozgalmatkeltett az irodalomban. Ekkor fordult először fi-gyelem a népköltészet behatóbb vizsgálata felé,mi sem a tudományra, sem a költészetre nem ma-radt befolyás nélkül. Sőt e mozgalom egy kis iro-dalmat vont maga után a gyűjtés terén is. Három-négy nagyobb gyűjtemény jelent meg azóta, a mimindinkább megerősíti azon sejtelmünket, hogynépköltészetünk kincsei még nincsenek kibányázva.A mind inkább erősödő érdekeltséget táplálni, agyűjtésnek, a mennyiben lehet, irányt adni, aztmintegy állandósítani, az elszórt erőket egyesíteni,s egy nagyobbszerü s kritikaibban összeállítottgyűjteményt rendezni, oly feladat, melyet a társa-ság már múltjánál fogva is örömest ismer köteles-ségének.

íme az okok, melyek a társaságot arra birták,hogy gyűjteményének uj folyamát megindítsa. Bi-zalommal és reménynyel fordul régibb gyűjtőihezés mindazokhoz kiket a népköltészet érdekel s ki-ket ezennel félsz Mit, hogy vállalatát támogatniszíveskedjenek. A társaság most nagyobb körbenkivan gyűjteni s felölelni mindent, mi eddig többékevésbbé elhanyagohatott. Ezért hét főosztálytállapított meg, melyek nemcsak kimerítik a nép-költészet körét, de egyszersmind magukban fog-lalják mindazt, mi vele szorosb vagy tágasb kap-csolatban van, s kiegészítésére vagy felvilágosí-tására szolgál. E főosztályok következők : /.Dalok, románctok, balladák és gunyversek. II.Mesék. III. Mandák. IV. Közmondások és szólás-módok. V. Találós mesék. VI. Gyermekjátékok.VII. Népszokások és sajátságok.

Figyelmeztetnek a gyűjtők, hogy a társaságszívesen vesz bárminemű dal- vagy balladatöredé-ket, sőt olyakat is, melyek valamely gyűjtemény-ben már- megjelentek, ha variánsok. Nem mellő-zendőknek véli ama versecskéket sem, melyeketa tánczolók szoktak kiáltozni, melyeket néholtánczszóknak is neveznek. Különös gondot kérfordittatni a koldusénekekre, melyek néha régiballadák vagy szent énekek töredékei. A katona-dalok, s az úgynevezett macaroni-versek is figye-lembe veendők, ha nem tisztán népi eredetűek is.Továbbá az oly költemények beküldése sem fölös-leges, melyek nem népdalok ugyan, de szerzőikismeretlenek, S kivált a múlt század végén, a je-len elején a középosztálynál, s tanulók közt na-gyon divatban voltak. Ezért kívánatos volna min-den oly kézirati énekgyüjteményt lemásoltatni sbeküldeni, mi a régibb időből maradt fenn ; e te-kintetben kiváló sújt helyez a társaság az oly da-lokra, melyek valami történeti eseménynyel van-nak kapcsolatban. Ilyeket följegyezve találhatninéha a régi könyvek tábláin, vagy a kalendário-tnok tiszta lapjain is. A ponyva-irodalom termé-keit is óhajtja birni a társaság, a legrégibb idők-től a legujabbig. Ha belőlük könyvtárában egylehető teljes gyűjteményt rendezhetne, érezhetőhiányt pótolna, másrészről pedig örömest felhasz-nálna belőle mindent, mit népköltészi gyűjtemé-nyében csak felhasználhat.

A mi a meséket illeti, a töredékek és varián-sok itt is szívesen vétetnek, sőt egészen ugyan-

azon mesék is, ha a már közlötteknél jobban vannakelbeszélve. A társaság óhajtja, hogy a gyűjtők azeddig leginkább gyűjtött tündér és furfangos me-séken kivül különös tekintettel legyenek az alle-góriái, gyermek, állat, hazug, hangutánzó és csalimesékre, s átalában ne vessenek meg bármelyegyszerű és semmiségnek látszó mesécskét sem.

A mondák szintén kiváló figyelembe ajánl-tatnak. Eddigi gyűjteményeink nagyrészt mellőz-ték a néphagyományok e fontos ágát, s nagyonkevés, a mit e téren felmutathatunk. A társaságmindennemű mondát szívesen vesz, mythikust,történelmit, adomaszeriit. Nem mellőzendő bármelycsekély töredék, sőt még az olyanok sem, melyekmár nem egyebek száraz adatoknál. A krónikáklapjain följegyzett mondák is figyelembe veendők.A társaság a történelem művelőitől és barátaitólvár e tekintetben segédkezet, s megelégszik az il-lető könyv és lapszám följegyzésével is.

Közmondásainknak jeles gyűjteményei van-nak ugyan, de még sem fölösleges a netalán hi-ányzókat följegyezni, sőt a már közlőiteket sem,ha eredetibb alakban találhatni reájok. Különösenfigyelembe veendő a közmodások rythmusosalakja, melyre eddigi gyűjtőink nem épen ügyel-tek. A szólásmódok alatt a nép jellemzőbb párbe-szédeit, megjegyzéseit, tréfáit, adomáit, sajátságoskifejezéseit értjük, melyek egy vagy más szem-pontból méltók a feljegyzésre Gyűjtőinknek soktekintetben példányul szolgálhat e tekintetben jKriza gyűjteményeinek ,,Szólásmódok" czimüszakasza. (Vad rózsák 855-dik lap.)

A találós mesék közül esak a tisztán népieredetüeket kérné a társaság beküldeni. Figye-lembe veendő, hogy a találós mesék a nép ajkánritkán forognak teljes prózai alakban. Néha rí-melnek, de többnyire nem a rim, hanem a szavakés mondatok rythmusos berendezése, hangutánzás,alliteratio s egyéb ily eszköze a primitív népköl-tészetnek az, mi őket megkülönbözteti a minden-napi#beszedtől. A gyűjtő feladata minél tisztábbanfölkeresni és megtartani a rythmusos alakot.

A gyermekjátékok nem kívánnak bővebbmagyarázatot, azonban megjegyzendő, hogy nem-csak oly gyermekjátékok leírását kéri a társaság,melyeket versek kisérnek, hanem az olyanokét is,melyek ezt nélkülözik. Ide kell csatlani továbbámindennemű dajkarimet és apróságot, mit népünkgyermekei mulatattására kigondolt.

A népszokások és sajátságok osztálya min-dent magában foglalhat, mi a népköltészettel szo-rosb vagy fágasb kapcsolatban népünk életébenérdekes és feljegyzésre méltó. Ilyenek különösena babonák, lakodalmi és lakmározási szokások,mulatságok, táncz, fonó, szüret, arató stb. mindenide vonatkozó dallal és beszéddel együtt. A gyűj-tők belátására bizatik kiválasztani, mi vidékököne tekintetben figyelemre méltó; bizonyára sok leszköztök, mi a népköltészetet fölvilágosítja, vagypedig adatokat szolgáltat a magyar népélet bő-vebb ismeretéhez.

A népköltési gyűjtemények becse nagyrészta lelkiismeretes hűségtől függvén, kéretnek agyűjtők lehető tiszta és első forrásból meríteni, sváltoztatás, eziezoma nélkül küldeni be mindent,a mit összegyüjthetnek. A dalok gyűjtésénél ezsokkal könnyebb, mint a meséknél. Á dal ryth-musos formához lévén kötve, hívebben visszaad-ható a mesénél, melyet nem lehet szóról szóra em-lékben tartani. — A tollba mondatás rendesenkeveset segit. A népi elbeszélő elfogult, ünnepe-li esb, tudákosabb lesz, ha látja, hogy leírják, amit beszél, s az elbeszélés naiv bája egészenelvész.Legjobb jól megfigyelni az elbeszélőt, ügyelni amesének nemcsak cselekvénymenetére, hanem sa-játságos átmeneteire, fordulataira, párbeszédeires kifejezéseire, a hallott mesét ugy frissiben, mégaz nap feljegyezni. Sok függ attól is, vájjon ki-tűnő vagy ügyetlen mesemondótól hallunk-e va-lamely mesét. Ezért igyekezzenek a gyűjtők ki-tűnő mesemondókat keresni, a mely meséket pe-dig netalán emlékeikből irnak le, jó lesz egészelfogulatlanul átadni magukat gyermekkori be-nyomásaiknak. Szívesen veszi a társaság, ha agyűjtők küldeményeiket magyarázó jegyzetekkelkisérik, a dalok hangjegyeit is óhajtja beküldetni,leginkább azért, hogy azoknak, kik netalán zené-szeti szempontból kivánnaügyüjteménytrendezni,szolgálhasson. Végre nagyon óhajtandó, hogyminden gyűjtő legalább egy pár dalt és mesétazon vidék tájnyelvén küldjön be, a hol gyűjtött.Mi tanulságos volna, ha Magyarország mindentájszólását híven össze lehetne állítani dalokbanés mesékben, tehát a népszellem oly nyilatkoza-taiban, melyekben nyelve legbájosb, legerőteljesbs legeredetibb. Valamely tájszólás hű visszaadása

nem lehet nehéz annak, ki azon a tájon született,hol gyűjt, s talán maga is épen ugy ejti a szava-kat, mint a nép. Csak a leírásban kivántatnékegykis gond; itt némely finomabb árnyalatok megkü-lönböztetése végett lehet önkényes jegyeket isfölvenni, melyiket jegyzet magyarázna meg. Etekintetben vidéken lakó nyelvészeink segédéreis számit a társaság s örömest vesz már közlöttdalokat vagy meséket is, ha tájnyelven vannakleirva.

Ismételve fölszólittatnak a népköltészet, nyel-vészet és irodalom művelői és kedvelői ez annyirafontos és nehéz vállalat támogatására. Igazánmonda a minap egyik tagtársunk, hogy a mi nyu-gati Európában kezd kivétel lenni, az nálunk mégrendes dolog. Minden félrébb eső falu megannyimese- és dalfészek, minden pórfiu egy élő gyűjte-mény. Azt várjuk- e, hogy a műveltség terjedése,a napi üzlet gondjai kiszorítsák közülünk a népiköltészet maradványait, elűzzék a tündéreket sakkor fogjunk a gyűjtéshez? Még vanidő,denemlesz soká. A mint a könyv- és lapirodalom na-gyobb nagyobb hóditást tesz a nép alsóbb rétege-iben, a szerint fog az élő hagyomány, rege, mese,sőt az eredeti népdal is mind gyérebb és *apróbbszigetekre szorulni, lenézés és nevetség tárgyalenni. Amazok helyét józan ismeretek, de a költé-szetét félő, bizonyos csinált, az irodalmi hangottettető modor foglalja el, épen ugy, mint népze-nénk már is sokat vesztett eredeti zamatjából.Mentsük meg a mit lehet. A Kisfaludy-társaságoly központ, hova minden gyűjtés befolyhat s atársaságon nem fog múlni, hogy gyűjteményétminél gondosabban szerkesztéssé össze. Fájdalom,a társaság nincs oly helyzetben, hogy a gyűjtéstanyagi eszközökkel is támogathassa, sőt gyűjte-ményét sem lesz képes saját erején kiadni, hanemannak idejében könyvárussal fog szerződni. Azon-ban a vállalatból befolyó jövedelmet, valamint anetalán e czélra felajánlandó adományokat, a vál-lalat javára fogja fordítani.

A gyűjtött művek az ujolag megindítandónépköltészi gyűjtemény szerkesztőjéhez, GyulaiPálhoz (Pest, Sándor-utcza, 17.sz.) küldendőkbe.

Kelt Pesten, a Kisfaludy-társaság 18(?3-kijúlius 30-án tartott üléséből.

Gregus Ágost, titkár.

Archaeologiai levél Zalamegyéből.Ipolyi Arnoldnak Rómer Flóris.

A v e l c m e r i t e m p 1 o ni.Sz.-György völgye, aug. 30.

Nem megyek rendesen örvendetes tapaszta-lataim fonalán, hanem a meglepetés első benyomásairatja velem e sorokat, s azért megbocsátasz, haazok pongyolák, ha némely helyen, kevesebbé tü-zetesek. A tudományos leírást későbbre hagyom,mert más czélt akarok vele elérni, — egy érdekeshoni emléknek, mely naponkint mindinkább rom-lásnak indul, megmentése fekszik szivemen, s az-zal nem lehet addig várni, mig Zalamegye régisé-geit egyetemesen, érdemükhöz s értékükhöz képestkiadhatom.

Te jelenleg majdnem kizárólag a magyar kö-zépkori festészettel foglalkozol és a haza északi mű-emlékein bámulod őseink ügyességét és ízlését;előtted leginkább a fekete-ardói templom-marad-ványai lebegnek, nem gyanitvánazt, hogy nekem,ki hozzád képest csak szatócs vagyok, fennmaradtazon öröm, egy érdekes mű emlékét, nem mondom,fölfedezni, — mert lelkes hazafiak és történelmihagyományaink kegyelői figyelmeztettek ezenpuszta, érdekes templomra, mely Vas es Zalahatárán, az úgynevezett Örségben fel,szik, — ha-nem csak műértőleg megismertetni.

Zala és Vas nagy része ismeri, legalább hir-ből, a veleméri puszta, romladozó félben levő egy-házát, de azt megmenteni még kevésnek jutotteszébe, annak pajzán, botrányos rombolását gá-tolni tán fölöslegesnek is tartották.

A mint gyönyörű dombon a száz és száz évescserfák sötétzöld hátteréből kiemelkedett a pusztaegyház, kéményszerü, sisak nélküli födeledentornyával, nem gyanítottam, hogy hazánk egyiklegszabályosb, legdiszesb faragványu emlékeielőtt állok. Közeledvén, láttam a remek beosztást,a góth stil legvirágzóbb korától való faragvá-nyokat és a belsőnek minden legkisebb részeit el-lepő gyönyörű szinü, eleven falfestményeit.

A belépőt az Kcce homo lepi meg, melynekkörrajza a tympanumon, a durva mésikovÖn ae-pia barna vonalakban látható — a festmény mosta vakolattal együtt lepattogott.

• .1

]f

íisr- .*» z-M.-rs-éfm^3L

320

A diadalkapun különkeretben szivárvá-nyon ül az itélö megváltó, jobbján a boldogokmennyekbe mennek, balján a gonoszok a pokolbavezettetnek és hajtatnak. Ezen képek alatt jobbraKrisztus a keresztfán, a baloldalon sz. Anna ölé-ben a boldogságos szűz, a kis Jézust tartva. Ezenkép e szent tárlatban jelenleg legérdekesb; mertbár nagyrészt lepattogott, egyik barna szinii ta-laján, mégis ezek olvashatók :

6 . 21(nn)qőanctatllatiacü filioö u o í > i l . . .

m*. ccc°. SUX...

Tehát 1367-től 97-ig kell ezen jeles festmé-nyeknek keletkeztet keresni; mert sajnos, hogy apásztorgyerekek, vagy legelő szarvasmarha —vagy az annál is sokszor vadabb emberek épen itttörlek le a vakolatot, és megsemmisítették örökre aszentélyben létezett másik évszámot is; — mertOtt a szentségház köveinek kitörése után egyedüla kíváncsiságot gerjesztő, de ki nem elégítő Annoszó maradt meg.

Tudom, hogy örülsz soraimnak, de még na-gyobb lenne örömed, ha e jeles festményeket ahelyszínén láthatnád! Nem untatlak a részletek-kel, jegyzőkönyvemben olvashatod a lelkiisme-retes leirást, vagy inkább Veni, vide! Addig csakröviden említem, hogy a hajó északi falán oszlop-talapokon, fölül a 12 apostolnak egyedül lábai lát-hatók, alul a három szentkirály ajándékozása fog-lalja el a fal legnagyobb részét; lovaik — fehér,vörös, sárga — hátul sallangos szerszámmal bir-nak, a kengyelvas törökösen széles, háromszögűoldalakkal; sz. Gáspár térdel a kis Jézus előtt,nyergén pedig, mely kis prédikáló székhez ha-sonló, ül a kantárttartó majom.

A többi tért sz. László és sz. Miklós foglaljael. Amaz «z utolsónál fél fejjel magasabb— pedigugy is M&jd embernyi nagyságúak az alakok.

Bf. László jobb oldalán tőrrel, balon hosszúegyenes karddal bír; jobbjában két fokkal ellátotthosszú bárd. Feje meglejőleg hasonló a győriezüst hermáéhoz, fel és hátra fésült szőke hajjal,két águ szakállal. A mint e sz. király, mint látszikakkorban conventionális, képét láttam, mindjártTe jutottál eszembe, ki ezen ereklyének oly jelesmunkát szenteltél, és azért sietek Veled örömö-met, meglepetésemet közleni.Keskeny ujjú zekéjezöld szinü, szűk nadrágja szederjes, valamint ahermelin galléru bársonyköpeny is; czipője csu-csos, mint akár a győri szűz Mária szép keretjén,akár a Turóczy-féle krónikában látható előállítá-sán. A liliomos koronát szárnyas angyal teszi fejére.

így lehetne, igy kellene sz. Lászlót festeni;— mert ilyesformának látjuk halhatatlan kirá-lyaink pénzein is. (V<ge kövttkezik.)

Talált régi pénzek.N.-Szalonta, aug. 28.

A nagyváradi lat. sz. t. püspökség uradalmá-hoz és Biharmegyében fekvő Tulka község hatá-rához tartozó Pata-pusztának azon részén, mely„Balta Morusescsilor"-nak (Marosiak tava) ne-veztetik, folyó év augustus hó 15-én a községbeligyermekek marháikat legeltetvén; egyike ezeknekaz érintett és jelenben a rendkivüli nagy szárazságmiatt egészen kiszikkadt tó fenéknek egyik mélyrepedésébe botjával elandalodva szurkálgatott, serre egy edény kongását vélte hallani : mire fi-gyelmesebben nézett a repedésbe, hol is egy viz-hordó cserépedénynek, vidékünkön „kantának4'nevezett oldalát vette észre. Játsziságból elkiál-totta magát „pénzt találtam." Erre mintegy 20gyermek és suhancz oda rohant, s botjaikkal fe-szegették ki a megrepedezett földet az edény mel-lől, melynek felső része a tó fenekével viziránybanállott. Kiemelvén a mintegy 12 itezés nagyságú —állítólagosán vaslemez és lakattal elzárt — edényt;azonnal széttörték, miből egy halmaz különfélenagyságú, többé kevésbbé rozsdás pénz gördültki, mit is egy perez alatt szétmarkoltak, sőt mintértéktelennek vélt tárgyat egymásra hajigálták.

E pénzekből mintegy 400 darab N.-Szalontárakerült, melyeket is e sorokat közlő végigvizsgált.

E pénzek átalában ezüstből valók, különbözőnemüek és nagyságúak, tallérnyi nagyságtól kiskörömnyi kicsinységig, ezüst tartalomra ajobbtóla legroszabbikig, és forgalmát képezik a 16-dik

egész század és a 17-dik első felének. Közülöka legrégibb 1507, a legújabb pedig 1611 évszám-mal van jegyezve. Lehet, hogy az általam nemlátottak korábbi, vagy későbbi évekre terjednekki. A nagyobbak legtöbbnyire lengyel királyipénzek, Ill-ik Zsigmond és István (Báthory) nevével jegyezve : az apróbbak magyar királyi pén-zek I-ső Ferdinánd, Rudolf és Maximilián névévei jegyezve. Ez utóbbiakon az egyik oldalonországunk védanyja, másik oldalon pedig orszá-gunk korona nélküli czimerének keretjében atársországok czimerei is bennfoglalvák. Köztükvan porosz, brandenburgi és sziléziai és még egypár darab czirill betűkkel jegyzett orosz, vagyszerb pénz,

A vizsgálatnál vágyva óhajtottam nagy Má-tyásunk és az erdélyi fejedelmek pénzével talál-kozhatni; az utobbikat anynyival inkább remény-lettem, mert a pénzek nagyobb részének évszámaazon időre vonatkozik, midőn megyénk az erdélyifejedelmek fennhatóságához tartozott : de hasz-talan.

Szemle alá vettem egyszersmind a pénz fel-találásának helyét, s igy arra nézve hogyan ésmikor kerülhetett e pénzes edény a 20—30 évbenegyszer kiszáradni szokott zsombékostó fenekére?véleményemmel ebben állapodtam meg.

Valószínűleg 1660 ik évben — midőn atörö-kök Gyula felől megyénkre törvén, megboszulan-dók IÍ-ik Rákoczy György erdélyi fejedelemnekSzalonta alatti korábbi győzelmét, e vidéken min-dent tűz és vassal pusztítottak, s Nagyváradot isfeldúlták — valamelyik vidékünkbeli tehetösbegyén pénzével együtt az érintett nádastóba me-nekült, s vagy ott veszett pénzével együtt, vagyterhét ott hagyni kénytelenittetett, s mely is sa-ját súlyánál fogva magát az iszapba elfészkelte.

Ezen feltevést gyanittatja az is, hogy a sza-lontai lakosok szóhagyomány szerint is ezen idő-szakot „nagy futás"-nak nevezik, és hogy ugyan-ekkor csak a szalontai jelenlegi határon 13 önállóközség pusztittatott el.

E talált pénzeket egyesek muzeumunk szá-mára tisztogatják és rendezik ; a gyűjtemény ré-gészeti szempontból azért is érdekes leend, mivel1507-től 1611-ig csaknem minden évről egy párdarabot mutathat fel. — Rozvány György.

Történelmi kalászatok.Irta Lihoczky Tivadar.

(Folytatás.)

XXXII. A kuruezhadak költségeiről.Kétségtelen, hogy a Rákóczi-féle hadjárat-

ban a sereg élelmezését s felszerelését a megyéksaját pénzükön eszközölték s még akkor is, ha atáborozó hadfiakat a vezérek ellátták kellő ruhá-zattal, annak költségeit a megyének kellé utóla-gosan megtéríteni. Adatul szolgáljanak erre a kö-vetkező egykorú iratok :

1. Bercsényi Miklós Ugocsához. Illustrissimisat. Salutem etc. Az téli időnek közeledéséhezképpest ugy az Ns. vgyék könnyöbséghire nézveis hogy az N. vgye most actualiter Táborbancontinuaskodó Hadainak oly szabad alkalmatos-ságba és oka az eloszlásra ne lehessen, tétetettdispositió, azok itt ex CassaBellicamundérungoz-tassanak, ugj mind az által, hogy a végre ero-galando Expensákat a N. vgyékaCassábólfogyat-kozás nélkül refundallyák. Mire nézve ezen Ns.vgye Portalis Gyalogh Hadainak megruháztatásabízatott Ns. és Vlő Lónyay Ferencz uram eö kgtreoly móddal, hogj először is számba vevén a Ns.Vgye hadát, az penigh adhassa ki az Mundérun-ghot, hogj azonban ezen dolog, annál alkalmatos-sabban eftectuáltassék, szükségh a Ns. vgyénekemiitett Lónyai úrral az iránt praevie correspon-dentiában lenni és convenialni. Sat. Dátum adBöcsén, 2 okt. 1705. ad servitium paratus ComesNicolaus Bercsényi.

2. Gyürky Pál a nagykereki táborból 1705okt. 10. kelt levelében felhívja a megyéket per-sonalis insurrectiora s parancsolja, hogy a limitáltszekereket, abrakot, s egyéb élelmet sietve szol-gáltassa ki, a lézengő katonákat pedig elfogdos-tatva a táborba küldje.

3. Kruczay Marton ker. biztos Ecsedről, 1705decz. 4. kelt levelében felhivja Ugocsát, hogy aNáményhoz érkezendő Perényi Miklós seregétszekerekkel, abrakkal, kenyérrel, vágó marhávallássa el, különben executióval fenyegeti.

4. Károlyi Sándor, Nagykárolyról, 1709. jun.22. kelt levelében rendeli Ugocsának, hogy a ke-

rületi biztos felhívására a tábor szükségletérekellő széna csinálásához elegendő kaszásokat ésvillás-embereket küldjön Ecsedre és Károlyba; —nem különben parancsolja

5., hogy Eötvös Miklós biztos rendelkezésealá a szatmári éléstárba 608 köböl életet, 243 k.abrakot és 30 mázsa szalonnát küldjön.

Mindemellett a megyéket az ellenpárt seregeiis zaklatták s nem kis teherviselésre késztet-ték; igy báró Löjfelholz munkácsi parancsnok,1711 jun. 11-én a munkácsi táborból kelt iratábanfelhivja Ugocsát, hogy a Montecuccoli-ezred élel-mezésére 50 szekér lisztet, 20 szekeret, 100munkást fejszékkel végrehajtás terhe alatt azon-nal küldjön ki Munkács alá; hol,miután a munká-sok éjjel nappal dolgozandnak, azokat 20 db. vágómarhával lássa el.

Egyveleg.— (Olcsó lótartás.) Dr. Gall Lajos, a gazda-

sági üzletekre vonatkozó gyakorlati közleményei-ben egy helyütt, igy szól : Wedlake nevezetű an-gol, ezen czim alatt : ,,Olcsó lótartás, naponkintegy shillingért" — füzetkét adott ki, mely egypár havi idő alatt, Angliában s Amerikában50,000 példányban kelt el. — Wedlake évekenát gondolkozott egy táprendszer felett, melytapasztalt czélszerüségénél fogva, már is sok ló-tartásnál és ménesnél gyakorlatba jött. — Min-denki tudja, hogy a zabbal táplált lovak ganaja,számos zabszemet tartalmaz, melyek emésztetle-nül, tehát az állati táplálásra nézve haszon nélkülhagyják el a beleket. — Ezáltal nyilvános káravan a tulajdonosnak, s igy hasznos a gabona sze-met ázás által előkésziteni az emésztésre. — DeWedlake tovább megy s nem tétováz, etetési módjamellett a szokott zab mennyiséget egy negyed-részre leszállítani, s igy lényeges megtakarítást esz-közölni, mely az angol k. gazdasági egyesület általhelyesnek találtatott. Azon javítások közt, melye-ket létrehozni czéloz, leginkább kettőre fordítja fi-gyelmét : 1) a jászolrács végképeni eltávolítására,miután az eledel vegyitékből állván, a jászolbatöltetik. — Illetékes szakértők által elismertetett,hogy egy ló 15 font széna elfogyasztásával 6 óráttölthet el, midőn hasonsulyu előkészített eledel-mennyiséget, 20 perez alatt elfogyaszt, s a többiidőt pihenésre fordithatja. Már azáltal is tetemesmegtakarítás eszközöltetik, hogy ily etetésnél aló semmi szénát le nem hullat, s lábaival trágyaközé nem tiporja; s hogy ily módon a szalma, ló-here, polyva s más hulladékok, melyeket egyéb-kint a lovak nem esznek, értékesittetnek. — Wed-lake egy rész réti szénát, két rész búza, rozs,árpa vagy zab szalmával s egy rész zúzott zabbalajánl Ö8szevegyiteni. — 2) Az eledel több vagykevesebb mennyiségű meleg vizzel locsoltatikmeg. Ezáltal megkÖDnyittetik az eledel megnyál-kásitása, s a zab annyira összevegyül a többi ke-verékkel, hogy a ló nem turkál az eledelben. Azab ne legyen lisztté őrölve, csak zúzva, s aszalma és széna legfeljebb 2/3 hüvelknyi hosszuravágva. — Szerző végtére több tulajdonost nevez,kik számos lovaikat tetemes megtakarításokkal,évek óta igy táplálják. Igy p. o. a nagy mángorló-társulat Londonban, mely 130 d. lovat tart, miótaezen rendszert követi, évenkint 8000 tallért taka-rít meg. Lovai e mellett fényes erőben vannak,kitartók a munkában is egészségesek. A londoniserfőzők lovai szintén ily módon tápláltatnak.

— (A burgonya csirájának kiszedése) és 25°R. melegség melletti megfonyasztása, azon tápanyag megtakarítását eszközli, mely a szokásosvetésmódnál a vetőmagban elvész, s ezen felülbiztosítja tavaszra a vetőmagot, s könnyíti annakszétküldetését és elosztását — ha p. o. a gazda-sági egyesületek, községi elöljárók, azokat be-szednék. — Hazánkban legalább 10 millió vékaburgonya kell vetőmagnak, hol veszszük, ha fel-emésztjük? pedig azt felemészteni a szükség kény-szeritend. Karlovszky Lajos.

** (Szerény haldokló.) Lord Clide, angol tá-bornok, halálos ágyán megemlékezvén arról, hogyszegény asztalos fia, haldoklása közben megpa-rancsolta, hogy a legegyszerűbben temessék cl.A hős óhaja teljesült. Holttetemét múlt hó 21-éna legnagyobb csendben takariták el, de a királynőparancsára, a westminsteri apátságban, hol Anglialegnagyobb férfiai nyugszanak.

** (A világ legrégibb hírlapja) Pekingbenjelenik meg, még most is ugyanazon alakban sugyanoly betűkkel, mint ezer évvel ezelőtt. A la-pok e Matuzsálemét folyvást sárga selyemrenyomják.

321

A Vasárnapi Újság 36-ik számához 1863.

Elkésett okoskodások.Pest, aug. 26.

Kedves Szerkesztő Ur! Ne sokat tűnődjékrajt, ki vagyok, mi vagyok, hovávaló vagyok! miaz igaz nevem, hol szolgáltam, van-e jó bizonyit-ványom, sok ajánlólevelem ?

Oly sok a mondanivalóm, s olyan drága azidő, talán drágább most nálunk mint az angolok-nál — ily ínséges nyomorúságos időben, oly or-szágban, mint a mienk, a hol pénz ezelőtt is ke-vés volt, de legdább volt mit enni; most azonbanmár se pénz, se — kenyér, hagyján a — posztó,noha már a tél se messze, ma holnap ránk virradSimon Judás, melyre szól a mondás : jaj te nekedpőre gatyás!

Igazán jól megnézzük, hová adjuk ki azt azegy-két garast.

Ad vocem : ínség. lm itt mindjárt a legköze-lebbi érdekű fontos tárgy.

Elannyira, hogy hazánk neve külföldön mostegyazonos az ínséggel. Ha ott előjő a szó az egy-kori magyar Kánaánról, azonnal eszébe jut az em-bereknek az inség. nyomoruság, éh- és döghalál!

Igazán, súlyos valósulása a közmondásnak : aszerencsétlenség nem jő egyedül!

Példának okáért azok a segélyezés ezége alatthivatlanok és hivatottak által kibocsátott előfi-zetési s egyéb műrendezési felhivások. Tisztelet,becsület oly törekvéseknek, melyeu mellett bel-becs, valódi műérték s tiszta kezelési biztosítékszól. Ezek felkarolásával valóban kettős czéltérünk el. Hanem tudjuk, hogy meg vannak irodal-munknak is a maga sakálai, parasyta lényei, me-lyek működése, létezése rendes körülmények kö-zött is nemzetgazdasági veszteség. Hát még ilyrendkivüli szükség napjaiban?

Csak számitsunk egy kicsit. (Egyátalán nemártana, ha a számokkal-gondolkozást alkalmaznókmindenütt a gyakorlat terén.)

Lássuk, mit érünk el a művek pártolásával,jótékonysági szempontból? Kebelfi Béla, a kinekmár egy Mirza Shaffyból fordított verse megje-lent a Hölgyfutárban, hivatva érzi magát, előfize-tést hirdetni egy hazamentő „ínséges" albumra.Mivel most a legnagyobb nevek ezége alatt semsok a részvét, az ő oly kevéssé ismert aevére, tegyükföl a legjobb esetet, sikerül a rokonok, pajtások,ismerősök körében egy-két elszánt gyűjtőnekkardra hányni vagy hatszáz előfizetőt — per 1 ft.

Már most a nyomdai kiadási költség kitesz400 ftot, a többi kétszáz a kisérlők és egy-kétmegkeritett vénebb író műveinek díjazására semelég, — de, hogy csak a híréért is, a jótékonyczélra is jusson, adnak arra is 20 ftot. Tehát egyelőfizető pénzéből jut a jótékony czélra mintegy3V3 krajezár. Föltéve mindenben a legjobb esetet,mert legtöbbször nemcsak egy forint sem jut a jó-tékony czélra, de a munka meg sem jelenik, s apénz is oda vész. Ámde tegyük, megjelent amunka, s jutott egy előfizetésből 3% krajezár ajótékony czélra, még kérdés marad, van-e azonműnek irodalmi értéke? nem rontotta-e a jó izlést,nem veszett-e kárba a papir? stb. stb. S átalábannem jobb lett volna-e az 1 ftot egyenesen a szü-kölködőknek, illetőleg a ezégül tűzött jótékonyczélra adni ?

Ennyit átalán s egyszer máskorra is — nem isannyira az eddig hirdetett jótékonyczélu vállala-tokra nézve, mint inkább azokat illetőleg, kik, análunk divatos majmolásnál fogva, még ezutánfognak vállalkozni seregesen.

Mivel pedig már benne vagyok, lássunk mégegy kettőt a „Balesetek s elemi csapások" közöl.

A cancan még mindig kisért a budai nép-színházban, s Orpheus az uj téren. A múlt vasár-nap pláne egyszerre lőn adva mindkettő, s mond-ják, hogy sok ember az nap este 6—10 óra közt,az ujtér, s a budai népszínház közti félúton, meg-gyökerezve, mint a kátyúba sülyedt szekér, se idese oda menni nem tudott, azon physicai törvénynélfogva, mely szerint bizonyos tárgy két egyenlőerő által kétfelé vonatva, helyben marad. Ilyen alegmaibb ízlés; de azért ne essünk kétségbe, s mégcsak oly komolyan se vegyük a dolgot, mint a M.S. tárczairója, aki egyébkint igen épületes czikketgabalyitott e tárgyról. Gondolom, ez lesz a can-can kegyelemdöfése. Mert hát valóban az utóját

TARHAZ.járja már, amint előre látható volt. A közönségjól lakik vele, meg is csömörlik tán egy kissé —igy van jól; míg ha például akár komoly géptaná-raink, akár a rendőrség letiltotta volna, mint va-lamely paradicsomi tiltott gyümölcsre, évek hosz-szu során át epekednék utána a fővárosi közön-ség, s egészen kedvezőbb fogalma lenne felőle,mint igy, megismerve, kiismerve, ráunva és amaga valóságára leszállítva. Azért a kritika defi-niálhat efféle járványos kinövést mindjárt megje-lenésekor, hanem, ha újdonságánál fogva tetszik,azért nem lehet azt kívánni, hogy félre tegye azillető igazgatóság, kivált, ha nem nemzeti intézet-ben adatik. A nemesebb ízlés a rosznak megisme-réséből fejlődik, s ki merné mondani, hogy a ko-moly dráma iránti fogékonyság emelése végett lekell tiltani az aljasabb bohózatot ? A maga helyén,a sövényben még a bogács is czélnak felel meg, arósz izlés jele az volna legfölebb, ha valamit nemannak látnánk, a mi valóban, például ha a burgo-nyát ananásznak, az aljas posszét finom vígjáték-nak néznők. De a mi közönségünk sohasem volta cancan iránt tévedésben, szidta mindannyiszorkijövet, mint a bokrot, de mindannyiszor meg-nézte, mert újdonság, valami soha nem látott do-log volt, azért maholnap szent lesz a békességközöttünk, — csak ennél nagyobb baj ne volna.

De tán elég is ennyi mostanra a roszból.Majd tán jobbat a — viszontlátáskor?

Harangozó János.

Irodalmi újdonságok.— Megjelent uj könyvek :** „II. Rákoczy Ferencz bujdosása," kitűnő

történetírónk Szalay Lászlótól. Az egész mü —mely Rákóczy bujdosásának első (1711 — 1717),Mikes Kelemen munkájából hiányzó korszakátfoglalja magában — a szatmári békekötést me-gelőző események rajzával és a gyönyörű élőbe-széddel együtt, összesen 2 kötetből, egy-egy kö-tete pedig három-három füzetből fog állani. Amegjelent füzet a munka első részét képezi. Aligvan magyar, kit e szomorúan érdekes kor, s abenne szereplő nevezetes férfiak ne érdekelnének.Hozzá véve még azon művészi kidolgozást, mely-ben azt Szalay elénk állítja: hazai történet-iro-dalmunkban nagy nyereségnek tekinthető. Szalaya történeti szereplőket többnyire magukat beszél-teti, miáltal a mű mind eredetiségben, mind ér-dekességben sokat nyer. A munka csinosan kiál-litva, Lauffer Vilmos kiadásában jelenik meg.

— „A törökök kicsapongásai a szerb fejede-lemségben." E czim alatt : „Excesse der Türkénim Fürstenthume Serbien von 1839 bis 1863", egyangolból németre fordított röpirat jelent meg. Ezujabb röpirat kapcsolatban áll egy elébbi röpirat-tal, mely néhány hónappal ezelőtt következő czimalatt jelent meg : „Die Serbisch-Türkische Frageoder die gegenseitigen Beziehungen zwischen derserbischenu. türkischen Regierung" Mindkét röp-irat igen érdekesen tárgyalja a Porta és Szerbiaközti viszonyokat, a közelebbről előfordult esemé-nyeket, és megértésére szolgál a szerb-török kér-désnek, mely a politikai világot és a diplomatiátfolyvást élénken foglalkodtatja.

** „A magyar birodalom természeti viszonya-inak leirása." A m. tudományos akadémia megbí-zásából készítette Hunfalvi/ János. — Első kötet;III . fűzet. — Pest, 1863. Emich Gusztáv magyarakad. nyomdásznál. A müvet Szalay László elő-szava előzi meg. E füzet tartalma : A Mátrahegylánczolata. — A Magas-Tátrahegylánczolata.— A Poprád és Hernád-Tarcza közötti hegycso-portok. — Az észak keleti határlánczolat. — Si-monka és Vihorlát-Gutin hegylánczolatok. S ezzelaz első kötet be van fejezve.

** A „Buda-pesti Szemle" LXVIII-ik füzete.Szerkeszté Csengery Antal. Gazdag tartalmát „ABriberi grófok" czimü czikkel Salamon Ferencznyitja meg, a Zrínyiek eredetét nyomozván. Amásodik közlemény „Reguly emlékezete" gyönyörűemlékbeszéd báró Eötvös Józseftől. Utána követ-kezik az ujabbkor egyik legjelesebb művészének,Vemet Horácznak, élet- és jellemrajza. Továbbá„Az angol alkotmány története 1760—1860" har-madik közlemény, Barsi József fordítása szerint.„A m. t. Akadémia tárgyalásai." terjedelmeseb-

ben, mint a hírlapok közleményei adták. Végre aiirodalmi szemlében Kitaíbel emlékezetét újítja föKanitz Ákos, teljes jegyzékét adván ez Európaszerte tisztelt nevű természettudósunk hátraha-gyott munkáinak. Tóth D. pedig Geoffroy A. utána scandinavi régiségtani fölfedezéseket ismerteti.

** „A régi jó világ." Beszély-gyüjtemény,irta Lauka Gusztáv. Pest, 1863. Emich Gusztávsajátja. Ara 1 ft.

** ,,A Nádori és erszágbirói hivatal eredeteés hatáskörének kifejlődése." Irta Franki Vilmos.Pest, 1863. Kiadja Pfeiffer Ferdinánd.

** „Az 1862-ki londoni világipartárlat." Je-lentés a nm. helytartó-tanácshoz. Irta dr. KautzGyula. Budán, a m. kir. egyetem betűivel.

** (A „Sárospataki füzetek") hetedik évfo-lyamának Vl-ik füzete megjelent. Kiadják a sá-rospataki ev. ref. főiskola tanárai, szerkeszti An-talfi János. Tartalmát Szinyei Gerzson, BihariImre, Filep Mihály, Révész Imre, Nyilas Samu,Ladányi Gedeon, Garády, dr. Heiszler József ésKolos Dániel közleményei, továbbá „Irodalmiszemle," „Vegyes," és „Jelentés a főiskolai táp-intezeíet illetőleg" czimü czikkek képezik.

— „P. Virgilius Maró Aeneise". Fordí-totta Remete József. — E szépen kiállított nagymunka Győrött jelent meg legközelebb HennickeRudolf kiadásában. Az előszóból, melyet HorváthKároly irt, megtudjuk, hogy e classicus mű fordí-tója Remete József kőszegi ügyvéd, ki e munkán20 évig dolgozott, ennek megjelenését többé megnem érhette, miután a derék férfiú életének leg-szebb szakában, 38 éves korában, a múlt őszszelelhunyt, s a nagy munka utolsó részének újra át-dolgozását már nem is végezhette be. — A mimagát a munkát illeti, az, mint minden jeles író-nak átültetett műve,távol áll ugyanaz eredetinekvilágszerte elismert szépségeitől, azonban kétség-telen, hogy Virgiliusnak eddig megjelent magyarfordításai között, a kifejezés hűségére és szaba-tosságára nézve, az első helyek egyikét foglaljael. Becsülnünk kell a győri kiadó buzgóságát, skívánjuk hogy fáradsága s költsége bőven meg-jutalmaztassék.

** (A nemzeti színház által kitűzött vigjáték-és népszimű-pály ázatok) ügyében, birálókul a kö-vetkező urak vannak fölkérve : A vígjátékokra, elnökül gr. Ráday Gedeon, biráló-bizottmányitagokul : Arany János, Salamon Ferencz, TóthKálmán és Tóth József. — A népszínművekre :elnökül Jókay Mór, bizottmányi tagokul : TóthLőrincz, Gyulai Pál, Egressy Gábor és FelekiMiklós. — Egyúttal újra fölemiitjük, hogy a pá-lyaművek idegen kéz által olvasható nagy betűk-kel leirva, beKÖtve, lapozva, s a szerző nevét rejtőjeligés levélkékkel ellátva, Benkő K., a nemzetiszínház könyvtárnokához f. é. okt. 1-ső napjáigokvetetlen beküldendők, mert az azontúl érkezőművek nem pályázhatnak.

** (Egyik jelesebb vidéki lapunk,) a „Bihar"panaszszal emliti, hogy csak 244 előfizetője van,holott állása csak 450 előfizetővel volna bizto-sítva. Sajnálnék, ha az ország legnagyobb me-gyéje, érdekeit hiven képviselő lapját nem tudnáfenntartani.

** (Két kötet beszélyre) nyit előfizetést Ta-nács Márton, kinek több sikerült dolgozatávaltalálkoztunk szépirodalmi lapjainkban A kétkötet előfizetési ára 2 ft., mely összeg okt. l-igszerzőhöz Váczra küldendő. A munka megjelené-sét szerző nov. közepére igéri.

** (Uj naptárak.) A naptárirodalom, melyegyidőben nálunk majdnem kizárólag csak aponyvairodalom termékeit tartalmazta, de a melyrea közelebbi évtized óta folytonosan nagyobbodófigyelmet fordítanak, az idén is számos figyelemreméltó uj vállalattal gazdagodott, melyek a rendesnaptári részeken kivül, nevezetesebb Íróktól érde-kes szépirodalmi dolgozatokat is tartalmaznak, sigy a szükséges tudnivalókon kivül szivképző ol-vasmányokat is hozván, maradandó becsü albumokgyanánt tekinthetők. Közelebbről következő enemű munkák jelentek meg :

„Emich Gusztáv nagy képes naptára 1864-ikévre.a Szerkeszté Vadnay Károly és SzokolyViktor. Ötödik évfolyam, 30 fametszvénynyel.Ara 1 forint 40 krajezár Gazdag és a szépirodalmirészét tekintve becses naptár, melyben Tompaegy tréfás versezetével, Jókai beszélyével sat. ta-

\\i

1lálkozunk. — A „világesemények" czimü rovat,mely kiválólag a lengyel forradalmat tárgyalja,gondosan van összeállítva. A képek jobbadán si-kerültek. A csinosan kiállított naptárban több ér-demes hazánkfia arczképével is találkozunk, mint:Vámbery Annin, Bartalus István, Lisznyay Kál-mán. Az iparos osztályból gedig Fissher, a he-rendi porczellángyáros és Pózner Lajos pestipapirkereskedő arczképét látjuk. A lengyel fölke-lés előkelőbbjei közöl is többen bennfoglaltatnak.

** „István bácsi naptára". Szerkeszti MayerIstván. IX-ik évfolyam. Kiadja Heckenast Gusz-táv. Ára 50 kr. — E naptár évek óta kedvenczemár a közönségnek, s hasznos tartalmánál fogvaa családos házi gazdák, népnevelők, helységelől-járók, iparosok és földmívesek hű barátja lett.Az 1864 re kiadott naptár szintén az előbbeniekjó nyomán halad, s ügyes és tartalomdus össze-állításánál fogva, hiszszük, hogy mindenütt újrajó fogadtatásra talál.

** „Lidércz-naptár" 1864-re, kiadja Hecke-nast Gusztáv. A rémtörténetek, kalandok, lélek-jelenések, bűnesetek, csodás tünemények és tün-dérregék egész gyűjteményét veszi benne azolvasó. Kiállítása is igen diszes.

„A magyar nép naptára." Szerkeszté TatárPéter. 4-rét. Képekkel és tarka-boritékkal (olcsó,szép naptár). Kiadta Heckenast.

„Paprika Jancsi" képes kalendáriuma. 4-rét.Szerkeszté Tatár Péter. Csinos boritokban (leg-olcsóbb naptár). Kiadta Heckenast.

Művészeti hirek.** (A pesti sz.-háromság-szobor) fölállításának

előmunkálatai már be vannak fejezve.•• (Uj zenemüvek.) Kózsavölgyi műkereske-

désében közelebbről a következő uj zenemüvek je-lentek meg : 1) Ábránd; „Seprik a váradi utczát"czimü néptal felett; zongorára szerzé Zách János.A l i metszett táblára terjedő mű ára 1 ft. A te-hetséges szerző e mélabus magyar ábrándja ked-ves szerzemény a valódi magyar zenekedvelőkelőtt. Benne egy helyen a viszhangügyes utánzásameglepő hatással van alkalmazva. Ajánljuk nem-zeti zenénk kedvelőinek. — 2) „Hegyalján"; dij-koszoruzott pályamű, Thern Károlytól. A 10lapraterjedő szerzemény ára 80 kr. — 3) „Tatai emlék"eredeti csárdás Frank Ignácztól, kinek szerzemé-nyei közkedvességben részesülnek. Ára 60 kr. 4)„Apám nótája" szintén Frank Ignácztól, eredeticsárdás zongorára. Ára 50 kr.

** (Hangverseny a szükölködök javára.) BáróBánffy Kálmán, a kolozsvári nemzeti szinházbane hó 17-ikén az ínséggel küzdő alföldiek segélye-zésére nagyszerű hangversenyt rendez.

** (Uj operettek a budai népszínházban.) Anépszínházban ismét két uj operettere készülnek.Ezek közöl az egyik „A kofák" Offenbachtól. Amásik „A fekete férj," melynek zenéjét és szöve-gét Wenczel Tivadar hazánkfia készítette. Ezannyival inkább figyelmet érdemel, mert általaeredeti operetteiuk gyér száma ismét egygyelgazdagul.

** (Mosonyinak „Álmos" czimü uj operája)iránt a bécsi udvari színház igazgatósága lépé-seket tett, hogy azt az udvari színház számáramegnyerhesse; hazafias szerzője azonban kijelen-tette, hogy müvét nemzeti színházunknak szánta,s daczára annak, hogy szerzeményét az operaierők elégtelensége miatt itt sem adathatja elő, amegtisztelő ajánlatot nem fogadta el.

** (4 drámai színészek száma a nemzeti szín-háznál) e hó 1-től kezdve kettővel ismét szapo-rodott, mert az igazgatóság Paulai és Paulainét,kik a napokban köztetszés közt vendégszerepel-tek, állandóan szerződtette.

** (Reményi Ede művészi körútra kél) a na-pokban, s jövedelmének harmadát az alföldi szü-kolködők segélyezésére ajánlja föl. Szándéka aterméketlenség által kevésbbé sujtolt vidékek vá-rosait látogatni meg, azért körútját a DunántúlPécset kezdi, s onnan Szigetvár, Kaposvár, N.-Ka-nizsa, Keszthely, Z.-Egerszeg, Szombathely, Kő-szeg, Soprony, Mozsony, Pozsony, N.-Szombat,Nyitra, D.Szerdahely, Győr, Komárom és többvárosokba tér.

JÍOJHU.!1:. Egyház és iskola. l

** (A pesti föreáltanodában) a. természetrajz-tanárává, a Pestvárosa által föl térj esztett egyé-nek közöl Mihálka Antal neveztetett ki.

** {A jogi tanpálya Eperjesen.) Miután azeperjesi evang. collegiumban létező jogi tanpályajelenleg ugy van szervezve, hogy a kir. jogaka-demiákon taníttatni szokott tudományok egész

322

teljességükben 5 tanár által, két éven át, 20—22heti órákban itt is előadatnak, s miután az inté-zetnek ezen szervezete ellen felsőbb helyen többésemmi kifogás nem forog fenn : megszűnik az in-tézet jövő sorsa iránt minden kétség és aggály, sa jog tanítása még e hét folytán újult erővelmegkezdődik.

— (A helv. hitv. már maros-szigeti lyceum)pártfogósága a jövő 1863/4 iskolai évre, tanodájá-ban a bölcsészeti 3-ik évfolyamot is beálütani elha-tározván, oly módon, hogy abban a jogtani pályaelőtanulmányai is előadassanak:ezt azon megjegy-zéssel hozza köztudomásra az igazgatóság, hogya tanévre a beiratások kezdete október l-re, azünnepélyes megnyitás 6-ra, a tanítások megkez-dése 7-re van a tanodái kormányzóság által ki-tűzve. — A már 8 nyolez év óta fennálló tápinté-zet némi szükségessé lett módositásokkal a jövőévre is fenntartatván, az ennek jótékonyságátélvezni akarók a jókorán leendő jelentkezésreazzal a hozzáadással figyelmeztettetnek, hogy azegész dijt fizetők összes ellátási havi illetményemintegy 6 ft. 50 kr. o. é. fog lenni.

Ipar, gazdaság, kereskedés.x* (Óvszer a marhavész ellen.) Kis-Sáróból

ifj. Szabó János igen egyszerű, s olcsóságánálfogva a legszegényebb sorsuak által is alkalmaz-ható óvszert ajánl az ismét országszerte dühöngőmarhavész ellen. Sikerére őt saját tapasztalásavezette s azért közöljük a mint következik. Azegyszerű óvszer abban áll, hogy a marha vá-lujába hamut kell tenni, még pedig oly arány-ban, hogy a hamu a vályú negyedrészét fog-lalja el. A többi rész vizzel töltendő meg. A ha-muból párlug készül, mely a marha belső részeitkitisztítja, s attól a nyavalyát elhárítja. Megjegy-zendő, hogy a vályú folyvást töltve legyen, s amár elázott hamu öt nap múlva ujjal kicseré-lendő ; s ez óvszer mindaddig használandó, mig amarhából a bennsült emésztet ki nem tisztul, amit a gondos gazda könnyen észrevesz. E szersertésekre is alkalmazható. Ugyanis minden ser-tés ételébe egy kis tűzi lapátnyi hamut kell ke-verni, s a reggel igy elkészített táplálékot este,— az este készültet pedig a következő reggel asertéseknek adni.

x* (Műmárványzó-intézet Pesten.) A műmár-ványzás, — mely a közepületek, s paloták termei-nek, valamint a templomok, oltárok és szószékek-nek sok helyen oly nagy díszt kölcsönöz, — nem-csak a díszítés, hanem, főleg nedves épületeknél,az egészség szempontjából is nagy figyelmet érde-mel. A műmárványzás, a természetes márványnakmesterséges utánzásából s annak czélirányos föl-használásából áll. Evvel hazánkban eddig kiváló-lag olaszok foglalkoztak; most azonban, midőnműiparunk minden téren örvendetes lépéseket teszelőre, ismét egy nevet sorolunk a magyar iparososztály azon egyéneinek sorába, kik szakmájokbanfigyelemre méltó munkát hoztak létre. A napok-ban, Rojcsek testvérek, — kiknek szakértelmérőltöbb külföldi munkájokon kivül, hazánkban apel-sőczi ref. templom szószéke és a s. a. újhelyi ol-tár kitűnő bizonyságot tesz, — Pesten a királyutcza 55 sz. alatt műmárványzó intézetet nyitot-tak, s szakmájukat oly tökélyre vitték, hogy bár-minemű márvány ereit egész a művészetig utá-nozni tudják. Annál nagyobb készséggel emiitjükföl ez intézetet, mert a vidékről, ilynemü készít-ményekért, sok esetben nem tudnak hová fordulni,8 gyakran drágán fizetik meg a külföldiek silánymunkáját, midőn magyar iparosaink által a leg-remekebb darabokhoz s olcsóbban juthatnak.

Közintézetek, egyletek.•* (A pesti-leány-kiházasitó egyletnek) már

800 tagja van. Minden tag évenkint 1 ft. 60 krt.,s egy egy tag férjhezmenetelekor 20 krt. fizet;a bejött összegből a férjhezmenő 200 ftot kap.

* ' (Iparosok olvasó-egylete Szent Lörinczen.)Hozzánk küldött tudósítás szerint Tolnamegyénekegyik kis községében, Szent-Lörinczen, a szellemitáplálékot is kereső iparosok egy kisded olvasó-egyletet alakítottak, s e czélra már több érdemesmunkát vásároltak meg. A szép egyesülés legin-kább Szivos István ifjú iparos buzgólkodása foly-tán jött létre. Óhajtjuk, hogy hosszú virágzásután meghozza azon szellemi kincseket, melyekután a derék iparosok vágynak, s Szent-Lőrincziparosai büszkék lehetnek, mert e tekintetben soknagyobb községet megelőztek. Hogy e téren ha-zánk minden községében utánzásra találjanak, aközművelődés érdeke hozza magával.

Közlekedés.x* (A Sebestyéntéren állomásozó omnibusok,)

melyek a zugligetbe járnak, sept. 1-től e járatai-kat csak ünnep- és vasárnapokon folytatják, el-lenben a Pest és Kőbánya közt közlekedő om-nibusok a szüret ideje alatt megszaporodnak.Állomásaik a kerepesi-ut, a Ferencziek tere és aszénatér lesznek.

•f (A pest-losonczi vasúi) tárgyában Gyön-gyösről a jul. 20-íki gyűlésből Pestre kiküldöttmegbízottak az ügyben eljárván, azon örvendeteshírrel tértek vissza, hogy Gyöngyös városának apest-losonczi vasútvonallal leendő összeköttetéseiránt alapos remény táplálható; ennek következ-tében Gyöngyösnek a vasuttali összeköttetése,illetőleg az eredeti vonalnak megváltoztatása vé-gett Ö Felségéhez kérvényt nyújtanak be.

•f (Az alföldi vasút) terve megvizsgáltatván,annak előmunkálatai valószínűleg még e hó foly-tán megkezdődnek.

Mi újság?— (Orgona és semmi sajtóhiba.) Az eszter-

gomi orgonára vonatkozólag a következő hitelesadatokat veszszük Esztergomból : Az ,,Eszter-gami Újság" 32-ik számában emlittetik az ujorgona, melyet ő eminencziája a bazilika számárakészíttetett. Mondatik többek közt, hogy az or-gona meglepöleg kicsiny, s mégis 16 változatú és500 síppal bir, — körülbelül 1500 ftba került. —E kitételeket a Vasárnapi Újság 35-ik számábanvalaki sajtóhibának mondja, és csodálkozik, hogyily hamis adatok mikép maradhattak eddig is hi-teles czáfolat nélkül. — Már pedig ezen nincs mitcsodálni vagy czáfolni, miután az, mit az ,,Eszt.Újság" irt, szóról szóra igaz, — mert hiszen, ittnem a nagy orgonáról van szó, azon nagy orgo-náról, mely már a bazilika fölszentelésekor 1856.használtatott (s melynek rajzát, leírását aVasárn.Újság 1856. évi 35. száma adta); ennek 64 regis-tere van, s persze valamivel több mint 500 sípja,— de épen azért, hogy e nagyszerű müvet nekellessék naponkint használni, csináltatta ő emi-nencziája e meglepöleg kicsiny remek orgonát, ésa sanctuariumba helyeztető mindennapi haszná-latul, és e kis orgona 16 változatú, 500 sippal bir,körülbelül 1500 a. é. ftba került. — Ergo orgonaés semmi sajtóhiba.

** (A Petőfi-szobor pénzei ügyében) a M. S.fölszólalása folytán Reményi Ede, mint egyik kö-zelről érdekelt, nyilatkozatot tesz közzé, melybenismétli két hóval ezelőtt kijelentett s általunk isfölemiitett azon akaratát, miszerint „a szobor-bizottság előtt, — mielőtt Olaszországba távoz-nék, — eddigi sáfárkodásáról számot akar adni,s az elnökséget több idővel rendelkező kezekbetevén le, nézeteit a szobor mikénti valósításaIránt is előadandja." A gyűlés napja azonban mégnincs meghatározva.

** (Az „Idők Tanuja" szatmári égi tünemé-nyéről) irják, hogy az bizony épen nem tartozik a„csodák" közé. Az egésznek nagyon is természe-tes megfejtése a következő : Beregmegyében Ki-gyós, Ardó, Gát, Derczen, Fornos, Bártháza,B.-Újfalu községek és Bereg város közt, van egykörülbelől 27 ezer holdnyi rét, ennek neve Szer-nye mocsár. Mig a Sérke folyó torkolatát Borso-vánál el nem zárták, mig a Tiszát nem szabályoz-ták, s végül, mig ily nagy szárazság nem volt, e rétviz alatt állott; most pedig oly száraz, hogy köze-pén is négy ölre kell ásni, mig vizet találhatunk.Nevezett mocsár az idén jó marhalegelő; 7 vagy 8ezer darab marhának ad táplálékot. Ez a sok ba-rom porrá vágja a rét földjét, a roszakaratu ésvigyázatlan emberek pedig éghető részét meg-gyujtják; ekkor egy virtuóz szél ha a keringőtjól talpa alá húzza, a füst és por több száz ölnyimagasra, mint egy tengeri viztölcsér fölemelke-dik; ha pedig az egész északi szélbanda szilajulrárántja, az egész rét pora és hamva tánezra kéls Szatmárig lejt, s ott nem csodálatosan, de ter-mészetesen megtelik a lég füsttel és hamuval.Bereg környéke e „csodás égi tüneményt" márannyira megszokta, hogy épen nem botránkozikmeg rajta.

** (A komádi úrbéri egyezkedés alkalmával,)múlt hó 21-én hg. Eszterházy Pál, az ottani ref.egyház különböző szükségeire 50, — s egyébközségi czélokra 26 hold földet ajándékozott.

** (A medve- és zerge-v ad ászatok a Retyezá-ton) az idén sept. 8-án veszik kezdetöket. A va-dásztársaság tagjai előtte való nap jőnek össze &malomvizi vadászlakban.

** (Jövedelmező tánczmulatság.) Közelebbrőla szepesi gazdasági egylet javára Kézsmárkon,sorsolással egybekötött tánczvigalmat rendeztek,mely 2373 ft. 90 kr. tiszta jövedelmet hozott.

** (Jelentékeny segély.) Kz ,.átalános magyarbiztositó-társulat", az alföldi szükölködök segé-lyezésére 5000 ftot adott. A pesti gabonacsarnoklátogatói pedig ugyané czélra 1500 fton fölüladakoztak.

** (Kölcsön az alföldön.) Szabadka városa300,000 ftnyi kölcsönt akar fölvenni az inségenyhítésére. Ez összegből 100,000 ftot közmun-kákra fog fordítni, hogy a dologképes szűkölkö-dőknek keresetforrás nyittassék, 200,000 ftot pe-dig a város kölcsön osztat szét a leginkább sújtottgazdák között vetőmag szerzésére, és igás mar-háik kiteleltethetésére.

** {Jótékonyság.) Tisza Kálmán ur, tekintveíi jelen Ínséges időket, Geszt községénél haszon-bérben levő pusztája árendájából, a község javára3000 ftot elengedett.

** (Az alföldi szükölködök segélyezése ügyé-hen) a megyék rendre tartják értekezleteiket, bi-zottmányokat nevezve ki a hazában segélygyüjtésős egyéb szükséges intézkedések megtétele vé-dett. A testületek nem mulasztják el szellemi ésanyagi gyámolitással egész erélylyél közremű-ködni a baj orvoslására; mo-t az egyeseken a sor,hogy t31ök kitelhetőleg rakják áldozataikat azonoltárra, melynek zsámolyát sok szenvedőnek kö-nye mossa, s melyet letörlenünk kötelesség. Alegcsekélyebb áldozat is nagy, ha jó czélra vanadva, s a legnagyobb áldozat is csekély a szükségnagyságához képest. Köszönve fogadjuk el asegélyt, melyet idegen kéz nyújt, de ne támasz-kodjunk arra csupán; saját sebünkre saját ke-zünkkel is rakjuk az írt. A testvér hozzon test-vérének áldozatot, s ne feledjük a koszorús költőmondását: „Egymást ne hagyjuk el, ha Isten el-hagyott.

— (Szegények adakozása). Hogy ajótékony-ság, szelleme mily szép arányban terjed a jeleninség napjaiban,még az anyagi javakkal kevésbbémegáldott körökben is, tanúsítják a következő so-rok, melyeket Vasandról ir hozzánk az ottani nép-tanitó Szilágyi Miklós : „Örömmel olvastam —irja — a Vasárnapi Újság hasábjain, mily jó tévő-leg hatnak tehetősb hazánkfiai az uralgó szárazságmiatt Ínséggel küzdő honfitársaink nyomoránakenyhítésére, de ezen emberiségi szép tettekbennemcsak a gazdagabb s tehetősbbek, hanem sze-gényebb sorsú, de a jelen szomorú évben nemannyira sujtolt román atyafiak sem maradnak hátra.Ugyanis kedves köteleségemnek ismerem becseslapja által köztudomásra juttatni, hogy a hosszú-aszói jegyzői körben, hol a lakosok kizárólag ro-mánok, köri jegyző Tomm Ignácz ur lelkes felhí-vására a különben nemigen vagyonos lakosság25.pozsonyi mérő gabonával sietett szűkölködő ha-zánkfiai nyomorán segiteni. Áldott legyen mindenegyes adakozó jótéteménye!"

— (Adakozás.) A „Vasárnapi Újság" szer-kesztőségéhez múlt héten beküldetett:

Az alföldi szükölködök számára: MunkácsrólKarlovszky Lajos 10 ft. — Bécsbőll L. Vincze 8 ft.

Nemzeti színház.Péntek, aug. 28. A Paulai-pár föllépteül :

„Senneterre marquisnö" vagy „Egy napi kaczér-ság." Vigj. 3 felv. Francziából forditotta EgressyBenjámin.

Szombat, aug. 29. „ Don Jüan'' vagy „A kő-szobor vendég." Opera 2 felv. Zenéjét szerzettéMozart.

Vasárnap, aug. 30. „A peleskei nótárius."iínekes bohózat 4 felv. Irta Gaál. Zenéjét szerz.Thern.

Hétfő, aug. 31. „Rang és szerelem." Vigj. 3íelvonás.

Kedd, sept. 1. „Egy szegény ifjú története/'Színmű 5 felv. Feuillett után forditotta Feleki.

Szerda, sept. 2. „Faust" Opera 5 felv. Zené-jét s: erzé Gounod. E darab kiállításának fényé-i'ől előre is sokat beszélt a hír; annál meglepőbb,hogy a valóság a képzelődést mégis meghaladta.A. ragyogó diszletek, — a gépezet tökélye, melya sziklás bérezés vidéket szemünk láttára egyperez alatt ragyogó palotává változtatja, — azangyalok csoportja a légben, melyről nem vehetniki, hogy mi tartja őket fenn : elragadó látványtnyújtanak a szemnek. Az opera lényegét azonbantermészetesen a zene képezi. Erre az a megjegyzé-sünk, hogy ahhoz még szokni kell a fülnek, hogyszépségeit többszöri hallás után átérthessük. Aszereplők közöl különösen kiemelendő Kőszegi,Mephisto remek személyesitője; Simon, ki különö-sen haldoklási jelenetében megragadta a közön-séget; de mindenek felett Carina Anna tűnt ki,kinek ugy énekét, mint különösen szép drámaijátékát viharos tapsokkal s kihívásokkal jutal-mazta a roppant számmal összegyűlt közönség.

Csütörtök, sept. 3. „Faust." Opera 5 felv.Zenéjét szerzetté Gounod.

Budai népszínház.Aug. 28. „Elégtétel" Vigj. 2 felv. Seribe

után ford. Egressy B.Aug. 29. „Tíz leány és egy férj sem." Ope-

retté 1 felv. Z3néjét szerz. Souppé. Ezt megelőzte„Choufjleuri ur otthon lesz." Operetté 1 felvonás.Zenéje Offenbachtól.

Aug. 30. „Dunanan apó és fia utazása."Operetté 3 felv. Offenbachtól. Ezúttal 52-szer.

Aug. 31. „Tiz leány és egy férj sem." Ope-retté 1 felv. Ezt megelőzte „A kis ördög." Néma-játék 1 felv.

Sept. 1. „A bányarém." Szinmű 3 felv. IrtaVahot I. Záradékul képletek változatokkal.

Sept. 2. „Tiz leány és egy férj sem." Ope-retté 1 felv. Zenéje Souppétól. Ezt megelőzteChoufjleuri ur otthon lesz." Operetté 1 felv. Zené-jét szerz. Offenbach.

Sept. 3. „Dunanan apó és fia utazása."Operetté 3 felv. Offenbachtól.

Szerkesztői mondanivaló,6724. Heves. O. A. A levél vétele után a kezünknél

levő összeget, 40 ftot, azonnal postára adtuk. Reméljük,hogy az most is jókor fog érkezni. Bár több volna.

6725. F. I Az ajánlottak közöl kérjük : a népszoká-sokat, s a közs?g régi törvényeit. Hogy verset nem kül-dött ön, azért fogadja hazafiui elismerésünket.

6726. Bécs. I). I. Az uj szállítmányt köszönettel vet-tük. Az előbbihez szükséges rajz készen van s maholnapmegindithatjuk. A régibb két czikk közöl csak az egyikjelent még meg s ennek példányait elküldhetjük ; a másikjobb időkre s több térre vár.

6727 Szeged. Sz. L. Reméljük, hogy e sorok elindi-tásáig a kívánatnak kimerítő válaszszal teljesen megfelel-hettünk.

6728. Tálya. H. N. L Ama külön vállalatban, tech-nikai okoknál fogva, rajzok nem használhatók Tehát vagymásnemű müveket kérünk, vagy amannak, a mit szinte le-hetlennek tartunk, rajzok nélküli kidolgozását. A küldöttczikk számára e lapokban szeretnénk helyet nyerni bizo-nyos idő múlva.

6729. Boftsán. O. T. Sajnálva kell tudatnunk önnel,hogy a képek elkészülése eddig hatalmunkon kivül esőakadályok miatt késett. Még egy kísérletet teszünk, s haez nem sikerül, visszaküldjük.

6730. N-Károly. J. S. Egy kis türelmet kérünk. Akérdezett munkák már régen más kezekben vannak. Utána

fogunk járni s adandó alkalommal körülményesenjuk önt.

6731. A zala- és somogymegyei rablódnak. Nemhizelgünk ugyan magunknak azzal, hogy soraink e hirhe-dett bandák tagjainak, Patkó és utódjainak szeme elé ke-rüljenek : de azon vakmerő reményben, hogy a jó sz&-még ily helyen sem felesleges, azon kérelmet koczkáztat-jnk, hogy ne bántsák derék régiségbuvárunkat, RómejrFlórist, a kit tavaly ilyenkor megtámadtak és kiraboltak,s a ki e baleset daezára most újra oda zarándokolt, hogyZala és Somogy régiségeit kikutassa, s ennek eredményeiáltal a hazai tudományt gazdagítsa. Egyéb használható"gazdagságot nála ugy sem találnának Tehát ne bántsátokazt a barátságos szőke, erős, magas pápaszemes papot, a kicsak romokat, régi harangokat és cserepeket keres, és ki— pénzdolgában — szintén „szegény legény!"

SAKKJÁTÉK.193.sz.f. — Sperber F-töl(Debreczenben).

Sfitét.

i b c d e f g hVilágos.

Világos indul, s 5-ik lépésre matot mond.

46-ik számú játszma.MORPHY P. és a BRAUNSCHWEIGI HERCZEGs gróf ISOUARD között, mely utóbbiak egyesültenjátsztak a nagy mester ellen. Az egész játszma a párisioperaszínház egyik páholyában, a. „Sevillai borbély" eló-

adatása alatt folyt le.

Világos.1. e2—e42. Hgl-fS3. d2-d44. d4-e5:5. Vdl-f3:6. Ffl—c47. Vf3-b38. Hbl-c39. Fel—g5

Sötét.e7—e5d7—d6

Fc8— g4Fg4-f3:

d6-eö:Hg8-f6Vd8-e7

c7—c6b7-b5

Világos.10. HcS-b5:11. Fc4 -b5:f12. 0—0—018. Bdl—d7:14. B h l - d l15. Fb5-d7:t16. Vb3—b8f17. Bdl-d8fmat.

Sötét.c6-b5

Hb8-d7Ba8-d8Bd8-d7Ve7-e6Hf6-d7Hd7—b8

A 188-dik számú feladvány megfejtése.(Popper Eduárdtol.)

Világos. A) Sötét.1 Fe4-f52. Bh2-h4 Ff5—e4

Világos. Sötét.1 Bh6-h2 g2-glV.A)2 Hf2-e4:f Hg3 -e4:3. Bh2-c2t b3—c2:4 b2—b4fmat.

3. Bh4—e4: tetsz. sz.4. B-v.H—fmat.

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.— Kövágó-Örs'ón : Gold Samu. — Debreczenben : ZagyvaImre. -- Rimaszombaton: Róth Kálmán. — Bucsányban :Tomka Kálmán — Pesten • Cselkó György. — VekerleLászló. — Nagy-Kikindán : Volsinger Isidor.

Rövid értesítés. Körös-Ladány : Sz S. Az ujabbküldeményt köszönettel vettük. Az előbbit is föl fogjukhasználni. — Tálya : N L. A 189., 191. és 192. feladvá-nyokat újra figyelmébe ajánljuk önnek. — Többeknek:188. sz. feladványunk megfejtésénél Bh6—b.8 első lépéstSötét a harmadik lépésben a6 - aö húzással hiúsítja meg.

Hó-és taennap

6789

101112

VasárHétfőKeddSzerdaCsőt.PéntekSzóm.

Katholikns és

32? HlProtestáns

naptarSeptember

D 15 ZachariasRegina szűzKis AsszonyGorgon vért.Tolentin, MiklósProtus, JáczintGuido, Sihrinus

D14 ZikéReginaKisasszonyAdumárMenodoraProtusTobias

ETI NAGörög-orosz

naptár

Aug. (ó)25 F 14 Titus26 Adorján27 Pimenus28 Mózes29 János fó vét.30 Sándor31 Gürt Mária

PTÁR.IzraelitáknaptáraElul

22232425262728 Sl.Sabb.

kel

ó.5555655

P-25272830313234

) N a p

delel

m.68585757575656

P-22

24222

14120

-

nyűg.

ó.666fi666

P-30282624222018

kel

ó.11#0123

P-43*

40404144

4>48

H 0 1 (delel |

ó.67899

1011

P-443219

5493316

i -

nyug.

ó.9,3344S6

P-3616

90461033

TARTALOM.Ferencz József néptanító (arczkép). — Mura felett.

Szász Béla. — Közlemények Braziliából. Tóth K. - Var-bócz (képpel). Lehoczky T. — A csopaki kastély (képpel).—- Az ellenségek ellenségei. Dr. Sz. — A népköltészetügyében. — Archaeologiai levél. Rómer Flóris. — Találtrégi pénzek. — Történelmi kalászatok Lehoczky T. —Egyveleg.— Melléklet : Tárház : Elkésett okoskodások.Harangozó J. — Egyház és iskola. — Ipar, gazdaság,kereskedés. — Közintézetek, egyletek. — Közlekedés. —Mi újság? — Nemzeti színházi napló. — Budai népszínház.— Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték.— Heti naptár.

l

Felelős szerkesztő Pákh Albert (lakása : magyar-uteza 1. szám alatt.)

324

ÁRJEGYZÉKElegújabb magyar könyveknek

HECKENAST GUSZTÁVkiadó-hivatalában Pesten.

egyetem-utcza 4-ik szám alatt megjelentek, és minden könyvkereskedésben kaphatók:Asbóth Lajos. A hadvezér és a hadtudománybóth Lajos. A y

alapelvei. Az ujabbkori hadjáratok történetével felvilágosítva. Két kötet. 8-rét.(320, 349 lap.) Fűzve 5 ft.

Frankenburg Ad. Az öreg Bolond Miska kalandjai,szárazon és vízen, mennyben és pokolban. 8 rét. (287 lap ) Fűzve 2 ft.

Zilahy Károly. Magyar koszorúsok albuma. író; éiet ésjellemrajzok. Mutatványokkal és tizennégy aezélmetszettel. Nagy-8-rét (120 lap).Diszkötésben 5 ft.

Ínt f i t t m u n k á i Második bővitett kiadás ToldyUJIUll IIlUHKdl. Kerenez által. A szerző arczké-

2157Ad U t > » A e g y U J I U l l I I l U H K d l . Kerenez által. A szerző arczkpével. Hat kötet. 8-r. (207,221, 206,235,215, 256 lap.) Nyom. papíron fűzve 4 ft.Velin-papiron, diszkötésben 8 ft.

Virág Benedek. Magyar századai és poetai munkái.Harmadik kiadás Toldy Ferencz által. A szerző arczképével. Hat kötet..8-rét.(252, 218, 193, 191, 224| 239 lap.) Nyom. papíron fűzve 4 ft.Velin-papiron, diszkötésben 8 ft.

Tompa Mihály. Virágregék. Nyolczadrét. (175 lap ) Diszkötésben1 ft 50 kr

Mihály Versei.Kötve

1 ft. 20 kr.1 ft. 60 kr.

Gróf Széchenyi István politikai iskolája, saját müveibőiösszeállítva. I. kötet. N.-8-rét (384 lap). Ára fűzve 2 ft. 50 kr.

, M a r g i t . Nyolczadrét (219 lap). Borítékba fűzve ára 1 ft. 50 kr.

Első Napóleon császár élete. A leshlteleseb?) kutfök ^ c/™-(504 lap) fűzveDiszkötésben

A leghiteleebb k kképes harmadik kiadás. Kis 8-rét.

2ft.3ft.

Irodalmi kincstár. Gyémánt-kiadás.V—VI. Külföldi lant. Magyar költők műfordításai külföldi remekirtíkból.

VII. Emlékkönyv. A legjelesebb magyar költők szemenszedett mondatai.VIII. EpiRraminák.

Ara egy füzetnek fűzve 70 krajezár. Diszkötésben 1 ft.

ina í*ml o k i r a t a i a í 1848-kt és 1849-ki magyarországiJUfc eiI l l t iKlldldl hadjáratból. Második kiadás. Két kötet.

8-rét. (I- 288. H. 160 lap.) Borítékba füzve ára 3 ft.

Lauka Gusztáv. Szellemi szikrák. gzései és élezés mondatai. 8-rét. (XVIII. 304 lap.) Borítékba fűzve ára 2 ft.

Horváth Mihály. A magyarok történetekiadás. 8-rét. (586 lap). Ára fűzveVászonba kötve

2 ft. 50 kr.3ft.

Jókai M. Szélcsend alatt. k ö t e t ' ( 2 1 0 ' 1 6 2

Remek-irók. Gyémánt-kiadás.VIII. Kölcsey Ferencz versei. — A szerző arczképével.

IX—X. Zrínyi Miklós, Szigeti veszedelme. — A költő arczképével.Ára egy-egy kötetnek 70 kr. Diszkötésben 1 ft.

Jó tanácsok világba lépő fiatal leányokszámára. Kis nyolczadrét. (432 lap.) Bo-

2ft.2 ft. 80 kr.

Ilii in PálvPVJlllld. rdlYdVrítékba fűzveDiszkötésben

A mno-Vflr P m l l P r Ír Öti V V t á r p P á k h A l b e r t ' a Vasárnapi Újság szer-1 I i d & J d l "IIlIJCl IVUIiy V l d l d , kesztóje felügyelete alatt. I. II. kötet.

Előfizetési ár 4 kötetre 2 ft., postán bérmentesen küldve 2 ft. 50 kr.

Z e t i S Z i n h á Z . Kiadja Toldy István. Ára egy-egy kötetnek 80 kr.I. kötet : Béldi Pál. A gróf Teleki-féle alapítványból száz arany pályadíjjal

jutalmazott eredeti szomorujáték 5 felvonásban. Irta Szigligeti Ede.8-rét. (179 lap.)

I I . kötet : A jó barátok. Szinmű 4 felvonásban. Irta Sardon Viktor. FordítottaSzerdahelyi Kálmán. 8-rét. (171 lap.)

III. kötet : Fenn az ernyő, nincsen kas. A gróf Teleki-féle alapítványból százaranynyal díjazott eredeti vígjáték. 8-rét. (155 lap.)

IV. kötet : A kísértés. Szinmű öt felvonásban. Irta Feliillet Octave. FordítottaRadnotl'áy S. 8-rét. (128 lap.)

Jósika Miklós. A két mostoha. Történelmi regény. Két kötet. Kis8-rét (234, 253 lap) fűzve 2 ft.

reiroruuii vnag. (180, 116 lap) fűzve 1 ft. 50 kr.

füzve

Tlilia V o l A Aa L-ftltrUf Novellák és vázlatok gyűjteménye.J U l i a . V a l O é S KOl lOl t . Három kötet. K.-8-r. (230, 222, 2071.)

3 f3 ft-

líWapf RántJOZSei. t>anKképével.

(Remekírók VII.) Dráma öt szakaszban.Gyémántkiadae. 242 lap. A szerző arcz-

Fűzve 70 kr. Diszkötésben 1 ft.

Tompa M. Regék és népregék. Külön kiadás. Diszkötésben3 ft. 50 kr.

Szász K. A vers-szavalás

Hegedűs Lajos. Az átalános német kereskedelmitörvény. Fordította s a közönséges német váltó-rendszabály s a magyar keres-kedelmi törvényekkel kapcsolatban legfelsőbb engedélylyel közrebocsátotta. Nagy-8-rét. 212 lap. Fűzve ' 1 ft. 40 kr.

Kőnek Sándor. Dr. Egyház-jogtan kézi-könyve.Különös tekintettel a magyar szent korona tartományaira. Nagy nyolczadrét.710 lap. Füzve . 4 ft. 50 kr.

Ökröss Bálint. Átalános törvénykezési eljárásperes és perenküli ügyekben, a legújabb törvényhozás szerint. Felvilágosító jegy-zetekkel és kimerítő irománypéldákkal, birák, ügyvédek s a közélet használatára.1863. Füzve 5 ft.

Ökröss Bálint. Magyar polgári magánjog az ms-ik évitörvényhozás és az országbírói tanácskozmány módosításai nyomán, átdolgozott ésbővitett második kiadás. Fűzve 5 ft.

Mikes Kelemen törökországi levelei.g ^tekezéssel, közli Toldy Ferencz. Két kötet. (I. 224, II. 246 lap, 8-rét) fűzve1 ft. 50 kr. Velinpapiron diszkötésben 3 ft.

Kautz Gyula, jogtudor. Politika vagy országászattan,tekintettel a két müveit világrész államintézményeire és törvényhozására rend-szeres kézikönyvül. Nagy-8-rét. Két kötet, fűzve 4 ft.

Kautz Gyula. Nemzetgazdaság- és pénzügytan.Rendszeres tan- és kézikönyvül. Fűzve két kötet 4ft.

T c m A i * p t t d r Nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyébI M I i e i C l l d l . tudományok és művészet köréből lehetőleg minél több érdekes tár-

gyat és egyéniséget betüsorozatos rendben megismertet. I—IX. kötet. (A—SzardDyelv.) Ára egy kötetnek 1 ft

Az egész munka tiz kötetben teljesen meg fog jelenni.

Okrucky Justinián. Magyar-olasz nyelvtan, oktatás 8Zolasz nyelvet tanító segítségével, vagy anélkül is megtanulni. Tartalmazza : ázolasz nyelv szabályait, a szükséges szavakat, beszédmódokat, párbeszédeket, for-dítási és olvasási gyakorlatokat, valamint egy, a legszükségesebb szavakból össze-állított szótárt betűrendben. 8-rét. (200 lap.) Ára fűzve 1 ft.

OllendorffH.G. eredeti angol nyelvtani uj tanrendé,melyet követve, néhány hónap alatt lehet olvasni, írni és beszélni tanulni.A magyar tanulók használatára átdolgozta Egan James, r. tanár a pesti kir.egyetem, városi föreál és kereskedelmi akadémiánál stb. Nyolczadrét (384 lap)fűzve 1 ft. 50 kr.

Schwiedland Frigyes. Franczia nyelvtan. (364 iap, s-rét>I f 0 kfűzve I ft. 50 kr.

Vachott Sándorné. A magyar nemzet története,röviden előadva Olvasmányul s tanodái használatára fiatal leánykák számára.8-rét. (241 lap.) Fűzve 1 ft.

Figyelmeztetés a t. ez. vidéki közönség számára, különösen oly helyekre nézve, a hol könyvkereskedés nincsen. —Megrendelések a fennhirdetett könyvekre egyenesen a fennevezett kiadó-hivatalhoz intézhetők, a mely a szétküldést

pontosan posta-uton eszközlendi, és pedig azon esetben, ha a megrendelt könyvek összege legalább 2 f'tot tesz, bérmentesen. Az illető összegvagy előre beküldendő a kiadó-hivatalhoz, vagy a könyvek átvételekor a posta-hivatalnak kifizetendő.

Heckenast Gnsztáv könyvkiadó-hivatala.Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és Ileckenast, egyetem-uteza 4. szám aUtt Pesten. 186.S.

Előfizetési föltételek 1863-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. Fél évre 5 ft. - Csupán Vasárnapi Ujsag :Egcsz évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 it. Fél évre 3 ft.

Maholnap, 16 évi szünetelés után ismétösszegyülekezik a magyar orvosok és ter-mészetvizsgálók vándor társulata. Felhasz-náljuk ez alkalmat, hogy az utolsó e tárgyúgyűlés egyik nevezetes és ma is élő tagjárólmegemlékezzünk.

A magyar orvosok és természetvizsgálók1847. évi soproni gyűlésén jelenvolt honfiakközt, ki nem emlékszik élénken azon eleven,barátságos férfira, ki bár külhonias kiejtés-sel magyar nyelven értekezett az „angolnagőtéről", és annak két eleven példányát egynagy üveg-medenezében be is mutatta?Schmidt Ferdinánd volt ezen férfiú, a laj-baehi kereskedő, a testestől lelkestől magyarember, kit bár viszonyai távol-tartottak a.-hazától, szive soha-sem szűnt meg e hon érdekeiértérezni, lángolni.

Sehmidt Ferdinánd fényesenbebizonyitá, hogy nem szükségesvalakinek kenyértudósnak lenni,ha a természet titkaiba mélyeb-ben akar hatni, hanem hogy etekintetben szilárd, tántorithat-lan határozat is czélhoz vezet,ha már egyszer a t e r m é s z e tiránti szeretet keblünkben gyö-keret vert.

„Der Mensch vermag unglaublieh viel,Ja — Alle9 — was er kann und will!"

így hangzik jelszava hazánke jeles szülöttének, kinek arczké- _ ^pét itt bemutatjuk, azon férfinak, ^ Íki saját tevékenységének, észé- - ^nek, becsületességének, vallásosérzelmeinek és talán a sors ked-vezésének is köszöni vagyonát,tekintélyét, hírnevét s uj hazájafiainak szeretetét.

Sehmidt Ferdinánd Sopron-ban született. Szüléinek, a meny-nyire emlékszem, burnót- és do-hányboltja volt e városban. Csakaz elemi iskolákat végzé szülő-városában; de canitója, kitől amagyar nyelvet is tanulta, ésédes anyja, egy jámbor, vallásosasszony, az Isten és teremtmé-nyei iránt a fogékony kebelbe csepegteté arendkívüli szeretetet, melyet egész életébentáplált, melynek majdnem szeme világát isfeláldozá.

En akkor ismerkedtem meg ezen rend-kívüli emberrel, midőn családjával egykori^nitóját Tihanyban meglátogatá. Ezen ta-

Schmidt F e r d i n á n d .nitó Farkas Vincze pannonhalmi benezés éstihanyi perjel volt, ugyan az, kinek genealó-giai mindentudóssága oly sok nagy urat za-varba hozott, mert az egész gothai almana-chot könyv nélkül tudta; ugyanaz, kit azeurópai hirű Endlicher, mint egykori kitűnőtanárát, Bécsből legédesb visszaemlékezésekközt tiszteltetett; ki Czuczor és Jedlik kifej-lődésére oly nagy befolyást gyakorolt. Haddálljon itt ezen néhány sor az ő számára is,mint hálanyilvánulás; — Farkas Vincze amaga nemében kitűnő ember volt — bár ne-vét semmi emlékkő, semmi nekrológ nemörökiti.

Anyjának és Farkas Vinczének köszöni

SCHMIDT FERDINÁND.

tehát Schmidt a természeti tudományokiránti szép hajlamát, melyet, bár kalmár-ságra vitték családi körülményei, soha hát-térbe nem szoríthatott.

A lajbachi kongresszus alatt már mintkereskedő élt uj hazájában, és becsületes-sége, szorgalma által megnyervén a közbizal-

mat, birtoka is rövid idő alatt annyira sza-porodott, hogy a kereskedési gondokat csa-ládja tagjaira bízván, Sischka külvárosbanletelepedhetett és magát egészen a termé-szettudományoknak szentelheté.

De Schmidt semmihez sem akart félsze-gen nyúlni; mennél inkább behatott a ter-mészet titkaiba, mennél inkább kezdé a kut-forrásokat használni, annálinkább be látta alatin és görög nyelv szükségét, melyeketmajdnem ötven éves korában kezdett szor-galommal tanulni.

Jeles hazánkfia nemcsak gyűjtött párat-lan szorgalommal és feláldozással a téhely,pikkelyröpük, kagylók és csigák rendjeiből,

ö több rendbeli szakavatott tollalirt munkát is közzétett, s nem-csak nemzeti muzeumunkat gaz*dagitá, hanem a világ mindengyűjteményét majd láthatlanigparányi pupáival és clausiliáival;ő födözé fel a szemetlen barlang-bogarakat, ő észlelé éveken átpinezéjében az angolna gőte élet-módját és szaporodását, és ked-velteté meg egyátalán Krainbana természetrajz minden ágát.

De nemcsak e téren fényesekérdemei, melyekért majd mindentermészettudományi társulat tag-ságával megtiszteltetett, ő Laj-bachban minden üdvös, szép éshasznos intézetnek alapitója, fő-inditója s előmozdítója; mi általa magyar névre is becsületet,tiszteletet áraszt.

Nemcsak vagyonos, hanemgazdag embernek is tekinthető;de azért életmódja egyszerű, csa-ládi élete példányszerü, a mi-lyen csak egy bölcs atya kor-mánya alatt lehet. Idősb leányainevelék húgaikat, hogy egykorihivatásukat anyjuk vezetése mel-lett tanulják, — nem fukarságbirá Schmidtet arra, hanem meg-győződése. A családi nevelésrőlirt czikkei, melyeket mint falunlakó magánzó Dorf"schmidt álnév

alatt irt, a lajbachi lapban figyelmet gerjesz-tének, s bár a felbomló családélet kötelékei-nek megerősítésére hazánkban is olvastatná-nak, viszhangra találnának!

A hetvenéves férfiú szemei a folytonosgórcső-vizsgálatok által igen elgyengültek,ugy, hogy szeretett barátival is ritkábban

f(I

n

37-ik szám. Tizedik évi folyam.

Pest, september 13-án 1863.